3.3 Az Aranybulla A tatárjárás és az ország újjáépítése
Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején Tk 3- Történelem (Herber, Martos, Moss, Tisza) Tk 2- (Sz Fk) Forrásközpontú történelem 10. évf. (Száray Miklós) Tk2- Történelem (Walter Mária)
Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején
II. András
Szent László
1205-1235
Horvátország
1077-1095
Királyi vármegye rendszer
Könyves Kálmán 1095-116
Dalmácia
Bárók
III. Béla 1172-1196
Kancellária
Szerviensek
Regálék
Anonymus
Gazdaság és társadalom
1235-1270
IV. Béla
önellátó Várnép
Julianus
Tatár
1241
Batu kán
kunok
várjobbágy
Királyi szerviens hospes báró
Bárók
Muhi
Familiarítás Bandérium
Árpád-házi királyok (Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla) Tk II.-87.old
Gazdaság és társadalom az Árpád-korban Tk II.(Sz)-87.old
Aranybulla mozgalom Tk II.(Sz)-87.old
Tatárjárás-Tk II.(Sz)-93.old
Szent László
Eredményei és személyes bátorsága rendkívül népszerűvé tették, és alakja számos mondánkban, legendánkban a mai napig tovább él.
http://www.youtube.com/watch?v=gsvznDe7IMo&NR=1&feature=endscreen
Freskórészlet a székelyderzsi templomban a Szent László-legendából: Szent László és a kun vitéz birkózása.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_L%C3%A1szl%C3%B3-legenda
Gelence (Ghelinţa, Románia): Szent László és a kun párviadala László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Budapest, 1993, 68. old.
http://www.youtube.com/watch?v=mwH6F3TZmgk
http://www.youtube.com/watch?v=gsvznDe7IMo&NR=1&feature=endscreen
Szent László-freskó, Kakaslomnic, Felvidék
Az Érdy-kódex a legnagyobb magyar legendagyűjtemény s egyben legterjedelmesebb magyar nyelvemlék http://nyelvemlekek.oszk.hu/ism/erdykodex
(Érdy-kódex, 1526)(Részletek)
Szent László királnak legendája
http://mek.niif.hu/06100/06196/html/kozep0027/kozep0027.html
Bécsi Képes Krónika (Chronica de rebus gestis Hungarorum, Kálti Márk 1358 körül) egyik iniciáléja alapján készült, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor a lovag király megment egy magyar leányt az őt elrabolni próbáló kun vitéztől.
Az új rend megszilárdulása (Tk:43)
Szigorú törvények Fő célja:
Szent László
- magántulajdon védelme -felléptek a kóborlók ellen -erősítették az egyházat
A királyság gazdasági alapjainak biztosítása Társadalmi átalakulás prólémáinak orvoslása Szentté avatások jelzik a
1083
Hatalmi helyzet megszilárdulását Szent Istváni örökség vállalását
ő az aki a Cluny reform szellemében átszervezte az egyházat,
invesztitúra
pápaság mellett állt
Külpolitikája
elfoglalja
Horvátország (pápai hűbér)
uralkodásának második felében viszonya a pápasággal megromlott, mert a pápaság is igényt tartott a király nélkül maradt országra
II Orbán
Szent László
(a király legyen a pápaság vazallusa)
(teljes szakítás) Szövetségre lépett
IV. Henrik
Könyves Kálmán, aki püspök volt királlyá koronázásig, korának egyik legműveltebb és legfelvilágosodottabb uralkodója lett. Nem véletlenül kapta jelzőként a "Könyves" előnevet.
Kálmán is törvényekkel kívánta elősegíteni a belső nyugalom megszilárdulását. László törvényeihez hasonlóan a magántulajdon állt a középpontban. Kálmán enyhített László törvényeinek szigorán.
Álmos
Horvátország
A magyar állam megerősödött, lehetővé vált , hogy többször beavatkozzék a kijevi állam belső küzdelmeibe.
Dél-nyugaton folytatta az előretörést, megkezdte hódoltatását a
Halics
Dalmát városoknak
Könyves Kálmán Uralkodásának első éveiben vonultak át az első keresztes hadjárat seregei
Kersztes hadjáratok
Amiens Péter, s az övéhez hasonló gyülevész hadakkal sok baja volt az ország népének . Kálmán fegyverrel fordult ellenük, és kiverte őket az országból. A Boullion Gottfried vezette lovagi sereg baj nélkül átvonult az országon.
III. Béla (87.old.)
1172-1196
Szent László
III. Béla és felesége Anna halotti ékszerei
III. Béla és királynéja szarkofágja az 1848-as feltárás rajzán
A koponyatetőről készült olajfestmény a Természettudományi Múzeumban (piros nyíl a trepanáció helyét mutatja)
Bizánci és pápai beavatkozás
trónviszály III. Béla (87.old.)
1172-1196
Az Árpád-házi Magyarország első fénykora
Növelte az írásbeliséget, elrendelte a király személye előtt megtárgyalt ügyeket foglalják írásba
Királyi oklevelek kiadására létrehozta
Kancelláriát
Jövedelmeiben fontos szerepet játszanak
Regálék
III. Béla jövedelem kimutatása, melyet valószínűleg egy francia hercegnővel kötött házassághoz készítetett. •
A király hatalma és katonai ereje
Királyi birtok
Gazdaság
várszervezeten önellátó
XI.-XII.
A XII. században az uralkodó továbbra is az ország harmadát birtokolta, de a trónharcok megerősítették a világi(15%) és az egyházi (10%) nagybirtokot
Fejlődött a magyar gazdaság, nőtt az ország népessége, elterjedt a földművelés, megjelent az istállózó állattartás. A nagybirtok megerősödött, a középréteg helyzete még bizonytalan volt. Az uradalmakban nagyrészt szolgák dolgoztak, de nőtt a saját parcellán, terményhányad fejében dolgozók aránya.
Abu Hamid al Garnáti, granadai mór utazó, aki megfordult 1153-ban hazánkban is a következőket írja: „Magyarország egyike a legjobb módnak örvendő, fölöslegben dúskáló országoknak. Hegyeiből aranyat és ezüstöt termelnek ki.” Ottó, freisingi püspök imígyen fogalmazott a XII. század közepe táján: „Ez a tartomány, melyet a régiek Pannóniának neveztek, mivelhogy köröskörül erdőségek, hegyek, s főképpen az Appeninnek (Kárpátok) övezik, belsejében nagy kiterjedésű síkság, amelyet jeles folyók és vizek öntöznek. Erdőkben felettébb gazdag, tele van mindenféle vadakkal, s felületének természeti szépsége éppen olyan bájos, mint amilyen dús a föld termékenysége, hogy mintegy Isten paradicsomának vagy pompás Egyiptomnak látszik lenni.”
7/a
Magyarország gazdasága a XII-XIII. században
A magyar társadalom átalakulása a XI-XIII. században
Az ábra alapján mutasson rá a társadalmi átalakulás irányára! Vegye számba az egyes társadalmi csoportok kialakulását, helyzetének változását! A magyar társadalom mely csoportjai alakultak át a leggyorsabban? Mi ennek a magyarázata? Milyen külső hatások , események és jelenségek segítették elő a folyamatot!
Társadalom Várnép várjobbágy Királyi szerviens hospes
báró
A királyi vármegye szolgai állapotú, a várnak gazdasági jellegű szolgáltatásokkal tartozó lakói. Töredékük a várjobbágyok közé emelkedett, többségük a későbbi jobbágyságba olvadt. A királyi vármegye katonaságának tisztje. A vár földjeiből birtokot kapott, melyet a várnépek műveltek. Az ispán joghatósága alatt álltak, a XIII. századi vármegye adományozások nehéz helyzetbe hozták őket. Jelentős részük a jobbágyságba süllyedt, kisebb részük a szerviensekkel együtt a későbbi nemességbe olvadt. A szabad lakosság földdel rendelkező, katonáskodó része magát a király alattvalójának vallotta.
A latin vendég, Nyugat-Európából a XI-XIII században a túlnépesedés következtében kiváltságokért, szabad föld területekért Közép-Európába vándorolt parasztok és polgárok. Tágabb értelemben a magyar főnemességet jelölő fogalom a XIIIXV században, szűkebben országos méltóságokat (nádor, országbíró, vajda, bán, stb) betöltő személyek. A bárók 1498-ban elérték, hogy külön rendet alkossanak. Ekkor iktatták törvénybe az ország legelőkelőbb negyven családjának külön jogait.
Anonymus Anonymus: III. Béla jegyzője, a párizsi egyetemen tanult, gesztaíró, •
Gesta Hungarorum
3.3 Az Aranybulla
II. András (Tk. 87.old.)
1205-1235
hadjáratok
Birtok adományozás
- Kincstár kiürül
Királyi vármegye rendszer
Regálé II. András (Tk. 87.old.)
- szembekerült: Imre párti Bárók
Szerviensek
felbomlik
Az új berendezkedés politikája
1222
ARANYBULLA adományozás méltóság Birtokszerzés, hivatalviselés
végrendelkezés hadkötelezettség adómentesség
ELLENÁLLÁSI ZÁRADÉK A XIV. sz.-ban vált jelentőssé, mint a nemesi jogok alapokmánya.
ARANYBULLA jelentősége
Szerviensek nemesek
S A R K A L A T O S
T Ö R V É NY E K
adómentesség Személyes szabadság ELLENÁLLÁSI jog
Nemesi vármegye Királyi vármegye
Nemesi vármegye -a vármegye alpja már nem a királyi birtok
Birtokosok önkormányzati jogokat szerző közössége Válaszhattak peresügyeik intézésére (báróktól függetlenül)
Szolgabírót
IV. Béla (1235-1270)
IV. Béla (Tk.93,100old.)
1235-1270
Birtokpolitikája Szembe került a vezetőréteggel
Szokásjog felrúgása
Julianus kunok
Tatár
Trau vára
Batu kán
1241
1242
Tatár
Muhi
A pusztítás átalakította az ország etnikai képét, megváltoztatta IV Béla politikáját.
Szakított korábbi politikájával
IV. Béla
Az ország katonai megerősítése érdekében:
-birtokokat adományozott várépítés Katonák kiállítása Városi rangokat osztott
Kunok Familiarítás
várfal
Visszatelepítette Bárók
Nemesekkel íránytatták birtokikat, vezettették
Bandérium
A század végére egész országrészekre terjesztették ki hatalmukat
A familiaritás sematikus ábrája
Buda Királyi rezidencia csak később lett
IV. Béla alapította
Érettségi 2005 /15. A feladat a XIII. századi magyar társadalomra vonatkozik. (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei felhasználásával, hogy milyen szerepet játszott az Aranybulla kiadása a szerviensek* nemességbe emelkedésében!
„Mivel mind országunk nemeseinek (értsd: az előkelők szűk rétegének), mind másoknak Szent István királytól megszabott szabadságát […] némely királyok megrövidítették, ezért maguk a nemeseink a mi és királyi elődeink felségét buzgó könyörgésekkel országunk megjavításáért zaklatták. Mi tehát az ő kérésüknek mindenben eleget kívánunk tenni [...] ezért megadjuk a Szent István királytól mind nekik, mind országunk más embereinek megadott szabadságot, [...]
2. Azt is elhatároztuk, hogy szervienst sem mi, sem utódaink el ne fogjanak [...] csak akkor, ha előzőleg perbe idézték, és a bírói eljárás során elítélték. 3. Szintúgy a szerviensek birtoka után semmiféle adót és szabadok dénárját nem szedünk, házaikba, falvaikba hívatlanul nem szállunk meg. [...] 4. Ha egy szerviens fiúutód nélkül halna meg, akkor birtokának egynegyedét a leánya tartsa meg, a többivel úgy rendelkezzék, ahogy neki tetszik! [...] 5. A megyésispán a nemesek jószágán ítéletet ne tegyen! [...]
7. Ha pedig a király az országon kívül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem csak a király pénzén; és ha valamikor haza tér, a nemeseken hadi bírságot ne vegyen! Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni! (Részlet az Aranybullából; ford.: Érszegi Géza Bp. 1990.) *szerviens: birtokkal rendelkező közszabad, aki a király „szolgája”, vele laza függő viszonyban van.
II. András
Szent László 1077-1095
Horvátország
1205-1235
Királyi vármegye rendszer
Könyves Kálmán Bárók
1095-116
Szerviensek
Dalmácia
III. Béla 1172-1196 Anonymus
1222 Nemesi vármegye
Regálék
Gazdaság és társadalom
Várnép
Kancellária
önellátó
várjobbágy
Királyi szerviens
IV. Béla 1235-1270
báró hospes
Julianus 1241
kunok Batu kán
szászok
Buda
Bandérium Kézai Simon
Tatár Muhi Bárók Familiarítás
Egy bécsi könyvtáros, történetbúvár, Johann Georg von Schwandtner a császári könyvtárban megtalálta és 1746-ban kiadta Anonymus művét, a Gesta Hungarorum
http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm
http://mek.oszk.hu/02200/02245/02245.htm
Eredetelméletek KÖZÉPKORI HAGYOMÁNY: a magyarok „sztyeppei” nép (ősei a szkíták – iráni népek; vagy hunok, türkök, avarok – török népek ÚJKORI ELMÉLET: finnugor rokonság (nyelvészeti kutatások alapján – Sajnovics János)
Az őstörténettel foglalkozó tudományok kapcsolata
A magyarok vándorlása és a honfoglalás
A finnugor nyelvek családfája
Urali korszak (i. e. III. évezred) „Finnugor őshaza” Helyszín: az Ural hegység és az Ob folyó között Életforma: paleolit (halászat, vadászat), kőeszközök Szavak: hal, háló, evez, tűz
Ugor korszak (i. e. 1500-1000 k.) „Ugor őshaza” Helyszín: a Tobol és az Irtisz folyók között Életforma: neolit (legeltető állattartás, földművelés) Szavak: ló, nyereg, fék
Baskíria (i. e. 5. sz. – i. sz. 5. sz.) „Magna Hungaria”
- Volga és a Káma folyók vidéke - az első „biztos” élőhely - nomád életmód, vaseszközök használata - erőteljes török hatás - szavak: ökör, bika, üsző, borjú – búza, sarló, tarló, szőlő, bor – sereg, törvény, bélyeg, bűn
Levédia (i. sz. 8. század)
- Volga és a Don folyók vidéke - a mezőgazdaság fejlődése - kazár függés, kettős fejedelemség, rovásírás - szavak: eke, gyümölcs, szőlő – kende, gyula
Etelköz (i. sz. 9. század) - Don és Duna folyók vidéke („folyóköz”) - törzsszövetség megerősítése (vérszerződés) - hét törzs (első fejedelem: Álmos) 2 finnugor (Magyar, Nyék) 5 török (Tarján, Jenő, Kér,Keszi, Kürtgyarmat) 8. törzs: kabarok 862: első támadás a Kárpát-medencébe
A honfoglalás (895)
A hongoglalás ábrázolása a Képes Krónikában
A honfoglalás • Kárpát-medence: kedvező adottságok, védhető → Szvatopluk szövetségesei a frankok ellen → Bizánc szövetségesei a bolgárok ellen • 895: Vereckei-hágó – fősereg (Árpád) + menekülés a besenyők és Simeon serege elől • 896: Erdély, Tiszántúl • 897-99: Duna-Garam vonala • 900: Dunántúl (907: győzelem a bajorok felett)
Alternatív elméletek 1. Kettős honfoglalás elmélete: (László Gyula)
2. Magna Hungáriában maradt a magyarok egy része
Életmód és társadalom Törzsi társadalom: család – nemzetség – törzs Kettős fejedelemség: kende – gyula (Kurszán halála után Árpád megszünteti → Árpád-ház) Előkelők: törzsfők (urak) – nemzettségfők (bők) Közrendűek: földművesek, pásztorok (ínek) Rabszolgák Félnomád életmód: földművelés – legeltetés, portyák
A pogány magyarok vallása sámánizmus (táltosok) – a természeti népeknél egészen a XX. századig fennmaradt totemizmus (szarvas, turul) „világfa”
A kalandozások (907-970) • Cél: zsákmányszerzés • A kezdeti sikerek titka: - európai széttagoltság, ellentétek - ismeretlen harcmodor (lovas-íjász harcmodor, színlelt megfutamodás) • A vereség oka: - feudális anarchia felszámolása (erős német állam) - a harcmodor kiismerése
A hadjáratok irányai • Nyugat-Európa (német és frank területek) • Itália, Ibériai-félsziget • Balkán, Bizánc VERESÉGEK: - 933: Merseburg (Madarász Henrik) - 955: Augsburg (I. Ottó) - 970: Arkadiopolisz (Bizánc)
Az Árpád-kor története
I. Szent István (997-1038) Géza fejedelem: primogenitúrát követi és fiát jelöli utódjául István a somogyi területek urával, az Árpádházi Koppánnyal küzdött meg ( seniorátus elve). Koppány holttestét felnégyelték Veszprém, Győr és Esztergom váraira tűzték ki, a negyediket az erdélyi gyulának küldte.
I.
Szent István (997-1038) A keresztény királyság megalapításához koronát kért II. Szilveszter pápától ( abroncs korona) Később az erdélyi Gyulát majd a Maros vidék urát Ajtonyt győzte le.
Egyházszervezet és vármegyék
Egyházszervező munkája Tíz püspökséget alapított, Esztergom és Kalocsa érseki rangot kapott Tized vagy dézsma fizetés kötelezővé tétele az egyház ellátására Törvényeiben szabályozta a templomba járás rendjét és a templom építést Bencés apátságokat is alapított, a legfontosabb Pannonhalma lett
Királyi vármegyék Bizonytalan az eredete Legfontosabb tisztségviselője az ispán volt akit az uralkodó nevezett ki Székhelye a királyi vár volt, amit az ispán irányított (bíráskodás,adószedés és a vármegye haderejének vezetése) A vármegyei szervezetet a királyi udvar bírája, a nádorispán vezette A királyi várakban és a vármegyék székhelyén várnépek és várkatonák szolgáltak
Az udvar felépítése
Külpolitika Békésnek mondható a külpolitikája Német orientáció Bizánccal is jó viszonyra törekedett II.Konrád frank király 1030-ban benyomult hazánkba de az éhség visszafordította
Törvényei és az Intelmek Intelmeket fiához Imre herceghez írta Két törvénykönyv: az I. 1001 körül, a II. 10301038 között íródott
Trónutódlás Imre herceg 1031-ben tragikus módon meghalt A család örökösödési rendje szerint Vazul követhette volna. A pogánysághoz kötődött, ezért István alkalmatlanná tette az uralkodásra, fiai elmenekültek az országból Orseoló Pétert jelölte utódjának
Orseoló Péter (1038-1041, 1044-1046) Péter nem tudott jó kapcsolatot kiépíteni a főurakkal, mivel sok idegennel vette körül magát. Személyiségét is nehezen viselték. Aba Sámuelt hívták meg a trónra, Péter III. Henrikhez menekült
Az Árpád-ház családfája
Orseoló Péter és Aba Sámuel (10411044) III. Henrik segítséget nyújtott Péternek és a ménfői csatában legyőzték Aba Sámuelt. Hűbéri esküt tett III.Henriknek Nem változtatott stílusán így megint fellázadtak ellene Hazahívták Vazul fiait Pogánylázadás
I. András (1046-1060) A pogányokkal időlegesen megegyezett, de miután megszerezte a trónt leszámolt velük Béla hazahívása, a ducatus felállítása III.Henrik támadásai: 1051 és 1052 Tiszavárkonyi jelenet után Béla Lengyelországba menekült
I. Béla (1060-1063) Haddal támadt testvérére, akit legyőzött így ő lépett trónra. 1061: második pogánylázadás, vezetője Vata fia János András fia, Salamon német segítséggel akarta átvenni a hatalmat. dömösi baleset
Salamon (1063-1074) és Géza (10741077) Győrben megegyezett Béla gyermekeivel. Átengedte nekik a ducatust. Egy ideig béke van de a trónviszályok ismét kiújultak. A belharcok nyertese Géza lett I. Géza koronát kapott Dukász Mihálytól
Szent László (1077-1095) Küzdelmek Salamonnal Az invesztitúra háborúkban a pápához csatlakozott 1083: az első szentté avatások Magyarországon. Szent István, Szent Imre és Szent Gellért
László külpolitikája
László törvényei Három törvénykönyv fűződik nevéhez Magántulajdon védelme Tíz dénár feletti érték ellopását halállal büntették Vándormozgalom visszafogása
Szent László
Könyves Kálmán (1095-1116) Belháborúk Álmossal Megszünteti ducatust Álmost és kisfiát megvakítatta Törvénykönyvei: enyhébb büntetések, a lábasjószágok ellopása után járt halálbüntetés
Kálmán hódításai Horvátország után a part menti városokat, Dalmáciát kezdte el hódítani Az első keresztes hadjárat átvonulása Magyarországon
Trónviszályok kora II. Vak Béla uralmát véres események jellemezték Fiatalon meghalt a fia követte a trónon, II. Géza II.Géza halála után trónharcok következtek melyekbe beleavatkozott Manuel császár
III.Béla (1172-1196) Bizáncban nevelkedett, de miután Manuelnek fia született elesett a tróntól A magyar nemesség nehezen fogadta el, féltek a bizánci befolyástól Kancellária létrehozása
III. Béla Fejlődő mezőgazdaság és állattenyésztés Hospesek érkezése a XII. századtól: szászok, vallonok, olaszok, franciák. Regálék megjelenése
II. András (1204-1235) III.Béla idősebb fiára Imrére hagyta az országot, másik fiára tetemes vagyont hagyott hogy vezessen egy hadjáratot a Szent Földre Imre király 1196-1204ig uralkodott. Állandó harc jellemezte kettőjük viszonyát, királyi birtokokat adományoztak
II. András Új berendezkedés: birokadományozás mérték nélkül Regálék a kieső jövedelmek pótlására Pénzváltás évente: pénzrontással Tárnokmester Idegenek az országos főméltóságokban: Gertrúdis meggyilkolása
II. András 1222-ben az ország egésze elégedetlen volt vele Az Imre párti főurak vezetésével az Aranybulla kiadására kényszeríttették az elégedetlenek 31 cikkely, 11 a serviensekkel foglalkozik Ellenállási záradék
IV. Béla (1235-1270) Uralma elején vissza akarta állítani nagyapja korának állapotait A nemesek szembefordultak vele Juliánus barát útjai Magna Hungáriába: hír a mongolokról
Tatárjárás 1241-1242
Az utolsó Árpád-házi királyok kora Második honalapítás: kunok-jászok betelepítése, várfalak építése, a főurakkal jó kapcsolat kiépítése, új szövetségesek Társadalom átalakulása: familiaritás, jobbágyság kialakulása, bárok, nemesek Nemesi vármegye kialakulása: 1232 zalai serviensek oklevele
Az utolsó Árpád-házi királyok IV. Kun László 12721290 III. András 1290-1301, az „utolsó aranyágacska”, a tartományurak hatalmának megnövekedése Halálával kihalt az Árpád-ház férfi ága
Kultúra
Kultúra
Vége
AZ ÚJ REND MEGSZILÁRDULÁSA (Szent László és Könyves Kálmán)
Szent László hermája (ereklyetartó)
(SZENT) LÁSZLÓ (1077-95) 1. Belpolitikája: kivezeti az országot a válságból a) békét kötött Salamonnal helyreállította a belső rendet b) megerősítette a keresztény egyházat: • birtokadományok • László még hitt a boszorkányokban, és ha valakit rajtakaptak boszorkányságon, akkor azt máglyahalálra ítélték
• Szigorúan büntette a nőrablást és a házasságtörést • kimondta az egyházi személyek sértetlenségét: ha valaki bántalmazott egy papot, azt akár halálra is ítélhették • László korában indultak meg a szentté avatások (1083) – Szent István (államalapító királyunk) – Szent Gellért (vértanú püspök, akit Vata-féle pogánylázadásakor öltek meg Gellérthegy) – Szent Imre (István király vadászbalesetben elhunyt fia)
c) szigorú törvényeket hozott a
• • •
•
magántulajdon védelmére Ha valaki baromfinál nagyobb értékű holmit lopott, azt felakasztották Ha a lopott holmi értéke nem érte el egy baromfi árát, akkor „csak” megcsonkították a tolvajt (vakítás, kéz-, orrlevágás, a nyelv kitépése). gyanú esetén istenítélettel „tisztázták” az ügyet – víz alá merítés – tüzes vas próba, – forró vízbe nyúlással – esetleg párbaj Hit: az ártatlanok megússzák a próbát, a bűnösök nem.
2. Külpolitikája: • védekezés: az Erdélybe be-betörő besenyőket (kunokat) kiűzte az országból,mondák: – Szent László legyőzi a lányrabló kun vitézt, – Szent László füve, – Szent László pénze, – A tordai hasadék
• Szent László harca a kunokkal
Szent László megmenti a kunoktól a magyar lányt
•hódítás: megszerezte Horvátországot ez a tengeri kijárat miatt volt fontos (kereskedelem)
KÖNYVES KÁLMÁN (1095-1116) 1. Hatalomra kerülése: • Szent László unokaöccse • Korábban testvérét, Álmost akarták királlyá tenni, őt papnak szánták, ezért igen sokat olvasott és hitbuzgó is volt • László azért jelölte királynak, mert neki nem volt fia • A jelölést Álmos zokon vette többször is lázadt Kálmán ellen, végül Kálmán Álmost fiával, Bélával együtt megvakíttatta
•Kálmán az akkori Európa legműveltebb uralkodója volt innét a Könyves előnév
2. Belpolitikája: Kálmán folytatja Szent László uralkodását,de: • enyhít a tolvajok büntetésein, és a halálbüntetés helyett legtöbbször „csak” csonkítás járt vagy eladták a tettest rabszolgának • már nem volt elegendő a puszta gyanú, hanem a vádat be is kellett bizonyítani. • a boszorkányok közül a strigák (vérszívó lidércek) üldözését megtiltotta, mivel ilyenek nincsenek. A többi boszorkányban hitt! • „De strigis, quae non sunt, nulla questio fiat!” = „A strigákról, akik nincsenek, szó se essék!”
3. Külpolitikája: Kálmán folytatta László hódításait: • Megszerezte Dalmácia tengerpartját, nagyobb városok: – Spalato (ma Split), – Raguza (ma Dubrovnik) – Trau (ma Trogir) – Zára (ma Zadar).
• megpróbálta meghódítani Halicsot (Lodoméria, Galícia, Gácsország) is, ez a hadjárat azonban kudarcba fulladt.
III. Béla uralma (1172-1196) • Bizánci segítséggel került hatalomra egy trónviszályos időszak után (Alexiosz néven egy ideig a bizánci trón örököse is volt)
• Megerősíti a királyi hatalmat • Írásbeli ügyintézés terjedése: elrendelte, hogy minden elé kerülő ügyet foglaljanak írásba – Királyi kancellária fejlődése – hiteles helyek terjedése (káptalanok)
• Fejlődő mezőgazdaság és állattenyésztés • Hospesek érkezése a XII. századtól: szászok, vallonok, olaszok, franciák. • Regálék megjelenése
• Regálé ( királyi felségjogon szedett jövedelmek erősödése – Sókereskedelem vámja (a só nemcsak ételízesítő, hanem tartósítószer is), – kamara haszna = pénzbeváltási illeték (minden évben új pénzt vertek, s a régi érméket felárral kellett az újakra beváltani) • Külpolitika: jó kapcsolatok a nyugati országokkal (ellensúlyozni szerette volna az egyoldalú bizánci kapcsolatokat)
• Uralma alatt keletkeztek olyan jelentős írásos emlékeink, mint a Halotti beszéd és könyörgés vagy a Gesta Hungarorum • Javaslatára avatták szentté László királyunkat • Fiai, Imre és András halála után testvérharcot vívtak a hatalomért
Trónviszályok kora
Orseoló Péter (1038-1041, 10441046) • Péter nem tudott jó
• •
kapcsolatot kiépíteni a főurakkal, mivel sok idegennel vette körül magát. Személyiségét is nehezen viselték. Aba Sámuelt hívták meg a trónra, Péter III. Henrikhez menekült
Orseoló Péter és Aba Sámuel (1041-1044) • III. Henrik segítséget nyújtott Péternek és a ménfői csatában-1044ben legyőzték Aba Sámuelt.
Az Árpád-ház családfája
• Orseoló Péter hűbéri esküt tett III.Henriknek • Nem változtatott stílusán így megint fellázadtak ellene • Hazahívták Vazul fiait(András,Béla) • Pogánylázadás • Vata -Békésben
I. András (1046-1060) • A pogányokkal időlegesen
• • •
megegyezett, de miután megszerezte a trónt leszámolt velük Béla hazahívása, a ducatus felállítása III.Henrik támadásai: 1051 és 1052 Tiszavárkonyi jelenet –korona és kard után Béla Lengyelországba menekült
I. Béla (1060-1063) • Haddal támadt testvérére, akit legyőzött így ő lépett trónra. • 1061: második pogánylázadás, vezetője Vata fia János • András fia, Salamon német segítséggel akarta átvenni a hatalmat. • dömösi baleset (rászakadt a trón)
Salamon (1063-1074) és Géza (1074-1077) • Győrben megegyezett Béla • • •
gyermekeivel. Átengedte nekik a ducatust. Egy ideig béke van de a trónviszályok ismét kiújultak. A belharcok nyertese Géza lett I. Géza koronát kapott Dukász Mihálytól
A MAGYAR ÁLLAM LÉTREJÖTTE .
Államigazgatási előzmények A nomád népek államszerű társadalmakban éltek, amelyek különböztek az európai államok szerkezetétől. Ez a szerveződés nem volt alkalmas arra, hogy Európában fennmaradjon, de a magyar államszervezésben sokáig fennmaradtak elemei. Géza fejedelem idején az egyes törzsfők megszervezték saját környezetüket (volt fegyveres kíséretük, és a birtokaikon szolgák dolgoztak)
Géza fejedelem (945-997)
Az első magyar pénzérme. Kibocsátója Géza fejedelem volt, 970 körül. Apja Taksony fejedelem, anyja egy besenyő vagy bolgár hercegnő. Felesége Sarolta, az erdélyi fejedelemnek a gyulának a lánya. Fia Vajk, a későbbi Szt István király. Egyik lánya a velencei dózse, Ottone Orseolo felesége, unokája Orseolo Péter későbbi magyar király. Géza megkeresztelkedett, de az ősi pogány vallást is gyakorolta, mondván: elég gazdag vagyok ahhoz, hogy két istennek is áldozzak.
Eseménytörténeti előzmények Géza felveszi a kapcsolatot a nyugati hatalmakkal. ( 973- Quedlinburg) Hittérítőket kér és kap a német császártól. A bizánciak és a nyugatiak is megpróbálják átadni a kereszténységet. Géza élre tör a magyar törzsek között is (felesége Sarolt az erdélyi gyula lánya). A szeniorátus elve helyett a primogenitura elvét vezeti be. István bajor feleséget kap, Gizellát. Géza politikája rendkívül fontos, joggal tekinthetjük az államalapítás megkezdőjének.
Géza fejedelem alatt Magyarország határai Nyugaton visszaszorultak. Az akkori Magyarország magában foglalta a mai Ausztria keleti felét, egészen Melktől Bécsig.
A Pannonhalmi Bencés Főapátság alapítója Géza fejedelem volt.
István hatalomra jutása 997-ben Géza meghal. Koppány igényt tart a trónra (a régi rend, a szeniorátus alapján). Háború kezdődik, amelyben Istvánt német zsoldosok segítik. Döntő győzelem, még 997-ben Szent Márton Hegyén (ma Pannonhalma), és bosszúállás (felnégyelés). Később hasonló okokból leszámolt az erdélyi gyulával 1003-ban, és a Temesköz urával Ajtonnyal 1028 körül.
Szt István és legnagyobb pogány ellenfelei.
Aba Sámuel
István Koppány Gyula
“fekete” magyarok “black” magyars Ajtony
A koronázás A Pápa és a császár egyetértésével II. Szilveszter pápa koronát küld ill. jóváhagyja a koronázást. A koronázás valószínű időpontja 1001. jan. 1. Bizonyára a koronázási paláston található az egyedüli hiteles ábrázolása István Királynak Magyarország ettől kezdve királyság, és része az európai államok rendszerének. A koronázás kialakuló rendjében az Esztergomi érsek koronázza a királyt.
A koronázási palást. Eredetileg a székesfehérvári királyi bazilika számára hímzett miseruha volt (1031). Gallérját –vörös selyem alapon hímzés aranyfonállal –a XII. század harmadik negyedében készítették, s utólag varrták fel a palástra
Az egyetlen hitelesnek tekinthető Szent István ábrázolás
Uralkodásának fő eredményei 1. A kereszténység bevezetése Magyarországon. Az egyházszervezet kiépítése (két érsekség és 8 püspökségek) 2. Törvények bevezetése. (két törvénykönyv kiadása) 3. Az ország közigazgatásának megszervezése (vármegyék létrehozása). 4. A központi hatalom (királyi tanács) megalapozása.
Egyházszervezés - Két érsekséget (Esztergom és Kalocsa), és még nyolc püspökséget hozott létre. - A szerzetesrendek (főleg a bencések), letelepedését támogatta (a pannonhalmi bencések bizonyára még Géza idején érkeztek). - Templomokat és kolostorokat építtetett - Törvényekkel szabályozta a hitélet egyes kérdéseit (pl. kötelezővé tette a templombajárást vasárnap, minden tíz falu templomot épített, büntette a vasárnapi munkát)
Közvetlenül a koronázás után hozzákezdett megszervezni Nyolc Az egyház élén
nyugati típusú egyházszervezet
egyházmegyét esztergomi
hozott létre
érsek
(a magyar egyház függetlené vált a német birodalmi egyháztól) Az egyház anyagi alapja
birtok adományok
tized
A térítés és egyházszervezés eredményeit törvényekkel biztosította, elrendelte: böjtök betartását, gyónást, részvételt a vasárnapi misén
Csempeszkopács: Árpád-kori falusi templom
A pécsváradi bencés apátság altemploma. A XI. századi magyar egyháziépületek erőd jellegűek voltak. A bencés kolostorok sokkal inkább a művelődés és a művészet központjai voltak.
Törvénykezés - Törvénykönyveket adott ki - Ezek szabályozták a mindennapi életet - Elrendelte az adók beszedését - Büntette az emberölést „Ha valaki karddal embert öl, ugyanazon karddal öljék meg őt.” - Védte a királyi és a magánvagyont Törvénykezése olyan sikeres volt, hogy a szentföldi zarándokok, már nem a tengeri utat választották, hanem Magyarországot.
Az ország berendezkedését is törvének szabályozták Az uralkodótól, nyugati minta szerint származott minden jog (kormányoz, bíráskodik, törvényeket hoz) A kormányzásban a királyi tanács segíti (tagjai a püspökök és a megyésispánok) fontos szerepe volt a Nádornak (az udvar főbírája, jövedelmének kezelője)
„6. Királyi hatalmunknál fogva elhatározzuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában vagyonát felosztani, feleségének, fiainak és leányainak vagy az egyháznak adományozni, és ezt a halála után se merje senki érvénytelenné tenni. 7. Különösen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák, és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg változatlanul. 8. Ha valamely pap vagy ispán valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra.
18. Ha valaki saját szolgáit tanúbizonyság mellett Szabadsággal ajándékozza meg, halála után azokat senki szolgaságba visszavetni ne merészelje. 22. Senki se merészeljen szabad személyt szolgaságba hajtani.” (I. István I.törvénykönyve)
„1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi szolgával lássanak el. Ruhákról és oltárterítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. 18. Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek.” (I. István II. törvénykönyve)
A királyság kormányzása A Szent István-kori kormányzás vezető testülete a püspökökből és megyésispánokból álló királyi tanács volt. A királyi döntéseket a tanácsban vitatták meg, és véglegesítették. Az ispánok közül a legtekintélyesebb főember a nádor volt, aki gyakran helyettesítette a királyt igazságszolgáltatási ügyekben.
A vármegyék megszervezése - Az államigazgatás keretein belül kijelölte a megyék illetékességét. - A vármegyéket a várakból irányították a királyhoz hű, általa kinevezett megyésispánok. - Köteles volt a király parancsára hadba vezetni a vár fegyvereseit/nemeseit. - A megye területén, a kisebb ügyekben a megyésispán bíráskodott, ő kezelte a vármegye jövedelmeit.
KIRÁLYI VÁRMEGYÉK ispán Szolnok
Hont
Doboka
Csanád
Veszprém
Az Udvar A király környezete, amely az államigazgatásban és mindennapjai megszervezésében segítette. A királyi udvarhoz birtok is tartozott (a várbirtok és udvarbirtok) - Az várbirtok (várszervezet), és a szolgák akik művelték élén várispán állt, várjobbágyak és várnépek igényeit elégítette ki, akik a királyt védték. - Az udvarbirtok élén az udvarispán állt és a király valamint az udvar igényeit (étel, ital)
A társadalom István király idejében A társadalom két részre oszlott 1. Szabadok (csak a törvényeket kellett betarataniuk, egyébként azt tettek amit akartak) Szolgák (felettük az uraik rendelkeztek)
2. A szabadoknak különböző kategóriái voltak: 1. Urak – A királytól kapott birtokokkal rendelkező réteg 2. Vitézek – katonáskodó emberek (sokszor külföldiek), kisebb birtokkal. 3. Nincstelenek – Vagyontalanok, de szabadok 4. Vendégek (hospesek) – Más földjét művelő, külföldről betelepült parasztok.
A gazdaság István király idején Nagyon keveset tudni róla. Az ország átalakulóban volt, István törvényei alapjaiban alakították át a társadalmat. A szerzetesek magukkal hozták az írásbeliséget, és az egyes nyugaton ismert mesterségeket. Vélhetően a kereskedelem is felpezsdült, a biztos utvonalak miatt.
Trónutódlás Imre herceg 1031-ben tragikus módon meghalt A család örökösödési rendje szerint Vazul követhette volna. A pogánysághoz kötődött, ezért István alkalmatlanná tette az uralkodásra(megvakította) fiai elmenekültek az országból Orseoló Pétert jelölte utódjának
István király uralmának eseménytörténete 997 és 1038 között uralkodott 997. Győzelem Koppány felett 1002. Sógora II. Henrik bajor herceg lesz a németrómai császár 1003. Győzelem az erdélyi gyula felett 1009 körül az első vármegyék létrehozása 1010 körül a győri és kalocsai egyházmegyék létrehozása 1015-1018 háború a lengyelekkel, az észak-nyugati területekért. 1019 A zalavári apátság alapítása 1028 körül Csanád vezér vezetésével legyőzik Ajtonyt 1031 II. Konrád németrómai császár sikertelen hadjárata
Székesfehérvár, Szent István-szarkofág (XI. század vége) repülő angyal emeli a halott lelkét csecsemőként a magasba
István király hagyatéka 1. Az államalapítás 2. A magyarok helyének megtalálása Európában. 3. Része van abban, hogy a középkorban Szent királyok nemzetségének nevezték az Árpádházat 4. 1083-ben Szentté avatták 5. Ma is az egyik legfontosabb személye Magyarország történetének, ma is ünneppel emlékeznek rá.
A megoldatlan kérdés a királyi cím öröksége István királynak több gyermeke született, de egyik fia sem élte túl, Imre (Henrik) a trón várományosa vadászatban hal meg, ez veszélyt jelentett az egész életművére. Halála után hosszas rendezetlen évek következtek, csak I. András (Endre) idejében csillapodik a helyzet, de csak Szent László idejében válik ismét stabillá a királyság.
Az új berendezkedés, Aranybulla mozgalom
A korszak magyar királyai III. Béla (1172-1196) Imre (1196-1204) III. László (1204-1205) II. András/Endre (1205-1235) IV. Béla (1235-1270)
III. Bélától II. Andrásig III. Béla balkáni hatalommá tette Magyarországot Imrét III. Béla még az életében királlyá koronázta, hogy biztosítsa a gond nélküli utódlást. Öccse a majdani II. András a nemességre támaszkodva ellene lázad 1197-ben. Ezután újabb konfliktusok és békülések következnek (A pápa III. Ince is közbenjár) Imre beavatkozott Stefan Nemanja és Vukan harcába is.
Imre fő célja, hogy biztosítsa fia László trónutódlását (királlyá koronázta). II. András mindent megtett, hogy meghiúsítsa a gyermek III. László hatalomra jutását ill. a hatalom gyakorlását.
II. ANDRÁS (1205-1235) - A gyermek III. László halála után minden akadály elhárult, hogy király legyen. - Egykori híveinek nagy birtokokat adományozott, és ugyan ezt tette az új hívek megnyeréséért is. - A birtokokat „iure perpetuo” adományozta, azaz kevesebb kötelezettség járt velük. - A királyi földbirtokok területe megcsappant. -A jövedelem lecsökkent. - az uralkodó a főurak magánhadseregeit (bandériumok) vette igénybe. -A főurak báróknak nevezték magukat. Ezzel gyökeresen átalakította Magyarország belső viszonyait.
hadjáratok
Birtok adományozás
- Kincstár kiürül
Királyi vármegye rendszer
Regálé
felbomlik
II. András (Tk. 87.old.)
- szembekerült: Imre párti Bárók
Szerviensek
Várjobbágy
Az aranybulla 1222 Magyarország történetének egyik legfontosabb okmánya, sokszor megújították és évszázadok múlva is hivatkoztak rá. ELŐZMÉNYEI - A nemesség zokon vette, hogy feleségének Gertrúdnak a rokonai (a „merániak”) nagy birtokokhoz és tisztségekhez jutnak - Az uralkodó minimálisra csökkentette a tisztségviselőket az országban - 1213 Gertrúd meggyilkolása - A nemességgel újból ki kell egyezni.
Az aranybulla A bulla a pecsét régies megnevezése
Az Aranybulla jellemzői 31. cikkelyt tartalmaz Szabályozza a király és a nemesség viszonyát. Szabályozza a várjobbágyok, szerviensek, a köznép helyzetét 1231-ben módosítják az egyház helyzetének meghatározása érdekében. Érdekes párhuzamok figyelhetőek meg az 1215-ös angol Magna Chartával
IV. Béla uralkodása a tatárjárásig Ambiciózus király volt Nem értett egyet apja politikájával, nyílt és burkolt ellenségeskedések jellemezték viszonyukat. III. Béla volt a példaképe. A II. András idejében fennálló birtokadományozási gyakorlatot meg akarta változtatni. A kiosztott birtokok tulajdonjogának felülbírálatát kezdte meg. (vissza akarta venni a királyi birtokokat)
IV. Béla a képes krónikából
Tatárjárás, tatárok, mongolok A tatárjárás kifejezés nem pontos, a tatárok egy csatlósnép volt a mongol birodalomban. A mongol birodalom rendkívül gyorsan válik világbirodalommá Dzsingisz Kán uralma alatt. Ögödej Kán (1229-1241) folytatta a hódításokat, és az ő idejében érik el Magyarországot A „tatárjárás” Magyarország történetének talán legnagyobb pusztítással járó eserménye.
Ögödej kán
A mongol invázió 1241-1242 Az első híreket Julianus barát hozza 1236ban ezek félelmetesek 1237-ben kezdődő útján már nem találja meg a volgai magyarokat. IV. Béla megpróbál felkészülni, segítséget kér, bebocsátást ad a kunoknak. a kunok nomád, vándorló állattartást folytatnak és elpusztítják a vetést A magyar főurak megölik Kötöny királyukat és a kunok pusztításokkal elhagyják az országot.
A mongolok Batu Kán vezetésével támadnak három irányból. A muhi csatában tönkreverik a magyar sereget (1211. ápr. 11-12.) A király elmenekül, a mongolok szörnyű lakosságirtást hajtanak végre. Szerencsére Ögödej Kán meghal, és Batu Kán visszamegy Mongóliába, hogy részt vehessen az uralkodó választásban (aminek ő az egyik várományosa).
A második honalapítás A mongol pusztítás iszonyú mértékű volt, egyes becslések szerint elérte a 60%-ot is (ennyi település nem újult meg elvonulásuk után). IV. Béla felülvizsgálja birtokpolitikáját, és támogatni kezdi a várépítéseket (ugyanis a mongolok nem tudnak ostromolni, és a király egy újabb támadástól is tart). A nemesség pozícióinak gyengítésétől eltekint, és az aranybulla szellemében megegyezésre törekszik. A városokat támogatja kiváltságokkal. A kereskedelmet és az ipart támogató intézkedéseket hoz.
