Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád. Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

Bánk

Nógrádsáp

Berkenye

Nõtincs

Borsosberény

Õsagárd

Diósjenõ

Penc

Felsõpetény

Rád

Keszeg

Rétság

Kosd

Szendehely

Legénd

Tereske

Nézsa

Tolmács

Nógrád

Crew-Pa Kft. RTDM Nonprofit Kft. © 2013

Készült az Innoland Khe. megbízásából.

Szerzõ: Dr. Pitlik László Márta Attila

Grafikai terv:

Q-Print Kft. 2100 Gödöllõ, Remsey krt. 25. Tel./fax: (+36 28) 416 169 • Mobil: (+36 20) 9575 112 E-mail: [email protected] • www.q-print.hu

ISBN 978-963-89702-6-8

Minden jog fenntartva. A mû egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása tilos! Minden a mûhöz kapcsolódó, az elõzõekben megfogalmazott tevékenység a kiadó/a mû tulajdonosának elõzetes írásbeli engedélyéhez kötött.

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

1. modellsorozat: Európai statisztikák többrétegû értelmezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7

2. modellsorozat: Hazai statisztikák többrétegû elemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13

HELYI TERMÉK – MEZÕGAZDASÁGI ALAPANYAG TERMELÉS

3

BEVEZETÉS A mezõgazdaság nem más, mint a térrel való gazdálkodás. A mezõgazdaság az EU közös politikájának, jogalkotásának és költségvetésének zömét kitevõ szakterület. Jelen tanulmányban a szerzõk kísérletet tesznek egy európai szintû kitekintés után a Börzsöny környékét jelentõ rétségi, szobi és váci kistérségek mezõgazdasági potenciáljainak feltárására annak érdekében, hogy külsõ benchmarkok alapján tegyék érzékletessé, hol mekkora és fõleg milyen irányú mozgásterei lehetnek a területfejlesztésben, vidékfejlesztésben érintetteknek. Az európai szintû elemzés1 alapja egy (vállalati, regionális) külsõ információs rendszerépítési kísérlet ellenõrzését jelenti. A külsõ információs rendszerek építése során az érintett döntéshozók (vállalati és regionális stratégák) olyan információs szövetkezést hoznak létre, melyben a minden egyes döntéshozó által külön-külön is elvégzendõ feladatok párhuzamosítható részleteit egyetlen egyszer, közösen, központosítva, azaz hatékony erõforrás-lekötés keretében lehet teljesíteni. Az információs rendszerek célja a tények gyûjtése és ezek feldolgozása annak érdekében, hogy hiteles orientációt lehessen teremteni jövõbeli döntések számára. Egy európai szintû regionális kitekintés (ahol az országok képezik a NUTS 1-es szintet, jelenleg 27-en) tehát elsõdlegesen a NUTS 2es szintet (a statisztikai régiók szintjét, melyek száma több mint 400) tudja érinteni az EUROSTAT adatvagyonának jellemzõi alapján2, ahol még érdemi szakmai adatvagyonok állhatnak rendelkezésre. A NUTS 3 szintig (vö. megyék) bezárólag (Iinkl. a NUTS 1 1 2

http://miau.gau.hu/miau/175/eurostat_agriculture_2.xlsx http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database

4

MEZÕGAZDASÁGI ALAPANYAG TERMELÉS – STRATÉGIAALKOTÁS

és NUTS 2 szinteket) több mint 2000 területi egység van nyilvántartva. Ha tehát azt a kérdést tennénk fel, vajon •

mely európai régió milyen állattartási (létszám) karakterisztikával bír minden megfigyelt állatfaj/fajta/tartási mód/korosztály adatait aggregálva egy területarányos állatsûrûség index formájában

•

mely európai régió milyen növényi hozamokat képes felmutatni egy fajta átlagos és aggregált, területarányos biomassza potenciálindex formájában

•

mely európai régió mennyire alkalmas mezõgazdasági mûvelésre a területhasználati adatok teljes területhez viszonyított rétegeinek egységes index-értékké történõ összevonása formájában

•

mely európai régiónak tér el az állatsûrûségi indexe, ill. a biomassza potenciálja pl. a területhasználati adatrétegekhez képest az elvárhatótól, stb.

akkor olyan kijelentésekre juthatnánk hazánk statisztikai régióit a mintegy 400 európai régiót benchmarkként felhasználva, melyek egy bizonyítékokon alapuló SWOT elemzéshez vezethetnek. Például: Ha egyes hazai régiók kevesebb állatot tartanak, mint amire predesztinálva vannak, akkor gazdaságföldrajzi szempontból az állattenyésztés/állattartás felfutása várható, ami jelentõs munkahely-teremtési potenciált valószínûsít. Ha a növénytermesztési hozamokban lenne egyes régiók kapcsán elmaradás, akkor ott a képzett, kreatív és innovatív munkaerõ nagyobb mértékû lekötése, ill. az idõjárási kitettséget csökkentõ technológiák miatt jelentõs tõkebeáramlás lenne várható. S természetesen a vélelmezések fordítva is igazak: ha egy régió már ma is túlteljesít, már az is eredmény a jövõt tekintve, ha ez a pozíciója megõrizhetõ, s nem erodálódik el a nemzetközi versenyben. Itt kell megemlíteni, hogy a fenntarthatósági elvek középpontba állításával a túlzott állatsûrûség racionális tartományok felé tolása növelheti egy-egy térség ökológiai és így turisztikai értékét is. A nemzetközi kitekintés után az ÖKO-CSÚCS modellek speciális rétegeként már az elemzésekbe bevont CORINE felszínborítottsági adatbázis, mint a mezõgazdasági termelés szerkezetét leginkább leírni képes hazai adatvagyon alapján többek között az alábbi kérdésekre kereshetõ válasz: •

milyen jellegû a magyar kistérségek mezõgazdasági munkaerõ lekötése a területhasználat arányában? (Értelmezés: ott, ahol a területhasználat struktúrája alapján számított munkaerõigény már ma is alacsonyabb, mint a tényleges munkaerõ-lekötés, további munkahely-veszteségekkel kell számolni.)

•

milyen jellegû a magyar kistérségek mezõgazdasági bevétel/jövedelemtermelõ képessége a területhasználat arányában? (Értelmezés: ahol a területhasználat struktúrája alapján számított bevételszint ma magasabb, mint a tényleges bevételtermelés, további expanziós lehetõségekkel lehet számolni.)


5

6


1. MODELLSOROZAT: EURÓPAI STATISZTIKÁK TÖBBRÉTEGÛ ÉRTELMEZÉSE Egy Hallgatók által 2012-ben végzett adatgyûjtés 330*25 pozíciót azonosított be a területhasznosítás esetén az EUROSTAT-nál. De csak 1421 adat volt megadva. A 2013-ban elvégzett lekérdezés 429 régiót mutatott fel 31 mutatószámra, s ebbõl 2946 adatpozíció volt feltöltve adattal. (A hozamok esetén 329*18 pozícióból 158 db adat volt 2012-ben a Hallgatók lekérdezéseiben. Míg az állatlészámoknál 329*37 pozícióból 7143 adat állt rendelkezésre.) Már maga az a tény, hogy a legszigorúbban kimunkált és ellenõrzött (vö. IIER) EU-politika mögött ilyen közhasznú adatszolgáltatás áll, elgondolkodtató.


7

A 329 adattal vetésszerkezeti rendelkezõ régióból 71 régió esetében lehetett +/- 2%-on belül tartani a teljes mezõgazdasági terület és részeinek „azonosságát”. Vagyis 71 régió maradt már csak arra a célra, hogy a régió teljes területének ismeretében a mezõgazdasági hasznosításra való alkalmasságot egyáltalán számítani lehessen a részek teljes egészt leíró alapadataira támaszkodva. Vagyis az alapadat-hiány és az alapadat-minõség kettõs szorításában a vizsgálandó régió 5/6 része máris kiesett. (Részeredményként itt kell kitérni arra, hogy amennyiben a mezõgazdasági területeken folytatott gazdálkodást a mezõgazdasági területet 100%-nak véve adjuk meg arányaiban, akkor mind a 71 vizsgálható régió esetén igaz, hogy egymást benchmarkként használva, mindegyik másként racionális, azaz mindegyik másként egyforma. Ha ugyanezt a vizsgálatot a régió teljes területéhez viszonyítjuk, akkor már jelentõs eltérések figyelhetõk meg a mezõgazdasági termelésre való alkalmasság kumulált indexében. A 71 régió között csak 39 valódi NUTS 2 szintû egység volt, míg a többi a magasabb szintû aggregációkhoz tartozott.

8



9

10


A régiók között magyar már nem található. Magyarország maga a nem NUTS 2 szinten még rendelkezett értékelhetõ adatokkal és így mezõgazdaságra való alkalmassága is kifejezhetõ volt. De ez az érték inkább csak a „B-döntõre elegendõ, mint sem az A-döntõre”.

Ezzel párhuzamosan az állatlétszámok alapján kiszámításra került, mely régiók mennyire intenzíven érintettek az állatlétszámok által egy hektárra vetítve ezeket. A 71 strukturálisan értelmezhetõ régióból már csak 14 volt olyan, melyre állatlétszámadatok is rendelkezésre álltak. Így immár csak 1/30-ad részét lehetett az EU NUTS 2 szinten kezelt objektumainak értelmezni az állattartás fenntarthatósága szempontjából.


11

Az állattartási index, vagyis az egy hektárra jutó kumulált állatlétszám a többi versengõ régió alapján a vetésszerkezettel összevetve legitimálhatja vagy épppen irracionálissá teheti adott térség állatsûrûségét.

Annál fenntarthatóbb egy demográfiai nyomás alatt álló rendszerben egy régió mezõgazdasága, minél arányosabb a biomassza-termelés szerkezete és az állatállományok aránya. Hollandia egyes térségei szinte az összes elképzelhetõ strukturális anomáliát felmutatják, a teljesen egyensúlyi állapotoktól, a túlterheltig, ill. a még kiaknázatlanig. Bulgária ezzel szemben stabilan és egységesen semleges képet mutat, míg Portugália egyik értelmezhetõ régiója alapvetõen átlagos állatlétszám-hiányt sejtet (egyelõre még csak egymáshoz képest). 12


Összefoglalásképpen elmondható: az EU adatvagyonának minõsége nagyon esetleges. Így nem minden ország és régió értelmezhetõ benne a többiek tükrében. A masszív adathiány és minõséghiány miatt a növényi hozamok értelmezésének már nincs érdemi üzenetértéke. A bemutatott módszertan alapján hazánk pozícióját megfelelõ adatmennyiség esetén objektíven lehetne minõsíteni az EU „versenytársak” tekintetében. Az adatanomáliák miatt egyelõre csak a magyar vetésszerkezeti/területhasználati potenciál kerülhetett meghatározásra, mely országos átlagban kicsit jobb, mint közepes.


13

14


2. MODELLSOROZAT: HAZAI STATISZTIKÁK TÖBBRÉTEGÛ ELEMZÉSE A hazai kistérségek mezõgazdasági potenciálját vizsgáló tanulmány nem elõzmény nélküli3. A CORINE felszínborítottsági adatai alapján az ÖKOCSÚCS fogalma közelíthetõnek tûnt. Jelen tanulmány második részében a mezõgazdasági foglalkoztatottsági erõterek 2011-es kumulált indexe és a felszínborítottság emberi beavatkozást igénylõ (vagyis éppen az ÖKOCSÚCS fogalmának ellentettjét jelentõ) irányultság melletti 2006-os vetülete kerül egymással összevetésre. A kumulált mezõgazdasági foglalkoztatás a teir.vati.hu 2011-es gazdasági szervezetekrõl szóló kistérségi adatai alapján volt kialakítható, mely keretében az alábbi 4 mutató állt rendelkezésre:

3

•

Regisztrált mezõgazdasági szövetkezetek száma 2011(település)

•

Regisztrált õstermelõk száma 2011(település)

•

Regisztrált társas vállalkozások száma a mezõgazdaság, erdõgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban - GFO11 (TEÁOR 08: A gazdasági ág) 2011 (település)

•

Regisztrált vállalkozások száma a mezõgazdaság, erdõgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban - GFO11 (TEÁOR 08: A gazdasági ág) 2011 (település)

http://miau.gau.hu/miau/174/CORINE.doc


15

A kumulált index kapcsán azt vizsgáltuk, vajon lehet-e minden kistérség másként egyforma, ha a négy mutatószámnál az az ideális, ha minél több foglalkoztatási forma áll rendelkezésre. A kumulált munkaerõ-lekötési index akkor nagyobb, ha minél többfajta foglalkoztatásból minél több féle áll rendelkezésre a többi kistérség abszolút adataihoz képest. A munkaerõ-lekötés kapcsán Nógrád megye kistérségei és a rétsági kistérség mellett a Börzsönyt alkotó váci és szobi kistérségek nincsenek az elsõ 60 helyezett között. A váci > balassagyarmati > rétsági > pásztói kvartett a középmezõnyben, míg a salgótarjáni > szécsényi > szobi > bátonyterenyei kistérség az alacsony foglalkoztatási potenciálú harmadban találhatók. Amennyiben a fentebb kiszámított versenypotenciált összevetjük a térségek felszínborítottsági adataival, vagyis azzal, mennyire sok az emberi tevékenységet igénylõ nyom az egyes térségekben, akkor jutunk el a mezõgazdasági munkaerõ lekötés fenntarthatóságának vizsgálatához. Mint látható: a pásztói kistérség a 31. a 175 kistérségbõl azon szempontból, hol várható a legnagyobb jövõbeli munkaerõ-lekötési növekedés. A bátonyterenyei kistérség szintén magasabb munkaerõ-lekötési potenciált valószínûsít a 73. helyével. A salgótarjáni és rétsági kistérségek egyfajta egyensúlyt sejtetnek. A balassagyarmati kistérség már vélelmezhetõen nyomás alatt áll a mezõgazdasági foglalkoztatottság szempontjából, nem is beszélve a szobi > szécsényi és váci kistérségekrõl, ahol a regisztrált munkaerõ-felvevõ kapacitás lényegesen nagyobb, mint az a területhasználatból levezetve logikus lenne. (Ezen torzulások kapcsán nem szabad elfeledkezni arról, hogy a vállalkozások tényleges térbeli hatóköre és a székhelye jelentõsen is eltérhet egymástól.) Összefoglalásként elmondható: a Börzsöny térségében nem a mezõgazdaság tûnik annak a gazdálkodási formának, mely jelentõs kitörési pontként lenne megfogalmazható. 16


Munkaerõpiaci alul- és felülértékeltség alakulása


17

Munkaerõ-lekötési potenciálok (http://miau.gau.hu/miau/175/corine2.xls) 18


Bánk Berkenye Borsosberény Diósjenõ Felsõpetény Keszeg Kosd Legénd Nézsa Nógrád. Nógrádsáp Nõtincs Õsagárd Penc Rád Rétság Szendehely Tereske Tolmács

Recommend Documents