2015. JÚLIUS Gyanúsan olcsó UHT tejet forgalmazó cégláncolatot derített fel a NAV 2015. július 2. Gyanúsan olcsó UHT tejet forgalmazó cégláncolatot derített fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a fővárosban, az adóellenőrök csaknem 55 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel – közölte a NAV az MTI-vel. A közlemény szerint a céghálózat Szlovákiából származó tejet hozott forgalomba, az uniós áfa szabályok kijátszásával. Az ügyleteket lebonyolító társaságok személyi összefonódásai egyértelműen mutatják, hogy a gazdasági kapcsolat eredeti célja a nagymértékű áfa csalás volt, amivel az érintett társaságok jelentős kárt okoztak az állami költségvetésnek – tették hozzá. Az adóhatóság közleményében kifejtette: a beszállítóként feltüntetett cégek szerepe csupán az volt, hogy közbeiktatásukkal a láncolat élén álló társaságnál levonhassák az áfát, amit viszont ezek a cégek sem fizettek be, ugyanis a kiszámlázott ügyletek utáni adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették. Ez a módszer tette lehetővé, hogy a tejet még a beszerzési árnál is olcsóbban értékesíthessék Magyarországon. Az ügyben költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést – olvasható a közleményben. Forrás: www.trademagazin.hu Szigorítana a hatósági ellenőrzéseken a Tej Terméktanács 2015. július 6. Még szigorúbb hatósági ellenőrzést szorgalmaz a magyar ágazati szereplők védelme érdekében a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács - erről Harcz Zoltán, a terméktanács ügyvezető igazgatója beszélt az M1 aktuális csatorna délelőtti hírfolyamában. Az ügyvezető igazgató üdvözölte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a múlt héten gyanúsan olcsó UHT- tejet forgalmazó cégláncolatot derített fel a fővárosban. De kevesellte, hogy az adóellenőrök "csak" 55 millió forint nettó adókülönbözetet tártak fel. (A NAV korábbi közleménye szerint a céghálózat Szlovákiából származó tejet hozott forgalomba, az uniós áfaszabályok kijátszásával.) A mostani bejelentésnek elrettentő hatása lehet - vélte Harcz Zoltán, de szerinte az 55 millió forintos adóhiány mögött csak 50-100 kamionnyi tej lehet. Ez a mennyiség egy országos kiskereskedelmi lánc egy heti szlovák vagy cseh tej akciós mennyisége - mondta az ügyvezető igazgató.
Hozzátette: az általános forgalmi adó elcsalásának gyakorlata ugyanakkor már több éves gyakorlat az ágazatban (a legális szereplők kárára), és milliárd forintban mérhető adóbevételkiesés keletkezik a költségvetésben évente emiatt. Ezért is tesz bejelentéseket a terméktanács folyamatosan az általa tapasztalt visszásságokról a hatóságoknak. A szakmaközi szervezet az előző tíz hónapban kilenc esetben tett bejelentést konkrét nagykereskedők ellen, a háttérszámításokat is mellékelve. Bemutatva például a cseh, a szlovák nyerstej árakat, a csomagolás és a logisztikai költségeket, továbbá az áfatartalmat. Ennek alapján a terméktanács általában arra a következtetésre jut, hogy áfacsalás történt. Például egy szlovák tejfeldolgozó által előállított 1,5 százalékos (hosszan friss) UHT-tej Szlovákiában 80-89 eurócent (kerekítve 250 forint körüli összeg), Magyarországon viszont ugyanennek a feldolgozónak ugyanezen teje 140-150 forint, úgy, hogy a szlovák nyerstej ára hasonló, mint a magyar, vagy drágább. Ha az árkülönbség dobozonként 20-30 forint, akkor "egykörös", ha pedig 100 forint körüli összeg, akkor "többkörös" áfacsalás feltételezhető, és az ügy mögött cégláncolat áll - közölte Harcz Zoltán. Az ügyvezető igazgató azt mondta: a fogyasztókkal meg kell értetni, hogy ha a magyar termék egy kicsit drágább is, azt vásárolják, mivel mögötte magyar munkahelyek, emberi sorsok állnak. A hatóságoktól pedig azt kéri a terméktanács, hogy az ellenőrzés folyamatos legyen. Forrás: www.mti.hu Stratégiai megállapodást kötött a kormány az Alföldi Tej Kft.-vel 2015. július 6. Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a kormány az Alföldi Tej Kft.-vel hétfőn Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megállapodás aláírásakor elmondta: a magyar kormány a 60. stratégiai megállapodását írja alá a több mint 100 magyar termelő tulajdonában lévő tejtermelői csoporttal. Az Alföldi Tej Kft. a hatodik élelmiszeripari cég, amellyel ilyen megállapodást kötnek. Közölte azt is, hogy azok a cégek, amelyekkel a kormány eddig stratégiai megállapodást kötött, 186 ezer embernek adnak munkát, és a megállapodások megkötése után eddig 13 500 új munkahelyet létesítettek. A magyar tejüzemek által feldolgozott nyersanyag a világ egyik legmagasabb színvonalú terméke, mindez azt mutatja, hogy van lehetőség a magyar élelmiszeriparban - jelentette ki. Jelezte, hogy az élelmiszeripar a következő öt évben 300 milliárd forint fejlesztési forrást fog kapni: 200 milliárd forintot a vidékfejlesztési program forrásaiból, 100 milliárdot pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP). Az Alföldi Tej Kft. az elmúlt tíz évben 6 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre, a cég az ország tejtermelésének 26 százalékát adja - ismertette az államtitkár. Mélykuti Tibor, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a magyar termelői csoport számára kiemelt jelentőségű a megállapodás, amely tízéves munkájuk elismerése. A tejtermelői csoport Hajdú-Bihar megyében 23 termelő taggal alakult meg 2003-ban, két évvel később pedig megvásárolták a felszámolás alatt álló székesfehérvári tejüzemet. Akkor a havi árbevétel 500 millió forint volt, jelenleg az üzem napi 600 ezer liter tejet képes feldolgozni, havi árbevétele pedig meghaladja a 3 milliárd forintot. A cég értékesítésből származó nettó árbevétele 2014-ben meghaladta a 40 milliárd forintot, a belföldi értékesítést 120 százalékkal tudták növelni az előző évhez képest, és Magyarországon piacvezetők lettek.
2
Közölte azt is, hogy a tulajdonosi kör az idén januárban döntött a debreceni feldolgozó üzem megvásárlásáról a FrieslandCampina Hungária Zrt.-től, az üzem napi 60 ezer liter feldolgozó kapacitású. A vállalatnak jelenleg 700 dolgozója van, amelyet tovább szeretnének bővíteni, és a jövőbeni terveik között szerepel a két üzem - debreceni és székesfehérvári - további fejlesztése, kapacitásbővítése - mondta az ügyvezető. A vállalat közvetve, az alapanyag-beszállítókkal együtt több mint 10 ezer embernek ad munkát - tette hozzá. Kitért arra, hogy a megállapodás tartalmazza a társadalmi szerepvállalást is, amelynek az Alföldi Tej maradéktalanul eleget tesz: egyebek mellett feladatuknak tekintik a tej megkedveltetését, sporteseményeket támogatnak, továbbá az eltűnt gyermekek fotóinak közzétételét is vállalták a tejesdobozokon. A sajtóanyag szerint az Alföldi Tej Kft. éves felvásárlása meghaladja a 300 millió kilogrammot, így az ország legnagyobb tejfelvásárlója. A cég által forgalmazott termékek a friss tej, túró, tejszín, vaj, joghurt, kefir, tejföl, joghurtitalok. Forrás: www.mti.hu Összefogás magyar agrártermékek exportjáért 2015. július 8. Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Kereskedőház, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárinformatikai Klaszter a kiváló minőségű magyar agrártermékek exportjának növelése érdekében. A kialakuló széleskörű szakmai összefogás elősegíti az ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozások versenyképességének erősítését a nemzetközi piacokon. Az agrárium fejlesztése, a mezőgazdasági termelés versenyképességnek és hatékonyságának növelése a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet. A kiváló minőségű magyar élelmiszerek és egyéb agrártermékek exportjában hatalmas potenciál rejlik, melynek kiaknázását mostantól széleskörű ágazati összefogás segíti elő. Ennek jegyében kötött stratégiai együttműködési megállapodást egymással a Magyar Nemzeti Kereskedőház, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve az Agrárinformatikai Klaszter. „A magyar export volumenének növelése szempontjából az agrárium egy kiemelt ágazat, hiszen hazánk kiváló adottságokkal és nagy hagyományokkal rendelkezik a területen. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és az Agrárinformatikai Klaszterrel kötött megállapodás mérföldkőnek tekinthető, hiszen így három különböző kompetenciával rendelkező szakmai szervezet tud közös erővel fellépni a magyar agrárexport fejlesztése érdekében. Célunk, hogy a lehető legtöbb magas hozzáadott értékű terméket vagy szolgáltatást előállító hazai KKV-nak segítsünk szerteágazó szolgáltatásainkkal a külpiacok meghódításában az agrárium területén is” – érzékeltette a stratégiai együttműködés jelentőségét Ducsai-Oláh Zsanett a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója. Bővebben: www.elelmiszer.hu A tejpiac folyamatos változásban 2015. július 8. Az utolsó, 2014/2015. tejkvótaévben (április 1.-március 31.) a tejfelvásárlás három százalékkal nőtt az EU-ban az előzőhöz viszonyítva, ami a rendszer bevezetése óta a tejkvóta túllépése után fizetendő legnagyobb büntetőilletéket eredményezte. Az Európai Bizottság becslése szerint a tejtermelőknek 441 millió eurót, az előző kvótaévinél 8 százalékkal többet 3
kell fizetnie. Az Európai Unióban 2014 közepétől 2,8 milliárd dollár összértékben új csecsemőtápszer és porító tornyok építését kezdték meg, illetve fejezték be Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Írországban és Hollandiában. A termelékenység növekedésével kiszorulnak a piacról a kis, kevésbé versenyképes termelők. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet összeállításából kiderül, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamok termelékenysége bár javul, azonban még mindig jelentősen elmarad az EU átlagától. A tejkvóta megszüntetése utáni első hónapban ‒ áprilisban ‒ Írországban 14 százalékkal, Magyarországon nyolc százalékkal, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban egyaránt négy százalékkal nőtt, míg Ausztriában két százalékkal, Horvátországban öt százalékkal, Romániában kilenc százalékkal csökkent a tejfelvásárlás az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) májusban megjelent jelentése szerint az EU tejfelvásárlása 1,2 százalékkal 148,3 millió tonnára nőhet 2015-ben az előző évihez képest. A tejhasznú tehenek száma várhatóan 0,3 százalékkal 23,6 millió egyedre emelkedik, mivel a tejtermelők a tejkvóta megszüntetése miatt a korábbi éveknél nagyobb számban állítanak be elsőborjas üszőt a tejhasznú tehénállományba. Az alacsonyabb nyerstej árak ellenére sok tejtermelő várhatóan nem csökkenti a tejtermelését, mivel a tejkvóta megszüntetése miatt felvett bankhiteleket törleszteniük kell. A bőséges takarmánykínálat a tejhozam emelkedését eredményezheti 2015-ben. Szerkesztő: www.trademagazin.hu Kapacitásbővítésre pályázhatnak a kkv-k 2015. július 9. 2015. július 9-tő nyújthatják be a mikro-, kis- és középvállalkozások konkrét fejlesztési elképzeléseiket a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében megjelent két, a versenyképességet javító, kapacitásbővítést támogató felhívásra - tájékoztatta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az MTI-t. "A vállalkozások már nagyon várták ezeket a pályázati felhívásokat, így nagy érdeklődésre számítunk" - mondta.A két felhívás keretösszege összesen 85 milliárd forint. A vállalkozások modern eszköz- és gépparkok, valamint fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyek kialakítására, a versenyképesség feltételeinek megteremtésére és fenntartására összesen 65 milliárd forintos keretösszegből nyerhetnek támogatást. A "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" című felhívásra főként a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások jelentkezhetnek; 50 és 500 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek el. A "Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása" című pályázaton összesen 20 milliárd forintból a vállalkozások fejlődésének, piaci pozíciójának erősítésére, munkahelyek megtartását eredményező beruházások támogatására és a helyi gazdaság megerősítésére nyílik lehetőség - tájékoztatott Rákossy Balázs. Ezen a pályázaton 5 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak a vállalkozások. Itt fontos, hogy a szabad vállalkozási zónákban - 10 milliárd forint keretösszegben - megvalósuló kapacitásbővítő fejlesztések esetén a feldolgozóiparon kívül más ágazatokban, így például a szolgáltatóiparban megvalósuló fejlesztésekre is felhasználhatóak a források - hívta fel a figyelmet az államtitkár. A szabad vállalkozási zónán, illetve a Közép-magyarországi régión kívül megvalósuló beruházások esetén szintén 10 milliárd forint áll a fejlesztésben, növekedésben érdekelt vállalkozások rendelkezésére - fűzte hozzá. Bővebben: www.mti.hu 4
Végleg bezárt a magyar Danone-gyár 2015. július 10. Beszüntette júniusban a tejtermékkészítést budapesti gyárában a multinacionális Danone csoport – közölte az agrárszektor.hu-val Kiss Beáta, a Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Kft. vállalati külső kapcsolatok igazgatója. A lépés azt jelenti, hogy a cég végleg befejezte a magyarországi tejtermék-előállítást. Mint ismert, a multinacionális vállalat egy évvel ezelőtt hozta nyilvánosságra, hogy – több más európai üzeme mellett – bezárja budapesti gyárát is. A döntést azzal indokolták, hogy a budapesti feldolgozó kapacitáskihasználtsága alacsony szintre csökkent. Ennek hátterében pedig a friss tejtermékek iránti, tartósan csökkenő kereslet, illetve a kedvezőtlen élelmiszerés tejipari trendek álltak. Ezek miatt a csoport magyarországi értékesítései 20 százalékkal estek vissza 2011-2013-ban. A bejelentés óta a Danone a magyarországi termelést fokozatosan más termékgyártó egységeibe helyezte át európai frisstejtermék-hálózatán belül. Bár a magyarországi gyártás most megszűnt, a Danone márkák ezután is kaphatók lesznek a magyar piacon, a csoport itteni leányvállalataként működő Danone Kft. pedig továbbra is a Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot magában foglaló régió központja marad. Forrás: www.agrarszektor.hu Felmérés készül a termelői szövetkezésekről 2015. július 13. A termelői szövetkezés-együttműködés gazdasági és társadalmi feltételeiről, valamint annak akadályairól a magyar agrárgazdaságban címmel felmérést készít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) együttműködve a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetével – közölte honlapján a NAK. A felmérés készítői választ kívánnak kapni, hogy a NAK tagjai készen állnak-e együttműködések kialakítására és azok sikeres működtetésére. Továbbá képesek lesznek-e széles körben alkalmazni a legújabb együttműködési formákat, így hatékonyan versenyezhetnek-e európai uniós társaikkal. Szeretnének-e élni a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program által támogatott együttműködési lehetőségekkel. A NAK ugyanis elkötelezett abban, hogy segítse Magyarországon egy új, sikeres szövetkezeti-termelői integrációs modell kialakulását és ehhez partnerként számít minden tagjára. A jelenlegi együttműködési formákat jellemző helyzet minél átfogóbb megismerése érdekében két kérdőívet állítottak össze a témát kutatók. Az egyik kérdőív a termelői együttműködéseket, míg a másik az azokat segítő szervezeteket, integrátorokat vizsgálja. A kérdőívek kitöltésére július 1. és augusztus 31. között van lehetőség (bővebb információt a felmérésről a NAK honlapján találnak az érdeklődők). A NAK a vidékfejlesztési referensi hálózatán keresztül segíti a termelőket a kérdőívek kitöltésében – tartalmazza a közlemény. Forrás: www.mti.hu
5
Magyar kérésre is napirenden Brüsszelben a tejágazat nehéz helyzete 2015. július 13. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2015. július 13-i, brüsszeli ülésén a Visegrádi Négyek, Szlovéniával, Romániával és Bulgáriával kiegészülve kérték a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket a tejtermelők pozíciójának javítása érdekében. Az ülésen, amelyen az egyes ágazatok tekintetében az orosz embargó hatásait is megvitatták a miniszterek, külön figyelmet szenteltek a tej szektor helyzetének. A magyar delegációt vezető dr. Nagy István államtitkár egyetértett kollégáival abban, hogy a Bizottság által eddig bevezetett intézkedések nem vezettek eredményre és az orosz embargó egy évvel történt meghosszabbítása miatt további válságkezelésre van szükség. Kérték a Bizottságot, hogy a vaj és a sovány tejpor intervenciós árak emelésével, illetve az export visszatérítések újbóli ideiglenes bevezetésével stabilizálja a piacot és előzze meg a válság további mélyülését. A visegrádi országok emellett a termelők kieső jövedelmének kompenzációjára is javaslatot tettek. Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos ígéretet tett arra, hogy az intervenciós és magántárolási időszakokat meghosszabbítja az év végéig. Emellett továbbra is szorosan nyomon követi a piaci eseményeket, és továbbfejleszti a Tejpiaci Információs Rendszert. A tagállamok nyomására szeptemberben újra napirenden lesz a kérdés a Mezőgazdasági Miniszterek luxemburgi kihelyezett tanácsülésén. A zöldség és gyümölcs ágazat esetében a gyorsan romló és szezonális termékek esetében a Bizottság újabb rendkívüli intézkedést tervez bevezetni annak érdekében, hogy ne alakuljon ki a tavalyihoz hasonló válsághelyzet. Forrás: Földművelésügyi Minisztérium KSH: Csökkentek a mezőgazdasági árak 2015. július 14. Májusban a növényi termékek 6,7, az élő állatok és állati termékek 10,4 százalékkal voltak olcsóbbak, így a mezőgazdasági termelői árak 8,1 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A mezőgazdasági termelői árak éves összevetésű csökkenése 2013 júliusa óta tart. Májusban a gabonafélék termelői ára 15,6, a burgonyáé 44,2 százalékkal csökkent. A zöldségek ára 14,2, a gyümölcsöké 25,4 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az utóbbi termékcsoport árindexét az eper 41,5 százalékos áremelkedése határozta meg. Az élő állatok termelői árszintje 8,1 százalékkal lett alacsonyabb, a vágóállatok közül a legnagyobb mértékben, 11 százalékkal a sertés ára esett vissza, míg a vágóbaromfié kisebb mértékben, 3,1 százalékkal csökkent. A tej felvásárlási ára 2014 februárjában volt a legmagasabb, literenként 114 forint, azóta folyamatosan csökkent, májusban már csak 80 forint volt. Január-májusban átlagosan 7,8 százalékkal voltak olcsóbbak a mezőgazdasági termékek, a növényi termékek ára 7,3, az élő állatok és állati termékek ára 8,5 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakával összevetve. A júniusi mezőgazdasági termelői árakat augusztus 13-án teszi közzé a KSH. Forrás: www.mti.hu
6
EKÁER: problémákat szállított a módosítás 2015. július 14. A gyűjtőfuvarok szempontjából lényeges ponton módosult az EKÁER rendelet: júniustól akkor is csak egy EKÁER számot kell kérni, ha egy feladó, több felrakodási címről, vagy egy címzett, több kirakodási címére történik a szállítás – mutat rá a MAZARS. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint ugyanakkor az egyszerűsítésnek szánt módosítás nem hoz valódi megkönnyebbülést az érintetteknek, sőt, a logisztikai partnerrel dolgozó cégeknek mostantól még nehezebb a szabályok jogkövető alkalmazása. Az elektromos közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) működéséről szóló 5/2015. NGM-rendelet 15.§ (4) bekezdése értelmében júniustól akkor is csak egy EKÁER számot kell igényelni, ha egy feladó, több felrakodási címéről, vagy egy címzett, több kirakodási címére történik a szállítás. A módosítással megszűnik a korábban a gyűjtőfuvarok esetén minden kirakodási-, illetve felrakodási helyhez kapcsolódóan fennálló EKAER szám igénylési kötelezettség, de az érintettek élete semmivel sem lesz könnyebb mint korábban volt – mutat rá a MAZARS legfrissebb háttéranyaga. „Bár egyszerűsítésnek tűnhet a változás, az ilyen ügyletekhez kapcsolódó adminisztrációs terhek ezzel egyáltalán nem csökkentek, hiszen a fel- és kirakodásokhoz kapcsolódó, változó súlyadatokat, illetve termék megnevezését és a VTSZ számokat az adózóknak továbbra is tételesen és valós időben kell bejelenteniük az EKAER rendszeren keresztül” – mutatott rá Nyári Zsolt. A szakember szerint még rosszabb a helyzet akkor, ha az érintettek logisztikai szolgáltató igénybevételével szállíttatják ki a termékeit. A sok terméket mozgató cégek életében ugyanis napi szinten előfordul, hogy az egy felrakodási pontról, egy címzett több célállomására elindított áru mozgatása nem saját szervezésben, hanem logisztikai partner bevonásával történik. A nagyobb szállítmányozók fuvarszervezési gyakorlata miatt azonban gyakran még az indítás pillanatában sem tudja a fuvarozó – és így az adózó sem –, hogy az egyes áruegységek pontosan hogyan jutnak majd el a célállomásaikra, és gyakori a fuvar logisztikai raktárban történő technikai megszakítása, átrakodása is. „Így a gyakorlatban komoly problémát jelent, hogy az adott társaság egyszerűen nem tudja – és nem is tudhatja –, hogy a logisztikai központban történő szortírozást követően az egyes termékek szállítását egy vagy több járművel intézi majd a logisztikai szolgáltató” – mondta Nyári Zsolt. Ha ugyanis a szolgáltató a címzett minden címére külön járművel intézi a szállítást, akkor a feladónak több EKAER számot kell kérnie, de ha egy gépjárművel történik a teljes kiszállítás, akkor – az új szabályozás alapján – csak egyet, és azon belül kell több felrakodási címet bejelenteni. Bővebben: www.trademagazin.hu Megújult az Országos Kereskedelmi Szövetség vezetése 2015. július 15. Az Országos Kereskedelmi Szövetség 2015. július 10-i közgyűlésén alapszabályának megfelelően tisztségviselőket választott. Az OKSZ küldetése, fő stratégiai célkitűzése - mint a legnagyobb gazdasági súlyú szakmai szervezetnek az ágazatban - a kereskedelem érdekvédelme, érdekképviselete, a hazai kisvállalkozások és a nagy áruházláncok összefogásával, tisztségviselőinek pedig a közösen vállalt feladatuk ezt segíteni. 7
Az OKSZ gazdasági súlyát mutatja, hogy tagjaihoz kötődik a teljes kiskereskedelmi forgalom egyharmada, ezzel együtt hasonló arányban foglalkoztatják a kiskereskedelemben dolgozókat. Az OKSZ eddigi tevékenységében jelentős munkát végzett a 2010-2015. közötti időszakra választott, most leköszönt elnökség, akiket ezért elismerés illet. Az OKSZ az elmúlt években megőrizte szakmai súlyát, szerepét az érdekvédelemben, érdekképviseletben. Az Országos Kereskedelmi Szövetség közgyűlése elfogadta az OKSZ 2015. évi programját is. Az OKSZ egyik fő célkitűzése a kereskedelmi ágazat társadalmi elismertségének, megbecsülésének, ezzel együtt a kereskedelmi vállalkozások érdekérvényesítési lehetőségeinek erősítése, közös véleményt alkotva a szakmát érintő kérdésekről. A kereskedelem sokszínűsége miatt egyes kérdésekben felvetődő véleményeltérések esetében az egyes szakmacsoportok képviseletét az érdekek közelítésével, harmonizációjával segíti az OKSZ. A Szövetséget irányító elnökségben társelnökök kaptak helyet, melynek célja kifejezni a kereskedelmi vállalkozások egységét. A július 10-én tartott közgyűlés a következő tisztségviselőknek szavazott egyhangúlag három évre bizalmat az OKSZ elnökségében, helyet adva a legkülönbözőbb sajátosságú vállalkozáscsoportoknak a testületben: Társelnökök: Csűrös Alíz – Auchan Magyarország Kft., vállalati kapcsolatok igazgató, Iglódi Csató Judit – Tesco-Global Áruházak Zrt., országos személyzeti igazgató, Dr. Tóth Zita – Metro Kereskedelmi Kft., jogi vezető, Kujbus Tibor – Reál Hungária Élelmiszer Kft., ügyvezető igazgató, Rév András – Rév és Társai Kereskedelmi Zrt., elnök-vezérigazgató, Tőtös Zsolt – MOL Nyrt., kiskereskedelem MOL vezető, Kincstárnok: Dr. Jancsó János – AsiaCenter Kft., vezető szakértő Elnökségi tagok: Házi Zoltán – Budapesti Nagybani Piac Zrt., vezérigazgató, Madarász Viktor- Korona Zrt., kereskedelmi igazgató, Maczelka Márk – Spar Magyarország Kereskedelmi Kft., kommunikációs vezető, Kozák Ákos – GfK Hungária Kft., ügyvezető igazgató, Dr. Egri János – Interlogic Kft., ügyvezető igazgató, Józsa Mariann – dm Kft., cégvezető, Dr. Szabó Attila – Média Markt Saturn Holding Kft., jogi vezető, Dr. Hajdú Balázs – Aldi Magyarország Élelmiszer Bt., jogi vezető, Berkovits Miklós – Garko Kft., ügyvezető igazgató, Dr. Horváth Rudolf – Stahlimpex Kft., vezető szakértő, Felügyelő Bizottság elnöke: Gergely György, Top Trade Kereskedelmi Kft., ügyvezető igazgató, Etikai Bizottság elnöke: Várszegi András, Korona Zrt, elnök Főtitkár: Vámos György Forrás: www.elelmiszer.hu
8
Bemutatkozott a 2015-ös OMÉK nagykövete 2015. július 16. A 2015-ös „helyi termék éve” sok újítást hoz az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (OMÉK) számára is. Nemcsak koncepciójában újul meg Magyarország legnagyobb és leglátogatottabb élelmiszeripari és mezőgazdasági seregszemléje, hanem idén először nagykövete is lesz a rendezvénynek. A kilenc turisztikai régiót és a határon túli területeket az agráriumon keresztül mutatják be a szervezők, középpontba állítva a helyi termékeket. A Vindornyalak Öreghegyen – az OMÉK nagykövet birtokán – tartott különleges beharangozó program keretében a szervezők ízelítőt adtak az idei OMÉK hangulatából. Az eseményen részt vett és beszédet mondott Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára, Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató-helyettese, valamint Horváth Tihamér, OMÉK nagykövet. Zsigó Róbert hangsúlyozta: idén 800-900 kiállítóra és mintegy 100 ezer látogatóra számítanak. Az utóbbi évek felméréseiből látható, hogy a magyar vásárlók számára fontos, hogy megbízható termelőtől, ellenőrzött, minőségi, teljes értékű hazai terméket vásárolhassanak. A Földművelésügyi Minisztérium már az elmúlt években is számos jogszabály-módosítással könnyítette a kistermelői tevékenység végzését és a helyi termelői piacok létrehozását. Ennek köszönhetően a termelői piacok száma mára meghaladja a kétszáztízet. „A magyar föld legjava” – hirdeti az OMÉK jeligéje. Az idei kiállításon és vásáron bemutatkoznak többek között a minisztérium osztályai, az állami erdőgazdaságok, a nemzeti parkok, kutatóintézetek, a Mezőgazdasági Múzeum, a NÉBIH és a ménesbirtokok is. Emellett konferenciákkal, gyermekprogramokkal és szakmai tanácsadással is készülünk – tette hozzá az államtitkár. A 77. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szeptember 23. és 27. között a hagyományokhoz híven a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban kerül megrendezésre. Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az OMÉK-ra eddig már több mint 400 kiállító jelezte a részvételét, a hasznos terület több mint kétharmadát lefoglalták, tehát jó ütemben haladnak az előkészületek. A kiállítók jelentkezése még nem zárult le, továbbra is várják a szervezők a bemutatkozni kívánó vállalkozásokat, helyi termelőket, hogy az idei OMÉK számukra is lehetőséget biztosíthasson termékeik megismertetésére. Lipcsey György felhívta a kiállítók figyelmét, hogy idén már nem csak bemutatni tudják termékeiket a közönségnek, hanem a kóstolás mellett a látogatók vásárolhatnak is a kiváló magyar termékekből. Szeptember 26-án egy egész estés előadással várja az érdeklődőket az ExperiDance táncegyüttes, de a színes és vonzó nagyközönségi programok mellett az OMÉK szakmaisága is megmarad. A kiállításon minden eddiginél több, 35 szakmai konferenciát tartanak az öt nap alatt, élő állat bemutatók és kertészeti kiállítás is lesz, ahol a dísznövényszakma büszkeségeit ismerhetjük meg. A kiállításon jelképesen végigmehetünk az Országos Kéktúra útvonalán és bebarangolhatjuk mind a kilenc turisztikai régiót. A nagykövet mellett idén először az OMÉK-nak saját tánca is lesz, az erdőbényei kádár tánc, sőt a Tárkány Művek jóvoltából OMÉK dal is születik, amelyet Önök is rövidesen megismerhetnek – ismertette a vezérigazgató-helyettes. „A magyar minőségi alapanyagok, élelmiszerek és a vendégszeretet biztosítja az ország biztonságérzetét is, a jó étel növeli a jó életérzést és az elégedettséget. Ezt szeretnénk elérni az OMÉK-kal is” – hangsúlyozta Horváth Tihamér OMÉK nagykövet. Forrás: www.elelmiszer.hu
9
Agrártámogatási kérelmek szem előtt 2015. július 17. Az új európai uniós költségvetési ciklusban változott a korábbi agrártámogatási rendszer. Egyebek mellett, nemzeti hatáskörben lesz lehetőség arra, hogy a támogatások határidejét kitolják. Több országban egy hónappal, Magyarországon egy héttel hosszabbították meg az eredeti, május 15-ei határidőt. Egyfajta segítség, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársai figyelemmel kísérik a kérelmeket, jelzik az esetleges formai hibákat. Azt például, hogy bizonyos engedélyeket nem csatolnak a kérelmezők, ilyenkor jelzi feléjük a hivatal. A Hangya Szövetkezeti Együttműködés éves kibocsátása mintegy 300-350 milliárd forint. Forrás: www.trademagazin.hu A magyar tejtermelőkről megfeledkezett az EU 2015. július 18. Semmilyen segítséget nem nyújt a hazai tejtermelőknek az Európai Unió az orosz embargó meghosszabbítása és a többlettermelés miatt kialakult válság kezelésében; holott a balti államok számára nemrég mintegy 28 millió eurós, közel 9 milliárd forintos támogatási csomagot szavazott meg a közösség - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. A lap szombati számában megjelent interjúban a szakember az egyik legnagyobb problémának nevezte, hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók meghosszabbítására adott válaszként az orosz fél is fenntartja az egyes termékek behozatalára vonatkozó tilalmat. Így az Európai Unióban kialakult többletnek továbbra is új piacokat keresnek az uniós termelők, az árakat pedig folyamatosan leszorítja a kínálati piac. Ennek hatásaként Magyarországra alig 700 forintos áron exportálják a sajtot a holland, német és dán feldolgozók, holott ez az árszint még az alapanyagköltségeket sem fedezi - szögezte le a szakember. Forrás: www.figyelo.hu Import tejre fókuszál az EKÁER 2015. július 20. A tisztességes tejipari szereplők piaci pozíciójának védelmére, valamint a költségvetési bevételek biztosítására a Magyarországon polcokra kerülő import UHT tej kereskedelmét célirányosan ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Áfacsalásra specializálódott értékesítési láncokra utal ugyanis a termék feltűnően alacsony bolti ára. A korábbi ellenőrzések is ezt a piaci jelenséget igazolják. Az áru útjának nyomon követését és a kereskedéssel egyidejű ellenőrzéseket biztosító Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerrel (EKÁER) már nemcsak a fantomcégekhez, hanem a működő, ám adóelkerülő gazdálkodókhoz is eljut a NAV. Így jóval nagyobb az áfacsalások nyomán keletkezett adóhiány megállapításának és behajtásának esélye. A különösen nagy kockázatú tejkereskedelemnek az EKÁER ellenőrzéseken keresztül is kiemelt figyelmet szentel az adóhivatal. Az elmúlt egy évben a NAV ellenőrzési tapasztalatai mellett számtalan közérdekű bejelentés érkezett az import tejtermékek kiugróan alacsony fogyasztói ára miatt. Az ezek nyomán indított vizsgálatok kiderítették, hogy az adócsalások elkövetői több százmillió forint kárt okoztak az államnak.
10
Az egyik esetben a cseh eredetű tejet feltűnően alacsony áron szerezte be magyar partnerétől egy gazdálkodó. A számlázási láncolat első hazai szereplője – a közbeiktatás céljának megfelelve – az ügyletek utáni adót nem fizette be. A láncolat végén lévő társaság pedig, hogy leplezze a csalást, legálisan is vásárolt tejet. A két beszerzés körülményei és a vételár különbsége is igazolja, hogy a társaság tisztában volt a jogszabályokkal. Így az is egyértelmű, hogy vezetői tudatában voltak az adócsalási láncolat működésének. Az elmúlt három évben a tejágazatban lefolytatott csaknem kétszáz adóellenőrzés megközelítőleg 5,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel. Az EKÁER bevezetésének és a fokozott ellenőrzések hatására egyes kiskereskedelmi áruházláncok elsősorban magyar tej forgalmazására szorítkoznak, illetve import esetén közvetlenül a gyártótól szerzik be az árut kikerülve ezzel a láncolatos áfacsalásban való érintettség kockázatát. A NAV revizorai és pénzügyőrei folytatják az ellenőrzést a tejpiacon és szükség esetén átadják az információkat a pénzügyi nyomozóknak. Forrás: www.nav.gov.hu Megalakult a GMO-mentes Magyarországért Egyesület 2015. július 20. Történelmi jelentőségűnek nevezte Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, hogy a több mint négy éve tartó kormányzati erőfeszítéseknek köszönhetően Magyarországon az elsők között alakulhatott GMO-mentes egyesület. A 11 tagot számláló egyesület létrejöttét a politikus a Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt. székhelyén jelentette be. A parlamenti államtitkár leszögezte: már az alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarország GMOmentes övezet szeretne lenni, így az EU-ban nem véletlenül hazánk volt a zászlóvivője a kételkedőket is meggyőzni igyekvő mozgalom elindulásának. A politikus hangsúlyozta, hogy Magyarország ratifikálta először a GMO-mentességről szóló egyezményt, majd „saját hatáskörben” első lépésként kitiltotta a génmódosított anyagokat a köztermesztésből. „Itt azonban nem állhatunk meg, tovább kell menni; célunk, hogy először a hús, a tej, a tojás, a hal és a méz váljon GMO-mentessé, majd a lehető legtöbb élelmiszer” – húzta alá Nagy István. Hozzátette: ősztől, de legkésőbb jövő év januárjától védjegy tanúsítja majd a boltok polcain lévő árukon a génmódosítás-mentes minőséget. Az egyesület elősegíti a magyar mezőgazdaság versenyképességének megteremtését a hazai és export piacokon, közreműködik a GMO-mentes élelmiszerek fogyasztásának népszerűsítésében, s azt is szem előtt tartja, hogy mind több tag és támogató csatlakozzon e törekvéshez – mondta. A GMO-mentes Magyarországért Egyesületet olyan szervezetek, gazdák, illetve természetes személyek alapították, akik a mezőgazdaságból, a mezőgazdaságért élnek – jelentette ki Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt. (az egyik alapító cég) vezérigazgatója, aki a „szántóföldtől az asztalig” elvre hivatkozva úgy fogalmazott: a fogyasztóknak alapvető joguk, hogy nyomon követhessék az asztalukra kerülő élelmiszerek útját, s ellenőrizhessék azok génmódosításmentességét. A most alakult egyesület szeretné ezt a jogot garantálni, miközben ellátja tagjai védelmét, s biztosítja a vonatkozó jogszabályok előzetes véleményezését is - tette hozzá. Koppány György tudományos szakértő egyebek mellett arról beszélt, hogy kutatócsoportok vizsgálják: okoznak-e betegségeket, s ha igen, milyeneket a génmódosított élelmiszerek. Egyes vélemények szerint akár az allergiás, vagy a rákos megbetegedések egy része is a „szennyezett” anyagokat tartalmazó élelmiszerekre vezethető vissza – tette hozzá. 11
Kulik Zoltán, a vendéglátó, s szintén a mozgalom egyik „szülőatyjának” számító Vitafort Zrt. vezérigazgatója azt mondta az MTI-nek, hogy a GMO-mentes Magyarországért Egyesület iránt hatalmas az érdeklődés, így egy hónapon belül akár többszörösére is duzzadhat a tagok száma. Forrás: www.mti.hu Kampány a tejfogyasztásért 2015. július 20. A tejtermékek fogyasztására ösztönzött Fazekas Sándor váci sajtótájékoztatóján. A földművelésügyi miniszter elmondta: kampányt indítanak, hogy több magyar tejterméket fogyasszanak a vásárlók. A tárcavezető kiemelte: 420 millió forintos kerettel indítanak marketingkampányt, amelynek révén a kormány segítséget kíván nyújtani a hazai tejtermelőknek és -feldolgozóknak. Erre azért is szükség van, mert az uniós tejpiacon komoly problémák alakultak ki, túlkínálat, túltermelés van, ami a gazdák megélhetését is veszélyezteti - magyarázta Fazekas Sándor. Mint mondta, a kampány azt a célt is szolgálja, hogy a jó minőségű, kiváló magyar termékek ott legyenek a belföldi és a külföldi piacon. Remélhetőleg ez a kampány a korábbiakhoz hasonlóan sikeres lesz, és túl tudnak lépni a tejágazat jelenlegi nehéz helyzetén - közölte.
Fotó: MTI Lipcsey György, a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketingért felelős vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy július 13. és augusztus 13. között intenzív kampánnyal indítják a tejmarketing programot. Ennek az indító kampánynak a feladata, hogy egészséges táplálkozásra, tudatos vásárlásra ösztönözze a magyarokat, és arra, hogy keressék a termékeken azokat a jeleket, amelyek egyértelműen mutatják, hogy egészséges, minőségi, hazai termelőtől származó termékekről van szó, amelyeket nyugodt szívvel vásárolhatnak magyarázta. Hozzátette: ennek révén a vásárlók a munkahelyek teremtéséhez, Magyarország sikeréhez járulhatnak hozzá. Kifejtette: az úgynevezett tej-szív logó évek óta megtalálható a minőségi, hazai termelésű termékeken, az ovális alakban található országjelző kód pedig azt garantálja, hogy hazai termékről van szó. Lipcsey György közölte: a kampányban egyebek mellett óriásplakátok, online és nyomtatásban megjelenő hirdetések, reklámspotok által ösztönzik a fogyasztókat a magyar 12
tejtermékek vásárlására, továbbá kiskereskedelmi áruházláncok összesen 36 üzletében kóstoltatásokat és termékbemutatókat szerveznek. Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke elmondta: a tejkvóta-szabályozás az EU-ban áprilisban megszűnt, ami komoly kihívást jelent a hazai tejágazatnak, hiszen az ország uniós csatlakozását követő években a magyar tejtermelők a különlegesen jó minőségű tejet kivitték külföldi feldolgozásra, így a hazai ipar a technológiákat tekintve nem fejlődött, nem tudtak beruházásokat végrehajtani. Most az a cél, hogy itthon maradjon a tej, a hazai ipart fejlesszék és a magyar fogyasztókat megbízható minőségű termékekkel lássák el - magyarázta. Hozzáfűzte: Magyarországon szigorúan ellenőrzik a termelőket és a feldolgozókat, ami biztonságos fogyasztást garantál a vásárlóknak. Forrás: www.mti.hu Marketingkampány a magyar tejtermékek megvásárlására 2015. július 21. Marketingkampánnyal ösztönözné a kormány a fogyasztókat a magyar tejtermékek megvásárlására, hogy így segítse a tejkvóta rendszer kivezetése és az európai túltermelés miatt nehéz helyzetbe került magyar tejtermelőket – mondta Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfőn jelentette be, hogy a magyar tejtermékek fogyasztására ösztönző marketingkampányt indít a kormány, hogy ezzel segítsen a hazai tejtermelőknek és -feldolgozóknak. Erre azért is szükség van, mert az uniós tejpiacon komoly problémák alakultak ki, túlkínálat, túltermelés van, ami a gazdák megélhetését is veszélyezteti – magyarázta. Feldman Zsolt is kiemelte: Európában többlettermelés van tejből; emiatt, valamint a tejkvóta rendszer kivezetése miatt az utóbbi évek kedvező klímája kissé borússá vált a tejtermelők számára. A magyar kormány több más, a témában érdekelt tagállammal együtt folyamatosan fellép a magyar tejtermelők érdekében, de az Európai Bizottság nem találja, vagy nem alkalmazza azokat az eszközöket, amelyek Magyarországon megoldást jelentenének a tejágazat számára – mondta. Ezért van szükség nemzeti forrásból különböző állattartói támogatásokra, a most bejelentett marketingkampánnyal pedig a jó minőségű magyar tejtermékek megvásárlására szeretnék ösztönözni a fogyasztókat – vélekedett a helyettes államtitkár. Arra a kérdésre, hogy a kieső – például orosz vagy kínai – keresletet kompenzálja-e a belső fogyasztás emelkedése, Feldman Zsolt kifejtette: a magyar tejágazat hagyományosan belpiacra orientált, vagyis jóval többet adnak el hazai piacon, mint külföldön, aminek előnyei és hátrányai is vannak. Ezért fontos, hogy “a hazai piacon rendben legyünk”; a hazai vásárlói tudatosságot még lehet fejleszteni – vélekedett a helyettes államtitkár. A külföldi, például szlovák tejek magyarénál alacsonyabb árával kapcsolatban Feldman Zsolt szólt arról is: nem véletlen, hogy az adóhatóság az utóbbi három évben közel 5,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel a tejágazatban, különböző tejjel összefüggő áfacsalásoknál, és az sem, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is több százezer liter tejet vonatott ki a forgalomból. Hozzátette: probléma az is, hogy sok nagy nyugat-európai tejipari cég van, amely a felesleget bármilyen áron, áron alul is “szétküldi” különböző európai országokba, így gyakran Magyarországra is. Feldman Zsolt szólt arról is, hogy Magyarország régóta készült a tejkvóta rendszer kivezetésére. Mint ismertette, idén – támogatási csúcsként – több tízmilliárd forint értékben támogatják az állattartókat, tejtermelő gazdálkodókat a tejtermelés megtartása érdekében. A 13
nagymértékű árcsökkenés jelenleg komoly tehertétel a gazdáknak – mondta a helyettes államtitkár, hozzátette ugyanakkor, hogy itt is ciklikusság figyelhető meg, hiszen az utóbbi években kedvező volt a környezet, most pedig egy nehezebb időszak következik; a kormány itt támogatási oldalról mindent megtesz a könnyítés érdekében. Forrás: www.trademagazin.hu Túltermeléses válságidőszakot élünk a tejágazatban 2015. július 22. A Napi Gazdaság szerint csaknem 26 százalékkal csökkent egy év alatt a nyers tej hazai felvásárlási ára. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint júniusban 75,74 forintot adtak egy liter tejért a feldolgozók a gazdáknak. A belföldi felvásárlás mértéke mintegy 12 százalékkal nőtt, ezzel az Európai Bizottság adatai szerint Magyarországon adták el a belső piacra a legtöbb tejet a hazai termelők - ismerteti szerdai cikkében az újság. A jelentős bővülés főként annak köszönhető, hogy a termelők az exportpiacokon még a hazainál is alacsonyabb összeggel számolhatnak, az AKI adatai szerint ugyanis a külpiacon csupán 71,48 forintot adtak egy liter tejért júniusban. A kiviteli ár egy év alatt 35 százalékot esett, és csaknem 6 százalékkal maradt el a belpiaci ártól. A feldolgozott termékek is olcsóbbak lettek a hazai piacon: a trappista sajt ára 22 százalékkal, a tehéntúróé 17 százalékkal csökkent, míg a tejföl 15 százalékkal lett olcsóbb. A lap felidézi: annak érdekében, hogy a hazai termelők minél kisebb károkkal vészeljék át az uniós szinten is komoly problémát okozó túltermeléses válságidőszakot, a kormány marketingkampányt indított. A mintegy 420 millió forintból megvalósuló promóció célja meggyőzni a fogyasztókat, hogy a boltokban a magyar tejet és tejtermékeket válasszák. Forrás: Index, Napi Gazdaság Az Európai Bizottság segít az orosz embargó károsultjain 2015. július 30. Az Európai Bizottság meghosszabbítja azoknak az intézkedéseknek a hatályát, amelyekkel a gyümölcstermelőket és a tejipart érintő orosz importtilalom hatását igyekszik enyhíteni jelentette be a brüsszeli testület. A tejipar számára a vaj és a sovány tejpor közvetlen piaci felvásárlása és a raktározás támogatása szeptember végén megszűnne, de a bizottság 2016. február végéig meghosszabbítja ezt a lehetőséget. A döntés október 1-jén lép majd hatályba. Brüsszel a jelenleg futó rendkívüli támogatási programban 108 ezer tonna vaj és 40 ezer tonna sovány tejpor raktározását, és mintegy 1200 tonna tejpor felvásárlását segítette elő. Forrás: www.mti.hu
Budapest, 2015. augusztus 6.
A piaci hírek adott hónapon belüli esetleges változásainak pontosabb követhetősége érdekében a sajtócikkek megjelenési sorrendben kerülnek feltüntetésre. 14
