27. A tıkés fejlıdés kezdetei a század

2010/10/27

Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet


Modernizációs elgondolások a magyar gazdaság fejlesztésére 3. elıadás • A 19. századi birodalom politikai rendszere

A tıkés fejlıdés kezdetei a 1818-19. század fordulójától. A reformkor vívmányai, Széchenyi és Kossuth gazdasági programjai, a kiegyezés hatása Magyarországra

viszonylag merevnek tekinthetı. • A

magyar

gazdaságnak

különös

nehézséget

jelentett az örökös tartományokban lezajló ipari modernizáció (pl. Csehország, Galícia, Bukovina). • 1830’ évek- egyre több gazdálkodó vetette fel az

Papp Adrienn Egyetemi tanársegéd

ipari modernizáció lehetıségét. 1

2



Széchenyi István I. • Egyike a kor legnagyobb gondolkodóinak. • Politikai szereplését 1825-1830-as országgyőlésen kezdte meg. • 1830 Hitel címő munkájában saját gazdasági nehézségeibıl indult ki. • Javaslatot tett a gazdálkodási-termelési módszerek megváltoztatására, amelynek célja az eredményesség javítása volt. • Véleménye szerint a szabad kereskedelmet és a birtokforgalmat gátló tényezıket fel kell számolni. • Eszméi a Világ és a Stádium címő munkáiban teljesedtek ki. • 1830. már állást foglalt a jobbágyság intézményének feleslegessége mellett, megfelelıbbnek ítélte a bérmunkát. • A gazdaság modernizációját a hagyományos keretek átalakításával kívánta elérni. • DE: nem csak elméleti oldalon vált kiváló zászlóvivınek, hanem gyakorlati, példamutató tevékenysége legalább annyira fontos volt.

Széchenyi István II. • Pályáját az általa hasznosnak ítélt közügyek támogatásával kezdte- lásd Akadémia, DE: napi nehézségei egyre inkább a napi gazdasági események irányába fordították a figyelmét. • Pártfogó szerepet töltött be: a magyar közlekedésügy fejlesztésében, (DGT), a folyam szabályozásban. • József Hengermalom, Lánchíd, birtoka modernizálása, a Kaszinó létrehozása, a lóverseny meghonosítása, alagút terve, balatoni gızhajózás létrehozása, ingatlanspekuláció, - mindezek nagy hatással voltak a korabeli társadalomra. 3

4



Kossuth Lajos I. • Jogászként végzett. • Politikai pályáját 1832-36-os országgyőlésen kezdte, majd a 1940’-ben vált a magyar liberalizmus vezéralakjává. • Nézeteit a német Friedrich Listtıl vette át. • (LIST LIST:: 1830-40-es évek németországi gazdaságelmélet egyik legnagyobb alakja, szemben az angol szabadkereskedelem eszményével, ı a védıvámokban látta a gazdaság fejlesztésének kulcsát.) • Korán felismerte a iparosodásban rejlı lehetıségeket, annak szükségességét- DE: Mo. birodalmon belüli pozíciója mindezt nem teszi lehetıvé, és a birodalom által tervezett közbülsı vámhatár eltörlésével Mo.-nak az agrárgazdálkodó szerepe jutna. 5

Kossuth Lajos II. • Kortársai közül ı képviselte a leginkább az önálló vámterület gondolatát. • 1. Cél: az infrastruktúra fejlesztése- vasútvonalak stratégiai és reálgazdasági elınyeit hangsúlyozta. • 2. Cél: hitelrendszer létrehozása; takarékpénztárak,bankok felállítása. • 3. Cél: új típusú adórendszer kialakítása- közteherviselésre épült. • Védegylet létrehozása, ipari kiállítások szervezése, Iparegyesület megszervezése, Magyar Kereskedelmi Társaság létrehozása. • 1841-44 Pesti Hírlap; 1845-tıl a Hetilap vezetıje. • 1848-as forradalom vezetésében, polgári átalakulás alapjául szolgáló törvények megfogalmazásában játszott jelentıs szerepet. • A két személy közti különbséget az alkalmazott eszközök jelentették. 6

1

2010/10/27


Carl Friedrich Kübeck I.

Carl Friedrich Kübeck II.

• A Hofkammer elmnöke- ’40 évektıl töltötte be a gazdasági csúcsminiszter pozícióját. • List-et tekintette példaképnek. • Az átalakulás keretfeltételeinek (Kossuth-tal ellentétben) a birodalmi határokat tekintette. • A birodalmon belül teljes szabadkereskedelem, központi irányítású vasútfejlesztést képzelt el. • Egységes vámterületet akart, centralizált pénzügyeket. • Féltette a birodalmat a német Zollvereintól, ezért a külsı vámhatárt hosszú távon fenn kívánta tartani.

• Adórendszer: Adórendszer: birodalmi szinten azonos elvek szerint mőködı, nemzeti kiváltságoktól mentes. • 1841.- memorandumát a Staatskonferenz elé terjesztette nem vetették el, de a bevezetést késıbbre halasztják- Ok: komoly belpolitikai viszályoktól való félelem. • Nézetei késıbb 1850-es években , a neoabszolút rezsim idıszakában valósulnak meg, de már nélküle. • Hazai követıi: konzervatívok pl: Dessewffy, Apponyi 7

8



A magyar intézményrendszer tıkés átalakítása

A jobbágyfelszabadítás I. • Elsı kísérletek és sikerek:

1. Több lépcsıbıl álló, elhúzódó folyamat. 2. A gazdaságot célkitőzések: 1. 2. 3. 4. 5.


érintı

– Poroszország: 1807-es rendelet- rögtön kimondta a személyi szabadságot, DE: végsı formáját 1850ben érte el. – Oroszország: 1861-es jobbágyreform elıször az ideiglenes lekötöttség állapotába helyezte a jobbágyokat, DE: elvi tulajdonosi jogaikat csak a faluközösségen keresztül gyakorolhattákfaluközösséghez kötöttek voltak. 1906- Sztopolin-féle földreform- földel való szabad rendelkezés.

legfontosabb

Jobbágyfelszabadítás Iparszabadság Közteherviselés Adóreform Vámunió és vámliberalizálás 9

10



A jobbágyfelszabadítás II.

A jobbágyfelszabadítás III.

• 1767- közjogilag szentesített határ húzódott a földesúri és az úrbéres paraszti földbirtoklás között. (DE: Erdélyben nem) • A jobbágyfelszabadítás Magyarországon két szakaszban zajlott le: – Önkéntes örökváltság – Kötelezı örökváltság

11

• Önkéntes örökváltság: örökváltság: – 1840 egyezkedés lehetıségét biztosította földesúr és jobbágy között- gyakorlati kísérletek már korábban történtek a módosabb paraszti közösségek esetében. A törvény a földesúri joghatóságot nem érintette. – 1848-ig a parasztság kezén lévı földek 1,9%-a került megváltás révén a használók tulajdonába. 12

2

2010/10/27


A jobbágyfelszabadítás IV.


A jobbágyfelszabadítás V.

• Kötelezı örökváltság örökváltság:: – 1848. márciusában az országgyőlésen elfogadott és áprilisban szentesített törvények mondták ki (1848: IX.-XIII. tc.). • Az addig jobbágyparaszti használtban lévı földbıl az úrbéres, ill. az azt pótló szerzıdéssel birtokolt területek „elvesztéséért” a földesúrnak állami kárpótlást ígértek- ez annyit jelentett, hogy azokért a földekért, amelyek után korábban adót szedtek, megváltást ígértek.

• A magyarországi paraszti használatban lévı földek 74,5%-a minısült vitathatatlanul úrbéres jellegőnek. • 14% hovatartozása vitatható. • 10% parasztság használatában lévı, nem úrbéres jellegő föld- ezekre nem vonatkozott az állami kárpótlás (pl.: irtás, telepítés) • Voltak tisztázatlan kérdések, amelyek az 1848/49es szabadságharc és mozgalmak kapcsán kerültek ismét napirendre: 1848 szept.-nemzetgyőlésszılıdézsma eltörlése.

13

14



A jobbágyfelszabadítás VI.

A jobbágyfelszabadítás VII.

• 1849. ápr. 19.- maradványföldek úrbéres földként való jogértelmezése született megtehát ettıl kezdve járt utána állami kárpótlás • DE: szabadságharc leverése - 1848 tavasza után hozott intézkedéseket hatályon kívül helyezték. • A kérdések gyakorlati tisztázását az ún. úrbéri pátensek hozták (1853 Magyarország; 1854 Erdély)

• A kártalanítás: kártalanítás: Az 1848-as törvénykezés „ a nemzeti közbecsület védpajzsa alá” helyezte. Mértékét úgy kívánták meghatározni, hogy az addig fizetett éves járadékot egy fiktív tıkeösszeg 5%-os évi kamatának tekintették. Így a járadék tıkésítésével (5%os kamat mellett a járadék hússzorosát véve) kiszámították a kárpótlás összegét.

15

16



A jobbágyfelszabadítás VIII.

A jobbágyfelszabadítás IX.

• 1853-as földteher-mentesítési nyílt parancs földtehermentesítési alapot hozott létre. • 1856-tól 5%-os kamatozó kötvényben adta a jogosultak részére a kárpótlást. • Kötvényeket az állam garantálta, a kamatokat félévenként fizették, a törlesztésre pedig évenként kétszeri sorsolással ötven év alatt került sor. • A kötvények felhasználhatóak voltak árva-, gyám-, takarékpénztári és alapítványi tıkék befektetésére, ill. az Osztrák Nemzeti Bank elılegkölcsönök fedezetéül is elfogadta. 17

• Forrást a földteher-mentesítési járulék nevő pótadó jelentette, amit mindenki (földesúr és volt jobbágy is) egyaránt fizetett a földtulajdona arányában. • A járulék értéke induláskor a földadó 15%ára rúgott. • DE: 1856. nov. – a kárpótolt csak hitelezıinek kielégítése után fordíthatta a kárpótlást saját céljaira. 18

3

2010/10/27


A jobbágyfelszabadítás X.


A jobbágyfelszabadítás XI.

• Kiegészítı rendelkezés1854 elıtt keletkezett adósságoknál a hitelezı köteles volt a kötvényeket törlesztésül elfogadni. • A kötvények piaci értékét a kereslettıl és kínálattól függı árfolyam jelezte – elsı évben 75-81% – ötvenes évek végére 67% – kiegyezés idejére 66%

• Aki ki tudta várni kötvényeinek kisorsolását, az magasabb árfolyamban reménykedhetett. DE: a jobbágyi szolgáltatások kiesését nem tudta a kárpótlás adott formája fedezni, ezért inkább adósságtörlesztésre, mintsem inkább beruházásra fordították.

19

20



Iparszabadság I.

Iparszabadság II.

• Elızmények: 1792:17. tc. a kereskedelmi ügyleteknél lehetıvé tette az osztrák jog alkalmazását, ha a szerzıdı felek elismerték az osztrák kereskedelmi törvények illetékességét. • 1840’ törvények-váltócsıdtörvényt tartalmazott, szabályozta a kereskedık és gyárak jogviszonyait, a közkereseti és részvénytársaságok szervezetét. 21


• Klauzál 1848 június- céhszabálymódosító rendelete- céhek fenntartása, megkönnyítette a mesterré válást. • 1859-es Iparrendtartás mondta ki a Habsburg Birodalom egész területén az iparszabadságot. • A céhek kötelezı megszüntetését 1872-es magyar ipartörvény rendelte el. DE: szabadon átalakulhattak ipartársulattá, vagy szakmai érdekképviseletté. 22


Közteherviselés I.

Iparszabadság III. • Az egységes kereskedelmi jogrend lefektetésére a kiegyezés után került sor

• 1848. bevezették a közteherviselést • A nemesi adómentesség eltörlésével végérvényesen megszőnt a jogalap a belsı vámhatár fenntartására. • 1850-51-es császári pátensek az újjáalakított osztrák adórendszer bevezetését jelentették.

– 1875- kereskedelmi törvény – 1876- váltótörvény – 1881- csıdtörvény

23

24

4

2010/10/27


Közteherviselés II.


Közteherviselés III.

• Szerkezetileg: – egyenes adók: (föld, ház, kereseti, jövedelmi)- DE: jövedelmi ≠ SZJA, hanem a kereseti egyfajta pótléka volt. – közvetett adók: fogyasztási adók (cukor-, szesz), a monopóliumok (dohányjövedelmek), illetve a vámok és illetékek.

• Az adórendszer új alapokra helyezése növelte az adóterheket, ill. megnövelte a közvetett adók szerepét az állami bevételekben. • 1867-es kiegyezést követıen a Monarchiában csak a közvetett adók maradtak fent, az egyenes adókat az egyes államok kormányai szabadon alakíthatták.

25

26



Közteherviselés IV.

Közteherviselés V.

• DE: ennek ellenére Mgy.-on nem nyúltak az egyenes adók alapjaihoz, hanem törvénybe foglalták az addig illegitimnek tartott osztrák pátensek tartalmát. • Igazításra csak a ’1870-es években került sor, amikor az államháztartás válságos helyzete miatt újabb egyenes adókat vezettek be (pl. társulati adó, tıkekamatadó, fényőzési adó), illetve az addigi jövedelemadót beolvasztották az általános kereseti adóba.

• A modern értelemben vett SZJA bevezetésére 1909-ben született törvény, tényleges kivetésére a világháborúig nem került sor. • A mai SZJA-t 1988-ban vezették be, a mai napig 1994-2009 között nyolc alkalommal változott az adókulcsa, és tizenhárom alkalommal a jövedelemsáv.

27

28



Vámunió és vámliberalizálás I. • Elsı szakasz szakasz:: – A Mária Terézia által felállított kettıs vámhatár lebontására 1850-ben került sor, DE: nem érintette a birodalom mentén húzódó külsı vámhatárokat. – A külsı vámhatárokon elıször 1852. februárjában,majd 1853. decemberében hajtottak végre lényeges módosításokat. – Csökkentették a vámtételek számát, leszállították a vámmaximumokat. 29

Vámunió és vámliberalizálás II. • Második szakasz: szakasz: – 1867.- francia-osztrák; angol-osztrák kereskedelmi szerzıdések megkötése. (legnagyobb kedvezmény elve- a résztvevı országok megadják mindazt a vámkedvezményt és kereskedelempolitikai kedvezményt egymásnak, amelyet bármely más harmadik félnek megadnának). – 1868. Monarchia-Németország- 10 évre szóló kereskedelmi szövetség- ezt már a duális állam kötötte meg, Osztrák-Magyar Monarchia néven. 30

5

2010/10/27


A kiegyezés és a magyar gazdaságpolitika mozgástere I.


A kiegyezés és a magyar gazdaságpolitika mozgástere II.

• 1849-1867 közötti idıszak a gazdaságpolitika szemszögébıl nem tekinthetı egységesnek. • A forradalmak miatt az államháztartás súlyos deficitet könyvelt el-államadósság egy igen jelentıs részét a kormányzat a jegybanktól (Osztrák Nemzeti Bank) vette fel.

• A fiskális és monetáris irányítás nem vált szét. • További gondot jelentett, hogy a valutáris viszonyok nem voltak rendezettek. • A bankjegyeket az ONB nem volt köteles átváltani ezüstre, s az ezüstpénz és bankjegy mellett fedezetlen államjegyek is forgalomban voltak.

31

32



A kiegyezés és a magyar gazdaságpolitika mozgástere III.

A kiegyezés és a magyar gazdaságpolitika mozgástere IV.

A gazdasági kiegyezés kiegyezés::

• Közös érdekő ügyek:

• XII. tc. három mozzanatból tevıdött össze: • közös ügyek ( külügy, hadügy) • pénzügyek (elızı kettı finanszírozása)

– A régi államadósság, vám- és kereskedelmi szövetség, a fogyasztási adók közössége, vasúti fıvonal, valamint a pénzrendszer ügye. – Idınkénti megállapodásokat írtak alá , 10 évre szóló egyezségeket. – A magyar felfogás szerint nem származhatott volna teher a magyar államnak, azonban „méltányosságból és politikai tekintetbıl” mégis megegyeztek. OK: ezt nem lehetett a Pragmatica Sanctioból levezetni.

– A két ország meghatározott arány szerint járult hozzá (kvóta). – A kvótáról az országgyőlések által küldött delegációknak kellett egymással megállapodniuk. 33

34



A kiegyezés és a magyar gazdaságpolitika mozgástere V.

Forrás: • Honvári János: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig, Aula Kiadó, Budapest, 2003 (237-255.old. )

• DE: a közös ügyeknek volt egy rejtett eleme: a jegybankügy (Osztrák Nemzeti Bank) • Kimaradt a törvényi szabályozásból. 1876-ig érvényes megállapodást kötött az ONB-vel, 1867ben nem volt mód e szerzıdés felülvizsgálatára. • A magyar gazdaságpolitika lehetıségei: A magyar gazdaságpolitika fenségterülete olyan megoldásokra terjedt ki, amelyeket csak konszenzusos módon, az örökös tartományok kormányaival és parlamentjével együtt lehetett mőködtetni. 35

36

6

2010/10/27


Köszönöm a figyelmet!

37

7

27. A tıkés fejlıdés kezdetei a század

Recommend Documents