MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR
2D-S CNC SZALAGKÖSZÖRŰ GÉP FEJLESZTÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE PH.D ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE:
Vizi Gábor Okleveles gépészmérnök
SÁLYI ISTVÁN GÉPÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA, GÉPEK ÉS SZERKEZETEK TERVEZÉSE TÉMATERÜLET, SZERSZÁMGÉPEK TERVEZÉSE TÉMACSOPORT DOKTORI ISKOLA VEZETŐ: DR. Páczelt István A műszaki tudomány doktora Az
MTA rendes tagja
TÉMAVEZETŐ: DR. Jakab Endre egyetemi docens
Miskolc, 2003
2
TÉZISFÜZET
1. Tudományos előzmények Az epi- és hipociklois, vagy azzal egyenközű profilok, vagy közismert nevén sokszögprofilok, alkalmazása egyre szélesebb körű a műszaki gyakorlatban. Jelentőségük miatt a nyomatékátvitelre szolgáló felületeket emeljük ki, amelyek nyomatékátvivő tengely-agy kötésekben, kapcsoló- és kulcsszerkezetekben, vagy fogaskerék hajtásokban találhatók, de nem hanyagolhatjuk el a díszítő és más, például alakfelismerő funkciójú alkalmazásokat sem. Az epicikloisokkal egyenközű profilok egyik legismertebb alkalmazási területe a ciklois, csapos, vagy úgynevezett görgős hajtóművek hengeres fogaskerekeinél található. E hajtóművekben a bolygómozgást végző kerekek a nyújtott epicikloissal egyenközű fogazattal rendelkeznek. A hajtóműveket általában nagy lassító áttétel, kis szerkezeti méretek, hosszú élettartam, jó hatásfok, fajlagosan nagy teljesítmény és kedvező dinamikai tulajdonságok teszik vonzóvá az ipar legkülönbözőbb területei számára. A kishézagú és játékú, továbbá hézagtalanított változataik kiszélesítették az alkalmazási lehetőségeket, például robotokban, szerszámgépek körasztalaiban és szerszámcserélő manipulátoraiban, csillagvizsgáló tornyok és radar antennák mozgató egységeiben. Az epi- és hipociklois profilok geometriai és kinematikai származtatásával és alkalmazásával foglalkozó irodalmak közül, mint alapműveket, a [1, 2] szakkönyveket használtuk fel. Az első sokszögeszterga szabadalom [3] megjelenése óta a témakörben folyó kutatás-fejlesztések egyre újabb eredményeket hoztak. Hazai vonatkozásban Gellért, K. [4] munkadarab mozgatású-, és a Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszékén Tajnafői, J. [5] által kifejlesztett kiegyensúlyozott szerszámmozgatású sokszögeszterga gyakorlati tapasztalatai és elméleti kutatási eredményei szolgáltattak kiváló alapokat a további kutatás- fejlesztésekhez, amelyeknél ki kell hangsúlyozni Gellért, K. gondolatébresztő szerepét. A Miskolci Egyetemen a különböző ciklois felületeket előállító sokszögesztergák, és készülékek, köszörűgépek, nyomatékátvivő kötések, valamint a görgős hajtóművek elméleti és gyakorlati kérdéseihez az Ábrázoló geometriai, Gépelemek, Gépgyártástechnológia és a Szerszámgépek Tanszékén több tudományos munka készült. A ciklois hajtómű szabadalom [6] új irányt adott a gyártóeszközök és hajtóművek kutatásához, fejlesztéséhez [7, 8]. A Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszékén számos tudományos dolgozat alapjául szolgált Tajnafői, J. által kimunkált mozgásinformációk leképzésének elve [9] amely mellett megemlíthetők még a [10, 11, 12] művek. Az elv alkalmazásra került a sokszögesztergák, majd az epiciklois fogazatú fogaskerekek gyártóeszközeinek és speciális ciklois hajtómű fejlesztésében is, amelyekből tudományos dolgozatok [13, 14] készültek.
2. A kutatás célkitűzései A Miskolci Egyetem Szerszámgépek Tanszékén a sokszögprofilok és ciklois fogazatok megmunkálásához kapcsolódóan folytatott korábbi kutatások és fejlesztések eredményeként mechanikus kinematikai láncú sokszögesztergák és fogazó gyártóeszközök kerültek kidolgozásra, legyártásra. Számos új feladat kapcsán fogalmazódott meg az igény, hogy a megmunkálható gyártmányok körét és a munkadarabok geometriáját célszerű lenne szélesíteni, amely a számjegyvezérlésű (NC) gépekre irányította a figyelmet. Az NC gépeknél megszűnnek a mechanikus kinematikai láncok adta kötöttségek, és lehetőség nyílik a gépek különböző strukturális változatainak kidolgozására, kivitelezésére. A kutatásokat a korábbi eredményekre alapozva indítottuk el. Az alapvető cél a keresztmetszetükben különböző görbeprofilú, forgásszimmetrikus és tárcsaszerű alkatrészek családjába tartozó munkadarabok megmunkálására szolgáló számjegyvezérlésű szerszámgépek kifejlesztése. A kutatás, fejlesztés során az alábbi súlypontokat emeltük ki.
Gépstruktúrák vizsgálata A lehetséges struktúrák feltárása az egyenesvonalú haladó és forgó elemi mozgások és azokat megvalósító mechanizmusok ismeretében úgy, hogy a lehető legkisebb irányított tengelyszámmal (2D) tudjuk a feladatot megoldani. A gépstruktúrák feltárásához és egy kedvező megoldás kiválasztásához henger és hengercikk alakú (szalagköszörű) szerszámot feltételeztünk. A munkadarabok közül az epiciklois fogaskerekek megmunkálására helyezzük a hangsúlyt, amelynek oka az, hogy a fogaskerekek fogszáma és excentricitása széles tartományon belül foglalhat helyet, ezért a gép igénybevétele szempontjából a legkritikusabb alkatrész. A gépstruktúra kiválasztásánál szempontként vesszük figyelembe, hogy más alkatrészcsaládok megmunkálása milyen kiegészítésekkel vagy továbbfejlesztéssel lehetséges. Gépépítés A kiválasztott megoldásnak megfelelő gép megépítése és üzembe helyezése a Tanszéken adott anyagi és technikai lehetőségek közepette. A gépépítés alapvető célja az elméleti eredmények gyakorlati igazolása, és új további kutatások egy alapvető eszközének létrehozása. Kinematikai és dinamikai vizsgálatok A kiválasztott és megépített gépre kinematikai és dinamikai vizsgálatok elvégzése és ellenőrző számítások végzése a kritikus megmunkálási esetekben. A vizsgálatok célja a gép termelékenységi határainak megállapítása, és az eredmények alapján programozási vezérparaméter kiválasztása. Célul tűztük ki a váltópályás mechanizmusoknál ismert és alkalmazott optimalizált gyorsulásfüggvények alapján történő mechanizmus tervezés elméletének és módszerének számjegyvezérlésű gépen való alkalmazhatóságának vizsgálatát. Ez olyan gépstruktúráknál indokolt, amikor lineáris szán viszonylag nagyfrekvenciájú alternáló mozgást végez. Az elemzéseknél a technológiai szempontoktól eltekintünk, mivel a tömegerők hatása a domináns. A vizsgálatokban a szerszámátmérő változás (csökkentés) hatásának vizsgálata is jelentős szerepet kap. Programfejlesztés és programozás A vezérléshez személyi számítógépbe integrálható szervo motor vezérlőkártyát szereztünk be. Ebből adódóan jelentős feladatot adott az NC vezérlő program kifejlesztése, a felmerülő problémák, mint pl. az impulzusvesztés kiküszöbölése. Az alkatrész programozást a kritikus, ciklois fogazatú kerékcsaládra végeztük el. Kísérleti megmunkálások A kísérleti megmunkálások célja, a kísérleti szerszámgépet vezérlő program működőképességének igazolása, a szerszám és technológia alkalmazhatósága, valamint az elméleti számítások és a gyakorlati eredmények összevetése. Egy megmunkált fogaskerék pontosságának vizsgálata alapján minősítések és a szükséges intézkedések meghatározása.
TÉZISFÜZET
4
3. A feladat megoldásának módszere Az értekezés a kitűzött feladatok megoldására elméleti és kísérleti módszereket egyaránt alkalmaz, és figyelembe veszi az azokkal elért korábbi eredményeket. A munkák során a módszeres géptervezés elméletét és gyakorlatát alkalmaztuk, és nagymértékben támaszkodtunk a szerszámgépek kutatásának és fejlesztésének a tanszéken kidolgozott módszereire, eredményeire. Az elméletek közül messzemenően építettünk a mozgásinformáció leképzés módszerére [9]. Egy adott alkatrészcsalád megmunkálására szolgáló 2D-s CNC szerszámgépek struktúráinak feltárására a struktúraképzésekre kidolgozott elméletek [9, 15, 16, 17] közül, a feladat sajátosságait figyelembe véve, Tajnafői, J. struktúraképzési módszeréből indultunk ki és azt továbbfejlesztve jutottunk új eredményekre. A feltárt struktúrák alkalmasak a 2D-s gépek egész családjának bemutatására, amelynél Tajnafői, J. robot munkatér elemzésének eredményeit is felhasználtuk. A gépstruktúrák (szánok és mozgások) szimbolikus ábrázolására új módszert dolgoztunk ki. A cikloisok különböző matematikai leírásához (vektorikus, skaláris) az ismert mozgásgeometriai származtatási (gördítési) modell szolgált alapul. A kinematikai és dinamikai vizsgálatokat a gép kinematikai felépítése alapján indítottuk és kidolgoztuk a számítások algoritmusát, amelyet folyamatábra foglal össze. A számításokhoz szükséges alapadatokat, a gyorsulások maximális értékét, az építőegységek haladó és forgó tömegeinek dinamikai számításaiból határoztuk meg. A matematikai módszerek közül igény szerint alkalmaztuk az analitikus és numerikus eljárásokat. A számítások háttértámogatásaként a MAPLE 8. matematikai programot használtuk fel. A számítások eredményeinek szemléletes bemutatására a foronómiai görbék ábrázolását, a határértékek összehasonlítására táblázatos formát választottunk. A 2D-s CNC gépen a termelékenység növelési lehetőségeinek vizsgálatánál újszerűen alkalmaztuk a bütykös mechanizmusoknál ismert optimalizált gyorsulásgörbék módszerét. A szerszámgépet vezérlő program megírásához DOS operációs rendszer alatt működő Borland C programfejlesztőt használtunk fel.
4. Új tudományos eredmények I.
Feltártam a soros építésű 2D-s NC szerszámgépek teljes körű családját, amelyben minden eddig gyártott, soros építésű, különböző technológiájú szerszámgép megtalálható, illetve a jövőben gyártandó 2D-s NC gépek változatait is magába foglalja. A változatok képzéséhez Tajnafői, J. struktúraképzési módszeréből indultam ki. A változatok feltárásánál a relatív mozgásokat kiadó elemi mozgásként az egyenesvonalú-haladó (H) és a forgó (F) mozgás mellett a transzlációs körmozgást (T) is figyelembe vettem. I.1
A 24 változatból a H-F és az F-H mozgáskombinációk azonossága miatt az F-H mozgáskombinációk kiesnek, ezért elegendő a H-F változatok vizsgálata. A H-F mozgáskombinációkon belül a rendűség sorrendet tekintve megvizsgáltam, hogy az egymásra épülő mozgásokkal rendelkező gépstruktúrák milyen felülettípust hoznak létre. Megállapítottam, hogy az egyes változatok azonos felülettípust eredményeznek, de mozgásmezőjük alakja eltérő, ezért azokat külön változatként kell kezelni. A következtetéshez Tajnafői, J., a robotok struktúraképzésénél bemutatott egy pont által leírt felületek alakjait vettem alapul. Emiatt a H-H, H-F és a F-F mozgáskombinációkat figyelembe véve összesen 18 alapváltozat képezhető.
I.2. Transzlációs körmozgás figyelembevételével a 18 alapváltozatból összesen 42 gépváltozatot képeztem. Megvizsgáltam, hogy a 42 gépstruktúrából melyek azok, amelyek tárcsaszerű alkatrészek beszúró szalagköszörüléses megmunkálására alkalmasak, és közülük választottam ki a kedvező megoldásokat.
I.3. Kidolgoztam a lineáris-, forgó-, transzlációs körmozgást végző szánokból összeépített 2D-s szerszámgép struktúráknak egy új ábrázolási módszerét -grafikus, szimbolikus jelrendszerét-, amely a gépváltozatok alfanumerikus azonosító kódjai mellett, nagyon jó áttekinthetőséget és vizuális megjelenítést biztosít. I.4. A 2D-s alapgép mozgásait, a munkadarab tengelyvonalával párhuzamos (axiális) irányú kiegészítő, oszcilláló lineáris mozgással ellátva a megmunkált felület mikro geometriája kedvezően befolyásolható a hajtóműbeli fogazat kapcsolódás kenési viszonyainak javítására. A lehető legkisebb tömeg mozgatása céljából, a kiegészítő mozgás helye a szerszámhoz lehető legközelebb kell, hogy essen. II.
Egy konkrét gépre és alkatrészcsaládra elvégzett kinematikai és dinamikai vizsgálatok alapján megállapítottam, hogy forgó-haladó mozgáskombinációjú 2D-s CNC beszúró szalagköszörű gépnél, amelyen a forgó munkadarab ciklikusan ismétlődő felületeit (például sokszög felületek, ciklois fogazatok) alternáló mozgású szánra felfogott szerszámmal munkálnak meg, különböző algoritmusok szerint elvégzett számításokkal dönthetünk arról, hogy a ciklusidő csökkentésére, a termelékenység növelésére mely vezérparamétert válasszuk meg programozási paraméterként. A módszer általánosítható minden olyan CNC szerszámgépnél, amelyen ciklikusan ismétlődő felületeket munkálnak meg alternáló mozgású szánok felhasználásával. A tézishez kapcsolódóan az alábbi eredményeket értem el. II.1. Kidolgoztam két számítási algoritmust, amely ciklois fogaskerekek megmunkálásánál arra szolgál, hogy a lineáris-forgó mozgáskombinációjú gép alternáló mozgású szánjára jellemző dinamikai határparaméterek ismeretében a nagyobb termelékenységet adó programozási paramétert ki lehessen választani. Az eredményt a munkadarab átlagos forgási szögsebességében fejeztem ki, és ellenőrző számításokat végeztem az NC körasztal dinamikai határértékére vonatkozóan. Az ωα1 állandó gördítési szögsebesség vezérparaméternél a függvények és egyenletek a számítás sorrendjében a következők: r - ωα1 ( t ) → α1 ( t ) → x P ( α1 ) , y P ( α1 ) → ϕ ( α1 ) , rP ( α1 ) = x ( α1 ) , r y P ( t ) → ϕ ( t ) , ωϕ ( t ) , rP ( t ) = x ( t ) → v x ( t ) → a x ( t ) .
x ( ϕ) → ,
xP ( t ) ,
A ωϕ állandó munkadarab szögsebesség vezérparaméternél a függvények és egyenletek a számítás sorrendjében a következők: r - ωϕ ( t ) → ϕ ( t ) → ϕ ( α1 ) → α1 ( ϕ ) → x P ( α1 ) , y P ( α1 ) → rP ( α1 ) = x ( α1 ) , r α1 ( t ) → x P ( t ) , y P ( t ) → rP ( t ) = x ( t ) → v x ( t ) → a x ( t ) .
x ( ϕ) ,
II.2. Kis átmérőjű hengeres származtató felületű szerszám alkalmazásakor a szerszámátmérő változása (csökkenése) különböző programozási paramétereknél lényeges hatással bír a gép kinematikai, dinamikai tulajdonságaira. A számításokat a névlegestől kisebb átmérőjű szerszámokra is elvégeztem és megállapítottam, a két programozási vezérparaméter esetében, hogy mely átmérőnél adódnak azonos termelékenységi paraméterek. III.
Megállapítottam, hogy az NC vezérlésű szalagköszörű gépeken az állandó vezérparaméteres számítások mellett végtelen sok más megoldás lehetséges, ugyanazon vezérpálya megmunkálásához. A tézishez kapcsolódóan az alábbi eredményeket értem el.
TÉZISFÜZET
6
III.1. Megállapítottam, hogy a lineáris szán és a forgó körasztal mozgásai közül egyiknek sem kell egyenletesnek lenni. Az egyik mozgásfüggvény szabadon vehető fel, s hozzárendelhető a másik úgy, hogy a két mozgás eredőjeként megmunkáláskor a kívánt vezérpályát, például ciklois fogazatot kapjunk. III.2.
Vizsgálatokkal igazoltam, hogy a termelékenység növeléséhez a lineáris szán mozgásfüggvényét célszerű szabadon felvenni.
III.3.
Kimutattam, hogy a szabadon felvehető mozgásfüggvények végtelen halmazából példaként a váltópályás mechanizmusoknál feltárt szinuszos, vagy parabolikus és lineáris gyorsulásfüggvényekből összetett trapezoid alakú, kedvező (optimalizált) gyorsulású függvények is felvehetők, amelyekből kétszeres integrálással lehet az elmozdulás függvényekhez eljutni.
III.4.
Kidolgoztam egy számítási algoritmust, amely a nyújtott epicikloissal egyenközű, különböző sugarú szerszámokkal megvalósítható, pályagörbékhez előre megválasztott gyorsulásfüggvényeket rendel. A 8.1.1, 8.1.2 fejezetekben, különböző r r szerszámátmérőknél kiszámított esetekben, a rP i , ϕi , vagy a rP1 , ϕ1i pontokhoz új
(
)
(
i
)
időfüggvényt rendeltem úgy, hogy az előre megválasztott gyorsulásfüggvényekből kétszeres idő szerinti integrálással kiszámolt x 2i értékekből meghatározható a hozzájuk r tartozó t 2i idők, és ezen idők a 7.2.2, 7.2.3 fejezetekben leírt pályagörbék rP i , ϕi , vagy r rP1 , ϕ1i pontjaihoz rendelhetők hozzá. A fentiekkel összefüggésben, a ciklois
(
i
)
(
)
fogaskerekek megmunkálásánál, a lineáris-forgó mozgáskombinációjú gép alternáló mozgású szánjának optimalizált gyorsulásfüggvény szerinti mozgatásakor, a munkadarab átlagos szögsebessége meghatározható. Az átlagos szögsebesség meghatározásánál, a függvények és egyenletek a számítás sorrendjében a következők: r r - a x 2 ( t ) → v x 2 ( t ) → x 2 ( t ) ( = rP ( t ) ) → x ( α1 ) ( = rP ( α1 ) ) → α1 ( t ) → ωα1 ( t ) , ϕ ( α1 ) , ϕ ( t ) → ωϕ ( t )
III.5. Számításokkal igazoltam, hogy optimalizált gyorsulásfüggvények esetén, a szerszámátmérő csökkenése lényeges befolyást nem gyakorol a dinamikai tulajdonságokra, ami az eljárás kitüntetett előnye. III.6. Megállapítottam, hogy a kedvező gyorsulású mozgásfüggvények alkalmazásával lehetőség nyílik nagysebességű és termelékenyebb technológiák, köztük a szalagköszörülési technológiák alkalmazására, és azokat megvalósító gépek kidolgozására. IV
IV.1
Kidolgoztam egy eljárást, amely alapján megírt program alkalmas, PC bázisú vezérlőn futva, egy forgó és lineáris-haladó irányított tengelyekkel felépülő szalagköszörű gépnél, a szerszám középpontját numerikusan meghatározott pályán végigvezetve, a kívánt munkadarabprofilt tárcsaszerű alkatrészeknél előállítani. Kidolgoztam az impulzusok elosztásának rendszerét, ezek közül szelektálással kiválasztottam a megvalósítható változatokat, tekintettel a kívánt impulzus kibocsátási sebességekre, az impulzusok ciklusonkénti felosztására, a speciális helyzetekben előálló impulzus vesztés kiküszöbölésére.
5. Eredmények hasznosítása, lehetőségek a továbbfejlesztésre A 2D-s CNC gépek struktúráinak feltárásával lehetőség nyílik új gépek építésére. A megépített 2Ds beszúró szalagköszörű gép lehetőséget ad továbbiakban a technológiai kutatások végzésére, a szerszámok meghatározott igény szerinti fejlesztésére és más területeken való bevezetésére, valamint a technológiai folyamat és paraméterek meghatározására. Szerszám kopásgörbék felvételével a különböző minőségű szalagok élettartama meghatározható. A gép lehetőséget ad a Szerszámgépek Tanszékén kifejlesztett új típusú ciklois hajtóműbe épített fogaskerekek megmunkálására, a hajtómű megépítésére és kísérleti vizsgálatokra. Az optimalizált gyorsulásgörbék módszere alapján történő programozás kiterjeszthető minden olyan NC gépre, robotra, amelyen viszonylag nagy frekvenciájú alternáló mozgás található. Az elvégzett vizsgálatok alapján az alternáló megmunkáló mozgást végző gépek továbbfejlesztési irányai kijelölhetők. A jelenlegi megoldásban a gép keresztszánjára vitt lengőmozgással a munkadarab megmunkált felületének topográfiája változtatható és a hajtóműbeli kapcsolódási zónában történő kenésre gyakorolt hatása vizsgálható hajtómű vizsgálatokkal. A továbbfejlesztés a tömegek jelentős csökkentését, másrészt a direkt villamos hajtások alkalmazását jelenti. A lengő tömegek csökkentése könnyű szerkezetes megoldásokkal, a lengő szánra csak a szalaghajtás legszükségesebb elemeinek építésével lehetséges. A lineáris szán kombinált, a nagy mozgástartományú golyósorsós és a kis mozgástartományú direkt hajtású szánok egymásra építésével kivitelezett megoldása, vagy a párhuzamos kinematikával mozgatott lineáris szánnal kivitelezett megoldás új kutatás-fejlesztésekre ad lehetőséget. A jelenlegi gépen a szalagköszörű szerszám helyett egyszerű csapos köszörű szerszámmal (gyémánt szerszámokkal) történő megmunkálások eredményeinek összevetése a szalagköszörüléssel, megmunkálási alternatívák feltárása. A jövőbeni tervek között szerepelhet, egy könnyűszerkezetes kivitelű, lineáris motorral és direkthajtású körasztallal felépülő, haladó-forgó mozgáskombinációjú CNC szalagköszörű gép megépítése.
6. Az értekezés témájában megjelent tudományos közlemények [P. 1]
A mechatronika hatása szalagköszörűgép fejlesztésére, microCAD’98 International Computer Science Conference, section J., Miskolc, February 25-26. 1998, pp. 125-128. Társszerzők: Jakab Endre, Tajnafői József, Csáki Tibor.
[P. 2]
2D-s szalagköszörűgép fejlesztési eredményei, XIII. SZERSZÁMGÉP KONFERENCIA, Miskolc, 1998. október 26-27, pp.133-137. Társszerzők: Jakab Endre, Tajnafői József, Csáki Tibor, Gombos Rita.
[P. 3]
NC szalagköszörűgép struktúrák, Doktoranduszok fóruma, Miskolc, 1999. november. Társszerző: Pintér István.
[P. 4]
Programming questions of CNC belt-grinding machine, 2nd International Conference of PhD Students, University of Miskolc, Hungary , 3-8 August 1999. Társszerző: Pintér István.
[P. 5]
Questions of planning belt-grinding component machining, MicroCAD’2000 International Computer Science Conference, section K., Miskolc, 23-24 February. 2000, pp. 117-122. Társszerzők: Jakab Endre, Csáki Tibor.
[P. 6]
Epiciklois fogazatok megmunkálása szalagköszörű gépen, OGÉT 2000 VIII. Országos Gépész Találkozó, 2000. április 7-9. Marosvásárhely, pp 149-152. Társszerző: Jakab Endre.
TÉZISFÜZET
8 [P. 7]
Examinations on the 2D CNC belt-grinding machine, MicroCAD’2001 International Computer Science Conference, section K, Miskolc, 25-26 February 2001. Társszerző: Jakab Endre.
[P. 8]
Featuring of the workspace of machinetool structure, MicroCAD’2001 International Computer Science Conference, section K, Miskolc, 25-26 February 2001. Társszerző: Takács György.
[P. 9]
Software developing on the 2D CNC belt-grinding machine, 3rd International Conference of PhD Students, University of Miskolc, Hungary, 13-19 August 2001. Társszerzők: Jakab Endre, Csáki Tibor.
[P. 10]
Software for machining cycloidal teeth, MicroCAD’2003 International Computer Science Conference, section J, pp. 107-110, Miskolc, 6-7 March. 2003. Társszerző: Jakab Endre.
[P. 11]
2D-s NC szerszámgépek struktúrái tárcsaszerű alkatrészek megmunkálására, OGÉT 2003 XI. Nemzetközi Gépész Találkozó, 2003. május 8-11. Kolozsvár, pp 112-115. Társszerző: Jakab Endre.
[P. 12]
Latest results in the machining of epicycloidal gearing, WESIC 2003, 4th Workshop on European Scientific and Industrial Collaboration, Advanced Technologies in Manufacturing, pp. 457-464, Miskolc, May 28-30, 2003. Társszerző: Jakab Endre.
7.
Hivatkozott irodalom
[1]
Karelin, N.M.: Beszkopirnaja obrabotka cilindricseszkih gyetalej sz krivolinyejnümi poperecsnümi szecsenyijami „Masinosztrojenyie” Moszkva 1966.
[2]
Litvin, F.L.: A fogaskerékkapcsolás elmélete, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1972
[3]
Dahlgren, C.G. - Svensson, J.H.: Drehbank zur Herstellung vielkantiger Gegenstände Patentschrift: Nº 58174, Klasse 49, 25. December 1890.
[4]
Gellért, K.: Eszterga sokszögidomú munkadarabok megmunkálására GE-638/1968
[5]
Tajnafői, J.-Gellért, K.: Késtartó szerkezet sokszögfelületek esztergálásához 6613 sz. magyar szabadalom, 1981. március 10.
[6]
Braren, L.: Die kinematischen Grundlagen und der Aufbau des Compur-Getriebes Berlin, 1927 Sammlung von Veröffentlichungen der Siemens-Schuckertwerke 62.
[7]
Lehmann, M.: Berechnung und Messung der Kräfte in einem Zykloiden-KurvenscheibenGetriebe, Dissertation, Technische Universität München, 1976
[8]
Békés, A.: Csapos bolygómű egyenközű ciklois felületeinek gyártási problémái, Egyetemi doktori értekezés, Miskolc, 1987.
[9]
Tajnafői, J.: Mechanizmusok származtatáselméletének alapjai és hatása a kreatív gondolkodásra, Akadémiai doktori értekezés, Miskolc, 1991.
[10]
Tantawy, A.: Változó módosítású szakaszos osztású mechanizmusok és gyártásuk elemzése a mozgásinformációk leképzési elvei alapján, Kandidátusi értekezés, Miskolc, 1979.
[11]
Makó, I.: Szakaszos osztású változó módosítású mechanizmusokban ébredő csavaró lengések kvantitatív elemzése számítógép segítségével, Egyetemi doktori értekezés, Miskolc, 1986.
[12]
Velezdi, Gy.: Nagysebességű váltópályás mechanizmusok vizsgálóberendezése, Egyetemi doktori értekezés, Miskolc, 1987.
[13]
Jakab, E.: Gyártóeszközök epiciklois fogazatok megmunkálására, Kandidátusi értekezés, Miskolc, 1990.
[14]
Mohamed, A. A.: New Generation of Cycloid Gear Drive Ph.D. Dissertation University of Miskolc, Miskolc, 1998 Hungary
[15]
Lipóth, A.: Megmunkáló központ konstrukciós változatok módszeres előállítása és értékelése, Kandidátusi értekezés, Budapest, 1993.
[16]
Bohez E.L.J.: Five-axis milling machine tool kinematic chain design and analysis, International Journal of Machine Tools and Manufacture Vol. 42, 505-520 pp, 2002.
[17]
Takács, Gy.: Szerszámgépek strukturális tervezése grafikus adatbázisokkal, Egyetemi doktori értekezés, Miskolc, 1996.
