SZOLNOKI FŐISKOLA
ZÁRÓVIZSGA érvényes a
2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben
KERESKEDELEM ÉS MARKETING FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI SZAK
Marketingkommunikáció szakirány
Szolnok
Záróvizsga A Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés végén a hallgató teljesítményének értékelése záróvizsga bizottság előtti záróvizsga keretében történik. A záróvizsga bizottság összetételét a tanulmányi és vizsgaszabályzat határozza meg. A záróvizsga két részből tevődik össze: a szakdolgozat védésből és a szóbeli vizsgából. A hallgató a szakmai gyakorlathoz kapcsolódó, Marketingkommunikáció szakirányához illeszkedő szakdolgozatot készít és azt a záróvizsgán prezentációval (Power Point vagy Prezi formátumban) megvédi. Ezután a záróvizsgán rendelkezésre álló felkészülési idő (15 perc) letelte után szóbeli vizsga keretében ad számot elméleti tudásáról, annak alkalmazhatóságát gyakorlati példákkal alátámasztva. A záróvizsgára történő jelentkezés feltételeit a Szolnoki Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata rögzíti. Az záróvizsga eredményének értékelése az alábbiak szerint történik: Az oklevél minősítése a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag (STA), és a záróvizsga eredményének számtani közepe. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,51-5,00 jó 3,51-4,50 közepes 2,51-3,50 elégséges 2,00-2,50
1. Szakdolgozat A szakdolgozatok témaválasztása és a szakdolgozati tevékenység a szakirány minőségirányítási rendszerének központi eleme. A szakdolgozati témaválasztás, a szakdolgozati és a szakmai gyakorlati tevékenység összekapcsolása, a szakdolgozati munka konzultálási rendszere a Marketingkommunikáció szakirányon úgy van kialakítva, hogy a hallgatók színvonalas szakdolgozatot legyenek képesek megírni. A szakdolgozati tevékenység rendszerének koordinálását az érintett tanszék, illetve a szakirány felelőse látja el. A képzés 3. félévében szeptember 30-ig a hallgatók a Neptun rendszerben szakdolgozati témaválasztási kérvényben a tanszékre benyújtják választott szakdolgozati témájukat és előzetes egyeztetés esetén a témavezető nevét. A hallgatók szakdolgozati témát a szakdolgozati témajegyzékből választhatnak, egyéni szakdolgozati témákat a szakirány felelős engedélyezhet. A szakirány felelős 30 napon belül a Neptun rendszerben értesíti a hallgatókat a téma elfogadásáról vagy elutasításáról, előbbi esetben a témavezető személyéről. Elutasítás esetén a hallgatónak a szakirány felelőssel egyeztetve újabb szakdolgozati kérvényt kell benyújtania az új szakdolgozati téma címével. A képzés 3. félévében gyakorlati jeggyel záró Szakdolgozati konzultáció tantárgy keretében a szakirány felelős tájékoztatja a hallgatókat a szakdolgozat írásával kapcsolatos tartalmi, stílusbeli és formai követelményekről, amelyet 2 óra könyvtár használati tájékoztatás és szakdolgozati témavezetővel egyéni konzultáció követ. A szakdolgozat beadási határidő a tavaszi félévben április 20. az őszi félévben november 30. A szakdolgozatot a témavezető és egy szaktanszéki oktató bírálja el. A bírálók érdemjegyet javasolnak a szakdolgozatra, - ez nem végleges jegy - a két jegyjavaslat, a hallgató szakdolgozat védése és témában bizonyított szóbeli szakértelme alapján a záróvizsga-
bizottság ad egy jegyet a szakdolgozatára. A hallgató a két írásbeli bírálatot megkapja Neptun rendszerben - azokra a záróvizsga során nyílik lehetősége reagálni. 1.1. Szakdolgozati témajegyzék 1. A marketingkommunikáció szerepe a nonprofit szektorban 2. Egy szabadon választott cég marketingstratégiája 3. Új értékesítési formák térhódításának bemutatása Magyarországon konkrét példán keresztül 4. Versenyhelyzet elemzése, bemutatása választott példán keresztül 5. Egy konkrét konferencia- és rendezvényszervező cég marketingtevékenységének bemutatása, elemzése, a piacbefolyásolás lehetséges eszközei 6. Marketingkommunikációs stratégia készítése konkrét termék, cég vonatkozásában 7. Egy vállalat reklámtevékenységének bemutatása, értékelése, elemzése, javaslattétel a jövőre vonatkozóan 8. Induló vállalkozás kommunikációs stratégiájának kialakítása 9. Egy konkrét vállalat /termék/szolgáltatás/esemény reklámkampányának megtervezése 10. Egy szabadon választott vállalat kiállításon, vásáron való részvételének elemzése 11. A kiállítás és vásár, mint komplex kommunikációs helyszín 12. Az eladáshelyi reklámok szerepe - konkrét példán keresztüli bemutatás 13. Marketingkommunikáció eszközei és szerepe a sportban, a kultúra és egészségügy területén. 14. A gyerekek és a média viszonya 15. A mobiltelefon-szolgáltatók marketing és reklám tevékenységének összehasonlítása 16. A társadalmi célú hirdetések és a kereskedelmi reklámok szerepe, jelentősége – konkrét példákon keresztüli bemutatása 17. Médiatudatosság a fiatalok körében, médiahatás a különböző korosztályokban 18. Internet és mobilkommunikáció térhódítása, az alkalmazási területek elemzése 19. Az on-line marketing alkalmazásának gyakorlata hazánkban 20. Az on-line hirdetés szerepe a marketingkommunikációban 1.2. Tudnivalók a szakdolgozat elkészítéséről A szakdolgozattal szemben követelmény, hogy
Valós problémát dolgozzon fel, aktuális témáról szóljon. Önálló munkát tükrözzön, önálló dolgozat legyen (ne egy néhány irodalomból összeszerkesztett, önálló gondolatokat nem tartalmazó iromány). Széleskörű forrásbázisra épüljön (ezek lehetnek könyvek, tanulmányok, cikkek, hírek, de interjúk is). A szakdolgozati témák többsége vállalati kutatást is feltételez, ebből adódóan a témák általánosan nem értelmezhetőek. A dolgozat feleljen meg az írásos művekkel szemben fennálló szigorú szakmai-formai követelményeknek. Terjedelme minimum 30 oldal a bevezetés elejétől az összegzés végéig.
A szakdolgozat formai és további tartalmi követelményei tekintetében segítséget nyújt a Főiskola által kiadott „Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez” kiadvány (szerző: Dr. Fülöp Tamás).
2. Szóbeli vizsga A szóbeli vizsga tételsora két részből (”A” és „B” tételsorból) áll. Az „A” tételsor a Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés szakmai törzsmodul tudásanyagát, míg a „B” tételsor a Marketingkommunikáció szakirány (szakirány specifikus modul) ismereteit kéri számon. A szóbeli vizsgán a hallgató 1-1 tételt húz az „A” és „B” tételből, amely témakörökben tudásáról a felkészülési idő után ad számot önálló és folyamatos felelet formájában. „A” tételsor Kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzés szakmai törzsmodul 1. A kereskedelem helye és szerepe a nemzetgazdaság rendszerében. A kereskedelem makro-és mikroökonómiai funkciói. A kereskedelem szervezetének tagozódása. A hazai kereskedelem átalakulása, koncentráció, többpólusú piaci szerkezet. 2. A kereskedelmi vállalkozás tevékenysége és alapvető jellemzői. A kis-közepes- és nagyvállalkozások a kereskedelemben. A kereskedelmi vállalkozás alapvető gazdasági folyamatai. 3. A kereskedelmi vállalkozás működéséhez szükséges tárgyi feltételek: telephely, az üzlet külső és belső képe valamint személyi feltételek: létszámgazdálkodás és munkakörök. 4. A beszerzés funkciói. A beszerzés szerepe az áruforgalomban. A kereskedelmi vállalatok beszerzését befolyásoló tényezők és hatásuk a beszerzés gyakorlatára. A beszerzés folyamata és tevékenységelemei. A beszerzés elemzése és tervezése. 5. A készletezés szerepe az áruforgalomban. A készlet nagyságát és összetételét befolyásoló tényezők. A készletek elemezésének és tervezésének módszerei 6. Az értékesítés folyamata. Az értékesítés elemzése és tervezése. 7. A marketingkutatás szerepe a vállalkozás tevékenységében. A kutatás tervezése, a kutatás folyamata. A marketingkutatás módszerei, a módszerek fejlődése. A kvantitatív és kvalitatív kutatás lényege, alkalmazásának feltételei. A kutatási eredmények feldolgozása és elemzése. 8. A fogyasztóvédelem funkciói, intézményrendszere, jogi szabályozása. 9. A logisztika főbb területei, a vevőkiszolgálás szerepe a kereskedelmi vállalkozások esetében. A rendszerszemlélet, az összköltségszemlélet és a keresztmetszeti funkció. 10. A logisztikai központok működési elvei, különböző fajtái és szolgáltatásaik sajátosságai. A logisztikai központok szerepe a kis- és nagykereskedelemben. „B” tételsor Marketingkommunikáció szakirány 1. A marketing szerepe a szervezetek tevékenységében. A piac értelmezése, tényezői és szereplői, a piac mérőszámai. A fogyasztói piacok jellemzői, a fogyasztói magatartás modellezése. A szervezeti piac sajátosságai, a szervezetek beszerzési magatartásának modellezése. A célpiaci marketing lényege, tevékenységelemei (szegmentálás, célpiac kiválasztás, pozícionálás) és típusai (differenciálatlan, differenciált, koncentrált). 2. A marketing információs rendszer, a MIR elemi. A marketingkutatás szerepe, a kutatás tervezése, a kutatási terv tartalma. A kutatási módszerek rendszerezése. A primer kutatás tervezése és végrehajtása, az információk feldolgozása, elemzésének leggyakoribb módszerei. 3. A vállalati marketing mix döntések területei: A termékpolitikai döntések rendszere, termékmix és termékvonal döntések. A vállalati árképzést befolyásoló tényezők, árképzési
módszerek. Az árak alkalmazása a gyakorlatban, árengedmények és kedvezmények. A szervezetek értékesítési rendszere, a döntési területek rendszerezése. 4. A marketingkommunikáció szerepe a vállalati arculat építésében és a piaci szereplők befolyásolásában. A marketingkommunikáció eszközrendszere, ATL és BTL eszközök. Az ATL eszközök szerepe és alkalmazása a hazai gyakorlatban. A BTL eszközök szerepének változása a vállalati marketingkommunikációban, a változás okai. Az integrált marketingkommunikáció. 5. A reklámozás, mint a vevők befolyásolásának alapvető eszköze. A reklámozás fejlődése, a változást befolyásoló tényezők. A reklámozás szabályozása (médiatörvény, reklámtörvény, reklámetikai kódex). A médiapiac szerkezete, annak változása, a változás okai. A médiapiac szereplői, piackutató szervezetek reklámügynökségek, reklámeszközök gyártói és kivitelezői. 6. A reklámeszközök tipizálása, a médium kiválasztásának szempontjai. A televízióreklám, a sajtóreklám, a rádióreklám és a közterületi reklám jellemzői (előnyei, hátrányai, alkalmazásának feltételei, reklámozás költségei, alkalmazásuk feltételei). A reklámügynökségek tevékenysége, a szervezet és ügynökség kapcsolata. Az ATL eszközök hatékonyságának mérése. 7. A reklámkampány tervezése, a kampányterv tartalma. A kampány célja, eszközrendszere. A kampány időzítése, dinamikája. A reklámkampány költségvetése. A reklámkampány szervezésének kiemelt kérdései. A kampány elemzése, a hatékonyság mérésének módszerei. A reklámkampányok alkalmazásának leggyakoribb esetei. 8. A sales promotion szerepe a piaci versenyben, az ösztönzés eszközrendszere. A termelő vállalatok SP tevékenységének irányai és eszközei. Az akciók szerepe a fogyasztók befolyásolásában, az akciók tervezése és szervezése. A nyereményjátékok tervezése és szervezésének kiemelt kérdése. Törzsvásárlói rendszerek. Az SP módszerek hatékonyságának mérése. 9. A PR jelentősége a vállalat marketingkommunikációjában. A PR tevékenység irányai. A belső PR eszközrendszere. A külső PR irányai és eszközei. A PR tevékenység tervezése és szervezése, hatékonyságának mérése. A szponzorálás és a PR összefüggései. A szponzorálás szerepe a vállalati arculat építésében. A szponzorálás célja, szintjei, területei. Szponzorálás a gyakorlatban. 10. A személyes eladás szerepe a marketingkommunikációban. A személyes eladás folyamata, az egyes szakaszok jellemzői. A személyes eladás technikái. Az eladószemélyzet ösztönzésének módszerei, a személyes eladással kapcsolatos munkakörök. A személyes eladás tervezése és hatékonyságának mérése. 11. Kiállítások és vásárok jelentősége a vállalati tevékenységben, a tervezés és szervezés kiemelt kérdései. A direkt marketing alkalmazásának előnyei, a direktmarketing módszerei. POS és POP eszközök szerepe a marketingkommunikációban, az eszközök jellemzése. Az on-line marketing, mint a marketing tevékenység sajátos eszköze. Az online marketing fejlődése, alkalmazásának lehetőségei és korlátai.
