2017

Ikt. sz.: 18-4/2017.

Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szombathi István utca 12. Telefon: 52-411-225 Fax: 52-419-297 E-mail: [email protected] Honlap: www.tagdebr.sulinet.hu

Pedagógiai program

Debrecen, 2017.

Pedagógiai program – Nevelési program

Tóth Árpád Gimnázium

Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szombathi István utca 12. Telefon: 52-411-225 Fax: 52-419-297 E-mail: [email protected]

I. Nevelési program

Debrecen, 2017.

2



Tartalomjegyzék

1. A TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUMBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................................ 5 1.1. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK .............................................................................................................................. 5 1.2. AZ ISKOLA HELYE, SZEREPE A VÁROS, A RÉGIÓ OKTATÁSI-NEVELÉSI RENDSZERÉBEN .................................. 5 1.3. TÁRGYI FELTÉTELEK ..................................................................................................................................... 5 1.4. ALAPVETŐ SZAKMAI-PEDAGÓGIAI ELVEK ..................................................................................................... 8 1.5. VÁLLALT ALAPFELADATOK, AZOK SORRENDISÉGE ..................................................................................... 10 1.6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA ......................................................................................... 11 1.7. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS MUNKARENDJE ...................................................................................................... 12 1.8. AZ ISKOLAI KÉPZÉS FELADATAI .................................................................................................................. 17 1.9. AZ ISKOLA KÖZSZOLGÁLATI FUNKCIÓI ....................................................................................................... 19 1.10. AZ ISKOLA SPECIÁLIS HELYZETÉBŐL ADÓDÓ ÜZEMELÉS ........................................................................... 19 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ..................... 20 2.1. AZ ISKOLAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FELADATAI ...................................................................................... 20 2.2. AZ ISKOLAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI GIMNÁZIUMUNKBAN ................................................. 20 2.3. SZOCIÁLIS ÉS ÉLETVITELI KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE ............................................................................. 23 2.3.1. BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 23 2.3.2. A TOLERANCIA FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA, FELADATAI ............................................................................... 23 2.3.3. A FEJLESZTÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYEI ..................................................................................................... 25 3. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA ........................................................................ 26 3.1. BEVEZETŐ ................................................................................................................................................... 26 3.2. AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA, FELADATAI ..................................................................................... 27 3.3. HELYZETELEMZÉS....................................................................................................................................... 28 3.4. KONKRÉT CÉLOK......................................................................................................................................... 28 3.5. MÓDSZEREK................................................................................................................................................ 30 3.6. FORRÁSOK .................................................................................................................................................. 30 4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...................................................................................................................... 31 4.1. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI ........................................................................ 31 4.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEK, KÖVETELMÉNYEK, FELADATOK ....... 31 5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ..................................................................................... 36 5.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ....................................................................................... 36 5.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI.................................................. 37 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE.................................................................................................................. 38 6.1 A BEILLESZKEDÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................. 38 6.2. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG - TEHETSÉGFEJLESZTÉS.................. 39 6.2.1. BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 39 6.2.2. A TEHETSÉGFEJLESZTÉS LEGFONTOSABB CÉLJAI:..................................................................................... 39 6.2.3. A TEHETSÉGFEJLESZTÉS SZERVEZETI KERETEI ......................................................................................... 41 6.2.4. A TEHETSÉGFEJLESZTÉS EREDMÉNYESSÉGÉNEK LEMÉRÉSÉRE LEGOBJEKTÍVEBBEN SZOLGÁLÓ ADATOK: 42 6.2.5. A TEHETSÉGFEJLESZTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE ISKOLÁNKBAN ................................................ 42 6.3. A TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATAI ................... 43 6.3.1. ALAPELVEK: ............................................................................................................................................ 43 6.3.2. CÉLOK: .................................................................................................................................................... 43 6.3.3. FELADATOK: ............................................................................................................................................ 43 6.3.4. ELJÁRÁSI MÓDSZEREK ÉS ALKALMAZOTT ESZKÖZÖK............................................................................... 44 3



6.3.5. TÁRSADALMI SZERVEZETEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS: .................................................................... 44 6.4. A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT DIÁKOK NEVELÉSE ................................................................................. 45 6.4.1. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT GYEREKEK FEJLESZTÉSE ..................................................................... 45 6.4.2. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA .................................................................. 46 6.5. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA ISKOLÁNKBAN ....................... 47 6.5.1. PÁLYÁZATOK FIGYELÉSE ......................................................................................................................... 47 6.5.2. PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉG ......................................................................................................... 47 6.5.3. ÉTKEZTETÉS ............................................................................................................................................. 47 6.5.4. ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM ........................................................................................ 47 7. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAINAK GYAKORLÁSI RENDJE .................................................................................................................................. 48 7.1. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI MUNKA: .............................................................................................................. 48 8. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ......................................................................... 49 8.1. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE: ........................................... 49 8.2. AZ INTÉZMÉNYI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE .............................................................................................. 49 8.3. A SZÜLŐI VÁLASZTMÁNY ............................................................................................................................ 52 9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ÉS A SZÓBELI FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK ......................................................................................................................................... 53 9.1 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI .......................................................................................... 53 9.2 A SZÓBELI FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK ..................................................................................................... 55 9.3 A NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI DIPLOMA PROGRAM FELVÉTELI VIZSGÁJA ÉS FELVÉTELI TÉMAKÖREI/ INTERNATIONAL BACCALAUREATE DIPLOMA PROGRAMME ENTRANCE EXAMINATION AND EXAMINATION TOPICS ............................................................................................................................................................... 64 10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ......................................................................... 66 11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ................................................................................................................................................. 67 12. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ....................................................................... 68 12.1. JÖVŐKÉP ................................................................................................................................................... 68 12.2. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR............................................................................................................................... 69 12.3. HELYZETKÉP, HELYZETELEMZÉS............................................................................................................... 69 12.4. KONKRÉT CÉLOK....................................................................................................................................... 70 12.5. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ........................................................................................... 73 12.6. ISKOLAI KÖRNYEZET ................................................................................................................................. 74 12.7. MÓDSZEREK.............................................................................................................................................. 75 12.8. RÉSZTVEVŐK ÉS ERŐFORRÁSOK ................................................................................................................ 75 12.9. TANESZKÖZÖK .......................................................................................................................................... 75 12.10. KOMMUNIKÁCIÓ ..................................................................................................................................... 76 12.11. TOVÁBBKÉPZÉS....................................................................................................................................... 76 13. KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM ................................................................................................ 76 13.1. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR CÉLJAI ................................................................................................................. 76 13.2. FELTÉTELRENDSZER.................................................................................................................................. 77 13.3. OKTATÁSI PROGRAM ................................................................................................................................. 78 13.4. OLVASÁSPEDAGÓGIAI NEVELÉS - TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ..................................................... 82

4



1. A Tóth Árpád Gimnáziumban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Általános jellemzők A Tóth Árpád Gimnázium négy-, illetve ötéves középiskola. Az általános iskolák nyolcadik osztályát sikeresen végzők, és a hatosztályos gimnázium megfelelő osztályaiból átjelentkezők tanulhatnak itt. Elsősorban az érettségi vizsgára és továbbtanulásra készülő, valamiben tehetséget felmutató tanulók jelentkezését várjuk. A lemorzsolódás, évfolyamismétlés nem jellemző az iskolára. Ötévfolyamos nyelvi előkészítős csoportokban (haladó angol, haladó német, biológiakémia, magyar-történelem) és négyévfolyamos gimnáziumi csoportokban (biológia-kémia, matematika-fizika, matematika-informatika, matematika-történelem) folyik az oktatás. Továbbá működik iskolánkban az ötéves képzésű Arany János Tehetséggondozó Program. A kétévfolyamos (tizenegyedik-tizenkettedik évfolyam) angol nyelvű Nemzetközi Érettségi Diploma Program (International Baccalaureate (IB) Diploma Programme) a 2013/14es tanévtől kezdődően működik intézményünkben.

1.2. Az iskola helye, szerepe a város, a régió oktatási-nevelési rendszerében A Tóth Árpád Gimnázium létszámában, méretében, felszereltségében és szakmai programjában is egyik meghatározó középiskolája Debrecen és Hajdú-Bihar megye iskolahálózatának. Beiskolázási vonzáskörzete 60-80 %-ban a helyi általános iskolákra, 10-30 %-ban Debrecenhez közeli iskolákra, s mintegy 5-10 %-ban a távolabbi (bihari, szabolcsi, borsodi) térségre épül. Nemcsak a kiváló képességű tanulók kerülhetnek be az intézménybe, hanem a különféle speciális osztályokhoz kapcsolódó egyedi tehetséget felmutatók is (magyar, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia tantárgyakból). Támogatjuk a sportban és a művészetekben tehetséges, jó bizonyítvánnyal rendelkezőket is. Az iskola elmúlt évtizedeiben érettségizett tanulói között nagyon sok a térség szakmai, politikai életét meghatározó személyiség, a tudományos életben, a közoktatásban, az orvostudományban, a közigazgatásban dolgozó, a művész, a vállalkozó. Életpályájuk során többen országos hírre, nemzetközi elismertségre tettek szert. A szülői elvárás iskolánkkal szemben igen magas. Elsődleges célunk a jó tanulmányi színvonal és az, hogy tanulóink számára esélyt teremtsünk a továbbtanulásra. Célunk annak elérése, hogy diákjainknak eközben jusson idejük az épület adta lehetőségek kihasználásával a szórakozásra, kikapcsolódásra, a közösségi életre. A többfunkciós épület adottságainak megfelelően az intézmény közművelődési feladatokat is ellát. Konferenciák, rendezvények helyszínének biztosításával nem csak oktatónevelőmunkát folytat. Létesítményeinek lakossági bérbe adásával az iskola melletti lakótelep kulturális és sportcentruma.

1.3. Tárgyi feltételek Az önkormányzat egyetértésével és támogatásával az új gimnázium építését 1994 nyarán kezdték el a Wesselényi lakótelepen. A város 600 millió forintot kapott a központi költségvetésből (az egyházi ingatlanok helyzetének rendezésére elkülönített összegből) a gimnázium elhelyezésének megoldására. Az alapkőletétel 1994 májusában, az épület műszaki átadása 1996. június 15-én volt. A létesítményt Kováts Ákos és Reszler Antal tervei alapján a HUNÉP Rt. készítette. 5



A Tóth Árpád Gimnázium mintegy 17.000 m2 hasznos területű épülethez jutott, amelybe a teátrumról a főbejáraton át egy aulába érkezünk. A "H" alaprajzú épület oldalszárnyainak alagsorában kiszolgáló helyiségek (műhely, orvosi-fogorvosi szoba, személyzeti öltöző, raktárak), kondicionáló terem, vetítőterem és számítástechnika szaktantermek vannak. A földszinten és az emeleten helyezkednek el a tantermek (54 m2-es osztálytermek, 35 m2-es csoportszobák), a szaktantermek (fizika, biológia, kémia, ének-rajz, humán, nyelvi), valamint a laborok (fizika, kémia, biológia). Az összekötő központi szárny alagsorában a ruhatár és a gépészeti helyiségek találhatók. A földszinten a 25 m hosszú négysávos tanuszoda található, melynek mélysége kétharmad részben 160 cm, egyharmad részben 105 cm. Hozzá csatlakozik egy-egy női és férfi öltöző. A központi épület földszintjéről az aulán át juthatunk fel a galériára, s onnan az iskolavezetés keresztfolyosójára (intézményvezető és igazgatóhelyettesek, titkárság, munka- és tanulóügy, tanári szoba, teakonyha, stúdió, tárgyaló, épületfelügyelet, tanári szoba). A középső szárny második emeletén van az 1200 m2-es, három részre osztható tornaterem, melyhez 2-300 fő befogadására alkalmas lelátó csatlakozik. A tanulók női és férfi oldalon 3-3 öltözőben készülhetnek fel a sportfoglalkozásokra. A bitumen felületű sportudvart futópálya veszi körül, s mellette távolugrógödör van. Az iskolához tartozik a Vígkedvű Mihály utcai részen az iskola régi szárnya, melynek emeletén könyvtár és olvasó található. Az iskolai háromszintes konyhában 600 adag ebéd készíthető. Az étkezés az árkádokon álló 220 fős étteremben lehetséges. Az iskola dolgozói és tanulói számára kerékpártárolót biztosítunk. Az iskolában számítógépes épületfelügyeleti rendszer irányítja a szellőzést, fűtést, tűz- és biztonságvédelmet. Videokamerás megfigyelés őrzi több helyiségünket, digitális telefonhálózattal vannak összekötve a szaktanári kabinetek, számítógépes hálózat van a géptermekben, a szertárakban és az iskolavezetés szintjén. Videohálózat és parabolás TVrendszer működik a tantermekben, telefax- és internetkapcsolatunk van a világgal.

6



Az iskolában speciális feltételeket teremtettünk (rámpa, kapaszkodó, 2 lift, mosdó), így olyan mozgáskorlátozott diákok is tanulhatnak, akik tolókocsihoz kötöttek, de képességeik alkalmassá teszik őket a majdani továbbtanulásra egyetemeken, főiskolákon. A Tóth Árpád Gimnázium lehetőséget biztosít más intézményeknek, illetve a város lakosságának is az épület használatára. Bérleti formában igénybe vehető az uszoda, a tornaterem, a sportudvar, a konyha, a kondicionáló terem, az iskola tantermei, aulája.

Az iskola címe: TÓTH ÁRPÁD GIMNÁZIUM 4024 Debrecen, Szombathi István u. 12. Tel/fax: (52) 419-297 Web: www.tagdebr.sulinet.hu E-mail: [email protected]

7



1.4. Alapvető szakmai-pedagógiai elvek Iskolánk eddigi működését jellemezve a tantestület az utóbbi évek munkájáról azt a véleményt alakította ki, hogy a gimnáziumunk erősségei az alábbiakban:  a sok jó képességű tanuló,  a kiváló tárgyi feltételek,  az elhivatott, jól felkészült pedagógusok. Ezek birtokában a tanulóknak magas szintű szaktárgyi ismereteket nyújtva, jó színvonalon teljesíti iskolánk elsődleges feladatát, a továbbtanulásra való felkészítést. A nevelőtestület által fontosnak tartott értékek, amelyeket a tanulók számára közvetíteni szeretnénk, az alábbiak:  Alapos tantárgyi ismeretek, a nemzeti kultúra, az európai örökség és a természettudományok legfontosabb tartalmai. Ezeket a hagyományos keretekben tudjuk a legbiztosabban átadni.  Határozott erkölcsi értékrend, melynek fontosabb összetevői az alábbiak: humanizmus, magyarságtudat és hazaszeretet, az európai és nemzeti kultúra értékeinek megbecsülése, demokrácia és szabadság, közösségi szellem és egymás megbecsülése, szakmai szolidaritás, tisztesség, a munka tisztelete, a környezet óvása. Iskolánk olyan műhely, ahol elsősorban a jövő értelmiségi rétegének felkészítése folyik. Ezért arra törekszünk, hogy iskolánk végzős tanulói az alábbi tulajdonságok közül minél többel rendelkezzenek:                 

alapos ismeretek, reális énkép, sokoldalú, széles látókör, fogékonyság a művészeti értékek iránt, formálódó világkép és átgondolt világnézeti alapok, emberhez méltó erkölcsi normarendszer, nyitottság és kreativitás, további önművelésre való képesség, az életkornak megfelelő önállóság, döntési képesség, jó kommunikációs készség, egészséges életszemlélet, környezetbarát magatartás, fenntarthatóságra való törekvés, felelősségérzet és az életkornak megfelelő felelősségvállalás, egymás és a másság elfogadása, hazaszeretet, kötődés az iskolához és a közösséghez.

8



A nevelőtestület feladatának tekinti az alábbi kulcskompetenciák folyamatos fejlesztését:  anyanyelvi kommunikációs kompetencia  idegennyelvi kommunikációs kompetencia  matematikai kompetencia  természettudományos kompetencia  digitális kompetencia  a hatékony, önálló tanulás kompetenciája  szociális és állampolgári kompetencia  kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia  esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség A kompetenciák vizsgálata magával hozta a tudás újraértelmezését is, mivel az iskolában megszerzett tudás, akkor lesz a társadalom számára gazdasági érték, ha valós életben felhasználhatóvá, alkalmazhatóvá válik. Az élethosszig tartó tanulás is a tudás új megközelítését helyezi előtérbe. Az értékes, hasznosítható tudás fogalma az oktatás szempontjából - a kognitív pszichológia, a kognitív tudományok jóvoltából - a szakértelem és műveltség mellett a kompetenciák szerveződési formájával bővült. Kompetencia fogalmán az Európai Bizottság adott munkabizottságának kulcskompetencia-definíciójával érthetünk egyet. Ez három mozzanatot ötvöz: az ismereteket, az ismeretek alkalmazási képességeit és a motivációt vagy attitűdöket. Tehát az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz megfelelő motiváció, illetve attitűdök együttesen jelölik azokat a képességrendszereket, képességhalmazokat, amelyeket egy adott terület kompetenciájaként meghatároznak. A kompetenciák kevésbé tartalomfüggők, mint a tudás egyéb formái, ezért az élet jóval szélesebb területén alkalmazhatók. Viszont nagyrészt életkorhoz kötött a fejlődésük, amelynek időszaka a kötelező oktatási időre esik. Ezért nagyon fontos, ezeknek a kompetenciáknak a feltérképezése, hiszen ez alapozza meg a fejlesztést. Feladatunk továbbá a tanulók sokoldalú, teljes személyiségre ható fejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy elsajátítsák az önálló ismeretszerzés, a tanulás módszereit. Az emberi, társadalmi kapcsolatokra való felkészítés területei közül elsősorban az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak kialakítására törekszünk, s kevésbé tartjuk fontosnak a tanulók majdani társadalmi szerepvállalásra, politikában, közéletben való részvételre való felkészítését. A szabadidő eltöltésére, a kulturális tevékenységre való felkészítésből az egészséges életmód iránti érdeklődés felkeltését, illetve a családi életre való előkészítést tartjuk fontosnak. A szakmai képzés, a termelésben, gazdálkodásban való részvételre, közvetlen munkavállalásra való felkészítés, valamint a szociális ellátás egyelőre nem tartozik iskolánk profiljába. A 21. századra megváltozott a tudásról alkotott képünk, a biológiai felfedezések következtében formálódott a tudásról való tudásunk, felgyorsult a tudás terjedése, és ezzel együtt növekszik a tudás alkalmazhatóságának fontossága. A Tóth Árpád Gimnázium pedagógusainak véleménye szerint nem mindig megfelelőek az eddig alkalmazott tanulásszervezési formák. Nyilvánvalóvá vált, hogy a frontális óravezetés nem lehet uralkodó, a mechanikus tanulást fel kell, hogy váltsa az értelmező tanulás. A mai diákok egyre növekvő többsége keveset olvas, ez eredményezhet hanyatlást a szövegértés területén, holott a 9



kommunikáció és annak formái jelentős bővülést mutatnak az előző évtizedekhez képest. Az új szemlélet szerint igyekszünk minél több lehetőséget adni a tanulóknak a szóbeli megnyilvánulásokra; törekszünk arra, hogy a felvetett problémákat társaikkal együttműködve, kooperatívan oldják meg. A kooperatív technikák igazán hatékonyak, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében törekszünk a személyre szabott differenciált foglalkoztatásra. Munkánk során alkalmazzuk a projektoktatást, tantárgyi napokat szervezünk, terepgyakorlatokra visszük a diákjainkat. A projektoktatás során a tanuló a saját tempójában gyakorolhatja a tananyagot, közvetlen segítséget kaphat társaitól és mozgásszabadsággal is rendelkezik. A szükséges feladat ellátásához rendelkezésére állnak a könyvek, a számítógép, a folyóiratok és az egyéb szükséges segédanyagok. A projektoktatás esetén valószínűsíthető egy megalapozottabb tudás, amely sok gyakorlati dolgot fog tartalmazni. Az alkalmazható, használható tudás lehetővé teszi, hogy javuljon a képzettségi szint, s a felnövekvő fiatalok eredményesebben tanuljanak tovább, nagyobb eséllyel helyezkedjenek el az új követelményeket igénylő munkahelyeken. Ma már alapvető elvárás a csapatban való munkálkodás képessége. Az első igazán komoly megmérettetés, az érettségi követelményei is a kompetenciák számonkérését célozzák. Természetesen a tantestület számára is nagy kihívás a projekt végrehajtása, melyet külső segítség nélkül old meg. Iskolánkban jól képzett, nagy tapasztalattal és kreativitással rendelkező pedagógusok vannak, akik folyamatosan követik az oktatásban megjelenő új feladatokat, újításokat, többen végeztek már el továbbképzést mind a kompetencia alapú, mind a kooperatív tanítási módszerek alkalmazásának területén. A fenntarthatóság fogalmának megismertetése és a fenntarthatóságra való törekvés közvetítése szintén alapvető fontosságú törekvés az iskolai tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozások alkalmával az iskola pedagógusai számára. A Tóth Árpád Gimnázium három egyenrangú alapfeladata tehát: 1. Nyújtson a tanulóknak szilárd, biztos ismereteket, amelyek elsősorban a továbbtanulásukhoz szükségesek és hasznosak. 2.

A tanulók képességeit, készségeit alakítsa, fejlessze.

3.

Pozitív viselkedéskultúrát és magatartásformákat közvetítsen diákjainak.

1.5. Vállalt alapfeladatok, azok sorrendisége A Tóth Árpád Gimnázium elsősorban az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra felkészítő feladatában igyekszik teljesíteni az elvárásokat a szülőkkel, a tanulókkal és a fenntartóval szemben. Bár garanciát nem adhatunk a biztos továbbtanulásra, az iskola mindent megtesz azért, hogy az alap- és a kötelezően választott óraszámok szerinti foglalkozásokon folyó képzés magas színvonalú legyen. S ha ez a tanulók megfelelő szorgalmával és tehetségével párosul, a továbbtanulás tanulóink nagy százalékánál megvalósul. Egyes képzési programjaink – elsősorban az Arany János Tehetséggondozó Program – lehetőséget biztosítanak a diákok számára a hátránykompenzációra. Képzésünk direkt módon nem, de az idegennyelv-ismeret, a speciális osztályokban szerzett szakmai ismeretek (biológia-kémia tagozat), az informatikai képzés során szerzett

10



ismeretek hasznosításával elősegíti az itt végzettek munkába állását, illetve az első szakma megszerzéséhez szükséges tanulmányok folytatását. A szakórák, az osztályfőnöki órák, az érdeklődési körök és más csoportjaink lehetőséget teremtenek az egészséges életmódra, a családi életre való felkészülésre és a megfelelő környezeti attitűdök kialakítására is.

1.6. Az iskola működésének részletes leírása 1. A tanulói jogviszony létesítése Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola intézményvezetője dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény megteremti a tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi vizsgát az iskola pedagógusaiból álló, az intézményvezető által kijelölt felvételi bizottság előtt kell tenni. Az írásbeli és a szóbeli felvételi vizsgák időpontját az éves munkaterv rögzíti. Azonos típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén meg kell állapítani, hogy a tanulónak kell-e különbözeti vizsgát tennie. Az iskola a pedagógiai program alapján a tanulói jogviszony létesítését - a köznevelési törvénnyel összhangban - tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. A kezdő évfolyamra való felvétel esetén a tanulmányi követelmények teljesítéséről felvételi vizsga keretében győződünk meg. A felvételi vizsgák alapján dönt a gimnázium arról, hogy a jelentkező tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvető tudással és viselkedéskultúrával. Iskolánk első évfolyamára a tanulók az általános iskola 8. évfolyamának elvégzése után, illetve a hatosztályos középiskolák azonos korú diákjai jelentkezhetnek. Az iskola intézményvezetője a jelentkezés előtt “nyílt napon” általános tájékoztatót tart az iskola pedagógiai programjáról, a felvételi követelményeiről, annak rendjéről. Az iskola részletes felvételi tájékoztatót ad ki, mely tartalmazza a következő tanévben felvehető tanulók számát csoportonként, a felvételi követelményeket tantárgyanként. Az általános iskola által kiadott és kitöltött jelentkezési lapot a megadott határidőig kell eljuttatni iskolánkba. A jelentkezési lapok beküldésének határidejét, a felvételi vizsgák lehetséges időpontját és ütemezését, valamint a beiratkozás időszakát az évente megjelenő miniszteri rendelet szabályozza.

11



2. A beiratkozás feltétele Magasabb évfolyam esetén a diákok iskolaváltoztatási kérelmét - a szülők aláírásával és indoklásával - az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki az átvételről dönt. Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, - ha szükséges, a különbözeti vizsgatantárgyakat és azok időpontját - az intézményvezető határozza meg. Ez biztosítja az eltérő iskolából, vagy tagozatról érkező tanulók felzárkózását. Beiratkozni érvényes intézményvezetői határozat birtokában lehet. A beiratkozás a miniszteri rendelet alapján kijelölt munkarend szerint, általában június hónapban történik. A tanulók beírását az osztályfőnökök végzik. A tanulók bemutatják és leadják a bizonyítványukat, a felvételről küldött határozatot. Az osztályfőnök záradékolja a beiratkozás tényét a bizonyítványba, illetve átvétel esetén a törzskönyvbe. A tanuló tájékoztatást kap a tanévnyitó idejéről, a nyári szünetben lévő iskolai ügyelet időpontjairól, a kötelező olvasmányokról, a testnevelés órára szükséges felszerelések beszerzéséről stb. 3. Mentesítés a különféle tantárgyakból Az iskola intézményvezetője bizonyos esetekben mentesítheti a tanulót egyes tantárgyak óralátogatási és értékelési kötelezettsége alól.  Mentesíthető a tanuló az egyik idegen nyelvi óra látogatása alól abban az esetben, ha egy harmadik idegen nyelvből az adott év anyagából előre osztályozóvizsgát tesz.  Az intézményvezető felmentheti a tanulót bizonyos órák látogatása, illetve egyes tantárgyak értékelése és minősítése alól. (pl. mozgáskorlátozottak) szakértői bizottság szakvéleménye alapján.  A tanuló tanulmányait magántanulói státuszban is folytathatja szülői kérés, illetve orvos-szakértői bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői bizottsága szakvéleménye alapján. Ha a magántanulói státusz szülői kérésre jön létre, a tanuló mentesül az órák látogatása alól, és osztályozóvizsgát tesz a különféle tantárgyakból. Ilyen esetben a tanuló vizsgákra való felkészülésért a szülő (eltartó) felelős. Ha a magántanulói státusz szakértői bizottság szakvéleménye alapján jön létre, az iskola konzultációs lehetőségek biztosításával járul hozzá az osztályozó vizsgákra való felkészüléshez.  Osztályozóvizsgát bármelyik tanuló tehet bármelyik tantárgyból, a saját tanrendjébe be nem épített, de az iskolában egyébként oktatott tantárgyból is.

1.7. Az iskola általános munkarendje A tanév rendjét az évente megjelenő miniszteri rendelet szabályozza. Ez tartalmazza a tanév, a szorgalmi idő első és utolsó napját, az elrendelhető tanítás nélküli munkanapok számát, az őszi, téli és tavaszi szünetek pontos idejét, a félévek váltásának idejét, a félévi értesítő kiosztásának időszakát, az iskolába való jelentkezés rendjét, a felvételi eljárás rendjét, a beiratkozás időszakát, valamint az érettségi vizsgák részletes időbeosztását. A tanév helyi rendjét, programjait, a miniszteri rendelet ismeretében elkészített iskolavezetői javaslat megvitatása után, a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. A tanév fontosabb eseményei: 12



Tantestületi értekezletek:  alakuló értekezlet,  tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet,  nevelőtestületi értekezletek,  tanévzáró nevelőtestületi értekezlet. A Pedagógiai Tanács megbeszélései:  hetente egy alkalommal. Vizsgák:  javítóvizsga (augusztus utolsó hetében),  osztályozóvizsga (április közepén és augusztus utolsó hetében),  a nyolcadikosok felvételi vizsgája,  érettségi vizsgák: - írásbelik (májusban, külön rend szerint), - szóbelik (júniusban, külön rend szerint). Tanítási szünetek:  őszi szünet,  téli szünet,  tavaszi szünet,  nyári szünet  tanítás nélküli munkanapok a tanév rendje szerint Ünnepélyek, rendezvények, megemlékezések: A szervezésre kijelölt osztályok osztályfőnökei az előző tanév végéig közös megegyezéssel felcserélhetik az egyes feladatokat az arányosság figyelembevételével.       

tanévnyitó ünnepély (10.e), tanévzáró ünnepély (10.d), nemzeti ünnepeink (március 15. – 10.b, október 23. – 10.f) közös iskolai emlékezés, szalagtűző ünnepség a 12., valamint 13. évfolyam tanulóinak, karácsony (10.a), ballagási ünnepség (10.c), megemlékezések: - az aradi vértanúkról (október 6. – 10.d), - a magyar kultúra napjáról (január 22. – 10.c), - a kommunista diktatúrák áldozatairól (február 25. – 10.e), - a költészet napja (április 11. – 10.f), - a holokauszt áldozatairól (április 16. – 10.g), - a nemzeti összetartozás napjáról (június 4. – 10.a),  diákönkormányzati rendezvények: - diákönkormányzati nap (szervező: diákönkormányzat, rendező:10.g), - diákbál, - diákgála, - zenei estek,  a szülői választmány rendezvényei: - szülői bál – (10.e), - szülők-nevelők találkozója, 13


  






- szülő-tanár sportrendezvény, tanulmányi kirándulások (érdeklődési körnek megfelelően), osztálykirándulás (a mindenkori finanszírozási lehetőségek függvényében), iskola által szervezett szakmai rendezvények: - az országos versenyek helyi/iskolai fordulói, - szakkörök nyolcadikos diákok számára, - versenyek nyolcadikosok részére, - nyílt nap, - IB tájékoztató, - IB nyílt nap, - egynapos terepgyakorlat, - környezet- és természetvédelmi tábor (egyhetes, nyáron), - Curie Környezetvédelmi Emlékverseny területi döntője, - Curie Kémia Emlékverseny területi döntője, - Földi János Diákkonferencia, - Határtalan Játék, - Erdei utakon vetélkedő, - Iskolatörténeti vetélkedő, - „Olvasni a világot” olvasásnépszerűsítési verseny, - Tóth Árpád Nemzetközi Szavalóverseny, - Iskolai Szavalóverseny, - Agykutatás Hetének rendezvényei, - LEGO-SZUMO verseny, - FIRST LEGO League (FLL) nemzetközi verseny, - véradás a Vöröskereszttel közösen szervezve, - projekt egy-egy környezet- vagy természetvédelmi világnaphoz kapcsolódóan a fenntarthatóság szellemében, - projekthetek, témanapok, - próbanyelvvizsgák, - próbaérettségik, - testvér-osztály rendezvények, vetélkedők, sportrendezvények: - Tóth Árpád Emlékfutóverseny, - Kerékgyártó László Emlékfutóverseny, - házibajnokságok: asztalitenisz, kispályás labdarúgás, kosárlabda, röplabda, úszás, sakk, - diákolimpia városi, megyei, területi, országos versenyek (kispályás labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, floorball, asztalitenisz, tollaslabda, röplabda, úszás, triatlon atlétika, gyorskorcsolya és sakk), - téli sítáborok (kezdő és haladó), - nyári vízitábor, - évközi gyalogtúrák, kirándulások (ODK), - nyári túratábor (ODK). AJTP-s rendezvények: - AJTP Országos Tanévnyitó, - fizikai becslési verseny, - "Szülőföldem szép határa..." országos konferencia, - AJTP tanárfoci, - AJTP környezetvédelmi verseny, - AJTP országos konferencia, 14


-


AJTP irodalmi verseny, Ordass Lajos Országos Retorikaverseny, vállalkozói verseny, idegen nyelvi verseny (angol/német), AJTP Történelem Verseny, AJTP Országos Informatikaverseny Mentovich Ferenc Természettudományi Verseny, Gymnasion Országos Sporttalálkozó, Világvándor találkozó, AJTP Művészeti Fesztivál.

Tanulmányi versenyek A közismereti tantárgyakból és az általános műveltséghez kapcsolódó témákból meghirdetett tanulmányi versenyeken szorgalmazzuk diákjaink részvételét. Nagy gondot fordítunk arra, hogy tehetséges diákjaink minden évben vegyenek részt az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken. Támogatjuk diákjainkat abban, hogy nemzetközi szinten is képviselhessék Magyarországot, Debrecent, a Tóth Árpád Gimnáziumot. Ennek lehetséges szinterei a Nemzetközi Diákolimpiák tantárgyi és sporteseményei. Iskolánk tanulói hagyományosan még a következő versenyeken vesznek részt:                            

Ábel Jenő Latinverseny, Ady Endre Szavalóverseny és Varadinum történelmi verseny (Nagyvárad), dr. Árokszállásy Zoltán Biológiaverseny, Arany Dániel Matematikai Verseny, Arany János Irodalmi Verseny, Avram Hershko Természettudományi Verseny, Bocskai István Gimnázium (Hajdúböszörmény) szavalóversenye, Bugát Pál Országos Középiskolai Természetismereti Vetélkedő, Cultura Nostra Történelmi Verseny, Curie Kémia Verseny, Curie Környezetvédelmi Verseny, Curie Matematika Verseny, Diákolimpiai Válogatóversenyek, Diószegi Sámuel Megyei Természetismereti Verseny, Disputa Verseny, Dusza Árpád Programozói Emlékverseny, Dürer Kémiaverseny, Dürer Matematika Verseny, Édes Anyanyelvünk Nyelvhasználati Verseny, Festival d'Italiano Verseny, FIRST LEGO League (FLL) Nemzetközi Verseny, Földgömb Földrajz Verseny, Georgikon Biológia Tanulmányi Verseny, Gordiusz országos matematika verseny, Határtalan Játék (Nagyvárad, Nagyszalonta, Sepsiszentgyörgy), Hatvani István Fizikaverseny, HEBE Országos Német nyelvi Levelező Verseny, Hlavay József Országos Környezettudományi és Műszaki Diákkonferencia, 15


                                           


Horváth István Károly Művelődéstörténeti és Latin Verseny, Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny, Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny, Irinyi János Országos Kémiaverseny, Kalmár László alkalmazói verseny, KEBA Értékpapír-piaci Verseny és Tőzsdejáték, Kenguru Nemzetközi Matematika Verseny, Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny, Kovács János Regionális Földrajzverseny, "La Mia Italia" Olasz Verseny, Dr. Less Nándor Országos Földrajzverseny, Lóczy Lajos Országos Középiskolai Földrajzi Tanulmányi Verseny, Megyei alkalmazói verseny, Megyei matematika verseny, Megyei programozási verseny, Megyei rajzverseny, Mikola Sándor Fizikaverseny, Mi Színházunk – Csokonai Színház vetélkedője, Műszaki Informatika Verseny Középiskolásoknak, Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai Tanulmányi Verseny, Nemzetközi Ciceró Fordítói Verseny, Nemzetközi Eötvös Röplabda Torna, Ókortudományi Társaság Latin Versenye, Polgár az Európai Demokráciában Országos Tanulmányi Verseny, Pro patria et libertate Latin Fordítói Verseny, Reading in English Competition, Regionális Programozó Csapat Verseny, Savaria Történelem Verseny, Dr. Szegedi Ervin Megyei Fizikaverseny, Szentgyörgyi Albert Nemzetközi Emlékverseny, Szép Magyar Beszéd Verseny, Szilárd Leó Fizikaverseny, Tóth Árpád Nemzetközi Szavalóverseny (Arad), Tudományos Diákköri Konferenciák, VegyÉSZtorna, VISUAL Thinking - LabVIEW programozó verseny, Zrínyi Ilona Matematika Verseny, „48 Öröksége” történelmi vetélkedő, <19 Szabadfogású Számítógép Verseny, DEIK Regionális Programozói Csapatverseny, e-HÓD (Hódítsd meg a biteket!) verseny AJTP tanulmányi versenyek, egyéb, alkalmanként kiírásra kerülő versenyek, házi versenyek.

16



1.8. Az iskolai képzés feladatai A négyéves és az ötéves képzési rendünkben egyaránt fontosnak tartjuk a tanulók szellemi, fizikai, érzelmi és erkölcsi fejlődését. Az osztálykeretekhez igazodó oktatási nevelési folyamatban meghatározó szerepe van az osztályfőnök tevékenységének. Az osztályfőnök szervezi és irányítja a rábízott osztály életét, koordinálja az osztály nevelőtestületének munkáját, és közvetlen kapcsolatban áll a szülőkkel. A diákok tanulmányi előmenetelét és jellemük alakulását folyamatosan figyelemmel kíséri. A gimnázium minden tanulójának feladata:  nemzeti hagyományaink és az európai kultúra értékeinek, erkölcsi és magatartásbeli elvárásainak ismerete és megőrzése,  az iskola hagyományainak megismerése, ápolása és közvetítése,  szüleik és tanáraik tisztelete,  a mindenkor érvényes házirend betartása. A diákoknak lehetőségük nyílik intézményünkben:  az óratervi hálókban szereplő órákon való részvételre,  közép- és emelt szintű érettségi foglalkozásokon való részvételre,  két idegen nyelv elsajátítására, melyek közül az egyik az angol nyelv,  a rendszeres testedzésre,  különböző érdeklődési körökben és tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételre,  diákrendezvények szervezésére és azokon való részvételre,  osztálykirándulásokon megismerni hazánk földrajzi, természeti, kulturális és történelmi értékeit,  külföldi diákcserékben való részvételre. Mind tanórai, mind tanórán kívüli foglalkozásokon a diákok sokoldalú, nyitott, harmonikus felnőtté válására, a társadalomba való beilleszkedésük megkönnyítésére törekszünk. Az egyes évfolyamok jellemzése A 9. évfolyam és az előkészítő év jellemzése. Elvárások, követelmények. A 9. évfolyam tanulói egy új iskola - és osztályközösségbe kerülve igyekeznek megfelelni a magasabb tanulmányi követelményeknek és a közösség elvárásainak. Az évfolyam speciális feladatai:  a házirend megismerése,  beilleszkedés az iskola rendjébe,  az osztályközösség szervezése, helyes értékrendjének, igényszintjének kialakítása,  a tanulók önértékelésének, önismeretének fejlesztése,  egymás megismerése,  felzárkózás,  a hatékony tanulási módszerek elsajátítása,  bekapcsolódás az országos tanulmányi versenyekbe,  az osztály szülői munkaközösségének megszervezése,

17



 az elsős szülők - nevelők találkozóját is felhasználva a szülőkkel való kapcsolat kialakítása és erősítése. A 10. évfolyam jellemzése. Elvárások, követelmények. A 10. évfolyamon tanuló diákok már túl vannak a beilleszkedés nehézségein, hozzászoktak az iskola elvárásaihoz, követelményeihez. Megtörtént beilleszkedésük az iskolai diákéletbe is. Az évfolyam speciális feladatai:  az évfolyam tanulói számára előírt tanulmányi feladatok teljesítése,  a továbbtanuláshoz szükséges fakultációs tantárgyak kiválasztása,  többek számára ez az év a versenyeken való megmérettetésre is jó lehetőség, amely előkészíti az OKTV- n való részvételt is,  segítségnyújtás a 9. évfolyam tanulóinak a beilleszkedésben (testvérosztályok)  az elsős szülők - nevelők találkozójának megszervezése,  iskolai ünnepségek és megemlékezések szervezése. A 11. évfolyam jellemzése. Elvárások, követelmények. Az iskola elvárásaihoz, hagyományaihoz, követelményeihez igazodnak a 11. évfolyam tanulói. Általában az egyén önmegvalósulását segítő, jó osztályközösségbe tartoznak, igyekeznek helyüket megtalálni a felnőttek társadalmában. Az évfolyam speciális feladatai:  felkészülés a pályaválasztásra : a különböző foglalkozások, a felsőfokú intézmények, a továbbtanulás lehetőségeinek megismerése,  a pályaalkalmasság szempontjából fokozott önismeret ,  családi életre nevelés,  felkészülés a felvételi vizsgákra, a továbbtanulásra,  az utolsó két évfolyam diákjainak lehetőségük nyílik maximum két tantárgyat fakultációs csoportban, magasabb óraszámban tanulni,  részt vehetnek az OKTV – ken. A 12. évfolyam jellemzése. Elvárások, követelmények Az iskola elvárásaihoz, hagyományaihoz, követelményeihez igazodnak a 12-13. évfolyam tanulói. Általában az egyén önmegvalósulását segítő, jó osztályközösségbe tartoznak, igyekeznek helyüket megtalálni a felnőttek társadalmában. Az évfolyam speciális feladatai:  felkészülés a pályaválasztásra : a különböző foglalkozások, a felsőfokú intézmények, a továbbtanulás lehetőségeinek megismerése,  a pályaalkalmasság szempontjából fokozott önismeret,  családi életre nevelés,  felkészülés a felvételi vizsgákra, a továbbtanulásra,  az utolsó két évfolyam diákjainak lehetőségük nyílik maximum két tantárgyat fakultációs csoportban, magasabb óraszámban tanulni,  részt vehetnek az OKTV – n,  felkészülés az érettségi vizsgára, 18



      

felkészülés a felvételi megmérettetésre, felkészülés a szaktudományokban történő intenzívebb elmélyedésre, felkészülés a szakmai tanulmányi versenyeken történő sikeres helytállásra, törekvés az eddig szerzett ismeretek tudatos rendszerezésére, törekvés a kultúra - és tudománytörténet egységes egészben való látásra, felkészülés a felnőtté válásra, a felnőttek társadalmába való beilleszkedésre, fokozott felelősségvállalás a szűkebb és tágabb környezetért ( család, szülő, testvér, osztálytárs, iskolatársak ),  felkészülés az anyagi felelősségvállalásra.

1.9. Az iskola közszolgálati funkciói Az épület használatánál alkalmazott eljárások A Tóth Árpád Gimnázium új épületét úgy tervezték, hogy az oktatáshoz kapcsolódó feladatok ellátása mellett közszolgálati, lakossági, valamint más oktatási és sportintézmények használatára is alkalmas legyen. A Tóth Árpád Gimnázium egy olyan középiskola, amelyet mozgáskorlátozottak (felnőttek és tanulók is) használhatnak. Számukra minden feltétel rendelkezésükre áll az épületben (rámpa, mosdó, lift, stb.). A fenntartó által előírt bevételek teljesítésére - és az épület jó kihasználtságára - csak akkor van lehetőség, ha tervezett módon történik az intézmény egyes részeinek bérbe adása, de annak a szempontnak a figyelembe vételével, hogy elsődlegesen a tanulók kötelező foglalkozásainak megtartására kell használnunk. A nagyméretű aula közösségi rendezvények (ünnepségek, konferenciák, kiállítások, bálok, stb.) tartására alkalmas. Az uszoda tanulóink testnevelés órái, délutáni tömegsport foglalkozásai mellett az általános iskolások kötelező úszásoktatásának helyszínéül szolgál. A tornacsarnok a sportiskolának és egyesületek edzéseinek, mérkőzéseinek adhat leginkább helyet. A lakosság is használhatja a helyiségeket sportolásra, rendezvények tartására (uszoda, étterem stb.)

1.10. Az iskola speciális helyzetéből adódó üzemelés Az iskolában 6.00-22.00 között portaszolgálat működik. Az épület működtetését a Debreceni Intézmény-működtető Központ végzi.

19



2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1. Az iskolai személyiségfejlesztés feladatai A személyiségfejlesztés nem csak és nem elsősorban iskolai tevékenység. Mivel azonban az oktató–nevelő munkának célja a tanuló képességeinek, gondolkodásának, közösségi érzésének stb. fejlesztése, így természetesen személyiségének fejlesztésében is részt vesz, minthogy az előbbiek a személyiség részei. Az iskolai személyiségfejlesztés feladatai tehát: 1. Lehetővé tenni a tanuló számára személyes adottságainak, lehetőségeinek és képességeinek megismerését. Röviden: az önismeret igényének kialakítása és bizonyos feladatok, foglalkozások keretében az önismerethez vezető úton való elindítás, a tanuló önismeretének mélyítése. 2. A tanuló önmagában felismert képességeinek - az iskola keretén belül megvalósítható - fejlesztése. Lebontva:      

fizikai, érzelmi / közösségi, gondolkodási, szellemi, művészi, intuitív készségek fejlesztése, képességek kialakítása.

2.2. Az iskolai személyiségfejlesztés lehetőségei gimnáziumunkban I. Tanórai tevékenység A személyiségfejlesztés részét képezi az egyes tanórákon végzett munka, a tanárnak a diákokkal és a diákoknak egymással az órán megvalósuló kapcsolata. Minden óra minden fajta képesség fejlesztéséhez hozzájárulhat, ám a tárgyak jellegéből adódóan egyesek erősebben célozzák meg a személyiség egy - egy pontját. A következő felsorolásból - a teljesség igénye nélkül - kiderül, mely tárgyak inkább milyen képességeket céloznak meg: 1. A fizikai készségek kialakításának és képességek fejlesztésének lehetőségei: a. mozgás- és ügyességfejlesztés:  elsősorban a testnevelés óra,  bizonyos fokig a rajz és ének óra b. érzékek fejlesztése:  testnevelés, rajz, ének, fizika, biológia, kémia óra. 2. Mentális /gondolkodási / képességek fejlesztése:  minden tanóra (pl. matematika: logikus és elvont gondolkodás, magyar : rendszerlátás stb.)

3. Emocionális /érzelmi / képességek fejlesztése:

 minden tanóra, elsősorban a humán tárgyak (pl. irodalom, ének, rajz),

4. Akarati törekvések: 20



 minden tanóra,

5. Hitrendszer, intuíció:  minden tanóra.

II. Tanórán kívüli iskolai tevékenység 1. Rendezvények, diákelőadások Iskolánkban számos ünnepségen, rendezvényen van lehetőségük a tanulóknak arra, hogy érdeklődésük, képességeik szerint részt vállaljanak az iskolai életben. Ezeken a rendezvényeken a szereplés során, sőt már a felkészülés alatt is felfedezhetik, megélhetik és továbbfejleszthetik alapadottságaikat, tehetségüket, együttműködési készségüket. Támogatjuk és segítjük az irodalmi indíttatású, önállóan kezdeményezett tevékenységeket is (művészeti alkotások létrehozása, bemutatása, művek színre vitele, énekkari bemutatók, gálaműsorok szervezése, filmforgatás és -vetítés). Az ünnepségekhez kapcsolódóan nemcsak a részvétel, de azok megtekintése is fontos, hiszen hozzájárul a tanulók értékrendjének a kialakításához, a hagyományokhoz való viszonyulásuk megteremtéséhez, életfelfogásuk, motívumaik, szokásaik kialakításához. 2. Sporttevékenység A közösségi érzés, a versenyszellem egészséges egyensúlyát, a hagyományokhoz való kapcsolódás érzületét hivatottak kialakítani tanulóinkban a különféle sportrendezvények és csoportok, természetesen ügyességük, akaratuk edzése mellett. 3. Szervezetek Iskolánkban számos, a diákélethez és az iskolai élethez kapcsolódó szervezet működik. Ezekhez a diákok önkéntesen, alkalomszerűen vagy hosszabb ideig is kapcsolódhatnak, igényeik szerint. 4. Táborok, kirándulások A tanulmányi kirándulások, külföldre szervezett nyári és tavaszi kirándulások, színházlátogatások, hangversenyek megtekintése szintén sokféle lehetőséget nyújt a személyiségfejlesztés területén. Például említhetnénk az osztálykirándulásokat, amelyek során a tanulók emberi kapcsolataik terén, hazájukhoz kötődő érzéseik, ismereteik terén fejlődnek. A túrák edzik akaratukat, próbára teszik alkalmazkodó és teherbíró képességüket, mind fizikai, mind érzelmi, lelki téren. A múzeumok látogatása során, a városi, természeti séták alkalmával gyarapodnak ismereteik, élményeik, mélyül, alakul hazájukhoz való viszonyuk. 5. Versenyek, diákkonferenciák Iskolánk tanulói rendszeresen részt vesznek tanulmányi versenyeken minden tárgyból és évfolyamon. A versenyek egy része országos, más részük területi, megyei vagy városi kiírású, illetve vannak „házi” versenyeink, diákkonferenciáink, amelyek célja tanulóink tudásának, felkészültségének, képességeinek bemutatása, felmérése, a motiváció ébrentartása, valamint a hallgatóság érdeklődésének felkeltése. Pl.:  tehetségkutató céllal iskolai irodalmi pályázatokat hirdetünk, amelyekre a diákoknak lehetőségük van saját műveiket beadni,  egy - egy íróhoz, költőhöz kapcsolódóan vetélkedőket szervezünk, amelyek a szerzők műveinek ismeretét, megkedveltetését tűzi ki célul, 21



 szavalóversenyek rendezésével alkalmat adunk tehetségük bemutatására,  tudományos diákkonferenciákat szervezünk, ahol szakmai felkészültségüket és előadói készségüket mutathatják be diákjaink. 6. Kiállítások Iskolánk tanulói által készített alkotások bemutatására (képző- és fotóművészeti kiállítások, diákpályázatokon nyertes dolgozatok, diákok gyűjtőmunkájának eredményei) évente többször is sort kerítünk. 7. Közösségi szolgálat A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 6.§ (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Ennek igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. A középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A közösségi szolgálat keretei között a következő területeken végezhető tevékenység:  egészségügyi (minden esetben mentort kell biztosítani ezen a tevékenységi területen),  szociális és jótékonysági,  oktatási,  kulturális, közösségi,  környezet- és természetvédelmi,  katasztrófavédelmi,  sport- és szabadidős tevékenységek (óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közösen).

ÖSSZEFOGLALVA: Az iskola tanári, diákközössége és kapcsolatai, a benne dolgozók erkölcsi, anyagi és tudásszintbeli jellemzői és lehetőségei együttesen formálják tanulóink személyiségét. A tanórákon megvalósul a spontán hatások mellett a tudatos és szervezett képességfejlesztés. A nevelőtestület minden tagja arra törekszik, hogy képességei szerint fejlessze mind a maga, mind a diákok személyiségének egészét, és előkészítse a tudatos és egész életen át tartó önismereti folyamatra.

22



2.3. Szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése A toleranciára való nevelés programja 2.3.1. Bevezetés A tolerancia alapeleme a nyitottság, a különböző értékek felismerése és elfogadása. Kulcsa a másság, a különbözőség megismerése, mind egyéni, mint társas dimenzióban. A tolerancia képesség-, készség-, és attitűd komplexumokból tevődik össze. Így ezen összetevők együttes, párhuzamos fejlesztése is komplex folyamat. E fejlesztés az iskolai nevelés gyakorlatában biztosítani kívánja a tágabb és szűkebb környezet megismerését, felhasználva a megértés útján szerzett ismereteket a tőlünk különbözőről, a másság sokféle megnyilvánulásáról. A tolerancia nem fejleszthető önmagában, elszigetelten, mert gyakorlása is a körülöttünk levő világhoz kapcsolódik. Más attitűdökkel együtt, sok-sok komponens fejlesztésével, készségek és képességek kialakításával, erősítésével valósítható meg. Természetéből adódóan számtalan szerteágazó területet érint, mint például:             

Értelmi, érzelmi/erkölcsi és kognitív nevelés egysége. Önértékelés és önkontroll egymást kiegészítő voltának megteremtése. Egyéni és csoportos készség- és képességfejlesztés. Az együttműködés alapjainak, mintáinak megjelentetése. Az egymástól eltérő értékek megismerése, elfogadása és tisztelete. Az identitás tudatosságának, vállalásának jelentősége. Európaiság-tudat, magyarságtudat és ezek egyensúlyának kialakítása. Humanisztikus értékrendszer kialakítása, minta adása. A tanulók motiválása a tolerancia különböző területeinek megismerésére, gyakorlására. Az egyenlő esélyek megteremtéséhez való hozzájárulás. A másokkal való kapcsolatok, nézeteltérések megoldásának alternatívái, elemi szerepe. Holisztikus világkép kialakítása. Az egyetemes természet és kultúra tisztelete, különböző formáinak megismerése, reális értékelése, elfogadása, a helyi kultúrák tisztelete.

2.3.2. A tolerancia fejlesztésének célja, feladatai Általános célok A toleranciára való nevelés célja a különbözőségekből eredő konfliktusok természetének megismerése, kezelésének megtanulása, és hozzájárulás az esélyegyenlőség és társadalmi igazságosság megvalósulásához. Az iskolából kikerülő fiatalokat képessé szeretnénk tenni szűkebb és tágabb világunk, személyes környezetük mélyebb ismeretére, másokkal való kapcsolataik humánus alapokra való helyezésére, felelős döntések meghozatalára. Ennek értelmében a fejlesztés fő célkitűzései:  A tanulói igény felébresztése a társadalmi igazságosság és kulturális sokszínűség értékként való elfogadására.

23



 A konkrét, az egyedi megismerésével történő elgondolkodtatás az általánosításokról, az elhamarkodott ítéletekről.  A világ nemcsak egyre szélesebb, de egyre mélyebb megismerésének igényével élő, az egész életen át tartó tanulásra, az önképzésre igényt tartó személyiség kialakítása.  Teljes ember formálása, aki önmagával és környezetével harmóniában élő, békére törekvő, szolidaritásra, empátiára, együttműködésre képes személy.  A társadalmi tudat formálása azokon a toleráns, elfogadó, segítő személyeken keresztül, akik az iskolából kikerülnek.  Minőségi oktatómunka nyújtása változatos tevékenységrendszerrel mint a motiváció mozgatójával.  Hozzájárulás a tanulók tantárgyi kötelezettségeinek teljesítéséhez, a tananyag tartalmak jobb megértéséhez, kiegészítéséhez.  A sikeres érettségi vizsgához szükséges kompetenciák erősítése.  A szociális kompetenciákhoz szükséges készségek, képességek és attitűdök fejlesztése az életkori sajátosságok figyelembevételével.  A szociális kompetencia többi területével való összhang megteremtése.  A kevésbé megfogható, tanórán nehezebben megcélozható készségek, attitűdök elsajátítása.  Az érték- és szokásrendszer értelmi, érzelmi, erkölcsi és esztétikai megalapozása. Konkrét tevékenységek Tanórákon A tolerancia fejlesztéséhez a legtöbb tanóra tág teret nyújt. Alkalom nyílik a saját és más nemzetek, népcsoportok, társadalmi csoportok kultúrájával, művészetével, a bennük rejlő értékekkel való megismerkedésre, azok feldolgozására (irodalom, idegen nyelvek, történelem, művészettörténet, ének-zene); mindennapi életükkel, civilizációs jellegzetességeikkel, másságukkal való szembesülésre (földrajz, idegen nyelvek, mozgókép- és médiaismeret, biológia). Egyes tantárgyak a mássághoz való viszonyuláshoz kapcsolódó korábbi és újabb keletű megközelítési módokat mutatnak be (történelem és állampolgári ismeretek, etika), illetve mindezek változatos módszertannal történő feldolgozását biztosítják (osztályfőnöki óra). A mássággal „testközelből” való szembesülés helyszíne a testnevelési óra, ahol hangsúlyos szerep jut az eltérő egyéni adottságokhoz és teljesítményekhez való megfelelő viszony kialakításának. A tanórai tevékenységekbe beépített csoportmunka illetve versenyhelyzet további lehetőséget biztosít a tolerancia gyakorlásához. A tanórákba épített konkrét példákon keresztül lehetővé válik más kultúrák, más életmódok, más gondolkodásmódok, más vélemények, és különböző testi-lelki-szellemi adottságok több szempontú megközelítése.

24



Tanórákon kívül Iskolánk sajátos adottságainál fogva változatos lehetőségeket biztosít a mássággal való szembesülésre és az e jelenséghez való viszonyulás formálására. Ilyenek például:  A mozgáskorlátozott tanulókkal való mindennapos kapcsolat.  Cserediákok fogadása és küldése.  Csoportos bel- és külföldi utazások (ODK, sítáborok, tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok, osztálykirándulások).  Testvérintézmények látogatása és a vendéglátók itteni fogadása (pl. erdélyi és kárpátaljai magyar, valamint pl. svájci, német, olasz, svéd intézményekkel közösen).  Egyéb hazai és külföldi kapcsolatok (versenyek, társintézményeknél tett látogatások, különös tekintettel a fogyatékkal élők intézményeiben tett, jótékonysági tevékenységgel összekapcsolt látogatásokra).  Különféle okokból (elemi csapás, hátrányos társadalmi, politikai helyzet) rászorulóknak szervezett segélyakciók, gyűjtések.  Kortárs segítő (pl. drogprevenciós) csoportokkal történő együttműködés.  Korosztályokon átívelő találkozók, előadások (pl. öregdiákok, szakmai előadók). E lehetőségek mind az iskolán belüli, tantermi körülmények között zajló, mind pedig a kapukon kívüli tevékenységekkel lehetőséget biztosítanak a toleranciával való közvetlen „találkozásokra”: más szociokulturális hátterű, más etnikai csoporthoz tartozó, különböző foglalkozású, életmódú, vallású, különböző korú és szükségletű emberekkel biztosítanak élményszerű találkozást. 2.3.3. A fejlesztés várható eredményei A pedagógus:  Az emberi különbözőség tényét dilemmáival és ellentmondásaival együtt átgondolja.  Képes lesz az újat elfogadni, új értékeket adaptálni.  A puszta ismeretátadás helyett tudatosan törekszik a komplex, a kompetenciákban való gondolkodásra és fejlesztésre.  Toleranciaszintje növekedni fog.  Személyes és szakmai kompetenciája erősödik, probléma- és konfliktusmegoldó képessége határozottabbá válik.  Önreflexiós képessége fejlődik.  Képes lesz a fejlesztési területek meghatározására és a módszerek, tevékenységek sokoldalú szervezésére. A tanuló:  Képes lesz a sztereotípiák felismerésére, tudatosítására, helyes és helytelen alkalmazásuk megítélésére.  A mássággal kapcsolatban erősödik szándéka a kategóriák, szélsőséges véleményalkotás, ellenséges érzület nélküli nyitásra, mások felé a mélyebb megismerés szándékával fordul.  Képes lesz az előítéletek természetének megismerésére, káros hatásuk belátására.  Tudatossági szintje növekedni fog a diszkrimináció és viselkedés kapcsolatára nézve, átgondolja a skatulyázás, a nemek stb. szerinti megkülönböztetés kérdéseit, értelmezni képes ezeket emberi jogi, szociális és kulturális megközelítésben.  Önreflexiós képessége fejlődik: saját viselkedésének, gondolkodásának felülvizsgálata elvezeti bizonyos összefüggések megértésére. 25



 Képes lesz a társadalmi, kulturális jelenségek, eltérések és a személyek közti különbségek több szemszögből való vizsgálatára.  Képes lesz önálló véleményalkotásra, és tudatos döntések meghozatalára.  Képes lesz a segítő munka lényegének és jelentőségének felismerésére, illetve a civil szféra tevékenységében való aktív részvételre. A csoport:  A csoporton belül az egyes személyek, az eltérő érdeklődési területek párbeszédet kezdenek.  A csoportkohézió megerősödik.  A csoport más csoportokkal is párbeszédet kezdeményez.  A tanulók mint csoport tudatosan törekedni fognak az együttműködésre egymással és másokkal.  Az egyéni élmények összekapcsolódnak a csoporthoz tartozás élményével, illetve az iskolával.  Kialakul az egyén és a csoport egészséges vitakultúrája és kompromisszumra való törekvése.

3. Az iskola egészségfejlesztési programja 3.1. Bevezető Az egészség fogalma, elméleti háttér: „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki-szociális jólét állapota."(WHO) Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés tágabb fogalom, mely magába foglalja a korszerű egészségnevelés, elsődleges prevenciók, a mentálhigiéné, a testi fejlesztés és az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészséget befolyásoló tényezők: ADOTTSÁGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI TÉNYEZŐK genetikai szegénység, tényezők, nem, munkanélküliség életkor szociális kirekesztettség

KÖRNYEZET ÉLETMÓD SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS levegő, víz minősége; lakáshelyzet; szociális, gazdasági környezet

táplálkozás; dohányzás; alkohol; drogok; fizikai aktivitás; szexuális magatartás; stressz

oktatás; egészségügyi ellátás; szociális szolgáltatás; tömegkommunikáció; közlekedési morál

Az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így érdemi hatást akkor tud elérni, ha tárgyi- és pszichoszociális környezete biztosítva van. Jelen van az iskola-egészségügyi ellátás, és az egészségnevelő munka során a tanulók életmódjára is hatást tud gyakorolni. Az iskola 26



kialakít, megerősít szokásokat, készségeket fejleszt és szerepet játszik az életideálok kialakításában. Az egészségnevelés főbb témakörei:        

az egészséges táplálkozás, testedzés, a mozgás, helyes testtartás, szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, AIDS prevenció, a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat, testi higiénia, környezeti ártalmak, megelőzésük, megszüntetésük, szenvedélybetegségek megelőzése, kezelése, személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás).

3.2. Az iskolai egészségnevelés célja, feladatai Általános célok: Az egészséges életmódra nevelés célja a tanulók személyes részvételén keresztül a szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az önmagával, társaival a természetes és épített környezettel harmóniában élő felelősen cselekvő személyiség kialakítása. Ennek során a legfontosabb feladatok: a felvilágosító munka, a megelőzés, az egészség megóvása, a fogyatékkal, egészségkárosodással élők segítése. Helyi célok:  egészséges személyiségfejlődés elősegítése  az egészség értékének felismerése  helyes és tudatos táplálkozási szokások kialakítása (iskolai büfé választékának módosítása, a menzán a megfelelő étrend kiválasztása)  a mindennapi mozgás szükségességének felismertetése  az iskola által felkínált sportolási lehetőségek kihasználása  tanulói kezdeményezés, illetve részvétel az iskolai szabadprogramok összeállításában és végrehajtásában (sportrendezvények, kirándulások, túrák)  testi fogyatékosok, mozgáskorlátozottak, hátrányos helyzetűek integrációja, tolerancia és segítő életmód kialakítása  tanulói részvétel egészségneveléssel kapcsolatos versenyeken, képzéseken  dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használat megelőzése  szexuális felvilágosítás, nevelés  fertőző betegségek jelentőségének felismerése, a közösség tagjainak megóvása  népbetegségek (elhízás, keringési és mozgásszervi betegségek) megelőzése  a szűrővizsgálatok fontosságának korai felismerése  közlekedési szokások megváltoztatása (pl. kerékpár, gyaloglás)  közlekedési balesetek megelőzése  osztálytermek ergonómiai szempontból megfelelő kialakítása, egyoldalú terhelés megelőzése  munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok ismerete és betartása

27



3.3. Helyzetelemzés Tárgyi feltételek Az iskola épülete a modern, a mosdóhelyiségek, a világítás, fűtés a korszerű egészségügyi és higiéniai követelményeknek megfelelnek. A nagy üvegfelületek elősegítik a természetes megvilágítást, erős napsütésben viszont túlmelegedést okoznak. Az iskola nagy, részekre is osztható tornaterméhez szertár, öltözők, mosdóhelyiségek tartoznak. Az alagsorban kondicionáló terem, 25 m-es uszoda, orvosi és mentálhigiénés szoba található. A sportudvar talaja bitumen, ahol többfunkciós labdapálya és távolugró gödör is található. Az iskolában büfé működik, melyet külső vállalkozó üzemeltet. Az iskolában van menza, ahol alternatív menü választására, sőt speciális diétás étkezésre is lehetőség van. Az épület egész területén tilos a dohányzás. Az iskola építésekor a kivitelezők speciális feltételeket teremtettek (rámpa, kapaszkodó, 2 lift, mosdó), így olyan mozgáskorlátozott diákok is tanulhatnak itt, akik tolókocsihoz vannak kötve. Az iskolában már megvalósult egészségnevelési tevékenységek:  Szűrések: - az iskolaorvos által a 9. és 11. osztályosok belgyógyászati és szemészeti vizsgálata, - a 12. osztályosok tüdőszűrő vizsgálata, - testnevelés órákon minden évben elvégzett teljesítőképességi vizsgálatok.  Rendkívüli osztályfőnöki órák keretében az osztályfőnökök vagy külső előadók segítségével megvalósuló drog, AIDS és nemi úton terjedő betegségek elleni prevenció, családi életre nevelés, konfliktuskezelés, közösségi életre való nevelés stb. Az iskolai vöröskereszt szervezésében elsősegélynyújtó szakkör, a tanulók sikeres szereplése elsősegélynyújtó és egészségnevelési versenyeken, kihelyezett véradás, karácsonyi jótékony gyűjtési akció  Kortárs segítő képzésen való részvétel.  Egészséghét megrendezése meghívott szakemberek előadásával, plakátok készítésével, gyógytea ismertető-kóstoló akcióval.  ODK–s kirándulások, nyári táborok, osztálykirándulásokba beiktatott túrák.  Iskolai terepgyakorlati kirándulások.  A szorongó, nehezen beilleszkedő tanulók segítése mentálhigiénikus szakember segítségével.

3.4. Konkrét célok Tanórákon: Valamennyi tanórán szükség van rá, hogy lehetőség szerint a szaktanárok az óra anyagához kapcsolják vagy kiemeljék a témához kapcsolódó egészségnevelési ismereteket. 28



Most csak az egészségnevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű tanórák céljait szeretnénk megfogalmazni. Biológia: - a tanulók ismerjék meg az emberi test felépítését és működését, az egyes szervrendszerekhez kapcsolódó betegségeket azok tüneteit, megelőzésük és a lehetséges gyógykezelések módját, - a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok szervezetre gyakorolt hatását, fontosságát, - a gyógyhatású növényeket, - az életmód és az egészség összefüggéseit. Testnevelés: - szeressék meg a sportot, alakuljon ki igényük a mindennapos testmozgásra, - ismerjék és tapasztalják meg a sport stresszoldó hatását, mely szerepet játszik a pszichés betegségek megelőzésében, - tudatosuljon bennük, hogy a mozgásnak fontos szerepe van a különböző betegségek (pl. mozgásszervi, keringési) megelőzésében. Kémia : - a civilizált élethez kapcsolódó azon anyagok megismerése, amelyekkel a mindennapi élet során találkozunk (élelmiszer-adalékanyagok, háztartási vegyszerek stb.), - az egészségre káros környezeti hatások (vegyi anyagok, sugárzások) megismerése, a velük való érintkezés elkerülésének módjai, - ismert gyógyszerek, drogok összetételének, hatásainak megismerése, - egészség-, tűz- és balesetvédelmi ismeretek elsajátítása a kémiai kísérletek során. Irodalom, történelem: - történelmi és kultúrtörténeti szempontból jelentős csoportok, személyek egészségügyi vonatkozásai, - az emberiség történelmének egészségügyi szempontból jelentős eseményei (járványok, felfedezések). Földrajz, idegen nyelvek: - távoli tájak, idegen népek egészségügyi kultúrájának, szokásainak megismerése, - természetes és mesterséges környezetünk hatásai egészségünkre (orvosmeteorológiai hatások, éghajlatváltozás hatásai, környezetszennyezés stb.). Etika: - a helyes erkölcsi értékrend kialakítása, - a harmóniára, boldogságra való törekvés a családi életben, - gyermekvállalás felelőssége, családtervezés, - kommunikációfejlesztés, tolerancia. Informatika: - a számítógép egészségkárosító hatásának megismerése és kivédése (szemek, gerinc, kar, kéz ízületeinek védelme), - az internet mint információhordozó használata (az egészséges életről szóló források). Tánc és dráma, ének: - a tánc, ének, zene és drámajáték felszabadító, közösségformáló hatásának felismerése; az énekléshez kapcsolódó légzéstechnika megismerése, jótékony hatásának kihasználása 29



Osztályfőnöki óra: - az egészséges életmód kialakítása, káros szenvedélyek elutasítása, felelősségvállalás a jövőért Tanórán kívül:       

tömegsportrendezvények szervezése (futóversenyek, labdajátékok stb. szervezése), kirándulások, túrák, egészségnevelési és elsősegélynyújtó versenyek, kortárs segítők képzése, drogprevenciós előadások, kiállítások megtekintése, AIDS prevenció, vetélkedők, előadások szervezése, tanulásfejlesztő csoport, konfliktuskezelő csoport létrehozása.

3.5. Módszerek           

tanórai beszélgetés előadások, kisbeszámolók kísérletek tanórán elvégezhető vizsgálatok (pulzus, vérnyomás, vitálkapacitás stb. mérése) gyűjtőmunka, házidolgozat készítése versenyek rendezése játékok plakátkészítés tanári ötletbörze az egészségnevelés szakórákon való alkalmazására tanári továbbképzések külső előadók meghívása

3.6. Források    

meglévő egészségnevelési kapcsolatrendszer (Vöröskereszt, Egészségügyi és Szociális Osztály, Családsegítő Szolgálat, Vérellátó, iskola-egészségügyi szolgálat, rendőrség, tűzoltóság, mentőszolgálati állomás, drogambulancia) és programok továbbfejlesztése, anyagi erőforrások: iskolafenntartó, alapítványi befizetések, országos, regionális és helyi pályázatok, szülők, szponzorok, tárgyi erőforrások: elsősegélynyújtó felszerelés, kísérleti eszközök, ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), humán erőforrások: iskolavezetés, tanárok, a lehetőség szerint megalakítandó környezet- és egészségvédelmi munkaközösség tagjai, vöröskeresztes tanárelnök, a diákönkormányzatot segítő tanár, a mentálhigiénés szakember, osztályfőnöki munkaközösség, iskolaorvos és asszisztensnő, laboráns, technikai dolgozók, diákok, szülők.

30



4. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

4.1. A diákönkormányzati munka pedagógiai feladatai A diákönkormányzat - a tanulóközösség véleménye és javaslata alapján - különféle programokat szervez a tanév folyamán. A rendezvények előkészítése és lebonyolítása - a diákönkormányzatot segítő tanár támogatásával - a Diáktanács feladata, illetve a DT-tagok felkérése alapján a tanulók bármely kisebb közösségéé. Október az elsősavató ideje, ahol az iskola új diákjai mutatkoznak be egy játékos vetélkedőben, és válnak igazi TÁG-os diákokká. A februári diákbál színvonalas, kulturált szórakozási lehetőség, és alkalom a társasági élet szabályainak elsajátítására is. Az iskolai rendezvények nem mindig érintik az egész diákságot, hiszen a tanulók kisebb közösségei is szerveznek - tanári felügyelettel - különféle programokat. A diákok tehát aktív részesei az iskola életének, igényeik és szándékaik döntően befolyásolják és alakítják azt.

4.2. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos további lehetőségek, követelmények, feladatok A hon- és népismeret A tanulóknak legyen harmonikus a kapcsolata a természeti és társadalmi környezettel. Legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket! A hon- és népismereti nevelés-oktatás általános célkitűzései az iskolai élet egészét, teljes rendszerét, szellemiségét áthatják: megjelennek az iskola által szervezett különböző programokban, tevékenységekben (ld.1.8.) Sportköri foglalkozások Az épület sajátosságai lehetőséget adnak a tanulóifjúság számára, hogy életkoruknak megfelelően fizikai képességeiket fejlesszék, akár a tantárgyi órakereten belül, akár a délutáni tömegsport foglalkozások alkalmával, illetve a Diák-sportegyesület keretében. A tantervileg kötelezőn túl iskolánkban hétfőtől péntekig, naponta 14.30-16.00 óra között rendszeres sportolásra van lehetőség a sportszakosztályokban. A tömegsport foglalkozások a felüdülést célozzák, játékos időtöltést jelentenek. Szeptembertől júniusig háziversenyeket rendezünk: kispályás foci, kosárlabda, röplabda, lábtenisz, tollaslabda, asztalitenisz, sakk, úszás, kézilabda, teremfoci. A Diák-sportegyesület szakosztályaiban az adott sportág iránt érdeklődők fejleszthetik képességeiket. Rendszeres mozgást és versenyzést biztosítunk leány-fiú kosárlabda, leány-fiú röplabda, leány-fiú kézilabda, kispályás fiúlabdarúgás, floorball sportágban. Az Országjáró Diákok Köre:

31



Az Országjáró Diákok Köre (ODK) tagjai azok a diákok, akik szeretik a természetet, szeretnek túrázni, szívesen utaznak az ország kevésbé ismert részére. Évente több rendezvényük van, a hegyekben túrákat szerveznek vagy a környék nevezetességeit látogatják meg. Nyáron egyhetes tábort szerveznek, ami igen kellemes nyaralást is jelent. Ezen kívül a Természetjárók Országos Diáktalálkozóján is indult már egykét csapatuk. Az utazás általában nem olcsó mulatság, de a törzstagokat kedvezmény illeti meg. Minden olyan elsős, aki már legalább egyszer volt túrán, törzstagnak számít. Pályázatok segítségével a felmerülő költségek egy része nem terheli a résztvevőket. Művészetek: A közösségi nevelés területe lehet a képzőművészeti alkotó műhely, ahol a tanulók a különböző évfolyamokból kerülnek ki és közösen ismerkednek meg a különböző festészeti, grafikai technikákkal. Itt az összetartó erő a közös érdeklődési terület. Az itt készült munkákból kiállítások is létrejönnek, ahol az „alkotók” bemutatkozhatnak az iskola közössége előtt. A kiállítások rendezése is egyfajta közös tevékenység- tanári irányítással. A közösségi nevelés egyik színtere a kórus. Az énekkar tagjai az iskola különböző évfolyamairól kerülnek ki. A kórustagok önként vállalták ezt a külön elfoglaltságot. A zene szeretete, a zene iránti közös érdeklődés az, ami összeköti őket. Kórustagjaink egy része az általános iskolában megszerzett kórusénekléshez való kötődésüket a gimnáziumban is folytatni szeretnék. Vannak olyan tagjaink is, akik a zeneiskolában hangszeres tanulmányokat folytatnak és zenei ismereteiket a kórusmunkában is kamatoztatni szeretnék. Sok lehetőség nyílik az iskola közössége előtti szereplésre, ill. egyéb más rendezvényeken való fellépésre is. Az énekkaros tanulók segítik a zene szélesebb körű terjesztését az osztályközösségekben. A latinosok programjai: A diákélet színesítéséhez tartozik, hogy a latinul tanuló csoportok összefogva valamilyen korhű produkcióval mutatkoznak be az iskola közössége előtt. Ennek alapja, hogy évenként rendeznek megyei latinos találkozókat is városunkban, s ezeken is be lehet mutatni egy-egy jelenetben a görög-római élet valamely epizódját. Latinoktatásunk kultúra-központúságát mutatja, hogy egy-egy "időutazás" nem jelent gondot a diákoknak: kis segítséggel el tudják készíteni a jelmezeket, díszleteket. Kreativitásuk abban is megmutatkozik, hogy az antik életet a maival összevetve számos kedves, humoros ötletet visznek bele játékukba. Az aula valamint az épület előtti theatrum alkalmas az efféle színes látványosságok bemutatására. A keretjáték legtöbbször a Saturnália, amely számos év végi vidám ünnepi szokásunkban (Mikulás, ajándékozási szokások, szilveszteri bolondozások) tovább él, de a görög-római antikvitás kultúraalapozó hagyományaira a reneszánsztól napjainkig minden korstílusban bőven akad példa. Az antikvitásnak ezt a lehetőségét a továbbiakban még szervezettebb formában szeretnénk kihasználni a tánc és dráma modul keretében (a sikerültebb ötleteket szeretnénk bemutatni nagyobb közönség előtt - lásd a tánc és dráma helyi tantervét), amelynek során reméljük, hogy az érdeklődő és tehetséges diákokból ismét felújíthatjuk a diákszínjátszás iskolai hagyományát. Az iskola könyvtára: A könyvtár szerves része az iskolai oktatásnak és nevelésnek. Alapfeladatunk, a rendszeres könyvtárhasználat és az olvasóvá nevelés kialakítása fejleszti az önállóságot, a 32



kreatív gondolkodást, nyitottabbá, talpraesettebbé válhatnak a diákok. Az önművelés képessége is kialakítható. A különböző szaktárgyi versenyekre való felkészülés és az órai önálló beszámolók elkészítése során a könyvtárban szakirodalmi keresést, anyaggyűjtést és a bibliográfia elkészítését gyakorolva az önálló ismeretszerzés képességét fejlesztik Ezt a képességet felsőfokú tanulmányaik során is felhasználják majd, valamint segíti az állandó megújulásra való készségüket. A 2011/2012. tanévben pályázat útján nyert Huntéka könyvtári adatbázis használatával az online-keresésben szereznek gyakorlatot. Szorgalmazzuk, hogy minél többször használják a felkészülés során kisszámú, de magas szakmai színvonalú folyóiratainkat, hiszen ezekben publikálják a legfrissebb tanulmányokat, tudományos eredményeket. Kiegészítő tevékenységeink leginkább a kultúrált szórakozásra serkentik tanulóinkat: A Csokonai Színház előadásaira bérletvásárlást szervezünk, a bérletes előadások mellett más előadások megtekintését is szorgalmazzuk. Több budapesti és a nyíregyházi színház programja is megtalálható a könyvtárban. Rendszeresen a könyvtárban rendezzük az iskolai versmondó versenyt, irodalmi versenyeket. Nagyon örülünk annak, hogy egyre több diák tölti a lyukasórát a könyvtárban tanulással, beszélgetéssel. Nemzetközi kapcsolatok iskolánkban: Iskolánkban minden diák (a Nemzetközi Érettségi Diploma programban tanulók kivételével) két idegennyelvet tanul. Tanulóink többsége egy vagy két nyelvvizsgát tesz a négy középiskolai év alatt. Iskolánkban internetes termek segítik a tanulók belföldi és külföldi levelezéseit, információ szerzéseit. A diákok nyelvtudásukat nemzetközi kapcsolatok révén mélyíthetik, bővíthetik. Csereprogramok különböző szervezetekkel és intézményekkel:  a nagyváradi Ady Líceummal,  a Rotary és az AFS cserediák- programjai,  külföldi szakmai tanulmányi utak. Környezetünk értékeinek megőrzése, gyarapítása; egészségnevelés: A környezeti nevelés fő feladata az életkori sajátosságoknak megfelelően megalapozni a természeti és épített környezet ismeretét, kialakítani a szerető, féltő és védő gondolkodásmódot a környezet iránt. Az iskola teljes nevelési-oktatási folyamata során fokozatosan képessé kell tenni a tanulókat a mindennapi gyakorlatban közvetlen környezete értékeinek megőrzésére. Arra kell törekedni, hogy megértsék, könnyebb a bajt megelőzni, mint orvosolni. A diákok a helyi és tágabb környezetükben ismerjék fel a természet és az emberi társadalom kölcsönhatásait, az esetleges konfliktushelyzeteket. Mindezek megvalósításának elsődleges feltétele a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelése. Az iskolai élet minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevel. Meg kell ismertetni a tanulókkal a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. A pedagógusok nyújtsanak támogatást a gyermekeknek, különösen a serdülőknek, a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, 33



tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Egészségmegőrzési stratégia: Iskolánkban hagyományosan nagy figyelmet fordítunk a fiatalok testi és lelki egészségének megőrzésére. Jó keretet biztosít ehhez az évtizedek óta eredményesen működő vöröskeresztes szakkör. Lehetőséget teremtünk tanulóink számára, hogy bekapcsolódjanak humanitárius tevékenységekbe. Különböző módon segítséget nyújtunk értelmi fogyatékos és rászoruló embereknek, és a városi vöröskereszt koordinálásával kihelyezett véradó napot szervezünk a 18 év feletti önkéntes véradók számára, ahol alkalmanként 80-90, iskolánkban dolgozó felnőtt és diák ad vért. Segélyakcióink során karácsonyi ajándékot gyűjtöttünk értelmi fogyatékos gyermekeknek, ruhát és pénzt az árvízkárosultaknak és más rászorultaknak. Az egészségkultúra fejlesztését célzó tevékenységünket a jelenleg érvényes dokumentum, az Egészségfejlesztési Stratégia által is tartalmazott elvek irányították, az egészséget mint életvezetési értéket kívántuk és jelenleg is kívánjuk a tanulóinkban erősíteni. Ezt szolgálják a biológia és osztályfőnöki órák, valamint a célirányos szabadidős foglalkozásaink. Nagy hangsúlyt fektetünk minden osztályban a biológia tananyag által nyújtott egészségmegőrzési ismeretek átadására. Évek óta tartunk rendhagyó osztályfőnöki órákat AIDSdrogmegelőzés, párkapcsolat, családtervezés témakörökben, ahová külső szakembert hívunk meg beszélgetésre. A célirányos drogmegelőzési tevékenység mellett feltétlenül szükséges az általános egészségvédő- és fejlesztő szemlélet erősítése is, mely az egészséget mint védendő értéket állítja a középpontba. Szabadidős foglalkozásaink során egyrészt az iskolán belül szerveztünk ismeretterjesztő programokat: plakátkiállítás, gyógytea-ismertetők és kóstolók, egészséges táplálkozással, allergiával kapcsolatos előadások stb., másrészt bekapcsolódtunk városi és országos kezdeményezésekbe. Folyamatosan együttműködtünk a helyi szakirányú intézményekkel és szervezetekkel, rendszeresen részt vettünk demonstratív és vetélkedő jellegű rendezvényeiken. Diákjaink évek óta kiemelkedően szerepelnek városi és megyei egészségnevelési és elsősegélynyújtó vetélkedőkön. Az iskolánkban végzett vöröskeresztes tevékenység elismeréseként több tanulónk hazai és nemzetközi jutalomüdülésen vett részt. A másság iránti elfogadó és segítőkész magatartásra nevelés: Az iskolai oktató-nevelő munka a különböző műveltségi területek feldolgozása során fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Iskolánkban lehetőség van mozgássérült tanulók oktatására. Ezt a munkát a Gulyás Pál Középiskolai Kollégium segítségével végezzük. Az új épületünk tervezésekor külön figyelmet fordítottak a mozgássérültek kiszolgálását segítő építészeti és épületgépészeti megoldásokra. A ROTARY Klub anyagi támogatásával liftet szerelhettek be a mozgássérült tanulóink emeletek közötti közlekedésének a segítésére. Külön mosdóhelyiségek szolgálják őket. Egészséges diákjaink megszokják, természetesnek veszik az együttlétet beteg társaikkal. Segítik őket mind a tanulásban, mind az iskolán belüli közlekedésben. Az osztálykirándulásokat is úgy szervezik, hogy ők is részt vehessenek a programokon. Tanáraik is külön, megkülönböztetett figyelemmel segítik ezen tanulók iskolai munkáját. Évente legalább egyszer (karácsony táján) műsort adunk a Szellemi Fogyatékosok Napközi 34



Otthonában az Ifjúság utcán. Ez a kapcsolat már 10 éve tart, diákjaink közül többen visszajárnak és egyre nagyobb empátiával foglalkoznak fogyatékos társaikkal. A kommunikációs kultúra: A kommunikációs kultúra a megismerést, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Összetevői a szimbolikus jelek útján történő, a képi, valamint a mozgásban, a tevékenységben, a magatartásban megnyilvánuló kommunikáció képességei. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Mindezek elsősorban az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják. Napjainkban értesüléseink túlnyomó részét nem személyesen hozzánk intézett „üzenetekből” merítjük, hanem mesterséges közvetítő rendszerek útján. A tömeges passzív információfogyasztás az életvitel és a gondolkodás torzulásához vezethet. Ezért az iskolának az új audiovizuális környezetet értő, szelektíven használó fiatalokat kell nevelnie. Iskolaújság: Gimnáziumunk iskolaújságjának címe: "TÓTÁGAS". Aktuális ünnepekről, az iskola életéről, a versenyeken elért eredményekről találunk cikkeket, információkat benne, grafikák színesítik az oldalakat. A nyolcadikosok felvételijére, a végzős tanulók ballagására különszámokat is adnak ki, gyakran elektronikus formában. Iskolarádió: A TÁG Iskolarádió sokéves hagyományával a tanítási és ünnepnapok színesítésének a diákok által különösen kedvelt eszköze. Jó szolgálatot tesz közérdekű információk közvetítésében, az egész iskolaközösséget érintő, ünnepi megemlékezések megtartásában. Az órák közötti szünetekben a diákok szívesen hallgatják a Sulirádió stábja által összeválogatott zenét is. Filmklub: Az iskolában folyó filmes képzés fejlődése illeszkedik az országos folyamatokba. A foglalkozások célkitűzése:  Tanuljanak meg a középiskolás diákok “látni”. Alakuljon ki bennük bizonyos formakultúra, amely hozzásegít az értékes és az értéktelen, a művészi és a tucatáru közötti választáshoz.  Formálódjon ki az az elemzési apparátus, amelynek segítségével megteremthető a mozgóképről beszélgetés készsége.  A diákok szerezzenek ismereteket a film, a videó, a televízió világáról.

35



5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai  A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése-oktatása érdekében végzi munkáját.  Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, az SZMSZ, a házirend, továbbá az intézményvezető, illetőleg a felettes szerveknek az intézményvezető útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját az iskola Pedagógiai Programjában meghatározott egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.  A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint a nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.  Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.  Alkotó módon részt vállal: - a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, - a közös vállalások teljesítéséből, - az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, - az iskola hagyományainak ápolásából, - a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, - a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, - pályaválasztási feladatokból, - az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből.  Tanítási órán minőségi munkát végez. - a tanítási órákra felkészül, - a tanítási órát pontosan kezdi és fejezi be, - az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik, - írásbeli munkájára gondot fordít, - a tanulók számára a témazáró dolgozatokat előre a házirendben meghatározottak szerint jelzi.  Képzi, továbbképzi magát, valamint a munkaközösségi munkából aktívan részt vállal.  A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleten pontosan megjelenik.  Adminisztratív és szervezési feladatokat végez, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak.  Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, az általa tanított tantárgyra tematikus, éves ütemtervet készít az aktuális (érvényben lévő) tankönyvek alapján, illetve a követelményeket figyelembe véve. Az ütemtervet az intézményvezető által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezető véleményével, az intézményvezetőnek jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált ütemtervet – folyamatos kiegészítésekkel – több éven át használhatja.  Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat a házirendben meghatározottaknak megfelelően kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre

36


 

  


jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli. A tanév helyi rendjében kijelölt időpontokban fogadóórát tart. Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, - az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el. Ezek a pedagógiai többletmunkák a következők lehetnek: - vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése, - egyes, óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés, énekkar vezetése, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókíséret, tábori ügyelet, stb.), - osztályfőnöki munka, - versenyekre való felkészítés, - szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés), - vizsga/versenyfelügyelet Ügyeletet, helyettesítést vállal, és megbízott feladatát ellátja. Távolmaradása esetén értesíti az intézményvezetőt, és előre látható hiányzás esetén gondoskodik arról, hogy a tanmenet, tankönyv, a kulcs a helyettesítő pedagógus rendelkezésére álljon. Személyi adataiban történt változást (pl.: név, lakcím, telefon, stb.) az intézményvezetőnek azonnal köteles jelenteni.

5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma az osztályfőnöki ütemterv. Osztálya közösségének felelős vezetője. A gyermekek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően még az alábbiak a szakmai feladatai és a hatáskörei:  Az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, figyelembe véve a személyiségfejlődés tényezőit. Segíti és támogatja az osztályközösség kialakulását.  Az osztályában tanító pedagógusokkal együttműködve összehangolja és segíti az ott folyó nevelő-oktató munkát, esetenként látogatja. Észrevételeit és esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli.  Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató-nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. pszichológus).  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársaival megosztja.  Szülői értekezletet és fogadóórát tart, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, érdemjegyeiről.

37



 Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló, törzskönyv naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, bizonyítványok, továbbtanulással kapcsolatos tennivalók stb.).  Mint osztályfőnök, saját hatáskörben, indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók, kollegák véleményét figyelembe véve).  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában. Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.  Az osztály közös rendezvényeit szervezi és azokon jelen van (tanulmányi kirándulás, klubdélután, stb.).  Segíti a tanulók pályaválasztását, közvetíti a jogszabályokban előírt eljárásrendet és információkat.  Ügyel a reá bízott tanulókra, valamint az oktató-nevelő munka biztonságos működésére.  Részt vállal a tanév programjainak és rendezvényeinek szervezéséből és lebonyolításából.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 6.1 A beilleszkedéssel összefüggő pedagógiai tevékenységek A magatartási zavarok, illetve szociális, beilleszkedési problémák a pszichológia és a szociológia máig fejlődő, alakuló és igen szerteágazó kutatási és cselekvési területei. Kialakulásukban ugyanúgy szerepe lehet genetikus adottságoknak, mint a családi környezet milyenségének, illetve a szociális környezet ráhatásának. Jelenlegi, teljesítményközpontú oktatási rendszerünk, az iskola mint intézmény, elvárásaival, büntető-jutalmazó jellegével maga is forrása lehet a megoldásra váró gondoknak. A 14-20 éves korosztály, amely a biológiai érés és a személyiség, valamint az értékrend kialakulásának meghatározó és kritikus időszakát éli, környezetével együtt (szülők, tanárok, testvérek, barátok) nagyon sok és sokféle konfliktushelyzetbe kerül napról napra. Ezek megoldása nem mindig sikeres, ami tovább súlyosbíthatja a diákok problémáit, illetve gyakoribbá teheti ezek kifejeződését, nehezítve a tanulás és tanítás folyamatát is. Az iskolában és az iskola kapcsán keletkező neurózis két szélsőséges helyzetet alakíthat ki:  a diák részéről agresszív, fegyelmezetlen magatartást, azaz megzavart, akadályozott tanulást,  befelé forduló, visszahúzódó, félénk személyiségű, frusztrált ifjú embert, azaz a beilleszkedési zavarok körét. Az iskola, a pedagógus szerepe a szélsőségektől mentes, harmonikus személyiség kialakításában igen nagy, de komolyabb, ismétlődő, vagy elfajuló problémák esetében ezt csak más módszereket alkalmazó személyekkel (szülők) és szakemberekkel (pszichológusok) együttműködve képes kiteljesíteni. 38



Gimnáziumunkban van lehetőség iskolapszichológus segítségét igénybe venni. A szituációtól függően pedagógiai módszereket alkalmazva, humánus, de egyértelmű, teljesíthető követelményeket támasztó iskolai légkör kialakításával és következetes megőrzésével is segíthetjük és mozdíthatjuk elő a felmerülő gondok megoldását. Iskolánkban a zavarok, problémák megoldásakor fontosnak tartjuk, hogy azok a megfelelő körben történjenek, először a pedagógus- szaktanár illetve az osztályfőnök (szükség esetén a szülők) személyes közreműködésével, diákközösség életét érintő esetekben a társak, diákönkormányzat véleményét is kikérve, s csak ezután felsőbb szinten (iskolavezetés) és fórumokon, végső megoldásként a megfelelő büntetés vagy szankcionálás alkalmazásával. A „TÁG-os” szellem kialakításával, iskolai hagyományaink, eseményeink (pl. bensőséges, tartalmas iskolai ünnepek, megemlékezések, karácsonyi közös kalácsevés, házi emlékversenyek, stb.) ápolásával igyekszünk olyan pozitív értékrendet közvetíteni, amely követendő és segít a nehézségekkel küszködőknek saját viselkedési normáikat kialakítani. A kisebb és nagyobb munkálkodó közösségek (az osztályok speciális, közös érdeklődésen alapuló megszervezése, sportkörök, táborok, külföldi testvériskolai kapcsolatok, természetjáró kör, filmklub, színjátszókör - alkalmi társulatok, kézművesház, internet terem, stb.) tudatos kialakításával még a deviáns magatartásra hajlamos diákok is megtalálhatják helyüket, feszültségeik levezetésének terét. A közös, közösségi élményekkel, valamint a következetes, kooperatív pedagógusi fellépéssel (amely iskolánkban szándékaink és törekvéseink szerint a tanárok, a tanári kar egységes elvek szerinti cselekvésén alapul) közelebb juthatunk a magatartási és beilleszkedési nehézségek megoldásához, sőt megelőzéséhez is. A pedagógus, a tanár személye, viselkedése egy adott, magatartási zavar miatt létrejött helyzetben döntő lehet a diák problémájának megoldásában. A szituációkat részletezni vagy csoportokba rendezve taglalni sokféleségük miatt nem célszerű.

6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység tehetségfejlesztés 6.2.1. Bevezetés A debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban a tehetségfejlesztést kiemelt feladatnak tekintjük és keressük azokat a tartalmi, szervezeti, módszertani megoldásokat, melyekkel kitűzött céljainkat el tudjuk érni. Azért is fontos feladat ez iskolánkban, mivel a beiskolázott tanulók felvételi vizsgával kerülnek be a megfelelő képzési irányultságú osztályokba, így nagyon jó általános iskolai tudásanyaggal és alapképességekkel nyernek felvételt iskolánkba.

6.2.2. A tehetségfejlesztés legfontosabb céljai:  az iskolába járó tanulók egyéni adottságainak képességeinek felderítése,  intellektuális képességeinek minél magasabb szintre juttatása,  a tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés. A tehetségfejlesztési célok lebontva a különböző szaktárgyi irányultságú osztályokra 1. Idegennyelvi, illetve nyelvi előkészítő osztályokban:

39



Feladat az adott nyelv grammatikai rendszerének, szókincsének, kifejezéseinek, magyartól eltérő beszédfordulatainak megismertetése mellett a nyelvi képességek fejlesztése, a kommunikációs készség bővítése. A tanulók képesek legyenek arra, hogy az adott témában ne csak a begyakorolt fordulatokat adják vissza, hanem önállóan alkossanak véleményt, fogalmazzák meg gondolataikat. A nyelvi előkészítő osztályokban külön cél, hogy a magas színvonalú idegennyelvi kommunikációs képesség birtokába két idegen nyelvből is eljussanak a tanulók a nyelvvizsgáig. 2. Humán osztályokban: Ebben az osztályban a magyar és a történelem tantárgyakat emelt óraszámban tanítjuk. A történelemmel szinkronban tanítjuk a művészettörténetet és az ének-zene tantárgyakat. A humán tárgyakból a követelményszint igazodik az egyetemi felvételi vizsgákhoz. A fejlesztés célja az esztétikai élmény iránti fogékonyság kialakítása, a szép, a tartalmas, az eredeti iránti igény felkeltése. Cél, hogy a tanulók felismerjék a maradandót, különbséget tudjanak tenni az értékes és értéktelen között. Magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyakból a követelményszint az emelt szintű érettségi követelményeihez igazodik. A reál tárgyak középszintű érettségi követelményeknek megfelelő szintű oktatása a humán érdeklődésű emberek gondolkodásához is nélkülözhetetlen logikai készségek kifejlesztését segíti elő. 3. Természettudományi osztályokban: Valamennyi természettudományi osztályban a képzés célja az ilyen érdeklődésű tanulók képességeinek kibontakoztatása, amelyben elengedhetetlen az emelt szintű matematikai ismeretek megszerzése, a matematikai alapokon nyugvó korszerű természettudományos szemléletmód kialakítása. A reál tárgyak oktatásában a legfontosabb a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra nevelés, az adott tárgyi ismeretek segítségével, gyakran tantárgyközi ismereteket hasznosítva. A követelményszint az irányultságnak megfelelő tantárgyakból az emelt szintű érettségi vizsga követelményeihez igazodik. Célunk, hogy a modern természettudományos gondolkodás és kutatás lényeges elemeivel legyenek tisztában a tanulók, ismerjék meg a természetkutatás lehetséges változatait, irányzatait. Megmutatjuk számukra azokat a legfontosabb modern tudományos eredményeket, amelyek segíthetik őket az eligazodásban és a választásban. A humán tárgyak oktatásának célja ezekben az osztályokban az, hogy kialakítsuk és fenntartsuk az irodalom, a művészetek iránti igényt, az olvasáshoz, az esztétikai élmények feldolgozásához szükséges alapot. Az informatikai képzés célja, hogy a tanuló a számítógépet eszközként tudja alkalmazni, és ismerje meg az információk gyors elérésének és a közöttük való eligazodásnak a módját. Biológia-kémia csoportokban: Ezekben a csoportokban a biológia és kémia tantárgyakat emelt óraszámban tanítjuk. A képzés lehetővé teszi az általános orvosi, fogorvosi, gyógyszerész, állatorvosi, vegyész, biológus, környezetvédelmi szakok, tanári szakok stb. továbbtanulási irányokhoz szükséges ismeretanyag megszerzését. Célunk, hogy a tanulók a magasabb szintű szakmai anyag elsajátítása mellett gyakorlatot szerezzenek a laboratóriumi és preparatív eszközök használatában, a kísérletezésben, gondolataik rögzítésében. Szemléletmódjuk fejlesztésével a környezetvédelem és az egészségvédelem problémáit felismerő és azokért tenni akaró szakemberek nevelése is céljaink között szerepel. Matematika-fizika csoportban: 40



Az itt folyó oktatás elsődleges célja az, hogy a matematika és a természettudományok, elsősorban a fizika iránt érdeklődő tanulókat előkészítse az egyetemi, főiskolai tanulmányokra. A más érdeklődésű osztályokhoz képest magasabb óraszámban tanítjuk a matematikát, fizikát és az informatikát. A tantárgyak közötti koncentrációval szoros a kapcsolat e tárgyak között és fontosnak tartjuk a rajz órák szemlélet- és térszemlélet-alakító hatását is. Matematika-informatika csoportban: Azok a tanulók, akik ebbe a csoportba járnak, a matematika tárgyat a reál-műszaki csoporttal azonos óraszámban tanulják, az informatikát pedig emelt óraszámban. Ebben a csoportban nagy hangsúlyt fektetünk a korszerű informatikai ismeretek tanítására, az oktatás célja, hogy a jelenleg használt informatikai eszközökkel megismertessük a tanulókat, hogy képesek legyenek ezek biztonságos használatára, valamint nyitottá tegye a diákokat a fejlettebb technika megismerésére és alkalmazására. A tanulmányok során alakuljon ki a tanulókban az a képesség, hogy az adott feladathoz a megfelelő informatikai eszközt ki tudják választani és helyesen alkalmazzák. Matematika-történelem csoportban: Ebben a csoportban a képzés célja a tanulók felkészítése a közgazdasági egyetemre, gazdasági és kereskedelmi főiskolákra. A diákok emelt óraszámban tanulják a matematikát, a történelmet és az informatikát. Mivel a közgazdászi pályán elengedhetetlen a jó idegennyelvismeret, a csoportban két idegen nyelvet tanítunk. Az elsődleges cél a kellő matematikai jártasság megszerzése - a felvételi és versenyfeladatokra helyezve a hangsúlyt -, a logikus gondolkodás fejlesztése. Informatikából cél a számítógép rutinszerű használata és az információs csatornák közötti eligazodás. A történelem magasabb óraszámban való oktatásával a cél a társadalmi és politikai élet összefüggéseinek könnyebb átlátása, és az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülés. Arany János tehetséggondozó programban: Az ötéves képzés első évfolyamának célja, a hátrányos helyzetű diákok felkészítése, a középiskolai tanulmányokra. Ennek érdekében kiscsoportos foglalkozások, egyéni foglalkozások felzárkóztató foglalkozások a jellemzőek. Kiemelt területe a képzésnek az idegen nyelv és az informatika. Cél legalább egy idegen nyelvből a középfokú nyelvvizsga, valamint az ECDL bizonyítvány megszerzése. A 10-13. évfolyamon pedig az egyetemi tanulmányokra való felkészítés a cél. A program részletes tartalmi leírása a helyi tantervben található.

6.2.3. A tehetségfejlesztés szervezeti keretei A tanulmányi munka segítésére:  Az adott szaktárgyi irányultságú speciális osztályok tantervben előírt többlet órái csoportbontásban történnek.  A 11. és 12., illetve 12. és 13. évfolyamosok számára a választott tantárgy(ak)ból közép- és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásokat szervezünk.  Tanulmányi versenyekre felkészítő foglalkozásokat biztosítunk kiscsoportokban és egyénileg.  Diákkonferenciákat rendezünk, ahol a tanulók egy önállóan választott és feldolgozott témában adhatnak számot tudásukról.  Diákpályamunkák előkészítésében, megírásában szakmai-módszertani iránymutatást adunk. 41



 Lehetőség szerint terepgyakorlatokat építünk be a tantervbe, ahol a tanulók természetes környezetükben figyelhetik meg pl. a tanult élőlényeket, domborzati elemeket stb.  Tanulmányi kirándulások, múzeumlátogatások alkalmával célzott feladatokkal növeljük az ismeretszerzés hatékonyságát.  Szakmai táborokat szervezünk, melyek ismereteit hasznosítjuk a tanóra mellett, projektek megvalósításában.  Tanulói körökben gyarapíthatják tudásukat, gyakorlatot szerezhetnek az adott szakterületen pl. Kódex-klub, Vöröskeresztes csoport.  Pályázatokon veszünk részt, melyek célja a tanórán kívüli megismerés lehetőségének biztosítása (pl. múzeumpedagógiai foglalkozások). A különböző művészetekben tehetséges tanulók kibontakoztatására:     

iskolai kulturális rendezvények szervezése, pl.: ünnepi műsorok, diákgála, iskolai énekkari foglalkozások biztosítása, színház-, opera- és koncertlátogatások, kiállítások szervezése a diákok munkáiból, kézműves kör, ahol az érdeklődők különböző mesterségek alapfogásaival ismerkedhetnek meg és fejleszthetik a kézügyességüket,  iskolaújság, iskolarádió működtetése a média iránt érdeklődőknek. A sportban tehetségesek és a sport iránt érdeklődők mozgáskultúrájának fejlesztésére:  iskolai sportversenyek szervezése: pl. kosárlabda, kispályás foci, Tóth Árpád futóverseny, Kerékgyártó László emlékfutás stb.,  Diáksport Egyesület, amelynek szakosztályaiban az adott sportág iránt érdeklődők fejleszthetik képességeiket,  Országjáró Diákkör azoknak, akik a sport mellett szeretik a természetet is,  Sítábor kezdőknek, illetve haladóknak.

6.2.4. A tehetségfejlesztés eredményességének lemérésére legobjektívebben szolgáló adatok:    

érettségi átlagok, felvételi arány, országos és egyéb tanulmányi versenyek eredményei, pályázatokon elért eredmények.

6.2.5. A tehetségfejlesztés hatékonyságának növelése iskolánkban A tanóra keretein belül: Nemcsak a tananyagra, hanem a módszertanra is hangsúlyt kell helyezni, a hagyományos ismeretközlő, vázlatíró, jegyzetelő óravezetést ki kell egészítenie a diákok önálló munkavégzésének. Ezt segítheti az összefüggések megláttatása, az érdeklődés felkeltésefenntartása, a tanulás szervezése. Fontos, hogy az információáradatban való eligazodás technikáját, az adatok rendezését meg kell ismertetni. A tanulóknak a szövegértelmezést, lényegkiemelést kell megtanítani. Gyakorlatot kell szerezniük különböző előadások megtartásában, a másik embert tiszteletben tartó vitában, a vita levezetésében. 42



Fontos, hogy a képességeket nem lehet önmagukban fejleszteni. A képességeket személyre szabottan, differenciáltan kell fejleszteni, miközben a tudomány alapjaival, szemléletével, szaknyelvével ismertetjük meg a tanítványokat. A tanóra keretein kívül: A legfontosabb, hogy biztosítani kell a kiscsoportos vagy egyéni felkészítő, tehetségfejlesztő foglalkozások anyagi hátterét és órakeretét. A tanulók számára egyénre szabottan otthoni feladatokat kell biztosítani. Végül nem szabad elfelejtenünk, hogy a tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatásában az iskolai tevékenység és a tanári munka mellett nagyon fontos szerepet kap a tanuló belső motivációja, szorgalma és a segítő, támogató szülői, családi háttér, ezért jelentős szerepet tulajdonítunk a szülőkkel való kapcsolattartásnak.

6.3. A Tóth Árpád Gimnázium gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai 6.3.1. Alapelvek: A gyermek- és ifjúságvédelem az iskola pedagógiai tevékenységének szerves része. Az értelmi képességek fejlesztésén túl fel kell vállalni a diákok személyiségének dinamikus fejlesztését is. Pozitív, tartós interperszonális kapcsolatok szükségesek ahhoz, hogy a nevelő hatás meginduljon és az iskola prevenciós feladatait teljesíteni tudja. Az ifjúságvédelem alapvetően minden pedagógus és osztályfőnök feladata, de a munka koordinálásával, a prevenciós programok kialakításával, valamint az adott problémák megoldásával az ifjúságvédelmi felelős tevékenysége kulcsfontosságú. Az ifjúságvédelmi felelős az iskolavezetés, a tantestület, a szülői munkaközösség szakmai tanácsadója, összekötő szerepe van a gyermek-szülő, gyermek-pedagógus, szülő-iskola kapcsolatában. Folyamatosan figyelemmel kíséri a közlönyökben, hivatalos lapokban megjelenő jogszabályokat. Tevékenységi körébe tartozik a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése. Részt vesz a városi és az országos szakmai értekezleteken, fórumokon, szakmai továbbképzéseken. A tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

6.3.2. Célok: Az ifjúságvédelem elsődleges célja a prevenció, valamint a hátrányos szociális helyzetből eredő problémák kezelése, a harmonikus személyiségek kialakítása, fejlesztése, a deviancia csökkentése.

6.3.3. Feladatok: 1. Az intézmény valamennyi diákja számára:  Általános prevenciós tevékenység az iskolát körülvevő szociális környezet függvényében.  Szociális ellátás számbavétele, nyilvántartása.  Mentálhigiénés programok bevezetése, szorgalmazása és megszervezése, lehetőség biztosítása mentálhigiénés konzultációra. 43



 A tanulók hiányzásának nyomon követése, igazolatlan hiányzás esetén a megfelelő szervek értesítése a jogszabályban foglaltak alapján.  Drogprevenciós, bűnmegelőzési programok szervezése a szakmai szervezetek előadóinak bevonásával.  A témával kapcsolatos videofilmek, kiadványok összegyűjtése, terjesztése és közös megtekintése. A látott, olvasott anyag megvitatása és a helyes álláspont kialakítására való törekvés.  Kortárs segítő csoportok szervezése, motiváció az ebben való részvételre.  Önismereti tréningek szervezése pszichológus bevonásával.  Tanácsadás és segítségnyújtás gyermekeknek, szülőknek, pedagógusoknak.  Prevenciós, tájékoztató előadások szervezése a nevelő testület számára.  Veszélyeztetett gyermekek számára szabadidős tevékenység szervezése.  Diákok érdekeinek képviselete.  Kapcsolattartás a diákönkormányzat képviselőivel, közös programok szervezése. 2. Hátrányos helyzetű diákok számára:  A hátrányos helyzetű diákok felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.  A hátrányos helyzet okainak feltárása és ennek alapján javaslattétel a további teendőkre.  Szociális ellátások számbavétele, (ingyenes étkeztetés, tankönyvsegély).  A hátrányos helyzetű gyerekek tanulmányi előmenetelének, szabadidős tevékenységének fokozott figyelemmel kisérése.  Hasznos szabadidős foglalkozások szervezése.  Tanácsadás, felvilágosítás a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.  Szükség esetén egészségügyi, szociális ellátást kezdeményezése, intézkedés a veszélyeztető körülmények megszüntetéséről az illetékes szervek bevonásával.

6.3.4. Eljárási módszerek és alkalmazott eszközök  A hátrányos helyzetű diákok kiszűréséhez szükséges kérdőívek szerkesztése és az eredmények összegzése és nyilvántartása.  Kapcsolattartás a fokozott figyelmet igénylő diákokkal, tanáraikkal, szüleikkel, valamint a segítségnyújtásra alkalmas társadalmi szervezetekkel.  Személyes kölcsönös bizalmon alapuló beszélgetések, konfliktuskezelő dialógusok lehetőségének megteremtése. Ennek érdekében az ifjúságvédelmi felelős heti rendszerességgel tart fogadóórát.  Az információs anyagok, gyermekvédelmi szempontok összegyűjtése, terjesztése és ezek propagálása.  Az ifjúságvédelemben kompetens szervezetek tevékenységi köreinek megismertetése, a tanulmányi, a szociális és pszichés nehézségek kezelésében gyakorlott csoportok működésére irányuló figyelemfelhívás.

6.3.5. Társadalmi szervezetekkel való kapcsolattartás: 1. Segítségkérés    

környezeti okok esetén: Nevelési Tanácsadótól, Családsegítő Szolgálattól, személyiségi okok esetén: Nevelési Tanácsadótól, igazolatlan hiányzás esetén a Családsegítő Szolgálattól, jegyzőtől, anyagi jellegű okok esetén: Szociális Szolgáltató Irodától, 44



 egészségügyi okok esetén: iskolaorvostól. 2. Együttműködő szervezeteink:        

ÁNTSZ Hajdú Bihar megyei Intézet Drogambulancia Városi Pszichiátriai Gondozó DOTE Pszichiátriai részleg különböző alapítványok Forrás Lelki Segítők Egyesülete Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Hajdú-Bihar Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Csoport

6.4. A tanulásban akadályozott diákok nevelése 6.4.1. A tanulási kudarcnak kitett gyerekek fejlesztése A fejlesztés stratégiájának meghatározása előtt tisztázni kell a kudarc okait. A kudarcok lehetnek fiziológiai, környezeti, vagy pszichológiai eredetűek. Vannak olyan helyzetek, amikor a probléma csak a család, a szülői ház bevonásával, vagy iskolán kívüli szakember segítségével orvosolható. Gyakran csak az otthoni, vagy a kollégiumi környezet megváltoztatásával lehet eredményt elérni. Ezeknek a helyzeteknek a felismerése az osztályfőnök és a szaktanárok közös feladata. Gyakoribb az olyan eset, amikor a lemaradó tanuló fejlesztését a szaktanár végzi. A kudarc sok esetben az általános iskolából hozott és felhalmozódott lemaradás következménye. Ennek leküzdésére iskolánkban több tantárgyból van a 9. osztály elején szintfelmérés és csoportbontás. Ha a tanuló hozzá hasonló felkészültségű társak közé kerül, előrehaladása sokkal inkább biztosított, mint heterogén összetételű csoportokban. Ez a módszer jól működik például a nyelvoktatásban. Régi, de bevált módszer a lemaradók délutáni korrepetálása, főleg a 9. és a 12. évfolyamon, a beilleszkedés és az érettségi vizsga előtti időszakban. Kisebb közösségben több idő és figyelem fordítható azokra a tanulókra, akik a délelőtti órákon, egész osztály keretben csak ritkán szólaltathatók meg. A leghatékonyabb természetesen – feltéve, hogy a pedagógusnak van erre biztosított órakerete és lehetősége – az egyéni foglalkozás. Ez történhet a tanítási, de inkább délutáni órák keretében. Az egyéni foglalkozás alkalmas a személyre szabott fejlesztési feladatok kidolgozására és elvégeztetésére. A gyakori kudarcok miatt ezek a tanulók motiválatlanok a tanulásban. Ezért fontos érdeklődésük felkeltése, önálló teljesítő képességük fokozása, és főleg sikerhez juttatásuk. A tanárnak észre kell venni a legkisebb haladást is, és dicsérettel, pozitív visszajelzéseivel jutalmazni, biztatni kell a tanulót. Az otthoni munka, külön gyakorló feladatok szintén csökkenthetik a lemaradást. A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni kell, a hibákat, a javulást, a továbbhaladás útját pontosan megjelölve. A kudarchelyzet kialakulását elkerülhetővé teheti a kétszintű érettségi vizsga bevezetése is. Remélhetőleg lehetőséget ad arra, hogy az egyes tantárgyakból kevésbé tehetséges, vagy érdeklődő tanulók más szinten foglalkozzanak az adott szakterülettel, mint a gyorsabb haladásra képesek, az egyetemi felvételi vizsgára készülők.

45



6.4.2. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A Tóth Árpád Gimnázium a 2005/2006-os tanévtől a Szakmai Alapdokumentumban rögzített szakfeladatként a fenntartótól megkapta a jogot, hogy többségi intézményben megvalósuló integrált nevelést, oktatást végezzen. Bár sajátos nevelési igényű, elsősorban mozgásukban korlátozott tanulók az 1996/97-es tanév óta – az új épület nyújtotta infrastrukturális lehetőségeknek köszönhetően – járnak iskolánkba, az ő nevelésük és oktatásuk legitimmé a 2/2005. (III.1.) OM rendelet megjelenésével válhatott. A rendelet szerint „A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtthaladása tekinthető,…” A Tóth Árpád Gimnázium minden évben tart felvételi vizsgát a belépni kívánó tanulók számára. Intézményünkbe tehát a sajátos nevelési igényű tanulók közül is azokat fogadjuk, akikről a felvételin az derül ki, hogy mentális adottságaik és képességeik alapján az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeket nagy valószínűséggel teljesíteni tudják majd. Ezt a feltételt a sajátos nevelési igényű tanulóink esetében is szem előtt tartjuk és többségében érvényesítjük. Iskolánk tanulóiként – állapotukhoz és egyéni adottságaikhoz igazodva – megilleti őket a jog, hogy ép társaikkal együtt részt vegyenek a tanítási órákon, ellenőrzésben, számonkérésben és értékelésben legyen részük, és hogy a tanórán kívüli tevékenységekből is részesülhessenek. Ahhoz, hogy sajátos nevelési igényű tanulóink beilleszkedése, mindennapi iskolai tevékenysége, előmenetele sikeres lehessen, számos körülményt szükséges tekintetbe venni a felvállalt feladatok teljesítése közben. A legfontosabb tényezők:  Az iskolaközösség tagjainak tudati formálása annak érdekében, hogy a közösség (pedagógusok, tanulók, szülők, egyéb alkalmazottak) elfogadó, empatikus és segítőkész legyen.  A tanulók egyéni adottságaiknak és állapotuknak megfelelő bánásmódban, számukra és az általuk alkalmazható és eredményeket hozó eljárásokban, módszerekben részesülhetnek.  Szakértői vélemény alapján a mentesítés lehetősége egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Egyéni foglalkozás, szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése.  Az infrastrukturális adottságok gondozása, fenntartása, karbantartása (lift, rámpa, mosdóhelyiség). A Tóth Árpád Gimnázium alapvetően kétféle sajátos nevelési igényű csoport tagjai számára tud integrált nevelést-oktatást biztosítani. Tudjuk vállalni a mozgáskorlátozott tanulók, illetve a funkcionális részképesség zavarral rendelkező (pl. dislexia, disgráfia) tanulók osztályainkba történő elhelyezését. Az ő nevelésük-oktatásuk és fejlesztésük három nagy tevékenységi körben zajlik:

46



 A többi tanulóval együtt részt vesznek a tanórákon, az ott tanító pedagógusok ugyanúgy – egyéni adottságaikat figyelembe véve – oktatják, számonkérik, ellenőrzik őket.  Az iskola tanárai – az egyéni igényekhez igazodva – a tanítási órán kívül foglalkoznak a tanulókkal (egyénileg vagy kis csoportokban).  A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában és elsősorban fejlesztésében részt vesz a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, illetve terapeuta. Szükség esetén segíti és tanácsokkal látja el az iskola pedagógusait például a környezet kialakítását, a speciális segédeszközök és módszerek kiválasztását illetően.

6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő program megvalósítása iskolánkban Intézményünkben a tanuló joga, hogy családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön, továbbá hogy részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő kötelezettségek megfizetése alól, illetve a fizetés halasztására vagy részletekben való fizetésére legyen lehetősége. Az iskola tájékoztatja a tanulók szüleit az igénybe vehető szociális juttatások lehetőségeiről. Erre a felvilágosításra a tanuló intézményünkbe történő beiratkozásakor, valamint a szülői értekezleteken, illetve tanári fogadóórákon kerül sor.

6.5.1. Pályázatok figyelése Középiskolások számára kiírt pályázatok (pl. versenypályázatok, külföldi tanulmányi ösztöndíjak) nyomon követése, valamint a tanulók erről történő tájékoztatása az iskolavezetés, a szakmai munkaközösségek és az osztályfőnökök feladata.

6.5.2. Pályaorientációs tevékenység Iskolánk fontos feladata, hogy a szakmai felkészítés mellet a továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban is felvilágosítást nyújtson a tanulóknak. Ennek érdekében – a lehetőségekhez mérten – minél több ilyen tájékoztató előadást kell tartani meghívott előadókkal.

6.5.3. Étkeztetés Az iskolai konyha 600 fő részére tudja megoldani az étkeztetését. A tanulók számára étkezési költségük megtérítésénél normatív és rászorultsági kedvezmény adható. Normatív kedvezményre (a térítési díj 50 %- ára) automatikusan jogosultak, akiknek családjában három vagy több kiskorú gyermek él, vagy van köztük nagykorú, aki még tanulmányait folytatja. Rászorultsági alapon szociális helyzettől függően lehet kedvezményt kapni. Megváltozott családi és szociális feltételek esetén év közben is van lehetőség támogatást kérni.

6.5.4. Arany János Tehetséggondozó Program Az Arany János Tehetséggondozó Program kiemelt célkitűzése a szociális hátránykompenzáció. Ennek érdekében a program anyagi forrásainak függvényében támogatjuk a következőket: 47


      


diákok tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, művészeti fesztiválra való utazása, tanulmányi kirándulás, külföldi nyelviskolai program, ECDL bizonyítvány megszerzése, nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése, szalagavatói tánc tanulása, egyenruha készítése szalagavatóra, ballagásra.

7. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje A tanulók az intézményi döntési folyamatban diákönkormányzaton keresztül gyakorolhatják.

való

részvételi

jogaikat

a

7.1. A diákönkormányzati munka: Az intézmény tanulóit megilleti az a jog, hogy az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során tájékoztatást kapjanak, és szabadon véleményt nyilváníthassanak minden kérdésben. Ezt a célt szolgálja az iskolában szervezett diákönkormányzati rendszer, melynek több szintje van. A törvény szerint a tanulóközösség érdekképviseleti céllal diákönkormányzatot (esetleg diákönkormányzatokat) hozhat létre, melynek tagjai megalkotják és - a nevelőtestület jóváhagyásával - elfogadják szervezeti és működési szabályzatukat. Iskolánkban osztálydiákbizottságok (ODB) és diáktanács (DT) működik és gyakorolja a törvényben biztosított jogokat. Általános feladatai a diákok érdekképviselete és érdekeinek védelme, a tanulók véleményének tolmácsolása a tanári karhoz, tájékoztatás az iskola közügyeit illetően, az iskola diákságának képviselete az iskolán kívül, diákrendezvények szervezése, lebonyolítása, a diákokkal kapcsolatos problémák rendezése úgy, hogy az mindenki számára a legkedvezőbb legyen. A DT minden tagja felelős valamennyi, az iskola diákságát érintő ügyért. A DT vezetőjének a feladata a munka koordinálása. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy (az iskolában tanító tanár, továbbá az iskola tanulója, illetőleg annak szülője) segítheti, aki eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, a diákújság és a diákrádió szerkesztőbizottságának megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diáktanács feladata: 48



 az iskola diákéletével kapcsolatos döntések előkészítése és azoknak az ODB-k elé terjesztése,  az ODB-k javaslatainak a tantestület elé terjesztése,  az iskola diákságának külső képviselete, vagy a képviselő személy kiválasztása,  az ODB-k és a saját döntéseinek ismertetése a tantestülettel,  szükség szerint diák-szociális és fegyelmi bizottságokat hoznak létre, véleményezve a tanulói kéréseket, illetve képviselve a tanulókat a velük kapcsolatos fegyelmi eljárásban,  a programok szervezése, amelyben az ODB-k segítségét kérheti. A Diáktanács tagjait az ODB - titkárok választják meg, akik az osztályokat képviselik. Az ODB-titkárok feladata az osztály tájékoztatása arról, hogy mi hangzott el a diákönkormányzati gyűléseken. Megbízatásuk négy évre szól, amit minden tanév elején szavazással meg kell erősíteni. Helyettesüket maguk választják meg. AZ ODB titkárok szavazhatnak a DT által felvetett, iskolát, vagy diákönkormányzatot érintő ügyekben, értékelhetik a Diáktanács és az egész diákönkormányzat munkáját, javaslatot tehetnek a változtatásokra, amely javaslatokra a DT a következő ODB-gyűlésen válaszolni köteles. Az ODB-titkárok kérhetik a DT-t, hogy az általuk felvetett javaslatot terjessze a tantestület elé. Az iskolai diákönkormányzat - a fenntartói finanszírozástól függő mértékben - a költségvetésben biztosított intézményi támogatásban részesül. Térítésmentesen használhatják az iskola minden helyiségét. Az iskola vezetőivel való kapcsolattartás érdekében havonta rendszeresen tájékoztatják az intézményvezetőt a szükséges tennivalókról, a diákönkormányzatot segítő tanár útján pedig rendszeres kapcsolatban állnak a tantestülettel.

8. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei 8.1. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése: A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formáit elsősorban a közös pedagógiai feladatokra kell építeni. A nevelési programnak ennek megfelelően elsősorban azokat a kérdéseket kell rendeznie, hogy milyen módon működhet közre, segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát, illetőleg az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez. 8.2. Az intézményi kapcsolattartás rendje 1. Alapelvek Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott pedagógusvezetők, a választott képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. 2. A kapcsolattartás rendszeres formái: 49


     


értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák.

3. Kapcsolattartás a nevelőtestületben A tantestület kölcsönös kollektív tájékoztatása - rendkívüli eseteket kivéve - a szerdai napokon történik. Minden héten egy alkalommal ülésezik a Pedagógia Tanács. A Pedagógia Tanács ülésen elhangzottakról a munkaközösség-vezetők egy napon belül tájékoztatják munkaközösségük tagjait. Rendkívüli tantestületi megbeszélést az intézményvezető rendelhet el vagy engedélyezhet. Ezek ideje a tanítási nap harmadik szünete lehet. Pedagógiai, iskolafejlesztési, az oktatás egészét érintő témákról a tantestület évente két alkalommal nevelési értekezletet tart. Annak témáját és időpontját az éves munkatervben kell meghatározni. 4. A kapcsolattartás munkaközösségi szintje A munkaközösségek tagjai éves munkatervük alapján (augusztus hónapban) előkészítik a tanévet, év végén (júniusban) zárják, értékelik azt. A munkaközösség évet nyitó és záró megbeszélésén, és alkalmanként év közben részt vesz az iskola intézményvezetője, illetve a munkaközösség tevékenységét figyelemmel kísérő helyettese. 5. Kapcsolat a tanulókkal A tanulók hivatalos ügyeinek intézésére a titkárságon alapvetően 1035 – 1055 közötti időpontokban kerül sor. Az osztály nagyobb csoportját érintő ügyekben az osztályadminisztrátor jár el. Az intézményvezető alkalmanként iskolagyűlést szervez, melyen az intézmény és a diákönkormányzat vezetője tájékoztatja a tanulókat a legfontosabb eseményekről és döntésekről. A tanulók jegyeit a szaktanárok annak szerzésekor közlik a tanulókkal. Azokat a tanulók kötelesek beírni az ellenőrző könyvükbe. 6. Kapcsolattartás a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolattartás az iskola minden pedagógusának kötelessége. A szülői munkaközösséggel való kapcsolattartást összekötő tanár segíti. Az osztályfőnökök és pedagógusok szülői értekezlet és fogadóórák formájában kötelesek rendszeresen tájékozatni a szülőket. Szükséges esetben írásbeli tájékoztatás adható az ellenőrzőkönyv útján is. A diákok által megszerzett érdemjegyekről, a dicséretekről, fegyelmi büntetésekről és a diákok hiányzásáról az elektronikus naplón keresztül is információhoz juthatnak a szülők. 7. A szülői értekezletek: 50



Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit az iskolavezetés a beiratkozás alkalmával írásban tájékoztatja az iskolakezdéshez szükséges alapvető információkról. Félévente legalább egy alkalommal osztály szülői értekezleteket, az első évfolyam számára őszi szünet után a szülők-nevelők találkozóját, januárban a végzős évfolyam számára pályaválasztási értekezletet kell tartani. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze, felmerülő problémák megoldására. 8. A szülői fogadóórák: Az iskola valamennyi pedagógusa félévente egy alkalommal tart közös fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne a gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett szaktanárral. Az ellenőrzőkönyv a szülők és tanárok kölcsönös tájékoztatására, igazolások nyilvántartására szolgál. Az érdemjegyeken kívül mást csak a szülők és a tanárok írhatnak be. Az ellenőrzőkönyvbe és a naplóba kell feljegyezni a tanuló különleges magatartásával kapcsolatos eseményeket (dicséret, figyelmeztetés, büntetés). Az év zárását megelőzően harminc nappal a szaktanárok kötelesek írásban értesíteni a szülőt, ha a tanuló bukásra áll. Az iskola által szervezett közös fogadóórán minden tanárnak részt kell vennie. 9. A kapcsolattartás egyéb formái A külső kapcsolatok rendszerét más nevelési-oktatási, gyermekjóléti szolgálatot ellátó, iskola-egészségügyi ellátást biztosító intézményekkel, az iskolához kötődő alapítványokkal, az Öreg Diákok Baráti Körével és a Debreceni Egyetemmel szabályozzuk. 10. Kapcsolat más nevelési-oktatási intézményekkel Az iskola tanulóinak elhelyezését biztosító kollégiumokkal való kapcsolattartásért az intézmény vezetője a felelős. Az éves munkatervnek a kollégiumokkal való megismertetése, az intézményi szintű teendők egyeztetése a feladata. A tanulók egyéni és közösségi teendőihez kötődő kapcsolattartás az osztályfőnökök kompetenciája. Alkalmankénti kollégiumlátogatással, a kollégiumi nevelő tanárokkal való találkozással, megbeszéléssel adják meg a kellő tájékoztatást egymás munkájának segítéséhez. Az intézményvezető más középiskolákkal is tartja a hivatalos kapcsolatot. A legfontosabb területek: beiskolázási terv és felvételi rend, tanulók átvétele, vendéghallgatói viszony, városi szintű rendezvények időpontjainak egyeztetése, érettségizett tanulóink szakmaszerzése stb. A beiskolázás biztosítása érdekében a körzetünkbe tartozó általános iskolák nevelőtestületével, tanulóival is szükséges együttműködést kialakítani és ápolni. Ezt a célt szolgálja a gimnázium “Nyílt nap” rendezvénye. Annak megszervezése a munkaközösségek bevonásával az intézményvezető feladata. 11. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgálatot ellátó intézményekkel A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény értelmében az Önkormányzatok gyermekjóléti szolgálatot hoznak létre. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás során segítséget kell nyújtani a tanulók veszélyeztetettségének 51



feltárásához, megelőzéséhez. A kapcsolatápolás elsődlegesen az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel megbízott tanárának, másodsorban az osztályfőnököknek a kötelessége. A törvényben megfogalmazott intézményeket a fenntartó által készített kimutatás alapján lehet megkeresni. 12. Kapcsolat az iskola-egészségügyi ellátást biztosító intézményekkel A nevelési oktatási intézmények feladatai közé tartozik az, hogy biztosítsák a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. Ezen feladat ellátásában az önkormányzat által kialakított iskola-egészségügyi szolgálat hálózatát kell igénybe venni. Az iskolaorvos hetente két alkalommal rendel iskolánkban, hétfőn és csütörtökön 8-14 óra között. A 12. évfolyam tanulói tüdőszűrésen, a 9. és 11. évfolyam tanulói belgyógyászati és szemészeti vizsgálaton vesznek részt. Fogászati szűrésen minden osztály részt vesz. A megfelelő szűrővizsgálatokat az iskolaorvos kezdeményezésére az intézmény igazgatóhelyettese és tanulói ügyekkel foglalkozó munkatársa koordinálja. A szűrővizsgálatokon az iskola tanári felügyeletet biztosít. 13. Kapcsolat az iskolához kötődő alapítvánnyal Az intézmény szakmai-gazdasági kapcsolatban áll a Tóth Árpád Gimnázium Színvonaláért” elnevezésű alapítvánnyal, amely olyan céllal létesült, hogy támogassa az iskolát, annak tanulóit, tanárait és diákcsoportjait. Az alapítvány kuratóriuma az alapító okirat szerint működik. A kellő számú iskolai képviseletet a tanárok és a diákok kuratóriumi tagsága biztosítja. Az alapítók döntése szerint a kuratóriumok elnöke a mindenkori intézményvezető. Az alapítványok feletti felügyeletet a Megyei Ügyészség gyakorolja. 14. Kapcsolat az Öreg Diákok Baráti Körével A baráti kör célja tehetséges diákjaink és az iskola nyugdíjas tanárainak támogatása. A tanév elején egyeztetik programjukat az iskola vezetőségével. 15. Kapcsolat az Egyetemmel Az iskolánkba hospitálásra, gyakorló tanításra érkező tanárjelöltek munkáját az igazgatóhelyettesek koordinálják.

8.3. A szülői választmány A szülők szervezete az iskolánkban szülői választmány formájában működik. Ennek tagjai az egyes osztályok szülői munkaközösségei által megválasztott SZM elnökök. 1. Működési rendje A szülői választmány élén az osztály szülői választmányi elnökök által választott vezetősége áll. Tagjai az elnök, a gazdasági felelős, és a tanárelnök. Legalább félévente, de az iskola életének jelentősebb eseményei előtt vagy azoknak értékelésekor rendszeresen tanácskoznak. 2. A szülői szervezet feladata, hogy:

52



 szervezett formában gyakorolja azokat a jogokat és kötelességeket, amelyeket a törvény számára biztosít és előír,  megteremtse a jó együttműködési formákat a szülők, tanulók és a tantestület között,  megismerkedjen az iskola házirendjével és hagyja jóvá azt,  megismerkedjen az iskola pedagógiai programjával, és azt véleményezze,  segítse az iskola hagyományos nagy rendezvényeinek megszervezését. Félévente legalább egy-egy alkalommal osztály szülői értekezleteket, az első évfolyam számára az őszi szünet után a szülők-nevelők találkozóját, januárban a végzősök számára pályaválasztási értekezletet tartunk. Ezek előkészítésébe a szülői választmányt vonjuk be. 3. Rendezvényei Az iskola hagyományaihoz igazodva legfontosabb rendezvényeik:  részvétel és képviselet a tanévnyitó ünnepélyen,  a szalagavató ünnepség szervezése,  elsős szülő-nevelő találkozója,  szülők-nevelők bálja,  ballagási ünnepség,  részvétel és képviselet a tanévzáró ünnepélyen.

9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai és a szóbeli felvételi követelmények 9.1 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák, amelyeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 64-72.§-ok szabályoznak:  a javítóvizsga,  a pótló vizsga,  az osztályozó vizsga (egész éves vagy féléves tananyagból),  a különbözeti vizsga (másik osztályból vagy iskolából történő átvétel esetén, az intézményvezető előírása alapján),  a beszámoltató vizsga (1-2 hónapos tananyagból, engedélyezett, igazolt hiányzás esetén, illetve előrehozott érettségi vizsga előfeltételeként a május-júniusi tananyagból),  a felvételi vizsga. Az osztályzatok megállapításához kötelező vizsgát tennie:  a magántanulónak,  a tantervi követelményeknek egy tanévnél (az előírtnál) - engedéllyel - rövidebb idő alatt eleget tévő tanulónak,  jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, s emiatt érdemjeggyel nem osztályozható tanulónak, amennyiben azt a nevelőtestület számára engedélyezi; vagy félévkor kötelező módon, ha a hiányzása a meghatározott mértéket már addigra meghaladta, és érdemjeggyel nem osztályozható,

53



 a Nemzetközi Érettségi Program 11. évfolyamáról másik osztály 12. évfolyamára átvételét kérő tanulónak  másik iskolából való átvétel esetén, ha az iskola intézményvezetője előírja,  előzetes kérelemre: független vizsgabizottság előtti vizsga esetén. Az osztályozó vizsgát a következő tanév tantervi anyagából mindig a tanév megkezdését megelőzően kell letenni. Csoport- vagy iskolaváltás miatt előírt osztályozó vagy különbözeti vizsgát szintén a tanévkezdet előtt kell teljesíteni. Az átvételi kérelemmel kapcsolatban a vizsgáztató szaktanár(ok) javaslata alapján az intézmény vezetője hoz döntést. A tanév rendjébe illesztett vizsgaidőszakok:  a tanévkezdést megelőző hét (augusztus utolsó hete): teljes év (évek) tantervi anyagából (jelentkezési határidő: június 15.),  április: azon tanulóink számára, akik előrehozott érettségit kívánnak tenni a tárgyév május-júniusi érettségi vizsgaidőszakában (jelentkezési határidő: február 15.). Az osztályozó, beszámoltató és különbözeti vizsgákra történő jelentkezéshez a kérelmet a Tóth Árpád Gimnázium intézményvezetőjéhez kell benyújtani. Idegen nyelvből az osztályozó vizsgára való jelentkezés feltétele az adott nyelvből minimum komplex B2 szintű nyelvtudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítvány megléte, kivéve, ha a tanuló az adott idegen nyelvből az osztályozó vizsgára történő jelentkezéssel párhuzamosan emelt szintű érettségi vizsgára is benyújtja jelentkezését. A kérelmek beadásának helyszíne a Titkárság. Kiskorú tanuló esetében a jelentkezést a szülőnek kell kérelmeznie. A javítóvizsgák időpontját jogszabály határozza meg: az augusztus 15-től augusztus 31ig terjedő időszakban kell megszervezni. A számonkérés formája minden tantárgy esetében (a javító-, pótló és osztályozó vizsgákon) írásbeli és szóbeli, kivéve az informatikát és a testnevelést, amelyből csak gyakorlati vizsga van. A különbözeti és beszámoltató vizsgák (pl. a május-júniusi tananyagból) csak írásbeli (informatika és testnevelés esetén gyakorlati) formában zajlanak. Az osztályozó vizsgák tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei megegyeznek az iskola Pedagógiai Programjának Helyi Tantervében szereplő, az adott csoportra és évfolyamra előírt tananyagtartalommal. Az értékelés rendje Az osztályozó vizsgák végső osztályzatait az alábbi százalékos sávok szerint állapítjuk meg: 86-100%: jeles 71-85%: jó 56-70%: közepes 41-55%: elégséges 0-40%: elégtelen Amennyiben a vizsga két részből áll, az értékelés az írásbeli és a szóbeli vizsgarész 6040%-os arányú beszámításával történik. 54



9.2 A szóbeli felvételi követelmények A köznevelésről szóló törvény szerint a középiskolák meghatározhatják a tanulói jogviszony létesítésének feltételeit. A felvételi követelményeket nyilvánosságra kell hozni. Itt közöljük azt a tematikát, amely alapján mérni kívánjuk a 8. osztályos tanulók tudását. Feltüntettük azt is, hogy az egyes tantárgyakból az iskola melyik speciális osztályában milyen szóbelit tartunk. A szóbeli tételek összeállításánál csak az általános iskolai törzsanyagot vettük figyelembe. A szóbelin 30 perc felkészülési idő áll a felvételizők rendelkezésére, a felelet időtartama maximum 15 perc lehet tantárgyanként. Megvizsgáltuk azt is, hogy a szóbeli felvételi várható időszakáig a különféle tantárgyakból hová szoktak eljutni a pedagógusok (feltételezve egy nem nagyfokú lemaradást). MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Tagozatunkra a szóbeli felvételi – azok számára, akik nem a történelmet, hanem a magyart választják felvételi tárgyként – egy rövid gondolatébresztő szöveg alapján a tanuló általános tájékozottságát felmérő szóbeli felvételire kerül sor. A magyar-történelem csoportba jelentkező diákoktól azt várjuk, hogy – természetesen életkoruknak megfelelően – műveltek, érdeklődők, fogékonyak legyenek a kultúra iránt. Szívesen olvassanak, képesek legyenek beszámolni olvasmányélményeikről, ne csak a kötelező olvasmányokról. Nyitottak legyenek a most még esetleg nem az érdeklődésük körébe tartozó művészfilmek és a komolyzene iránt is, járjanak színházba, múzeumba. Gondolkodásra, párbeszédre kész tanulókra számítunk, olyanokra, akik szeretnek sokat olvasni, dolgozni, tanulni azért, hogy a művészetek, az irodalom és a kultúra iránt nyitott, érzékeny, önálló vélemény alkotására kész emberré váljanak. A felvételi vizsgán elsősorban készségeket mérünk: szövegértést és szövegalkotást. Ennek alapján azt a jelentkezőt vesszük fel, aki:  az általános iskola 8. osztálya közepének megfelelő tárgyi ismeretanyaggal, készségekkel rendelkezik mind irodalomból, mind nyelvtanból,  összefüggően ki tudja fejezni magát, ki tudja fejteni véleményét, és érvekkel alá tudja támasztani mondanivalóját egy irodalmi vagy kulturális témáról,  megfelelő olvasmányi háttérrel rendelkezik, azaz nem csak a kötelező olvasmányokat ismeri, nem csak azokról tud beszámolni. Felvételi szempontok: Irodalomból:  az általános iskolai tananyag ismerete,  az általános iskolában megismert szerzők, elméleti fogalmak, műelemzési eljárások ismerete,  az általános iskolában kialakított készségek (elemzés, fogalmazás stb.) alkalmazása,  általános műveltség, olvasottság,  lényeglátás, logika,  érdeklődés, ötletesség, igényesség,  jó szövegértő képesség: a szöveg logikájának, szerkezetének felfejtése, a szöveg értelmének összefoglalása, a szöveg gondolatainak értelmezése. Nyelvtanból:  kifejező- és fogalmazási készség,  beszédkészség,  az általános iskolában tanult nyelvi fogalmak ismerete és helyes használata, 55



 nyelvi-logikai készségek, logikai gondolati lépések elemi ismerete (pl. analógiás gondolkodás, példakeresés stb.) Felvételi témakörök: Irodalomból: A felvételin irodalomból elsősorban a (szempontoknál felsorolt) készségeket mérjük, ugyanakkor az 5–8. osztályos törzsanyagból kérdéseket teszünk fel. (Pl.: Petőfi: János vitéz, Arany: Toldi, Molnár F.: A Pál utcai fiúk, egy Jókai-regény, Csokonai, Petőfi, Arany költészete, Mikszáth elbeszélései stb.) Nyelvtanból:  a helyesírási alapelvek,  a hangok, hangtörvények,  a szóelemek,  a szófajok,  a mondatok (mondatrészek, mondatelemzés, egyszerű és összetett mondatok),  a szöveg világa (vázlat, összefoglalás, a szöveg szerkezete stb.) TÖRTÉNELEM Egyetemes történelem:  Az ókori görög világ (Athéni demokrácia-Spárta-Vallási élet)  A köztársaságkori Róma jellemzői – Hódító háborúk  A kereszténység kialakulása és jellemzői az ókorban és a korai középkorban a XI. századig (Vallási tanok, az egyház kialakulása és szerepe )  A középkori Európa (XI-XV. század) gazdasága, társadalma, műveltsége, városai (városi élet)  Keresztes háborúk – Lovagok – Lovagrendek  A nagy földrajzi felfedezések jellemzői, jelentőségük  A reformáció és ellenreformáció jellemzői, jelentősége  Az ipari forradalmak fő összefüggései, jellemzői és hatásai a gazdaságra és a társadalomra  Az I. világháború jellemzői és következményei, szövetségi rendszerek, frontok – új jelenségek  A két világháború közötti Európa főbb jellemzői (békerendszer, diktatúrák, demokráciák; a gazdasági világválság) A magyarok történelme  A honfoglalás és az államalapítás (Géza – Szent István)  Az Aranybulla, a tatárjárás és következményeik  Hunyadi János és Mátyás szerepe, jelentősége  A török uralom kialakulásai és jellemzői Magyarországon (HódoltságVárháborúk-Végvári élet)  Rendi küzdelmek Rákóczi – szabadságharc (1606-1711)  Habsburg felvilágosult abszolutizmus Magyarországon (Mária Terézia – II. József)  A reformkori Magyarország (Reformok – Széchenyi és Kossuth politikája)  Forradalom és szabadságharc 1848-49-ben Magyarországon  A Kiegyezés; a dualizmus politikai, gazdasági és társadalmi jellemzői  Magyarország története 1918 és 1939 között. (A világháború hatása – Trianon) 56



A történelem tantárgyból a többi tantárgyhoz hasonlóan csak szóbeli felvételi lesz. A szóbeli felvételi lényege, hogy a tételről, témákról beszélgetés formájában kell a tanulónak megnyilvánulnia, és a kérdező tanár a tárgyi tudáson túl az olvasottságot, műveltséget, előadási módot is figyelembe veszi az értékelésnél. A felvételiző húz egy történelmi kérdést. A tételhez (szorosan kapcsolódva a kérdéshez) a diákok kapnak egy-egy rövid szöveget, képet/képeket, egyszerűbb grafikonokat, ábrákat, amelyeknek elemzése, értelmezése a felelet fontos része lesz. (Elsősorban tankönyvi vagy mai nyelven írt szövegeket kapnak.) MATEMATIKA ALGEBRA Halmazok, logika: 2 vagy 3 halmaz metszetének, uniójának képzése, ezek elemeinek felsorolása Oszthatóság: Oszthatósági szabályok, oszthatósági feltételek megfogalmazása (2, 3, 4, 5, 6, 9, 10, 25, 100, 8, 125-tel való oszthatóság) osztópárok, összes osztó meghatározása, 2 vagy több szám legkisebb közös többszörösének, legnagyobb közös osztójának meghatározása. Arány, aránypár: Arány, arányosság fogalma, 2 vagy több szám aránya, arányos osztás, aránypár, az aránypár ismeretlen tagjának kiszámítása. Függvények: A függvény, mint egyértelmű hozzárendelés, független változó, függő változó, értelmezési tartomány, értékkészlet, függvény megadása, hozzárendelési szabályok (táblázat, grafikon, formula) szöveggel megadott függvény más módon való lejegyzése, függvény menetének vizsgálata. függvény és az elsőfokú egyenlet kapcsolata, egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Az egyenes és fordított arányosság fogalma, felismerése, következtetések végzése, tulajdonságai, a tanultak alkalmazása más tantárgyakból, illetve a gyakorlati életből vett feladatokban, függvénykapcsolatokban. Egyenletek, egyenlőtlenségek: Tudjanak egyenletet, egyenlőtlenséget megoldani adott alaphalmaz esetén. Ismerjék, tudják alkalmazni a műveletek közötti összefüggéseket, illetve a mérlegelvet a megoldás során. Szöveges feladatok adatait tudják lejegyezni, az összefüggések alapján nyitott mondatot felírni, az eredményt kielégítően megbecsülni, a megoldást ellenőrizni, a valósággal, kiindulási halmazzal egybevetni. Számok, 10-es számrendszer: Ismerjék a természetes, az egész és a racionális számokat, megbízhatóan tudjanak számolni, feladatokat megoldani mindhárom számkörben. Ismerjék a kerekítés szabályait, tudjanak adott számot, adott értékre kerekíteni. Tudják a számokat a számegyenesen ábrázolni. Ismerjék a normálalak fogalmát, tudják felírni a 10-nél nagyobb számokat normálalakban. Értsék és használják a hatvány fogalmát, a prímszám (törzsszám), összetett szám fogalmát, számok prímtényezőre való bontását. Ismerjék a törttel kapcsolatos elnevezéseket, a tört kétféle értelmezését.

57



Tudjanak törteket egyszerűsíteni, bővíteni, tizedes és közönséges törtekkel műveleteket végezni, mennyiségek törtrészeit kiszámítani, törtrészből az egész mennyiséget kiszámítani szöveges feladatokban is. Tudjanak törtet tizedes törtté alakítani. Tudjanak 10-zel, 100-zal, 1000-rel, 0.1-del, 0.01-dal, 0.001-del, stb. szorozni, osztani. Ismerjék a számok ellentettjét, abszolutértékét. A tanult azonosságokat tudják alkalmazni a számítások egyszerűsítésében, az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában. Ismerjék a százalékszámítás szokásos elnevezéseit, tudják kiszámítani az alapot, a százaléklábat és százalékérték bármelyikét, a másik kettő ismeretében. Tudják meghatározni a számok négyzetét, négyzetgyökét, algebrai kifejezések helyettesítési értékét. Ismerjék a rendezett számpár fogalmát, tudják ábrázolni őket a derékszögű koordinátarendszerben. Használják az összeadás és szorzás kommutatív (felcserélhető), asszociatív (csoportosítható) és disztributív (széttagolható) tulajdonságát. Ismerjék az alaki érték, helyi érték, valódi érték elnevezéseket, ezek értelmét. GEOMETRIA Mennyiségek, mértékegységek: Hosszúság, terület, térfogat, (űrtartalom), tömeg, idő, szög mérése, átváltásuk. A mértékegységek többszöröseit, törtrészeit kifejező szócskák értő használata. Egybevágósági transzformációk: Tengelyes tükrözés, eltolás, középpontos tükrözés a síkon, megadásuk, alaptulajdonságaik. A vektor fogalma. A transzformációk végrehajtása egyszerű alakzatokon. Tengelyesen tükrös, középpontosan tükrös alakzatok vizsgálata, tulajdonságaik, kerületük, területük. A szakasz felezőmerőlegese. Szimmetrikus háromszögek, négyszögek, párhuzamos, merőleges egyenesek szerkesztése a szimmetria alkalmazásával. A szögek fajtái, másolásuk, felezésük, pótszögek, nevezetes szögek. Szimmetrikus háromszögek, négyszögek kerületének, területének kiszámítása. A szabályos sokszögek tulajdonságai, szerkesztésük, területük kiszámítása. A kör, mint nevezetes ponthalmaz, részeinek elnevezése, érintője, kerülete, területe. Nevezetes ponthalmazok és közös részük. Egyéb síkbeli alakzatok: Speciális szögek: egyállású szögek, társszögek, mellékszögek, váltószögek, csúcsszögek, merőleges szárú szögek. A paralelogramma definíciója és tulajdonságai, osztályozása, szerkesztése, kerülete, területe. A háromszögek osztályozása, összefüggés a háromszög külső és belső szögei között, oldalai között, oldalak és szögek között. A háromszögek egybevágósá-gának feltételei, ezek felhasználása a háromszögek szerkesztésében. A háromszög belső és külső szögeinek összege, magasságvonalai, oldalfelező merőlegesei, szögfelezői, köré- és beírható köre, középvonalai, súlyvonalai, súlypontja. A háromszög kerülete, területe. Pitagorasz tétele, igazolása átdarabolással. A tétel megfordításának csak kimondása. A tétel alkalmazása feladatok megoldásánál, a négyzet és négyzetgyöktáblázat használata. A négyszögek osztályozása. A téglalap, négyzet definíciója, szerkesztése az oldalakból, kerületük, területük. A trapéz meghatározása, tulajdonságai, szerkesztése, kerületének, területének kiszámítása, speciális trapézok. A rombusz, mint speciális paralelogramma, kerülete, területe. A deltoid területe. Sokszögek területének kiszámítása háromszögekre bontással, belső szögeik összege. Konvex, ill. nem konvex síkidomok definíciója, felismerésük. Térgeometria: Térelemek kölcsönös helyzete. Testek építése a tanult síkidomok felhasználásával. 58



Egyenes hasábok, egyenes körhenger (speciális hasábok: téglatest, négyzetes oszlop, kocka) tulajdonságai, hálózata, felszíne, térfogata. A gúla hálózata, felszíne. A tanult képletek alkalmazása egyszerűbb számítási feladatok megoldásánál. FIZIKA Mechanika  az egyenletes mozgás, sebesség, egyenletesen változó mozgás, gyorsulás, szabadesés  az erőhatás, erő, súly fogalma, erőmérés  hatás-ellenhatás törvénye, a testek tehetetlensége, a gyorsító erő és a gyorsulás kapcsolata  gravitációs kölcsönhatás, súrlódás, közegellenállás  a munka fogalma, a munkavégzés típusai  mechanikai energiafajták, a mechanikai energiamegmaradás törvénye  forgatónyomaték, egyszerű gépek, hatásfok, teljesítmény  nyomás, légnyomás, a nyomás terjedése folyadékban és gázokban, a folyadék saját súlyából származó nyomás, felhajtóerő folyadékban és gázokban, úszás, lebegés, merülés Hőtan  termikus kölcsönhatás  hőtágulás  energiamegmaradás a termikus kölcsönhatás során, belső energia  halmazállapot-változások Elektromosság  az elektromos állapot, elektromos töltés  vezetők és szigetelők  az elektromos áram  az elektromos áramkör és működése  a feszültség és az áramerősség mérése  az elektromos ellenállás  a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása  az elektromos munka és teljesítmény BIOLÓGIA I. Hazánk élővilága  erdeink élővilága (növény- és állatvilága)  mezők élővilága (nedves-száraz rétek növényei, állatai)  víz és vízpart élővilága  védett területeink (nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek)  az ember és a természet kölcsönhatása, környezetvédelem II. Távoli tájak természetes élővilága  a növényzeti övek - környezeti tényezők  a növényzeti övek - élőlényei (növények, állatok)  a növényzeti övek környezeti tényezői, az élőlények szervezete, életmódja közötti összefüggések III. Az élőlények környezete 59



 alapfogalmak (tűrőképesség, természetes és mesterséges életközösségek)  élettelen környezeti tényezők  élő környezeti tényezők  kölcsönhatások az élőlények között (táplálkozási és nem táplálkozási) IV. Az élőlények rendszerezése  a törzsfák értelmezése, a rendszerezés célja, rendszertani kategóriák (faj fogalma)  baktériumok  gombák és zuzmók  növények világa "törzsfa" - összehasonlítása, - állatok országa értelmezése V. Az élőlények szerveződése  az élő szervezet szerveződési szintjei: sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet  az emberi (állati) szövetek 4jellemzői és felismerése  a hajtásos növények testfelépítése és működése VI. Az ember és a gerinces állatok önfenntartó működései  kültakaró  a mozgás szervrendszere - a csont és az izom  a táplálkozás szervrendszere, élelmiszer, étel, tápanyag, vitaminok  a légzés szervrendszere  a vér- és nyirokkeringés, a vér alakos elemeinek jellemzése  - a kiválasztás szervrendszere, a vese működése VII. Szabályozás  az idegszövet felépítése és működése (inger, ingerület, reflex)  a központi és a környéki idegrendszer jellemzői  az érzékszervek és az érzékelés (látás, hallás, egyensúlyozás, szaglás, ízlelés, bőrérzékelés)  a hormonális szabályozás (agyalapi mirigy, pajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese legfontosabb hormonjai és ezek hatása) VIII. Az ember egészségvédelme  szervrendszerek egészségvédelme  mentálhigiénés kérdések  higiéniai ismeretek (kórokozók és a betegségek megelőzése) KÉMIA I. Kémiai alapismeretek  Oldat, oldószer, oldott anyag fogalma  Oldódást kísérő energiaváltozás: exoterm, illetve endoterm oldódási folyamatok  Oldatok összetétele: tömeg% fogalma, tömeg%-kal kapcsolatos számítási feladatok ismerete  Egyszerű és összetett anyag; elem, vegyület, keverék fogalma II. Atomok és elemek  Atom, kémiai elem, vegyjel fogalma  Anyagmennyiség fogalma és jelölése  Az atom felépítése  Az atomot felépítő elemi részecskék jellemzése: relatív tömeg, relatív töltés alapján  Elektronszerkezet felépítése: o elektronhéjak energiaszint szerinti sorba rendezése o az elektronhéjakon maximálisan elférő elektronok számának ismerete 60



o nemesgázszerkezet o az elektronszerkezet és a periódusos rendszer felépülése közötti összefüggések ismerete (periódusszám, főcsoportszám jelentésé-nek ismerete, rendszám, tömegszám meghatározása)  Pozitív ionok (kationok) keletkezése atomokból  Negatív ionok (anionok) keletkezése atomokból III. A kémiai kötés Kovalens kötés:  fogalma, kialakulásának feltétele  többszörös kovalens kötés  molekula fogalma  összegképlet, ill. szerkezeti képlet meghatározása ismert molekulák esetén, ezen képletek jelentése  különböző atomok kapcsolódása kovalens kötéssel  H2O, HCl, CO2, CH4, NH3 molekulák kialakulása  atomrácsos és molekularácsos anyagok tulajdonságai (gyémánt, kén, jég) Fémes kötés:  fémek jellemző tulajdonságai, a tulajdonságok értelmezése a fémes kötés alapján Ionkötés:  ionvegyületek képletének jelentése (összetett ionoké is)  összegképlet meghatározása pozitív, ill. negatív töltésű ionok ismeretében  ionvegyületek oldódása vízben IV. Kémiai reakciók  Kémiai változás fogalma  Tömegmegmaradás törvényének használata  Kémiai egyenlet írására vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása  Kémiai egyenlet felhasználása számítási feladatok megoldásánál  Kémiai reakciók csoportosítása:  a résztvevő anyagok száma szerint (egyesülés, bomlás)  energiaváltozás szerint (endoterm, exoterm folyamatok értelmezése)  sav-bázis reakciók, redoxi- reakciók felismerése  fogalmak: oxidáció, redukció, oxidálószer, redukálószer, indikátor, sav, bázis. Savas, lúgos és semleges kémhatás értelmezése. V. Szervetlen kémiai ismeretek 1. A nemfémes elemek és vegyületeik  A hidrogén tulajdonságai  A VII. főcsoport elemei és vegyületeik:  klór fizikai tulajdonságai, legfontosabb kémiai tulajdonságaik, HCl-gáz és a sósav  A VI. főcsoport elemei és vegyületeik:  az oxigén és a kén tulajdonságainak részletes ismertetése  a víz, a kén-dioxid  a kénsav  A V. főcsoport elemei és vegyületeik:  a nitrogén tulajdonságai  a salétromsav  A IV. főcsoport elemei és vegyületeik:  a szén tulajdonságai (grafit, gyémánt szerkezete) 61



 a szén oxidjai: szén-monoxid és szén-dioxid  a szénsav 2. A fémes elemek és vegyületeik  Fémek redukáló képessége, a redukálósor  Az I. főcsoport elemei és vegyületeik:  a nátrium tulajdonságai  Na-vegyületek: NaOH, NaCl, Na2CO3,  A II. főcsoport elemei és vegyületeik:  kálcium tulajdonságai  Ca-vegyületek: CaCO3, CaO, Ca(OH)2, CaSO4 ANGOL NYELV Szóbeli követelmények (nyelvtan):  Névelők (határozott, határozatlan)  Főnevek és azok többes száma  Birtokos eset (birtokviszony)  Melléknevek fokozása és összehasonlítása  Mutató névmások  Each, every, some, any, much, many, little, few  Kérdő névmások (who, whose, what, which, why, when, where, how)  Birtokos névmások (mine...)  Birtokos névmási jelzők (my...)  Személyes névmások és azok tárgy és részes esete  Vonatkozó névmások használata, határozószavak fokozása  Elöljárók (in, on, at, by, in front of, behind, away from, over, under, towards, along, since, for)  Utókérdés (ugye kérdés)  Segédigék (can, must, have to, mustn't, needn't, should)  Igeidők (jelen, folyamatos jelen, múlt, folyamatos múlt, jövő, going to-val kifejezett jövő, present perfect)  Feltételes mód. Felszólítás, negatív felszólítás. Szenvedő szerkezet. Függő beszéd.  Rendhagyó igék.  Tő- és sorszámnevek. Dátum. A társalgási témakörök:  A tanuló személyi adatai  Család (szülők, testvérek, rokonok)  Családi ünnepek (születésnap, karácsony)  Napirend (hétköznap, hétvégén)  A tanuló lakcíme, lakásának és környékének rövid bemutatása  Házimunka (Milyen házimunkában segít otthon?)  Étkezések, ételek  Iskola, tanulás, tantárgyak  Nyelvtanulás (Mennyi ideje tanul angolul? Mi a célja a nyelvtanulással?)  Osztálytársak, barátok. (Legjobb barát/nő külső és belső tulajdonságainak leírása).  Hogyan tölti a tanuló a szabadidejét? (Hobbi, rádió, televízió, zenehallgatás, olvasás, színház, mozi, koncert)  Idő, időjárás, évszakok (A kedvenc évszak rövid jellemzése) 62



   

Öltözködés (hétköznapi és ünnepi öltözet) Betegség (közérzet, gyakoribb betegségek) Sport (Milyen sportág érdekli a tanulót, milyen sportágat űz?) Bevásárlás (vásárlás áruházban, üzletekben, a legfontosabb élelmiszerek és öltözködési cikkek)  Utazás (autóval, vonattal) NÉMET NYELV Szóbeli követelmények:  A határozott, határozatlan névelő ragozása  A man általános alany és határozatlan névmás ragozása  A főnévragozás  A birtokos névmás használata  A birtokviszony  A személyes névmás ragozása  A kérdő mondat, kérdő névmások  A mondat és a mondatrészek tagadása, a tagadószók  A melléknév ragozása, fokozása. Hasonlító mondatok  A viszonyszós jelző  A sich-es igék, a sich névmás helye a mondatban  Az igeragozás, Präsens (Brechung, Umlaut), Präteritum, Perfekt, Futur, Imperativ  Az időbeli segédigék (sein, haben, werden)  A módbeli segédigék: könnyen, dürfen, müssen, sollen, wollen, mögen  A szórend: egyenes, fordított, mellékmondati  A legfontosabb kötőszók  A vonatkozó névmás, vonatkozó mellékmondat  A leggyakoribb viszonyszók  A viel használata, tő- és sorszámnevek  A dátum Társalgási témakörök  Ich und meine Familie  Mein bester Freund, meine beste Freundin  Mein Geburtsort  Unsere Wohnung, unsere Umgebung, mein Zimmer  Mein Kindergarten, meine Grundschule  Meine Lieblingsfächer  Meine Freizeitbeschäftigung: Sport, Hobby, Musik, Lesen, Theater, Kino, Konzert  Ich gehe gern einkaufen (Lebensmittel)  Ich war krank - Beim Arzt  Ausflüge, Reisen in den Ferien  Verkehrsmittel – Wie fahre ich zur Schule?  Hausarbeit in unserer Familie. Ich helfe gern in der Küche  Meine Essgewohnheiten, mein Lieblingsgericht  Mein Tagesablauf  Mode, Kleidungsstücke 63



9.3 A Nemzetközi Érettségi Diploma Program felvételi vizsga témakörei/ International Baccalaureate Diploma Programme Entrance examination and examination topics A felvételi vizsga témakörei: 1. Magyar irodalom           

Az ókori görög-római irodalom A középkor irodalma A reneszánsz irodalma A barokk irodalom A Biblia mint irodalmi alkotás A magyarság eredetmondái (Legenda a csodaszarvasról) A magyar reneszánsz (Janus Pannonius, Balassi ) A magyar barokk irodalma A magyar felvilágosodás ( Batsányi, Bessenyei, Kazinczy ) Irodalomelméleti alapfogalmak Műnemek, műfajok, költői képek és eszközök

2. Idegen nyelvek/ Language acquisition Német/German:          

Familie Schule Tagesablauf Freizeit Deine Wohnung\Dein Haus Einkaufen Urlaub Mode Ernährung Gesundheit

3. Egyén és társadalom/ Individuals and Societies Földrajz/Geography:         

Plate tectonics and earthquakes Volcanism External forces Climate regions of the world Weather phenomena, extreme weather events Population of the world Life in cities, urban problems Traditional and renewable forms of energy Differences in economic development 64



 Global problems  (Map skills will be tested through exercises related to the topics above.) Történelem/History: Key aspects of the following topics:  Ancient Egypt (eg. architecture, religion and innovations)  Ancient Mesopotamia (eg. architecture, religion and innovations)  Alexander the Great  The Athenian democracy (eg. during the political leadership of Pericles)  The Ancient Roman Civilization  The early history of Christianity  Magna Carta (Magna Carta Libertatum or The Great Charter of the Liberties of England) 1215  The Italian Renaissance and Renaissance humanism  The Great Geographical Discoveries and their impact  The Reformation: Martin Luther and Lutheranism, John Calvin (Geneva) and Calvinism 4. Természettudományok/Sciences Biológia/Biology:      

Viruses, Prokaryotes and simple unicellular organisms Fungi Plant Systematics and Physiology Animal Systematics and Physiology Human body and health Natural flora and fauna of continents

Kémia/Chemistry:          

Structure of atoms Tour in the periodic table Chemical bonds Metallic bond, Covalent bond, Ionic bond, Intermolecular forces States of Matter: Gases, liquids and solids Crystal Lattices Solutions, types of concentration Chemical equilibrium Acids and bases Oxidation and reduction Electrochemistry

Informatika /Computer Science (gyakorlati vizsga/practical examination): Possible practical exercises (according to given instructions and examples):  -creating a PowerPoint presentation (using PowerPoint 2013)  -creating a Word document (using Word 2013) 65



 -creating a webpage (using SharePoint Designer 2007, no html needed)  -creating a spreadsheet (using Excel 2013) (A vizsgafeladatok hasonlóak a magyar középszintű informatika érettségi vizsga feladataihoz.) A vizsgán az alábbi software áll rendelkezésre: Microsoft Office 2013, SharePoint Designer 2007 5. Matematika/ Mathematics       

Number Sets and numbers Algebra Trigonometry; Geometry Coordinate geometry Statistics and probability

6.Színház/Theatre:          

Basic features of drama as a literary genre Borders of drama: rituals, happenings Features of the Greek theatre Greek tragedies (Aeschylos, Sophokles) The Greek comedy (Aristophanes) The Commedia dell’arte The Renaissance theatre William Shakespeare: a tragedy William Shakespeare: a comedy A chosen drama

10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulók átvételéről az intézmény intézményvezetője dönt. Alapelv: A tanuló másik iskolából való átlépési szándékával a tanév lezárása után élhet, kivéve, ha különleges körülmény indokolja azt, pl. lakóhely-változtatás. A tanuló átvételének lehetőségét alapvetően meghatározza a célosztály(ok) létszáma. További feltételek:  a tanult idegen nyelveket a tanuló saját szintjén folytatni tudja,  az osztály irányultságának megfelelő, emelt szinten oktatott tantárgy(ak)ból megfelelő tudással rendelkezzen,  a tanuló tanulmányi átlaga közelítse az iskola tanulmányi átlagát,  az intézményvezető döntése alapján tegyen különbözeti vagy osztályozó vizsgát. Az átvételről való döntés előtt az intézményvezető kikéri az emelt szintű tantárgyak szaktanárainak és az osztályfőnöknek a véleményét. Az intézményen belül az egyik tagozatról a másik tagozatra csak a tagozat specialitásának megfelelő tantárgyakból letett eredményes különbözeti vizsga esetén lehetséges.

66



11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai:    

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát, ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat, ismerjék fel a vészhelyzeteket, tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit,  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat,  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével,  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén,  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit,  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével,  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe,  támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:      

tanítási órákon (osztályfőnöki-, biológia-, fizika-, kémia-, testnevelés órákon), szakkör, versenyfelkészítő, tanulmányi verseny, kortárs képző csoport tevékenység, iskolai egészségnap alkalmával.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: TANTÁRGY Biológia

ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK -

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés 67


Kémia

Fizika testnevelés


-

komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés sérülések

A kilencedik – tizenkettedik (tizenharmadik) évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:  szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó),  elsősegély-nyújtási bemutató szervezése a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával,  évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a gimnázium tanulóinak számára.

12. Az iskola környezeti nevelési programja 12.1. Jövőkép Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek   

az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

Pedagógiai célok 

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása 68


               


az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia és segítő életmód kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

Az itt megalkotott komplex környezeti nevelési programot a nevelőtestület minden tanév elején áttekinti, és az éves munkatervében rögzíti, hogy az adott tanévben mely elemek megvalósítására kerül sor.

12.2. Jogszabályi háttér A környezeti nevelési és oktatási tevékenységünket a meghatározó jogszabályok és rendelkezések alapján végezzük.

12.3. Helyzetkép, helyzetelemzés 12.3.1. Belső: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, jelentős baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az üvegfalak hátránya viszont napsütésben a nagy hőség. A megfelelő fény miatt a zöldítés megoldott. Az udvar a nagyvárosi létből fakadóan kicsi, terveztük egy-egy kis egységben a hazai társulások bemutatását, de ez még nem valósult meg. Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott laboratórium és előadó áll a rendelkezésünkre. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink 

Terepgyakorlat, nyári táborok, tanulmányutak, laborlátogatás az egyedi tantervű, biológia speciális képzésű csoportok számára (a nyári táborok és a tanulmányutak nyitottak más számára is). 69


       


Szelektív hulladékgyűjtés papír-, PET-palack és hagyományos kommunális hulladék frakcióban. Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek. Az érdeklődő diákok számára környezet- és természetvédő diákklub működtetése Témanapok, témahetek szervezése. Aktuális jubileumi ünnepségek tartása. Az iskolarádióban, iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése. Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés. Országos (vagy annak területi fordulója) és regionális tanulmányi verseny szervezése (Szülőföldem szép határa, Curie környezetvédelmi emlékverseny és a Földi János diákkonferencia).

12.3.2. Külső: a település és a régió, a helyi értékek A felsőfokú oktatási intézményekkel kapcsolatunk van, amelynek során a környezettan szakos tanárjelöltek tanítási gyakorlata és hospitálása iskolánkban történik. Ennek során igyekszünk számukra a modern módszerek alkalmazását biztosítani, az aktualitásoknak megfelelően témanapok, témahét, projekt szervezésébe őket bevonni. A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabb-rövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, a sétálóutcák kialakításának következményei, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, demonstrációk szervezésébe, egy-egy környezetkárosítás feltárásába, a probléma megszüntetésébe.

12.4. Konkrét célok Magyar nyelv és irodalom  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre  tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni  tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére Történelem  értsék és tudják, hogy hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  vonják le a tapasztalatokat ismereteikből a fenntartható társadalom megvalósítása érdekében  tudják értelmezni, hogy hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket  alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete 70





legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat  érezzék az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv  váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni  fejlődjön állampolgári felelősségtudatuk  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációs képessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  fejlődjön logikus gondolkodásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  legyenek képesek reális becslésekre  tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni  alakuljon ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségük Fizika, kémia  legyenek képesek a környezeti változások megértésére, magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai és kémiai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, s ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrások felelősséggel használhatók  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait 71





ismerjék meg és alkalmazzák a laboratóriumi (és a háztartási) munka során keletkező hulladékok gyűjtésének és kezelésének szabályait Biológia, földrajz  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit!  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult globalizáció a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg és őrizzék a természeti táj szépségeit  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket, valamint a környezeti hatások miatt bekövetkező változásokat  ismerjék a környezetszennyezés egészségkárosító hatásait  aktív tevékenységgel legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  alakuljon ki ökológiai szemléletmódjuk Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat)  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével  tudjanak több programban táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, ismerjék a különböző programok használatának előnyeit és hátrányait  fejlődjön logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük, képesek legyenek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, redukálására, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  képesek legyenek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  a számítástechnikai eszközök használata során valósítsa meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Etika  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk  alakuljon ki az a szemléletük, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban

72





fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Ének-zene  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  vegyék észre, hogy a zenei globalizáció nagyfokú értékcsökkenést eredményez  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Vizuális kultúra  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését  tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre  kutassanak fel, ismerjenek meg helyi népi építészeti emlékeket Dráma és tánc  sajátítsák el a néptánc elemeit, őrizzék a múlt mozgáskultúráját  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)  fejlődjön a természethez való érzelmi kötődése a drámajátékon keresztül Testnevelés  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészségüket, egészséges testi fejlődésüket  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi, magyar, mozgást igénylő népi játékokat  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását

12.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 12.5.1. Tanórai Hagyományos Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. A részletes kidolgozások nem képezik a fenntartóhoz benyújtott dokumentáció részét, de a munkaközösségeknél illetve az intézményvezetőnél a tervezet letétbe kerül, hogy megvalósítása nyomon követhető legyen. 73



Nem hagyományos Évente egy alkalommal témahetet vagy témanapot szervezünk a tantestület által a tanév elején kiválasztott témából. Felelős a környezeti nevelési munkaközösség, melyben minden munkaközösség képviselője megtalálható. Iskolánkban évente egy napot a lakóhely értékeinek komplex megismerésére fordítunk (külön kidolgozott koncepció szerint, mindig elhagyva az iskola épületét). Felelősök az osztályfőnökök, segítséget ad az iskola környezeti nevelési felelőse. Folyamatosan a szelektív hulladékgyűjtési projektet valósítjuk meg. Felelős az iskola környezeti nevelésért felelős tanára (lehet a szabadidő-szervező tanár is). A város hulladékos problémáinak feltérképezése – felelős és koordinátor az osztályfőnöki munkaközösség vezetője (9. osztályosok városi túrája alkalmából). A speciális képzésben résztvevők javasolt terepi programjai (amennyiben az iskola anyagi lehetőségei a megvalósítást lehetővé teszik): 9. osztályban Erdőspuszta értékei (tanösvény-bejárás, utazás kisvonattal) 10. osztályban a Hortobágyi Nemzeti Park értékei – utazás vonattal 11. osztályban a régió értékeinek tanulmányozása autóbuszos körúttal (bihari körút vagy beregi körút, esetleg más aktuális célpont) Az Arany János Tehetséggondozó Program előkészítő évében speciális tantárgyként Természetismeret órákat tartunk speciális tantervvel, melyhez szintén kapcsolódik egy erdőspusztai terepgyakorlati nap, valamint a saját lakóhely értékeit bemutató házi dolgozat. 12.5.2. Tanórán kívüli Az érdeklődők számára nyári tábort szervezünk évente meghatározott helyszínnel. Változó úti céllal külföldi tanulmányutakat szervezünk komplex környezeti nevelési tartalommal. Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Hazánk mezőgazdasága diákszemmel, Élő örökségünk, Helyi érték – helyi tanterv, Földtani örökségünk, Gondolatébresztő, Természet Világa diákpályázata). Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Kitaibel Pál, Bugát Pál, Less Nándor, Curie, Balogh János, regionális: Árokszállásy Zoltán, megyei: Diószegi Sámuel), rajz- és fotópályázatokon, szavalóversenyeken (pl. A Tiszáról) veszünk részt. Iskolánkban környezet- és természetvédő diákklub működik az érdeklődő diákok részvételével, változatos, gazdag programokkal (diákkonferencia, kiállítások, akciók). Nemzetközi programokban részvétel (BISEL, savas eső). A jeles napok megünneplése az iskolarádióban, plakátokon, kiállításokkal, akciókban, előadássorozatok szervezésével történik.

12.6. Iskolai környezet Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak  anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok 74



 pedagógusok, dolgozók példamutatása, melyhez a munkaköri leírások módosítása is hozzájárulhat  a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása  termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése  a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése  a büfé árukészletének átalakítása  a menza környezetbarátabb, egészségesebb működtetése  az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió, helyi média)

12.7. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, kooperatív és interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Módszer: valamely eredményhez vezető tervszerű eljárás - Hagyományos frontális munka, ismeretterjesztő előadás, kísérlet, egyéni vagy csoportos megfigyelés, kutatás, interjú, kiállítás-szervezés, iskolaújság, iskolarádió, terepi programok, múzeumlátogatás - Újszerű: kooperatív, aktív és interaktív módszerek komplex, holisztikus módszerek, elemző-, vitamódszer, drámajátékok, ötletbörze, jövőkerék

12.8. Résztvevők és erőforrások A már meglévő környezeti nevelési kapcsolatrendszert, a programokat fejlesztjük tovább. A belső és a külső személyi és anyagi erőforrások aktuális részletezését a 4. melléklet tartalmazza. Tárgyi erőforrások: Rendelkezésre áll, folyamatosan fejlesztjük: szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök, ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), „zöld könyvtár”, audiovizuális eszközök. Elérhető: projektor , laptop stb.

12.9. Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára viszonylag nagy számban: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban) határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem)

75



Eszközök Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés - ezek használatához szükséges hardverek (laptop, projektor, tv, videó). Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. környezetanalitikai kofferek). BISEL-méréshez felszerelés Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok

12.10. Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a részt vevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság (Tótágas) Zöld hírei és az iskolarádió Zöld percei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti nevelési munkaközösség (vagy a felelős tanár). Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználókhoz. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napi- és hetilapot (hajdú-Bihari Napló, Debrecen) az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Kutatásaink tárgyát és eredményeit szórólapok segítségével is bemutathatjuk ismeretterjesztés gyanánt.

12.11. Továbbképzés A tantestület továbbképző jelleggel komplex terepgyakorlaton vehet részt, melyen az interaktív, érzékenyítő módszerekkel is megismerkedhet (Gömörszőlős, Agostyán, Bihar-körút, Sághegy). Ezen alkalmak célja, hogy élményszerű tapasztalatszerzés által ismereteket szerezzenek a helyi történelem, hagyományok, értékek (természeti, kultúrtörténeti) összefüggéseiről, egymásba kapcsolódásaiból, ismerkedjenek meg a fenntarthatóság régi és mai megjelenésével. Az iskola a lehetőségei szerint keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az internet-hozzáférést. Az iskolavezetés szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt.

13. Könyvtár-pedagógiai Program A könyvtár-pedagógiai program az intézmény küldetésnyilatkozatában megfogalmazott célokat, elvárásokat, valamint a NAT által megfogalmazott könyvtári követelményrendszert tükrözi.

13.1. Az iskolai könyvtár céljai  A tanulók és a tanárok munkájának segítése és a tanulás feltételrendszerének megteremtése;

76



 A tanulók jogainak biztosítása az információhoz való hozzáféréshez; hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtése;  Kialakítani és fejleszteni azokat a magatartásmódokat és képességeket, amelyek a könyvtár mindennapos használatában elengedhetetlenül szükségesek;  Az információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait,  Közvetlen célja a könyvtári dokumentumok és szolgáltatások sokoldalú, gyakorlatias és élményszerű megismertetése.  Hosszú távú célja a könyvtárak, a könyvtári dokumentumok, szolgáltatások és az informálódás szükségletének felkeltése és ezáltal a könyvtárhasználóvá nevelés.  Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása.  A modernkor követelményeinek figyelembevételével az önálló gondolkodás, a kreativitás fejlesztése, az önművelés igényének felkeltése és megszilárdítása.  kulturális és esztétikai nevelés;  Személyiségfejlesztés  A gimnáziumi hagyományok ápolása, hagyományőrzés;  Olvasóvá nevelés, az olvasáshoz való helyes viszony kialakítása, olvasási szokások kialakítása.

13.2. Feltételrendszer Humánerőforrás A gimnáziumban két egyetemi informatikus könyvtáros végzettségű könyvtáros-tanár látja el a feladatkörét. Helyzetelemzés A könyvtár az intézmény első emeletén, három helyiségben 75,9+65,2+12,5.m2-en helyezkedik el az épület első emeletén. Az olvasóterem alkalmas egy osztály /35 fő/ számára könyvtárhasználati órák tartására, valamint rendezvények tartására. A kölcsönzőtérben két számítógép áll a diákok rendelkezésére interneteléréssel, valamint 14 fő részére van tanulási lehetőség. Könyvtárhasználók köre  az itt tanuló 9-12. évfolyamos tanulók  a tanáraink  a gyakorló-tanárok, a gyakorlati képzésük ideje alatt  a Gulyás Pál Kollégium nevelői  iskolánk dolgozói Az állomány elhelyezése Az állomány nyitott polcos rendszerben helyezkedik el. A szakirodalom és a szépirodalom, valamint kiemelt állományrészek jól elkülönítve, tagoltan helyezkednek el. A könyvtár állománya 38.656 dokumentumból áll. Gyűjtemény, feldolgozottság, szolgáltatások, 77



2011 óta a könyvtári katalógus a Huntéka rendszerben 24 órás online elérhetőséggel is rendelkezik a könyvtár saját honlapján keresztül: www.totheszterkonyvtar.hu. Könyvtári szolgáltatásaink  kölcsönzés  helyben használat  irodalomkutatás  bibliográfia összeállítás  számítógép használat  internetelérés Kapcsolatok A gimnázium könyvtára szoros kapcsolatot tart fent a következő intézményekkel:  Gulyás Pál Kollégium  Méliusz Könyvtár  Déri Múzeum  Csokonai Színház  Vojtina Bábszínház  Nagyváradi Ady Endre Líceum és a Mihail Eminescu Főgimnázium  Nagyszalontai Arany János Elméleti Líceum  Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium és a Székely Mikó Kollégium  Sepsiszentgyörgyi Osonó Színházműhely  Magyar Olvasástársaság  Fekete István Irodalmi Társaság  Könyvtáros Tanárok Egyesülete

13.3. Oktatási program Az ismeretanyag legfontosabb területeinek megszerzését a könyvtáros tanár segíti. Könyvtárhasználati ismeretek alkalmazása a szakórán: az ismeretanyag speciális része az egyes tantárgyakhoz, szakterületekhez kapcsolódó ismeretek, szakmai információk megszerzése, melyben a mindenkori szaktanár nyújt segítséget. Általános fejlesztési követelmények A diáknak képesnek kell lennie arra, hogy  az információból értelmezze a lényeget,  önállóan tanuljon,  munkacsoport tagjaként hatékonyan tevékenykedjen,  az információt és információs technikát felelősen és etikusan használja Az ehhez szükséges tanulási készségek a következők:  az önálló (önszabályozott) tanulás készsége,  az együttműködési készség,  a tervezési készség,  az információ megtalálásának és összegyűjtésének készsége,  a kiválasztás és az értékelés készsége,  a rendszerezés és a jegyzetelés (rögzítés) készsége,  a közlés (kommunikálás) és megvalósítás készsége,  az értékelési készség A NAT elvárásainak megfelelően az alábbi ismeretkörök kerülnek feldolgozásra 78



Az eszköztudás – tantárgyi értelemben – tantárgyak közötti vagy tantárgyak feletti tudás; ilyen a NAT-ban a könyvtárhasználati ismeretek is, amely 4 témakör köré csoportosítható: 1. 2. 3. 4.

Könyvtárismeret, könyvtárhasználat; Dokumentumismeret,- és használat; A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata;; Önművelés, a szellemi munka technikája

1. Könyvtárismeret, könyvtárhasználat Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. A könyvtár fogalma, a könyvtárhasználat szabályai; A könyvtárak típusai, a könyvtári és egyéb információs rendszerek; A könyvtárak funkcionális terei, állományrészei, raktári rendje, szakrend; Könyvtári szolgáltatások és igénybevételük módja, feltétele; A könyvtári tájékoztatás direkt (kézikönyvek, kézikönyvtár) és indirekt (katalógusok, bibliográfiák, adatbázisok, információkereső nyelvek) eszközeinek használata; Meg kell ismerniük egy-egy tudományterület raktári jelzeteinek segítségével szakcsoportba rendezett kézikönyveit; Tájékozódás, megfelelő információhordozók, források megtalálásának módja.

79



2. Dokumentumismeret,- és használat Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). A dokumentumok tartalmi csoportjai, műfajai, a segédkönyvek típusai, használatuk (különösen: szótár, lexikon, enciklopédia, adattár, bibliográfia); Az egyes dokumentumtípusok formai, tartalmi jellemzői, részei, használatuk módja, célja, egymáshoz való viszonyuk, történetük (különösen: könyv, időszaki kiadvány, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok); Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, címés adattárak, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból. 3. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrásés szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. 4. Önművelés, a szellemi munka technikája Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulásiönművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek) Végső cél az írásban rögzített kultúra befogadása. (Ehhez eszköz a szövegértés: szövegek feldolgozása tartalmuk felfogása, lényegük kiemelése, valamint a megszerzett ismeretek önálló, alkotó alkalmazása, probléma felismerése megoldása és saját véleményük kialakítása; Információfeldolgozás (jelenleg: szövegek, illusztrációk, hang-, és képinformációk); 80



Lényegkiemelés, jegyzetelés, cédulázás, vázlatkészítés, szövegalkotás, beszámoló; Hivatkozás, irodalomjegyzék készítése (etikai és jogi vonatkozások is); Problémamegoldás, kutatás lépései, eljárásai; Gyűjtőmunka, irodalomkutatás algoritmusai, módszerei; A talált, kapott információk, források értékelése, szelektálása, összehasonlítása; (Tantárgyi és életszerű) feladatmegoldás, problémamegoldás a könyvtár eszközeivel; Alkotás, szellemi termék létrehozása; Önképzés, és tanulási technikák. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása  - önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés,  - differenciált tanulásszervezés  - eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása  - egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés  - életkori sajátosságok figyelembevétele  - személyiségfejlesztéssel és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Tanulói tevékenységtípusok  - egyéni munka  - csoportos munka  - kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése  - szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka  - irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához  - sajtófigyelés Ellenőrzés, értékelés 9-12. évfolyamig a szaktanároktól kapnak érdemjegyet. Formái:  A megírt, elkészített szellemi produktumok bemutatása;  Folyamatos gyakorlati feladatok által az elmélet ellenőrzése;  A tanórák végén összefoglaló feladatsor kitöltése. Taneszközök A törvény előírásainak és szakmai követelményeknek megfelelő könyvtár. Integrált könyvtári szoftver megfelelő technikai háttérrel, adatbázisok, Internet kapcsolat, számítógépek, interaktív tananyag. Könyv- és könyvtárhasználati órák helyszínei Az iskolai könyvtár és az informatika tantermek. Óraszámok Alapvető befogadó tárgyak: 1. informatika 2. magyar irodalom és nyelvtan 3. osztályfőnöki óra 4. szaktárgyakban alkalmazás szintjén

81


Tantárgy/ évfolyam informatika


9/NY 6 óra

9.

10.

6 óra

2 óra – középszintű érettségi elők.

12. 4 óra – matinfo. csoport 2 óra – emelt érett.elők.

magyar nyelv és irodalom

1 óra

osztályfőnöki

osztályfőnökök osztályfőnökök osztályfőnökök 2 óra – IB igényei szerint igényei szerint igényei szerint osztály

osztályfőnökök igényei szerint

szaktantárgyak

szaktanárok igényei szerint


tanórán kívül

2 óra

11.


1 óra



Könyvtári rendezvények, vetélkedők és versenyfelkészítések alkalmával

13.4. Olvasáspedagógiai nevelés - Tanórán kívüli foglalkozások Olvasáspedagógiai nevelés folyamatosan valósul meg a könyvtári programok és kiállítások során. A kulturális és esztétikai nevelés könyvtárosok által szervezett versenyeken, rendezvényeken kiemelt hangsúlyt kap. 1. Nemzetközi Tóth Árpád Szavalóverseny 2. Határtalan játék / helytörténet / – nemzetközi 3. „Erdei utakon” biológiai-irodalmi vetélkedő Fekete István művei alapján – nemzetközi 4. Iskolatörténeti vetélkedő 5. „Olvasni a világot” / olvasói verseny – online, olvasmányélmények bemutatása / 6. Népmese napja – meseolvasás gyerekeknek 7. Költészet napja 8. Színházi nevelés: színésztalálkozók, előadások megbeszélése 9. Európai Unió – különböző versenyekre felkészítés 10. Tótágas – az iskolaújság szerkesztése 11. Tág Pódium színjátszó szakkör foglalkozásai 12. Felkészítés különböző versenyekre, vetélkedőkre, pályázatokra.

82



Tóth Árpád Gimnázium 4024 Debrecen, Szombathi István utca 12. Telefon: 52-411-225 Fax: 52-419-297 E-mail: [email protected]

II. Helyi tanterv

Debrecen, 2017.

83



TARTALOMJEGYZÉK 1. A TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMAI ................................................................................................................ 85 1.1. AZ ISKOLA ÁLTAL VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK ............................................................................... 85 1.2. NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ - HALADÓ NÉMET (11) CSOPORT TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI ............................ 85 1.3. NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ - HALADÓ ANGOL (12) CSOPORT TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI ............................ 86 1.4. NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ - BIOLÓGIA-KÉMIA (15) CSOPORT TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI .......................... 87 1.5. NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ – MAGYAR-TÖRTÉNELEM (18) CSOPORT TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI ............... 88 1.6. BIOLÓGIA-KÉMIA (05) CSOPORT TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI ............................................................... 89 1.7. MATEMATIKA-FIZIKA (06) CSOPORT TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI ........................................................ 90 1.8. MATEMATIKA-INFORMATIKA (07) CSOPORT TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI ........................................... 91 1.9. MATEMATIKA-TÖRTÉNELEM (09) CSOPORT TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI ............................................ 92 1.10. ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM (10) CSOPORT TANTÁRGYAI ÉS ÓRASZÁMAI* ............ 93 1.11. KÖTELEZŐEN VÁLASZTANDÓ ÉS SZABADON VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS ÓRASZÁMAIK ....... 94 1.12. INTERNATIONAL BACCALAUREATE ORGANIZATION, DIPLOMA PROGRAMME NEMZETKÖZI ÉRETTSÉGI DIPLOMA PROGRAM............................................................................................. 95 2. A HELYI TANTERVEKHEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYZATOK ........................................................ 99 2.1. A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI................. 99 2.2. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA 99 2.3. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ....................................................... 100 2.4. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, ÉS EZEK ESETÉN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ................... 100 2.5. CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI .......................................... 101 2.6. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ........................................................................................ 102 2.7. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI .................................................................................. 102 2.8. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS FORMÁI ........................................................................ 123 2.9. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI .................................................................................... 123 2.10. A TANULÓI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI ........................................ 124 2.11. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ........................................................................................................................................ 124 2.12. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM MINŐSÍTÉSE................................................................................... 125 2.13. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ......... 125 2.14. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ..................................................... 125 2.15. A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI ................................................................................... 125 3. ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM ........................................................................... 127 3.1. A PROGRAM NEVELÉSI-OKTATÁSI TERVE............................................................................................... 129 3.1.1. BEVÁLOGATÁS ....................................................................................................................................... 129 3.1.2. HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ, SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS ................................................................................. 130 3.1.3. KOMPETENCIAFEJLESZTÉS, KÉPZÉS, MÉRÉSEK ....................................................................................... 131 3.1.4. SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ................................................................................. 131 3.1.5. PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSE ........................................................................................................... 133 3.1.6. SZAKMAI KAPCSOLATOK, HÁLÓZATOSODÁS .......................................................................................... 133 3.2. A PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉSE ............................................................................................. 135 3.2.1. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ................................................................... 135 3.2.2. DOLOGI KIADÁSOK ................................................................................................................................ 136 3.2.3. CÉLCSOPORT SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK ........................................................................... 136 3.2.4. INTÉZMÉNYI BERUHÁZÁSI KIADÁSOK, NAGY ÉRTÉKŰ BESZERZÉSEK ..................................................... 136

84



1. A tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszámai 1.1. Az iskola által választott kerettantervek Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve Kerettanterv az Arany János Tehetséggondozó Programja 9. évfolyamának tantárgyai és a 912. évfolyam önismeret és tanulásmódszertan/kommunikáció tantárgyak oktatásához.

1.2. Nyelvi előkészítő - haladó német (11) csoport tantárgyai és óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó Szabadon választható Tervezhető Tanuló óraszáma

9/Ny. 2 13 5 2 1 1

9. 10. 11. 12. évf. évf. évf. évf. 4 4 4 4 5 5 3 3 5 5 5 5 3 3 3 3 1 2 2 3 3 2 2 2 1

2 2 2 2 1 2

2 2

2

1 1

1 2 2

2

5 1

5 1

5 1

-2 32

0 35

0 36

5 1 2 2 0 35

1 5 1 2 4 0 35

85



1.3. Nyelvi előkészítő - haladó angol (12) csoport tantárgyai és óraszámai 9. 9/Ny. évf. 2 4 5 5 5 5 13 13 3 3 2 3

10. évf. 4 5 5 3 3 3

11. évf. 4 5 5 3 3 3 1 3

12. évf. 4 5 5 3 3 3

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika 2 2 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1 1 Természetismeret 2 2 2 Fizika 2 2 Kémia 2 2 2 Biológia – egészségtan 2 2 Földrajz 1 1 1 Ének-zene 2 1 Vizuális kultúra 1 1 Dráma és tánc 2 Mozgóképkultúra és médiaismeret 2 2 2 2 Informatika 1 Életvitel és gyakorlat 5 3 5 3 5 3 5 3 5 Testnevelés és sport 1 1 1 1 1 Osztályfőnöki 2 2 2 Kötelezően választandó 2 2 4 Szabadon választható -2 2 2 0 0 Tervezhető 32 33 34 35 35 Tanuló óraszáma

1 3 2 4

86



1.4. Nyelvi előkészítő - biológia-kémia (15) csoport tantárgyai és óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó Szabadon választható Tervezhető Tanuló óraszáma

9. 9/Ny. évf. 2 4 5 5 13 3 2 3

10. évf. 4 5 3 3

1

2

2

2 3 2 2 1

2 3 3 2 1 2

1 1

11. évf. 4 3 3 3 1 3 2 4 4

12. évf. 4 3 3 3 3

4 5

1 1

1 2 2

2

5 1

5 1

5 1

5 1

1 5 1

-3 33

-1 36

0 36

0 35

1 34

87



1.5. Nyelvi előkészítő – magyar-történelem (18) csoport tantárgyai és óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Filozófia Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó Szabadon választható Tervezhető Tanuló óraszáma

9. 9/Ny. évf. 3 3 5 5 5 5 5 5 13 13 3 3 2 3

10. évf. 5 5 5 5 3 3 3

1

3

3

2 2

2 2 2 2 1 2

11. évf. 7 7 3 3 3 3 3 1 5

12. évf. 6 6 3 3 3 3 3 5 2

1

2 1

2 2

2

1 2

2

1 1 2 2

2

2 2

5 1

5 1

5 1

5 1

1 1 5 1

-3 33

0 35

0 36

0 35

0 35

88



1.6. Biológia-kémia (05) csoport tantárgyai és óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó Szabadon választható Tervezhető Tanuló óraszáma

9. évf. 4 3 3 3 3 3

10. évf. 4 3 3 3 3 3

2

2

11. évf. 4 3 3 3 3 3 1 3

12. évf. 4 3 3 3 3 3 3

2 2 2 3 3 4 4 4 4 4 4 3 3 3 3 4 4 5 5 2 2 1 1 1 2 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1 5 5 5 5 1 1 1 1

-1 36

0 36

0 35

1 34

89



1.7. Matematika-fizika (06) csoport tantárgyai és óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó Szabadon választható Tervezhető Tanuló óraszáma

9. évf. 4 3 3 3 3 5 5

10. évf. 4 3 3 3 3 5 5

2

2

11. évf. 4 3 3 3 3 5 5 1 3

12. évf. 4 3 3 3 3 7 7 3

3 3 3 3 4 4 4 4 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 1 1 5 3 5 3 5 3 5 3 1 1 1 1

0 35

0 36

0 35

0 35

90



1.8. Matematika-informatika (07) csoport tantárgyai és óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó Szabadon választható Tervezhető Tanuló óraszáma

9. évf. 4 3 3 5

10. évf. 4 3 3 5

2

2

2 2

2 2 2 2 1

2 1 2

11. 12. évf. évf. 4 4 3 3 3 3 5 7 1 3 3 2 2

2

1 1

1 3

3

4

5 1

5 1

5 1

2 4 1 5 1

0 35

0 36

0 35

0 35

91



1.9. Matematika-történelem (09) csoport tantárgyai és óraszámai Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó Szabadon választható Tervezhető Tanuló óraszáma

9. évf. 4 3 3 5

10. évf. 4 3 3 5

3

3

2 2

2 2 2 2 1

2 1 2

11. évf. 4 3 3 5 1 5

12. évf. 4 3 3 7 5

2 2

2

1 1

1 2 2

2

2

5 1

5 1

5 1

1 5 1

0 35

0 36

0 35

2 0 35

92



1.10. Arany János Tehetséggondozó Program (10) csoport tantárgyai és óraszámai* Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Kötelezően választandó Szabadon választható Tanulásmódszertan** Önismeret*** Tervezhető Tanuló óraszáma

9/AJTP 4 2 7 7 2 2 2 7 4 4

9. évf. 4 5 5 3 3 3 5 3 3

10. évf. 4 5 5 3 3 3 5 3 3

11. évf. 4 5 5 3 3 3 5 3 3 1

12. évf. 4 5 5 3 3 3 5 3 3

1

2

2

3

3

2 2

2 2 2 2 1

2

1

2 1 2 1

2

2

1 1

1 2

3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 5 1

2 2 -3 33

3 5 1

2 2 2 -3 38

3 5 1

2 2 2 -2 38

3 5 1 2

1 3 5 1 2 2 4

1 3 2 4

2 2 -2 37

2 -2 37

* Idegen nyelvből, informatikából az osztály 3 csoportra való bontása, továbbá a magyar nyelv, a matematika és a tanulásmódszertan csoportbontásai az AJTP költségvetéséből kerülnek finanszírozásra. ** A tanulásmódszertan 11. és 12. évfolyamon a többi tantárggyal integráltan kerül oktatásra. *** Az önismeret órák a Gulyás Pál Kollégiummal kötött megállapodás alapján a kollégium programjának keretei között kerülnek megtartásra.

93



1.11. Kötelezően választandó és szabadon választható foglalkozások és óraszámaik Foglalkozás neve Magyar nyelv és irodalom emelt szintű érettségi előkészítő Angol nyelv emelt szintű érettségi előkészítő Német nyelv emelt szintű érettségi előkészítő Olasz nyelv középszintű érettségi előkészítő Spanyol nyelv középszintű érettségi előkészítő Olasz nyelv emelt szintű érettségi előkészítő Spanyol nyelv emelt szintű érettségi előkészítő Matematika emelt szintű érettségi előkészítő Történelem, társadalmi és állampolgári ism. emelt szintű érettségi előkészítő Fizika emelt szintű érettségi előkészítő Fizika középszintű érettségi előkészítő Kémia emelt szintű érettségi előkészítő Biológia – egészségtan emelt szintű érettségi előkészítő Földrajz középszintű érettségi előkészítő Vizuális kultúra középszintű érettségi előkészítő Mozgóképkultúra és médiaismeret középszintű érettségi előkészítő Informatika emelt szintű érettségi előkészítő Informatika középszintű érettségi előkészítő Matematika középszintű érettségi előkészítő Magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi előkészítő Matematika szakkör Fizika szakkör Kémia szakkör Biológia szakkör Magyar szakkör Történelem szakkör Latin szakkör Disputa kör Színjátszó kör Kézműves foglalkozás Felkészítő Európai Uniós versenyekre Angol szakkör Német szakkör Olasz szakkör Spanyol szakkör Informatika szakkör

9.

10.

11. 2 2 2

2 2 2

12. 2 2 2 2 2 2 2 2

2

2

2

4 2 4 2 2 2 2 4 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

2 2

2

1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1 2 2

1 1 1 1 1 1 2

1 1 1 1 2

1 1 1 1 2

1 1 1 1 2 94



1.12. International Baccalaureate Organization, Diploma Programme Nemzetközi Érettségi Diploma Program A Tóth Árpád Gimnáziumban az International Baccalaureate Organization (Nemzetközi Érettségi Szervezet) programja alapján 2 évfolyamos képzés is folyik. Az oktatás nyelve (a Language A: Literature tantárgy kivételével) angol. A tanulók a Nemzetközi Érettségi Szervezet (International Baccalaureate Organization) követelményei alapján és annak szervezésében tesznek érettségi vizsgát. A diákok jogaira és kötelességeire a Köznevelési Törvény keretei vonatkoznak. A jelentkezés feltétele, felvételi vizsga A Nemzetközi Érettségi Diploma Programba a négy éves gimnáziumi képzés (legalább) második, illetve öt éves képzés (legalább) harmadik évét befejező diákok jelentkezhetnek. A jelentkezőknek felvételi vizsgákon kell részt venniük. A felvételi vizsga részei a következők:  motivációs felvételi beszélgetés angol nyelven  angol nyelvű írásbeli vizsga az emelt szinten tanulni kívánt tantárgyakból (magyar nyelv és irodalomból a felvételi vizsga magyar nyelvű) A felvételről, az alábbi szempontok figyelembe vételével kialakított ragsor alapján az intézmény vezetője dönt:  a tanuló által az IB-ben tanulni kívánt hat tantárgy kilencedik osztály évvégi és tizedik osztály félévi érdemjegyeinek összege százalékos értékben kifejezve (max. 100 pont).  az IB motivációs elvárásait mérő interjú eredménye százalékos értékben kifejezve (max. 100 pont).  az emelt szinten tanulni kívánt tantárgyakból tett írásbeli vizsgák százalékos eredménye a tantárgyi átlagtól való eltérés figyelembe vételével (max. 300 pont). A tanulók által a felvételi eljárás során megszerezhető pontszám maximum 500 pont. A programba maximálisan 20 fő nyerhet felvételt. A felvételi vizsgák minden évben március 1. és 15. között zajlanak. A felvételi eredmények közzététele legkésőbb egy hónappal a felvételi vizsgák befejezése után történik. Tantárgyak választása Minden diáknak hat tantárgyat kell választania, minden egyes tantárgycsoportból egyet, kivéve, ha a hatodik tárgycsoportot kiváltja egy másik tantárggyal az 1-5 csoportokból. Legalább 3 (de legfeljebb 4) tárgyat emelt szinten (Higher Level, HL), a többit alapszinten (Standard Level, SL) választhatják a tanulók. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy 4 HL tárgy választása igen megterhelő lehet, ezért ezt alapos ok nélkül (pl. egyetemi felvételi követelmények) senkinek nem ajánljuk. A választás teljes szabadságát a megfelelő számú jelentkező hiánya, illetve órarendi problémák korlátozhatják. Az alapszintű tantárgyakat 4, az emelt szintűeket 6 tanítási órában oktatjuk. (Tantárgyválasztástól és órarendi beosztástól függően az alapszintű óraszám 3-ra, az emeltszintű 7-re módosulhat.) Tantárgycsoportok, tantárgyak: 1. Language A (Hungarian) – Literature (Magyar nyelv és irodalom, illetve anyanyelvi irodalom): A magyar nyelv és irodalom tantárgy minden diák számára kötelező közép vagy emelt szinten. A tantárgy oktatásának a nyelve a magyar.(A 95


2.

3.

4.

5. 6.


nem magyar anyanyelvű diákjaink számára lehetőség van saját anyanyelvük irodalmának tanulására támogatott egyéni tanulmányok keretében.) Language B (Idegen nyelv): Választható angol, német, spanyol és olasz nyelv. Angol nyelvből csak emelt szinten, német, olasz és spanyol nyelvből közép és emelt szinten is érettségizhetnek a diákjaink. Individuals and society (Egyén és társadalom): Gimnáziumunk ebben a csoportban jelenleg a történelem és földrajz tantárgyakat kínálja választásra, amelyeket közép és emelt szinten tanulhatnak diákjaink. Sciences (Természettudományok): A gimnázium ebben a csoportban jelenleg a biológia, kémia és informatika tantárgyakat kínálja választásra, amelyeket közép és emelt szinten tanulhatnak diákjaink. Mathematics (Matematika): A matematika tanulása minden diák számára kötelező. A tantárgyból választható közép és emelt szintű oktatás. The Arts (Művészeti tantárgyak): Hatodik tantárgyként a Színház tantárgy ajánlható meg, illetve, mivel ez a tantárgycsoport nem kötelező, az előző öt csoport kínálatából bármelyik tantárgyat választhatják helyette a diákok.

További alapkövetelmények az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez  Hosszú esszé (Extended Essay): 4000 szavas, önálló kutatómunka alapján, mentortanár felügyeletével elkészített dolgozat,  Tudáselmélet (Theory of Knowledge-TOK) tantárgy követelményeinek teljesítése,  Kreativitás, sport, közösségi szolgálat (Creativity, Action, Service-CAS): a két év során összesen 150 óra részvétel tanórán kívüli kreatív, sport, illetve szociális segítő tevékenységekben, illetve a kötelező dokumentáció elkészítése és bemutatása, a konzultációkon való részvétel. A fenti követelmények teljesítése minden diploma jelölt számára kötelező. Valamely követelmény nem teljesítése, illetve plágium vétsége a diploma kiadásának megtagadását vonja maga után. Diákok regisztrációja A Diploma Program első évfolyamának sikeres teljesítése után a regisztráció során az iskola megküldi minden egyes IB Diploma jelölt személyi adatait és tantárgyválasztását az IB vizsgaközpontnak, amely ezt, amennyiben az a szabályoknak megfelel, elfogadja, és a jelölt jelentkezését hivatalosan tudomásul veszi. Az értékelés rendje A kétéves program ideje alatt nagyon sok és sokféle anyag készül el, amelyek mind az értékelés alapjául szolgálnak. Ezek tantárgycsoporttól és tantárgytól függően lehetnek pl. esszék, portfóliók, tanulmányok, projectek, labor jegyzőkönyvek és végül a legnagyobb súllyal számító vizsgadolgozatok. A jelöltek a május elején kezdődő és kb. három és fél hétig tartó vizsgaidőszak során, minden általuk tanult tantárgyból két, illetve három írásbeli dolgozatot írnak. Ezek időtartama a tantárgytól és a dolgozat fajtájától függően (pl. feleletválasztós teszt, szövegalkotás, esszéírás, feladatmegoldás stb.) 45 perctől 2,5 óráig terjed. További információt jelent a vizsgaközpont számára, hogy a kurzus végén a tanárok minden diák teljesítményét egy "jósolt" vagy "várható" érdemjeggyel (predicted grade) kell, hogy értékeljék. Ez az osztályzat tehát azt fejezi ki, hogy az illető jelölt az adott tárgyban a tanár megítélése szerint milyen vizsgaeredményt fog elérni. 96



Az IB-ben kétféle módon értékelik a jelöltek munkáját. a.) külső értékelés ("external assessment"): az IB által kinevezett vizsgáztatók, ill. maga a vizsgaközpont végzi és a végső osztályzat nagyobb hányadát adja. Külső értékelés alá esik minden vizsgadolgozat, a hosszú esszé és a Language A, illetve language B tantárgyak beküldendő írásbeli munkái. b.) belső értékelés ("internal assessment"): az iskola tanárai végzik, és a végső osztályzat kisebb hányadát adja. Itt azonban a nagyon eltérő megítélések és a tanári szubjektivitás mérséklésére az IB egy korrekciós eljárást alkalmaz ("moderation"), melynek során az egyes tanári értékeléseket nemzetközi mércével vetik össze, és ha szükséges, módosítják azokat. Belső értékelés alá esnek bizonyos évközi beadandó írásbeli munkák (tantárgytól függően esszék, kísérleti jegyzőkönyvek, projektmunkák stb.), ill. nyelvek esetében szóbeli (hangfelvételen rögzített) feleletek. A tantárgyi teljesítmény végső értékelésére az IB hétfokozatú skálát használ: 1 nagyon gyenge (very poor) 2 gyenge (poor) 3 közepes (mediocre) 4 megfelelő (satisfactory) 5 jó (good) 6 jeles (very good) 7 kitűnő (excellent) Az Extended Essay és a TOK minősítése alapján legfeljebb 3 bónusz pont szerezhető, ami a 6 tantárgyra összesen kapható 42 ponttal együtt maximálisan 45 IB Diploma pont elérését teszi lehetővé. Az IBO által meghatározott minimum követelmények teljesítése esetén a diploma odaítéléséhez legalább 24 pont szükséges. Az International Organization hozzájárulásával a diákok tanév közben szerzett érdemjegyeit a magyar rendszer szerint is nyilvántartjuk, az alábbi átszámítási táblázat alapján. IB érdemjegy Magyar rendszerű érdemjegy 7

5

6

5

5

4

4

3

3

2

2

1

1

1

A diákok évközi, magyar rendszerű érdemjegyeit tanóráik, illetve adminisztrációjával együtt az iskola elektronikus naplójában tartjuk nyilván.

hiányzásaik

Magyar rendszerű érdemjegyeik alapján a tanulók félévi, illetve évvégi érdemjegyeket kapnak. Az évvégi érdemjegyeket a tanuló gimnáziumi bizonyítványában, illetve törzslaplapjára az 97



„Osztályzatait a Nemzetközi Érettségi Diploma Program (IB DP) keretein belül és tantervi követelményei alapján szerezte” záradékkal jegyezzük be. A tizenegyedik évfolyam végén a programban szerzett évvégi jegyek a program tizenkettedik évfolyamába lépésre jogosítanak, ezért a tanuló továbbhaladás rovatba a „Nemzetközi Érettségi Diploma Program 12. évfolyamába léphet” megjegyzést tüntetjük fel. A tizenkettedik évfolyam követelményeinek teljesítése után a tanuló továbbhaladása rovatba a „Nemzetközi érettségi vizsgát tehet” bejegyzés kerül. A jegyzet rovatban tüntetjük fel a Hosszú esszével, illetve a Kreativitás, sport, közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos bejegyzéseket . Amennyiben a tanuló teljesítménye a 11. évfolyam végén valamely tantárgyból nem éri el az elégséges szintet (IB érdemjegy 1és 2, magyar rendszerű érdemjegy 1–elégtelen) a hatályos jogszabályoknak megfelelően pótvizsgára, illetve évismétlésre kötelezhető. Amennyiben a Nemzetközi Érettségi (IB) Program 11. évfolyamát teljesítő diák tanulmányait a Tóth Árpád Gimnázium valamelyik más tanulócsoportjának tizenkettedik évfolyamán szeretné folytatni, azt abban az estben teheti meg, ha azokból a tantárgyakból, amelyeke az adott tanulócsoport részére tizenegyedik évfolyamon a helyi tanterv alapján kötelezőek voltak, osztályozó vizsgát tesz. Tantárgyfelosztás: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv Olasz nyelv Spanyol nyelv Történelem Földrajz Biológia Kémia Informatika Matematika Színház

Első évfolyam Középszint 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

Első évfolyam Emelt szint 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

Második évfolyam Közép szint 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

Második évfolyam Emelt szint 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6 6

Maximálisan felvehető diákok száma: 20 Az óraszámok heti lebontásban tartalmaznak: - 3 darab közép szintű tantárgy esetében 3X4 órát - 3 darab emelt szintű tantárgy esetében 3X6 órát - 2 darab TOK órát - 1 darab osztályfőnöki órát Az Nemzetközi Érettségi Diploma Program diákjaira minden más tekintetben a Tóth Árpád Gimnázium Pedagógiai programja és Házirendje érvényes. 98



2. A helyi tantervekhez kapcsolódó szabályzatok 2.1. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyveket lehetőség szerin úgy kell kiválasztani, hogy megfeleljenek az alábbi elveknek:  szerepeljen a tankönyvjegyzékben,  a helyi tantervet kövesse,  iskolai szinten legyen egységes, a szakmai munkaközösségek által elfogadott,  otthoni tanulásra is alkalmas legyen,  a nyelvoktatáshoz a könyvtárban álljon rendelkezésre megfelelő példányszámban szótár,  az érettségi követelményeknek tartalmában, tananyagában megfeleljen,  kellően motiváló legyen (színes, esztétikus, gazdagon illusztrált, logikus felépítésű),  normatív kedvezményre jogosultak esetén biztosítani tudjuk az ingyenességet. Tanulmányi segédletek: közép- és emelt szintű érettségihez kapcsolódó példatárak, problémamegoldó, rajzos, logikai, táblázatos feladatok, feladatbankok, feladatgyűjtemények, atlaszok, irodalmi szöveggyűjtemények, szótárak, állatismeret- és növényhatározó. / Vö.: KT, 15.§ (2), valamint KT, 31.§ (2)/

2.2. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az erkölcsi nevelés Az iskola közösségi tevékenységei során, az osztályfőnöki, az etika és az életvitel és gyakorlat órákon valósul meg. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad erkölcsi nevelésre. Az erkölcsi nevelés része a pedagógusok személyes példamutatása is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A nemzeti öntudat kialakítása, a hazafias nevelés, nemzeti kultúránk megismerése elsősorban történelem, földrajz és magyar nyelv és irodalom, valamint etika órákon történik. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad ilyen jellegű nevelésre. A nevelés része a pedagógusok személyes példamutatása is. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az állampolgárságra, demokráciára való nevelés elsősorban történelem és osztályfőnöki órákon valósul meg. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad ilyen jellegű nevelésre. A nevelés része a pedagógusok személyes példamutatása is. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésére elsősorban dráma és tánc valamint osztályfőnöki óra keretében van lehetőség. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad ilyen jellegű nevelésre. A nevelés része a pedagógusok személyes példamutatása is. A családi életre nevelés A családi életre nevelés elsősorban az osztályfőnöki valamint az életvitel és gyakorlat órákon valósul meg. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad ilyen jellegű nevelésre. A nevelés része a pedagógusok személyes példamutatása is. A testi és lelki egészségre nevelés Elsősorban osztályfőnöki, biológia-egészségtan és testnevelés órákon valósul meg. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad ilyen jellegű nevelésre. A nevelés része a pedagógusok személyes példamutatása is. 99



Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Elsősorban a közösségi szolgálat teljesítése közben szereznek erről tapasztalatot a diákok. A közösségi szolgálatra való felkészítés osztályfőnöki órákon történik. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad ilyen jellegű nevelésre. A nevelés része a pedagógusok személyes példamutatása is. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezettudatos szemléletmód kialakítására elsősorban földrajz, biológia és osztályfőnöki órákon van lehetőség. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad ilyen jellegű nevelésre. A nevelés része a pedagógusok személyes példamutatása is. Kiemelten foglalkozik ezzel a területtel az iskolában működő BIOCÉN Klub. Pályaorientáció A pályaorientáció segítésére elsősorban osztályfőnöki órákon kerül sor. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad ilyen jellegű nevelésre. Gazdasági és pénzügyi nevelés Elsősorban a földrajz és az életvitel és gyakorlat tantárgyak keretein belül történik a nevelés. Továbbá bármely más órán, ha az órai szituáció lehetőséget ad ilyen jellegű nevelésre.

2.3. A mindennapos testnevelés megvalósításának szabályai Heti 3 testnevelés óra minden csoport számára beillesztésre kerül az órarendbe. A fennmaradó heti két testnevelés órán való részvételt a következőképpen teljesíthetik a tanulók: 1. Sportegyesület keretei között versenyszerű sportolással. Ebben az esetben a tanulónak év elején egyesületi igazolást és szülői kérvényt kell benyújtania, mely alapján igazgatói határozat mentesíti őt a heti 2 testnevelés órán való részvétel alól. Az edzéseken való részvételről félévi rendszerességgel igazolást kell bemutatnia a tanulónak. Az igazolásokat a tanuló testnevelő tanára gyűjti. 2. Alapfokú Művészeti Iskolában néptánc foglalkozások látogatásával. Ebben az esetben a tanulónak év elején művészeti iskolai igazolást és szülői kérvényt kell benyújtania, mely alapján igazgatói határozat mentesíti őt a heti 2 testnevelés órán való részvétel alól. A foglalkozásokon való részvételről félévi rendszerességgel igazolást kell bemutatnia a tanulónak. Az igazolásokat a tanuló testnevelő tanára gyűjti. 3. Az iskolában működő Diáksport Egyesület edzésein való részvétellel (legalább heti 2 alkalom). Az edzéseken való részvételről félévi rendszerességgel igazolást kell bemutatnia a tanulónak. Az igazolásokat a tanuló testnevelő tanára gyűjti. 4. Az iskolában szervezett délutáni sportfoglalkozásokon való részvétellel (legalább heti 2 alkalom). A sportfoglalkozásokra jelentkezni minden év szeptember 10-ig lehet. A foglalkozásokról való hiányzást az e-naplóban a foglalkozást tartó tanár vezeti. A hiányzást – a többi hiányzáshoz hasonlóan - igazolni kell.

2.4. A választható tantárgyak, és ezek esetén a pedagógusválasztás szabályai Az egyes csoportokba járó tanulók az óratervi hálóban szereplő órában választhatnak a kötelezően választandó és a szabadon választható tantárgyak közül a következőképpen: Az iskola minden év április 15-ig meghirdeti a következő tanévre tervezett foglalkozásokat a pedagógus megjelölésével. A diákoknak május 15-ig kell jelentkezési lap kitöltésével jelentkezni a foglalkozásokra. Legalább annyi foglalkozást kell megjelölniük, amelyek együttes óraszáma eléri az óratervi hálóban szereplő kötelezően választandó óraszámot. Legfeljebb annyi foglalkozásra jelentkezhetnek, amelyek együttes óraszáma nem haladja meg a kötelezően választandó és a szabadon választható óraszámok összegét. 100



A foglalkozásokra való jelentkezést minden évben egyszer, az adott tanév elején, szeptember 10-ig módosíthatják. A foglalkozásokon való részvétel kötelező, a hiányzást igazolni kell. A közép- és emelt szintű érettségi előkészítőkön érdemjegyet kell szerezni. A foglalkozásokon szerzett érdemjegyek beszámítanak az adott tantárgy érdemjegyei közé.

2.5. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontásban tanított tantárgyak, és a csoportkialakítás elvei a következők: Angol nyelv: Az egy évfolyamon, azonos óraszámban tanuló diákokat tudásszintjüknek megfelelően soroljuk csoportokba. A csoportok kialakítása érdekében a bejövő évfolyamon szeptember 10-éig szintfelmérőt íratunk. Ez alapján a következő csoportok jönnek létre: 11-es tagozatkód: 1 csoport angol nyelvi előkészítő (13+5+5+3+3 óra) 12-es tagozatkód: 2 haladó angol csoport (5+5+5+5+5 óra) 15-ös és 18-as tagozatkód: 3 haladó angol csoport (5+5+5+3+3 óra) 10-es tagozatkód: 2 haladó angol csoport (7+5+5+5+5 óra) és 1 kezdő csoport (2+3+3+3+3 óra) 05-ös, 06-os, 07-es, 09-es tagozatkód: 6 csoport (igény szerint haladó és kezdő) (3+3+3+3 óra) Másik idegen nyelv: A másik idegen nyelvből a tanulókat a választott nyelv alapján soroljuk csoportokba. Ez alapján a következő csoportok jönnek létre: 11-es tagozatkód: 1 csoport haladó német (5+5+5+5+5 óra) 12-es 15-ös és 18-as tagozatkód: 2 csoport német nyelvi előkészítő, 2 csoport spanyol nyelvi előkészítő, 1 csoport olasz nyelvi előkészítő (13+3+3+3+3 óra) 10-es tagozatkód: 1 haladó német csoport (7+5+5+5+5 óra) és 1 kezdő angol és 1 kezdő olasz csoport (2+3+3+3+3 óra) 05-ös, 06-os, 07-es, 09-es tagozatkód: 7 csoport (német, olasz, spanyol, latin igény szerint) (3+3+3+3 óra) Testnevelés: A csoportokat úgy alakítjuk ki, hogy a fiúk és a lányok külön csoportokba kerüljenek. 10-es, 11-es, 12-es, 15-ös, 18-as tagozatkód: 6 csoport 05-ös, 06-os, 07-es, 09-es tagozatkód: 4 csoport Gyógytestnevelés csoport(ok) Mindennapos testnevelés csoportjai érdeklődési kör szerint Informatika: A 10-es tagozatkódon 3 csoport, a többi esetben osztályonként 2 csoport kerül kialakításra. A csoportbontás illeszkedik az osztályban alkalmazott más csoportbontásokhoz. Dráma és tánc: Osztályonként 2 csoport kerül kialakításra. A csoportbontás illeszkedik az osztályban alkalmazott más csoportbontásokhoz. Csoportbontásban oktatjuk a fentieken túl az egyes tagozatokon az emelt szinten oktatott tantárgyakat: 11-es és 15-ös tagozatkód: biológia és kémia 18-as tagozatkód: magyar nyelv és irodalom 05-ös tagozatkód: biológia és kémia 06-os tagozatkód: matematika és fizika 07-es és 09-es tagozatkód: matematika és történelem 101



További csoportbontások: 10-es tagozatkód: magyar nyelv 9/AJTP évfolyamon 10-es tagozatkód: tanulásmódszertan 9/AJTP, 9., 10., évfolyamon 10-es tagozatkód: matematika 9/AJTP, 9., 10., 11., 12. évfolyamon

2.6. Választható érettségi vizsgatárgyak Az iskola diákjai mindazokból a választható tantárgyakból jelentkezhetnek érettségi vizsgára, amelyeknek az iskola helyi tantervében vagy – vendégtanulói státuszban – egy másik iskola helyi tantervében az adott tanulmányi területre vonatkozóan a céltantárgyból meghatározott tantervi követelményeket teljesítik. Az iskola vállalja az emelt szintű érettségire való felkészítést a kötelező érettségi vizsgatárgyakból. Magyar nyelv és irodalomból és matematikából az emelt szintű érettségi előkészítő foglalkozások az alaptantervi órákkal integráltan kerülnek megvalósításra. Az iskola az alábbi választható érettségi vizsgatárgyakra vállalja a felkészítést: Közép- és emelt szint Közép- és emelt szint Közép- és emelt szint Közép- és emelt szint Középszint Közép- és emelt szint Közép- és emelt szint Közép- és emelt szint Középszint Közép- és emelt szint Középszint

Angol nyelv Német Nyelv Olasz nyelv Spanyol nyelv Latin nyelv Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Testnevelés és sport

2.7. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 1. Kommunikáció A nyelv mint kommunikáció Pragmatika Nyelvi és vizuális kommunikáció A kommunikáció működése Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció 2. A magyar nyelv története A nyelv mint történeti képződmény A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok A magyar nyelv szókészletének alakulása Nyelvművelés 3. Ember és nyelvhasználat 102



Ember és nyelv A jel, a jelrendszer Nyelvváltozatok Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség Nyelv és társadalom 4. A nyelvi szintek Hangtan A helyesírás Alaktan és szótan A mondat szintagmatikus szerkezete Mondattan 5. A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szóban és írásban A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés Az intertextualitás A szövegtípusok Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában 6. A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai 7. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat Magyar irodalom 1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők (A témakör tételeinek száma: 6) Ady Endre, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Kosztolányi Dezső, Petőfi Sándor 2. Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők (A témakör tételeinek száma: 6) Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós A fenti lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel, vagy egy szerzővel a közelmúlt vagy a jelenkor irodalmából. 3. Művek magyar irodalomból III. Kortárs szerzők (A témakör tételeinek száma: 1) Kortárs műalkotás: a mindenkori vizsga előtti utolsó harminc évben keletkezett (írt, bemutatott, megjelent) irodalmi alkotás. 103



4. Művek a világirodalomból (A témakör tételeinek száma: 3) Választható korok és művek a világirodalomból 5. Színház és dráma (A témakör tételeinek száma: 2) Szophoklész egy műve, Shakespeare egy műve, Molière egy műve, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája, Egy 19. századi dráma: Ibsen, Csehov, Örkény István egy drámája, Egy 20. századi magyar dráma 6. Az irodalom határterületei (A témakör tételeinek száma: 1) Egy jelenség, vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből. 7. Regionális kultúra és a határon túli irodalom (A témakör tételeinek száma: 1) Egy szerző, vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Történelem Az ókor és kultúrája 1.1. Poliszok ókori Hellászban 1.2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában 1.3. Az európai kultúra alapjai A középkor 2.1. Nyugat-Európa a kora középkorban 2.2. A középkori egyház 2.3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában 2.4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom 2.5 A középkor kultúrája A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép története az államalapításig 3.2. Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora 3.3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora 3.4. A Hunyadiak Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) 4.1. A földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás 4.3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században 4.4. A felvilágosodás kora 4.5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században Magyarország a kora újkorban (1490-1790) 5.1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 5.4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) 6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk 6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában 6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért 6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai 104



A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) 7.1. A reformkor 7.2. Forradalom és szabadságharc 7.3. A kiegyezés és a dualizmus 7.4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában 8. A világháborúk kora (1914-1945) 8.1. Az első világháború és következményei 8.2. Gazdaság, társadalom és életmód 8.3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus 8.4. A kommunista diktatúra 8.5. A második világháború 9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) 9.1. Az első világháború és következményei Magyarországon 9.2. A Horthy-korszak 9.3. Művelődési viszonyok és társadalom 9.4. Magyarország a második világháborúban 10. A jelenkor (1945-től napjainkig) 10.1. A kétpólusú világ kialakulása 10.2. A „harmadik világ” 10.3. A kétpólusú világrend megszűnése 10.4. Az európai integráció 10.5. A globális világ sajátosságai 11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11.1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak 11.2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 11.3. A Kádár-korszak 11.4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés 11.5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek 12.1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás 12.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai 12.3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek 7.

Matematika 1. Alapműveletek 2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 3. Kombinatorika 4. Gráfok 5. Matematikai logika 6. Halmazok 7. Racionális és irracionális számok 8. Valós számok 9. Hatvány, gyök, logaritmus 10. Betűs kifejezések 11. Arányosság, százalékszámítás 12. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 13. Középértékek, egyenlőtlenségek 14. A függvény 15. Egyváltozós valós függvények 105



16. Sorozatok 17. Elemi geometria 18. Geometriai transzformációk 19. Síkbeli és térbeli alakzatok 20. Vektorok a síkban és a térben 21. Trigonometria 22. Koordinátageometria 23. Kerület, terület 24. Felszín, térfogat 25. Leíró statisztika 26. A valószínűség számítás elemei Idegen nyelvek (angol, német, olasz)  A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai 1. Személyes (fordulópontjai). vonatkozás  Családi élet, családi kapcsolatok. ok, család.  A családi élet mindennapjai, otthoni teendők.  Személyes tervek.  A másik ember külső és belső jellemzése. 2. Ember és társadalom.  Baráti kör.  A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel.  Női és férfi szerepek.  Ünnepek, családi ünnepek.  Öltözködés, divat.  Vásárlás, szolgáltatások (posta).  Hasonlóságok és különbségek az emberek között.  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház 3. Környezetünk. bemutatása).  A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek.  A városi és a vidéki élet összehasonlítása.  Növények és állatok a környezetünkben.  Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?  Időjárás.  Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, 4. Az iskola. tagozat).  Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka.  A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága.  Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok.  Diákmunka, nyári munkavállalás. 5. A munka világa.  Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás.  Napirend, időbeosztás. 6. Életmód.  Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás).  Étkezési szokások a családban.  Ételek, kedvenc ételek.  Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben.  Gyakori betegségek, sérülések, baleset. 106


7. Szabadidő, művelődés, szórakozás.

8. Utazás, turizmus.

9. Tudomány és technika. 10. Gazdaság

              


Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak). Szabadidős elfoglaltságok, hobbik. Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport. Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet. Kulturális események. A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés. Nyaralás itthon, illetve külföldön. Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése. Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai. Népszerű tudományok, ismeretterjesztés. A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben. Családi gazdálkodás A pénz szerepe a mindennapokban Vásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)

Kommunikációs helyzetek és szándékok A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja

Latin nyelv 1. Phaedrus: Rana rupta 5 sor a szerzőtől 2. Ovidius : Daedalus et Icarus - 5 sor a szerzőtől 3. Ovidius: Philemon et Baucis 5 sor a szerzőtől 4. Caesar: De Gallis 5 szállóige

turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

az ókori Róma Ovidius mitológia - istenek a római hadsereg 107



5. Catullus: Vivamus mea - Odi et amo; vagy más Catullus vers házassági szokások 6. Livius: Hannibal 5 történelmi szállóige magistratusok 7. Cicero: Oratio in Catilinam: 5 sor a szerzőtől Cicero 8. Cicero: Terentia-levél - 5 sor a szerzőtől gyermeknevelés, iskola 9. Vergilius: Aeneis: Arma virumque 5 sor a szerzőtől Vergilius 10. Vergilius: Excudent alii - 5 sor a szerzőtől képzőművészet 11. Vergilius: Laocoon - 5 sor a szerzőtől Laokoon 12. Vergilius: Orpheus, Iamque pedem -5 sor a szerzőtől az alvilág 13. Martialis: Solus habes, Nubere vis 5 sor a szerzőtől a római ház 14. Horatius: Maecenas atavis 5 sor a szerzőtől Horatius 15. Horatius: Ad Licinium (2 vsz) – 5 sor a szerzőtől étkezéskultúra 16. Horatius: Exegi monumentum - 5 sor a szerzőtől Augustus 17. Tibullus: Detestatio belli - 5 sor a szerzőtől mitológia: hérószok 18. Tacitus:Annales eleje: Urbem Romam - 5 történelmi szállóige Forum Romanum 19. Seneca: Ad Lucilium - 5 szállóige filozófia 20. Ianus Pannonius: Pro pace Laus Pannoniae provinciák- Pannónia Fizika I Mechanika 1. Newton törvényei Kölcsönhatás, mozgásállapot-változás, tehetetlenség, tömeg, inerciarendszer, erőhatás, erő, eredő erő támadás-pont, hatásvonal, lendület, lendületváltozás, lendületmegmaradás, zárt rendszer, ütközések vizsgálata, szabad-erő, kényszererő 2. Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték, erőpár, egyszerű gépek: emelő, csiga, tömegközéppont 3. Mozgásfajták Anyagi pont, merev test, vonatkoztatási rendszer, pálya, út, elmozdulás Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség, mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége, gyorsulás, négyzetes úttörvény, szabadesés, nehézségi gyorsulás Összetett mozgások Függőleges hajítás Periodikus mozgások. Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám, kerületi sebesség, szögelfordulás, szögsebesség, centripetális gyorsulás, centripetális erő Mechanikai rezgések Rezgőmozgás, harmonikus rezgőmozgás kitérés, amplitúdó, fázis, rezgésidő, frekvencia rugalmas erő, matemati-kai inga, lengésidő, csillapított és csillapítatlan rezgések, rezgő rendszer energiája, szabadrezgés, kényszerrezgés, rezonancia Mechanikai hullámok Longitudinális, transzverzális hullám, polarizált hullám, egy-, két, háromdimenziós hullám, hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia, visszaverődés, törés jelensége, beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató, polarizá-ció, interferencia, elhajlás állóhullám, hangforrás, hanghullámok hangerősség, hangmagasság, hangszín 4. Munka, energia

108



Munkavégzés, munka, gyorsítási munka, emelési munka, súrlódási munka energia, energiaváltozás, mechanikai energia: mozgási energia, rugalmassági energia, helyzeti energia, energiamegmaradás törvénye, teljesítmény, ha-tásfok 5. Folyadékok és gázok mechanikája A légnyomás kimutatása és mérése, Pascal törvénye, hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő, felületi feszültség, kö-zegellenállás, kontinuitási törvény, Bernoullitörvény II Hőtan, termodinamika 1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot, hőmérséklet, nyomás, térfogat, belső energia, anyagmennyiség (tömeg, részecskeszám), mól, ideális gáz, Avogadro törvénye 2. Hőtágulás Szilárd anyag lineáris és térfogati hőtágulása, folyadékok hőtágulása 3. Állapotegyenletek Összefüggés a gázok állapotjelzői között, Gay-Lussac I. és II. törvénye, BoyleMariotte törvénye, egyesített gáztör-vény, állapotegyenlet, Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 4. Az ideális gáz kinetikus modellje (→ 5.1) Hőmozgás 5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Termikus, mechanikai kölcsönhatás, hőmennyiség, munkavégzés, a termodinamika I. főtétele, zárt rendszer, belső energia, adiabatikus állapotváltozás 6. Kalorimetria Fajhő, hőkapacitás, termikus egyensúly, gázok fajhői 7. Halmazállapot változások Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont Párolgás, lecsapódás Párolgáshő, telített és telítetlen gőz forrás, forráspont, forráshő, szublimáció Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai,a levegő páratartalma, csapadékképződés 8. A termodinamika II. főtétele Hőtani folyamatok iránya Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok Hőerőgépek Hatásfok 9. A hőterjedés formái III Elektromágnesség 1. Elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés, vezetők és szigetelők, elektroszkóp, elektromos megosztás, Coulomb-törvény, a töltés-megmaradás törvénye Az elektromos mező jellemzése Térerősség, erővonalak, fluxus, feszültség, homogén mező Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, a vezetőkön, töltések elhelyezkedése vezetőkön Térerősség a vezetők belsejében és felületén, csúcshatás, az elektromos mező árnyékolása, földelés Kondenzátorok 109



Kapacitás, síkkondenzátor, feltöltött kondenzátor energiája 2. Egyenáram Elektromos áram Áramerősség feszültségforrás, áramforrás, áramerősség- és feszültségmérő műszerek Ohm törvénye Ellenállás, vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás változtatható ellenállás, fogyasztók soros és párhuzamos kap-csolása, az eredő ellenállás Félvezetők Félvezető eszközök Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás, galvánelemek, akkumulátor 3. Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség, mágneses megosztás, a Föld mágneses mezeje, iránytű A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje homogén mágneses mező, elektromág-nes, vasmag Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre, Lorentz-erő 4. Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció, Lenz törvénye, önindukció, tekercs mágneses energiája A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma, generátor, motor, dinamó, pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség A váltakozó áram teljesítménye és munkája Transzformátor 5. Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban, az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak, párhuzamos rezgőkör, rezonancia, antenna, szabad elektromágne-ses hullámok IV Optika 1. A fény, mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Fényforrás, fénynyaláb, fénysugár, fénysebesség Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei, Snellius-Descartes törvény, prizma, abszolút és relatív törésmutató teljes visz-szaverődés, határszög (száloptika), diszperzió, színképek, homogén és összetett színek, fényinterferencia, fény-polarizáció, polárszűrő, lézerfény A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos), síktükör, lapos gömbtükrök (homorú, domború), vékony lencsék (gyűjtő, szóró), fókusztávolság, dioptria, leképezési törvény, nagyítás, egyszerű nagyító, fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső A szem és a látás Rövidlátás, távollátás, szemüveg V Atomfizika, magfizika 110



1. Az anyag szerkezete Atom, molekula, ion, kémiai elem, Avogadro-szám, relatív atomtömeg, atomi tömegegység 2. Az atom szerkezete Elektron, elemi töltés, elektronburok, Rutherford-féle atommodell, atommag A kvantumfizika elemei Planck-formula, foton (energiakvantum), fényelektromos jelenség, kilépési munka, fotocella (fényelem), vonalas színkép, Bohr-féle atommodell, energiaszintek, Bohrposztulátumok, alapállapot, gerjesztett állapot, ionizációs energia Részecske- és hullámtermészet A fény, mint részecske, tömeg-energia ekvivalencia, az elektron hullámtermészete Az elektronburok szerkezete Kvantumszámok: fő- és mellékkvantumszám, Pauli-féle kizárási elv, elektronhéj 3. Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele Proton, neutron, nukleon, rendszám, tömegszám, izotóp, erős (nukleáris) kölcsönhatás, magerő, tömeghiány, kö-tési energia Radioaktivitás Radioaktív bomlás, α-, β-, γ-sugárzás, magreakció, felezési idő, bomlási törvény, aktivitás, mesterséges radioakti-vitás, sugárzásmérő detektorok Maghasadás Hasadási reakció, hasadási termék, lassítás, láncreakció, hasadási energia, szabályozott láncreakció, atomreaktor, atomerőmű, atomenergia, nukleáris energia, szabályozatlan láncreakció, atombomba Magfúzió A Nap energiája, hidrogénbomba 4. Sugárvédelem Sugárterhelés, háttérsugárzás, elnyelt sugárdózis, dózisegyenérték VI Gravitáció, csillagászat 1. A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye, a bolygómozgás Kepler-törvényei, súly és súlytalanság, nehézségi erő, poten-ciális energia homogén gravitációs mezőben, kozmikus sebességek 2. Csillagászat Fényév, vizsgálati módszerek, eszközök, Naprendszer, Nap, Hold, üstökösök, meteoritok, a csillagok, a Tejútrend-szer, galaxisok, az Ősrobbanás elmélete, a táguló Univerzum VII Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, M. Curie és P. Curie, Planck, Bohr, Einstein, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő 2. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép. „Égi és földi mechanika egyesítése”. Távcső, mikroszkóp, vetítő. A fény természetének problémája. Gőzgép és alkalmazásai. Dinamó, generátor, elektromotor. Az elektromágnes-ség egységes elmélete. Belső égésű motorok. Az elektron felfedezésének története. Radioaktivitás, az atomener-gia alkalmazása. Röntgensugárzás. Kvantummechanika. Az űrkutatás történetének legfontosabb eredményei. Fél-vezetők. 111



Kémia 1. Az atom felépítése. Az atom elektronszerkezete. Az atomenergia felhasználási lehetőségei. A radioaktivitás és jelentősége. Anyagmennyiség, moláris tömeg. 2. Elsőrendű kémiai kötések típusai, kialakulásuk. 3. Molekulák alakja és polaritása 4. Másodrendű kémiai kötések típusai, kialakulások. 5. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok. Kristályrácstípusok. 6. Oldódás. Oldatok összetétele. Oldódást kísérő hőváltozás. Kolloidok. 7. Kémiai reakciókat kísérő hőváltozás. Reakcióhő, képződéshő. 8. A kémiai reakciók sebessége. Egyensúlyra vezető kémiai reakciók. Az egyensúly eltolása. 9. Sav-bázis reakciók. A pH fogalma és a kémhatás. Hidrolízis. 10. Redoxireakciók. Galvánelemek. Az elektrolízis. 11. Telített szénhidrogének. A kőolaj és a földgáz keletkezése, feldolgozása. 12. Telítetlen és aromás szénhidrogének. 13. Alkoholok és fenolok. Éterek. 14. Aldehidek, ketonok. 15. Karbonsavak. 16. Észterek. Gliceridek. Szappanok, mosószerek. 17. Szénhidrátok (monoszacharidok, diszacharidok, poliszacharidok). 18. Aminok, amidok. Aminosavak. 19. Fehérjék szerkezete és reakciói. 20. Nukleinsavak felépítése és jelentősége. 21. Elemek és szervetlen vegyületek csoportosítása. A hidrogén. 22. A klór és vegyületei. 23. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik. 24. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik. 25. A széncsoport elemei és vegyületeik. 26. Fémek általános jellemzése. Fémek előfordulása, előállítása. Korrózió, korrózióvédelem. 27. Az s-mező fémei és vegyületeik. 28. Az alumínium jellemzése és előállítása. 29. A vas jellemzése és előállítása. 30. A réz jellemzése. A cink jellemzése. Biológia 1.1. A biológia tudománya 1.1.1. Vizsgálati szempontok 1.1.2. Vizsgálómódszerek 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1 Az élő rendszerek 1.2.2 Szerveződési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1 elemek, ionok 2.1.2 szervetlen molekulák 2.1.3 lipidek 2.1.4 szénhidrátok 2.1.5 fehérjék 2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok 112



2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata 2.2.2 Felépítő folyamatok 2.2.3 Lebontó folyamatok 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 2.3.1 elhatárolás 2.3.2 mozgás 2.3.3 anyagcsere 2.3.4 osztódás 2.3.5 a sejtműködések vezérlése 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok 3.2. Önálló sejtek 3.2.1. baktériumok 3.2.2 egysejtű eukarióták 3.3 Többsejtűség 3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése 3.3.2 sejtfonalak 3.3.3 teleptest és álszövet 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.3. a növények szövetei, szervei 3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.2.1 bőr 4.2.2 szabályozás 4.2.3 a bőr gondozása, védelme 4.3. A mozgás 4.3.1 vázrendszer 4.3.2. izomrendszer 4.3.3 szabályozás 4.3. 4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana 4.4. A táplálkozás 4.4.1 táplálkozás 4.4.2 emésztés 4.4.3 felszívódás 4.4.4 szabályozás 4.4.5 táplálkozás egészségtana 4.5. A légzés 4.5.1 légcsere 4.5.2 gázcsere 4.5.3 hangképzés 4.5.4. szabályozás 4.5.5. a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok 4.6.2 a szöveti keringés 4.6.3. a szív és az erek 113



4.6.4 szabályozás 4.6.5. a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás 4.7. A kiválasztás 4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer működése 4.7.2 szabályozás 4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer ─ információelméleti vonatkozások ─ sejtszintű folyamatok ─ szinapszis ─ az idegrendszer általános jellemzése ─ gerincvelő ─ agy ─ testérző rendszerek ─ érzékelés ─ látás ─ hallás és egyensúlyérzés ─ kémiai érzékelés ─ testmozgató rendszerek ─ vegetatív érző és mozgató rendszerek 4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai ─ a magatartás elemei ─ öröklött elemek ─ tanult elemek ─ emlékezés ─ a társas viselkedés alapjai ─ pszichés fejlődés 4.8.3 az idegrendszer egészségtana ─ drogok 4.8.4 a hormonrendszer ─ hormonális működések ─ belső elválasztású mirigyek ─ a hormonrendszer egészségtana 4.8.5 az immunrendszer ─ immunitás ─ vércsoportok ─ az immunrendszer egészségtana 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1 szaporítószervek 4.9.2 egyedfejlődés ─ a szaporodás, fejlődés egészségtana 5.1. Populáció 5.1.1 környezeti kölcsönhatások 5.1.2. kölcsönhatások ─ viselkedésbeli kölcsönhatások ─ ökológiai kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1 az életközösségek jellemzői 5.2.2 hazai életközösségek 114



5.3. Bioszféra ─ globális folyamatok 5.4. Ökoszisztéma 5.4.1 anyagforgalom 5.4.2 energiaáramlás 5.4.3 biológiai sokféleség, 5.5.környezet- és természetvédelem ─ Levegő ─ Víz ─ Energia, sugárzás ─ Talaj ─ Hulladék 6.1 Molekuláris genetika 6.1.1 alapfogalmak 6.1.2 mutáció 6.1.3 a génműködés szabályozása 6.2. Mendeli genetika 6.2.1 minőségi jellegek 6.2.2.mennyiségi jellegek 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1 ideális és reális populáció 6.3.2 adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok 6.3.3 biotechnológia 6.3.4 bioetika 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1 prebiológiai evolúció 6.4.2 az ember evolúciója Földrajz 1. Térképi ismeretek 1.1. A térkép 1.2. Tájékozódás a térképen és a térképpel 1.3. Távérzékelés és térinformatika 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői 3.1.3. A kőzetlemezek és – mozgásaik következményei 3.1.4. A hegységképződés 3.1.5. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek 3.1.6. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.7. A földfelszín formálódása 3.1.8. A talaj 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 115


4.

5.

6.

7.

8.

9.


3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A levegő mozgása 3.2.4. Felhő- és csapadékképződés 3.2.5. Az időjárás és az éghajlat 3.2.6. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége 3.2.7. A légszennyezés következményei 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai 3.3.2. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.3. A felszín alatti vizek 3.3.4. A víz és a jég felszínformáló munkája 3.4. A geoszférák kölcsönhatásai A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. Az egyes övezetek egyedi jellemzői 4.3.1. A forró övezet 4.3.2. Mérsékelt övezet 4.3.5. Hidegmérsékelt öv 4.3.6. A hideg övezet 4.4. A függőleges földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. Településtípusok, urbanizáció A világgazdaság jellemző folyamatai 6.1. A nemzetgazdaságok és a világgazdaság 6.2. Integrációs folyamatok 6.3. A globalizáció 6.4. A monetáris világ Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában 7.1. A Kárpátmedence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 7.2. Magyarország természeti adottságai 7.3. Magyarország társadalmi jellemzői 7.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 8.1. Európa általános természetföldrajzi képe 8.2. Európa általános társadalom földrajzi képe 8.3. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén 8.4. A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái 8.5. Kelet- Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai 8.6. Kelet-Európa Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 9.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 9.2. Ázsia országai 9.3. Ausztrália és Óceánia földrajza 9.4. A sarkvidék földrajza 9.5. Afrika földrajza 9.5.1. Afrika általános földrajzi jellemzŊi 9.5.2. Afrika regionális földrajza 9.6. Amerika földrajza 116



9.6.1. Amerika általános földrajza 9.6.2.Amerika országai regionális földrajza 10. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei 10.1. A globálissá váló környezetszennyezés és következményei 10.2. A demográfiai és urbanizációs válság 10.3. Élelmezési válság 10.4. A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei 10.5. A környezet- és a természetvédelem feladatai Informatika 1. Információs társadalom A kommunikáció A kommunikáció általános modellje, információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Információ és társadalom Az informatika fejlődéstörténete, a modern információs társadalom jellemzői, informatika és etika, jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek - hardver Jelátalakítás és kódolás Analóg és digitális jelek, az adat és az adatmennyiség, bináris számábrázolás, logikai műveletek, bináris karakterábrázolás, bináris kép- és színkódolás, kép- és hang digitalizálás, tömörített adattárolás A számítógép felépítése A Neumann-elvű számítógépek, a számítógép főbb részei és jellemzői, a perifériák típusai és főbb jellemzőik, a számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe, hálózatok Munkavédelem és ergonómia 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszerek részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete, háttértárak kezelése, tömörítés, adatvédelem, adatbiztonság, kártevők, vírusvédelem, a hálózatok alapvető szolgáltatásai 4. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata Dokumentum megnyitása, mentése, szövegbevitel, szövegjavítás Szövegjavítási funkciók Keresés és csere, kijelölés, másolás, mozgatás, törlés, nyelvi segédeszközök Szövegszerkesztési alapok A dokumentum egységei, karakterformázás, bekezdésformázás, szakaszformázás, stílusok Táblázatok és objektumok a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, körlevélkészítés, képek és alakzatok beillesztése, tartalomjegyzék 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázat megnyitása, mentése, Adatok bevitele, javítása A táblázat szerkezete Cella, oszlop, sor, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban 117



Cella tartalma, számformátumok, adatok rendezése, kigyűjtése, cellahivatkozások használata, képletek szerkesztése, függvények alkalmazása Táblázatformázás Karakter- és cellaformázások, sor-, oszlop, tartománybeálltások, oldalbeállítások Diagramok és egyéb objektumok Diagramok, objektumok 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis alapfogalmai Az adatbázis szerkezete és kialakítása Az adatbázis-kezelés alapműveletei, adattípusok, adatok módosítása, törlése, adattáblák közötti kapcsolatok, Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Lekérdezések, számítások végzése Képernyő és nyomtatási formátumok Űrlapok és jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az interneten Hálózati alapismeretek, elektronikus levelezési rendszer használata, állományok átvitele, webszolgáltatás, keresőrendszerek, az internet veszélyforrásai Weblap készítés Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése weblapszerkesztővel, formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Adatok bevitele és módosítása, prezentáció elkészítése és formázása Grafika Megnyitás, mentés, beszúrás, elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek feldolgozása, formázása 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak A könyvtár fogalma, könyvtártípusok, könyvtári szolgáltatások Információ-keresés Tájékozódás a könyvtárban, információ-keresési stratégiák, Forráshasználat Dokumentum-használat, kézikönyv-használat, forráskiválasztás, forrásjelölés Rajz és vizuális kultúra Írásbeli-művészettörténet 1. Őskor 2. Ókori Egyiptom 3. Ókori Mezopotámia 4. Ókori Görögország 5. Etruszk, római 6. Korakeresztény 7. Népvándorlás kora 8. Bizánc 9. Romantika 10. Gótika 11. Reneszánsz 118



12. Barokk 13. Klasszicizmus 14. Romantika, realizmus 15. Impresszionizmus, posztimpresszionizmus 16. Eklektika, szecesszió, szimbolizmus 17. A XX. század első fele 18. A XX. század második fele 19. Fotó 20. Magyar népművészet 21. Európán kívüli kultúrák Gyakorlati, szóbeli A 11. és 12. évfolyam iskolai feladatai közül 8 darab munka bemutatása. (Tanulmányrajzok, szerkesztése, tervezések, kreatív feladatok). Mozgóképkultúra és médiaismeret 1. A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai 1.1 A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői, a technikai képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete 1.2 A technikai kép jellemzői 1.3 A látvány mozgóképi megszervezése 1.4 Szerepjáték 1.5 Montázs 1.6 Mozgóképi elbeszélés 2. Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek 2.1 A médiaszövegek és a mozgóképi alkotások rendszerezése 2.2 A valóság ábrázolásához való viszony 2.3 Cselekményelemzés 2.4 A mozgóképi szövegek jelentése 3. Mozgóképi szövegalkotás 3.1 Egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése 4. Műfaj- és műismeret 4.1 A filmkultúra kettőssége 4.2 Műfaji jellemzők 5. Korstílusok, szerzők és művek 5.1 Korstílusok 6. Egyetemes filmtörténeti ismeretek 6.1 A filmtörténet kezdetei, az ősfilm 6.2 A némafilmművészet 6.3 A hangosfilmművészet kialakulása 6.4 A modern film 7. Magyar filmtörténeti ismeretek 7.1 A magyar film a második világháború előtt 7.2 Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig 7.3 A kortárs magyar film 8. Magyar filmtörténeti ismeretek 8.1 A magyar film a második világháború előtt 8.2 Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig 8.3 A kortárs magyar film 9. Média a mindennapi életben 9.1 A társadalmi nyilvánosság 119



9.2 Mediatizált információforrások használata 9.3 Online média használata 9.4 A média és az életmód 10. A médiaszövegek befogadása és a média közönsége 10.1 Intertextualitás, sorozatelv 10.2 A befogadást befolyásoló tényezők 10.3 A sztár 10.4 Új médiatechnológiák 10.5 A médiaszöveg, mint termék 10.6 A médiaipar intézményei 10.7 A médiaipar ellenőrzése 11. Reprezentáció 11.1 Manipuláció, a valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában 12. Jellegzetes televíziós műsortípusok 12.1 Hírműsorok 12.2 Reklám 12.3 Folytatásos teleregény (szappanopera) 12.4 Show-műsorok 12.5 Számítógépes játék

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Ének-zene Magyar népzene - régi stílusú népdalok Magyar népzene - új stílusú népdalok Ókor zenéje Középkor egyházzenéje Középkor trubadúr költészete Reneszánsz zene Barokk zene énekes műfajai Barokk zene hangszeres műfajai Bécsi klasszicizmus énekes zenéje Bécsi klasszicizmus hangszeres zenéje Romantika énekes zenéje Romantika hangszeres zenéje Századforduló zenéje - Impresszionizmus Folklorizmus (Bartók, Kodály) Neoklasszicizmus Expresszionizmus, dodekafónia Spirituálé, jazz A XI-XVI.század magyar zenéje A XVII-XIX. század magyar zenéje A kortárs magyar zene

Testnevelés 1. Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei, céljai 1. Ókori és újkori olimpiák. 2. Magyarok az olimpiai versenyeken. 3. Olimpiai szimbólumok. 4. Paralimpiai játékok. 2. A harmonikus testi fejlődés az általános és középiskolás korban 120



1. Testsúly, testmagasság és mozgásos cselekvések alakulása a fejlődés során. 3. A serdülőkor testi és mozgásos cselekvés fejlődésének specialitásai. 4. A két nem teljesítménykülönbségei. 5. Az életkornak megfelelő optimális sportág kiválasztásának szempontjai. 6. Az életkornak megfelelő terhelhetőség. 3. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában 1. Az egészséges életmód meghatározó tényezői. 2. A mozgás pozitív hatásai. 3. Helyes életritmus kialakítása. 4. Mozgásszükséglet az életkoroknak megfelelően. 5. A testmozgás szerepe az érzelem- és feszültségszabályozásban, stresszkezelésben (mentális egészség). 4. A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében 1. A testnevelés és a sport komplex személyiségfejlesztő hatása. 2. Szenvedélybetegségek veszélyei. 3. Az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre. 4. Az „egészséges” közösség visszatartó ereje. 5. Az életre szóló sportolás lehetőségei. 5. A motoros képességek szerepe a teljesítményben 1. A motoros képességek jellemzése, fejlesztési lehetőségei. 2. A pulzus fogalma, típusai, mérési lehetőségei, összefüggése az intenzitással. 3. Az erőfejlesztés szabályai. 4. A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata. 5. Erő, állóképesség, gyorsaság, ügyesség, ízületi mozgékonyság. 6. Az iskolai testnevelés célja és feladatai 1. A helyes testtartás. 2. A mozgás fontosságának tudatosítása. 3. A testmozgás megszerettetése, az életmód részévé tétele. 4. Testi képességek és lelki tulajdonságok alakítása. 7. Gimnasztikai alapismeretek 1. A bemelegítés szerepe, kritériumai és lehetőségei. 2. A szervezet előkészítése a terhelésre, sérülések elkerülése stb. 3. Mikor, mennyi ideig, milyen módon? 4. A bemelegítés megválasztása az azt követő testmozgásnak megfelelően. 5. Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére.

8. „Az atlétika, a sportok királynője” 1. A kijelentés értelmezése. 2. Atlétikai versenyszámok. 3. A futó-, az ugró- és a dobószámok kapcsolata az alapvető kondicionális képességekkel. 121



4. Az atlétika és más sportágak kapcsolata. 5. Fizikai törvényszerűségek érvényesülése az atlétika versenyszámaiban. 6. Magyarok az atlétika élvonalában. 9. A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben 1. Szerepe a helyes testtartás kialakításában. 2. Fegyelmezett mozgásra nevelés. 3. Esztétikus mozgás kialakítása. 4. Speciális képességfejlesztés – a felsőtest izomzatának fejlesztése, ritmusképesség stb. 5. Női és férfi tornaszerek, versenyszámok. 6. Baleset-megelőzés – segítségadás. 7. Magyar tornászok a világ élvonalában. 10. Zenés-táncos mozgásformák 1. A zenés-táncos mozgásformák ismertetése. Szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. 2. A mozgás és a zene összhangja. 3. A harmonikus mozgás, mint esztétikai élmény. 4. Versenygyakorlatok speciális mozgásformái. 11. A küzdősportok és az önvédelem 1. Előkészítő küzdőjátékok. 2. Speciális képességek fejlesztése. 3. Egy küzdősport ismertetése – a küzdés módja, felszerelés, fontosabb szabályok stb. 4. Magyar küzdősportolók a világ élvonalában. 12. Úszás 1. Az úszás jelentősége az ember életében. Hatása az emberi szervezetre. 2. Az úszás és az életkorok kapcsolata. 3. Az úszás alapvető versenyszabályai. Úszásnemek és jellemzőik. 4. Fizikai törvényszerűségek érvényesülése az úszásban. 5. Úszásnemek és kapcsolatuk a helyes testtartással – deformitások megelőzése, javítása. 6. Az uszodai és a szabadvízi úszás különbségei. Vízből mentés. 7. Az úszás higiénéjének ismerete. 8. Kiemelkedő magyar eredmények az úszósportban. 13. Testnevelési és sportjátékok 1. A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői. Pályaméretek, labda típusa, játékosok száma, játékidő, pontszerzés, technikai, taktikai elemek. 2. Alapvető szabályok. 3. Összehasonlító jellemzésük. 4. Magyarok a sportjátékokban. 14. Alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 1. Egy természetben űzhető sportág bemutatása. 2. Az időjárás és a helyszín szerepe. 3. A sportághoz szükséges felszerelések és azok karbantartása. 4. Baleset-megelőzés. 5. Alapvető táborozási ismeretek.

122



2.8. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés formái A tanulóknak a Dráma és tánc, a Technika, életvitel és gyakorlat és a Tanulásmódszertan tantárgyak esetében a tanulók értékelése a tanulmányi kötelezettségek teljesítése estén „részt vett”, nem teljesítése esetén „nem vett részt” minősítéssel történik. A többi tantárgyból a tanulóknak érdemjegyet kell szerezniük. Tanórai számonkérés: Mindig a megtanított anyagból, rendszeresen történik. Formái:  szóbeli, írásbeli felelet az előző órán tárgyalt, aktuális tananyagból és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó, az órán említett alapismeretekből, előzetes bejelentés nélkül (5-20 perc),  kis beszámoló, házi dolgozat (megadott, kijelölt témákból),  projektmunka  részösszefoglalást követő dolgozat több órai tananyagból előzetes bejelentés után (15-45 perc),  témazáró dolgozat, egy héttel előre bejelentve, egyeztetve, témakör lezárását követően (4590 perc),  év eleji felmérő (érdemjeggyel nem értékelhető),  év végi felmérő. Tantárgyaktól függő beszámoltatási formák:  kémia: laborjegyzőkönyv, gyakorlati munka értékelése,  biológia: labor-, terepgyakorlat-jegyzőkönyv, gyűjtőmunkák értékelése,  testnevelés: bemutatás,  idegen nyelv: hallás és olvasás utáni értés, képelemzés, szituációs feladatok, teszt, fordítás idegen nyelvről magyarra, valamint magyarról idegen nyelvre, fogalmazás, szöveg-kiegészítés,  földrajz: szóbeli forráselemzés, térképi munka  informatika: gyakorlati munka Amennyiben a tanuló az előre bejelentett témazáró dolgozatot nem írta meg, köteles azt mielőbb pótolni a szaktanárral egyeztetett időpontban. Témazáró dolgozat nem hagyható el. Egy nap egy témazáró íratható. Azokból a tantárgyakból, amelyek heti óraszáma 1 vagy 2, a tanár köteles félévenként 2 jegyet adni.. 3 vagy annál több heti óraszám esetén a tanár által adott érdemjegyek minimális száma félévenként megegyezik a tantárgy heti óraszámával. Nem tanórai számonkérés: Lásd a Tanulmányok alatti vizsgák fejezetben

2.9. A magasabb évfolyamba lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltétele az előírt tanulmányi követelmények teljesítése. Ez azt jelenti, hogy „elégtelen”, vagy „nem vett részt” minősítés nem szerepelhet a tanuló bizonyítványában. Ha a tanuló év végi bizonyítványában 1, 2 vagy 3 tantárgyból elégtelen osztályzat szerepel, akkor azokból a tantárgyakból javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló háromnál több tantárgyból elégtelen érdemjegyet szerez, akkor évet kell ismételnie. 123



Ha a tanulónak egy tanítási évben meghaladja a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető (nem szerezte meg az adott csoportban az adott tantárgyból jellemző érdemjegyek számának 70 %-át), a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát.

2.10. A tanulói teljesítmény értékelésének és minősítésének formái A tanulók teljesítményének értékelésére az alábbi formákat használjuk:  szóbeli értékelés,  érdemjeggyel történő értékelés:  felelet, írásbeli felelet 1-es szorzóval vesszük figyelembe,  a dolgozatok és a témazáró dolgozatok eredménye nagyobb súllyal (maximum 2-es szorzó) is figyelembe vehető, (egy 45 perces dolgozatra maximum két érdemjegy adható, amennyiben a számonkérés különböző formában történik (pl. esszé és feladatlap)),  rendszeres, aktív órai munka is elismerhető érdemjeggyel,  a tanulmányi versenyeken való sikeres szereplés, kiselőadás és beszámoló stb. is elismerhető érdemjeggyel (ezekben az esetekben 1-nél kisebb szorzó is alkalmazható),  szaktanári dicséret, figyelmeztetés,  szaktárgyi dicséret. Az értékeléssel kapcsolatos elvárások: - az értékelés szempontjait ismerjék a tanulók, - legyen objektív, egyértelmű, - legyen egységes mércéjű, következetes, - derüljenek ki belőle az elkövetett hibák, hiányosságok.

2.11. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Írásbeli feladatok  a tanuló köteles az órai munkához kapcsolódó, arányos írásbeli házi feladatot elkészíteni, az órán azt bemutatni,  a házi feladat el nem készítésének nem következménye az elégtelen osztályzat, annak anyaga azonban a diáktól felelet formájában számon kérhető,  a tanulóknak megfelelő idő biztosításával (2-3 hét) írásban egyszer-egyszer feladatul adható házi dolgozat elkészítése is, ennek értékelése az iskolai dolgozatokéhoz hasonlóan történhet,  az őszi, téli, tavaszi szünetekre nem adható az órai haladást biztosító házi feladatok többszöröse,  nem adható indokolatlanul sok feladat még pedagógiai célzattal sem (pl. büntetésként), csak a szokásos házi feladattal arányos mértékű,  tantárgyanként 15 percnél lehetőleg többet ne vegyen igénybe. Szóbeli feladatok  a tananyag arányos része óráról órára megtanulandó feladat a diák számára,  nagyobb anyag egészének ismerete várható el záró felelésnél vagy dolgozatnál, 124





a diák önként vállalkozhat – a tantervi követelményeken felül – kisbeszámoló, előadás készítésére, ezt írásban is elkészítheti, de szóban, önállóan kell előadnia.

A tanuló önként vállalkozhat tanulmányi versenyeken való részvételre, ugyancsak önkéntes az erre való írásbeli, szóbeli felkészülése.

2.12. A magatartás és a szorgalom minősítése A magatartás és szorgalom minősítését az érvényben levő házirend szabályozza. A minősítésben az osztályfőnök dönt az osztályban tanító tanárok, és az osztályközösség véleményének figyelembevételével. Példás magatartású az a tanuló, aki az iskola követelményeinek maradéktalanul eleget tesz. Jó magatartású az a tanuló, aki az iskola követelményeinek eleget tesz. Változó magatartású az a tanuló, aki az iskola követelményeinek nem mindig tesz eleget, alkalmanként fegyelmezetlenül viselkedik, több szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói figyelmeztetést kapott. Rossz magatartású az a tanuló, aki az iskolai követelményeket rendszeresen megszegi, igazgatói intőben, megrovásban részesült. Az a tanuló akinek osztályfőnöki figyelmeztetése van legfeljebb jó magatartású, az a tanuló akinek igazgatói figyelmeztetése van legfeljebb változó magatartású lehet. Példás szorgalmú az a tanuló, aki a képességeinek megfelelő legjobb tanulmányi eredményt ért el. Jó szorgalmú az a tanuló, aki rendszeres tanulással jó eredményeket ért el, de még jobb eredményekre is képes. Változó szorgalmú az a tanuló, akinek teljesítménye nem egyenletes, tanulmányi munkája rendszertelen. Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki rendszeresen nem tanul, segítséget nem kér, nem fogad el. Az a tanuló aki megbukik hanyag szorgalmú.

2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotát minden tanévben egy alkalommal, a tanév rendjében meghatározott időben kell felmérni. A felmérés 4 gyakorlat méréséből és azok eredményeinek elektronikus rögzítéséből áll. A rögzítést úgy kell elvégezni, hogy az adatok az egyes tanulóknál évről évre összehasonlíthatók legyenek. A felmérést alkotó gyakorlatok a következők:  Állóképesség mérése: ingafutás 1 percen keresztül (a megtett táv mérése méterben)  Dinamikus karerő mérése: karhajlítás és nyújtás fekvőtámaszban 2 percen keresztül (karhajlítások számának mérése)  Dinamikus láberő mérése: súlypontemelkedés (mérése cm-ben)  Törzsizmok, hasizom dinamikus erejének mérése: hanyatt fekvésből felülés 2 percen keresztül (felülések számának mérése)  Törzsizmok, hasizom dinamikus erejének mérése: Hason fekvésből törzsemelés 2 percen keresztül

2.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elveket a nevelési terv megfelelő fejezeteiben fogalmazzuk meg.

2.15. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 125


   


szaktanári (az adott tantárgy tanulása során nyújtott kiemelkedő munkáért, versenyen való részvételért), osztályfőnöki (elsősorban közösségi munkáért), igazgatói (az iskolaközösségért végzett közösségi munkáért, tanulmányi versenyeken való eredményes szereplésért, az iskola hírnevének egyéb kiemelkedő módon történő öregbítéséért), tantárgyi (az adott tantárgy tanulása során nyújtott kiemelkedő teljesítményért),

A dicséretek tárgyiasult formái:   

dicsérő oklevél (kiemelkedő tanulmányi munkáért, közösségi munkáért, versenyen való eredményes szereplésért), könyvjutalom (kiemelkedő tanulmányi munkáért, közösségi munkáért, versenyen való eredményes szereplésért), aranykoszorús iskolajelvény (kitűnő tanulmányi eredményért a gimnáziumi tanulmányok alatt egy alkalommal).

Az a tanuló, akinek intézményi szinten kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi munka részese, kimagasló sporteredményei vannak) jutalmát, kitüntetését a ballagáson, vagy a tanévzáró ünnepélyén az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Vándordíjat közösségi, humán, reál, helytörténeti, és különféle sportágakban elért eredmények alapján adományozunk. Az iskolaközösség előtt átadott díjak (a díjak leírása az iskola szervezeti és működési szabályzatában olvasható):  Az iskola legeredményesebb tanulója díj,  Ágni Endre reál díj,  Ugrin Károly humán díj,  Vincze Lászlóné Emlékdíj,  Csapó István közösségi díj,  Koós Sándor díj,  Fair play díj,  Magonc díj,  Érdemes kollégista- vándorserleg,  Az Arany János Tehetséggondozó Program Érdemes Diákja díj,  Jó tanuló – jó sportoló - díj (lány),  Jó tanuló – jó sportoló - díj (fiú),  Puskás-kupa,  Újhelyi-kupa,  Bardi-kupa,  Rotary-kupa,  Közösségért-vándordíj,  Művészeti díj. Fegyelmezés formái és alkalmazási lehetőségei: Az órán tanúsított fegyelmezetlen magatartásért a szaktanár a tanulót írásbeli figyelmeztetésben részesíti, amelyet rögzít az osztálynaplóban és az ellenőrzőben. 126



Tanítási időben és a tanórákon kívüli iskolai foglalkozásokon előforduló fegyelmi vétségekért – azok súlyosságától függően – az osztályfőnök figyelmeztetésben, intésben, illetve megrovásban részesíti a tanulót az alábbiak szerint:   

osztályfőnöki figyelmeztetés: magatartási vétségért, 1 igazolatlan óra után, 3 igazolatlan késés után, 3 szaktanári figyelmeztetés után, osztályfőnöki intés: bármely, az osztályfőnöki figyelmeztetésnél felsorolt vétség esetén, ha már van osztályfőnöki figyelmeztetése, illetve 3 igazolatlan óra után, osztályfőnöki megrovás: bármely, az osztályfőnöki figyelmeztetésnél felsorolt vétség esetén, ha már van osztályfőnöki intése, illetve 6 igazolatlan óra után.

További súlyos kötelességszegés esetén a tanuló igazgatói figyelmeztetésben, intésben, illetve megrovásban részesül az alábbiak szerint:   

igazgatói figyelmeztetés: súlyos fegyelmi vétségért, illetve 10 igazolatlan óra után, igazgatói intés: bármely, az igazgató figyelmeztetésnél felsorolt vétség esetén, ha már van igazgatói figyelmeztetése, illetve 15 igazolatlan óra után, igazgatói megrovás: bármely, az igazgató figyelmeztetésnél felsorolt vétség esetén, ha már van igazgatói intése, illetve 20 igazolatlan óra után.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet      

megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

Az utolsó két esetben – a tanköteles tanulót érintően – a szülő köteles új iskoláról gondoskodni gyermeke számára. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelességszegés óta három hónap már eltelt. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései az irányadóak.

3. Arany János Tehetséggondozó Program Az Arany János Tehetséggondozó Program (a továbbiakban: program) a tehetséggondozás egyik speciális formája a magyar köznevelés rendszerében. A program országos lefedettségű, minden megyében és a fővárosban is működik. A program céljait a résztvevő érettségit adó középiskolák és a kollégiumok összehangolt tehetséggondozó oktató és nevelő tevékenység keretében valósítják meg. Az iskolák és a kollégiumok egyenrangú partnerek, közösen alakítják 127



ki éves munkatervüket, megállapodnak a szervezési és finanszírozási kérdésekben, és ezt dokumentálják. A program dinamikusan változó, önfejlesztő. A program indításakor megfogalmazott alapelvek mentén fejlődött a tapasztalatok és a körülmények hatásainak figyelembevételével komplex tehetségfejlesztő rendszerré. A beválogatás módja, valamint a bemeneti mérések jelentik a tehetségazonosítás alapját, ami a pedagógiai folyamatok során teljesedik ki. A programelemekbe, tevékenységekbe tudatosan építettük bele a tehetségfejlesztés legfontosabb elemeit, a gyorsítást (léptetést), az elkülönítést, a gazdagítást (dúsítást) már a kialakításukkor, majd a folyamatos finomításuk során is. A legtöbb programelemben ezek a módszerek nem elkülönülten, hanem komplex módon vannak jelen. A programban résztvevő intézmények és pedagógusok közössége elkötelezett a magyar iskola építő hagyományainak továbbvitele és a modern neveléstudományi elvek és módszerek alkalmazása mellett. A programban alkalmazott speciális pedagógiai eljárások, jó gyakorlatok (pl. személyes fejlesztések, komplex intelligenciafejlesztés, tudatosított csoportdinamikai támogató eljárások, a projektszemlélet érvényesítése, gyakorlatorientált szemléletmód alkalmazása, életszerű tanulástámogató környezetek létrehozása stb.) minták lehetnek sok más magyar pedagógiai intézmény számára. A program célja:  Felkészítse a tanulókat a középiskola megkezdésére, ottani tanulmányaik sikeres folytatására, továbbá arra, hogy esélyük legyen tanulmányaik felsőoktatási intézményben történő folytatására.  A program elősegíti hátrányaik leküzdését, feltárja a tanulók tehetségterületeit és azokat fejleszti. A program öt évfolyamos, egy előkészítő/felzárkóztató és négy középiskolai év alatt valósítja meg céljait. A program országos irányítása és koordinálása az EMMI-ben történik. A program országos megvalósítását Szakmai Tanácsadó Testület segíti. A Szakmai Tanácsadó Testület delegált (EMMI, OFI) és választott tagokból áll. A program helyi megvalósításáért az intézményvezető a felelős. A program megvalósítását az intézményekben programfelelős (iskola) és programgazda (kollégium) irányítja és koordinálja. Munkájuka kötött munkaidő nevelésseloktatással lekötött részébe a feladat nagysága szerint (3-8 órában) beszámítható. Az Arany János Tehetséggondozó Program céljai, feladatai, tevékenységei megjelentek Kormányrendeletekben, Miniszteri rendeletekben és Miniszteri utasításban.  110/2012. (IV. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának a kiadásáról  az aktuális tanév rendjéről szóló EMMI rendelet  aktuális EMMI utasítás az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi - Szakközépiskolai Program támogatásainak szabályairól 128





OM közleménye a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjáról (2006)

A program céljainak megvalósítását biztosító pedagógiai tevékenységek és költségvetési elemek az alábbiak:  A célok megvalósításához szükséges egységes tevékenységek és kiadások.  A célok megvalósítását segítő tevékenységek és kiadások, amelyeket az intézmények hagyományaik, helyi sajátosságaik és lehetőségeik figyelembevételével terveznek és építenek be munkaterveikbe.

3.1. A program nevelési-oktatási terve 3.1.1. Beválogatás A program tanulóinak jellemzése (célközönség): A program a rászoruló és tehetséges tanulóknak szól. Iskolalátogatások, nyílt napok A beválogatás sikerességének egyik alapfeltétele a felvételi eljárást megelőző hatékony marketing munka, amely során a médiajelenléten és iskolai kiadványokon kívül az Arany János Tehetséggondozó Programot működtető intézmények képviselői megismertetik és népszerűsítik a programot, lehetőséget biztosítva az általános iskolában tanuló 7. és 8. évfolyamos diákoknak, szüleiknek és az érintett tanároknak (kiemelten az osztályfőnököknek), hogy betekintést nyerjenek az iskola, a kollégium nevelő-oktató munkájába, különösen annak a programra jellemző specifikumaiba. Egységes felvételi válogatás Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a tanév rendjéről szóló rendelettel összhangban pályázatot hirdet helyi(települési és megyei) önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok számára a településükön − elsősorban kistelepülésen, tanyán vagy nagyobb település külterületén, leromlott lakóterületein − lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tehetséges, nyolcadik évfolyamos tanulók számára az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételre. A tanulói pályázatot a tanév rendjében meghatározottak szerint minden év decemberében a települési önkormányzatoknak el kell juttatnia az első helyen kiválasztott középiskola címére. Csak olyan tanuló delegálható, aki megfelel az évenkénti pályázati kiírásában megfogalmazott feltételeknek. A program szempontjából rászorulónak minősülnek:  különösen a HH,HHHbesorolásúak (jegyzői határozat)  a rendszeres gyermekvédelmi ellátásban és kedvezményben részesülők  a településük méretéből és gazdasági helyzetéből adódó hátránnyal rendelkezők (az 5000 fő alatti és/vagy ÖNHIKI-stelepüléseklakói, )  családi hátrányt elszenvedők (csonka család, szociálisan hátrányos nagycsalád)  akiknek szülei munkaerő-piaci hátrányban vannak (szülők alapfokú, vagy annál is alacsonyabb iskolázottsága, inaktivitása, munkanélkülisége)  a helyi gyermekjóléti szolgálatnyilvántartásában szereplők, intézkedéseiben érintettek 129



A rászorultság igazolása mellett további feltételek: Iskolája nevelőtestületének, települése önkormányzatának támogatása, valamint a szülő nyilatkozata arról, hogy az 5 éves iskolai képzést és a kollégiumi jogviszonyt elfogadja, és támogatja. A pályázóknak részt kell venniük a kilencedik évfolyamra felvételiző tanulók számára szervezett központi írásbeli felvételi vizsgán abban az intézményben, amely intézménybe az Arany János Tehetséggondozó Program keretében a felvételüket első helyen kérik. Az egységes elbírálás jegyében a tanulók egy - nem szaktárgyi jellegű, hanem jellemzően képességeket mérő – beválogatási folyamatban vesznek részt. A programba csak olyan tanuló kerülhet be, aki „megfelelt” minősítést kap az országosan egységes válogatáson. A felvételi sorrendet a tanulók összesített eredményei határozzák meg. A legmegfelelőbb pályázók beiskolázása érdekében az intézmények regionális koordinálják a beválogatást. A célok megvalósítását segítő tevékenységek  Kiadványok készítése;  Az általános iskolákban tájékoztató programok a tanulóknak, a szülőknek, a pedagógusoknak;  Nyílt hétvégék;  Általános iskolások számára szervezett (népszerűsítő) programok, például: szakköri foglalkozások, versenyek, táborok, kirándulások stb. 3.1.2. Hátránykompenzáció, szociális támogatás A diákok többféle hátránnyal érkeznek a programba, az egyik legjellemzőbb a szociokulturális hátrány. A pedagógiai eszközök mellett fontos a kollégiumi léthez elengedhetetlen együttélési normák elsajátításának elősegítése, a szociális konformitás fejlesztése, a tanulók sikeres integrálása az intézményi közösségbe. Kiemelkedő feladat a motiváció, az elkötelezettség erősítése, a kulturális szükségletek iránti igény felkeltése, a társadalmilag elvárt magatartásformák kialakítása. Mindezen felül a programnak - a családi, környezeti háttér ismeretében – személyre szóló szociális segítséget is kell nyújtania a tanulók szocializációját hátráltató anyagi nehézségekből fakadó problémák ellensúlyozására. Az intézmények országosan azonos elveken nyugvó szociális támogatási rendszertműködtetnek saját arculatukra formálva, saját maguk által elfogadott szabályrendszer alapján. Különösen hangsúlyos az előkészítő, úgynevezett 9/AJTP évfolyam, ami szintre hozó, rendszerező és gazdagító évfolyam. Legfontosabb pedagógiai feladata a diákok alapos megismerése, az életviteli technikák elsajátíttatása, a komplex tehetséggondozáshoz szükséges támogató légkör, értékrend, viselkedési kultúra, beállítódások és ismeretszerzési technikák kialakításának elősegítése, majd megszilárdítása, valamint a hozott tanulmányi, műveltségi, viselkedési és szokásrendi hátrányok csökkentése. A célok megvalósítását segítő tevékenységek  A műveltségi, viselkedési és szokásrendi hátrányok csökkentését szolgáló juttatások (például színházbérlet, hangversenybérlet, könyvtárfejlesztés, uszodai belépők, stb.);  Szociális támogatás (taneszköz, étkezési, egészségügyi, utazási, egyéb eseti támogatások);  Tanulmányi előmeneteltől és közösségi tevékenységtől függő anyagi támogatási rendszer; 130



3.1.3. Kompetenciafejlesztés, képzés, mérések Tantárgyi tehetséggondozás;érettségire felkészítés, országos tanulmányi versenyekre (ezen belül az AJTP-s versenyekre) való felkészítés; legalább B2 szintű nyelvtudás megszerzése, legalább ECDL vizsga szintű informatikai tudás elsajátítása, gépjármű vezetési engedély megszerzése Ezen területek fejlesztésének elsődleges színterei a tanórai, illetve a tanóra jellegű foglalkozások. Ezeken a foglalkozásokon a korszerű oktatási stratégiák adaptív alkalmazása elengedhetetlen feltétele a célok elérésének. A foglalkozások az iskolában és a kollégiumban szerveződnek. A foglalkozások elosztását az intézmények egyeztetik és munkatervükben meghatározzák. Tanulásmódszertan / kommunikáció; önismereti foglalkozások, drámapedagógia A tehetséggondozásnak, képességfejlesztésnek és a tanulók tudásbeli és kulturális különbségeinek leküzdésére irányuló hátránykompenzációnak lényeges alapeleme a tanulásmódszertan/kommunikáció és az önismeret/drámapedagógia tantárgyi programok, összefoglaló néven az Arany János-i blokk. Ezek a tantárgyi programok az öt év folyamán kiemelten segítik a tanulók személyiségfejlesztését. Cél, hogy a nevelő és oktató munka folyamata során a tanulóknak ne csak az intellektuális képességei, hanem a személyiség és tehetség valamennyi tényezője fejlesztésre kerüljön. Ezen programelemek akkreditált tanterveken alapulnak; a tantervek speciális tréning jellegű foglalkozásokat is tartalmaznak. Hatásvizsgálati mérések A Program egyik sajátságos, nagy jelentőséggel bíró eleme a komplex hatásvizsgálati méréssorozat, melyek egyik fontos alappillérét képzik az egyéni fejlesztési tervek, a tanulói portfóliók elkészítésének. A célok megvalósítását segítő tevékenységek  Tanulmányutak egyes tanulók részére a tanulmányok teljesítéséhez kötötten a célnyelvi országokba;  Kiegészítő nyelvi felkészítőtanfolyamok, tréningek;  Művészeti, egyéb speciális képzésben való részvétel;  Mérések (a képzés egésze alatt összesen négy alkalommal történik mérés központi tematika szerint): 9. évfolyamon(tanév elején és végén), 10. évfolyamon, 12. évfolyamon 3.1.4. Személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés Önismereti Foglalkozások;programhétvégék A kollégium szervezésében megvalósuló programelemek, amelyek tematikus felépítése nagyban segíti a tanulók személyiségének komplex fejlesztését. Magyarországi tanulmányi kirándulások, túrák,határon túli kapcsolatokat építő tanulmányutak és/vagy a magyar történelem megismerését és a magyarságtudat erősítését segítő tanulmányi kirándulások. A komplex személyiségfejlesztés és a közösségépítés egyik leghatékonyabb formája a tanulmányi kirándulások megvalósítása. Az iskolai és kollégiumi szervezésű kirándulások, illetve a programhétvégék során valósítható meg ez a cél. A tanulmányi 131



kirándulások szervezésénél be kell tartani a fokozatosság elvét, (távolság, tartalom) és figyelembe kell venni, az iskolai tanulmányok tartalmát, az idegennyelvi kompetencia fejlettségét, a korosztályos érettséget és érdeklődést. Külön érdemes kiemelni a szűkebb régió megismertetését, amivel az identitástudat és a kötődés erősíthető. Az intézmények tematikus tanulmányi kirándulásokat szerveznek az ötéves képzés során több alkalommal, a kollégiumok pedig legalább tanévenként hét kollégiumi hétvégén Magyarországon, illetve legalább tanévenként egy másik célországba (prioritás KözépEurópa, valamint a tanult nyelv hasznosíthatósága). AJTP versenyek, kulturális és sportrendezvények A program nagy értéke a folyamatos fejlesztésekkel kialakított hagyományok egyre bővülő rendszere. Az egyes intézmények sajátosságai, lehetőségei alapján éves rendezvénynaptárba illesztett országos AJTP programokat, rendezvényeket, versenyeket szerveznek. Ezek nem csak a széles körű tehetségfejlesztést szolgálják, hanem a program résztvevőinek országos kapcsolatrendszerét is erősítik. A pedagógusok számára is konzultációs lehetőségeket biztosítanak ezek a találkozások. A rendezvények ütemezését az intézmények év elején egyeztetik, azokat a program honlapján nyilvánosságra hozzák. A hatékony és komplex intézményi keretek között folyó tehetséggondozáshoz megfelelő légkör kialakítása, fenntartása (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok elősegítése, aszociális magatartásforma létrejöttének megakadályozása) illetve a lazító, szabadidős, motivációs kiegészítő programok biztosítása a tehetségek regenerálódásához, feltöltődéséhez az program sajátosságainak köszönhetően biztosíthatók, megvalósíthatók. Motiválás A pedagógiai folyamatok legfontosabb mozgatórugója a motiváció. Fontos feladat a motiváció megteremtése és erősítése. A központi gólyatábor ennek a folyamatnak fontos eleme. Az AJTP saját rendezvényein való részvétel lehetősége, valamint a teljesítményen alapuló intézményi motivációs rendszer (például anyagi támogatások, jutalmak) a motiválás lényeges elemei. Pályaorientáció Az önismeret foglalkozások célja, hogy a továbbtanulás, illetve pályaválasztás előtt álló diákok identitása, értékrendszere, jövőképe kialakult, stabil legyen. Ennek érdekében az 5 tanéven át tartó önismereti foglalkozások során felmérik, tudatosítják, megerősítik azonosságtudatukat, megfelelő irányba terelhetik jövőképüket és értékrendszerüket. Tematikus programok szervezésével biztosított, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók birtokába kerüljenek a továbbtanulással, a felsőoktatással kapcsolatos fontos információk. A célok megvalósítását segítő tevékenységek  Erdei iskola, turisztikai tábor;  Sítábor (egy tanulóra vetítve 5 év alatt egyszer, intézmény által kidolgozott szempontok szerint);  Nyári jutalomtábor (az intézmény által kidolgozott szempontok szerint);  Educatio kiállítás;  Öregdiákok visszahívása; egyetemi, főiskolai nyílt napok; pályaorientációs témahét; 132



3.1.5. Pedagógusok továbbképzése Az Arany János Tehetséggondozó Program hazai fejlesztésű, komplex pedagógiai program, amely innovatív, önfejlesztő jellegéből is következően tudatosan szervezi és támogatja a programban dolgozó pedagógusok képzését, továbbképzését. Ezeknek a céloknak az érdekében kapcsolatot tart a magyar felsőoktatási intézmények pedagógusképző szakmai műhelyeivel, segítve a leendő tanárok széles körű tájékozottságát a tehetséggondozás és a speciális hátránykompenzáció terén is. A programban tanító tanárokkal szemben alapvető elvárás a legkorszerűbb nevelésmódszertani ismeretek alkalmazása. A célok megvalósítását segítő tevékenységek  A programba bekapcsolódni kívánó tanárok orientáló, érzékenyítő továbbképzése (programtörténet, programismeret, a képzés egyedi sajátosságai stb.)  Tehetséggondozással kapcsolatos továbbképzések  Az AJTP tanterv speciális tartalmaira való felkészítés (drámapedagógia, tanulásmódszertan, kommunikáció, önismeret, iskolapszichológiai ismeretek, mentorálás, életvezetési technikák stb.)  Szakmai, módszertani továbbképzések (kollaboratív képességek, kooperatív technikák, IKT kompetenciák)  Belső továbbképzések (intézményen belüli, iskola és kollégium közötti)  Kölcsönös tapasztalatszerzés az AJTP hálózatban (szakmai munkaközösségek, illetve iskolák között)  Kollégiumi nevelőtanári továbbképzések  Pályaorientációs továbbképzések  Mérési, értékelési továbbképzések  Minden, a program céljainak megvalósulását közvetlen módon elősegítő továbbképzés

3.1.6. Szakmai kapcsolatok, hálózatosodás Országos tanévnyitó, Tehetségkonferencia, AJTP Intézményeinek Egyesülete, honlap működtetése, kiadványok, AJTP-s rendezvények A programban résztvevő intézmények olyan országos hálózatot alkotnak, amely saját szervezésű szakmai fórumain keresztül, minden szinten lehetőséget ad a folyamatos szakmai innovációra, megújulásra és együttműködésre. Az AJTP intézmények állandó együttműködésben állnak egymással, a program jellegéből, fejlesztéséből adódóan folyamatos szakmai kapcsolatokat ápolnak és építenek, a fenntartási és fejlesztési irányokat, a lehetőségeket, felelős javaslatokkal vagy döntésekkel támogatják. A kialakításra került együttműködések és munkaformák a tehetségfejlesztés, az eredményes és hatékony nevelés és oktatás megvalósítása érdekében történik. A támogatás célcsoportjai a vezetők, a pedagógusok és a diákok. A program vezetői célcsoportjához, szintjéhez tartoznak az intézmények vezetői (igazgatói munkaközösség), programfelelősei és programgazdái, továbbá a Szakmai Tanácsadó Testület, valamint az AJTP szakmai vezetője. Vezetői szinten évente változó helyszínen tanévnyitó konferencia, tehetségkonferencia, továbbá nemzetközi kitekintetést és tapasztalatcserét lehetővé tevő disszeminációs tevékenység jelenti a 133



szakmai támogatást. Az egyes találkozók alkalmával a szakmai kérdések megvitatása, egyeztetése, közös platform kialakítása, tapasztalatcsere, AJTP intézmények hálózati rendszerének erősítése a feladat. Az AJTP intézmények egyesületi szerveződése, a választott képviselők tevékenysége külön együttműködés szerint történik, többnyire kapcsolódva a vezetői szinten megjelenő hálózati alkalmakhoz, vagy szükség szerinti találkozók alkalmával. Az egyesület önálló honlapot működtet a még teljesebb információk elérése érdekében, a programban résztvevő eredmények, események, felhívások és információk közreadásával. Az AJTP intézmények pedagógusai meghatározó szerepet töltenek be a program megvalósításában, ezért kiemelkedő szerep hárul az osztályfőnökökre és csoportvezetőkre. Az intézmények által szervezett tapasztalatcserék a pedagógusokat érintő hagyományos szakmai fórumok. A központi szervezésű jó gyakorlatokat átadó hétvége, (amit évente egy alkalommal biztosít a program), az AJTP intézmények pedagógusainak tudásátadást és hálózati tanulását szolgálják. A program speciális tartalmai alapján szakmai munkaközösségek támogatják a pedagógusokat, amelyek a szaktárgyi versenyek, konferenciák vagy egyéb események alkalmával műhelymunkák keretében történnek. A szakmai munkaközösségekben évente általában 2 alkalommal találkoznak a pedagógusok.

Szint

Vezetői (igazgatók, programfelelősök, programgazdák)

Választott képviselők

Esemény

Gyakoriság

Tanévnyitó konferencia

évente, változó helyszínen

Tehetségkonferencia (Szeged+)

Szegeden páros években, páratlan években változó helyszínen

Szakmai disszemináció (nemzetközi kitekintés)

évente

Egyesületi közgyűlés

évente egyszer

Rendkívüli konferencia

szükség szerint

Állandó intézményközi kapcsolatok

folyamatos

Szakmai tanácsadó testület

negyedévente legalább egyszer

Pedagógus közösségek osztályfőnökök jó gyakorlatok hétvégéje csoportvezetők valamely intézményben

országosan évente legalább egyszer, helyi szinten félévente

134


szaktárgyi versenyeken szakmai és kollégiumi műhelymunka munkaközösségek szakmai konferencia intézménylátogatás (szakmai tapasztalatcsere) tantestületek sporttalálkozók

Gólyatábor

Diákközösségek

Szaktárgyi és egyéb versenyek, találkozók Művészeti találkozó Sportversenyek

Honlap


szaktárgyi versenyek, konferenciák alkalmával a szaktanárok személyes találkozója, műhelymunkája évente legalább egy alkalommal, évközben elektronikus kapcsolattatás intézmények közötti megállapodás alapján, lehetőség szerint évente tanév elején egyeztetett naptár alapján, változó helyszíneken évente csapatépítés céljából, országosan minden 9/AJTP-s diák számára Tanév elején egyeztetett versenynaptár alapján Évente egyszer a 9/AJTP évfolyamok számára Tanév elején egyeztetett versenynaptár alapján

folyamatos információáramlást biztosít, szakmai anyagok megosztására ad lehetőséget, hozzájárul a program disszeminációjához

3.2. A program költségvetési tervezése 3.2.1. Az emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek (bérek, bérjellegű költségek, megbízási díjak, járulékok) Pótlékok igazgató, kollégiumvezető, programfelelős, programgazda, osztályfőnök, csoportvezető, szaktanár, gazdasági ügyintéző, adminisztrátor stb. Külső óraadók megbízási díja pszichológus, drámapedagógus, tréner , fejlesztőpedagógus, tánctanár, koreográfus, stb. Egyéb bérjellegű költségek Arany János speciális feladatok ellátása, tanulmányi kirándulások, táborozások, fesztiválok, mérés-értékelés feladatai, toborzás, tanulmányi versenyre való felkészítés, felvételi vizsgáztatás, kollégiumi hétvége, különleges teljesítmény elérését segítő pedagógiai feladatok, illetve nevelési feladatok támogatása, a tehetségtámogató környezet biztosítása stb. Munkaadókat terhelő járulék 135



3.2.2. Dologi kiadások Taneszközök (szótárak, térképek stb.) Nyomtatott termékek (könyvek, folyóiratok stb.) Papír-írószer, nyomtatványok Kis értékű tárgyi eszközök beszerzése (pendrive, flipchart tábla stb.) Belföldi kiküldetés, helyi és helyközi utazás Nem bérjellegű kiadások(üzemanyag költség, autópályadíj stb.) Szakmai szolgáltatások igénybevétele (továbbképzések, felvételi tesztek stb.) Mérés-értékelések elkészítésével összefüggő költségek (szoftver, felmérések stb.) Rendezvényszervezés (szakmai programok, versenyek és fesztiválok stb.) Egyéb anyagbeszerzés (fesztiválok, egyéb rendezvények kellékei, dekorációi stb.) PR költségek (nyomda, videó, honlap fejlesztés stb., pl. beiskolázási tájékoztató) Karbantartás, kisjavítás (fénymásoló gépek, sporteszközök karbantartása, javítása stb.) Egyéb üzemeltetési, fenntartási kiadások (postaköltség, telefon stb.) Adminisztrációs, jogi és pénzügyi szolgáltatások igénybevétele (pl. aláírási címpéldány) Egyéb, más jellegű dologi kiadások (pl. egyesületi tagdíj stb.) 3.2.3. Célcsoport számára biztosított támogatások Véglegesen átadott tankönyvek, munkafüzetek, taneszközök 3.2.4. Intézményi beruházási kiadások, nagy értékű beszerzések Sport-, ill. szabadidős felszerelések beszerzése (kerékpár, hangszer stb.) Képzéshez szükséges infrastruktúra fejlesztésére szánt költségek Keretösszeg: az intézményi éves költségvetési keret max. 10 %-a. A költségvetés tervezésének és teljesítésének nyomon követése érdekében a program könyvelése az összes fenntartónál egységes formában és külön soron történik. Megvalósítási alapelv: a programban a minden tanuló számára alanyi jogon biztosított fejlesztő szolgáltatások mellett motivációs céllal - az intézmény által kidolgozott szempontokat figyelembe vevő - teljesítményhez, érdemhez kötött szolgáltatások is megjelennek. A költségvetési kereten belül az egyes elemek költségeinek meghatározása - az egyéni feltételek és lehetőségek figyelembe vételével - az egyes intézmény kompetenciája.

Záradékok A debreceni Tóth Árpád Gimnázium Pedagógiai Programját az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2017. szeptember 7-én fogadta el. Az elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat 2017. szeptember 4-én. Az elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben véleményezési jogot gyakorolt az iskola szülői munkaközössége 2017. szeptember 6-án. Az elfogadásakor a jogszabályban meghatározott kérdésekben véleményezési jogot gyakorolt az Intézményi Tanács 2017. szeptember 6-án. 136

2017

Recommend Documents