Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád. Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

Bánk

Nógrádsáp

Berkenye

Nõtincs

Borsosberény

Õsagárd

Diósjenõ

Penc

Felsõpetény

Rád

Keszeg

Rétság

Kosd

Szendehely

Legénd

Tereske

Nézsa

Tolmács

Nógrád

Crew-Pa Kft. RTDM Nonprofit Kft. © 2013

Készült az Innoland Khe. megbízásából.

Szerzõ: Dr. Pitlik László Márta Attila

Grafikai terv:

Q-Print Kft. 2100 Gödöllõ, Remsey krt. 25. Tel./fax: (+36 28) 416 169 • Mobil: (+36 20) 9575 112 E-mail: [email protected] • www.q-print.hu

ISBN 978-963-89702-8-2

Minden jog fenntartva. A mû egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a mûhöz kapcsolódó, az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó/a mû tulajdonosának elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött.

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

Az adatvagyonról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

6

Az elemzés-sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9

Konklúziók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Idõsoros adatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

HORGÁSZ TURIZMUS – STRATÉGIAALKOTÁS

3

BEVEZETÉS A turizmus kapcsán közismert szófordulatok: „rohanó világ”, stressz, ill. elvágyódás, kikapcsolódás, pihenés, természetesség, stb. Statisztikai értelemben ezen jelenségeket többek között az idõmérleg fogalma dolgozza fel részletesen1. Az idõmérlegen belül a szabadidõ eltöltésének egyik változata a horgászat (vö. 15.2 Kirándulás, strandolás, természetjárás, horgászat). Sajnos ez a tevékenység nem értelmezhetõen önállóan. Ha egy turisztikai koordinációs szervezet (vö. TDM) egy adott tevékenységet szeretne értelmezni, természetesen át kell tekintenie a területén mûködõ objektumokat (a horgászat kapcsán: elsõdlegesen a horgászatra alkalmas, alkalmassá tehetõ tavakat). Ezek adatai (felület, vízmélység, halfajok száma, jellege, belépõk ára, stb.) lehetõvé teszik, hogy a vizsgált térségen belül, ill. nagyobb kitekintés esetén egyéb benchmark objektumokkal összevetve lehessen beszélni az ideális tóról, a legjobb ár/teljesítmény arányt mutató tóról, a ráfordítások kapcsán tógazdasági eredménytényezõk tervezésérõl (vö. szimulációs modellek). Akciótervek/üzleti tervek szintjén további releváns kérdések tehetõk fel: • milyen honlapok milyen módon hatnak egyes szolgáltatások igénybe vételére? • milyen (a honlapokon túli) egyéb marketing üzenetek, akciók (vö. turisztikai kártyák2) milyen várható hatással bírnak, azaz adott ráfordítás milyen módon elköltve biztosítja a legnagyobb hasznosságot? 1

2

4

http://miau.gau.hu/miau/176/horgaszat/idomerleg0910.pdf, ill. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/idomerleg/idomerleg0910.pdf http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e51


• • •

milyen hal-portfólió hogyan hat a tavak üzemeltetésének gazdaságosságára? milyen környezeti kialakítása milyen vendégszerkezetet és mekkora vendégszámot vonz? stb.

Jelen tanulmány célja, hogy a 2009/2010-es országos idõmérleg adatai alapján magát a horgászatot (azt ezt befogadó szabadidõ-eltöltési kategóriát) igyekezzen abból a szempontból elemezni, mennyire illeszkedik bele a horgászat a családi, vállalati, azaz társas/közösségi turizmus logikájába, ill. ennek ellentettjeként: mennyire „magányos/különc” tevékenység a horgászat. A fentebb jelzett további kérdések más tanulmányokban, dolgozatokban kapnak helyet (pl. BA Turizmus és Vendéglátás szak – szakdolgozat). A horgászat+kirándulás+természetjárás+strandolás a Börzsöny térség relatív érintetlenségébõl kiindulva egyszerre/aggregáltan is releváns fogalomkör, melyet lehet magányosan és csoportosan ûzni. A magányos tevékenységek marketing szempontból különleges stratégiákat, speciális kommunikációt igényelnek. A kisebb létszám, a sporadikus információterjedés, vagyis már a közösségi hálózatok esetén is fellépõ hatásossági és hatékonysági problémák kapcsán a magányos célcsoportok kockázatosabbak. Ezzel ellentétben vélelmezhetõ, hogy minél inkább alkalmas egy szabadidõs tevékenység konfliktusmentesen csoportos kivitelezésre, annál nagyobb gazdasági erõvel bír turisztikai szempontból.


5

AZ ADATVAGYONRÓL Az idõmérleg adatai sokféle bontásban állnak rendelkezésre (pl. regionális, kor szerinti, élethelyzet szerinti, végzettség szerinti, háztartások szerinti), de minden bontás esetén ismert a férfiak és nõk idõtöltésének szerkezete. Az adatok a 10-84 éves korosztályokat fedik le. Egyéb módszertani részletek a korábban hivatkozott KSH kiadványában találhatók, mely PDF-állomány nehezen feldolgozható táblázatos mellékletei az emailkérését követõ 24 órán belül megküldésre kerültek táblázatkalkulációs formátumban! Részletes nézetek3: A regionális bontás elemei: Budapest, Megyeszékhely, Egyéb város, Község, Együtt A kor szerinti bontás elemei: 10–14, 15–19, 20–29, 30–39, 40–49, 50–59, 60–74, 75–84, Együtt A vizsgált élethelyzetek: Foglalkoztatott, Nyugdíjas, Gyermekgondozási ellátáson lévõ és háztartásbeli, Tanuló, Munkanélküli, Egyéb okból nem dolgozik, Együtt A vizsgált végzettségek: 8 általános és alacsonyabb, Szakiskola (szakmunkásképzõ), Középiskola, Fõiskola, egyetem, Együtt A háztartások típusai: Egyszemélyes, Többszemélyes gyermek nélküli, Többszemélyes gyermekes, Együtt Aggregációs szintekkel együtt 34 fogalomkör áll rendelkezésre a szabadidõs tevékenységek kapcsán, melybõl az utolsó (egyéb) kategória nem került elemzésre ennek értelmezhetetlen jellege folytán. 3

6

http://miau.gau.hu/miau/176/horgaszat/horgaszat.xls, http://miau.gau.hu/miau/176/horgaszat/


Mivel tehát a férfiak és a nõk eltérõ szabadidõ-hasznosítási adatai minden egyéb bontás esetén rendelkezésre állnak, s a magányos tevékenységet a csoportostól nagy valószínûség szerint az különbözteti meg alapvetõen, ha a csoportban a nemek is keverednek (vö. családi programok), így a nyers statisztikai adatok feldolgozása kapcsán elõször a minden egyéb tekintetben azonos értelmû (vö. ceteris paribus) adatok eseté férfi és a nõi idõszerkezet abszolút különbségének az átlagos/nem-független értékhez képesti arányát vettük annak érdekében, hogy méret-függetlenül összehasonlítható nyers „konfliktus”–potenciál-értékeket képezzünk. A szabadidõ szerkezete emellett három megközelítésben állt rendelkezésre: • „A” – Napi átlagos idõráfordítás; (perc/fõ) • „B” – A tevékenységet végzõk aránya; (%) • „C” – Tevékenységet végzõk idõráfordítás; (perc/fõ)


7

1. ábra: Az idõmérlegek teljes fogalmi rendje (forrás: KSH)

8


AZ ELEMZÉS-SOROZAT Annak feltárása érdekében, hogy hitelesen feltárható legyen, vajon melyik tevékenységi körök milyen mértékben, mennyire fenntarthatóan (mennyire kockázatmentesen) alkalmasak közösségi/csoportos tevékenységként való kivitelezésre egy modellsorozat kellett, hogy elkészüljön. Ebben az 5 felbontás (régió, kor, helyzet, végzettség, háztartás) és a 3 megfigyelési mód (A,B,C) 15 becslés kellett, hogy készüljön két-két egymást ellenõrzõ futtatással a 33 szabadidõ-kategória csoportos mûvelésre való alkalmasságáról (zöld: rel. alkalmas, sárga: nem jellemzõ, piros: rel. nem alkalmas). A becslések maximalizálása mellett ezek ingadozásának (szórásának) minimalizálása is szempontként kerül figyelembe vételre. A 2. ábrán jól látható, hogy egyes tevékenységek szinte homogének az értékelés szempontjából bármilyen bontás szerint is vizsgáljuk a férfi vs. nõi idõfelhasználás szerkezetét. Ezzel szemben akadnak olyanok is, amelyek erõsen heterogének. Az alapvetõen homogén tevékenységek közé tartozik a horgászatot is magába foglaló tevékenységcsoport (a piros zónából) a kocsmázás mellett, míg tévénézés vagy a beszélgetés inkább az ellenpontot testesíti meg. Erõsen heterogén (vö. szórás-oszlop) pl. a könyv, a vallásgyakorlás és a mozi! (Itt érdemes megjegyezni, hogy a rész-modelleket hitelessége szinte teljeskörû). Az elvárásoknak megfelelõen az aggregáltabb idõ-felhasználási fogalomkörök (pl. olvasás = újság+könyv) kevésbé szórnak, azaz jobban elfedik a férfi és a nõi attitûdök közötti eltéréseket, mint ezek elemei (súlyozatlanul figyelembe véve). Két kivétel figyelhetõ meg: A TV-videó-internet triplet együtt kevésbé homogén, mint külön-külön. Hasonlóan különc módon viselkedik maga a szabadidõs tevékenység, mint aggregáció. Ezen furcsaságok okának feltárása további elemzéseket igényel majd a jövõben.


9

10


2. ábra: Aggregált modell-eredmények (forrás: saját számítások)

3. ábra: Csoportos tevékenységként alkalmas szabadidõ-eltöltési módok (forrás: saját számítások)

A 3. ábra alapján egyszerûen megállapítható, hogy • A szabadidõ társas eltöltése nem csak fogalmilag, hanem a válaszadók következetessége folytán is a leginkább csoportos szabadidõ-eltöltési kategória. • Hasonlóképpen intenzív zöldkódokat kapott a tévénézés (vö. sport-események csoportos követése), ill. a beszélgetések. • Általában véve a kultúra-fogyasztás közösségi tevékenységnek minõsül. • A séta, kirakat és városnézés szintén elõkelõ helyet foglal el az együttes mûvelhetõség skáláján. • Maga a szabadidõ-eltöltés is inkább közösségi, mint magányos kategória. • Az újságolvasás alapvetõen magányos mûfaj, de itt még viszonylag elõkelõ helyre kerül, lévén a férfiak és nõk igénye hasonló szerkezetû a többi tevékenységhez képest. • A mozi is csoportos idõtöltésként jelenik meg a felmérések és a modellek alapján. • A növényápolás és állatgondozás is azonos mértékben és/vagy éppenséggel együttesen is végezhetõ tevékenység. • A sport, a vallás, a zenehallgatás, a vendégeskedés semleges zónába került. • A piros zóna vezetõ helyén áll a horgászat.


11

KONKLÚZIÓK

12

•

A legnagyobb egyetértés férfi és nõ között a társas programok kapcsán mutatható ki és kell, hogy kimutatható legyen. Egy ökológiai érdeklõdési kört lefedni akaró TDM és táborhelynek nem kell félnie a TV-n keresztüli ismeretközvetítéstõl, noha ez koncepcióidegen (természetidegen), de lehetõvé teszi veszélyes és dinamikus folyamatok bemutatását is (pl. lóval végezhetõ mezõgazdasági munkálatok eszközeinek bemutatása statikusan kiállításként, ill. dinamikusan film-részletekkel).

•

A beszélgetés elõkelõ helye a csoportos (nem-független) szabadidõ-eltöltésben kiemeli az interaktivitás fontosságát. Itt természetesen téma-függõen mégis csak lehet férfi és nõi csoportokat kialakítani, de a beszélgetések volumene a két nem számára együttmozgóként értelmezhetõ.

•

A környezeti kultúra csoportos átadása és terjesztése nem csak gazdasági értelemben racionális, hanem a befogadást is erõsítheti.

•

Ha a séta, kirakat- és városnézés ilyen elõkelõ helyet kapott, akkor még egy ökológiai orientáltságú programcsomagba is érdemes lehet ilyen jellegû tevékenységet illeszteni, vagy a kirakat szóra fókuszálva a tanösvények rendszerét lehet ennek analógiájaként kínálni.

•

Az, hogy a szabadidõ eltöltése karakterisztikusan társas, közösségi élményként értelmezhetõ, megengedi a gazdasági értelemben is hatékonyabb csoportos programszervezést - általában.


•

Az újságok nem-függetlenül hasonló élvezete feltételezni engedi, hogy az ökológiai nevelés a táborokon túlnyúlóan otthon is folytatódhasson: megfelelõ tartalmú és kivitelû kiadványokkal (melyek elõzetesen és/vagy utólag is) értékes ismeretközlést, szórakoztatást jelenthetnek az érdeklõdõk számára.

•

A mozi-élményt egy ökológiai orientáltságú közegben a természetfilmek közelíthetik meg a legjobban, melyek esõprogramként értékes menekülõ utat kínálhatnak a szervezõk és a résztvevõk számára. Ehhez megfelelõ minõségû, méretû vetítõfelület és jó hangtechnika illik, hogy társuljon manapság.

•

A növények és állatok szeretete közösségteremtõ erõ: ezt az ökológiai szemlélet csoportos terjesztésekor több mint triviálisan ki kell (tudni) használni.

•

A sport, a vallás, a zenehallgatás, a vendégeskedés kapcsán, melyek nem tûnnek a férfiak és nõk számára egyértelmûen közösen és/vagy azonos mértékben fontosnak, elmondható/feltételezhetõ, hogy az ökológiai karakteren keresztül itt is van esély közösségi szemléletformálásra: a vendéglátás kapcsán a helyi termékek, specialitások más-más módon, de mindenkit képesek lehetnek megmozgatni.

•

A horgászat magányosságot sejtetõ, ill. a férfi és a nõi idõszerkezet jelentõs eltérésére rámutató jellege formálisan nem újdonság: egy ökológiai szemléletû közösségben azonban keresni kell annak módját, hogy a horgászat kapcsán kialakult sztereotípiák feloldása irányába lépéseket tegyenek a TDM-ek. Emellett természetesen el kell tudni fogadni ezt a fajta speciális jelleget, s az érintetteket ezen tradicionálisan létezõ világnézet-különbség alapján állva elfogadó módon kell megszólítani.


13

IDÕSOROS ADATOK A következõ három ábra (táblázat) az idõfelhasználást mutatja be idõsorosan (1986/2010 között):

4. ábra: Idõsoros adatok (napi átlagos idõráfordítás, perc/fõ) – Forrás: KSH 14


Jól látható a szabadidõs tevékenységek kapcsán a 4. és a 6. ábrán, hogy a nyolcvanas évek után a kilencvenes években a szabadidõ mennyisége jelentõsen megnõtt (pl. férfiak esetén: 304>250), majd az új évezredre ismét jelentõsebb mértékû növekedést lehet megfigyelni (pl. 250<289).

5. ábra: Idõsoros adatok (tevékenységet végzõk aránya, %) – Forrás: KSH

Az 5. ábra/táblázat szerint az arányok érdemben nem változtak az idõ múlásával.


15

6. ábra: Idõsoros adatok (tevékenységet végzõk idõráfordítása, perc/fõ) – Forrás: KSH

16


MELLÉKLETEK

7. ábra: Nógrád megyei horgásztavak néhány fontosabb adata (Zrufkó Viktória)


17

8. ábra: Horgásztavak idealitási sorrendje (forrás: saját számítások)

Amennyiben azt értékeli egy horgász, ha egy tó esetében a víz felülete és mélysége minél nagyobb, ha a halfajok száma minél több, ill. ha minél többet említik a Google találatok között, akkor a fenti idealitási sorrend áll elõ. Vagyis az egyes jellemzõkkel kapcsolatos elvárások alapján, minden horgász testre szabott preferencia-sorrendet állíthat elõ.

18


Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád. Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

Recommend Documents