2.1. C3,C4, CAM növények C3 – Calvin-Benson ciklus RUBISCO - fotorespiráció (CO2kibocsájtás) C4 – Hatch-Slack ciklus PEP karboxiláz RUBISCO-nál jóval nagyobb affinitás CAM – “Crassulacean acid metabolism” almasav
2.2. A növények válasza a CO2 koncentráció növekedésére Csökken a levelek N koncentrációja Junonia coenia (lepkehernyó) – Plantago lanceolata (útifű)
3. Víz - növények: talajból gyökérrel, sokszor szimbionta gombákkal - állatok: ital, táplálék - víz forrása: eső, hóolvadék - megtartás: kapillárisokban - gyökerek körül – vízhiányos övezet
4.Ásványi anyagok - talajból vagy vízből - esszenciális: N, P, K, S, Ca, Mg, Fe - nyomelemek: Mn, Zn, Cu, B, Mo - ionos vagy molekuláris formában
- növények a prérin
- szoros összefüggés a víz és ásványi anyagok, illetve az egyes ásványi anyagok keresésében - a N a leg mobilisabb → széles forráshiányos zóna → kompetíció
- a különböző ionok diffúziós rátája eltérő, ez határozza meg a gyökér körüli forráshiányos zóna szélességét Mustárnövények forráshiányos övezetei
5. Oxigén - vizekben és telített, elárasztott talajban lehet limitáló tényező - alkalmazkodások: - oldott oxigén felvétele – kopoltyúk, tracheakopoltyúk (gazdag elágazás – nagy felvevőfelület, áramoltatás), légzési pigmentek, lassú légzés (piros árvaszúnyoglárvák, kevéssertéjű férgek) - légköri oxigén felhasználása (bálna, gőte, víziskorpió)
- vízinövények aerenchimájából oxigén felvétele (árvaszúnyoglárvák) 6. Szervezetek, mint táplálékforrások - autotróf ↔ heterotróf szervezetek - szaprotróf: elhalt szervezetekkel, vagy ürülékkel, bomlástermékekkel táplálkoznak (baktériumok, gombák, detritivór szervezetek) - ragadozás – élő szervezetekkel, vagy azok részeivel táplálkozás (megölik táplálékukat!!!!)
- legelés – a táplálékszervezetet nem ölik meg, csak egy részét használják el, a többiből regenerálódhat, sok préda - paraziták – életük folyamán csak egy, vagy kevés gazdaállat és azt nem ölik meg - generalisták (polifágok) ↔ specialisták (monofágok, de nemcsak!) Pl. gazdaspecifikus paraziták ! ára van
levéltetvek – alkalmazkodás szájszervek szintjén
6.1. A növények és állatok tápértéke - növények: - cellulóz, lignin, rostok - C:N arány 40:1 - eltérő összetételű növényi részek (kéreg, rügy, levél, termés), mag - állatok:
- nincsenek strukturális sejtelemek - fehérjék, zsírok - C:N arány 10:1
- növényevők ↔ húsevők ↓ Nitrogénben gazdag melléktermékek ↓ Szénben gazdag anyagcseretermékek: CO2, rostok, mézga
6.2. A növényi anyagok emésztése és asszimilációja - cellulózbontó enzimek hiánya (kivétel egyes rovarok) - szimbionta prokarióták - mechanikai aprózás (rágás, morzsolás) - növényi detritusz (mikrobiális szervezetek által kolonizált) - hármas tagolású emésztőrendszer: fermentáció – emésztés – fermentáció - elefántok – ürülék fogyasztása
6.3. Fizikai védekezés - koevolúciós “fegyverkezési verseny” - tüskék
Lasiocampa quercus (tölgyfa pohók) – Quercus ilex (magyaltölgy) Keratella cochlearis – Asplachna priodonta
- héjak - magok – szétszórás vagy védés
6.4. Kémiai védekezés - növények - másodlagos anyagcsere-termékek: oxálsav, hidrogéncianid, szaponinok, tanninok, flavonoidok,terpenoidok - fehér here polimorfikus a hidrogén-cianid termelésre vonatkozóan - alternatív magyarázatok: szelekciós erők, UV sugárzás elleni védelem
- apparencia elmélet: Két csoport:
- minőségi kémiai anyagok – kis
mennyiségben is toxikusak: rövid életű növényekben - mennyiségi kémiai anyagok (emésztést csökkentő) – koncentrációjukkal arányosan hatnak: hosszú életű növényekben pl. tanninok tölgy levelekben
Pteridium aquilinium (saspáfrány)
Korai levelek: ciántartalom
későbbi levelek:tannintartalom
Optimális védekezés elmélet: konstitutív – indukált vegyi anyagok eltérő fontosságú részek szirmok: állandóan levelek: csak rágáskor
Raphanus sativus (vadretek) Pieris rapae (repcelepke)
- állati védekezés – több lehetőség - visszavonulás üregekbe, fontos testrészek védelme
Asclepias - Danaus plexippus – Cyanocitta cristata Selyemkóró - pompás királylepke - kék szajkó Dioclea metacarpa – Caryedes brasiliensis
6.5. Kriptikus színezet, aposzematizmus és mimikri - kriptikus színezet – rejtőzés zöld szöcskék színe, átlátszó planktonszervezetek
Histrio pictus
Limenitis archippus
- aposzematizmus – élénk színek
pompás királylepke - mimikri – csalók - Bates “farkasbőrbe bújt bárány”
Zengőlegyek - darazsak - Müller – nem rokon fajok egymás figyelmeztetőjeleit alkalmazzák – közös ragadozók ellen
7. A források osztályozása
A – negatív növekedés
B – zéró növekedés
C – pozitív növekedés
a. lényeges – N, K növényeknél, parazitáknál két gazda b. helyettesíthető – búza vagy árpaszem a tyúknak, gazella vagy zebra az oroszlánnak - a két forrás értéke változó lehet c. kiegészítő – együtt kevesebb kell, mint külön-külön: rizs és bab (aminosavak) d. antagonisztikus – szinergikus hatású toxinok (erősítik egymás hatását)
e. gátló – esszenciális források, melyek nagy mennyiségben letálisak (Fe, CO2,víz)
