ELŐTERJESZTÉS (4-5.napirendi pont) Készült: Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012.08.09-i ülésére Tárgy: nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodások felülvizsgálata. Előzmény: A települési önkormányzat a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal 7/2011.(II.15.)önk.határozattal a Német Kisebbségi Önkormányzattal 8/2011.(II.15.)önk.határozattal hagyta jóvá az együttműködési megállapodást a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény rendelkezései alapján. A 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (Njtv.), ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyezte a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt. Az új törvény szabályainak megfelelően a kisebbségi önkormányzatok határozatokat hoztak nevük nemzetiségi önkormányzatra történő változásáról és az önálló bankszámla megnyitásáról. Jogszabályi háttér: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése szerint: „(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzatok a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti megállapodásban rendezik.” A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a szerint: „80. § (1) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok: a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább tizenhat órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése; b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása; c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása; d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása; e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátása; f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot, valamint a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül. (3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével, b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését, c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket, d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket. (4) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásban rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
(5) Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.” Az Njtv. 159. § (3)bekezdése szerint: „(3) A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a költségvetési tervezésről szóló, e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodások hatályát e törvény nem érinti, azonban 2012. június 1-ig az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat meg kell kötni azzal, hogy az érintett helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése során az új megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. 2012. december 31-ig a helyi nemzetiségi önkormányzatot a központi költségvetésből megillető általános működési támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani.
Az utóbbi rendelkezés szerint várhatóan 2013. január 1-től a nemzetiségi önkormányzattal rendelkező települések települési önkormányzataink általános támogatásában szerepel majd a nemzetiségi önkormányzatok működtetésére szánt állami támogatás és a nemzetiségi önkormányzatok külön általános támogatásban nem részesülnek, hiszen minden működéssel kapcsolatos kiadásukat a települési önkormányzat köteles biztosítani (kivéve telefonköltség). A mellékelt együttműködési megállapodás tervezetét a Dunafalvi Roma Nemzetiségi Önkormányzat a 2012. …..-i ülésén, a Dunafalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat 2012…..-i ülésén megtárgyalta, az abban foglaltakkal egyetért. A körjegyző az egyes feladatok ellátásával a feladatkörükben érintett köztisztviselőket megbízta. Javaslat: az előterjesztés és a megállapodás tervezetek megvitatása és a határozati javaslatok elfogadása oly módon, hogy a korábbi megállapodások a jelen megállapodással hatályát veszti. …./2012.(VII…)önkormányzati határozat Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dunafalvi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületével kötendő együttműködési megállapodást megtárgyalta és azt a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a testület döntéséről a RNÖ elnökét értesítse és felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: polgármester …./2012.(VII…)önkormányzati határozat Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dunafalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületével kötendő együttműködési megállapodást megtárgyalta és azt a határozat melléklete szerinti tartalommal elfogadja. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a testület döntéséről a NNÖ elnökét értesítse és felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: polgármester
a …../2012.(VII…..)önkormányzati határozat melléklete EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS /T E R V E Z E T/ mely létrejött Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és a Dunafalvi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§-ában valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, egytüttműködésük szabályainak rögzítése céljából. A megállapodás szabályainak kialakítása - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével történt. I. Ingatlan- és eszközhasználat A Dunafalva Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) a Dunafalvi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: RNÖ) működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a Dunafalva, Kossuth u. 4. sz. alatti körjegyzőségi hivatali kirendeltség önkormányzati ingatlan épületein belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 16 órában. 2. A RNÖ erre vonatkozó igénye esetén, a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum, nemzetiségi rendezvények - megtartása érdekében az Önkormányzat a RNÖ rendelkezésére bocsát ingyenesen, berendezési és felszerelési tárgyaival együtt egy a célra alkalmas helyiséget. Az erre vonatkozó igényt időpontegyeztetés céljából a polgármesterhez kell benyújtani. 1.
1.
2. 3.
II. Ügyviteli együttműködés Felek megállapodnak, hogy a RNÖ kötelezően megtartandó üléseinek jegyzőkönyvét az Önkormányzat fenntartásában álló Szeremle-Dunafalva Körjegyzőség (továbbaikban: körjegyzőség) segítségével írásba foglalja. A körjegyzőség gondoskodik az elkészült jegyzőkönyvek aláíratásáról, hitelesítéséről valamint a BácsKiskun Megyei Kormányhivatalhoz történő megküldéséről. Az Önkormányzat a körjegyzőség útján ellátja a RNÖ testületi üléseinek előkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat és egyéb működéssel, gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. Az ezt meghaladó feladatok fedezetét és az egyéb működési költségeket a RNÖ az állami támogatás és egyéb bevételeiből biztosítja.
III. Gazdálkodás 1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje 1.1. A költségvetési koncepció elkészítése 1.1.1. A körjegyző, vagy az általa megbízott személy a költségvetési koncepció összeállítását megelőzően áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, várható bevételi forrásait. 1.1.2. Az elnök a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót legkésőbb a költségvetési évet megelőző év november 30-áig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig benyújtja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete részére. A koncepcióról alkotott határozatot az elnök eljuttatja a körjegyzőhöz. 1.2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése 1.2.1. A gazdálkodási ügyekre vonatkozóan a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra a körjegyzőség gazdálkodási előadóját jelöli ki. 1.2.2. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a körjegyzőség által előkészített költségvetési határozat-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a testületnek. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott rend szerint. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a
nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá. A nemzetiségi önkormányzat évente egyszer, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. 2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, határozatával módosítja az éves költségvetésének előirányzatát. A testület - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Az előirányzat-módosítást a kijelölt gazdálkodási előadó készíti elő. 3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje 3.1. A költségvetés végrehajtása. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Körjegyzőség látja el. 3.1.1. Kötelezettségvállalás rendje - A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet. 3.1.2. Utalványozás - A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor. 3.1.3. Pénzügyi ellenjegyzés - A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a körjegyző által kijelölt személy írásban jogosult. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti. 3.1.4. Érvényesítés - Az érvényesítést a körjegyző által kijelölt személy írásban jogosult végezni. 3.2. A nemzetiségi önkormányzat számlái A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a székhelye szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti, mellyel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a gazdálkodási iroda végzi. 3.3. Pénzellátás A nemzetiségi önkormányzat működésének általános és feladatalapú támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon de. 11.00 óráig a körjegyzőség dunafalvi hivatali kirendeltségének pénztárosának jelzi. 4. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselőtestületet. A tájékoztatás tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. Az elkészített zárszámadási határozattervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot alkot. A zárszámadási határozattervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, vagyonkimutatást. A zárszámadási határozat-tervezet, a mérlegek és kimutatások elkészítésében a körjegyzőség közreműködik. IV. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje 1. A körjegyzőség a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
2. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat, stb.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke – vagy e feladattal megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a körjegyzőségi kirendeltség pénztárosának leadni. 3. A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke, a helyi önkormányzat polgármestere és körjegyzője együttesen felelős. 4. A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a körjegyzőség vezet. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a körjegyzőségi kirendeltség pénztárosa számára. V. Egyéb rendelkezések 1. A települési önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására. 2. A Körjegyzőség Számviteli Rend szabályzata az abban foglalt eltérésekkel vonatkozik a nemzetiségi önkormányzatra. 3. A nemzetiségi önkormányzat tartozásaiért a helyi önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan azt külön megállapodásban vállalta. Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, az együttműködés során szabályait kölcsönösen betartják. A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, melyet évente január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni. Az együttműködési megállapodást Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a ………………önkormányzati határozatával a Dunafalvi Roma Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselőtestülete a ….. RNÖ határozatával jóváhagyta. Jelen megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg, a 2011. február 15. keltezésű együttműködési megállapodás hatályát veszti. Dunafalva, 2012. július …
_________________ Magosi György polgármester
_________________ Vári Tibor Ádámné RNÖelnök
1. sz. melléklet Utalványozási, ellenjegyzői és szakmai teljesítés igazolási joggal felruházott személyek: 1. 2. 3. 4.
Utalványozás: Vári Tibor Ádámné elnök, Kalányos István elnökhelyettes Ellenjegyzés: Hegyiné Kovács Mónika gazd.ea., Friedrichné Stadler Rita gazd.főea. Érvényesítés: Hegyiné Kovács Mónika gazd.ea., Friedrichné Stadler Rita gazd.főea. Szakmai teljesítési igazolás: Vári Tibor Ádámné elnök, Kalányos István elnökhelyettes
Gazdálkodási ügyekre vonatkozóan kapcsolattartási feladatokkal megbízott személy: Hegyiné Kovács Mónika gazd.ea., Friedrichné Stadler Rita gazd.főea. Pénzellátási, -kezelési és vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott személy: Kis Melinda pü.ea.
a …../2012.(VII…..)önkormányzati határozat melléklete EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS /T E R V E Z E T/ mely létrejött Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete és a Dunafalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete között a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80.§-ában valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, egytüttműködésük szabályainak rögzítése céljából. A megállapodás szabályainak kialakítása - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet, - az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló többször módosított 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet előírásainak figyelembevételével történt. I. Ingatlan- és eszközhasználat A Dunafalva Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) a Dunafalvi Német Nemzetiségi Önkormányzat (a továbbiakban: NNÖ) működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a Dunafalva, Kossuth u. 4. sz. alatti körjegyzőségi hivatali kirendeltség önkormányzati ingatlan épületein belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 16 órában. 4. A NNÖ erre vonatkozó igénye esetén, a közcélú rendezvények – közmeghallgatás, lakossági fórum, nemzetiségi rendezvények - megtartása érdekében az Önkormányzat a NNÖ rendelkezésére bocsát ingyenesen, berendezési és felszerelési tárgyaival együtt egy a célra alkalmas helyiséget. Az erre vonatkozó igényt időpontegyeztetés céljából a polgármesterhez kell benyújtani. 3.
1.
2. 3.
II. Ügyviteli együttműködés Felek megállapodnak, hogy a NNÖ kötelezően megtartandó üléseinek jegyzőkönyvét az Önkormányzat fenntartásában álló Szeremle-Dunafalva Körjegyzőség (továbbaikban: körjegyzőség) segítségével írásba foglalja. A körjegyzőség gondoskodik az elkészült jegyzőkönyvek aláíratásáról, hitelesítéséről valamint a BácsKiskun Megyei Kormányhivatalhoz történő megküldéséről. Az Önkormányzat a körjegyzőség útján ellátja a NNÖ testületi üléseinek előkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat és egyéb működéssel, gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. Az ezt meghaladó feladatok fedezetét és az egyéb működési költségeket a RNÖ az állami támogatás és egyéb bevételeiből biztosítja.
III. Gazdálkodás 1. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje 1.1. A költségvetési koncepció elkészítése 1.2.3. A körjegyző, vagy az általa megbízott személy a költségvetési koncepció összeállítását megelőzően áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, várható bevételi forrásait. 1.2.4. Az elnök a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót legkésőbb a költségvetési évet megelőző év november 30-áig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig benyújtja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete részére. A koncepcióról alkotott határozatot az elnök eljuttatja a körjegyzőhöz. 1.3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése 1.3.1. A gazdálkodási ügyekre vonatkozóan a helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra a körjegyzőség gazdálkodási előadóját jelöli ki. 1.3.2. A nemzetiségi önkormányzat elnöke a körjegyzőség által előkészített költségvetési határozat-tervezetet a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a testületnek. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell a nemzetiségi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, a
működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, egymástól elkülönítetten, a külön jogszabályban meghatározott rend szerint. A nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetését a nemzetiségi önkormányzat hagyja jóvá. A nemzetiségi önkormányzat évente egyszer, legkésőbb a költségvetési határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. 2. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, határozatával módosítja az éves költségvetésének előirányzatát. A testület - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Az előirányzat-módosítást a kijelölt gazdálkodási előadó készíti elő. 3. A költségvetési gazdálkodás lebonyolításának rendje 3.2. A költségvetés végrehajtása. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Körjegyzőség látja el. 3.2.1. Kötelezettségvállalás rendje - A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és kötelezettség ellenjegyzése után történhet. 3.2.2. Utalványozás - A nemzetiségi önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy az általa felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor. 3.2.3. Pénzügyi ellenjegyzés - A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a körjegyző által kijelölt személy írásban jogosult. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést ugyanazon személy nem végezheti. 3.2.4. Érvényesítés - Az érvényesítést a körjegyző által kijelölt személy írásban jogosult végezni. 3.2. A nemzetiségi önkormányzat számlái A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját a székhelye szerinti helyi önkormányzat által választott számlavezetőnél vezeti, mellyel kapcsolatos adminisztratív feladatokat a gazdálkodási iroda végzi. 3.4. Pénzellátás A nemzetiségi önkormányzat működésének általános és feladatalapú támogatását a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe. Készpénz a Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha az önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon de. 11.00 óráig a körjegyzőség dunafalvi hivatali kirendeltségének pénztárosának jelzi. 5. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje A nemzetiségi önkormányzat elnöke az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15éig, háromnegyed éves helyzetéről a költségvetési koncepció ismertetésekor írásban tájékoztatja a képviselőtestületet. A tájékoztatás tartalmazza a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő előirányzatok és a költségvetési egyenleg alakulását. Az elkészített zárszámadási határozattervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról határozatot alkot. A zárszámadási határozattervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni: a nemzetiségi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, és a közvetett támogatásokat tartalmazó kimutatást, vagyonkimutatást. A zárszámadási határozat-tervezet, a mérlegek és kimutatások elkészítésében a körjegyzőség közreműködik. IV. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje 5. A körjegyzőség a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti.
6. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat (bizonylatokat, szerződéseket, bankszámlakivonatokat, számlákat, stb.) a nemzetiségi önkormányzat elnöke – vagy e feladattal megbízott tagja – köteles minden tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a körjegyzőségi kirendeltség pénztárosának leadni. 7. A vonatkozó rendeletekben meghatározott adatszolgáltatás során a szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke, a helyi önkormányzat polgármestere és körjegyzője együttesen felelős. 8. A nemzetiségi önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a körjegyzőség vezet. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat a körjegyzőségi kirendeltség pénztárosa számára. V. Egyéb rendelkezések 4. A települési önkormányzat és intézményei belső ellenőrzésére vonatkozó szabályok vonatkoznak a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására. 5. A Körjegyzőség Számviteli Rend szabályzata az abban foglalt eltérésekkel vonatkozik a nemzetiségi önkormányzatra. 6. A nemzetiségi önkormányzat tartozásaiért a helyi önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan azt külön megállapodásban vállalta. Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, az együttműködés során szabályait kölcsönösen betartják. A szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, melyet évente január 31-ig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő 30 napon belül felül kell vizsgálni. Az együttműködési megállapodást Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a ………………önkormányzati határozatával a Dunafalvi Német Nemzetiségi Önkormányzatának Képviselőtestülete a ….. NNÖ határozatával jóváhagyta. Jelen megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg, a 2011. február 15. keltezésű együttműködési megállapodás hatályát veszti. Dunafalva, 2012. július …
_________________ Magosi György polgármester
_________________ Hágen András NNÖelnök
1. sz. melléklet Utalványozási, ellenjegyzői és szakmai teljesítés igazolási joggal felruházott személyek: 1. 2. 3. 4.
Utalványozás: Hágen András elnök, Rétfai Jánosné elnökhelyettes Ellenjegyzés: Hegyiné Kovács Mónika gazd.ea., Friedrichné Stadler Rita gazd.főea. Érvényesítés: Hegyiné Kovács Mónika gazd.ea., Friedrichné Stadler Rita gazd.főea. Szakmai teljesítési igazolás: Hágen András elnök, Rétfai Jánosné elnökhelyettes
Gazdálkodási ügyekre vonatkozóan kapcsolattartási feladatokkal megbízott személy: Hegyiné Kovács Mónika gazd.ea., Friedrichné Stadler Rita gazd.főea. Pénzellátási, -kezelési és vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott személy: Kis Melinda pü.ea.
ELŐTERJESZTÉS (2. napirendi pont) Készült: Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012.08.09-i ülésére Tárgy: a Szeremle-Dunafalva Közoktatási Társulás Társulási Megállapodásának felülvizsgálata Előzmény: Szeremle és Dunafalva Községek Önkormányzatai önkéntes és szabad elhatározásukból a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 43.§-ában, a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. (továbbiakban Ttv.) 9.§-ában foglalt rendelkezési szerint óvodai és általános iskolai oktatási – nevelési feladataik megvalósítására, nevelési-oktatási intézmények közös fenntartásában állapodnak meg egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján 2005. szeptember 1. napi hatállyal határozatlan időtartamra. A társulás az óvodai nevelés és az általános iskolai oktatás esetében biztosítja a bérek és a szakmai kiadások gyermek- és tanulólétszám-arányos hiányfinanszírozását, majd egy későbbi módosítással a szeremlei iskola fenntartási kiadásaihoz való tanulóarányos, valamint az étkeztetési feladatok ellátásában az élelmezésvezető bérkiadásaihoz adagszámarányos hozzájárulást. A társulás feladata kiterjedt az iskolabusz fenntartására is, melynek keretében a buszvezető bére és az iskolások utaztatásának költsége tanulólétszám-arányosan került megosztásra a busz összes költségének menetkilométer szerinti megosztását követően. Jogszabályi háttér: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 157.§ a) pontja 2013. január 1. napjától hatályon kívül helyezi a Ttv.-t és ugyanezen nappal hatályba lép az Mötv. IV fejezete A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁRSULÁSAI 87. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre. A helyi önkormányzatok társulásának általános szabályai 88. § (1) A társulást a helyi önkormányzatok képviselő-testületei írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá. (2) A társulásban részt vevő képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges a társulási megállapodás jóváhagyásához, módosításához vagy a társulás megszüntetéséhez. 89. § (1) A társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik. (2) A társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Erről a társulási tanácsot értesíteni kell. (3) A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról. 90. § (1) A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (2) A társulás működési költségeihez - a társulási megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a társulás tagjai az általuk képviselt települések lakosságszámának arányában hozzájárulnak. (3) A társulás saját vagyonnal rendelkezhet. 92. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a törvényszék dönt. A társult önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását. A társulási megállapodás alapvető szabályai 93. § A társulási megállapodás tartalmazza: 1. a társulás nevét, székhelyét; 2. a társulás tagjainak nevét, székhelyét, képviselőjét; 3. a társuláshoz tartozó települések lakosságszámát; 4. a társulás által ellátott feladat- és hatásköröket; 5. a társulás döntéshozó szervét, döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarányt; 6. a döntéshozatalának módját, a minősített döntéshozatal eseteit; 7. a közös fenntartású intézmények megnevezését; 8. a társulás fenntartásával, működtetésével kapcsolatosan az egyes képviselő-testületek pénzügyi hozzájárulásának mértékét, teljesítésének módját; 9. a társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárást (a társulás döntésétől függően a társulás tagjai részéről a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz); 10. a társulás vagyonát és a vagyonátadás feltételeit, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendjét; 11. intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket; 12. a társulás általános rendjétől eltérő (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye útján más tagok részére történő) feladatellátás módját;
13. a társulás szolgáltatásai igénybevételének a társulás által meghatározott feltételeit; 14. a társulás működéséről évente legalább egy alkalommal történő beszámolás kötelezettségét; 15. a társulás működésének ellenőrzési rendjét; 16. a megállapodás módosításának feltételeit; 17. a társulásból történő kiválás és kizárás feltételeit; 18. a társulás megszűnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettségét, módját; 19. azt, amiben a képviselő-testületek megállapodtak. A társulás szervezete és működése 94. § (1) Az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. (2) A társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják, akik a megállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek. (3) A társulási tanács döntését határozattal hozza. (4) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak több mint a felét. (5) A tíznél több tagból álló önkormányzati társulás társulási tanácsának érvényes döntéséhez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. (6) A megállapodásban meghatározott döntéshez minősített többség szükséges. (7) A minősített többséghez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. (8) A döntéshozatali eljárás egyéb szabályairól - beleértve a szavazatarányok és a költségek viselésének kérdését is - a társulás tagjai a társulási megállapodás keretében szabadon döntenek. Törvény vagy a társulási megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában a társulás minden tagját egy szavazat illeti meg. 95. § (1) A társulási tanács tagjai közül elnököt választ, alelnököt választhat. Együttes akadályoztatásuk esetén a tanács ülését a korelnök hívja össze és vezeti. (2) A társulási tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásuk szervezése érdekében bizottságokat alakíthat. (3) A társulási tanács és a bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testületre és az önkormányzati bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (4) A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el. (5) A társulási tanács ülésén a társult önkormányzatok jegyzői tanácskozási joggal részt vehetnek.
A Mötv. a testületek kötelezettségévé teszi a társulási megállapodások felülvizsgálatát: 146. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselőtestületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. (felülvizsgálati határidő: 2012.06.30.)
Indokolás: a fentiek alapján – figyelemmel arra, hogy az Mötv. 13.§-a kötelező önkormányzati feladatként csak az óvodai nevelést jelöli meg és a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2013. január 1-jén hatályba lépő 74.§(1)bekezdése szerint az óvoda kivételével az állam gondoskodik az alapfeladatok ellátásáról – indokolt a közoktatási társulásra vonatkozó társulási megállapodás hatályon kívül helyezése és az újonnan meghatározott alapfeladatokra új megállapodás létrehozása 2013. január 1-jei hatállyal. A Képviselő-testületeknek dönteni szükséges abban a tekintetben, hogy 2013. január 1-ját követően kívánnak-e társulni a fenti szabályok szerint és milyen feladatkörre/feladatkörökre. Társulásban megvalósítható feladat-ellátás lehet például: óvodai nevelés külön ennek a feladatnak az ellátására alapított intézménnyel, vezetőjének kinevezése; a két külön konyha élelmezésvezetői feladatainak ellátása önkormányzati szakfeladaton; az iskolabusz üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása - mivel a köznevelési törvény melléklete nem nevesíti az iskolabusz vezetőjét az állami fenntartásba átvehető személyek között – önkormányzati szakfeladaton; kommunális feladatokra nonprofit szervezet közös létrehozása, vezetőjének kinevezése Javaslat: ../2012.(VII….)önkormányzati határozat-tervezet Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szeremle-Dunafalva Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Társulási Megállapodását felülvizsgálta. A Képviselő-testület utasítja a polgármestert, hogy készítse elő a megállapodás 2012. december 31. napjával való hatályon kívül helyezését és új társulási megállapodás létrehozásának előkészítését Szeremle Község Önkormányzatával az alábbi területekre vonatkozóan: - óvodai nevelés - élelmezésvezetői feladatok - iskolabusz fenntartása ….. Felelős: polgármester Határidő: 2012.11.30.
ELŐTERJESZTÉS (3. napirendi pont) Készült: Dunafalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012.08.09-i ülésére Tárgy: a Szeremle-Dunafalva Körjegyzőség Társulási Megállapodásának felülvizsgálata Előzmény: Szeremle és Dunafalva Községek Önkormányzatai önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és arányos teherviselés alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 39-40.§-ai szerint 2008. január 1-jei hatállyal határozatlan időre, szeremlei székhellyel körjegyzőséget alakítottak és tartanak fenn az igazgatási feladatok ellátására, a két önkorányzat működésével, valamint a közigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A megállapodást a szeremlei testület 122/2007.(X.15.), a dunafalvi 87/2007.(X.15.)önkormányzati határozatával hagyta jóvá a társulási megállapodást. Jogszabályi háttér: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 2013. január 1-jétől nem ismeri a körjegyzőség intézményét, annak helyébe a közös önkormányzati hivatal lép. 84. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. (2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti. (4) A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban - finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít. (5) A polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése: a) települési polgármesteri hivatal esetén: (település neve)-i Polgármesteri Hivatal; b) közös önkormányzati hivatal esetén: (székhelytelepülés neve)-i Közös Önkormányzati Hivatal; (SZEREMLEI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL) c) megyei önkormányzati hivatal esetén: (megye neve) Megyei Önkormányzati Hivatal. 85. § (1) Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli községi önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a községek lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A kétezer fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz. (2) A közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő, vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét. (3) Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról vagy megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő hatvan napon belül állapodnak meg. Amennyiben a határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő hónap első napjával kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket. A kijelölés esetén is teljesülnie kell az e §-ban meghatározott feltételeknek. A kijelölésről szóló döntés ellen az érintett önkormányzat képviselő-testülete - jogszabálysértésre hivatkozással - a törvényszékhez fordulhat. (4) Abban az esetben, ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés. Egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg. (5) Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt város működteti, úgy a hivatal létszámát az érintett települések képviselő-testületeinek megállapodásával határozzák meg. Megállapodás hiányában a városi önkormányzat képviselőtestülete állapítja meg, figyelemmel a (4) és a (8) bekezdésben foglaltakra. (6) A községi önkormányzatok által létrehozott közös önkormányzati hivatal létszámát az érintett képviselőtestületek a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban határozzák meg, figyelemmel a (4) és a (8) bekezdésben foglaltakra. (7) A városi, valamint a kétezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi. (8) A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban meghatározottak szerint minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos vagy időszakos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. (9) A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás a közös önkormányzati hivatal által létrehozott, állandó vagy
ideiglenes jelleggel működő kirendeltség vagy ügyfélszolgálati megbízott személyén keresztül, informatikai hálózat alkalmazásával történjen. 86. § (1) A közös önkormányzati hivatal jegyzője vagy aljegyzője vagy megbízottja köteles a képviselő-testület ülésén részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni. (2) A közös önkormányzati hivatal jegyzője, aljegyzője vagy megbízottja az érintett képviselő-testületek megállapodása alapján köteles biztosítani az egyes településeken történő ügyfélfogadást.
A Mötv. a korábbi Ötv.-hez képest eltérően rendelkezik a jegyzőről, aljegyzőről: 81. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt. (2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat. (KÖTELEZŐ ALJEGYZŐ?!) (3) A jegyző a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben; b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő; f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről; g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; (ÚJ) i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben; (ÚJ) j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét. (4) A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához és jutalmazásához. 82. § (1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit. (2) Amennyiben hat hónapon belül a polgármester, közös önkormányzati hivatal esetében az érintett polgármesterek nem nevez(nek) ki jegyzőt, a kormányhivatal vezetője ideiglenes hatállyal a jegyzői feladatok ellátására a pályázati kiírásnak megfelelő jelöltet, ennek hiányában a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt vagy más jegyzőt bíz meg. A jegyzői feladatok ellátására szóló megbízás a jegyző kinevezéséig tart. (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb hat hónap időtartamra - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a jegyzői feladatok ellátásának módjáról. 83. § A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal jegyzőjére is alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel: a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait; b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosság-számarányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot;
1.503+947= 2.450=100%
Szeremle (1503/2450)*100=61,3% Dunafalva (947/2450)*100= 38,7% Szeremle polgármestere egyedül kinevezheti és felmentheti a közös önkormányzati hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét. A Mötv. a testületek kötelezettségévé teszi a társulási megállapodások felülvizsgálatát: 146. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselőtestületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják e törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. (felülvizsgálati határidő: 2012.06.30.) (2) A polgármesteri hivatalt és a közös önkormányzati hivatalt a 84-86. § hatálybalépését követő hatvan napon belül kell megalakítani. (megalakítási határidő: 2013.03.01.)
Javaslat: ../2012.(VII….)önkormányzati határozat-tervezet Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szeremle-Dunafalva Körjegyzőség megalakításáról és fenntartásáról szóló Társulási Megállapodást felülvizsgálta. A Képviselő-testület utasítja a polgármestert, hogy készítse elő a megállapodás 2012. december 31. napjával való hatályon kívül helyezését és új társulási megállapodás létrehozásának előkészítését Szeremle Község Önkormányzatával. Felelős: polgármester Határidő: 2012.11.30.
Előterjesztés Készült: a Dunafalva Községi Önkormányzat 2012. augusztus 9-i ülésre Készítette: Gál Vilmosné körjegyző Tárgy: az önkormányzat folyószámla hitel-keretének emelése Előzmény: az önkormányzat folyószámla hitel-kerete jelenleg 5 millió forint Indokolás: az önkormányzatnak folyamatos pénzügyi hiánnyal küzd és nagyon nehezen tudja finanszírozni folyó kiadásait. Mivel a régi óvodaépület értéke ingatlanszakértői vélemény szerint 7 millió forint, ez jelenthetne fedezetet a hitel-keretre. A másfélmilliós munkabérhitel-keret lehetővé tenné a bérek biztonságos kifizetését. A két hitel feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az önkormányzat számlatartozások felhalmozása nélkül tudjon gazdálkodni. A hitel 2012. szeptember 1-től 2012. december 21-ig kerül felvételre. Ennek oka, hogy a bank nem ismeri az önkormányzatok jövő évi pénzügyi kondícióit és támogatásait, így nem ad éven túli hitelt. Ezt erősíti az új önkormányzati szabályozás is, ami kimondja, hogy a jövő évtől kezdve az önkormányzat nem tervezhet hiányt és nem lehet éven túli hitelt felvenni. A számlavezető bank ezen túlmenően kéri, hogy az állami hozzájárulás, az átengedett és helyi adóbevételek valamint egyéb bevételek engedményezését a bank számára, hogy azokból a folyószámlahitelből valamint a munkabér hitelből eredő tartozás kiegyenlíthető legyen, valamint kéri a forgalomképes, törzsvagyon nem képező ingatlanok felajánlását a hitel és járulékainak biztosítására. Javaslat: a testület hozzon döntést az ötmilliós folyószámla hitel-keret valamint a max. másfélmilliós munkabérhitel megújításáról, mivel ezek nélkül az önkormányzat nem tud működni. …/2011.(VIII.16.)önkormányzati határozat-tervezet Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy határoz, hogy likviditási problémáinak áthidalására 5.000.000,- ft azaz ötmillió forint összegű, éven belüli rulírozó folyószámlahitelt és munkabérhitelt vesz fel a számlavezető OTP Bank Nyrt.-től. A munkabérhitel összege maximum az önkormányzat és intézményei személyi juttatásának 2012. évi egyhavi várható legmagasabb összege 1.500.000,- ft/hó. A hitel rendelkezésre állásának kezdete: 2012. szeptember 1., végső lejárata: 2012. december 21. Az önkormányzat vállalja, hogy a hitelek és járulékait a 2012. évi költségvetésébe betervezi és kötelezettséget vállal a hitel és járulékainak megfizetésére. Az önkormányzat a folyószámlahitel és járulékainak biztosítékául felajánlja a Dunafalva, Posta u. 4. szám alatti (452 hrsz), önkormányzati tulajdonban álló, forgalomképes minősítésű ingatlant és hozzájárul a jelzálogjog és elidegenítési tilalom ingatlanra történő bejegyzéséhez. Az önkormányzat az OTP Bank Nyrt-re engedményezi a helyben maradó személyi jövedelemadót, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a normatív hozzájárulást, az egyéb támogatásokat, mely bevételek összegét az OTP Bank Nyrt. a folyószámlahitel és munkabérhitel igénybevételéből eredő tartozás törlesztésére fordíthatja. A képviselő-testület hozzájárul, hogy amennyiben a Hitelek futamideje alatt az Önkormányzat Pénzforgalmi Bankszámláján, valamint a központi támogatások elkülönítésére szolgáló alszámláján a szerződés alapján esedékessé váló fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez nem áll rendelkezésre a szükséges fedezet, úgy annak biztosítása érdekében az Önkormányzat helyi adók és a gépjárműadó fogadására szolgáló számláiról a szükséges összeget a Bank a Pénzforgalmi Bankszámlára haladéktalanul átvezesse. A képviselő-testület az OTP Bank Nyrt. részére a más pénzügyi intézménynél vagy a Magyar Államkincstárnál vezetett, vagy a későbbiekben megnyitásra kerülő valamennyi fizetési- és alszámlájára felhatalmazáson alapuló beszedési megbízást biztosít a banki követelések teljesítése érdekében. A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a hitelkérelem benyújtására és felhatalmazza a polgármestert és a körjegyzőt a hitel felvételéhez szükséges felhatalmazó levelek valamint a hitelszerződés aláírására. Felelős: polgármester, körjegyző Határidő: hitelkérelem benyújtása – azonnal, egyéb – 2012.12.21.
Előterjesztés Készült: a Dunafalva Községi Önkormányzat 2012. augusztus 9-i ülésre Készítette: Gál Vilmosné körjegyző Tárgy: a 2012. évi kompok, révek pályázat benyújtása Előzmény: a pályázati kiírás várhatóan augusztus közepén jelenik, augusztus végi benyújtási határidővel, az egyéb feltételek valamint az elnyerhető támogatás mértéke az előzetes tájékoztatás szerint változatlan Indokolás: az önkormányzatnak mind a fejlesztési mind a működési támogatásra szüksége van, mivel e nélkül, nem tudja fenntartani a szolgáltatást. A pályázati támogatás fejlesztési részének segítségével a két úszómű kerülne felújításra, ami a hajózási engedélyhez nélkülözhetetlen: Igényelt Nettó beruházási Sorszám IGÉNYELT BERUHÁZÁSOK összeg (Ft) 1. U-10177 úszómű felújítása 910.000 2. U-10176 úszómű felújítása 852.500 3. műszaki felügyelet 400.000 MINDÖSSZESEN: 2.162.500 felújítás
nettó 2.162.500 ÁFA 583.875 bruttó 2.746.375
igényelt NFM támogatás (80%) önkormányzati önrész (20%)
2.197.100 549.275 2.746.375
A pályázat működési támogatásra vonatkozó része az alábbi kimutatás szerint került összeállításra:
Dunafalva komp- és révközlekedés működési kiadásai (eFt) 2009-2011. Működési kiadások: Személyi juttatások Járulékok Dologi kiadások Működési bevételek: Jegyárak áfa Árkiegészítés Közp.ei. Bev-Kiad: működés
2009.év (tény) 6 538
6 538 1 200
1 200 -5 338
tervezett bevételek tervezett kiadások hiány
2010.év (tény) 5 921 2 818 754 2 349 4 601 2 076 517 308 1 700 -1 320
2.990.000 9.261.000 -6.271.000
2011.év (tény) 9 115 4 625 1 244 3 246 7 190 1 832 458 454 4 446 -1 925
2012.év (terv) 9 261 5 495 1 546 2 220 2 990 2 000 540 450
igényelt NFM támogatás (80%) önkormányzati önrész (20%)
-6 271 5.016.800 1.254.200 6.271.000
fejlesztés és működés együtt: igényelt nettó támogatás működési támogatás nélkül működési támogatás nettó vagy bruttó támogatásra jogosult
2.197.100 5.016.800 bruttó
Javaslat: a pályázat benyújtása …/2012.(VIII.9.)önkormányzati határozat-tervezet Dunafalva Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a 2012. évi kompok, révek pályázatot megismerte, annak benyújtásával – 2.197.100,- ft fejlesztési valamint 5.016.800,- működési támogatási igénnyel – egyet ért. A Képviselő-testület a pályázatban foglalt célok megvalósításához szükséges 20% önrészt (fejlesztési célra 549.275,- ft, működési célra 1.254.200,- ft) 2012. évi költségvetése terhére biztosítja. Felelős: polgármester Határidő: folyamatos
