2017. ÁPRILISI GYORSMÉRLEG I. a) Áprilisban a 23 érkezett üggyel szemben csak 19 befejezésünk volt, így az első négy hónapban a 108 érkezett ügy közül 81 zárult le valamilyen döntéssel, 27 ügyben pedig ’csak’ májusban-júniusban születhet meg az eljáró tanácsok döntése. Ezek között 3 olyan ügy van, amiben hiánypótlásra történt a Fogyasztó felszólítása, 1 esetben pedig áprilisról halasztásra került sor. Májusra 22 meghallgatási időpontot jelöltünk ki, 2 esetben pedig írásbeli lebonyolítási lehetőséget ajánlottunk fel a Feleknek, 1 kérelem az utolsó munkanapon érkezett be, annak vizsgálata csak május elején történik meg. b) Termékekkel volt kapcsolatban 11 eljárás, szolgáltatásokkal pedig 8. A termékügyek között a lábbelik most is az első helyre kerültek (3 eset: 1-1 egyezség, ajánlás, illetve hiánypótlást nem teljesítő). Ez utóbbi esetben az a feltételezés, hogy mivel olyan céges vásárlásról volt szó, amikor a vásárló maga is foglalkozik internetes kereskedelemmel (többek között szerepel a cégnyilvántartási tevékenységi körfelsorolásban a lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem is), a helyzet átgondolását követően úgy vélhette a budapesti székhelyű vállalkozás (a vásárló), hogy nem felel meg a kritériumoknak. Kár, hogy nem közölte, hogy miért is nem válaszolt a hiánypótlási felhívásunkra. Ezeken kívül ruhaneművel kapcsolatos internetes vásárlást követő elállás miatt ajánlást hozott az eljáró tanács, csakúgy, mint a főzőlap, illetve egy telefon meghibásodása miatt. A televízióval kapcsolatos ügyben egyezségre jutottak a Felek. Ajánlásra került sor egy műanyag ajtó ügyében (itt a fővárosi székhelyű cég nem működött együtt) c) A szolgáltatási kategóriában csak megszüntetésekre került sor. A csomagszállítással kapcsolatos ügyben szükségtelen volt az eljárás folytatása, mert a meghallgatás előtt, a testületi kiértesítést követően, a csomag ’előkerült’. Idő előtti volt egy telefon előfizetés megszüntetési ügyben az eljárás. d) Az ügyekben 5 esetben került sorra a háromtagú tanácsban való eljárásra, a többiben pedig egyedül eljáró tag döntött. Egyezségre 2, ajánlásra 5 esetben került sor. Elutasítás 2 ügyben volt. 10 esetben került sor az eljárás megszüntetésére, ebből 1 ügyben a Fogyasztó visszavonta kérelmét, 2-2 esetben ’lehetetlen’ volt folytatni az eljárást, illetve egyéb okból szükségtelen volt a folytatás, 1 ügyben nem volt hatásköre a testületnek. 3 olyan eset fordult elő, amikor a megszüntetés azért történt, mert a hiányokat nem pótolta a kérelmező. Az egyezségek, illetve az ajánlások termékszavatossági ügyekkel voltak összefüggésben, ugyancsak a kérelem visszavonás is ebben a kategóriában történt meg. Mindegyik kategóriában volt 1-1 elutasítás, illetve ’lehetetlenség’ miatti megszüntetés is. A hiányokat 2 szolgáltatási ügyben nem teljesítették. e) Közzétételre (www.bekeltetesveszprem.hu), illetve annak előkészítésére a hónap folyamán 1 ajánlás nem teljesítése, illetve 5 nem együttműködő vállalkozás esetében került sor. f) A hónap folyamán 12 esetben fordultak hozzánk (regisztráltan) tanácsért, felvilágosításért. Motor-, használt autó-, traktorvásárlással, tetőfelújítással, lábbeli talpleválásával, illetve a szavatossági igényérvényesítési lehetőségekkel, se javítani, se cserélni nem tudják a táskát, a vételárat meg nem akarják visszafizetni, nagy értékű matrac ’kagylósodásával’, TV falról való leesésével kapcsolatosan is megkerestek bennünket. II. Média megjelenések 2017. április 3-án jelent meg (és azóta olvasható a honlapon is – www.bekeltetesveszprem.hu - a „Média megjelenések” között) az ÜZLET című Napló melléklet. A Békéltető sarokban elsősorban a fogyasztók számára foglaltuk össze az eljárás megindíthatóságával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
III. Megbeszélések, értekezletek 2017. április 20-án 2017. április 25-re (keddre) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága a békéltető testületek hatékony és egységes működésének elősegítése érdekében szakmai egyeztetést hívott össze, a megyei testületi elnökök részvételével. Az egyeztetés kiemelt témája volt a békéltető testületek és fogyasztóvédelmi hatóság közötti kapcsolattartás, a vállalkozásokat a békéltető testületi eljárás során terhelő együttműködési kötelezettséggel, a fogyasztóvédelmi referensi intézménnyel és az online vitarendezéssel kapcsolatos tapasztalatok megosztása, illetve az ajánlások, határozatok és egyéb döntések egységesítésének kérdése. A megbeszélés végén szó esett a testület 2017. évi költségvetéséről is. A minisztérium részéről azon Keszthelyi Nikoletta helyettes államtitkár, Boldizs József titkárságvezető, Ütő Kristóf és Csongrádi Natália vett részt. Néhány általunk kiemelt téma (és a hozzáfűzött kommentünk): Fogyasztóvédelmi hatósággal való kapcsolattartás rendkívül fontos. Legyünk napi kapcsolatban, ne csak a megyeszékhelyen lévővel, hanem a többi járási hivatal illetékesével is. Rendkívül fontos az e-kereskedelem, az ellenőrzési tervükben is kiemelten szerepel, ezért ezekről is folyamatos legyen a konzultáció. A fogyasztóvédelmi referensekkel is legyen rendszeres, és érdemi kapcsolat. (Jeleztem, hogy azért azt is figyelembe kell(ene) venni ezeknél a témáknál, ’feladat meghatározásoknál’, hogy a BT-k nem hivatalok, nem reggel 8-tól fél ötig tartó munkaidőben dolgoznak – hanem sok esetben ’otthon dolgozás’ folyik a részükről.) A vállalkozások együttműködéséről megint sok 'érdekes' vélemény hangzott el, rendkívül sokféle értelmezéssel találkozhatunk még mindig. A lényeg természetesen az, hogy a 2015. szeptember 11. óta hatályos (majd módosított, pontosított) törvényi szabályozásnak rendkívül pozitív az eredménye (megjelenés, érdemi válasziratok, egyezségek, kapcsolatok, stb.) Csak címszavakban néhány – ’egyéb’ kategóriába sorolható – más megyebeli – egyedi megjegyzés, értelmezés: ha nincs még fióktelep sem, de üzlet van, akkor arra is értsük a megjelenési kötelezettséget; ha nem ad a fogyasztóval megegyező egyezségi ajánlatot a vállalkozás, akkor azt bírságoltassuk meg a fogyasztóvédőkkel, mert nem működött együtt; keressük meg a cégbíróságokat és kérjük ki a címeket, stb ne a fogyasztó jelentse fel a vállalkozást, hanem a Békéltető Testület, ha szabálytalan a működése (pl. termék-, egészségügyi bemutatók).
Az online ügyintézésre fel kell készülni. (Ebben az évben ez lesz az egyik sláger téma, az e-kereskedelem miatt.) A honlapunkon is közzétételre került az e-kereskedelemmel kapcsolatos néhány közlemény (Körérdekű tájékoztatások: Tájékoztató az e-kereskedelem egyes szabályairól - Jogsértést elkövető cégeket tartalmazó nyilvános internetes adatbázis)
IV. Példák – esetek A Fogyasztó testülethez küldött beadványában előadta, hogy 2016 tavaszán házaló ügynököktől szóban rendelte meg az új bejárati ajtót a felső ablak cseréjével együtt, a szerződést 2016. május 9-én írta alá. A Fogyasztó ugyancsak ekkor adta át a Vállalkozás részére az első részletet, amely egyben felmérési és szaktanácsadási díjnak minősült. A Vállalkozás 2016. szeptember 21-én szerelte be a bejárati ajtót a Fogyasztó lakásában. Az átadás utáni napokban, hetekben a Fogyasztó egyre több hibát vélt felfedezni az ajtón (az ajtó feletti ablakkeretet nem cserélték ki; az ajtó nyitáskor, záráskor erősen nyikorog; a küszöb hibás; az ajtókeret-illesztések pontatlanok; a rossz beszerelés következtében az ajtókeret több helyen megkopott; az ajtó belső oldalán horpadás van; hangszigetelés hiányában minden zaj behallatszik a lépcsőházból). A Fogyasztó 20176. január 23-án könyvelt küldeményként feladott levélben kérte a kivitelezőt, hogy a hibákat figyelembe véve cserélje ki a selejtes ajtót, azonban levelére nem kapott választ, a Vállalkozás a telefonhívásokat nem fogadta, és vissza sem hívta a Fogyasztót.
A Fogyasztó első körben 20.000 Ft-t, majd szeptember 21-én további 109. 800 Ft-ot fizetett a Vállalkozásnak a bejárati ajtóért, illetve a beépítéséért. A Fogyasztó mellékelte beadványához a vállalkozási szerződés másolatát, amely alapján: „A vállalkozó a termékre vonatkozóan öt év garanciát, míg a szolgáltatásra két év szavatosságot vállal. A vállalkozó a szavatossági időn belül minden olyan hibát kijavít, amely szerelési vagy anyaghibára vezethető vissza.” A Fogyasztó csatolta továbbá az „Átvételi nyilatkozat és garanciajegy” tárgyú dokumentumot, amely szerint: „A munka 1 év szerelési és beállítási, illetve 5 év anyag garanciával jár.” A Vállalkozás válasziratot nem küldött, a meghallgatáson részt sem vett, így a tanács a rendelkezésére álló dokumentumok, a Fogyasztó közlése alapján ajánlást hozott, illetve az együttműködési kötelezettség elmulasztása miatt a fogyasztóvédelmi hatóságot e tényről tájékoztatta, és a Vállalkozás adatait a honlapján közzé is tette. A Fogyasztó a kérelmében a következőket adta elő: 2016. április 4-én a vásárolt egy kerámia lapos főzőlapot közel 250 ezer forint értékben. Három hónapos használat után a főző zónában elszíneződött. 2016. július 12-én, a hiba észlelése után azonnal jelezte a forgalmazó felé a hibát. A gyártó szakszervizébe irányították, ahol próbálták tisztítani, majd visszaadták a Fogyasztónak. Pár hét múlva kiküldtek egy szerelőt, aki szétszedte, vizsgálta, fényképezte a terméket, majd közölte, hogy anyagon belül van az elszíneződés. Később egy újabb szerrel próbálták tisztítani, de ez sem vezetett eredményre. Később a szerviz kiállított egy szakvéleményt, miszerint a „felületi elszíneződést beleégett külső szennyeződés vagy az edény anyaga okozhatta.” A termék gyártója a kiértesítésre válasziratában az alábbiakat jelezte: „A rendelkezésre álló adatok alapján a kérelmező a tulajdonában lévő terméket a SZOMSZÉD MEGYE EGYIK SZAKÜZLETÉBEN vásárolta. A GYÁRTÓ KFT. a jelen esetben a fogyasztóval nem kötött szerződést, így a fogyasztónak nem az GYÁRTÓ Kft. ellen kellett volna megindítania az eljárást.” Az eljáró tanács hivatkozva – többek között – a Ptk. 6:168. §-ára – ajánlást fogalmazott meg a GYÁRTÓ részére. „[Termékszavatossági igény] (1) Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek gyártó által történt forgalomba hozatalkor hatályos minőségi követelménynek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. (2) Ezen alcím alkalmazásában gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.”] A Fogyasztó 2016. május 11-én vásárolt egy mobiltelefont egy weboldalról. Körülbelül félévi használatot követően problémák léptek fel a készülék működésével kapcsolatban, többek között: folytonos újraindulás, anélkül, hogy hozzáértek volna; a képernyő felének időnkénti becsíkozódása; a hívásokat nem mutatta, a hívó felnél kicsörgött, de a telefonjára csak egy sms-t kapott a nem fogadott hívásról, így arra sem volt alkalmas, hogy a fő céljának nevezett funkcióját elvégezze, teljesítse. Ezt a problémát a Fogyasztó 2017. január 03-án jelezte a webáruháznak, erre a célra fenntartott oldalán, akik erre az első levelére nem reagáltak. A Fogyasztó második levelére már válaszoltak, amelyben a webáruház azt kérte tőle, hogy a készüléket küldje el az általuk megadott címre. A Fogyasztó saját költségén 2017. január 13án elküldte a telefonkészülékét a megnevezett címre, ahonnan a szerviztől azt a választ kapta, hogy a készüléken garanciamegvonás történt, külső mechanikai sérülés miatt, a szakvéleményhez pedig olyan képeket mellékeltek, küldtek, amelyeken a telefon teljesen meg van hajolva. A Fogyasztó állítása szerint az ő készüléke az elküldés előtt nem így nézett ki. A Fogyasztó a készülék átvételét követően azonban már be sem tudta kapcsolni a telefont, ezért a Fogyasztónak még módja sem volt leellenőrizni azt, hogy valóban az általa küldött készüléket kapta-e vissza vagy sem. Ezt követően a Fogyasztó felkereste a gyártó külföldi elérhetőségeit, majd panaszlevelet írt a történtekről. A Fogyasztót a levele elküldését követő néhány napon belül megkereste a Vállalkozás magyarországi ügyfélszolgálata, és – arra való hivatkozással, hogy megkezdhessék a panasza kivizsgálását –, azt kérte a Fogyasztótól, hogy küldje meg részükre a készülék számláját, valamint a szerviztől kapott szakvéleményt.
Hosszas várakozás után a Fogyasztó azt a választ kapta, hogy a telefonkészülék külső mechanikai sérülést szenvedett, amelynek következményeként a készülék képernyője betörött. A Fogyasztó erre azt válaszolta a Vállalkozásnak, hogy a képernyő állapota hibátlan, és így felmerült benne az a kérdés, hogy még a készülék állapotát sem ismerik kellő alapossággal azok, akiknek döntenie kellene a garanciális ügyben. A Vállalkozás jogtanácsosa a testülethez küldött válasziratában közölte: A Ptk. 6:168. § (termékszavatossági igény) alapján, vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki. Az Ügyfél által panaszolt készülék IMEI száma alapján megállapítható, hogy a készüléket nem a Vállalkozás, mint gyártó importálta, hanem Németországba importált készülékről van szó. A Vállalkozás ez esetben nem minősül gyártónak, ennél fogva a Ptk 6:186.§ szerinti termékszavatossági felelőssége kizárt a (3) bekezdés a) pont alapján..” A Vállalkozás a meghibásodás okaként a következő tájékoztatást adta: „Fentieken túlmenően kimutatható, hogy a készülék elgörbülését a nem rendeltetésszerű használat okozta. Kizárt ugyanis, hogy gyári körülmények között ilyen görbülés keletkezzen, értékesítés során görbüljön meg a készülék.” Az Ügyfél igényét vitatjuk, azt elismerni nem tudjuk. Javasoljuk, hogy az Ügyfél az igényét közvetlenül annál a kiskereskedőnél érvényesítse, ahol a terméket vásárolta. Az eljáró tanács a dokumentumok, a Fogyasztó írásbeli és szóbeli előadása, továbbá a csatolt bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Fogyasztónak a termék garanciaidőn belüli kijavítására, vagy cseréjére irányuló igénye alapos, ezért ajánlást fogalmazott meg. A Fogyasztó, még 2013. december 12-én, a Vállalkozás egyik üzletében vásárolt egy szőnyeget, közel 50 ezer forintért. 2016. október 05-én az üzletben bejelentette, hogy a szőnyeg meghibásodott, amit a felvett jegyzőkönyvben a Fogyasztó bejelentésének megfelelően így rögzítettek:„a szőnyeg egyik használt oldala elvesztette színét”, és ezért cserét illetve levásárlási lehetőséget kért. A bejelentést követően tartott helyszíni vizsgálat után a minőségi kifogást megalapozatlannak tartották, mert a Vállalkozás álláspontja szerint egyrészt a kialakult ’foltosság’, nem gyártási hibából adódott (szennyeződés), másrészt pedig a szavatossági igényérvényesítésre nyitva álló határidő is eltel. A Fogyasztó ezzel nem értett egyet. Jelezte, hogy több olyan szőnyege van, amelyek évtizedek alatt sem vesztettek a színéből, és szerinte 3 évig jótállást kell vállalnia a vállalkozásnak. (Az eljáró tanács megjegyzése volt, hogy: a Vállalkozás leveleiben - helytelenül - „kötelező jótállás”-ról szól a szöveg, de sem a gyártó, sem a forgalmazó nem állított ki ’jótállási jegyet’, ezért a fő szabályt alkalmazva, a szőnyegek esetében ’csak’ szavatossági’ igényről lehet szó.) A szavatosság időtartamát a Polgári Törvénykönyv határozza meg. A fogyasztói szerződések esetében ez, az általános szabályoktól eltér, és a vásárlás idején hatályos 1959. évi IV. törvény – két évben határozta meg az érvényesíthetőséget. Ez (a két éves határidő) viszont e vonatkozásban – itt a fő szabályt jelenti. Csak kivételes esetekben van lehetőség a 3 éves határidőben való érvényesítésre. Ezt az ’engedélyt’ csak akkor adja meg a törvény, ha a jogosult igényét nem tudta valamilyen menthető okból érvényesíteni. [Ptk. 308/A. §] Az volt az eljáró tanács véleménye is, hogy a szőnyeg ’hibája’ nem egyik pillanatról a másikra jelentkezett, hanem az egy hosszú folyamat eredményeként jött létre, tehát azt észlelni lehetett már sokkal korábban is, amikor még befogadható lett volna az igény. Azt is megjegyezték, hogy egyrészt – ahogy arra a válaszirat is utalt - a ’szőnyeg’ nem tartozott és nem tartozik jelenleg sem az ún. ’tartós fogyasztási’ cikkek közé, másrészt pedig a vásárlást követő hat hónapon túli ’észlelés’ esetében a bizonyítási teher a Fogyasztóra hárul, aki jelen eljárásban a ’ténymegállapítását’ bizonyítékkal nem támasztotta alá A Vállalkozás véleménye az volt, hogy a Fogyasztó a „saját maga által előidézett körülményeket sérelmezi, amiket a rendeltetésszerű használaton kívül eső, azt meghaladó szennyeződések okoztak.” A szőnyeg egyes részein nem láthatóak ilyen ’sérülések’, illetve a Fogyasztó nem csatolt be bizonyítékokat arra, hogy „a termék a vásárláskor, vagy akár jelenleg is gyártói kellékhibában szenvedne.”
A döntésnél arra kellett – többek között – figyelemmel lenni, hogy az adásvételi szerződés a Felek között 2013. december 12-én jött létre, a reklamáció pedig 2016. október 5-én történt meg, és ebben a Felek között nem is volt vita. Alapvető kérdés, hogy ’jótállásért’ (’garanciáért’), vagy ’szavatosságért’ való helytállásról van-e szó az eljárásban. Az eljáró tanács határozott álláspontja, hogy egyrészt azért kell a szavatossági jog érvényesítésének lehetőségét vizsgálnia, mivel a termék semmilyen jogszabályban nincs megjelölve, mint a jótállás körébe tartozó áru, illetve a Fogyasztó sem csatolt be olyan nyilatkozatot, amely valamelyik vállalkozás (akár a gyártó, akár az eladó) általi jótállási kötelezettség vállalásáról szólna. Jótállás vállalására akár a gyártónak, akár az eladónak a jogszabályokban – esetlegesen kötelezően – előírt időtartamon felül, vagy más esetekben is lehetősége van, azonban a jelen termékre vonatkozóan nincs az eljáró tanácsnak arról információja, hogy a Vállalkozás ilyen nyilatkozatot tett volna. A hiba felfedezése után a korábbi szabályozás szerint a Fogyasztó (jogosult) a legrövidebb időn belül köteles a kifogásokat bejelenteni a Vállalkozásnak. A két hónapon belül közölt kifogás még ’kellő időben’ lévőnek tekintendő, azonban a közlés késedelméből eredő kárért a Fogyasztó felelős (307. §, illetve 6:162. §) A szőnyeg állapotának (a hibának) a bejelentése a vásárlást követően csak 34 hónapra történt meg, ezért nincs arra vonatkozóan sem a Fogyasztó által közölt hiteles adat, sem szakértői vélemény, hogy a jelentkező ’hibát’ mennyi idő után lehet(ett volna) már észlelni – vagyis, hogy a ’hiba jellege’, vagy a ’dolog természete’ (az elszíneződés, illetve színtelenedés – csupán a használatból eredő-e; ’túlhordás/használat’ megállapítható-e, mennyi egy ilyen minőségű szőnyeg ’kihordási ideje’) alapján, mikortól lenne lehetséges megállapítani a hibás teljesítést. Mindezekre is figyelemmel az eljáró tanács nem tudta megállapítani, hogy a szavatossági jogok érvényesíthetőségére a törvény által biztosított határidő még nyitva állna. Ha megállapítható is volna, hogy két (vagy a kivételes esetre tekintettel három) éven belüli lett volna a Fogyasztó igénybejelentése, akkor is ahhoz, hogy a Vállalkozás felelőssége fennáll-e, vagy sem, a bizonyítást a Fogyasztónak kellett volna előterjesztenie. [Ezt a Ptk. 305/A. § (2) bekezdésének első fordulata mondta ki (amellyel megegyezik az új Ptk. 6:158. § szabálya is): „Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.” A jelenleg hatályos Ptk. indokolásából: A bizonyítási teher Pp. szerinti főszabálya szerint a hibás teljesítés tényét az ezt állító jogosultnak kell bebizonyítania. A hibás teljesítésből eredő bármilyen joga gyakorlása érdekében a jogosultat terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy a hiba oka a teljesítés időpontjában a szolgáltatásban (a szolgáltatott dologban) megvolt. A releváns időpont a teljesítés időpontja, hiszen a szerződésszegés a hibás teljesítésben áll. Ha utóbb a hiba keletkezésének eredetét, időpontját megállapítani már nem lehet, e körülmény a jogosult kockázatához tartozik. Az anyagi jogi rendelkezések folytán a bizonyítási teher meghatározott esetekben megfordul, és ilyenkor a kötelezettet terheli a bizonyítás, hogy nem történt hibás teljesítés. Ha a jogosult bizonyítja, hogy a szolgáltatásban a rendeltetésszerű használatát érintő, köznapi értelemben vett hiba van, és ennek oka a teljesítés időpontjára visszavezethető, a kötelezett ellenbizonyítással élhet: a szolgáltatás hibája nem minősül hibás teljesítésnek. A kötelezett bizonyíthatja, hogy a szerződésben éppen a köznapi értelemben hibás (értékcsökkent, fogyatékos, használt) dolog teljesítésében állapodtak meg, azaz a jogosult a szolgáltatás hibáját a szerződéskötéskor ismerte vagy azt ismernie kellett.] A reparáció vizsgálatára akkor kerülhetett volna sor, ha a hibás teljesítést meg lehetett volna állapítani az eljárásban. Ennek lehetőségeit a 306. § (1) bekezdése tartalmazza (kijavítás/kicserélés; árleszállítás, elállás), amellyel az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése szintén szinkronban van (pluszként a saját maga általi kijavítás, vagy kijavíttatás). Az eljáró tanács a dokumentumok, a meghallgatás, és a vonatkozó jogszabályok alapján a Fogyasztó kérelmét nem tudta pozitívan értékelni, így nem került sor ajánlás megtételére.
Tájékoztatta a tanács a Fogyasztót, hogy az eljárást lezáró döntése nem érinti azt a jogát, hogy a Vállalkozással kezdeményezheti a kialakult helyzetet ismételt áttekintését. (A Fogyasztó később telefonon bejelentette, hogy a Vállalkozás kártalanította.) Egy lábbeli ügyében (munkavédelmi bakancs) érkezett a Vállalkozástól a kérelem, aminek a lényege az volt, hogy a szállító cégtől azt kérte, hogy a nem megfelelő méretű lábbelit cseréljék ki, illetve ha nincs arra lehetőség, akkor fizessék vissza a vételárat. A vállalkozás azzal utasította el a Kérelmezőt, hogy mivel vállalkozásról van szó, és a lábbelit saját számlájára vásárolta, ezért nem felel meg a Ptk. szerinti fogyasztó fogalmának – tehát nincs lehetősége a szavatossági igényérvényesítés jogával élni. Ezért kereste meg a testületet. Több adat hiányzott a kérelemből, ezért hiánypótlási felhívás kibocsátására került sor. A hiánypótlási felhívásban tájékoztattuk a Kérelmezőt arról is, hogy vizsgálni kell az egyéb előírásoknak való megfelelést is, így többek között azt is, hogy a lábbeli megvásárlása az a Kérelmező „önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében történt-e? [A testület elnöke a nyilvános cégnyilvántartás adatai között azt találta, hogy a Kérelmező Kft. -nél, több, más kereskedelmi tevékenység mellett, a 4772 ’08 Lábbeli-, bőrárú-kiskereskedelem is szerepel egyik tevékenységi köreként.] Az ügyben az eljárás megszüntetésére került sor, mert a kérelmet benyújtó vállalkozás, a hiánypótlási felhívást nem teljesítette. Veszprém, 2017. május 4.
