3. Magyarország megyéinek helyzete a hulladékgyűjtés tekintetében, különös tekintettel Zala megyére

Készítette: Konrád Krisztina (Pannon Fejlesztési Alapítvány)

„Zala megyében begyűjtött hulladék elemzése, az országos tendenciák tükrében”

1. Kutatási téma Zala megyében a begyűjtött hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak vizsgálata, az országos adatokkal való összevetés alapján következtetések megfogalmazása a hulladékgyűjtési helyzettel és a várható tendenciákkal kapcsolatban. Hipotézis: „Zala megye helyzete a hulladékbegyűjtés tekintetében jobb az országos átlagnál, viszont ezt a várható jövőbeni tendenciák rontani fogják.”

2. Kutatási feladatok Zala megye helyzetének vizsgálata a hulladékbegyűjtés tekintetében, különös figyelemmel a hulladékgyűjtés lefedettségére és az egy főre jutó hulladékmennyiségre. A kapott adatokat befolyásoló tényezők kutatása, a korreláció mértékének megállapítása, a kapott adatok alapján várható tendenciák felállítása.1

3. Magyarország megyéinek helyzete a hulladékgyűjtés tekintetében, különös tekintettel Zala megyére Magyarország megyéit két különböző hulladékkezelési paraméter alapján vizsgáltam; a hulladékgyűjtés kiterjedtsége, valamint az egy főre jutó – a közszolgáltatás keretében elszállított – hulladék mennyisége alapján. A megyék közül kiemeltem Zala megyét, amelynek a többi megyéhez valamint az átlagos értékekhez való viszonya alapján következtetéseket vontam le.

Az elkészített diagramokhoz szükséges forrásadatok a KSH adatbázisából származnak. 1


3.1.

A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya

Az alábbi grafikon 2006-tól 2009-ig mutatja a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányát megyénként.

Zala megyében 2006-ban a 122.725 lakásból 113.131 lakás volt a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevonva, vagyis a lefedettség arány 92,18% volt. Ezzel az aránnyal az országos átlagot (90,75%) kismértékben meghaladta. A lefedettség 2007-ben kis mértékben – 91,66%-ra - csökkent, ekkor az országos átlaggal (91,32%) csaknem megegyező értéket ért el a megye. 2008-ban ez a tendencia megfordult és a lefedettség jelentősen növekedett (95,51%), amivel már az országos átlagot (91,38%) is jelentősen meghaladta. Ez a növekedés 2009-ben tovább fokozódott (96,48%), az országos átlagtól (91,39%) legnagyobb mértékben ekkor tért el pozitív irányban. Ezek alapján Zala megyéről elmondható, hogy a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya növekedő tendenciát mutat, az országos átlagot a vizsgált években mindig meghaladta, 2009-re a megyék között a lefedettség arányát vizsgálva kiemelkedő helyezést ért el.


3.2. Az elszállított szilárd hulladék mennyisége egy főre vetítve Az alábbi grafikon 2006-tól 2009-ig mutatja az elszállított szilárd hulladékok egy főre jutó mennyiségét megyénként.

A grafikonon jól látható, hogy megyénként nagy szórás látható az egyfőre jutó hulladék mennyiségét tekintve (a kialakuló trendek alapján a későbbiekben csoportosítom a megyéket). Zala megyében 2006-ban az egy főre jutó, szolgáltató által elszállított szilárd hulladék mennyisége 403 kg volt. Ezzel az értékkel 2006-ban Zala megye, a megyék között az átlagosnak volt mondható, az országos 451 kg/fő értéket csaknem 50 kg/fő-vel alul multa. 2007-re ez az érték jelentősen csökkent, az egy főre jutó hulladék mennyisége 344 kg-ra változott, habár országos átlagban is nagy csökkenés volt tapasztalható (388 kg/fő), a Zala megyei átlag még mindig jóval az országos átlag alatt maradt. 2008-ban ez a tendencias megfordult, növekedés volt tapasztalható (367kg), míg az országos átlag tovább csökkent (372 kg), de a megyei átlag fölött maradt. 2009-re az egy főre jutó hulladék mennyisége megyén belül elérte a minimumot (314 kg), csakúgy mint az országos átlag (349 kg).


Összeségében Zala megyében az egy főre jutó, szolgáltató által elszállított szilárd hulladék mennyisége csökkenő tendenciát mutat, évről-évre az országos átlag alatt marad. Legnagyobb eltérés az országos és a zala megyei értékek között 2006-ban volt, ekkor 48 kg/fővel volt alacsonyabb az egy főre jutó hulladék mennyisége.


3.3. Megyék csoportosítása az egy főre jutó szilárd hulladék tendenciája alapján Mivel a megyék nagy szórást mutatnak az egy főre jutó szilárd hulladék mennyiségét vizsgálva, érdemes az egyes megyéket ezen érték alapján csoportosítani és vizsgálni. A megyéket három kategóriába soroltam az alapján, hogy az egy főre jutó szilárd hulladék mennyiségét tekintve milyen a tendencia. Növekvő tendenciájú megyék, Stagnáló vagy kismértékben csökkenő tendenciájú megyék, Nagymértékben csökkenő tendenciájú megyék.

3.3.1. Az egy főre jutó szilárd tendenciát mutató megyék

hulladék

alapján

növekvő

Az egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége alapján 3 olyan megye van, amely növekvő tendenciát mutat. A növekedés mértékének sorrendjében: 1. Vas megye 2. Baranya megye 3. Somogy megye


A négy évet (2006-2009) vizsgálva, megyénként ezen időszak alatt az egy főre jutó elszállított szilárd hulladék mennyisége – évről-évre csökkenő mennyiségű – átlagban 390 kg/fő volt. A növekvő tendenciát mutató megyékre jellemző, hogy az átlagos értéket évről-évre meghaladják, vagyis a növekvő tendencia mellett, az átlagosnál rosszabb – azt meghaladó - értékek láthatók.

3.3.2. Az egy főre jutó szilárd hulladék alapján stagnáló vagy kismértékben csökkenő tendenciát mutató megyék Az egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége alapján 10 olyan megye van, amely stagnáló vagy kismértékben csökkenő tendenciát mutat.


A csökkenés mértékének sorrendjében: 1. Bács-Kiskun megye 2. Komárom-Esztergom megye 3. Tolna megye 4. Veszprém megye 5. Heves megye 6. Fejér megye 7. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 8. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. Jász-Nagykun-Szolnok megye 10. Csongrád megye

2006-tól 2009 évig vizsgálva, a stagnáló vagy kismértékben csökkenő tendenciát mutató megyék nagy részére jellemző, hogy az átlagos értéknél 2007-től kezdve évről-évre csekélyebb, az átlagosnál jobbnak mondható értéket produkálnak.




3.3.3. Az egy főre jutó szilárd hulladék alapján nagymértékben csökkenő tendenciát mutató megyék Az egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége alapján 6 olyan megye van, amely nagymértékben csökkenő tendenciát mutat. A csökkenés mértékének sorrendjében: 1. Győr-Moson-Sopron megye 2. Békés megye 3. Zala megye 4. Nógrád megye 5. Pest megye 6. Hajdú-Bihar megye

A vizsgált négy évben (2006-2009), a nagymértékben csökkenő tendenciát mutató 6 megyéről elmondható, hogy a megyék között található, az átlagos


értéknél alacsonyabb, valamint magasabb egy főre jutó értékeket mutató megyék is, de egységesen jellemző rájuk az egy főre jutó hulladék tekintetében Magyarország megyéi között a kimagaslóan csökkenő tendenciát produkáltak. Ezek között a megyék között szabályszerűség nem mutatható ki, sem az elhelyezkedést, sem az gazdasági helyzet (egy főre jutó GDP) tekintetében. A 6 megye között megtalálható a legalacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező megye (Nódrád megye), és az egyik legmagasabb egy főre jutó GDP-vel bíró megye (Győr-Moson-Sopron megye) is. Az elhelyezkedést vizsgálva, csaknem az ország összes régiójából került be megye ebbe a csoportba. Ahhoz, hogy esetlegesen fennálló szabályszerűség kimutatható legyen, mélyebb elemzés szükséges.



4. A hulladékhelyzetet befolyásoló lehetséges tényezők, különös tekintettel Zala megyére Kutatásomban vizsgáltam, hogy az 1 főre jutó GDP-nek, illetve az iskolázottság mértékének van e hatása az egy főre jutó szilárd hulladék mennyiségére, amennyiben van kapcsolat, milyen a fennálló korreláció.

4.1. Az egy főre jutó szilárd hulladék és az egy főre jutó GDP esetleges összefüggései A GDP (bruttó hazai termék) egy bizonyos terület adott időtartam alatti gazdasági termelésének a mérőszáma. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt, leegyszerűsítve az adott területre jellemző átlagos életszínvonal mutatójaként is értelmezhető.

Az egy főre jutó szilárd hulladék mennyiségét, az egy főre jutó GDP függvényében vizsgálva növekvő trend látható, minél nagyobb az egy főre jutó GDP összege, annál nagyobb az egy főre jutó hulladék mennyisége. A


két mutató között pozitív korreláció gyanítható. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a gazdaságilag aktívabb megyékben magasabb a hulladéktermelés, magasabb az egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége. Tehát valószínűsíthető hogy nem a lakossági termelés a meghatározó, hanem a gazdaság aktivitása. A vizsgálatot 2009, 2007 és 2006 évekre kiterjesztve, vizuálisan nem érzékelhető szignifikáns eltérés.

4.2. Az egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége és az iskolázottság esetleges összefüggései Az iskolázottsági index képzésénél négy csoportot képeztem: A 10 éves és idősebb népességből az általános iskola első évfolyamát el nem végzettek aránya A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzettek aránya


A 18 éves és idősebb népességből legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya A 25 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel rendelkezők aránya A négy csoportot az össznépességből kitett részaránya alapján vizsgáltam, majd a négy csoportot súlyoztam és képzetem az indexet, megyénként.

Az egy főre jutó szilárd hulladék mennyiségét, az iskolázottság függvényében vizsgálva nem látható olyan egyértelmű kapcsolat, mint a GDP és az egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége között. A két mutató között a korreláció csekélynek mondható, ugyanakkor valamiféle szabályos csoportosodás megfigyelhető.


5. Várható tendenciák Zala megyében A hulladékokat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény alapján úgy definiálhatjuk: „Bármely, az 1. számú melléklet2 szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.” Más megfogalmazásban a hulladék jó anyag, rossz helyen.3 Zala megyében a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya kimagasló. A vizsgált időszak adataiból kiindulva, várhatóan ez a tendencia csökkenő mértékben, de a továbbiakban is javuló trendet fog mutatni. Ennek a várható tendenciának több előnye is megfogalmazható. Talán a legnagyobb pozitívumnak az mondható, hogy az által hogy a szolgáltató, a hulladékot rendszeresen elszállítja, a lakosságnak megoldást nyújt az ebből eredő problémákra, így nem kell más – sok esetben helytelen (égetés; illegális lerakás) -, nagyobb mértékben környezet terhelő alternatívát keresnie a lakóknak. Az egy főre jutó szilárd hulladék mennyiségét tekintve is javuló tendencia látható, az egy főre jutó hulladék mennyisége csökken, folyamatosan az országos átlag alatt van, várhatóan ez a tendencia tovább folytatódik. Az országos adatok alapján az egy főre jutó GDP alapján, a keletkezés okait és a várható tendenciákat vizsgálva elmondható, hogy a két mutató között van összefüggés – minél nagyobb az egy főre jutó GDP, annál nagyobb az egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége – vagyis az GDP növekedés az egy főre jutó hulladékok mennyiségét is növelné, csökkenése pedig csökkentené. Zala megyét vizsgálva ez a trend nem látható ennyire tisztán, hiszen 2006-2008 között a GDP folyamatosan emelkedett, míg az egy főre jutó szilárd hulladék mennyisége csökkent. Az iskolázottság mértékét alapul vevő vizsgálta mutatja, hogy nincs vagy csak kismértékben hat az iskolázottság az egy főre jutó hulladék mennyiségére. A jövőre tekintve látható, hogy a vizsgált mutatók azt prognosztizálják, hogy a hulladék-helyzetnek Zala megyében tovább kell javulnia. Kutatásomban nagyon kis szegmensét vizsgáltam a feltehetőleg befolyásoló tényezőknek. Kérdésként merül, fel hogy a többi, nem vizsgált jelző, vajon hogyan fog hatni.

2 3

1) számú melléklet Kovács E. (2008)


A világ tendenciáit vizsgálva, látható hogy korántsem ennyire fényes kép látszik kirajzolódni. Az előrejelzések talán a legnagyobb problémát nem a keletkezett hulladék mennyiségének folyamatos növekedésében látják, hanem a keletkező hulladékok összetételének drasztikus változásában. Ez a legjobban az egy kg-ra vetített fűtőértékkel jellemezhető, a hulladék fűtőértéke a jelenlegi 6000-6500 kJ/kg-ról 7500-8000 kJ/kg-ra növekedett. Talán igazolja az egyre inkább látható energia visszanyerésre törekvő világtendenciát, ha abból a megfogalmazásban indulunk ki, hogy „a hulladék jó anyag, rossz helyen”. Csak úgy mint a világban, Magyarország összes megyéjében, így Zala megyében is a jövőben hulladék-helyzetet vizsgálva ennek a trendnek kell teret hódítania.


6. Mellékletek 1) számú melléklet Hgt.1. számú melléklete a 2000. évi XLIII. törvényhez Hulladékkategóriák Q1 A továbbiakban másként meg nem határozott termelési, szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok Q2 Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékek Q4 Kiömlött, veszendőbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett anyagok, beleértve a baleset következtében szennyeződött anyagokat, eszközöket stb. is Q5 Tervezett tevékenység következtében szennyeződött anyagok (tisztítási műveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.) Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.) Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött savak, oldószerek, kimerült edzősók stb.) Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok stb.) Q9 Szennyezéscsökkentő eljárások maradékai (gázmosók iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szűrők, szennyvíziszapok stb.) Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai (esztergaforgács, reve stb.) Q11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékai (pl. ércbányászati meddő, olajkitermelés hulladékai stb.) Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB-tartalmú olajok stb.) Q13 Bármely anyag vagy termék, amelynek használatát jogszabály tiltja Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mezőgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti hulladékok stb.) Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok Q16 Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely nem tartozik a fenti kategóriákba

3. Magyarország megyéinek helyzete a hulladékgyűjtés tekintetében, különös tekintettel Zala megyére

Recommend Documents