14. napirendi pont Tárgy:

14. napirendi pont Tárgy: Tiszaug Község Környezetvédelmi programjának elfogadása Előterjesztő: Sinka Ferenc polgármester Ikt. szám: 156-27/2014. Előterjesztés jellege: Határozat-tervezet Döntés: egyszerű többséget igényel Véleményező testületek: Ügyrendi Bizottság Törvényességi észrevétel: Nincs Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kötv.) 46. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat a környezetvédelme érdekében önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E.§-ban foglaltak szerint, amelyet a Képviselő–testület hagy jóvá. A Kötv. 48/E. § (1) bekezdése értelmében a települési környezetvédelmi programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmaznia kell a) a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, c) a zöldfelület-gazdálkodással, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, e) az ivóvízellátással, f) a települési csapadékvíz-gazdálkodással, g) a kommunális szennyvízkezeléssel, h) a településihulladék-gazdálkodással, i) az energiagazdálkodással, j) a közlekedés- és szállításszervezéssel, k) a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. A Kötv. 48/E. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban – tartalmazhatja a) a települési környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: aa) a területhasználattal, ab) a földtani képződmények védelmével, ac) a talaj, illetve termőföld védelmével, ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, ae) a rekultivációval és rehabilitációval, af) a természet- és tájvédelemmel, ag) az épített környezet védelmével, ah) az ár- és belvízgazdálkodással, ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. A 48/E.§ (3) bekezdés értelmében a települési önkormányzat gondoskodik a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. A település 2011-ben elkészítette 2011-2014 közötti időszakra szóló környezetvédelmi programját, mely elsősorban az egykori szeméttelep szilárd hulladék rekultivációjához volt fontos, másrészt

kömyezeti jellegű témákat é ntő páyázatok eseténa pályázónak rende]keznie kell hatá|yos kömyezet\éd€ i mi proglanna|' A fentiekretekintettelkéremaz €lőtedesÍés megtilryalását ésannak elíogadását. Tiszaug,2014'március17'

EATÁRozAT-terv€zet ........,../2014.(III.26.) számúkéDviselő-testiileti határozat / Tiszaug község 2014.20|7 kö7rjtti időszakra szóló telepiilési köÍtryezetvédelmi programja elfogadásáról / Tiszaug Községi ÖíkoImányzat Képüseló-t€stülete €gyhangú szav^za|t^|^z a|ái,l,i határoza.ot hozta: Tiszaüg Község Önkormányzat Képviselő-t€stülete úgy döÍtött' hogy €lfogadtá Tiszaug közsóg 2014-2017közötti időszakra 3zóló településikörnyezetvédelmipÍogramját. Felelős: Sinka Ferenc polgármester Eatáridői azonnal Erról: KépYiselők IrattáÍ -értesüln€k MelléldetI

TISZAUG

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014-2017

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 4 l./ A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, ALAPELVEI ÉS KERETEI .................................................................................................................................. 4 l.l./ A Környezetvédelmi Program készítésének célrendszere .................................................. 4 1.2.7 A Környezeti Program tervezésének alapelvei ................................................................ 4 1.3.7 A Program tervezési keretei ............................................................................................. 5 2.7 A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETÁLLAPOT HELYZETÉRTÉKELÉSE ............................ 6 2.1.7 Levegőtisztaság-védelem ................................................................................................. 6 2.2.7 Vizek védelme .................................................................................................................. 8 2.2.1.7 Felszíni vizek ................................................................................................................ 8 2.2.2.7 Felszín alatti vizek......................................................................................................... 8 2.2.3.7 Ár- és belvízvédelem................................................................................................. 10 2.3.7 Zaj és rezgésvédelem ..................................................................................................... 12 2.4.7 Talajállapot, talajvédelem .............................................................................................. 14 2.5.7 Természet és tájvédelem ................................................................................................ 15 2.6.7 Környezet és egészségügy.............................................................................................. 19 2.7.7 Épített környezeti elemek ............................................................................................... 21 2.8.7 Infrastruktúra .................................................................................................................. 23 2.9.7 Hulladékgazdálkodás ..................................................................................................... 27 2.9.1.7 Települési szilárd hulladékgyűjtés, szállítás, elhelyezés ............................................. 27 2.9.2.7 Felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja ........................................ 28 2.9.3.7 Települési folyékony hulladékok gyűjtése, kezelése, és tisztítása .............................. 28 2.9.4.7 Termelési hulladékok .................................................................................................. 29 2.9.5.7 Veszélyes hulladékok .................................................................................................. 29 2.9.6.7 Kiemelten kezelendő hulladékáramok ........................................................................ 29 2.9.7.7 Temető......................................................................................................................... 29 2.9.8.7 Telephellyel rendelkező társaságok és tevékenységük ............................................... 30 2.10.7 Környezettudatosság .................................................................................................... 30 2.11.7 Környezetbiztonság ...................................................................................................... 33 3.7 TELEPÜLÉS LEGFONTOSABB ÁTFOGÓ KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI ÉS ÉRTÉKEI ................................................................................................................................ 34 4.7 A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM HOSSZÚTÁVÚ ÉS ÁTFOGÓ CÉLJAI ....... 35 5.7 TEMATIKUS KÖRNYEZETVÉDELMI AKCIÓPROGRAMOK ÉS FŐBB INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................... 36 5.1.7 Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód akcióprogram ................................... 37 5.1.1.7 Tudat és szemléletformálás, környezetvédelmi tömegkommunikáció fejlesztése 37 5.1.2.7 Környezeti nevelés és oktatás ..................................................................................... 38 5.2.7 Környezet és egészség akcióprogram ............................................................................ 39 5.2.1.7 Biológiai allergének, klíma és egészség ...................................................................... 39 5.3.7 Környezetminőség akcióprogram .................................................................................. 41 5.3.1.7 A település biztonságos ivóvíz ellátása, Ivóvízminőség Javítóprogram ..................... 41 5.3.2.7 Szennyvízelvezető csatornahálózat és tisztítótelep ..................................................... 42 5.3.3.7 Települési környezetvédelem ...................................................................................... 43 5.4.7 Természet és tájvédelem akcióprogram ......................................................................... 44 5.4.1.7 Ökológiai hálózathoz tartozó települési területek kezelése, hasznosítása és egyedi táj értékek védelme ................................................................................................................. 44 5.5.7 Fenntartható terület és földhasználat akcióprogram....................................................... 45 5.5.1.7 Talajvédelem és földterület használat ......................................................................... 45

5.6.7 Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram ........................................... 46 5.6.1.7 Vízminőség védelem, védelmi adatbázis továbbfejlesztése ........................................ 46 5.6.2.7 Kül- és belterületi vízrendezés .................................................................................... 48 5.7.7 Hulladékgazdálkodás akcióprogram .............................................................................. 49 5.7.1.7 Hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. A települési szilárd hulládéi gyűjtésének és kezelésének javítása, hulladékkezelő (komposztáló) létesítmény telepítése, szilárd hulladéklerakó rekultiválása ........................................................................................ 49 6.7 A Program megvalósításának és ellenőrzésének eszközei, a Program hatálya ................. 50 6.1.7 A Program végrehajtásának szereplői ............................................................................ 50 6.2.7 A megvalósítás eszközei ................................................................................................ 51 6.3.7 A környezetvédelem érvényesítése ................................................................................ 52 6.4.7 A Környezetvédelmi Program megvalósítása és ellenőrzése ......................................... 53 6.5.7 A Települési Környezetvédelmi Program hatálya ......................................................... 53

BEVEZETÉS Tiszaug Bács-Kiskun megyében fekvő település a Tisza folyó bal partján, az élő és a HoltTisza szögletében, 44. számú (Kecskemét-Békéscsaba) főútvonaltól, a LakitelekKunszentmárton 146. számú vasútvonaltól D-re helyezkedik el. A község „a Szelevényi és az egykori Hunyadfalva-Kőtelki hulladékgazdálkodási rendszerhez tartozó települések szilárdhulladék lerakóinak térségi szintű rekultivációs programja' megnevezésű projektben résztvevő egyik település. A projekthez tartozó valamennyi településnek rendelkezni kell Környezetvédelmi Programmal. A település jelenleg 2011-2014 évekre szóló Környezetvédelmi Programmal rendelkezik, így a községi Önkormányzat folyamatba tette az önálló települési környezetvédelmi program felülvizsgálatát. 1./ A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, ALAPELVEI ÉS KERETEI 1.1./ A Környezetvédelmi Program készítésének célrendszere A települési környezetvédelmi programja szerint a környezetvédelem alapvető célja a meglévő környezeti értékek megóvása, környezeti károk megelőzése. Lényeges a környezetet károsító hatások korlátozása, megszüntetése, illetve a környezeti károk felszámolása, a megfelelő környezeti állapot helyreállítása. A települési környezetvédelmi program kiindulási alapja éppen ezért a megoldandó környezeti problémák azonosítása. A problémák feltárásával párhuzamosan meghatározásra kerül azok oka is abból a célból, hogy meg lehessen keresni a leghatékonyabb megoldásokat és a megelőzés elve érvényesíthető legyen. Egy-egy szakterületen együtt kell látni az okokat, a hatótényezőket (a környezet állapotát), a problémákat, célokat és a megoldási lehetőségeket, feladatokat is. 1.2./A Környezeti Program tervezésének alapelvei Alapelvek A célok és az intézkedések megfogalmazása a következő alapelvek figyelembevételével történik: - a környezetügy terén hagyományosan kialakultak a Környezetvédelmi törvényben is szereplő alapelvek, amelyek alapvetően a környezethasználat helyes módjára (elővigyázatosság, megelőzés), a felelősség vállalására (szennyező fizet), a közérdekből fakadóan az együttműködés és az átláthatóság fontosságára hívják fel a figyelmet (tájékoztatás, nyilvánosság), - a környezeti problémák, jelenségek, folyamatok összetettségéből eredően mind nagyobb teret kell kapnia a holisztikus megközelítésnek (összefüggések vizsgálata, hatásfolyamatok feltárása), az integráció elvének, valamint rövid- közép- és hosszú távú szempontok egyidejű figyelembevételének, - kiemelt figyelmet kell fordítani a környezet és költséghatékonyság érvényesítésére, a kölcsönös hasznú és érdekeltségű (mindenki nyer) megoldások feltárására és előtérbe helyezésére, valamint a programozhatóságra és a fejlesztések megfelelő előkészítésére. 1.3./ A Program tervezési keretei A települési környezetvédelmi program első része a környezetállapot helyzetfelmérését,

helyzetértékelését ismerteti. Ennek főbb fejezetei - Levegőtisztaság védelem. - Vizek védelme. - Zaj-és rezgésvédelem. - Talajállapot, talajvédelem. - Természet-és tájvédelem. - Környezet-és egészségügy. - Épített környezeti elemek. - Infrastruktúra. - Hulladékgazdálkodás. - Környezettudatosság. - Környezetbiztonság. - Település legfontosabb átfogó környezeti problémái és értékei. - A környezetvédelmi program átfogó céljai. A program második fejezete taglalja a tematikus akcióprogramokat, valamint a program megvalósításának eszközeit és intézmény rendszerét. A tematikus akcióprogramok megoszlása l./ Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód. 2./ Környezet és egészségügy. 3./ Környezetminőség. 4./ Természet és tájvédelem. 5./ Fenntartható terület és földhasználat. 6./ Vizeink védelme és fenntartható használata. 7./ Hulladékgazdálkodás. 2./ A TELEPÜLÉS KÖRNYEZETÁLLAPOT HELYZETÉRTÉKELÉSE A helyzetértékelés célja: - Meghatározni és értékelni a település természeti és környezeti erőforrásait, azok; jelenlegi állapotát. - Felmérni a már meglévő különböző szakmai és szakági koncepciókban és programokban megfogalmazott környezetminőségi igényeket és elvárásokat. - Feltárni azokat a környezeti feltételeket és összefüggéseket, melyek a település környezetvédelmi céljai és jövőképe alapján konkretizálhatok. 2.1./ Levegőtisztaság-védelem A levegő minősége, tisztasága befolyásoló hatással bír az emberek egészségére. A szennyezett levegő fokozza a légzőszervi megbetegedések és egyéb betegségek kialakulását. A szennyezések emberre gyakorolt negatív hatásai mellett jelentős károkat okozhat a természetben is. A levegőbe jutott NOX és SO2 vegyületek savas eső kialakulását idézhetik elő, amely által okozott savas kiülepedés vizes élőhelyeken halpusztulásokat és egyéb növénypusztulásokat okozhat. Tiszaug község közigazgatási területe a légszennyezettségi zónát és agglomerációk kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM számú rendelet 2. sz. melléklete szerint a 10. zónába

tartozik és a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete szennyező anyagonként a következő zónacsoportokat adja meg. kéndioxid nitrogén-dioxid szénmonoxid szilárd (PM10) benzol talaj közeli ózon

F F F E F B

Az F érték jelentése: a légszennyezettség a vizsgálati küszöb alsó határát nem haladja meg. A B érték jelentése: a légszennyezettség a határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Az E érték jelentése: a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. A 306/2010. (XII.23.) számú Kormányrendelet alapján az ebbe a zónába tartozó településeknek 'nem kötelező levegőminőségi tervet készíteni, így a területen lévő környezethasználóknak sem szükséges levegőjavításra intézkedési tervet összeállítani. Szükséges megvizsgálni az uralkodó szélirány függvényében a szomszédos településeken lévő kibocsátók éves szennyezőanyag kibocsátását a levegőbe, hisz onnan is érkezhet szennyezés. Az uralkodó széljárás É, ÉNy-i. Ezek alapján vizsgálhatjuk Tiszaug és Lakitelek elhelyezkedését. Lakitelek Tiszaugtól mintegy 6,5 km-re helyezkedik el. Lakitelki kibocsátók emissziós adatsora alapján 2007-ben 271.515 kg, 2008-ban 277.855 kg volt az összes szennyezett anyag kibocsátás mennyisége. 2010-ben és 2011-ben 110.684 kg. (Forrás: http://okir.kwm.hu/lair). A részletesebb adatsorokat vizsgálva megállapítható, hogy Lakitelken kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége nem akkora, hogy bármilyen kockázatot jelentene Tiszaiig településre vonatkozóan. A településen több éve nem folytatnak olyan tevékenységet, ahol bejelentés köteles pontforrás lenne, így emissziós adatok nem állnak rendelkezésre. Összességében megállapítható, hogy bár nem áll rendelkezésre bő forrás a területről, de nincs olyan üzem, vagy gyár Tiszaug területén, amely megterhelné a levegő tisztaságát. Lakosság okozta légszennyezés A település levegőminőségét alapvetően befolyásolja a lakossági fűtés, melyre vonatkozóan adat nem áll rendelkezésre. A településen több ingatlan tulajdonos áll vissza a szén és fatüzelés használatára, tekintettel arra, hogy a gáz és villanyáram ára lényegesen megemelkedett. Közlekedés okozta légszennyezés A település belterületén áthaladó 4511 jelű közlekedési útvonal forgalma befolyásolóan hat a belterület levegőminőségére, melynek hatása nem számottevő, mivel a belterületen jelentős járműforgalommal nem kell számolni. Jelentős forgalom bonyolódik le a település határától É-ra húzódó 44. számú országos főközlekedési úton. Célállapot és távlati feladatok a levegőtisztaság védelme szempontjából Porszennyezések csökkentése a zöldterületek növelésével.

-

Környezeti levegő minőségének javítása földgáztüzelés arányának növelésével, tarló és avarégetések tilalmával. Talaj eredetű porterhelés csökkenése a környezetbarát mezőgazdasági technológiával, megfelelő talajhasznosítással, vetésszerkezet jó megválasztásával. Átfogó gyommentesítés, hatékony parlagfű irtás. Levegőszennyezést előidéző illegális műveletek felszámolása. Közúti járművek belterületi forgalmának szabályozása. Az állattartó telepek trágyájának szakszerű elhelyezése, hasznosítása.

Önkormányzati rendelet 33/2004. (VIII. 18.) számú rendelet a köztisztaság fenntartásáról. 11/2003. (VII.16.) számú rendelet (a környezetvédelemről) 3., 4., 5., 6. levegőtisztaság védelmet.

§-ai érintik a

2.2./ Vizek védelme 2.2.I./ Felszíni vizek Tisza folyó Vízminőségét alapvetően befolyásolják az északabbra fekvő folyóparti nagyvárosok, ipari területek, ipari parkokon tevékenykedő ipari és szolgáltató társaságok. Legjelentősebb befolyásoló város Szolnok. A Tisza folyó vízminősége II. (,jó víz") és III. („tűrhető víz") minősítés közé helyezhető. Jász-Nagykun-Szolnok megye területére (Tiszafüred) belépő Tisza folyó vízminősége III. osztályú, mely azonos a tiszaugi, a megye területét elhagyó víz minőségével. (Forrás: KÖTIKTVF 2008. évi környezetállapot értékelés). Tiszaugi Holtág A település központjában elhelyezkedő felszíni víz. A holtág vízminősége a 2007. évi adatsor szerint kiválónak minősíthető, csupán a szaprobitás index és a biokémiai oxigénigény (BOIs) szerint tűrhető a minősítés. A holtág vízminőségére 2009 évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre. A holtágon 2010. június 30.-án észlelt halpusztulás kapcsán a rendelkezésre álló adatok szerint a halpusztulás a levonuló árvízzel (fakadó vizekkel) volt összefüggésben. A szarvasi Halkutató Intézet alapján a holtág vizében az oldott oxigén rendkívül alacsony értéket mutatott. A holtág vizére kedvezőtlenül hat, hogy egyes ingatlan tulajdonosok a keletkező szennyvizet beleszivattyúzzák a holtágba. Lakitelki Holtág A Tisza folyó jobb partján található a holtág, mely vízfelületének egyik része tartozik Tiszaug településhez. Halastavak, horgásztavak A település közigazgatási területén halastavak, horgásztavak nem találhatók. 2.2.2./ Felszín alatti vizek (Forrás: A település rendezési terve)

A felszín alatti vizek minőségi szempontból veszélyeztetettek. A település közigazgatási területén különböző vízháztartása talajok találhatók: - a Tisza melletti területek talajai a felszíni vízfolyások hatása alatt álló vízháztartás típusába sorolhatók, - a közigazgatási terület Ny-i részére eső talajai egyöntetűen az „áteresztő" típusba tartoznak, - a fentieken kívüli egyéb (K-i) területek talajaira az egyensúlyi vízmérleg a jellemző. A talajvízkészletek a térségben a 15-25 m vastag holocén és pleisztocén korú laza összletben találhatóak. A talajvízszintek az utóbbi időkben kezdetben kissé emelkedtek, majd csökkentek. A település közigazgatási területén a talajvíztükör terep alatti becsült átlagos mélysége a korábbi vizsgálatok és az ásott kutakban észlelt vízszintek alapján a magasabb területeken 3,00- -50,00 m, míg a mélyebb területeken -0,50 - -2,00 m (nyugalmi talajvízszint). Tekintettel arra, hogy a térségben talajvíz megfigyelő kutak adati nem állnak rendelkezésre, így a talajvízszintre vonatkozó részletesebb adatoktól el kellett tekinteni. A talajvízjárásra jellemző, hogy a vízszint sokéves ingadozása közepes, általában 1-2 m közötti. A kitermelhető talajvizek minősége a térségben többek között magas ammónia, vas, és mangántartalom miatt kifogásolható. A térségben a talajvizek áramlásának főiránya K-ről Ny-i irányba mutató. Rétegvizek A rétegvizek a Tiszaug területén a 15-25 m alatt kezdődő, mintegy 300-500 m vastag pleisztocén fluvioeolikus homok és kavicsrétegekben találhatók. A kitermelhető rétegvizek vas, mangán, ammónia, arzén és egyes helyeken a metán tartalom haladja meg általában a rendeletben előírt értékeket. A térségben a rétegvizek áramlásának fő iránya Ny-ról K-felé mutat. A település felszín alatti vízszintjére befolyásolóan hat a Tisza folyó vízszint ingadozása és a Tiszaugi Holtág vízszintje. A település területén talajvíz monitoring rendszer nincs kiépítve. A településen jelenleg nincs kiépített szennyvízcsatorna hálózat. A belterületi lakóingatlanoknál és az üdülő telkeken a kommunális folyékony hulladék gyűjtése és ideiglenes tárolása közműpótló ú.n. gyűjtőaknában történik. A házi szennyvíz gyűjtőaknák egy része nem teljesen vízzáróan kiépített, így szivárgásból adódóan ezen létesítmények kedvezőtlenül hatnak a település belterületén a felszín alatti vizek minőségére. Termálvíz helyzet A település belterületén 1.600-1.700 m mélységben termálvíz nyerésre, kitermelésre van lehetőség. Község az elmúlt időben (2004-ben) fúratott egy mélységi kutat, de pénzügyi és egyéb okok miatt ennek üzembe helyezése és a vízhasználata nem történt meg. 2.2.3./ Ár- és belvízvédelem Árvízvédelem A település sajátos elhelyezkedéséből adódóan közepesen veszélyeztetett ár-és belvíz szempontjából. A település a Csongrád-nagyrévi árvízvédelmi szakaszhoz tartozó védvonal mentén, a 2,86

számú árvízi öblözetben található. A Tisza elöntései ellen a 10.05 sz. árvízvédelmi fővédvonal védi a települést. Védvonal a vizsgált területen a mértékadó árvízszint elírásoknak megfelelően magassági és keresztmetszeti értelemben egyaránt kiépített, ehhez kapcsolódóan azonban a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak tervezeti fejlesztései vannak, melyek az alábbiak: 18+700-21+184 tkm közötti magas parton végleges töltés kiépítés, - 21+184-23+200 tkm és 25+000-27+000 tkm közötti töltés erősítés és előírt magasságra történő építés. Tisza folyó védtöltés biztonságos műszaki állapotának fenntartása, a szükséges felújítása és korszerűsítése kizárólagosan állami feladat, melyet a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bonyolítja. Az Önkormányzat árvízvédelmi tervvel rendelkezik. Belvízvédelem Belterületi vízrendezés Tiszaug község közigazgatási területe 65 c Tiszaug belvíz öblözetben található. A település belterületén nincs kiépítve egységes, átfogó csapadékvíz elvezető csatornahálózat. A belterületen meglévő utak melletti vízelvezető árkok műszaki állapota megfelelő, állandó feladat a meglévő belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózat folyamatos karbantartása. Az Önkormányzat vízkárelhárítási (belvízvédelmi) tervvel rendelkezik. A külterületen található belvízelvezető csatornák A település közigazgatási területén állami belvízvédelmi létesítmény nem található. Társulati kezelésű csatornák 2013. december 31-ig - Sági-Böszörlaposi csatorna (047, 060 hrsz.) - Ságiparti csatorna II. (030., 040., 075 hrsz.) Önkormányzati csatorna Ságiparti csatorna I. A nyilvántartási adatok alapján a nevezett csatorna önkormányzati tulajdonban van. A külterületi vízrendezés megteremtéséhez szükséges a csatorna I. felújítási munkálatainak folyamatba tétele. Ennek feltétele a csatorna felújítási vízjogi létesítési engedélyezési tervének elkészíttetése és a kivitelezésre vonatkozó pályázat elkészítése, beadása, támogatási összeg igénylése. A település legfontosabb belvíz befogadója a Holt-Tisza, melynek kezelője a községi önkormányzat. A település belterületi csapadékvíz-elvezető csatornahálózatát a 2.8. számú infrastruktúra 2. számú részfejezete ismerteti. Vízvédelem szempontjából meghatározó célállapot Igen lényeges célállapot a település bel-és külterületén a talaj és talajvíz, a települési környezet művi elemek fokozott védelme, esetlegesen bekövetkező környezeti károsodások teljes kivédése, illetve elkerülése. A célállapot megteremtése érdekében megfogalmazott távlati feladatok - Társulati kezelésű belvízlevezető csatornák felújítása. - Önkormányzati kezelésű belvízlevezető csatorna felújítása. - Talajvíz monitoring rendszer kiépítése, talajvízfigyelő kutak telepítése. - Belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózat kiépítések megkezdése. - Szennyvízelvezető csatornahálózat és tisztítótelep kivitelezésének beindítása. - Szelektív hulladékgyűjtés és újabb gyűjtőszigetek telepítése.

- A kemikáliák alkalmazásának csökkentése a mezőgazdasági termelésben. - A házingatlanoknál meglévő, de üzemen kívüli derítők (szennyvízgyűjtő aknák) felszámolása a szennyvízelvezető csatornahálózat megépítését követően. - Állattartó telepi - trágya környezet szennyezés mentes elhelyezése és hasznosítása. 2.3./Zaj és rezgésvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 2008. január 1-én lépett hatályba. A kormányrendelet környezetvédelmi hatóságként a zaj, illetve rezgést okozó tevékenység jellegétől függően a Környezetvédelmi. Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, vagy a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. Ipari zajkibocsátás A település területén jelentős zajkibocsátással üzemelő létesítmény nincs. Mezőgazdasági zajkibocsátás A mezőgazdasági ágazaton belül a növénytermesztési tevékenység zömmel a külterületen folyik, így ebből adódóan a zajkibocsátás kevésbé meghatározó. Állattartás zajkibocsátása Számottevő állattartás a település külterületén folyik, így az állattartás zajkibocsátása a belterületre vonatkozóan nem jelentős. A belterületi állattartás szabályozása önkormányzati hatáskörbe tartozik. A belterületi állattartó telepek megfelelő elhelyezésével és tervezésével általában sikerül a zajhatásokat a szükséges határértékeken belül tartani. Közlekedési zajkibocsátás A közel 800 fős településen zajló közúti közlekedésből származó zajterhelés nem jelentős. A belterületen átmenő jelentős közúti gépjárműforgalommal nem kell számolni, mivel a nagyobb közúti forgalom a településtől É-ra húzódó 44. számú főközlekedési úton bonyolódik le. A település környezetében található a 44. számú országos főközlekedési út, a belterületen a 4511. jelű Tiszaug-Tiszasas összekötő út és a 45111. jelű tiszaugi bekötő út. Ezek közül a 44. számú országos főközlekedési út fogalmának lehet zavaró zajhatása. Vasúti közlekedés A Lakitelek-Kunszentmártoni vasútforgalma a Tiszaugi-holtág melletti üdülőövezetre van hatással. A hatás nem jelentős, mivel a vasúti forgalom nem számottevő. Repülési zaj A településen és vonzáskörzetében a Kecskeméti MH 59. Szent Györgyi Dezső Repülőbázisról felszálló repülőgépek zajhatásával lehet számolni. A külterületen a repülőgépes növényvédelem és a műtrágya kijuttatás zaja időszakos és viszonylag rövid időtartamú. Egyéb zajok Az egyéb zajok főbb zajcsoportját a különböző szórakoztató létesítmények jelentik. A zavaró hatás kritikusan a szabadtéri rendezvények esetében lehetséges, ahol hiányoznak a hanggátlással rendelkező külső határoló szerkezetek, így fokozottabb a zajkibocsátás. Esetenként előfordulhat olyan is, hogy a diszkós hangosító berendezést üzemeltető olyan

nagymértékben erősíti ki a mélyhangokat, amely a zajkibocsátást megítélhetőségét a további korrekciós tényezőkkel súlyosbítja. Megemlítésre méltó a lakótársak életviteléből származó úgynevezett szomszédzaj is. A szabadidős tevékenységek sorában egyes sporttevékenységek is elég nagy zajjal járhatnak és lakossági panaszra adhatnak okot. Célok Alapvető cél a lakosság nyugodt pihenésének biztosítása, a közlekedési eredetű zaj és rezgésterhelések csökkentése. Távlati feladatok - Zajvédelmi önkormányzati rendelet megalkotása és betartatása. - Szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozások munkaidejének szabályozása, a szabályozott szolgáltatási idő betartása, betartatása. Belterületi út forgalmának szabályozása és sebességének mérséklése. Önkormányzati rendeletek betartásának szigorú ellenőrzése. Önkormányzati rendelet 11/2003. (VII. fő.) számú rendelet (környezetvédelemről) 9., 10. 11., 12. §-ai érintik a zajvédelmet. 24./ Talajállapot, talajvédelem Talaj adottság A külterület talajtípusai és fizikai talajfélesége A település külterületének talajtípusa igen heterogén. Előforduló talajtípusok: réti csernozjom, réti öntés, szolonyeces réti, sztyeppesedő réti szolonyec, réti szolonyec és futóhomok. A község területének jelentős részén a talajtípusa szolonyeces réti. Az ártéri területek talajtípusa réti öntés. A település K-i részén előforduló talajtípus a sztyeppesedő réti szolonyec. Réti csernozjom talajtípus a településtől DK; ÉK-en található. A külterület K-i részén fordul elő futóhomok. A heterogén talajtípusból eredően a fizikai talajféleségek is változóak, agyag, agyagos vályog, vályog és homok megoszlásban. A terület változó talajtípusai széles skálájú növényféleségek termesztésére adnak lehetőséget. Fontosabb szántóföldi növények: gabona félék, pillangósok, kapások, olajos növények. A régebbi időben szőlő és gyümölcsös termesztés is volt, amely jelenleg nem jelentős volumenű. Talajvédelem A terület és földhasználatra ható jellemző tényezők és beavatkozások -

-

-

talaj művelés leggyakoribb problémák: egysíkú, tárcsás művelés, lazítás mellőzése, kényszerművelés; szerves és műtrágya felhasználás jellemző az alacsony szervestrágya dózis és igen jelentősen visszaesett a műtrágya felhasználás; savanyosodás

-

-

-

a meszezés típusú talajjavítás elmaradása, illetve az alacsony dózis eredményeképpen jelentkezik a talajok savanyodása; defláció a külterületen a futóhomokon és zömmel vályog fizikai talaj féleségű talajoknál a művelt réteg lefedettségének hiányából adódóan a szélhatás (defláció) jelentkezhet; folyékony kommunális hulladék illegális elhelyezése az illegális folyékony hulladék kijuttatása szennyezi a talajt, a felszín alatti vizeket károsítja. öntözés Tiszaug közigazgatási területén jelentősebb engedélyezett öntözőtelep, öntözőcsatorna, vízügyi érdekből biztosítandó építési tilalmi terület nincs.

Külterületi homokbánya A régebbi időkben működött a külterületen egy homokbánya, amely bezárásra került. Jelenleg időszakosan illegális kitermelés is folyik. Távlatban a homokbánya rekultiválását el kell végezni a rekultivációs engedélyezési terv szerint. A rekultivációs tervet tervezésre jogosult társaság, szervezet készíthet. Az agrárágazat fejlesztésének főbb irányai: - a mezőgazdasági tevékenység diverzifikálása, több profilú vegyes gazdálkodás meghonosítása, - agrár-környezetvédelmi földhasználat, hagyományos agrártevékenységek, a fenntartható intenzív és extenzív termelés, tartástechnológia fejlesztése, környezetbarát termelési eljárás és gazdálkodási forma előtérbe helyezése, az állattenyésztés korszerűsítése, a gyepgazdálkodásra épülő állattenyésztés, szervestrágyázás előtérbe helyezése, fizikai és kémiai talajjavítás végzése a talajtípus és a talajvizsgálat figyelembevételével, - erdőterület növelése, különös tekintettel a külterület gyengébb minőségű földterületein, - biotermékek arányának növelése, ezzel párhuzamosan a kemikáliák visszaszorítása, felkészültség és gazdasági szaktudás növelése. Önkormányzati rendelet 11/2003. (VII. 16.) számú rendelet (a környezetvédelemről) 7. §-a érinti a földvédelmet. 2.5./ Természet és tájvédelem Tiszaug település közigazgatási területe részben a Kiskunsági, másrészt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó terület a településtől É-ra elterülő KözépTiszai Tájvédelmi Körzet, mely a tiszai hídtól É-ra lévő Tiszát kísérő vízjárta terület. A település többi területe a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. Kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek: - Tiszaugi Körtvélyes és Bokros területe, - Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözetből a külterület Ny-i területének egy része. Különleges madárvédelmi területek: Tisza Alpár-Bokrosi ártéri öblözet területe, Közép-Tisza menti terület egy része,

Magterületek: - Tiszaugi Körtvélyes és Bokros területe, - a település külterületi határának ÉNy-i és DNy-i területének egy része. Ex-lege láp: - Tiszaugi Körtvélyes és Bokros területén. Természeti területek: - Tiszaugi Holt-Tisza mentén, - Tiszaalpár-Bokrosi ártéri öblözetnek a települési határ DNy-i részén. Ökológiai folyosóval érintett területek - A belterülettől É-ra a Közép-Tiszai tájvédelmi körzet, - Tiszaugi Holt-Tisza és vonzáskörzete, - A belterülettől DNy-ra és Ny-ra eső rész, beleértve a Tisza folyó és vonzáskörzete. Egyedi tájértékek: Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22

Megnevezés Lakóház Régi temető Költő üregek Magányos vadkörte Kocsányos tölgy Tiszaugi-Holt-Tisza Lakóház Tájház Lakóház Lakóház Lakóház Lakóház Római katolikus kápolna Lakóház Lakóház Lakóház Kocsányos tölgy Vörösmarty úti fasor Gólyafészek Gólyafészek Gólyafészek Egykori Tisza magas part

Helyszín Kossuth u. 3 1 . sz. Csapcsal nevű Száray-legelő Homok-rétje Rákóczi u. 65. sz. Rákóczi u. Kossuth u. 49. sz. Petőfi S. u. 17. sz. Szabadság u. 17. sz. Móra F. u. 12. sz. Rákóczi u. Kossuth u. 8. sz. Kossuth u. 27. sz. Rákóczi u. 62. sz. Tiszaugi vasútállomás Sportpálya mellett a Vörösmarty utcában Vörösmarty és Rákóczi úti sarok Rákóczi u. 98. sz. előtt A 44. számú főút Településtől K-re

Hrsz.: 263 0139/3 0118/4 0129/5 096/3 072/1 118/2 13 32/2 183 261 69 067 086 099/7, 099/8

Nemzeti ökológiai hálózat elemei: - A település közigazgatási területén a hálózat elemei a magterület és az ökológiai folyosó. Önkormányzati rendelet 11/2003. (VII.16.) számú rendelet (a földvédelemről) 8. §-a érinti a természeti értékek védelmét.

Meteorológiai jellemzők A települést is magába foglaló Kecskeméti kistérség éghajlata meleg és száraz, melyet befolyásol a kontinentális éghajlat, valamint a helyi földrajzi, mezo-mikro klimatikus viszonyok. A terület évi napfénytartalma 2.050 óra. A nyári napfénytartalom 830, a téli 200 óra körüli. Az évi középhőmérséklet 10,2 - 10,4 °C, a vegetációs időszak átlag hőmérséklete 17,3 °C. A fagymentes időszakos napok száma 203-205. A csapadék évi átlaga 530-550 mm, a vegetációs időszak alatt 300-310 mm. Az aránylag kevés csapadék mennyiség eloszlása igen szeszélyes. Uralkodó szélirány É és ÉNy-i, melynek átlagos sebessége 3 m/s alatt marad. Táj és természetvédelemmel kapcsolatos főbb távlati feladatok Nemzeti ökológiai hálózathoz tartozó területi elemek védelme, kezelése és hasznosítása. Tiszaugi-Holtág kezelési és rehabilitációs program kidolgozása. Gyepek és legelőterületek megvédése, környezetvédelmi célú hasznosítása. Országos jelentőségű természeti értékek és területek védelme. Tájrendezés, tájrehabilitáció. Tiszaugi-Holtág vonzáskörzetében pihenő park kialakítása. Erdő területek növelése. Telephelyek látványtakaró védőfásításai, vízfolyások, utak mentén védő erdősávok telepítése. Élővilág A holtágakban lehetőség nyílik a mocsári vegetáció kifejlődésére. Megtalálható ezeken a helyeken a tündérfátyolos (Nymphoides peltata), illetve a tündérrózsás (Nymphea álba) társulások. Előfordulhat súlyom (Trapa natans), néha rucaöröm (Salvia natans) is. Sekélyebb parti részeken a villás sás (Carex pseudocyperus), a rókasás (Carex vulpina), de néhol a sárga nőszirom (Iros pseudacorus) is megjelenhet. A nem túl mély vízben számos állatfaj fellelhető, melyek közül több igen ritka és védett. A Tisza közelsége miatt előfordulható tiszavirág vagy kérész (Palingenia longicauda), vagy a gerincesek közül a lápi póc (Umbra krameri), réti csík (Misgurnus fossilis), különböző békafajok, és hazánkban ritka mocsári teknős (Emys orbicularis). Az alacsony árterek nyitó társulásai a bokorfüzesek (Salicetum purpureae-triandrae), melyek a vízhez legközelebb találhatók. Jellemző fajai a mandulalevelű fűz (Salix triandra), és a csigolya fűz (Salix purpurea), alsóbb szintén a fehér tippan (Agrostis stolonifera), lóromfélék (Rumex sp.). Valamivel magasabb a fűz-nyár (puhafa) ligeterdők (Salicetum albae-fragilis) helyezkednek el, amelyek változó szélességben szegélyezik a Tisza mindkét partját. Itt leggyakrabban a fehér fűz (Salix álba) és a fehér nyár (Populus álba) dominál, sokhelyütt azonban nemesnyárasok veszik át a természetes társulás alkotók helyét. A ligeterdőket gyakran sűrű liánszövedékként szövi át a ligeti szőlő (Vitis silvestris), vadkomló (Humulus lupulus) és a süntök (Echinocystis lobata), aljnövényzetében gyakori a hamvas szeder (Rubus caesius). A gerinctelen fauna igen népes. A gerincesek közül a leggazdagabb osztályt a madarak adják. Védett madarak fészkelhetnek itt, mint például a fekete gólya (Ciconia nigra), bakcsó (Nyctorax nyctorax). A leszakadt part medrek remek fészkelő helyet kínálnak a partifecskék (Riparia riparia), a gyurgyalagok (Merops apiaster), illetve a jégmadár számára (Alcedo atthis). Az emlős fajok közül előfordulhat egy igen ritka és védett faj is, a vidra (Lutra lutra). Egy másik erdőtípus, ami fajösszetételben a puhafa ligeterdőkre hasonlít az un. „kubikerdő".

Ezeket anyagnyerő gödrök helyére szél- és hullámtörőnek telepítették és itt a nyarakkal szemben a fehér fűz kerül túlsúlyba. Az áradások után bennük visszamaradó víz az erdőnek sajátos mikroklímát kölcsönöz. A fák fészkelő helyül szolgálnak sok madár, például a szürke légykapó (Muscicapa striata), kerti rozsdafarkú (Phoenicurus phoenicurus) és macskabagoly (Strix aluco), de egerészölyv (Buteo buteo), vörös vércse (Falco tanniculus) számára. A hullámtéri nedves rétek növényzete a mikrodomborzatot követi. A mélyebb területeket az un. savanyúfüves, a magasabb térszíneket pedig az ecsetpázsitos (Alopecurus pratensis) gyepnövények foglalják el. A gyakori elöntések miatt állandó állatvilága nem túl gazdag, legnagyobb jelentősége ezeknek a területeknek akkor van, ha a tavaszi madárvonulás és a zöldár levonulása egybeesik. A magasabb ártéri régiókban klasszikus tölgy-szil-kőris (keményfa) ligeterdők (QuercoUlmetum) alkotnak társulást, sajnos itt ezen erdők területe rendkívül összezsugorodott. Főbb fajai a vénic szil (Ulmus laevis), mezei szil (Ulmus minor), a magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. hungarica), mezei juhar (Acer campestre) és kocsányos tölgy (Quercus robur). A homokos rétek nagy részét akácosították, ma már csak kis területen találunk homokpuszta gyepeket. Ezek közé tartozik Tiszaug homok rétje és a Körtvélyes-puszta. Az ilyen területek gyepalkotó füve a magyar csenkesz ( Festuca vaginata), a löszös, jobb vízháztartású talajokon a kunkorgó árvalányhaj (Stipa capillata). Jellegzetes fajok még a báránypirosító (Alkanna tinctoria), naprózsa (Fumana procumbens), homokviola (Syrenia cana). (Forrás:http://www. tiszaugkisterse.hu) 2.6./ Környezet és egészségügy A település környezet egészségügyi állapotát befolyásoló főbb tényezők: - Vízminőség A fenti tényező jellemzését a Vizek védelme című alfejezet ismerteti. - Kommunális szilárd hulladékok elhelyezése. -

Veszélyes hulladékok elhelyezése.

-

Kiemelt hulladékáramok elhelyezése.

- Állati eredetű hulladékok elhelyezése. A fenti tényezőket a Hulladékgazdálkodás című alfejezet ismerteti. - Légszennyezettség E tényező jellemzését a Levegőtisztaság védelme című alfejezet ismerteti. - Biológiai allergének A térség vonzáskörzetében pollencsapda nem működik. Szolnok belváros központjában működik pollencsapda, mely egész évben üzemel. A mérési megfigyelések alapján Szolnokon és tágabb térségében a parlagfű pollenkoncentrációja lényegesen alacsonyabb a nagyobb megyei városok (Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét) helyszínéhez képest. Kiemelt feladat a parlagfű elleni védelem és a hatékony gyomnövények irtása. Tájékoztató a Tiszaug Község Környezet-egészségügyi helyzetéről dr. Mészáros József háziorvos leirata alapján:

- leggyakrabban a szív-és érrendszeri betegség, a magas vérnyomás, elhízás, alkoholizmus és cukorbetegség fordul elő, - jelentősek a kopásos mozgásszervi, elsősorban gerinc és nagyízületi elváltozások, légzőszervi, allergiás, asztmás, emésztőszervi idült gyomor és bélbetegségek, a hormonális zavarok, valamint lelki megbetegedések (szorongás és depresszió). A fenti betegségek kiváltó tényezői: lakosság elöregedése, természetes elhasználódása, a nehéz fizikai, statikus munka, mozgásszegény életmód, lelki szociális stressz, helytelen táplálkozás, mértéktelen alkohol fogyasztás és dohányzás. Halálozási tényezők: az érrendszer keményedésének, meszesedésének következményeként kialakuló sokszervi, elsősorban szív- és agyi vérellátási elégtelenség, idült légzőszervi betegség, amelyeknek egyik fő oka a dohányzás vérkeringést terhelő hatása. A település lakóházainak zöme régen épült. Lakóházak egy részénél a por, atka, penész és szőnyegpadló allergiás reakciókat válthat ki. Rendelési idő: hetente 20 órás rendelés, plusz 20 óra rendelkezésre állási idő. Hétvégén központi ügyeleti szolgálat működik tiszakécskei székhellyel. Háziorvos javaslatai: fokozott figyelmet kell fordítani az utak és a lakókörnyezet karban és tisztán tartására. Meg kell valósítani a szennyvízelvezetést a kiépített csatornahálózattal, és meg kell építeni a szennyvíztisztító telepet. A zöldövezet bővítésével egészséges, nyugodt, élhető környezetet kell létrehozni a lakóknak és a pihenni vágyóknak. Közegészségügyre károsan ható tényezők - Ivóvíz minőség határérték feletti komponensek (mangán, ammónia, vas és nátrium). - Életmód, életvitel, táplálkozás: jellemző táplálkozási hibák magas zsírtartalmú és magas kalória tartalmú ételek fogyasztása. Zöldség és gyümölcs fogyasztása az étrend kis részét teszi ki. A lakosság körében magas a dohányosok és az alkoholfogyasztók aránya. - Biológiai eredetű légszennyezők: a településen és környezetében lévő gyomnövények pollenjei, az elszaporodó rovarok, kullancs, légy, darázs lehetőség szerinti irtása, nagyméretű csökkentése indokolt. - Közlekedésből származók: a településre bejövő és kimenő gépjármű forgalom morálja megfelelőnek mondható. Nagyobb tehergépkocsi és kamion forgalom minimális, mivel a nehézgépjármű forgalom áttevődik a 44. számú országos főközlekedési útra. Környezet és egészségügy javítását szolgáló főbb javaslatok és intézkedések - Szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep kivitelezésének megkezdése. - Az ivóvízminőség javító program beindítása. - Egészséges táplálkozás elősegítése. - Mozgásszegény életmód átalakítása aktív életvitellé, az egészséges életmód terjesztése. - Alkoholfogyasztás visszaszorítása, dohányzás csökkentése. - Egészségkárosító gyomnövények visszaszorítása. - Hulladékkezelés és ártalmatlanítás környezet-egészségügyi problémáinak kezelése. - Biológiai allergének elleni hatékony védekezés. - Vegyi és sugárbiztonság javítása. - Felhagyott házi szennyvíz leürítők felszámolása a szennyvízcsatorna hálózat

megépítését követően. - Illegális szilárd hulladéklerakás teljes felszámolása. Élelmiszerbiztonság Az élelmiszer biztonsági helyzetért az érintett élelmezési létesítményt üzemeltető a felelős. Az általa kialakított belső ellenőrzési rendszer (HACCP) és az ezzel elért eredmények vizsgálatát, az élelmiszerbiztonság felügyeletét 327/2010. (XII.27.) számú Kormányrendelet értelmében a megyében a Mezőgazdasági Szakigazgatási Szervezet Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága látja el. Javasolt intézkedések - Lakosságnál tudatos fogyasztói magatartás. - Az élelmiszeripari vállalatoknál energiahatékonysági, levegő, illetve talajszennyeződést megelőző intézkedések javítása, az élelmiszergyártás és feldolgozás környezettudatos szervezése, megvalósítása. 2.7./ Épített környezeti elemek 1./ Lakásállomány -

belterületen 268 db. külterületen 149 db. (üdülők, tanyák)

A belterületi lakóingatlanok állapota jónak ítélhető. Tisza-parton lévő magasított lábakon álló házak állapota változó. A házak állapotát nagyban befolyásolja a tiszai árvíz, így többek között a 2006-os és 2010-es árvíz több ingatlant eláztatott. 2.1 Közintézmények és egyéb intézmények Közintézmények és állapotuk -

-

Polgármesteri Hivatal - állapota jó. Iskola -jelenleg az iskola épülete kihasználatlan, mivel az iskolai oktatás a településen megszűnt, az iskola épülete nagyobb felújítást igényel, mivel több helyen beázik a tető, a nyílászárók nem jól zárnak, a fal több helyen salétromosodik. Könyvtár – a felújított régi Művelődési Ház épületében funkcionál. Óvoda-bölcsőde - az Eötvös Iskola Lakitelek intézményéhez tartozik, mint Tiszaugi Óvoda - bölcsődei Tagintézménye, kihasználtsága megfelelő, az épület állapota jó. Művelődési ház, állapota jó. Idősek Otthona - Berecz Skolasztika Szociális Intézmény néven bentlakásos idősek otthonaként működik. Kihasználtsága 100 %-os, állapota jó. Posta - a posta épülete a Magyar Posta Zrt. tulajdonában van. Takarékszövetkezet az épület tulajdonjoga a Kunszentmárton és Vidéke Takarékszövetkezeté. Élelmiszer üzletek 3 db üzletet magánvállalkozók üzemeltetik saját tulajdonú ingatlanként.

Egyéb intézmények és állapotuk - Háziorvosi rendelő és védőnői szolgálat - egy épületen belül van, az épület állaga jó. - Szolgáltató Ház, ezen belül működik a temetkezési vállalat, az iparcikkbolt, fogorvosi rendelő és gyógyszertár. Az épület önkormányzati tulajdonban van, melynek

-

helyiségeit magánvállalkozók bérlik üzleti tevékenység céljából. Ravatalozó - az Új köztemető területén van. Állapota jó.

Védett és védelemre tervezett objektumok és területek (Forrás: az Önkormányzat tájékoztató anyaga.) Helyi védett épületek, objektumok: - Radvány kastély. Jelenleg Szőke Tisza Fogyatékosok Otthonaként üzemel. - Luby-Bánhidy Üchtrich- Amadé kúria - Fechtig-Steer kúria. - Református Templom. - Katolikus kápolna. - Parókia épülete. - Óvoda épülete. Helyi védettségű népi lakóházak: - Rákóczi u. 62. sz. - Rákóczi u. 65. sz. - Kossuth u. 31. - Kossuth u. 8. sz. - Egykori borospince, jelenleg a helytörténeti gyűjtemény épülete. Helyi védelemre javasolt terület és természeti értékek: - Bokros és Körtvélyes területe - Tiszai töltés mentén lévő 074/44 hrsz-ú telken álló tölgyfák. Régészeti értékek A településrendezési terv szabályozási és az övezeti tervrészeken az alábbi régészeti lelőhelyek vannak, melyeken belül az építési munka csak a Kulturális Örökségvédelmi Szakhatósági közreműködéssel végezhető. -

Hajdú tanya I. homokbánya Nyárfa-dűlő Holt-Tisza-Belső part 44 sz. műút mellett I. 44. sz. műút mellett II. Kis-ér partja Ságh puszta Holt-Tisza mellett I. Holt-Tisza mellett II. Bundaszárító I. Bundaszárító II. Bundaszárító III. Bundaszárító IV. Homokrét partja Böcs-part I. Böcs-part II. Iskola Szociális otthon Tópart

-

Fechtigtelep Ság-Böszöri főcsatorna mellett Sziget Kisrétpart Kéménytető Akasztó-hegy I. Akasztó-hegy II. Legyes tanya.

2.8./ Infrastruktúra 1. Közlekedés 1.1. Közúti közlekedés A településhez vezető bekötő műutak a 44. számú főközlekedési útról ágaznak ki. Lakitelek felől a 44. számú főútról leágazó 4511. számú közlekedési út vezet be a település központjához, mely átszeli a belterületet. Tiszakürt felől a 44. számú főközlekedési útról leágazó 45111. számú közlekedési úton keresztül lehet a települést megközelíteni, mely mellékág becsatlakozik a 4511. számú belterületen áthúzódó közútba. Település területét érintő VOLÁN autóbuszjáratok száma 19. 1.2. Belterületi úthálózat Település útjának hossza: 11.797 km • ebből burkolt: 5.833 km • burkolat nélküli földút: 5.964 km. 1.3. Vízi közlekedés A települést vízi közlekedés nem érinti. l .4. Vasúti közlekedés A Tiszaugi-Holtágtól É-ra húzódik a Lakitelek - Kunszentmárton vasútvonal. A vasúti forgalom nem jelentős mértékű. 1.5. Légi közlekedés A települést közvetlenül légi közlekedés nem érinti. A Kecskemét városi repülőtér hatása közvetett. 2. Belterületi csapadékvíz elvezető hálózat A település közepesen belvíz-veszélyeztetett. A település belterületén engedélyezett felszíni vízelvezető mű nincs. 1999-2000 években kiépített csapadékvíz elvezetés általában nyílt, szikkasztó árkos rendszerű. Belterületi csapadékvíz elvezető csatorna hossza 9,447 fin. Ebből burkolt 160 fm, földmedrű 9287 fm. Jelenleg biztonságosan nem megoldott a belterületen a csapadékvíz elvezetése. Az utcák mellett földmedrű nyílt árkok kiépültek, de helyenként a házingatlanok előtt a tulajdonosok a bejáróknál az árkok egy részét betemették, így a szabad átfolyás nem biztosított.

A belterületi csapadékvíz elvezető csatorna hálózat vízjogi létesítési engedélyezési terve elkészült. A szűkös önerő mellett pályázati forrásra lenne szükség ahhoz, hogy az elvezető csatornahálózat kivitelezése mielőbb beindulhasson. A belterületen kiemelten belvíz veszélyeztetett a „Háromszög" megnevezésű terület, mely a Tisza védtöltés, a 4511. számú közlekedési út és a Rákóczi Ferenc út szögletében fekszik. A település legfontosabb belvízbefogadója a Tiszaugi Holt-Tisza, melynek kezelője az Önkormányzat. 3. Szennyvízelvezető csatornahálózat és szennyvíztisztító telep A településen nem kiépített a szennyvízelvezető csatornahálózat. A csatornahálózat és a szennyvíztisztító telep vízjogi létesítési engedélyezési terve elkészült. Egyik kiemelt települési feladat a pénzügyi forrás megteremtését követően a csatornahálózat és a tisztítótelep kivitelezésének mielőbbi beindítása. 4. Ivóvízellátás Vízellátómű A település ivóvízellátását egy mikro regionális vízrendszer biztosítja, mely rendszer a Csépa, Tiszasas és Tiszaug települések vízellátását látja el. A rendszer üzemeltetését a Bácsvíz Zrt. végzi (6000 Kecskemét, Izsáki út 13.). Kutak adatai a csépai Vízmű telepen: l.sz. kút: talpmélysége 225 m, kitermelhető maximális vízmennyiség 360 l/perc, 2.sz. kút. talpmélysége 500 m, kitermelhető vízmennyiség 980 l/perc. A vízmű gáztalanítóval és fertőtlenítővel rendelkezik. A csépai víztermelő telep gépészeti berendezései elavultak, korszerűtlenek, rendszeres problémák vannak a vezetékekkel, szivattyúkkal és az egyéb szerelvényekkel. A település külterületén a vízellátás egyedi fürt kutakból biztosított. Települési ivóvízhálózat és vízminőség Ivóvízhálózat A vízhálózat hossza a bekötések nélkül 16.250 fin. A hálózat a település területén NA 80-100 mm KM-PVC csőből épült. A vezetékes ivóvízhálózat a település belterületén, a holtág melletti üdülőterületeket is beleértve gyakorlatilag teljesen kiépített (90 % feletti az ellátottság). A meglévő ivóvízhálózat bizonyos mértékű rekonstrukciót igényel az Ivóvízminőség Javítóprogram szerint. A hálózati nyomást és a tüzivíz igényt a három település közös rendszere biztosítja, hidroglóbusz és egyéb nyomásfokozó Tiszaug közigazgatási területén nincs a hálózatban. Vízminőség A vízmütelep által szolgáltatott ivóvíznek határérték feletti az ammónia, mangán, arzén, nátrium, összes metán és keménységre vonatkozó adatai. Ebből adódóan szükséges az ivóvízminőség javítása. Ennek érdekében Tiszaug település is csatlakozott az Észak-Alföldi Ivóvízminőség Javítóprogramhoz. A program EU-s támogatással és jelentős önrésszel valósulhat meg. Az ivóvízminőség vonatkozásában a határérték feletti komponensen kívül kifogásolható a bakteriológiai sajátosság. Bakteriológiai szempontból legfontosabb követelmény az lenne,

hogy a kitermelt ivóvíz minél hamarabb eljusson a fogyasztókhoz, ne alakuljon ki vízpangás a rendszeren. Ennek már nem felel meg a gáztalanítási technológia, mert a gáztalanítóról lefolyó víz a fogyasztók felé történő kitermelésig alsótárolókban kerül gyűjtésre. Másik komoly probléma a vízminőség megóvása szempontjából a közel 7,5 km hosszúságú, 200-300 mm átmérőjű gerincvezeték, melynek térfogata olyan nagy, hogy a fogyasztáshoz igazodóan az ivóvíz tartózkodik -„pang" - benne. Kisebb fogyasztási időszakokban az ivóvíz több napig nem cserélődik ki a vezetékben. Ivóvízminőség Javítóprogram Az Észak-Alföldi Ivóvízminőség Javítóprogramból a településre vonatkozó beruházás összege 96.901.395,-Ft, melyből önrész 16.370.397.-Ft, támogatás 80.530.998.-Ft. Ivóvízminőség Javítóprogramon belül a hálózati rekonstrukció költségvonzata a beruházás 20 %-a. Település vonatkozásában a hálózati rekonstrukción belül lényeges a Tiszaug mosató csomópontok (Arany J. út. - Jókai út; Kossuth út. II. – Fertő utca; Rákóczi út - Móra Ferenc út) és a Tiszaug körvezeték építése a Tisza parton (Rákóczi út - Kis Tisza út között). Újabb mélyfúrású kút építésére nincs szükség, mivel a külterületi új kút 2009. évben megépült. 5.Elektormos energia-ellátás Az áramellátás biztosított. A belterület közvilágítása kiépített. 6. Gázellátás A településen a vezetékes földgázellátás biztosított. 7. Telefonellátottság A telefonnal rendelkező lakások száma: 192 Utcai telefonfülke száma: l db. A településen a kábelhálózat kiépített. 8. Települési zöldterület gazdálkodás A település zöldterületeinek mennyisége, állapota, szerkezete, a fenntartás színvonala jelentős mértékben befolyásolja a település arculatát, a lakosság hangulatát, komfortérzetét, a levegő minőségét, a pihenés lehetőségét. A zöldterületek olyan településszerkezeti elemek, amelyek alapvetően meghatározzák a település lakhatóságát. Meg kell különböztetni a zöldfelület és a zöldterület fogalmát. Mert míg a zöldfelület az állandóan, vagy időszakosan növényzettel fedet biológiailag aktív felület (erdők, mezőgazdasági területek, kertek, fasorok), addig a zöldterületek olyan összefüggő közhasználatú növényzettel fedett területe a település belterületének, amely rövidebbhosszabb időtartamú pihenésre, üdülésre, a település klímájának javítására, a település területi tagolására, a településkép javítására alkalmas. A település külterületének igen elenyésző részét (180 ha) teszi ki az erdő területe, ebből eredően távlati feladat az erdő területének növelése. A településen három meghatározó zöldterületet lehet kiemelni. Az egyik a Tisza-ártere, melyen régen szabad strand is üzemelt. Az itt található erdő a gazdag állatvilágával remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt, akárcsak a Tiszaugi holtág mentén található zöldterületek. Itt kiemelendő az Önkormányzat tulajdonában lévő park, mely helyet szokott adni a helyi ünnepségek és programok nagy részének. Az aktív kikapcsolódás szempontjából fontos a harmadik zöldterület a Kis Tisza út mellett található sporttelep, melyet igen öreg tölgyfasor határol. Itt is számos program kap helyet.

-

A Település Rendezési Terv szerint a zöldterület fejlesztés elemei: utca fásítások, part menti sétányok, fasorok egyedeinek egységesítése, tájhoz illeszkedő, régebben uralkodó egyedekkel, védőfásítás a lakó és gazdasági területek között, buszmegállókban tájba illő építmények elhelyezése, közterületen pihenőpadok és kerékpártárolók elhelyezése, közterek, közparkok felújítása és intenzív gondozása. Parkok, játszóterek - játszótér l db. - park 4 db. A település zöldterületeinek, a parkok és játszóterek gondozását, karbantartását az Önkormányzat végzi. A település belterületi zöld területeinek ápolása, a füvek nyírása során jelentős mennyiségű zöldhulladék keletkezik, ennek elhelyezésére és kezelésére komposztáló udvar létesítése javasolt. 2.9./ Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodási terv Az Önkormányzat 2004-ben elkészítette az önálló hulladékgazdálkodási tervet. A tervet aktualizálni szükséges, illetve egy újabb tervet kell készíttetni az Országos és Területi Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban. 2.9.1./ Települési szilárd hulladékgyűjtés, szállítás, elhelyezés A településen a lakóingatlanoknál keletkező szilárd hulladékokat 80-120 literes konténerekben gyűjtik. Az utcára kihelyezett konténerekből a hulladékokat az Inno-Szolnok Kft. szállítja el a Tiszazugi (szelevényi) regionális hulladéklerakóba. A Kft. végzi a településen az időszakos lombtalanítást és a szelektíven gyűjtött hulladékok elszállítását. A regionális hulladéklerakónál tervezett távlati fejlesztések: - komposztáló telep létesítése, - szelektíven begyűjtött anyagok átmeneti tárolójának megépítése, - válogató kialakítása, - biogáz kinyerő és hasznosító rendszer telepítése. Szelektív hulladékgyűjtés Az önkormányzat megteremtette a kezdeti lépést a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésére azáltal, hogy létesített egy gyűjtőszigetet, ahol külön-külön konténerekben lehet gyűjteni az üveget, műanyagot, papírt. Távlatban indokolt újabb gyűjtőszigetek telepítése, melyből egyet legalább a Tiszaugi-Holtág vonzáskörzetében javasolt kialakítani. Önkormányzati rendelet - 8/2003. (VI.25.) számú rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről, a szervezett köztisztasági közszolgáltatás igénybevételéről. 2.9.2./ Felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja

A település a szelevényi és az egykori Hunyadfalva-Kőtelki Hulladékgazdálkodási Rendszerhez tartozó települések szilárd hulladéklerakóinak térségi szintű rekultivációs programhoz csatlakozott. A programon belül elkészült a település 0139/2 hrsz.-ú ingatlanon lévő felhagyott, bezárt szilárd hulladéklerakójának rekultivációs és a csatlakozó vízrendezés, valamint a monitoring rendszer terve. Az engedélyes rekultivációs és vízrendezési tervek alapján a Kunszentmártoni Kistérségi Társulás pályázik a rekultivációs munkák kivitelezését megalapozó pénzügyi támogatási forrásokra. Az Önkormányzat a hulladéklerakók rekultivációjára feljogosító engedélyt kapott a KÖTIKTV Felügyelőségtől a 449-9/2007. számú határozatban, melyet az Önkormányzat kérelme alapján az ATI-KTV Felügyelőség 37162-2-2/2011. számú Határozattal módosított, mely alapján a lerakó szigetelő rendszerét legkésőbb 2013. december 31-ig kellett kialakítani. 2.9.3./ Települési folyékony hulladékok gyűjtése, kezelése, és tisztítása A településen jelenleg nem kiépített a szennyvízcsatorna hálózat, így a lakóingatlanoknál a folyékony hulladék gyűjtése házi gyűjtőaknába (közműpótló létesítménybe) történik. Az aknákból időszakonként kiszippantott hulladékot a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott vállalkozó a BÁCSVÍZ Zrt. által üzemeltetett tiszakécskei szennyvíztisztítóba szállítja el. A házi szennyvíz gyűjtőaknák egy része nem vízzáró, így fennállhat a talaj és a felszín alatti vizek elszennyeződése. A településen a Szőke Tisza Szociális Otthon rendelkezik önálló szennyvíztisztító teleppel. A megtisztított szennyvíz kiépített szennyvízcsatornán keresztül vezetődik be a Tiszába. Egyik kiemelt rövid távú feladat a meglévő vízjogi létesítési engedélyes terv szerint a szennyvízcsatorna hálózat és a tisztítótelep kivitelezésének beindítása és mielőbbi kivitelezése. Önkormányzati rendelet 27/2013. (XII.19.) önkormányzati rendelet a települési folyékony hulladékkezelési helyi szolgáltatásról. 2.9A./ Termelési hulladékok A termelési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és végrehajtási rendeleteinek előírásai szerint kell végezni. Ipari termelési hulladékok nem jelentős mennyiségben keletkeznek, a Plasztoj és a Flexterm Kft. termelő üzemben. 2.9.5./ Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékokat kibocsátó üzemeknek gondoskodni kell a rendelet szerinti veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ideiglenes tárolásáról, ártalmatlanításra jogosult társaság, avagy szervezet részére történő átadásról, valamint a rendszeres adatszolgáltatásról. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását csak e tevékenységre jogosult szervezet, illetve társaság végezheti. A település területén 2009. évben egy rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett volt, a SzőkeTisza Fogyatékosok Otthona (6064 Tiszaug, Ságvári u. 6. sz.), melynek tevékenysége során 3.431 kg EWC 180103* kódszámú humán-egészségügyi veszélyes hulladék és 40 kg EWC 182202* kódszámú állatgyógyászati veszélyes hulladék keletkezett. Állati eredetű hulladékok A településnek állati hulladékot elhelyező, ártalmatlanító létesítménye (állati hulladék temetője) nincs. Távlati feladat az állati eredetű hulladékok gyűjtésének, ideiglenes tárolásának megteremtése, település, avagy kistérségi szinten.

2.9.6./ Kiemelten kezelendő hulladékáramok Hulladékolajok, elemek és akkumulátorok, gumiabroncsok, elektromos és elektronikai hulladékok, egészségügyi hulladékok átvevő helye a Design Kft. Kecskeméti telephelye. 2.9.7./ Temető A településen két temető van. A régi temető a Református Egyház tulajdonában van. Állapota jónak mondható. Az új temető az Önkormányzat tulajdonában van. A temetők környékének tisztántartását az Önkormányzat végzi. 2.9.8./ Telephellyel rendelkező társaságok és tevékenységük Ipari üzemek, társaságok - Plasztoj Kft. műanyag fröccsöntő üzem, - Flexterm Kft. műanyag termék összeszerelés, lakatos üzem Szolgáltató társaságok - EDF Démász Zrt. gázszolgáltatás, - Tigáz DSO Földgázelosztó Kft. gázszolgáltatás, - Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. gázszolgáltatás, - E-on Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. áramszolgáltatás, - E-on Energiaszolgáltató Kft. áramszolgáltatás, - MÁV Zrt. közlekedés, - Magyar Posta Zrt. postai és pénzügyi szolgáltatás. Település külterületén gazdálkodó társaságok és tevékenységük - Vadásztársaság, - Kecskés János meggyes területen gazdálkodó, - Király és Társai Kft., halgazdálkodás - Mérő László cefrefőzés. Trágyát kibocsátó állattartó telepek - Földvári László szürkemarha gulya tulajdonosa. 2.10./ Környezettudatosság A mai korban környezetünk ismerete és védelme iránti igény magától értendő emberi jelenség. A nevelést már a gyermekkorban el kell kezdeni. Az oktatási programok megismertetik a környezet, a természet szépségét és jóságát. Az általános iskolákban különböző tantárgyakhoz kötve már magasabb szintű környezeti ismeretek elsajátítására kell lehetőséget adni. Közép-és felsőfokú oktatási intézmények a tudás átadásával a fiatalok magukkal hozott környezeti szeretetével környezettudatos ifjúságot képezhetnek. Ismeretterjesztő kiadványok, előadások, média, az idősebbek tapasztalata, példamutatás együttesen alakítja a környezettudatos magatartást. Környezeti tudatformálás elsődleges színtere: - a családi nevelés, - óvodai, iskolai nevelés, oktatás, felsőfokú képzés, - helyi, civil szervezetek. Az Önkormányzat általános iskolát nem működtet. A tanulók a Lakitelki Eötvös Lóránd Napközi Otthonos Óvoda, Óvoda-Bölcsőde, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási

Intézményben tanulnak. A közoktatási intézménynek önálló környezeti nevelési programja van. Az intézmény vezetőjétől kapott tájékoztató anyag alapján kivonatosan ismertetjük a környezeti nevelési program főbb jellemzőit. Iskolai környezeti nevelés Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyermekekel felkészítik a környezet megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembevevő cselekvésre. A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásánál; és életvitelének kialakulását. Az iskolai környezeti nevelés szűkebb értelemben vett főbb céljai: - legyen igényük a tiszta, rendes környezetre, ügyeljenek a tisztaságra és a rendre, - az iskola udvarán és környezetében óvják, védjék a növényzetet, - takarékosan használják az energiát, - régi tankönyveiket ajánlják fel a rászoruló iskolatársaiknak, - vásárláskor a környezetre ártalmatlan, vagy környezetbarát termékeket részesítsél! előnybe. A környezeti nevelés céljaiból eredő főbb feladatok: - kialakítani a környezetkímélő magatartást, - váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé a környezet szeretete, - bekapcsolni a tanulókat a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe és gyarapításába, - képessé tenni, hogy együtt tudjon működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - megértetni a létminőséghez szükséges nem anyagi jellegű dolgok szerepét, - a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartási forma és értékrend kialakítása. A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán az oktatott tantárgyak figyelembevételével: -

természet és társadalomismeret, rajz és vizuális kultúra, technika és életvitel, magyar nyelv és irodalom, ének-zene, testnevelés.

A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola felső tagozatán az oktatott tantárgyak figyelembevételével: -

magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, informatika, történelem és állampolgári ismeretek, fizika, természetismeret, földünk és környezetünk, kémia,

-

biológia, technika és életvitel.

A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei és lehetőségei: -

szakkörök, tanulóknak adott feladatok, nyári tábor, akciók, kiállítások, iskolai zöld újság, zöld könyvtár, zöld videó tár, média, kirándulás, szelektív hulladékgyűjtés, vetélkedők és tanulmányi versenyek, művészeti csoportok és ünnepségek.

Környezetvédelmi jeles napok az iskolában - március 22. - április 22. május 10. - június 5. - szeptember 22. - október 5.

A víz világnapja, A föld napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap, Autómentes nap, Az állatok világnapja.

Javasolt intézkedések és feladatok a környezettudatosság növelése érdekében - környezetvédelmi tanfolyamok, tréningek indítása, - szemléltető és tapasztalatszerző túrák a környezetvédelmi bemutatóhelyeken, - a civil szervezetek bevonása a települési környezetvédelmi program megvalósításába, - fenntartható fejlődés elvének tudatosítása, - család szerepének hangsúlyozása, - társadalmi szervezetek hatásának és részvételének fejlesztése, - média hatása (zöldítése), - lakosság tájékoztatása a környezet állapotáról. 2.11./ Környezetbiztonság A környezetbiztonságot elsődlegesen a megelőzés elvének érvényesítése garantálja, hiszen a környezeti hatások, problémák utólagos kezelése nagyságrenddel többe kerül, mint azok megelőzése. A környezetbiztonság megteremtése érdekében össze kell hangolni a katasztrófák megelőzésével, illetve a bekövetkezett károk elhárításával kapcsolatos információs rendszereket és szabályokat. A környezetbiztonság fogalomkörébe azok a biztonságunkat veszélyeztető események és folyamatok tartoznak, melyek egyrészt természeti (belvíz, árvíz, szélviharok, erdőtűz) másrészt emberi eredetűek (környezetkárosítással is járó ipari, közlekedési katasztrófák). Természeti eredetű környezetbiztonságot veszélyeztető események:

Ár-és belvízveszélyek A település sajátos elhelyezkedéséből adódóan közepesen veszélyeztetett ár- és belvíz szempontjából. A Tisza folyó védtöltésének, műszaki állapotának fenntartása, a szükséges felújítás és korszerűsítés állami feladat, melynek koordinálója és bonyolítója a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. A terület belvízhelyzetének megnyugtató megoldása céljából közeli feladat a belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózat kivitelezésének megkezdése a meglévő vízjogi létesítési engedélyezési terv alapján, az EU és állami pénzügyi támogatási forrásoktól függően. A külterületen a társulati belvízelvezető csatornák felújításának és karbantartásának mielőbbi elvégzése. Tüzek hatása Úgynevezett „kár nélküli tüzek" leginkább környezet terhelők. Ide sorolható a szeméttelepi tűz és avartűz. Az utóbbi öt évben a településen nem volt szemét, illetve avartűz. Avar és kerti hulladékok ártalmatlanítását a 11/2003. (VII.16.) számú Önkormányzati rendelet szabályozza. A település területén az utóbbi 5 évben erdőtűz nem volt. Szélviharok, szélhatás A település és tágabb környezetében az uralkodó szélirány Ék-i. A szélerősség évi középértéke 1,6-2,0 B°, ami 2,5-3,5 m/s. A település vonatkozásában a szélviharok hatását fokozza a rapszodikus csapadék eloszlása és a talaj fedettségének hiánya. Távlati feladat a külterületi földutak melletti fasorok telepítése, a mezőgazdasági területeken a talajok fedettségének megteremtése. Emberi tevékenységgel összefüggő veszélyhelyzetek Az emberi tevékenységből adódó környezeti veszélyhelyzetek túlnyomórészt baleseti szennyezések következtében alakulnak ki, azonban a veszélyes anyagok életciklusának bármely fázisa magában hordozza a súlyos ipari balesetek, rendkívüli események kockázatát. Az utóbbi öt évben a település területén nem volt tömegközlekedési, és áruszállítással, valamint környezetkárosítással kapcsolatos katasztrófái esemény. Távlati feladatok - önkormányzati ár-és belvíz védekezési terv felülvizsgálata, aktualizálása, - a környezeti káresemények során riasztásra kerülő szakszemélyzet kijelölése, felkészítése és gyakorlatok végrehajtása, - lakosság felkészítése az esetlegesen bekövetkezhető károk esetén végzendő teendőkre, - veszélyes anyagok raktározására és szállítására vonatkozó önkormányzati szabályzat kidolgozása és betartatása. - a belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózat kiépítésének mielőbbi beindítása. 3./ TELEPÜLÉS LEGFONTOSABB ÁTFOGÓ KÖRNYEZETI PROBLÉMÁI ÉS ÉRTÉKEI Környezeti problémák - Tisza folyó által közepesen árvíz veszélyeztetettség,

-

belvíz veszélyeztetettség (közepes mértékű), a csapadék időben és térbeli egyenetlen eloszlása, a kül-és belterületen az átfogó rendszerű talajvíz monitoring rendszer hiánya, igen alacsony szintű erdősültség, szilárd hulladékok illegális lerakása.

Jellemző adottságok és értékek - Kecskemét, mint megyei székhely közelsége. - Kedvező természeti környezet. - Meglévő természeti erőforrások (talaj, biomassza, nap). - Tisza folyó. - Tiszaugi-Holtág. - Békéscsaba és Kecskeméti 44. számú főközlekedési útvonalra történő rácsatlakozási - lehetőség. - Lakitelek-Kunszentmártoni vasútvonal közelsége, vasúti rakodóterület megléte. - Lakitelki-Holtág közelsége. - Tiszai kikötő megléte. - Európai közlekedési folyosókhoz való viszonylagos közelség. - A tiszai töltésen vezetendő kerékpárút kiépítésének lehetősége. - Jó közlekedési kapcsolatok. - Lakitelki Főiskola, mint Tudáscentrum vonzáskörzete. - Tiszakürti Arborétum közelsége. - Cserkeszőlő Gyógy-és Termálvíz hasznosító komplexum vonzáskörzete. - Turisztikai lehetőségek (horgászati, vadászati, borászati, kerékpár turizmus stb.). Környezetvédelmi prioritások - Ivóvízminőség javítóprogram mielőbbi beindítása. - Ivóvízhálózat rekonstrukciója. - Szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep létesítésének beindítása. - Vízrendezés, belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózat megkezdése, a társulati belvízelvezető csatornák felújítása. - Talaj védelme. - Infrastruktúra-fejlesztés. - Korszerű hulladékgazdálkodás. - Meglévő bezárt települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja. - Természet és tájvédelem. - Településkép javítás.

kivitelezésének

4./ A KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM HOSSZÚTÁVÚ ÉS ÁTFOGÓ CÉLJAI A Környezetvédelmi Program hosszú távú célja, hogy hozzájáruljon Tiszaug településen a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. A helyzetelemzéshez, a jövőképhez és a hosszú távú célkitűzéshez kapcsolódóan a Program átfogó céljai: 1. A települési élet és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése. Cél, az emberhez méltó, kiegyensúlyozott egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. 2. Természeti erőforrások és értékek megőrzése. Ezen átfogó cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítására, a

3.

4.

környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítására irányul. Kiemelten a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmigazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jóléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A település környezetbiztonságának javítása.

A Program átfogó célterületei, illetve a tematikus akcióprogramok keretében meghatározásra kerülő célok és intézkedések egyaránt arra irányulnak, hogy hidat képezzenek a jelenlegi helyzet és a jövőképpen megfogalmazott fő irányok időarányos megvalósításához. 5./ TEMATIKUS INTÉZKEDÉSEK

KÖRNYEZETVÉDELMI

AKCIÓPROGRAMOK

ÉS

FŐBB

Az akcióprogramok megoszlása: - Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód. - Környezet és egészségügy. - Környezetminőség. - Természet és tájvédelem. - Fenntartható terület és földhasználat. - Vizeink védelme és fenntartható használata. - Hulladékgazdálkodás. Az akcióprogramok felépítése: - Az intézkedés - célja, - tartalma (a betervezett környezetvédelmi feladatok). - Végrehajtásért felelős szervezetek. - Közreműködők. - Eredménymutatók. - Költség és finanszírozás forrása. Az akcióprogramokban meghatározott fejlesztés, a betervezett környezetvédelmi feladatok eszközei és forrásai: A Program finanszírozásán belül meghatározó szerepe van az EU és egyéb nemzetközi támogatásnak, valamint a hazai költségvetési társfinanszírozásnak. A környezetvédelmi fejlesztések a 2014-2020 időszakban alapvetően a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretein belül jelennek meg, de természetesen a környezetpolitika integrációja lehetővé és egyben szükségessé teszi azt, hogy más operatív programok is jelentős mértékben hozzájáruljanak a hazai környezetpolitikai célok megvalósításhoz. A KEHOP-on belül jelenleg 7 prioritástengely került nevesítésre, melyből az energiahatékonyságot kettő, a klímavédelmet és a víziközmű-fejlesztést egy-egy, a környezetvédelem közvetlen célkitűzéseit pedig kettő prioritástengely szolgálja (a hetedik a technikai segítségnyújtás). A tematikus koncentráció érdekében a prioritástengelyek száma limitált és egy prioritástengelynek egy tematikus célkitűzést kell szolgálnia egy finanszírozó alap felhasználásával. A környezetvédelmi fejlesztések alapvetően a Kohéziós Alap

támogatásával valósulnak meg, kivételt képeznek a természetvédelmi fejlesztések, ahol az ERFA a finanszírozási forrás. Új eszközként jelenik meg a pénzügyi eszközök (pl. kedvezményes hitel) használata az energiahatékonyság területén, amely egyben a lehetőségek szélesebb skáláját is jelenti, hiszen több forrás vonható be a fejlesztésekre és alacsonyabb társfinanszírozási arány mellett is elérhetőek a célok. Az integráció jegyében más operatív programokban is megjelennek a környezetvédelem céljait szolgáló fejlesztések. Többek között a környezettechnológiai innovációhoz, kutatásfejlesztéshez kapcsolódó beruházások a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon (GINOP) belül. A vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit szintén a GINOP támogatja majd. A regionális fejlesztések az előző időszak gyakorlatától eltérően mindössze két operatív programban koncentrálódnak, ami szintén nélkülözhetetlenné teszi a fejlesztések jobb összehangolását, hiszen valamennyi konvergencia régió tekintetében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) foglalja össze a fejlesztéseket, a Közép-Magyarországi régió területén tervezett fejlesztéseknek a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) ad keretet. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) elsősorban a környezeti szemléletformálással és környezeti neveléssel kapcsolatos feladatokat tudja integrálni az iskolarendszerű oktatás keretei között. A Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) a környezetbarát közlekedésfejlesztési célkitűzés megvalósításán keresztül egyaránt támogatja a települési környezetminőség javítását és a klímavédelmi célok megvalósítását is. A fentiek ismeretében az egyes akcióprogramok költség és finanszírozás forrásainál csupán hivatkozunk a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségekre, önkormányzati sajáterőre, a gazdálkodó szervezetek saját forrására, lakossági hozzájárulásra és egyéb lehetőségekre. Az Új Széchenyi-terv keretében lévő pályázati lehetőségek, programok - vállalkozásfejlesztési program, - zöldgazdaság fejlesztési program, - tudomány innováció program, - Gyógyító Magyarország Egészség program, - közlekedésfejlesztési program. 5.1./ Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód akcióprogram 5.1.l./ Tudat és szemléletformálás, környezetvédelmi tömegkommunikáció fejlesztése Az intézkedés célja: - A szemlélet formálás megvalósítása az élethosszig tartó tanulás teljes folyamatában. A környezeti információkat biztosító rendszerek fejlesztése, az információk hatékonyabb terjesztése. - A felnőtt népességhez az írott sajtón, elektronikus médián, valamint speciális szóróanyagokon keresztül való eljutás, a lakosság figyelmének felkeltése, a környezetvédelem fontosságának exponálása. Intézkedés tartalma: - Lakosság, civil szervezetek, döntéshozók és helyi média közötti kommunikáció hatékonnyá válásának elősegítése és számukra információs anyag összeállítása a legfontosabb környezeti problémákról. - Kiadvány készítésének elősegítése a település környezeti állapotáról és a környezetminőséget javító intézkedésekről.

-

Felvilágosító füzetek és szóróanyagok készítésének ösztönzése. A környezeti adatok interneten való elérhetőségének biztosítása. A turizmus természeti környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása a szemléletformálás eszközével.

Végrehajtásért felelős szervezetek: - Települési Önkormányzat. - Oktatási és közművelődési intézmény. Közreműködők: - Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. - Egészségügyi ellátás szereplői (védőnő, háziorvos). - Civil szervezetek. - Önszerveződő csoportok. - Gazdasági döntéshozók. - Helyi média. - Tömegtájékoztatás szervezete (nyomtatott és elektronikus sajtó). Eredménymutatók: -

Környezeti és természetvédelmi témák médiába való megjelenés gyakorisága. Környezeti reklámok száma és hatékonysága. Kiszolgáltatott környezetvédelmi és természetvédelmi információk mennyisége. Pedagógiai szolgáltatások (környezet és természetvédelmi oktatási órák) száma.

Költség és finanszírozás forrása: Becsült költség: 400.000.-Ft. Források: - Hazai és nemzetközi források, - Önkormányzati sajáterő. 5.I.2./ Környezeti nevelés és oktatás Intézkedés célja: - A település minden rétegében tudatosítani szükséges az emberi civilizáció környezetre utaltságát. - Az oktatás valamennyi szintjén a hivatalos oktatási programokhoz kapcsolódóan folytatni kell a környezeti nevelést és oktatást. - A környezettudatossággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek erőteljesebb megjelenítése. - Az iskolák, helyi közösségek és szülők együttműködésének erősítése. Intézkedés tartalma: - Nevelési - oktatási intézményekben folyó egészség és környezeti nevelési törekvések, valamint a környezettudatos működés ösztönzése, támogatása. - Az iskola működésének környezetközpontúvá tételének előtérbe helyezése. - Az iskola és szülők együttműködésének elősegítése. - Az oktatási (iskolai) potenciál igénybevétele a projektek előkészítésében, kidolgozásában,

környezeti nevelésben és oktatási programok megvalósításában. Végrehajtásért felelős szervezetek: - Települési Önkormányzat. - Oktatási és közművelődési intézmény. Közreműködők: - Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. - Egészségügyi ellátás szereplői (védőnő, családorvos). - Civil szervezetek. - Önszerveződő csoportok. - Gazdasági döntéshozók. - Helyi média. - Tömegtájékoztatás szervezete (nyomtatott és elektronikus sajtó). Eredménymutatók: - Környezetvédelmi szakképzésben részesültek számának emelkedése. - Az általános iskolában a környezeti és természeti oktatás óraszámai. - A nevelési és oktatási intézmények részéről a Zöld Óvoda és Ökoiskola cím elnyerésére benyújtott pályázatok száma. Költség és finanszírozás forrása: Becsült költség: 350.000.-Ft. Források: - Hazai és nemzetközi források. - Önkormányzati saját erő. 5.2./ Környezet és egészség akcióprogram 5.2.l./ Biológiai allergének, klíma és egészség Intézkedés célja: - Lakosság egészségét károsító folyamatok fékezése és visszafordításának elősegítése. - Parlagfű elleni hatékony védekezés. - A klímaváltozásból fakadó valamennyi (már ma és jövőben) fellépő emberi megbetegedés számbavétele, jellemzőinek feltárása, a védekezésben a megelőzés növelése. - A gyermekek napi tartózkodása szempontjából meghatározó zárt terek (lakás, óvoda, iskola) belsőtéri levegőminősége és gyermekek egészségi állapota közötti összefüggések vizsgálata révén az egészségre ártalmas kockázati tényezők azonosítása és az egészség károsító hatások megelőzése. - Az irodai környezetre speciálisan jellemző belsőtéri légszennyező anyagok felmérése és egészségkárosító hatásainak elleni védekezése. Intézkedés tartalma: - Az önkormányzati területeken a parlagfű mentesítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása. - A parlagfűvel borított területek felderítése, hatósági intézkedés a parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén.

-

A lakosság számára tájékoztató anyagok készítése, javaslatok kidolgozása az oktatás és ismeretterjesztés részére. A veszélyhelyzetek (hőhullám, nem közismert vektorterjedése) esetére személyes magatartási szabályok összeállítása és az érintettek számára történő eljuttatása.

Végrehajtásért felelős szervezetek: - Települési önkormányzat. - Földtulajdonosok, földbérlők, illetve gazdálkodó társaságok. - Lakosság. Közreműködők: - Körzeti Földhivatal. - Megyei Növény és Talajvédelmi Igazgatóság. - Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezet, Kecskeméti Kistérség Népegészségügyi Intézete. - Falugazdász. Eredménymutatók: - A parlagfű és új, allergén növények éves összpollen koncentrációja, a 30 pollenszem/m3 koncentrációjú napok száma. - A szénanátha és aszthma megbetegedések előfordulási gyakoriságának alakulása. - Az allergén növényekkel kapcsolatos megbetegedések száma. - A hőhullámokkal kapcsolatos többlethalálozás, többlet megbetegedés adatai. - A bőr rosszindulatú daganata miatti megbetegedések száma. Költség és finanszírozás forrása: Költség: Becsült költség: 500.000.-Ft. Források: - Hazai források. - önkormányzati saját erő. - Földtulajdonosi és/vagy földbérlői hozzájárulás. 5.3./ Környezetminőség akcióprogram 5.3.l./ A település biztonságos ivóvíz ellátása, Ivóvízminőség Javítóprogram Az intézkedés célja: - Az ivó-vízminőség javítóprogram beindítása, az EU-s határértékeknek is megfelelő ivóvíz biztosítása. - A közműves ivóvízellátás területén esetlegesen jelentkező ellátási hiányosságok felszámolása. - Víziközmű üzemeltetési struktúra fejlesztése. Az ivóvíz szolgáltatás biztonságos megteremtése. Az ivóvízhálózat részbeni rekonstrukciója. Intézkedés tartalma: - Ivóvízminőség Javítóprogram beindítása, a szükséges beruházások megvalósítása a vízművet üzemeltető társasággal együttműködve.

-

Fogyasztói igények időszakos felülvizsgálata. A meglévő ivóvízhálózat rekonstrukciója. Átmeneti ivóvízellátás feltételeinek biztosítása. Takarékos ivóvízhasználat, víztakarékos eszközök használta.

Végrehajtásért felelős szervezetek: Települési önkormányzat. Települési háziorvos. Vízműtelep vezetője. Közreműködők: - Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. - Kecskeméti Kistérség Népegészségügyi Intézet. - Gazdálkodó és Szolgáltató Társaságok. - Civil szervezetek. - Lakosság. Eredménymutatók: - Az ivóvízminőség javítóprogram eredményeként egészséges ivóvízzel ellátott lakosok száma. - Hálózati rekonstrukción belül megépített mosató csomópontok száma. - Hálózati rekonstrukción belül megépített körvezeték hossza és a bekötések száma. - Közműves ivóvízellátás évi üzemzavarainak száma. - Vízminőségi komponensek változása, alakulása. Költség és finanszírozás forrása Költség: Ivóvízminőség javítóprogram beruházás 16.370.397.-Ft, támogatás 80.530.998.-Ft.

költsége

96.901.395.-Ft,

melyből

önrész

Forrás: - Hazai és nemzetközi források, - Önkormányzati saját erő. 5.3.2.7 Szennyvízelvezető csatornahálózat és tisztítótelep Intézkedés célja: - Szennyvízelvezető csatornahálózat és tisztítótelep létesítése. - A felszíni és felszín alatti vizek védelme. - A közműolló fokozatos bezárása. - Szennyvíziszapok szakszerű elhelyezése és hasznosítása. - Talaj és táj védelme. Intézkedés tartalma: - A szennyvízelvezető csatornahálózat kivitelezésének megkezdése. - Települési szennyvíztisztító telep létesítése, melynek két változata lehetséges. - Első változat esetén teljesen önálló tisztítótelep létesítése, - Második változat esetén a Szőke Tisza Szociális Otthon meglévő szennyvíztisztító telepének célirányos felújítása és bővítése.

Végrehajtásért felelős szervezet: - Települési önkormányzat. - Szennyvízcsatorna hálózatot és tisztítótelepet üzemeltető. Közreműködők: - Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. - Gazdálkodó és Szolgáltató Társaságok. - Lakosság. Eredménymutatók: - Kiépített szennyvízelvezető csatorna hossza. - Szennyvízelvezető hálózatba bekötött lakások száma. - Tisztítótelep kapacitása. - Közműolló aktuális értéke. Költség és finanszírozás forrása: Költségek: - Települési szennyvízelvezető csatornahálózat becsült kiviteli költsége: 250.000.000.-Ft. - Szennyvíztisztító telep létesítésének becsült költsége: - önálló szennyvíztelep építése esetén: 350.000.000.-Ft, - Szőke Tisza Szociális Otthon meglévő szennyvíztelepének célirányos fejlesztése és bővítése esetén: 150.000.000.-Ft Finanszírozás: - Hazai és nemzetközi források. - Önkormányzati saját erő. - Gazdálkodó és Szolgáltató Társaságok saját forrása. - Lakossági hozzájárulás. 5.3.3./ Települési környezetvédelem Intézkedés célja: - Település levegőminőségének javítása. - A zajterhelés csökkenése. - Zöldterületek növelése, megújítása és fenntartása. Település belterületi közlekedés szabályozása. - Belterületi burkolt utak részbeni felújítása. - Meglévő földutak egy részének szilárd burkolattal való ellátása. Intézkedés tartalma: - Zöldterületi kataszter létrehozása. - Szmog riadó terv készítése. - Helyi zaj és rezgésvédelmi önkormányzati szabályzat kidolgozása. Belterületi közlekedés szabályozása. Belterületi zöldterület növelése, l .500 fm burkolt út felújítása. - 2.000 fm földút szilárd burkolattal való ellátása. Végrehajtásért felelősök: Települési önkormányzat.

Közreműködők: - Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. - Kecskeméti Kistérség Népegészségügyi Intézet. - Gazdálkodó és szolgáltató társaságok. - Lakosság. Eredménymutatók: - Zöldterületek területi növelése. - Levegőminőségi értékek javulása. - Határérték feletti zajhatásnak kitett lakosok számának csökkenése. - Felújított burkolt utak hossza. - Szilárd burkolattal ellátott utak hossza. Költség és finanszírozás forrása: Becsült költségek: - l .500 fm burkolt út felújításának költsége: 30.000.000.-Ft. - 2.000 fm földút leburkolásának költsége: 50.000.000.-Ft. - Egyéb intézkedési feladatok költsége: 5.000.000.-Ft. - Költségvonzat mindösszesen: 85.000.000.-Ft. Források: - Hazai és nemzetközi források. - Önkormányzati saját erő. - Gazdálkodó és Szolgálgató Társaságok saját forrása. - Lakossági hozzájárulás. 5.4./ Természet és tájvédelem akcióprogram 5.4. 1./ Ökológiai hálózathoz tartozó települési területek kezelése, hasznosítása és egyedi táj értékek védelme Intézkedés célja: - EU által előírt kötelezettségek teljesítése. - Kiemelt jelentőségű természet megőrzési és különleges madárvédelmi területei; kezelése, hasznosítása. - Biológiai sokféleség megőrzése és használata. - Egyedi táj értékek védelme. Intézkedés tartalma: - Nemzeti ökológiai hálózat területének védelme és hasznosítása. - Gyepek és legelőterületek környezetvédelmi célú hasznosítása. - Tiszaugi-Holtág kezelési és rehabilitációs program kidolgozása. - Tiszaugi-Holtág vonzáskörzetében pihenő park kialakítása. - Telephelyek látványtakaró védőfásításai, vízfolyások, utak mentén védőerdősávok telepítése. - Egyedi táj értékek állagmegóvása. - A település területén a növény-és állatvilág védelme. Végrehajtásért felelős szervezetek:

-

Települési önkormányzat. Földtulajdonosok, földbérlők és gazdálkodó társaságok.

Közreműködők: - Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. - Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. - Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. - Körzeti Földhivatal. - Megyei Növény és Talajvédelmi Igazgatóság. Lakosság. Eredménymutatók: - Tájhasználat és tájpotencia változása. - Telepített fák és cserjék száma. - Újonnan telepített gyepterület nagysága. - A gazdálkodók által igénybe vehető támogatások mértékének és megoszlásánál alakulása. Költség és finanszírozás forrása: Becsült költség: Az intézkedési tervben megjelölt feladatok becsült költségvonzata: 25.000.000.-Ft Finanszírozás forrása: - Hazai és nemzetközi források. - Földtulajdonosok, földbérlők és gazdálkodó társaságok saját forrása. - Önkormányzati saját erő. 5.5./ Fenntartható terület és földhasználat akcióprogram 5.5.l./ Talajvédelem és földterület használat Intézkedés célja: - A terület-agroökológiai adottságokhoz igazodó földhasználat. - Nemzeti ökológiai hálózathoz tartozó területek védelme, hasznosítása. - Termőtalaj degradációjának megelőzése. - Meglévő erdőterületek szerkezeti átalakítása. - Erdő területének növelése. - Környezetkímélő gazdálkodási mód bevezetése. - Parlagfű elleni védelem. - Tápanyag visszapótlás. Intézkedés tartalma: - Erdőterület növelése, védelmi és gazdasági célú erdőtelepítés. - Fizikai és kémiai talajjavítás előtérbe helyezése. - Talaj védő gazdálkodás. - Külterületi utak fásítása. - Szervestrágyázás előtérbe helyezése. - Racionális földhasználat, talajtípusra alapozó vetésszerkezet megválasztása.

Végrehajtásért felelősök: - Települési önkormányzat. - Földtulajdonosok, illetve földbérlők, gazdálkodó társaságok. Közreműködők: - Erdészeti Igazgatóság Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztálya. - Körzeti Földhivatal. - Megyei Növény és Talajvédelmi Igazgatóság. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. - Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. - Lakosság. Eredménymutatók: - Újonnan telepített erdő és fásított terület nagysága. - Talajjavításban részesített terület nagysága. - Ellenőrzött ökológiai gazdálkodással művelt terület. Költség és finanszírozás forrása: Költség: Az intézkedési tervben megjelölt feladatok együttes költség: 40.000.000.-Ft. Források: - Hazai és nemzetközi források. - Gazdálkodói, földtulajdonosi, illetve földbérlői saját források. 5.6./ Vizeink védelme és fenntartható használata akcióprogram 5.6.1./ Vízminőség védelem, védelmi adatbázis továbbfejlesztése Intézkedés célja: - Felszíni és felszín alatti vízminőség védelme, monitoring hálózat telepítése. - Vízbázis védőterületének védelme. - Kommunális, ipari és mezőgazdasági eredetű terhelés csökkentés a felszíni és felszín alatti vizekben, illetve a környezetkárosítás megszüntetése. Intézkedés tartalma: - Racionális és környezetkímélő vízhasználat, szennyezés csökkentő technológiák elterjesztése. - Az önkormányzati igények felmérésével továbbfejleszteni a védelmi adatbázist, a település külterületén talajvízfigyelő kutak (monitoring rendszer) létesítési engedélyezési terv készítése, és az engedélyes terv alapján történő kivitelezés. - Illegális hulladéklerakások felszámolása. Végrehajtásért felelősök: - Települési önkormányzat. - Lakosság. Közreműködők: - Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség.

- Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. - Gazdálkodó és szolgáltató társaságok. Eredménymutatók: - A vízminőségi mutatók javulása a település kül-és belterületén. - A vízminőségi adatbázis elérhetősége. - Telepített monitoring rendszer figyelő kútjainak száma. Költség és finanszírozás forrása. Költségek: - Talajvízfigyelő monitoring rendszer telepítésének költsége: 8.000.000.-Ft. - Egyéb intézkedési feladatok költsége: 10.000.000.-Ft Források: Hazai és nemzetközi források. - Önkormányzati saját erő. - Gazdálkodó és szolgáltató társaságok saját forrása. 5.6.2./ Kül-és belterületi vízrendezés Intézkedés célja: - A település belterületére vonatkozó átfogó csapadékvíz elvezető hálózat kialakítása. - Belvíz elöntések mérséklése, illetve megelőzése. - A belterületi lakóingatlanok állagvédelme, belvízkárok csökkentése, illetve megszüntetése. - Bel-és csapadékvízzel való gazdálkodás fejlesztése. Intézkedés tartalma: - Társulati belvízelvezető csatornák felújítása. - Belterületi csapadékvíz elvezető csatornahálózat vízjogi engedélyezési terv szerinti kivitelezése. Végrehajtásért felelős szervezetek: - Települési önkormányzat. - Vízgazdálkodási Társulat. Közreműködők: - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. - Földtulajdonosok és földbérlők. - Lakosság. Eredménymutató: - Belvíz által veszélyeztetett területek csökkenésének alakulása. - Belvizek okozta károk csökkentése. Költség és finanszírozás forrása: Költség: Belterületi belvízelvezető csatornahálózat kivitelezésének becsült költsége: 150.000.000.-Ft.

Társulati belvízelvezető csatornák felújítására a költségvonzat rendelkezésre áll. Források: - Hazai és nemzetközi források. - Önkormányzati sajáterő. - Földtulajdonosok és földbérlők hozzájárulása. - Lakossági hozzájárulás. 5.7./ Hulladékgazdálkodás akcióprogram 5.7.1./ Hulladékképződés megelőzése, illetve csökkentése. A települési szilárd hulladék gyűjtésének és kezelésének javítása, hulladékkezelő (komposztáló) létesítmény telepítése Intézkedés célja: - A település szilárd hulladék mennyisége 2014-ben sem haladja meg 500 kg/fő/év, ezen belül a háztartásokban a napi 2 kg/fő mennyiséget. - Szelektív hulladékgyűjtés folytatása, fejlesztése. - A keletkező és a hulladéklerakóra kerülő hulladékok mennyiségének csökkentése. - Település belterületén keletkező zöldhulladékok komposztálási lehetőségének megteremtése (házi komposztáló kialakítása, komposztáló udvar telepítése). - Felhagyott bezárt homokbánya rekultiválása. - Települési állati hullák és tetemek gyűjtésének és átmeneti tárolásának megteremtése települési, avagy kistérségi szinten. Intézkedés tartalma: - Felhagyott és bezárt homokbánya rekultivációs tervének elkészíttetése és a rekultiváció kivitelezése. - A települési szelektív hulladék gyűjtés további fejlesztésének megteremtése (település belterületén további (két) gyűjtősziget telepítése a papír, üveg és műanyag hulladékok szelektív gyűjtésére). - Települési hulladékgazdálkodási terv készítése, illetve aktualizálása. - Inert hulladékok kezelésének és hasznosításának előtérbe helyezése. - Település belterületén komposztáló udvar létesítése a belterületi zöld területeinek ápolása, a füvek nyírása során keletkező zöld hulladékok elhelyezésére és kezelésére. Végrehajtásért felelős szervezetek: - Települési önkormányzat. - Lakosság. Közreműködők: - Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. - Megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, - Kecskeméti Kistérség Népegészségügyi Intézet. - Szolgáltató és gazdálkodó társaságok. - Civil szervezetek. Mutatók: - A települési hulladékok csökkenésének alakulása. - A település területéről a regionális hulladéklerakóba elszállított hulladékok mennyisége.

-

Komposztálásba bevont háztartások száma. Gazdasági tevékenységekből származó veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyisége.

Költség és finanszírozás forrása: Költségek: - Komposztáló udvar telepítésének költségvonzata: 2.000.000.-Ft. - Két gyűjtősziget telepítése: 2.000.000.-Ft. - Felhagyott bezárt homokbánya rekultivációs tervének elkészítése, és homokbánya rekultiválása: 15.000.000.-Ft. - Egyéb intézkedési feladatok költsége: 4.000.000.-Ft. Becsült költségek mindösszesen: 23.000.000.-Ft. Források: - Hazai és nemzetközi források. - Önkormányzati saját erő. - Gazdálkodó és szolgáltató társaságok saját forrása. 6./ A Program megvalósításának és ellenőrzésének eszközei, a Program hatálya 6.1/ A Program végrehajtásának szereplői A Környezetvédelmi Program a település lakosságát szolgáló Program. A Program végrehajtásához elengedhetetlenül fontos az érdekeltek összehangolt aktív közreműködése. Ez település szinten folyamatos párbeszédet, a megvalósítást szolgáló javaslatok érdemi mérlegelését és figyelembevételét teszi szükségessé. A környezetvédelmi problémák felszámolásához a gazdasági élet szereplőivel partneri viszonyt kell kialakítani, ugyanis a környezeti problémák tevőleges megelőzésében, illetve felszámolásában a lakosság mellett komoly szerep a gazdálkodókra hárul. A tudományos élet szereplőinek és oktatási intézménynek a Program megvalósítása során a stratégiai feladatokban és a környezetvédelmi kutatásokban is kiemelt szerepet kell juttatni. Ezen intézményeknek a tisztább termelés, a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztése és a tágabban vett szemléletformálás területén is szerepet kell vállalniuk. A környezetvédelmi kérdésekben érintett nem önkormányzati szervezetek, szakmai szövetségek és érdekképviseleti szervek aktív bevonása kiemelt fontosságú a környezeti információkhoz való hozzáférés elősegítésében, a társadalmi kapcsolatok erősítésében. A szervezetek kiváló fórumai a partnerközvetítésnek, elősegítik a tisztább technológiák elterjedését és a környezeti innovációt. A környezetvédelem jogokat és kötelezettségeket egyaránt ró a település lakosságára. Minden állampolgárnak joga van az egészséges környezethez, az állampolgárok fogyasztóként ugyanakkor hozzájárulnak a környezeti problémák kialakulásához. 6.2./ A megvalósítás eszközei A megvalósítás főbb eszközcsoportjai: - Közvetlen környezetvédelmi fejlesztések és beruházások. Ezen csoport magába foglalja az új és a rekonstrukciós beruházásokat és műszaki beavatkozásokat (pl: kármentesítések, környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztések).

-

-

-

-

-

•

Közvetett környezetvédelmi fejlesztések. Ezen belül meghatározóak azok a beruházások, melyek megvalósítása hozzájárul az erőforrások igénybevételének, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentéséhez. Ilyen fejlesztés például a termelési technológiák korszerűsítése. Jogi eszközök. A környezetvédelmi jogalkotás elsősorban az alapvető szabályokat rögzítő, főleg törvényi szintű szabályozás korszerűsítésére, az EU követelményekkel megegyező, vagy azokhoz közelítő előírások magyar jogrendbe illesztésére koncentrált. A települési önkormányzatnak gondoskodni kell a település környezetvédelméről, a köztisztasággal és a települési szilárd és folyékony hulladékokkal összefüggő tevékenységről, a szervezet köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló önkormányzati rendelet szükségszerinti módosításáról és azok végrehajtásáról. Közgazdasági eszközök. Az alkalmazásuk a jogi eszközökkel együtt eredményes. A környezetterhelési díjak, a termékdíjak, igénybevételi járulékok, mint eszközök a gazdálkodók részére normatív rendelkezések bevezetését teszik szükségessé amelyhez jogi szabályozási hátteret kell megteremteni. Kutatás-fejlesztés innováció. A környezetvédelem hatékonyságának fontos eszköze a tudatbázis növelése, a környezeti technológiák kidolgozása és bevezetése. Társadalmi részvétel és környezeti információkhoz való hozzáférés. A környezetvédelmi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásában való társadalmi részvételt az EU elvárásai, a hazai jogszabályok erősítik, de a társadalmi partnerek egyre növekvő mértékben igénylik is. A működőképes információs rendszer egyaránt hátteréül szolgál a döntés előkészítési, tervezési, szabályozási tevékenység eredményes elvégzéséhez, szükséges az állampolgárok, társadalmi szervezetek, csoportok, az üzleti élet képviselői rendszeres és eseti tájékoztatásához. A társadalmi részvétel ösztönzését szolgáló intézkedések: • a környezeti információkhoz való hozzáférés javítása, • a lakosság bevonása az őket érintő döntések előkészítésében, • civil szervezetek bevonása a környezet és természetvédelmi feladatok végrehajtásába, • a helyi védettségű területek természetvédelmi kezelése, • élőhely rekonstrukciós feladatok végrehajtása, • tanösvények kialakítása, tájékoztatás. Környezeti nevelés, oktatás és szemléletformálás. Az oktatási intézmény mellett a családok és társadalmi csoportok szerepe fontos. Támogatni kell a környezettudatos életvitelt, a fenntartható fejlődés eszméjét és gyakorlatát bemutató közlemények, reklámok, műsorok előállítását és terjesztését. A szemléletformálás alapfeltétele, hogy az állampolgárok, döntéshozók és gazdasági szféra szereplői tájékozottak legyenek a környezet állapotáról és környezetvédelem szükségességéről.

6.3./ A környezetvédelem érvényesítése A település területfejlesztési politika keretén belül a természeti és épített környezet védelmével kapcsolatos feladatokat össze kell hangolni, elsősorban a gazdaságfejlesztési és foglalkoztatás politikai koncepciókkal, valamint az idegenforgalmi, egészségügyi, oktatási, közművelődési, illetve közszolgáltatási feladatokkal.

A környezet, táj és természetvédelmi szempontok érvényesítésének területei. • A környezetvédelmi szempontok érvényesítése a település területfejlesztési politikában. • Szakmai támogató anyagok készítése, melyek felhívják a figyelmet az elérendő célokra, arra, hogy miképpen integrálható a környezet, a táj és természetvédelem a többi fejlesztési cél közül. • A település szintű környezetvédelemmel szorosan összefüggő - ipari, mezőgazdasági, idegenforgalmi és közlekedésfejlesztések összehangolása. A település területrendezési terven belül a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének területei: • környezeti adottságok feltárása és értékelése, mely kiterjed az épített, a táji és természeti környezetre, • a különböző adottságú területek terhelésének, terhelhetőségének meghatározása. A különböző célú terület felhasználások, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének illetve elhelyezésének oly módon történő megállapítása, mely figyelembe veszi a környezet terhelését, terhelhetőségét. 6 A./ A Környezetvédelmi Program megvalósítása és ellenőrzése A végrehajtás szervezésének alapvető feladata a Programban meghatározott feladatok gyakorlati megvalósításának menedzselése. A település Környezetvédelmi Programból elfogadott akcióprogram feladatait 2014-2017 közötti időszakon belül ütemezni kell, meg kell határozni az adott évre vonatkozó konkrét feladatokat, a végrehajtásért felelősöket, valamint a finanszírozás forrását. A Program előrehaladását figyelemmel kell kísérni a megvalósulásra kidolgozott eredménymutatók alapján. 6.5./ A Települési Környezetvédelmi Program hatálya A környezetvédelmi program 2014-2017 évekre vonatkozik. A környezetvédelmi programot 2 évente felül kell vizsgálni és az esetleges módosításokat, kiegészítéseket újra jóvá kell hagyatni és a Program anyagába be kell dolgozni. Tiszaug, 2014. március 5.

A 2014-2017 évekre vonatkozó Környezetvédelmi Programot Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete ....../2014. (III.26.) számú Képviselő-testületi határozatával elfogadta.