B-EUT102-LT
Az EU-tagországok összehasonlító elemzése
Előadás 306NT-L
Koller B., Szombat [08:00-10:45] B211/212 1., 5., 11. héten;...
Az EU-tagországok összehasonlító elemzése Leírás: A képzés célja: A hallgatók megismertetése Európa politikai és kulturális sokszínűségével, az egyes tagországok társadalmi és politikai viszonyainak és kulturális tradícióinak hasonló és eltérő vonásaival. Kötelező irodalom: Előadásos jegyzetek Kiss J. László (szerk.): A huszonötök Európái. Közösségi politikák - Nemzeti politikák. Osiris Kiadó, Budapest, 2005. Ajánlott irodalom: Navracsics Tibor: Európai belpolitika. Az Európai Unió politikatudományi elemzése. Korona Kiadó, Budapest, 1998. Norman Davies: Európa története. Osiris, 2001. Fernández-Armesto F. (szerk.): Európa népei. Corvina, Budapest, 1994. Bayer-Malkovics: Összehasonlító politológia II. ZSKF 2001. Boucher, F. - Echkenazi, J.: A tizenötök Európájának kézikönyve. CO-NEX Könyvkiadó KFT. Budapest, 1998.
Módszer: Tematika: I. 1. Európa politikai és kulturális tagoltsága történelmi távlatban. 2. Az összehasonlítás keretei: homogenitás és heterogenitás társadalmi, politikai és kulturális dimenzióban. Összehasonlító alapadatok. 3-4. Az Európai Közösségek hat alapító országa. Az integráció tengelye: Németország és Franciaország viszonya. A német és a francia társadalmi és politikai rendszer jellegzetességei és uniós politikájuk. II. 5. Polarizált pluralizmus: Olaszország politikai rendszere és társadalmi viszonyai. 6. A Benelux államok társadalmi és politikai rendszerének sajátosságai. A konszenzusos demokrácia modellje. 7. Az integráció bővítésének hullámai. Dánia, Anglia és Írország politikai rendszerének sajátosságai. Az angolszász többségi demokrácia modellje 8-9. A déli bővítés országai. Görögország politikai rendszere és viszonyai. Spanyolország és Portugália viszonyai a csatlakozás idején és későbbi fejlődésük. A politikai rendszer hasonló és eltérő vonásai. Uniós politika a Földközi-tenger medencéjében. III. 10-11. A harmadik bővítési hullám. Ausztria, Svédország, Finnország társadalmi viszonyai, politikai rendszere és uniós politikája. A skandináv modell jellegzetességei. 12. A keleti bővítés folyamata. A közép-európai országok sajátos politikai és kulturális arculata. 13. A tagországok közös politikájának kialakítása az eltérő nemzeti érdekek ütközetében. Az európai identitás és a nemzeti identitás viszonya. Egy európai politikai kultúra kialakulása. 14. Konzultáció
Értékelés: zárthelyi dolgozat
B-EUT103-LT
Az EU kül- és biztonságpolitikája
Előadás
3 06NT-L
Erdős A., Péntek [17:00-19:45] AIII 3., 9., 13. héten;
Az EU kül- és biztonságpolitikája Leírás: A képzés célja: Az Európai Uniós szakirány keretében az EU külkapcsolati rendszerének, és a maastrichti szerződést követő közös kül- és biztonságpolitika koncepciójának és intézményes megvalósulásának a megismerése. Ajánlott irodalom: Gazdag Ferenc (2000). "Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája." Budapest. Osiris Horváth Zoltán (Szerk): Kézikönyv az Európai Unióról. (Vonatkozó fejezetei). Blahó András (Szerk.): Európai integrációs alapismeretek. Aula Kiadó, Bp. 2002. vonatkozó fejezetei.
Módszer: A tantárgy tematikája: 1. Az EU mint a nemzetközi kapcsolatok önálló tényezője. Az EU mint a nemzetközi jog alanya, az EU jogi személyisége és nemzetközi hatáskörei. Az EU nemzetközi kapcsolatainak sajátosságai. Az Európai Közösségek külkapcsolatainak történeti fejlődése. Társulási (preferenciális) kapcsolatok, a Lomé-i konvenció. Európa Megállapodások. A közös kereskedelempolitikára épülő (nem társult országokkal kiépített) kapcsolatok. Az EU nemzetközi kapcsolatainak újabb fejleményei. Ázsia-politika. Az Egyesült Államokhoz való viszony: Transz-atlanti párbeszéd, Transz-atlanti Nyilatkozat. A keleti bővítés előkészítése. Az Európai Gazdasági Térség. A közös európai kül- és biztonsági politika (CFSP) kialakulása. Koncepció, intézményi háttér, a fejlődés alapjai Az európai biztonsági- és védelempolitika, illetve integráció alakulása az Európai Védelmi Közösség (European Defense Community) tervezésétől a Maastrichti Szerződésig. Az EU CFSP politikája 1992 után. Az EU jövőjéről zajló vita: Erősödhet-e a külpolitikai identitás? 2. Az EU szerepe az európai biztonsági architektúrában Az EU és a Nyugat-Európai Unió (NYEU) viszonya. A NATO helye a változó Világban 1989 után: Az Európai Biztonsági és Védelmi Identitás (ESDI), illetve a NATO "európai pillére". A NATO és az EU szerepvállalása a boszniai és koszovói konfliktus megoldásában. Közös Európai Biztonsági és Védelmi Politika (CESDP) létrejötte A St. Malo-i csúcs utáni fejlődés mérföldkövei és folyamata. A CESDP intézményi felépítése és működése. A CESDP résztvevő államainak álláspontjai Nagy-Britannia, mint az észak-atlanti együttműködés és a NATO legfontosabb támogatója. Az önálló európai biztonságpolitikai szerepvállalást támogató Franciaország. Németország az Atlantizmus és a körvonalazódó európai identitás között. 3. A Közös Európai Biztonsági és Védelmi Politika transz-atlanti dimenziója Az USA NATO-politikája: Új feladatok előtt a szövetség ("out of area"). Az USA és az EBVP a retorika és a cselekvés között. Európa biztonságát meghatározó fontosabb országok - esettanulmányok Az együttműködés formái Oroszországgal (Bosznia és Koszovó, illetve a nemzetközi terrorizmus elleni harc példáján) és a FÁK más országaival. A NATO keleti bővítése (1999 és 2003). Törökország az USA stratégiai partnere a Közel- Keleten, és az EU "örökös" tagjelöltje. A nemzetközi kapcsolatok kereskedelmi dimenziója Az EU és az USA külkereskedelmi politikája és az ebből eredő feszültségek (USA embargópolitikája Irán és Kuba példáján, az EU - Irán közötti "civlizációs párbeszéd" és "a kereskedelem által elért változások" A Közel-Kelet olajlelőhelyeinek szerepe. A CESDP helykeresése és fejlődési perspektívái Az EU változó szerepvállalása a délszláv konfliktusban: Macedónia: krízismenedzsment és konfliktuskezelés. Az EU a 2001. szeptember 11.-i terrortámadások után (a Német-Holland Hadtest Afganisztánban). Az európai védelmi ipar helyzete (Airbus, stb.).
Értékelés: Számonkérés, követelmények: Zárthelyi dolgozat
B-EUT121-LT
Az EU szakpolitikái
Előadás
3 06NT-L
Vasali Z., Péntek [17:00-19:45] AIII 1., 5., 11. héten;
Az EU szakpolitikái Leírás: A képzés célja: "A politikák működtetésének megértéséhez nélkülözhetetlen, hogy a hallgatók a szemináriumon képesek legyen elsajátítani az egyes szakpolitikák alapjait. Azaz a kereskedelempolitikától a biztonságpolitikáig bezárólag meg kell tanulniuk a főbb alapfogalmakat és szakmai preferenciák jelentését, valamint meg kell ismerkedniük az adott témakör uniós történetével. Az oktatott kurzus komplexitását növeli, hogy a tagállamok egyedi prioritásain túl a legfontosabb célja a szemináriumnak, hogy az intézményeket szakpolitikai működésük alapján ismerhessék meg a hallgatók. " Tananyag az órákon elhangzottakon felül: Kende Tamás - Szűcs Tamás (szerk.): Az Európai Unió politikái. Osiris, 2000. Szűcs Tamás: Az Európai Unió politikáinak természetrajza, fejlődése és perspektívái. Európai Tükör, 2000. V évf. 5. Szám
Módszer: A tantárgy tematikája: I. 1. Az EU politikák vizsgálata politológiai módszerrel 2. Az EU intézményrendszere és döntéshozatali rendszere 3. Környezetvédelmi politika 4. Regionális politika II. 5. Szociális politika 6. Oktatáspolitika 7. Közlekedési politika 8. Közös agrárpolitika 9. Adópolitika 10. Versenypolitika III. 11. Kereskedelem politika 12. Közös kül- és Biztonságpolitika; Audiovizuális és távközlési politika 13. Látogatás az Energia Klub irodájában ahol az Európai Bizottság illetékes bizottságának működésével ismerkedhetnek a szeminárium résztvevői 14. Összefoglalás és a szeminárium értékelése
Értékelés: Zárthelyi dolgozat
B-GDP052-LT
Nemzetközi politikai gazdaságtan alapjai
Előadás 206NT-L
Bogár L., Szombat [11:00-13:45] Zsigmond/3 5., 11. héten; Sz...
Nemzetközi politikai gazdaságtan alapjai Leírás: A képzés célja: A tantárgy célja, hogy bemutassa a világgazdaság kialakulásának történelmi alapjait, fejlődési tendenciáit és működési mechanizmusait, intézményi-szervezeti rendszerét. Áttekinti a globalitás hatalom-gazdasági konstrukcióit, a transznacionális tőke-mozgásokat, a pénzügyi rendszert, és a regionális integrációk világát.
Módszer: A tantárgy tematikája: 1. A világ-gazdaság kialakulásának története: tradicionalitás, modernitás, globalitás 2. A modern és globális világ-gazdasági rendszert leíró elméletek, a globális hatalomgazdaság intézményei, szereplői és működési mechanizmusai. 3. A regionális integrációk, az Európai Unió, Magyarország globális integrációjának kihívásai Kötelező irodalom: Misz József: Nemzetközi közgazdaságtan tk., ZSKF, Budapest Ajánlott irodalom: Bogár László: Magyarország és a globalizáció. OSIRIS 2003.
Értékelés: Számonkérés, követelmények: ? a tananyag, valamint az előadásokon, konzultációkon elhangzottak
B-GDP101-LT
EU gazdasági ismeretek
Előadás
3 06NT-L
Kutrovichné Schottner K., Szombat [11:00-13:45] Zsigmond/4 3...
EU gazdasági ismeretek Leírás: A képzés célja: A képzés célja, hogy általános ismereteket adjon az európai integráció második világháború utáni gazdaság- és politikatörténetéről, az Európai Unió intézményrendszerének legfontosabb jellemzőiről és kiemelt szakpolitikáiról.
Módszer: A tantárgy tematikája: 1. Bevezető, a gazdasági és politikai integráció alapfogalmai 2. Az európai integráció előzményei 1945-1957 3. A Római Szerződések ? célok, intézményrendszer, eszközök 4. Az európai integráció első szakasza ? vámunió, sikerek és politikai viták (1957-1973) 5. Az europesszimizmus időszaka ? 1973-1985 6. Az egységes piac és a Maastrichti Szerződés (1985-1992) 7. Az Európai Unió az 1990-es években és a keleti bővítés (1993- 8. Az Európai Bizottság és a Tanács 9. Az Európai Parlament és a Bíróság 10. A gazdasági és pénzügyi együttműködés az Európai Unióban 11. Az EU közös agrárpolitikája 12. Kohéziós politika az Európai Unióban 13. Összefoglalás 14. Konzultáció Tananyag (az órákon elhangzottakon felül): Az előadásokhoz kapcsolódó ppt diasorozatok. Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-Orac, Budapest, 2007.
Értékelés: Számonkérés, követelmények: ? Számonkérés: írásbeli vizsga, fogalommagyarázat és esszékérdések
B-JOG053-LT
Bevezetés a nemzetközi jogba II.
Előadás
2 06NT-L
Bayer J., Péntek [14:00-16:45] AII 3., 9., 13. héten;
Bevezetés a nemzetközi jogba II. Leírás: A képzés célja: A tárgy, a jogi ismeretekre építve - a teljesség igénye nélkül - nemzetközi gazdasági kapcsolatok egyes területeit kívánja bemutatni. Ez a tárgy ismerteti a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szereplőit (természetes személyek, jogi személyek, állam, nemzetközi szervezetek) és bemutatja a nk. gazdasági kapcsolatok tipikus jogintézményeit. Kiemelt figyelmet szentel a tárgy a külföldi beruházások jogi védelmének, illetve az EU jogharmonizációval összefüggő kérdéseknek, különös tekintettel az EU társasági jogára, versenyjogára, az EU közbeszerzés szabályaira.
Módszer: A tantárgy tematikája: I. 1. A nemzetközi magánjog és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának alapfogalmai, a természetes személyek jogállása és szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, a kereskedői minőség, joghatósági szabályok. 2. A külföldiek tartózkodásának, munkavállalásának alapvető szabályai Magyarországon: EGT, és a nem-EGT állampolgárok helyzete, a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedése. 3. A jogi személyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, az ún. kontroll elmélet, az offshore cégek, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei és kereskedelmi kirendeltségei. 4. Gazdasági társasági formák Európában (német, francia, angol), a transznacionális cégekre vonatkozó UNCTAD, OECD, ILO ajánlások, az EU társasági irányelvei, az Európai Gazdasági Egyesülés (EEIG). II. 5. Európai Részvénytársaság (SE) szabályai; European Charter for Small Enterprises, az e-business EU szabályai. 6. Az ENSZ szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban (ECOSOC, UNDP, UNCTAD, UNCITRAL, IMF. IBRD, IDA, IFC), GATT/WTO. 7. A Marrakeshi Egyezménytől a 'Dohai fordulóig', az európai regionális szervezetek: az EU külkapcsolatai; közös kereskedelempolitika (GSP rendszere). 8. Társulási politika kooperációs politika , OECD, EFTA/EGT, CEFTA; III. 9. Az állam szerepe a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, a külföldi beruházások nemzetközi védelme. 10. Az ENSZ égisze alatt létrehozott multilaterális beruházás-védelmi egyezmények:- Washingtoni Egyezmény, MIGA; a külföldiek magyarországi befektetései. 11. Magyarország kétoldalú beruházás-védelmi egyezményeinek jellemzői; 12. Az EU közbeszerzési szabályainak fő jellemzői, az EU versenyjoga: a kartelltilalom általános szabálya, a horizontális megállapodások, a vertikális megállapodások, a versenykorlátozások mentesítése, a monopolhelyzettel való visszaélés tilalma. 13. Az állami támogatások fajtái; tilalmak, kivételek a tilalom alól, a vállalati fúziók és felvásárlások szabályai. 14. Konzultáció
Értékelés: Tananyag az órákon elhangzottakon felül: Burián-Kecskés-Vörös: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog. Logod Bt. Ajánlott irodalom: Bánrévy Gábor: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Szent István társulat
B-JOG054-LT
Az EU közösségi jogrendje
Előadás
3 06NT-L
Garamvölgyi R., Kecskés L., Szombat [08:00-10:45] B211/212 3...
Az EU közösségi jogrendje Leírás: A képzés célja: hogy, megismertesse a hallgatókkal az EU jogának kialakulását és fő jellemzőit, az EU jogforrásait, a jogalkotási hatáskörök megoszlásának és a jogharmonizációnak kérdéseit Részletesen lesz szó az ún. alapszerződések tartalmáról (Római Szerződés, Maastrichti Szerződés, Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés). A tárgy felöleli az EU intézmények; az Európai Parlament, az Európa Unió Tanácsa (Tanács), az Európai Bizottság, az Európai Bíróság és a Számvevőszék hatáskörét és illetékességét, felépítését és működését, eljárásait valamint az intézménynek nem minősülő szerveket is. A tárgy érinti az EU foglalkoztatás- és szociálpolitikáját és az EU és az emberi jogok kapcsolatát is. Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Ötödik kiadás. Magyar Országgyűlés, 2002 Dr. Fazekas Judit: Az Európai integráció alapszerződései 2. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002. Várnay Ernő - Papp Mónika: Az Európai Unió joga. KJK/Kerszöv, Budapest, 2001 Alberto J.Gil Ibánez: A közösségi jog ellenőrzése és végrehajtása, A nemzeti és az európai közigazgatások szerepe, Osiris, 2000. Kecskés László: EK- jog és jogharmonizáció. Második, átdolgozott kiadás. KJK, Budapest, 1998 Forgács Imre szerk.gazdasági szektorok és jogharmonizáció, Osiris, 2000. Lomnici Zoltán szerk.: Európai Intézmények és a jogharmonizáció hvgorac, 1998 Ladó Mária - Ónodi Irén (szerk.) Szociális ügyek és foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban, SZCSM, Budapest, 2000. Gyulavári Tamás (szerk.) Az Európai Unió szociális dimenziója, SZCSM, Budapest, 2000. Gyulavári Tamás - Könczei György: Európai Szociális jog. Osiris, Budapest, 2000.
Módszer: Tematika: 1. óra: Az EU jogának jellemzői: - A Közösség, mint jogi személy, a közösségi jog kialakulása és fejlődése. A közösségi jog, mint egy önálló, sajátos jogrendszer. Az EU jogának elsődlegessége a nemzeti joggal (Costa v. ENEL, Internationale Handelsgesellschaft, Simmenthal esetek) és a nemzetközi joggal szemben. Az EU jogának közvetlen hatálya (Van Gend en Loos eset), illetve, közvetlen alkalmazhatósága. Az EU jog időbeli, területi és személyi hatálya. Az EU jogforrásai; az elsődleges és a származtatott jogforrások: standard (EK. 189. cikk) rendelet, irányelv, határozat, az ajánlás és a vélemény) és nem standard jogforrások (az EU belső szervezeti döntései; az ún. programok, közlések, fehér, zöld könyvek.) Az EU általános jogelvei (egyenlőség, szolidaritás, jogbiztonság, jogos elvárás, arányosság stb.) a nemzetközi szerződések a közösségi jogban. Az Európai Bíróság joggyakorlata. A jogalkotási hatáskörök megoszlása az EK és a tagállamok között, a Közösségek kizárólagos hatáskörei illetve a szubszidiaritás és az arányosság elve (EUSZ, Amszterdami Jegyzőkönyv). Az ún. "acquis communautaire" (Közösségi vívmányok). Az alkotmányos jelentőségű szerződések: Az eredeti szerződések: (ESZAK), EGK, EURATOM (az alapszerződések felépítése: preambulum, bevezető rendelkezések, intézményes szabályok, anyagi szabályok, jegyzőkönyvek, nyilatkozatok, zárórendelkezések) - a szerződések elsőbbsége és felülvizsgálata - fontosabb módosítások, az Egyesítő Szerződés, költségvetési megállapodások a saját forrásokkal történő finanszírozásról (Luxemburg 1970/71, Brüsszel 1975/77), 1970/71 ill. 1988, döntés a Parlamenti képviselők közvetlen választásáról 1976/78, 2. óra: A csatlakozási dokumentumok, Egységes Európai Okmány, 1986/87, Maastrichti Egyezmény 1992/93, Amszterdami Egyezmény 1997/99, Nizzai Szerződés 2000/2002. Az EU jogának végrehajtása: a tagállamok kötelességei és jogai - az EU intézményeinek jogai és kötelességei. A jogharmonizáció (teljes, opcionális, részleges, minimummaximum, kölcsönös elismerési jogharmonizáció) az EU-ban. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegéseinek típusai - az ún. 169-es kikényszerítési eljárás (ASZ. 226. cikk). A tagállamok kártérítési felelőssége a jogharmonizáció elmulasztásáért. (Francovich elv). Az ún.. 170-es eljárás (ASZ. 227. cikk) tagállamok más tagállamok közösségi jogsértésének megállapítására irányuló keresete - az előzetes döntéshozatali eljárás - a közösségi aktusok bírósági felülvizsgálata - megsemmisítési eljárás - a társult országok jogharmonizációs kötelezettségei (Europe Agreement/Társulási
Megállapodás, Fehér Könyv, ANP, a csatlakozási tárgyalások). Az EU intézményei Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék (EK Szerződés 7. cikk). Az Európai Tanács (Államfők és Kormányfők Tanácsa - EUSZ. 4. cikk).Az Európai Parlament (összetétele, hatásköre, működése, a petíció, az ombudsman);Az Európai Unió Tanácsa (összetétele, hatásköre, működése) szavazási eljárások az alapszerződések módosításának tükrében: információs eljárás, költségvetési eljárás, hozzájárulási eljárás, konzultációs eljárás, az együttműködési eljárás, az együttdöntési eljárás), az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER II-I.); Az Európai Unió Bizottsága összetétele, hatásköre, működése, Főigazgatóságok (DG), az. ún. "comitology"- a Bizottság delegált hatáskörben lefolytatott eljárásai: tanácsadó-, management-, szabályozási-, vádintézkedésekre vonatkozó eljárások.; 3. óra: Az Európai Bíróság: az Elsőfokú Bíróság (Court of First Instance -/CFI/, csak 1989 óta) és az Európai Bíróság (Court of Justice - /ECJ/) összetétele (bírák, főügyészek), szervezete, működése, hatáskörei. A Luxemburgi Bíróság eljárásai: tagállamok elleni eljárás, semmissé nyilvánítási eljárás, eljárás határozathozatal elmulasztása esetén, előzetes döntéshozatali eljárás, hivatkozás rendelet jogellenességére, eljárás, szerződésen kívüli felelősség érvényesítésére.; A Számvevőszék összetétele, függetlensége, feladatai, az ellenőrzés szempontjai. Intézménynek nem minősülő szervek: A Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Beruházási Bank A közösségi anyagi jog : Az áruk szabad mozgása (a vámunió, a vámok és a vámokkal egyenértékű intézkedések tilalma, a diszkriminatív adózás tilalma, a mennyiségi korlátozások és velük azonos hatású intézkedések tilalma, a megengedett korlátozások, az ún. Dassonville, Cassis de Dijon, Keck elvek). A személyek szabad mozgása (a munkavállalók és a személyek szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, 68/360/EGK irányelv, 1612/68 (EGK) rendelet, speciális kivételek). Az egyéni vállalkozók helyzete, az ún. Vlassopoulou elv. Diplomák, bizonyítványok és szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó irányelvek. A szolgáltatások szabad mozgása (a szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének szabadsága, a tagállami korlátozások feltételei, Dassonville, a Cassis de Dijon elvek). A tőke szabad mozgása (a tőkemozgások közvetlen és közvetett korlátozása). Az EU foglalkoztatás és szociálpolitikája, az emberi jogok védelme az EU-ban (Az Alapvető Jogok Chartája) Az uniós állampolgárságból folyó jogok, foglalkozás gyakorlása bármely tagállamban, az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása: Fehér Könyv a foglalkoztatásról (1994), Esseni Prioritások (1994), Luxemburgi folyamat (1977): a foglalkoztatás növelése, a vállalkozókézség erősítése, az alkalmazkodóképesség fejlesztése, a nők és férfiak esélyegyenlőségének előmozdítása. Az Európai Foglalkoztatási Paktum (Köln, 1999), a Lisszaboni Stratégia (2000) végrehajtásának folyamata, az EU Foglalkoztatási Irányvonalai (1998-2002). Magyarország és az EU foglalkoztatási stratégiája. Az EU szociálpolitikájának alapjai, a munkavállalással összefüggő szociális jogok, a szociális előny fogalma. EU Szociális Charta (1989), a társadalombiztosítás: a Tanács 85/308 (EGK), 92/441 (EGK), 92/442 (EGK) ajánlásai, a hátrányos helyzetű csoportok védelme az EU-ban. Az Strukturális Alapok és Európai Szociális Alap. A szociális párbeszéd az EU-ban. Az emberi jogok védelme az EU-ban, különös tekintettel a gazdasági és szociális jogokra, az Alapvető Jogok Chartájára.
Értékelés: zárthelyi dolgozat
B-NKT052-LT
Kül- és biztonságpolitika
Előadás
3 06NT-L
Deák P., Szombat [14:15-17:00] D102 5., 9., 11. héten;
Kül- és biztonságpolitika Leírás: A képzés célja: A kül- és biztonságpolitika lényegének, alapfogalmainak, különböző stratégiai koncepcióinak megismertetése. A nemzetbiztonság és a nemzetközi kapcsolatok biztonsága. Az államok külpolitikai orientációját befolyásoló tényezők az integráció és globalizáció korában. Az új biztonságpolitikai kihívások felismerése - új orientáció a biztonság szélesebb értelmezése, új dimenzióinak feltárása alapján.
Módszer: Tematika: I. 1. A külpolitika és a biztonságpolitika alapfogalmai és elméleti koncepciói. 2. A nemzetállamok külpolitikájának cél- és eszközrendszere. 3. A nemzetbiztonság kérdései és az országok külpolitikai orientációjának összefüggése. 4. Hatalmi politika, hatalmi egyensúly - a kollektív biztonság rendszere és szövetségkötés. II. 5. A hidegháború időszaka: a bipoláris rendszer pillérei. 6. A posztbipoláris rendszer biztonsági dilemmái. 7. A transzatlanti kapcsolatok napjainkban. 8. A NATO keleti bővítésének folyamata és új biztonsági napirendje. III. 9. A Nyugat-európai Unió és az EU új törekvései a kollektív biztonság elérésében. 10. Az Európai Biztonsági Értekezlettől az EBESZ-ig. 11. A biztonság szélesebb értelmezése a globalizációs kihívások fényében. 12. Ismétlés, konzultáció.
Értékelés: Kötelező irodalom: Deák Péter: A biztonságpolitika kihívásai. ZSKF 2006.
B-NKT055-LT
Nemzetközi intézmények és szervezetek
Előadás 306NT-L
Kutrovichné Schottner K., Péntek [14:00-16:45] D101 1., 5., ...
Nemzetközi intézmények és szervezetek Leírás: A képzés célja: Elméleti, illetve naprakész gyakorlati ismeretek nyújtása az ezredforduló átalakulóban lévő nemzetközi intézményrendszerének, kormányközi és nem-kormányzati szervezeteinek világáról. Az ENSZ, a regionális szerveződések, különös tekintettel az Európai Unióra, a nemzetközi biztonsági rezsimek, valamint a nem kormányzati jellegű fontosabb nemzetközi szervezetek állnak a vizsgálódás középpontjában.
Módszer: A tantárgy tematikája: 1.-4. Bevezetés a nemzetközi szervezetekbe. Kialakulásuk, típusaik. Az ENSZ. Előzmények, megalakulás, célok és elvek, felépítés. Az ENSZ szakosított szervezetei: UNESCO, WHO stb, illetve IBRD, IMF 4.-8. Az Európai Unió intézményrendszere A NATO kialakulása, felépítése, funkciói Egyéb nemzetközi biztonságpolitikai szervezetek: Varsói Szerződés, EBESZ? 9.-12. Nemzetközi kereskedelempolitikai szervezetek: GATT és a WTO. Az OECD. Nemzetközi gazdaságipolitikai szervezetek: ASEAN, CEFTA, NAFTA, Az Arab Államok Ligája? Nemzetközi nemkormányzati szervezetek. Emberi jogi és környezetvédelmi szervezetek, NOB, Nemzetközi Vöröskereszt?
Értékelés: Tananyag az órákon elhangzottakon felül: Schottner Krisztina - Herencsár Lajos - Vasali Zoltán: Bevezetés a nemzetközi intézmények és szervezetek világába. ZSKF 2006
B-NKT061-LT
A világpolitika struktúraváltozásai a XX. században
Előadás 206NT-L
Bayer J., Hubai L., Kállai G., Kutrovichné Schottner K., Sza...
A világpolitika struktúraváltozásai a XX. Században Leírás:
A képzés célja: A félév során a Nemzetközi Tanulmányok szakon tanult társadalomtudományi ismeretek rendszerezésére és mélyebb összefüggésének bemutatására került sor. A kurzus keretében a hallgatók önálló és csoportmunka keretében sajátítják el az összegző ismeretek rögzítésének és eladásának technikáit. Segítséget kapnak a komplex vizsgák eredményes teljesítéséhez.
Módszer:
A tantárgy tematikája: 1. óra Dr. Hubai László: Nemzetállam és nacionalizmus a német egységtől a német egyesítésig Kérdések: 1. A nemzetállam eszközei és hatókörének változása a globális világban. 2. Mi a nemzetállamok jövője az Európai Unióban? 3. Létezik-e egységes arab nemzet? Ajánlott irodalom: Hobsbawm, Eric J.: A nacionalizmus kétszáz éve: Előadások (ford. Baráth Katalin), Bp., Maecenas, 1997., 274 o. 2. óra Dr. Kállai Gábor Európai Magyarország Kérdések: 1. Miben áll a "keleti" és a "nyugatos" szellemi-politikai beállítódás Magyarországon? 2. Népies-urbánus vita a XX. században 3. A szocialisztukus eszmék és politikai mozgalmak kötődései a XX. században Ajánlott irodalom: Berend T. Iván: Válságos évtizedek, Budapest, Magvető, 1987 3. óra Dr. Lévai Imre India és Kína, a föltörekvő világhatalmak Kérdések: - Mutassa be India és Kína gazdasági fejlődésének szerkezeti hasonlóságait és különbségeit! - Mutassa a be India és Kína katonai potenciálját! - Elemezze India és Kína viszonyának változását a második világháborútól napjainkig! Ajánlott irodalom: A világ helyzete, 2006. Fókuszban: Kína és India. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 2006. 4. óra Vasali Zoltán Globalizáció és környezetvédelem Kérdések: 1. Mik a globalizáció környezetvédelmi jellemzői? 2. Kik a környezetvédelmi globalizáció kulcsszereplői? 3. Milyen problémákat vet fel az ökológiai lábnyom és az éghajlatváltozás? Ajánlott irodalom: Fidrich Róbert: Globalizáció és környezet, Globalizáció füzetek 1., Forrás: /mek.oszk.hu/ 5. óra Schottner Krisztina Gazdasági globalizáció - TNC, FDI Kérdések: 1. Ismertesse transznacinális vállalatok és a nemzetállam kapcsolatrendszerét! 2. Jellemezze a transznacionális vállalatokat (kialakulás, típusok, terjeszkedés...)! 3. Ismertesse a legfontosabb jelenlegi tendenciákat a külföldi működőtőke-befektetésekkel kapcsolatosan! Ajánlott irodalom: Fridrich Róbert (2002) Nemzetek feletti vállalatok a globalizáció korában, Globalizációs üzetek 2. www.szochalo.hu/hireink/article/100111/ 6. óra Dr. Szatmári Péter Hidegháborús esettanulmányok, különös tekintettel Ausztriára Kérdések: 1. Melyek voltak a hidegháborús szembenállás főbb szinterei? 2. Válasszon ki egy konkrét hidegháborús konfliktust és értelmezze? 3. Mennyiben volt különleges a helyzete Ausztriának a hidegháborúban? Ajánlott irodalom: Balogh András: Jaltai rendszer. Rubikon 2002./ 9-10.
Értékelés: Számonkérés módja: szóbeli vizsga
