Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Tanszék
ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR BÜNTETŐJOG C. TANTÁRGYHOZ 2015/2016. tanév II. félév C.
1. A vádlott felesége kórházba került, állapota fokozatosan rosszabbodott, majd végrendelet hátrahagyása nélkül meghalt. A feleség egyedüli törvényes örököse a korábbi házasságból származó fia, aki a hagyatékot a vádlott haszonélvezeti jogával terhelve örökölhette volna meg. A hagyaték 300.000.-Ft értéket el nem érő ingóságokból és a feleség nevén lévő, az ő különvagyonát képező 5.000.000.-Ft értékű családi házból állt. A vádlott a hagyatéki leltár során olyan valótlan kijelentést tett, hogy a felesége végrendelkezett és a végrendelet nála van,, de ekkor még azt nem mutatta fel. Azt ugyanis elhatározta, hogy a hagyatékot saját részére megszerzi. Barátja közreműködésével olyan tartalmú végrendeletet készített, amelyben az elhunyt feleség minden vagyonát a férjére, mint általános örökösre hagyja. A hamis végrendelet dátumaként feleségének a kórházba menetelét megelőző napot tüntette fel és azt két szomszéddal aláírattatta, azt állítva nekik, hogy az a felesége végakaratát tartalmazza és az elhunyt írta. A vádlott az általa aláhamisított névaláírást tartalmazó végrendeletet a közjegyzőnél, mint eredeti végrendeletet bemutatta, amelynek érvényességét a törvényes örökös kifogásolta és polgári perben megtámadta.
2. A gyámhivatal a különélő volt házastárssal, P. G-val közös gyermekek kapcsolattartási ügyében megidézte a terheltet. A felvett jegyzőkönyvből kitűnően a terhelt dr. M. B. gyámhivatali ügyintéző előtt előadta, hogy P. G. alkoholizált, gyógyszereket szedett, s két esetben öngyilkossági kísérlete is volt, mégpedig akkor, amikor a gyermekek is otthon tartózkodtak. Közölte, hogy P. G.-ra mindig jellemző volt a túlzott alkoholfogyasztás. Utalt továbbá arra, hogy szerinte nem tenne jót a gyermekeknek, ha P. G-val találkoznának, ugyanis veszélyeztetve látja gyermekei testi, lelki fejlődését. E - jegyzőkönyvbe foglalt - tényállítások miatt P. G. rágalmazás vétsége miatt feljelentést tett a terhelttel szemben.
3. A terhelt vadászat közben a terepjárójából figyeli az erdőt barátjával. Órákig hiába várnak vadra. Alkonyatkor feltűnik egy őz. A vádlott gyorsan kipattan az autóból, a fegyvert a terepjáró tetejére támasztva a távcsőbe nézve céloz, majd lő. Nem vette azonban figyelembe, hogy a távcső magasabban van, mint a fegyver csöve: a lövedék az autó tetején megpördült és kiszakított egy darabot az utastér takarólemezéből. A kiszakított fémdarab az autóban ülő barátja vállába fúródott, nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket okozva.
4. A vádbeli napon késő este a vádlott odalépett a Váci utcai Édességbolthoz és a kirakatüveget egy fél téglával betörve elvitt onnan egy üveg whiskyt 24.000.- forint értékben. A különleges, biztonsági fóliával ellátott kirakatüveg betörésével pedig 500.000.forint rongálási kárt okozott.
5. A vádlott a nyári konyhában hagyott rövid időre egy mérgező hatású permetezőszert tartalmazó barackpálinkás üveget. A vádlott idős édesapja - akiről a családtagjai, így a vádlott is tudták, hogy gyengén lát és a lakásban rendszeresen szeszes ital után kutat - ezt megtalálta, ebből ivott, és ennek eredményeként halálos mérgezést szenvedett.
6. A terhelt egy Kft. titkárnőjeként dolgozik. Több napi távollét után nekilát felbontani a Kft-nek érkezett leveleket. Utólag észleli azonban, hogy felbontott egy a levélkupacba keveredett, ám egy másik Kft. ügyvezetőjének címzett levelet is. A felbontott levelet továbbítja a címzettnek, ám igyekezete hiábavaló, az feljelenti őt.
7. A 17 éves vádlott egy évvel korábban ismerkedett meg a sértettel, aki 13 éves volt. Kettőjük között kölcsönös vonzalom alakult ki. Egy alkalommal a sértett olyan kijelentést tett, hogy öngyilkos lesz, a vonat elé veti magát. A vádlott a sértettet az öngyilkossági szándékáról csak annyiban beszélte le, hogy arra kérte, ne kövesse el nyomban az öngyilkosságot, hanem majd együtt legyenek öngyilkosok. Néhány nappal később vidékre utaztak a vádlott nővéréhez, itt búcsúlevelet írtak, majd a ház egy külön szobájában együtt töltötték az éjszakát. Másnap reggel a vádlott a magával vitt állatkábító készülékkel az ágyon fekvő sértett homloka közepébe lőtt, aki nyomban eszméletét vesztette. Ezt követően a vádlott újra megtöltötte a készüléket, majd ugyanúgy a homloka középtáján fejbe lőtte magát. Mindketten eszméletlen állapotban voltak, amikor a vádlott rokonai rájuk találtak. A sértett a szakszerű orvosi kezelés ellenére három hét múlva meghalt. A vádlott hasonló sérülést szenvedett, a homloka közepén 3 mm nagyságú kerek csonthiány keletkezett. A műtét után gennyes agyhártyagyulladás alakult ki, amely azonban az orvosi kezelés hatása alatt megszűnt és végül gyógyultan hagyhatta el a kórházat.
8. A vádlott kölcsönkért a barátjától 1.000.000.-Ft-ot azzal, hogy két hónap múlva törvényes kamatokkal együtt visszaadja. A vádlott erről saját kezűleg írt és aláírt átvételi elismervényt készített, amelyet átadott a barátjának, aki azt elzárta a ruhásszekrény egyik belső rekeszébe. A határidő lejárta előtti éjszakán a vádlott behatolt - a külföldön tartózkodó- barátja lakásába, felfeszítette a ruhásszekrényt, majd onnan elvitte az átvételi elismervényt, és azt elégette. A másnap hazaérkező sértett észlelve a lakás állapotát és az elismervény eltűnését, feljelentést tett a vádlott ellen lopás bűntette miatt.
9. A vádlott személyszállító kisiparos, aki az általa vezetett személygépkocsiban utasként szállította a sértettet. A sértett a fuvardíjat kifizette, de számlát kért. Erre a vádlott közölte vele, hogy takarodjon az autóból. Mivel a sértett nem volt hajlandó elhagyni az autót, a vádlott kinyitotta a sértett felöli ajtót és megpróbálta őt kitolni az autóból. A sértett a jobb kezével visszahúzta az ajtót, de azt nem csukta be. Ekkor a vádlott egy 22 cm pengehosszúságú konyhakést szegezett a sértett nyakához és azzal fenyegette a kiszállásra. A sértett nagyon megijedt, de egy hirtelen mozdulattal kiütötte a kést a vádlott kezéből és kiugorva az autóból elszaladt.
10. A vádbeli napon délután a terhelt, felesége és ismerősei társaságában, szeszes italt fogyasztott, és ezt követően, 20 óra körül indult az általa vezetett gépkocsival felesége és unokája társaságában közútnak nem minősülő erdészeti földúton a lakására. Ebben az időben a rendőrkapitányság állományába tartozó K. T. rendőr törzsőrmester és L. F. rendőr őrmester K. község belterületén, a főúton teljesített szolgálatot. Szolgálati gépkocsijukkal a főútra betorkolló földúton úgy álltak le, hogy elzárták annak lehetőségét, hogy arról ellenőrzés és megállás nélkül az útra bármilyen gépjármű behaladhasson. Terhelt az általa vezetett gépkocsival 20 óra 15 perckor ért a rendőrök autója mögé, ahol megállni kényszerült. A rendőrök igazoltatták, majd ittasságát észlelve alkoholszondát alkalmaztak, amely fűzöldre színeződött. A rendőrök a terheltet vérvételre előállították, a vérvételre 21 órakor, majd 21 óra 30 perckor került sor. A vérvizsgálat eredménye szerint terhelt vérében 1,94-1,98 ezrelék alkohol volt, ami közepes fokú alkoholos befolyásoltságot eredményezett.
11. A vádlottat idegileg is megviselte az a körülmény, hogy a családi élete megromlott és bosszúból azért, mert a felesége elhagyta egy permetező anyagból 1 litert a közelben lakó sógora (ahol ekkor a vádlott családja is élt) kútjába öntött. Másnap a család tagjai észlelték, hogy a csőkútból folyó víz zavarossá és rendkívül kellemetlen szagúvá vált, ezért azt sem ívásra, sem tisztálkodásra nem használták, hanem a szomszédból hozták a vizet. A vádlott két nappal később a korábbi cselekményét megismételte. Másnap a házban lakók észlelve, hogy a víz még zavarosabbá és igen kellemetlen szagúvá vált, vízmintát vettek és azt a helyi hatósághoz vitték, ahol megállapították, hogy a kút vize a permetező szer egyik összetevő anyagát képező, literenként 10 mg Dimetoátot tartalmaz, amely a heveny mérgezési szintet elérte. A ház lakói két hónapon át nem tudták használni a kutat, annak mérgező anyagot tartalmazó vize miatt.
12. Az erősen ittas terhelt a vádbeli napon a 15 éves leányával a lakásukon tartózkodott. Arra kérte a lányát, hogy születésnapja alkalmából csókolja meg. Ezután kihasználva az alkalmat, nemi vágyának a felkeltése érdekében a lányát magához szorította, szájon csókolta és megfogta a mellét. A leánynak azonban sikerült kiszabadulnia a fogságból és a történtekről tájékoztatta a testvéreit. Ezt követően –most már testvérei tanácsára- a leány visszament a lakásba, s ekkor a terhelt megismételte az előbbi cselekményét és a leánya pulóvere alá is megpróbált benyúlni. A további „közeledést” gyermekeinek a megjelenése miatt hagyta abba. A sértettnél az eset kapcsán családi problémából adódó depresszív, neurotikus tünetek léptek fel.
13. A vezetői igazolvánnyal rendelkező terheltek személygépkocsival haladtak. A járművet az I. r. terhelt vezette, mellette, mint utas ült a II. r. terhelt. Az I. r. terhelt folyamatosan előzte az út jobb szélétől 60-70 cm-re haladó motorkerékpárt. Az előzéshez szükséges teljes távolságot az I. r. terhelt nem látta be, mert előttük egy ismeretlen személygépkocsi előzött egy tehergépkocsit, ezenfelül még egy jobbra ívelő enyhe kanyar is volt. Az I. r. terhelt az előzés közben nem tért át teljesen a baloldalra, a motorkerékpárt még nem érte el járműve, amikor előttük az előzés már lezajlott és feltűnt egy szembejövő személygépkocsi. Ekkor a II. r. terhelt a kormányt félrerántotta és a motorost az útról lelökte. Így elkerülte az egyébként mindenképp bekövetkező frontális ütközést. A szakértői vélemények szerint a frontális ütközés nagy valószínűséggel minden résztvevő halálát eredményezte volna. A motoros kulcscsont törést szenvedett.
14. Az ittasnak látszó fiatalembert nem engedték be egy szórakozóhelyre. Ezen feldühödve ütni és rugdosni kezdte a bejárati üvegajtót. A kiérkező rendőr igazoltatni akarta őt, ám mivel szemtelenül válaszolt a rendőr kérdéseire, a rendőr arcul ütötte. A fiatalember viszonozta az ütést, nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozva ezzel a rendőrnek.
15. A terhelt kisegítő iskolában végezte az általános iskolát, ismeret-ingerszegény környezetben nevelkedett, hátrányos körülmények között nőtt fel. Egy hulladék felvásárlónak az udvarán akkumulátorokból ólmot olvasztott, és az ólmot tömbösítette. Tudta, hogy a forró ólom égési sérüléseket okoz, de azt nem, hogy az ólompor, és annak gőze mérgező, a talajba kerülve károsítja a környezetet, és az emberi szervezetre is komoly hatással van, halált is okozhat. Az ólom olvasztást később saját háza udvarában végezte hónapokon keresztül. A környéken többen is foglalkoztak ólom olvasztással, de sem ők, sem a hulladék felvásárló, akinél e tevékenységet kezdetben hónapokon keresztül folytatta, nem figyelmeztették a káros hatások lehetőségére. Az ólompor bekerült a talajba, károsítva azt. A terhelt kezén és ruháin keresztül az ólompor bekerült a saját és a családtagjai szervezetébe is: legkisebb gyermeke meghalt, a három és négyéves gyermekei pedig nyolc napon túl gyógyuló, a terhelt és felesége nyolc napon belül gyógyuló ólommérgezést szenvedtek.
16. A sértett-amiért a vádlott nem engedte őt tovább játszani- dühében az egyik asztalon levő üveg hamutartót, majd pedig az egyik játék automatát a földhöz vágta. A vádlott kérte, hogy hagyja abba a rongálást, de a sértett a cselekményét folytatni akarta. Ekkor a vádlott megragadta a sértett két karját, és dulakodni kezdtek, ennek során a vádlott ököllel több ízben erőteljesen arcul ütötte a sértettet, aki az ütés következtében hanyatt a földre esett, és a tarkója a padlón levő burkolat kiszögellésébe ütődött. A vádlott a földön nem mozduló sértettet próbálta élesztgetni. A kiérkezett mentők a sértett halálát állapították meg.
17. A vádlott a reális lehetőségek számbavétele nélkül elhatározta, hogy vállalkozói engedélyt vált ki, bár az üzleti tevékenységhez szükséges alapvető ismeretei nem voltak, állandó lakással, telephellyel nem rendelkezett, nem ismerte a piaci viszonyokat, az induláshoz szükséges minimális tőkével sem rendelkezett, raktára, szállítóeszköze, vevőköre nem volt. A vádlott vállalkozói igazolványa kávé, palackozott szeszesital, üdítőital és divatáru árusítására vonatkozott. Telephelyül édesanyja lakását és volt élettársa lakását jelölte meg. Bélyegzőt csináltatott, számlát nyitott, amelyen azonban pénz nem volt. Az igazolvány birtokában a vádlott olyan gazdálkodó egységeket keresett meg, amelyek hajlandóak voltak hitelben, 1-20 napos fizetési határidővel az árut kiadni. Készpénzért soha nem vásárolt. A hitelbe vásárolt árut – esetenként áron alulkülönböző kereskedőknek értékesítette. A vásárolt áru ellenértékének befizetése a vásárláskor nem állt szándékában. A vádlott nyolc különböző vállalattól és gazdálkodó egységtől vett át hitelben összesen 2.732.092.- forint értékben árut azzal, hogy legfeljebb 20 napon belül kifizeti a vételárat. A vádlott az árut értékesítette, a vételárat azonban egyetlen esetben sem fizette ki. A hozzá befolyt összegből mintegy 500.000.-forintot költött szórakozásra, kb. 200.000.-forintot ruházkodásra, 3-400.000.-forintot gyermekei ruházkodására és kb. 100.000.-forintot megélhetésre.
18. A fuvarozással foglalkozó sértett szállítást vállalt a saját lovas kocsijával a vádlottaktól. Útközben a II. r. vádlott felvetette, hogy menjenek egy közeli kiskocsmába. A kocsma közelében azonban a sértet meggondolta magát és közölte a vádlottakkal, hogy ő már eleget ivott, nem megy tovább és vissza akarta fordítani a szekerét. Ekkor a II. r. vádlott többször odakapott a gyeplőhöz, amelyet a sértett tartott. A sértett nem engedte, hogy a II. r. vádlott a gyeplőt megszerezze, mire az I. r. vádlott is oda-odakapott a gyeplőhöz, így akarták megakadályozni, hogy a sértett visszafordíthassa a szekerét. Az I. r. vádlott eközben az ostort kézbe véve rávágott a lóra, amely megvadult és emiatt, valamint a gyeplőrángatás következtében a szekér irányíthatatlanná vált. A gyorsan haladó lovas fogat a községbe érve az úttest szélén lévő sóder-halomra ráhajtott és emiatt megbillent. A bakon középen ülő sértett és a mellette kétoldalt helyet foglaló vádlottak ennek következtében az úttestre estek, míg a fogat tovább haladt. A baleset következtében a sértett olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítás után meghalt. A vádlottak könnyű sérüléseket szenvedtek.
19. Az italozó életmódot folytató vádlott egész napos italozás után amiatt bántalmazta feleségét, mert az nem fogott hozzá haladéktalanul a vacsora főzéséhez. Az asszony védekezése közben a vádlott szájába kapott, ekkor az indulatos vádlott kiszaladt a lakásból, magához vett egy vasvillát, hogy azzal megverje a feleségét. Távolléte alatt a felesége az egy hónapos csecsemőt szoptatás végett a karjára vette. A vádlottnak a szobába visszaérkezésekor a felesége az ágynak az ajtóhoz közeli szélén ült. A vádlott a két kézre fogott vasvillát az alacsony mennyezetű szobában oldalirányba megemelte, hogy a villa lapjával feleségét hátba vágja. A sértett elhajlással védte ki az ütést, a vasvilla azonban a csecsemő fejét érte. A közepes erejű ütés következtében a kisgyermek keményburok alatti vérzéssel és agyrázkódással járó koponyacsonttörést szenvedett. A sérülései miatt életveszélyes állapotba került gyermek halálát a gyors és szakszerű műtéti beavatkozás hárította el. A sérülés tényleges gyógytartama 3 hónap volt. Nagy a valószínűsége, hogy a sérülés távolabbi következményeként a gyermeknél epilepsziás rohamok lépnek fel.
20. A terhelt úgy döntött, hogy lakóhelyét az autópályának a városon átvezető szakaszán keresztülvágva közelíti meg. Ezért átmászott az autópályát lezáró másfél méteres kerítésen és átvágott az egyik félpályán. A középen található mintegy 2 méteres zöldsövényen átbújva lelépett a másik félpályára, nem észlelve, hogy több autó is közeledik. Az abban a sávban az előírt 80 km-es sebességgel közlekedő autó vezetője csak féktávolságon belül észlelte az előtte mozgó alakot és ezért félrerántotta a kormányt. A hirtelen manőver következtében nekiment a mellette közlekedő személyautónak, amely viszont a szalagkorlátnak vágódott és felborult. Ez utóbbi személyautó két utasa a helyszínen életét vesztette. A terheltről megállapították, hogy 2,4 ezrelékes alkoholos befolyásoltság alatt állt.
21. A terhelt a vádbeli napon 10 óra körül érkezett haza személygépkocsijával. Gépkocsiját a házas-ingatlanhoz bevezető hídon állította le, a jármű motorja működött. A kert kapuját a terhelt házastársa és az ott tartózkodó szomszédasszony nyitották ki, majd mindketten megálltak a nyitott kapu közelében. Ekkor a terhelt a gépkocsi vezetését átengedte a 13 éves gyermekének, aki a vezetőülésen helyet foglalva a járművet elindította. A járművezetésben gyakorlatlan gyermek a kuplungot hirtelen engedte fel, és nagy gázzal is indult, s ezeknek a körülményeknek tulajdoníthatóan a hirtelen meglendült személygépkocsi - melyet a gyerek és a jobb első ülésen helyet fo9glaló terhelt is kormányozott – elütötte a kapu mellett álló asszonyokat. A baleset során a terhelt felesége 8 napon belül, míg a szomszédasszony a bal combcsont törésével járó kb. 90 nap alatt gyógyuló sérülést szenvedett el. Ez a sérülés a térdízület mozgáskorlátozottságában megnyilvánuló 10 %-os rokkantságot is eredményezett.
22. A 79 éves sértett az autóbusz-megállóhoz ment, hogy az autóbusszal a lakására utazzék. A járdán, az úttest szélétől kb. 50 cm-re állt meg. A vádlott mindkét kezét vállmagasságba felemelve a sértettet erőteljesen meglökte, aki ennek következtében a megállóba beálló, a lökés pillanatában kb. 10-11 méter távolságra levő autóbusz elé esett. A sértett a mellkasfal 8 napon belül gyógyuló sérülését szenvedte el, fennállt azonban a halála bekövetkezésének a reális lehetősége is. Ha a 25 km/óra sebesség mellett a gépkocsivezető 0,2 másodperccel később határozza el magát az állóra fékezésre, vagy a számításba vettnél akár csak kevéssel nagyobb sebességgel érkezik a baleset közvetlen térségébe, az autóbusz első kerekei elháríthatatlan módon rágördülnek a sértett testére. A sértett súlyos- reálisan számításba jövő- végzetes sérülése csupán a gépkocsivezető rögtönös cselekvésének, illetve a körülmények véletlen és szerencsés alakulásának tulajdonítóan nem következett be.
23. A hivatásos katona vádlottak az alegységük elhelyezési körletének hálótermében tartózkodtak, és itt beszélgetés során elhatározták, hogy honvéd katonatársukat korábbi magatartása miatt „megleckéztetik”. Ezt követően a sértettet a hálókörletbe hívták, őt közösen megragadták, az egyik ágyra lenyomták, és ott lefogva tartották. Felsőtestén a zubbonyát felhúzták, majd a II. r. vádlott a hasát csókolgatni kezdte, és az I. r. és III. r. vádlott a tiltakozó sértett nyakát több helyen kiszívta. Ezután a vádlottak a sértettet elengedték. A cselekmény elkövetésének nemi célzata nem volt. A sértett a cselekmény következtében a nyakán elöl és kétoldalt összesen 3 db. vérbeszűrődéses jellegű lágyrész sérülést szenvedett el, amely sérülések 8 napon belüli gyógytartamúak voltak. A sértett fogvatartása kb. 20 percig tartott.
24. Az I. rendű terhelt társával, a II. rendű terhelttel együtt megjelent a sértett lakásánál 23 és 24 óra között. Miután a sértett kinézett az ajtón lévő kisméretű ablakon, az I. rendű terhelt közölte vele: „gyere ki, mert ha nem jössz ki, én bemegyek.” Majd be is nyúlt az ablakon, és megkísérelte megfogni a sértettet, rajta keresve egy másik személyt. Miután a sértett a felszólításnak nem tett eleget, a terheltek az ajtót - lenyomva annak kilincsét - kinyitották. A sértett felkapcsolta a villanyt, és kiabálni kezdett, hogy „kapni fognak”, ha nem mennek el, majd az ajtót visszacsukta. A terheltek észlelték, hogy a lakásban többen vannak, ezért elszaladtak.
25. A terheltek házastársak. A II r. terhelt a sértettre támadt, ököllel megütötte a fejét, majd megrugdosta a hátát és a mellét. Eközben az I. r. terhelt megpróbálta a férjét csitítani. A sértett a bántalmazástól 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett a fején, az arcán, az orrán és a jobb mellkas felett. A sértett ismeretlen tettes ellen tett feljelentést könnyű testi sértés vétsége miatt. A sértett feljelentése alapján büntető eljárás indult a II. r. terhelt ellen, és a nyomozás során tanúként hallgatták ki a feleségét. Az I. r. terhelt a mentességi jogára történt megfelelő kioktatás után úgy nyilatkozott, hogy vallomást kíván tenni, majd a hamistanúzás törvényes következményeire figyelmeztetés után vallomásában valótlanul azt adta elő, hogy nem a férje, hanem ő bántalmazta a sértettet. Az I. r. terhelt azért tett hamis tanúvallomást, mert férjét akarta menteni. Attól tartott, hogy a férjével szemben elrendelik a korábbi felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását is.
26. A terhelt egyik éjszaka észlelte, hogy egy általa látásból ismert személy betör egy kirakatot, gyorsan összeszed néhány tárgyat a kirakatból, majd közvetlenül az üzlet mellett található kitört pinceablakon keresztül elrejtőzik a pincébe. A néhány perc múlva a helyszínre érkező rendőrjárőr már senkit nem talál ott. A terhelt nem szólt a helyszínen tartózkodó rendőröknek, hogy az elkövető a szomszéd pincében rejtőzködik. Másnap megkereste az elkövetőt, elmondta, hogy tudomása van róla, miszerint az éjszakai betörésnek ő a tettese és hallgatásáért 20.000.- forintot kért.
27. A vádlott férjének italozó magatartása miatt gyakori volt közöttük a vita és a nézeteltérés. A vádbeli napon a férj (a sértett) az éjszakai órákban erősen ittas állapotban tért haza lakásukra, ahol a vádlott már aludt. A vádlott arra ébredt fel, hogy a sértett a konyhában zörög. A vádlott és a sértett között vita támadt, amelynek kapcsán a vádlott szóvá tette a sértett ittas állapotát. A sértett ekkor két-három alkalommal arcul ütötte a vádlottat, aki ekkor a kezében lévő késsel - amivel előzőleg evett- egy alkalommal megszúrta a sértettet. A szúrás következtében a sértett a bal mellkas felszínén 1 rendbeli szúrt sérülést szenvedett el. A kialakult vérvesztéses állapotra figyelemmel a sértet sérülése közvetlenül életveszélyes volt és életét csak a szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg.
28. A vádlott élettársi kapcsolatba lépett a sértett feleségével. A vádbeli napon a sértett felkereste a már különélő feleségét, hogy megtudakolja, van-e remény a házastársi kapcsolatuk visszaállítására. Ez alkalommal a sértett találkozott a vádlottal, de csupán köszöntek egymásnak. Nem sokkal ezután a sértett kerékpárra ülve eltávozott, és a vádlott gépkocsival ugyancsak elindult, hogy meglátogassa az édesanyját. Visszafelé jövet a vádlott a kora délutáni órákban észrevette a vele szemben, az úttest menetirány szerinti jobb oldalán haladó sértettet. A vádlott a gépkocsit balra kormányozva átlépte a felezővonalat és mintegy 50-60 km/óra sebességgel a sértett felé haladt. A sértett a kerékpár kormányát jobbra fordítva az útpadkára, illetve az emellett levő füves területre hajtva igyekezett menekülni és az összeütközést így sikerült elhárítani. A sértett a füves részre esve 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, a vádlott pedig tovább hajtott, majd miután tudomás szerzett arról, hogy a rendőrség keresi, önként jelentkezett.
29. A vádbeli napon a vádlott nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztott és a sértett lakásához ment. Itt is folytatta az italozást, majd szóba hozta az együttélésük törvényesítését és a sértett házának tartási szerződéssel a saját nevére történő átíratását. A sértett ekkor közölte, hogy erre már nincs mód, mert mással kötött tartási szerződést. A kialakuló veszekedés során a vádlott anyagi követelésekkel lépett fel, mire a sértett közölte, hogy megszakítja a kapcsolatukat. Ekkor a vádlott a sértett nyakát megragadta, megszorított és fulladás következtében kb. 2 perc múlva bekövetkezett a sértett halála. Amikor a vádlott észlelte, hogy a sértett meghalt, betakarta, majd ezt követően kifeszítette a ruhásszekrény ajtaját és pénzt keresett. Talált egy 200.000.-Ft értékű bemutatóra szóló betétkönyvet, valamint egy gyűrűt és egy nyakláncot, összesen 20.000.- Ft értékben. E tárgyakat a vádlott magához vette és a házból elment.
30. A terhelt felfigyelt arra, hogy egy férfi kerékpárját a falhoz támasztja, majd betér a boltba. Ekkor megszólította a téren játszadozó 12 éves tanulót és arra hivatkozva, hogy meg akarja viccelni barátját, aki most támasztotta le biciklijét az italboltnál, felkérte arra, hogy hozza el a biciklit az italbolt elől a sarokig és ott adja át neki. Ezért 100,.Ft-ot ígért a kisfiúnak. Az így megszerzett kerékpárt a város másik részén levő műszaki bizományiba vitte, abban a reményben, hogy ott értékesíteni tudja. A műszaki bizományi előtt 15.000.- Ft-ért kezdte árulni a kerékpárt, majd 10.000.-Ft-ért eladta.
31. A telekszomszédok viszonya rendkívül feszült, kölcsönösen feljelentették egymást birtokháborításért. A legutóbbi feljelentésért bosszút állva az elkövető éjszaka a víz felől megközelítette a közvetlenül a Duna parton fekvő telket és a szomszédnak a horgász stégnél kikötött motorcsónakját eloldotta. A motorcsónakot a Duna folyása elsodorta. A csónak soha nem került elő, forgalmi értéke 178.000.- Ft. volt.
32. A vádlott és a sértett az italbolt előtt, az utcán találkozott össze, amikor is közöttük – egy korábbi lakásügy kapcsán – vita támadt. Ennek során az indulatossá vált sértett ököllel két, közepes erejű ütést mért a vádlott arcára, aki mindkét ütés után a földre esett. A második ütést követően a sértett –azért, hogy segítsen - a felállni igyekvő vádlott felé lépett, ám a vádlott úgy vélte, hogy a sértett újból bántalmazni akarja. Ezért bal kezével viszont előkapta 14 cm hosszúságú tőrkését, s azzal – közepes erővel – a sértettet hasba szúrta. A kés pengéje – 10 cm hosszúságú szúrcsatornát eredményezve – elérte a májat és átszelte a jobb vesét is. A sérülés közvetlen életveszéllyel járt és – mivel a jobb vesét el kellett távolítani – maradandó fogyatékosságot eredményezett.
33. A terhelt írásban megállapodott a 21 lakásos társasház közös képviselőjével abban, hogy a társasházhoz tartozó 21 lakás mindegyikébe beszerel egy-egy vízmérő órát. A vízórák és tartozékaik beszerzése címén lakásonként 5.000.- Ft, munkadíjként pedig 1.000.- Ft illette volna a terheltet. Ezek után a közös képviselő a lakóktól beszedett összesen 136.000.-forintot, és ebből 105.000.- forintot átadott a terheltnek abból a célból, hogy ezen a vízórákat vásárolja meg, ezt követően pedig a munkákat kezdje meg. A lakásonkénti 1.000.- forint munkadíjat csak a munkák elvégzése után kapta volna meg. A terhelt ezek után megkísérelte a vízórák megvásárlását, próbálkozása azonban nem járt sikerrel. Erről azonban megbízóját – a közös képviselőt- nem tájékoztatta. A közös képviselő azonban észlelte, hogy a terhelt nem jelentkezett, a munkákat nem kezdte meg, és több napon át a lakásán sem találta meg őt. Ezek után feljelentést tett ellene a rendőrségen. Amikor a terhelt értesült a feljelentésről, a felvett összeget teljes egészében a saját céljaira használta fel.
34. A vádlott a feleségével és annak barátnőjével élt egy háztartásban. Mivel nem volt pénzük, felvetődött közöttük, hogy a pénzhiány leküzdése érdekében a felesége barátnője –B.V. – egy parkolóban kamionosokkal pénzért közösülni fog. B.V. ebbe beleegyezet, a vádlott pedig vállalkozott arra, hogy a közeli bokrokban figyel és „vigyáz” B. V.-re. B. V. legalább két ízben közösült, illetve fajtalankodott az általa kiválasztott kamionosokkal, melyért ellenértékül 12.000.- forintot és 20 eurót kapott. A pénzt a vádlottnak adta, aki azt az élelmezésükre költötte.
35. A vádlott a városi rendőrkapitányságon bűnügyi vizsgáló, aki munkatársával együtt egy motorkerékpárossal szemben intézkedett. Az intézkedésről jelentést készített, a feljelentést megírta és ezeket, valamint a bevont jogosítványt az íróasztalon hagyta, hogy az iratokat majd a következő szolgálat ideje alatt továbbítsák. A vádlott a vérvételi dobozt a szolgálati helyiség hűtőszekrényébe tette. Másnap a délelőtti órákban az előző éjjel eljárás alá vont személy édesapja a lakásán megkereste a vádlottat azzal a kéréssel, hogy segítsen a vezetői engedély visszaszerzésében. A vádlott a lakásról a rendőrőrsre ment, és a még az asztalon lévő rendőri jelentést, a feljelentést, a vezetői engedélyt, a szekrényből a vérdobozt, valamint a vérvételi jegyzőkönyvet magához vette és a szolgálati helyiséget elhagyta. A vádlott a vezetői engedélyt a tulajdonosának visszaadta, az említett iratokat összetépte és a vérdobozzal együtt eldobta. Mindezek ellenére az ittas járművezetés vétsége miatt az eljárást a hatóság lefolytatta.
36. A
terheltek elhatározták, hogy kirabolják az egyik budapesti postahivatalt. Személygépkocsival a postahivatalhoz mentek, egy ideig várakoztak, majd felvették a szemtájékon előre kivágott sísapkákat és bementek a postahivatal helyiségébe. Ekkor itt csak három postai alkalmazott nő tartózkodott, akik a kiadói ablakok mögött ülve a munkájukat végezték. A belépéskor a terheltek a sísapkákat az arcukra húzták. Az I. r. terhelt megállt a bejáratnál, a II. r. terhelt pedig a 2. sz. kiadói ablakhoz lépett és a mögötte ülő tisztviselőnek azt mondta:” Ide a pénzt!” Ezzel egy időben az ablakon levő beszélőnyíláson át gázspray-vel gázt fújt be; a kilövellő gáz nagyobb része a tisztviselő ruháját és a falat érte. A postai alkalmazott felugrott, hangosan odaszólt a munkatársainak: „Na, futás!”, mire mindhárman bemenekültek és bezárkóztak a hírlapkiosztó helyiségbe. Az alkalmazottak menekülését látva, a terheltek úgy ítélték meg, hogy nem tudnak a pénzhez hozzájutni, és a II. r. terhelt felhívására futva elhagyták a helyiséget, és a gépkocsival elhajtottak.
A postahivatalban ekkor 2,1 millió forint volt, ebből 1,1 millió forint a 2. sz. ablak mögött levő íróasztal fiókjában volt; ezt a terheltek a pult mögé bemenve, a fiók felfeszítésével tudták volna megszerezni. A postai dolgozók elmenekülése előtt egyikük megnyomta a riasztógombot, de a riasztó nem szólalt meg. A postahivatalban az ügyfélfogadó teret a munkaterülettől zárt pultrendszer választja el, átjárási lehetőség nincs; a pultrendszer kb. 1 méter magasságig tömör fából készült, felette 170 cm-ig üvegezett, majd a mennyezetig fából készült rácsszerkezet van kiépítve: az előtérből a pultok mögé csak egy „Belépni tilos” felirattal ellátott, mindvégig zárt ajtón keresztül lehet bejutni; a pult feletti ablak betörésével sem lehet a pénzt tartalmazó fiókokat, illetve a trezorszekrényt elérni; és a II. r. terhelt a helyiség elhagyásakor azt mondta a társának, hogy menjünk, mert hívják a zsarukat.
37. A vádlott a közúton 88-98 km/óra sebességgel vezette tompított fényszóró használata mellett a személygépkocsiját, s mivel a féktávolságot be nem látva közlekedett, hátulról elütötte a vele azonos irányban, az út jobb szélén a kivilágítatlan kerékpárján ittas állapotban közlekedő sértettet. A baleset következtében a sértett olyan súlyos agyzúzódást szenvedett, hogy az életét vesztette. A balesetet követően a vádlott a járművével megállt, abból kiszállt, a sértettet pár méterre megközelítette, majd visszaült a gépkocsijába, és a baleset helyszínéről elhajtott. Mintegy 200 métert megtéve, a sértettet megsajnálta, emiatt a helyszínre haladéktalanul visszatért, és értesítette a mentőket és a rendőrséget. A baleseti vészhelyzetet a közlekedési szabályokat durván megszegő kerékpáros teremtette meg, mert az akadályt a kerékpáros szabályos magatartása esetén a vádlott kellő időben észlelhette volna olyan távolságból, hogy módja lett volna előbb a biztonságos megállásra is.
38. A lopási kísérlet elkövetése után a vádlottat a rendőrőrs tagjai megtalálták és előállították. Az előállításakor a rendőröknek a saját testvére adatait bediktálva igazolta magát. Ezt követően az előzetes letartóztatásának tárgyában bírósági meghallgatáson vett részt. Itt újból a testvére nevét mondta be, és ismét annak a személyi adatai kerültek jegyzőkönyvbe foglalásra. A vádlott testvére egyébként minderről nem szerzett tudomást. A vádlott később feltárta, hogy a személyi adataira vonatkozó állítása nem felelt meg a valóságnak. Elmondta, hogy fivérének az adatait mondta be mindkét alkalommal a jegyzőkönyvbe, és fivérének az aláírását hamisította oda.
39. A sértett és a vádlott barátja a sportpályán leültek egy padra, beszélgettek megkísérelték a régi kapcsolatukat felújítani, de a békülési kísérlet nem járt eredménnyel. Eközben az általuk elfoglalt padhoz érkezett vádlott, aki azt mondta a sértettnek, hogy beszélgetni szeretne vele. A sértett beleegyezett, hogy kettesben maradjanak és beszélgessenek. A vádlott szexuális kapcsolatot szeretett volna létesíteni a sértettel. Megcsókolta és arra kérte, hogy feküdjön le vele. A sértett közölte a vádlottal, hogy nem hajlandó vele lefeküdni. A vádlott ezután a padon ülő sértettet vállánál fogva hanyatt fekvő helyzetben lenyomta a pad ülő részére úgy, hogy a sértett lába összezárva a földön volt; ezután a vádlott ráfeküdt a sértettre. A sértett többször lelökte magáról a vádlottat, aki újból és újból ráfeküdt, megpróbálta kigombolni annak nadrágját és azt hajtogatta, hogy közösülni szeretne vele, eközben ütlegelte, a sértett azonban a közösülésre továbbra sem volt hajlandó. A vádlott a sértett visszautasítása miatt megharagudott, zaklatott idegállapotba került, majd több ízben, nagy erővel arcul ütötte a sértettet, amiért az nem közösült vele. A sértett segélykiáltásaira a vádlott barátja és a társaságában levő személy odaszaladt hozzájuk, mire a vádlott a sértett további bántalmazásával felhagyott. A jobb fülsérülés súlyos, 310 napos gyógytartamú volt, a további sérülések 8 napon belüliek voltak.
40. A terhelt a háza közelében lévő lezárt gázcsonkot megbontotta és onnan egy hónapon keresztül lopta a gázt. Egy PB-gázpalack nyomáscsökkentőjét szerelte a csonkra, amivel a gázszolgáltató szakembere szerint robbanásveszélyt idézett elő.
41. A terhelt a nála tartott házkutatás során „mocskos zsaruknak” és „rohadt fakabátoknak” nevezte az ott megjelent nyomozókat. A házkutatás során egy fémvázas golyóstollból átalakított, a szakértő szerint kispuskalőszer kilövésére alkalmas, működőképes csőszerkezetet találtak nála.
42. Az I-II. r. vádlottak előzetes megbeszélés alapján gépkocsival jelentek meg a sértett Kft. gumijavító műhelyénél. Az épületet körülvevő drótkerítést átvágták, a pénztárhelyiség ajtaját betörték és így jutottak el az eltulajdonításra szánt páncélszekrényhez. Ezt a kerítés mellé állított gépkocsiba tették - anélkül, hogy ezt felnyitották volna -, majd a III. r. vádlott lakására vitték, közölve a páncélszekrény eredetét, felkérték „20% munkabér” ellenében a páncélszekrény felnyitására. A III. rendű vádlott lángvágóval megbontotta a páncélszekrényt, ennek segítségével a benne levő 350.000 forintot kivették. A III. rendű vádlottal a lopás elkövetése előtt az I. és II. rendű vádlott nem közölte szándékát, csak utólag. A III. rendű vádlott 70.000,- Ftot kapott a közreműködéséért; a páncélszekrény értéke 200.000 Ft volt.
43. A vezetésben gyakorlatlan terhelt évzáró bankettről indult haza autóval néhány pohár pezsgő elfogyasztása után. Vezetése bizonytalan, többször áttért a szemközti sávba. Erre felfigyelt egy szolgálatban lévő rendőr és intett a terheltnek, hogy húzódjon le az út szélére. A terhelt lassított, majd az utolsó pillanatban pánikba esve úgy vélte, elkerülheti a felelősségre vonást, ha ráijeszt a rendőrre. Ezért hirtelen gázt adott. A rendőrnek az utolsó pillanatban sikerült elugrania, így elkerülve az elütést. Néhány perc múlva feltartóztatták a terheltet. Súlyos ittasság jeleit észlelték rajta. A vérében 0,45 ezrelék alkohol volt.
44. A vádlott a sértettet az útról a szántóföld felé vezető részén a ruhájánál fogva a földre lehúzta, és itt a sértett további bántalmazása közepette letépte róla a nadrágját, és a harisnyanadrágját is elszakítva, nemi szervét közösülési szándékkal a lemeztelenített sértett nemi szervéhez érintette. Eközben azzal fenyegette a sértettet, hogy a nála lévő késsel leszúrja, de kés elővételére nem került sor, valójában a vádlottnál nem is volt kés. Behatolásra azonban a vádlott ittassága miatt nem került sor, ezért a vádlott a sértettre térdelt és nem szervét a szájába tette, hogy próbáljon meg kielégülni. Ez sem vezetett azonban eredményre. A sértett a vádlott bántalmazása következtében a jobb szemgolyó és a szemhéj zúzódásos sérülését szenvedte el, mely sérülés gyógytartama 8 napon belüli, a bántalmazás módjára és helyére figyelemmel azonban súlyosabb töréses sérülés is bekövetkezhetett volna.
Győr, 2016. 02. 04.
Dr. Kovács Gábor PhD. oktatási rektorhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens
