2.2. Vezetés-, szervezés- és szervezetelmélet 2.2.1. A klasszikus iskolákhoz tartozó irányzatok Frederick Winslow Taylor (1856-1915) Fő művei: -
Üzemvezetés
-
Tudományos vezetés alapjai
Munkásságának főbb alapelvei: -
a munkaerő-gazdálkodás racionalizálása,
-
a fizikai és szellemi munka szétválasztása,
-
az alkalmazottak kiválasztása, betanítása,
-
napi feladatmeghatározás,
-
differenciált bérezési rendszer,
-
a csoportmunka eltörlése,
-
egységesítés, szabványosítás,
-
méréseken alapuló szervezés: részletes technológia, művelet- és mozdulatelemzés, időadatok,
-
szabályozott pihenőidő,
-
minőségbiztosítási eljárás.
Funkcionális szervezet kialakítása: az egyszemélyi vezetés helyett funkcionális vezetők (specialisták) kinevezése a munkairodában és a termelő üzemben. Henry Fayol (1841-1925) Legfontosabb műve: Ipari és általános vezetés, 1916 Munkásságának legfontosabb eredményei: Az ipari vállalkozások jellemző tevékenységi köreinek megfogalmazása -
műszaki
-
kereskedelmi
-
pénzügyi
-
biztonsági
-
számviteli
-
igazgatási (vezetési)
Az igazgatási (vezetési) tevékenység funkciónak és azok tartalmának megfogalmazása -
tervezés (Planning)
-
szervezés (Organizing)
-
közvetlen irányítás, rendelkezés (Communarding)
-
koordinálás (Coordinating)
-
ellenőrzés (Controlling)
Fayol képzési koncepciója: a szakemberképzésben, a felsőoktatásban és a vezetőképzésben egyaránt szükség van az egyes vállalati funkciók oktatására. A sikeres vállalati működés általános szervezetirányítási elvei (a vezetés 14 principiuma): 1. Munkamegosztás 2. Tekintély 3. Fegyelem 4. Egyszemélyi vezetés 5. Az irányítás egysége 6. A részérdekek alárendelése az általános érdekeknek 7. Bérezés 8. Centralizáció és decentralizáció 9. Hierarchia 10. Rend 11. Méltányosság 12. Személyzet állandósága 13. Kezdeményezés 14. Egység Max Weber (1864-1920) Szervezetelméleti szempontból legfontosabb műve: Gazdaság és társadalom 1921 A tömegméretű igazgatás megoldására a lehető legjobb szervezeti forma a bürokratikus szervezet, a legitim (törvényes) uralom legtisztább típusa – uralom a tudás szerint. „Ideáltípusának” fő jellemzői: -
maximális munkamegosztás
-
szabályozottság
-
hierarchia
-
írásbeliség (aktaszerűség)
-
szakmai hozzáértés
-
személytelenség, tárgyilagosság
Henry Ford (1863-1947) Munkásságának világszerte ismertté vált eredménye a futószalagos gyártás bevezetése, tömeggyártás, feltételeinek kidolgozása. A futószalagon történő gyártás és a nagyüzemi termelés megvalósításához kapcsolódó további szervezési megoldások: -
komplex termelésszervezés
-
részletes technologizálás
-
célgépesítés
-
célirányos konstrukció
-
az anyag és alkatrészválaszték szűkítése
-
készlettartás szabályozása
-
az anyagmozgatás rendszerének átalakítása
-
a szállítási tevékenységek csökkentése
-
a fejlesztések, újítások ösztönzése
Ford munkásságának negatívumai: a futószalag melletti munkával járó pszichikai és fizikai terhelés következményei. A taylorizmus továbbfejlődése Az első világháború után az USA-ban az irányzat egyik jellegzetes ága, a veszteségforráskutatás, Európában racionalizálási, majd a munkaszervezés és norma kérdéseivel foglalkozó mozgalom bontakozik ki. A fayolizmus továbbfejlődése Luther H. Gulick és Lyndall F. Urwick munkássága Az igazgatási (vezetési) funkciók újrafogalmazása -
tervezés,
-
szervezés, személyzeti tevékenység,
-
irányítás, utasítás,
-
koordinálás, tájékozódás, tájékoztatás
-
pénzügyek, költségvetés.
A törzskari rendszer továbbfejlesztése -
általános törzskör
-
szaktörzskör
A bizottságok szerepe a szervezetben.
2.2.2. Az emberközpontú irányzatok 2.2.2.1. A human relations, az emberi viszonyok tana A klasszikus irányzatok kritikája, a vezetés korábbi személytelenségével szemben fontosnak tartja az emberi kapcsolatokat. Mary Parker Follett (1868-1933) A szervezeti konfliktusok feloldására fogalmazta meg a szituáció törvényt. Megpróbálta „humanizálni” a racionálismódszereket. Elsőként vetette fel a dolgozók részvételén alapuló (participatív) irányítás jelentőségét. Elton Mayo (1880-1949) Munkásságának kiemelkedő eredménye a Hawthorne-i tudományos kísérletsorozat. A kísérlet célja: -
munkafeltételek és teljesítmény közötti összefüggés vizsgálata,
-
az érzelmi beállítottság és a teljesítmény kapcsolatának feltárása,
-
az informális struktúrák (csoportok) szerepének elemzése.
Eredmények: -
A munkateljesítmény alakulásában fontos szerepe van a szociális és érzelmi körülményeknek, erkölcsi normáknak.
-
A csoportok teljesítményét a belső informális struktúra, annak normái, valamint a hivatalos szervezethez való viszonya határozza meg.
A Human Relations irányzat következtetései -
A gazdálkodó szervezet társadalmi és technikai-gazdasági rendszer.
-
Az egyének nemcsak gazdasági, hanem társas és pszichológiai tényezőkkel is motiválhatók.
-
A szervezetek alapegységei inkább a csoportok, mint az egyének. Az informális munkacsoport fontos szervezési tényező.
-
A teljesítmény szorosan összefügg a munkahelyi elégedettséggel.
-
A hatalmi pozíción alapuló vezetési módszerek és a döntések centralizációja helyett a széles résztvételen alapuló vezetési stílus alkalmasabb.
-
Fontos, hogy működőképes kommunikációs csatornák épüljenek ki a különböző hierarchiai szintek között, hogy javuljon az információáramlás.
-
A vezető feladata a szervezeti tagok felelősségérzetének növelése, képességeik fejlesztése az állandó felügyelet, ellenőrzés helyett.
-
A vezetésnek technikai és szociális képzettségre egyaránt szüksége van.
2.2.2.2. Douglas McGregor X és Y elmélete A klasszikus iskola és a Human Relations szemléletének összehasonlítása Az X elmélet feltételezései: -
Az átlagember idegenkedik a munkától.
-
A legtöbb embert kényszeríteni, irányítani, ellenőrizni kell annak érdekében, hogy a feladatát megfelelően végezze.
-
Az átlagember nem szereti a felelősséget.
Y-elmélet: -
Az átlagember számára a munkavégzés természetes igény.
-
A célokkal való azonosulás esetén az ember képes magát irányítani és ellenőrizni.
-
Az ember elkötelezettsége azon is múlik, hogy a szervezet mit kínál cserébe.
-
Megfelelő feltételek esetén az átlagember keresi a felelősséget.
-
Az alkotóképesség a legtöbb ember veleszületett képessége.
-
A modern ipar az átlagember szellemi képességét csak részben használja ki.
2.2.2.3. A szervezeti magatartástudomány Célja az egyéni, csoport és szervezeti színtű magatartás vizsgálata a szervezeti lét feltételei között. Kurt Lewin Tevékenysége elsősorban a csoportdinamika, az akciókutatás és a magatartási változások területén volt jelentős. Chester Barnard Kiemelkedő szerepet tulajdonított a szervezeten belüli kommunikációnak, ami lehetővé teszi a szervezeti tagok együttműködésének koordinálását. Herbert Simon A korlátozottan racionális döntések elve: az elfogadható megoldások keresése egy realisztikus világban.
2.2.3. Integrációs törekvések Két szempont tekintetében lépnek klasszikus és az ember központú irányzaton: -
A szervezetet környezetével kölcsönhatásban álló nyílt rendszerként értelmezik.
-
Integrálni igyekeznek a szervezetek technikai és emberi megközelítéssel, a szervezeteket ún. szociotechnikai rendszereknek tekintik.
2.2.3.1. Strukturalista elméletek A szervezetek kialakításában a struktúrát meghatározó tényezőket és az ezekhez való alkalmazkodást hangsúlyozzák.
A rendszerelmélet Bertalanffy általános rendszerelméletének újraértékelésével megerősödik a rendszerszemlélet és annak gyakorlati alkalmazása. A vezetés- és szervezéstudomány a speciális rendszerszemléletet képviselő tudományok közé tartozik, amelyek tárgyukat rendszerként kezelik, azaz többoldalúan, több tudomány segítségével vizsgálják. A tranzakciós költségelmélet Piaci és vállalkozói ügyleteket (tranzakciókat) különböztet meg, amelyek a termelés irányításának alternatív megoldásait jelentik. A szervezetek azért jönnek létre, mert csökkentik a tranzakciók költségeit. A vezetőknek a szervezeti struktúra változtatására vonatkozó döntéseit a költségek által diktált racionalitás határozza meg. A kontingencia-elmélet A szervezet teljesítménye attól függ, hogy struktúráját mennyire tudja megfeleltetni a környezeti feltételrendszernek. Az elmélet két fő tétele: -
a vezetés-szervezésnek nincs egyetlen legjobb útja,
-
a vezetés és szervezés különböző útjai nem egyformán hatékonyak.
a. A technológiai iskola Joan Woodward (1916-1971) a vállalat szervezeti felépítésének fő jegyeit az alkalmazott technológia befolyásolja leginkább. b. A nagyság iskola Az Aston kutatócsoport (Birmingham) vizsgálatai szerint a szervezeti méret (nagyság) gyakorolja a legnagyobb befolyást a szervezet struktúrájára. c. A külső környezet iskola A külső környezet meghatározó szerepét hangsúlyozza. -
Tom Burns és G. M. Stalker vizsgálatai (1961) szerint két ideális szervezeti forma körvonalazható: A mechanisztikus szervezet a viszonylag stabil környezethez, az organikus a változó feltételekhez alkalmazkodik.
