2015. május , Díszterem 4. napirendi pont. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésére május 5

Közgyűlés

2015. május 5. 09.00, Díszterem 4. napirendi pont

ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésére 2015. május 5.

Beszámoló az akadémiai kutatóhelyek 2014. évi tudományos tevékenységéről Készítette: Szarka László főosztályvezető és a Kutatóintézeti Főosztály munkatársai, Vasvári Lilian (MTMT), Soós Sándor (MTA KIK TTO), Kerkai Dóra főosztályvezetőhelyettes, Idei Miklós igazgató Látta: Kotán Attila gazdasági igazgató Megtárgyalta: Főtitkári Munkaértekezlet, Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, Vezetői Kollégium, Elnökség I. Vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) értelmében az MTA kutatóhelyei évente beszámolnak munkájukról. Az MTAtv. 17. § (7) bekezdésének g) pontja alapján az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa (a továbbiakban: AKT) a Közgyűlés elé terjeszti a kutatóhelyek munkájáról szóló beszámolót. A Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya (a továbbiakban: Asz.) 44. § (2) bekezdése szerint a főtitkár tevékenységéről, kiemelten a kutatóhálózat működéséről és eredményeiről minden évben beszámol a Közgyűlésnek, amelynek elfogadásáról a Közgyűlés határozatban dönt. Az intézeti Lendület-kutatócsoportokat is magában foglaló kutatóintézet-hálózat mellett 89 támogatott kutatócsoport és 40 egyetemi Lendület-kutatócsoport is beszámolt: egyszeres, teljes lefedést nyújtva az akadémiai kutatóhálózat egészéről. Az akadémiai kutatóhelyek 2014. évi tudományos tevékenységéről szóló beszámolót a kutatóközpontok továbbra is intézetenkénti bontásban nyújtották be. A publikációs adatokat az MTMT-nek, a pénzügyi és létszámadatokat pedig az MTA Titkársága Gazdasági Igazgatóságnak kellett megadni. A trendeket a kutatóintézet-hálózat teljesítmény-idősorain mutatjuk be (tudományterületenként), és a beszámoló végén összefoglaljuk a kutatóintézet-hálózaton kívüli kutatócsoportok (a támogatott kutatócsoportok és az egyetemi Lendület-kutatócsoportok) főbb teljesítmény-indikátorait. A részletes adatokat, elemzést tartalmazó mellékletek a következők: az 1a., 1b. és 1c. melléklet három (tudományterületenkénti) beszámolókötet, amelyek a szöveges összegzések mellett táblázatosan is bemutatják az egyes kutatóhelyek főbb adatait; a 2. melléklet pedig egy tudományelemzési összefoglaló. A 135 indikátoros, teljes körű

1

Közgyűlés


(2014-re és a korábbi évekre is vonatkozó) Excel-adatbázis a Kutatóintézeti Főosztályon megtekinthető. II. Előterjesztés Az MTAtv. 18. § (1) bekezdése értelmében az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek tudományos tevékenységükről és gazdálkodásukról évente beszámolót készítenek, amelyet az Akadémia a törvényben és az alapszabályban leírtak szerint értékel. Az intézményi beszámolóanyagok – a korábbi évekhez hasonlóan – az alábbi elemeket tartalmazzák: a) a kutatóhely 2014. évi tudományos beszámolója magyar és angol nyelven, b) a kutatóhely 2014. évi teljes publikációs listája az MTMT adatbázisába feltöltve, c) a kutatóhely 2014-ben foglalkoztatott kutatóinak főbb adatai, d) a 2014-es pályázatok felsorolása, e) a kormánytájékoztatóhoz készített rövid összefoglaló, f) a kutatóhely 2015. évi főbb kutatási célkitűzései. A beszámolási anyag elemeit a korábbi évek gyakorlata szerint az intézményi beszámolási webfelületre kell feltölteni, ahol a különböző beszámolási típusoknak már kialakított helye van. Az MTA kutatóintézet-hálózatát 2014-ben 10 kutatóközpont (amelyek közül kilenc 2012ben, egy pedig – az SZBK – több mint négy évtizede jött létre) és 5 kutatóintézet alkotta (2014. december 31-én 14 intézményben összesen 52 Lendület-kutatócsoporttal). Az egyetemi Lendület-kutatócsoportok száma 2014-ben nyolccal (40-re) nőtt, az akadémiai támogatású kutatócsoportok száma változatlan (89) maradt. Az MTA kutatóhálózatának 2014. évi részletes beszámolóját három kötetben tesszük közzé, amelyek – a gazdag tudományos eredménylista mellett – számot adnak a kutatóhelyek tudományszervezési, eredményhasznosítási, oktatási és pályázati tevékenységéről is. A kötetekben szereplő kutatóhelyek listája az előterjesztés végén szerepel. Az előterjesztésben a trendeket az MTMT teljesítmény-idősorokon, valamint tudománymetriai elemzések alapján mutatjuk be. kutatóközpontokra és az önálló kutatóintézetekre hitelesek (a kutatóközponton belüli intézetekre csak tájékoztató jellegűek, mivel a központon belüli intézetek nem önálló költségvetési szervek, a hivatalos létszámot a kutatóközpontok egyben és nem intézetenként tartják nyilván). A kutatóintézet-hálózatra vonatkozó adatok összefoglalását követően a létszám- és publikációs adatok vonatkozásában kitérünk a kutatóintézet-hálózaton kívüli MTA („támogatott” és Lendület) kutatócsoportokra is. Az 1a., 1b. és 1c. mellékletek a 2014. évi munkáról a teljes akadémiai kutatóhálózatra kiterjedő részletes adatokat tartalmaznak; a 2. melléklet az MTA kutatóintézet-hálózat nemzetközileg látható tudományos teljesítményét foglalja össze.

2

Közgyűlés


A kutatóintézet-hálózat 2014-ben Intézethálózati körkép Agrártudományi Kutatóközpont. Az MTA ATK kutatómunkájában a legnagyobb jelentőségű beruházás egy új generációs szekvenáló berendezés üzembe helyezése volt, mely segítségével lehetővé vált az élő szervezetek örökítő anyagának korszerű és hatékony meghatározása, valamint különböző gének működésének és a génműködés szabályozási mechanizmusainak kutatása is. Többek között meghatározásra került több adeno vírus elsődleges szerkezete is. Eredményesen segítették az élelmiszer-biztonságot több verotoxikus coli törzs azonosításával illegálisan behozott élelmiszermintákban. Az alkalmazott kutatások mellett az MTA ATK a jövőben az agrártudományi alapkutatásokra is nagyobb hangsúlyt kíván fordítani. Atommagkutató Intézet. Az Atomki 60. születésnapját 2014-ben új Tandetron gyorsítójának telepítésével és néhány kiemelkedő eredménnyel tette emlékezetessé. A részecskefizikában például egy alapvető kvantumszíndinamikai elméleti munkával, a magfizikában a 103Rh atommag különleges, sokszorosan királis gerjesztett állapotainak vizsgálatával, váratlan aszimmetriák kimutatásával a fotoionizációban és a soktest-rendszerekre vonatkozó kvantum-informatikai összefonódottság-vizsgálatok kiterjesztésével. Bölcsészettudományi Kutatóközpont. A 2012-től hét intézetet magában foglaló kutatóközpont működését 2014-ben ellenőrizte az Állami Számvevőszék: gazdálkodási és működési rendjüket megfelelőnek találták, és csupán néhány kisebb hiányosságot állapítottak meg. 2014-ben emelkedett publikációs teljesítményük, és tovább erősítették hazai és nemzetközi együttműködéseiket, mindezt úgy, hogy közben már készülnek az új kutatóházba való költözésre. Energiatudományi Kutatóközpont. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatási tevékenysége atomenergia-, megújuló és egyéb energiafajtákra is kiterjed. Megtörtént az intézetenként különböző tevékenységek összehangolása, a közös kutatási stratégia kialakítása. Azzal, hogy az év második felében elkezdődött a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet közfeladatainak áthelyezése az MTA Természettudományi Kutatóközpontból az MTA Energiatudományi Kutatóközpontba, az energetikai kutatások jelentős anyagtudományi összetevővel bővülhetnek. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont. Az öt (közülük négy csillagászati témájú) Lendület-kutatócsoporttal fémjelzett kutatóközpont nemzetközi szinten is elismert alapkutatások mellett számos társadalmi-gazdasági hasznosságú tevékenységet végez, mint például Magyarország Nemzeti Atlaszának készítése, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat működtetése, szakértői munka különféle geokörnyezet-vizsgálatok terén. Erős médiajelenlét jellemzi a földrengések és a közérdekű csillagászati-űrkutatási témák kapcsán. Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. Az Intézet 2014-ben megbízást kapott a Kormánytól a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) szervezésére, a megvalósító Irányító Testület és konzorcium megalakítására. A NAP az MTA Elnökének és Titkárságának támogatásával, az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodájának bevonásával 2014 és 2017 között működik, és

3

Közgyűlés


összesen 12 milliárd forintot biztosít a hazai agykutatás kutatóbázisának megerősítésére és bővítésére. A program lehetőséget teremt új kutatócsoportok alakítására, a kutatási infrastruktúra fejlesztésére és kiemelkedő tehetségű kutatók hazatérésének elősegítésére. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont. Stratégiai terveinek megfelelően folytatta az előző évben elkezdett intézetközi kutatócsoportok létrehozását, illetve működtetését. Jelentős eredményként könyvelik el, hogy a Nemzeti Információs Hivatal Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) programja az Adatbankot 2014. december 11-én stratégiai jelentőségű kutatási infrastruktúrának (SKI) minősítette. Hosszabb szakmai előkészítés eredményeként a KRTK Kutatóközponti Tudományos Tanácsa elfogadott egy minden kutatóra érvényes, egységes követelményrendszert, mely nagyban segíti a központ vezetésének munkáját az egységes szakmai értékelés elkészítésében, illetve a tervezésben. Ökológiai Kutatóközpont. A tudományszervezési eredmények között a tavalyi év legjelentősebb eseménye a Duna-kutató Intézet Hidro- és Növényökológiai- illetve Restaurációs és Állatökológiai osztályok munkatársainak új épületbe („Duna ház”) történő összeköltözése volt, a korábbi hét különböző helyszínről. Ezzel a struktúrával kialakultak az MTA ÖK telephelyei (Tihany, Budapest, Vácrátót és Debrecen). A budapesti helyszín kiváló központja lehet a Duna kutatásának, valamint az MTA ÖK szintű eseményeknek is. A négy telephelyes elrendezésre hosszútávon kell az MTA ÖK-nak berendezkednie, emiatt az integráció, a kapcsolatok és kutatási kooperációk kialakítása 2014-ben is az egyik legfontosabb feladat maradt. Nyelvtudományi Intézet. Több éves munkával létrehoztak egy megbízható, nagy terjedelmű, felhasználóbarát nyelvtörténeti adatbázist a nyelvtörténeti kutatásoknak egy eddig kevéssé feldolgozott korszakából. Részt vettek a Nyelvek veszélyben című, diákok és a nagyközönség számára szánt internetes honlap elkészítésében (http://hu.languagesindanger.eu/). 2014-ben bemutatták a JelEsély TÁMOP-projektumot, mely olyan alapvető társadalmi kihívások megoldásához járul hozzá, mint a fogyatékos és marginalizált társadalmi csoportok munkaerő-piaci esélyeinek növelése és az aktív állampolgárság erősítése. Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet. A matematikustársadalom négyévente megrendezett nemzetközi matematikai kongresszusán 2014-ben három intézeti kutató is tarthatott előadást. Szintén az elmúlt év fontos eseménye volt az intézet által rendezett, élénk érdeklődéssel kísért, nagy hálózatokkal foglalkozó workshop és konferencia. Egy váratlan ötlettel sikerült megoldaniuk a szingularitásokkal kapcsolatos, több évtizede nyitott Durfee-sejtést. Szegedi Biológiai Kutatóközpont. A főigazgatói intézkedési tervhez kapcsolódóan szerkezetbiológiai laboratóriumot (Röntgen krisztallográfiai laboratórium) alakítottak ki, amely 2014 folyamán teljesen elkészült. A laboratórium kiépítése fontos lépés volt az ELI-ALPS lézerközpont építésével megnyíló új lehetőségek szempontjából. Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet. A 2014-ben 50 éves jubileumát ünneplő (és az intézetet 20 éve eredményesen vezető igazgató nyugdíjba vonulásával korszakhatárhoz érkező) intézet a minnesotai egyetemmel együttműködve ember nélküli légi járművek (UAV-k) hibadiagnosztikai és átkonfigurálható irányítási módszereit fejlesztette ki. Jelentős

4

Közgyűlés


nagyvállalati együttműködés eredménye egy kamera alapú biztonságnövelő és megbízhatóságot garantáló vezetést támogató rendszer, valamint egy intelligens energiapozitív közvilágítási rendszer (E+grid) megvalósítása is. A Tolmácskesztyű projekt keretében az intézet kutatói ipari partnerrel közösen fejlesztettek ki egy komplex hardver-szoftver rendszert, mely segítségével a beszéd- és halláskárosult emberek kézmozgást, jelbeszédet használva képesek a mindennapi életben kapcsolatot teremteni ép embertársaikkal. Társadalomtudományi Kutatóközpont. A kutatóközpont intézeteinek együttműködéséből adódó szakmai szinergiákra építve a nemzetközi tudományos életbe való minél intenzívebb bekapcsolódásra koncentráltak. Teljesítményértékelési rendszerük és kutatóközponti szakmai pályázataik segítségével ösztönözték a nemzetközi folyóiratokban publikálást. Új online („Open Access”), referált angol nyelvű társadalomtudományi folyóiratot indítottak: Intersections. East European Journal of Society and Politics címmel; egyik Lendületkutatócsoportjuk (RECENS) vezetője 2014-ben benyújtott pályázata „ERC Consolidator Grant”-et nyert; a kutatóközpontban egy harmadik Lendület-csoport is létrejött. Természettudományi Kutatóközpont. Az MTA TTK 2014-ben négy különböző telephelyről költözött az új lágymányosi telephelyre épületébe, ahol az infrastruktúra megismerése és birtokba vétele jelentős kihívások elé állította a szervezetet és a kutatókat. Az infrastruktúra beüzemelése mellett a szervezeti struktúrában is jelentős változtatásokat hajtottak végre. Átszervezték a Molekuláris Farmakológiai Intézetet, amelynek kutatócsoportjai a TTK négy intézetéhez csatlakoztak. Létrehozták az Agyi Képalkotó Központot és a Műszercentrumot, mint közvetlenül a kutatóközpont főigazgatójához rendelt tudományos szervezeti egységeket. 2014. 12. 08-án kelt Irányítószervi rendelkezés alapján a kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete, mint kiváló szervezeti egység feladatátadással az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban folytatja 2015-től kutatási tevékenységét. Wigner Fizikai Kutatóközpont. Kutatómunkájukat részben intézeti kutatócsoportokban, részben kutatóközponti szintű koordinációban (ELI Laboratórium, Budapest Neutron Központ, Magyar EURATOM Fúziós Szövetség, Magyar Ionnyaláb-fizikai Platform, Funkcionális Nanostruktúrák Laboratórium és GPU Laboratórium) végzik. 2014-ben kiteljesedett a CERN@Wigner projekt és kutatóik szerepet játszottak a Rosetta űrmisszió sikerében.

Pénzügyi adatok (1. táblázat) Amint a Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2014. évi költségvetéséről és vagyoni helyzetérőlcímű közgyűlési előterjesztés is megállapítja, 2014 az MTA köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési, gazdálkodási szempontból – a korábbiakhoz hasonlóan – kiegyensúlyozott gazdálkodást hozó, eredményes év volt.

5

Közgyűlés


1. táblázat: Áttekintés az MTA kutatóintézet-hálózat 2014. évi főbb akadémiai pályázatairól (millió Ft)

6

Közgyűlés


Az MTA 10 kutatóközpontjának és 5 kutatóintézetének költségvetési támogatása 2014-ben 24,99 Mrd Ft volt. Az egyetemi Lendület-kutatócsoportok és a támogatott kutatócsoportok éves költségvetési támogatása (a közgyűjteményekben működő csoportokat is beleértve) 3,561161 milliárd Ft volt. Az MTA költségvetési fejezet 2014. évi jóváhagyott költségvetési támogatásának 74,8 %-a közvetlen akadémiai kutatási célokat szolgált. (2013-ban ez az érték 71,5%, előtte 65,7% volt.) Az akadémiai kutatóintézet-hálózat 2014. évi főbb akadémiai pályázati támogatásait ezen előterjesztés 1. táblázata is bemutatja. Létszámadatok (1a. és 1b. ábra) A kutatóintézet-hálózatban 2014-ben az átlaglétszám 4090 volt (2013-ban 4114, 2012-ben 4168). Ezen belül a kutatói létszám 2012-2014 között a következőképpen változott: 2285 (2012), 2424 (2013), 2422 (2014). (A tudományterületek létszámarányában bekövetkezett változás jórészt a TTK-n belüli átszervezés következménye.) A PhD-fokozattal rendelkezők száma tovább nőtt (1314-ről 1375-re), de a DSc cím birtokosainak száma 306-ról 286-ra, a kutatóhelyeken aktívan dolgozó akadémikusok száma pedig a 2012. évi 56-ról, majd a 2013. évi 50-ről 2014-ben 43-ra csökkent. Az olyan kutató professor emeritus-ok száma, akiknek a közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, 2014 során 103-ról 112-re nőtt. A nő kutatók aránya – a korábbi évekhez hasonlóan - a Nyelvtudományi Intézetben a legnagyobb (57%), a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben a legkisebb (7%). Publikációs adatok (2a., 2b., 2c., 2d., 2e., 2f. ábra) Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2014-ben gyakorlatilag ugyanannyi tudományos publikáció született, mint 2013-ban (5977, 2013-ban: 5970, 2a. ábra). Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest a publikációk száma az élettudományok területén 10%-kal, a humán- és társadalomtudományok terén 5%-kal nőtt, míg a matematikai és természettudományok területén 7%-kal csökkent. (A beszámolókban szereplő publikációszámok az MTMT-ből származnak. A 2015. március eleji letöltés után bevitt 2014. adatbevitel miatt a számértékek némileg módosulhatnak.) A repozitóriumi elhelyezési arány – az MTMT 2015. március 31.-i kimutatása szerint – 2013-hoz képest javult. A kutatóintézet-hálózatban 2014-ben 2304 impaktfaktoros publikáció született (2b. ábra): 572 az élettudományok területén, 1634 a matematikai és természettudományok területén és 98 a humán- és társadalomtudományok területén. (2013-ban 2228, tudományterületenként496, 1651 és 81). Az összesített impaktfaktor (2c. ábra) 2014-ben mindhárom tudományterületen dinamikus (átlagosan 23%-os, de az élettudományok, valamint a humán- és társadalomtudományok területén 40%-os) növekedést mutat. Az egy impaktfaktoros publikációra jutó átlagos impaktfaktor a 2014-es publikációkra vonatkoztatva az élettudományok területén 4,85, a matematikai és természettudományok területén 2,81, a humán- és társadalomtudományok terén pedig kb. 2,35. 2012 óta a hivatkozási adatokat is az MTMT szolgáltatja. 2015 márciusában a kutatóhelyhez rendelt összes 2013-as vagy korábbi publikációra 2013 során megjelent hivatkozások darabszámát kértük és kaptuk (a 2d. ábra az összes hivatkozások számát, míg a 2e. ábra a független hivatkozások számát) mutatja (az MTMT a hivatkozások közé számította a disszertációs és egyéb idézeteket). A hivatkozásokban 9,7 illetve 9,0%-os növekedés mutatható ki.

7

Közgyűlés


Szellemi alkotás (3. ábra) A megadott (különösen a külföldön megadott) oltalmak száma és az értékesített szabadalmak számának tavaly kezdődött újbóli növekedési trendje folytatódni látszik (3. ábra). PhD-fokozatszerzés (4. ábra) A kutatóintézet-hálózatban a beszámolási évben megszerzett tudományos fokozatok száma a 2013. évi csúcsértékről némileg (123-ra) csökkent. (4. ábra). Oktatás (5. ábra) A felsőoktatásban oktató kutatóintézet-hálózati kutatók száma mindhárom területen szignifikánsan csökkent. 2014-ben a kutatóintézet-hálózati kutatók 39 %-a oktatott felsőfokú oktatási intézményben (2013-ban ez a mutató 43% volt). Azon doktori iskolák száma, ahol a vezető intézethálózati kutató, 32-ről 21-re csökkent. Nem akadémiai pályázatok Az elnyert pályázatok száma és összege több intézménynél csökkent; az adatok elemzése még folyamatban van. 1-5. ábrák: Az MTA kutatóintézet-hálózat idősorai (2014-gyel bezárólag) A kutatóintézet-hálózat 2014-es beszámolóadatai – amint az 1-5. ábrák mutatják – az előzetes várakozás körül alakultak. Az ábrákhoz tartozó adattáblázatokban a 2013-ban és a 2014-ben tapasztalt növekedést az előző évhez képest piros, a csökkenést kék szín jelzi (MT: matematika és természettudományok, ÉT: élettudományok, HT: humán- és társadalomtudományok). ÉT

fő 2500

MT

HT

2000 1500 1000

500 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 év

2003 ÉT 1285 MT 1940 HT 1063 össz.: 4288

2004 1305 1971 1070 4346

2005 1299 1954 1063 4316

2006 1329 1936 1080 4345

2007 1216 1996 1074 4286

2008 1325 1954 1041 4320

2009 1334 1920 1068 4322

2010 1353 1951 1 098 4402

2011 1303 1899 1066 4268

2012 1320 1821 928 4168

1a. ábra: Az átlaglétszám alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatban

8

2013 1377 1776 961 4114

2014 1427 1687 976 4090

Közgyűlés

2015. május 5. 09.00, Díszterem 4. napirendi pont ÉT

fő 1400

MT

HT

1200 1000 800 600 400 200 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 év

2003 ÉT 549 MT 1131 HT 692 össz.: 2372

2004 555 1151 724 2430

2005 561 1147 694 2402

2006 592 1177 689 2458

2007 595 1187 711 2493

2008 609 1108 698 2415

2009 617 1019 705 2341

2010 629 1013 698 2340

2011 608 1020 696 2324

2012 627 993 665 2285

2013 700 1021 703 2424

2014 750 960 712 2422

1b. ábra: A kutatói átlaglétszám alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatában

ÉT

db 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

MT

HT

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 év

2003 ÉT 792 MT 2146 HT 2787 össz.: 5725

2004 885 2157 2837 5879

2005 901 2255 3237 6393

2006 817 2166 3167 6150

2007 866 2251 3312 6429

2008 1079 2158 3504 6741

2009 1001 2134 3912 7047

2010 871 2650 3 308 6829

2011 1097 2850 3244 7191

2012 900 2885 2402 6187

2013 814 2929 2227 5970

2014 900 2734 2343 5977

2a. ábra: Az összes tudományos publikáció számának éves alakulása az MTA kutatóintézet-hálózatában

9

Közgyűlés


db 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

MT

HT

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 év

2003 2004 2005 ÉT 402 407 435 MT 1189 1213 1269 HT össz.: 1591 1620 1704

2006 2007 2008 438 468 500 1218 1173 1096 82 46 1656 1723 1642

2009 413 1062 44 1519

2010 413 1302 65 1780

2011 427 1635 65 2127

2012 518 1571 85 2174

2013 496 1651 81 2228

2014 572 1634 98 2304

2b. ábra: Impaktfaktoros folyóiratban megjelent tudományos publikációk számának éves alakulása

imp.f. 6000

ÉT

MT

HT

5000 4000 3000 2000 1000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 év

2003 2004 2005 2006 ÉT 1216,4 1388,2 1340,1 1348,7 MT 2059,6 2261,9 2282,2 2272,7 HT össz.: 3276 3650,1 3622,3 3621,4

2007 2008 2009 1564 1797 1455 2490 2340 2433 144 4054 4137 4032

2010 1539,6 3174,3 227 4940,9

2011 1555,2 4814,4 166,02 6535,62

2012 1835,86 4915,23 156,72 6907,81

2013 1702,91 4510,77 161,4 6375,08

2c. ábra: Az MTA kutatóintézet-hálózat kutatói (társ)szerzőségével megjelent publikációk összesített impaktfaktorának alakulása

10

2014 2377,20 5242,59 230,28 7850,07

Közgyűlés


db 55000 50000 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2005

2006

2005 ÉT 12877 MT 19205 HT össz.: 32082

2006 11813 19980 6668 38461

MT

HT

2007

2008

2009 év

2010

2007 12756 18297 7004 38057

2008 14285 20339 7477 42101

2009 12758 24060 8231 45049

2010 17030 29007 10 229 56266

2011

2011 21274 37987 12174 71435

2012

2012 19775 38897 9503 68175

2013

2013 24246 50671 12721 87673

2d. ábra: Az összes (független+függő) hivatkozás számának alakulása

ÉT

db 40000

MT

HT

35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2004

ÉT MT HT össz.:

2005

2006

2007

2008 2009 év

2004 2005 2006 2007 2008 8556 10763 9734 10284 11717 13994 16993 17677 15862 17110 6537 6794 22550 27756 27411 32683 35621

2009 10611 19841 7729 38181

2010

2010 12902 28125 9 411 50438

2011

2012

2013

2011 17839 29315 11715 58869

2012 19063 35444 11298 65805

2013 20122 39768 11824 71714

2e. ábra: A független hivatkozások számának alakulása

11

Közgyűlés


db 1600

MT

HT

1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 év

2003 ÉT 331 MT 1088 HT 823 össz.: 2242

2004 312 1246 1019 2577

2005 319 1201 953 2473

2006 347 1142 1037 2526

2007 297 1339 974 2610

2008 381 1138 1025 2544

2009 331 1181 1005 2517

2010 289 1172 1 002 2463

2011 354 1120 1068 2542

2012 329 1192 1076 2597

2013 462 1300 1397 3159

2014 450 1302 1373 3125

2f. ábra: Nemzetközi rendezvényeken tartott előadások száma

ÉT

db 40

MT

35 30 25 20 15 10 5 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 év

2003 ÉT 21 MT 5 össz. 26

2004 38 4 42

2005 12 6 18

2006 15 4 19

2007 20 6 26

2008 12 6 18

2009 18 4 22

2010 16 5 21

2011 16 5 21

3. ábra: Megadott szabadalmak (oltalmak) száma 12

2012 9 3 12

2013 13 14 27

2014 22 17 39

Közgyűlés


fő 70

MT

HT

60 50 40 30 20 10 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 év

2003 ÉT 51 MT 39 HT 19 össz.: 109

2004 42 39 24 105

2005 31 34 28 93

2006 45 43 19 107

2007 42 48 16 106

2008 32 48 26 106

2009 42 51 23 116

2010 36 58 36 130

2011 44 40 27 111

2012 35 30 27 91

2013 51 41 45 137

2014 62 37 24 123

4. ábra: Az MTA kutatóintézet-hálózatban PhD-fokozatot szerzettek számának alakulása ÉT

fő 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

MT

HT

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 év

2003 ÉT 167 MT 332 HT 357 össz.: 856

2004 187 340 374 901

2005 188 318 403 909

2006 182 319 407 908

2007 189 377 397 963

2008 177 372 371 920

2009 189 379 375 943

2010 196 353 350 899

2011 194 317 362 873

2012 178 341 347 866

2013 234 423 380 1037

5. ábra: Felsőfokú oktatásban részt vevő intézethálózati kutatók számának alakulása

13

2014 227 375 345 947

Közgyűlés


A kutatóintézet-hálózaton kívüli kutatócsoportok 2014-ben a támogatott kutatócsoportok 89-es száma nem változott; az egyetemi Lendületkutatócsoportok száma 40-re nőtt. A matematikai és természettudományok terén 36 támogatott kutatócsoport és 16 egyetemi Lendület-kutatócsoport, az élettudományok terén 30 támogatott kutatócsoport és 19 egyetemi Lendület-kutatócsoport; a humán- és társadalomtudományok terén 23 támogatott kutatócsoport és 4 egyetemi Lendületkutatócsoport működik. A Támogatott Kutatócsoportok Irodája által alkalmazott kutatók számát (Lendület-kutatócsoport esetén a vezetőt is beleértve), a tudományos publikációk (ezen belül impaktfaktoros publikációk) dinamikusan növekvő számát, a 2013. évi publikációk összesített impaktfaktorát a 2. táblázat foglalja össze.

2014-ben megjelent összes tudományos publikációk száma

Mindezekből impaktfaktoros publikáció

ÉT: élettudományok MT: matematika és természettudományok HT: humán- és társadalomtudományok

kutatói létszám

Tudományterületek és csoportok

Hatástényezős és idézettségi mutatók: összesített impaktfaktor

2. táblázat: A nem kutatóintézet-hálózati támogatott és Lendület-kutatócsoportok létszám- és publikációs adatai, tudományterületenként 2014 évben (zárójelben a 2013 év adataival)

124,6 (151) 185,0 (181) 107,0 (103) 416,6 (435)

363 (266) 580 (512) 357 (227) 1300 (1005)

274 (212) 323 (286) 4 (0) 601 (498)

953,5 (860,7) 946,9 (871,5) 17,8 (0,0) 1918,4 (1732,2)

28,9 (24) 28,1 (23) 7,6 (5) 64,6 (52)

117 (56) 148 (105) 44 (15) 309 (176)

102 (47) 130 (81) 1 (2) 233 (130)

659,7 (204,8) 499,2 (329,2) 1,3 (1,1) 1160,2 (535,1)

89 támogatott kutatócsoport ÉT (30 kutatócsoport) MT (36 kutatócsoport) HT (23 kutatócsoport) Összesen 32 egyetemi Lendület-kutatócsoport ÉT (19 kutatócsoport; 2013-ban 16) MT (16 kutatócsoport; 2013-ban 14) HT (4 kutatócsoport; 2013-ban 2) Összesen

Az 1a.-b.-c. mellékletekben (a beszámolókötetekben) minden kutatócsoport részletes szöveges és táblázatos beszámolója is megtalálható. (Az év folyamán a kutatócsoportok vezetői MTAelnöki figyelmeztető levelet kaptak arról, hogy ha 2014. évi beszámolójukban nem teljesítik az affiliáció-megadási követelményeket, kizárják magukat az újrapályázás lehetőségéből.)

14

Közgyűlés


Tudományelemzési kitekintés A 2. melléklet – országos és nemzetközi hátterű – tudománymetriai elemzést tartalmaz az MTA kutatóintézet-hálózat 2012–2013. évi publikációs teljesítményéről: az adminisztratív áttekintést scientometriai igényességű betekintéssel egészíti ki. A kutatóhálózat MTMT-ben nyilvántartott, impaktfaktorral jellemezhető 2014. évi közleményeinek 50–60%-a minden nagy tudományterületen a “kiváló”, ill. a “rangos” osztályba sorolható. (A nagy területek kialakítása az OECD-besoroláson alapul: természettudomány, mérnöki tudományok, orvosi és egészségtudományok, agrártudományok, társadalomtudományok) Kiemelendő, hogy a kiváló (E1) közlemények részaránya a társadalom- és orvosi tudományok területén megegyezik (ill. számszerűen magasabb a természettudományokénál: fontos figyelembe venni ugyanakkor, hogy e két terület méretének nagyságrendi különbségei mellett ez az összehasonlítás kevésbé releváns).

15

Közgyűlés


Mellékletek: 1a., 1b., 1c. melléklet: Három (tudományterületenkénti) beszámolókötet, amely a szöveges összegzések mellett táblázatosan is mutatja a főbb adatokat (a kötetekben a pénzügyi adatok egyelőre hiányosak); 2. melléklet: Az MTA kutatóhálózatának nemzetközileg mérhető teljesítménye 2014-ben (Tudománymetriai elemzés, készíti: MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály). Az 1.a. mellékletben (az I. - Matematika és Természettudományok – kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Atommagkutató Intézet MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet Földtani és Geokémiai Intézet Geodéziai és Geofizikai Intézet Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet MTA Energiatudományi Kutatóközpont Atomenergia-kutató Intézet Energia- és Környezetbiztonsági Intézet Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Enzimológiai Intézet Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Szerves Kémiai Intézet MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet Támogatott kutatócsoportok Kutatócsoport neve MTA–BME Gépek és Járművek Dinamikája Kutatócsoport MTA–BME Informatikai Rendszerek Kutatócsoport MTA–BME Irányítástechnikai Kutatócsoport MTA–BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport MTA–BME- Kondenzált Anyagok Fizikája Kutatócsoport MTA–BME Műszaki Analitikai Kémiai Kutatócsoport MTA–BME Szerves Kémiai Technológia Kutatócsoport MTA–BME Sztochasztika Kutatócsoport MTA–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport MTA–DE Egyenletek, Függvények és Görbék Kutatócsoport

16

Kutatócsoportvezető Stépán Gábor Telek Miklós Vajk István Czigány Tibor Mihály György Horvai György Faigl Ferenc Tóth Bálint Józsa János Pintér Ákos

Kezdési időpont 2012.01.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.07.01.

Közgyűlés


MTA–DE Homogén Katalízis és Reakciómechanizmusok Kutatócsoport MTA–DE Részecskefizikai Kutatócsoport MTA–ELTE Egerváry Jenő Kombinatorikus Optimalizálási Kutatócsoport MTA–ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport MTA–ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport MTA–ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport MTA–ELTE Geometriai és Algebrai Kombinatorika Kutatócsoport MTA–ELTE Komplex Kémiai Rendszerek Kutatócsoport MTA–ELTE Numerikus Analízis és Nagy Hálózatok Kutatócsoport MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport MTA–ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport MTA–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport MTA–MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport MTA–ME Anyagtudományi Kutatócsoport MTA–ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport MTA–PE Levegőkémiai Kutatócsoport MTA–PTE Molekuláris Kölcsönhatások az Elválasztástudományban Kutatócsoport MTA–PTE Nagyintenzitású Terahertzes Kutatócsoport MTA–PTE Szelektív Kémiai Szintézisek Kutatócsoport MTA–SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport MTA–SZTE Bioszervetlen Kémiai Kutatócsoport MTA–SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport MTA–SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport MTA–SZTE Reakciókinetikai és Felületkémiai Kutatócsoport MTA–SZTE Sztereokémiai Kutatócsoport MTA–SZTE Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoport

Joó Ferenc Trócsányi Zoltán Frank András Tél Tamás Perczel András Haas János Szőnyi Tamás Császár Attila Faragó István Hudecz Ferenc Vicsek Tamás Harangi Szabolcs Pálfy József Roósz András Szűcs Péter Gelencsér András Fellinger Attila Hebling János Kollár László Totik Vilmos Kiss Tamás Szabó Gábor Csirik János Kónya Zoltán Fülöp Ferenc Dékány Imre

2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2013.07.01. 2013.07.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2013.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2013.07.01. 2012.07.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2013.07.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01.

Egyetemi Lendület kutatócsoportok Kutatócsoport neve MTA-BME Lendület Egzotikus Kvantumfázisok Kutatócsoport MTA-BME Lendület Jövő Internet Kutatócsoport

Kutatócsoportvezető Zaránd Gergely

Kezdés éve 2011

Tapolcai János Gyurcsányi Ervin Róbert Kállay Mihály

2012

Kézsmárki István

2014

Takács Gábor

2012

MTA-DE Lendület Funkcionálanalízis Kutatócsoport

Molnár Lajos

2012

MTA-ELTE EIRSA Lendület Asztrofizikai Kutatócsoport

Frei Zsolt

2012

MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoport

Derényi Imre

2011

MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport MTA-ELTE Lendület Katalízis és Szerves Szintézisek Kutatócsoport MTA-ELTE Lendület Rácstérelméleti Kutatócsoport

Ősi Attila

2011

Novák Zoltán

2012

Katz Sándor

2012

MTA-BME Lendület Kémiai Nanoérzékelők Kutatócsoport MTA-BME Lendület Kvantumkémiai Kutatócsoport MTA-BME Lendület Magneto-optikai Spektroszkópia Kutatócsoport MTA-BME Lendület Statisztikus Térelméleti Kutatócsoport

17

2013 2013

Közgyűlés


MTA-PE Lendület Transzlációs Glikomika Kutatócsoport

Guttman András

2012

MTA-SZTE Lendület Foldamer Kutatócsoport MTA-SZTE Lendület Fotoelektrokémiai Kutatócsoport

Martinek Tamás Janáky Csaba

2011 2014

MTA-SZTE Lendület Pórusos Nanokompozitok Kutatócsoport

Kukovecz Ákos

2012

18

Közgyűlés


Az 1b. mellékletben (II. – Élettudományok – kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet Mezőgazdasági Intézet Növényvédelmi Intézet Talajtani és Agrokémiai Intézet MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet Duna-kutató Intézet Ökológiai és Botanikai Intézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet Biokémiai Intézet Genetikai Intézet Központi Laboratóriumok Növénybiológiai Intézet

Támogatott kutatócsoportok Kutatócsoport neve MTA–DE Biodiverzitás Kutatócsoport MTA–DE Idegtudományi Kutatócsoport MTA–DE Népegészségügyi Kutatócsoport MTA–DE Őssejt, Apoptózis és Genomika Kutatócsoport MTA–DE Sejtbiológiai és Jelátvitel Kutatócsoport MTA–DE Vascularis Biológia, Thrombosis-H aemostasis Kutatócsoport MTA–ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport MTA–ELTE Immunológiai Kutatócsoport MTA–ELTE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport MTA–ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport MTA-KE Mikotoxinok az Élelmiszerláncban Kutatócsoport MTA–PE Limnoökológiai Kutatócsoport MTA–PTE Humán Reprodukciós Kutatócsoport MTA–PTE Klinikai Idegtudományi Képalkotó Kutatócsoport MTA–PTE Nukleáris-Mitokondriális Interakciók Kutatócsoport MTA–SE Gyermekgyógyászati és Nephrológiai Kutatócsoport MTA–SE Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport MTA–SE Molekuláris Élettani Kutatócsoport MTA–SE Molekuláris Medicina Kutatócsoport MTA–SE Molekuláris Onkológia Kutatócsoport

19

Kutatócsoportvezető Tóthmérész Béla Kisvárday Zoltán Ádány Róza Fésüs László Szöllősi János Balla György Szathmáry Eörs Erdei Anna Málnási Csizmadia András Miklósi Ádám Podani János Kovács Melinda Padisák Judit Bódis József Dóczi Tamás Sümegi Balázs Tulassay Tivadar Kellermayer Miklós Hunyady László Rácz Károly Tímár József

Kezdési időpont 2013.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2013.07.01. 2013.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.07.01.

Közgyűlés


MTA–SE Neurobiokémiai Kutatócsoport MTA–SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport MTA–SE Patobiokémiai Kutatócsoport MTA–SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport MTA–SZIE Növényökológiai Kutatócsoport MTA–SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport MTA–SZTE Dermatológiai Kutatócsoport MTA–SZTE Idegtudományi Kutatócsoport MTA–SZTE Keringésfarmakológiai Kutatócsoport

Ádám Veronika Bagdy György Kéri György Szenci Ottó Nagy Zoltán Tamás Gábor Kemény Lajos Vécsei László Varró András

2013.07.01. 2013.07.01. 2012.07.01. 2013.07.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01.

Egyetemi Lendület kutatócsoportok

MTA-DE Lendület Fehérjedinamikai Kutatócsoport

Kutatócsoportvezető Fuxreiter Mónika

MTA-DE Lendület Immungenomikai Kutatócsoport

Nagy László

2012

MTA-DE Lendület Sejtélettani Kutatócsoport

Bíró Tamás

2011

MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport

Bay Péter

2014

MTA-DE Lendület Viselkedésökológiai Kutatócsoport

Barta Zoltán

2012

MTA-ELTE Lendület Bioinformatika Kutatócsoport

Dosztányi Zsuzsanna

2014

MTA-ELTE Lendület Komplement Kutatócsoport

Józsi Mihály Krisztián

2012

MTA-ELTE Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport

Kovács Mihály

2011

MTA-PTE Lendület PACAP Kutatócsoport

Reglődi Dóra

2011

MTA-SE Lendület Gyulladásélettani Kutatócsoport

Mócsai Attila

2013

MTA-SE Lendület Ioncsatorna Kutatócsoport

Csanády László Maurovich-Horvát Pál

2012

Pós Zoltán

2012

Chinopoulos Christos

2012

Jakus Zoltán Péter

2014

Kutatócsoport neve

MTA-SE Lendület Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport MTA-SE Lendület Kísérletes és Transzlációs Immunomikai Kutatócsoport MTA–SE Lendület Neurobiokémia Munkacsoport MTA-SE Lendület Nyirokélettani Kutatócsoport

MTA-SE Lendület Örökletes Endokrin Daganatok Kutatócsoport Patócs Attila MTA-SE Lendület Peroxidáz Enzimek Kutatócsoport MTA-SZTE Lendület Gasztroenterológiai Multidiszciplináris Kutatócsoport MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok Kutatócsoport

20

Kezdés éve 2012

2013

2013

Geiszt Miklós

2011

Hegyi Péter

2014

Berényi Antal

2013

Közgyűlés


Az 1c. mellékletben (a III. - Humán- és Társadalomtudományok – kötetben) szereplő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok: A kutatóintézet-hálózat intézményei MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet Irodalomtudományi Intézet Művészettörténeti Intézet Néprajztudományi Intézet Régészeti Intézet Történettudományi Intézet Zenetudományi Intézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézet Regionális Kutatások Intézete Világgazdasági Intézet MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet Kisebbségkutató Intézet Politikatudományi Intézet Szociológiai Intézet

Támogatott kutatócsoportok Kutatócsoport neve MTA–DE Elméleti Nyelvészeti Kutatócsoport MTA–DE Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport MTA–DE Közszolgáltatási Kutatócsoport MTA–DE Magyar Nyelv- és Névtörténeti Kutatócsoport MTA–DE Néprajzi Kutatócsoport MTA–ELTE Általános Irodalomtudományi Kutatócsoport MTA–ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport MTA–ELTE Hermeneutika Kutatócsoport MTA–ELTE Interdiszciplináris Régészettudományi Kutatócsoport MTA–ELTE Peripato Összehasonlító Társadalmi Dinamika Kutatócsoport MTA–ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport MTA–ELTE-DE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport MTA–ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport MTA–HIM-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport MTA–OSzK Res Libraria Hungariae Kutatócsoport MTA–PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport MTA–PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoport MTA–PTE Innováció és Gazdasági Növekedés Kutatócsoport MTA–PTE Összehasonlító és Európai Foglalkoztatáspolitikai és Munkajogi Kutatócsoport

21

Kutatócsoportvezető Kertész András Debreczeni Attila Horváth M. Tamás Hoffmann István Bartha Elek Kulcsár-Szabó Ernő Draskóczy István Fehér M. István Borhy László Fokasz Nikosz Kövér György Dobos István Szovák Kornél Veszprémy László Madas Edit Kovács Zoltán Szelestei Nagy László Prószéky Gábor Varga Attila Kiss György

Kezdési időpont 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2013.07.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2013.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2013.07.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2012.01.01. 2012.07.01. 2012.01.01.

Közgyűlés


MTA–SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport MTA–SZTE Turkológiai Kutatócsoport MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport

Csapó Benő Ivanics Mária Barna Gábor

2012.01.01. 2012.01.01. 2013.07.01.

Egyetemi Lendület kutatócsoportok Kutatócsoportvezető

Kutatócsoport neve MTA-BCE Lendület Stratégiai Interakciók Kutatócsoport MTA-DE Lendület Magyarország a Középkori Európában Kutatócsoport MTA-ELTE Lendület Humanizmus Kelet-Közép-Európában Kutatócsoport MTA-PPKE Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoport

Kezdés éve

Tasnádi Attila

2012

Bárány Attila Pál

2014

Kiss Farkas Gábor

2014

Tusor Péter

2012

III. Határozattervezet

…/2015. (V.5.) számú közgyűlési határozat (tervezet) A Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhelyeinek 2014. évi tevékenységéről szóló beszámolót megismerte és elfogadja. IV. Javaslat az előterjesztés kommunikációjára Az adatok sajtókommunikációja: a közgyűlési jóváhagyást követően. A matematikai és természettudományi, az élettudományi, valamint a társadalomtudományi kutatóhelyek részletes szakmai beszámolói megjelennek az MTA honlapján a közgyűlést követően. A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítőben, az MTA Intraneten, valamint az elnökségi határozatok és a közgyűlési határozatok adatbázisában.

Budapest, 2015. április 15. Török Ádám s. k. főtitkár Melléklet: 4 db

22

2015. május , Díszterem 4. napirendi pont. ELŐTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésére május 5

Recommend Documents