23 11:44 PM Page 1 A HOLNAP PÉNZE PÉNZÜGYI KULTÚRA AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN. Székely Levente

ExJOOOO

10/4/23 11:44 PM

Page 1

A HOLNAP PÉNZE PÉNZÜGYI KULTÚRA AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN Székely Levente

Budapest, 2010

ExJOOOO

10/4/23 11:44 PM

Page 2

SOROZATSZERKESZTÔ Nagy Ádám dr. © Székely Levente, 2010 GRAFIKÁK Séber László

1158 Budapest, Adria u. 69. www.excenter.eu ISBN 978-963-287-030-4 FELELÔS KIADÓ ÚMK – Excenter NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS Illovszky Gyöngyi NYOMÁS Offset Press

ExJOOOO

10/4/23 11:44 PM

Page 3

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Pénzügyi ismeretek és tudatosság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Bizalom és felelôsségvállalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 A pénzügyi szolgáltatók megítélése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Az elektronikus pénzforgalmi csatornák jelene és jövôbeli esélyei . . . . . . 19 Elektronikus pénz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 Elektronikus számla . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Fizetési szokások – elektronikus tranzakciók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Számlafizetés – a sárga csekk országa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Közüzemi díjak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Infokommunikációs szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 Pénzügyi szektor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 Alternatív és a sárga csekkes befizetési mód megítélése . . . . . . . . . . . . . . 40 Váltási hajlandóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Motivációs eszközök a számlafizetési szokások megváltoztatására . . . . . . 46 Problématérkép és törekvések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Törekvések az elektronikus pénzforgalmi csatornák elterjesztésére . . . . . 53 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 Az Excenter Kutatási Központ Alapítvány közhasznúsági jelentése 2009-rôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 Az Excenter alapításkori és mai vezetôi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

3

ExJOOOO

10/4/23 11:44 PM

Page 4

ExJOOOO

10/4/23 11:44 PM

Page 5

BEVEZETÉS A holnap pénzügyi tranzakciói elektronikus úton valósulnak meg, a holnap pénze az elektronikus pénz, aki fizethetne vele az sok tekintetben még a tegnap embere, aki sokszor a megfoghatónak jobban hisz. Az információs társadalom a mindennapjainkra gyakorolt hatását jól mutatják a statisztikák: egyre többen és egyre többet használjuk a digitális eszközeinket, internetezünk, virtuális terekben tartjuk a kapcsolatainkat, barátkozunk, szerezzük a híreinket, szórakozunk, stb. A változások láthatóan a legalapvetôbb emberi tevékenységeink közegét, menetét is megváltoztatják így a cseréét is, amely Adam Smith szerint az ember alapvetô hajlama. Az interneten, mobiltelefonon és egyéb digitális eszköz segítségével eladni és venni ma már nem jelent különösebb kihívást, egyre növekszik az elektronikus tranzakciók száma. Az árucserét meghódító digitália a fizetés eszközét a pénzt is egy újabb absztrakciós szintre emelte. A bitek és bájtok közegében utazó eurók és forintok már nem pusztán csak jelképei az értéknek, hanem egyben megfoghatatlanok is. Nagyrészt az érték újabb elvonatkoztatási szintjébôl következik, hogy az átmenet a papíralapúból az elektronikus felé nem megy azonnal és zökkenômentesen. Az Excenter Kutatóközpont 2008-ban indult és jelenleg is zajló átfogó kutatássorozata a pénzügyi kultúrával, ezen belül a készpénzhasználat szerepével, a készpénzkímélô megoldások lehetôségeivel foglalkozik. Kutatásunkban elsôsorban a hazai helyzetre koncentrálva összetett módon vizsgáljuk a legújabb elektronikus megoldásokkal kapcsolatos megítéléseket, elvárásokat. A kutatás összetettségét jelzik a célcsoportok és az alkalmazott módszerek sokszínûsége: a lakossági fókuszcsoportok, kérdôíves kutatások; a nagyvállalatok, iparági szövetségek, államigazgatási döntéshozók, jog- és fogyasztóvédelmi szervezetek körében lefolytatott szakértôi interjúk, hazai és nemzetközi gyakorlatokat összegyûjtése, stb. Az Excenter Füzetek második számában a kutatásunk legfontosabb eredményeirôl kívánunk számot adni, reményeink szerint segítve ezzel a további gondolkodást.

5

ExJOOOO

10/4/23 11:44 PM

Page 6

6

ExJOOOO

10/4/23 11:44 PM

PÉNZÜGYI

Page 7

ISMERETEK ÉS TUDATOSSÁG Az életrôl és a pénzrôl csak akkor kezdünk töprengeni, amikor fogytán van. – Emil Krotkij

A magyar társadalomról általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi ismeretek szintje alacsony és a pénzügyi-gazdasági válságot megelôzô évek során alig változott. Balázsné a „Pénzügyi kultúránk fejlesztése mint a tudásalapú gazdaság megteremtésének fontos építôköve” címû írásában a magyar pénzügyi kultúra helyzetképének megrajzolását három fô szempont segítségével közelíti meg: demográfiai változások – öngondoskodás dimenziója, a pénzügyi közvetítô rendszerben bekövetkezô változások, illetve a pénzügyi ismeretek hiánya. A jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzet megkívánja, hogy ezt a képet kiegészítsük a gazdasági válság okozta változásokkal. Demográfiai változások – öngondoskodás: az öregedô társadalmakhoz hasonlóan Magyarországon is az alacsony születési ráta, a növekvô várható élettartam jellemzô, amely egyre égetôbb problémát jelent a nyugdíjrendszer számára. Az átalakuló nyugdíjrendszerek az öngondoskodásra építenek (kell építeniük), amelynek következményeként az egyén viseli a kockázatokat (befektetési kockázat; piaci kockázat; inflációs kockázat). Ezzel kapcsolatban Balázsné a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által végzett „Hogyan készülünk a nyugdíjas éveinkre?” címû kutatás fontosabb eredményeit gyûjtötte össze, amely szerint a 18 és 60 év közöttiek nincsenek tisztában a különbözô elôtakarékossági és öngondoskodási lehetôségekkel. A nyugdíjas éveiket várhatóan a jelenleg 45 éven felüliek fogják legnehezebben megélni, ahol a kérdezettek négytizedének (38%) nincs se komolyabb megtakarítása, se az öngondoskodásra nem gondol, vagy nem képes gondolni az alacsony jövedelme miatt. (Balázsné, é.n.) Hasonló megállapításokra jut egy a Magyar Nemzeti Bank által végzett kutatás is. A kifejezetten fiatalokra vonatkozó eredmények szerint a pénzügyi szolgáltatások kiválasztása elôtt kevesen tájékozódnak és a nyugdíjas éveikkel kapcsolatosan is érdektelenséget lehet tapasztalni.

7

ExJOOOO

10/4/23 11:44 PM

Page 8

A holnap pénze 1. ábra: Meddig elég a tartalék és meddig kellene elégnek lennie?

(Forrás: Marketing Centrum, 2006) Az Excenter Kutatóközpont saját mérései szerint a magyar internetezôk fele (55%) nem rendelkezik megtakarítással. Amennyiben a „nem tudja” válaszokat leválogatjuk, ez az arány meghaladja a magyar internetezôk hattizedét (61%). Kifejezetten erôs összefüggést találunk a megtakarítások léte és az iskolai végzettség között1, az érettségi alatti végzettségek esetében alig minden ötödik megkérdezettnek van megtakarítása, szemben az érettségizettek 40 százalékával és a diplomások közel hattizedével (59%). Korcsoportok szerint vizsgálódva szintén találunk szignifikáns összefüggést, azonban ez az iskolai végzettséghez képest sokkal gyengébb2, és a 40-60 év közöttieket találjuk a legkedvezôtlenebb helyzetben, míg a 60 év felettiek és a fiatalok (18-29 évesek) helyzete lényegesen jobb. 2. ábra: Rendelkezik-e megtakarítással?

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) 1

Erôs kapcsolat a két változó között

2

Nagyon gyenge kapcsolat a két változó között

2

= 78,793 és p < 0,000. 2

= 17,793 és p < 0,019.

8

ExJOOOO

10/4/23 11:44 PM

Page 9

Excenter-füzetek II.

A takarékoskodók többsége (60%) tesz félre váratlan kiadásokra, míg nyugdíjas éveire a kérdezettek négytizede (43%) gondol. Hasonló arányban terveznek nagyobb kiadást (41%), vagy üdülést (38%). Egyéb a fentiekbe nem sorolható céllal takarékoskodik minden harmadik (35%) megkérdezett, tanulásra viszont alig néhányan (7%) tesznek félre. A megtakarítással rendelkezôk fele legfeljebb két felsorolt céllal takarékoskodik, míg a másik fele ennél többet jelölt meg. 3. ábra: Milyen célból takarékoskodnak Önök?

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) Pénzügyi közvetítô rendszerben bekövetkezô változások: a – leginkább külföldi tulajdonú – pénzintézetek tulajdonosai, befektetôi által – különösen pénzügyi válság következtében – támasztott magas jövedelmezôségi elvárások és az egyre fokozódó verseny, felgyorsuló termékfejlesztést eredményez. A pénzintézetek alacsony kockázatvállalása miatt az áringadozásoknak jobban kitett, egyre bonyolultabb termékek jelennek meg a piacon. Részben a kínálati nyomás, valamint a tényleges kockázatok ismerete nélküli döntések következményeként ma már több mint 700.000 fôs a legalább 90 napos késéssel fizetô hiteladósok tábora Magyarországon, a válság óta dinamikusan, havonta 3-4 százalékkal bôvül a BAR-listások száma, azaz azoké, akik a minimálbér összegét meghaladó mértékben legalább 90 napig késtek a tartozás megfizetésével. Pénzügyi ismeretek hiánya: Alapvetô probléma, hogy a magyar lakosság többsége semmilyen pénzügyi és gazdasági oktatásban nem részesült (nincs pl.

9

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 10

A holnap pénze

háztartástan sem az általános iskolában), hiányoznak a megfelelô alapismeretek és ezek hiányában az új ismeretek nehezen, illetve egyáltalán nem kerülnek befogadásra. Mindennek következményeként a kockázatosabb pénzügyi pozíciók gyakoribbak (eladósodás, megtakarítások hiánya, stb.). A felelôtlen gondolkodás nem kizárólag az ismeretek hiányából fakad, a rendszerváltás után a fogyasztási szokások erôs identitásképzô tényezôvé váltak. A presztízsfogyasztás révén adósságcsapdába került és törleszteni képtelen háztartások/egyének a pénzügyi közvetítôk helyzetét is megingathatják, közvetve a fogyasztás csökkenését, a gazdaság visszaesését, a bizalom csökkenését okozva. Egy 2006-os kutatás szerint a médiában hallható gazdasági beszámolókat, híreket a legtöbben alig értik. (Balázsné, é.n.) Az Excenter Kutatóközpont 2009 ôszén lezajlott online kutatása azt mutatta, hogy a magyar internetezôk – vagy a válság hatására, vagy azért mert szociodemográfiai jellemzôik szerint különböznek a magyar társadalom egészétôl – tudatosabb pénzügyi magatartásúaknak tûnnek. Több mint a kérdezettek fele (55%) állította, hogy jellemzô rá, hogy elôre megtervezi a kiadásait és 46 százalékuk érdeklôdik is a pénzvilág hírei után, azaz vélhetôen tájékozottabb is pénzügyi alapkérdésekben. 4. ábra: Pénzügyi érdeklôdés és tudatosság

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A tudásszint szociodemográfiai jellemzôk szerint is különbözik, a fellelhetô kutatások tapasztalatai szerint a pénzügyekhez leginkább a magas iskolai végzettségû, jó anyagi helyzetû 20-40 év közöttiek értenek. A felnôtt magyarok fe-

10

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 11


le (48%) érzi magát informáltnak a befektetési döntések meghozatalához. Azokban a háztartásokban, ahol van megtakarítás, ott gyakoriak az elavult megoldások, sokan folyószámlán, vagy otthon tartják a pénzt. Egy másik, az Erste Bank által végzett kutatás szerint a spórolt pénzeket elsôsorban az alacsonyabb hozamú, de biztonságosabbnak vélt befektetésekben tartják: pl.: bankbetét, életbiztosítás és konzervatívabb befektetési alapok. (Facsinay, 2009) Az alacsony pénzügyi kultúra nem feltétlenül magyar sajátosság. A Commerzbank által megrendelt kutatás szerint „a németek 45 százaléka pénzügyi analfabéta”, és mindössze a 29 százalékuk képes saját pénzügyeit megfelelô szinten menedzselni, aminek következményei is vannak: több mint hárommillió német háztartás volt 2004-ben csôdhelyzetben, sokuknak egyáltalán nincs megtakarításuk, nyugdíjas éveikre pedig a szociális ellátórendszerek leépítése ellenére egyre kevesebben gondolnak. Az öngondoskodás hiányának egyik legfôbb oka a pénzügyi termékek bonyolultságának következtében fellépô frusztráció és a pénzügyektôl való elfordulás. A gazdasági válság hatásai: A pénzügyi kultúrát vizsgáló legfrissebb kutatások megállapítják, hogy a gazdasági válság hatásaként többen kezdenek el behatóbban foglalkozni a pénzügyeikkel, ezáltal növekszik a tudásuk és tudatosságuk is. „A válság azért sokak szemét felnyitotta: a háztartások 71 százaléka a költések visszafogásával reagált a begyûrûzô recesszióra. A családi gazdálkodás tudatosabbá vált: korábban is a háztartások bô kétötöde többé-kevésbé megtervezte költéseit, de 12 százalékuk kizárólag a krízis óta teszi ezt.” A válság másik következménye, hogy a fogyasztók inkább a befektetésekben látnak fantáziát, a hitelfelvételek gondolatát kerülik, egy 2009-es vizsgálat szerint a kérdezettek kétharmada többé már nem venne fel kölcsönt. (Facsinay, 2009) 1. táblázat: A következô egy évben tervezett pénzügyi termékek választása

Folyószámla, bankkártya Lakáshitel Kis összegû hitel Közepes összegû hitel Megtakarítási termék

2008. I. félév 16% 2% 4% 3% 4%

2008. II. félév 2009. 1-4. hó 10% 16% 2% 1% 3% 2% 2% 1% 3% 6%

(Forrás: GfK Hungária, 2009) 11

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 12

12

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

BIZALOM

Page 13

ÉS FELELÔSSÉGVÁLLALÁS Bizalom nélkül képtelenség megosztani a felelôsséget. – Tad Williams

A pénzügyi kultúrának az ismeretek mellett a bizalom is fontos dimenziója. A pénzügyi fogalmak hiányos ismerete, nem csupán a nem megfelelô tárgyi tudás következtében hozott rossz döntésekben (pl.: presztízsfogyasztás; meggondolatlan hitelfelvételek), hanem a lehetôségek kihasználatlanságában és az általános bizalmatlanságban is megtestesül. Bizalmatlanság a pénzintézetek iránt, bizalmatlanság a pénzügyi termékek iránt és ezen belül nem utolsó sorban bizalmatlanság az elektronikus pénzügyi eszközök iránt.

A pénzügyi szolgáltatók megitélése A Medián 2009 tavaszán végzett kutatást a különbözô intézmények megítélésérôl, amely fél évvel a válság beköszönte után nem meglepôen azt az eredményt hozta, hogy a magyar társadalom legkevésbé a gazdaság szereplôivel és hagyományosan a politikai szervezetekkel szemben táplál bizalmat. Más kutatások megerôsítik az általános bizalmatlanságot és a fokozott távolságtartást politikai és gazdasági szervezetekkel szemben. (Bernát, 2009) A bizalmatlanság oka több tényezôbôl is adódhat, egyrészt az alacsony pénzügyi ismeretek okozta bizalmatlanság, másrészt a pénzügyi válság személyes hatásai (megemelkedett törlesztôrészletek, bedôlt hitelek, stb.). A 0 és 100 pont közötti indexen, ahol a 100-as érték jelzi a teljes bizalmat, míg a 0 a teljes bizalmatlanságot a politikai és gazdasági intézmények szerepelnek a legrosszabbul, míg a társadalmi intézményeknek, a jogi és fegyveres testületeknek lényegesen jobb a megítélésük. Összességében elmondható, hogy a felmérésben szereplô öt gazdasági intézmény közül a Magyar Nemzeti Bank érte el a legjobb eredményt, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a semlegeshez közeli, de inkább negatív megítélést kapott, a kereskedelmi bankok és a biztosítótársaságok iránt ugyanakkor erôs bizalmatlansággal találkozunk.

13

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 14

A holnap pénze 5. ábra: Különbözô intézmények iránti bizalom

(Forrás: Medián, 2009) A Medián kutatói azt is megvizsgálták, hogy a bizalom-bizalmatlanság milyen területen jelentkezik az egyes intézményekkel kapcsolatban. Külön vizsgálva a morális és kompetencia alapú bizalmat megállapítható, hogy a magyar társadalom tagjai elismerik a pénzügyi szervezetek professzionális tudását, ugyanakkor erkölcsi értelemben komoly kételyeket fogalmaznak meg tisztességükkel kapcsolatban. Az általános bizalom az intézmények iránt közelebb áll azok morális megítéléséhez, azaz inkább érzelmi döntésen alapul (jó-e amit csinál?) a bizalom megítélése, mint azon, hogy egyébként milyen szakértelmet tulajdonítanak neki (ért-e ahhoz, amit csinál) az emberek. 6. ábra: A gazdasági intézmények iránti bizalom

(Forrás: Medián, 2009)

14

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 15


A bankok iránti társadalmi bizalom összetevôit vizsgálva a munkaadói szerepben található pozitív eredmény, azaz megbízhatónak tartják a bankokat abból a szempontból, hogy tisztességesen bánnak az alkalmazottaikkal (54 pont). Ugyanakkor kevésbé gondolják, hogy okosan, vagy becsületesen fektetik be az emberek rájuk bízott pénzét (43 és 42 pont). Kifejezetten rossz a bankok társadalmi felelôsségvállalásának megítélése (35 pont), azonban a korrupció kapcsán találkozunk a legnagyobb bizalmatlansággal (26 pont). A pénzintézetek iránti bizalom megingásával párhuzamosan zuhant a pénzügyi termékek, befektetések megítélése is. Egy friss kutatás szerint legmegbízhatóbb befektetés a nemesfém majd a „befôttesüvegben lévô készpénz”. (Facsinay, 2009) A primer kutatásunkban a bizalom kérdéskörét a felelôsségvállalás oldaláról közelítettük meg, arra voltunk kíváncsiak, hogy a válság okozta pénzügyi sokk után hogyan vélekednek az emberek a bankok, az állam és az egyén felelôsségérôl. Állításokat soroltunk fel a kérdezetteknek, amivel kapcsolatban egyetértésüket, vagy egyet nem értésüket fogalmazhatták meg3. Az összesen hat állítás alapján kialakult képet nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy a bankok felelôtlen magatartása állami szabályozásért kiált, ugyanakkor az egyén hibája is, ha nem tájékozódik kellôen a kockázatokról. Az alábbi táblázatba az átlagos megítéléseket és az ezekhez kapcsolódó szórásokat gyûjtöttük össze. Jól látható, hogy nagyfokú egyetértés mutatkozik meg abban, hogy az államnak szigorúbban kellene szabályoznia a pénzintézetek kamatmódosításait (4,6-os átlagos megítélés, alacsony szórással társulva), valamint abban, hogy aki devizahitelt vesz fel, tisztában kell lennie az árfolyamkockázatokkal (4,5-ös átlagos megítélés, alacsony szórással társulva). Az átlagos megítélésben erôs egyetértést találunk még abban, hogy a bankok rossz döntéseiket az emberekkel fizettetik meg, illetve gyenge egyetértést abban a tekintetben, hogy a bajba jutott adósok megsegítése az állam felelôssége. Ugyanakkor azzal már csak kevesen értenek egyet, hogy a bankok pénzügyi termékeikrôl részletesen tájékoztatják az ügyfeleiket, vagy, hogy a bankok segítôkészek a törlesztési nehézségekkel küszködôk esetében. 3

„Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel? (5 = teljes mértékben egyetért; 1 = egyáltalán nem ér egyet)” 15

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 16

A holnap pénze 2. táblázat: Felelôsség és felelôsségvállalás Átlagos Szórás megítélés Az államnak szigorúbban kellene szabályoznia a pénzintézetek kamatmódosításait. Aki devizahitelt vesz fel, tisztában kell lennie az árfolyam-kockázatokkal. A bankok rossz döntéseiket az emberekkel fizettetik meg. A bajba jutott adósok megsegítése az állam felelôssége. A bankok pénzügyi termékeikrôl részletesen tájékoztatják az ügyfeleiket. A bankok segítôkészek a törlesztési nehézségekkel küszködôk esetében.

4,6

0,8

4,5

0,9

4,4 3,1

1,0 1,3

2,7

1,2

2,1

1,1

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A bankokra kifejezetten rossz fényt vetô vélemények erôteljesen kirajzolódnak az alábbi ábrából. Látható, hogy az állami szabályozás szigorítását a kérdezettek több mint háromnegyede támogatja és háromból ketten azzal is teljes mértékben egyetértenek, hogy a bankok saját rossz döntéseiket az ügyfeleikre terhelik. Érdekes, hogy az egyéntôl független szempontok hangsúlyozása mellett majdnem olyan nagy felelôsségvállalást várnak el magától az adóstól is. 7. ábra: felelôsség és felelôsségvállalás

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009)

16

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 17


Ha megkíséreljük ezeket a véleményeket valamilyen módón (statisztikai módszerrel) aggregálni, egységes gondolati struktúrába rendezni nem találunk igazán koherens és stabil csoportosulást. Mindazonáltal körvonalazódni látszik három karakteres gondolati sík, egyik amolyan populista, aki a népszerû nézetekkel ért egyet, azaz a bankok felelôtlenek, a kormánynak erôsebben kellene szabályoznia, továbbá segítséget nyújtania a bajba jutottaknak, akik tulajdonképpen maguknak is köszönhetik, hogy meggondolatlanul vettek fel hitelt. Egy másik jelentôs létszámmal rendelkezô csoport erôteljesen megkérdôjelezi a pénzintézetek tisztességét, a bankok felelôsségét hangsúlyozza, és állami szabályozást sürget. A legkisebb csoport az intézmények helyett inkább az egyén felelôsségét és a szigorúbb szabályozás igényét hangsúlyozza. Természetesen a hitelezésrôl alkotott gondolatok és a felelôsség kérdése nagyban függ attól is, hogy ki milyen helyzetben van. A megtakarítással rendelkezôk és/vagy kölcsönökkel nem terheltek az egyén felelôsségét hangsúlyozzák, míg akiknek nincsenek megtakarításaik és/vagy kölcsönökkel terheltek inkább a rendszerben látják a hibát. Érdekes megfigyelni, hogy azoknál, akiknél csak egy hitel van a háztartásban az egyén felelôssége is megjelenik, míg azoknál, ahol több hitel is van, egyértelmûen a bankok hibái kerülnek elôtérbe.

17

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 18

18

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

AZ

Page 19

ELEKTRONIKUS PÉNZFORGALMI

CSATORNÁK JELENE ÉS JÖVÔBELI ESÉLYEI Három hûséges barát létezik – egy öreg feleség, egy öreg kutya és a készpénz. – Benjamin Franklin A magyar gazdaság készpénzigénye nem csupán európai összehasonlításban, hanem a hasonló fejlettségû országokkal összehasonlítva is kirívóan magasnak tekinthetô. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2008 végén 2294 milliárd forint értékû készpénz volt forgalomban, öt százalékkal – azaz 108 milliárddal – több, mint a 2007-es évben, 2008-ban, év közben átlagosan forgalomban lévô készpénz GDP-hez viszonyított aránya 8,8% volt. (Divéki, 2009) A készpénzállomány túlnyomó része (mintegy 90 százaléka) a bankrendszeren kívül található, nagyobbrészt magánszemélyek, kisebb részben a vállalatok birtokában. Mivel a kereskedelmi bankok csupán annyi készpénzt használnak, amennyi a napi mûködésükhöz szükséges, ezért a készpénz mennyisége a gazdasági szereplôk által meghatározott igényeknek megfelelôen alakul4. (Odorán-Sisak, 2008) A készpénz mennyiségét alapvetôen két dolog határozza meg: a vagyontartás, amely a készpénzes megtakarításokra utal, illetve a tranzakciós pénzkereslet, amely az áruk és szolgáltatások cseréjére vonatkozik. Kétségtelen, hogy a forint esetében – ellentétben a dollárral, vagy az euróval – nem beszélhetünk jelentôs külsô keresletrôl, a gazdaság magas készpénzigénye mögött más okokat kell keresnünk5. Jelentôs befolyásoló tényezô a készpénztartás alternatívaköltsége, amely az „otthon tartott készpénz” és a befektetett pénzeszközök közötti kamatokból és az inflációs vonatkozású különbségekbôl adódik. Magyarországon „az el4

5

A közhiedelemmel ellentétben a forgalomban lévô készpénz mennyiségét nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem a készpénz iránti kereslet határozza meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hitelintézetek és a Posta az MNB-tôl, a számlájuk terhére szabadon, igényeik szerint vásárolhatják a készpénzt. (Divéki, 2009) Az euro bevezetése óta növekszik az európai közös fizetôeszköz iránti kereslet, amely egyértelmûen a külsô keresletnek köszönhetô.

19

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 20

A holnap pénze

múlt két évben azonban gyengült a készpénzkereslet és az infláció közötti kapcsolat. A 2006 második felétôl emelkedésnek induló infláció nem járt a fogyasztási kiadásokhoz viszonyított készpénzigény mérséklôdésével, hanem szinten maradást követôen tovább emelkedett.” (Odorán-Sisak, 2008) A készpénzhasználat mennyiségét befolyásolják a különbözô készpénzhasználatot helyettesítô fizetési eszközök, amelyeknek elterjedése a tranzakciókhoz szükséges készpénzmennyiséget csökkenti. Nemzetközi összehasonlításban megfigyelhetô, hogy a magyarországi infrastrukturális feltételek igen szegényesek, az egy fôre esô ATM- és POS-berendezések száma alapján régiós viszonylatban is elmaradás jellemzi az országot. Végül a készpénzhasználatot befolyásoló fontosabb tényezôk között találjuk a rejtett gazdaság készpénzigényét. A rejtett gazdaságban a készpénz anonimitása és a nyomon követhetôség korlátozottsága vonzó tranzakciós eszközzé teszi. A rejtett gazdaság kézpénzforgalmat generáló tulajdonsága ismert jelenség, azonban ennek mértékét megbecsülni már sokkal nehezebb. A feketegazdaságot és a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság jelentése szerint „a feketegazdaság miatti adókiesés GDP-arányos mértéke 2005-ig növekedett, majd az azt követô két évben jelentôsen csökkent, 2008-ban viszont már lényegében az elôzô év szintjén maradt, illetve kissé emelkedett is”. Összességében a becslések szerint százmilliárd forintra tehetô a megmagyarázhatatlan kiesés mértéke. A bizottság MNB-s adatokon nyugvó megállapítása szerint 2005-ben a becsült adókiesés a GDP százalékában meghaladta a nyolc százalékot, amelyet sikerült leszorítani hét százalék alá, azonban a megváltozott gazdasági helyzet (gazdasági válság), valamint a szereplôk által talált új megoldások ismét növelhették ezt az arányt. 3. táblázat: Becsült adókiesés a GDP százalékában (%) Áfa-kiesés Jövedékiadó Önfoglalkoztatók Szürke+feketebér Összesen

2004 2,8 0,5 2,8 1,5 7,5

2005 2,9 0,5 2,9 1,9 8,3

2006 2,6 0,5 2,7 2 7,9

2007 2,2 0,4 2,5 1,6 6,6

(Forrás: Krekó Judit és P. Kiss Gábor elôadásanyaga MNB)

20

2008 2,3 0,3 2,4 1,8 6,8

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 21


Magyarországon széleskörû, sok tekintetben fejlett készpénzkímélô pénzügyi, fizetési szolgáltatásokkal találkozunk, amelyeket alapvetôen két részre lehet osztani a közvetlen és infokommunikációs szolgáltatásokra. A bankok ügyfeleik számára biztosítják az egyszerû átutalás, a bankkártyával történô fizetés, valamint a különbözô csoportos fizetési módok (csoportos átutalás; csoportos beszedés) lehetôségét. Mindamellett, hogy az ügyfelek a bankjukban közvetlenül intézhetik pénzügyeiket, jelen vannak az olyan megoldások, ahol infokommunikációs technológiák (telefon; SMS; internet) segítségével, általában kedvezôbb konstrukciók mellett lehet pénzügyi tranzakciókat folytatni. Általánosságban elmondható, hogy a bankok arra ösztönzik ügyfeleiket, hogy használják ki az elektronikus csatornákat. A készpénzkímélô fizetési megoldások közül legjelentôsebbnek tekinthetôk a különbözô átutalási megbízások6. Bankközi Klíring Rendszeren (BRK) keresztüli tranzakciók száma és a forgalom a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint folyamatosan emelkedett az utóbbi években, 2008-ban 140 millió átutalási tranzakció történt, több mint 50.000 milliárd forintos forgalom mellett. Habár az átutalási megbízásokat papíralapon is be lehet nyújtani, ma már az elektronikus csatornák a meghatározóak. Jelenleg a darabszámot tekintve csak minden ötödik megbízás bonyolódik le papíralapon. (Divéki, 2009) Az átutaláshoz hasonlóan a beszedéseknek is többféle változata létezik, bár kétségtelenül a csoportos beszedés a legjelentôsebb ezek közül. Habár az így lebonyolított „fizetések összértéke és átlagos értéke is alacsony, volumenben azonban a pénzforgalomban betöltött szerepe jelentôs. 2008 során a BKR-ben közel 31 millió csoportos beszedési tranzakció bonyolódott le 278 milliárd forint értékben”.7 (Divéki, 2009) A csoportos beszedés mellett ún. azonnali beszedési megbízás is létezik, amely alapulhat jogszabályon, felhatalmazó levélen és váltón. Magyarországon a forgalomban lévô bankkártyák száma 2008 végére megközelítette a kilencmilliót. A kibocsátott kártyák túlnyomó többsége (80%) betéti kártya, a többi gyakorlatilag hitel- és terhelési kártya. Mivel hazánkban „a legtöbb nyugat-európai országgal szemben nem alakult ki az egységes kártya6

Az átutalási megbízásoknak többféle változata létezik: egyszerû-, rendszeres- és csoportos átutalási megbízás.

5

Ezek az adatok nem tartalmazzák a bankok belsô pénzforgalmában lebonyolított csoportos beszedési tranzakciók számát és értékét.

21

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 22

A holnap pénze

elfogadást lehetôvé tévô, minden kártyakibocsátó által alkalmazott nemzeti védjegy a kártyák 97%-án a MasterCard és a VISA nemzetközi kártyatársaságok védjegye szerepel”. Mindez azt is jelenti, hogy a magyarországi kártyák (99%-uk) használható külföldön is. (Divéki, 2009) 8. ábra: A bankkártyák számának alakulása márkák szerinti bontásban

(ezer darab; Forrás: Divéki, 2009) Összesen 26 intézmény bocsát ki kártyát és „10 pénzügyi intézmény (bank és pénzügyi vállalkozás) vesz részt a kártyaelfogadói üzletágban, azonban a gyakorlatban mindössze kettô az, amely domináns pozícióval rendelkezik a piacon”. A kereskedôi elfogadóhelyeken közel ötvenezer elektronikus POSberendezés üzemel, amelyek többsége EMV chipkártya elfogadására is alkalmas. Az országban található 4623 ATM-berendezés mellett – magyar sajátosságként – a bankfiókokban és a postahivatalokban üzemeltetett további 10 374 POS-berendezés segítségével is lehet készpénzt felvenni. (Divéki, 2009) A hitelintézetek által kibocsátott hitelkártyák száma a 1997-es bevezetésük óta folyamatosan növekedett bár 2008-ban a növekedés üteme lelassult. A hitelkártyák esetében a kártyás vásárlási tranzakciók részaránya jóval magasabb (több mint 80%), mint a betéti kártyák (53%) esetében. Ennek oka abban keresendô, hogy a hitelkártyák vásárlásra való használata akár másfél havi kamatmentes idôszakot biztosít tulajdonosa számára, míg a készpénzfelvétel eseté-

22

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 23


ben kamatot számol fel. 2008-ban közel 28 millió tranzakciót végeztek a hitelkártyákkal, amelyek összértéke 339 milliárd forint volt.8 (Divéki, 2009) 9. ábra: Készpénzfelvétel, -befizetés és vásárlási forgalom darabszámának megoszlása az egyes kártyatípusoknál 2008. évben

(Forrás: Divéki, 2009) Az elektronikus fizetési megoldások jellegüknél fogva két nagy csoportba sorolhatók, egyik csoport a számlaalapú megoldásokat tartalmazza, ahol a fizetés forrása bankszámla (vagy valamilyen más számla), míg az elektronikus pénz alapú megoldás lényege, hogy a fizetés anonim módon történik, azaz nincs személyhez köthetô bankszámlához rendelve.

Elektronikus pénz A 2009 novemberében megrendezésre került e-Money Symposiumon a Magyar Nemzeti Bank szakértôje (Bartha Lajos) arra kérte a hallgatóságot, hogy becsüljék meg, hogy az elôzô évben mennyi elektronikus pénz volt forgalomban. A társaság túlnyomó része – annak ellenére, hogy számos nagybank vezetôje, pénzügyi szakember volt köztük – beugrott a csalóka kérdésnek. Habár a szabályozás már 2004-ben megteremtette a lehetôségét az elektronikus pénzkibocsátó intézetek megalapításának, de ilyen intézmény a mai napig nem jött létre. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon nincs forgalomban elektronikus pénz.

23

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 24

A holnap pénze

A területen tapasztalható tájékozatlanság nem véletlen, ugyanis néha még a szakirodalomban is zavar van az e-pénz fogalma körül9. Az elektronikus pénz olyan a készpénzt helyettesítô fizetési eszköz, amely nem bankszámlához kapcsoltan, hanem önállóan tárolja az értéket és ezáltal anonim fizetéseket tesz lehetôvé.10 Az Európai Parlament és a Tanács definíciója az elektronikus pénzre a következô: „készpénz átvétele illetôleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad”. A magyar gyakorlatban található fizetési megoldások közül az elektronikus pénz definíciójához legközelebb az egyes egyetemekkel, strand-üzemeltetôkkel szerzôdött szolgáltatók által elfogadott chipkártyás megoldások állnak, de ilyen a monoki szociális kártya is. Mint ismeretes a Borsod megyei községben 2009 szeptember elsejétôl plasztikkártyára kapják a jogosultak a szociális segélyt és egyéb az önkormányzattól kapott támogatást, amelyet öt erre kijelölt helyen használhatnak fel. A nagy vitát kiváltó önkormányzati döntéssel azt akarják elérni, „hogy a pénz jó helyre kerüljön, ne uzsorásokhoz vagy a kocsmába”. 10. ábra: Szociális kártya

(Forrás: Cafeteria-Card) Az Európai Unióban az elektronikus pénz funkcióval rendelkezô kártyák száma 2007-ben megközelítette a 150 milliót, míg az ezeken bonyolított fize9

10

Ugyanakkor a szabályozásokban nem világos, hogy mi a különbség az „online” e-pénz és a PSD (Payment Services Directive) szerinti fizetési számlán nyilvántartott egyenleg között. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/46/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésérôl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérôl.

24

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 25


tések a folyamatos emelkedés mellett több 4,5 milliárd euróra rúgott. Nem árt azonban az óvatosság az adatok értelmezése során, ugyanis jelenleg nincsenek rendelkezésre álló megbízható nemzetközi statisztikák. A Magyar Nemzeti Bank szakértôje szerint ezek a számok nem biztos, hogy a valóságot fedik, ugyanis a növekedést csak egyetlen ország (Olaszország) statisztikájában jelenik meg, míg a többi európai ország adatai stagnálnak. Fontos tapasztalat, hogy az innovatív megoldások általában földrajzilag korlátozott körben használhatóak és egyedi sztenderdek alapján mûködnek, sôt úgy tûnik, hogy a fejlôdésük megrekedt. Jelen vannak a piacon a különbözô kártyás megoldások „elektronikus pénztárcák”, amelyek vagy kapcsolatban vannak bankszámlával, vagy attól függetlenek. A legújabb megoldások lehetôvé teszik az érintésmentes bankkártyás fizetést, ahol a kártyát elegendô az elfogadó terminálhoz néhány centiméterre közelíteni, nincs szükség minden esetben azonosításra (PIN; nyugta aláírása), így ez a fizetési mód képes gyorsaságban a készpénzes fizetés komoly alternatívája lenni. Ha a kártyabirtokos érintés nélküli (PayPass) módon fizet, akkor a fizetés Magyarországon 3.000 forint alatt11, míg külföldön hasonló nagyságrendû, de országonként eltérô tranzakciós összeg alatt, azonnal megvalósul. Sokat várhatunk a mobiltechnológia és az érintésmentes fizetés összenövésébôl is. A közelmúlt törökországi fejlesztése egy mobiltelefonokra ragasztható matrica amelyet a PayPass kártyákhoz hasonló módon lehet használni. Szakértôk arra számítanak, hogy az ágazatban óriási változásokra kerül majd sor az elkövetkezô néhány évben, és a mobiltelefonos fizetési lehetôségeket 2013-ra világszerte mintegy 700 millió elôfizetô veszi majd igénybe. A távol-keleti tapasztalatok azt mutatják, hogy a mobiltelefonok betölthetik a hitelkártyák, a tömegközlekedési és mozijegyek, vagy akár az elektronikus lakáskulcsok szerepét. Ilyen megoldás Japánban a PasMo kártya, ami eredetileg a tömegközlekedési tarifák fizetését szolgálta, de ma már az ital-automatáknál, újságosnál, sok kisboltban is elfogadják. Hasonló megoldás a Hong-Kong-i Octopus kártya, amely szintén közlekedési kártyaként startolt, azonban a hatalmas felhasználói bázisra építve csatlakoztak a különbözô profilú cégek: gyorséttermek, parkolóházak, stb.

11

A nagyobb értékû mûveletek teljesítése továbbra is teljes Chip és Pin azonosítással történik.

25

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 26

A holnap pénze

A távol-keletihez hasonló fejlesztés Nagy-Britanniában a 2003-ban bevezetett Oyster kártya, amely használható Nagy-London teljes közlekedési hálózatában, beleértve az elôvárosi vasutat is. A német GeldKarte feltölthetô 200 eurónyi összeggel és utána könnyedén lehet ezzel fizetni az interneten és közel 600.000 elfogadóhelyen is. A rendszer elônye az, hogy meglévô szolgáltatásokra épül, és biztonságot jelent a pénzügyi korlát miatt. Az elektronikus pénztárcák amellett, hogy megkönnyítik a fizetést, hiszen nem kell veszôdni a számolással, egyes megoldásai biztonságosabbak a hagyományos pénztárcánál, elvesztés után letilthatóak, továbbá egyes rendszerek lehetôvé teszik az elektronikus pénztárcák közötti átutalásokat is. Az elektronikus pénztárcák szolgáltatásai ugyanakkor nem csak a fizetésre korlátozódnak, használhatók mindenféle azonosítóként, belépôkártyaként, stb. A távol-keleti és európai megoldások mellett olyan példák is vannak, amelyek elsôsorban nem a technológiai újdonságokra leginkább fogékony réteget célozzák meg termékeikkel. A hangos bankkártya célcsoportja például a fejlôdô országok bankügyek terén kevéssé jártas lakosai. A Maatcard névre keresztelt bankkártya 2008tól Afrika különbözô országaiban került terjesztésre, amely szintén egyfajta elektronikus pénztárcaként mûködik, megfelelô terminállal ellátott üzletekben használható, azonnali pénzátutalásokra, számlák fizetésére és telefonkártya feltöltésére is alkalmas. Az elektronikus pénztárcák elterjedése nem csupán az emberek életstílusát változtathatja meg, hanem a bankok pozícióit is veszélyeztetheti. Megszûnhet a bankok és pénzintézetek eddigi monopóliuma a pénzügyi tranzakciók területén és konkurensekké léphetnek elô a mobil szolgáltatók, a közlekedési vállalatok és az áruházak. Japánban például az elektronikus fizetés elterjedésének legnagyobb ellenzôi a bankok és a pénzintézetek. Kétségtelen, hogy napjainkban a számlaalapú megoldások közül legizgalmasabbak a mobiltelefon segítségével végezhetô pénzügyi tranzakciók. Ezeket két részre választhatjuk: mobilbanki szolgáltatásokra, amelyek a banki szolgáltatások biztonságosságának növelését szolgálják (SMS-üzenetek a pénzmozgásról), illetve az internetbankhoz hasonló szolgáltatások (utalás, lekötés, stb.). A banki szolgáltatások mellett jelen vannak a telekommunikációs társaságok szolgáltatásai is, amelyek kisebb összegû termékek és szolgáltatások kifi-

26

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 27


zetését teszik lehetôvé a mobiltelefon segítségével (csengôhangok, autópályamatrica stb.) pre-paid egyenleg, vagy utólagosan a havi telefonszámla terhére. Az ilyen típusú mikro fizetések száma egyelôre még nem jelentôs, de gyorsuló ütemben növekszik. A mobiltelefonok (eszközök és szolgáltatók) belépése a pénzügyi világba azért különösen izgalmas, mert vannak olyan területek, ahol nem történt meg a lakosság bankosítása, viszont mobiltelefonok már elterjedtek. Egy adat szerint a világon több mint egymilliárd olyan ember van, akinek van mobiltelefonja, de nincs bankszámlája. Jellemzôen a legszegényebb régiókban a mobiltelefonok elterjedése lehetôséget teremtett arra, hogy a telefonszolgáltatók átvegyék a bankok szerepét. Becslések szerint hat év múlva közel kilencszáz millió ember fogja igénybe venni a mobiltelefonos banki szolgáltatásokat. A dolog azonban nem csupán a tervezôasztalon létezik: az MTN dél-afrikai mobilszolgáltató huszonegy olyan közel-keleti és afrikai országban nyújt majd teljes körû banki szolgáltatást, ahol a lakosság nagy részének nincs bankszámlája. A szolgáltatás keretében elôfizetôk pénzt utalhatnak, vásárolhatnak, és a számláikat is rendezhetik majd a mobiljuk segítségével. Hasonló szolgáltatást vezetett be korábban néhány afrikai országban az Orange és a Vodafone is. Kenyában a Vodafone és a Safaricom helyi mobilszolgáltató hétezer ügynök, többnyire boltosok bevonásával épített ki egy hálózatot, amelynek elôfizetôi pénzt tehetnek a számlájukra, vagy vehetnek ki róla az ügynököknél, a jogosultságukat a mobiltelefonjukkal igazolva. A Vodafone a rendszer sikere nyomán Tanzániában és Afganisztánban is hasonló hálózat kiépítését tervezi12.

Elektronikus számla Jelenleg Magyarországon az elektronikus pénzforgalmi csatornák közül – amennyiben leszámítjuk a bankkártyával történô vásárlást és az ATM-es készpénzfelvételt – kétségtelenül az elektronikus számlázásnak van a legnagyobb szerepe. Az elektronikus számla gyakorlatilag a papíralapú számlával megegye12

A HSCF az ICTPress és a Mobil Portál alapján.

27

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 28

A holnap pénze

zô jogosítványokkal és adattartalommal rendelkezik csak a számlakibocsátás, a továbbítás, valamint mind a befogadó és a kiállító részérôl való tárolás elektronikus formában történik. A nemzetközi trendek a fejlett régiókban nagyjából hasonlóak. Európában évente körülbelül 30 milliárd számla készül, amelybôl a legutolsó adatok szerint (2007) mindössze 710 milliót állítanak ki elektronikusan, ez egyelôre mindössze a számlák alig két százaléka. A B2B szektorban állítják ki az elektronikus számlák 60 százalékát a maradék 40 százalék a B2C szektorban kerül kiállításra. Egy becslés szerint az összes (nagyjából 21 millió) európai cég közül mintegy 630 ezer bocsátott ki elektronikus számlát, míg a 478 millió potenciális elfogadóból csupán közel 19 millió élt az elektronikus számla elfogadásának lehetôségével. Jelenleg az Európai Unióban az elektronikus számlázás terén Dánia, Németország, Svédország, Finnország és Spanyolország jár az élen. Az élenjárás fô oka a korai szabályozási lépések megtétele volt. Dániában 2005-tôl, Finnországban 2010-tôl az állami szektor kizárólag elektronikus számlát használhat, Svédországban 2008-tól kötelezô az elektronikus számlák befogadása. A magyar e-számla trendek makro-szinten jelentôsen eltérnek a nemzetközi tapasztalatoktól, ugyanakkor hazánkban is bôvülés várható. Egyes becslések szerint 2009 és a 2011 között megháromszorozódik az elektronikusan kibocsátott számlák száma, amely most az összes kibocsátott számla körülbelül egy százaléka, ami 2011-re a becslések szerint a legtöbb vállalatnál 1-5 százalék körül alakul. Az elektronikus számlázásnak két fô modellje (és ezek számos almodellje) ismert. Egyik esetben a számlakibocsátó maga juttatja el ügyfelének a számlát, másik esetben egy direkt erre specializálódott szolgáltató segítségét veszi igénybe. Az egyszerûbb, úgynevezett direkt modellben (Biller Direct) a számlakibocsátó általában saját weboldalt üzemeltet. Ezt keresi fel az ügyfél minden alkalommal, amikor ki szeretné fizetni a számláját. Ennek a rendszernek a legfôbb hátránya, hogy annyi helyre kell bejelentkeznie a felhasználónak, ahány szolgáltatóval kapcsolatban áll. Természetesen lehetôség van arra is, hogy a számlakibocsátó más csatornán, pl.: e-mailen keresztül juttassa el a számlát az ügyfélnek, amelynek számos elônye van. Egyrészt egyszerû és megszokott

28

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 29


technológiát alkalmaz, másrészt kevesebb beruházást igényel, mint a többi számlakézbesítési modell. Ugyanakkor bizonytalanság fakadhat abból, hogy a kibocsátó nem lehet száz százalékig biztos abban, hogy az ügyfele megkapta a számlát. Ahol kevés számlát bocsátanak ki elektronikusan, ott hatékony megoldást jelenthet, azonban a nagy ügyfélszám és a nagymennyiségû, egyidejû számlakibocsátás esetében számos nehézséget okozhat. Külsô szereplô segítségét veszi igénybe az úgynevezett szolgáltatói, vagy konszolidátor modell. A szolgáltatásokat segítô közbülsô szereplô begyûjti a számlákat a különbözô számlakibocsátóktól, kezeli és nyilvántartja azokat, valamint figyelemmel kíséri a fizetés végrehajtását is. Ma Magyarországon az EBPP (http://www.ebpp.hu/) 2008-as megszûnése után két nagyobb társaság nyújt ilyen jellegû szolgáltatásokat: a Díjbeszedô Holding által üzemeltetett Díjnet (http://www.dijnet.hu/), valamint a T Csoporthoz tartozó Távszámla (http://www.tavszamla.hu/). Az ügyfélnek ebben a rendszerben nem kell mást tennie, mint ingyenesen regisztrálnia. A rendszer értesíti ôt számla érkezésérôl, a fizetési határidô közeledtérôl, illetve a számla kiegyenlítésének teljesülésérôl. A számla fizetésének módja lehet csoportos beszedési megbízás, egyedi átutalás, bankkártyás fizetés. A kifizetett számlák a rendszerben tárolódnak, utólag bármikor visszakereshetôk, igény szerint akár ki is nyomtathatók – noha ennek a rendszernek az egyik nagy elônye, hogy egyáltalán nem igényli papír használatát. 4. táblázat: Magyarországi konszolidátorok

Szolgáltatás indítása Regisztrált lakossági ügyfelek száma Szerzôdött partnerek

Díjnet 2007

Távszámla 2006

50.000

120.000

Díjbeszedô Holding Zrt. UPC Magyarország Kft. ELMÛ-ÉMÁSZ Szegedi Vízmû Zrt. Fôvárosi Gázmûvek Zrt. E.ON

T-Home T-Systems T-Mobile E.ON Tigáz Zrt. ELMÛ-ÉMÁSZ

29

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 30

A holnap pénze

A nemzetközi tapasztalatok szerint a piac egyértelmûen a konszolidátor modellt részesíti elônyben. A külföldi gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a számlakiállítókat, számlafizetôket és a számlafizetôk bankjait együttesen kiszolgáló modellt egy ekkora méretû piacon hosszabb távon két-három szereplô lesz képes nyereségesen mûködtetni. Azt, hogy a már meglévô, illetve a jövôben elinduló konszolidátorok között ki marad talpon, több tényezô is befolyásolja majd. Döntô lesz, hogy az adott cég mennyi számlakibocsátót fog a szolgáltatásának megnyerni. Ebben nyilvánvalóan azok vannak elônyben, akik hitelesek és semlegesek: nem tartoznak egyetlen nagyobb szolgáltató érdekeltségébe sem. Az idôben piacra lépôk elônye is nyilvánvaló, ugyanakkor a lassú felfutás megköveteli a tôkeerôs vállalkozói hátteret. Ügyféloldalon pedig akkor várható nagyobb érdeklôdés, ha az elektronikus számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások egyéb számlázási szolgáltatások kiegészítô tevékenységeként tudnak megjelenni. Például Magyarországon a Magyar Posta jól használja ki, hogy mind a mai napig szabályozási és versenyokokból nem alakult ki az elektronikus számlabemutatási piac. Ameddig ugyanis a lakossági ügyfelek részére a szolgáltatónak a számlalevelet automatikusan ki kell postáznia13, a hozzá csatolt sárga csekk már nem jelent komoly költséget. Úttörô kezdeményezések léteznek, ám az igazán forradalmi megoldáshoz sok minden hiányzik. A vállalkozások számára az elektronikus számla csak akkor lesz elérhetô, ha szélesebb körben terjed el az elektronikus aláírás – az ezt célzó kezdeményezések az utóbbi idôben új erôre kaptak. További problémát jelent, hogy óriási az ellentét a piacon az elektronikus fizetési módok elterjesztése terén a bankok és a távközlési szolgáltatók között, hiszen együttmûködés helyett mindkét oldal saját megoldásokon dolgozik. Emiatt a számlakibocsátó szolgáltatók sem forszírozzák a csatlakozást az elektronikus számlás szolgáltatásokhoz, az ügyfelek számára pedig nem jelent alternatívát, ha hat szolgáltató számláinak kifizetése érdekében több a szolgáltatók saját és közvetítônek számító e-számlacégek oldalát kell használniuk.

13

A jelenlegi szabályozás szerint a szolgáltatónak csak abban az esetben van lehetôsége mellôzni a papíralapú számlalevelet, amennyiben azt az ügyfél kifejezetten kérte.

30

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

FIZETÉSI

Page 31

SZOKÁSOK

–

ELEKTRONIKUS TRANZAKCIÓK A pénz talán megrontja a jellemet. A hiánya viszont semmi esetre sem teszi jobbá. – John Steinbeck A magyar lakosság körében többen készítettek már kutatást a készpénzt helyettesítô elektronikus megoldásokra vonatkozó ismeretekrôl és véleményekrôl. Kétségtelen, hogy a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérései ezek közül a legjobban használhatók. A Medián kutatásai a 18 éven felüliek körébôl választott 1200-2400 fôs országos reprezentatív mintákon készültek 2006-2007-2008-ban. A kutatás szerint a magyar felnôtt lakosság nyolctizede (79%) rendelkezik mobiltelefonnal, több mint hattizede bankkártyával (63%) és több mint négytizede internet-hozzáféréssel (41%). A kutatás szerint mindhárom eszközhöz való hozzáférés aránya évrôl-évre növekszik a fogyasztók körében. 11. ábra: Rendelkezik-e az alábbi eszközökkel?

(Forrás: Hann, 2008)

31

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 32

A holnap pénze

A Medián adatai szerint a bankkártyával rendelkezô felnôtt magyar népesség kétharmada (66%) használja fizetésre a kártyáját, míg készpénzfelvételre szinte minden (97%) kártyatulajdonos14. Az egyéb kártyahasználati lehetôségek közül a mobilegyenleg feltöltését kérdezték meg a kutatók, amelyre alig minden harmadik válaszadó válaszolt igennel. 12. ábra: Mire szokta használni a mobiltelefonját?

(Forrás: Hann, 2008) Az elektronikus fizetések szükséges eszközei folyamatosan terjednek a lakosság körében. Jelentôsen növekedett az elmúlt évek alatt a bankkártyával és internet-hozzáféréssel is rendelkezôk aránya a társadalomban, míg 2006-ban csak minden ötödik felnôtt magyarnak volt mindkét eszköz a tulajdonában, addig 2008-ban már minden harmadik rendelkezik internet-hozzáféréssel és bankkártyával egyaránt.

14

A Pénzügyminisztérium szakértôje szerint a tranzakciók számában most fordult meg az a bankkártyás pénzfelvétel és vásárlás közötti arány, az utóbbi javára.

32

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 33

Excenter-füzetek II. 13. ábra: Mire szokta használni a mobiltelefonját?

(Forrás: Hann, 2008) A Medián adatai szerint az elektronikus fizetések közül a legnépszerûbb a mobilbankolás, amelyet a kérdezettek mintegy ötöde kipróbált már. Az egyéb mobiltelefonos fizetési módok ritkán fordulnak elô a gyakorlatban. Az internetes fizetés a teljes népességen belül csak egy egészen szûk csoportot mozgat meg és az internetezôk táborán belül is csupán minden tizedik megkérdezettet. 14. ábra: Az elektronikus úton fizetôk aránya (akik már fizettek így)

(Forrás: Hann, 2008)

33

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 34

A holnap pénze

Számlafizetés – a sárga csekk országa Online kérdôíves kutatásunkban a számlafizetési módok és az áttérési hajlandóság mellett az ismeretekre is rá kívántunk kérdezni. Kíváncsiak voltunk, hogy a 18 év feletti internetezôk milyen módokat ismernek a számlák kiegyenlítésére. Gyakorlatilag a korábbi kutatásunk szakértôi interjúiban bemutatott arányokat látjuk viszont. Legismertebb alternatív megoldás a sárga csekkes számlafizetés mellett a csoportos beszedési megbízás, ennek a konstrukciónak a létezésérôl a kérdezettek szinte mindegyike hallott már, és több mint fele (52%) már ki is próbálta, vagy jelenleg is használja. A második legismertebb alternatív megoldás az internetes fizetés, tízbôl kilencen hallottak már ilyen konstrukcióról és minden negyedik kérdezett (27%) közvetlenül is megtapasztalta. Figyelemreméltó, hogy míg az ATM-es fizetés kevésbé ismert, mégis minden tizedik kérdezettnek van ezzel kapcsolatos gyakorlati élménye szemben a mobilos fizetéssel, amelyet többen ismernek, de mindössze minden huszadik kérdezett használta már, vagy használja jelenleg is. 15. ábra: A sárga csekk mellett milyen egyéb számlafizetési módokat ismer?


Közüzemi díjak Az egyes szegmensekben két oldalról vizsgáltuk meg számlafizetést. Egyrészt a számlák fizetéséhez való anyagi hozzájárulásra kérdeztünk rá, azaz arra, hogy

34

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 35


ki fizeti az adott számlát. Másrészt azt vizsgáltuk meg, hogy az egyes számlákat milyen módon fizetik a kérdezettek háztartásában. A vizsgált közüzemi díjak esetében hasonló arányokat találunk, ami azt jelenti, hogy nagyjából a kérdezettek négytizede önállóan fizeti a közüzemi díjakat, ötödük azonban egyáltalán nem vesz részt anyagi eszközökkel ezeknek a rezsitételeknek a kiegyenlítésében. Az alábbi ábrára pillantva látható, hogy nagyjából a kérdezettek harmada osztja meg az adott szolgáltatások díjfizetését a családtagjaival. 16. ábra: Kinek a pénzébôl fizeti a háztartás közüzemi díjait?

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A részleteket tekintve elmondható, hogy a gázszámlát a kérdezettek kétharmada (65%) sárga csekken fizeti be, míg mintegy ötödük csoportos befizetési megbízást ad bankjának, további öt százalék egyéni átutalással és négy százalék online módon fizet. Kifejezetten érdekes, hogy ezek az arányok alig jobbak, mint amit a szolgáltatók szakemberei mondanak a teljes lakosságról. Ez a tény elsôsorban azért figyelemre méltó, mert kutatásunk az internetezôk körében zajlott, akik fiatalabbak, iskolázottabbak, urbánusabb településeken laknak, és magasabb jövedelemmel rendelkeznek, mint a magyar lakosság átlagosan. A távfûtést igénybevevôk között a többség (64%) a gázdíjhoz hasonlóan itt is postán keresztül fizet. A bankos megoldások összességében valamivel kisebb arányban vannak jelen, és a kérdezettek egy jelen-

35

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 36

A holnap pénze

tôs részének (8%) nincs tudomása arról, hogy háztartásában milyen módon fizetik ki a távhô díját. A fentiekhez hasonlóan az áramszolgáltatás számláját is a kérdezettek kétharmada (67%) sárga csekken fizeti. A másik jelentôs számlafizetési mód a csoportos beszedési megbízás, amelyet minden ötödik megkérdezett (21%) vesz igénybe, ezenkívül a kérdezettek nagyjából egytizede eseti átutalással, vagy internetes átutalással fizet. 5. táblázat: A háztartások díjfizetési módjai a közüzemi díjak esetében Gáz (N= 866) Postai „sárga” csekkel 65% Csoportos beszedési 19% megbízással Eseti banki átutalási 5% megbízással Online utalással 4% Mobiltelefonos 0% fizetéssel ATM-en keresztüli 1% befizetéssel Készpénzes befizetéssel 2% Egyéb módon 2% Nem tudja 3% Összesen 100%

Távfûtés (N= 477)

Áram (N= 997)

Víz, Kommu- Közös csatorna nális díj költség, (N=979) (N=941) bérleti díj (N=653) 62% 61% 47%

64%

67%

17%

21%

17%

12%

14%

3%

5%

4%

4%

9%

3%

4%

4%

4%

5%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

0%

1%

0%

0%

2% 1% 8% 100%

1% 0% 2% 100%

6% 4% 3% 100%

7% 7% 5% 100%

14% 5% 6% 100%

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A víz és csatornaszolgáltatás díjának fizetése a fentiekhez képest annyiban különbözik, hogy valamivel kevesebben fizetnek postán viszont érzékelhetô arányban (6%) jelen van a készpénzes befizetés. Az eseti banki megbízások és az online átutalások súlyukban azonban nem különböznek a többitôl. A kom-

36

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 37


munális díjat a kérdezettek többsége (61%) szintén postán keresztül fizeti. A csoportos beszedési megbízást alig több, mint minden tizedik (12%) kérdezett gyakorolja. Számottevô (7%) a készpénzes befizetések aránya, és ugyanilyen súllyal szerepelnek egyéb nem részletezett megoldások. A közös költség és a különbözô bérleti díjak ugyan nem tekinthetôk közmûnek, azonban indokoltnak tartottuk itt szerepeltetni, mert ezek is a rezsi alapját képezik. A közös költség és a különbözô bérleti díjak fizetésének nagyjából fele (47%) történik sárga csekken, hetede csoportos beszedési megbízással, további hetede készpénzes befizetéssel, eseti átutalási megbízást minden tizedik kérdezett, és online utalást öt százalékuk használ.

Infokommunikációs szolgáltatások A közüzemi díjaktól eltérôen az infokommunikációs szolgáltatások sokkal jobban kötôdnek az egyénekhez, jól mutatja mindezt, hogy a közüzemi díjakhoz képest ebben az esetben nagyobb arányban vannak jelen azok, akik önállóan állják az egyes szolgáltatások költségeit. Jól látszik, hogy a mobiltelefon elôfizetés az, amely a fiatalokat elindítja az önálló élet és a(z önálló) számlafizetés felé. Amikor a szakemberek arról beszélnek, hogy az új generáció majd jelentôs változást hoz a számlafizetés területén. A mobilszámlák fizetésére érdemes koncentrálnunk, mert ezek jelezhetik, hogy a jövô háztartásaiban milyen fizetési módokat fognak elônyben részesíteni. 17. ábra: Ki fizeti a háztartás infokommunikációs díjait?


37

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 38

A holnap pénze

A kábeltelevíziós díjak fizetése hasonlóan alakul mint a gáz, vagy az áram esetében tapasztaltuk. A sárga csekk uralom megkérdôjelezhetetlen, mellette legfeljebb a csoportos beszedés rúg labdába a maga 19 százalékos súlyával. Az elôbbihez kísértetiesen hasonló a vezetékes telefon díjfizetési megoszlásai, illetve az internet szolgáltatás árának kiegyenlítése alig egy-két százaléknyi eltérést találunk. 6. táblázat: A háztartások díjfizetési módjai a közüzemi díjak esetében Televízió Vezetékes Mobiltelefon Internet elôfizetés telefon elôfizetés (N=970) Postai „sárga” csekkel Csoportos beszedési megbízással Eseti banki átutalási megbízással Online utalással Mobiltelefonos fizetéssel ATM-en keresztüli befizetéssel Készpénzes befizetéssel Egyéb módon Nem tudja Összesen

(N=910) 63%

(N=655) 63%

(N=811) 53%

63%

19%

19%

11%

16%

5%

4%

6%

7%

4% 0%

5% 0%

7% 1%

6% 0%

0%

0%

9%

1%

5% 1% 2% 100%

3% 0% 6% 100%

7% 4% 3% 100%

4% 2% 2% 100%

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A szakembereknek valószínûleg igazuk lehet, amikor a fiatal generációtól várják a változásokat. Az mobiltelefon számláinak kiegyenlítésében látható, hogy mindössze a kérdezettek fele (53%) választja a postán való sorban állást, a másik fele megoszlik a különbözô alternatív szolgáltatások között. Jelentôs az ATM-ek használata (9%), a készpénzes befizetés (7%). A csoportos befizetési megbízást azonban csupán tízbôl egy kérdezett választotta (11%).

38

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 39


Pénzügyi szektor A pénzügyi szektor felé történô díjfizetés, legyen az bank vagy biztosítás hasonlóan alakul ahhoz, mint amit a mobiltelefon kapcsán megfigyeltünk. A pénzügyi szektor szolgáltatásai sokkal közelebb állnak az egyes személyhez, így itt jelentôsebb azok aránya, akik teljes egészében maguk fizetnek. Minden második ember (50-53%) önállóan rendezi ezeket a számlákat. 18. ábra: Ki fizeti a háztartás kölcsöntörlesztéseit, biztosítási díjait?

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A számlakibocsátók szakembereivel készült kutatásból kiviláglik, hogy nagyon fontos eszköz a személyes rábeszélés a fizetési módok kiválasztásánál. Az alábbi táblázatban is jól látható, hogy a pénzügyi szférában tevékenykedô ügynökhálózat sikeresen végzi a feladatát. A kölcsöntörlesztéseket a kérdezettek alig több mint harmada fizeti csupán sárga csekkel és ez az egyetlen olyan díjtétel, amelyet a mintába kerültek többségében (37%) csoportos beszedéssel egyenlítenek ki. Szintén jelentôs az eseti átutalások aránya (12%) és jelen van a csekély számú (5%) online utalók csoportja is. A kölcsöntartozások törlesztô részlete mellett a biztosítási díjaknál is igen jelentôs a csoportos beszedési megbízással fizetôk aránya, tulajdonképpen a leg-

39

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 40

A holnap pénze

magasabb (39%) az összes vizsgált díjtétel közül, azonban még így is a postai befizetések dominálnak. A számlakibocsátók szakembereivel készült szakértôi interjúkból kiderült, hogy biztosítási típusonként eltérôek a használt befizetési módok. Míg a gépjármû biztosításoknál abszolút uralkodnak a sárga csekkes befizetések, addig a többi területen vélhetôen sokkal összetettebb a kép. 7. táblázat: A háztartások díjfizetési módjai a közüzemi díjak esetében Kölcsöntörlesztés

Biztosítás

(N=719) 35% 37% 12% 5% 0% 0% 4% 2% 5% 100%

(N=886) 44% 39% 7% 3% 0% 0% 2% 1% 4% 100%

Postai „sárga” csekkel Csoportos beszedési megbízással Eseti banki átutalási megbízással Online utalással Mobiltelefonos fizetéssel ATM-en keresztüli befizetéssel Készpénzes befizetéssel Egyéb módon Nem tudja Összesen


Alternatív és a sárga csekkes befizetési mód megítélése Kutatásunkban arra is választ kerestünk, hogy a kérdezettek mit gondolnak az egyes fizetési módokról mennyire elégedettek ezekkel, ha biztonság, kényelem és egyszerû használhatóságról van szó. A biztonságot tekintve megállapítható, hogy a sárga csekkes fizetési mód „nyert”, ezt tartják a kérdezettek a leginkább biztonságosnak, a 4,6-os átlagos megítélés azt jelenti, hogy a kérdezettek túlnyomó többsége (háromnegyede) szerint ez a mód „teljes mértékben” biztonságos. Valamivel kedvezôtlenebb véleményük van a bankon keresztül történô számlafizetésrôl, itt a kér-

40

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 41


dezettek kevesebb, mint fele gondolja azt, hogy „teljes mértékben” biztonságos, míg az internetes megoldás esetében már csak minden ötödik van ezen a véleményen. 8. táblázat: A különbözô számlafizetési módok biztonságosságának megítélése Ön szerint mennyire biztonságos a… Átlag Szórás Sárga csekkes befizetés 4,6 0,7 Bankon keresztül történô számlafizetés 4,1 1,1 Interneten, online felületen keresztül történô számlafizetés 3,1 1,4 (N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A kényelem megítélésének esetében a biztonság kérdésénél kevésbé konszenzusos befutó az internetes fizetési mód, amely a kérdezettek közel hattizede szerint nagyon kényelmes. Alig valamivel kedvezôtlenebb véleményt találunk a banki megoldással kapcsolatban, itt valamivel több mint a kérdezettek fele állítja ugyanezt. A sárga csekkes fizetési mód a kérdezettek szerint a legkényelmetlenebb számlafizetési lehetôség csupán minden tizedik válaszadó szerint nagyon kényelmes (harmaduk szerint nagyon kényelmetlen). 9. táblázat: A különbözô számlafizetési módok kényelmességének megítélése Ön szerint mennyire kényelmes a… Átlag Szórás Interneten, online felületen keresztül történô számlafizetés 4,3 1,0 Bankon keresztül történô számlafizetés 4,2 1,0 Sárga csekkes befizetés 2,5 1,3 (N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) A sárga csekkes fizetési mód bevált technológia, a fogyasztók jól ismerik és elfogadják azt. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a kérdezettek ezt tartják a legegyszerûbb befizetési módnak. A kérdezettek hetven százaléka szerint nagyon egyszerû postán fizetni a számlákat, míg a banki fizetések esetében csak kevesebb, mint a kérdezettek fele mondja ugyanezt. Az internetes megoldás esetében találjuk a legkedvezôtlenebb megítélést, itt már csupán minden harmadik kérdezett szerint nagyon egyszerû.

41

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 42

A holnap pénze 10. táblázat: A különbözô számlafizetési módok egyszerûségénekbonyolultságának megítélése Ön szerint mennyire egyszerû a… Átlag Szórás Sárga csekkes befizetés 4,4 1,0 Bankon keresztül történô számlafizetés 4,1 1,1 Interneten, online felületen keresztül történô számlafizetés 3,7 1,2 (N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) Néhány állítást soroltunk fel a kérdezetteknek, amivel kapcsolatban kifejezhették egyetértésüket, illetve egyet nem értésüket. Az állítások a különbözô befizetési módokra és azok tulajdonságaira vonatkoztak. Habár azzal a kérdezettek többsége inkább egyetért (kb. hetven százalékuk adott négyes, vagy ötös osztályzatot), hogy a számlák és bizonylatok elektronikus formában is ugyanúgy érvényesek, mint papíralapon, illetve, hogy kényelmes, vagy (ha nem fizet interneten) kényelmes lenne az interneten intézni a befizetéseket. Rendkívül megosztó a kérdezettek körében a postai befizetés megítélése, szinte ugyanannyian állnak az egyik oldalon, mint a másikon. Az általános megítélésben ez egy „döntetlent” eredményezett, azaz a kérdezettek egyik fele szerint gyorsan lehet végezni a postai befizetésekkel, a másik fele szerint sokáig tart a postán sorban állni. Végül a legérdekesebb kérdés: a válaszolók szerint nem érdemes néhány száz forinttal többet fizetni, hiába úsznánk meg vele a postai sorban állást. Mindössze alig több mint minden tizedik megkérdezett ért egyet azzal, hogy érdemesebb kicsit többet fizetni a kényelemért. 11. táblázat: A különbözô számlafizetési módok biztonságosságának megítélése Mennyire ért egyet Ön az alábbi állításokkal? A számlák, bizonylatok elektronikus formában is ugyanúgy érvényesek, mint papíralapon Kényelmes (lenne) az interneten intézni a befizetéseket. A postán a csekkek befizetését általában gyorsan el lehet intézni Érdemesebb néhány száz forinttal többet fizetni, ha cserébe nem kell postára menni (N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) 42

Átlag

Szórás

4,1

1,2

4,0

1,2

3,0

1,4

2,6

1,4

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 43


Váltási hajlandóság Az online survey eredményei azt mutatják, hogy mindössze minden ötödik (21%) megkérdezett marad távol teljesen a tevôleges díjfizetéstôl, azaz jellemzôen nem ô az, aki intézi a befizetéseket – függetlenül attól, hogy ezekhez anyagilag hozzájárul-e, vagy sem – hanem valaki más a családból. Az alábbi ábrára pillantva láthatjuk, hogy a megkérdezettjeink négytizede (44%) azokból kerül ki, akik a háztartásban az összes számlát kezelik, járnak a postára, beállítják a csoportos beszedési megbízást, stb. A kérdezettek további egyharmada (35%) állította, hogy bár nem ô fizeti a számlák mindegyikét, de van legalább egy olyan, amit ô intéz. 19. ábra: Ki intézi a családból a számlafizetést?


A mélyebb elemzésbôl kiderül, hogy elsôsorban az aktívak szokták a befizetéseket intézni, nemek tekintetében a nôk mintha inkább foglalkoznának a számlákkal és inkább a fiatalok azok, akik ráhagyják ezt a családban másokra. Az alábbi ábrán látható is az, hogy a számlafizetéstôl távolmaradók fele szüleivel, másik négytizede házastársával oldja meg ezt a feladatot.

43

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 44

A holnap pénze 20. ábra: Ha nem a kérdezett intézi a számlafizetést, akkor ki más a családból?

(N = 212; Forrás: Excenter, 2009) A kérdôíves kutatásunkban elkülönítettük azokat, akik maguk (is) fizetnek, azoktól a kérdezettektôl, akik válláról a család valamely más tagja, jellemzôen a szülôk, vagy a házastársak leveszik ezt a feladatot. A két csoportnak külön tettük fel a kérdést, elôbbinek a saját szándékra utalva, utóbbinak a család szándékát firtató módon. Azon kérdezettjeink több mint fele (54%), akik saját maguk is intézik a befizetéseket, valószínûleg nem változtatna fizetési módján, míg mintegy ötödük (18%) biztosan nem tenne így. A befizetési mód megváltoztatásán a maguk is fizetô kérdezettek negyede (24%) gondolkodik feltételesen, míg csupán egy törpe kisebbség (4%) veszi biztosra, hogy megváltoztatja a számlafizetési szokásait. 21. ábra: Gondolkozott-e már a változtatáson?


ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 45


Habár logikusnak tûnne, de nem találtunk szignifikáns összefüggést a változtatási szándék és a számlák befizetésének mennyisége között, azaz nem változtatna inkább a számlafizetési szokásain az sem, aki az egész család befizetéseit intézi annál, aki például csak a saját mobilszámláját szokta maga elintézni. A szociodemográfiai jellemzôk szerint vizsgálódva azt tapasztaljuk, hogy az iskolázottabb réteg mintha jobban hajlana a változtatásra15, továbbá meggyôzhetôbbnek tûnnek a fiatalok16, ezen kívül azonban a többi társadalmigazdasági jellemzô nem mutat szignifikáns kapcsolatot a változtatási hajlandósággal. A kérdezettek a saját maguk szándékait tekintve bizonytalanabbnak tûnnek, mint abban az esetben, ha a számlafizetést intézô családtagjuk szándékait kell megítélni. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a befizetésektôl távolmaradók erôs többsége (61%) nem tartja valószínûnek, hogy családja megváltoztatja a szokásait és negyedük (26%) teljesen biztos ebben. Mindössze a kérdezettek alig több mint egytizede (13%) gondolja úgy, hogy változtatni fognak. 22. ábra: Ha más intézi a számlák fizetését, van-e esély a változtatásra?



2

= 20,951 és p < 0,051.

16


2

= 16,643 és p < 0,055.

45

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 46

A holnap pénze

Motivációs eszközök a számlafizetési szokások megváltoztatására A fentiekben láthattuk, hogy a kérdezettek háztartásaiban leginkább a sárga csekkes fizetési mód „divatos”, átlagosan a különbözô számlák hattizedét ilyen módon egyenlítik ki és a vizsgált tizenkét különbözô szolgáltatás közül átlagosan hatot hónapról-hónapra postán fizetnek be. A korábbi kutatásokból, illetve a megkérdezett szakértôk elmondásából kiderül, hogy a sárga csekk kultúrája a magyar társadalomban nagyon mélyen gyökerezik és nehéz ezen változtatni. Az online survey-ben arra kértük a válaszolókat, hogy egy képzeletbeli új számlafizetési móddal kapcsolatban mondják el, hogy melyek a számukra lényeges szempontok. A kérdôív összesen öt szempontot sorolt fel, amelyeket a kérdezettek egy ötfokozatú skálán (1 = „egyáltalán nem számítana”; 5 = „teljes mértékben számítana”) osztályozhattak aszerint, hogy mennyire fontosak számukra egy új számlafizetési módban. A skála logikája szerint, a skála közepét egy határozott elválasztásként értelmezhetjük, mely szerint a „3” feletti átlagértékekkel rendelkezô szempontokra tekinthetünk úgy, mint amelyek fontosak a „3” alatti átlagértékek azt mutatják, hogy az adott szempontok inkább nem fontosak a kérdezettek számára. E logika alapján mondhatjuk, hogy az összes felsorolt szempont fontos, azaz képes motiválni a kérdezetteket, hogy megváltoztassák a számlák fizetésének módját. Az alábbi táblázatból látható, hogy legfontosabb szempontok anyagi természetûek. Egy olyan fizetési mód, amellyel a kérdezett pénzt takaríthat meg szinte mindenkinek kiemelten fontos, az azonnali anyagi kedvezmény már relatív kevésbé motiválná a válaszadókat, azonban még így is nagyon fontos szempontot jelent.

46

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 47


12. táblázat: Mennyire számítana Önnek egy új számlafizetési módban, hogy…? Szempontok

Átlag

azzal pénzt takarítson meg azonnali anyagi kedvezményt kap azzal idôt takarítson meg otthonról intézheti befizetéseit az átállással részt vehet nyereményjátékon

4,7 4,2 4,1 4,0 3,3

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) Faktoranalízis módszerével egyszerûen feltárhatjuk a válaszok mögött rejtôzô gondolkodási struktúrát. Nem meglepôen – a korábbi fókuszcsoportos kutatásunkat alátámasztva – azt az eredményt kaptuk, hogy a kérdezettek leginkább aszerint különböznek egymástól, hogy valakinek az anyagi szempontok fontosak elsôsorban (azaz: pénzt takarítson meg, anyagi kedvezményt kapjon, részt vegyen nyereményjátékokon) mások a kényelmi szempontokat sorolják elôre (azaz: idôt takarítson meg, otthonról intézhesse befizetéseit). A faktoranalízisben az egyes faktorok „erôssége” is megvizsgálható, azaz az eljárás képes megmutatni, hogy egyes gondolkodási sémák esetében melyik a legfontosabb tényezô és melyek a másodlagosak. A mi látens faktorstruktúrában a „legerôsebb” szempont az azonnali kedvezmény, amely a többi anyagi szempontot háttérbe szorítja. Mindez szintén megerôsíti a fókuszcsoportos eredményeinket, ugyanis ez alapján arra következtethetünk, hogy az anyagilag motiválható fogyasztók számára az azonnali kedvezmény a legjobb eszköz. Ezzel szemben a kényelmi szempontokat elônyben részesítôket, a költségmegtakarítással lehet ugyan motiválni, viszont ez a csoport kevésbé „vevô” az azonnali kedvezményekre. Mélyebben megvizsgálva a kapott látens faktorstruktúrát megállapíthatjuk, hogy az anyagi eszközökkel általában sikeresebben motiválható célcsoportot jelentenek: a nôk, a 40-49 évesek és a szerényebb anyagi helyzetben élôk. Ezzel szemben a kényelmi szempontokat sokkal inkább figyelembe veszik a 3039 évesek, a diplomások és a budapestiek. Az sem okoz igazi meglepetést, hogy a kényelmi szempontokat egy új fizetési mód esetében a leggyakrabban csoportos beszedési megbízással, vagy online fizetôk részesítik leginkább elônyben. A leginkább postán fizetôk vi-

47

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 48

A holnap pénze

szont a kényelmi szempontokkal kevésbé meggyôzhetôk, ugyanakkor az anyagi motivációra vevôk, minél több csekket fizetnek be a postán, annál erôsebben ösztönözhetik ôket az anyagi szempontok. A következôkben azt vizsgáljuk meg, hogy mekkora összeggel lehet motiválni az fogyasztókat a csoportos beszedési megbízásra, vagy az online fizetésre. Arra kértük meg a válaszolókat rövid bevezetô szöveg17 után, hogy mondják meg, hogy évi mekkora pénzbeli jóváírás ösztönözné ôket arra, hogy a jövô hónaptól az összes számlát csoportos beszedési megbízással, vagy az interneten keresztül egyenlítsék ki. A kérdést nyílt formában tettük fel, ami azt jelenti, hogy a kérdezettek akkora összeget írhattak be, amekkorát jónak láttak. A kérdezettek több mint fele nem tudott ezekre a kérdésekre felelni, ami arra utal, hogy az ötlet szokatlan volt számukra. A válaszolókból az extrém eseteket leszámítva (500 Ft alatti és 100.000 Ft feletti összegek) megállapítható, hogy az átlag a csoportos beszedésre való áttérésben 15.000 forint, míg az online számlafizetés esetében 20.000 forint a határérték. 13. táblázat: Mennyiért lenne hajlandó váltani Csoportos beszedés Online számlafizetés Válaszolt (N) NV (N) Átlag (Ft) Medián (Ft) Módusz (Ft) Szórás (Ft)

414 587 14738 10000 10000 14452

390 611 19990 10000 10000 18996

(N = 1000; Forrás: Excenter, 2009) Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy viszonylag jelentôs különbségek vannak az egyes összegek között, amit mutat a szórás is, amely 15-20 ezer Ft között volt. Jellemzô továbbá, hogy a 10.000 Ft egyfajta lélektani határt képez, hiszen a leggyakoribb említett összeg (módusz) és a középérték (medián) is itt helyezkedik el. 17

A postai „sárga” csekkes számlafizetés az egyik legköltségesebb módja annak, hogy a számláinkat kiegyenlítsük. Bár a számlákon nem mindig jelenik meg, de a csekkfeladás költségét a szolgáltatás minden esetben tartalmazza, azaz a fogyasztó fizeti ki. Egy olcsóbb befizetési megoldás választása a szolgáltató mellett a fogyasztónak is érdeke lehet, hiszen az új befizetési eljárás által megtakarított pénzt a szolgáltatók meg is oszthatnák ügyfeleikkel.

48

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 49


A gyakoriságot tekintve az alábbi ábrán jól látható, hogy a kérdésre válaszolók nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a 10.000 forint alatti és feletti kategóriákban. 23. ábra: Mennyiért lenne hajlandó váltani?

(N = 390-414; Forrás: Excenter, 2009) Természetesen van kapcsolat az elképzelt összeg és aközött, hogy mennyire ragaszkodik valaki az eddigi számlafizetési gyakorlatához. Általánosságban elmondható, hogy azok, akik hajlandónak mutatkoznak a változtatásra kisebb összegért is átlépnének, míg akik megtartanák a jelenlegi gyakorlatukat akár a dupláját is „elkérnék” azért, hogy számláikat ezentúl nem a szokott módon fizessék. Megvizsgáltuk azt is, hogy a jelenlegi számlafizetési gyakorlathoz hogyan viszonyul a kívánt összeg. Azt találtuk, hogy leginkább a postára járás mutat kapcsolatot a kedvezmények összegével, ami azt jelenti, hogy a csoportos beszedési megbízásra való áttérésben a postán befizetett csekkek számával arányosan növekszik a kívánt kedvezmény összege. Ugyanezt figyelhetjük meg az interneten utalók csoportjában is, ami esetükben azt jelenti, hogy minél több számlát egyenlítenek ki a neten, annál jobban „meg kellene fizetni” az áttérésüket. Szignifikáns összefüggést az online számlafizetés esetében csak a postán befizetett csekkek mennyisége között találtunk, itt is pozitív kapcsolat van, azaz minél több csekket visznek postára, annál nagyobb az igényelt kedvezmény összege.

49

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 50

50

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 51

PROBLÉMATÉRKÉP

ÉS TÖREKVÉSEK

Bármely egyszerû probléma megoldhatatlanná fejleszthetô, ha eleget töprengünk rajta. – Woody Allen Az Excenter Kutatóközpont átfogó kutatása során több mint 50 nagyvállalat, állami és civil érdekvédô szervezet, kutatóintézet vezetôjével készítettünk interjút. Általánosan elterjedt nézet, hogy Magyarországon a pénzügyekhez kötôdô tudás és az attitûdök egyaránt alacsony színvonalúak és fejlesztésre szorulnak. A megkérdezett szakértôk a pénzügyi kultúrát leginkább a banki szolgáltatások versus készpénzes tranzakciókban látják testet ölteni. Eszerint a társadalom nagy része a banki szolgáltatásoknak csak egy szûk körét veszi igénybe, nagyon kevesen vannak azok, akik képesek teljes mértékben elônyükre kihasználni a bankok által kínált megoldásokat. Ezen kívül sok esetben hiányoznak az olyan elemi ismeretek, amelyek a megakadályoznák a pénz beosztásának gondjait a háztartásokban. Mivel az iskolákban hiányzik a pénzügyi ismeretek oktatása, így mindenki azt viszi tovább, amit otthonról hozott. Általános jelenség, hogy van egy nagyfokú érdektelenség a pénzügyekkel kapcsolatban. Az emberek sokszor nem érzik át, hogy milyen lehetséges következményei vannak az oda nem figyelésüknek. A kutatásunk során megkérdezett szakemberek egyetértenek azzal, hogy a magyarországi pénzügyi kultúrában jelenleg a készpénzes tranzakcióknak van központi szerepük. A magas készpénzhasználatnak a gazdaság magas készpénzigényének és az innovatív pénzügyi megoldások lassú terjedésének több oka van a kérdezettek szerint. A felsorolt okok többé-kevésbé megfelelnek azoknak a szempontoknak, amelyeket Rogers ír le az innovációk terjedésével kapcsolatban. [Rogers, 2003] Kulturális-történelmi kontextus: A hasonló fejlettségû országokhoz képest is magas magyar készpénzhasználat egyik oka, hogy nem voltak jelen a készpénzt helyettesítô megoldások korábban. Nem volt mindennapos a banki csekkek és váltók használata, amelyekre épülve el tudtak volna terjedni a készpénzkímélô megoldások. Ennek következtében az elektronikus megoldások egy

51

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 52

A holnap pénze

olyan rendszerben próbálnak érvényesülni, ahol nem megszokott az, hogy a pénzt valamilyen más eszközzel helyettesítik. (Rogers elméletében ez az összeegyeztethetôségi kritérium.) Magas költségek: Általános vélemény, hogy a banki költségek általában túlságosan magasak18, ezért fôleg a kevés jövedelemmel rendelkezôknek egyszerûen nem éri meg használni ezeket az eszközöket. Amennyiben a készpénzes fizetést kiváltó eszköz használata többletköltséget jelent annak, aki fizet vagy annak, akinek fizetnek, csak más ezeket a költségeket bôven felülmúló értéket hordozó szolgáltatásoknak lehet komoly esélyük. (Rogers elméletében ez a relatív elôny kritériuma.) Anyagi helyzet: Az interjúalanyok egy része a készpénz fokozott használatának okát az alacsony jövedelmekben látja. Nem csupán a legalacsonyabb jövedelmûeket, hanem akár az „átlagos” bérszínvonalat tekintve is sokan – ahogy egyik interjúalany megfogalmazta – „rá vannak kényszerítve arra, hogy a fizetés megérkezését követôen azonnal a teljes összeget felvegyék a bankból”. Annyira alacsony bérekkel rendelkeznek sokan, hogy képtelenek tartalékolni. Ráadásul a válság következtében felértékelôdött a készpénzhasználat szerepe, a fogyasztók ezzel a magatartással sokkal inkább kézben tudják tartani a pénzügyeiket. (Rogers elméletében ez a relatív elôny kritériumához tartozik.) Feketegazdaság: Szintén az anyagi helyzet – költségek dimenzióba helyezhetô, az interjúalanyok által gyakran említett szürke- és feketegazdaság, amely a foglalkoztatás területén és a gazdaság egyéb részein is a készpénzes tranzakciókat ösztönzi. (Úgyszintén a relatív elôny kritériumához tartozik.) Hozzáférés: A készpénz kétségtelenül egyik legnagyobb elônye, hogy mindenhol elfogadják fizetési eszközként, míg a helyettesítô eszközök használata korlátozott. Az interjúalanyok többször hangsúlyozták, hogy Magyarországon a kártya-elfogadóhelyek és a készpénz-automaták száma alacsony, a területi lefedettség nagyon egyenetlen. Mindez azt jelenti, hogy a kevés esetekben használható modern fizetési eszközöket megelôzi az univerzális készpénz. (Rogers elméletében a relatív elôny mellett a kipróbálhatóság kritériumát érinti.) Ide kapcsolódik a klasszikus tyúk-tojás probléma: Amíg nincs elegendô használó, addig nem terjed az új megoldás, amíg nem terjed az új megoldás, addig nincs elegendô használó. Feloldása egyértelmû, de költséges és az elektronikus pénzforgalmi csatornák terjedésében érdekeltek inkább kivárnak. A befektetôk egy18

A pénzügyi szakemberek szerint is magasak a magyarországi banki költségek.

52

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 53


másra várását ez az egyensúlyhelyzet okozza, hiszen a legnagyobb hasznot az remélheti, aki másodikként lép be a piacra – kisebb a befektetése, nem annyival kisebb a versenyelônye (fôleg, ha hozzáadott értékû szolgáltatásokat kínál). Mindez azt okozza, hogy bár a várható elônyök egyértelmûek, a változás rendkívül lassú. A fejlôdés motorja az olyan fogyasztó, aki a kényelem vagy magasabb minôségû szolgáltatások érdekében vállalja az anyagi terheket. Biztonság, bizalom: Kulcskérdés az innovatív fizetési megoldások terjedésében. Az interjúalanyok egy része szerint a készpénzhasználat biztonságánál többet nem tudnak nyújtani az új eszközök. Ráadásul többen megjegyzik, hogy a bankkártya-csalások, a bankok viselkedése a kár visszafizetését körülményessé teszi. Széles körben elterjedt az a nézet – mondják az interjúalanyok – hogy a bankban lévô pénz, valamiképpen elidegenítôdik a tulajdonosától, továbbá a bank (érdemtelenül) gazdagszik meg az egyén pénzén.

Törekvések az elektronikus pénzforgalmi csatornák eltejresztésére Az elektronikus pénzforgalmi csatornák terjedésében elméletileg érdekelt szereplôk (állam, számlakibocsátók, pénzügyi szervezetek) különbözôképpen érintettek, ebbôl adódóan sem a szerepvállalásuk mértéke, sem fókusza nem azonos. Az államigazgatási oldalról indult kezdeményezéseket három részre oszthatjuk: a gazdaság kifehérítésének érdekében hozott intézkedések; az információs társadalom és az e-kormányzat területén született koncepciók; és az Európai Uniós kezdeményezések19. Fontos megjegyeznünk, hogy az államigazgatási szereplôk egybehangzó véleménye szerint az állam csupán lehetôsé19

Ilyen törekvést jelent az elektronikus számlázás akadálymentesítése, népszerûsítése. Ennek egyik eredménye a www.e-szamlazas.gov.hu oldal, ahol közérthetô formában tájékoztató anyagokat helyeztek el az elektronikus számlázásról a számlakibocsátók és a számlabefogadók számára egyaránt. A rejtett gazdaság visszaszorítására és egyben az elektronikus pénzforgalmi csatornák használatára vonatkozó törvényi kezdeményezések elsôsorban az ellenôrizhetôséget célozzák, azonban ezek kevés sikert értek el. (pl.: a ’90-es évek egy korai próbálkozása az egymillió forint feletti készpénzes fizetésnek korlátozott elszámolhatóságáról, vagy a készpénzfizetés és a házipénztár korlátozása.) Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény és végrehajtási rendeletei az elektronikus ügyintézés szabályozását célozzák. A 2009. évi LX. Törvényt kiegészítô rendeletek alapján a közüzemi szolgáltatók 2010. január 1-tôl hozzáférhetôvé kell tegyék az ügyfélszolgálataikat a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (hivatali kapu) keresztül. Habár errôl nincs szó a sem a törvényben, sem a hozzá kapcsolódó rendeletekben, azonban a rendszer akár arra is alkalmas lehet, hogy hasonlóan a Távszámlához és a Díjnethez, a számlafizetések is megvalósulhassanak rajta. A központi elektronikus fizetési projekt a korszerû elektronikus fizetési eszközök használatát teszi lehetôvé a közigazgatásban. Célja, hogy amennyiben elektronikus ügyintézésrôl van szó, lehetôség legyen bankkártyával, illetve internetbankon keresztüli fizetésre, a személyes ügyintézés esetén.

53

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 54

A holnap pénze

get adhat, ugyanakkor nem kötelezhet az elektronikus pénzforgalmi csatornák használatára. Az államigazgatás aktuális törekvése, hogy az állami fizetôhelyeken lehetôség legyen fizetni a modern eszközökkel. Az állam legfontosabb feladata, szabályozni az azonos versenyfeltételeket, illetve ellenôrizni ezek (és más elôírások) betartását. Mindemellett az állam intézményei révén hozzájárul(hat) a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez, az új pénzforgalmi csatornák iránti bizalomnöveléshez. Korábbi kutatásaink tapasztalatai azt mutatják, hogy a számlakibocsátók oldaláról is komoly fejlesztések indultak meg az elektronikus pénzforgalmi csatornák elterjesztésének érdekében. Ezek azonban nem pusztán cégenként, hanem az egyes vizsgált szegmensekben (közüzemi szolgáltatók, infokommunikációs szegmens, biztosítótársaságok) is eltérôen alakulnak. A biztosítók elsôsorban a termékek tekintetében tartják fontosnak és gyakorolják az újdonságok folyamatos beépítését. A pénzforgalmi megoldásokat – annak ellenére, hogy azok technológiai újdonságokon alapulnak – kevésbé tekintik önálló innovációnak, inkább az egyes termékek fontosak, amelyekhez adott esetben alternatív fizetési módokat is rendelnek. A számlázás és a díjfizetések elektronikus útra terelése, és az ebbôl adódó költségcsökkentés fontos szempont a biztosítótársaságoknál, azonban a pénzügyi válság arra kényszeríti a cégeket, hogy egyrészt minden területen visszafogottan fejlesszenek, másrészt abból adódóan, hogy az alternatív lehetôségeket inkább kényelmi szolgáltatásként értékelik, az ilyen irányú fejlesztések amúgy sem elsôdlegesek. A biztosítótársaságok szakembereivel készült interjúk tanúsága szerint, számukra elsôsorban az a fontos, hogy megtartsák az ügyfeleiket. A számlafizetési módok viszont nem minôsülnek fontos tényezônek a piaci versenyben, mert az ügyfelek a termékválasztásnál kevéssé veszik figyelembe a rendelkezésre álló lehetôségeket, erôs túlzással is csupán másodlagos tényezôrôl lehet szó. A kutatásunkban résztvevô infokommunikációs szolgáltatók bár napjaink egyik leginnovatívabb területén tevékenykednek, a pénzforgalmi-számlafizetési módok tekintetében annyira mégsem jellemzi ôket az innováció. Mindegyik megkeresett cég más-más indokkal, de egy közös okra visszavezethetôen tanúsít konzervatív magatartást. A piacvezetô tôkeerôs és kvázi monopolisztikus helyzetébôl adódóan nem mindenáron fejleszt, mert „lehet egy cég kreatív, meg fejleszthet ki új megoldásokat, de nem biztos, hogy megéri” azaz a fejlesztéseknek gyakorlati hasznot kell produkálniuk. A kisebbek is az anyagi megtérülés esetlegességére hivatkoznak, a korábbi kedvezôtlen tapasztalatok (bebukott fej-

54

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 55


lesztések, vagy a kézzel fogható eredmények nélküli megoldások) óvatosságra intik ôket, inkább követô magatartás és/vagy együttmûködések (konszolidátorok) jellemzik a stratégiájukat. Az effajta kivárás megmutatkozik az infrastruktúrafejlesztésben is, pl. mai napig vannak olyan települések Magyarországon, ahol az olcsó, elfogadható sávszélességû internetkapcsolat hiányzik. A közüzemi szolgáltatók legjelentôsebb fejlesztési iránya a számlafizetés terén a konszolidátori modell átvétele. Mindkét Magyarországon mûködô számlakonszolidátor (Távszámla, Díjnet) tôkeerôs háttérrel rendelkezik. A konszolidátorok legfontosabb fejlesztési iránya üzletpolitikai jellegû és az erôteljes nyitás jellemzi. Míg korábban a konszolidátorok ügyfelei kizárólag az alapítócég partnereibôl, tagvállalataiból kerültek ki, addig ma az általunk megkeresett társaságok – a biztosítói szektor kivételével – mindegyikénél folynak tárgyalások a csatlakozásról. Új irány, hogy a csatlakozó cégek nem kizárólagosan egyik irányba orientálódnak – hacsak eleve nem versenytársai a konszolidátor tulajdonosának – hanem mindkét céggel tárgyalnak. Jó példa erre az ELMÛ, amely az elsô társaság, amely a Távszámlán és Díjneten egyaránt szerepel20. Az interjús tapasztalataink azt mutatják, hogy a konszolidátor modell a közeljövôben megerôsödik és csökken a kizárólagosság. A magyarországi jelentôsebb közüzemi szolgáltatók közül pusztán a FÔTÁV indít el önálló, késôbb vélhetôen más társaságok felé is nyitott internetes számlafizetési lehetôséget (Befizetés.hu). A számlafizetéshez kapcsolódó egyéb fejlesztésekben is alig vannak olyanok, amelyek teljesen önálló tevékenységben gondolkoznak, ráadásul ôk sem zárják ki a konszolidátorokhoz való csatlakozás lehetôségét. A jelenleg mûködô – az EBPP megszûnése után, amelynek stabil hátországa nem lévén gyorsan eltûnt a színrôl – két számlakonszolidátor a T-Csoporthoz tartozó Távszámla és a Díjbeszedô Díjnetje egyaránt egyfajta együttmûködési platformnak tekinti magát és ebbéli szerepében megerôsítik a számlakibocsátók is. Az Excenter kutatása során elkészített interjúkból összességében kirajzolódik, hogy a konszolidátor-modell jelenleg épp a take-off elôtti pillanatban van. A biztosítók kivételével, amelyeket eddig „nem fedeztek fel” a többi területen jelen vannak, általában mindketten. A konszolidátorok tevékenységét jelenleg még mindig a piacszerzés jellemzi, a stratégiailag fontos szolgáltatókat igyekeznek a csatlakozásra rábírni. A piacszerzés mellett látszanak azok a törekvések is, amelyek arra sarkallják a konszolidátorokat, hogy a 20

Az ELMÛ példáját azóta követte az E.ON is.

55

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 56

A holnap pénze

közös érdekek mentén a csatlakozó szolgáltatók között valamilyenfajta összefogásnak lehessenek az alapjai. A konszolidátorok szakemberei szorgalmazzák az együttmûködések létrejöttét: „Nyitottak vagyunk olyanfajta összefogásra, amely elôsegíti a társadalom befizetési kultúrájának megváltozását.” Ezzel kapcsolatban mindkét szereplô homályosabb vagy kikristályosodottabb módon, de igyekszik egyfajta koordináló szerepet felvállalni. Természetesen mindez elsôsorban a saját érdek, hiszen a sikeres mûködéshez szükséges, hogy minél több szolgáltató csatlakozzon és rajtuk keresztül minél több ügyfél regisztráljon. A korábbi kutatásaink interjús tapasztalataiból kiindulva elmondható, hogy a számlakibocsátók és az államigazgatási szereplôk gyakran okolják a kereskedelmi bankokat az átütô siker hiánya miatt. Érvelésük szerint a pénzintézetek is érdekeltek lennének az elektronikus pénzforgalmi eszközök terjedésében, ugyanakkor hosszabb távon megtérülô beruházásokat nem vállalnak fel (infrastruktúrafejlesztés; ingyenes bankszámla; népszerûsítô kampányok; stb.). A pénzintézetek stratégiájára leginkább a kivárás jellemzô. Érdekeik a jövedelmek és rendszeres állami juttatások, jóváírások bankszámlára kerülésében merülnek ki. Ennek érdekében szorgalmazzák a számlafizetés területén a postai költség és a számla összegének (a szolgáltatás díjának) explicit szétválasztását, valamint a postai POS terminál díjainak piaci szintûre mérséklését. Az infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatban elsôsorban a POS terminálok állami intézményekbe való kihelyezhetôségét várják. Egy banki szakemberek által készített javaslat az igazgatási feltételek mellett komoly állami hozzájárulással is számol. Ilyenformán támogatást vár a banki költségek fedezésére, a banki költségek adómentes munkáltatói térítésének visszaállítását szorgalmazza, valamit a házipénztár megszüntetését a magánszektorban is, továbbá állami finanszírozásra tartana igényt a számla költségeinek kompenzálására.

Mi várható a jövôben? Felelôtlen dolog lenne a mai bizonytalan gazdasági-társadalmi helyzetben számszerû becslésekkel elôállni abban a tekintetben, hogy a következô néhány évben hogyan fognak terjedni Magyarországon az elektronikus pénzügyi szolgáltatások. A fentiekben láthattuk, hogy egy nagyon összetett területrôl van

56

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 57


szó, amely a politikai, államigazgatása, nagyvállalati szereplôket egyaránt stratégiaalkotásra kényszeríti. Ráadásul, akár egy-egy szegmensen belül is erôs érdekekbe ütközhet és ütközik is az elektronikus pénzforgalmi csatornák terjedése. A jelenlegi állapot szerint azt mondhatjuk, hogy nincs meg az a szilárd alap, amire komolyan lehet építeni. Habár a magyar társadalom fele használ ma internetet és az eddigi trendekre alapozva, akár évi 4-5 százalékos bôvüléssel számolhatunk, de ez nem jelenti azt, hogy néhány éven belül háromból ketten ki is használják ezeket a lehetôségeket. Nem pusztán azért, mert esetleg drágább(nak tûnik), vagy idegenkednek a használattól, hanem mert nincs meg hozzá a megfelelô ismeret (utóbbi részben igaz a vállalati szektorra is). Jelenleg a jogszabályi környezet sok tekintetben korszerû, azonban további fejlesztésre szorul, hasonlóan az infrastrukturális hozzáférhetôséghez. A jövôbeli trendeket illetôen – a rogers-i logika szerint – valószínûsíthetôen nem számíthatunk egyelôre hirtelen változásokra, a szakemberek egybehangzó véleménye szerint az elektronikus pénzügyi tranzakciók terjedésével, illetve a készpénzhasználat visszaszorulásával csak hosszútávon érdemes számolni. A legnépszerûbb gondolat szerint a változás a generációváltással fog bekövetkezni, amikor az információs társadalomban szocializálódott nemzedékek aktívvá válnak (dolgozni kezdenek; számlafizetôk lesznek). Néhány vélemény szerint a gazdasági válság ebben a tekintetben is visszalépést fog eredményezni, ugyanis várhatóan tovább növekszik a készpénzhasználat. Mások ennek ellentmondva egy kisebb visszaesésre számítanak, majd folyamatos mérsékelt ütemû növekedésre. (Gyakorlatilag attól függôen változnak a vélemények, hogy a gazdasági válságot rövid lefolyású V-alakú, vagy tartós U-alakú recessziónak gondolják.) Összefoglalóan nehéz megmondani, hogy mi lesz a jövôben, ehhez kellenek azok a szabályozási és egyéb mellékfeltételek, amelyek alapvetôen meghatározzák a jövô trendjeit. Talán egyszerûbb dolgunk van, ha egyes szolgáltatásokat kiragadva vizsgáljuk meg a kérdést. Banki tranzakciók: Ha rövidtávon nem is, de közép- és hosszútávon az szakemberek mindenképpen számítanak a banki tranzakciók számának növekedésével, jelentsen ez átutalásokat, csoportos beszedési megbízásokat, lekötéseket, vagy „beérkezô pénzeket” (fizetések, nyugdíjak, különbözô ellátások, stb.). Ennek irányába hatnak a különbözô pénzügyi tudatosságot fejlesztô programok, valamint a válság után várható gazdasági és életszínvonalbeli növekedés is. Egyes szakértôk sokat várnak az euro bevezetésétôl is, amely való-

57

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 58

A holnap pénze

színûleg önmagában is jelenteni fog egy komoly változást, ugyanis a konverzió miatt meg kell szabadulni a készpénztôl, be kell váltani, be kell tenni a bankba. Bankkártyás fizetések: A kártyahasználatban, az egy személyre jutó kártyakibocsátásban növekvô tendenciát figyelhetünk meg, azonban átütô sikerre kevésbé lehet számítani. A szakemberek több olyan kezdeményezést is említettek, amelyek az aktívabb kártyahasználat irányába mutatnak. Elektronikus pénz – elektronikus számlázás: Az elektronikus pénztárca gyors elterjedése kétséges, ennek lehetôsége egyelôre még a szakemberekben sem igen merül fel. Itt komoly szerepet játszhatnak és jelentôsen gyorsíthatják a folyamatot a szociális kártyához hasonló kezdeményezések. Az elektronikus számlázással kapcsolatos néhány évvel ezelôtti optimista szemléletet újra kellett értékelni, bár továbbra is találhatunk olyan kijelentéseket, amelyek rövidtávon számítanak jelentôs bôvülésre. Az Elektronikus Számlakibocsátók Szövetsége végzett tagjai körében egy felmérést, amelynek tapasztalatai azt mutatják, hogy hihetetlenül nagy a bizonytalanság a területen. A korábbi kutatásaink alapján elmondhatjuk, hogy túl a makrogazdasági szempontokon számos olyan tényezô van, ami befolyásolhatja akár rövid, akár hosszútávon az elektronikus pénzforgalmi csatornák és szolgáltatások elterjedését. A sárga csekkek kiváltásával kapcsolatos kutatásunkból kiderült, hogy sok esetben a kényelmi szempontok háttérbe szorulnak, még abban az esetben is, ha hosszútávon anyagi megtérüléssel is lehet számolni. A sárga csekk kiváltásának lehetôségeit kutatva egyetlen hatásos motivációs eszközt találtunk, az azonnali anyagi kompenzáció nyújtását. Elméletileg ugyan járható útnak tûnik a kényszerítés is, azonban ezt sem a fogyasztók, sem a különbözô államigazgatási, fogyasztóvédelmi szervezetek nem nézik jó szemmel. A tapasztalat azt mutatja, hogy az államigazgatás határozottan elutasít mindenféle pressziót. A kutatásaink alapján elmondható, hogy a bôvülést egyaránt elôsegítheti a szegmentáció és az integráció. Szegmentációra a célcsoportok meghatározásakor van szükség, fontos azt tudni, hogy mely célcsoportok milyen üzenettel, milyen csatornán keresztül szólíthatók meg. Az integráció lehetôségei is világosan látszanak, hiszen a költségkímélô megoldások alkalmazása minden kormányzati és piaci szereplônek, sôt a fogyasztónak is érdeke, azonban ezeknek gátat szabhatnak a törvényi korlátozások és a bizalomhiány egyaránt.

58

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 59


IRODALOMJEGYZÉK Baja Ferenc [2009]: Múlt és jövô – Eredmények és lehetôségek az infokommunikáció és az e-közigazgatás területén – elôadás az „E-Magyarország, e-kormányzat, 2009” konferencián Tihanyban http://www.ekk.hu/hu/ekk/letoltheto/BF_prez_Siofok_2009.pdf Bajusz Péter [2009]: Mikor utalják a nyugdíjat? Decemberben meglepetés! (Pénzcentrum.hu, 2009. november 10.) http://www.penzcentrum.hu/cikk/1020676/1/mikor_utaljak_a_nyugdijat_decemberben_meglepetes?a=1 Balázsné Lendvai Marietta [é.n.]: Pénzügyi kultúránk fejlesztése mint a tudásalapú gazdaság megteremtésének fontos építôköve (Külkereskedelmi fôiskolai füzetek 19. sz., é.n.) http://elib.kkf.hu/okt_publ/szf_19_02.pdf Barabás Gyula – Holtzer Péter – Orbán Krisztián – Vojnits Tamás [2008]: Kilábalás – Tanulmány a magyar gazdasági növekedés fellendítésérôl, Oriens, 2008 Bartha Lajos [2009]: E-pénz hol vagy? – elôadás az E-money Symposium konferencián, 2009. november 3. Bernát Anikó [2009]: A gazdasági növekedés társadalmi/kulturális feltételei (TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt., 2009) Blue Book [2007]: „Payment and securities settlement systems in the European Union” European Central Bank, 2007 Divéki Éva /szerk/ [2009]: A magyar fizetési rendszer (Magyar Nemzeti Bank, 2009) Facsinay Kinga [2009]: Takaréklángon – Magyar válságkezelés: pénz a befôttesüvegben (Heti Válaszm 2009.12.05.) http://hetivalasz.hu/uzlet/takareklangon-25302/ Fekete István – Dr. Ligeti Csák – Pataky Péter [2009]: A feketegazdaságot és a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság jelentése (Kézirat, 2009) F. Szabó Emese [2009]: Visszafeketedik a magyar gazdaság – százmilliárdos kiesés (Napi Gazdaság, 2009. 09. 17.) http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=420433 Gábor Fanni [2009]: Lassan lejár a sárga csekkek és a kockás füzetek ideje (Menedzsment Fórum 2009. május 11.) http://www.mfor.hu/cikkek/Hamarosan_lejar_a_sarga_csekkek_es_kockas_fuzetek_ideje.html Gazdasági és Közlekedési Minisztérium [2009]: Elektronikus fizetési megoldások

59

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 60

A holnap pénze

Hann Endre: Milyen mértékben terjedt el az elektronikus számlafizetés Magyarországon? – elôadás az E-money Symposium konferencián, 2008. október 28. Hirschman, Albert O. [1995]: Kivonulás, tiltakozás, hûség. Hogyan reagálnak vállalatok, szervezetek és államok hanyatlására az érintettek? (Osiris Budapest, 1995) HVG [2004]: Pénzügyi kultúra Németországban (2004. november 26.) http://hvg.hu/velemeny/20041126nemetpenz.aspx HVG [2009]: Az aláíráson is spórolnak a cégek (2009. április 27.) http://hvg.hu/Tudomany/20090427_sporol_ceg_alairas_szamla_koltseg.aspx KPMG [2007]: Elektronikus fizetési megoldások (KPMG, 2007) www.ekk.gov.hu/hu/e_kereskedelem/elektronikus_fizetes/fizetes_tanulmany_final.pdf Lantos Csaba [2007]: A lakossági bankpiac versenyhelyzete és lehetséges további lépések – elôadás a Lakossági pénzügyi konferencián, 2007. május 22. http://www.pszaf.hu/data/cms1562180/20070522_23_lantos_csaba[1].pdf Magyar SEPA Egyesület [2008]: Magyarország nemzeti SEPA terve, 2008 www.sepahungary.hu/uploads/files/sepa_terv.pdf Menedzsment Fórum [2009]: Falja a készpénzt a magyar gazdaság, jól járnak a feketézôk (Menedzsment Fórum, 2009) http://www.mfor.hu/cikkek/Falja_a_keszpenzt_a_magyar_gazdasag__jol_jarnak_a_feketezok.html Nagy László Nándor [2009]: Megugrott a kártyacsalások száma (Napi Gazdaság, 2009. 11. 23.) http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=427859 Néplap [2009]: A német posta már kapcsol (Néplap, 2009, június 13.) http://www.neplap.net/hir/a-nemet-posta-mar-kapcsol Népszabadság Online [2006]: A számlavezetôk a fiatalokért versengenek (Népszabadság Online, 2006. november 30.) http://nol.hu/archivum/archiv426200 Odorán Rita – Sisak Balázs [2008]: A magyar gazdaság készpénzigénye – továbbra is olajozottan mûködhet a rejtett gazdaság? (In: MNB-Szemle, 2008. December) Petrányi Dóra [2009]: PSD implementáció – lehetôség vagy korlát? – elôadás az E-money Symposium konferencián, 2009. november 3. Portfolio.hu [2009]: Több mint hétszázezren a BAR-listán (Portfolio.hu, 2009. július 24.) http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/07/24/tobb_mint_hetszazezren_a_bar-listan/

60

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 61


Reuters [2008]: Cell phone shopping makes wallets redundant in Japan (Reuters.com, 2008) http://www.reuters.com/article/technologyNews/idUSTRE4AA0R020081111 Sajtóközlemény [2009]: Az államnak is fizethetünk elektronikusan http://de.njszt.hu/node/110 Sepi, Mario [2009]: Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdésérôl, folytatásáról és prudenciális felügyeletérôl, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezésérôl (Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2009) SG.hu [2009]: Kötelezô lesz az elektronikus közmûfizetési lehetôség (SG.hu 2009. október 14.) http://www.sg.hu/cikkek/70352/kotelezo_lesz_az_elektronikus_kozmufizetesi_lehetoseg SG.hu [2009]: Nem népszerûek a mobil banki szolgáltatások (SG.hu 2009. április 20.) http://www.sg.hu/cikkek/66834/nem_nepszeruek_a_mobil_banki_szolgaltatasok SG.hu [2008]: Viszlát, készpénz! (SG.hu 2008. február 7.) http://www.sg.hu/cikkek/58009/viszlat_keszpenz/0 Stratis [2009]: Tanulmány az elektronikus számlázás szélesebb körben való elterjesztésérôl www.ekk.gov.hu/hu/e_szamlazas/temp/tanulmany_elterjesztes Stross, Randall [2009]: What if People Don’t Take the Bait to Go Paperless? (In: New York Times, 2009. september 20.) Tavaszi Tilda [2009]: Hitelfelvétel helyett inkább megtakarítunk és Befektetünk (GfK Hungária, 2009) http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_h/press_20090527_h.pdf Tomsics László [2009]: Az „Elektronikus fizetés megvalósítása” projekt bemutatása http://www.hscf.net/029esemenyek/029_090217bankkartya_ea/IKF_2009_02_17_TomsicsLaszlo.pdf Dr. Turján Anikó [2009]: Postai pénzforgalmi szolgáltatások Magyarországon (In: MNB-tanulmányok 83.; Magyar Nemzeti Bank, 2009) Várhegyi Éva [2008]: Tudatos Pénzügyekért Alapítvány – célok és tervek (elôadás: Konferencia a tudatos pénzügyekért Budapest, 2008. október 2.) Véber Zita [2004]: A készpénz útja a magyar gazdaságban (Világgazdaság, 2004. 3. 16.) http://vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/a-keszpenz-utja-amagyar-gazdasagban-511

61

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 62

A holnap pénze

Az Excenter Kutatási Központ Alapítvány közhasznúsági jelentése 2009-rôl 1819567532056901

0

0

0

0

0 16246

25675

0 9570

25682

0

0

6676

-7

0

0

16246

25675

7679

8134

200

200

0

7479

0 0 7479

455

0 0 8567

10541

0

62

8567

10541

0

7000

16246

25675

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 63


24928

34562

3600

63

21324

34560

1

2

0

0

24928

34562

17449

34107

14305

33932

2824

0

25

96

295

79

0

0

17449

34107

0

0

0

0

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 64

A holnap pénze

0

0

7479

455

7479

455

0 0 0 0 0 0 0

7679

8134

200

200 7479

7479

64

455

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 65


65

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 66

A holnap pénze

Rövid szöveges beszámoló Az Excenter Kutatási Központ egy, a tudományok széles körét mûvelô, frissen alakult szellemi mûhely. A Központ egy kis létszámú szervezô gárdából és hálózatba szervezôdô kutatói közösségekbôl álló intézmény. Együttmûködôink több száz tudományos cikket, monográfiát, szakmai publikációt jegyeznek. Számos területen végeztünk kutatásokat az információs társadalom, az informatikaoktatás, az informatikai attitûd, a szakképzésbéli tanulási módszerek, civil szervezetek az ifjúságügy stb. témában. A Központ bevételeit a kutatói hálózatunk kiépítésére és fenntartására, az Új Ifjúsági Szemle gesztorálására, az ÚISZ könyvek támogatására, a Civil Szemle segítésére, a Civil Ifjúsági Éves Jelentés menedzselésére, a Civil Éves Jelentés és az Excenter Füzetek publikálására használjuk. Kutatásainkban elsôsorban a társadalomtudományok témaköreivel foglalkozunk és képesek vagyunk az innovációs járulék terhére is alap- és alkalmazott kutatásokat végezni. Kutatási kompetenciánk meglehetôsen szerteágazó, bár többnyire kvalitatív módszerekkel hozzuk létre eredményeinket. Gyakran alkalmazott módszereink között szerepel desk-research, strukturált szociológiai interjú, fókuszcsoport, online és hagyományos survey, másodelemzés, tartalomelemzés, online kutatás, adatbányászat, trendelemzés elkészítése egyaránt.

66

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 67


Az Excenter Kutatási Központ segítséget nyújthat a különbözô hazai és nemzetközi projektekben a társadalmi- elméleti háttér megalapozásához, továbbá a megcélzott célcsoportok jellemzôinek, véleményének, attitûdjeinek megméréséhez, egyes termékek és eredmények magyarországi teszteléséhez, illetve a hazai és nemzetközi trendek feltárásához, adatokkal való megtámogatásához. Az Excenter tárgyévi kutatásai Felhasználás összege (Ft)

Szerzôdô

Összeg

Felhasználás célja

Na… Kft

2 150 000

Kutatás

tárgyévi

In… Zrt

1 500 000

Kutatás innovációs járulék keretében

tárgyévi

En.. Kft

2 000.000


tárgyévi

Bu… Kft

3.000.000


tárgyévi

Im… Kft

3.000.000


tárgyévi

El… Nyrt 18.900.000


Tárgyévi és átvitel

CL Kft


tárgyévi

2.000.000

67

Átvitel összege (Ft) 0

7 000 000

ExJOOOO

10/4/23 11:45 PM

Page 68

A holnap pénze

AZ EXCENTER

ALAPÍTÁSKORI ÉS MAI VEZETÔI

Nagy Ádám Ph.D. Nagy Ádám 1972-ben született Budapesten. Mérnök, közgazdász, politológus, tanár és jogász. Pedagógiából doktorált, jelenleg habilitációja folyik, a Mûegyetem volt tudományos fômunkatársa. 5 évig külföldi érdekeltségû informatikai nagyvállalatnál dolgozott, majd az Információs Társadalom és Trendkutató Központ (ITTK) igazgatója lett. Keze alól került ki a Hipergalaktika, az ITTK éves jelentései és évtizedjelentése. Alapítója az Új Ifjúsági Szemlének és fôszerkesztôje a Civil Szemlének, az Excenter Kutatóközpont alapító elnöke. Az elsô ifjúságügyi elméletalkotó könyv alkotószerkesztôje és szerzôinek egyike, a Civil Ifjúsági Jelentések és a Civil Jelentések szerkesztôje, az MTA köztestületének tagja. Az informatikai szakmák, az ifjúsági szakmák és a civil-nonprofit szakmák vizsgáztatói és szakértôi névjegyzék tagja. Jelenleg a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke, a Napfolt Kft . ügyvezetôje. Munkásságát fémjelzi 41 írt, szerkesztett monográfia, folyóiratcikk, 64 tudományos publikáció és 30 népszerûsítô cikk az ifjúságügy, a civil világ és az információs társadalom tárgykörébôl (részletesen: www.nagydr.hu). A Magyar Ifjúságért díj kitüntetettje. Elérhetôsége: [email protected]

Székely Levente Székely Levente 1979-ben született Kolozsváron. Szociológus és statisztikus, tanulmányait az ELTE Társadalomtudományi és Bölcsészettudományi Karán végezte, jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem doktori programjának végzôs hallgatója. Korábban a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen mûködô Információs Társadalom és Trendkutató Központban (ITTK) dolgozott kutatóként, megfordult neves piackutató intézetnél, jelenleg az Excenter Kutatóközpont kutatási igazgatója. Miután 2005-ben megnyerte az Új Ifjúsági Szemle publikációs pályázatát folyamatosan jelennek meg írásai, 2007tôl felkérik az „Ifjúság és társadalom” rovat vezetésére, 2009-tôl a lap társfôszerkesztôje. Civil delegáltként szerepet vállal a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsában (GyIA), tagja az Ifjúsági Szakértôk Társaságának (ISZT). Korábbi szerkesztôje az Információs Társadalom folyóirat konferenciarovatának, az Infinit portál és hírlevél több rovatának, valamint a Civil Rádió „InfÓra” címû, információs társadalom tematikájú mûsorának. Közel 40 tudományos publikáció (folyóiratcikkek, könyvfejezetek, jelentések) és több mint 30, fôként online cikk önálló, vagy társszerzôje. Kutatási területei: kultúrafogyasztás, médiafogyasztás, új média, ifjúságügy, oktatásügy, információs társadalom. Elérhetôsége: [email protected]

68

23 11:44 PM Page 1 A HOLNAP PÉNZE PÉNZÜGYI KULTÚRA AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN. Székely Levente

Recommend Documents