3 A KISTELEPÜLÉSEK FELZÁRKÓZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ INFORMATIKA TERÜLETÉN
3.1 Az informatika eszközei a kistelepülések szolgálatában 3.1.1 Irodaautomatizálás Tágabb értelemben vizsgálva, az irodaautomatizálás körébe lehet érteni minden olyan szoftver, vagy hardvereszközt, amely mentesítheti a felhasználót bizonyos feladatok elvégzése alól, és gyorsabbá teszi a munkát. Ma már szinte mindenhol lehet ilyen eszközökkel, fénymásolóval, faxkészülékkel, nyomtatóval és számítógéppel találkozni, azonban a kistelepülések hátránya itt is érezhető. Sajnos még mindig sok olyan település van, ahol az egyetlen fénymásoló az önkormányzat épületében található, számítógép pedig csak elvétve akad egy-egy háznál. A kisvállalkozások nem engedhetik meg maguknak, hogy az amúgy is szűkös forrásaikat nagy értékű irodai eszközökbe fektessék. Még inkább igaz ez a magánszemélyekre. Éppen ezért fontos tényező, hogy a település legalább ilyen szinten ellátott legyen. Ennek biztosítására született számos ötlet az elmúlt évek során. Közülük a legsikeresebbnek a teleház hálózat létrehozása bizonyult. 3.1.2 Helyi informatikai szolgáltatások megvalósítása – a teleház „A teleház olyan információs központ, mely a helyi közösség problémáinak megoldására jön létre civil szervezeti alapokon. Tevékenységét a korszerű információs technológiák használatával végzi.” A teleházak működésére ez a szűkszavú definíció nagyon is találó. Más közös talán nincs is bennük. Nincs két egyforma működésű, szolgáltatási rendszerű teleház. Különböznek a tulajdonviszonyok terén (legtöbbször ez civil szervezet), és a működtető (civil szervezet, vagy sokszor vállalkozás) vonatkozásában. A valódi fenntartó legtöbbször sokkal inkább az állami, önkormányzati forrás. Teleházak általában kistelepüléseken jönnek létre, de itt is vannak kivételek.
A teleházak számos olyan szolgáltatást nyújtanak kistelepüléseken, amelyek nélkülük mindenki számára nem volnának hozzáférhetőek. Csupán néhányat említve: Internethozzáférés, elektronikus levelezés, számítástechnikai tanácsadás, irodai szolgáltatások, tanácsadás és segítségnyújtás pályázati ügyekben. Ezen szolgáltatások túlnyomó többsége olyan jellegű, hogy állandó működtetésükhöz jelentős beruházás illetve magas képzettség szükséges. Az utóbbi évtizedben tapasztalható fejlődést szerte a világon az információ-technológia fejlesztése, de legfőképpen használata hozta. E téren Magyarország lemaradása jelentős a fejlett nyugati államokhoz képest. Ez az arány az ország vidéki régióiban és az idősebb népesség körében lényegesen rosszabb, és várhatóan ez jó néhány évig így is marad. A teleházak közösségi hozzáférés szintjén segítenek a megoldásban ezen a területen. Minden polgár szabadon veheti igénybe a szolgáltatásait. A működés jellege non-profit, olyan módon, hogy a szolgáltatások árai, bevételei nem fedezik a költségeket, viszont a helyi közösségek, kistelepülésekre kifejtett hatásuk messze túlmutat a költségeken. A teleházak fejlesztésének egyik fő iránya a fenntarthatóság elérése. 3.1.3 Az Internet előnyeinek hasznosítása Végül a legfontosabb tényező, amely segíthet a kistelepüléseknek ledolgozni a hátrányukat: az Internet. Az Internetet rendszeresen használók csoportját vizsgálva ma elsősorban a fiatalság, és azok a felnőttek vannak többségben, akiknek az Internet valamilyen módon kapcsolódik a munkájához. Azonban még mindig sokan vannak, akik talán már találkoztak néhányszor vele, vagy csupán homályos elképzeléseik vannak róla. Különösen igaz ez az elmaradottabb kistelepülésekre. Az informatikai fejlesztések egyik célja az, hogy ez megváltozzon. Mi történik, ha a település és a kistérség mindennapi kultúrájának részévé válik az Internet használata?
A felmerülő problémák megoldásának keresésében elsődleges eszközzé válnak a modern információs technológiák.
Gyorsabb lesz a település reagálása az információs kihívásokra.
Jelentős társadalmi – gazdasági erőt vonz a település számára részint külső támogatás formájában, részint ismeretlen belső erőforrásokat tár fel.
Növeli a település ismertségét.
Erősíti a népesség helyben maradását, növeli a településre költözők között a jobb társadalmi-anyagi helyzetben levők arányát.
Intenzívebb külső kapcsolatok tartását teszi lehetővé alacsonyabb költséggel.
Erősödnek a településen belüli kommunikációs folyamatok.
Új település-, és térségfejlesztési lehetőségeket tár fel.
Növeli
a
mindenképpen
megvalósuló
informatikai-műszaki
fejlesztések
használatának célszerűségét, arányát, ezáltal megtérülését.
Növeli a helyi gazdaság versenyképességét.
3.2 Az informatika gazdaságfejlesztő szerepe „De milyen hasznom lehet ebből nekem?” Tehetik fel sokan a kérdést, kisvállalkozók, mesteremberek, akik egész életükben kétkezi munkából éltek. És a kérdésük jogos. Egy térség gazdasági fejlődését elsősorban a helyi vállalkozások alapozhatják meg. Az ide települő „multik” gyors és kimagasló fejlődést hoznak, munkahelyeket teremtenek, de ez csupán múló jólét. A nagy cégek magukkal hozzák fejlett eszközeiket, informatikai infrastruktúrájukat, felsővezetőiket, majd néhány évvel később elköltöznek, és mindezeket magukkal viszik. Fejér megye ipari zónái szerencsésnek mondhatják magukat, amiért a térség kedvező feltételei sok nagyvállalatot vonzanak ide. Így a folyamatos elvándorlás mellett is megmarad a szinte teljes foglalkoztatottság a régióban. Mindent összevetve azonban mégis a kisvállalatok alkotják a térség húzóerejét. Nekik a vidék nem csak egy statisztikai szám. Itt akarnak boldogulni, akár jók a lehetőségeik, akár rosszak. Számukra nyújthatja a legtöbb kézzel fogható előnyt, ha csatlakoznak az információs társadalomhoz. Ahogyan az a bevezetőben is szerepelt, az Interneten mindenki egyenlő. Ahhoz, hogy valaki hasznosítsa az Internet lehetőségeit, csupán két dolog kell. Megfelelő technikai háttér – ennek biztosítása az egyszerűbb -, és megfelelő hozzáállás. Ez utóbbit, a gondolkodásmódbeli váltást nehezebb véghezvinni. Vannak, akiknek soha nem is sikerül. De akinek mégis, az az Internetet mint munkaeszközt használva kitágíthatja lehetőségeinek határait. A kisvállalatok természetesen nincsenek teljesen egyedül. A szemléletváltás nem megy egyik napról a másikra. Ennek a folyamatnak a támogatására alkalmazzák számos térségben a
kistérségi menedzsereket. Ezek a gazdasági ismeretekkel, informatikai szaktudással és helyi kapcsolatrendszerrel rendelkező emberek nyújtanak segítséget a kisvállalkozások számára a kezdeti időszakban. A következő táblázat a kisvállalkozások néhány jellemző problémáját, és az Internetben rejlő megoldásokat foglalja össze.
Probléma
Megoldás
Információhiány
Szükséges információk azonnali beszerzése olcsón és naprakészen.
Korlátozott kapcsolatrendszer
Elektronikus
kommunikáció,
közvetlen
kapcsolattartás az ügyfelekkel, partnerekkel. Technológiai elmaradás
Információk a piacról, a versenytársakról, az új technológiákról
Tőkehiány
A pályázati lehetőségek megkeresése és jobb kihasználása
Korszerű szaktudás hiánya
Legfrissebb ismeretek megszerzése, on-line tanulás
3.1 ábra Az informatika gazdaságfejlesztő szerepe
A kérdés csupán az, hogy hogyan lehet gazdaságosan nagy sávszélességű Internet hozzáférést biztosítani egy kistelepülésen. A következő fejezet ennek elemzésével, a lehetőségek összehasonlításával foglalkozik
3.3 Az Internet elérés lehetőségeinek összehasonlítása 3.3.1 Kapcsolt vonali hozzáférés Jelenleg a legnagyobb, világméretű kommunikációs rendszer a telefonhálózat. Ez rendelkezik a legtöbb felhasználói végponttal, szinte mindenhonnan elérhető és viszonylag olcsó. A számítógép hálózatok kialakításánál ki is használják ezt a lehetőséget. A WAN kapcsolatokat általában a telefon gerinchálózatokon alakítják ki, az egyéni felhasználók többsége pedig ugyancsak a telefonvonalak segítségével csatlakoznak a hálózati csomópontokhoz. Mivel a távbeszélő hálózatot eredetileg csak az emberi hang továbbítására tervezték, az előfizetői hurok sávkorlátozott. Csak a 300, és 3400 Hz közötti frekvenciatartományt engedi
át. Ezen a csatornán digitális jeleket továbbítani nem lehet. Ahhoz, hogy a számítógép kommunikálni tudjon telefonvonalon keresztül, szükség van egy eszközre, amelyik a digitális jeleket analóg jelekké alakítja át, ezzel lehetővé teszi analóg átviteli csatornán digitálisan kódolt információ továbbítását. Ez az eszköz a modem. A modemek ezen az analóg csatornán maximálisan 56Kbit/s sebességgel képesek kommunikálni. Az Internet szolgáltató és a vonalak minősége miatt legtöbbször ennél kisebb sebességen sikerül csak csatlakozni. Magyarországon az előfizetői végpontok többsége még analóg, így ez az otthoni Internetezés legelterjedtebb módszer. Ennek a megoldásnak számos hátránya van. Sebessége a vizsgált lehetőségek között a legkisebb, 4-5 Kbyte/s. Ez a böngészést még lehetővé teszi, de nagyobb mennyiségű letöltést már nem. A kapcsolat idejére az előfizető nem tudja használni a telefonvonalat, ráadásul kétfele is fizetnie kell. Az Internet szolgáltatónak az elérésért, és a telefon szolgáltatónak a vonalhasználatért. A számlázás nem a letöltött adatmennyiség, hanem a kapcsolat időtartama alapján történik.
3.3.2 ISDN A CCITT szabványosítási törekvéseink eredményeképpen jött létre integrált szolgáltatású digitális hálózat, amely a hagyományos analóg távbeszélő hálózat kiváltására terveztek. Fő célja az, hogy a felhasználók minden adatátviteli igénye (hang, digitális adat, képi információ) egy hálózaton keresztül legyen kielégíthető. Mivel a végleges megoldásnak tekintett szélessávú átvitel megvalósításának infrastrukturális akadályai vannak, a CCITT két ajánlás-rendszert dolgozott ki. Keskenysávú ISDN a digitális hálózati szolgáltatások korlátozott körét biztosítja, melyek a jelenlegi infrastruktúrán is elérhetők. A legalapvetőbb szolgáltatás továbbra is a hangtovábbítás, de számos új tulajdonsággal kiegészítve. A telefon kijelezheti a hívó fél adatait, világméretű konferenciahívások hozhatók létre, vagy zárt felhasználói csoportok alakíthatók ki, ami magánhálózatok létrehozását teszi lehetővé. A keskenysávú ISDN a következő csatornatípusokat definiálja: B csatorna 64 Kbit/s sebességű csatorna, ami nem tartalmaz semmilyen protokollt, csupán a fizikai adatelérés módját definiálja. A felhasználó a B csatornát folyamatosan használhatja, így beszéd és egyéb adatátvitelre is alkalmas. Az ISDN telefonok is a B csatornát használják a beszédátvitelre. D csatona Az ISDN jelzések és szervizüzenetek továbbítását, és szükség esetén felhasználói adatok átvitelét biztosítja. Sávszélessége 16 Kbit/s. H csatornák Nagyobb sebességű (384-1920 Kbit/s), felhasználói végpont célra definiált csatornák. Ezeken a csatornákon a felhasználó nagyobb sávszélességű adatátviteli igénye is kielégíthető. A keskenysávú ISDN jelenlegi szolgáltatásai közül kettő terjedt el. Az egyik a Basic Rate (BRI), amit kifejezetten felhasználói végpont céljára definiáltak. Ez az interfész a felhasználónak 1D+2B csatornakapacitást tesz lehetővé. Használatával megoldható egy időben hang, és számítógépes adatátvitel is. A BRI sávszélessége 144 Kbit/s, amelynek átvitele a normál távbeszélő
vezetéken biztosítható, így nincs szükség komoly
infrastrukturális beruházásra. A másik elterjedt keskenysávú ISDN sebesség a Primary Rate (PRI), amely ISDN és egyéb csomópontok összekapcsolására szolgál. A PRI sebesség Európában 2 Mbit/s, Amerikában 1,5 Mbit/s. Ez a sebesség koax hálózaton, négyvezetékes bérelt vonalon,
üvegszálon, ill. minden olyan átviteli közegen átvihető, amihez szabványos interfészen keresztül 2 Mbit/s sebességgel kapcsolódni lehet. Magán célú felhasználásra elsősorban a BRI szolgáltatás képzelhető el. Ennek legfontosabb előnye az analóg modemmel szemben, hogy a digitális csatornát párhuzamosan lehet használni beszéd, és adattovábbításra. Osztott felhasználásnál azonban sebessége nem sokkal haladja meg az analóg átvitel sebességét. A végleges ISDN célkitűzésének a szélessávú ISDN (B-ISDN) tekinthető. Ez olyan, általános célú digitális hálózat, amely képes minden felmerülő kommunikációs igény rugalmas és gazdaságos kiszolgálására, hang-, és képtovábbításra, valamint számítástechnikai célokra. Az előbbiek konstans átviteli sebességet, az utóbbiak pedig a burst típusú átvitelt, nagy mennyiségű adat gyors és azonnali továbbítását igénylik. A B-ISDN képes pont-pont közötti interaktív kommunikáció kiszolgálására is. 3.3.3 ADSL Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line - Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal) 2001-ben jelent meg Magyarországon. A szolgáltatás kialakítása olyan, hogy a lehető legnagyobb teljesítményt tudja kihozni a hagyományos előfizetői hurokból. Kialakításánál az ISDN-hez hasonlóan az analóg vonal sávkorlátozását eltávolítják. Az ADSL technológia egyszerre alkalmaz analóg, digitális, és analóg vivőjű digitális átvitelt, a telefonvonalon rendelkezésre álló teljes frekvenciatartományt hasznosítja. Az alsó 4 KHz-et analóg telefonvonalként, ezt követi egy digitális BRI csatorna, majd a megközelítőleg 100Kbit/s kapacitású felfele irányú adatcsatorna. A vonal felső frekvenciasávjaiban működik egy vagy több lefele irányú csatorna, a vonal minőség és a központtól való távolság függvényében. A felfele és lefele irány analóg vivőjű diszkrét modulációt alkalmaz. Az ADSL nevében az aszimmetrikus szó a felfele és lefele irány közti sávszélesség különbségre utal.
Az ASDL számos előnnyel rendelkezik. 24 órás nagysebességű elérést nyújt forgalmi díj nélkül, nem foglalja a telefonvonalat, és a korábban tárgyalt lehetőségek közül a legnagyobb sebességet biztosítja. Elterjedésének egyetlen korlátja, hogy csak a megfelelően felkészített központok 1-2 Km-es körzetében elérhető. Jelenleg csak az ország néhány nagyvárosában (köztük Székesfehérváron) van lehetőség ADSL kapcsolatra, és ott is csak a város meghatározott területein. 3.3.4 Bérelt vonal A modemes kommunikáció a hagyományos kapcsolt vonalak mellett történhet bérelt vonalon is. A bérelt vonalak dedikáltak, tehát a telefontársaság egy vagy több pontot állandó jelleggel összeköt. Mivel a kommunikáció mindig azonos érpáron zajlik, a vonal karakterisztikája megállapítható és kedvezőbb a jel/zaj viszony érhető el. A bérelt vonal az adatforgalomtól független, tervezhető költséggel jár, azonban havi költsége igen magas, ezért használata nem elterjedt egyéni felhasználóknál. Csak akkor érdemes használni, ha folyamatos nagy kapacitású adatkapcsolatra van szükség. 3.3.5 Vezeték nélküli megoldások Vezeték nélküli átvitelt számítógép hálózatoknál két esetben alkalmaznak. Rövid távú kapcsolat esetén akkor, ha valamilyen fizikai akadály miatt a vezetékes összeköttetés kialakítása lehetetlen. Nagy távolságú kapcsolatoknál pedig akkor, ha saját vezeték lefektetése már nem gazdaságos, a távbeszélő hálózat használata pedig valamilyen okból nem lehetséges. A vezeték nélküli átvitelre a vivő típusától függően több megoldás létezik. Infravörös és lézer átvitel A lézer illetve infravörös kommunikáció mindig két pont között valósítható meg. A kommunikáció optikai jelátvitelen alapul, irányított, fókuszált, ezáltal szinte teljesen védett lehallgatás, illetve külső zavarás ellen. Hátránya azonban, hogy csak egymást „látó” eszközök képesek kommunikálni, az eső, köd és a légköri szennyeződések zavarhatják az adást.
Rádióhullámú átvitel A koaxiális kábelek alternatívájaként nagy távolságok áthidalására használják a mikrohullámú átvitelt. E rendszereket széles körben alkalmazzák telefonos és televíziós átvitel céljaira is A mikrohullámú antennatornyoknál a láthatóság szintén feltétel, a frekvenciatartomány 2-40 GHz között lehet. A parabola adó-, és vevőantennák egymásnak sugárnyalábokat küldenek és akár száz kilométert is átfoghatnak. A jelismétlés átjátszóállomásokkal oldható meg. Itt is problémaként jelentkeznek a viharok és egyéb légköri jelenségek. A nagy területet lefedő adás miatt a használható frekvenciasávok kiosztása hatósági feladat. Szórt spektrumú átvitel Kisebb távolságokra, lokális hálózatoknál használható megoldás. A sórt spektrumú adás széles frekvenciasávot használ, de kis jelteljesítménnyel, így a rádiók működésében nem okoz zavart. A szórt spektrumú vevő azonban felismeri és fogja az adást, a körzetében fogható műsorszóró adókat pedig lyukszűrővel kitiltja a vett jelből. A jelenleg kapható szórt spektrumú eszközök antennától függően néhány 100 métertől 15-20 Km-es távolság áthidalására alkalmasak. Kis távolságra, megfelelő antenna alkalmazásával 11 Mbit/s maximális átviteli sebességet biztosítanak. Műholdas átvitel A műholdas kommunikáció jelenleg a vezeték nélküli összeköttetések közül a leginkább figyelemre méltó. A műholdak a földi állomásról sugárzott mikrohullámú jeleket egy másik frekvencián felerősítve visszasugározzák a Földre. Az Egyenlítő fölött kb. 36.000 km magasságban keringő műholdak keringési sebessége megegyezik a Föld forgási sebességével, így a Földről nézve mindig az égbolt ugyanazon pontján láthatók. A mai technológia mellett 90, azonos frekvenciasávban adó műhold helyezhető el ezen a pályán. A pályaívek és a frekvenciák használatát nemzetközi egyezmények szabályozzák.
A műhold tipikus sávszélessége 500 MHz. Ez 12 db 36 MHz-es transzponderre osztható, melyek 50 Mbit/s-os adatforgalmat, vagy 800 darab 64 Kbit/s-os hangcsatornát biztosítanak. A transzponderek polarizáció alkalmazásával, vagy időosztásban használhatják ugyanazt a frekvenciát is. Befolyásolható a visszasugárzott nyaláb mérete is. Nagy kiterjedésű hullámnyalábot a televíziós műsorszórás igényel, de lehetséges néhány Km átmérőjű pontnyalábok (spot beam) használata is. Mivel egy sugárnyaláb hatósugarába eső összes állomás veheti az adást, az adatok védelmére valamilyen titkosítási módszert kell alkalmazni. A műholdas átvitel késleltetése a nagy távolság miatt a földi mikrohullámú, illetve a vezetékes rendszerekhez képest jelentős, a pályától függően akár 250-300 ms is lehet. A teljes késleltetés azonban a sávszélességtől és a hibaaránytól is függ. A műholdcsatornák alacsony hibaaránya és nagy sávszélessége miatt a műholdas átvitel gyorsabb lehet a földi mikrohullámú rendszereknél. Magyarországon több szolgáltató is foglalkozik Internet szolgáltatással műholdon keresztül. A módszer viszonylag olcsón nyújt nagy kapacitású csatornát, azonban a felhasználónak meg kell oldania a visszirányú adást, mivel a műhold csak a lefele irányt biztosítja. Erre a célra valamilyen hagyományos vezetékes megoldás használható. 3.3.6 Kábel-tv hálózat Magyarországon a települések túlnyomó többségében már van kábel-TV hálózat. A háztartások jelentős részét bekötötték a rendszerbe. Amennyiben a rendszer alkalmas adatátvitelre, a szélessávú Internet hozzáférés a telefonvonalak használata nélkül, fix havi díjért, korlátlanul vehető igénybe. A letöltési sebesség pedig a többszöröse a kapcsolt vonalon elérhető sebességnek. Ennek feltétele az, hogy a kábel-TV rendszer alkalmas legyen a kétirányú kommunikációra A rendszer működésének lényege, hogy az adatforgalom a TV csatornák mellett, egy elkülönített frekvenciasávban zajlik. Külön frekvenciák vannak fenntartva a lefele-, és a visszirányú forgalomnak. A felhasználóknál elhelyezett modemek végzik a nagyfrekvenciás jelek visszaalakítását, illetve a felhasználó által küldött adatok modulálását. A visszirányú jeleket a kábel-TV központban összegzik, ezek feldolgozását egy fejegység végzi. Természetesen itt is rendelkezésre kell állnia valamilyen Internet kapcsolatnak, ez lehet bérelt vonal, szórt spektrumú, vagy műholdas átvitel, esetleg ADSL.
A kábel-TV Internet előnyei a felhasználók szempontjából:
Nagy sávszélesség
Fix, tervezhető költség
Nincs járulékos telefonköltség
Nem foglalja a telefonvonalat
Időben és forgalomban korlátlan hozzáférés
Előnyei a szolgáltatók szempontjából:
Hamarabb megtérül a kábeltelevíziós hálózat kiépítésének költsége
Vállalati előfizetőknek alternatívát jelenthet a helyi távközlési szolgáltató bérelt vonali szolgáltatásával szemben
Non-profit szervezetek számára ideális megoldás Internet hozzáféréshez, illetve települési információs hálózat kialakítására
Azon kívül, hogy a megfelelően kialakított kábel-TV hálózaton keresztül Internetezni lehet, a hálózat még alkalmas számos egyéb szolgáltatás ellátására is.