2015. május 23-24. Pünkösdi bringatúra Útvonal 1. nap: Sződliget – Vác – Rád – Penc – Keszeg – Ősagárd – Nőtincs – Nógrád – Diósjenő Táv: 44 km; szint: 700 m. Találkozó és indulás: 0800-kor Sződliget Duna-parti kerékpárút. Szállás: Diósjenői kemping. Megjegyzés: ahol tavaly is megszálltunk.
Útvonal 2.nap: Diósjenő kemping – Závoz-nyereg – Király-kút – Királyháza – Kemence patak völgye – Kemence Nagyvölgy Strand – Kemence – Tésa – Vámosmikola – Górhegy – Ipolytölgyes – Letkés – Ipolydamásd – Szob Táv: 62 km; szint: 600 m
Hazautazás Szobról vonattal: 1700, 1800, 1900, 2000, 2100. Megjegyzés: ahogy sikerül. Ládák csak a második napon lesznek: gchubt http://geocaching.hu/caches.geo?id=4142 Láda: 2x10 cm-es es lapkát keress valahol az ismertetőtáblán! ismertet A Börzsöny tavai A hegyvidéken nincsenek természetes eredetű eredet nagyobb állóvizek. A belső területekről ől kilépő patakokat a lankásodó hegylábfelszínek kisebb esésű völgyeiben, néhány településen mesterséges mesterséges gátakkal zárták el, így alakítva ki különböző különböz funkciók ellátására szolgáló duzzasztott, mesterséges tavakat. A néhány természetes eredetű, eredet kisebb léptékűű állóvíz közül - a nagyobb hóolvadások és csapadékosabb periódusok idején - a lefolyástalan területeken megjelenő időszakos szakos tavakat érdemes megemlíteni. Ilyen található pl. a Só-hegy és a Nagy-Sas Sas-hegy közötti nyeregben, a Nagy-réten. réten. Emellett fontos, de antropogén eredetű eredet vizes élőhelyet helyet jelentenek a világháborús cselekmények nyomán kialakult ún. "bomba "bombatölcsérek" is. Bombatölcsérek 1938-ban "Hadi-út" út" épült a Felvidék visszafoglalásához. Több ezer ember dolgozott rajta, s alig két hét alatt elkészült. Ha figyelmesen közlekedünk a Kemencei-patak patak völgyében, akkor jó néhány apró tavacskára bukkanhatunk. "Bombatölcsérek" " ahogyan a helyiek nevezik. 1945-ben ben a front elvonulását követően követ ugyanis, nagy mennyiségűű robbanószer maradt a diósjenői diósjen raktárakban, melyeket a falu védelmében a hegytetőn hegytet n túl robbantottak fel. A hatalmas robbanások színhelyén keletkez keletkező kráterekben kisebb tavak jöttek létre, ahol ma apróbb halak is élnek. A különleges élőhely él lehetőségeit különbözőő békafajok használják ki ki. Az egyik (talán a leglátványosabb és a természet által legkevésbé visszahódított) tó közvetlenül a tanösvény táblája mellett található. Ha továbbhaladtok a tanösvényen, akkor a
N 47° 57,427' E 19° 0,287' 475 m [GCHUBT+bombatölcsér] pontban láthattok egyet,
Gál közelében több, ami néhányy méterre az út mellett van. Ha folytatjátok az utat a másik erdészeti tanösvényen, akkor a Gál-kút egymáshoz rendkívül közel (gyakorlatilag egymásba olvadva) még további 3-4 3 tölcsért találhattok.
N 47° 57,115' E 19° 0,093'
499 m [GCHUBT+2bombatölcsér] Ha útközben megszomjaznátok, ajánlom figyelmetekbe a Gál-kutat. Gál
N 47° 57,114'
E 19° 0,090' 500 m [GCHUBT+Gál-kút]
gcbf08 http://geocaching.hu/caches.geo?id=2348 A 2x10 cm-es, 2 méter magasan lévőő tábla a jelszó mellett tartalmazza tartalmazza a bónuszládára vonatkozó információt is. Ne felejtsd el feljegyezni! Ez a láda a "Források a Börzsönyben" ládasorozat nyolcadik állomása. A sorozat célja, hogy olyan forrásokhoz hívjunk túrázni a Börzsönybe, amelyek érdekesek, szépek, vagy csak kevésbé ismertek a nagyközönség előtt. A forrásról, a környékről A forrás Mátyás királynak állít emléket. A monda szerint Mátyás király szívesen vadászott a Börzsöny rengetegeiben. Vadászat után legszívesebben a róla elnevezett Király-kútnál kútnál pihent meg. Úgyszintén az egyik legkedveltebb királyunknak állít emléket Királyháza és az ottani MOL-kulcsosház kulcsosház kertjében fakadó Mátyás-forrás Mátyás N 47° 59,263' E 18° 58,119' 371 m [GCBF08+Mátyás-forrás]. [GCBF08+Mátyás A hagyomány szerint Beatrix királyné, míg férje a vadat űzte, zte, egy közeli réten sátrak alatt múlatta az id időt udvarhölgyeivel. Királyházáról a Csóványosra vezető P4 jelzés mentén egy kis rétet a mai napig Királyné pallagjának hívnak. hívnak. Akár itt is játszódhatna Tompa Mihály Király kútja című verse... A későbbi korok erdőbirtokosai is előszeretettel őszeretettel szeretettel vadásztak a környéken. Egy ilyen sikeres vadászatnak állít emléket a K Király-kútibérc oldalában található Falkenhausen-emlék. emlék. A tábla tanúsága szerint báró Falkenhausen Ede itt lőtte l utolsó jó szarvasát, egy tizennyolcast 1900 körül.
Gckeem http://geocaching.hu/caches.geo?id=1023 http://geocaching.hu/cache Egy nagyon szép helyre hívlak benneteket kirándulni. Ez egy két pontból álló multi, az első virtuális pont
N 48° 0,798' E 18° 53,596' 205 m [GCKEEM-1] [GCKEEM Kemencén a Kisvasúti
Múzeum bejáratánál található: a bal oldali (nagy)kapu oszlop hány sor tégla magasságú (számjegy)? (lásd segítségnek első els fénykép) A második pont és a láda a
N 47° 57,454' E 18° 54,286' 433 m [GCKEEM-2] ponton van, ott találod a jelszó végét is (írd a
szám után). Egy kis történelem: Kemence 850 éves település. település Első ura a Hunt nemzetség volt. A hagyomány szerint az ebb ebből a családból származó Godó alapította a falut. 1232-ben ben II. Endre a zólyomi uradalmához csatolta, 1293-tól 1293 1945-ig ig az esztergomi érsek birtoka volt. A főúton úton még láthatók a régebbi, a jellegzetes jellegzete felvidéki "hosszú folyásos házak", ilyen a Főő út 244. alatti tájház is. Kiemelkedik a házak közül az 1751-ben, ben, barokk stílusban épült megyeháza (ma iskola), amely Hont vármegye székháza volt 1752-tol 1752 1806-ig. 1858-ban ban romantikus stílusban átalakították. Ugyancsak a XVlll. század második felében épült az új, nagyméretű nagyméret templom és a parókia. Ebből az időbőll maradt fenn az úton járók védőszentjének, véd szentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra is. 1910 és 1912 között készült a kálvária és a Szent Sír, mely a sz szőlőhegy oldalában ldalában helyezkedik el. A Börzsöny völgyeiben egykor 7 kisvasúti hálózat futott, vonalaik összhossza meghaladta a 200 km-t. km t. Ezeket elsősorban els fa, részben kő szállítására építették ki. Mára e vonalak nagy részének csak a helyével találkozhat a túrázó, csupán csupán 4 hálózat 30 km-nyi km vonala maradt fenn, ebbőll is csak 10 km üzemel. A Kemence környéki, 600 mm-es, mm es, egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal nem egészen nyolc kilométere fekszik a helyén. De megvan, és őrzi rzi az egykori egy börzsönyi erdei pályák hangulatát. Rendszeres személyforgalom ezeken a vonalakon sosem volt, csak az erdei munkások utaztak a kisvasúton. A forgalom 1992-ben szűnt nt meg, az eddigre megmaradt 8 km km-es vonalat nem bontották el. 1995-ben a Csarna-patak patak vize viz több hidat, támfalat sodort el, sok helyen alámosta a töltéseket. A Hamuház feletti szakasz összes hídja megsemmisült. Ekkor az Ipoly Erdő Erd Rt. - a biztosító feltételeként - leselejtezte a vasutat. Ezt követte az újabb természeti csapás az 1999-es 1999 árvíz. Ezután szinte a halálból kelt életre a kisvasút. Megváltozott az Ipoly Erdő hozzáállása és a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület a Keskenynyomköz Keskenynyomközű Vasutakért 2000. január 1-vel vel jelképes összegért bérbevette a kisvasutat, múzeumvasút létrehozásának céljából. A felújítás a Kemence-strand Kemence Godóvár szakasszal kezdődött dött (1850 m) és 2000. július 29 29-én én felavathatták az elkészült szakaszt. A vonalon két feltételes megállóhely létesült: Csarnapuszta és Kőrózsa Kőrózsa megállóhely. Szerencsére az építkezések, felújítások nem áálltak le, s ennek eredményeként - többek között - 2003. március 28-án 28 levizsgáztatták a Strandnál lévő felújított állomást és hidat. Ekkortól a mozdonynak Kemence felé nem kell maga előtt előtt tolni a kocsikat, hanem a szerelvény elejére állhat. Ezzel egy id időben felújítottak még egy hidat, azonban a tovább munkálatok - pénz hiányában - igen lassan haladnak. Sőt időközben közben egy igen hosszú szakaszon ellopták a vágányokat is, azonban az üzemeltetők ők és pártfogók töretlen lelkesedése remélhet remélhetőleg lehetővé vé teszi, hogy jövőre hosszabb távon élvezhessük a vasutazás nyújtotta örömöket. Szándékukban áll a vonalat a Feketevölgy Panzióig (a volt Vilati üdülő) üdül felújítani, az eddig átadott szakaszon további javításokat végezni, személykocsit beszerezni (jelenleg csak nyitott kocsik ko vannak, a teljes szerelvény befogadóképessége 36 fő). ő). Folyamatban van több egyéb jármű járm beszerzése is részben a vasútüzem, részben a múzeum részére. A Csarnavölgyi úton található a múzeum, csak hétvégén van nyitva (a jelszó első része leolvasható nyitvatartási nyitv időn kívül is). Innen vagy a kisvasúttal folytatod az utat, vagy gyalog, autóval pedig a Feketevölgy Panziónál lehet parkolni. Onnan a síneket síneke követve a Feketevölgyön végig a Halyagosi Postás házig kell (majdnem) menni. Nem kell átmenni ott már a patakon, irány jobbra fel. Ott a közelben (kb. 50 m az úttól) lesz a láda, egy kb. 70 cm-s, cm lapos, lejtős tetejű szikla alatt, 3 fa által alkotott háromszög kb. közepén. A 3 fa kb. 5-66 méterre van egymástól. A ládában megtalálod a Magyarországi kisvasutak geoláda ide tartozó jelszó részletét is. Esőben, ben, nagyobb csapadék után a terep a patakon való többszöri átkelés miatt nehéz lesz! Valamint es eső után a szalamandrák is előjönnek, vigyázzál rájuk!
Gcteba http://geocaching.hu/caches.geo?id=3063 Szeretnélek elhívni titeket erre a határ menti kis eldugott községbe, ahol is szinte megállt az idő. idő. A kis település magából árasztja a nyugalmat, s remélem ezt ti is megtapasztaljátok. A láda célja bemutatni a települést, és a környezetét. Figyelem: A közút elég rossz minőségű, ő ű, ezért kéretik a fokozott figyelem a balesetek elkerülése végett.
A láda: 1. Pont: A multiláda első pontja, ami nem más mint A Római Katolikus Templom el előtti tti "A templom és a kastély" című cím táblán található baloldali szöveg, első sor névelőő utáni szava (3 karakter). :
N 48° 2,009' E 18° 50,466' 138 m [GCTeba-1] [GCTeba
2. Pont: A világháborús emlékmű. ű. A jelszórész a fels felső táblán, a nevek utáni első sor 3. szava (4 karakter):
N 48° 1,906'
E 18° 50,542' 139 m [GCTeba-2] 3. Pont: A láda, mely a közeli dombon van, egy akácos facsoport közepén szénával takarva. A láda azért került ide, mert szép a kilátás a környékre. A láda 6x12x16 cm-es es konyhai doboz., benne az utólsó jelszórészlettel:
N 48° 1,618' E 18° 51,221' 193 m
[GCTeba-3] Fekvése: Tésa az Ipoly-mente mente legkisebb települése Magyarország és Szlovákia határán, az Ipoly bal partján, a Börzsöny völgyében. Belterülete 61, külterülete 442 hektár. tár. A határ túloldalán Ipolyszakállos és Tésával szemben Lontó található. Északról Ipolyvisk határolja. 2006. július 8-án án sok évtizedes elzártság után, amely visszavetette fejlődésükben fejl désükben a környék településeit, a két falu közt tavasztól-őszig gyalog, kerékpárral párral és lóháton átjárható határátkelőhely határátkel hely nyílott. A schengeni csatlakozás után az átjárás Tésa és Ipolyvisk közt teljesen szabad és egész évben igénybe vehető vehet autóval is.
u/caches.geo?id=4642 Gctdh http://geocaching.hu/caches.geo?id=4642 Láda: A híd bal oldali betonja alatt 11 x 11 x 4 cm-es dobozkát keress. Előzmény A második világháborút követően en a két szomszédos ország közös vízgazdálkodási kerettervet készített, melynek alapján készült el az Ipoly szabályozásának terve a Szob-Ipolytarnóc Ipolytarnóc közötti szakaszra (1975.). A tényleges szabályozási munkák az 1970-es 1970 évektől gyakorlatilag az ezredfordulóig tartottak. 1975-ben 1975 készült el "Az Ipoly-szabályozása a Szob-Ipolytarnóc Ipolytarnóc szakaszon" című cím általános tanulmányterv, melyet, a készítő munkacsoport vezetőjének, vezet jének, Verina Hulinová mérnök asszonynak a neve után, röviden, Hulinováterv néven emlegetnek. Ez 14 duzzasztó megépítését irányozta elő el Szob és Ipolytarnóc óc között. A Duna és Ipolybalog közé ezekből ezekb 11 esett volna. Az új nyomvonalat úgy jelölték ki, hogy a "nyert" és a "vesztett" területek lehetőleg lehetőleg azonosak legyenek, a fo folyó középvonala továbbra is országhatár maradt. A kanyarulat átvágások során az új csatornaszelvényb csatornaszelvényből kitermelt földet a szegélytöltések építéséhez illetve gyakran az eredeti, de a szabályozást követően követ en felhagyott folyómeder betöltéséhez használták használt fel. Emiatt eltűnt nt számos természetes vagy a korábbi munkákból származó mesterséges holtág is. is. A szabályozások utáni szükséges területcserére a 90-es es évek végén került sor. Az Ipoly-folyón Ipoly 1993-ban Ipolytölgyes-Kiskeszinél Kiskeszinél (Malé Kosihy) és TésaTésa Ipolyszakállosnál (Ipeľský ský Sokolec) szlovák állami beruházásként duzzasztóm duzzasztóművek vek létesültek. Az építési munkát mederátvágásban végezték, így a bal parton, Ipolytölgyes és Tésa térségében, a korábbi Ipoly főmeder f meder holtággá alakult. Ezeket, az ágakat a főmeder f kotrásából kikerült anyaggal részben fel is töltötték és erre a természetes jellegű jelleg feltöltődési folyamat mat is "rásegített". Következmény A hatvanas években a folyón végzett szabályozási munkálatok révén, elvágták a folyó amúgy igen gazdaghalállományának gazdag (pl. márna, a menyhal, a paduc és a különféle keszegek) vándorlási útját az alsó szakasz és a felső szakaszon lév lévő természetes ívóhelyek között, melynek következtében az állomány erősen er sen lecsökkent. Napjainkra Ipolydamásd, Hont, Drégelypalánk, Ipolyvece, Őrhalom, Szécsény-Pösténypuszta Pösténypuszta térségében vannak a szabályozásokkal szabályozásokkal nem érintett szakaszok melyek révén képet kaphatunk az Ipoly szabályozások előtti tti állapotáról. A duzzasztók építése és a mederkorrekciók mellett a Hulinova-terv Hulinova terv legfontosabb eleme volt a környező területek ármentesítése is. Ennek érdekében a folyó folyó mentén árvízvédelmi töltések épültek a 100 éves gyakoriságú árhullámokra méretezve. A duzzasztóknak közvetlen befolyásuk van a folyó halállományára is, azáltal, hogy megakadályozzák a halak vonulását. Ebben az esetben a duzzasztóművek vek az ökológiai folyo folyosóként működő folyót egymástól elszeparált szakaszokra vágják. Megállapíthatjuk, hogy az Ipoly szabályozása sok helyütt a korábban meglévő meglév ökológiai folyosó megléte szempontjából károkat, problémákat is okozott. Megoldás A tervezett beruházás során kiegyenlítik lítik a duzzasztóknál lévő lév két méteres szintkülönbséget. A duzzasztó mellett a folyómederben kis medencék lépcsőzetes zetes elhelyezésével a folyómeder "fokozatos" lejtés lejtésűvé vé válik. Az így kialakult kisebb szintkülönbség és a las lassúbb áramlás révén a halak és más vízi élőlények lények zavartalanul vándorolhatnak le, illetve fel a folyón. E program keretében a folyószabályozásból megmaradt holtágak felhasználásával épült meg a duzzasztókat megkerülő megkerülő csatorna, amely lehetővé lehet teszi a halak, illetve egyéb vízi állatok vándorlását. ását. Pozitívum, hogy a hallépcső hallépcs révén a két, korábban levágott holtág "visszakötésre" kerül
a folyóba, ezáltal lassú degradációjuk megáll, a holtágak természetes állapota pedig tovább növeli a folyó, mint élettér biológiai sokféleségét. A munkálatok 2006. október 4-én megkezdődtek. Első lépésben a holtágak felső részén a beeresztő műtárgyak és a természetközeli megkerülő csatornák földmunkája készült el. Év végére elkészültek a vasbeton műtárgyak fenéklemezei, a holtágak szükséges kotrásai 2007. késő nyarára - kora őszére a létesítmények elkészültek, így a Tésa és Ipolytölgyes térségében megvalósult hallépcső és holtág. Sajnos a távlati tervek (pihenő, kemping, tanösvény) még nem valósultak meg; bízzunk benne, hogy ez csak idő kérdése.
Gcgorh http://geocaching.hu/caches.geo?id=1729 14x14x5 cm-es, nem cd barát doboz, egy facsoport ölében. A rejtek egy keskeny "fasorban" található. Ez a fasor választja el a szántóföldet a szőlőstől amit már régóta nem művelnek. A hegy három oldala gyakorlatilag dzsindzsa. A negyedik szántóföld. A várról A Górhegy Nagybörzsöny községtől északnyugatra, kb. 2 km-re fekszik. Három oldalról meredek oldal övezi, a fennsík azonban vele egy magasságban folytatódik. Az egész hegy szőlő, illetve szántóföld. A földművelés erősen megváltoztatta a felszínt, különösen az északnyugati végén, a sáncot szinte teljesen szétmállasztották, nehéz felismerni. Tengerszint feletti magassága 187 m, relatív magassága kb. 50 - 60 m. 1944-ben lövészárok ásásakor 1-1,5 m mélyen, 60 cm vastag kintúr rétegben cserepek kerültek elő. Ugyanekkor került elő egy öntőminta-töredék is, valószínűleg lekerekített sarkú baltáé. A felszínen kevés, őskori edénytöredék található, a hatvani kultúra jellemző, textilmintás díszítéssel. A földsáncot legkönnyebben a Nagybörzsönybe vezető műút kanyarulatából északkeletre kiágazó földúton érhetjük el 1.5 km sétával. A táblát a hegynyelv és a fennsík határán a szántás szélén helyeztük el.
