FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 3. A szakképzés tartalmi szabályozói
Készítette: Kozák András köznevelési szakértő
A szakképzési intézményekben a szakmai munka tartalmi normáinak a szerepét jogszabályként kiadott szabályozó dokumentumok és jogszabály által meghatározott keretek között az intézmény által készített és elfogadott tantervek, szakmai programok töltik be. 1. Nemzeti alaptanterv Az iskolai rendszerű szakképzést is magába foglaló iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Kormány által rendeletben kiadott Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskola 9-11. évfolyamán a kötelező tanórai foglalkozások teljes időkeretének harminchárom százalékában a Nat műveltségterületi kompetenciáinak elsajátítása folyik. 2. Szakiskolai közismereti kerettanterv A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 23. § (2) bekezdése értelmében kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette. 3. Szakképzési kerettantervek A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez 2
rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg. A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter – az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben – adja ki rendeletben. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést is a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait. A szakképzési törvény 92. § (26) bekezdése szerint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzési kerettanterveket legkésőbb 2012. december 31-ig adja ki. 4. Országos Képzési Jegyzék A szakképző iskolában megszerezhető államilag elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ) tartalmazza. Az OKJ tartalmazza a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket, az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket, a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá a szakképesítésráépüléseket és a részszakképesítéseket, valamint a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot), a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását, annak a megjelölését, hogy a szakképesítés a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható, továbbá a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését. 5. A szakmai és vizsgakövetelmény Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez – az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító – szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemeit a szakképzési törvény 7. § (1) bekezdése zárt taxáció keretében fogalmazza meg. A szakmai és vizsgakövetelmény a következő elemekből tevődik össze: a) a szakképesítés OKJ-ban szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEORszám, továbbá egyéb OKJ-ban szereplő adatok; b) a szakképesítés jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai
3
előképzettség, az egészségügyi alkalmassági követelmények, a pályaalkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat, c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatprofil), d) az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetősége, e) a szakképesítéshez (a szakképesítés szakirányához, részszakképesítéshez, szakképesítésráépüléshez) tartozó, kormányrendeletben meghatározott szakmai követelménymodul(ok) azonosító száma, f) a komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények közül a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételek, a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei, a vizsgatevékenységek alóli felmentés esetei, módja és feltételei, a vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok, a vizsgatevékenységek és a komplex szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat) meghatározottaktól eltérő szempontjai, g) a képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék, h) az iskolai rendszerű szakképzés esetében a szorgalmi időszakot követően teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama, i) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak, a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsgának vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgának a szakmai követelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága, j) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik országos gazdasági kamara hatáskörébe vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre a szakmai és vizsgakövetelményben kijelölt szakmai szervezet vagy az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara (a továbbiakban: szakmai szervezet, szakmai kamara). A szakképesítés szakmai követelményei a követelménymodulokat tartalmazó kormányrendeletben kiadott követelménymodulokból állnak. A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettantervek alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni. A szakképesítésért felelős miniszter a szakmai és vizsgakövetelményeket a legkésőbb 2012. december 31-ig adja ki rendelet formájában. 6. A szakmai program helye a pedagógiai tevékenység intézményi szabályozásában A szakképzést folytató nevelési-oktatási intézmény szakmai tevékenységének alapvető szabályozó dokumentuma a pedagógiai program integráns részét képező, az iskola 4
nevelőtestülete által kidolgozott és elfogadott szakmai program, melynek összhangban kell lennie a szakképzés jogi normáival, így a szakmai és vizsgakövetelményekről és a szakképzési kerettantervről szóló rendeletekkel, melyeket a szakképesítésért, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter legkésőbb 2013. március 31-ig adja ki. Emellett kiemelt fontosságú az intézményi szakmai program tartalmi koherenciája a többi intézményi alapdokumentummal, így elsősorban a pedagógiai programmal: annak nevelési programjában foglalt prioritásai az iskola nevelési-oktatási ars poeticájának foglalatát adják, s egyben a szakmai munka eszmeiségét tükrözik, továbbá éppily jelentősek a helyi tantervi-tantárgyi programban foglalt különös előírások, így a helyi tanterv elkészítése során a különböző tantervi programok speciális implementációjú komponensei. A szakmai program helyét a pedagógiai program hárompillérű rendszerében – az egyes elemek szorosabb tartalmi-fogalmi kapcsolódásait hangsúlyozva – a következő ábrával szemléltethetjük:
NEVELÉSI PROGRAM
HELYI TANTERV NEVELÉSIOKTATÁSI ALAPELVEK
HELYI TANTÁRGYI PROGRAMOK
SZAKMAI PROGRAM
Az intézményi szakmai programjának kidolgozása és elfogadása az azt alkalmazó közösség – a szakképző intézmény nevelőtestülete – döntési autonómiája alapján történik, mely a köznevelés alkotmányos jogállami garanciája. A nevelőtestületnek nem csak kötelessége, hanem – főszabály szerint nem korlátozható – diszkrecionális joga is a pedagógiai (szakmai) program létrehozása és elfogadása. Azonban mint minden jog, így ez is, csak meghatározott keretek között gyakorolható, melynek bizonyos korlátai is definiálásra kerültek a jogszabályban, így amennyiben a pedagógiai program – s benne a szakmai program – a fenntartóra többletkötelezettséget, vagyis nagyobb anyagi terhet ró a kötelezően finanszírozandónál, a legitimáció feltétele a fenntartó egyetértése, tehát a szakképző iskola szakmai programja a nevelőtestület elfogadó döntése értelmében válik végrehajthatóvá a felmenő rendszerű bevezetés elve alapján. Ez alól az egyházi jogi személy által fenntartott intézmények képeznek kivételt. A szakmai program elkészítésének főszempontjai Az intézmény szakmai programja akkor felel meg a jó dokumentum iránti elvárásnak, ha nem csak a deklaráció szintjén létezik, hanem ténylegesen és érdemben is az optimális működtetés célját szolgálja a mindennapokban. Ezért a dokumentum elkészítése,
5
átdolgozása bizonyos fontosabb metodikai követelménynek is eleget kell, hogy tegyen. Adódik a kérdés: milyen a jó dokumentum, a jó szakmai program? A jó szakmai program: eleget tesz a jogszabályi megfelelőség kritériumának, vagyis a jogalkotó által meghatározott normáknak megfelelően, a jogszabályi környezettel összhangban készül; az intézmény többi szabályozó dokumentumával, szabályzatával koegzisztens módon működtethető; a normapontosság elve alapján csak a vonatkozó szabályozási területeket – és csak azokat – kezeli, a normavilágosság kívánalmának megfelelően megszövegezése világos, s korrelál a többi szabályozó normával és dokumentummal illetve dokumentációval, a normatakarékosság elvárása szerint a vonatkozó szabályozási területeket a redundancia kerülésével kezeli, vagyis szükséges mennyiségű rendelkezést tartalmaz, a helyi feltéteken, sajátosságokon, elvárásokon alapul (lex loci kritériuma), így a széles partneri együttműködésre (is) épít. A szakmai program jogszabályi meghatározottsága A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7. § (9) bekezdése értelmében az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, melyek közül a szakképzés kódexe – vagyis részletszabályozó jogi normája – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: szakképzési törvény) tartalmaz alapvető előírásokat a szakmai programmal kapcsolatban. A most következőkben ezeknek a vázlatos ismertetése következik. A szakmai és vizsgakövetelmény továbbá a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot kell kidolgozni. Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: nemzeti köznevelési törvény) 2013. szeptember 1-jén hatályba lépő 6. számú mellékletében rögzített – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott – mintegy tíz százalékos – időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg. A szakmai program számos értelemben tanügyigazgatási vonatozású relevanciát hordoz. Ez mutatkozik meg abban is, hogy a szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell, azzal, hogy a szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban 6
meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül – a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető. A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és a teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a megyei (fővárosi) kormányhivatal oktatási főosztályához lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. Az ügyintézési határidő a fellebbezés kormányhivatalhoz érkezését követő naptól kezdődően számított 30 nap, mely legfeljebb egy alkalommal, kivételesen indokolt esetben további 15 nappal, – ha a szakképzésben résztvevő tanuló nagykorú 30 nappal – meghosszabbítható a hatóság döntése alapján. A jogorvoslati kérelem tárgyában a kormányhivatalnak érdemi döntést kell hoznia, melyet írásban kell az ügyféllel közölni. A kormányhivatal jogerős másodfokú döntése ellen jogorvoslat már csak – jogsértésre való hivatkozással – a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának keretében lehetséges. A szakmai program meghatározza a tanulói előmenetelt is a helyi tantervvel együtt. Ha a tanuló mulasztása jogszabályban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. 7. A felnőttképzést folyatató intézmények képzési programja Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a szakképzési kerettanterv tartalmi előírásának figyelembevételével a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni. A kizárólag felnőttoktatást folytató szakképző intézmények tehát nem pedagógiai programba integrált szakmai programot, hanem képzési programot készítenek a szakképzés tartalmi szabályainak – helyi, intézményi – meghatározásaként. A képzési programra a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény vonatkozó rendelkezéseit speciális szabályként, a szakképzési törvény fenti pontokban ismertetett előírásait pedig szubszidiárius (kiegészítő) jelleggel kell alkalmazni. Ennek körében ki kell emelnünk, hogy
7
a képzési program tartalmi elemeit – szemben a szakmai programmal – a törvény zárt taxáció keretében sorolja fel. A képzési programnak tartalmaznia kell: a képzés során megszerezhető kompetenciát; a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit; a tervezett képzési időt; a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás); a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot; a maximális csoportlétszámot; a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását; a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit; a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját. A szakképzési törvényben írt kiegészítő szabályok vonatkozásában említjük, hogy az iskola a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait a szakképzési kerettanterv alapján a szakmai programjában határozza meg aszerint, hogy az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma (vagyis a kötelező tanórai foglalkozások azon része, amelyeken a részvétel a tanulónak az iskola feladatellátási helyén való személyes megjelenéséhez kötött) legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelési törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.
8
