2.2.2.) Group: B1

HURO/0901/253/2.2.2 Higher Education for Social Cohesion – Cooperative Research and Development in a Cross-border area (HURO/0901/2.2.2.)

Group: B1 Group leaders: Adrian Hatos Györgyi Zoltán

Társadalmi esélyegyenlőtlenségek és karrier (background study) Márkus Edina – Herczegh Judit:

2011 (1st period) Debrecen

Two countries, one goal, joint success! www.huro-cbc.eu

HURO/0901/253/2.2.2

Márkus Edina – Herczegh Judit: Társadalmi esélyegyenlıtlenségek és karrier

Bevezetés

A tanulmányunk célja a társadalmi háttér iskolai életút összefüggésének vizsgálata, egyrészt szeretnénk feltárni a szakirodalmi kapcsolódási pontokat a témánk szempontjából, másrészt a kérdést vizsgáló nemzetközi és hazai kutatások eredményeit kívánjuk elemezni, áttekinteni. Az oktatási expanzió miatt széles társadalmi rétegeket befogadó felsıoktatás különbözı szintő kimeneteiben megjelenik-e a társadalmi háttér szerepe? Mennyiben befolyásolja a társadalmi háttér a pályaválasztást, a tanulási életutat, a pályavitelt, a munkaerıpaci-stratégiákat? A tanulmányunk elsı részében a társadalmi háttér, társadalmi egyenlıtlenségek elméleti kereteit tekintjük át, Bourdieu, Coleman, Boudon, Goldthorpe munkáit véve alapul. A második részben a témánkat részben vagy egészben érintı elsısorban magyarországi kutatások eredményeit tekintjük át. A kulcsszavak ebben az esetben a pályaválasztás, tanulói életút, tanulói aspirációk. Ezt követıen a témánk szempontjából meghatározó kutatási elızmények közül is a románmagyar határmenti térségben a témában végzett kutatásokra fókuszálunk. Mivel ezen kutatások elemzései, eredményei meghatározóak lehetnek saját koncepciónk formálásában.

A klasszikus tıke-értelmezések

A társadalmi tıke elméletek vizsgálatában a klasszikus tıke értelmezések jelentették számunkra a kiindulópontot és innen továbbhaladva kívánjuk majd kötni a klasszikus tıkeelméleteket a modern elméletekkel és a társadalmi esélyegyenlıtlenségek megjelenésében játszott szerepükkel. Tanulmányunkban alapvetıen a kapcsolathálózati megközelítés dominál, így lehetetlen vizsgálódáson kívül hagyni a kapcsolati erıforrások, vagyis a társadalmi tıke formáló erejének tárgyalását. A kapcsolati, kulturális és legfıképp a társadalmi tıke fogalomrendszerét a használatos szakirodalom igen sokrétően és többértelmően használja. A következıkben a társadalmi tıke elméleti-történeti rendszerébıl kívánjuk kiemelni a téma szempontjából legrelevánsabbakat. „A klasszikus közgazdasági megközelítés szerint a tıke a termelési tényezık egyike, az árutermelésbe és áruforgalomba való beruházást jelenti. A tıke fogalmát úgy értelmezik, mint a


HURO/0901/253/2.2.2 hozzáadott érték azon részét, mely az áru használati értéke (a fogyasztói piacon) és csereértéke (a termelıi piacon) különbségeként jön létre. Ekkor még az elemzés szintje nem az egyénekre fókuszál, hanem strukturális, osztályok közötti. A tıkejavak birtoklása jelenti a társadalmi differenciálódás egyik legfıbb forrását (Eranus–Letenyei–Siklós, 2006: 29).” Alapvetıen minden társadalomban vannak olyan hasznos, vagy hasznosnak tekintett erıforrások, azaz tıkék, amelyeknek a birtoklása egyrészt a létfenntartást, másrészt a jólétet biztosítja. Ezek az erıforrások a tulajdonban, a hatalomban és a titulusokban intézményesülnek. Az 1960-as évektıl kezdve a modern közgazdasági megközelítés az emberi tıke koncepciójának kidolgozásával emelte be a társadalomtudományi vizsgálatokba a tıke fogalmát. Theodore W. Schultz1 és Gary S. Becker2 emberi erıforrás elméleteit az 1980-as évekre James S. Coleman gondolta tovább. Coleman az emberi erıforrást a társadalmi tıke és termelés egymásra hatásának kontextusában vizsgálta. Elméleteiben a társadalmi cselekvés két átfogó elméleti tradíciójának szintézisét próbálta megalkotni. Az egyik irányzat kutatói és szociológusai a cselekvıt szocializált lénynek tekinti, ahol az egyéni cselekvést a társadalmi normák, szabályok és kötelezettségek irányítják. A másik, közgazdasági alapú irányzat képviselıi az egyén öncélú és önérdekő, másoktól független cselekvésére helyezi a hangsúlyt. Coleman a racionális cselekvés elméletbıl kiindulva arra a megállapításra jut, hogy a társadalmi tıkét funkciója definiálja. „A tıke többi formájától eltérıen a társadalmi tıke a cselekvık közötti viszonyok struktúrájában ölt testet (Coleman, 1998:14).” A társadalmi tıke akkor jön létre, amikor az emberek közötti viszonyrendszer a cselekvés elısegítésére jön létre. Ennek a folyamatnak a legfontosabb alapja és kiinduló pontja az információ (Coleman, 1998). Bourdieu szerint a tıke az objektív és szubjektív struktúrákban rejlı erı, ami ugyanakkor a társadalmi világ belsı szabályszerőségeinek alapvetı elve is. „A tıke három alapvetı formában fordul elı. Hogy éppen melyik alakjában jelenik meg, a felhasználásának mindenkori területétıl, valamint hatékony mőködéséhez elengedhetetlen, többé-kevésbé magas transzformációs költségektıl függ. A gazdasági tıke közvetlenül pénzzé konvertálható, és különösen a tulajdonjogi formában történı intézményesedésre hajlamos; a kulturális tıke bizonyos feltételek mellett gazdasági tıkévé konvertálható, és különösen az iskolai végzettségek titulusok formájában történı intézményesedésre hajlamos; a társadalmi tıke a társadalmi kötelezettségekbıl vagy kapcsolatokból fakadó tıke bizonyos feltételek mellett ugyancsak gazdasági tıkévé konvertálható, és különösen a nemesi címek formájában történı intézményesedésre hajlamos (Bourdieu, 1998: 157).” Bourdieu szintén a származás szerepét tartja lényegesnek. De egy újabb aspektusát emeli ki a származás szerepének az iskolai teljesítménykülönbségre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ez pedig a 1

Errıl részletesen: Theodore W. Schultz: Beruházás az emberi tıkébe. In: Lengyel György-Szántó Zoltán(szerk.): Tıkefajták: A társadalmi és kulturális erıforrások szociológiája. Aula Kiadó, Budapest, 1998. 2 Errıl részletesen: Gary S. Becker: Preferenciák és értékek. In: Lengyel György-Szántó Zoltán(szerk.): Tıkefajták: A társadalmi és kulturális erıforrások szociológiája. Aula Kiadó, Budapest, 1998.


HURO/0901/253/2.2.2 kulturális tıke szerepe. Minden társadalomban vannak olyan hasznos erıforrások, amelyek birtoklása hozzájárul az egyén társadalmi helyzetének a javításához. A kulturális tıke Bourdieu szerint rendkívül összetett, hiszen olyan készségekbıl, un. kulturális kompetenciákból áll, amely a hétköznapi érintkezéstıl a társasági érvényesülésen át - egészen valamely szakma professzionális gyakorlásáig alapvetı ismeretelemeket tartalmaz. Ilyen ismeretelem például a kommunikációs készség, amely az egyik legalapvetıbb kulturális kompetencia. Ez a készség elsısorban arra jó, hogy meg tudjuk gyızni külsı szociális környezetünket egyéb más kompetenciánkról, amelyekkel vélten, vagy valósan rendelkezünk pl. szaktudásunkról, kvalitásainkról, felkészültségünkrıl. A kulturális tıkének Bourdieu három formáját különböztette meg. Egyrészt a bensıvé tett, importált tıke, amely a szervezett tartós készségének formája, másrészt megjelenhet tárgyiasult állapotú kulturális javak formájában, mint pl. képek, könyvek, lexikonok, eszközök, gépek. Végül találkozhatunk vele intézményesült állapotban, ami sajátos tulajdonságokat kölcsönöz a tıkének (Bourdieu 1998). Az 1990-es években Robert D.Putnam a Bourdieu-i elmélethez kapcsolódva megállapította, hogy a társadalmi tıke az egyének között kialakult kapcsolatrendszerre utal, melynek kulcsa a bizalom és együttmőködés. Putnamból kiindulva Barry Wellman és szerzıtársai a társadalmi tıkét három alapvetı összetevıre bontották: 1. 2. 3.

Hálózati tıke: olyan személyközi interakciók, amelyek érzelmi, fizikai támogatást, segítséget nyújtanak. Részvételi tıke: az önkéntes részvétel hajlandóságát és képességét tartalmazza. Közösségi elkötelezettség: magába foglalja a valahová tartozás motivációját (Eranus– Letenyei–Siklós, 2006).

A társadalmi tıke elméletek fejlıdéstörténetének áttekintésével már bátran kijelenthetjük, hogy meg kell találnunk az oktatási rendszer tıkeátörökítı és kapcsolati tıke építı-erısítı hatásait.

Az iskolai eredményesség hátterei

A klasszikus tıkefajták tettenéréséhez használt szakirodalmi vizsgálódásaink alapján megállapíthatjuk, hogy a téma megközelítése több irányból történik. Egyrészt a pályaválasztás, továbbtanulási aspirációk és a társadalmi háttér kapcsolatát vizsgálják (Lannert, 2000, 2003, Mártonfi, 2003; Gáti, 2010). Másrészt a tanulói életút, tanulmányi eredményesség összefüggését igyekeznek feltárni (Róbert, 2004; Pusztai, 2005). Harmadrészt a társadalmi háttér és a mobilitás vizsgálatát kísérlik meg (Gáti, 2010). Negyedrészt a munkaerıpiaci átörökítés, sikeresség és a társadalmi háttér viszonyára próbálnak rávilágítani (Blaskó,2008).


HURO/0901/253/2.2.2 Noha már Denison (1967)3 kimutatta, hogy az iskolai végzettség emelkedése lényegesen hozzájárult a fejlett országok gazdasági fejlıdéséhez és nemzeti jövedelmének emelkedéséhez, alapvetı kutatási tapasztalat, hogy ugyanakkor az iskolai végzettségekben rejlı különbségek meghatározzák az elérhetı társadalmi helyzetet. Ferge (1976), Gazsó (1999, 2001), Laki (1999) már a 70-es évektıl kezdıdıen végzett kutatásaikban vizsgálták, hogy a szülık milyen mértékben hatnak a tanulás folyamatára és a gyermekek iskolai teljesítményre. Fontos tapasztalatuk volt pl., hogy az azonos tanulmányi eredménnyel az értelmiségi szülık gyereke a gimnázium felé orientálódott és a klasszikus értelmiségi pályák felé, addig a munkások gyerekei a szakközépiskolákat és a szakmunkásképzı iskolákat választották. Bowles és Gintis (1977) a modern iskolarendszer intézményes hátterének kialakulásával foglalkoztak. Az amerikai iskolarendszert vették alapul, és azt tapasztalták, hogy az oktatás nem csökkenti a gazdasági egyenlıtlenséget. Ennek folyományaként szerintük a modern oktatás az ipari kapitalizmus gazdasági igényeire adott válaszként értelmezhetı. Az iskolák ugyanis az ipari vállalatok számára szükséges technikai és szociális ismereteket tanítják, pl. fegyelem és tekintély tiszteletet elsajátítása a leendı munkaerık számára. A hatalmi hierarchia és a tekintélyelvőség a munkahely viszonyait teremtik meg az iskolán belül a tanulók számára. Az iskolai büntetı és jutalmazó mechanizmusok szintén a munka világára készítenek. Míg az oktatásban eltöltött idı néhányakat teljesítményre és sikerre buzdít, akik a késıbbiekben vezetı pozíciókba kerülhetnek, addig másokat elbizonytalanítanak, akik így rosszul fizetett állásokba kerülnek. A szerzıpáros Schooling in Capitalist America c. könyvében kifejtett elmélete szerint a kulturális szféra, beleértve az oktatást, a termelési viszonyok tükörképe. Az iskolának nincs önálló mozgástere, ami a kapitalista munkahelyek legfıbb sajátossága, így mőködésének megértése nem képzelhetı el a munkahelyi struktúrák rájuk gyakorolt hatásának elemzése nélkül. A munkahelyi értékek és normák hierarchikus rendszere ugyanúgy tetten érhetı az iskolában is. Az iskola feladata pedig, hogy a diákokkal elsajátíttassa azokat a készségeket, attitődöket és kompetenciákat, amelyek szükségesek a kapitalista gazdaság mőködéséhez, így téve zökkenımentessé az átmenetet a munka világába (Anyon 1980, Szabó et al. 2006).

Gáti (2010) a felsıoktatásban való szak, illetve képzési terület választása és a családi háttér, a származás összefüggéseit vizsgálja, valamint azt, hogy milyen hatása van a származásnak a diplomások pályakezdésére. A tanulmány az elmúlt évtized legnagyobb diplomás pályakövetı kutatási programja, a FIDÉV-kutatás után 2010-ben országos szinten a frissdiplomások elhelyezkedési lehetıségeinek, munkaerı-piaci státuszának vizsgálatára létrejött a 3 éve a munkaerıpiacon lévı diplomások körében zajlott „Diplomás kutatás 2010” keretében készült. Gáti az adatok elemzése révén megállapítja, hogy a társadalmi háttérnek a szakválasztás mellett direkt hatása is van a pályakezdık elhelyezkedési esélyeire.

3

Erről bővebben: Denison, E. F. [1967] : Why Growth Rates Di_er: Postwar Experience in

Nine Western Countries. The Brookings Institution, Washington, D.C.


HURO/0901/253/2.2.2 Blaskó 2008-as munkájában a szülıi háttérnek az iskolarendszeren kívül, a munkapiacon történı átörökítési folyamatait vizsgálja. A társadalmi háttér közvetlen hatásának létezését bemutató korábbi empirikus vizsgálatok áttekintése után saját elemzést készít. Az elemzés pályakezdık körében mutatja be a szülık társadalmi helyzetének és a fiatalok munkapiaci sikerességének összefüggéseit, a kilencvenes években végzett Ifjúság2000 adatbázisának felhasználásával. Pusztai Gabriella kutatásaiban a társadalmi tıke iskolai környezetben betöltött szerepével foglalkozik. A társadalmi tıke és az iskola címő könyvében a kapcsolati erıforrások iskolai eredményességre gyakorolt hatását vizsgálja, felméri az iskolában létrejövı kapcsolathálókat, az oktatási intézményekben jellemzı normákat, értékrendeket valamint ezeknek a diákok életére, továbbtanulására gyakorolt hosszú távú hatásait (Pusztai, 2009). Albert Fruzsina és Dávid Beáta a kapcsolati erıforrásokat vizsgálja szociológiai kutatásaiban. A szerzıpáros a Társadalomkutató Intézet adatfelvételei, valamint saját kutatások segítségével longitudinálisan és keresztmetszeti módon is vizsgálták az egyéni baráti kötelékek és kapcsolati hálózatok alakulását. Az általuk kapott adatok azt mutatták, hogy azonos megkérdezettek esetében az idı elırehaladtával egyrészt csökkent a barátok száma, másrészt fokozatosan nı a barátokkal nem, vagy csak alig rendelkezık aránya. A férfiaknak több barátjuk van, mint a nıknek, és a nık között magasabb azoknak az aránya, akiknek egyáltalán nincs barátjuk. Az életkor elırehaladtával csökken a barátok száma, ami a természetes fogyási folyamatnak is köszönhetı. A magasabb iskolai végzettséggel, jövedelemmel arányosan nı a barátok száma (Albert – Dávid 2000; Albert – Dávid 2007). A személyes kapcsolati háló kialakításának ideális színterének tekinthetjük az oktatási intézményeket, különösen a felsıfokú végzettséghez juttató egyetemeket, fıiskolákat. Az ideális életkor a kapcsolati erıforrások és barátságok halmozásához pedig a felnıtté válás kezdeti szakaszában, a fıiskolai, egyetemi évek alatt alapozódnak meg. „Az egyén által birtokolt társadalmi tıke nagysága egyrészt azon kapcsolatok hálójának kiterjedésétıl függ, amelyet ténylegesen mozgósítani tud, másrészt azon (gazdasági, kulturális vagy szimbolikus) tıke nagyságától, amelyet azok birtokolnak, akikkel kapcsolatban áll” (Bourdieu 1998: 166).

Több a térségben végzett kutatásnak is voltak elemei, amelyek a társadalmi háttér és az iskolai pályafutás összefüggéseire engednek következtetni.

Csata (2011) az erdélyi magyar fiatalok iskolázottsági esélyeinek társadalmi meghatározottságával foglalkozó írásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy befolyással vane a származási háttér a fiatalok iskolai életútjának alakulására, a rendszerváltás óta kibıvült romániai magyar iskolahálózat kereteiben a társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdésérıl vagy leépülésérıl beszélhetünk. Bemutatja a nemzetközi szakirodalomban iskolázottsági esélyegyenlıtlenségek kapcsán megjelenı elméleteket, elsısorban azokra koncentrálva, amelyek a bıvülı oktatási rendszer szempontját figyelembe véve elemzik az iskolázottsági esélyek


HURO/0901/253/2.2.2

alakulását. Bloosfeld és Shavitt (1993) nyomán számos hipotézis fogalmaz meg az iskolázottsági esélyek rétegspecifikus jellegével valamint ennek idıbeni változásával kapcsolatosan. Elemzésében a Mozaik 2001 vizsgálat belsı-erdélyi és partiumi valamint a székelyföldi adatainak összevont adatbázisát használja. A felvételek az egyes régiók 15 és 29 év közötti fiataljaira nem és kor szerint reprezentatív mintáján készültek, 1946 fıt érintıen (Belsı Erdélyben és a Partiumban 1196, Székelyföldön 750 megkérdezett személy). Mivel a vizsgált népesség 39 százaléka még nem fejezte be iskolai tanulmányait Csata a mobilitásvizsgálatokban elterjedt legmagasabb befejezett iskolai végzettség helyett függı változóként a legmagasabb megkezdett iskolai szint mutatóját vonta be az elemzésébe. Mare (1980) módszertani megközelítését alapul véve az iskolai életutat egymást követı döntések sorozataként értelmezi, és azt vizsgálja, hogy az egyes továbbtanulási alternatívák közötti választást hogyan befolyásolja a szülık iskolai végzettsége.

Az erdélyi magyar fiatalok iskolázottsági esélyeit, annak származás szerinti meghatározottságát, illetve a származás hatásának idıbeli változását vizsgálva megállapítja, hogy a származás (beleérti a vagyoni helyzetet és képzettségi hátteret egyaránt) meghatározó ereje az alacsonyabb iskolai szintektıl a magasabbak irányába csökken. Ugyanakkor megfigyelései szerint a továbbtanulás magyarázatában a középiskolai szinten a vagyoni helyzetnek, a felsıfokú szinten pedig a képzettségi háttérnek van elsırendő szerepe (Csata, 2011). Elemzésének összefoglalásában kiemeli, hogy vizsgálatának meghatározó eredménye az, hogy a származás hatása az iskolázottsági esélyek magyarázatában leginkább az alsóbb iskolai szinteken érvényesül és a magasabbak irányába csökken. A térségben végzett vizsgálatok közül, kifejezetten a határmenti térségben zajló kutatások a Regionális Egyetem és a TERD elemzéseiben megjelennek olyan részelemzések, amelyek a társadalmi háttér és az iskolai pályafutás kérdéskörét elemzik. A Kozma Tamás által vezetett Regionális Egyetem kutatás keretében 2003-ban Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felsıoktatási intézményei (Debreceni Egyetem, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola Nyíregyházi Fıiskola,), valamint a nagyváradi székhelyő Partium Keresztény Egyetem és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Fıiskola (Kárpátalja) elsıéves hallgatói körében végeztek kérdıíves felmérést. A vizsgálatban csoportos rétegzett mintavétel révén 1587 elsı éves hallgató vett részt, 1273 magyarországi és 314 határon túli hallgató. A magyarországi felvétel esetén 747 egyetemi és 541 fıiskolai hallgató került a mintába. A 314 határon túli diák közül 175 a Partiumi Keresztény Egyetem és 139 a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Fıiskola hallgatója volt. 2005-ben atfogó felmérés készült ugyanezen intézmények negyedéves hallgatóinak körében, a minta elemszama 952 fı volt. A 2003-as és 2005-ös vizsgálat keretében is foglalkoztak az egyetemisták és fıiskolások továbbtanulási terveivel, vizsgálták a továbbtanulási tervekkel kapcsolatos attitüdöket. Fináncz (2006) a bourdieu-i tıkeelmélet alapján feltételezi, hogy a magasabb kulturális tıkével rendelkezı családokból érkezık nagyobb arányban ismerik fel a tovabbtanulás szükségességét, mint kedvezıtlenebb helyzető társaik. A szülık iskolai végzettsége, lakóhely településtípusa, olvasási szokások, középiskolai pályafutás és nyelvismeret mutatókat vizsgálva megállapítja, hogy nagyvárosi lakáhellyel rendelkezı, iskolázott


HURO/0901/253/2.2.2 szülık gyermekei vannak tudatában a továbbtanulás fontosságának. Emellett fontos szerepet játszik az aktuálisan végezett tanulmányok piacképessége, illetve a választott szakkal való elégedettség, ugyanis megfigyelhetı, hogy a továbbtanulás a választott, jelenleg végzett szakkal való elégedetlenség esetén magasabb arányú, tehát pályakorrekciós szándékként is értelmezhetı. A Kozma Tamás által vezetett „A harmadfokú képzés hatása a regionális átalakulásra” címő OTKA kutatás (OTKA szám: 69160) során az általunk is vizsgálni kívánt célcsoport körében végeztek kérdıíves felmérés. A kutatás során a felmérésbe Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye felsıoktatási intézményei (Debreceni Egyetem, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzı Fıiskola, Nyíregyházi Fıiskola), valamint 4 határon túli intézmény (a nagyváradi székhelyő Partium Keresztény Egyetem, a Nagyváradi Állami Egyetem, a Babes – Bólyai Tudomány Egyetem Szatmárnémeti Kihelyezett Tagozata és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Fıiskola) hallgatóit vonták be. 2008 ıszén a BA/BSc képzésben résztvevı kilépı hallgatók (N=1361) megkérdezése történt, karonként létszámarányosan kerültek a mintába a megkérdezettek. 2010 tavaszán történt meg az MA/MSc képzésben résztvevı belépı hallgatók (N=602) lekérdezése. A kérdıívek a hallgatók igen sokoldalú megismerését kívánták elérni, így az adatbázisból többféle megközelítésben készültek elemzések.

Összegzés

A tanulmányunkban a saját vizsgálódásunk, a társadalmi egyenlıtlenségek, társadalmi háttér és iskolai pályafutás, pályaválasztás, munkaerıpiaci-stratégiák témakört érintı alapvetı elméleti megközelítéseket és a már lefolytatott elemzéseket tekintettük át. Colemanból és Bourdeu-bıl kiindulva áttekintettük a társadalomban jellemzıen fellelhetı hasznos erıforrások alapvetı elméleti megközelítéseit, majd ezeknek az erıforrásoknak az iskolában és a munkaerıpiacon való hasznosulását követtük nyomon néhány alapozó nemzetközi és fontos hazai, valamint határon átívelı kutatás segítségével.

Felhasznált irodalom:

Albert Fruzsina - Dávid Beáta (2007): Embert barátjáról. A barátság szociológiája. Budapest, Századvég Kiadó


HURO/0901/253/2.2.2 Albert Fruzsina – Dávid Beáta – Molnár Szilárd (2007): Internet-használat és a kapcsolati erıforrások idıbeni alakulása Magyarországon. Egy longitudinális vizsgálat eredményei. SzociológiaiSzemle,17/3-4. http://www.socialnetwork.hu/cikkek/AlbertDavidMolnHUN.pdf, (letöltve:2011.szeptember) Blaskó Zsuzsa (2008): Társadalmi egyenlıtlenségek újratermelıdése a munkapiacon. Századvég 49. szám 9-126.o.

Bloosfeld H. P. – Shavit Y. 1993. Persistent Inequality: Changing Educational Attainment in Thirteen Countries. Boulder, Colo: Westwiew Press. Bourdieu, Pierre (1998): Gazdasági tıke, kulturális tıke, társadalmi tıke. In Lengyel GyörgySzántó Zoltán (szerk.) : Tıkefajták: A társadalmi és kulturális erıforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó Coleman, James S. (1998): A társadalmi tıke az emberi tıke termelésében. In Lengyel György-Szántó Zoltán (szerk.): Tıkefajták: A társadalmi és kulturális erıforrások szociológiája. Budapest, Aula Kiadó Csata Zsombor: Az iskolázottsági esélyek társadalmi meghatározottsága az erdélyi magyar fiatalok körében http://kataszter.martonaron.hu/index.php?page=tudas&category=16 2011.09.25. Eranus Eliza – Letenyei László – Siklós Viktória : Sok link=Internet, A kapcsolati tıke szerepe a számítógép és Internet-, valamint a számítógépes tudás terjedésében a kaposvári kistérségben, kérdıíves adatfelvétel és résztvevı megfigyelés alapján, http://www.bkae.hu/nkfp/download/kvszoc2_2/Eranus1.pdf , (letöltve:2011. szeptember) Fináncz Judit (2006): Fıiskolai és egyetemi hallgatók továbbtanulási tervei a Partiumi térségben. In Juhász Erika (szerk.): Régió és oktatás. A „Regionális egyetem” kutatás zárókonferenciájának tanulmánykötete. Debrecen, Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete Gáti Annamária (2010): Társadalmi háttér és mobilitás. In Garai Orsolya, Horváth Tamás, Kiss László, Szép Lilla, Veroszta Zsuzsanna (szerk.): Diplomás pályakövetés IV. Budapest, Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

Gary S. Becker: Preferenciák és értékek. In: Lengyel György-Szántó Zoltán(szerk.): Tıkefajták: A társadalmi és kulturális erıforrások szociológiája. Aula Kiadó, Budapest, 1998. Kozma Tamás (2002): Regionális Egyetem. Budapest, Oktatáskutató Intézet Lannert Judit (2000): Továbbhaladás a magyar iskolarendszerben. In Tamás-Tóth István György – Vukovich György (szerk.): Társadalmi Riport Budapest, TÁRKI 205-222.


HURO/0901/253/2.2.2 Lannert Judit (2003): A továbbtanulási aspirációk társadalmi meghatározottsága. In Lannert Judit: Pályaválasztási elképzelések Magyarországon. Budapest, Országos Közoktatási Intézet

Mare Robert D. (1980): Social Background and School Continuation Decisions. Journal of the American Statistical Association 75. 295-305. Mártonfi György (2003): Foglalkozási és továbbtanulási aspirációk. In Lannert Judit (2003): Pályaválasztási elképzelések Magyarországon. Budapest, Országos Közoktatási Intézet Pusztai Gabriella (2005): Iskolai pályafutás és társadalmi háttér. Educatio Pusztai Gabriella (2009): A társadalmi tıke és az iskola. Kapcsolati erıforrások hatása az iskolai pályafutásra. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó Róbert Péter (2004): Iskolai teljesítmény és társadalmi háttér nemzetközi összehasonlításban. In Kolosi Tamás-Tóth István György – Vukovich György (szerk.): Társadalmi Riport Budapest, TÁRKI 193-205.

Theodore W. Schultz: Beruházás az emberi tıkébe. In: Lengyel György-Szántó Zoltán(szerk.): Tıkefajták: A társadalmi és kulturális erıforrások szociológiája. Aula Kiadó, Budapest, 1998. Ferge Zsuzsa (1976): Az iskolarendszer és az iskolai tudás társadalmi meghatározottsága. Budapest, Akadémiai Kiadó. Gazsó Ferenc (2001): Mit tehet az iskola? In Edicatio, 2001/4. 637-647.p. Laki László – Gazsó Ferenc (1999) Esélyek és orientációk. OKKER Kiadó, Budapest. Anyon, J. (198o): Social Class and the Hidden Curriculum of Work. In: Journal of Education, 1980/1.

Szabó László Tamás et al. (2006): A ""rejtett tanterv"": változatok iskolai életvilágokra. In http://real.mtak.hu/1097/, 2011.10.18.


2.2.2.) Group: B1

Recommend Documents