IPA CHEE Masterplan (HUHR/0901/2.1.3) Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület
Készítette: Euro Ultra Bt, Gyermán István 2.3. fejezet, Sanus Bt, Mátrai Árpád 1.5.6.7. fejezet, Szerkesztés, lektorálás: IME, Somogyvári Márta, Hardicsay Gizella
2
Tartalom IPA CHEE Masterplan ............................................................................................................... 1 Ábrajegyzék ............................................................................................................................... 4 Táblázatok jegyzéke ................................................................................................................... 4 Vezetői összefoglaló .................................................................................................................. 5 Bevezető ................................................................................................................................. 5 A Master Plan fejezeteinek az összefoglalása ........................................................................ 6 I. Bevezető: Útiterv és energiastratégia ...................................................................................... 9 1. Az energiastratégia kidolgozásának módszertani elvei ...................................................... 9 Az energiastratégia kidolgozásának folyamata .................................................................... 11 1.Egy adott régió energiaellátási lehetőségeinek feltérképezése...................................... 11 2. Energetikai trendek előrejelzése ................................................................................... 14 3.Az önkormányzati energiastratégiák lehetséges célrendszerei és az egyes célok közötti célkonfliktusok ................................................................................................................. 18 4. A stratégiaalkotás és a stratégiai döntéshozatal lehetséges módszerei......................... 21 5. A participatív döntéshozatali módszerek ..................................................................... 21 II. Önkormányzatok energiafelhasználása ............................................................................... 25 A tipikus önkormányzati energiafelhasználási területek ...................................................... 26 Fogyasztási helyszínek jellemző energia felhasználásai ...................................................... 27 A tipikus primer energiahordozók.................................................................................... 29 Az önkormányzati energia beszerzés optimalizálása ........................................................... 29 Primer energiahordozó váltás ........................................................................................... 29 Energiaszolgáltató váltás és tarifaváltás ........................................................................... 30 Az önkormányzat mint energiatermelő .................................................................................... 31 Geotermia ............................................................................................................................. 31 Napenergia ........................................................................................................................... 32 Biomassza............................................................................................................................. 33 Szélenergia ........................................................................................................................... 35 Egyéb energiatermelési lehetőségek .................................................................................... 36 III. Önkormányzatok energiahatékonysága .............................................................................. 36
3 Termikus szanálás ................................................................................................................ 36 Az önkormányzati energiahatékonysági beavatkozás területei: ........................................... 38 1. Felhasználói szokások megváltoztatása ....................................................................... 38 2. Épület héjazatának a szigetelése, épületszerkezeti beavatkozások .............................. 39 3. Energiafogyasztó berendezések cseréje ....................................................................... 40 IV. Az önkormányzatok energetikai tervezésével kapcsolatos korlátozó tényezők ................ 41 Pályázati rendszer ................................................................................................................. 41 Projektkockázati tényezők.................................................................................................... 43 A kockázatok az egyes projektfázisokban........................................................................ 44 Technológia működése ..................................................................................................... 49 Input energia kockázata .................................................................................................... 50 V. Baranya energiastratégiájának útiterve................................................................................ 51 Energetikai vízió .................................................................................................................. 51 Baranya megyei energiastratégia kidolgozásának útiterve .................................................. 52 1. Környezetelemzés ........................................................................................................ 53 2. Energetikai stratégiai célok megfogalmazása .............................................................. 54 3. Regionális energiainformációs rendszer létrehozása ................................................... 55 4. Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések és azok hatásvizsgálata .......... 58 5. Finanszírozási terv........................................................................................................ 60 6. Végrehajtási terv .......................................................................................................... 61 7.Kommunikációs terv ..................................................................................................... 61 8. Stratégiai kontroll kiépítése és folyamatos működtetése ............................................. 62 VI. Beruházás-gazdaságossági megfontolások ........................................................................ 63 Klasszikus önkormányzati beruházás-gazdaságossági megfontolások ................................ 63 Externális költségek ............................................................................................................. 63 Társadalmi hasznosság ......................................................................................................... 64 VII. Baranya energiastratégiájának javasolt fejezetei .............................................................. 67 Irodalomjegyzék: ...................................................................................................................... 69
4
Ábrajegyzék
1. ábra: A stratégia előrelátás folyamata
10. oldal
2. ábra A centralizált fosszilis energiatermelés hatása a régióra
17. oldal
3. ábra: A decentralizált energiatermelés hatása a régióra
18. oldal
4. ábra. Az energetikai projektek ciklusa
46. oldal
5. Ábra: A beruházások társdalmi hasznossága
67. oldal
Táblázatok jegyzéke
1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei
24. oldal
1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei
27. oldal
3. Táblázat. A biomassza felhasználási lehetőségei
34. oldal
4. Táblázat- Energetikai projektek működési kockázatai
51. oldal
5
Vezetői összefoglaló Bevezető A Baranya megye energetikai és energiahatékonysági Master plan-ja egy olyan időszakban íródott, amikor a magyar közigazgatás változásai miatt már nem lehetett tudni, hogy ki is lesz a célcsoportja ennek a munkának. Az útiterv ennek ellenére elkészült, s úgy gondoljuk, olyan általános útmutatást ad, amit fel lehet használni mind az egyes települések, mind a kisebb vagy nagyobb régiók energiastratégiájának kidolgozásához. Ugyanakkor tartalmazza azokat a Baranya megyére érvényes specifikumokat, amiket mindenféleképpen be kell építeni egy megyei vagy régiós energiastratégiába. Ez a tanulmány végigvezet a stratégiaépítés legfontosabb lépésein és elvein, s mindezt az energiastratégiára adaptálva teszi meg. Sajnos a stratégiai ismeretanyag elsajátítása és a stratégiai gondolkodás kifejlesztése mostohagyerek mind az oktatásban – és ezelől sajnos a gazdasági oktatás sem kivétel – mind a tervezésben. A legtöbbet hangoztatott érv szerint olyan gyorsan és hektikusan változnak a külső körülmények, hogy lehetetlen hosszú távú stratégiákat kifejleszteni, vagy azokat amint kifejlesztettük, már meghaladja az idő. A stratégia már elméletileg is arra készít föl – ha azt jól műveljük – hogy miképpen lehet a változó környezethez sikeresen alkalmazkodni. Az energetikában csak hosszú távra szabad tervezni, hiszen egy energetikai intézkedés, beruházás élettartama és hatása 20-40 vagy a legmodernebb technológiák esetében akár 60 év is lehet.
6
A Master Plan fejezeteinek az összefoglalása A bevezető fejezet összefoglalja a stratégiai folyamatot, bemutatja, hogy az energiastratégia kidolgozása mennyiben hasonló és mennyiben tér el a gazdasági stratégiák megalkotásától. Külön kitér arra, hogy milyen módon kell egy adott régió energiaellátási lehetőségeit feltérképezni, s milyen gazdasági és lakossági szektorok bevonása és fogyasztás elemzése szükséges ahhoz, hogy energetikai trendeket tudjunk előre jelezni. Az önkormányzati energiastratégia sem kerülheti meg azt, hogy kitűzzön bizonyos célokat, ennek a célrendszernek
a
keretét
az
általános
energetikai
célok,
mint
ellátásbiztonság,
környezetvédelem, gazdaságosság, innováció energiaszegénység mérséklése jelentik. A fejezet különleges része felhívja a figyelmet a Magyarországon még nem elterjedt participatív döntéshozatali módszerek előnyeire. A II. fejezet az önkormányzatok energiafelhasználásának néhány sajátosságára hívja fel a figyelmet, s felsorolja azokat a lehetőségeket, amelyekkel az energia-beszerzést optimalizálni lehet (energiahordozóváltás, energiaszolgáltató- és tarifaváltás), valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a gyakorlati tapasztalatok során milyen kényszerpályákra kerülhetnek az önkormányzatok egy-egy rossz szerződéssel. Az önkormányzatok egyre inkább érdeklődnek a saját energiatermelési-, illetve megújuló energiával történő energiaátalakítási lehetőségek iránt, ezért bemutatjuk azokat a megújuló energiára alapozott energiatermelési lehetőségeket, amelyek elérhetőek az önkormányzatok számára.
7 A III. fejezet az önkormányzatok energiahatékonyságát tárgyalja. Bevezetjük a termikus szanálás fogalmát, ami az épületek teljes héjazatának a szigetelését és a hűtést-fűtést kiszolgáló gépészeti berendezések szükség szerinti újratervezését, újrainstallálását jelenti. Kitérünk az energiafogyasztó berendezések cseréjére is, s csak érintőlegesen tekintjük át azokat a területeket, amelyek nem voltak ennek a projektnek a céljai között, így a közvilágítás, közlekedés, infrastruktúra fenntartása. A IV. fejezetben azokat a korlátozó tényezőket vesszük számba, amelyek mind az energiatermelési mind az energiahatékonysági beruházások esetén felmerülhetnek. Az egyik legfontosabb korlátozó tényező a finanszírozásban és a pályázati rendszerben keresendő. Miután az önkormányzatok nincsenek felkészülve az energetikai projektek lebonyolítására, ezért részletezve felsoroljuk, hogy az energetikai projektek megvalósítása során az egyes fázisokban milyen típusú kockázatokkal kell számolni és azok mennyiben befolyásolhatják a projektek sikerességét. Az V. fejezet bemutatja Baranya energiastratégiájának útitervét, azokat a lépéseket, amelyek a stratégiai tervezés lépései a misszió megfogalmazásától a környezetelemzésen át a konkrét stratégiai célok megfogalmazásáig és a beruházásokra lebontott intézkedésekig vezetnek. Felsoroljuk, hogy milyen terveket kell ahhoz elkészíteni, hogy sikeres legyen a stratégia implementációja. A VI. fejezet a beruházás-gazdaságossági megfontolások esetében kitágítja a horizontot, s nem elsősorban a konkrét kalkulációkra összpontosít, hanem azt mutatja be, hogy milyen - a
8 szoros pénzügyi kalkulációkon felüli - tényezőket is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a köz és a régió polgárai és közössége szempontjából is gazdaságos legyenek az energetikai stratégia alapján létrejövő beruházások. A VII. fejezetben Baranya energiastratégiájának javasolt fejezeteit adtuk meg, külön is kibontva azokat a részeket, amelyek a stratégiaalkotástól és a helyi sajátosságoktól függetlenül felhasználhatók bármilyen regionális energiastratégia megírásához.
9
I. Bevezető: Útiterv és energiastratégia 1. Az energiastratégia kidolgozásának módszertani elvei Az energiastratégia kidolgozása nem különbözik alapvetően az általános stratégia megalkotásától. A stratégiai előrelátás folyamatát mutatja be a következő ábra: 1. ábra: A stratégia előrelátás folyamata (saját szerkesztés Voros alapján):
Az energetikai stratégiák megalkotásakor sem kerülhetjük el ezeket a lépéseket. Az általános települési stratégiák (pl.: területfejlesztési stratégia, kulturális stratégia, gazdasági stratégia, stb.) megalkotásától annyiban tér el az energiastratégia tervezésének a folyamata, hogy itt látszólag elsősorban műszaki szakemberekre van szükség, akik átlátják az energiarendszerek
10 dinamikus összefüggéseit és képesek a különböző energiafajták és az energiahatékonyság technológiai összehangolására. Miután az energia átszövi az egész életünket, s a modern társadalom működésének és fejlődésének megkerülhetetlen, ám magától értetődő tényezője, ezért nagyon nehéz olyan területet találni, ahol nincsenek az energiapolitika és az energiastratégia által érintett célcsoportok.
A települési és regionális energiastratégiák
esetében az ő meglátásaikat, érdekeiket, kívánságaikat is figyelembe kell venni, s be is kell építeni a stratégiába. A műszaki és technológiai területről jövő szakemberek a fentebb vázolt stratégiai folyamatban elsősorban az inputok és az analízis terén tudnak nagyon sokat hozzátenni a munkához. A stratégiai előrelátás azonban már inkább a stratégiával és a rendszertervezéssel szélesebb körben foglalkozó településfejlesztési és gazdasági szakemberek sajátja. A stratégiai opciók kidolgozásához és az egyes stratégiák megvalósításához pedig elkerülhetetlen mind a politikai döntéshozók, mind a főbb érintett csoportok és végső soron az egész érintett lakosság bevonása. Nem csak a stratégia megvalósításának folyamatába, hanem már a stratégiai opciók kidolgozásába is be kell vonni azokat a társadalomtudományi és médiaszakembereket, akik értenek az adott érintett társadalmi csoport nyelvén, ismerik a kommunikációs szokásaikat és el tudják érni azt, hogy az energiastratégiát mindenki magáénak érezze és így végrehajtásra is kerüljön.
11
Az energiastratégia kidolgozásának folyamata 1.Egy adott régió energiaellátási lehetőségeinek feltérképezése Elméleti energiapotenciál Az egyes régiók energiaellátási lehetőségeit az elméleti potenciál kiszámításával kell kezdeni. Az elméleti potenciál azt adja meg, hogy milyen energia-sűrűségűek azok a végső soron a Napból érkező energiaáramok (felszínre jutó globálsugárzás, szélerősség, vízenergia kinetikus energiája); mennyi biomassza terem az adott területen, s mekkora a Föld hőjéből táplálkozó geotermikus energia, valamint milyen fosszilis és nukleáris energiahordozók találhatók a felszín alatt. Gyakorlati energiapotenciál A gyakorlati maximális energiapotenciál még mindig csak egy számított adat, azt mondja ki, hogy mennyi energia lenne hasznosítható, ha az adott energiaforrás kihasználáshoz szükséges valamennyi területet felhasználnánk, például, ha valamennyi mezőgazdasági területen energianövényt termelnénk, vagy minden háztetőre napkollektorokat, napelemeket és minden, arra alkalmas területre szélerőműveket telepítenénk. A gyakorlati reális potenciál már figyelembe veszi azokat a korlátozó tényezőket, amelyek a kínálat és kereslet akár szezonálisan, akár naponta jelentkező eltérő jellegéből adódnak. A napkollektorok méretezése és telepítése a legjobb példa erre, hiszen hiába fedek be egy tetőt teljesen napkollektorral, ha a meleg vizet nem tudják kihasználni az adott épületet használók.
12 Különösen jellemző ez az iskolákban, ahol meleg víz iránti igény pont akkor közel nulla, amikor a napkollektorok a legtöbb meleg vizet tudják szolgáltatni, vagyis nyáron. Technológiai potenciál Az energiahordozóban és az energiaforrásban rejlő maximális elméleti potenciál kiaknázására szinte soha nem vagyunk képesek a mai technológiánkkal. Az egyes áramtermelő berendezések hatásfoka nagyon eltérő. Ha egy napelem a beeső sugárzás 10-15%-át hasznosítja, akkor annak már örülni kell, hiszen maga a Napsugárzás különösebb erőfeszítések nélkül is elérhető. Egy biomassza kazán esetében azonban már nagyon rossz érték a 40-50%-os hatásfok, hiszen az energiahordozó manipulálása (kitermelés, szállítás, szárítás, előkészítés) is sok energiát emészt föl, nem is szólva arról a visszavonhatatlan tényről, amit az jelent, ha elégetjük az erdeinket. Miután egy energiastratégia hosszú távra készül, ezért számolni kell a technológiai fejlődéssel, de figyelembe kell venni azt is, hogy különösen az energetikában ez a fejlődés korántsem akkora, mint pl.: a számítástechnikában. A múltbeli technológiai váltások azt mutatják, hogy az az időszak, ami alatt egy technológia piaci részesedése eléri az 1%-ról a 10%-ot, körülbelül 50 év. (Marchetti- Nakicenovic, 1979; Marchetti, 1980). Ugyanez a tendencia ma ugyan látszólag felgyorsult az Európai Unió államaiban, hála a megújuló energia támogatására hozott intézkedéseknek, de még mindig 1520 évre becsülhetjük az újabb technológiák elterjedését.
13 Gazdasági - társadalmi potenciál Az energiastratégia inputjainak feltérképezéséhez figyelembe kell venni a gazdaságitársadalmi potenciált is. Az, hogy egy modern technológia mennyiben válik be, attól is függ, hogy milyen társadalmi környezetben, milyen kulturális viszonyok közt szeretnénk azt alkalmazni (Somogyvári 2008). A napenergia elterjedése Magyarországon még mindig gyerekcipőben jár, pedig annak felhasználása Nyugat-Európában már magától értetődő. Egy olyan technológia alkalmazása egy periférikus területen, ami magasabb technológiai műveltséget, adott esetben informatikai eszközök használatát is feltételezi, szükségszerűen vezethet a csődhöz. Nem csak az aprófalvas, nehezen elérhető területeken, de egyes nagyobb városokban is problémát okozhat akár egy napkollektor, vagy egy pelletkazán meghibásodásának azonnali javítása, s a nagy távolságok miatt sokba kerülhet a karbantartás is. A magyar jogi-engedélyezési környezet nagyon bonyolult és a változásai szinte követhetetlenek. Magyarországon korábban egy geotermális beruházáshoz több mint 40 engedélyt kellett beszerezni, de valamennyi engedélyezési folyamat átláthatatlan és nagyon nehezen teljesíthető (Energiaklub 2010).
A bányatörvény szerint a nagy entalpiájú
beruházásokhoz ma már meg kell szerezni a koncessziós jogot, a kötelező átvételi rendszer helyébe lépő támogatásról hivatalosan még semmit nem lehet tudni, ami megakadályozza a megfelelő projektek, de a regionális stratégiák tervezését is.
14 A gazdasági tényezők azok, amelyek regionális és települési szinten elsősorban mozgatják az energiahatékonysági és megújuló energetikai beruházásokat. Az önkormányzati szektor elsősorban a pályázatokhoz igazítja a tervezett beruházásait, s csak annak lehet sikere, aki sikeresen pályázik - illetve csak olyan témában tudnak előrelépni a települések és a régiók, amelyekre éppen pályázatot írnak ki. Ez megnehezíti a koherens energiastratégia kiépítését, amelynek tartalmaznia kell azt is, hogy milyen sorrendben érdemes megvalósítani az egyes beruházásokat ahhoz, hogy maximális nyereséget lehessen elérni mind energia megtakarítás, hatékonyságnövelés, mind költségmegtakarítás tekintetében. 2. Energetikai trendek előrejelzése Az energia árának változása A fosszilis energia ára a trendek szerint emelkedni fog, ám ennek az emelkedésnek a mértékét senki nem tudja előre jelezni, hiszen egy ilyen előrejelzés azt feltételezné, hogy ismerjük a jövőbeli gazdasági trendeket, az ipar energiaigényét, s tudjuk azt is, hogy mikor érjük el az olaj-csúcsot, bár ezt egyesek szerint már el is értük. A megújuló energia esetében is nagyon nehéz az előrejelzés, bár a nap- és szélenergia látszólag ingyen van, de a karbantartási és pótlási költségek, illetve a technológia árváltozása, valamint a támogatási rendszerek meglehetősen hektikus változásai miatt nagyon nehezen prognosztizálható.
A Magyar
Energiahivatal felkérésére készült Pylon tanulmányok a múltbeli költségekre viszonylag jó benchmarkként szolgálnak, amit az egyes projektek tervezésénél érdemes figyelembe venni (Pylon 2010).
15 A biomassza esetében nagyon fontos megjegyezni, hogy ahogy azt később bemutatjuk, nem az energetikai felhasználás az egyetlen haszonvevése a biomasszának, legyen az erdei hulladék, melléktermék vagy energianövény, úgyhogy a regionális energiastratégia tervezésénél nagyon gondosan számba kell venni mind a mezőgazdaság, mind a feldolgozóipar, mind az egyéb ipari hasznosítás által gerjesztett keresletet. Az energiarendszerek jellegének változása A fosszilis energiagazdálkodás alapvető technológiai és gazdasági struktúrái a 20. század elején alakultak ki, s a mai napig nem sokat változtak (Mautz, 2006). Az energiát a felhasználás helyétől távol, centralizáltan állítják elő, vagy az energiahordozót valahol nagy távolságban termelik ki, s különféle vezetékeken illetve egyéb transzport segítségével juttatják el a fogyasztókhoz. Az energetikai szektor centralizált technikai és gazdasági szervezetek kezében van, piaci hatalmuk egy világméretű oligopolisztikus piaci struktúrát hozott létre, ami a jövőben biztosan változni fog. Walder (2006) nyomán felvázoljuk, hogy milyen hatást gyakorol a centralizált fosszilis energiatermelés, illetve a decentralizált megújuló energián alapuló energiatermelés az egyes régiók gazdaságára.
16 2. ábra A centralizált fosszilis energiatermelés hatása a régióra
A centralizált fosszilis technológiák a szén, kőolaj, gáz, urán felhasználását jelentik, s ez kiegészül a centralizált megújuló energiák közül a nagyvízi erőművekkel és az onshore, illetve offshore szélerőművekkel. Az a gyakorlat, ami szerint a biomasszát nagy, akár 4050MW-os erőművekben égetik el, kifejezetten Kelet-Európára jellemző, a pécsi Pannonpower biomassza
blokkja
a
legnagyobb
Európában,
s
természetesen
a
centralizált
energiafelhasználáshoz tartozik és osztozik a centralizált rendszerek minden hátrányában.
17 3. ábra: A decentralizált energiatermelés hatása a régióra
A decentralizált megújuló energiatermelés kiterjed a kisvízi erőművekre, a szélerőművekre, a különböző
alapanyagokra
(fára,
lágyszárú
növényekre,
ipari
és
mezőgazdasági
melléktermékekre) alapozott biomassza hasznosításra, a biogáz nyerés különböző lehetőségeire a depóniagáztól az állati trágyán keresztül a szénáig, a növényi alapanyagokból és az állati melléktermékekből gyártott bio-üzemanyagokra (biodízel, etanol), de a napenergiát hasznosító különböző napkollektoros és napelemes rendszerekre és a geotermia hasznosítására is. A decentralizált megújuló energiatermelés legnagyobb gazdasági előnye a variabilitásban rejlik, s ez lehetővé teszi, hogy a különböző régiókra egy-egy specifikus energia-mixet dolgozzunk ki. A decentralizált energiatermelés során az energiát a felhasználás helyén, vagy annak közelében állítjuk elő. Ez a gyakorlatban a villamosenergia-termelés és/vagy a hőenergia,
18 illetve hűtési energia előállításának innovatív útjait jelenti gázmotorokkal, gázturbinákkal, mikro turbinákkal, tüzelőanyag cellákkal, napkollektorokkal és napelemekkel, kis biomassza fűtőművekkel.
Így a hálózati veszteségek drámaian csökkennek, vagy el is tűnnek, s a
transzformációs és elosztási veszteségek is jóval kisebbek, mint a centralizált energiatermelés során. Miután egész Európában az energiaigény növekedésével számolnak, különösen az áramfelhasználás terén, a decentralizált energiatermelés egyik legnagyobb előnye, hogy nincs szükség nagyon nagy beruházásokra a távvezetékekbe. A villamosenergia-termelést hőenergia termeléssel is össze lehet kötni, hiszen a megtermelt hő helyben, vagy kis távolságra szállítva felhasználható, így a decentralizált energiatermelés hatásfoka akár a 90%-ot is elérheti, s csökken a CO2 kibocsátás is (McDonald, 2004). A fosszilis energia árának növekedése mellett a legfontosabb jövőbeli trend minden bizonnyal a decentrális energiatermelés előtérbe kerülése lesz, amire a magyar önkormányzatoknak és régióknak is fel kell készülniük, s érdemes azoknak az úttörő magyar projekteknek a tanulmányozása, mint a MIKROVIRKA. 3.Az önkormányzati energiastratégiák lehetséges célrendszerei és az egyes célok közötti célkonfliktusok Az energiapolitika klasszikus céljai közé a gazdaságosság, a biztonság és a környezetvédelem tartozik.
A gazdaságosság ebben a megfogalmazásban a piacgazdasági értelemben vett
gazdaságosságot jelenti, a minél költséghatékonyabb energiatermelést és felhasználást. A környezetvédelem, vagyis az energiatermelés környezetterhelésének csökkentése ezzel a
19 céllal konfliktusban van. Az energiahordozók mai árstruktúrája oda vezet, hogy villamos energiát legolcsóbban a környezetet leginkább terhelő erőművek tudnak termelni, ezek a szénnel működő erőművek. Ne tévesszen meg bennünket, hogy Magyarország már lassan minden szenes erőművét bezárta, hiszen a magyar áramimport a külföldi részben szenes erőművekből származik, s részaránya 2011-ben a téli hónapokban elérte a 15%-ot (MAVIR). Az ellátási biztonság problémája az 1970-es évek olajválsága óta folyamatosan a politikai diskurzus középpontjában van. A világ egyes régiói távoli, politikailag instabil országok energiahordozóira van utalva, s ezek közül az energiahordozók közül az eddig feltárt és működő olaj és gázmezők kimerülőben vannak. Az ellátási biztonságot veszélyezteti ezen felül az is, hogy a nagy komplex energetikai ellátórendszerek egyre sérülékenyebbnek bizonyulnak, egy-egy kisebb hiba akár egész országok elsötétüléséhez vezethet. Ha végignézzük a Wikipédia áramszünetekkel foglalkozó oldalát, akkor látjuk, hogy a „nagy” legalább egymillió fogyasztói órát érintő áramszüneteket felsoroló bejegyzések 2000-től sokasodnak. Az ellátási biztonságot a jövőben nem csak az energiahordozók és a hálózat karbantartásából illetve komplexitásából adódó tényezők csökkentik, hanem a hiányzó kapacitások is. Az ellátási problémák rendszeresen jelentkeznek a baranyai aprófalvas, dombos területeken is, ahol a rosszul karbantartott hálózatok egy-egy vihar után vagy a ráfagyott jég miatt gyakran megsérülnek, s akár napokig is kell várni a javításukra. Magyarországon 2020-ig kb. 6000-6500 megawattnyi, új áramtermelő-kapacitás kiépítésére lenne szükség ahhoz, hogy fedezhető legyen az évente 1,5-2 százalékkal növekvő hazai
20 áramigény és ki lehessen váltani a régi, műszakilag és környezetvédelmi szempontból elavult erőműveket. Az önkormányzatok számára ez a tény azt is jelentheti, hogy érdemes a decentralizált áramtermelési megoldásokban gondolkodni legyen az a hálózatra visszatápláló fotovoltaikus napelem, vagy biogázon alapuló gázmotor. A klasszikus energiapolitikai célok mellett megjelenik a hozzáférési jog, mint alapjog, vagy emberi jog is az energiapolitikában. Egész Európában találkozunk a szociális tarifával, ami egy olcsóbb tarifát és így a szegényebb rétegek szubvencionálást jelenti. A magyar Villamosenergia törvény (VET) a védett fogyasztók körébe sorolja azokat, akiket nem lehet akkor sem kikapcsolni a rendszerből, ha nem fizetik a számlát, számukra egy korlátozott szolgáltatást kell mindenképpen nyújtani. Sok önkormányzatnál, különösen az Ormánságban nem elég, ha a szorosan vett közszférára terjed ki az energiastratégia. Az energiaszegénység elterjedése miatt a kártyás mérők felszerelése mellett meg kellene gondolni bizonyos minimális elektromos teljesítmény kiszolgálására napelemek felszerelését a szociálisan rászorulók házaira, illetve olyan low-tech megoldások elterjesztését, ami a napenergia és a biomassza jobb hatásfokú felhasználását teszi lehetővé. Az ilyen programok összhangban lennének a Német Szövetségi Köztársaság kormánya mellett működő, a globális környezeti változásokkal foglalkozó tudományos tanács (WBGU) által megfogalmazott célkitűzéssel, miszerint a jövőben mindenki számára alanyi jogon biztosítani kell bizonyos energiamennyiséget (WBGU 2008).
21 Ezeknek a céloknak a hosszútávú megvalósítása csak folyamatos innovációval lehetséges, így az innovációt is felvehetjük az energetika célrendszerébe, mint ahogy az például hangsúlyosan megjelenik a svájci energiapolitikában (Gutzwiller 2005). Az, hogy az energetikai innovációnak milyen hatása lehet egy térség fejlődésére, nagyon jól példázza az ausztriai Mureck és Güssing esete, ahol az Európai Unió, Burgenland és az osztrák kormány segítségével, de elsősorban helyi kezdeményezéseket kihasználva indították el azt a megújuló energetikai programot, amivel sikerült a településeket energiafüggetlenné tenni, s a biztosan és stabil áron elérhető energia a térségbe csábított jó néhány gazdasági szereplőt is. 4. A stratégiaalkotás és a stratégiai döntéshozatal lehetséges módszerei Egy régió számára csak akkor lehet egy végrehajtható és hosszútávra szóló stratégiát kialakítani, ha a régióban lakók magukénak érzik a területet és közösségként tekintenek önmagukra. A közösségi energiarendszerek kialakítása nem csak azokban a kisebb falvakban jelenti a járható utat, ahol az emberek ismerik egymást és megbíznak egymásban (Rosenbaum 2005), hanem az energiastratégia kilapítása önmagában is közösségépítő erejű lehet. Az energiastratégiák kialakításában nagyon nagy szerepet játszhatnak a jövőben a ma még csak ritkán, alkalmazott közösségi tervezési módszerek. 5. A participatív döntéshozatali módszerek A részvételi tervezés a kormányzat és a közösség közötti folyamatos párbeszédre épülő, ún. deliberatív demokrácia egyik módszere, ami azt jelenti, hogy a tervezési folyamatban aktívan részt vesznek a társadalom széles rétegei.
Ha egy energiastratégia részvételi tervezését
22 szeretnénk megtervezni, akkor nagyon sok apró, technikainak látszó, ám a végeredményt annál jobban befolyásoló kérdésre kell választ adnunk.
A következő táblázatban kicsit
leegyszerűsítve azt mutatjuk be, hogy a ma Magyarországon alkalmazott energiastratégiai tervezési folyamatokban hogyan vesznek részt az egyes szereplők. Az ábrából világosan látszik, hogy a települési energia stratégiák tervezésének mai formájában a legnagyobb ellentmondás a különböző szerepek aszimmetriájában van: más dönt – direkt vagy indirekt módon a döntéshozók elé tálalt információk segítségével - a stratégiáról és más viseli annak következményeit.
23 1. Táblázat. A stratégiaalkotás néhány kulcsfolyamata és az érintett csoportok részvételi lehetőségei Szereplők
Az
Információk
Döntési
Döntés
Kontroll
Stratégiai
információk
megértésének
kompetenciák
hatásának
lehetősége
folyamat
elérhetősége
képessége
elszenvedése
újraindításának lehetősége
Választott vezetők
Korlátozott
Korlátozott
Van
Korlátozott
Korlátozott
Korlátlan
Hivatalnokok
Korlátozott
Korlátozott
Nincs
Korlátozott
Van
Korlátozott
Szakértők
Korlátlan
Korlátlan
Nincs
Nincs
Korlátozott
erősen korlátozott
Érintett csoportokat
Erősen
Erősen
Nincs
Korlátlan
Nincs
Nincs
reprezentáló lakosok
korlátozott
korlátozott
Érintetteket
Korlátozott
Korlátozott
Nincs
Korlátlan
Erősen
Nincs
képviselő
korlátozott
civil
szerveződések Érintett
Erősen
Erősen
csoportokból
korlátozott
korlátozott
Erősen
Erősen
korlátozott
korlátozott
Nincs
Korlátlan
Nincs
Nincs
Nincs
Korlátlan
Nincs
Nincs
jelentkező önkéntesek Teljes lakosság
Bár a településfejlesztési és energetikai szakértők azok, akik optimális esetben a legnagyobb mértékben hozzáférnek az információkhoz, illetve ők azok, akik képesek is megérteni ezeket az információkat, a döntés joga a választott vezetőké. A vezetők általában nem energetikai szakértők, sokszor fogalmuk sincs arról, hogy mi a következménye egy- egy döntésnek. Nem beszélnek egy nyelvet a szakértőkkel, s azt sem tudják megállapítani, hogy a szakértők jó munkát végeztek-e, de a döntés terhe mégis az övék. A kontroll a hivatal és a hivatalnokok
24 feladata lenne, de ennek a személyi feltételei általában nem adottak: csak néhány esetben van a településnek energetikusa, sok kisebb (és nagyobb) településen nem is létezik ez a poszt. Az
energiastratégiát
megíró,
rendszerint
külső
megbízott
szakértők
a
döntések
megvalósításával és a kontrollal már nem foglalkoznak, elképzelhető, hogy nem is tudják meg mi valósult meg abból a tervezetből, amit letettek az asztalra.
A döntések hatását teljes
egészében a lakosságnak és az egyes lakossági érintett csoportoknak kell elszenvedniük, ami az új beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási terhektől egészen az energetikai tarifák változásán át a különböző energiatermelő üzemek környezetterhelésének elviseléséig terjed. Ezekből az aszimmetriákból szükségszerűen adódnak a települési stratégia végrehajtásának nehézségei, a lakosság érdektelensége vagy elégedetlensége, s azokban az esetekben, amikor a lakosságot az általában alkalmazott egyoldalú kommunikációval nem sikerül megnyerni, szinte kódolva van a stratégiai tervek csődje. A részvételi tervezés igénye az eddigi módszerek hiányosságaiból, az egész rendszer szuboptimális működéséből adódik. Egy stratégia akkor működik jól, ha mindazok részt vesznek a tervezésben, akiket érint, azok döntenek, akiknek viselni kell a döntés következményeit, s folyamatosan lehetőségük van a végrehajtás kontrolljára. A részvételi tervezés gyakorlati megvalósítására tesznek kísérletet Szent István Egyetem kutatói Szadán (Kohlheb-Mátyás).
25
II. Önkormányzatok energiafelhasználása A település mérete befolyásolja az önkormányzatokat terhelő energiaköltség mértékét is. Egységes kimutatás sajnos jelenleg nincs, de az önkormányzatoknak éves költségvetésük 6 – 15 %-át kell energia felhasználásuk finanszírozására fordítaniuk. Amennyiben nem változtatnak energiafelhasználási profiljukon, akkor éves költségvetésük tervezésénél az energia költségek folyamatos emelkedésével kalkulálhatnak. Ezen a ponton problémát jelent az is, hogy az önkormányzatok döntő többsége a normál – idősoros – könyvelésen kívül semmilyen nyilvántartást nem vezet az energia fogyasztásáról, energia költségeiről. Az IPA CHEE projekt keretében tartott workshopok, megbeszélések, konferenciák alkalmából megkérdezett polgármesterek, önkormányzati vezetők töredéke tudta azt, hogy mennyi az éves energiaköltségük, de még kevesebben tudták azt lebontani az egyes energiafajtákra. Az éves költségvetési terv, vagy zárszámadás elkészítésekor is alig akad önkormányzat, amelyik százalékosan kimutatná az energiára fordított összegeket. Még a nagyvárosok esetében is ritka az önkormányzati energetikus foglalkoztatása. Több esetben található energetikus nagy önkormányzati intézménynél, mint önkormányzatnál. A konkrét
energiafogyasztási
nyilvántartás és megfelelő szakember hiánya nem teszi lehetővé felelős energiagazdálkodás folytatását. Ennek következménye, hogy gyakorlatilag alig történik veszteségfeltárás az önkormányzati szférában. Talán a legpéldamutatóbb kivétel Tata, ahol szinte legelőször készült Magyarországon olyan önkormányzati energiastratégia, ami a veszteségfeltárást és az arra alapozott intézményi
26 rehabilitációt helyezte a központba, s ez az energiastratégia is évről évre aktualizálásra is kerül. Az energiafelhasználás nagyban függ az adott intézményi épületek korától, karbantartottságától. Egyértelműen megállapítható, hogy minél kisebb egy település, annál öregebbek, korszerűtlenebbek az épületei, aminek következtében fajlagosan több energiát fogyasztanak. A korszerűtlenség sok esetben az energia átalakító rendszerek esetében áll fenn. Nem egy önkormányzat esetében találkozhatunk parapet konvektoros fűtéssel, amely az egyik legalacsonyabb hatásfokú gázfűtés, de a Dél-Dunántúli régió apró falvaiban láthattunk már olyan óvodát is, ahol a drága gázkazán helyett barnaszénnel, majd fával fűtötték a hivatalosan már kiselejtezett, s meglehetősen rozoga állapotú, átrakásra érett cserépkályhákat, hogy valamiféleképpen kijöjjenek a szűkös költségvetésükből.
A tipikus önkormányzati energiafelhasználási területek A következő táblázatban bemutatjuk azokat az energiafogyasztó intézményeket, amelyek tipikusan önkormányzati kezelésben vannak: 2. Táblázat: Az önkormányzati kezelésben levő energiafogyasztó egységek
Önkormányzati funkciók Igazgatás Oktatás Egészségügy Szociális szféra Turisztikai szolgáltatások Kulturális szféra Infrastrukturális
Intézmények Irodaépületek: polgármesteri hivatalok, bíróságok, jegyzői hivatalok okmányirodák, egyéb igazgatási intézmények Bölcsődék, óvodák, iskolák, gimnáziumok, szakképző intézmények, kollégiumok, ifjúsági táborok, Rendelőintézetek, orvosi rendelők, kórházak, szanatóriumok, laboratóriumok Nyugdíjasházak, szociális intézmények, szociális foglalkoztatók, napközik, hajléktalan ellátás intézményei, anyaotthonok, szociális lakások hotelek, motelek, fürdők, kempingek, táborok Múzeumok, művelődési házak színházak, kiállítótermek, könyvtárak, sportlétesítmények, stadionok, tornacsarnokok, sportpályák, nyaralók, táborok, Közvilágítás, útkezelés, kommunális szemét összegyűjtése és lerakása, vízszolgáltatás,
27 szolgáltatások Közlekedési szolgáltatások
temetők üzemeltetése, piacterek üzemeltetése Tömegközlekedés,
Forrás: MEP Guide p.12 alapján saját szerkesztés
Ez a táblázat arra mutat rá, hogy milyen széles körű, csaknem minden szektort átívelő terület energiagazdálkodási feladatait kell megoldania az önkormányzatoknak, s ez a sokszínűség csak fokozódik, ha egy egész régiót szeretnénk egységes energiastratégia keretében kezelni.
Fogyasztási helyszínek jellemző energia felhasználásai Az önkormányzati energiafelhasználás, annak gyakorisága, egyenletessége
alapján,
többféleképen csoportosítható a felhasználás folyamatossága, illetve a hőtermelési energiahordozók/energiaforrások, illetve a villamosenergia felhasználás szerint. Folyamatos felhasználás, mind hőtermelési energiahordozók, mind villanyáram terén pl.: a szociális otthonok, a folyamatos üzemű egészségügyi ellátóhelyek, a nevelőotthonok, a közétkeztetési konyhák. A fenti intézmények általánosságban folyamatos üzeműek. Az energiaigény ezekben az esetekben dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak, elektromos berendezéseket üzemeltetnek. Egyműszakos munkahelyszerű felhasználás, mind hőtermelési energiahordozók, mind villanyáram terén a Polgármesteri Hivatal, a különböző igazgatási funkciót kiszolgáló irodák és hivatalok.
A fenti intézmények általánosságban nem folyamatos, hanem normál
munkarend szerinti üzeműek. Általában heti 4,5 - 5 munkanapon van bennük tevékenység. Az
28 energiaigény ezekben az esetekben is dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak, elektromos berendezéseket üzemeltetnek. Többműszakos munkahelyszerű felhasználás, mind hőtermelési energiahordozók, mind villanyáram terén történik a kulturális intézményekben. A fenti intézmények általánosságban vegyes üzeműek. A kisebb települések esetében az sem jellemző, hogy minden nap van bennük tevékenység, azonban a tevékenység többször előfordulhat hét végén, munkaszüneti napon is. Nagyvárosok esetében akár folyamatos üzem is lehet. Működési rendjükre az is jellemző, hogy egyes napokon a tevékenységi időtartam meghaladja az egy műszakot (8 órát). Az energiaigény ezekben az esetekben is dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak, elektromos berendezéseket üzemeltetnek. Időszakosan többlet energiaigényt jelenthet a rendezvényekkel kapcsolatos többlet melegvíz igény, illetve a szcenikai, hangtechnikai eszközök, esetenként jelentős többlet áram igénye. Nem egész évben üzemelő intézmények, mind hőtermelési energiahordozók, mind villanyáram terén a bölcsőde, óvoda, iskola. A fenti intézmények általánosságban nem folyamatos, hanem a tanrendnek megfelelően, egyfajta szezonális munkarend szerinti üzeműek. Általában heti 5 munkanapon van bennük tevékenység, de elsősorban az iskolák esetében előfordulhat hétvégi program is. A bölcsőde és az óvoda esetében sokkal rövidebb az évközi szünet, mint az iskoláknál. A napon belüli üzemidő általában 1,5 műszaknak vehető.
29 Az energia igény ezekben az esetekben is dominánsan kommunális jellegű. Az időjárás függvényében fűteni, vagy hűteni kell, használati melegvízre van szükség, illetve világítanak, elektromos berendezéseket üzemeltetnek. Egész éves villanyáram felhasználás jellemző a közvilágításnál. A település önkormányzati tulajdonú utcáit és tereit, jogszabályi előírás alapján minden éjszaka meg kell világítani. A szezonális változások következtében a közvilágítás üzemideje 6 és 14 óra időtartam között változik. A tipikus primer energiahordozók Ma Magyarországon elsődleges energiahordozónak számít hőtermelés szempontjából a vezetékes földgáz, és amennyiben a közvilágítást és az elektromos berendezések működtetését is számba vesszük akkor a villanyáram. A tömegközlekedés esetében a gázolaj, a személygépkocsik üzemeltetésénél a gázolaj/benzin az uralkodó. Ezek az energiahordozók ma még megkerülhetetlenek.
Az önkormányzati energia beszerzés optimalizálása Primer energiahordozó váltás Nyugodtan állítható, hogy mostanra viaszfordíthatatlanul elindult az a folyamat, amely az önkormányzatoknál a fűtés/távhőszolgáltatás esetében az elsődleges energiaforrások terén előtérbe helyezi a megújuló energiaforrásokat. Ezek a megújuló energiaforrások elsősorban a biomasszát jelentik a téli fűtés esetében az egyre drágábbá váló gáz kiváltására, s megjelenik
30 az igény a villamos áram termelés és a hőtermelés kombinációjára is mind biogázra (esetleg depóniagázra), mind fára alapozva. Ugyancsak a fűtési igény kielégítését szolgálhatja a termálvíz-kincs kiaknázása is. Energiaszolgáltató váltás és tarifaváltás Az Európai Unió célja az energiapiacok liberalizációjával az volt, hogy a kvázi-monopol helyzetben levő energiaszolgáltatók piaci túlhatalmát megtörje és a verseny segítségével csökkentse
az
energiaárakat.
Az
önkormányzatok
tárgyalóképessége
az
egyes
energiaszolgáltatókkal szemben azon alapul, hogy mekkora a fogyasztásuk és mennyire likvidek. Az áram és gázszolgáltatási tarifák között sok önkormányzat nem tud és nem is akar eligazodni, az IPA CHEE projekt keretében találkoztunk olyan energiaszámlával egy kisebb településen, amin mindenki számára ismeretlen és megmagyarázhatatlan tételeket számlázott ki évek óta a szolgáltató, s senkinek sem jutott eszébe megkérdezni, hogy miért kell ezt a tételt fizetnie. Azok a vállalkozások, amelyek az áram és gázszámlák utólagos átvizsgálást sikerdíj fejében vállalják, jónéhányszor találnak rosszul kiállított számlákat, ez egyébként a Dél-Dunántúli területen nem annyira jellemző, ahogy egy ilyen cég képviselőjétől személyesen megtudtuk. A Dél-Dunántúl kisebb falvai, de gyakran nagyobb városai is a 200-as években hosszútávú szolgáltatási szerződést kötöttek a helyi villamosenergia illetve a távhő biztosítására. Ezek a gyakran 10-15 éves szerződések, amelyek fejében bizonyos ígéreteket tett a szolgáltató arra, hogy nem, vagy csak kisebb mértékben emeli a távhődíjat, vagy végrehajtott néhány
31 energiahatékonysági beruházást az önkormányzati épületeken, melyek lassan futnak ki, s amíg ezek érvényben vannak, addig ezen önkormányzatok nem cserélhetnek sem szolgáltatót, s nem indulhatnak el az önálló energiatermelés útján sem (Stemler 2010).
Az önkormányzat, mint energiatermelő Az önkormányzatok és az önkormányzatokat összefogó régiók helyzetüknél, nagyságuknál természeti és gyakorlati potenciáljuknál, s tőkeerősségüknél fogva egymástól nagyon eltérő helyzetben vannak, de valamelyik megújuló energiafajta azonban mindenütt elérhető. Természetesen nem mindegyikkel lehet azonos szintű költségcsökkentést elérni.
A
következőkben végigvesszük azokat a főbb tényezőket, amelyek meghatározzák az egyes megújuló energiára alapozott energiatermelési módokat.
Geotermia A megújuló energiaforrások egy része helyfüggő. Nem mindenütt gazdaságos geotermál energiában gondolkodni, mert amíg a Dél-alföldön már 1000 m-es mélységben fűtéshez megfelelő hőmérsékletű termálvíz áll rendelkezésre, addig a közép Dunántúlon 3000 m-re vagy mélyebbre kell hasonló hőmérsékletért lefúrni. Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek valamilyen “forró pont” fölött vannak, s különösen ott, ahol az előző szénhidrogénfúrások már megalapozták a kutatásokat, a nagyon nagy, milliárdos nagyságrendű beruházási összegek ellenére érdemes a geotermia kiaknázásában gondolkodni. Ez ugyanis nem csak az önkormányzatok energetikai gondjait oldja meg.
Amikor egy
32 kaszkád rendszerben a helyi termálfürdő, a lakások fűtése és az üvegházi termelés is összeköthető, ezzel az egyes hőlépcsőkben leadott energia nem csak közvetlen fűtési célt szolgál, hanem értékteremtő gazdasági tevékenységet tesz lehetővé, s munkahelyeket is teremt.
Napenergia Magyarország földrajzi elhelyezkedése, a napsugárzási jellemzők, szezonális hatások figyelembe vételével egy jól megtervezett, gondosan kivitelezett rendszer esetében a használati melegvíz 75 – 80 %-ban, a fűtés 25 – 30 %-ban, a klimatizálás 100 %-ban megoldható napenergiával. Mind használati melegvízellátás (HMV), fűtés rásegítés, klimatizálás esetén szóba jöhet a napkollektor. Amit nagyon meg kell fontolni, az a fentebb leírt
csoportosítás
aszerint,
hogy
az
egyes
önkormányzati
intézmények
milyen
egyenletességgel és milyen szezonalitással tudják kihasználni a napsugárzás energiáját. Amíg egy iskolában általában nem éri meg napkollektorokkal kielégíteni a melegvíz igényt, s ha napkollektort szerelnek fel, akkor az elsősorban csak síkkollektor lehet, hiszen a vákuumcsöves kollektoroknak árt, ha nem vezetik el a nyári hulladék hőt, addig egy olyan intézményben, ahol folyamatosan konyha is működik, s netalántán egy kisebb panziót illetve néhány vendégszobát is találunk, mint Véménden, már nagyon jó befektetés a vákuumcsöves kollektor. Mindenütt, ahol megfelelő tetőfelület áll rendelkezésre fel lehet szerelni a fotovoltaikus napelemeket, amelyek elsősorban a saját igények kiszolgálást végzik, de azokban az
33 időszakokban- így nyáron egy oktatási intézményben, amikor nincs saját fogyasztás, betáplálnak a hálózatra, s megfelelő méretezés esetén akár nullára is kihozhatják az energiaszámlát.
Biomassza Magyarországon a megújuló energia felhasználás legnagyobb arányban biomasszával történik, s miután ez érhető el a legkönnyebben, a legkisebb beruházással, ez térül meg leggyorsabban, s ez az az energiahordozó, amivel szemben mindenkinek pozitív az attitűdje, az önkormányzatok és a régiók, de az ország számára is a biomassza tűnik a jövő energiahordozójának. Ezeket a terveket azonban nagyon sok minden keresztül húzhatja, hiszen a biomasszáért nagyon sok szektor verseng az energetikán kívül, ahogy ezt a következő ábra is mutatja. 3. Táblázat. A biomassza felhasználási lehetőségei (saját szerkesztés Kamm et al. 2006 nyomán)
Biomassza fajtái Gabonanövények, széna, szudáni fű Mg-i melléktermékek: szalma, kukoricaszár, Fa
Átalakítási folyamatok Fermentáció Biogáz Olajpréselés Poligeneráció Elégetés Szén-fa együttégetés
Termékek Hajtóanyagok: bioethanol, biodízel, biogáz, biometán Energia Elektromos energia. Hőenergia Vegyi anyagok: műanyagok, oldószerek, ragasztók, zsírsavak, orvosságok, festékek, pigmentek, tenzidek Élelmiszer és állati takarmány Ipari nyersanyagok és építőanyagok Talaj tápanyagtartalmát fokozó termékek és melléktermékek Állattenyésztéshez szükséges alomanyag
34
Ahogy látjuk már magában a mezőgazdaságon belül is versengés folyik a biomasszáért – különösen igaz ez a szalmára, amelyet ha visszadolgozunk a talajba, akkor az hosszú távon is fenntartja a kívánt talajszerkezete és csökkenti a műtrágya-igényt, de ha évről évre elviszünk, akkor az a talaj kimerüléséhez vezet. A biomasszáért a mezőgazdaságon k ívül is nagyon sok iparág verseng, s megindultak a kutatások, sőt már az első kísérleti gyárakat is tervezik, ahol a biomasszából műanyagot szeretnének gyártani. Ma az önkormányzatok számára a biomassza népszerűsége az elérhetőségéből és a gáznál olcsóbb árából adódik, de hosszú távon, ha valamennyi fent felsorolt szektor nagyobb volumenben is megjelenik, akkor a biomassza ár radikálisan emelkedni fog. Erre ékes példa a pécsi Pannonpower fatüzelésű blokkjának megjelenése, ami egekbe röpítette a tűzifa árát. A biomassza égetés két megoldatlan problémája az adott esetben nagy mennyiségben keletkező, s valójában veszélyes hulladéknak számító hamu elhelyezése, hiszen azt a káliumban, ámbár gazdag, de erősen lúgos anyagot talajjavító anyagként csak ellenőrzött körülmények között talajvizsgálat után nagyon óvatos technológiával szabadna kijuttatni a földekre. A másik probléma biomassza égetés levegőterhelése, hiszen a szerves anyagok elégetésénél keletkező aromás szénhidrogének és finom por jelentősen rontja a kibocsátás környékének levegőminőségét. Az egyetlen biomassza felhasználási módszer, ami kielégíti a mezőgazdaság és az energetikai kereslet igényeit is, a biogáz termelés. A biogáz termelés után keletkező anyagok ugyanis
35 trágyaként kiszórhatók a földekre. A biogázzal történő áramtermelés csak akkor mondható energetikailag és gazdaságilag is indokoltnak, ha nem csak az áramot, hanem a hőt is felhasználják egész éven át. Ehhez vagy a település közepébe kell telepíteni az üzemet, amit nagyon sok osztrák és német településen látunk, vagy a hőt nagyon drága szuperszigetelt vezetéken kell a hőfogyasztókhoz vezetni. A biogáz termelés technológiája nagy fegyelmet kíván a működtetőktől az input anyagok tekintetében, ami azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a társadalmi potenciál által meghatározott tényezőket is, nem szabad olyan területre telepíteni, ahol a beszállítók nem tudják garantálni az egyforma input anyagot, illetve a kezelők nincsenek felkészülve az ezzel járó követelményekre. .
Szélenergia A szélenergia kihasználást Magyarországon elsősorban a településrendezési tervek és a tájvédelmi intézkedések teszik szinte lehetetlenné (Munkácsy et al), másrészt nem lehet kvótához jutni, s nem tudni, mikor ír ki újabb tendert a koncessziós jogok megszerzésére az állam. A szél az energiafajta, ami a megújulók közül már nem szorul támogatásra, annyira versenyképes, s Dániában már nem csak a támogatásokat szüntették meg, hanem már energiaadót is kivetettek a szélenergiára. A magyar önkormányzatok számára a megfelelő helyeken meg kellene fontolni a közösségi tulajdonú szélerőművek telepítését azért, hogy amikor megnyílik a lehetőség a széltendereken
36 való részvételre, már megfelelő tervek és adatok (legalább egy éves hitelesített szélmérés a kiválasztott helyen) birtokában indulhassanak a tenderen.
Egyéb energiatermelési lehetőségek Részben a múltbeli támogatási anomáliák (kapcsolt hő és áramtermelés gázmotorokkal), részben az általános társadalmi attitűdök miatt nem várható, hogy az önkormányzatok más energiatermelési lehetőségeket is figyelembe vegyenek
III. Önkormányzatok energiahatékonysága Az energiahatékonysági intézkedések esetében a közvélemény nem igazán különíti el az energia megtakarítást és az energiahatékonyságot. Az energia megtakarítás azt jelenti, hogy kevesebb
energiát
használunk
föl,
vagyis
nominálisan
csökkentjük
az
energiafelhasználásunkat, az energiahatékonyság növelése “az adott és indokolt szolgáltatási igény okosabb technológiai megoldással való kielégítése”. (Jászay 2009)
Termikus szanálás Az önkormányzati tulajdonú, és az általuk üzemeltett ingatlanvagyon rendkívül heterogén. Ma még megtalálhatóak a több mint 100 éve épült, jelentős korszerűsítés nélkül működő iskolaépületek, 100 éves, vagy idősebb épületekben működő hivatal, egészségügyi ellátás. Ezekkel az épületekkel nem is statikai állaguk szempontjából van probléma, esetenként még általános állapotuk is jónak mondható. Általános energetikai jellemzőjük azonban rendkívül gyenge. Az utóbbi probléma a 40 – 50 éve épülteknél is fenn áll. Az építés időszakában
37 használatos anyagok és technológiák jelentősen meghatározzák az adott épület energetikai jellemzőit. Sajnos az ország több településén is található még (nem egyszer 200 – 250 m2-es) nagy belmagasságú bálterem, amelynek falazata, nyílászárói alacsony hőszigetelési kapacitásúak, és 20 – 24 db Pa rapet konvektorral fűtik. Egy épület energia hatékonyságának javítása, amit a német nyelvterületen “termikus szanálás”-nak hívnak, összetett feladat és jelentős költséggel jár. Ahhoz, hogy a hazánkban jellemző 400 – 500 kWh/m2/év energiafogyasztási értékről el lehessen jutni a 40 kWh/m2/év értékre, HIV rendkívül sokat kell tenni. Nem elég csak az épületek homlokzati nyílászáróit kicserélni 1,6 W/m2K értékűre, illetve a külső falakat leszigetelni 0,45 W/m2K értékűre vagy ennél is jobbra. Szigetelni kell a tetőket, födémeket, padlókat is, meg kell szüntetni a vizesedést. Nem csak a hőszigetelésre, a légtömörség biztosítására kell gondolni. Ide tartozik a fűtési-, hűtési-, használati melegvíz ellátó rendszerek korszerűsítése ugyanúgy, mint az elektromos hálózat, világítási rendszer, egyéb villamosenergiát használó technológiák korszerűsítése is. Az épületek megfelelő energia racionalizálása 50 % körüli energia felhasználás, ezzel együtt energiaköltség megtakarítást jelenthet. Itt is érvényes az a furcsa mondás, hogy minél rosszabb annál jobb. Azaz, minél rosszabb egy épület kiinduló hőszigeteltségi állapota annál magasabb energia felhasználást megtakarítást lehet elérni.
38
Az önkormányzati energiahatékonysági beavatkozás területei: 1. Felhasználói szokások megváltoztatása Minden energiamenedzsment legelső lépése a felhasználók energiatudatosságának fokozása és az energiával kapcsolatos felhasználói szokások megváltoztatása. Ez a két lépés együtt jár. Az IPA CHEE projekt keretében tartott workshopokon óriási különbséget tapasztaltunk a kisebb falvak, városok és a nagyvárosok között. Amíg a kisebb településeken, ahol az intézményvezetők és polgármester között kapcsolatok szorosak, az intézményvezetők tudatában voltak annak, hogy globálisan éves vagy havi szinten mennyit költenek energiára, a nagyobb városokban, így Pécsett, kaptunk olyan visszajelzést, hogy az intézmények vezetői soha nem látták az energiaszámlákat, nem tudják, hogy az mennyi, s azt a GESZ úgyis kifizeti. Különben sincs semmiféle jogosultságuk a beszerzéseket tekintve, hogyan tudnának akkor energiamenedzsment programokat bevezetni. Az a felhasználói szokások változtatása megfelelő energia-monitoring rendszer kiépítését (pl.: iskolák esetében a víz, áram- gázóra heti kétszeri leolvasását, az energiafogyasztás grafikus ábrázolását és az egyes kiugró fogyasztással járó események és az energiafogyasztást mutató görbe párosítását jelenti. Eszéken a városi önkormányzat valamennyi intézményét egy ilyen közös nagy rendszerben tartják nyilván, ami már önmagában is nagy számítástechnikai teljesítmény, de a központ számára is nagyon nagy feladat a nagy adattömegek folyamatos figyelése, aminek az a célja, hogy meghatározzák, melyek azok az intézmények, ahol a
39 legrosszabbak a mutatószámok, s ahol a legnagyobb energetikai és pénzügyi hasznot hozhatja az épületek termikus szanálása és/vagy világításkorszerűsítése. Az IPA CHEE programban dolgozó magyar szakembereknek az a véleménye, hogy az energiafelhasználás helyi nyomon követése sokkal jobban szolgálhatja a felhasználók szembesítését az esetleges rossz szokásaikkal, s könnyebb erre alapozva bevezetni egy hatékony energiamenedzsment rendszert is, amivel akár 15-20%-kos megtakarítást lehet minden különösebb technológiai beruházás nélkül elérni. Olyan egyszerű intézkedések tartoznak ide, mint a világítás, illetve nem működő berendezések, eszközök lekapcsolása, ha nincs rájuk szükség, az épületek helyiségeinek a használattól függő fűtése vagy hűtése, a különböző konyhai berendezések teljes kapacitással történő működtetése, stb. 2. Épület héjazatának a szigetelése, épületszerkezeti beavatkozások A termikus szanálás első lépése minden esetben az épület héjazatának szigetelése, ahol a legnagyobb megtakarításokat a legköltségkímélőbb módon, ahogy az a Building Evaluation szoftver kifejlesztése során kiderült, a födém és az aljzat szigetelésével lehet elérni. Az önkormányzati épületek esetében a termikus szanálást meg kell előznie egy részletes auditnak, ezt egyébként az energetikai és energiahatékonysági pályázatoknál a pályázati részvétel feltétele. Miután egy ilyen audit egy bonyolultabb és nagyobb épület esetében akár milliós nagyságrendű tételt jelenthet, az általunk kifejlesztett szoftver iránymutatást ad ahhoz, hogy
a
külső
héjazat
szigetelésével,
illetve
a
nyílászárók
cseréjével
mekkora
40 energianyereséget és ezzel, illetve a primer energiahordozó váltásával mekkora fűtési költségcsökkentést lehet elérni. 3. Energiafogyasztó berendezések cseréje Az energiafogyasztó berendezések cseréje esetéven a legkézenfekvőbb és nagyobb épületek, illetve a közvilágítás esetében már akár néhány éven belül is megtérülő intézkedés a LE D-es világításra való áttérés. A különböző elektromos energiával működő gépek, berendezések, számítástechnikai eszközök esetében a cserével érdemes megvárni a természetes avulást, vagy az amortizációs időszak végét, amikor a lehető legenergiatakarékosabb berendezésbe érdemes beruházni – de csak akkor, ha egy egyszerű számítással ellenőrizzük, hogy mennyi idő alatt térül meg az esetlegesen drágább berendezés felára a használat függvényében. Egy folyamatosan működő berendezés, pl.: egy hűtőgép vagy szerver esetében ez a megtérülés nagyon gyors lehet, míg egy csak évente néhány alkalommal használt berendezésnél talán soha nem térül meg az alacsonyabb energiafelhasználás által generált többletjövedelem.
41
IV.
Az
önkormányzatok
energetikai
tervezésével
kapcsolatos
korlátozó tényezők Az önkormányzatoknak eredetileg az a feladata, hogy biztosítsa a települések működését, a lakosság hozzáférését a közjavakhoz, mint oktatás, egészségügy, biztonság, illetve szétossza s szociális transzferek egy részét. Az energiatermelés, az energiastratégiák elkészítése és implementációja
gyakran
meghaladja
az
önkormányzatok
kompetenciáját
és
teljesítőképességét. Az ezzel kapcsolatos nehézségek közül kettőre, a pályázati rendszerre és a projektkockázati tényezőkre szeretnénk kitérni.
Pályázati rendszer Miután a magyar önkormányzatok az energetikai intézkedéseiket a pályázati rendszerekhez igazítják, fel kell hívni néhány a pályázatokkal kapcsolatos problémára. Minden érintettnek, így az önkormányzatoknak is több lépcsőben szükséges előkészíteni energia költségeiknek csökkentését. A mai pályázati rendszerben nagyon fontos első lépés a pályázhatóság eldöntése. A pályázaton való részvétellel kapcsolatban vannak, un. belépő feltételek, amelyek elég szerteágazóak. Ez igaz úgy a pályázóra, mint a pályázat tárgyára. Nagyon fontos szelekciós kérdés az, hogy a beruházással érintett épület megfelel-e az un. „C” energia osztálynak. Amennyiben megfelel, akkor lehetséges olyan beruházással való pályázat benyújtása amivel „csak” megújuló energia felhasználás a cél. Amennyiben a beruházással érintett épület nem elégíti ki a „C” szintet, akkor csak olyan pályázati kiírásra lehetséges pályázni, ahol épületenergetikai beavatkozások is támogathatóak.
42 Nagyon fontos előzetes kalkuláció, akár pályázati forrással, akár anélkül akarunk egy energetikai beruházást megvalósítani, a beruházás megtérülése. Mind az energiahatékonyság növelő, mind a megújuló energia felhasználást célzó beruházások költségesek. Amikor egy energiahatékonyság növelő beruházással megtakarítható az addigi energia felhasználás 50 %a, viszonylag jó megtérülést lehet elérni. Pályázati támogatás nélkül, a beruházás volumenétől függően 5-9 év, pályázati támogatással 1,5 – 3 év. Igaz, hogy a pályázatok szempontjából legfontosabb indikátor az igazolható kvóta alapot jelentő környezetterhelés csökkenés, azonban jogosultsági szempont a gazdaságosság. Amennyiben a pályázott beavatkozás megtérülési rátája a negatív tartományba esik, akkor nem kaphat támogatást. Ilyen esetben az elkészült beruházás nem termel eredményt – nem csökken általa az energiaköltség – és a fenntartásához további támogatásra lenne szükség. Egy önkormányzat esetében azért is előnyös jól átgondolni, hogy milyen sorrendben hajtják végre az energiaköltség megtakarítást eredményező beruházásaikat, mert a már elkészült beruházások megtakarításai, pénzügyi alapot biztosíthatnak a következők előkészítéséhez. Amennyiben nem a nagyobb arányú, hanem a nagyobb összegű energiaköltség megtakarítást eredményező beruházások valósulnak meg hamarabb, akkor már az első ütem eredményeképpen nagyobb összegű források képződnek. A környezettel is könnyebb egy nagyobb hasznot hozó beruházást elfogadtatni, mint egy szerényebb eredménnyel járót.
43
Projektkockázati tényezők Mind
tervezését,
mind
megvalósítását
és
finanszírozását
tekintve
az
egyes
energiaracionalizálási, energiahatékonysági és energiatermelési beruházások egyediek, vagyis csak projektszinten lehet végigkövetni az azokkal kapcsolatos folyamatokat. Miután az önkormányzatoknak nincs túl nagy gyakorlatuk a projektszempontú menedzsmentben, ezért felsoroljuk azokat a kockázati tényezőket, amelyekre figyelni kell egy energetikai beruházás megvalósításánál. Az energetikai projektek esetében ugyanaz a folyamatábra vonatkozik a megújuló és a hagyományos beruházásokra, s gyakran hasonló lefutásúak az energiahatékonysági projektek is, bár ezek esetében a kockázatok általában sokkal kisebbek. Ami különbözik, az az egyes fázisokban fellépő kockázatok jellege és mértéke. A projektkockázatok olyan faktorok, amelyek befolyásolhatják a projekt menetrendjét, a technológia működését és a különböző költségeket. Az energetikai projekteket három fázisra oszthatjuk, ezeket a következő ábra mutatja be:
44 4. ábra. Az energetikai projektek ciklusa (CD4CDM)
Tervezési fázis
Megvalósíthatósági
Üzleti
tanulmányok,Projekt
partnerek
tervezés,
felkutatása,
Műszaki,
pénzügyi
Építési fázis
Működési fázis
Szerződések
Infrasturktúra,
előkészítése
építkezés
terv, Engedélyeztetés
projekt elindítása
Folyamatos működés és karbantartás
Berendezések Finanszírozás
felszerelése
és
próbaüzem
tervezés
A kockázatok az egyes projektfázisokban Tervezési fázis kockázatai A projekt tervezési időszakában felmerülő kockázatok tartoznak ide, így például a hatástanulmányok, az építészeti és gépészeti tervek elkészítésével kapcsolatos kockázatok. Ebben a fázisban az is kiderülhet, hogy a beruházást nem lehet megvalósítani, ami azt jelenti, hogy a befektetők elveszítik a projekt-előkészítésbe fektetett pénzüket. Viszonylag kevés megújuló energetikai projekt esetében sikeres az előkészítés, a legtöbbről már a tervezési fázisban kiderül, hogy nem, vagy még nem érdemes megvalósítani (Jager). Az előkészítés során a legnagyobb kockázat az idővel kapcsolatos. Az előkészítési fázis elhúzódása nagyon nagy hatással lehet a projekt összköltségére, azt akár 10%-kal is
45 megnövelheti.
Amíg
egy
hagyományos
energetikai
projekt
esetében
mind
a
hatástanulmányok, mind a tervek elkészítése viszonylag jól ütemezhető, az ezzel kapcsolatos adatok rendelkezésre állnak, a megújuló energia esetében ez gyakran nem jellemző. Az információk megszerzése elég időrabló folyamat, hiszen sokszor hiányoznak azok az adatbázisok és validált adatok (pl.: részletes széltérkép, a geotermikus potenciál felmérése, stb.), amelyekre szükség lenne az adott technológiával kapcsolatban. Különösen problematikus a jövőbeli keresletre, piaci árakra és a működési költségekre vonatkozó becslések elkészítése, illetve a technológia működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok hiánya. Ezért számolni kell azzal is, hogy a terv és a tényadatok között nagy eltérés lehet. Miután a megújuló energetikai projektek mérete kisebb, mint a hagyományos energiafajták esetében, ezért az itt jelentkező tranzakciós költségek jelentősek lehetnek. A megújuló energetikai projektek esetében az egyik kulcskérdés és a versenyképességet a piaci szereplők szerint leginkább befolyásoló momentum a különféle engedélyek megszerzése és az engedélyezési folyamat transzparenciája, illetve az engedélyezési idő. Ez utóbbi jócskán meghaladhatja az építési időt. Míg egy szélerőművet akár néhány hét alatt is fel lehet építeni, a szükséges engedélyek megszerzése évekig is elhúzódhat. A Komlói Fűtőmű biomassza blokkjának felépítés 4 hónapig tartott, az engedélyezési időszak azonban több mint 2 év volt. A befektetések előkészítésénél nagy szerepe van annak, hogy milyen környezetvédő és helyi civil nyomásgyakorló csoportok látókörébe kerül a létesítmény. A nagy fosszilis, főleg gázra épülő erőművek rendszerint a lakott területektől távol, ipari területen valósulnak meg. A
46 megújulók esetében nem csak a mérhető környezetterhelésnek van jelentősége (ilyen pl.: zaj a szélerőművek, szag a biogáz-erőművek esetében), hanem a technológia attraktivitásának illetve elutasításának is. Magyarországon például a vízi energia politikai okok miatt szinte tabu, a szélenergia kihasználását a tájvédelmi és madárvédelmi aggályok nehezíthetik. Egy energetikai projekt megvalósítása nagyban függ attól, hogy ki és milyen konstrukcióban valósítja meg. Az energiafajták versenyképességét ugyan nagyon jól jellemzi a fajlagos beruházási költség, mint ahogy azt a 6.2. ábra bemutatja, de a finanszírozók számára a legnagyobb kérdés mégis a beruházás volumene, a realizálható Cash Flow és a finanszírozás módja. A megújuló energiaprojektek finanszírozási kockázatai Lindlein (2005) szerint a következők: - nagyon magasak lehetnek a tervezési és építési költségek, amit ugyan ellensúlyoznak az alacsony működési költségek, de a kezdeti magas költségek nagy kockázatot jelentenek, - viszonylag hosszú ideig magas kockázatokkal kell számolni (hosszú a tervezési fázis, kiforratlan technológiánál még a sikeres próbaüzem sem garantálja a további sikeres működést, stb.) - a működés során az input energia kockázata bizonytalanná teszi a Cash Flow-t és a megtérülést - a finanszírozásnak illeszkednie kell a Cash Flow viszonyokhoz, így csak a hosszú lejáratú és alacsony kamatozású eszközök jöhetnek szóba.
47 Ezek a feltételek a hagyományos befektetésekhez és a fosszilis energetikai beruházásokhoz képest ugyancsak rontják annak az esélyét, hogy megfelelő finanszírozási eszközöket találjunk ezekhez a projektekhez. Az önkormányzatok esetében, ahol az ilyen beruházásokat rendszerint pályázati forrásból finanszíroznak, az önrész előteremtése jelenti a legnagyobb problémát még akkor is, ha a beruházások különösen az energiahatékonysági intézkedések esetében nagyon rövid idő alatt, szinte azonnal megtérülnek. Építési fázis kockázatai Ezek az erőmű építése az erőművi berendezések felszerelése során felmerülő különféle kockázatok, amelyeknek a két legfontosabb hatása az lehet, hogy a projekt később készül el, és/vagy többe kerül a tervezettnél. Az építés során felmerülő kockázatok nem különböznek különösebben a hagyományos és a megújuló energia esetében. Az innovatív technológiák esetében a műszaki problémák komolyan befolyásolhatják mind az építési időt, mind a költségeket, s a tengeren vagy a folyókon végzett építési és szerelési tevékenység ki van téve az időjárás szeszélyeinek – de ezek a faktorok ugyanúgy vonatkoznak a fosszilis és a megújuló energiával kapcsolatos munkákra is. Az energiahatékonysági beruházások és a kisléptékű energiatermelő berendezések telepítése esetében az építési fázis kockázatai – amennyiben megfelelő beszállító és alvállalkozó kiválasztására került sor, elhanyagolhatóak. Az “innovatív”, illetve nálunk még nem túlságosan elterjedt építészeti és gépészeti megoldások esetében sokszor fordul elő, hogy a tervező által „megálmodott” energiatakarékossági megoldások, aktív és passzív építési elemek nem valósulnak meg, ami a
48 kivitelező számára ugyan költségmegtakarítást jelent, de az épület működtetése során jelentősen megemeli az energiaszámlát. Működési fázis kockázatai Hasonlóan a tervezési fázishoz, a működési fázis során is nagyon sok olyan tényezőt találunk, amelyek technológiaspecifikusak, vagyis lényeges különbségek vannak a fosszilis és a megújuló, illetve az egyes megújuló technológiák között. A következő ábra foglalja össze a működés során fellépő lehetséges kockázatokat.
49 4. Táblázat- Energetikai projektek működési kockázatai ( Lindlein 2005 nyomán saját szerkesztés): Technológia működése
elvárt teljesítmény,
Input energia kockázata
Időjárási
viszonyok
Üzleti
Társadalmi – politikai
Finanszírozási
kockázatai
kockázatok
kockázatok
változása (nap, szél, karbantartási igény
szükséges
szaktudás
geotermikus
rezervoár
kimerülése
változása
elvárt Cash Flow biztosítása
karbon
kvóta
környéken
kiosztása, kvótaár
panaszai,
volatilitása
ellenállása
lakók
-
biomassza
ellátás
elégtelensége
természeti
csapások
beszállítói zavarai
fizetési morál
gazdasági
lánc
- környezetvédelmi
hitelezési kockázatok
hiánya havária,
támogatási politika
víz)
vagyonbiztonság (lopás, rongálás)
értékesítés (kereslet, árak)
meghibásodások
környezet
(feltételek szigorítása)
előírások változása
szabályozás változása
Technológia működése Az energiatermelés során a fosszilis energia esetében általában kipróbált és bevált technológiát alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy a berendezések képesek az elvárt teljesítményre, s rendelkezésre áll az a szaktudás, amivel mind a működtetés, mind az esetleges meghibásodások kijavítása, mind a karbantartás magas színvonalon elvégezhető. A megújuló energia esetében ez általában csak a nap, víz és a szélenergia esetében mondható el, hiszen ezek a technológiák távfelügyelettel is nagyon jól működnek.
50 Az energiahatékonysági beruházások esetében Magyarországon szinte rendszerhibaként jelentkezik az, hogy részben a rendelkezésre álló keret szűkössége, részben a megfelelő műszaki-technológiai ismeretek hiánya miatt a héjazat szigetelését nem az optimális vastagságú szigeteléssel végzik el, illetve nem veszik figyelembe a szigetelő anyagok páradiffúziós tulajdonságait. A megfelelő szellőztetés biztosítása nélkül az épületekben túl magas lesz a páratartalom, ami penészesedéshez, s az épület állagának romlásához vezet. Az így előálló belső klíma egészségtelen, fokozza a légzőszervi megbetegedéseket. Miután a megújuló energiára épülő erőművek rendszerint kiserőművek és lakott területekhez közel, sokszor belterületen helyezkednek el, csak akkor lehetnek sikeresek, ha a helyi lakosság is eltűri és/vagy elfogadja azok működését. A biogáz üzemek Németországban gyakran a falvak közepén vannak, Ausztriában szinte minden arra alkalmas folyón találunk kisvízi erőműveket, sok szélerőművet közvetlenül a dán falvak mellett építettek föl. Ez Magyarországon a lakossági ellenállás, illetve a szabályozások miatt elképzelhetetlen lenne. A közösségi, participatív energiatervezés ezekre a helyzetekre nyújt hosszú távú megoldást. Input energia kockázata A technológiai kockázatokat a megújuló projektek esetében még tetézi az input energia kockázata, hiszen az időjárási viszonyok változása egyaránt negatívan befolyásolhatja szél- és napenergia kihasználását. A biomassza és a biogáz esetében számolni kell azzal, hogy valamilyen kártevő vagy a rossz időjárás miatt jelentősen lecsökken a rendelkezésre álló biomassza, sőt az is lehetséges, hogy elpusztulnak az erdők vagy ültetvények, illetve, ahogy
51 arra már előbb kitértünk, a kereslet diverzifikálódása miatt egyre nehezebben egyre drágábban lehet biztosítani az alapanyagot.
V. Baranya energiastratégiájának útiterve
Energetikai vízió Minden stratégia egy vízióval kezdődik. A vízió egy önkormányzat esetében nem egyetlen ember, hanem egy egész közösség víziója. Egy víziót nagyon nehéz úgy megalkotni, hogy annak kidolgozásában minden érintett csoport részt vegyen, illetve azt mindenki magáénak is érezze (McCann 2001). Mi lehetne Baranya energiastratégiájának víziója? Kapcsolódnia kell a múlthoz, amikor a helyi szén és később az uránvagyon kitermelése határozta meg nem csak Pécs és Komló
52 arculatát, de azoknak a falvaknak is az életmódját, ahonnan a munkaerő nap mint nap bejárt a különböző bányákba illetve a felszíni üzemekbe. Kapcsolódnia kell az ökováros, ökorégió koncepciójához, ami egy új fenntartható pályára szeretné helyezni a várost. Kapcsolódnia kell a Pécsi Egyetem hagyományaihoz és kultúrájához, ami technológiai téren az építészetben, gazdasági téren a „kék gazdaság“ koncepcióján keresztül köthető be a megye energiastratégiájába. A víziónak tartalmaznia kell azoknak az embereknek az igényeit, vágyait, érdekeit, akik az Ormánságban, a sellyei, sásdi, szentlőrinci kistérségben az energiaszegénységgel küzdenek. Az, hogy ez a vízió kiterjed-e a teljes energiafüggetlenség megteremtésére, az energiahatékonyságot, a fenntarthatóságot, vagy az energiafüggetlenséget veszi-e célba, hogyan
viszonyul
a
megye
ásvány
és
hévízvagyonához,
illetve
a
megújuló
energiapotenciálhoz, mit kezd a biomassza nagyarányú felhasználásával a Pannonpower erőművi blokkjában, s hogyan viszonyul az új szalmatüzelésű blokk megépítéséhez, nem adható meg előre, ezt az itt élő polgárokkal történő párbeszéd során kell kialakítani.
Baranya megyei energiastratégia kidolgozásának útiterve Ennek a tanulmánynak nem célja a Baranya megyei energiastratégia kidolgozása, hiszen az több éves munkát és nagyon sok erőforrást igényelne. A master plan, az útiterv azokat a fő lépéseket mutatja meg, amelyeket be kell járni a regionális energetikai tervezés során.
53 1. Környezetelemzés A világban várható energetikai és gazdasági változások elemzése és annak felmérése, hogy ezek milyen hatással lehetnek Magyarországra, a régióra és Baranyára. A javasolt elemzési módszer
a
STEEPLE
(Social-Technological-Economic-Environment-Political-Legal
Educational) elemzés, ami kiterjed a jövőt befolyásoló társadalmi-kulturális, technológiai, gazdasági, környezeti, politikai, jogi, és oktatási tényezőkre, megpróbálja ezek közül feltérképezni azokat, amelyek fontosak az energetikai és energiahatékonysági intézkedések és folyamatok számára. A régió és Baranya szempontjából nagyon nagy kérdés, hogy milyen gazdasági folyamatok várhatóak, lesz e jelentős fordulat a régió egyre jobban visszaeső gazdasági potenciáljában. Ahhoz, hogy a Baranya megyére kiterjedő energetikai és energiahatékonysági stratégiai tervezés valóban sikeres legyen, ismerni kell azt, hogy milyen országos stratégiák vannak, vagyis hogyan lehet csatlakozni a Nemzeti Energiastratrégiához, ami 2030-ig meghatározza az ország pályáját. Emellett a megyei energiastratégiának a megye általános jövőképéhez és gazdasági stratégiájához kell csatlakoznia, hiszen az energetika egyrészt kiszolgálja a társadalom és gazdaság igényeit, másrészt alapvetően meghatározza, hogy milyen típusú gazdasági tevékenységet lehet a rendelkezésre álló infrastruktúra és energiatermelési lehetőségek mellett folytatni. Egy ezeket a faktorokat figyelembe vevő, a lehetséges szinergiákat kihasználó jövőkép nélkül nem lehet energiastratégiát felállítani.
54 2. Energetikai stratégiai célok megfogalmazása Az energetikai stratégiai célok a megye energetikai víziójának konkrét területekre lebontott céljait jelenti, amit meghatároznak az energetikai célrendszerek egyes elemei között súlyozások és prioritások. Külön fel kell hívni itt a figyelmet arra, hogy az energetikai célkitűzések során nem szabad kihagyni az energiához való hozzáférés biztosítását és az energiaszegénység csökkentésének az igényét, hiszen Baranyában találhatók az ország legszegényebb és leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozó települések is. Konkrét energiapolitikai prioritások lehetnek a következők: Energiafüggőség csökkentése Decentralizált energiarendszerek kialakítása Energiahatékonysági intézkedések a közintézményekben és a lakásokban Az energiastratégia prioritásai által érintett célcsoportok kiválasztása Az energiastratégia célterületeinek kijelölése Az energiaigény minimalizálása, Az egyéb (nem külön földterületet igénylő) energianyerési módok maximalizálása, Az így fennmaradó energiaigényre a minimális területigényű megoldás kialakítása (Kiss 2007). Ezeket a célokat számszerűsíteni is kell és meg kell adni azokat az időtávokat, amelyeken belül azokat teljesíteni kell. Ilyen tipikus célok pl.: az európai Uniós direktívákban meghatározott 20-20-205-os célok, amelyek 2020-ra előírják az üvegházhatású gázok 20%-os
55 csökkentését, az energiahatékonyság 20%-s növelését, és a megújuló energiák arányának20 százalékos növelését a teljes energia-mixben (Horváth 2011). 3. Regionális energiainformációs rendszer létrehozása A helyi adottságok felmérésére egy GIS alapú rendszert érdemes kifejleszteni, ami minden egyes település esetében adatokkal szolgál a természeti, technológiai és társadalmi potenciálról mind az energiatermelés, mind az energiahatékonyság tekintetében. Egy ilyen rendszer kiépítésére a DDRFÜ koordinációjával megvalósuló MANERGY projektben kerül sor. 3.1. Energiatermelés Részletesen fel kell mérni a helyi természeti és technikai potenciálokat, vagyis azt, hogy milyen energiaforrások és energiahordozók állnak rendelkezésre, milyen az energetikai infrastruktúra, milyen szükségleteket kell kielégíteni a lakossági és az ipari, mezőgazdasági, illetve a szolgáltatási szektorokban. Külön fel kell deríteni a megújuló energiapotenciálját, hiszen a jövő fenntartható energiatermelésének a helyi lehetőségeken kell alapulnia. Baranya különleges helyzetben van Magyarországon a Mecsekben fellelhető szén és uránérc előfordulások miatt, de ennek ellenére meg kell vizsgálni annak a természeti-technikai és gazdasági lehetőségét, hogy a megye milyen formában képes, illetve képessé válhat-e csak megújuló energiából ellátni magát.
56 Baranya természetes energiapotenciáljának felméréséhez mind a statisztikai módszereket, mind az eddigi méréseket, és potenciálbecsléseket mind az ezen alapuló számításokat fel kell használni. A
napenergia
tetőn
elhelyezett
napkollektorokra
és
napelemekre
vonatkozó
potenciálbecsléséhez már létezik egy számítási módszertan (Fülöp 2004a, 2004b), de ezeket a becsléseket érdemes lenne légi felvételeken alapuló konkrét felmérésekkel is kiegészíteni ahhoz, hogy kistérségre és településre lebontva is rendelkezésre álljanak. A szélenergia esetében nem lehet elkerülni azt, hogy pl.: a megyére vonatkozó széladatokat az energiastratégia kidolgozói megvegyék az OMSZ-től, hiszen ennek alapján lehetne eldönteni azt, hogy milyen konkrét telepítési helyszíneken érdemes elvégezni a telepítés feltételéül szabott legalább egy éves mérés-sorozatot. A megye ásványvagyonáról nagyon részletes kimutatások és felmérések vannak, amelyek megszerezhetők a geológiai szolgálattól, illetve a bányakapitányságtól. A geotermikus potenciál becslésére is történtek már kísérletek (Szederkényi 2007), de a szisztematikus, különböző gyakorlati potenciált jelentő felmérések (külön a hőszivattyús, a kis mélységű termálvízi és a nagy entalpiájú, mély rezervoárok) csak az utóbbi időben indultak meg. A már meglevő kúthálózat által szállított adatok összegzése és az egyes kutatásokat végző leander szervezetek (MÁFI, Kaposvár városa PTE, stb.) adatainak összegzése elengedhetetlen egy geotermikus potenciál térkép felvázolásához.
57 A biomassza potenciál megállapításához nem elég a különböző statisztikák összegzése, hanem azt is meg kall határozni, hogy ezek a potenciálok mennyire elérhetők az energetika számára. Ez az elérhetőség függ egyrészt az elméleti potenciáltól, de attól is, hogy melyek, illetve mekkorák azok a területek, amelyeket mindenképpen élelmiszertermelésre kell fenntartani, s mekkora az a potenciál, amit lekötnek akár hosszú távra is a már meglevő biomassza hasznosítások, mint a biomassza erőmű, biomassza fűtőművek, biogáz létesítmények, illetve az intézményi fűtésre használt kazánok, lakossági igények. Figyelembe kell venni a biomassza hasznosítás ipari igényeit (fűrészüzemek, farostlemezgyártás, vegyipari igények), s valamiképpen, ha máshogy nem lehetséges, akkor egy a mezőgazdasági termelők és kereskedők között végzett felméréssel meg kellene tudni, hogy milyen nagyságrendben kell számolni az energetikai célra is felhasználható biomassza „exportja”. Az export ebben az esetben a régión kívüli értékesítést jelenti. A biomassza ilyen típusú felmérése nagyon nehéz és külön módszertan kifejlesztése nélkül csak elnagyolt, nem validálható, a tervezéshez csak nehezen felhasználható becsléseket kaphatunk. 3.2. Energiahatékonyság Fel kell mérni a teljes épületvagyont, külön az önkormányzati, külön a lakossági és a gazdasági szektorban. Ez a felmérés több éves munka: először a közösségi épületeket kell számba venni, s meg kell határozni, hogy milyen energetikai jellemzőkkel rendelkeznek, milyen az energiafelhasználásuk. Az épületvagyon felmérésének és energetikai szempontú értékelésének az önkormányzati épületeken felül ki kell terjednie lakossági, ipari,
58 mezőgazdasági létesítményekre is, hiszen az energiatermelés és az energiahatékonyságot egyaránt tartalmazó energiastratégiában nem elég csak az önkormányzati energiakeresletet számba venni, annak át kell fognia a mind a közszférát, mind a lakosságot, az ipart és a mezőgazdaságot. 3.3. Folyamatos monitoring rendszer kialakítása Az épületek esetében be kell vezetni egy olyan monitorozási rendszert, ami lehetővé teszi, hogy mind az épületek használói, mind az üzemeltetők és a tulajdonosok folyamatosan megismerjék az épületek energiafogyasztását. Ez az energiamenedzsment rendszerek egyik alapvető eleme, de egyben stratégiai jelentősége is van, hiszen olyan adatokat szolgáltat, amelyek lehetővé teszik az energiahatékonysággal kapcsolatos döntések megalapozását és a rendelkezésre álló források optimális allokációját. 4. Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések és azok hatásvizsgálata 4.1. A megcélzott kvantifikálható eredmények kitűzése A 2. pontban kitűzött célokat le kell bontani kvantifikálható eredményekre. Bár minden energetikai és energiahatékonysági beruházás tervezése és értékelése projektszintű, de ennek ellenére ki lehet, sőt ki kell dolgozni egy olyan elméleti keretet, ami a nagy tömegben alkalmazott technológiákra (pl.: házgyári technológiával épített épületek, vagy a 70-es évek végén hasonló technológiával épített iskolák, stb.) kidolgoz egy általános hatásvizsgálati keretet.
59 Az IPA CHEE projekt során kidolgozott Building Evaluation c. szoftver tesztelése során és a különböző településeken elvégzett előzetes épületfelmérések azt mutatták, hogy vannak olyan általánosan használható technológia-csomagok, amelyek jó szívvel ajánlhatók a hasonló épületek esetében. Az ilyen csomagok esetében meg lehet határozni, hogy azok milyen típusú épületekre alkalmazhatók, hány százalékos energia megtakarítás várható az alkalmazásukkor, ez mennyiben csökkenti a fenntartási költségeket. Az energiatermeléssel összefüggésben olyan intézkedések és mutatószámok adhatók meg, mint pl.: az energiafüggőség mértékének csökkentése, a megújuló energiák részarányának növelése egy bizonyos értékre – s itt regionális szinten meg kell határozni azt is, hogy a megújuló energiamixben az egyes energiafajtáknak mi lenne a kívánatos aránya. Megfontolandó, hogy a biomassza hasznosítást a társadalmi potenciál szűkössége miatt (az égetéssel kapcsolatos társadalmi ellenérzések, illetve a többoldalú kereslet növekedése, a talajok termőképességének fenntartásának igénye), a megújuló energiamixben vissza kell szorítani, illetve meg kell határozni az egyes technológiák (égetés, gázosítás, biogáz, stb.) kívánt arányát. 4.2. Az energiastratégiában megfogalmazott intézkedések lebontása konkrét beruházásokra Az energiastratégia és a régiós településfejlesztési koncepció kidolgozásának az a legfontosabb hozadéka, hogy a potenciális magán és közösségi beruházók számára megmutassa, melyik területen milyen típusú energetikai beruházást érdemes létrehozni. A
60 konkrét beruházások helyének és típusának kijelölése – amennyiben a stratégia kidolgozása a lakosság részvételével, nota bene participatív módszerekkel történik, meggyorsíthatja a beruházási döntéseket és a beruházások megvalósításának idejét is. 4.3. Környezeti hatások A nagyobb beruházások és a nagyobb volumenben használt technológiák esetében életciklus elemzéssel kell megállapítani a környezeti hatásokat. Ezekhez az életciklus elemzésekhez nagyon sok módszertani anyagot találunk és van jónéhány informatikai alkalmazás, ami megkönnyíti az adott helyen telepítendő üzem és technológia hatásainak a felmérését. Az energiastratégiát kidolgozó és utána a stratégia megvalósításán dolgozó csoport számára érdemes egy ilyen alkalmazás beszerzése és annak következetes alkalmazása (Notten 2002). 4.4. Költséghatékonyság Az egyes technológiák alkalmazásának, költséghatékonyságának a vizsgálatára sztenderd módszerek vannak, az IPA CHEE projekt keretében született egy módszertani elemzés az önkormányzatok számára. 5. Finanszírozási terv A finanszírozási tervnek tartalmaznia kell azokat a finanszírozási lehetőségeket, amelyekkel a különböző önkormányzati beruházások finanszírozhatók, ezek a következők lehetnek: saját finanszírozás, hitelfelvétel, pályázati finanszírozás, illetve finanszírozás egy ESCO, energetikai szolgáltató cég segítségével, amikor a cég átvállalja a beruházási költségeket annak fejében, hogy az önkormányzat egy meghatározott ideig a beruházás előtti
61 energiaszámlát fizeti, s a megtakarításból finanszírozza az ESCO cég a saját költségeit. Magyarországon még nem terjedt el, de különösen a német nyelvterületen, sok helyen találkozunk a közösségi finanszírozási formákkal, amikor a lakosság száll be pénzügyi befektetőként egy-egy napfarm vagy szélerőmű finanszírozásába (v.ö. Waldviertel). Egy ilyen rendszer kiépítéséhez Magyarországon nagyon gondos előzetes tervezésre van szükség, mert az ilyen típusú finanszírozási formák sikeréhez hozzátartozik a társadalom egyes polgárai közötti bizalom magas foka, ami Magyarországra nem jellemző. 6. Végrehajtási terv A végrehajtási tervnek tartalmaznia kell a végrehajtás személyi és intézményi feltételeinek megteremtését. Az intézményi feltételek között mindenképpen szerepelnie kell egy regionális energiaügynökség megteremtésének, mert a közigazgatás a mostani és folyamatosan átalakuló formájában nem alkalmas egy energiastratégia megtervezésére és véghezvitelére. A végrehajtási terv része a határidők kijelölése a nem teljesítés esetére az esetleges szankciók kidolgozása is. 7.Kommunikációs terv A kommunikációs terv kidolgozása egyszerre nehéz és könnyű. Azért könnyű, mert hála a médiából érkező folyamatos híreknek, a lakosság Magyarországon tudatában van az energiamegtakarítás és a megújuló energiák használatának, fontosságának, de ugyanakkor az a nézet is elterjedt, hogy ez túl költséges és a „gazdag országok” kiváltsága. Ezt a nézetet csak
62 erősítik azok az árajánlatok, amelyeket a különböző cégek adnak pl.: egy-egy napkollektoros rendszer beüzemelésére. A kommunikációs tervnek célcsoportokra lebontva kell tartalmaznia a kommunikációs üzeneteket, a használt kommunikációs csatornákat, az alkalmazott kommunikációs eszközöket (filmek, brosúrák, internetes alkalmazások, események, stb.) Amennyiben a stratégiai tervezés participatí módszerekkel történik, akkor a kommunikációs tervnek kulcsszerepe van a stratégiai tervezés folyamatában. 8. Stratégiai kontroll kiépítése és folyamatos működtetése Az energiastratégia megvalósítása folyamatos monitorozást tesz szükségessé. Erre ideális esetben egy GIS alapú rendszer, illetve az egyes energetikai részpiacokra (pl.: áram, hő, távhő) kifejlesztett, a szükséges adatokkal folyamatosan feltöltött energiamodell adhatna lehetőséget, ami mutatná egyrészt aggregáltan a megye energiafelhasználást és annak változását, illetve az egyes települések energiamérlegét is. A stratégia kontrollja megadja a lehetőségét annak, hogy szükség esetén gyorsan és hatékonyan be lehessen avatkozni sikeresen reagálva a külső környezet és/vagy a belső igények változására.
63
VI. Beruházás-gazdaságossági megfontolások Klasszikus önkormányzati beruházás-gazdaságossági megfontolások Az önkormányzati beruházások gazdaságossági számításai alapvetően eltérnek a vállalati pénzügyi szemlélettől. Az önkormányzatok, mint energiafogyasztók abban érdekeltek, hogy a beruházásokkal csökkentsék az energiaszámláikat, a beruházás eredménye nem konkrét nyereség, hanem a költségek csökkenése lesz. Miután a beruházások a legritkábban történnek az önkormányzatok saját erejéből, a beruházás megtérülését drámai módon meggyorsítják a vissza nem térítendő pályázati támogatások. Az önkormányzatok nem a teljes beruházási összeget, hanem csak az általuk fizetett önrész, rosszabb esetben a beruházás előfinanszírozására és/vagy az önrész biztosítására felvett banki hitelek költségének megtérülését számolja, így nyugodtan megvalósíthat olyan beruházásokat is, amelyek egy vállalat számára nem hoznák a megfelelő pénzügyi mutatószámokat.
Externális költségek Az externális költségeket a vállalati beruházások esetében a beruházó nyugodtan ráterhelheti a társadalomra. Ezek azok a költségek, amelyeket a vállalat nem fizet meg, viszont a társadalom egyes tagjai elszenvedik, mások pedig finanszírozzák az így keletkező károkat, amelyek kiterjedhetnek a levegőminőség romlásából adódó egészségkárosodásra, az épületek károsodására, a természeti értékek veszélyeztetésére, stb. Bár ezeket a többletköltségeket már számszerűsítette az ExternE Európai Uniós kutatási projekt a különböző energiatermelési
64 módokra, de ennek a kutatásnak az eredményeit nem veszik figyelembe a politikai döntések során. Ha ugyanis ezeket a költségeket ráterhelnénk pl.: a szenet vagy olajat használó erőművek által termelt áramra, akkor például az áram árát meg kellene duplázni (ExternE, 2002). Ennek a kutatásnak az egyik legfontosabb tanulsága az, hogy az energetikai technológiák által okozott externális költségek jelentősen különböznek az egyes régiókban és országokban. Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a technológia a természeti, geográfiai és klimatikus, valamint a társadalmi adottságoktól függően más- más externális költséget okoz. Ezt a tanulságot fel kell használni a regionális energiastratégiák tervezése során is. Az externális költségek minimalizálása valójában az önkormányzati és állami szféra legfontosabb feladatainak egyike, hiszen ezeket a költségeket ugyan látszólag valamennyien fizetjük, de ezek a kiadások közvetlenül az állami, önkormányzati költségvetést terhelik meg.
Társadalmi hasznosság Az energiahatékonysági és a megújuló energetikai beruházások kihatnak az egész helyi társadalomra és gazdaságra. Ezeket a hatásmechanizmusokat a következő ábrán mutatjuk be: MEP ábrája alapján saját szerkesztés
65 5. Ábra: A beruházások társdalmi hasznossága
Mind az energiahatékonysági, mind a megújuló energetikai beruházások hatására csökken az energiafelhasználás, különösen a fosszilis energiafelhasználás. Ez ideális esetben (ha eltekintünk a biomassza égetés levegőszennyező hatásától) csökkenti a környezetterhelést. Ez természetesen csökkenti a szennyezés következményeinek elhárítására felhasználandó pénz mennyiségét (amit az adóbevételeinkből fedezünk). A jól megtervezett energiastratégia előnyben részesíti a helyi input energiát és a helyi gazdasági szereplőket mind a készülékgyártás, mind a szerviz és egyéb szolgáltatások szintjén. Ezért is kell harmonizálni a terület- és gazdaságfejlesztési stratégiákkal az energiastratégiát. Nagyon nehéz elkerülni azt, hogy ne külföldi – jellemzően kínai – gépgyártók legyenek az elsődleges nyertesei egy energiastratégia által indukált beruházásoknak. Ezért kell előre megtervezni a beruházások ütemezését és az egyes technológiák iránti igényt – amivel párhuzamosan ki lehet építeni a
66 helyi gyártási kapacitásokat. Magában az energetika nagyon kevés munkahelyet teremt, hiszen mind a nagy- mind a kisléptékű energiatermelő beruházások a működési fázistól csak néhány embernek adnak munkát, hiszen szinte minden automatizált távfelügyelettel működik. A munkahelyteremtés nagyobb számban csak az erdészeti tisztítás során valósítható meg, hiszen ez az egyetlen olyan input anyag, aminek a termelése, összegyűjtése nem gépesíthető. Az építőipar és az épületgépészetben dolgozók számára a termikus szanálás teremthet munkahelyet. A gépiparban a készülékgyártói kapacitás és a szervízkapacitás kiépítése az, ami jelentősen hozzájárulhat a régió gazdasági potenciáljának erősítéséhez.
67
VII. Baranya energiastratégiájának javasolt fejezetei 0. Baranya energetikai víziójának megfogalmazása 1.Bevezetés 1.1. Az energiastratégia szükségessége 1.2. Az energiastratégia kidolgozásához használt módszertan bemutatása 2. Új kihívások előtt az energetika 2.1. A klímaváltozás és az energetika kapcsolata 2.2. A fosszilis energia és a megújuló energia elérhetőségével és felhasználásával kapcsolatos jövőbeli trendek 2.3. Az Európai Unió energetikával és energiahatékonysággal kapcsolatos direktívái 2.4. Magyarország nemzeti energiapolitikája és energiapolitikai célkitűzései, intézkedései 3. A régió energetikai helyzetét meghatározó stratégiai környezet elemzése 3.1. Természeti környezet 3.2. Környezetterhelés 3.3. Népmozgalom 3.4. Gazdasági környezet 3.5 Oktatás és felsőoktatás 3.6. Innovációs környezet 3.7. Politikai-igazgatási környezet 4. Baranya energiapolitikai célrendszere 4.1. Az energiapolitika általános céljai és az azok közötti célkonfliktusok 4.2. A Baranyában releváns általános célok 4.2.1. Ellátásbiztonság 4.2.2. Környezetvédelem 4.2.3. Gazdaságosság 4.2.4. Energiaszegénység megszüntetése 4.2.5. Innováció 4.3. A Baranyában követendő specifikus célok kitűzése 4.3.1. Energiahatékonysági célok 4.3.2. Energiatermelési célok 4.3.2.1. Fosszilis energiatermelés 4.3.2.2. Megújuló energiatermelés 4.3.3. Környezeti célok 4.3.3.1. Emissziós célkitűzések 4.3.3.2. Klímavédelmi célkitűzések
68 5. Megyei (regionális) energiainformációs rendszer kifejlesztése 5.1. Az lehetséges energiainformációs rendszerek áttekintése 5.2. A választott energiainformációs rendszer bemutatása 5.3. A rendszer geográfiai specifikumainak bemutatása 5.4. A rendszeradatbázis felépítésének bemutatása 5.5. A rendszer kiépítésének lépései 5.6. A rendszer és az adatbázis folyamatos működtetésének minőségbiztosítása 6. Energiatermelés 6.1. Jelenlegi energiatermelési egységek, erőművek felmérése energia-fajtánként 6.2. A fosszilis és megújuló energia energiapotenciáljának részletes felmérése 7. Energiahatékonyság 7.1. A köztulajdonban és önkormányzati tualjdonban levő épületvagyon felmérése 7.2. A megye (régió) lakóházainak felmérése 7.3.A szolgáltató, ipari és mezőgazdasági funkciójú épületvagyon felmérése 8. Energiafogyasztás 8.1. Az önkormányzati intézmények, épületek, infrastruktúra, gépjárműpark és tömegközlekedés energiafogyasztása 8.2. Lakossági energiafogyasztás 8.3. Gazdasági szereplők energiafogyasztása szektorok szerint. 9. Energetikai hálózatok és energiaszolgáltatók 10. Megyei energiamérleg felállítása 11. A megyei (regionális) energetikai és energiahatékonysági cselekvési tervek 10.1. Energiatermelési beruházási akciótervek 10.2. Energiahatékonysági akciótervek 10.3. Energiatudatosság növelésével kapcsolatos nevelési-oktatási akciótervek 10.4. Energiastratégia végrehajtásával kapcsolatos kommunikációs akciótervek 10.5. Akcióterv az energiastratégiával kapcsolatos koordinációs és menedzsment feladatok ellátására 12. Minőségbiztosítási stratégia 12.1. Elterjeszteni kívánt technológiák környezeti hatásainak előzetes értékelése életciklus elemzéssel 12.2. A megyei (regionális) energiastratégia végrehajtásának folyamatos monitorozása 12.3. Az energetikai stratégia felülvizsgálatának és módosításának a folyamata
69
Irodalomjegyzék: Antal József, Grasselli Gábor 2006:Komplex biomassza hasznosítás lehetőségei az Erdőspuszták térségében In: VIA FUTURI 2006 Fenntartható fejlődés a gyakorlatban. Pécs, Magyarország, 2006.11.16-2006.11.18.Pécs: pp. 111-119. Borenstein, S. (2002): “The Trouble with Electricity Markets: Understanding California’s restructuringdisaster”, Journal of Economic Perspectives vol. 16 no. 1. 2002, p191 Borenstein, S. (2002): “The Trouble with Electricity Markets: Understanding California’s restructuringdisaster”, Journal of Economic Perspectives vol. 16 no. 1. 2002, p191 Büki G. 2001.: Áttörések az erőműtechnikában. In.: Magyar Tudomány. 2001. november CD4CDM:http://cd4cdm.org/Publications/ImplementingCDM_GuidebookHostCountryLegalI ssues.pdf Energiaklub 2010: Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyeztetési eljárása. http://energiaklub.hu/sites/default/files/energia_klub_megujulo__energia_engedelyeztetes_ 1.pdf EEG 2006: Energiesteuergesetz. BGBl. I S. 1534. Bundesgesetzblatt 2006. Teil 1. Nr. 33 Eurosolar 2006: http://209.85.135.104/search?q=cache:NowuEpgP2wJ:www.eurosolar.de/de/index.php%3Foption%3Dcom_content%26task%3Dview% 26id%3D647%26Itemid%3D+Eigenversorgung+2006+Mureck&hl=hu&ct=clnk&cd=3&g l=hu&client=firefox-a ExternE 2002: Die versteckten Kosten der Energie. http://ec.europa.eu/research/newscentre/de/env/02-10-env02.html Foltin,R. (2004): Und wir bewegen uns doch : soziale Bewegungen in Österreich.Wien : Ed. Grundrisse, 2004. - 352 S. : Ill., graph. Darst. (Bewegung) ISBN 3-9501925-0-6 Fülöp L. 2004a: AZ AKTÍV SZOLÁR POTENCIÁL BECSLÉSE. In: Megújuló energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye és a horvátországi EszékBaranya területén. IME 2004
70 Fülöp L. 2004b BARANYA MEGYE FOTOVILLAMOS POTENCIÁLJÁNAK BECSLÉSE. In: Megújuló energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye és a horvátországi Eszék-Baranya területén. IME 2004 Horváth Zoltán (2011): Kézikönyv az Európai Unióról. Nyolcadik, átdolgozott kiadás. Budapest: HVG-ORAC Jászay,T. 2009 : Az energiahatékonyság és a megújulók versenye a klímavédelemben. http://www.reak.bme.hu/MTAEB/files/02_Jaszay_ENERGIAHATEKONYSAG.pdf Joseph Voros: A generic foresight process framework In.:Foresight 5,3 2003 p. 10-21 Kamm, B.; Gruber, P.R.; Kamm, M. (2006). Biorefineries – Industrial Processes and Products. Wiley-VCH, ISBN: 3-527-31027-4, Weinheim, Germany. Kiss Tibor 2007: Természetvezérelt biomassza-hasznosítás. In.:Via Futuri 2007- Biomasszaalapú energiatermelés konferenciakötet, Pécs, Interregionális Megújuló Energiaklaszter Egyesület (2007) Kohlheb, N., Mátyás, I., 2011 :Szada energiastratégiájának bemutatása és vitája. www.szada.hu/index.php?option=com_docman&task...6 Lindlein, Peter & Wolfgang Mostert, Financing Renewable Energy, Instruments, Strategies,Practise Approaches, Discussion Paper 38, KfW Development Bank, Frankfurt December 2005,: http://www.kfwentwicklungsbank.de/DE_Home/Service/Online_Bibliothek/PDFDokumente_ Diskussionsbeitraege/38_AMD_Renewable_Energy.pdf Marchetti, C., 1980: Kurzer Ausblick auf die vorprogrammierte Gesellschaft: Gedanken zu Energiefragen, Innovation und anderen Themen (Glimpses into the Pre-Programmed Society: On Energy, Invention, Innovation and Other Things), in I. Hauptmann (ed.), Ausblick in die 80er Jahre -- Wirtschaft und Gesellschaft, pp.55--63, Sperry Univac, Wien, Austria
71 Marchetti, C., and Nakicenovic, N., 1979: The Dynamics of Energy Systems and the Logistic Substitution Model,RR-79-13, International Institute for Applied Systems Analysis, Laxenburg, Austria Mautz, R. (2006 ): Der Ausbau der regenerativen Energien – Chancen und Barrieren. Göttingen. SOFI-Mitteilungen Nr. 34. Dezember 2006 Mautz, R. (2006): Der Ausbau der regenerativen Energien – Chancen und Barrieren. Göttingen. SOFI-Mitteilungen Nr. 34. Dezember 2006 MAVIR: http://www.mavir.hu/web/mavir/ver-forgalmi-adatok McCann, E 2001: “Collaborate Visioning or Urban Planning as Therapy? The Politics of Public-Private Police Making. The Professional Geographer 53:2 pp. 201-218 McDonald, M 2004: System Integration of Additional Micro-Generation (SIAM), commissioned by DTI / MEP: Municipal Energy Planning.An Energy Efficiency Workbook.Version 1.0 .University of Wisconsin-Cooperative Extension MVM 2002: A magyar Villamosművek Közleményei XXXIX. Évolyam 3. szám, 2002. október Notten, P, Norris G: Current Availability of LCI Databases in the World. http://www.sylvatica.com/unepsumm.htm OFGEM Distributed Generation Programme, 2004 MIKROVIRKA: http://www.bukkmakleader.hu/14_mikrovirka_projekt.html Munkácsy Béla , Kovács Gábor , Tóth János:Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon. http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/telkonf/dokument/munkacsy_b_et_al.pdf Pylon 2010: Megújuló energiaátalakítási technológiák, műszaki-gazdasági mutatók, adatbázis. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=meh%20pylon%20&source=web&cd=1&ved=0 CCIQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.eh.gov.hu%2Fgcpdocs%2F201006%2Fmeh_pyl
72 on_a_1.pdf&ei=d_iST_3CM9CeQaEkbGhBA&usg=AFQjCNHP5xHQsX7cV2aXONtbBGJHPcSnOQ Reichmuth, M Bohnenschäfer, W. Daniel, J. Fröhlich, N. Lindner, K. Müller, M. Weber,A. Witt J. 2006: Auswirkungen der Änderungen des Erneuerbare-Energien-Gesetzes hinsichtlich des Gesamtvolumens der Förderung, der Belastung der Stromverbraucher sowie der Lenkungswirkung der Fördersätze für die einzelnen Energiearten. Prognos. Leipzig Rosenbaum, W. 2005.: Die soziale Dynamik der regenerativen Energien –am Beispiel der Fotovoltaik, der Biogasverstromung und der Windenergie.DFG-Projekt RO 465/8-1: Soziale Dynamik der Energiewende. SOFI Göttingen Somogyvári Márta 2008: A napenergia felhasználásával kapcsolatos társadalmi attitűdök Pécs, Magyarország, 2008.09.03-2008.09.04. 2008. 12 p. In.:(Via futuri): A napenergiahasznosítás Somogyvári Márta 2009: Energia és profit:In: Kiss Tibor,Somogyvári Márta (szerk.) Via futuri 2009: Közösségi tulajdonú energiarendszerek. Pécs, Stemler, M 2010: Bebetonozott multi, előnytelen szerződés Pécsett: a helyi Fidesz szerint minden rendben http://hirszerzo.hu/hirek/2010/9/15/166516_bebetonozott_multi_elonytelen_szerzodes_pec Szederkényi Tibor :Délkelet-Dunántúl ismert és reménybeli termálvíz készleteiIn.: Megújuló energiakészletek számbavétele a magyarországi Baranya megye és a horvátországi EszékBaranya területén. IME 2004 UCTE (2006) UCTE - Final Report on the disturbances of 4 November 2006http://www.ucte.org/pdf/Publications/2007/Final-Report-20070130.pdf UNDP Guide of Municipal Energy Planning. En Effect. Sofia 2004 WADE 2006a: WADE/ Greenpeace, WADE Economic Model: Application to the UK, March 2006
73 WADE 2006b: World Survey of Decentralised Energy 2006, World Alliance for Decentralised Energy May 2006. http://www.localpower.org/documents_pub/report_worldsurvey06.pdf Walder, S.(2006) Chancen und Hindernisse einer regionalen Energieversorgung am Beispiel Südtirols und der Steiermark. Eine politische Analyse.TIS Südtirol K.A.G.; Renertec Waldviertel: http://www.rm-waldviertel.at/index.php?channel=3&content=9974 WBGU 2008: Future Bioenergy and Sustainable Land Use. http://www.wbgu.de/fileadmin/templates/dateien/veroeffentlichungen/hauptgutachten/jg20 08/wbgu_jg2008_en.pdf
