2032 iskoláskorú gyermek pajzsmirigyultrahangvizsgálatából levonható néhány tanulság: a jódellátottság és az attól független tényezők szerepe a golyva kialakulásában olymosi amás dr⁽⁾ és arkas ldikó dr⁽⁾ ajzsmirigyszakrendelések yöngyös ászberény ékestető algótarján rszágos örnyezetegészségügyi ntézet iológiai onitorozási sztály udapest
Összefoglalás Szerzők 15 magyarországi településen 2032 iskolás gyermeknél végeztek az iskolában hordozható ultrahangkészülékkel pajzsmirigyszűrővizsgálatot. 607 gyermeknél parallel vizeletjód-meghatározás történt. A gyermekek pajzsmirigye átlagosan 135–144%-a a normális jódellátottságú országokban mért értékeknek. Utóbbi országokban meghatározott 97-s percentilnél (p97-WHO) a magyar gyerekek 21%-ának volt nagyobb a pajzsmirigye, ezen belül a fiúknál szignifikánsan gyakrabban találtunk p97-WHO-t meghaladó értéket, mint a lányok esetében (24,9, ill. 17,1%, p<0,001). A vizeletjodid medián értéke a települések felében mutatott enyhe jódhiányt. Ugyanakkor a kreatininre számított vizeletjodid-tartalom alapján lényegesen rosszabb eredmények mutatkoztak, az előbbi érték mediánja 105, az utóbbi 79 µg/l-nek bizonyult. Az alacsonyabb vizeletjódürítők között szignifikánsan gyakrabban (p<0,001) észleltünk p97-WHO feletti pajzsmirigytérfogatokat. Ugyanakkor a golyva keletkezésében a jódhiánytól független tényezőre utal, hogy szignifikánsan gyakoribb a p97-WHO-nál nagyobb pajzsmirigyű gyermekeknél, hogy a rokonságukban pajzsmirigybetegség fordult elő, ez a hatás a jódhiánytól függetlennek mutatkozott. A vizsgálatsorozat második felében a szűrést az autoimmun pajzsmirigybetegség irányába is kiterjesztettük: 866 gyermek közül 52-nél vetődött fel e lehetőség. Közülük anti-TPO-vizsgálat során 31-nél igazolódott autoimmun pajzsmirigybetegség (3,5%),
6 esetben (0,7%) már a vizsgálat idején kezelendő hypothyreosisra derült fény. A magyar gyermekek pajzsmirigye jelentősen meghaladja a normális jódellátottságú országokban mért értéket. A golyva kialakulásában az enyhe jódhiány mellett a családi hajlam is szerepet játszik. Az UH-szűrés alkalmas lehet a tünetmentes autoimmun betegség felismerésére. Kulcsszavak: pajzsmirigy, golyva, jódhiány, ultrahangvizsgálat
Bevezetés Magyarország településeinek nagy részén enyhe-mérsékelt fokú jódhiány állapítható meg az ivóvizek jódtartalmának meghatározása alapján.⁽⁵⁸⁹⁾ Ennek nem az egyetlen, de leginkább ismert következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása. A golyva gyakoriságának valós megítélését sokáig nehezítette, hogy a tapintással történt vizsgálat egy-egy gyerek vonatkozásában a tényleges pajzsmirigynagyság megállapítására csak korlátozottan
Gyermekgyógyászat 2003. 3.
*
Dr. Solymosi Tamás Gyöngyös 1. Pf. 278 3201
56 alkalmas, és így nem véletlen, hogy a tapintáson alapuló, populáció szintű vizsgálatok eredménye megkérdőjeleződött ultrahanggal (UH) történt utánvizsgálatok alapján.⁽¹²⁾ Ugyanakkor éppen UH-val végzett szűrések eredménye mutatta azt, hogy a magyarországi gyerekek pajzsmirigytérfogata jelentősen meghaladta a normális jódellátottságú területeken mért értékeket.⁽¹³⁾ Miközben megkérdőjelezhetetlen, hogy az UH-val végzett volumetria összehasonlíthatatlanul pontosabb eredményt ad, mint a tapintással végzett vizsgálat, egy komoly fogyatékossága van az UH-val végzett golyvaszűréseknek: a tapintással nagyszámú embert lehet vizsgálni, az eredmények statisztikailag reprezentatívak, ugyanakkor az UH-vizsgálatok statisztikai reprezentativitása és így a populáció szintű következtetések leszűrése több mint kétséges. Közleményünkben egy új típusú szűrési rendszer eredményeiről számolunk be: a hordozható ultrahangkészülékkel végzett helyszíni, iskolai szűrővizsgálatokról. Vizsgáltuk a jódellátottság és más tényezők, valamint a golyva kialakulásának összefüggéseit.
Vizsgált gyermekek, vizsgálati módszerek 1996 decembere és 2002 júniusa között 15 magyarországi település (Aldebrő, Budapest XVII., Feldebrő, Gyöngyös, Gyöngyöstarján, Gyöngyöspata, Jászfényszaru, Jászberény, Jánoshida, Komárom, Kompolt, Mátraalmás, Mátramindszent, Mátraterenye, Szuha) iskolásainál (n=2032) pajzsmirigyUH-vizsgálatot végeztünk, mely során, többek között, Brünn szerint meghatároztuk a pajzsmirigy térfogatát.⁽³⁾ Az iskolákba előzetesen kiküldött és a szülők által kitöltött, adatlapként is szolgáló beleegyező nyilatkozaton a rokonságban előfordult pajzsmirigybetegségekre, illetve a pótlólagos jódbevitelre is rákérdeztünk. Az iskolákban végzett UH-vizsgálat során minden esetben komplett osztályokat szűrtünk: azaz az aznap iskolába ment gyerekek átlag 98,1%-ánál megtörtént a vizsgálat, a többi gyerek esetében a szülő nem adta beleegyezését a vizsgálathoz. Egy-egy alkalommal 100–140
Gyermekgyógyászat 2003. 54. évf. 3. szám
gyermek vizsgálatára került sor, 2,5–6 óra alatt. A kivitelezéshez az UH-vizsgálatot végzőn kívül két felső tagozatos gyermek segítsége elegendő volt: az egyik a diktált méreteket írta az adatlapra, a másik a vizsgálat folyamatosságát biztosította a vizsgálatra következő osztályok időben való szólításával. A vizsgálat eredményéről minden gyermek személyre szóló leletet kapott, melyen a pajzsmirigy méretétől függően a pótlólagos jódbevitel esetleges indokoltságára is személyre szóló javaslatot kapott. Átlagosan 120 gyereket számolva a leletezés maga további egy óra orvosi és kb. kétórányi adminisztrátori elfoglaltsággal járt 130 gyermekre számítva. A vizsgálatot MEDISON SA-600 típusú, realtime hordozható UH-készülékkel, 7,5 mHz-s lineáris fejjel végeztük. A gyerekek véletlenszerűen kiválasztott legalább 10%-ánál reggeli első vizeletből jodid meghatározására is sor került, melyet az OKK Országos Környezetegészségügyi Intézetében végezték. (Néhány településnél erre a technikai feltételek hiánya miatt nem volt mód. Gyöngyösön a vizeletjodid meghatározását egy több éve működő folyamatos golyvaszűrési programnak csak az első évében végeztük el.) Elemzésünk során a WHO-UNICEF-ICCIDD vizsgálatok alapján megfelelő jódbevitelű országokban mért pajzsmirigytérfogatokat tekintettük normálisnak, és az itt meghatározott 97-es percentil (p97-WHO) értékkel számoltunk kóros értékként.⁽¹¹⁾
Eredmények Pajzsmirigytérfogat Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a testfelszín szerint átlagosan 36–38%-kal bizonyult nagyobbnak a magyar gyerekek pajzsmirigytérfogata a normális jódellátottságú országok gyerekeinél. Az életkor szerinti bontásban valamivel még nagyobb volt a különbség. A normális jódellátottságú országokban számított p97 feletti pajzsmirigytérfogatnál nagyobb pajzsmirigyű gyermekek aránya 21,5%. Ezen belül szignifikánsan nagyobb számban észleltünk a fiúk között p97-WHO feletti pajzsmirigyértékeket, mint lányoknál (χ²₍₁₎=24,1, p<0,001)
57
Gyermekgyógyászat 2003. 54. évf. 3. szám
Vizeletjodid-tartalom (2. táblázat)
és a p97-WHO felettiek aránya között nem szignifikáns negatív korrelációt észleltünk.
A vizeletjód-ürítés medián értéke 6 településen 100 µg/l alatt, míg 5 helyiségben 100 feletti értéket mutatott – enyhe jódhiányra, illetve normális jódellátottságra jellemző érték.⁽¹⁴⁾ Az összes vizsgálat alapján a vizeletjodid mediánja 105, míg a települések szerinti súlyozott átlag 96 µg/l. Ugyanakkor a kreatininre számított jodid koncentráció mediánja lényegesen roszszabbnak (79 µg jodid/g kreatinin) bizonyult. A vizeletjodid-tartalom és a jodid/kreatinin hányados szignifikáns módon korrelált a települések közkifolyóiban mért jódkoncentrációval (előbbinél r=0,8134, p<0,01, míg utóbbinál r=0,630, p<0,05). A vizeletjodid-értékek
Pótlólagos jódbeviteli szokások, ezek hatásossága A hatékonynak tartható tabletta vagy gyógyvíz formájában összesen csak 5 gyermek kapott jódkészítményt a vizsgálatot megelőzően. Sem az átlagos pajzsmirigynagyság, sem a kirívóan nagy pajzsmirigyű gyermekek aránya nem különbözött a kizárólag jódozott sót fogyasztók és a jódozott sót sohasem használók között (3. táblázat).
1. TÁBLÁZAT Magyar gyermekek pajzsmirigytérfogatának életkor és testfelszín szerinti megoszlása. Összehasonlítás a normális jódellátottságú országokban mért adatokkal Fiúk No.
p50HU (ml)
p50WHO (ml)
6
7
3,63
7
64
3,58
8
135
9
Lányok
p50-HU/ p50-WHO
p97-WHO felettiek %-a
2,3
145
2,4
149
3,78
2,6
147
4,47
10
319
11 12
Kor
No.
p50HU (ml)
p50WHO (ml)
p50-HU/ p50-WHO
p97-WHO felettiek %-a
28,6
10
3,89
2,1
185
50,0
31,3
45
3,38
2,4
141
22,2
145
26,1
62
4,06
2,8
145
29,5
2,9
154
36,7
91
4,14
3,1
134
17,6
4,66
3,2
146
27,0
285
4,94
3,6
137
18,3
264
4,76
3,6
132
15,9
203
5,06
4,0
127
8,4
115
5,85
4,0
146
20,0
94
6,30
4,5
140
19,8
144
25,0
136
17,4
Összesen
Összesen
Fiúk BSA (m²)
Lányok
No.
p50-WHO (ml)
p50-HU (ml)
p50-HU/ p50-WHO
No.
p50-WHO (ml)
p50-HU (ml)
p50-HU/ p50-WHO
0,8
16
2,1
2,98
0,9
37
2,4
3,35
142
19
2,1
3,81
181
140
46
2,5
3,39
1,0
96
2,7
136
4,09
151
111
2,9
3,92
1,1
151
135
3,1
4,22
136
152
3,3
4,60
1,2
139
159
3,5
4,74
135
160
3,8
5,06
133
1,3
129
4,0
5,59
140
102
4,4
5,80
132
1,4
95
4,5
6,22
138
94
4,9
6,19
126
1,5
65
5,0
6,35
127
88
5,5
7,80
142
138
772
Összesen
748
p50, p97=az 50-s és a 97-s percentil érték, HU, WHO=a magyarországi (HU) és a normális jódellátottságú országokban (WHO) mért adat
136
58
Gyermekgyógyászat 2003. 54. évf. 3. szám
A jódellátottság és a pajzsmirigytérfogat kapcsolata – A jódellátottság mint a pajzsmirigytérfogatot meghatározó tényező: Az alacsonyabb vizeletjód-ürítők között szignifikánsan gyakrabban (χ²₍₁₎=12,2, p<0,001) észleltünk p97-WHO feletti pajzsmirigytérfogatokat (4. táblázat). – A jódellátottságtól független tényezők szerepe a pajzsmirigy méretére: A jászberényi és a jászfényszarusi iskolások közt szokatlanul nagy számban észleltünk p97-WHO feletti pajzsmirigytérfogatokat annak ellenére, hogy a jódellátottság a WHO-kritérium szerint normálisnak bizonyult. (Különösen érdekes, hogy míg a jászsági gyerekek pajzsmirigye a Gyöngyös környéki gyerekekéhez hasonló, addig felnőtt korban az utóbbi térségben lényegesen több a golyvás és a golyva miatt műtétre kerülő.) Szintén szembetűnő, hogy miközben Gyöngyöspatán és Gyöngyöstarjánban igen alacsony volt a p97-WHO-nál nagyobb pajzsmirigyű gyerekek aránya (és e tekintetben nem volt
a két falu közt értékelhető különbség), addig kirívóan nagy az eltérés a jódellátottságban: Gyöngyöspatán bizonyult a legideálisabbnak a vizeletjód-ürítés, míg Gyöngyöstarjánban az egyik legrosszabb értéket kaptuk. A családi hajlam lehetséges szerepe a pajzsmirigynagyságra A 6–12 éves korcsoportban áll rendelkezésre a p97-WHO. A p97-WHO-nál nagyobb pajzsmirigyű gyermekeknél szignifikánsan gyakoribb volt, hogy a rokonságukban pajzsmirigybetegség fordult elő (82/330 [25%] vs. 225/1145 [20%], χ²₍₁₎=4,04, p=0,04). Ezen belül a 6–9 évesek adatait elemezve azt találtuk, hogy a p97-WHO-nál nagyobb pajzsmirigyű gyermekek családjaiban szignifikánsan gyakrabban történt pajzsmirigyműtét (13/ 113 [11,5%] vs. 14/263 [5,3%], χ²₍₁₎=4,66, p=0,03). Érdekes módon egyáltalán nem észleltünk különbséget e tekintetben a 10–12 éves korcsoportot vizsgálva.
2. TÁBLÁZAT 2032 gyermek pajzsmirigytérfogatának és vizeletjodid-ürítésének vizsgálata UH-vizsgálatok száma (No.) 6–14 évesek
6–12 évesek
Vizeletjodid-vizsgálatok
p97-WHO felettiek aránya (%)
No.
Medián (µg/l)
µg jodid/ g kreatinin
Közkifolyók jodidtartalma (µg/l)
Aldebrő
85
51
15,7
19
83
72
10
Budapest
295
200
20,5
54
145
105
10
Gyöngyös
297
610
16,9
23
125
114
12
Gyöngyöspata
174
121
9,1
26
200
129
120
Gyöngyöstarján
185
132
9,8
29
75
49
10
93
93
28,0
79
120
87
13
123
122
29,5
111
96
72
20
Komárom
80
0
n.a.
27
115
57
13
Kompolt
265
201
36,8
42
87
75
13
86
66
56,1
26
74
59
3
12
78
80
Jászberény Jászfényszaru
MátraalmásMátramindszent Szuha
31
27
14,8
Feldebrő
101
75
25,3
20
Jánoshida
122
90
16,7
n.a.
95
53
24,5
2032
1841
21,5
Mátraterenye összesen
3
5 607
96, ill. 105*
79
*Az összes vizeletjodid-vizsgálat mediánja 105 µg/l, a települések szerinti súlyozott medián 96 µg/l
59
Gyermekgyógyászat 2003. 54. évf. 3. szám
A családi hajlam szerepét külön kiemeli az a tény, hogy ez a jódháztartástól független tényezőnek tűnik, mivel a családi anamnézis szerint két csoportra osztott gyermekek vizeletjodidkoncentrációjában nem volt különbség. Iskolásgyerekek utánvizsgálata A kompolti általános iskolában végzett első szűrés után 6 hónappal 127 gyermeknél ismét elvégeztük az iskolában a vizsgálatot. Negyvenegy olyan gyermek közül, akinél az első alkalommal napi 100 µg jodid használatát javasoltuk, 6 hónappal később az általunk javasolt adagban jódkészítményt 4 gyermek használt hetente 6 vagy 7 alkalommal, 27 gyermek hetente 2–5 alkalommal, 10 pedig egyáltalán nem vagy csak hetente egyszer. Autoimmun pajzsmirigygyulladás és hypothyreosis-szűrés lehetősége Vizsgálatsorozatunk második részében kezdtük szisztematikusan vizsgálni annak lehetőségét, hogy mennyiben alkalmas a vizsgált populációnál az UH a Hashimoto-thyreoiditis szűrésére a speciális echószegény mintázat detektálása révén. 866 gyermek közül 52-nél vetődött fel e lehetőség. Közülük anti-TPOvizsgálat során 31-nél igazolódott autoimmun pajzsmirigybetegség (3,5%), közülük 6 esetben (0,7%) már a vizsgálat idején kezelendő hypothyreosisra derült fény.
Megbeszélés A WHO több évtizedes erőfeszítései révén a jódhiány felszámolásában a világon sok helyen nagyon komoly eredményeket értek el. Ugyanakkor Európa nagy része ma is jódhiányos területnek számít.⁽⁴⁾ Adataink megerősítik a tényt, hogy Magyarország nagy részén jódhiány észlelhető. Egyértelmű kapcsolat mutatkozott a jódellátottság és a pajzsmirigy térfogata között. Vizsgálataink tendenciában egyeznek Szécsényi-Nagy és munkatársa eredményeivel.⁽¹³⁾ Ugyanakkor az általunk mért
értékeknél az említett cikkben átlagosan 35%-kal nagyobbak a pajzsmirigytérfogatok. A különbséget magyarázhatja az ismert tény, a pajzsmirigy UH-vizsgálat nem jelentéktelen interobszerver variációja.⁽⁶¹¹⁾ Ezt a feltételezést igazolta Szécsényi-Nagy doktorral ugyanazon gyermekeknél végzett közös korrelációs vizsgálatunk – a különbség 25%-nak adódott (a részletes adatokat nem tüntettem fel). A vizeletjodid-meghatározások alapján a 11 vizsgált település közül 6-ban enyhe jódhiány, míg ötben normális jódellátottság igazolódott. Az összes vizeletjodid-meghatározás mediánja 3. TÁBLÁZAT A jódozott só ismerete, használatának hatása a pajzsmirigytérfogatra és a jódháztartásra No.
vizeletjód medián (µg/l) – No.
p97-WHO felettiek aránya (%)*
Sosem vásárolja
762
111
21,1
Alkalomszerűen veszi
435
100
19,5
Mindig ezt veszi
169
124
23,1
Nem válaszolt a kérdésre**
477
102
24,7
1841
105
21,5
Összesen
*p97-WHO a normális jódellátottságú országokban mért 97-s percentil érték **Az alábbi kérdésre adott válasz alapján: Használnak-e jódozott sót? Ha igen, egy évben átlagosan hány hónapig?
4. TÁBLÁZAT A vizeletjodid-ürítés és a pajzsmirigytérfogat kapcsolata Pajzsmirigy térfogata Vizeletjodid (µg/l)
p97-WHO alatti (No.)
p97-WHO feletti (No.)
0–25
4
7
26–50
24
16
74
41
146
47
51–100 101–
p97-WHO a normális jódellátottságú országokban mért 97-s percentil érték Szignifikánsan gyakoribb az alacsony jodidürítés a p97-WHO felettieknél (χ²₍₃₎=12,2, p<0,001)
60 105 µg/l-nek bizonyult. Mindenképpen figyelmet érdemel azonban az a tény, hogy a vizelet koncentráltságától független, a valós jódellátottságot jobban tükröző µg jodid/g kreatinin érték mediánja lényegesen rosszabbnak, 79nek bizonyult. Korábbi, felnőtteknél végzett vizsgálataink eredménye azt mutatta, hogy a két érték különbsége 10%-on belül maradt. A gyermekeknél észlelt több mint 40%-os különbség azonban felhívja arra a figyelmet, hogy a valós helyzet lényegesen rosszabb annál, mint amit a fenti 105 µg/l-s vizeletjodid medián érték sejtet. Eredményeinkből levonható az a következtetés, hogy a jódozott só a Magyarországon jelenleg hozzáférhető formában alkalmatlan a golyva megelőzésére. Ennek kézenfekvőnek tűnő magyarázata a jódtörvény hiánya. Mindaddig, amíg a jódozott só kizárólagos használatát törvény nem biztosítja (az állattenyésztéstől az élelmiszerfeldolgozó-iparon, a közétkeztetésen át az élelmiszerboltig), nem várható hatékony prevenció attól, ha valaki otthon kizárólag jódozott sót használ. („A law should mandate that all salt for human consumption be iodized, and, in most countries, should include salt for animal consumption as well.”⁽⁷⁾). A probléma nemcsak Magyarországot érinti. Európában a jódozott só fogyasztásának aránya 28% – ezzel a legrosszabb helyzetű régiónak számít a világon,⁽⁴⁾ Magyarország pedig e régión belül is a rosszabb paraméterekkel rendelkező országok közé tartozik. A jódozott són kívül más formái is ismertek a jódbevitelnek.⁽¹⁰⁾ Hazánkban a hatékony adagú jódprofilaxisra jelenleg csak tabletta vagy gyógyvíz folyamatos használatával van lehetőség. A kompolti gyermekek utánvizsgálata ugyanakkor azt mutatta, hogy a gyermekek döntő része már pár hónap után felhagyott a profilaxis ezen módjával. Nyilvánvalónak tűnik, hogy egy tünetmentes rendellenesség miatt, a magyarországi egészségkultúra adott állása mellett, populációs szinten hiába is várnánk el egy gyermektől (szüleitől), hogy naponta „gyógyszert” vegyen be éveken keresztül. Adataink alapján ugyanakkor nyilvánvaló, hogy – bár a golyva kialakulásában a leg-
Gyermekgyógyászat 2003. 54. évf. 3. szám
fontosabbnak tartott és legkönnyebben befolyásolható tényező a jódhiány – a golyva kialakulását jódhiánytól független tényezők is befolyásolják. Ezek közül ismert például a hazánkban is kimutatható szelénhiány golyvakeltő szerepe.⁽¹²⁾ Azon gyermekek, akiknek családjában pajzsmirigybetegség fordult elő – főként ha műtét is történt az első- vagy másodfokú rokonok között – golyva szempontjából különösen veszélyeztetettnek tűnnek. Ez a hatás a jódellátottságtól függetlennek tűnik. Ezeknél a gyermekeknél valószínűsíthető, hogy – éppen a személyes tapasztalatok miatt – jobb eséllyel sikerül a hatékony jódprofilaxist megoldani (azaz valamelyik megfelelő jódtartalmú készítmény tartós és folyamatos, éveken át történő alkalmazását), mint olyan gyermekeknél, ahol a családban nincsen személyes tapasztalat pajzsmirigyműtéttel kapcsolatban. Azt a tényt nem tudjuk kielégítően magyarázni, hogy miközben a jászsági gyerekek pajzsmirigytérfogata, golyvagyakorisága a mostani vizsgálatban magasabbnak bizonyult a gyöngyösi gyerekekénél, addig felnőttkorban a pajzsmirigyműtét rizikója több mint duplája egy Gyöngyösön lakó nőnél, mint egy jászságinál. Szintén további magyarázatot igényel az a tény, hogy (a ráadásul ugyanabban a hónapban vizsgált) gyöngyöspatai és gyöngyöstarjáni gyerekek között kirívó különbség mutatkozott a vizeletjód ürítésében, miközben érdemi különbséget nem láttunk a pajzsmirigytérfogatban. Összefoglalva leszögezhetjük, hogy Magyarország nem teljesítette a WHO által kitűzött célt, a jódhiány 2000-re történő felszámolását. Túl azon, hogy a magyar embereknek az egészséges környezethez való alkotmányos alapjogát nem biztosítja a magyar állam, különösen szégyenteljes ez a tény azt figyelembe véve, hogy a sokkal rosszabb szociális helyzetű afrikai országokban a magyarországinál lényegesen roszszabb természeti adottság, nagyobb fokú természetes jódhiány mellett, mára jóval előrébb tartanak a jódhiány felszámolásában. Vizsgálatunk ugyanakkor rámutat arra is, hogy a golyva kialakulásában a jódhiánytól független, részben genetikainak tűnő, részben ismeretlen mechanizmusoknak is igen jelentős szerepe van. A hordozható UH-val iskolában
61
Gyermekgyógyászat 2003. 54. évf. 3. szám
végzett szűrés alkalmas lehet a tünetmentes autoimmun pajzsmirigybetegség szűrésére is. A vizsgálattal újonnan kiszűrt 0,7%-nyi hypethyreosisos gyermek pontosan ugyanannyi, mint amennyinél már a vizsgálatot megelőzően is ismert volt a csökkent pajzsmirigyműködés. Ez arra utal, hogy az éppen a fejlődésben lévő gyermek idegrendszeri fejlődését károsító alulműködés jelentős latenciájú betegség. An ultrasonogrphic study on 2032 schoolchildren: the role of iodine and other factors in the goitrogenesis Solymosi Tamás,⁽¹⁾ Farkas Ildikó⁽²⁾ (⁽¹⁾yroid Outpatient Department – Gyöngyös, Jászberény, Kékestető, Salgótarján, ⁽²⁾ National Institute for Environmental Health, J. Fodor National Center of Public Health, Budapest
e thyroid volume of hungarian children highly exceeds that observed in children living in iodine sufficient countries. Iodine deficiency and factors independent from iodine intake take part in goitrogenesis. Key words: thyroid, goiter, iodine deficiency, ultrasonography
IRODALOM 1. Aydin, K., Kendirci, M., Kurtoglu, S., Karakucuk, EI., Kiris, A.: Iodine and selenium deficiency in schoolchildren in an endemic goiter area in Turkey. J. Pediatr. Endocrinol. Metab. 15, 1027-1031, 2002. 2. Bogye G., Fehér J., Alfthan, G., Aro, A.: Egészséges emberek
szelénstátusának
komplex
vizsgálata
Magyarországon. Orv. Hetil. 47, 2585-2588, 1993.
SUMMARY
3. Brunn, J., Block, U.K., Ruf, G., Bos, I., Kunze, W.P., Scriba, P.C.: Volumetrie der Schilddrüsenlappen
yroid ultrasonography was performed in 2032 schoolchildren. Urinary iodine was measured in 607 of them. e p97 value determined in iodine sufficient children was used as reference (p97-WHO). e thyroid was greater than p97WHO in 21% of hungarian children. In boys we observed this more frequently than in girls (24,9% vs. 17,1%, respectively, p<0,001). Based on urinary iodine content we observed mild iodine deficiency in more than half of the villages and towns. If we use the value µg jodid/g creatinin the results were even worse (median values 105 and 79 µg/l, respectively). Lower urinary idone result were obtained in children exceeding p97-WHO (p<0,001). On the other hand there are also other factors causing goiter independent of iodine intake. In those children whose thyroid exceeded p97WHO, the occurence of thyroid diseases in their family was significantly more frequent than in children below p97-WHO (p=0,04). In the second phase of our investigation we also looked for the US signs ot autoimmune thyroid disease. US was suspisious in 52 of 866 children. In 31 (3,5%) cases anti-TPO was positive, while hypothyroidism was demonstrated in 6 children (0,7%).
mittels
Real-time-sonographie.
Dtsch.
med.
Wochenschr. 106, 1338, 1981. 4. Delange, F.: Iodine deficiency in Europe and its consequences: an update. Eur. J. Nucl. Med. Mol. Imaging. Supplement 2, 404-416, 2002. 5. Delange, F., Benker, G., Charon, P., Eber O., Ott W., Peter F., Podoba J., Simescu M., Szybinsky Z., Vertongen F., Vitti P., Wiersinga W., Zamrazil V.: yroid volume and urinary iodine in European schoolchildren: standardization of values for assessment of iodine deficiency. Eur. J. Endocrinol. 136, 180, 1997. 6. Hermus, R., Huysmans, A.: Treatment of benign nodular thyroid disease. New Engl. J. Med. 338, 1438, 1998. 7. Indicators for assessing IDD status. IDD. Newsletter, 15, 1-3, 1999. 8. Péter F.: Status of iodine nutrition in Hungary. In: Delange, F., Dunn, J.T., Glinoer, D. (eds): Iodine deficiency in Europe. Plenum Press, New York and London, 377, 1992. 9. Sajgó, M., Farkas, I.: Ivóvizeink jódtartalma és a lakosság jódellátottságának mutatói. Egészségtudomány 34, 28, 1990. 10. Simescu, M., Varciu, M., Nicolaescu, E., Gnat, D., Podoba, J., Mihaescu, M., Delange, F.: Iodized oil as a complement to iodized salt in schoolchildren in endemic goiter in Romania. Horm. Res. 58, 7882, 2002.
62
Gyermekgyógyászat 2003. 54. évf. 3. szám
11. Standardization of ultrasound and urinary iodine determination for assessing iodine status: report of a technical consultation. IDD. Newsletter, 16, 1923, 2000. 12. Szécsényi-Nagy
I.,
pajzsmirigyméret
Hegedűs ultrahang
É.,
Lipthay
E.:
szűrővizsgálata.
A In:
Péter F. (szerk.): A magyarországi jódellátottság és konzekvenciái. Budapest, 41, 1993/94. 13. Szécsényi-Nagy I., Péter F.: Budapesti gyermekek pajzsmirigy méretének ultrahang vizsgálata. Orv. Hetilap 134, 797, 1993. 14. World Health Organization & International Council for Control of Iodine Deficiency Disorders 1997. Recommended normative values for thyroid volume in children aged 6-15 years. Bulletin of the World Health Organization 75, 95-97.
