24. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2012

24. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2012.

SPIRULINÁVAL (Arthrospira platensis) ÉS/VAGY KAKUKKFŰVEL (Thymus vulgaris L.) KIEGÉSZÍTETT TAKARMÁNY ETETÉSÉNEK HATÁSA A NÖVENDÉKNYULAK TERMELÉSÉRE ÉS VÁGÁSI TULAJDONSÁGAIRA GERENCSÉR ZS.1, SZENDRŐ ZS.1, RADNAI I.1, MATICS ZS.1, NAGY I.1, DALLE ZOTTE A.2 1

2

Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, 7400, Kaposvár, Guba S. u. 40. University of Padova, Department of Animal Medicine, Production and Health, Agripolis, Viale dell’Università 16, 35020 Legnaro (PD), Italy E-mail: [email protected]

ABSTRACT - Effect of dietary supplementation of Spirulina (Arthrospira platensis) and Thyme (Thymus vulgaris L.) on productive performance and carcass traits of growing rabbits The objective of this study was to evaluate the effect of supplementation and the length of the supplementation (between the ages of 5-11 or 8-11 weeks) of the growing rabbits’ diet by Spirulina or/and Thyme on the growing rabbits’ production. The experiment was conducted at the experimental rabbit farm of the Kaposvár University using maternal line rabbits (n=294). At weaning the rabbits were randomly sorted to 7 groups (42 rabbits/group). Rabbits of the control group (C) received a pellet throughout the experiment (5-11 weeks of age) without any supplementation. In the other groups the pellet was completed by 5% Spirulina (S), or 3% Thyme (T) or by both (ST) for the whole (5-11 wk; groups: S-S, T-T, ST-ST), or for end of the growing period (8-11 wk; groups: C-S, C-T, C-ST). Supplementing the diet by Spirulina or/and Thyme had no effect on the rabbits’ weight gain, body weight, feed consumption, morbidity and mortality. Significant differences were only found for feed conversion ratio (8-11, 5-11 weeks) of the C-T and C-C groups to the advantage of the C-T rabbits (P<0.05). The carcass traits of different groups did not differ significantly. Based on the results the feed supplements applied separately or jointly had no substantial effect on the growing rabbits’ production and health status. Keywords: spirulina, thyme, production, carcass traits, growing rabbits

BEVEZETÉS A spirulina (Arthrospira platensis) kék-zöld alga gazdag fehérjében, vitaminokban, esszenciális amino- és zsírsavakban, ásványi-, valamint antioxidáns hatású anyagokban (BELAY és mtsai, 1996). Ezeknek az összetevőknek köszönhetően a spirulina pozitív hatással van az immunrendszer működésére. QURESHI és ALI (1996), és QURESHI és mtsai (1996) eredményei szerint csirkéknél és macskáknál a spirulina már kis mennyiségben is jótékony hatással volt az immunrendszer működésére. Néhány kutató különböző állatfajokon vizsgálta a spirulina kiegészítés termelésre gyakorolt hatását. ROSS és DOMINY (1990) eredményei szerint a spirulina kiegészítésnek (1,5; 3,0; 6,0 és 12,0%) nem volt hatása a broiler csirkék termelésére, ezzel szemben GRINSTEAD és mtsai (2000) sertésekkel végzett kísérletében a kiegészítés hatására (0,2; 0,5 és 2%) kissé javuló növekedést figyeltek meg. Olasz kutatók különböző dózisú (5, 10 és 15%) spirulina kiegészítés termelésre (PEIRETTI és MEINERI, 2008) és húsminőségre (PEIRETTI és MEINERI, 2011) gyakorolt hatását vizsgálták növendéknyulakon, 9-13 hetes kor között. Eredményeik szerint a spirulina kiegészítés nem volt hatással a termelésre, azonban a hús zsírtartalmát és zsírsav összetételét kedvezően befolyásolta. Mivel PEIRETTI és MEINERI (2008) kísérletében sem egészségügyi probléma, sem elhullás nem volt, ezért a spirulina egészségvédő hatása nem volt igazolható. A kakukkfű (Thymus vulgaris L.) gazdag esszenciális olajokban, melyeknek antioxidáns tulajdonsága és antimikrobiális aktivitása jól ismert (ROTA és mtsai, 2008). ÖZKAN és mtsai (2010) a Thymus serpyllum kokcidiózis ellenes hatását vizsgálták. Eredményeik szerint a kezelés hatására csökkent a bélsárban az oociszta-szám. A kísérleti periódust követő 24 napon nagyobb volt a kezelt nyulak súlygyarapodása, mint kezeletlen társaiké. Kísérletünk célja annak megállapítása volt, hogy spirulinával (5%), kakukkfűvel (3%) vagy mindkettővel kiegészített takarmány és azok etetésének időtartama (5-11 hét vagy 8-11 hét között), milyen hatással van a növendéknyulak termelésére, morbiditására és elhullására. 105


ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet a Kaposvári Egyetemen, a Pannon tenyésztési program anyai vonalú növendéknyulaival végeztük (n=294). A nyulak 3 hetes kortól kontroll takarmányt (C) fogyasztottak. Öt hetes korban történt választás után, a nyulakat hármasával, ponthegesztett drótrács ketrecekben helyeztük el (0,61x0,32m; 16 nyúl/m2). Az istállóban 15-18°C és napi 16 órás megvilágítás volt. A választott nyulakból véletlenszerűen hét csoportot alakítottunk ki (42 nyúl/csoport), ügyelve arra, hogy az induló átlagsúly és szórás mindegyik csoportban hasonló legyen. A kontroll csoport nyulai (C-C) a teljes hízlalási periódus alatt (5 és 11 hetes életkor között) C takarmányt ettek. A többi csoportban a takarmányt spirulinával (S, 5%), kakukkfűvel (T, 3%) vagy mindkettővel (ST, 5 és 3%) kiegészítettük. A nyulak a teljes hízlalási periódus alatt (511 hét; S-S, T-T, ST-ST csoport), vagy csak 8 és 11 hetes kor között ehették a kiegészített takarmányt (C-S, C-T, C-ST csoport; 1. ábra). A takarmány és ivóvíz minden csoportban ad libitum állt rendelkezésre. A takarmányok (1. táblázat) semmilyen gyógyszert nem tartalmaztak. C-C C-S C-T C-ST S-S T-T ST-ST 3

Kontroll (C) Kontroll (C)

Spirulina (S)

Kontroll (C)

Kakukkfű (T)

Kontroll (C)

Sp.+Kak.fű (ST)

Kontroll (C)

Spirulina (S)

Kontroll (C)

Kakukkfű (T)

Kontroll (C)

Spirulina+Kakukkfű (ST)

5

8

választás (weaning)

11 Életkor, hét (Age, weeks)

1. ábra: A kísérlet felépítése Figure 1: Experimental design C-C: a nyulak a teljes hízlalási periódus alatt kontroll tápot kaptak (the rabbits received control pellet throughout the whole growing period); C-S: a nyulak a hízlalás első 3 hetében (5-8 hetes korban) alap takarmányt, azt követően (8-11 hetesen) spirulinával kiegészített (5%) tápot kaptak (the rabbits received control pellet during the first 3 weeks of the growing period (5-8 wk), then a pellet supplemented by spirulina (5%) between 8-11 wk); C-T: a nyulak a hízlalás első 3 hetében (5-8 hetes korban) alap takarmányt, azt követően (8-11 hetesen) kakukkfűvel kiegészített (3%) tápot kaptak (the rabbits received control pellet during the first 3 weeks of the growing period (5-8 wk), then a pellet supplemented by thyme (3%) between 8-11 wk); C-ST: a nyulak a hízlalás első 3 hetében (5-8 hetes korban) alap takarmányt, azt követően (8-11 hetesen) spirulinával (5%) és kakukkfűvel (3%) kiegészített tápot kaptak (the rabbits received control pellet during the first 3 weeks of the growing period (5-8 wk), then a pellet supplemented by spirulina (5%) and thyme (3%) between 8-11 wk); S-S: a nyulak a teljes hízlalási periódus alatt spirulinával kiegészített (5%) tápot kaptak (the rabbits received a pellet supplemented by spirulina (5%) throughout the whole growing period); T-T: a nyulak a teljes hízlalási periódus alatt kakukkfűvel kiegészített (3%) tápot kaptak (rabbits received a pellet supplemented by thyme (3%) throughout the whole growing period); ST-ST: a nyulak a teljes hízlalási periódus alatt spirulinaval(5%) és kakukkfűvel(3%) kiegészített tápot kaptak (the rabbits received a pellet supplemented by spirulina (5%) and thyme (3%) throughout the whole growing period).

106


1. táblázat: A kísérleti takarmányok kiegészítése és kémiai összetétele Table 1: Supplementation and chemical composition of the experimental diets Kiegészítés (Supplementation) Spirulina (Spirulina powder), % Kakukkfű (Thyme meal), % Kémiai összetétel (Chemical composition) Szárazanyag (Dry matter), % Nyers fehérje (Crude protein), % Nyers zsír (Ether extract), % Nyers rost (Crude fiber), % Keményítő (Starch), % Emészthető energia (DE rabbit), MJ/kg 1

Kontroll (C)1

Spirulina (S)2

Kakukkfű (T)3

Spir.+Kak. (ST)4

-

5,0 -

3,0

5,0 3,0

88,6 16,8 2,65 18,5 13,7 10,1

88,8 17,0 2,59 18,9 14,6 9,3

88,7 17,0 2,71 18,4 13,3 9,9

88,9 17,1 2,65 18,7 14,0 9,0

control, 2supplemented with spirulina, 3supplemented with thyme, 4supplemented with spirulina+thyme

Mértük a nyulak súlyát és a takarmányt 5, 8 és 11 hetes korban. Kiszámoltuk a napi súlygyarapodást, napi takarmányfogyasztást és a takarmányértékesítést. A testsúlyt egyedileg (n=42/csoport), a takarmányfogyasztást ketrecenként (n=14/csoport) értékeltük. A napi takarmányfogyasztás értékelésekor úgy számoltunk, hogy az elpusztult nyulak elhullásuk előtt 2 nappal már nem fogyasztottak takarmányt. A morbiditást hetente vizsgáltuk, az elhullást naponta feljegyeztük. Morbidnak a hasmenéses nyulakat tekintettük. Abban az esetben, ha egy nyúl több egymás utáni vizsgálat során is hasmenésesnek minősült, csak az első regisztrált időpontban vettük figyelembe. 11 hetes korban a nyulakat a teleptől 200 km távolságra levő vágóhídra szállítottuk, és levágtuk (C-C=35, C-S=34, C-T=34, C-ST=36, S-S=35, T-T=36 és ST-ST=36 nyúl). A szállítással együtt 6 órás éheztetés után a nyulakat lemértük (vágás előtti súly), majd elektromos kábítás után vágószalagra helyeztük. A vágószalag végén megmértük a meleg karkasz súlyát (fejjel, vesékkel, májjal, szívvel, tüdővel és vese körüli és vállövi zsírral együtt), majd állványra akasztva, 3-4°C-os hűtőházba kerültek. 18 órás hűtés után megmértük a hűtött karkaszt, majd a WRSA ajánlása (BLASCO és OUHAYOUN, 1996) alapján feldaraboltuk. Megmértük a fej, a máj, a vesék, a szív és a tüdő, a vese körüli és vállövi zsír, az elülső-, a középső- és a hátulsó rész, valamint a hosszú hátizom súlyát. Kiszámítottuk a referencia karkasz súlyát (a nyúl elülső-, középső- és hátulsó része a vese körüli és vállövi zsírral) vágási kitermelést (meleg karkasz/vágás előtti súly x 100; hideg karkasz/vágás előtti súly x 100; referencia karkasz/vágás előtti súly x 100), valamint az egyes testrészek és a vese körüli zsír referencia karkaszhoz viszonyított arányát. A termelési adatokat egytényezős variancia-analízissel, a morbiditási és mortalitási adatokat chi2-próbával, SPSS 10.0 programcsomag segítségével értékeltük.

EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A növendéknyulak termelési eredményei a 2. táblázatban láthatók. A spirulina és a kakukkfű kiegészítés külön-külön és együtt egyetlen életkorban sem volt hatással a nyulak testsúlyára és súlygyarapodására. Eredményeinkhez hasonlóan spirulina kiegészítés hatására PEIRETTI és MEINERI (2008) sem kaptak különbséget ezekben a tulajdonságokban. Ezzel szemben GRINSTEAD és mtsai (2000) a növekedésben kismértékű

107


javulást tudtak kimutatni azoknál a malacoknál, amelyek spirulinával kiegészített takarmányt fogyasztottak. A takarmányfogyasztás mindegyik csoportban hasonlóan alakult. A 8-11. és az 5-11. hét közötti takarmányértékesítés csak a C-T csoportban volt szignifikánsan jobb, mint a kontroll (C-C) nyulakban. PEIRETTI és MEINERI (2008) kísérletében - eredményeinkkel szemben - az 5% és 10%-os spirulina kiegészítés hatására szignifikánsan nőtt a takarmányfogyasztás (183 g/nappal szemben sorrendben 210 és 227 g/nap), azonban a takarmányértékesítésben nem kaptak különbséget. Az utóbbi eredményt a spirulinával kiegészített takarmányok rosszabb emészthetőségével magyarázták. Ez ellentétes az általunk megfigyelt változással. A hetenként végzett hasmenés vizsgálat (morbiditás) eredményei alapján megállapítható, hogy a teljes (5-11. hét) hízlalási periódus alatt egyik csoportban sem volt magas a hasmenéses egyedek aránya (4,8% és 14,3% között). A morbiditáshoz hasonlóan az elhullásban sem kaptunk különbséget a csoportok között. PEIRETTI és MEINERI (2008) kísérletében egyáltalán nem volt elhullás. Mindkét kísérletben az átlagosnál jobb tartási körülmények és az egészséges nyúlállomány magyarázhatja az alacsony morbiditási és mortalitási értékeket. 2. táblázat: A különböző takarmány-kiegészítés és etetésük időtartamának hatása a növendéknyulak termelésére Table 2: Effect of supplementation of diets and feeding time on production of growing rabbits Tulajdonságok (Traits) n (induló- at the beginning) Testsúly (Body weight), g 5. hét (wk) 8. hét (wk) 11. hét (wk) Súlygyarapodás, g/nap(Body weight gain, g/d) 5-8. hét (wk) 8-11. hét (wk) 5-11. hét (wk) Takarmányfogyasztás, g/nap(Feed intake, g/d) 5-8. hét (wk) 8-11. hét (wk) 5-11. hét (wk) Takarmányértékesítés (Feed conversion), g/g 5-8. hét (wk) 8-11. hét (wk) 5-11. hét (wk) Morbiditás (Morbidity), % 5-8. hét (wk) 8-11. hét (wk) 5-11. hét (wk) Elhullás (Mortality), % 5-8. hét (wk) 8-11. hét (wk) 5-11. hét (wk)

C-C 42

Kísérleti csoportok (Experimental groups)* C-S C-T C-ST S-S T-T 42 42 42 42 42

951 1836 2542

951 1837 2539

951 1799 2551

951 1857 2582

951 1835 2569

951 1873 2594

41,9 33,6 37,8

42,2 33,0 37,8

40,5 35,9 38,2

43,2 34,5 38,8

42,2 34,9 38,6

115 152 134

114 148 131

109 151 130

119 154 137

2,75 4,57b 3,54b

2,72 4,51ab 3,48ab

2,69 4,21a 3,39a

7,1 0 7,1

11,9 0 11,9

2,4 0 2,4

0 4,8 4,8

SE

P

954 1830 2555

4,73 9,64 11,64

1,000 0,550 0,845

43,9 34,3 39,1

41,7 34,5 38,1

0,36 0,33 0,23

0,252 0,331 0,646

113 152 133

118 151 135

115 154 134

0,96 1,02 0,80

0,137 0,748 0,348

2,76 4,50ab 3,52ab

2,69 4,37ab 3,44ab

2,68 4,42ab 3,44ab

2,76 4,49ab 3,53ab

0,01 0,03 0,01

0,622 0,033 0,032

14,3 0 14,3

4,8 0 4,8

9,5 0 9,5

4,8 2,4 7,1

14,3 0 14,3

0,547 0,421 0,680

2,4 0 2,4

0 0 0

2,4 0 2,4

0 0 0

0 0 0

0,671 0,063 0,559

ST-ST 42

* A csoportok magyarázatát lásd 1. ábra (see in Fig 1.)

Mivel kísérletünkben a kontroll, gyógyszer kiegészítés nélküli (még kokcidiosztatikumot se tartalmazó) takarmányt fogyasztó csopotban is nagyon kevés volt a hasmenés és alacsony az elhullás, ezért sem a spirulina, sem a kakukkfű kiegészítésnek az emésztőszervi megbetegedésekre és az egészségi állapotra gyakorolt kedvező hatását nem tudtuk igazolni. 108


Ezzel szemben QURESHI és ALI (1996) csirkékkel, és QURESHI és mtsai (1996) macskákkal végzett kísérletükben úgy találták, hogy a spirulina kiegészítés kedvező hatással volt az immunrendszerre. ÖZKAN és mtsai (2010) eredményei szerint a Thymus serpyllum kezelés hatására a bélsár oociszta-száma csökkent, ami a nyulak egészségi állapotának egyik indikátora. Egyetlen vágási tulajdonságban sem volt különbség a csoportok között (3. táblázat). PEIRETTI és MEINERI (2011) hasonló eredményekről számoltak be. Mivel az egyes csoportok súlygyarapodása és testsúlya is megegyezett, ezért a vágási tulajdonságokban nem is várható lényeges eltérés. KÖVETKEZTETÉS Az eredmények alapján a takarmányok spirulinával és/vagy kakukkfűvel történő kiegészítése nem hozta a várt eredményt, mivel sem rövidebb, sem hosszabb ideig történő etetésük nem volt jelentős hatással a növendéknyulak termelésére és egészségi állapotára. Ez nem jelenti azt, hogy a készítményeknek nincs pozitív hatása, hanem csak azt, hogy az átlagosnál jobb tartási körülmények között tartott, egészséges állatoknál nem lehet termelésjavulással számolni. 3. táblázat: A takarmány-kiegészítés és etetésük időtartamának hatása a növendéknyulak vágási tulajdonságaira Table 3: Effect Effect of supplementation of diets and feeding time on carcass traits of growing rabbits

n Élősúly vágáskor, (VS) (Slaughter Body Weight, SW), g Meleg karkasz (Warm carcass), g Hideg karkasz (Chilled carcass), g Referencia karkasz (Reference carcass, RC), g Fej (Head), g Elülső rész (Fore part), g Középső rész (Mid part), g Hátulsó rész (Hind part), g Vese körüli zsír (Perirenal fat), g Vállövi zsír (Scapular fat), g Jobb hátsó láb (Right hind leg), g Bal hátsó láb (Left hind leg), g Szív, tüdő (Heart, lung), g Máj (Liver), g Vesék (Kidneys), g Jobb hátizom (Right MLD), g Bal hátizom (Left MLD), g Vágási kitermelés, % VS (Dressing out percentage, % SW)

Kísérleti csoportok (Experimental groups) C-C C-S C-T C-ST S-S T-T ST-ST 35 34 34 36 35 36 36 2474 2471 2480 2516 2497 2536 2492 1537 1536 1537 1563 1560 1578 1549 1502 1502 1504 1525 1527 1543 1514 1228 1226 1233 1248 1250 1268 1238 140 143 141 141 142 143 140 344 349 350 356 350 358 347 390 385 390 392 394 397 393 464 463 466 468 474 480 467 23,2 22,3 20,6 24,5 23,9 24,7 24,2 7,42 8,19 7,00 8,94 8,54 8,06 7,78 215 214 217 216 218 222 216 216 215 215 218 220 223 216 25,2 24,3 24,2 23,8 24,5 24,3 25,1 85,6 85,2 81,2 87,3 85,5 83,1 87,4 16,0 15,4 16,4 16,7 15,7 15,8 15,9 68,2 66,3 67,9 66,7 69,4 68,7 67,1 66,1 65,3 67,4 65,8 67,4 68,6 66,5

62,1 62,1 62,0 Meleg karkasz (Warm carcass) 60,7 60,8 60,7 Hideg karkasz (Chilled carcass) 49,6 49,6 49,7 Referencia karkasz (Reference carcass) Refererencia karkaszhoz viszonyított arány (Ratio to reference carcass), % 28,0 28,4 28,4 Elülső rész (Fore part) 31,7 31,4 31,7 Középső rész (Mid part) 37,9 37,8 37,8 Hátulsó rész (Hind part) 1,85 1,81 1,65 Vese körüli zsír (Perirenal fat)

* A csoportok magyarázatát lásd 1. ábra (see in Fig 1.)

109

SE

P

12,6 8,10 7,95 6,73 0,62 1,98 2,45 2,31 0,54 0,18 1,13 1,07 0,23 1,07 0,12 0,52 0,53

0,814 0,760 0,791 0,663 0,678 0,522 0,941 0,438 0,408 0,073 0,640 0,410 0,626 0,733 0,121 0,683 0,684

62,2 60,6 49,6

62,5 61,1 50,0

62,3 60,9 50,0

62,2 60,8 49,7

0,08 0,876 0,08 0,744 0,08 0,555

28,5 31,4 37,5 1,95

28,0 31,5 37,9 1,90

28,2 31,3 37,9 1,94

28,1 31,7 37,8 1,93

0,06 0,07 0,07 0,04

0,152 0,521 0,829 0,405


Köszönetnyilvánítás: Szerzők köszönetüket fejezik ki a „Padova University research funds (Progetti di Ricerca di Ateneo 2011, CPDA117509/11)” és az NFÜ által a GOP-1.3.1. projekt keretében (címe: Innovatív technológiafejlesztés az Olívia Kft-nél) nyújtott támogatásáért.

IRODALOMJEGYZÉK BELAY, A., KATO, T., OTA, Y. 1996. Spirulina (Arthrospira): potential application as an animal feed supplement. J. Appl. Phycol., 8, 303–311. BLASCO, A., OUHAYOUN, J. 1996. Harmonization of criteria and terminology in rabbit meat research. Revised proposal. World Rabbit Sci. 4 (2), 93–99. GRINSTEAD, G.S., TOKACH, M.D., DRITZ, S.S., GOODBAND, R.D., NELSSEN, J.L. 2000. Effects of Spirulina platensis on growth performance of weanling pigs. Anim. Feed Sci. Technol., 83, 237–247. ÖZKAN, O., SARI, B., BAYEZIT M., DOĞAN A., AKPULAT, H., A., ERDAĞ D. 2010. Anticoccidiosis effect of Thymus serpyllum in rabbits: Oocyst shedding and body weight changes. Kafkas Univ. Vet. Fak. Derg., 16 (2), 323-327. PEIRETTI, P.G., MEINERI, G. 2008. Effects of diets with increasing levels of Spirulina platensis on the performance and apparent digestibility in growing rabbits. Livest. Sci., 118, 173– 177.

PEIRETTI, P.G., MEINERI, G. 2011. Effects of diets with increasing levels of Spirulina platensis on the carcass characteristics, meat quality and fatty acid composition of growing rabbits. Livest. Sci., 140, 218–224. QURESHI, M.A., ALI, R.A. 1996. Spirulina platensis exposure enhances macrophage phagocytic function in cats. Immunopharmacol. Immunotoxicol., 18, 457–463. QURESHI, M.A., GARLICH, J.D., KIDD, M.T. 1996. Dietary Spirulina platensis enhances humoral and cell-mediated immune functions in chickens. Immunopharmacol. Immunotoxicol., 18, 465–476. ROSS E., DOMINY W. 1990. The nutritional value of dehydrated, bluegreen algae (Spirulina platensis) for poultry. Poultry Sci., 69, 794800. ROTA M. C., HERRERA A., MARTÍNEZ R. M., SOTOMAYOR J. A., JORDÁN M. J. 2008. Antimicrobial activity and chemical composition of Thymus vulgaris, Thymus zygis and Thymus hyemalis essential oils. Food Control 19, 681–687.

110

24. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, 2012

Recommend Documents