2014. október. Törökbálint Város Önkormányzata. ... Cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről

2014. október

Cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről ....

Törökbálint Város Önkormányzata

Törökbálint Város Önkormányzata számára az alábbiakban összefoglaltak szerint teszem közzé a 2010-2014. közötti önkormányzati ciklusról valamint Törökbálint Város helyzetéről szóló beszámolót.

Turai István polgármester

Törökbálint Város 2045. Törökbálint, Munkácsy M. u. 79. 0623-334680 www.torokbalint.hu

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA CIKLUS ZÁRÓ BESZÁMOLÓ A VÁROS HELYZETÉRŐL

Beszámoló Törökbálint Város helyzetéről 2014. október

2011 – 2014

Szerkesztette: Turai István polgármester Törökbálint 2014. október

2

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 3 1 ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................. 9

2.1 GAZDASÁGI HELYZET ALAKULÁSA 2010-2014 KÖZÖTT ........................................................... 12 2.1.1 GAZDASÁGI HELYZETÜNKET ÉRINTŐ LÉNYEGES VÁLTOZÁSOK ........................................................ 12 2.1.1.1 Iparűzési adó csökkenése ............................................................................................. 12 2.1.1.2 Új finanszírozási rendszer 2013. évtől .......................................................................... 14 2.1.1.3 Adósságkonszolidáció ................................................................................................... 15 2.1.1.4 Az éves költségvetés 2010-2013. években ................................................................... 16 2.1.2 TARTALÉKOK ....................................................................................................................... 19 2.2 2014. ÉVI GAZDÁLKODÁS................................................................................................ 20 2.2.1 2014. ELSŐ FÉLÉVI BEVÉTELEK................................................................................................ 20 2.2.2 2014. ELSŐ FÉLÉVI KIADÁSOK ................................................................................................. 22 2.3 A VÁROS VAGYONA ....................................................................................................... 24 2.3.1 VAGYONI KATEGÓRIÁK .......................................................................................................... 24 2.3.1.1 Forgalomképtelen vagyon ............................................................................................ 25 2.3.1.2 Korlátozottan forgalomképes vagyon .......................................................................... 25 2.3.1.3 Üzleti vagyon ................................................................................................................ 25 2.3.1.4 A vagyongazdálkodási ügyek jellemzői......................................................................... 25 2.3.2 VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEKET MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK ............................................... 25 2.3.3 A VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERV ÉS MEGVALÓSÍTÁSA .................................................................. 26 2.3.3.1 Ingatlanok értékesítése ................................................................................................ 26 2.3.3.2 Ingatlanok vásárlása ..................................................................................................... 26 2.3.4 BIRTOKVISZONY PROBLÉMÁK ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ INGATLANOKON ................................. 26 2.3.5 NEM BÉRLAKÁSNAK MINŐSÜLŐ INGATLANOK BÉRBEADÁSA.......................................................... 26 2.3.6 BELTERÜLETBE VONÁSOK ....................................................................................................... 27 2.3.7 TULAJDONRENDEZÉSEK ......................................................................................................... 27 2.3.7.1 Környező településekkel kapcsolatos rendezési feladatok .......................................... 27 2.3.7.2 A Magyar Állammal kapcsolatos tulajdonrendezési igények ....................................... 27 2.3.7.3 Magánszemélyekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos tulajdonrendezési igények .......... 28 2.3.7.4 Víziközmű tulajdonrendezés ........................................................................................ 29 2.3.8 VAGYON-NYILVÁNTARTÁS ...................................................................................................... 30 2.3.8.1 Ingatlan-nyilvántartási, cím és térképi tartalmak rendezése ....................................... 30 2.3.8.2 Vagyonkataszter ........................................................................................................... 30 2.3.8.3 Informatikai háttér kihasználása .................................................................................. 31 2.4 HELYI ADÓK ................................................................................................................. 31 2.4.1 HELYI ADÓZÁSI RENDSZERÜNK ................................................................................................ 31 2.4.1.1 Az adózók számának alakulása 2010. és 2014. között ................................................. 32 2.4.2 A 2010-2013. ÉVEK HELYI ADÓBEVÉTELEINEK TELJESÜLÉSE ........................................................ 33 2.4.2.1 Az iparűzési adó csökkentésének gazdaságélénkítő hatása......................................... 33 2.4.2.2 Jogszabályi változások 2013-ban .................................................................................. 35 2.4.3 A 2014. ÉV HELYI ADÓBEVÉTELEI ............................................................................................ 36 2.4.3.1 Az összes adóbevétel időarányos teljesítése 2014. szeptember 20-ig......................... 36 3


2 TÖRÖKBÁLINT VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE ............................................................... 12

2.4.3.2 Adónemek szerinti teljesítés ........................................................................................... 37 2.4.3.3 A végrehajtási tevékenység bemutatása ........................................................................ 38 2.4.3.4 Méltányossági ügyek....................................................................................................... 39 2.4.3.5 Felszámolási ügyek.......................................................................................................... 40 2.4.3.6 A fennálló követelésállomány bemutatása..................................................................... 40 3 TÖRÖKBÁLINT VÁROS BERUHÁZÁSAI ........................................................................... 41 3.1 A FEJLESZTÉSRE FORDÍTHATÓ FORRÁSOK ALAKULÁSA ............................................................. 41 3.2 AZ ÚJ ISKOLA ÉS SPORTKÖZPONT BERUHÁZÁSA ..................................................................... 42 3.3 EGYÉB FEJLESZTÉSEK ...................................................................................................... 45 3.3.1 KÖZTERÜLETEN VÉGZETT FEJLESZTÉSEK, FELÚJÍTÁSOK ............................................................... 45 3.3.2 INTÉZMÉNYEKBEN VÉGZETT FEJLESZTÉSEK, FELÚJÍTÁSOK ........................................................... 46 3.4 FOLYAMATBAN LÉVŐ FEJLESZTÉSEK .................................................................................... 47 3.4.1 A SPORTKÖZPONT TOVÁBBFEJLESZTÉSE ................................................................................. 47 3.4.2 CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS ...................................................................................................... 50 3.4.3 AZ M0-M7 CSOMÓPONT ÁTALAKÍTTATÁSA ........................................................................... 50 3.4.4 EGYÉB KÖZLEKEDÉSSEL KAPCSOLATOS FEJLESZTÉSEK ................................................................ 50


4 TELEPÜLÉSRENDEZÉS ................................................................................................... 53 4.1 A VÁROS TELEPÜLÉS-RENDEZÉSI TERVEINEK HELYZETE ............................................................ 53 4.2 A TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETRE KÉSZÜLŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK KIVONATOS TARTALMÁNAK ISMERTETÉSE ........................................................................................................................ 54 4.3 A SZABÁLYOZÁSI TERVEK HELYZETE .................................................................................... 56 4.3.1 ELFOGADOTT SZABÁLYOZÁSI TERVEK ....................................................................................... 56 ELFOGADOTT SZABÁLYOZÁSI TERVEK.................................................................................................... 56 4.3.2 TÁRGYALÁS ALATT ÁLLÓ (HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT) SZABÁLYOZÁSI TERVEK ............................... 56 4.3.3 LEZÁRATLAN (FOLYAMATBAN LÉVŐ) SZABÁLYOZÁSI TERVEK ......................................................... 57 4.4 HELYI ÉRTÉKVÉDELEM..................................................................................................... 57 4.5 TERVTANÁCS MŰKÖDÉSE ................................................................................................ 58 4.6 TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ............................................................................. 59 5 KÖZMŰELLÁTOTTSÁG .................................................................................................. 60 5.1 VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE ................................................................................................ 60 5.1.1 VEZETÉKES IVÓVÍZ-ELLÁTÁS ÉS SZENNYVÍZELVEZETÉS .................................................................. 60 5.1.2 A TALAJTERHELÉSI DÍJ NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA ........................................................................ 62 5.1.3 KÜLTERÜLETEK VÍZIKÖZMŰ ELLÁTÁSA ...................................................................................... 62 5.1.4 CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS HELYZETE ......................................................................................... 63 5.1.1.1 A meglévő csapadékvíz elvezető rendszeren szükséges beavatkozások ismertetése . 64 5.1.1.2 Törökbálint Város elvi vízjogi engedélyezési terve ...................................................... 66 5.1.1.3 Törökbálint Város vízkárelhárítási stratégiája ............................................................. 66 5.2 ELEKTROMOS ENERGIA-ELLÁTÁS ....................................................................................... 66 5.2.1 KÖZVILÁGÍTÁS ..................................................................................................................... 67 5.3 FÖLDGÁZ-ELLÁTÁS ......................................................................................................... 67

4

6.1 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ................................................................................................. 69 6.1.1 A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS HELYZETÉVEL FOGLALKOZÓ MUNKACSOPORT MŰKÖDÉSE ........................ 69 6.1.1.1 A munkacsoport alapvetései ........................................................................................ 69 6.1.1.2 Várható anyagi vonzat .................................................................................................. 70 6.1.1.3 A hálózat átalakítása..................................................................................................... 70 6.1.2 AZ M4 METRÓ FORGALOMBA ÁLLÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK ........................................ 70 6.1.2.1 Előkészítő tárgyalások .................................................................................................. 70 6.1.2.2 Az új járatrendszer bemutatása ................................................................................... 72 6.1.2.3 Az új forgalmi renddel kapcsolatos tapasztalatok ........................................................ 73 6.1.2.4 A menetrend összehangolása a helyi járatokkal .......................................................... 73 6.1.2.5 Javaslatok ..................................................................................................................... 74 6.1.2.5.1 Rövid távon ............................................................................................................... 74 6.1.2.5.2 Hosszú távon ............................................................................................................. 74 6.1.2.5.3 Helyi járatok tekintetében ....................................................................................... 75 6.1.3 ÚJ SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE A BKK-VAL .................................................................................... 75 6.2 A VÁROST TERHELŐ ÁTMENŐ FORGALOM ........................................................................... 75 6.2.1 AZ E-ÚTDÍJ RENDSZER BEVEZETÉSE ÉS ENNEK HATÁSAI ................................................................ 75 6.2.2 AZ M0-M7 CSOMÓPONT BŐVÍTÉSI PROJEKT............................................................................. 76 6.2.2.1 A projekt finanszírozása ............................................................................................... 78 6.2.2.2 A projekt ütemezése .................................................................................................... 78 6.3 FORGALOMTECHNIKAI FELÜLVIZSGÁLAT ÉS FORGALMI VÁLTOZÁSOK ........................................... 79 6.3.1 A JELENLEGI HELYZET ............................................................................................................ 79 6.3.2 A FELÜLVIZSGÁLAT VÉGREHAJTÁSA .......................................................................................... 80 6.4 KERÉKPÁR-KÖZLEKEDÉS HELYZETE ..................................................................................... 81 7 KÖRNYEZETVÉDELEM................................................................................................... 83 7.1 A TÖRÖKBÁLINTI ERDŐK HELYZETE..................................................................................... 83 7.2 HULLADÉK-KEZELÉS ....................................................................................................... 83 7.2.1 JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK ..................................................................................................... 83 7.2.2 ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÓ ............................................................................................................ 85 7.2.3 DUNA-VÉRTES-KÖZE REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS ........................................ 87 7.3 ZÖLDHULLADÉK-KEZELÉS ................................................................................................. 90 7.4 KÖZTERÜLETEK ÉS PARKOK FENNTARTÁSA ........................................................................... 91 7.4.1 PARKFENNTARTÁS, KASZÁLÁS ................................................................................................. 91 7.4.2 KÖZTERÜLETI FÁK KEZELÉSE .................................................................................................... 92 7.4.3 ELEKTROMOS VEZETÉKEK KÖRÜLI GALLYAZÁS ............................................................................ 93 7.5 MAGÁNTERÜLETI FAKIVÁGÁSOK ....................................................................................... 94 7.6 GYOMMENTESÍTÉS ........................................................................................................ 94 7.6.1 GYOMOS TERÜLETEK............................................................................................................. 94 7.6.2 PARLAGFÜVES TERÜLETEK ...................................................................................................... 95 7.7 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP .............................................................................................. 96 7.8 KÖRNYEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA...................................................................................... 96 7.8.1 LEVEGŐ-TISZTASÁG ÉS A FELSZÍNI VÍZFOLYÁSOK ÁLLAPOTA........................................................... 96 7.8.2 ZAJVÉDELEM ....................................................................................................................... 97 8 A VÁROS "KÖZ" FELADATAI........................................................................................ 100 8.1 A TELEPÜLÉSEN MŰKÖDŐ ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEK ................................ 100 8.2 KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TÖRÖKBÁLINTON ............................................................... 103 5


6 KÖZLEKEDÉS, FORGALMI REND .................................................................................... 69


8.2.1 ÁLLAMI FENNTARTÁSBA KERÜLT ISKOLÁK ............................................................................... 103 8.2.2 ÓVODAI NEVELÉS............................................................................................................... 105 8.2.3 KAPOSVÁRI EGYETEM TÖRÖKBÁLINTI MÓDSZERTANI KÖZPONTJA .............................................. 106 8.2.4 BEJÁRÓK VAGY TÖRÖKBÁLINTIAK? ........................................................................................ 107 8.3 KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG ...................................................................................... 108 8.3.1 AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAI ................................................................... 108 8.3.2 A MUNKÁCSY MIHÁLY MŰVELŐDÉSI HÁZ .............................................................................. 110 8.3.2.1 Infrastrukturális feltételek ......................................................................................... 110 8.3.2.2 A Művelődési Ház szakmai tevékenysége.................................................................. 112 8.3.2.3 A Közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló szerződések ............................ 114 8.3.3 VOLF GYÖRGY KÖNYVTÁR ÉS HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY ..................................................... 115 8.3.3.1 A könyvtár infrastrukturális feltételei ........................................................................ 115 8.3.3.2 A könyvtár szakmai tevékenysége ............................................................................. 115 8.3.3.3 A Helytörténeti Gyűjtemény ...................................................................................... 116 8.4 A SEGÍTŐ KÉZ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE ......................................................................... 117 8.4.1 AZ INTÉZMÉNY ÁLTAL NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK .................................................................. 118 8.4.1.1 Családsegítés.............................................................................................................. 118 8.4.1.2 Étkeztetés................................................................................................................... 118 8.4.1.3 Házi segítségnyújtás ................................................................................................... 119 8.4.1.4 Gyermekjóléti szolgáltatás ......................................................................................... 119 8.4.1.5 Szabadidős programok szervezése ............................................................................ 121 8.4.1.6 Bölcsődei ellátás ........................................................................................................ 121 8.5 A HELYI EGÉSZSÉGÜGY .................................................................................................. 122 8.6 A HELYI KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG HELYZETE ...................................................................... 124 8.6.1 A BUDAÖRSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG HELYZETE ........................................................................ 124 8.6.2 SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ......................................................................................................... 125 8.6.3 TÁMOGATÁSOK ................................................................................................................. 125 8.6.4 KITŰZÖTT CÉLOK MEGVALÓSULÁSA ....................................................................................... 125 8.6.4.1 A Közterületi munka értékelése................................................................................. 126 8.6.4.2 Bűnügyi helyzet .......................................................................................................... 126 8.6.4.3 Baleseti helyzet, közlekedés ...................................................................................... 127 8.7 A VÁROSRENDÉSZETI IRODA SZEREPE A HELYI KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG FENNTARTÁSÁBAN .......... 127 8.7.1 ELVÁRÁSOK ÉS FELTÉTELEK .................................................................................................. 127 8.7.1.1 A megfelelő személyi állomány kérdése .................................................................... 128 8.7.1.2 Megfelelő tárgyi feltételek ........................................................................................ 128 8.7.1.3 Megfelelő jogszabályi környezet ............................................................................... 129 8.7.1.4 Munkaszervezés, ellenőrzés, koordináció ................................................................. 130 8.7.1.4.1 Területfelelősök, körzetek ..................................................................................... 130 8.7.1.4.2 Problématérkép ..................................................................................................... 131 8.7.1.4.3 A különböző társszervekkel való együttműködés ................................................ 131 8.7.1.5 Folyamatban levő aktuális feladatok ......................................................................... 132 9 A POLGÁRMESTERI HIVATAL MŰKÖDÉSE.................................................................... 133 9.1 A HIVATAL ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA ......................................................................... 133 9.2 A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA........................................................................ 133 9.2.1 JÁRÁSOK SZERVEZÉSE ......................................................................................................... 133 9.2.2 A JÁRÁSSZERVEZÉS MÓDSZERE, ÉS TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÁLLÁSPONTJA ....................................... 134 9.2.3 A JÁRÁSSZERVEZÉS TÖRÖKBÁLINTI HATÁSA ............................................................................. 138 9.2.4 AZ ÉPÍTÉSI HATÓSÁGI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA ........................................................................ 139 9.2.5 EGYÉB HATÁSKÖRI VÁLTOZÁSOK ........................................................................................... 140 9.3 A HIVATAL ELHELYEZÉSE, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI ..................................................... 141 9.4 A HIVATAL SZERVEZETE ................................................................................................. 142 6

10 KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE ............................................................................ 173 11 ÖNKORMÁNYZATI KAPCSOLATOK ............................................................................ 177 11.1 BELSŐ KAPCSOLATOK ................................................................................................. 178 11.2 TÖRÖKBÁLINT VÁROS KITÜNTETETTJEI A CIKLUS IDŐSZAKÁBAN ............................................. 178 7


9.5 A HIVATAL EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEINEK TEVÉKENYSÉGE ................................................... 144 9.5.1 ADÓIRODA ........................................................................................................................ 144 9.5.2 HATÓSÁGI IRODA ............................................................................................................... 144 9.5.2.1 Szociális ügyek ............................................................................................................ 146 9.5.2.2 Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) ............................................................ 147 9.5.2.3 Rendszeres szociális segély (RSZS) ............................................................................. 147 9.5.2.4 Méltányossági közgyógyellátás (KGY) ........................................................................ 147 9.5.2.5 Adósságkezelési szolgáltatás, illetve támogatás ........................................................ 147 9.5.2.6 Adósságkezelési lakásfenntartási támogatás ............................................................. 148 9.5.2.7 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és átmeneti segély ...................................... 148 9.5.2.8 Méltányossági ápolási díj ........................................................................................... 148 9.5.2.9 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény................................................................. 148 9.5.2.10 Gyámhatósági feladatok........................................................................................... 148 9.5.2.11 Anyakönyvi igazgatás................................................................................................ 148 9.5.2.12 Hagyatéki ügyek ....................................................................................................... 149 9.5.2.13 Honosítás .................................................................................................................. 149 9.5.2.14 Lakcímrendezési ügyek, népesség-nyilvántartás ..................................................... 150 9.5.2.15 Telephely engedélyezés ........................................................................................... 150 9.5.2.16 Kereskedelmi ügyek.................................................................................................. 150 9.5.2.17 Termőföldek elidegenítésével kapcsolatos hirdetmények....................................... 151 9.5.2.18 Állattartási ügyek ...................................................................................................... 152 9.5.2.19 Birtokvédelem .......................................................................................................... 152 9.5.2.20 A 2011. évi népszámlálás végrehajtása .................................................................... 153 9.5.3 JEGYZŐI IRODA .................................................................................................................. 153 9.5.4 PÉNZÜGYI IRODA................................................................................................................ 153 9.5.5 POLGÁRMESTERI KABINET ................................................................................................... 155 9.5.5.1 Képviselő-testületi és bizottsági ülések előkészítése ................................................. 155 9.5.5.2 Bursa Hungarica ösztöndíj .......................................................................................... 155 9.5.5.3 Tanulmányi ösztöndíj ................................................................................................. 156 9.5.6 VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRODA ............................................................... 157 9.5.7 VÁROSRENDÉSZETI IRODA.................................................................................................... 157 9.6 A HIVATAL SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA ................................................................................... 159 9.7 KÖZÉPTÁVÚ TERVEZÉS .................................................................................................. 163 9.7.1 TELEPÜLÉSMARKETING KONCEPCIÓ ÉS TERV ............................................................................ 163 9.7.2 ÖNKORMÁNYZATI INFORMÁCIÓÁRAMLÁS TOVÁBBFEJLESZTÉSE................................................... 164 9.7.3 SZERVEZETFEJLESZTÉS AZ ÖNKORMÁNYZATNÁL AZ ÁLLAMREFORM OPERATÍV PROGRAM (ÁROP) KERETÉBEN .................................................................................................................................... 165 9.7.4 ELŐKÉSZÍTETT PÁLYÁZATOK .................................................................................................. 166 9.7.4.1 Helyi és kistérségi gazdaságfejlesztés alapjainak lerakása önkormányzati kapacitásfejlesztéssel és tudástranszferrel ............................................................................... 166 9.7.4.2 Helytörténeti gyűjtemény megújítása, korszerű elhelyezése .................................... 167 9.7.4.3 Településfejlesztési feladatok a VEKOP keretében .................................................... 168 9.7.5 KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TERV .................................................................................. 169 9.8 INFORMATIKA ............................................................................................................ 170 9.8.1 RÉSZVÉTEL TÉRINFORMATIKAI RENDSZER KIFEJLESZTÉSÉBEN TRISTENIK VÁROSÁBAN ....................... 171

11.3 TÖRÖKBÁLINT ÖNKORMÁNYZATÁNAK SAJÁT HALOTTAI A CIKLUS IDŐSZAKÁBAN ....................... 180 11.4 HELYI TÁRSADALMI SZERVEZETEK .................................................................................. 180 11.4.1 CIVIL SZEREZETEK............................................................................................................. 181 11.4.2 CIVIL KONCEPCIÓ – A RÉSZVÉTELI DEMOKRÁCIA KÉRDÉSEI ....................................................... 183 11.5 KÜLKAPCSOLATOK ..................................................................................................... 184 11.5.1 SZAKMAI KAPCSOLAT TRSTENIK VÁROSÁVAL ......................................................................... 185


12 MELLÉKLET: A TÖRÖKBÁLINTI VÁROSGONDNOKSÁG MUNKÁJA ................................ 186 12.1 VÁROSGONDNOKSÁG LÉTREJÖTTE ................................................................................. 186 12.2 MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK, FELADATOK ............................................................................... 186 12.2.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK ....................................................................................................... 186 12.2.2 TÁRGYI, DOLOGI FELTÉTELEK, ELHELYEZÉS ............................................................................ 187 12.2.3 FELADATOK MEGHATÁROZÁSA, ÁTADÁS-ÁTVÉTELE ................................................................ 187 12.3 KÖZTERÜLETEK ......................................................................................................... 191 12.3.1 ZÖLDTERÜLETEK, PARKOK, TEREK ....................................................................................... 191 12.3.2 UTAK, JÁRDÁK, VÍZELVEZETÉS ............................................................................................ 195 12.3.3 KÖZVILÁGÍTÁS ................................................................................................................. 202 12.3.4 ÉPÜLETÜZEMELTETÉS ....................................................................................................... 204 12.3.4.1 Bálint Márton általános és középiskola, Törökbálint Sportközpont ........................ 204 12.3.4.2 Zimándy Ignác Általános Iskola ................................................................................ 211 12.3.4.3 Orvosi rendelők üzemeltetése ................................................................................. 212 12.3.4.4 Alsóerdősor utcai sportlétesítmény helyzete .......................................................... 212 12.3.4.5 Polgármesteri Hivatal és egyéb intézmények .......................................................... 215 12.3.4.6 Bérlakások, bérlemények ......................................................................................... 217 12.3.5 EGYÉB FELADATOK, EREDMÉNYEK ....................................................................................... 218 12.3.5.1 Informatika .............................................................................................................. 218 12.3.5.2 Temető ..................................................................................................................... 220 12.3.5.3 Piac ........................................................................................................................... 221 12.3.5.4 Közétkeztetés ........................................................................................................... 222 12.3.5.5 Rágcsálóírtás ............................................................................................................ 223 12.3.5.6 További feladatok .................................................................................................... 224 12.4 TÖRÖKBÁLINTI VÁROSGONDNOKSÁG ÚTJAVÍTÁSI, JÁRDAJAVÍTÁSI ÉS VÍZELVEZETÉSI MUNKÁI RÉSZLETES ISMERTETÉSE ...................................................................................................................... 229 12.4.1 KÁTYÚZÁS, ÚTJAVÍTÁS ...................................................................................................... 229 12.4.2 JÁRDAJAVÍTÁS, CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS.............................................................................. 231

8

1 ÖSSZEFOGLALÓ A 2010-2014. közötti önkormányzati ciklus Képviselő-testülete 2010. október 12-én tartotta alakuló ülését, amelynek keretében sor került az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló rendeletének módosítására, valamint az alpolgármesterek és a bizottsági tagok megválasztására, azaz megtörtént a működés alapjainak lerakása.

Mindezek ellenére Városunk fejlődése nem állt le. Ezt bizonyítja a Központi Statisztikai Hivatal által 2006. után ismételten elvégezett kutatás, amely Magyarország valamennyi településének mutatóit elemezte. Ebben a felmérésben a kutatás 30 szempontot vizsgált, ezek súlyozott átlagával alakítva ki a rangsort. A korábbi vizsgálat gazdasági, infrastrukturális, valamint a foglakoztatási szempontjai mellett most már vizsgálták a települések társadalmi és szociális mutatóit is, mert így átfogóbb képet lehetett kapni az ország településeiről. Ebben a rangsorban Törökbálint a 7. helyen áll! Az iparűzési adóbevételünk előre látható csökkenése miatt veszélybe került az új Bálint Márton iskola és sportközpont megvalósítása is, hiszen 2010. novemberében a Képviselő-testület kénytelen volt leállítani a PPP-s konstrukcióban megkezdett építkezést, előre látván, hogy a megvalósítás után nem tudja teljesíteni a magánbefektetővel szemben fennálló kötelezettségeit. A kivitelezés csak 2013-ban indulhatott újra, amikor is a Magyar Állam átvette a megkezdett beruházás tulajdonjogát, gondoskodott a kivitelezés befejezéséről, majd a használatba vételi engedély kiadását követően átadta az új létesítményt a Város használatába. A távközlési szolgáltatók adózási szabályainak módosulása mellett számos más olyan változás is volt, amely az elmúlt négy évben a pénzügyi és vagyoni helyzetünk alakulására jelentős befolyással volt:  A 2013. január 1-jétől hatályba lépett új szabályok feladat alapú finanszírozási rendszert vezettek be. A feladatfinanszírozási rendszerben főszabály szerint az önként vállalt önkormányzati feladatokhoz nem biztosít támogatást az állam. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.  A központi kormányzat részéről döntés született a helyi önkormányzatok adósságállományának átvételére. Az első ütem 2013. évben zajlott le: Törökbálint Város Önkormányzata 2013. február 28-án kötött a Magyar Állammal megállapodást az adósságátvállalás mértékéről. A megállapodásban a Magyar Állam 987 290 267 forint összegű adósság és ennek törvényben meghatározott járulékai összegét vállalta át, amely az Önkormányzat 2012. december 31-én fennálló adósságállománya 60%-ának megfelelő összeg volt. Az adósság konszolidáció 2014-ben folytatódott. Az idén a hiteleink közül 320 732 ezer forint értékű hitelt tartozásátvállalási szerződéssel vett át a Magyar Állam. Törlesztési célú központi támogatással került kiegyenlítésre 137 484 ezer forint összegű hitel és a 9


Az elmúlt ciklusban Törökbálint Város Önkormányzatának – csakúgy, mint más önkormányzatoknak – a gazdasági-pénzügyi válság hatásai mellett a társadalomban bekövetkezett számos változással is szembe kellett néznie. Az önkormányzati rendszert általánosan érintő problémák és változások mellett azonban Városunkat az is sújtotta, hogy 2010. év végén egy törvénymódosítás következtében a távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályok lényegesen megváltoztak, és 2012-től a Telenor által fizetendő iparűzési adónak csak egy szerény hányada maradhatott a településen. Elsősorban ennek, illetve a gazdasági recessziónak a hatására a 2010. évi 4,5 milliárd forint adóbevétel 2013 végére 2,9 milliárd forintra csökkent.

kapcsolódó járulékok (kamat) 927 ezer forint összeggel. A központi támogatás együttes összege 138 411 ezer forint volt, amelyet a költségvetésbe be kellett emelnünk. A fentiek szerint lezajlott adósságkonszolidáció eredményeként az Önkormányzat 2014. március 1-jétől nem rendelkezik külső adósságállománynyal. Az önkormányzatok kormányzati finanszírozási rendszerének jelentős változása is szükségesség tette, hogy a Képviselő-testület több ízben is foglalkozzon a helyi adóztatás kérdéseivel. 2010. évet követően az önkormányzatok állami támogatási rendszere is lényegesen átalakult. Képviselő-testület 2011 decemberében megalkotta – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) rendelkezéseire figyelemmel – a magánszemélyekre is kiterjedő helyi adó rendeletét, melynek lényeges elemei a következők: megszüntette a Képviselő-testület a magánszemélyek tulajdonában lévő 200 m2 alatti lakóingatlan építményadó alóli mentességét, 2012. január 1-től minden törökbálinti lakóingatlant építményadó kötelezettség terhel. Telekadó: 2012. január 1-től minden törökbálinti telket telekadó fizetési kötelezettség terhel, ez alól mentes a magánszemély tulajdonában lévő beépített telek, annak teljes térmértékével.


Az adóbevételek tervezése a ciklusban megfelelő volt, a tervezett adóbevételt minden évben sikerült beszedni, esetleg túlteljesíteni. Ennek elérése azonban csak úgy volt lehetséges, hogy jelentősen erősítettük a kintlevőségek behajtására vonatkozó tevékenységet. Az adóbevételek elmaradása miatt tehát a feladatokat, kiadásokat nem kellett csökkenteni, ugyanakkor a fejlesztésre szánt források csökkentek. A vázolt nehézségek ellenére az Önkormányzat 2009. év végi 17 232,9 millió forint értékű vagyona a befejezett fejlesztések következtében 3221,2 millió forinttal (18,7%kal) nőtt 2012 végére. A 2012. december 31-i könyvviteli mérleg szerint a vagyon érétke 20 455,1 millió forint, amely 2013-ban 20 577,4 millió forintra nőtt. A bevezetett államreform keretében az önkormányzatok feladatköre, jogköre jelentősen megváltozott 2013. január 1-jével, amikor a járási kormányhivatalok megkezdték működésüket, lezárva a megyei kormányhivatalok megalakulásával megkezdett közigazgatási átalakítást. A járási hivatalok kizárólag államigazgatási feladatok ellátására jöttek létre, azaz csak államigazgatási feladatok kerülhetnek át a települési önkormányzatoktól, önkormányzati feladatok nem. Ugyanakkor közel sem minden államigazgatási feladat került át, azok, amelyeket minden településen érdemes ellátni, speciális helyi ismereteket vagy azonnali beavatkozást igényelnek, megmaradtak a települési jegyzőnél, polgármesternél, sőt, „jöttek” még új feladatok is. A reform bevezetése azt is jelentette, hogy Önkormányzatunk intézmény-fenntartói, hatósági feladat- és hatáskörei némileg visszaszorultak. A reform célkitűzése szerint ugyanis a polgármesteri hivatalok tevékenységének hangsúlya a településfejlesztés, településüzemeltetés, vállalkozásfejlesztés, közösségfejlesztés felé tolódik el. E tendenciáknak megfelelve 2012-ben létrehoztuk a Városgondnokságot a településüzemeltetési feladatok egy kézben összefogott végrehajtására, és megtörtént a Polgármesteri Hivatal feladat és hatásköreinek átalakítása, ezzel egyidejűleg belső struktúrájának racionalizálása. A legnagyobb változást azonban az jelentette, hogy azonban az jelentette, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (köznevelési törvény) 2013. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése (74. § (1) bekezdés) alapján az iskolák állami fenntartásba kerültek, azonban a háromezer fős lélekszámot meghaladó települések önkormányzatai – így Törökbálint Város Önkormányzata is – köteles gondoskodni az állami fenntartásba kerülő iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. Ennek keretében saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellá10

tásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A törökbálinti iskolák esetében az Önkormányzat e feladatának a Városgondnokság útján tesz eleget. A ciklus legjelentősebb beruházása a Bálint Márton iskola új intézményének (tagiskolájának) felépítése volt a vele közös épületben levő sportlétesítménnyel együtt. A 2010-ben megkezdett, majd az iparűzési adóbevétel törvény általi drasztikus csökkentése miatt leállított beruházást 2013-ban a Magyar Állam fejezte be. Az építmény teljes beruházási értéke mintegy nettó 5 milliárd forintot tett ki. A létesítmény határidőben elkészült, 14 871m2 -nyi hasznos alapterület jött létre, a használatbavételi engedélyt a 2013. évi országos tanévnyitó előtt megkaptuk.

A folyamatban lévő beruházások közül – jelentőségük alapján – a következőket emeljük ki:  Az M0 autópálya kibővítése keretében a Hosszúréti-patak törökbálinti mellékágán a Károlyi Mihály utca mögött száraz záportározó készül a NIF Zrt. költségén. A kivitelezési munkákat várhatóan 2014 őszén kezdik meg, amint a vízjogi létesítési engedély kiadása és a kivitelező közbeszerzési eljárásban történő kiválasztása megtörténik.  A NIF Zrt. saját beruházásban az Érdi úton két körforgalmat épít meg, lehetővé téve az autópályákra már itt a le- és felhajtást. A kivitelezést követően jelentősen csökken jelenleg Városunkat terhelő, Érd irányából Budapest felé tartó átmenő forgalom és ezzel a környezetterhelés is.  Bartók Béla utca – Baross Gábor utca csomópontjának rendezése.  Körforgalom a Szent István utca – Baross Gábor utca – Kazinczy Ferenc utca csomópontban. Napjainkban a területfejlesztés rendszere – az államreform részeként – átalakulóban van. Egyre inkább látható, hogy az eredményes és harmonikus településfejlesztés csak hosszú- és középtávú tervezés, valamint operatív programok kidolgozásával érhető el. Ezek a koncepciók és tervek egy, a lakosság többsége által elfogadott jövőkép kialakításához és a megvalósításhoz szükséges erőforrások – például Uniós támogatások – megszerzéséhez nélkülözhetetlenek. A lakosság többsége által elfogadott jövőkép csak széleskörű egyeztetéssel és konszenzuskereséssel alakítható ki, ehhez erősíteni kell az Önkormányzat civil kapcsolatait, a helyi társadalommal folytatott párbeszédet és kommunikációt. Ez a most következő ciklus egyik igen fontos feladata lesz.

11


A tagiskola eredeti építési engedélye II. ütemet is tartalmaz, mely labdarúgó pályát és atlétikai pályát is magába foglal lelátóval, egyéb kiszolgáló helyiségekkel. Ezek megvalósítására további források rendelkezésre állása esetén nyílhat lehetőség.

2 TÖRÖKBÁLINT VÁROS GAZDASÁGI HELYZETE 2.1 GAZDASÁGI HELYZET ALAKULÁSA 2010-2014 KÖZÖTT 2.1.1

Gazdasági helyzetünket érintő lényeges változások

Törökbálint Város Önkormányzatának pénzügyi és vagyoni helyzetét az elmúlt négy évben számos jogszabályi és egyéb változás jelentősen érintette. Az Önkormányzat fizetőképessége a változások okozta gazdálkodási nehézségek mellett is folyamatosan stabil volt, a működést, a feladatok ellátását zavartalanul biztosítani tudta. Ugyanakkor viszszaesés mutatnak a Város beruházásai.


2.1.1.1 Iparűzési adó csökkenése

2010. év végén a Város vezetésének azzal kellett szembesülnie, hogy egy törvénymódosítás következtében a távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályok lényegesen megváltoznak. Ez Törökbálintra nézve azért járt súlyos következménnyel, mert a Telenor által fizetett iparűzési adónak csak egy szerény hányada maradhatott a településen. Szakmailag jól alátámasztott lobbi tevékenységbe fogtunk, s így sikerült elérnünk, hogy a törvény csak 2012. januártól lépjen életbe, ezáltal Törökbálintnak maradt egy éve arra, hogy a Telenortól az eredetileg tervezett adót szedje be, közben pedig tovább küzdjön a településre nézve előnytelen szabály megváltoztatása érdekében. Ezt a lehetőséget igyekeztünk is kihasználni: 2012-ben lépéseket tettünk a helyi adókról szóló törvény olyan értelmű módosítása iránt, amelynek eredményeként a Telenor adójának jelentős része továbbra is Törökbálint bevétele maradhatna. Kezdeményezésünket támogatta az Országgyűlési Képviselőnk is, aki benyújtotta a javaslatot a Parlament elé. Az Országgyűlés önkormányzati, valamint költségvetési bizottsága egy ellenszavazattal, döntő többséggel elfogadta a javaslatot, azonban a plenáris ülésén ennek ellenére sem kapott kellő arányú támogatást. Újabb fordulat következett be 2013. évben, mivel a helyi adókról szóló törvény akkori módosítása ismételten érintette a távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályokat. Ennek a változásnak a lényege az, hogy a korábbiaktól eltérően a távközlési szolgáltatók a helyi iparűzési adó egy hányadát (a jelenleg is hatályos szabályozás szerint 20%-át) a székhelyük szerinti települési önkormányzatnak fizetik meg. Tekintettel arra, hogy az iparűzési adóelőleget év közben a gazdasági társaságok – így a Telenor is – az előző évi adóbevallás adatai alapján fizetik, a törvényi változásból eredő többletbevétel – amellyel egyébként a 2014. évi költségvetés adóbevételeinek tervezésekor számoltunk – első ízben a 2014. decemberben esedékes iparűzési adó feltöltési kötelezettségnél realizálódhat. Arról, hogy ennek nagyságrendje hogyan alakul, csupán becsléseink lehetnek, mivel nagymértékben függ a távközlési szolgáltatók üzletpolitikájától. A helyi adókról szóló törvény 2010-es változása után 2011. év állt tehát az Önkormányzat rendelkezésére ahhoz, hogy a nagymértékű, a Város költségvetésének közel egyharmadát érintő bevételkiesésre felkészüljön. Ez olyan konszolidációs intézkedéseket igényelt, amely egyaránt érintette a költségvetés bevételi és kiadási oldalát. 2010. év végén, a Képviselő-testület – a Telenor adójának elvesztésétől motiválva – decemberben úgy határozott, hogy a helyi adóztatást kiterjeszti a magánszemélyekre is. Amikor azonban kiderült, hogy a Telenor adó 2011-ben még a Városnál marad, a képviselők – heves vita után – elállt ettől a szabályozástól. A jogalkotási folyamatban a kormányzati oldalon közben már elkezdődött az új önkormányzati törvény előkészítése, ahhoz kapcsolódóan az önkormányzatok finanszírozási 12

rendszerének átrendezésére vonatkozó javaslat kimunkálása és a közigazgatási rendszer átalakításának előkészítése. A nyilvánosságra kerülő információkból pedig egyre határozottabban az rajzolódott ki számunkra, hogy a Kormányzat a finanszírozási rendszer jelentős átalakítására készül, s az új rendszerben az önkormányzatok helyi adókból származó bevétele számítási alapja lesz a finanszírozásnak.

A fenti diagramon jól látható, hogy a helyi adókból származó bevétel összességében is és azon belül a helyi iparűzési adó bevétel is egyaránt jelentősen visszaesett 2011. évről 2012. évre. A helyi iparűzési adó bevétel összes helyi adóbevételen belüli aránya ugyancsak jelentős mértékben – 85 %-ról 60 %-ra – csökkent. A helyi iparűzési adóbevétel adóbevételeken belüli arányának 2011-2012. időszaki csökkenése elsősorban a Telenor adón felül is jelentős iparűzési adóbevétel kieséssel magyarázható, amely önmagában is növelte az egyéb helyi adóbevételek súlyát. Az iparűzési adóbevételek összes adóbevételhez számított aránya 2013. évben tovább csökkent, amelyben már az is szerepet játszott, hogy az egyéb helyi adóbevételek (építményadó, telekadó) bevételei növekedtek a nagyságrendjében nem jelentősen ugyan, de csökkenő iparűzési adóbevétel mellett. A helyi adóbevételek előzőekben ismertetett drasztikus csökkenése természetesen nemcsak a helyi adópolitika és szabályozás újragondolását tette szükségessé, hanem a költségvetés kiadási oldalával, az ellátandó feladatokkal, azok mértékével kapcsolatban is intézkedéseket kívánt. A megtakarítási intézkedések nagy része a 2011. gazdálkodási évhez kapcsolódott.

13


Mindezek alapján a Képviselő-testület több ízben foglalkozott az adóztatás kérdéseivel, s ez a téma volt az egyik fő napirendje a 2011. szeptemberben tartott informális képviselő-testületi ülésnek is. Hosszas vita után alkottuk meg 2011. decemberben a helyi adókról szóló új rendeletet, melynek magánszemélyeket érintő főbb változásairól a helyi adókkal kapcsolatos részben részletesen is szólunk.

2.1.1.2 Új finanszírozási rendszer 2013. évtől

A települési önkormányzatok finanszírozási rendszere 2013. évtől alapjaiban változott meg. A helyi önkormányzatok központi költségvetési támogatása a ciklus első felében hatályos szabályok szerint még a normatív finanszírozásra épült. A normatív költségvetési hozzájárulás jogcímeit, feltételeit a költségvetési törvény határozza meg. A normatív hozzájárulás az önkormányzat törvényben előírt kötelező feladatainak megvalósításához biztosít forrást. A támogatások azonban jellemzően a tevékenység ellátásának kiadásait csak részben fedezik, így azokat egyéb bevételekből ki kell egészíteni. A normatív hozzájárulás alanyi jogon illeti meg az önkormányzatot, az igényelt jogcímek szerinti felhasználását nem, csupán az igénybevétel jogosságát (a feladat meglétét, tényleges ellátását) kell igazolni a helyi önkormányzatnak.


A normatív hozzájárulások rendszerét további központi költségvetésből származó támogatások egészítik ki, amelyeknek egy része (a normatív, kötött felhasználású állami támogatások, a központosított előirányzatok, a címzett és céltámogatások) az igényelt célra használható fel. A cél szerinti felhasználást utóbbi körben megfelelően igazolni kell. A 2013. január 1-jétől hatályba lépett új szabályok feladat alapú finanszírozási rendszert vezettek be. A feladatfinanszírozás rendszer a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatait helyezi előtérbe. E feladatok működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés feladatalapú támogatással biztosítja. A támogatás mértéke a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz külön jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szinthez igazodik. Ez azt jelenti, hogy a törvényben előírt kötelező feladatok minden önkormányzat által egységesen teljesítendő, minimális szintjét a feladatokra vonatkozó központi jogszabályok határozzák meg. Az új finanszírozási rendszer lényeges eleme, hogy a helyi önkormányzat elvárható saját bevételét, valamint a helyi önkormányzat tényleges saját bevételét kell figyelembe venni. A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét a költségvetési törvényben határozza meg a központi kormányzat. Míg a normatív hozzájárulások rendszerében csupán az igénybevétel jogosságát kellett a helyi önkormányzatnak igazolnia, addig a feladatfinanszírozási rendszerben a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét – jogszabályban meghatározott – kamatokkal terhelve a központi költségvetés részére visszafizetni, ha a támogatást nem a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordította. A feladatfinanszírozási rendszerben főszabály szerint az önként vállalt önkormányzati feladatokhoz nem biztosít támogatást az állam. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Ha a helyi önkormányzat által vállalt nem kötelező feladatot az állam nem kezeli prioritásként, a feladatot az önkormányzatnak teljes egészében saját forrásaival kell megoldania (jelenleg ilyen például az iskolák működtetése). A helyi önkormányzat törvényben előírt kötelező, valamint önként vállalt feladatai ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének 2013. évtől elkülönítetten kell tartalmaznia, ugyanis a feladatfinanszírozási rendszer megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a két feladatkör költségvetése világosan elkülönüljön. Az új finanszírozási rendszer Városunk költségvetési gazdálkodását több tekintetben is érintette. A 2013. évi költségvetésben első alkalommal kellett megjeleníteni a kiadások 14

és bevételek előirányzatait kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok bontásban. E strukturális változás mellett a pénzügyi tárgyú döntéseknél különösen hangsúlyos kérdéssé vált, hogy azok az Önkormányzat kötelező, vagy önként vállalt feladataihoz kapcsolódnak-e. A költségvetést is érintő kérdések megítélése az előkészítésért felelős Hivatal, illetve a Képviselő-testület részéről is szemléletváltást tett szükségessé. 2.1.1.3 Adósságkonszolidáció

A központi kormányzat a helyi önkormányzatok adósságállományát két ütemben vette át, az első ütem 2013. évben zajlott le. A Képviselő-testület 2013. február 28-án kötött a Magyar Állammal megállapodást az adósságátvállalás mértékéről. A megállapodásban az Állam 987 290 267 Ft összegű adósság és ennek törvényben meghatározott járulékai összegét vállalta át, amely az Önkormányzat 2012. december 31-én fennálló adósságállománya 60%-ának megfelelő összeg volt. Az adósságkonszolidáció első üteme 2013. június 28-án zárult le, amely nappal a jelzett adósságállomány tényleges átvétele megtörtént. Ennek eredményeként 2013. év második felében Törökbálint Város Önkormányzat költségvetését már kizárólag forint hitelek terhelték, a Magyar Állam ugyanis valamennyi korábbi EUR hitelt átvette. Az átvétel a tőketörlesztés és a kapcsolódó kamatkiadások csökkenése miatt 2013. évben közel 67 millió Ft megtakarítást eredményezett. 2014-ben az adósságkonszolidáció folytatódott, ekkor az első ütem eredményeként megmaradt két forint hitelünk állami átvételére került sor. Az átvállalás a 35123. és 35035. sorszámú forint hiteleinket érintette. A 2014. évi adósságkonszolidáció – az előző évhez hasonlóan – kétféle technikával történt:

 

a 200 millió Ft-ot meghaladó értékű adósságelemként nyilvántartott 35123. sorszámú hitelt, amelynek értéke az átvétel időpontjában 320 732 E Ft volt, tartozásátvállalási szerződéssel vette át a Magyar Állam. Törlesztési célú központi támogatással került kiegyenlítésre a 35035. sorszámú hitel átvétel időpontjában fennálló teljes adóssága 137 484 E Ft összeggel és a kapcsolódó járulékok (kamat) 927 E Ft összeggel. A központi támogatás együttes összege 138 411 E Ft volt, amelyet a költségvetésbe be kellett emelnünk.

A fentiek szerint lezajlott adósságkonszolidáció eredményeként az Önkormányzat 2014. március 1-jétől nem rendelkezik külső adósságállománnyal.

15


A Kormány a közigazgatás átalakításának keretében a helyi igazgatás és önkormányzás – mint az egyik legfontosabb alappillér – hatékonyabbá tétele érdekében az önkormányzatokra vonatkozóan újraszabályozta mind a sarkalatos, mind az önkormányzatok mindennapi működését rendező törvényeket és a feladatok végrehajtását biztosító előírásokat. Ennek alapján, a helyi önkormányzás feladatainak újrastrukturálása mellett az önkormányzati gazdálkodás feltételei és módja is megváltozott. Ahhoz azonban, hogy az önkormányzatok hosszú távon is meg tudjanak felelni a számukra meghatározott – szigorúbb – gazdálkodási szabályoknak és az új feltételek mellett is biztosítható legyen a közszolgáltatások megfelelő színvonalú ellátása, a pénzügyi-gazdasági rendszerük alapjainak megszilárdítása is szükséges volt: rendezni kellett a működésüket és a fejlesztéseiket segítő, de korábban az állam által nem fedezett kiadásokkal kapcsolatosan keletkezett önkormányzati adósságállomány sorsát.

Törökbálint Város Önkormányzat hosszú lejáratú kötelezettségeinek alakulása 2014. január 1.- 2014. december 31. között

Megnevezés

EUR hitelek

Forint hitelek

Összesen

Nyitó állomány Tőketörlesztés saját költségvetés terhére

0

469 673

469 673

0

11 457

11 457

Adósságkonszolidáció

0

458 216

458 216

Záró állomány

0

0

0

2.1.1.4 Az éves költségvetés 2010-2013. években


Törökbálint Város Önkormányzat 2010-2013. évek közötti gazdálkodásának összefoglaló értékeléséhez, a tendenciák jelzéséhez segítségül szolgált az ún. CLF módszer, amelyet a 2013. évben Önkormányzatunknál tartott számvevőszéki ellenőrzés is alkalmazott a Város gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok vizsgálata során. A CLF módszer a Credit Local de France bankról kapta a nevét, ez a bank alkalmazta ugyanis először ezt a módszert. Lényege, hogy a folyó (működési), valamint a vagyonnal kapcsolatos felhalmozási (fejlesztési) kiadások és bevételek adatait szétválasztja és azokat külön-külön, illetve egymással is összefüggésben elemzi. E módszer segítségével jól áttekinthető a gazdálkodás biztonsága, amely a „Működési jövedelem” és a „Nettó működési jövedelem” alakulásával jellemezhető. A működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegét (vagyis a működési kiadások és bevételek egyenlegét) mutatja. Ha ez az egyenleg pozitív, tehát a bevételek aránya a kiadásokhoz képest kisebb, akkor jut forrás a fejlesztésekre. A nettó működési jövedelem a pénzügyi kapacitás mutatója (a működési jövedelem csökkentve a tőketörlesztéssel). Ha pozitív, akkor a jövőbeni kötelezettségek, fejlesztések teljesítéséhez források képződnek, ha viszont negatív, akkor az hosszabb távon eladósodással és túlzott vagyonfeléléssel járhat. 2.1.2.1 A folyó költségvetés alakulása 2010-2013. években

A folyó költségvetés azokat a bevételeket és kiadásokat foglalja magában, amelyek a folyamatos működéshez kapcsolódnak, az önkormányzati vagyon értékének alakulásával nincsenek összefüggésben (utóbbi tétel a felhalmozási költségvetésben szerepel). Nem tartalmazza a finanszírozási műveleteket (hitelfelvétel, hiteltörlesztés, értékpapír kibocsátás, illetve értékpapír beváltása, értékesítése). A folyó költségvetésen belül a folyó bevételek nem tartalmazzák az előző év(ek)ben képződött maradvány felhasználását, annak érdekében, hogy a külső forrásbevonás mellett megjeleníthető legyen a tárgyévi belső finanszírozási igény is.

16

A diagramban szereplő adatok a 2010-2013. éves zárszámadáson alapulnak. A fenti diagram alapján látható, hogy míg 2010-2011-ben az Önkormányzat működése kiegyensúlyozott volt és lehetőséget biztosított fejlesztések finanszírozására, illetve maradvány képzésére, addig 2012. évben a folyó kiadások meghaladták a folyó bevételeket. A 2012. évi tényleges működési hiány (a folyó bevételek és kiadások különbsége) 405,7 millió Ft volt. A működési költségvetést lényegesen befolyásolta a 2012. év utolsó negyedévében kifizetett 500,0 millió Ft összegű kártalanítás (16 tantermes iskola). A 2013. évi költségvetés teljesítési adatai valamivel kedvezőbb képet mutatnak, mivel a működési költségvetés tényleges egyenlege 618,6 millió Ft többletet mutat, azonban ez a működési többlet diagram alapján is jól látható módon jóval elmarad a 2010-2011. évek adataitól. A 2012. és 2013. költségvetési évek adatai egyértelműen azt jelzik, hogy a működési költségvetés egyenlegét tartós egyensúlyi pozícióba kell hozni. Ez részben – a lehetőségekhez mérten – a működési bevételek növelésével, részben a működési kiadások viszszafogásával lehetséges. A folyó költségvetés (működési jövedelem) pozitív egyenlege biztosíthat belső forrást a tárgyévi fejlesztésekhez, illetve felhalmozási célú tartalékképzéshez. 2.1.2.2. A felhalmozási költségvetés alakulása 2010-2013. években

A felhalmozási költségvetés az önkormányzati vagyon értékének alakulását közvetlenül befolyásolja. A CLF módszer szerinti számítás a finanszírozási műveleteket ebben az esetben is figyelmen kívül hagyja, és hasonlóan jár el a felhalmozási célra igénybevett maradványhoz kapcsolódó bevétellel is.

17


A folyó költségvetés alakulása 2010-2013. között

A felhalmozási költségvetés alakulása 2010-2013. között


A diagramban szereplő adatok a 2010-2013. éves zárszámadáson alapulnak. A 20102013. évi tényadatok alapján jól körvonalazódik, hogy az Önkormányzat milyen jelentős mértékű visszafogást valósított meg a fejlesztési feladatok területén. 2011. évtől kezdődően a beruházásokra, felújításokra fordított kiadás erőteljesen lecsökkent, amely a fentebb már említett helyi adókkal kapcsolatos törvényi változás és az emiatt szükségessé vált takarékossági intézkedések egyik jól látható eredménye. 2013. évben a felhalmozási bevételek meghaladták ugyan a ténylegesen teljesült felhalmozási kiadásokat, de ebben közrejátszott, hogy egyes fejlesztési feladatok nem kezdődtek meg, vagy áthúzódtak 2014. évre. A fejlesztési, felújítási feladatok erőteljes csökkenése ellenére az elmúlt években – a teljesség igénye nélkül – az alábbi beruházásokat sikerült megvalósítani:  Bálint Márton Általános Iskola számára 4 tanterem kialakítása a volt CBA üzlet épületében a Köztársaság téren (2011),  Templom utcai támfal készítése (2011),  Volt vastalanító épület átalakítása a Segítő Kéz Szolgálat részére (2011),  Pelsőczy Ferenc utcában térburkolat kialakítása (2011),  Szent István utcai gyalogosátkelő (2011).  Mária Segíts Kápolna felújítására átadott támogatások (2012-2013),  Kegyeleti park és Walla kripta helyreállítása (2012)  Bóbita Óvoda Bajcsy-Zsilinszky u. 48. alatti telephelyének felújítása (20122013),  A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Óvoda utcai új létesítményének használatba vétele, a működés megkezdéséhez szükséges eszközök beszerzése (2013),  Napfény utcai közvilágítási hálózat kiépítése (2013)  Csupaszív Kétnyelvű Óvoda játszóudvarának felújítása (2013)  Az Óvoda utca felújítása a használatba vett iskolaépület és sportközpont működéséhez kapcsolódó járulékos fejlesztésként (2013)  Kazinczy Ferenc utcában, a páros oldalon a Kerekdomb és a Blaha Lujza utcák közötti járda építése és csapadékvíz elvezetés (2013),  Kazinczy Ferenc utca-Blaha Lujza utca sarkán gyalogátkelő építés és ahhoz tartozó közvilágítás kiépítése (2013). 18

2.1.2.3. A nettó működési jövedelem alakulása a 2010-2013. időszakban

A nettó működési jövedelem alakulása 2010-2013. között A diagramban 2010-2013 évi adatai az éves zárszámadáson alapulnak. A nettó működési jövedelem 2010-2011. években kedvező képet mutatott, évente átlagosan 1,3 milliárd Ft-ot lehetett fejlesztési célokra, illetve maradványképzésre fordítani. Ezt a többletet 2010. évben a felhalmozási kiadások felemésztették (2010. évben 1,3 milliárd Ft egyenleget mutatott). A fejlesztés 2011. évtől történő nagymértékű visszaszorítása tette lehetővé azt a maradványképzést, amelynek köszönhetően a 2012. évi nettó működési jövedelem negatív tartományba esése finanszírozási problémákat még nem okozott. Ezzel azonban elindult a 2011. évi gazdálkodás során képzett tartalék „felélése”, amely középtávon (4-5 év) finanszírozási gondokat eredményezhet, ha a működési költségvetés egyensúlyát nem teremtjük meg. A 2013. évi teljesítés adatok alapján a mutató javult. Ebben azonban több olyan tényező is közrejátszott, amelynek hiányában a mutató kedvezőtlenebb értéket mutatna (például a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos tervezett kiadásokból megközelítőleg 100,0 millió Ft nem teljesült, mivel a szolgáltató 2013. tavasztól nem számlázott, fejlesztési feladatok húzódtak át következő évre). 2.1.2

Tartalékok

Ahogy arra fentebb utaltunk, a 2011. év volt az utolsó olyan év, amelyben még a helyi iparűzési adó törvénymódosítása miatti bevételkiesés nem éreztette a hatását. A fejlesztési kiadások ugyanezen évben történt erőteljes visszafogásával az Önkormányzat jelentős költségvetési tartalékot képzett. A 2011. évi költségvetést 1735,4 millió Ft maradvánnyal zárta, amely beépült a 2012. évi gazdálkodás finanszírozásába.

19


A nettó működési jövedelem a folyó költségvetés egyenlegének a tőketörlesztésekkel (hiteltörlesztés, korábban kibocsátott értékpapírok beváltása) csökkentett összegét mutatja. Számítása, vizsgálata azért különösen fontos, mert a nettó működési jövedelem mutatja meg, mennyire képes az Önkormányzat a fejlesztési, felújítási kiadásokat a tárgyévi gazdálkodásból finanszírozni. Amennyiben a nettó működési jövedelem pozitív előjelű, az Önkormányzat képes tárgyévi folyó bevételeiből a – a működés és az adósságszolgálat mellett – fejlesztésekre is fordítani, illetve tartalékolni. A negatív nettó működési jövedelem jelentős pénzügyi kockázatot jelent, mivel az a korábbi tartalékok (maradvány) felélését, ilyen tartalékok hiányában pedig az Önkormányzat eladósodását vonja maga után.


A maradványtartási céllal elkülönített tartalék tervezett és tényleges értékének alakulása (2011-2013 időszakban) A diagram 2011-2013 évi adatai az éves zárszámadáson alapulnak. A diagramon jól látható, hogy mindhárom évben a költségvetésben maradványtartási céllal tervezett módosított előirányzat (utolsó módosítás szerinti értéke) jelentősen elmaradt a ténylegesen képződött maradvány értékétől. Ezt több tényező – a költségvetésben tervezett feladatok egy részének elmaradása, költségvetési bevételek tervezett előirányzatán felül keletkezett bevételek, egy költségvetési kiadási előirányzatokon a takarékos gazdálkodásból adód megtakarítás – együttes hatása eredményezte. A 2012. évi költségvetésbe előző évről áthozott 1735,4 millió Ft maradvány nagyobb részét, 1 106,1 millió Ft-ot (63,7%-át) sikerült megőrizni és továbbvinni a 2013. költségvetési év finanszírozására. A 2013. évben – részben feladatok elmaradása, részben pedig a takarékos gazdálkodás eredményeként – a maradvány év végi ténylegesen értékét 1411,8 millió Ft-ra növelte az Önkormányzat. Ez azt jelenti, hogy a belső finanszírozási forrást a 2011. év végi maradvány 81,3%-ára tudta a Város növelni.

2.2 2014. ÉVI GAZDÁLKODÁS 2.2.1

2014. első félévi bevételek

Törökbálint Város Önkormányzat és intézményei összevont bevételeinek alakulását az alábbi táblázat tartalmazza.

20

A számviteli nyilvántartás adatai (ezer Ft-ban) szerint 2014. első félévében a működési költségvetési bevételek 47,2%-a teljesült. A működési célú támogatásokat (az önkormányzati kötelező feladatokhoz nyújtott központi költségvetési hozzájárulásokat) időarányosan megkaptuk. A közhatalmi bevételek (helyi adók, egyéb közhatalmi bevételek) teljesítési szintje valamelyest elmaradt az időarányos szinttől. Ehelyütt utalunk arra, hogy a költségvetés soron következő módosításakor – a teljesítés adatokra tekintettel – a helyi adókból származó bevételek előirányzatainak felülvizsgálatát tervezzük. Egyes helyi adók bevételei a tervezettnél kedvezőbben alakultak: az építményadó és telekadó jogcímén eredeti előirányzatként tervezett 580 millió Ft közel 86%-a, 497 millió Ft folyt be az első félévben. Ezeknél a helyi adóbevételeknél reálisan számolhatunk többletbevétellel. Ugyanakkor a helyi iparűzési adó tervezett 1700 millió Ft bevételi előirányzata a korábbi évekhez képest jóval alacsonyabb szinten (28%) teljesült az első félévben. A távközlési szolgáltatók iparűzési adófizetési kötelezettségét érintő törvénymódosítás miatt a korábbi évekhez képest kedvezőbben alakulnak számításaink szerint a 2014. decemberi adóbevételek, de ezt figyelembe véve is indokolt az eredeti előirányzat felülvizsgálata. Az időarányoshoz képest valamivel kedvezőbben (56%-os mértékben) alakult a működési bevételek realizálása. A közel 188 millió Ft működési bevétel az alábbi jogcímekhez kapcsolódik:  szolgáltatások bevételei,  tulajdonosi bevételek (önkormányzati vagyon bérbeadása),  ellátási díjak (döntően a köznevelési és szociális intézmények térítési díjbevételei), 21


Törökbálint Város Önkormányzat bevételeinek alakulása 2014. első félévében

  

kiszámlázott általános forgalmi adó, kamat, egyéb működési bevétel.

A felhalmozási bevételeken belül a felhalmozási célú támogatások módosított előirányzata és az azzal megegyező értékű teljesítés is az adósságkonszolidáció folyamatához kapcsolódik. A Magyar Állam által átvállalt fejlesztési célú hitelek egy része központi támogatásból finanszírozott előtörlesztéssel valósult meg, amelyet a költségvetésen is át kellett vezetnünk. Az ingatlan értékesítésre tervezett 100 millió Ft-nak csak töredéke teljesült az első félévben. A befolyt bevétel (2,343 millió Ft) teljes egésze önkormányzati lakás értékesítéshez kapcsolódik.


A felhalmozási célú átvett pénzeszközök 8,0 millió Ft bevételéből 2,3 millió Ft a korábbi közműfejlesztésekhez kapcsolódó lakossági hozzájárulásokhoz (Annahegy, Felsővölgyi út, Szőlő utca), 5,7 millió Ft pedig korábban lakáscélú és egyéb kölcsönök visszatérüléséhez kapcsolódik. A finanszírozási bevételek előirányzatot jelentősen meghaladó teljesítését a 2014. évtől hatályba lépett új államháztartási számviteli szabályok magyarázzák. A rövidebb (éven belüli) időtartamra lekötött betétek megszüntetését finanszírozási bevételként kell a hatályos szabályok szerint a könyvelésben elszámolni. Tekintettel arra, hogy szabad pénzeszközeinket az elmúlt időszakban általában 2-6 hetes időszakokra lekötöttük, a lejáratot követően e pénzeszközöket finanszírozási bevételként kellett nyilvántartásba vennünk. 2.2.2

2014. első félévi kiadások

Törökbálint Város Önkormányzat és intézményei összevont kiadásainak alakulását az alábbi táblázat mutatja be.

22

A működési költségvetési kiadások (ezer Ft-ban) a folyamatos működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosításához, fenntartásához kapcsolódnak. A működési költségvetési kiadások teljesítési szintje az időarányostól elmarad (37,7%). Az alacsony teljesítési szintet részben az okozza, hogy az egyéb működési célú kiadások előirányzatának része az általános tartalék (42,5 millió Ft), a maradványtartási céllal elkülönített tartalék (272,8 millió Ft), valamint az egyéb célokra elkülönített tartalékok (166,0 millió Ft). A tartalék előirányzatokhoz sohasem kapcsolódik közvetlenül pénzügyi teljesítés, mivel azok felhasználása tartalmilag más kiadási előirányzatok tartalék előirányzat terhére növelését és nem pedig a pénzügyi teljesítést jelenti. A működési költségvetési kiadások kiemelt jogcímein – az egyéb működési célú kiadásoktól eltekintve, amely, mint említettük, a tartalékok előirányzatai miatt mutat alacsony teljesítési szintet – az időarányoshoz közelítő teljesítési szint mellett teljesültek. Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek (Polgármesteri Hivatal, Városgondnokság, köznevelési, kulturális és szociális intézmények) működési kiadási előirányzataikat időarányosan, vagy az alatt teljesítették. Az egyéb működési célú kiadások 39,4 millió Ft kiadása az alábbi főbb tételeket foglalja magában:  orvosi rendelők működtetéséhez nyújtott támogatás (2,9 millió Ft),  helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatása (0,8 millió Ft),  rendőrség támogatása (0,3 millió Ft),  helyi közösségi közlekedés támogatása (13,0 millió Ft),  civil szervezetek, egyházak támogatása (8,0 millió Ft),  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat (10,1 millió Ft),  Törökbálinti Városőrség Polgárőr Egyesület támogatása (3,1 millió Ft),  egyéb támogatások (1,2 millió Ft). 23


Törökbálint Város Önkormányzat kiadásainak alakulása 2014. első félévében

A 2014. évi költségvetésben az alábbi főbb beruházási feladatok szerepelnek jelenleg:  M0/M7 fel- és lehajtó tervezése és ezzel kapcsolatos régészeti feltárás (9,2 millió Ft),  Józsefhegy utcai hegyoldal megtámasztása (30,5 millió Ft),  Szabadság tér alatti csapadékvíz átvezetés (30,0 millió Ft),  Önkormányzat számítógépes rendszerének korszerűsítése (8,1 millió Ft),  Helyi értékvédelemmel kapcsolatos feladatok (3,6 millió Ft),  TSZT/HÉSZ fejlesztési kiadásai (17,4 millió Ft),  Pelsőczy Ferenc utca csapadékvíz elvezetése (6,8 millió Ft),  Csapadékvíz elvezetési munkák az Alsóerdősor utcában (8,3 millió Ft),  Munkácsy M. utca középső szakaszának rendezése I-II. ütem (32,7 millió Ft),  Kazinczy F. utcában zárt csapadékcsatorna kiépítése (6,0 millió Ft),  egyéb önkormányzati beruházások (28,2 millió Ft),  egyéb intézményi beruházások (63,1 millió Ft).


A felhalmozási költségvetési kiadásokon belül a beruházások 2014. első félévi nagyon alacsony teljesítési szintje jelzi, hogy a tervezett beruházások ebben az időszakban az előkészítés, illetve szerződéskötés szakaszában voltak. A 2014. évi költségvetésben az alábbi főbb felújítási feladatok szerepelnek:  ÉTV közmű felújítás (59,0 millió Ft),  Városi belterületi csapadékvíz elvezetés koncepció terve (1,2 millió Ft),  Önkormányzat számítógépes rendszerének felújítása (3,0 millió Ft),  Helytörténeti Gyűjtemény kialakítása (14,0 millió Ft)  Zimándy Ignác Általános Iskolában tantermek felújítása (2,0 millió Ft)  Tetőfelújítás a Nyitnikék Óvodában (2,5 millió Ft). A felújítási kiadások időarányosnál valamivel magasabb szinten teljesültek. A felújítások döntő hányada a vízi közművek felújításához kapcsolódik (43,5 millió Ft). A finanszírozási kiadásokból 148,9 millió Ft a fejlesztési célú hitelek Önkormányzatot terhelő törlesztéséhez (2014. február 28-ig), valamint az adósságkonszolidáció során előtörlesztéssel átvállalt hitelhez kapcsolódik. A finanszírozási kiadások további, nagyobbik része – az új számviteli előírásoknak megfelelően – a 2014. első félévében megvalósult, szabad pénzeszközök rövid lejáratra történő lekötésének kiadásként történő elszámolása.

2.3 A VÁROS VAGYONA Az Önkormányzat 2009. év végi 17 232,9 millió Ft értékű vagyona a befejezett fejlesztések következtében 3221,2 millió Ft-tal (18,7%-kal) nőtt a 2012. december 31-i könyvviteli mérleg szerinti 20 455,1 millió Ft értékre. A vagyon 2013-ban tovább nőtt. 2.3.1

Vagyoni kategóriák

Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, ide tartozik:  kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon (forgalomképtelen),

24





törvény vagy önkormányzati rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített vagyon (forgalomképtelen), valamint a törvény vagy önkormányzati rendelet által korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemek.

2.3.1.1 Forgalomképtelen vagyon

A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, (meghatározott kivételekkel) nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. 2.3.1.2 Korlátozottan forgalomképes vagyon

A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartoznak az önkormányzati tulajdonban álló közművek; az önkormányzat tulajdonában álló, a Képviselő-testület és szervei, továbbá az általa fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész; az önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés. Ezek a vagyonelemek megterhelhetők, elidegeníthetők, de csak törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemek forgalomképesek, korlátozás nélkül elidegeníthetők, hasznosíthatók. 2.3.1.4 A vagyongazdálkodási ügyek jellemzői

Az önkormányzat a vagyongazdálkodás során elsődlegesen polgári jogi jogügyletek szereplője. A polgári jogi jogalanyiságból fakadó mozgásteret kivételesen - például a forgalomképtelen illetve korlátozottan forgalomképes vagyon elemek esetén korlátozzák más szabályok. A közhatalmi szerepkör a vagyongazdálkodási ügyekben ritkán jelenik meg. Ezért a vagyongazdálkodás eredményessége sok esetben függ a szerződéses partner konstruktivitásától és együttműködési aktivitásától. E tevékenység eredményessége nem ítélhető meg pusztán a befolyó bevétel alapján. Legalább olyan hangsúlyos cél az önkormányzati vagyonelemek rendezett jogállása, nyilvántartott értéke és műszaki állapotának megőrzése is. 2.3.2

Vagyongazdálkodási irányelveket meghatározó tényezők

Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében alkotta meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt(a továbbiakban Vagyontörvény). A jogszabály 2011. december 31-jei hatályba lépése szükségessé tette Törökbálint Város Önkormányzatának többször módosított, az önkormányzat vagyonáról a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 14/2004. (IV.16.) Ör sz. önkormányzati rendelete felülvizsgálatát. A jogszabályi változások, az önkormányzati szervezeti struktúrában bekövetkezett változások, az ingatlan vagyonelemek nyilvántartásának tisztázása érdekében, valamint az ügyintézési gyakorlat során felvetődött szempontok alapján a régi rendelet módosítása helyett a Képviselő-testület hatályon kívül helyezte azt és a 2012. december 17-i ülésén új rendeletet fogadott el 25


2.3.1.3 Üzleti vagyon

(Törökbálint Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 49/2012. (XII. 17.) Ör számú önkormányzati rendelet (továbbiakban Vagyonrendelet). A Képviselő-testület 2012. november 29-i ülésén tárgyalta a vagyongazdálkodás helyzetéről, problémáiról szóló beszámolót, 331/2012 (XI.29.) ÖK. sz. határozatával elfogadta azt, egyúttal rendelkezett a problémák orvoslását célzó intézkedések megtételéről. Ennek következménye lett többek között, hogy a Polgármesteri Hivatal 1 plusz álláshelyet kapott a vagyongazdálkodási feladatok ellátására szolgáló személyi kapacitás erősítésére. 2.3.3

A vagyongazdálkodási terv és megvalósítása


A vagyontörvény 9. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a törvény 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. A Képviselő-testület 194/2013 (VI.27.) ÖK sz. határozatával elfogadta Törökbálint Város Önkormányzatának közép- és hosszú-távú vagyongazdálkodási tervét. A tervezet készítésekor középtávnak a 3-5 év időtartamot, hosszú távnak a 8-10 év időtartamot tekintettük. Az azóta eltelt egy év ugyan rövid idő a terv által felölelt időszakhoz képest, azonban - annak szerkezetéből kiindulva - az alábbiakban röviden összefoglaljuk és - ahol lehet - számszerűsítjük is az elmúlt 4 évben a területen történteket. 2.3.3.1 Ingatlanok értékesítése

A költségvetésben ingatlan-értékesítésből tervezett bevételeket (pl.: 2014-ben 100 mFt) sajnos rendre nem sikerül teljesíteni. Ennek legfőbb oka a gazdasági válság, az ingatlanpiaci kínálat rendkívüli növekedése és a kereslet szűkülése. Az elmúlt négy évben közel 44 millió Ft értékben, 6 db önkormányzati ingatlan (5 db 1/1 tulajdonú és egy társasházi/résztulajdon lakás) került eladásra, melyek összes területe 1 930 m2. 2.3.3.2 Ingatlanok vásárlása

Tizenegy esetben (melyből 2 db lakás/lakrész a többi beépítetlen terület, illetve telek/telekrész), összesen 74 millió Ft értékben történt ingatlan vétel, a megvásárolt ingatlanok/ingatlanrészek összes területe 38.182 m2. A megvásárolt ingatlanok között temető fejlesztési terület éppúgy található, mint helyi közút területe, társasházi lakás, lakóingatlan résztulajdon, építési telek. 2.3.4

Birtokviszony problémák önkormányzati tulajdonú ingatlanokon

Több tucat esetben és közel hektárnyi nagyságrendben tártunk fel eddig olyan eseteket, amikor az önkormányzati tulajdon jogcím nélküli igénybevételére, használatára került sor. Az ilyen ügyek döntő többségét – figyelembe véve a peres eljárások költség- és munkaigényét, továbbá a bírósági úton történő rendezés indokoltságát – megállapodás útján igyekeztünk rendezni, visszamenőleges és jövőbeni használati- és bérleti díjak felszámításával. Elbirtoklás hivatalos elismerése iránti beadványt két esetben utasított el a Képviselőtestület. Közülük az egyik ügyfél pert indított az Önkormányzat ellen. 2.3.5

Nem bérlakásnak minősülő ingatlanok bérbeadása

A vagyongazdálkodási terv középtávon előírta az összes bérleti szerződés felülvizsgálatát, különösen a törvényi előírások, a bérleti jogviszony időtartama, a 26

bérleti díjak piaci szinthez közelítése és az esetenként megváltozott ingatlannyilvántartási adatok miatt, továbbá a hátralékos bérlőkkel szemben a szükséges intézkedések megtételét, szükség esetén az ügyek jogi útra terelése mellett. A nem bérlakás célú szerződések egy része módosításra, felülvizsgálatra került, továbbá a bérleti díj hátralékos ügyekben a felszólítások megtörténtek, azonban a szerződések teljes körű felülvizsgálata és a bérlői beruházások státusának rendezése még nem fejeződött be. A bérlakások esetében a bérlőkijelölésről szóló döntést követően a szerződés megkötésével, módosításával és felbontásával kapcsolatos feladatokat, valamint a bérleti díjak beszedését a Városgondnokság látja el. Erről a szakterületről további információk Városgondnokság tevékenységéről szóló 10. fejezetben találhatók. Belterületbe vonások

Jelenleg az Anna-hegyen és a Szabadházi-hegyen vannak folyamatban belterületbe vonási eljárások. Az övezetre vonatkozó belterületbe vonást az adott terület szabályozási terve már elfogadta, de ettől még az egyes ingatlanok továbbra is mezőgazdasági övezetben maradtak, s kivonásukra a földhivatal egyedi hatósági eljárásának keretében kerülhet sor, miután az ingatlan-tulajdonos megfizette a termőföld más célú hasznosítása miatt fizetendő díjat. Ezen kérelmek benyújtására kizárólag az önkormányzat jogosult, s mivel a belterületbe vonásokra nem tömb-szerűen és nem egyszerre kerül sor, a feladat jelentős kapacitásokat igényel a Polgármesteri Hivatal részéről. Az Anna-hegy területén csaknem 100 ingatlan esetében lezárult az eljárás a belterületbe vonás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével. Közel 40 további ingatlant érintő ügy van jelenleg folyamatban. A Szabadházi-hegy területén 50 db ingatlan esetében jutott el az ügyintézés legalább a megosztás és a leadandó út terület önkormányzati tulajdonjogának bejegyzéséig, további 42 ingatlant érintő ügy van folyamatban. A település ezen részén2.573 m2 (a szabályozási terv szerint) közút felhasználási célú terület került térítésmentesen önkormányzati tulajdonba. Mivel a belterületbe vonási eljárások jellemzően elszórtan, az ingatlan tulajdonosok teherbíró képességének függvényében valósulnak meg, az út céljára leadott telekrészek telekegyesítése a meglévő út ingatlanokkal – racionális szakmai és pénzügyi megfontolások alapján - még sokáig nem valósítható meg. Az utóbbi időben igyekeztünk az ügyeket csoportosan intézni a földhivatalnál, mivel ily módon némileg egyszerűsödik az eljárás, illetve számottevő díjmegtakarítás érhető el az ügyfelek (tulajdonosok) számára. 2.3.7

Tulajdonrendezések

2.3.7.1 Környező településekkel kapcsolatos rendezési feladatok

A ciklus ideje alatt Budaörssel és Diósddal is tárgyalásokat folytattunk bizonyos területcserék végrehajtása (pl. a Malom-dülő, a törökbálinti területen levő budaörsi köztemető), illetve a közigazgatási határok módosítása ügyében, azonban megállapodásra egyik esetben sem jutottunk. 2.3.7.2 A Magyar Állammal kapcsolatos tulajdonrendezési igények

Térítésmentes önkormányzati tulajdonba vételre 23 db ingatlan esetében került sor, ezek összes területe 69.859 m2, összes becsült forgalmi értéke 86 millió Ft volt. Fontos 27


2.3.6

kiemelni, hogy legtöbb esetben forgalomképtelen vagyontárgyakról van szó, amelyek az átvételt követően 15 évig nem idegeníthetők el. A 2013. évi CXVIII. törvény alapján tulajdonba kapott 16 db ingatlan vagy ingatlanrész közül utóbb 6 esetben problémák merültek fel az Önkormányzat általi birtokba vétellel kapcsolatban, ezért a Képviselőtestület részéről döntés született a birtokba nem vehető ingatlanok visszaadására. Ezzel sok későbbi vitás helyzet, meddő apparátusi és ügyvédi ügyintézés vagy évekig elhúzódó pereskedés előzhető meg. Várhatóan a közeljövőben megvalósuló, kiemelt jelentőségű és mértékű vagyongyarapodást eredményez a Bálint Márton Általános és Középiskola és Sportközpont ingatlanának (3181 hrsz.) térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról is szóló 1200/2014. (IV.1.) kormányhatározat végrehajtása. A vonatkozó szerződés egyeztetése folyamatban van. Az ingatlan területe 71.703 m2, értéke (az időközben megvalósult beruházással együtt): 8.342.575.835 Ft. Az ingatlan 2012-ben kelt szerződés alapján jelképes összegért (lényegében térítésmentesen) a Magyar Állam tulajdonába került átadásra annak érdekében, hogy azon a beruházás állami finanszírozással befejezhető legyen.


Állami tulajdonba kerülését és a beruházás befejezését követően határozott idejű (7 hónapra szóló) használati jogot kapott az Önkormányzat, melynek becsült értéke 243.325.156 Ft volt. Az elkészült beruházáshoz kapcsolódó állami tulajdonú ingóságok önkormányzati tulajdonba adásának kezdeményezése is megtörtént. Az érintett ingóságok összértéke közel 300 millió Ft. A beruházás részletesebb ismertetése jelen beszámoló 3.3 alfejezetében található. 2.3.7.3 Magánszemélyekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos tulajdonrendezési igények

Egy esetben (Templom u. 7.) az Önkormányzat javára történt tulajdon-átruházás elmúlt évtizedekben elmulasztott ingatlan-nyilvántartásba vétele miatt került sor póthagyatéki eljárást követően az örökösök részéről az Önkormányzat részére történő tulajdonba adásra. Az ingatlan 243 m2 területű, bérlakás céljára hasznosított „kivett lakóház, udvar, gazdasági épület” művelési ágú. Két esetben (Pistály, Barlang utca térsége) az évtizedek óta fennálló állapotokra tekintettel az ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyzett magánszemély tulajdonosok javára történő tulajdon-átruházással volt rendezhető a helyzet, mely – kizárólag az ingatlan-nyilvántartásban – 3.765 m2 önkormányzati területcsökkenést eredményezett. Az egyik évtizedekre visszavezethető ingatlan-nyilvántartási tévedés miatt volt szükséges. A másik esetben már szintén évtizedes távlatban fennálló, az Önkormányzat által mintegy megörökölt birtokállapotokkal, számos társtulajdonossal rendelkezett, azonban egyikük az ingatlan-nyilvántartásban korábban nem szerepelt. Szabadházi-hegy területén a szabályozási terv végrehajtása kapcsán két ügyben hatósági döntés alapján kényszerült az Önkormányzat kisajátítási eljárást indítani, mely döntések által 64 m2 terület került – 4.328.678 Ft kártalanítás ellenében – önkormányzati tulajdonba. Egy esetben (Égettvölgy területén) helyi közút részét képező ingatlant cseréltünk el a Transtor Kft-vel (a Pannon út északi részre mellett levő kis terület lett elcserélve az Égettvölgynek a Szabadházi-hegy felöli oldalán levő területre), így helyi közút területe 28

– a törvényi előírásoknak megfelelően – önkormányzati tulajdonba került. Az önkormányzati tulajdonba került ingatlan 2.760 m2 területű, az átadott ingatlan 2.882 m2 területű volt. Szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése kapcsán került tulajdonba adásra Égettvölgy Zrt. részére 2 db – az Önkormányzat számára önállóan nem hasznosítható – ingatlan, összesen 3.069 m2 mértékben (a Pannon-körforgalom térségében Legjelentősebb folyamatban lévő ilyen jellegű ügy az ún. Pannon-út tulajdonrendezése. Ennek keretében 1 db 1.520 m2 területű ingatlan került önkormányzati tulajdonba, továbbá több lépcsős telekalakítás-sorozat került lebonyolításra. Az ügyből még hátralévő részek: a megvalósult út beruházás által igénybevett, vállalkozási tulajdonban álló ingatlanokat - a korábbi években kötött megállapodások és testületi határozatok alapján - térítésmentes önkormányzati tulajdonba kell venni, majd az egyik ingatlant külterületbe helyezni. Azt követően egyéb ingatlanokkal történő telekegyesítés után a Magyar Állam tulajdonába átruházható az egy helyrajzi szám alá rendezett út ingatlan. Idén elérhető közelségbe került, hogy a vállalkozási tulajdonú ingatlanok átvételére vonatkozó szerződések megkötésre kerüljenek. Ehhez adottak a szükséges képviselőtestületi döntések, szakvélemények. A szerződések ügyvéd általi megszerkesztése folyamatban van. Még idén elérhető az átruházások ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, de az ügy teljes lezárása optimális esetben is csak 2015. év első felében történhet meg.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: víziközmű tv.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy „Víziközmű kizárólag az állam és a települési önkormányzat tulajdonába tartozhat”. A 79. § (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy „Az a … gazdálkodó szervezet, amely eszközei között sajátjaként víziközművet, vagy víziközmű létrehozására irányuló beruházást tart nyilván, az ellátásért felelőssel azok ellátásért felelős részére történő átruházásáról 2013. október 31-ig – a polgári jog általános szabályai szerint – írásban megállapodik. Szerződő felek az átruházást legkésőbb 2013. december 31. napjáig kötelesek megvalósítani.” A törvény úgy szól, hogy ha az önkormányzat és a víziközmű-beruházás tulajdonosa a 2013.október 31-i határidőre nem állapodik meg, az ellátásért felelős a gazdálkodó szervezettel szemben annak víziközművel, illetve folyamatban lévő beruházással érintett ingatlanára nézve kisajátítást kérhet. Ha ezen kisajátítást az ellátásért felelős települési önkormányzat 2014. május 31-ig nem kezdeményezi, az állam kérheti a kisajátítást. A települési önkormányzat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt -t 2014. június 15-ig köteles értesíteni, hogy a kisajátítás iránti jogával nem élt. Az idézett törvényi rendelkezés alapján a víziközmű szolgáltatást nyújtó Érd és Térsége Viziközmű Kft-nek (ÉTV Kft.) is át kellett adnia a vagyont annak a 7 önkormányzatnak, közöttük Törökbálint Város Önkormányzatának, amely a társaságot létrehozta: Érd, Törökbálint, Tárnok, Diósd, Sóskút, Herceghalom, Pusztazámor. A vagyonátadásig a társaság tulajdonában levő vagyon két nagy csoportra osztható: rendszerfüggő és rendszerfüggetlen vagyonra. Előbbi csoportba sorolhatók pl. a vezetékek, átemelők, stb., utóbbi csoportba pedig a vízmérők, szivattyúk, tehát minden olyan berendezés, amelynek működtetése nem helyhez (nem egy konkrét rendszerhez) kötött. A rendszerfüggő vagyon ugyancsak két csoportra osztható, a nagyobb részbe azok a vagyonelemek tartoznak, amelyeknek az átruházása ingyenesen történik. Ez Törökbálint esetében mintegy 310,7 millió forint értékű vagyont jelent. A rendszerfüggő vagyonelemek kisebb hányadát az ÉTV Kft. térítés ellenében kívánta átadni, ebbe a körbe – Törökbálintot érintően - összesen 29 millió forint értékű vagyont soroltak. A tulajdonos 29


2.3.7.4 Víziközmű tulajdonrendezés

önkormányzatok azonban ezt a vagyonrészt szintén térítésmentesen szerették volna megkapni, ezért a térítés ellenében történő rendszerfüggő elemekről hosszú időn keresztül nem született megállapodás. Végül aztán az ÉTV Kft. 2014. augusztus 29-i közgyűlésén megszületett a kompromisszumos megállapodás arra, hogy az ÉTV által megadott vagyonérték 60 %-a térítésmentesen, 40 %-a pedig térítés ellenében kerül átadásra. Ez Törökbálint esetében a térítés nélkül átvett vagyon 16,3 millió forinttal növeli, míg a térítés ellenében átvett vagyon 10,9 millió forint. Pénzmozgásra azonban nem kerül sor, mert az ÉTV ilyen összegen átveszi tulajdonba azokat a szivattyúkat, amelyek – mint rendszerfüggetlen elemek – eddig az Önkormányzat tulajdonába voltak.


Az ÉTV-hez hasonlóan a Budaörssel közös TÖRS Kft-vel is megtörtént a vagyonátadás. (A TÖRS Kft. üzemelteti a Depo-val szembeni „régi” szennyvíztisztítót.) A viziközmű vagyon fejében 40 millió forint értékű vagyon került az Önkormányzat tulajdonába, plusz a szennyvíztisztító telep 31,2 része, azaz 17,3 millió forint. A felsoroltakon kívül néhány esetben sor került harmadik személyektől történő vagyonátvételre is. Harmadik személyek alatt ez esetben olyan cégeket kell érteni, amelyek saját beruházásban megépítették a vállalkozásuk működésükhöz szükséges víz- és/vagy csatornavezetékeket, és azok tulajdonjogát megtartva az üzemeltetéssel megbízták az ÉTV Kft-t. 11 céggel történt szerződéskötés, melynek keretében Dulácska, Téglás-dűlő, Tükörhegy és Tópark területeken fekvő ívó- és szennyvíz közművezetékek kerültek az Önkormányzat tulajdonába. 8 db szerződés magánút ingatlanok alatt fekvő létesítményeket érint, melyek értéke: 44.146.000 Ft. 3 db szerződés helyi közút ingatlanok alatt elhelyezkedő vagyonelemekre vonatkozott, ezek nettó értéke: 198.890.373 Ft. A törvény alapján az ellátásért felelős az állam, illetve a helyi önkormányzat, amelynek joga és kötelessége gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel –és tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. A törvény előírja, hogy amennyiben a települési önkormányzat és a víziközműberuházás tulajdonosa térítésmentes átruházásról állapodnak meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak, a társasági adó szempontjából a víziközmű-szolgáltatást végző vállalkozási, bevételszerző tevékenységével összefüggő költségnek, ráfordításnak minősül. E rendelkezés alapján a vagyonátadás ÁFA-mentesen valósult meg. 2.3.8

Vagyon-nyilvántartás

2.3.8.1 Ingatlan-nyilvántartási, cím és térképi tartalmak rendezése

Ez a feladat a hosszú évek során felhalmozódott ingatlan-nyilvántartási hibák, hiányosságok korrigálását jelenti. Rengeteg ilyen hibáról tudunk, és menetközben is újabbak kerülnek elő. A megoldáshoz az érdi földhivatallal való szoros kooperáció szükséges, amit azonban – a két hivatal kölcsönös igyekezete ellenére – hátráltat a földhivatalban meglevő súlyos kapacitáshiány. 2.3.8.2 Vagyonkataszter

A Pénzügyi Iroda berkeiben működő új vagyonkataszter program gyorsabb, rugalmasabb, jobban áttekinthető, a munkavégzés során szükséges kataszteri adatok az illetékes hivatali körben a belső hálózaton keresztül hozzáférhetők. Az új szoftver beüzemelésével párhuzamosan a kataszteri adatok is részletes felülvizsgálaton estek át (kivezetésre kerültek olyan ingatlanok, amelyek már nem voltak önkormányzati tulajdonban, rögzítésre kerültek olyanok, amelyek önkormányzati tulajdonúak voltak, de nem szerepeltek a nyilvántartásban, továbbá az ingatlanok egyéb adatainak részleges 30

frissítése is megtörtént). Az új vagyonrendelet a mellékleteiben immár az önkormányzati tulajdonú ingatlanvagyonelemek forgalomképességi kategóriánkénti tételes felsorolását is tartalmazza, szemben a korábbi állapotokkal. A rendelet elfogadása óta bekövetkezett ingatlanállományi változások rendeleti átvezetése érdekében, továbbá néhány, a rendeletben hivatkozott jogszabály változása és egyéb korrekciók érdekében ez év szeptemberében került a képviselő-testület elé a rendelet első módosítása. A pincenyilvántartás felfektetése és az önkormányzati tulajdonú pincék felmérése megkezdődött. Ennek jelentősége elsődlegesen az, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő és nem használt, nem karbantartott pincejáratok balesetveszélyessé válhatnak. Sajnos, ezeknek az ingatlanoknak az ingatlan-nyilvántartási feltüntetése sem napra kész, így ez is megoldásra váró feladat. 2.3.8.3 Informatikai háttér kihasználása

2.4 HELYI ADÓK 2.4.1

Helyi adózási rendszerünk

Törökbálint Önkormányzata, élve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben foglalt felhatalmazással, az 1990-es évek elején vezette be a helyi adókból azokat, amelyek a település adottságainál fogva jelentősen gyarapíthatták a Település saját bevételeit. Az adórendeletet a Képviselő-testület akkor olyan módon alkotta meg, hogy a mentességi szabályok alapján a magánszemélyeknek lényegében nem keletkezett számottevő fizetési kötelezettsége. A távközlési szolgáltatókra vonatkozó adózási szabályok lényeges változása, az ebből származó iparűzési adócsökkenés, továbbá az önkormányzatok kormányzati finanszírozási rendszerének jelentős változása is szükségesség tette, hogy a Képviselő-testület több ízben is foglalkozzon a helyi adóztatás kérdéseivel. 2011. decemberben született meg az új helyi adórendelet, amelynek legfőbb jellemzői a következők:  Megszüntette a Képviselő-testület a magánszemélyek tulajdonában lévő 200 m2 alatti lakóingatlan építményadó alóli mentességét. 2012. január 1-től minden törökbálinti lakóingatlant építményadó kötelezettség terhel. Magánszemély tulajdonosok esetében az adómérték 160 Ft/ m2 /év. Az üzleti, vállalkozási célú ingatlan után az építményadó mértéke 1300 Ft/ m2 /év. Az adókötelezettséget nem befolyásolja, hogy engedéllyel, vagy engedély nélkül épült az építmény. Mentes az építményadó alól a nem vállalkozási célú garázs, gépjárműtároló, melléképület.  2012. január 1-től minden törökbálinti telket telekadó fizetési kötelezettség terhel (megszűnt az 1 500 m2 -ig terjedő telekadó mentesség). Magánszemélyek tulajdonában lévő nem üzleti, nem vállalkozási célú telek után az adó mértéke 25

31


A térinformatikai rendszer hivatali hozzáférésű részébe az alábbiak kerültek be: ingatlan-vagyonelemek forgalomképességi kategóriánként (rendelet mellékletnek megfelelő állapot), vagyongazdálkodási ügyintézés helyszíni bejárásai során készült fényképek, önkormányzati tulajdonú, főleg intézményi épületek fellelhető alaprajzai. További bővítés szükséges a nem lakás célú bérlemények szerződéses adataival és az értékesítésre vagy hasznosításra pályáztatott ingatlanok adataival.

Ft/ m2 /év, egyéb telkek után 287 Ft/ m2. Mentes a magánszemély tulajdonában lévő beépített telek, annak teljes térmértékével. A rendelet elfogadását követően a helyi adórendszer működtetése, a nyilvántartások kialakítása, a bevallások begyűjtése, feldolgozása hatalmas feladatot jelentett. E munkának még mindig nem jutottunk a végére, de a rendszer beindult, és amit a következő adtok szemléltetni fogják, már megmutatkoznak az eredmények is. 2010. és 2011. években 4,5 milliárd forint volt az éves helyi adóbevétel, ami 2012. évtől 2,7 milliárdra, 40 %-al csökkent. Az adóbevételek tervezése megfelelő volt, a tervezett adóbevételt minden évben sikerült beszedni, - esetleg túlteljesíteni - ezért a feladatokat, kiadásokat nem kellett csökkenteni az adóbevételek elmaradása miatt.

Az adóbevételi előirányzatok teljesülése 2010-2014. évben (ezer Ft)


Év

Terv

Bevétel

2010.

4 200 400

4 531 682

2011.

4 140 000

4 157 320

2012.

2 495 000

2 762 576

2013.

2 499 000

2 891 646

2014.

2 350 000

2 112 427 (2014. 09. 17-ig)

2.4.1.1 Az adózók számának alakulása 2010. és 2014. között

Törökbálinton 2012. előtt a magánszemélyektől számottevő adóbevétel nem érkezett, hiszen 200 négyzetméterig az építmények adómentességet élveztek, az e fölötti nagyságú ingatlanok tulajdonosai pedig – kevés számú kivételtől eltekintve – nem törekedtek arra, hogy eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek. Az adóhatósághoz a bevallások sem érkeztek be, így az első feladatunk az volt, hogy kialakítsuk a nyilvántartási rendszert, amelynek alapját az adóbevallások jelentik. Különböző moratóriumok meghirdetése és többszöri felhívások után 3 év alatt sikerült eljutnunk oda, hogy az építmény-tulajdonosok jó része benyújtotta az adóbevallást, de számításaink szerint még mindig körülbelül ezren lehetnek azok, akiktől – az adóbevallás elmulasztása miatt – kénytelenek leszünk bírsággal kikényszeríteni kötelezettségük teljesítését. Úgy tűnik, szükséges az is, hogy egy ellenőrzés keretében az adóbevallásokat egybevessük az ingatlan természetbeni állapotával, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy esetenként jelentős az eltérés. A tett intézkedéseknek köszönhetően az adózók száma építményadóban a rendeletváltozást követően jelentősen megnövekedett. Ugyancsak nőtt a telekadót fizetők száma, bár a növekedés nem olyan jelentős, mint az építményadó esetében. Ennek oka részben az, hogy a beépített telkek után a magánszemélyeknek nem kell telekadót fizetniük, továbbá, hogy a telekadó bevallást nyújtók listája még mindig nagyon hiányos, ezért itt is 32

folyamatban van a bírságok kiszabása a telekadóra vonatkozó bevallási kötelezettségek teljesítése érdekében. Az iparűzési adó területén 2010. évhez képest növekedett az adózók száma, de ez nem jelent adóbevétel növekedést is, mivel az évek folyamán nagy adóerőt képviselő adózók szűntek meg, illetve költöztek más területre, és helyettük nem érkeztek hasonló vállalkozások. Az iparűzési adózók számának növekedését jellemzően a kisebb vállalkozások megindítása eredményezte, amelyeknek nettó árbevétele a 2,5 millió Ft-ot nem haladja meg, s ezért a helyi rendelet szerint iparűzési adómentesek.

2014. év 2013. év Telekadó

2012. év

Építményadó Iparűzési adó

2011. év

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

Az adózók számának változása 2010-2014. között

2.4.2

A 2010-2013. évek helyi adóbevételeinek teljesülése

A helyi adóbevételek 2010-2014. évek között jelentősen változtak, elsősorban az iparűzési adó bevétel drasztikus csökkenése miatt. Az építmény- és telekadóztatás megindításával a kieső iparűzési adó bevételeket némileg pótolni lehetett, de a jogszabályváltozásból fakadóan az elmaradt iparűzési adót csak jelentős helyi adó emeléssel lehetett volna pótolni. Ilyen döntést a Város vezetése nem kívánt hozni, inkább takarékoskodással, a feladatok átcsoportosításával működtette tovább a települést. 2.4.2.1 Az iparűzési adó csökkentésének gazdaságélénkítő hatása

Különösen az utóbbi egy évben többször felmerült, hogy csökkentsük az iparűzési adót, mert az ösztönzőleg hat a helyi vállalkozásokra, növeli azok bevételét és így végső soron az adóbevétel mennyisége növekedni fog. Ezzel kapcsolatban három vállalkozáscsoportra vonatkozóan elvégzett a Hivatal egy számítást arra nézve, hogy a fizetendő iparűzési adó mértékének 2%-ról 1.8, 1.7, 1.6 %-ra történő lecsökkentése milyen könynyítést eredményezne a vállalkozások számára. A vizsgálat eredményeként arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelenlegi 2%-ról pl. 1,6%-ra való iparűzési adócsökkentés – annak ellenére, hogy ez versenyképesnek tűnik például Budaörssel összehasonlítva, ahol idén január 1-től 1,5%-ra csökkentették az iparűzési adó mértékét – az alacsony éves árbevétel miatt olyan csekély mértékben 33


2010. év

csökkenti a legnagyobb számban érintett vállalkozások (KKV) adóját, hogy az lényegében nem hat ösztönzőleg az üzletmenetre. Azaz, összességében nem fog az Önkormányzat ipari adó bevételének feltételezett növekedéséhez vezetni. Ugyanakkor viszont a javasolt csökkentés a 2014. évi, tervezett 1,7 milliárd Ft iparűzési adóbevétel esetén 340 millió Ft adókiesést eredményezne, amit csak helyi adó emeléssel lehetne kompenzálni. Ezért ezt a felvetést elvetettük. A helyi gazdaság növekedése ösztönzésének más módjait kell megtalálni.

Az iparűzési adómérték csökkentésének hatása a fizetendő adóra


adóalapot befolyásoló elemek

informatikai vállalkozás

könyvelőtanácsadó iroda

lakatos,víz-, gáz és közp. fűtés szerelő KKV

árbevétel

tsz.

60 000 000

60 000 000

60 000 000

anyagkts.

cs.

10 000 000

4 000 000

30 000 000

ELABE

cs.

0

0

0

ALVTÉ

cs.

8 000 000

2 000 000

15 000 000

K+F

cs.

0

0

0

ÚTDÍJ állami adók és járulékok

cs.

0 18 000 000

0 21 000 000

0 23 900 000

adóalap

tsz.

42 000 000

54 000 000

15 000 000

IPA

2%

840 000

1 080 000

300 000

IPA

1,8%

756 000

972.000.

270 000

IPA

1,7%

714 000

918 000

255 000

IPA

1,6%

672 000

864 000

240 000

Különbség

1,6-2%

168 000

216 000

60 000

Magyarázat: tsz.: települési szinten; cs.: csökkentő tényező; Akö.: anyagköltség ELABE: eladott áruk beszerzési értéke; ALVTÉ.: alvállalkozói teljesítmény értéke K+F.: kutatás-fejlesztés; ÚTDÍJ: az úthasználatért fizetett dí 7,5%-a, IPA: iparűzési adó.

34

5 4,5 4 3,5 3 Helyi adók

2,5

Helyi adókból az iparűzési adó

2 1,5 1 0,5 0 2010 év.

2011. év

2012. év

2013. év

2014. év

Az iparűzési adó befolyt összegének aránya a helyi adóbevételekhez képest

2013-ban az adóbevételek további csökkenését eredményező újabb jogszabályváltozások léptek életbe:  Az önkormányzatok helyi gépjárműadó bevételét lényegesen csökkentette a gépjárműadó megosztásáról szóló jogszabály megalkotása 2013. január 1-től A jogszabály szerint az önkormányzatok által beszedett gépjárműadó bevétel 60 %-át a központi költségvetés részére be kell fizetni (havi utalással), és a csak 40 %-a marad az Önkormányzat saját bevétele. Törökbálint számára ez 100 millió forintos gépjárműadó bevétel kiesést jelentett. 

2013. július 1-től ismét a helyi iparűzési adót csökkentő intézkedés lépett életbe az E-útdíjhoz kapcsolódóan. Ennek lényege, hogy az adózó által adóévben ráfordításként, költségként elszámolt törvény szerinti útdíj (e-útdj) 7,5%-a levonható a fizetendő iparűzési adóból. Az e-útdj is a központi költségvetésbe folyik be, de az ehhez kapcsolódó kedvezményt az Önkormányzat bevételét képező iparűzési adóból lehet levonni.

A helyi adóbevételek között tartjuk számon a talajterhelési díj bevételt, amelyről a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény rendelkezik. A talajterhelési díj bevételt az Önkormányzat környezetvédelmi alapjába kell helyezni, és csak a talaj és a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használható fel. A törvény szerint talajterhelési díjat kell fizetnie azon fogyasztónak, aki a rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá. Ennek mértéke 2012. évtől drasztikusan megváltozott, mégpedig 10-szeresére emelkedett (3 600 Ft/m3). A talajterhelési díj fizetéséről és mértékéről az Országgyűlés döntött, de az önkormányzatoknak kell beszedni a díjat, ettől eltekinteni nincs lehetőségünk. Az érintettek támogatására a Képviselő-testület rendeletet alkotott a talajterhelési díj alóli mentesség és kedvezmények szabályairól. Elsősorban a csatornára csatlakozást kívánta támogatni az Önkormányzat, hiszen a jövőben ez jelenthet megoldást. Ennek 35


2.4.2.2 Jogszabályi változások 2013-ban

érdekében a tervezési munka megszervezésével, a kivitelezéshez kamatmentes kölcsön biztosításával, továbbá 2012., 2013. évre vonatkozóan a csatornára csatlakozókat 90 %os díjkedvezményben részesítésével nyújtottunk segítséget. Összefoglalva a fentieket: 2010., 2011. években 4,5 milliárd forint volt az éves helyi adóbevétel, ami 2012. évtől 2,7 milliárdra, 40 %-al csökkent.

Éves helyi adóbevétel mértéke (ezer Ft)


Év

Terv

Bevétel

2010.

4 200 400

4 531 682

2011.

4 140 000

4 157 320

2012.

2 495 000

2 762 576

2013.

2 499 000

2 891 646

2014.

2 350 000

2 112 427 (2014. 09. 17-ig)

Az adóbevételek tervezése megfelelő volt, a tervezett adóbevételt minden évben sikerült beszedni, - esetleg túlteljesíteni - ezért a feladatokat, kiadásokat nem kellett csökkenteni az adóbevételek elmaradása miatt. 2.4.3

A 2014. év helyi adóbevételei

2.4.3.1 Az összes adóbevétel időarányos teljesítése 2014. szeptember 20-ig

A 2014. évre tervezett adóbevételek előirányzata (2 350 000 ezer Ft) az előző, 2013. évi előirányzatnál kicsit alacsonyabb összegű, elsősorban az iparűzési adó bevétel csökkenése miatt. Az adóbevételek 2014. szeptember 17-ig 2 112 427 ezer forintra teljesültek, ami a tervezetthez képest 89 %-os teljesítést jelent.

36

A 2014. évi adóbevételi előirányzatok teljesülése 2014 évi terv (ezer Ft)

2014. 09. 17-i bevétel (ezer Ft)

Gépjárműadó

64 000

52 724

Építményadó

400 000

626 358

Telekadó

180 000

253 000

1 700 000

1 159 459

Idegenforgalmi adó

4 000

5 115

Talajterhelési díj

2 000

4 121

Pótlékok, bírságok

-

11 650

Egyéb bevételek

-

943

2 350 000

111 427

Iparűzési adó

Összesen

2.4.3.2 Adónemek szerinti teljesítés

A gépjárműadó bevételünk – a bevétel egy részének állami elvonása miatt – 2013. évtől radikálisan csökkent. A tervezett gépjárműadó bevétel időarányos része teljesült, ami köszönhető a jelentős végrehajtási munkának. A teljesítés 52 724 ezer Ft (82 %). Természetesen a beszedett gépjárműadónak ez csak a 40 %-a, a 60 %-át átutaltuk a központi költségvetés részére (havi utalással). Építményadóban 626 358 ezer Ft folyt be, köszönhetően az ellenőrzési és végrehajtási munka eredményességének is. A bevallások, valamint a földhivatali adatok ellenőrzése, egybevetése eredményeként sok utólagos adókivetésre, előírásra is sor került. Telekadóban 253 000 ezer Ft a teljesítés, vagyis a tervezettet már túllépte a bevétel. Ebben az adónemben is az ellenőrzési, végrehajtási munkák vezettek eredményre. Iparűzési adóban a bevétel 1 159 459 ezer Ft, ami elmarad a tervezettől (68 %). Ebben az adónemben még a feltöltési, kiegészítési kötelezettség leteltét (december 20.) követően várható bevétel. A benyújtott bevallások és az időközbeni bejelentések alapján már tudható, hogy 2014. évben legalább 500 millió forinttal kevesebb iparűzési adót fizetnek az adózók, a megszűnések és a csökkent gazdasági eredményeik miatt. Ezen a rossz arányon javíthat, ha a december 20-i feltöltésre a Telenor is jelentősebb iparűzési adót fizet, de ennek részleteit jelenleg nem tudjuk. Idegenforgalmi adó fizetési kötelezettség azt a magánszemélyt terheli, aki nem állandó lakosként az Önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Az adó mértéke a helyi rendelet alapján vendégéjszakánként 200 Ft. Ebben az adónemben az előirányzott bevétel szintén túlteljesült (5 115 ezer Ft). 37


Adónem

Talajterhelési díjban jelentős befizetett díjat kellett visszafizetni a csatornára kötést igazolók részére, de azoktól, akik nem kötöttek rá a csatornára, végrehajtás keretében elkezdtük beszedni a díjat. A teljesítés 4 121 ezer Ft. A pótlékok és bírságok szankciós jellegű bevételek, ezek előre nem tervezhetőek, így a törvényi előírásoknak megfelelően nem is készült terv erre vonatkozóan. A 2014. szeptember 17-ig befolyt 11 650 ezer Ft bevétel az Adóiroda által foganatosított végrehajtási cselekmények eredménye. 2.4.3.3 A végrehajtási tevékenység bemutatása


Ha az adós nem fizeti meg a jogerősen fennálló tartozását, az adóhatóság az adózás rendjéről szól 2003. évi XCII. törvény (Art.) 150 §-a alapján a végrehajtási eljárást megindítja. A végrehajtási eljárás során az adóhatóság a fennálló tartozás behajtására a törvényi előírásoknak megfelelően  magánszemély adós munkabérére, egyéb jövedelmére letiltást vezethet,  az adós bankszámlájára közvetlen végrehajtást/inkasszót/ vezethet,  az adós ingatlan és ingó vagyonára végrehajtást eszközölhet.  az adós tulajdonában vagy üzemben tartásában lévő gépjármű forgalomból kivonásának kezdeményezheti, a gépjárművet lefoglalhatja,  az adós tulajdonában lévő ingatlanra jelzálogot jegyeztethet be,  az adós tulajdonában lévő ingatlanra végrehajtási jogot jegyeztethet be (elárvereztetheti az ingatlant). Az évek során az adózók adófizetési morálja, a fizetési nehézségek következtében bekövetkezett fizetési készség, és sok-sok egyéb tényező miatt megnövekedett a kintlévőségek nagysága. A gazdálkodók vagyonát sok esetben meghaladja a tartozásaik összege, kötelezettségeik teljesítésére nincs pénzügyi fedezetük. A magánszemélyek jelentős része is fizetési nehézségekre hivatkozik, sok esetben nem rendelkeznek legális jövedelmekkel. Az is tapasztalható, hogy azon vállalkozások, amelyek önkormányzati adóhatóságunknál jelentős tartozással rendelkeznek, az állami adóhatóságnak is tartoznak, előbb-utóbb felszámolás alá, vagy kényszer-végelszámolás alá kerülnek. A felszámolásra kerülő cégek esetében a megfelelő időben benyújtott hitelezői igénybejelentés esetén is csekély az esély a követelések megtérülésére. 2012. év előtt gyakorlatilag nem működött a végrehajtás a helyi adók területén, csak az adózók által bejelentett bankszámlákra benyújtott inkasszók készültek. Ezt követően a sikeres végrehajtás érdekében az állami adóhatóságtól, a társadalombiztosítási nyilvántartástól, az összes banktól kértünk adatokat, bankszámlaszámokat. 2013. évben 3 506 db végrehajtási intézkedést tettünk, melynek eredményeképpen 94 024 ezer Ft tartozás folyt be. 2014. szeptember 17-ig 2 363 db végrehatási intézkedést tettünk, amelyből 55 328 ezer Ft bevétel folyt be. A 2014. évben foganatosított végrehajtási intézkedéseket az alábbi ábra mutatja be.

38

Végrehajtási cselekmények 2014. év Inkasszó 729 Jövedelemletiltás188 OEP,Bank megkeresése736 Jelzálog,végrehajtási jog intatlanra12 Gj.Forg.kiv.44

Az adóhatóság az adózót terhelő adótartozás, illetve az adók módjára behajtandó köztartozások mellett túlfizetést is nyilvántart. Az Art. alapján a nyilvántartott túlfizetést az adótartozásokra elszámolhatja a végrehatás keretében, ezt folyamatosan meg is tesszük. 2014. évben 233 esetben 11 324 ezer Ft túlfizetést vezettünk át tartozásra. Az adóhatóság feladatkörébe tartozik az adók módjára behajtandó köztartozások behajtása is. Adók módjára behajtandó köztartozások elsősorban a szabálysértési bírságok, közigazgatási bírságok, közszolgáltatási díj hátralékok, stb., de a mi feladatunk például az Állam által megelőlegezett gyermektartásdíj behajtása is, ha a kötelezett nem tesz eleget a fizetésnek. Ezek végrehajtása nagyon sok munkát igényel, ezzel szemben a bevétel vagy nem az Önkormányzat bevételét képezik, vagy csak nagyon kis %-ban. 2014ben összesen 3207 ilyen ügyben kellett végrehajtani, melyből 377 ügyből részesülhetett az Önkormányzat, összesen 943 ezer Ft összegben. A többi bevételt a végrehajtást kérőnek kellett elutalnunk. 2.4.3.4 Méltányossági ügyek

Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. 2014. évben 118 db méltányossági kérelmet nyújtottak be az adózók. Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti. Az Art. 133-134. §-ai alapján fizetési halasztás és részletfizetés is engedélyezhető az adózó számára, ha a fizetési nehézség  a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá  átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. 39


Egyéb654

2014. évben 71 db részletfizetési kérelmet nyújtottak be az adózók, összesen 158 619 ezer Ft adóra és 3 502 ezer Ft késedelmi pótlékra. A részletfizetést általában folyó év december 15-ig engedélyezzük, ennél hosszabb határidőt csak különösen indokolt esetben biztosítunk. Fontos tudni, hogy ha az adós a fizetési kedvezményben foglalt feltételeket nem teljesíti, a kedvezményt elveszti és a tartozása egy összegben esedékessé, végrehajthatóvá válik mindenféle külön értesítés nélkül. A részletfizetésekről is nyilvántartást vezetünk, s folyamatosan ellenőrizzük a teljesítést. 2.4.3.5 Felszámolási ügyek

2014. évben 9 db felszámolási ügy indult, melyekben összesen 28 630 ezer Ft követelés iránti igényt nyújtottunk be. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a felszámolások során a felszámolt gazdasági társaság vagyona nem nyújt fedezetet még a regisztrációs díj megfizetésére sem. Ezek a felszámolási ügyek sokszor hosszú évekig elhúzódnak, s remény sincs arra, hogy a követelésünk megtérüljön.


2.4.3.6 A fennálló követelésállomány bemutatása

Az adótartozásokról fontos tudni, hogy azok jellemzően nem állandó tartozások (kivéve a felszámolási, végelszámolási stb. eljárásokat), hanem fizetési határidőnként „újratermelődnek”, s általában vannak folyamatosan tartozó adózók, akiktől az adót mindig csak valamilyen végrehajtási cselekmény eredményeképpen tudjuk beszedni. Sajnos egyre több ilyen adós van. A féléves, éves zárások során készítünk egy követeléselemzést, amelyből láthatjuk, hogy a fennálló tartozásból mennyi a valóban várható megtérülés. Ez elsősorban a 90 – 180 – 360 napon túli tartozásokat értékeli, főképpen a felszámolásokat, egyéb eljárásokat figyelembe véve. Ennek alapján összesen 372 389 ezer Ft a teljes követelésállomány. Ezek végrehajtását folytatjuk az év folyamán. A fennálló helyi adó követelésállomány Adónem Építményadó Telekadó Idegenforgalmi adó Iparűzési adó Gépjárműadó Késedelmi pótlék, bírság Egyéb bevétel Talajterhelési díj Összesen

40

Hátralékosok száma 1556 147 6 619 2508 4755 114 80

Tartozás (ezer Ft) 59 840 46 161 384 97 553 28 264 126 329 3 087 10 771

-

372 389

3 TÖRÖKBÁLINT VÁROS BERUHÁZÁSAI 3.1 A FEJLESZTÉSRE FORDÍTHATÓ FORRÁSOK ALAKULÁSA A következő táblázat a fejlesztésre és felújításra szolgáló költségvetési előirányzatok alakulását mutatja. Az adatokban jól látható, hogy az adóbevételek csökkenése okán a fejlesztésre, felújításra fordítható forrásainkban is milyen számottevő csökkenés mutatkozik.

Költségvetési év

Fejlesztési előirányzat (eFt)

Felújítási előirányzat (eFt)

2010

1 740 567

618 858

2011

539 062

259 365

2012

205 881

65 004

2013

236 261

217 178

2014

180 802

82 197

Megvalósulása esetén kétségtelenül a ciklus egyik legfőbb beruházása az úgynevezett „Főutca” projekt lett volna, amelynek előzményei egészen 2001-ig nyúlnak vissza, hiszen ettől kezdve szinte állandóan napirenden szerepelt a településközpont kérdése. 2001 novemberében készítette el a SCET Magyarország Városfejlesztő Rt. a „Munkácsy Mihály utca revitalizációja” című munka I. ütemét, melynek célja egy olyan komplex településfejlesztési akcióterv első változatának kidolgozása volt, amely a községközpont megvalósítására műszaki, pénzügyi és szervezeti értelemben egyaránt reális utat jelöl ki. Ez a munka az Önkormányzat számára tervezhetővé és ütemezhetővé tette a megvalósítás folyamatát, továbbá lehetőséget biztosított külső források megpályázására. A fejlesztési akcióterv alapján az Önkormányzat 2003-ban sikeresen pályázott a Phare-Orpheus program keretében kiírt „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” című pályázaton. A benyújtott pályázat fő célkitűzése egy multifunkcionális művelődési ház volt, és tartalmazta a „Főutca” rehabilitációjának első lépéseit is. 2006-ban a beruházás be is fejeződött, és még ugyanabban az évben sor került a Törökbálint Településközpont Fejlesztési Akciótervének aktualizálására is. 2008-ban a Képviselő-testület úgy döntött, hogy részt vesz a Közép-Magyarországi Operatív Program „Funkcióbővítő rehabilitáció” Pest megyei településközpontok fejlesztés – Integrált településfejlesztés Pest megyében” tárgyú pályázaton a „Településközpont rehabilitációja II. ütem (Munkácsy Mihály utca „Főutca revitalizációja” című pályázattal, amelyhez a Képviselő-testület 650 millió forint önrészt is biztosított. A tervek szerint a projekt keretében megvalósult volna a Munkácsy Mihály utca teljes rehabilitációja – ideértve a közműveket, az elektromos vezetékek földkábelekbe fektetését, a forgalmi rend átalakítását és korszerűsítését az autóbusz végállomás kiiktatásával, a zöldfelületek rendezését -, valamint egy új polgármesteri hivatal felépítése. A pályázat kétfordulós volt, 2009 őszére zárult le az első forduló, melyből az önkormányzat – 16 pályázó között az első helyen – továbbjutott a második fordulóra, ahol aztán elnyertük a pályázatot. A támogatási szerződés megkötése előtt álltunk, amikor 2010. végén tudomást szereztünk azokról a távközlési cégekre vonatkozó iparűzési adó szabályok változásáról, ezért a Képviselő-testület a 2011 év 41


fejlesztésre és felújításra szolgáló költségvetési előirányzatok alakulása

költségvetési koncepció tárgyalásakor azt a döntést hozta, hogy a megítélt 833 millió forint támogatást akkor veszi igénybe az Önkormányzat, ha a teljes tervezett feladat összértéke 1 milliárd forintra módosul, így a támogatási intenzitás meghaladja a 80%-ot (415/2010. (XII. 16.) ÖK határozat). A projektbe tartozó elemek közül leginkább a Polgármesteri Hivatal épületét szerette volna megvalósítani az Önkormányzat, azonban a Közreműködő Szervezettől elutasító választ kaptunk, így a kapott támogatással nem tudtunk élni. Az Önkormányzat kénytelen volt a támogatási összeget visszamondani és lemondani az akkor már terveken szereplő Főutca projektről. Az előkészületekre (tervezési feladatok és engedélyeztetés) 2010-ben közel 50 millió forint került kifizetésre. Majdnem hasonló sorsra jutott a ciklus másik fontos beruházása, a Bálint Márton iskola új tagintézményének és a Sportközpontnak az építése, amely már javában folyt, amikor a számunkra oly hátrányos törvénymódosításra sor került. Szerencsére 2013-ban, ha nem is az eredetileg tervezett módon, de ezt a beruházást sikerült befejezni. Erről a témáról részletesen a 3.2. pontban számolunk be.


3.2 AZ ÚJ ISKOLA ÉS SPORTKÖZPONT BERUHÁZÁSA A Bálint Márton Iskola új intézménye kialakításának előkészülete több évre nyúlik viszsza. A jelentős diáklétszámmal járó elhelyezési problémák vezettek oda, hogy a Képviselő-testület 2008-ban elhatározta: PPP-s konstrukcióban, azaz egy magánbefektető közreműködésével egy komplex épületet hoz létre, mely iskolát (16 tanteremmel, 8 szaktanteremmel), sportcsarnokot, uszodát, focipályát tartalmaz.

Bálint Márton Általános és Középiskola épülete

Az Önkormányzat közbeszerzési eljárásban fogalmazta meg a beruházással illetve a tervezett létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos pontos elvárásait. A felhívásra benyújtott ajánlatok közül a Swietelsky Magyarország Kft. és az Építő és Épület Karbantartó Zrt. alkotta konzorcium (ZED-TBM Ingatlanfejlesztő Kft.) tette a 42

legmegfelelőbb ajánlatot, így az Önkormányzat ezzel a projekt céggel kötötte meg az Építési Koncessziós Szerződést 2010. március 25-én. A szerződéskötést követően a cég átvette a munkaterületet és az építési helyszínen található régi épületek bontásával az építési engedély szerinti első építési ütem beruházási munkái megkezdődtek. (Második ütemnek nevezzük a labdarúgó és atlétikai pályát a kapcsolódó lelátóval és a négy világító pilonnal). Az építmény tervezett teljes beruházási értéke bruttó 6.130.160.022.-Ft, ezt az összeget a Magánbefektető finanszírozta volna. Az Önkormányzat pedig azt vállalta, hogy az eredményes próbaüzem után az első használatbavételi hónaptól kezdve 8 éven keresztül költségtörlesztésként („A” szelet) havi 73.900.000.-Ft + ÁFA összeget, míg üzemeltetési költségként („B” szelet) havi 18.100.000.-Ft+ ÁFA összeget fizet A létesítmény engedélyezett első üteme építésének tervezett befejezési határideje 2011. május 23. volt. A tervek szerint az új intézményben 2011. szeptember 1-től kezdődött volna meg a közoktatási, köznevelési tevékenység.

A Képviselő-testület a történteket értelmezve elhatározta, hogy az Építési Koncessziós Szerződés 15.2.1. pontjában megfogalmazott Vis Major eseményre figyelemmel a történtekről értesíti a Magánbefektetőt és a Finanszírozó Bankot, egyben kéri a munkák azonnali leállítását. Ez 2010. november 17-én megtörtént. Az Önkormányzat által megbízott műszaki felügyeletet ellátó cég felmérte a létesítmény készültségi fokát (45-50%) és megbecsülte a megvalósult építmény értékét (2.205.326.482.-Ft). Egyéb már megrendelt és az épületben tárolt termékek 42.920.920.-Ft értéket képviseltek (gázfogadó berendezés, személyliftek, középfeszültségi berendezések, síkhomlokzati lemezek, légtechnikai berendezések, műfüves pálya és egyéb elemek). Kezdeményezésünkre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel (MNV Zrt.), a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a PPP Projektek felszámolására létrehozott Államtitkárság Államtitkárával, illetve ezen szervezetek megjelölt államtitkáraival, főosztály-és osztályvezetőivel, továbbá az építésben érdekelt Magánbefektetővel, a Konzorcium Vezetőjével és a Finanszírozó Bankkal számos egyeztetésre került sor a leállítást követően. Az objektív helyzetbemutatás nyomán az Új Széchenyi Terv Nemzeti Programja a 128. oldalán ezzel összefüggésben a következőt tartalmazta: „Az Új Széchenyi Terv Nemzeti Programja nem hagyja magára a bajba jutott településeket sem. Az állami iskolaprogram első lépéseként befejezzük a törökbálinti iskola építését, és az Önkormányzattól átvéve, gondoskodunk működtetéséről. …” A megoldás módját keresve, számos tárgyalás eredményeképpen a Város számára kirajzolódott egy olyan megoldás, melyben az Állam a – szakértői vélemény szerint - 44%os szerkezetkész készültségi szinten megakadt építmény tulajdonjogát kivásárolja a Magánbefektetőtől, megszerzi a telekingatlan tulajdonjogát az Önkormányzattól, majd befejezve a még hátralékos feladatokat - üzemeltetésre visszaadja az iskolát a Város számára. A tárgyalás résztvevői a leglényegesebb kérdésben a kezdetektől egyetértettek: 43


2010. őszén javában folyt a kivitelezés, amikor tudomást szereztünk az iparűzési adó szabályainak számunkra kedvezőtlen változásáról. Mivel az elveszett adóbevétel képezte volna évente az előzőleg említett „A” – „B” szelet teljes körű finanszírozásához a fedezetet, ennek elvesztése miatt az elindított iskola projekt megépítését követő finanszírozás már nem volt biztosított. Valószínűsíthetővé vált tehát, hogy az Építési Koncessziós Szerződésben a Város által vállalt fizetési kötelezettség nem lesz teljesíthető.

folytatni kell mihamarabb az épületegyüttes továbbépítését, s elérni azt, hogy 2013 őszétől a létesítmény tervezett célja szerint használatba vehető legyen.


A Kormány 1219/2012. (VI.26.) Kormányhatározata nyomán felgyorsultak az események a tagiskolai PPP-s konstrukció megszüntetésére. A korábban megkötött szerződések felszámolására és elvárt feltételek megléte mellett új szerződések megkötésére 2012. november 23-án került sor. A megállapodás lényege a következőkben foglalható össze:  A Kormányhatározat szerint az Állam kivásárolta a Magánbefektetőtől a 44%-os készültségi szinten lévő épülettorzót  Az Állam megvásárolta az Önkormányzattól 1.-Ft-ért a telekingatlant, és vállalta a 480.000.000.-Ft ingatlan értékre vetített ÁFA NAV részére történő megtérítését,  Az Állam tudomásul vette, hogy a projekt tényleges műszaki értéke 5.343.390.000.-Ft + ÁFA. Ebből a Vállalkozó vállalkozói díjat kapott, valamint letétbe került a felvett hitel összegének fedezete.  A Bank – a nála letétbe helyezett hitel visszafizetése után – töröltette a 3181 hrsz-ú ingatlan tulajdoni lapjáról a széljegyen szerepelő jelzálogjogot, s a tehermentes telekingatlanra a Magyar Állam tulajdonjoga bejegyzésre került.  A leállás miatt keletkezett károk szakértő által igazolt összegét, azaz 725.800.000.-Ft–ot az Önkormányzat 3 részletben térítette meg a Vállalkozónak, így 500 millió Ft megfizetésére a szerződéskövetést követő 5 banki napon belül, a fennmaradó 125 millió Ft kifizetésére 2013. március 31-ig, míg az utolsó részlet, 100 millió Ft kifizetésére 2014. március 31-ig került sor. Az imént részletezett dokumentumok aláírását követően az építési munka újra megindult, hétről-hétre látványosan közeledett a befejezéshez. 2013. év elejétől az Önkormányzat, mint leendő üzemeltető is részt vehetett a kooperációkon, így az építés részleteibe is betekintést kaptunk és részt vettünk a látható burkolatok, szerelvények, tárgyak, eszközök kiválasztásában is. A létesítmény határidőben elkészült, 14 871m2 hasznos alapterület jött létre, a használatbavételi engedélyt is sikerült az utolsó pillanatban beszereznünk, így Orbán Viktor miniszterelnök úr jelenlétében 2013. szeptember 2-án már ott kerülhetett sor az új tanév országos megnyitójára. Egy üzemeltetési év elteltével mondható, hogy a létesítményt a diákok, tanárok és a sportközpontba látogatók egyaránt szeretik. Ismétlődően felmerül természetesen a kritika, hogy miért volt hajlandó belemenni az Önkormányzat abba, hogy kártérítésként 725 millió forintot fizet a Vállalkozónak. A válasz nagyon egyszerű: a beruházás befejezése és a létesítmény üzemeltetése az eredeti szerződés szerint nem volt lehetséges. Az mindenki számára világos volt, hogy a legfőbb érdek az építkezés mihamarabbi befejezése azért, hogy ne maradjon ott egy félbemaradt torzó, és ne következzen be jelentős állagromlás az elkészült részeken. Az is világos volt, hogy jelen helyzetünkben az egyetlen reális alternatíva az, ha az Állam átveszi és befejezi a beruházást, hiszen így esélyünk volt rá, hogy a létesítmény elkészülte után a törökbálinti érdekeket szolgálja. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy létezett egy Építési Koncessziós Szerződés, amelynek megszüntetése nélkül nem jöhetett létre az Állammal kötendő új szerződés. Az Államnak pedig az volt a kikötése, hogy azt követően hajlandó a megállapodásra, ha az Önkormányzat és a Kivitelező között megállapodás születik a kettejük közötti elszámolás tekintetében. 44

Az iskola építésének befejező munkálataival párhuzamosan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az Önkormányzat között 2013. augusztus 9-én létrejött Támogatási Szerződés alapján br. 106.800.000.- Ft támogatást kapott a Város az Óvoda utca iskola előtti szakaszának felújításához. A munkában érintettek gyors közreműködésének köszönhetően a létesítmény átadási ünnepségére el is készült a felújítás, a Minisztérium felé a kívánt módon a támogatással elszámoltunk, a támogatáshoz kapcsolódó forgalmi adót a NAV részére megfizettük. Az MNV Zrt-vel megállapodást kötöttünk a létesítmény használati jogának átadásáról, majd pedig – Miniszterelnök úr ünnepélyes megnyitón tett nyilatkozatára alapozva – az intézmény épület és ingatlan térítésmentes tulajdonba adását is kértük. Az egyes állami vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról szóló 1200/2014. (IV. 1.) Korm. határozat 1. számú mellékletének 63. sora tartalmazza kérésünk szerinti döntést. A tulajdonjog váltás kiterjed az iskola felszerelését jelentő eszközökre is közel 300 millió Ft összegben, habár ez a döntés szövegkörnyezetéből nem derül ki. A szükséges adminisztrációs munkák zajlanak, a szerződés megkötése azonban már csak a következő ciklusban valósulhat meg.

3.3 EGYÉB FEJLESZTÉSEK 3.3.1 Közterületen végzett fejlesztések, felújítások

A TEÚT pályázatnak köszönhetően kapott az Önkormányzat hazai támogatást útburkolat felújításra, így sor kerülhetett a Köztársaság tér felújítási munkáira (út, csapadékvíz elvezető rendszer, kapubehajtók, parkolók). A szerződést 2010 őszén 44 millió Ft összeggel kötöttük meg. A 2010-es év járdaprogramja 2011. év tavaszára fejeződött be. A télen végzett munkát az időjárás nem zavarta, a járdák szárazon rakott térkőből készültek. Összesen ~2100fm járda készült el közel 35 millió Ft értékben. A Város térfelügyeleti rendszere 28 millió forintért került kiépítésre 2011-ben. 45


A Törökbálinti Sportközpont épülete és úszómedencéje

A Főutca projekthez kapcsolódva került megvalósításra 26 millió Ft értékben a Géza fejedelem úton két parkolósáv, ami eredetileg a buszvégállomás új helyszíne lett volna. Sokáig csak parkolási célra szolgált, de mára már helyet ad több busznak is. A Zengő utcai szennyvízcsatornázás mintájára a Fácán utca lakossága is társulattá szerveződött. A víz-, szennyvíz- és csapadékcsatorna terveket az Önkormányzat finanszírozta és rendelte meg, majd a közműépítés kivitelezése 2011-ben kezdődött el. Ez érintette az elektromos hálózatot és a gáz hálózatot is, bár abban az Önkormányzat nem vett részt. A műszaki átadásra 2012 év második felében került sor. A Pelsőczy utca felső szakaszának felújítását 2011 végén mintegy 8 millió forintért végeztettük el. A régóta veszélyesnek ismert útszakaszon megvalósítottuk a Szent István utcai gyalogos átkelőhelyet. A beruházás mintegy 4,5 millió forintba került. Hasonló céllal elkészíttettük a Diósdi, Kápolna és Kastély utcai gyalogosátkelők terveit, ezekre az építési engedélyeket beszereztük, a kivitelezéshez kb. 15 millió forintra volna szükség. Közbeszerzés során kiválasztott vállalkozóval a Város kül- és belterületi útjainak javítását 50 millió Ft összértéken végeztettük el 2011-ben.


2010-ben és 2011-ben három helyen készült gabion támfal összesen 11 millió forintért. 2012-ben hozott Képviselő-testületi döntést követően járult hozzá a Város a Felsővölgyi utcában készülő szennyvízcsatorna hálózathoz és bekötésekhez. A Szőlő utca szennyvízcsatornával még el nem látott szakaszán (Margaréta u. – Kilátó u.) a vezeték megépítésére 2013 tavaszán kötöttünk szerződést 14,8 millió Ft értékben. 3.3.2 Intézményekben végzett fejlesztések, felújítások

Az Árpád-köz elején lévő, volt vastalanító épület átalakítását már korábban megkezdtük, de befejezésére csak 2011. év elején került sor. A használatbavételi engedély megszerzése után az épületet átadtuk a Segítő Kéz Szolgálatnak, amely számos feladatot lát el az épületben (étkeztetés, tanácsadás stb.). A Köztársaság tér melletti volt ABC épületben a 2011/2012 tanévtől az iskolai férőhely hiány miatt kialakíttattunk négy osztálytermet és a szükséges egyéb helyiségeket a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola részére. A beruházás közel 120 millió forintba került. Két épületet készíttettünk el a szennyvíztelep melletti hulladékudvaron, biztosítva így a Falugazda csoport gépeinek és anyagainak elhelyezését. Hátra van még, hogy a pihenő, melegedő, vizes helyiségek, és fűtött szerelő műhely is elkészüljön a telepen, és akkor a Polgármesteri Hivatal mögötti épület megszüntetésre kerülhet. 5,8 millió forintért újíttattuk fel 2012-ben a Bajcsy-Zs. utcában lévő Bóbita óvoda csoportszobákat is tartalmazó oldalát és a folyosót. A vizes helyiségeknek, irodának helyt adó oldal felújítását már a Városgondnokság végeztette el 2013-ban. Az elvégzett feladatokkal kapcsolatban további információt tartalmaz jelen beszámoló Városgondnokságra vonatkozó 1. melléklete.

46

3.4 FOLYAMATBAN LÉVŐ FEJLESZTÉSEK 3.4.1 A Sportközpont továbbfejlesztése

A tervezett élménymedence helyszínrajza

A hivatkozott határozat másik feladata foglalkozik a megkezdett létesítmény II. ütemének folytatásával, de már bővített tervezési programmal, több sportág felvonultatásával. Így a következő tervezési feladatra kellett a tervezőnek vázlattervet készítenie: a Meglévő futókör 8 pályásra bővítése, labdarúgó pálya telken belüli elmozgatása a Kinizsi utca irányába, Kinizsi utca irányába plusz parkolóhelyek létesítése autóbusz bejárattal, lab47


Mint már említettük, a Bálint Márton Általános Iskola és Törökbálinti Sportközpont építési engedélye tartalmazta a II. ütemet is, mely labdarúgó pályát és atlétikai pályát is tartalmazott lelátóval, egyéb kiszolgáló helyiségekkel. A Képviselő-testület 2014 év elején hozta meg 26/2014. (I.30.) ÖK határozatát, mely alapján kétféle tervezési munkára bíztuk meg az épület tervezőjét. Az egyik feladat volt a belső udvaron ~ 120 – 150 m2 vízfelületű, ~ 90 – 100 cm mélységű kültéri élménymedence, és uszodatérben egy 6-8 fő befogadására alkalmas jakuzzi létesítésének tervezése, valamint az építéshez szükséges építési engedélyezési, valamint vízjogi létesítési engedélyek megszerzése, mindez azért, hogy a látogatók köre több szolgáltatást tudjon igénybe venni, a létesítmény bevétele növekedjen. A tervek elkészültek, röviden ismertetve az alábbiak készülnek majd el: kültéren egy íves kialakítású, az épület hossztengelyével párhuzamos hossztengelyű élménymedence. A területet az uszodatérből és a II. ütemmel készülő strand öltözői felől is meg lehet közelíteni. A terület burkolt felületű, a könnyebb tisztíthatóság és napozóágyak elhelyezése miatt. A vízbe két zuhanyzó mellett lábmosón keresztül lehet bejutni. A víz 1/3 felülete sekélyebb a kisgyermek pancsolás miatt, míg a további 2/3 része mélyebb. A nagyobb rész szélén ülőfelület készül. A kért jakuzzi a medencetérben kapott helyet. A kapcsolódó öltöző egység az uszodatér mellett található. Megvalósítására 2015 tavaszán lehet számítani.

darúgó pálya lelátói alatt az uszodai funkcióhoz tartozóan plusz öltözőhelyiségek és szauna tér kialakítása ~160 sportoló/használó részére, vívóterem és kapcsolódó kiszolgálóhelyiségek létesítése ~10 pást és 120 sportoló részére.

A terv – a hivatkozott határozat és erre a feladatra kötött tervezési szerződés alapján – vázlatterv, melyet a Képviselő-testület 2014. július 21-én elfogadott. A vázlattervet több alkalommal egyeztettük, a létesítményben megjelenő sportágak szövetségeinek bevonásával is. Így tárgyalás zajlott a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, a Magyar Vívó Szövetséggel, a Magyar Judo Szövetséggel, a Magyar Atlétikai Szövetséggel, a Magyar Röplabda Szövetséggel és nem utolsó sorban a Nemzeti Sportközpontokkal. A tárgyalásokra a megvalósítás finanszírozása miatt volt szükség, ugyanakkor a képviseletben eljárók műszaki elképzeléseiket is megfogalmazták. A bemutatott terv tehát az összes érintettel folytatott műszaki egyeztetés eredménye.


A terv rövid ismertetése: Az épületben helyet kapott 10 vívó pást, judo terem, műfüves focipálya, 6 futókör, ami 8-ra bővíthető, 586 fős lelátó, a sportágaknak megfelelő számú öltözők, vizes helyiségek, további VIP öltözők, raktárak, irodák, orvosi szoba, vendégmosdók, büfé, közvetítő helyiség, pénztárak, akadálymentes helyiségek stb.

48

A Képviselő-testület említett júliusi döntése szerint kockázatelemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmányt rendelünk meg azért, hogy a becsléseknél pontosabb számadatok alapján tudjon a Képviselő-testület a teljes, vagy részleges megvalósításról dönteni. 3.4.2

Csapadékvíz-elvezetés

Az épülő M0 autópálya elégtelen csapadékvíz elvezetése miatt a 2010-es és 2011-es nagy esőzések alkalmával is temérdek kár keletkezett Városunkban, és a magánerős megoldások az Önkormányzat is több tízmillió forintot fordított a helyreállításra. Ezért is tartjuk fontos eredménynek, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-nél (NIF Zrt.) több mint egy évig tartó küzdelem után elértük azt, hogy az M0 autópálya bővítése miatt keletkező többletvizek fogadására a csapadékvíz elvezetési rendszerbe beavatkozás történjen a pályához közeli szakaszon, valamint a Hosszúréti-patak törökbálinti mellékágán az M0 és az M7 közé eső szakaszán a Károlyi Mihály utca mögött száraz záportározó készüljön, mindez a NIF Zrt. költségén. A kivitelezési munkákat várhatóan 2014 őszén meg lehet kezdeni, amint a vízjogi létesítési engedély kiadása és a kivitelező közbeszerzési eljárásban történő kiválasztása megtörténik. Többek között a TTC pálya és Rudák telep irányából érkező csapadékvíz megfelelő elvezetése érdekében készíttettük el terveket, majd azok a vállalkozási szerződést is megkötöttük a Szabadság téren zárt csapadékcsatorna építése tárgyban. A beruházás költsége közel 28,5 millió Ft. A munkálatok augusztusban elkezdődtek, de előre nem látható okokból félbe kellett szakítani a kivitelezést a terepszint alatt váratlanul előkerülő közművezetékek miatt. 3.4.3 Az M0-M7 csomópont átalakíttatása

2010. év előtti annak az előkészítő munkának az indítása, mely eredményeképp a NIF Zrt. saját beruházásban az Érdi úton két körforgalmat épít meg, lehetővé téve az autópályákra már itt a le- és felhajtást. A kivitelezést követően megszűnik majd a jelenleg Városunkat terhelő, Érd irányából Budapest felé közlekedők okozta forgalom és ezzel a környezetet érő számos szennyezés is. Az Önkormányzat közel 60,34 millió forintot fordított az előkészületi munkákra (terveztetés, régészeti kutatás stb.), mely összeg teljes finanszírozására megküldtük az igénylésünket a NIF Zrt -nek a köztünk a Törökbálint, M0-M7 autópálya csomópont és a 8103. jelű út közötti új Budapest irányú kapcsolatok tárgyban létrejött Együttműködési Megállapodás alapján. Ugyancsak számos egyeztetésnek köszönhetően elértük azt is, hogy a projekt kapcsán a tervezett felhajtótól (a Csalogány tanyával szemben) a Szent István utcáig az Érdi út melletti csapadékvíz elvezető rendszer és zárt csapadékcsatorna is korrigálásra kerüljön. A kivitelezésre – a földmunkákat illetően – 2014 őszétől lehet számítani. 3.4.4 Egyéb közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések

M0 autóút bal pálya bővítése Ugyancsak a NIF Zrt. megbízásából indult meg a Várost részben érintő, M0 autóút bal pálya bővítése (befejezése) az M1 autópályáig. A kivitelező a vele folyatott egyeztetéseken bemutatta az ideiglenes forgalomtechnikai terveket, melyen jól láthattuk, hogy több utcát is igénybe kívántak volna venni terelőútként. Ez elől határozot-

tan elzárkóztunk, és csak az Őrház utcának a használatát engedélyeztük akkor, ha a korábban már elkészíttetett tervek szerint a kétirányúvá tételt és felújítást is vállalja elkészíteni.

Bartók Béla utca – Baross Gábor utca csomópontjának rendezése A Képviselő-testület 372/2013.(XI.14.) ÖK, majd a 233/2014.(VI.26.) ÖK határozatai nyomán elkészíttettük az útépítési terveket a Bartók Béla utca – Baross Gábor utca csomópontban kiskorrekció és parkoló építésre. A tervekre megkaptuk az építési engedélyeket. A munkaterületet a kivitelezőnek 2014. szeptember 30-án adtuk át, az ideiglenes forgalomtechnikai tervek alapján a felvonulás és a munkaterület elfoglalása szakaszosan történik, a munkákat 2014. október 31-ig kell befejezni. A változás a kőkereszt emlékmű körül a Bartók Béla utca – Baross Gábor utca és a CBA melletti szerviz úton közlekedőket érinti első sorban.

A lényeges változások a következők lesznek:  a Bartók Béla utca és Baross Gábor utca csatlakozásánál a bal oldal ívkorrekciója, ez által a balra kanyarodás miatt a fordulás könnyebb lesz,  a Bartók Béla utca és Baross Gábor utca csatlakozásánál a jobb oldal ívkorrekciója, itt a szegély mellett az útburkolatból visszabontásra kerül egy kis rész, zöld felületet alakítunk ki,  a Bartók Béla utcában a Lottózóval szemben az átkötő szervizút lezárása történik, itt négy darab 45°-os parkoló készül,  a parkolók és a CBA gazdasági bejárata között zöld felület rendezés történik, a parkban további növények kerülnek. Az imént leírt munkákkal egyidejűleg a Walla óvoda előtti jelenleg murva szórású közel 170 m2-es parkoló térkő burkolatot kap.

Körforgalom a Szent István utca – Baross Gábor utca – Kazinczy Ferenc utca csomópontban Törökbálint Város Önkormányzata megbízásából az elmúlt években több alkalommal került sor a Szent István utca – Baross Gábor utca – Kazinczy Ferenc utca csomópontban körforgalom tervezésére, de a helyi adottságok – a Harangláb, Szent István szobor, Harangláb Söröző előtti parkoló – elhelyezkedése miatt a nagy átmérőjű, kompakt körforgalom kialakítása nem volt lehetséges. A csomópontban a balesetveszélyes, beláthatatlan szakasz megszüntetése végett további egyeztetéseket folyattunk, amelynek eredményeképpen lehetővé válik a több településen már sikeresen alkalmazott, speciális, kis helyigényű, 10,00 m sugarú mini körforgalom kialakítása. A mini körforgalmú csomópont létesítésének előnyei, hogy egyértelmű forgalomszabályozás mellett nő a forgalombiztonság, így csökkenthetők a balesetveszélyes helyzetek, 51


A Bartók Béla utca továbbra is egyirányú marad, ám a CBA áruház mögött a Posta felé történő balra kanyarodás lehetősége megszűnik, itt parkolók alakulnak ki, valamint a park területe növekszik majd.

szabályozhatók az elsőbbségi viszonyok, a gyalogos átkelőhelyek kijelölésével a gyalogosforgalom átvezetése is biztonságossá válik. Sajátossága, hogy a burkolatból kissé kiemelkedő, épített középsziget járható burkolattal alakítható ki, így az autóbuszok, illetve tehergépjárművek közlekedése a kisebb íveken is biztosított. A körforgalom tervezésekor fontos szempont volt, hogy a Kazinczy Ferenc utca – Baross Gábor utca kereszteződésénél a meglévő, balesetveszélyes járda-, valamint rámpaszakaszokat szabályos, a gyalogosok biztonságos közlekedésének megfelelően alakítsuk ki. Arra törekedtünk, hogy a körforgalom akadálymentesített járdákkal körüljárható legyen, különös tekintettel a gyalogos átkelőhelyek könnyebb megközelíthetőségére. A Harangláb Söröző körül a járda felújítása, valamint az előtte lévő parkoló átépítése, és így megfelelő számú férőhely kialakítása lesz szükséges. A rendezvények megtartására is alkalmas Szent István szobor körüli terület a járdáig rendezett térkő burkolattal és kertészeti szempontból optimális zöldterülettel kerül majd kialakításra. A terv kidolgozása során törekedni kell arra, hogy a kis teret minimális fakivágás mellett esztétikus, a városképnek megfelelő zöldfelületekkel rendezzük.


A szobor mögött a Szent István utca 14 – 20. szám előtt az ingatlanok gépjárművel történő megközelíthetőségét, a gépjárművek megfordulását is biztosítja a térkő burkolat. A Harangláb körüli szintkülönbséget támfal beiktatásával hidaljuk át, a zöldterületet itt is szakszerű kertészeti módszerek alkalmazásával tervezzük átalakítani. A nyomvonal kialakítása során a becsatlakozó ágak mellett igyekeztünk zöldfelületeket biztosítani, ahová kertészeti terv szerint lesznek kiültetve a cserjék és virágok A mini körforgalom létesítéséhez elengedhetetlenül szükséges közműkiváltások, áthelyezések, valamint a kijelölt gyalogos átkelőhelyek kiemelt megvilágításainak tervezésére a tervjóváhagyást követően kerül sor. A csapadékvíz elvezetésére zárt csapadékvíz csatornát tervezünk. A létesítmény megvalósításához építési engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges. Engedélyezési terv szintű kidolgozása és jóváhagyatása folyamatban van. Ennek során a Magyar Közút Nzrt, mint a 8103 jelű főközlekedési út kezelője, illetve a tömegközlekedési szolgáltatók, a Budapesti Közlekedési Központ, és a VOLÁNBUSZ Zrt. a tervet elfogadták, és előzetes hozzájárulásaikat megadták.

52

4 TELEPÜLÉSRENDEZÉS 4.1 A VÁROS TELEPÜLÉS-RENDEZÉSI TERVEINEK HELYZETE

Ezt követően a településrendezési tervek felülvizsgálata megtorpant, melynek egyik oka a Tó - Park területére vonatkozó szabályozási módosítás folyamatának megszakadása, majd a hatályos szabályozás Alkotmánybíróság általi hatályon kívül helyezése, illetve a Tükörhegy IV. terület korábbi szabályozása nyomán kialakult helyzet volt. A településszerkezeti tervmódosítás (TSZT) 2. munkaközi egyeztetési dokumentációját a képviselők a 2011. szeptemberi, illetve 2012. márciusi informális ülésen ismerték meg, majd 2012. májusi testületi ülésen tárgyalták. 2012. októberi rendkívüli testületi ülésen a településszerkezeti tervmódosítás (TSZT) 3. munkaközi- és a helyi építési szabályzat (HÉSZ) 2. egyeztetési dokumentációja együtt került bemutatásra. A Képviselő-testület a szükséges módosítások és javítások átvezetésével a Településszerkezeti Terv módosítás tervezetét társadalmi egyeztetésre alkalmasnak találta. Mivel a régóta tartó tervezési folyamat lezárásaként az Önkormányzat, hosszútávon használható tervanyagot kívánt elkészíttetni, ezért úgy döntött, hogy a folyamatban lévő munkát a 2013. január 1. utáni jogszabályi változásoknak megfelelően kell elkészíteni, egyeztetni és jóváhagyni. Ezért 2013 áprilisában a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 37.§-a szerinti előzetes tájékoztató megküldésével a megváltozott törvényi- és jogszabályi keretek között újraindult a Törökbálint Város teljes közigazgatási területére vonatkozó településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat készítésével kapcsolatos véleményeztetési eljárás a településfejlesztési koncepcióról és az integrált településfejlesztési stratégiáról. A Képviselő-testület 2013. júniusi ülésén tárgyalta az előzetes tájékoztatás, illetve partnerségi egyeztetés kapcsán beérkezett véleményeket és 225/2013. (VI. 27.) ÖK határozatával lezárta az előzetes tájékoztatási szakaszt. Ezt követően a 2013. novemberi rendkívüli ülésén, majd 2014. januári ülésén tárgyalta a településrendezési eszközök munkaközi dokumentációit. Az elmúlt időszak egyeztetései egyes részterületek és a szomszédos településeket érintő nyitott kérdések tisztázását szolgálták. Az egyeztetések eredménye, valamint az időközben elfogadott új szabályozás (Tükörhegy IV.) és tanulmányterv (Tó-Park területe) anyaga beépült a dokumentációkba. 2014. július végén a településrendezési eszközök véleményezési dokumentációját a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38.§ előírása szerint kiküldtük államigazgatási véleményezésre, illetve partnerségi egyeztetésre (2014. augusztus 1. – 31. között). A partnerségi egyeztetés véleményezési szakaszában a lakos53


A Képviselő testület 163/2008. (V.29.) ÖK számú határozatában döntött Törökbálint teljes közigazgatási területére vonatkozó településrendezési tervek felülvizsgálatáról és módosításáról. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9.§ (2) bekezdése szerinti előzetes véleménykérésre 2008. év végén került sor. Hosszas előkészítés és egyeztetés után a tervezést megalapozó településfejlesztési koncepciót Törökbálint Képviselő-testülete a 60/2010. (II.25.) ÖK. határozatával hagyta jóvá. A településszerkezeti tervmódosítás (TSZT) első munkaközi egyeztetési anyagát a Képviselő-testület 2010. júniusi testületi ülésén tárgyalta és a 225/2010.(VI.24.) ÖK számú határozatban rögzítette észrevételeit. 2010 novemberére elkészült a településszerkezeti tervmódosítás második, valamint a helyi építési szabályzat, illetve a szabályozási tervmódosítás első munkaközi egyeztetési dokumentációja.

ság, a civilszervezetek, az érdekképviseletek, a gazdálkodó szervezetek, az egyházak ismertethették javaslataikat, a tervezettel kapcsolatos észrevételeiket, kérdéseiket. A hivatalos honlapon biztosított felület lehetőséget adott a vélemények fogadására, illetve a felmerülő kérdések megválaszolására.

4.2 A

TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETRE KÉSZÜLŐ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEK KIVONATOS TARTALMÁNAK ISMERTETÉSE

A településrendezési tervek felülvizsgálatát a jogszabályi előírásoknak és változásoknak való megfeleltetés, a hatályos településrendezési eszközök korszerűsítése, a nagy menynyiségű előzménytervek összedolgozása, valamint néhány új módosítási elképzelés tervbe illesztése tette szükségessé. A helyi építési szabályzat és szabályozási terv kidolgozásának alapvető célja a joghatályos előzménytervek összedolgozása, egységes új HÉSZ kialakítása, továbbá az övezeti rendszer egyszerűsítése, átfogó korszerűsítése volt a 2013. január 1. utáni jogi állapotnak megfelelően.


A teljes közigazgatási területre készülő településrendezési tervek tartalmának rövid ismertetése: 1.

A dokumentáció az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) terület-felhasználási jelölésekre vonatkozó melléklete szerinti kötelező új jelöléseket, fogalmakat alkalmazza, valamint követi az egyéb jogszabályi változásokat.

2.

Átvezetésre kerültek a részterületekre jóváhagyott településrendezési tervek alapján a terület-felhasználási, szerkezeti, övezeti változtatások, illetve a nagysebességű vasútvonal nyomvonala, a Hegyeshalmi vonalkorrekció.

3.

A terület-felhasználás tervezett változásai: 

    



54

Kertvárosi lakóterületté minősül át a József-hegyen a Fácán utca mentén található hétvégi házas üdülőterület, a Walla-kilátó, a Téglagyár utca, az Árpád utca, a Forrás utca környezete, valamint a Tükörhegy IV. korábbi településközpont vegyes területének nagy része. Településközpont vegyes terület lesz a Munkácsy Mihály utca a Szabadság tér környezetében, illetve a Bajcsy-Zsilinszky utca mentén elhelyezkedő néhány ingatlan az M7 autópálya környezetében és az Árpád-köz mentén. Különleges jelentős zöldfelületet igénylő intézményi terület-felhasználást javasol a településszerkezeti terv tervezete a Köles-dűlő kereskedelmi szolgáltató gazdasági területének Pannon úttal határos részén. A temető területét és bővítési helyszükségletét különleges beépítésre nem szánt temetőterületként jelzi a terv. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület-felhasználásba került a Budaörsiszennyvíztisztító környezetében található terület. A kialakult, meglévő állapot elismeréseként hétvégi házas üdülőterület besorolású lesz a Felsővölgyi út mellett található volt zártkerti ingatlanok területe. 2014 júliusában területrendezési hatósági eljárás keretében az Állami Főépítész megadta a térségi terület-felhasználási engedélyét az átminősítéshez. A Szarvasmező területe és a Méhecske utca környezete a lakosság kérésének megfelelően visszakerül mezőgazdasági terület-felhasználásba.

 



Az új jogszabályi keretek, normatívák figyelembevételével módosul a mezőgazdasági területek szabályozása. Új erdőterületek kerülnek kijelölésre a Levendulás, a Róka-hegy, a Kerekdomb, valamint a diósdi és érdi határ közelében. A megnövekedett csapadékvíz mennyiség elvezetéséből adódó problémák kezelésére a tervek új vízgazdálkodási területeket jelölnek a Hosszúréti-patak Dulácska major felé eső ágán, valamint a tervezett pistályi víztározó területén. A Tó-Park területére készült tanulmányterv tárgyalása során kialakult területfelhasználási és szabályozási koncepció beépült a dokumentációba.

Gazdasági területek Törökbálinton 4.

Tervezett új közlekedéshálózati elemek:  Az Érd felől érkező forgalom csökkentésére az M0-M7 csomópont le- és felhajtó ágainak engedélyeztetése folyamatban van.  Új útszakasz létesítésének javaslata a településszerkezeti terven az Érd, Iparos utca és az SCB között az Ida-major környezetében, a Téglagyárnál tömbáttöréssel tervezett új út, a Raktárvárosi utat és a Veréb utcát összekötő, Pistály megközelítését megkönnyítő gyűjtőút.  A terveken megjelenik a vasúti pálya mentén tervezett elővárosi vasút (vagy metró) nyomvonal, valamint a kerékpárút koncepciója.  Budaörs határa mentén (Szilvás) haladó tehermentesítő út.  Raktárvárosi út 2x2 sávosra való bővítése.  A Tó-Park területét feltáró úthálózat.  Az intermodális központ a Régivasút-sor területére került.  Tükörhegy IV. és a Depo határán haladó, a korábbi iparvágány területén tervezett tehermentesítő út.

55




4.3 A SZABÁLYOZÁSI TERVEK HELYZETE 4.3.1

Elfogadott szabályozási tervek

elfogadott szabályozási tervek

2010 Szabadházi-hegy I. ütem

11/2010. (IV.26.) Ör.

Szabadházi-hegy I. ütem módosítása

13/2010. (V.28.) Ör.

Anna-hegyi pihenő melletti terület

17/2010. (VI.25.) Ör.


2011 Pistály üdülőterületté alakításáról készült tanulmányterv

2011. május

Égett-völgy szabályozási terv módosítás

28/2011. (IX.30.) Ör.

2012 Erdő út - Hegyalja út területére vonatkozó 24/2012. (V. 25.) Ör. módosítás A volt Mechanikai Művek területére vo- 35/2012. (X.15.) Ör. natkozó módosítás 2013 Budaörsi szennyvíztisztító környezete 2014 Tükörhegy IV. terület

4.3.2

Tárgyalás alatt álló (hatályon kívül helyezett) szabályozási tervek

A Tó-Park területére készült szabályozási tervet a Képviselő-testület 11/2007. (IV.27.) és azt módosító 15/2007.(V.25.) Ör rendelettel fogadta el. 2011. június 23. keltezésű határozatában az Alkotmánybíróság eljárási hiba miatt a szabályozási tervet 2011. december 31. napjával megsemmisítette. A terv pótlására tárgyalások kezdődtek a terület tulajdonosával. A Képviselő-testület 237/2012. (IX. 6.) ÖK határozatában támogatta a korábbi kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezeti besorolás alkalmazása helyett a különleges intézményi terület-felhasználással kapcsolatos elképzelés megvizsgálását, melynek előnye az elhelyezhető funkciók környezetbarát jellege, a zöldfelületi arány megnövekedése. A Képviselő-testület 292/2013. (IX. 19.) ÖK határozatában a telepítési tanulmányterv és beépítési terv készítéséről döntött a Tó Park területére vonatkozó szabályozás pótlásának, illetve a településrendezési szerződés előkészítésének elősegítésé56

re. A tanulmányterv az építménymagasság csökkentésére, a zöldfelületi arány növelésére, a parkolók terepszint alatti elhelyezésére, az elhelyezhető lakásszám minimalizálására vonatkozó szabályozási javaslattal zárult. 4.3.3

 

Lezáratlan (folyamatban lévő) szabályozási tervek

Szabadházi-hegy II. ütem Régivasút-sor területe

Törökbálint építészeti értékeinek megőrzése, bemutatása, fejlesztése hagyományőrzés, identitástudat és településképi szempontból is fontos feladat. Megfelelő értékvédelmi intézkedések (helyi védelem, helyi építési szabályzat, településképi véleményezés) együttes alkalmazásával válhat fenntarthatóvá és megfelelően fejleszthetővé a Város egyedi építészeti öröksége, településképe. A korábbi helyi értékvédelmi rendelet (36/2008.(X. 14.) ÖK) elfogadása óta eltelt időszak jogszabályi és hatályos jogalkotási előírásainak változása a rendelet hatályon kívül helyezését és új rendelet alkotását tették szükségessé. A 124/2014. (IV. 28.) ÖK számú új helyi értékvédelmi rendelet mellékletében a helyi védettség alatt álló épületek, építmények köre kibővült. A helyi védettség alatt álló épületek felújításának támogatására 2011.óta a Képviselő-testület a költségvetésben évente 2,5 millió forintot biztosít. 2011-ben az Önkormányzat támogatta Volf György szülőházának (Szent István utca 26.) felújítását, a tetőszerkezet javítását, újra cserepezését, az utcai homlokzat rendbehozatalát, színezését. 2012-ben a Szent István utca 3. szám alatti (volt Temetkezési Egylet) épület utcai homlokzatának és melléképületének felújítása részesült támogatásban, valamint a Munkácsy Mihály utca 93. alatti tornácos ház. A Munkácsy M. utcai épület tornácának felújítása, az elbontott oszlopok és tornác bejárat pótlása 2014-ben valósult meg. 2013-ban újult meg a Kegyeleti park és a Walla-kripta az Önkormányzat támogatásával, a Városszépítő Egyesület áldozatos munkájával. A Zimándy Ignác téren parkolóhelyek készültek és az itt álló szobor talapzatra új Boldogságos Szűz Mária szobor került. Szintén az Önkormányzat támogatásával és a Városszépítő Egyesület közreműködésével készült a CBA mellett álló kőkereszt restaurálása és áthelyezése a Bartók Béla utcaBaross utca kereszteződésébe.

57


4.4 HELYI ÉRTÉKVÉDELEM


Walla kripta A helyi értékvédelmi keretből támogatta az Önkormányzat a Szabadság téri volt HÉV végállomás épületének felújítását. Az építkezés 2014. elején kezdődött és őszre várható az új vendéglátóhely megnyitása. A Képviselő-testület júniusi ülésén a Munkácsy Mihály utca 103. szám alatti, faragott tornácos ház homlokzatának felújítását szavazta meg, a munkálatok ősszel kezdődnek.

4.5 TERVTANÁCS MŰKÖDÉSE A helyi építészeti tervtanács feladata Törökbálint épített környezetének alakítása, a tervszerű városfejlesztés követelményeinek érvényre juttatása, a városkép esztétikus kialakításának elősegítése érdekében a jelentősebb építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és megfelelő színvonalának vizsgálata. Tervtanács kötelesek az építési engedélyhez kötött újonnan létesülő, 500 m2 összes szintterületet meghaladó, a kiemelt jelentőségű (helyi védettségű vagy védett területen található) és az Önkormányzat beruházásában készülő épület építésére, bővítésére, átalakítására, fennmaradására vonatkozó építészetiműszaki tervek, a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó elképzelések, továbbá a tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárással érintett tervek. A Tervtanács működésére vonatkozó szabályokat a 11/2013. (II.25.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza. Törökbálint Város Önkormányzata Helyi Építészeti-műszaki Tervtanácsának tagjai:  Keller Ferenc, Ybl-díjas építész  Lukács István, Ybl-díjas építész  Asztalos Zoltán, törökbálinti építész  Murányi Zsolt törökbálinti építész  Egervári József törökbálinti építész  Kerecsényi Zsuzsa törökbálinti vezető építész  Nánay Éva, Törökbálint korábbi főépítésze 58

 

dr. Mátéffy Anna, Budajenő főépítésze Krikovszky Péter, Zugló korábbi főépítésze

Tervtanács üléseinek száma Év

tervtanácsi ülések száma

2011

5

2012

1

2013

6

2014*

6

Településképi véleményezési eljárások száma Év

Ajánlott/db

Nem ajánlott/db

Összesen/db

2013

17

3

20

2014*

21

7

28

*2014. szeptember 30-ig

4.6 TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS Törökbálint közigazgatási területén, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött, a 10/2013. (II.25.) Ör önkormányzati rendeletben (továbbiakban R.) felsorolt építési tevékenységek esetében, a településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni  mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek esetében a helyi építési szabályzat vagy egyéb helyi rendelet a Helyi Tervtanács szakmai véleményének kikérését írja elő,  a Törökbálint településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt jelentőségű, a rendelet. 1. mellékletben meghatározott utcái és közterei mentén lévő ingatlanokon tervezett, építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek  építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészetiműszaki tervekkel kapcsolatban, amennyiben annak tartalma a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott építési tevékenységek körét érinti, továbbá ha a homlokzat pasztellszínektől eltérő színezésű. A településképi véleményezési eljárás szabályait a 10/2013 (II.25.) Ör számú önkormányzati rendelet tartalmazza. 59


*2014. szeptember 30-ig

5 KÖZMŰELLÁTOTTSÁG 5.1 VÍZIKÖZMŰVEK HELYZETE Törökbálinton a víziközművek üzemeltetését az ÉTV Kft. végzi. Az elmúlt 4 évben jelentős előrelépést jelentett, hogy a bérleti- és alapdíjakból megvalósuló beruházások egységes eljárásrendje elfogadásra került, így hatékonyabban és költségtakarékosan történik a fejlesztési és felújítási munkák elvégzése. Ennek eredményeként a Vízügyi Építési Alapban mintegy 80 millió Ft tartalék képződött. 5.1.1

Vezetékes ivóvíz-ellátás és szennyvízelvezetés

Az üzemeltető által elvégzett feladatokat a következőkben soroljuk fel:


ÉTV által a ciklusban elvégzett feladatok

2010 Az ivóvízhálózaton elkezdődtek a zónamérések a hálózati veszteségek csökkentése érdekében. A szennyvíztisztító telep fejlesztésére vízjogi létesítési engedélyezési terv készült. Felújításra került a végátemelő vezérlőrendszere, amely frekvenciaváltó segítségével energiatakarékos üzemelést tesz lehetővé. További 3 db átemelőt (Patak utca, Nyírfa utca, Vasút utca) beillesztése történt meg a távfelügyeleti rendszerbe, lehetővé vált működésük nyomon követése a tisztítótelepi központból. Szennyvíztisztító telepen energiatakarékos fúvószabályozás került kiépítésre. Üzembe állításra került a szennyvíztisztító telep 40 m3-es átmeneti iszaptároló tartálya. Megépült a Téglagyár utcai gravitációs vezeték kiváltása (110 fm), amely azért vált szükségessé, mert a használatban lévő vezeték egy hozzáférhetetlen magánterületen húzódott. 2011 A klórozás lehetőségének kialakítása a település két ivóvíz betáplálási pontja közül (Virágtanyai medence, Diósd Kőbánya u. medence) a Diósd, Kőbánya u.-i medencénél valósult meg. Az 1000 m³-es medencénél egy teljesen automatikus klórozó berendezés épült klórgáz adagolással, mely a Törökbálint-Budaörs-Biatorbágy felé menő távvezeték fertőtlenítésére alkalmas. A szennyvíztisztító telep bővítésére márciusban vízjogi létesítési engedély adott ki a Vízügyi Hatóság. A település összes ingatlanán megtörtént a csapadék-elvezetés ellenőrzése. Erre az esőzések során megnövekedett, a szennyvíztisztító telepre befolyó szennyvíz mennyisége miatt volt szükség.

60


2012 A Szent István úton 120 fm ivóvíz vezeték cseréje készült el.

A település összes ingatlanán ismételten megtörtént a csapadék-elvezetés ellenőrzése. Az ellenőrzés újra szükségessé vált, mert az esőzések továbbra is jelentősen megnövekedett szennyvízmennyiséggel terhelték a szennyvíztisztító telepet. A törökbálinti szennyvíz üzemegységre 1db IVECO DAILY 70C21L jelű 3 m3-es kombi célgép került beszerzése. Elkészült a temető szennyvízbekötés I. üteme a Kápolna utca felől. Megtörtént a Károlyi M. úti szennyvízátemelő felújítása. Megépült a Fácán utcában az ivóvízvezeték és szennyvízcsatorna. 2013 Elkészült a Bálint Márton Általános és Középiskola Óvoda utcai épülete ivóvízbekötésének kivitelezése. Megkezdődött a tűzcsapcsere program a településen a hibás tűzcsapok egyidejű számának minimalizálása érdekében. Összesen 26 db tűzcsapot cserélt ki az üzemeltető ÉTV Kft.. Tanulmányterv készült a Pistály-Felső terület vízellátására. A szennyvíztisztító telep rekonstrukciójának próbaüzeme sikeresen befejeződött. 1 db Jung UFK 100/2 B5jelű szivattyú cseréje a Kertész utcai szennyvízátemelőben, valamint 1 db Jung UFK 100/2 B5 jelű hideg tartalék szivattyú beszerzése történt meg. Elkészült a Bálint Márton Általános és Középiskola Óvoda utcai épülete szennyvízbekötésének kivitelezése. Temető szennyvízbekötés II. üteme elkészült. A Flóra utca – Damjanich utca – Széchenyi tér egy szakaszán szennyvíz gravitációs vezeték cseréje elkészült. A Szőlő utcai szennyvízelvezető rendszer a 2013. év során megépült. Füstöléses csapadékvíz ellenőrzés által 2013. évben feltárásra kerültek azok a helyek, ahol nagyobb esőzések alkalmával csapadékvíz kerülhet az elválasztott rendszerű csatornába. 2014 év során a felmérés alapján megkezdődhet egyes pontokon azoknak a beavatkozásoknak az elvégzése, mely mentesítheti a szennyvízcsatornát az idegenvíz terheléstől. Legtöbb esetben a csapadékelvezető rendszer hiánya okozza a szennyvízcsatornák 61


Megtörtént a szennyvíztisztító telep felújítása: egyesített műtárgy építészete, gépészete (fúvó elemek cseréje), utóülepítőben a kotró felújítása, műtárgy aljának felújítása, elektromos felújítás (egyesített műtárgynál).

idegenvíz terhelését. Az év során feltárásra került egy búvó forrás becsatlakozási helye, amely a Tükörhegy egy csatornaszakaszának jelentős idegenvíz terhelését okozza.



2014 Pistály-Felső településrész vízellátása továbbtervezése. Törökbálinton a klórozás lehetőségének megvalósítása a Virágtanyai medencéknél telepített berendezéssel. Pistály-Felsőn a jelenlegi vízhasználatok kiszámlázása hatékonyságának növelésére javaslat kidolgozása. A víziközmű-fejlesztésre fordítható bevételek felhasználási szabályzatának kidolgozása. Folytatódik a tűzcsap (9 db tervezve) és tolózár (10 db tervezve) csere program Flóra-Kazinczy utak környezetében szennyvízcsatorna átépítése II. ütem. A szennyvíztisztító telep II. ütemű fejlesztésére javaslat kidolgozása. Az Árpád IV. szennyvízátemelőre vonatkozóan a tanulmányterv elkészült, megvalósítása a tervek végleges kidolgozása után az anyagi lehetőségek szerint várható. Az Árpád V. szennyvízátemelő és a József-hegyi nyomott rendszerű csatorna átalakítás későbbi ütemezést kapott. 5.1.2

A talajterhelési díj növekedésének hatása

A talajterhelési díj törvényi rendelkezés alapján tízszeresére nőtt, ezért azok az ingatlantulajdonosok, akik még nem kötöttek rá a meglévő szennyvízcsatornára, a korábbi, elviselhető díj-teherrel szemben akár többszázezer forint talajterhelési díjat kényszerültek fizetni. Az Önkormányzat rendeletben szabályozta a mentességeket, kedvezményeket és több mint egy évet biztosított a rákötések elvégzésére. Emellett kamatmentes kölcsönnel is támogatta a rászorulókat. Ennek eredményeként két év alatt mintegy 150 új bekötés létesült, mintegy 25 kölcsönszerződést kötöttek és az Önkormányzat 18 közterületi bekötés megépítését vállalta, amely meg is valósult. A szennyvízcsatorna bekötések a 2009.december 31-én meglevő 3724 bekötéshez képest a 2013.december 31-i állapot szerint 4044-re emelkedett. 5.1.3

Külterületek víziközmű ellátása

A külterületek víziközmű ellátásának forrásigénye meghaladja az Önkormányzat költségvetési lehetőségeit, így EU pályázati támogatásokra lenne szükség a gerincvezetékek kiépítéséhez. Az elmúlt évek gyakorlata az, hogy az ingatlantulajdonosok társulati vagy egyéb formában saját finanszírozásban építtetik meg az utcai közműveket. Ehhez az 62

Önkormányzat lehetőségeihez mérten nyújt támogatást pl. a tervezés megrendelésével, illetve kölcsönök biztosításával. Így épült meg a Fácán utcában a víz- és szennyvízvezeték, illetve a Szőlő utca egy szakaszán a szennyvízvezeték. 5.1.4

Csapadékvíz elvezetés helyzete

Törökbálint csapadékvíz elvezetési szempontból a Hosszúréti patak vízgyűjtő területéhez tartozik, mely vízgyűjtő területet a következő ábra szemlélteti. A vízgyűjtő terület nagysága 114 km².

Hosszúréti patak vízgyűjtő területe

63


Az Önkormányzat elkészíttette Törökbálint beépített belterülete csapadékvíz elvezetésének elvi vízjogi engedélyezési tervét. A terv tartalmazza a rész-vízgyűjtő területek lehatárolását, a lefolyási tényezők, csapadékintenzitások, mértékadó csapadékok meghatározását, értékeit, hidrológiai méretezését. A terv célja a Város csapadékvíz elvezetéssel és üzemeltetéssel érintett jelenleg beépített belterületére egy olyan átfogó koncepció létrehozása, amely alapján meghatározhatóak a beruházási feladatok, továbbá, hogy milyen műtárgyakat, hálózatot kell kiépíteni a befogadótól induló ütemezett megvalósítással a pénzügyi és egyéb feltételeknek megfelelően, milyen felújításokra van szükség. A településen a helyi adottságoknak megfelelően elsősorban a nyílt felszíni vízelvezetést célszerű megtartani, iletve kiépíteni (folyóka, földmedrű gyepesített vagy gyephézagos burkolatú nyílt árok, esetenként burkolt árok), de több helyen a városképet, a szűk beépítést figyelembe véve zárt szelvény alkalmazandó.

Az ábrából látható a Hosszúréti patak vízgyűjtő területének kistérségi jellege, hiszen Budapest XI. és XXII. kerület, Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és Budakeszi közigazgatási területét érinti. 5.1.1.1 A meglévő csapadékvíz elvezető rendszeren szükséges beavatkozások ismertetése

Törökbálint közigazgatási területén a megfelelő csapadékvíz elvezetés feltételeinek biztosítása elsősorban az Önkormányzat feladata. Az Önkormányzat tulajdonában vannak azok a közterületi csapadékvíz elvezető rendszerek, melyeken keresztül a Hosszúréti patak törökbálinti mellékágába, mint befogadóba jut a csapadékvíz. A település döntően nyílt árkos elvezetéssel rendelkezik. A Törökbálint Város belterületén felmért csapadékvíz kataszter aktuális adatai a következő táblázat tartalmazza.

A csapadékvíz kataszter adatai


Megnevezés

Mennyiség (db)

Hosszúság (km)

Rácsos áteresz

73

0.5

Iszapfogó

28

Áteresz

364

3.3

Árok

993

46.8

Beton árok

333

11.5

Föld árok

637

34.7

21

0.5

2

0.1

352

11.5

Gyeprácsos árok Takart árok Zárt cs Csatorna

Az utóbbi években tapasztalható nagy intenzitású csapadékok, szélsőségessé váló időjárási viszonyok hatására keletkezett károk rávilágítottak arra a helyzetre, hogy a meglévő csapadékvíz hálózat állapota nem megfelelő, és a csapadékvíz elvezetés biztonságosabbá tételéhez mind a lakosságnak, mind az Önkormányzatnak többet kell tennie. Az Önkormányzat komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy forrásokat szerezzen a legkritikusabb helyeken a felújítások elvégzésére. Ennek keretében több terv is elkészült 2012-ben:  1./ Hosszúréti patak zártszelvényű szakaszának felülvizsgálata (Munkácsy M. u. 71-Szabadság tér között) kiviteli terv,  2./ Hosszúréti patak Törökbálinti mellékága I. ütemű vízrendezési feladatainak összefoglaló tanulmányterve.

64

Eredmény, hogy a NIF a közbeszerzési eljárást kiírta a 2./ feladatra. Remélhetőleg 2013-2014-ben az MO bővítés beruházás keretében EU támogatással megépül egy záportározó az MO és M7 autópályák közötti területen, valamint a patakmeder felújítása az M7 autópályától a Munkácsy Mihály utcáig, továbbá lehetőség lesz újabb pályázatot nyerni a Munkácsy Mihály utcai zártszelvényű patak szakasz felújítására.

Hosszúréti patak Törökbálinti mellékága I. ütemű vízrendezési feladatai

A főgyűjtő patakon elvégzendő feladatok

Megvalósítás

1.

A befogadó Hosszúréti patak és a Szabadság téri zártVárosgondnokság végzi. szelvény közötti nyíltmedrű szakasz fenntartása.

2.

A 8103 j. úttól az M0-ig a meglévő meder nyíltmedrű Városgondnokság végzi. szakasz fenntartása.

3.

A Munkácsy Mihály utcai zártszelvény végponttól a Szent István u – Érdi úti csomópont közötti nyílt medrű szakasz mederrekonstrukciója, az Érdi út melletti nyílt árok MO-tól való átépítése nagyobb szelvényre és bevezetése a patakba.

4.

Állami forrás felhasznáA Munkácsy Mihály utcai zártszelvényű szakasz rekonst- lásával megvalósítandó, rukciója. pályáznunk kell 20142020. között.

MO-M7 le- felhajtó építésekor valósul meg az Érdi út feletti szakasz 2015-ben.

Az Önkormányzat által kezelt belterületi rész-vízgyűjtő területeken is több megoldandó feladat van. A prioritást az jelenti, hogy a befogadótól kiindulva kell a felújításokat, felbővítéseket elvégezni. A következőkben röviden összefoglaljuk a kérdéses területen megtett intézkedéseket:  A Szabadság tér alatt tervezett új 1,0 m átmérőjű csatorna a nyílt patakmeder és az Alsóerdősor utca felől érkező nyílt árok között építendő, mely befogadója mind a Kápolna utca, mind a Jázmin utca (Hegyalja u - Annahegy), mind az Alsóerdősor utca feletti vízgyűjtő területeknek. Az építendő új csatorna szakasz hossza 62 fm. A létesítési engedély alapján a kivitelező megkezdte a munkát, átmenetileg azonban fel kellett függeszteni a földfelszín alatt húzódó közművezeték miatt, melyet annak tulajdonosa az egyeztetés során nem jelzett.  2. A Tükörhegyen az Otelló utcai ideiglenes záportározó fogadja a Tükörhegy II. terület csapadékvizeit. A környező házak lakói folyamatosan kérik a záportározó megszüntetését, amely mellett egy játszóteret és egy kispályás focipályát alakítottak ki. Két megoldás lehetséges a záportározó felszámolására: lokális mélyponti helyzete miatt átemelővel csatlakoztatni a Nádasdy Tamás utca csapadékcsatorna végaknájába, vagy gravitációsan az alatta lévő 4354/3 hrsz. (ingatlanfejlesztő cég tulajdonú) magánterületen keresztül a meglévő csapadékcsatorná65


Rangsor





ba. A Tükörhegy IV. terülten a Bornemissza Gergely utca és a Depo között kialakított záportározó kapacitása megfelelő a Tükörhegy II. és IV. területeken keletkező csapadékvizek befogadására, azonban állapota leromlott, javításra, felújításra szorul. A záportározó mintegy 1900 m3-es tározó kapacitása végleges megoldást jelent az Otelló utcai ideiglenes záportározóba érkező csapadékvizek befogadására is. 3. 2013-ban eredményesen megépült a Kazinczy utca (M7 és Katona József utca közötti) szakaszán az úttest szintjénél 0,8-1,5 m-rel mélyebben fekvő ingatlanok előtti járda és vízelvezetés, mely jól vizsgázott a hétvégi csapadékos időben. A tervek elkészítését a Beruházási Iroda, a kivitelezést a Városgondnokság koordinálta. 4. az új iskola építése kapcsán 2013-ban a csapadékvíz Óvoda utca felé történő elvezetése megoldásra került a meglévő rossz állapotú rendszer felújításával.

Településünkön sok helyen probléma a meglévő burkolt árkok rossz állapota, amely javításra, felújításra szorul. Ezek a karbantartási, felújítási feladatok a Városgondnokság szervezésében történnek.


5.1.1.2 Törökbálint Város elvi vízjogi engedélyezési terve

Az Önkormányzat elkészítette Törökbálint beépített belterületi csapadékvíz elvezetésének elvi vízjogi engedélyezési tervét. A terv tartalmazza a rész-vízgyűjtő területek lehatárolását, a lefolyási tényezők, csapadékintenzitások, mértékadó csapadékok meghatározását, értékeit, hidrológiai méretezését. A terv célja a Város csapadékvíz elvezetéssel és üzemeltetéssel érintett jelenleg beépített belterületére egy olyan átfogó koncepció létrehozása, amely alapján meghatározhatóak az elvégzendő feladatok, és azok ütemezése, valamint várható költsége. A településen a helyi adottságoknak megfelelően elsősorban a nyílt felszíni vízelvezetést célszerű megtartani, illetve kiépíteni (folyóka, földmedrű gyepesített vagy gyephézagos burkolatú nyílt árok, esetenként burkolt árok), de több helyen - a városképet és a szűk beépítést figyelembe véve - zárt szelvény alkalmazandó. A tervet engedélyezésre benyújtottuk a Vízügyi Hatósághoz. 5.1.1.3 Törökbálint Város vízkárelhárítási stratégiája

Elkészült a Város egészére kiterjedő Vízkárelhárítási Stratégia, melyet a Képviselőtestület 2014. szeptember 25-i ülésén fogadott el. Ez tartalmazza Törökbálint vízkárelhárításának helyzetétét, a vízgyűjtő és a vízrendszer leírását, a jelenlegi állapot részletes elemzését, a befogadók állapotának értékelését, a belterületi vízelvezető rendszer állapotát, a kiemelten vízkárveszélyes helyek, településrészek meghatározását, a vízrendezési feladatok értékelését, megoldási javaslatokat. A stratégia alapján az év végéig Végrehajtási Intézkedési Terv készül, mely ütemezi az elvégzendő feladatokat.

5.2 ELEKTROMOS ENERGIA-ELLÁTÁS A település villamos-energia ellátásának szolgáltatója a Budapesti ELMŰ ZRt-hez tartozó Elmű Hálózati Kft. Az ellátás bázisa korábban kizárólag a Budaörsi 120/20 kV-os alállomás volt, amelyet az utóbbi években a Diósdi 120/20 kV-os alállomás, valamint a Biatorbágyi 120/20kV-os alállomás egészít ki, amelyek betáplálása az országos 120 kVos hálózatról biztosított. A Budaörsi alállomás és a Biatorbágyi alállomás betáplálása is 66

a Tatabánya Bánhida és Kaszásdülő alállomások között üzemelő, illetve a Diósdi alállomás a Dunamenti Hőerőmű és Albertfalva alállomás között üzemelő kétrendszerű 120 kV-os hálózatról létesített bekötéssel történik. Az alállomásokról induló 20 kV-os szabadvezeték hálózatok biztosítják a térség ellátását. A középfeszültségű hálózatok fűzik fel és táplálják a település fogyasztói transzformátor állomásait, amelyek jellemzően oszlopállomások. A település központjában és az újabban épített iparterületeken, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági, vállalkozási területeken a hálózat már földkábellel kivitelezve épült meg és azokon a területeken jellemzően nagyobb egységteljesítményű épített házas állomások üzemelnek. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A kisfeszültségű elosztásban az újabb ellátási körzetekben üzemel földkábel. A lazább beépítésű, családi házas övezetben és az üdülőterületeken a kisfeszültségű hálózat oszlopokra szerelten került kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában.

A településen a villamos-energia fogyasztók száma meghaladja a 7 ezret, azaz az ellátás 100%-osnak tekinthető. 5.2.1

Közvilágítás

A település közvilágítása szinte az egész településen a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejjel történik. Önálló közvilágítási lámpatest csak a főút mellett, valamint az új gazdasági-vállalkozási területeken üzemel. A közvilágítás általánosan a közlekedés biztonságát szolgálja. 2014. márciusáig a közvilágítási hálózat üzemeltetését az E-STAR Zrt. végezte Törökbálinton egy 10 éves ESCO szerződés keretében. 2014 áprilisától a feszültség szabályzó eszközök Törökbálint Város Önkormányzatának tulajdonába kerültek, az ebből fakadó megtakarítások haszonélvezője kizárólag a Város. Ettől az időponttól kezdve közbeszerzési eljárás alapján az ELMŰ-SZOLG Kft. vette át a közvilágítási hálózat üzemeltetését. Az elmúlt 4 év során jelentős hálózatfejlesztés nem történt, lakossági igények alapján hiányzó közvilágítási lámpatestek felszerelésére került sor évente 10-15 db mennyiségben. A fejlesztések a biztonságos közlekedés mellett a közbiztonság javítását is szolgálták.

5.3

FÖLDGÁZ-ELLÁTÁS

A település földgázellátásának szolgáltatója a TIGÁZ DSO Kft. Diósdi Kirendeltsége. A település gázellátásának bázisa a Nagytétényi-fennsíkon üzemelő MOL átadó állomás, amelyből egy NÁ 400- as méretű acél, 8 bar-os vezetéken keresztül táplálják be a település gázfogadó és gáznyomáscsökkentő állomásait. A településen a fogyasztók nagyobb hányadának ellátására két-két nyomásszabályozó állomás üzemel, amelyek közül az egyik körzeti, a másik nagyfogyasztói. A két körzeti nyomásszabályozó közül 67


2013-tól közbeszerzési eljárás keretén belül vásároljuk a villamos energiát. A megtakarítás mértéke a kommunális áram esetében mintegy 16,3 %, közvilágításnál 20 %.

az egyik a Kazinczy utcában, a másik a Bajcsy-Zsilinszky utca mellett üzemel. További nyomásszabályozó állomás üzemel a Tó Park mellett és a nyugati vállalkozói terület ellátására. A Bajcsy-Zsilinszky úti fogadó állomástól északi irányba Budaörs és az ISC felé halad tovább a 8 bar-os vezeték, valamint nyugati irányba az iparterület felé. A települést érintő szakaszát a továbbtervezés során – mint korlátozó tényező – figyelembe kell venni. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal épült ki, a kisnyomású gáz előállítása jellemzően telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A körzeti és a helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni.


Az elmúlt 4 évben a TIGÁZ beruházásában az alábbi utcákban épült középnyomású gázelosztó vezeték Törökbálinton az Anna-hegyen: 2012-ben a Virágos utcában, Árvácska utcában, a Rózsa sétányon és az Anna utcában; 2013-ban a Nárcisz utcában, Kertész utcában, Mályva utcában, Virág utcában, Kéknefelejcs utcában, Rózsa sétányon, Virágos utcában, Panoráma utcában, Pipacs utcában, Nap fény utcában, Levendula utcában, Viola utcában, Tátika utcában, Virágos sétányon, Dália utcában.

68

6 KÖZLEKEDÉS, FORGALMI REND 6.1 KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS 6.1.1

A közösségi közlekedés helyzetével foglalkozó munkacsoport működése

Törökbálint Város Önkormányzatának – miként az agglomeráció több hasonló helyzetben lévő településének is – a helyközi autóbusz-közlekedés szervezésére és szolgáltatásra a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) kötött szerződése 2013. április 30-ával lejárt. A Város vezetése időben felkészült erre a helyzetre, ezért a szakmai döntéselőkészítő munkára egy ad-hoc munkacsoportot hozott létre a 2012. január 26-ai testületi ülésen. A munkacsoport feladata a helyi és helyközi, illetve – a későbbi minisztériumi rendeletmódosítások miatt – az elővárosi közlekedés működésének és fenntarthatóságának vizsgálata.

Az első feladat az volt, hogy kerüljenek felmérésre a jövőt illető választási lehetőségek. Ilyen választási lehetőség a jelenlegi BKK-BKV szerződés meghosszabbítása, a buszvonalak leadása a minisztériumnak, alvállalkozói szerződés kiírása vagy saját közlekedési társaság megalapítása. A munkacsoport következő tevékenysége egy mindenre kiterjedő utasszámlálás lebonyolítása volt, a Törökbálinton közlekedő összes közlekedési járatra vonatkozóan. Ennek két célja volt: az utazási igények felmérésén (járatkihasználtság) felül a jegy és bérlet vásárlási hajlandóság felmérésére is kiterjedt. Az elkészült felmérés részletesen tartalmazza az utasok által használt jegyeket és bérleteket fajtánként. Az utasszámlálás további célja az új menetrendek elkészítésén felül nem titkoltan az is volt, hogy felmérjük a várható bevételeket. A harmadik nagyobb feladat – mely a Polgármesteri Hivatal apparátusát és a Városgondnokság munkatársait is megmozgatta – egy elektromos tesztbusz átmeneti üzemeltetése volt. A teszt egy szerencsés véletlen folytán kerülhetett megrendezésre Törökbálinton, mivel a költségvetések elkészítése érdekében dízel buszok beszerzése iránt érdeklődve merült fel az egyik forgalmazónál az elektromos buszok forgalomba állításának ötlete, és az egyik tesztbusz épp Európában „tartózkodott”. A teszt mindenekelőtt lehetőséget adott arra, hogy felmérjük, milyen költségvonzattal lehet – akár saját működtetéssel – egy minden tekintetben modern közlekedési hálózatot fenntartani. A negyedik feladat a 2014. április 1-jével beindított M4 metróhoz csatlakozó új járatrendszer véleményezése, a Város polgárai számára legkedvezőbb megoldásnak a BKKval történő elfogadtatása. 6.1.1.1 A munkacsoport alapvetései

Tevékenységének megkezdésekor a munkacsoport első feladata a 2013. május-júliustól érvényes új vonalhálózat és menetrend kidolgozása volt, melynek eredményeképpen három alternatíva körvonalazódott: 1.) egy jelenlegi hálózatra épülő új vonalhálózat; 2.) a járatok átszervezése oly módon, hogy a Szabadság térre kerüljön a végállomás; 3.) egy rendkívül gazdaságos vonalhálózat létrehozása, tisztán elektromos buszokkal.

69


A munkacsoport eddigi tevékenysége négy nagyobb szakaszra bontható, melyek között voltak, vannak időbeli átfedések, de e munkák egymástól mégis jól elkülöníthetőek.

Valamennyi koncepcióra vonatkozóan több alternatíva készült az új beszerzésű elektromos és használtan beszerzésre kerülő dízel buszok számára vonatkozó kombinációkat illetően. Fontos kiemelni, hogy a BKK és a Főváros vezetése is szándékát fejezte ki annak irányában, hogy az elektromos autóbuszok minél nagyobb darabszámban megjelenjenek Budapest utcáin is, így fontos tényező volt, hogy a BKK-t nem ellenségként, hanem nagyon szoros szövetséges partnerként tekintjük. 6.1.1.2 Várható anyagi vonzat

Akkori információink szerint a BKK-BKV szerződés fenntartása mellett várhatóan továbbra is 17 éves átlag életkorú járműveket kapunk, évi 300-350 millió forint körüli összegért cserébe. Más alvállalkozó esetén ettől némileg fiatalabb, 10 év körüli járműflottát kaphatunk, de nem sokkal olcsóbban, míg egy esetleges saját társaság megalapítása esetén, 140-150 millió forint alatt tarthatóak az Önkormányzatra eső közösségi közlekedési kiadások, vagyis éves szinten 50-60 millió forint megtakarítás érhető el.


A 2013. április végén lejárt BKK szerződés meghosszabbítása esetén arra kellett számítanunk, hogy jelentősen emelik az árakat, mert a korábbi szerződés megkötésekor a mai árszínvonalnál mintegy 50%-kal került kevesebbe a gázolaj, így arra számítottunk, hogy az áremelkedést minden bizonnyal érvényesíteni fogja a BKK az új szerződésnél 6.1.1.3 A hálózat átalakítása

Már korábban felmerült annak a lehetősége, hogy a buszvégállomás áthelyezésre kerüljön a Munkácsy Mihály utcából. Ennek megfelelően két új vonalhálózat került kidolgozásra. Az egyik esetében valamennyi törökbálinti buszjáratnak a végállomása a Szabadság térre kerül, míg a másik, úgynevezett minimum hálózat esetében pedig csak a helyi járatok végállomásoznának itt, míg a budapesti és budaörsi járatok a Kosztolányi Dezső téren és a Budaörs, lakótelep végállomásokon végállomásoznának, és Törökbálinton körjáratként közlekednének. A hálózat átalakítási terveket végül az M4 metró indítása kapcsán kellett véglegesítenünk. 6.1.2

Az M4 metró forgalomba állításával kapcsolatos változások

6.1.2.1 Előkészítő tárgyalások

A BKK Zrt. vezérigazgatója 2013. december 23-án kelt levelében tájékoztatta az Önkormányzatot a 4-es metró 2014 tavaszára tervezett beindításával kapcsolatos felszíni hálózatmódosítások tervezetéről és megküldte részünkre a Társadalmi Egyeztetés anyagát. A részletes terveket a BKK Zrt. honlapján az utasok számára is meghirdették véleményezés céljából. A társadalmi egyeztetés keretében az Önkormányzatunk észrevételeit is kérték 2014. január 19-i határidővel. Tekintettel arra, hogy a testületi ülésre 2014. január 30-án került csak sor, az Önkormányzat észrevételeinek megküldésére rendelkezésre álló határidő január 31-re történő módosítását kértük. Ezzel egyidejűleg honlapunkon közzétettünk egy felhívást, melyben kértük a lakosokat, hogy észrevételeiket 2014. január 21-ig küldjék meg részünkre. 2014. január 20-án egyeztetést folytattunk a BKK képviselőivel, melyen ismertettük a közösségi közlekedés kérdéseivel foglalkozó munkacsoport január 14-i ülésén megfogalmazott javaslatokat. A munkacsoport a következő javaslatokat fogalmazta meg: 70











88-as viszonylat tekintetében egyhangúan támogatta a BKK javaslatát, azzal kiegészítve, hogy a buszok a Bartók Béla utca helyett a Géza fejedelem utcán át közlekedjenek a Harangláb felé. A munkacsoport egyhangúan támogatta azon javaslatot, hogy az akkori és az új 140-es viszonylatot összekötve, 140B jelzéssel közlekedjen autóbusz Széll Kálmán tér - Budaörsi lakótelep - Törökbálint, Bevásárlóközpont útvonalon át, megtartva a 140·es autóbuszok üzemidejét és járatsűrűségét. A munkacsoport azon az állásponton volt, hogy az új 140B viszonylat átmenetileg a Bartók Béla utca helyett a Géza fejedelem útján át járjon, azonban a Munkácsy Mihály utca kétirányúvá tételét követően a Bartók Béla utcai megálló és Harangláb között mindkét irányban a Munkácsy Mihály utca - Szent István utca útirányon át közlekedjen. 172-es viszonylat tekintetében a munkacsoport úgy látta, hogy a 172-es viszonylat a Budaörs, Benzinkút megállóhelyen ne álljon meg, azonban a BKK javaslatainak megfelelően, Őrmező, metróállomásra közlekedjen, kibővített üzemidővel, a hétvégi üzem bevezetésével. A munkacsoport véleménye szerint a 172-es viszonylat átmenetileg a Bartók Béla utca helyett a Géza fejedelem útján át járjon, azonban a Munkácsy Mihály utca kétirányúvá tételét követően a Bartók Béla utca megálló és Harangláb között mindkét irányban a Munkácsy Mihály utca Szent István utca útirányon át közlekedjen. A 272-es viszonylat tekintetében a munkacsoport úgy vélte, hogy a járat teljes mai kapacitásával a Kosztolányi Dezső térre, vagy egy megállóval tovább, Újbuda központig közlekedjen. Javasolta még, hogy a 272-es viszonylat Budapest felé a Bartók Béla utca helyett a Géza fejedelem útján át közlekedjen. A munkacsoport elvben támogatta azt az elképzelést, hogy a 755-ös viszonylatok a Raktárvárosi úton át, a budaörsi Tesco áruházig közlekedjenek. Álláspontja szerint a 755-ös viszonylatok Érd felé a Bartók Béla utca helyett a Géza fejedelem útján át járjanak. A munkacsoport támogatta, hogy az akkori 758-as jelzésű Volánbusz viszonylatot a jövőben a BKK üzemeltesse a viteldíjközösség érdekében, 213-as jelzéssel. A szolgáltató váltás mellett szól, hogy mind Budakeszin, mind pedig Törökbálinton a BKK a fő szolgáltató, így további lépéssel kerülünk közelebb a törökbálinti viteldíjközösséghez. A munkacsoport véleménye szerint a 758-as (213-as) autóbuszok, Budakeszi felé a Bartók Béla utca helyett a Géza fejedelem útján át közlekedjenek.

Munkacsoportunk felvetéseire a BKK 2014. január 28.-án adott választ azzal, hogy a társadalmi egyeztetési folyamat keretében a BKK-hoz addig beérkezett lakossági észrevételeket tájékoztatásul megküldte. A buszközlekedés rendjére vonatkozóan a 2014. január 20-i személyes megbeszélés és az Önkormányzatunktól megkapott információk, állásfoglalások alapján a BKK álláspontja a következő volt:  A 88-as busz átalakításában egyetértés mutatkozik Törökbálint, Budaörs és a BKK között, így megállapodás történt arról, hogy a járat a szükséges adminisztrációs teendők megtétele esetén a Törökbálint – Budaörs/Törökugrató – Budaörs központ – Kelenföld/M4 útvonalon közlekedik a jövőben.  A 140-es számú, a BKK által kiküldött anyagban 189-189B számokkal szereplő, Törökbálint – Budaörs közötti vonalnak a Budaörsön keresztül a Széll Kálmán térre menő, új 140-es vonallal való összekötésével a BKK szakmailag egyetér71









 

tett, mivel a megoldás önmagában többlet üzemeltetési költséget nem generál. Ezt az összekötés azonban akkor tartották lehetségesnek, ha Budaörs is egyetért ezzel. A 172-es, 272-es vonallal kapcsolatban a következő tárgyalási javaslatot tették: o A vonalcsoport áttér a tisztán szóló kocsis üzemre, ezáltal óránként több menet osztható el az egyes viszonylatok között. o Mind a 172-es, mind a 272-es vonal törökbálinti útvonaláról biztosítanak közvetlen járatot az őrmezői metróvégállomáshoz, mindkettőt a mainál kicsit ritkábban. o Fenntartanak egy harmadik vonalat Újbuda-központ, vagy a Móricz Zsigmond körtér felé, amely Törökbálinton megegyezés szerinti útvonalat jár be, és csúcsidőben 15-20 percenként közlekedik, a másik két budapesti (Őrmezőig közlekedő) vonallal megegyező gyakorisággal. o További megegyezés és menetrendi egyeztetés kérdése, hogy a csúcsidőn kívüli, ritkább időszakokban 2 vagy 3 vonalat tartanak fenn, melyből az egyik a XI. kerület központjába megy. A Bartók Béla utca helyett a Géza fejedelem úti vonalvezetést minden járat esetében el tudták fogadni, de szükségesnek ítélték a megállók pontos kijelölését, valamint fenntartották azon közlekedésszervezői jelzésüket, hogy a megoldás az utasok egy részének hátrányos a hosszabb útvonal és a távolabbi megálló miatt. A Campona – Törökbálint – Budakeszi közötti 758-as „sárga busz” integrálására az NFM felé hivatalosan javaslatot tettek. A kikérdezéses utas-felvétel megtörtént, a feldolgozott eredményt megküldték.

A feltételeket és javaslatokat a Képviselő-testület a 2014. január 30-i rendes ülésén tárgyalta és az M4 metró beindítása miatti menetrend- és forgalmi rend változásairól a 15/2014. (I. 30.) ÖK határozatában döntött. 6.1.2.2 Az új járatrendszer bemutatása

A 4-es metró átadását követően valamennyi törökbálinti BKK-s viszonylat úgynevezett „belső” végállomása új helyre került. A 88-as buszok Kamaraerdő helyett a Móricz Zsigmond körtérig közlekednek, ahogy a 272-es autóbuszok útvonala is idáig hosszabbodott. Ezzel egy időben a 140-es útvonala munkanapokon a kora esti órákig a Széll Kálmán térig hosszabbodott, míg a 172-es buszok útvonala Kelenföld vasútállomás, metróállomásig rövidült, ezzel biztosítva a metró gyors elérését. A változtatások hatására tehát jelentősen nőtt a közvetlen járattal elérhető budapesti célpontok száma Törökbálintról, hisz a „Városközponttól” átszállás nélkül érhető el a Kelenföld vasútállomás, a Móricz Zsigmond körtér és a Széll Kálmán tér is. Az új hálózatnak egy "érdekes eleme" viszont, hogy Kelenföld vasútállomás Budapest felé három viszonylattal (88, 172 és 272) is elérhető, ugyanakkor onnan Törökbálint felé csak a 172-es autóbusszal lehet utazni. A 4-es metró miatti átalakításokhoz kötve módosult a járatok törökbálinti vonalvezetése is. A Bartók Béla utca tehermentesítése érdekében a 88-as, 140-es, 140B, 172-es, 272es, 755-ös, 758-as és 972-es autóbuszok a Géza fejedelem útján át közlekednek.

72

6.1.2.3 Az új forgalmi renddel kapcsolatos tapasztalatok

Az új vonalhálózat bevezetését követően több kisebb utasszámlálást végeztünk, hogy adatokat gyűjtsünk az új budapesti vonalhálózathoz igazodó, végleges törökbálinti hálózat kialakítása érdekében. A legfontosabb megállapítás, hogy a lakossági egyeztetéseken megmutatkozott igényekhez képest csak az utasok töredéke közlekedik a 272-es és 88-as autóbuszokkal a Kelenföld vasútállomás megállóhelyen túl a Móricz Zsigmond körtér irányába. Jellemző, hogy e buszok 8-10 utassal mennek tovább, és azok is sok esetben budaörsi megállóhelyeken szállnak fel a buszra (272-es esetében a Budaörs benzinkút megállóhelyen).

Szintén súlyos problémának nevezhető, hogy Kelenföld vasútállomás, metróvégállomástól csúcsidőn kívül csupán óránként egyetlen busz közlekedik Törökbálint felé, míg hétvégén innen egyáltalán nincs busz Törökbálintra. A visszajelzések alapján az utasoknak legfőképpen a megszűnt közvetlen Törökbálint – budaörsi Tesco kapcsolat miatt van hiányérzete. A budaörsi Tesco most csak a 88-as vagy 140, 140B buszról a 287-es, 287A vagy 288-as buszra történő átszállással érhető el. A helyi járatok tekintetében sikeresebbek az elmúlt 8 és fél hónap tapasztalatai. Az utas számok és az értékesített vonaljegyek és bérletek száma azt támasztja alá, hogy a változtatások kedvező fogadtatásra találtak. A Volánbusz 2013-as beszámolója szerint havi átlagban 40 darab bérletet és napi átlagban 4 darab helyi vonaljegyet értékesítettek Törökbálinton. Szintén 2013-ban az OMI járatain havi átlagban kb. 40 darab bérletet és kb. napi 40 darab vonaljegyet adtak el. Ezzel szemben 2014-ben eddig havi átlagban kb. 170 darab bérlet és napi 100 darab vonaljegy kerül értékesítésre, vagyis a korábbi értékek több mint a duplájára emelkedtek, és az utasok száma folyamatosan emelkedik. Külön kiemelendő az Anna-hegy és Pistály forgalma, melyek egyértelműen a személygépjármű forgalom csökkenését eredményezik a Városon belül. Szintén kiemelendő az annahegyi hétvégi forgalom: míg korábban jellemzően a napi három járaton kis iróniával napi két utas utazott, addig ma a nyári időszakban érvényes menetrend szerint óránként közlekedő járatok mindegyike kihasznált. 6.1.2.4 A menetrend összehangolása a helyi járatokkal

A 88-as és 140-es buszok zavarérzékenysége jelentősen megnövekedett a vonalhoszszabbítások hatására, így ezekhez járatot hangolni gyakorlatilag lehetetlenné vált. Külön tetézi a problémát, hogy a BKK korábban túl bőre, később túl szűkre szabta a menetidőt, így a 88-as, 140-es és 272-es viszonylatokon is jellemzőek a 6-10 perces késések Törökbálintra érve. A problémát a BKK felé jeleztük, szóban októberre ígértek új menetrendet. A jelenleg tapasztalható menetrendi pontatlanságokhoz nem lehet járatokat hangolni, meg kell várni az új menetrendet és az azzal kapcsolatos tapasztalatokat. 73


Ugyanakkor jelentősen nőtt a bruttó utazási idejük hazafelé azoknak a törökbálintiaknak, akik a Baross Gábor utca – Harangláb környékén laknak, mivel nekik eddig jó volt a 172-es és 272-es busz is (amelyik előbb indult, azzal tudtak hazajutni). Most viszont előre el kell dönteniük, hogy melyik busszal szeretnének utazni, mivel az egyik a Móricz Zsigmond körtérről, a másik Kelenföldről indul. Így, ha elmegy a busz az orruk előtt, akkor nem 7-8 percet kell várniuk a következő buszra, hanem 15 percet, illetve tanítási szünetben 20 percet!

6.1.2.5 Javaslatok

6.1.2.5.1 Rövid távon A 88-as viszonylat belső végállomását át kell helyezni a Móricz Zsigmond körtérről Kelenföld vasútállomáshoz, ezzel csökkentve a viszonylat hosszát, ezáltal a zavarérzékenységét. Ennek hatására nő a járat menetrendi betarthatósága. A Raktárvárosi út (Tükörhegy és DEPO) teljes üzemidős budapesti kapcsolatainak biztosítása érdekében, a 140B viszonylatot meg kell hosszabbítani Kelenföld vasútállomásig.


A 172-es viszonylat esetében teljes üzemidőben meg kell szűntetni a törökbálinti végállomásoztatást, ahogy az a 4-es metró átadása előtt is megvalósult a Közlekedési Bizottság nyomásának hatására. A 272-es viszonylaton szóló buszok közlekedtetése javasolt, bizonyos időszakokban sűrűbb menetrend biztosítása mellett. Ez lehetőséget adna arra, hogy minden második 272-es autóbusz, 272A jelzéssel, csak Kelenföldig közlekedjen. Fontos továbbá, hogy a 272-es buszok Törökbálint felé is Kelenföld érintésével közlekedjenek. (A Budafok felé közlekedő 150/250 járatpár jó példa arra, hogy bár a 150-es autóbusz Újbuda központig közlekedik, míg a 250-es csak Kelenföldig, ennek ellenére a 150-es busz is utasainak jelentős többségét Kelenföldön szedi fel.) 6.1.2.5.2 Hosszú távon A 172/272-es viszonylatok, vagyis a közvetlen budapesti járatok esetében egyértelműen igazolást nyert, hogy a Város által javasolt három viszonylatos (72, 172, 272) megoldásban kell gondolkodni. Csökkenteni kell a Móricz Zsigmond körtérig közlekedő járatok számát, ugyanakkor a Város egész területéről elérhetővé kell tenni a Móricz Zsigmond körtérig közlekedő járatot, vagyis a Kazinczy Ferenc utca, Szent István utca és a Tükörhegy térségéből is biztosítani kell a Móricz Zsigmond körtér elérését. Szintén utasszámlálási adatok alapján megállapítást nyert, hogy pazarló a TörökbálintBudaörs közötti kapacitás, így törökbálinti szempontból meg kell vizsgálni a 88-as és 140-es buszok összevonásának lehetőségét. A mai menetrend fenntartása esetén a reggeli csúcsidőn kívül a 88-as busz törökbálinti érdekeltségű utasai számára elegendő lenne midibuszok közlekedtetése is, de erre jelenleg nincs mód. Budaörs felé a helyes megoldás egy olyan járat lenne, ami Törökbálint déli részéről indulva Budaörsöt a Raktárvárosi úton át érné el, hasonlóan, mint ma a 140-es autóbuszok, de Budaörs fontosabb területeit körjáratként tárná fel a Budaörsi lakótelep – Gimnázium – Városháza – Tesco útvonalon keresztül. Régóta hiányzó kapcsolat a Raktárvárosi út, és így Tükörhegy hétvégi budapesti kapcsolata, de ez az ág önállóan egy járatot nem tudna kiszolgálni, így gondolva a csúcsidőn kívüli időszakra is, meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy hétvégén ezen az ágon keresztül közlekedjenek a buszok Budapest és Budaörs irányába is. Ez a fajta módosítás kiegyenlítené a jelenlegi hálózati lefedettségben megfigyelhető egyenetlenségeket.

74

6.1.2.5.3 Helyi járatok tekintetében

Mivel Anna-hegyről a korábbi „telkes” utasokat jellemzően felváltották a „hivatásforgalmi”, állandó jelleggel Anna-hegyen élő utasok, így szükséges hétvégén is egész évben az óránkénti közlekedés biztosítása, hasonlóan a nyári menetrendhez. Jelenleg kísérleti jelleggel kb. 2 óránként közlekedik tovább Annahegyen autóbusz a Kertész utcáig. A bővítés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, és további utasokat sikerült a közösségi közlekedésre csábítani, így szükséges, hogy a jelenleginél több busz közlekedjen a hosszabb útvonalon. Szintén nem várt jelenséget orvosolandó, hogy tanítási szünetbe ne legyen kiiktatásos menetrend, csupán a sűrítő járatok is midibusszal kerüljenek kiadásra. Pistály vonatkozásában pedig elérte azt a kritikus járat igénybevételt a 2-es és 12-es autóbusz, hogy indokolttá vált a munkanapokon, de legalább tanítási napokon a viszonylatok állandó jelleggel történő közlekedtetése a jelenlegi igényvezérelt rendszer helyett. Rendszeresek az olyan utasok, akik bár nem hívták a buszt, bízva abban, hogy az épp menni fog, kimennek a megállókba, tehát a bővítés további utasokat vonzhat a rendszerbe. 6.1.3

Új szerződés megkötése a BKK-val

A BKK-val egy szerződésen kívüli szolgáltatási helyzet alakult ki. Erre korábban is volt már példa, hiszen a 2013. április 30-val lejárt szerződést követően – bár a szolgáltatás nem szűnt meg – a BKK számlázási jogosítványa már nem állt fenn. Így, bár 2013. május - december közötti időszakra az Önkormányzat költségvetése tartalmazott forrást, ez végül nem került kifizetésre, a zárszámadási pénzmaradványt mintegy 100 millió forinttal gyarapította. A kifizetésre utólag, 2014-ben került sor, mikor is külön megállapodás született a BKK és az érintett 8 agglomerációs település között. Az M4 metró beindulásával kapcsolatosan kialakult új forgalmi rend miatt a BKK benyújtotta Önkormányzatunkhoz szerződés tervezetét. A tervezetet a szeptember 25-i képviselő-testületi ülés tárgyalta, s elfogadását elutasította, tekintettel arra, hogy úgy a járatrendszerben, mint pedig a menetrend tekintetében nincs megegyezés az Önkormányzat és a BKK között. A futásteljesítményt e kérdések tisztázása nélkül nem lehet számítani, ezzel a finanszírozás sem kalkulálható. A megállapodás alapfeltételeinek (a járatrendszer, útvonal és menetrend meghatározása alapján a havi/évi futásteljesítmény) kidolgozása, letárgyalása, testületi elfogadtatása, és ezzel a szerződés megkötése az új városvezetés feladata lesz.

6.2 A VÁROST TERHELŐ ÁTMENŐ FORGALOM 6.2.1

Az e-útdíj rendszer bevezetése és ennek hatásai

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) az elektronikus útdíj bevezetése miatt 2013. július 1-én módosításra került.

75


A jelenlegi menetrendek a korábbi utas számok alapján kerültek meghatározásra, de mint a tapasztalatok mutatják, a rendszer alapvetően jól működik, csak a BKK-val történő hangolást szükséges újra helyreállítani. Ennek következtében szükségessé vált a helyi járatok további bővítése.

Ennek következtében a díjköteles szakaszok alsóbb rendű utakon történő elkerülését szigorú keretek közé szorította. A használatarányos útdíj bevezetésével egyidejűleg a KRESZ rendelkezései megváltoztak abban a tekintetben, hogy a nehéz-tehergépjárművek lakott területen kívül alapvetően csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Mellékutakat tranzit forgalom nem használhat. Kivételt elsősorban azok az esetek jelentenek, amikor a jármű áruszállítás, az áru fel-, vagy lerakásának céljából, illetve különleges felépítményű jármű esetén a felépítményével történő munkavégzés helyszínének, valamint az üzembentartó telephelyének megközelítése céljából használja a mellékutat.


Az elektronikus útdíj bevezetése miatt a Magyar Közút Nzrt. Pest Megyei Igazgatósága a kezelésében lévő 8102; 8103; és 81101 jelű utakon a „12 tonnás tehergépkocsival behajtani tilos, kivéve engedéllyel” tilalmi jelzésrendszert 2014. január 15-én megszüntette. Így Törökbálint és Diósd településekre kizárólag célforgalomba lehet behajtani. Ilyen módon a Törökbálinton áthaladó mellékutakon csak olyan járművek közlekedhetnek, amelyeknek ezen utakon van az úti céljuk. Az időközben tapasztalt növekvő tehergépjármű tranzit forgalom megakadályozása miatt egyeztetéseket folytattunk a Közútkezelő munkatársaival. Ennek eredményeképpen a Raktárvárosi út Diósdi út – Kápolna utca közötti szakaszán visszaállításra került a 12 tonnás behajtási tilalom. Az így bevezetett szükséges, de nem túlzó mértékű korlátozással megvalósult Törökbálint lakott területi szakaszain az átmenő tehergépjárművek közlekedésének tiltása. 6.2.2

Az M0-M7 csomópont bővítési projekt

Már 2008-2009-ben is érzékelhető volt, hogy az M7-es autópálya érdi csomópontja (Iparos utca) erősen kapacitás hiányos. Reggeli csúcsban elsősorban a Város úthálózatán, délutáni csúcsban az autópályán keletkeznek jelentős torlódások, az utóbbi esetben a kisoroló sávon túl rendszeresen a forgalmi sávon is akadályt képezve. Ennek következtében a forgalom „egérutat” keresve, a 8103. j. Érd-Törökbálint közötti állami út felhasználásával, Törökbálint belterületén – rövidítést találva lakóutcáin – keresztül éri el Budaörs térségében az M1-es autópályát, vagy az M1-M7 közös bevezető szakaszát. Ez a forgalom a tervezéskor történt forgalomszámlálás szerint reggeli csúcsban eléri a 760 egységjármű/óra értéket. Ez az Érd felől érkező átmenő-forgalom változatlanul komoly forgalmi tehertétel Városunknak. Tárgyalásokat folytattunk Érd Megyei Jogú Várossal és a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt-vel, valamint a közlekedési hatóságokkal arról, hogy egy fel- és lehajtó ág készülhessen az M0-M7 csomópont kiegészítéseként. Ezzel a megoldással az Érd felől érkező forgalom jelentős része felvezethető lenne az autópályára és nem terhelné Városunkat, de azon belül is különösen a Szent István utcát, az Ady Endre utcát, a Károlyi Mihály utcát, a Meredek utcát és a Katona József utcát. Ez utóbbi kettő szenvedte el eddig a legjelentősebb terhelést. Egyidejűleg ez a megoldás megszüntetné az M7 autópályán az érdi csomópont előtti délutáni torlódásokat is 2008. második felében a két város - közös finanszírozásban - tanulmánytervet készíttetett az érdi csomópont kapacitásbővítésének és a két város között az M7 autópályára egy új le- és felhajtási lehetőség megteremtésére. Ez alkalmas lenne az „egérút” forgalmának Törökbálint előtti elvezetésére. 76

A tanulmányterv egyeztetése során az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, továbbá az egyeztetéseken résztvevő Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, mint a Minisztérium háttérintézménye (KKK), a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztési Zrt. (NIF) és az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) szakemberei részéről felmerült az igény arra, hogy a kérdés megoldását be kell illeszteni az M7-M1-M0 autópályák által képezett háromszög és annak kivezető szakaszaira vonatkozó távlati fejlesztési lehetőségekbe. Ennek érdekében ugyancsak a két város finanszírozásában 2009-ben elkészült a kérdéses tanulmányterv, ami a fenti körben történt többszöri egyeztetés során egyetértésre talált és ennek megfelelően lezárásra került.

2012. májusában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szervezésében egyeztető tárgyalásra került sor. A résztvevők a műszaki megoldást megfelelőnek és hasznosnak ítélték. A projekt finanszírozásával kapcsolatban a tárgyaláson a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Közlekedésfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága (KözOP IH) képviselője jelezte, hogy Európai Unió kohéziós alapjából a csomópont bővítésére máris lehetséges forrást teremteni, de fel kell készülni arra, hogy ezzel a forrás felhasználással 2015. december 31-ig el kell számolni. Elmondta azt is, hogy a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása esetén a NIF végezheti a beruházást. Az Önkormányzatnak mindenekelőtt egy megvalósíthatósági tanulmányt kellett soron kívül készíttetnie az Önkormányzatnak, ami meg is történt. Ugyancsak önkormányzati finanszírozásban elkészült az engedélyezési terv is, s annak alapján 2012 végén a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) részéről kiadásra került az építési engedély. Ugyancsak elkészült a fentiekben említett megvalósíthatósági tanulmány. Mindezek alapján sikerült elérni, hogy a projekt a KözOP 1 keretében befogadásra került. A NIF az NFM miniszter döntése alapján az építési engedély és a megvalósíthatósági tanulmány birtokában előkészítette a támogatási szerződést. A támogató döntések birtokában a NIF megindította a közbeszerzési eljárást, amelynek a beadást követő elbírálása jelenleg folyamatban van. Várhatóan legkésőbb 2014. október első felében döntés születhet, melynek alapján még ez évben sor kerülhet a nyertes pályázóval a szerződés aláírására és az építési munkák megkezdésére.

77


Az egyeztetések eredményeként kialakult álláspont szerint első lépcsőben az „M0-M7 autópálya csomópont és a 8103. jelű út közötti új Budapest irányú kapcsolatok” projekt megvalósítására kerülhet sor, mivel ez egyrészt biztosítja a Törökbálinton áthaladó érdi forgalomnak a Város előtti felvezetését az M7 autópályára, másrészt mintegy 30 %-kal tehermentesíti a meglévő M7 érdi (Iparos utcai) csomópontot a kritikus délutáni csúcsban.

6.2.2.1 A projekt finanszírozása


M0-M7 csomópont bővítési projekt Beruházási tételek megnevezése

Költség (Ft)

1. Földvásárlás, terület előkészítése

150 000 000

2. Pályaépítés (kapcsolódó is)

548 798 000

3. Forgalomtechnika

23 000 000

4. Műtárgyak

105 000 000

5. Közművek

49 000 000

6. Környezetvédelem

32 500 000

7. Kertészet/kertépítés

10 000 000

8. Utas-tájékoztatás /intelligens közlekedési rendszer 9. Egyéb

0 130 000 000

10. Nettó beruházási költség

1 048 289 000

6.2.2.2 A projekt ütemezése

A projekt tevékenységeinek ütemezése Teendő

78

Határidő

Építési engedélyek és jóváhagyások megszerzése (Törökbálint kötelezettségvállalása a megvalósításhoz szükséges összes terv elkészítésére)

2012.11.01

Kiviteli és tendertervek elkészítése

2013.02.01

Támogatási kérelem beadása (jogerős építési engedély, a közreműködő szervezet által elfogadott megvalósíthatósági tanulmány)

2013.10.31

KÖZOP zsűri döntése a projekt megvalósításáról

2013.04.30

2014.06.30

Ajánlatok bontása (megkötött kivitelezési támogatási szerződés) - tervezett

2014.09.30

Szerződés megkötése a nyertes kivitelezővel - tervezett

2014.10.15

Kivitelezés megkezdése - tervezett

2014.11.01

Területek megszerzése 100% - tervezett

2015.03.31

Kivitelezés befejezése, műszaki átadás-átvétel tervezett

2015.10.31

Projekt pénzügyi zárása - tervezett

2015.12.31

Látható tehát, hogy a projekt beindítása a NIF-nél is igen sürgős annak érdekében, hogy még a jelenleg folyamatban lévő támogatási időszakban, 2015. év végéig történő elszámolással megvalósulhasson a projekt, és ezzel a Városunkat régóta sújtó forgalmi terhelés megszűnjön. Elősegíti az építés megkezdését, hogy az építés során igénybevételre kerülő ingatlan részek tulajdonosai – kisajátítás során felmerülő térítési összegekkel kapcsolatos jogaik érvényesítésének fenntartása mellett - nyilatkozatban lehetővé tették a terület igénybevételét az építési munkák során. Örömteli tény az is, hogy a projekt finanszírozása keretében a projekt előkészítése során felmerült mintegy 73 millió Ft költség nagyobbik hányada, mintegy 60 millió Ft megtérítésre kerül az Önkormányzat és a NIF között kötött szerződés alapján.

6.3 FORGALOMTECHNIKAI FELÜLVIZSGÁLAT ÉS FORGALMI VÁLTOZÁSOK Az Önkormányzat megbízta a Trans-Road Kft-t a Város úthálózatának forgalomtechnikai felülvizsgálatával, az 1988. évi I. törvény 34 § (1) és (2) pontjai szerint. A vizsgálat alapja a 2010-ben szintén a Trans-Road Kft. által elkészített jelzőtábla kataszter, továbbá figyelembe kellett venni a Pro Urbe Kft. távlati közlekedésfejlesztési koncepciójában foglaltakat valamint az Polgármesteri Hivatalban összegyűjtött lakossági bejelentéseket, felvetéseket is. 6.3.1

A jelenlegi helyzet

A Város főúthálózati rendszere, az autópályák és országos főutak kapcsolatai kialakultak, az úthálózat tulajdon- és kezelői jogával kapcsolatos módosítások is jórészt megtörténtek. A Város közlekedési hálózata, beépítése, környezeti és domborzati adottságai, településfejlesztési elképzelései miatt már 1995-ben javasolta a tervező a területet lefedően, korlátozott sebességű övezetek kijelölését, amelyek határoló gyűjtőútjain az egyéni és a közösségi gépjármű közlekedés a lakóterületek zavarása nélkül lebonyolít79


Feltételes, nyílt közbeszerzési eljárás indítása, a kivitelezési munkákra és a mérnöki tevékenységre (jogerős engedélyek, kiviteli tervek, projekt zsűri pozitív döntése, területszerzés 90%, régészet 100%)

ható. A területegységeken belül javasolt (előírt) 30km/h, illetve a lakó- pihenő övezetben megengedett 20 km/h sebesség mind a forgalombiztonság, mind a környezeti hatások szempontjából kedvező. Az országos közutak és a városi gyűjtő utak által határolt, többnyire lakóterületeken az 1995-ben javasolt forgalomcsillapított övezetek forgalomtechnikai kijelölése részben megtörtént. Tükörhegy I. ütemű kiépítésének területe - a járdaépítések elmaradása miatt is - lakó pihenő övezet lett. Újtelep két övezetének korlátozott sebességű övezetkénti kijelölése is megtörtént. A forgalomszabályozás nem mindenütt került végrehajtásra következetesen, a meglévő, a kialakult szokások szerint elsőbbséggel rendelkező útszakaszok áthaladási elsőbbsége a korlátozott sebességű övezetben továbbra is megmaradt, ami még mindég ellentétes a jogszabályi előírásokkal, másrészt a sebességcsökkentés hatékonyságát akadályozza. Ugyancsak megmaradtak az egyirányú utcák is, ami a lakók számára többlet kerülőút megtételét teszik szükségessé.


6.3.2

A felülvizsgálat végrehajtása

A felülvizsgálat során övezetenként ellenőrizték a szakemberek a táblázás megfelelőségét. A forgalomcsillapítási szándék és a jogszabályok szerint eljárva javaslatot tettek a hiányzó jelzések pótlására, a hibás jelzések megszüntetésére. Javasolták az egyirányúsítás megszüntetését azokban az utcákban, ahol a keresztmetszet megfelelő a csökkentett sebességű haladással történő kétirányú forgalomra. Csökkentett sebességnél két személygépkocsi találkozásához 4,0-4,2m burkolatszélesség elegendő. Ugyanakkor kiszámítható, hogy 100 jármű/óra forgalomnál kisebb forgalom esetén és30 km/h sebességnél a 300 m-nél rövidebb utcákban az áthaladó jármű gyakorlatilag nem találkozik szembejövő forgalommal. A területet határoló főutakhoz csatlakozásoknál a kétirányúsított utcák esetében a kilátási lehetőségek felülvizsgálata, a kilátást akadályozó sövények megfelelő magasságra visszanyírása szükséges. Az övezeteken belül az alá- és fölérendelések megszüntetésével egyenrangú, „jobbkezes” csomóponti szabályozás bevezetését javasolták. A forgalmirend változásokra a bevezetés után legalább három hónapig ideiglenes jelzésekkel fel kell hívni a figyelmet. A vonatkozó útügyi műszaki előírás szerint az elsőbbség megváltozásával kapcsolatos ideiglenes jelzéseket egy évig fent kell tartani. A Törökbálint úthálózatának felülvizsgálatával megbízott TRANS–ROAD Kft. által készült út- és táblakataszter, valamint a PRO URBE Kft. távlati közlekedésfejlesztési koncepciója és a lakossági bejelentések, észrevételek alapján a TP–TERV Mérnöki Iroda Kft. elkészítette a tervezett állapot terveihez kapcsolódó forgalomtechnikai terveket. Ennek alapján a forgalmi rend kialakítása 2013 őszén a CSP TRADE Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kivitelezésében elkészült. A megvalósítás során megszűnt az egyirányú forgalmi rend azokban az utcákban ahol az utcák keresztmetszete megfelelő volt a csökkentett sebességű haladással történő kétirányú forgalomra. A területet határoló főközlekedési utakhoz történő csatlakozásoknál kétirányúsított utcák esetében a sövények visszanyírásával javultak a kilátási lehetőségek. Az érintett szakaszokon a hiányzó, illetve hibás jelzések megszüntetésre kerültek. Az övezeteken belül megszűnt az alá- és fölérendeltség és egyenrangú csomóponti szabályozás alakult ki. 80

A forgalmi rend változásaira a bevezetés után három hónapig ideiglenes jelzésekkel hívtuk fel a figyelmet. A vonatkozó útügyi műszaki előírások szerint az elsőbbség megváltoztatásával kapcsolatos ideiglenes jelzéseket egy évig tartjuk fent. TP–TERV Mérnöki Iroda Kft. tervei alapján az Óvoda utca forgalmi rendje módosításra került annak érdekében, hogy a buszok közlekedése miatt a teljes utca és a párhuzamos parkolósávok terhelése minimálisra csökkenjen. A táblázást úgy valósítottuk meg, hogy a tilalom az út teherbírása miatt minden 3,5 tonnánál nagyobb járműre és minden buszra, a helyi járatra is vonatkozzon. Ennek figyelembe vételével az autóbuszok behajtása a Kazinczy Ferenc utca felől tiltott, a Kinizsi Pál utca irányából a parkolóig megengedett.

Az elmúlt évtizedben rendszeresen felmerült településünkön a kerékpáros közlekedés fejlesztésének szükségessége. A környezet védelme, az egészséges életmód követőinek egyre nagyobb száma mind megerősítették az igényt ennek a környezetbarát közlekedési módnak a támogatására. Amíg remény volt rá, hogy nagyobb összegű pályázati forrásból meríthetünk a feladat megvalósítására, addig sorra készültek a kerékpárút-tervek, azonban egyik forrás sem nyílt meg számunkra, és elérhetetlen távolságba került a költséges létesítési és fenntartási igényű komplett kerékpárutak építése. Mivel tovább erősödött az igény a lakosság részéről, új alapokon, más megvilágításban közelítettünk a feladathoz. Szakemberek segítségét kérve vizsgáltuk, hogy a szűkösebb anyagi lehetőségek között milyen alternatív megoldás lehetséges a kerékpáros közlekedés fejlesztésére, ez milyen anyagi terheket ró a településre a létesítés és a fenntartás során. A Képviselő-testület 366/2011 (X. 27.) ÖK határozatával elrendelte Törökbálint kerékpáros közlekedésének vizsgálatát. A feladatra a Magyar Kerékpáros Klubot kérte fel, mely a VFKB véleményezése, a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület és a törökbálinti kerékpáros aktivisták hozzászólásai segítségével elkészítette a Város kerékpáros közlekedésének fejlesztését célzó koncepciótervet. A koncepció átfogó javaslatokat fogalmazott meg, melynek legfontosabb következtetése, hogy a település földrajzi adottságaiból, a lakosság számából és összetételéből, szokásaiból, a meglévő úthálózatunk adottságaiból és forgalmi adataiból adódóan a leggazdaságosabb és leghatékonyabb módszer a kerékpáros közlekedés forgalomtechnikai eszközökkel történő biztonságossá tétele lenne. A tanulmány kiemelte emellett a kerékpárok biztonságos elhelyezését biztosító kerékpártámaszok telepítésének fontosságát. Fentiek alapján javaslatot fogalmazott meg Törökbálint kerékpáros főhálózatának kijelölésére. Ez a hálózat – megvalósulása esetén - minden fontos városrész és minden jelentős forgalmat vonzó intézmény, bolt, hivatal biztonságos elérését lehetővé teszi. A hálózat 85%-a táblázással, burkolatjelekkel kijelölhető. Felmérés készült a szükséges kerékpártámaszok helyéről és becsült számáról is. Ezek közül a közintézményekhez, közlekedési csomópontokhoz kapcsolódókat az Önkormányzatnak kell néhány év alatt, fokozatosan kihelyeznie. A kerékpártárolók telepítése tervszerűen megkezdődött.

81


6.4 KERÉKPÁR-KÖZLEKEDÉS HELYZETE

Törökbálint kerékpáros koncepciója jó alapot biztosít a Város kerékpáros kultúrájának fejlesztéséhez. A tervben vázolt lépések megvalósítása reális közelségbe hozta a kijelölt célt: a belső közlekedésben a kerékpározás 10%-os részarányának elérését. A koncepció cselekvési tervének végrehajtása a részletek kidolgozásával 2012-ben megkezdődött. A versenyeztetést követően nyertesnek kihirdetett Tandem Kft. elkészítette a Város kerékpárforgalmi hálózatának tanulmánytervét. E terv már konkrét útvonalak kialakítására kínál megoldásokat, a célszerűség és az anyagi lehetőségek figyelembe-vételével megvalósítási szakaszokat – ütemeket- jelöl ki az elkövetkezendő évekre.


A kerékpáros hálózat tervezésének és kivitelezésének ideje szerencsés módon egy időben zajlott a Város forgalomtechnikai felülvizsgálatával, így a tervezés során egyeztettünk a Transroad Kft-vel a két terv illeszkedésének biztosítására. Az első szakasz - a gerincútvonal - kivitelezését a Heoscont Kft. nyerte el, a munkát 2013 őszén fejezték be. A gerincútvonal a Grimm térről indul, végighalad a József Attila utcán, majd a Madách és Jókai utcákon át érkezik a Köztársaság térre, ahonnan a Széles utcán keresztül fut ki az Őrház utcai végpontjáig. 2014-ben tovább folytatódott a hálózat kialakítása, a Tandem tervezésével és az ÚT ŐR Kft. kivitelezésével elkészült a Grimm tér, Munkácsy Mihály utca, Dózsa György út útvonalon vezetett nyomvonal. Az idei évben rendelkezésre álló forrásból folytatódik a tervezés, és 2015 tavaszán a következő szakasz kivitelezése. A kerékpáros hálózat kialakítása, amennyiben a megkezdett ütemben halad, 2016-re teljes mértékben megvalósulhat. A helyi kerékpárhálózat mellett tárgyalásokat folytatunk a térség polgármestereivel a települések átjárhatóságának biztosítására, valamint Városunk elképzeléseit a Közlekedési Operatív Program keretében uniós források segítségével és a 2014-2020-as ciklus idején épülő Budapest-Balaton kerékpárút tervekkel összhangban kívánjuk megvalósítani.

82

7 KÖRNYEZETVÉDELEM 7.1 A TÖRÖKBÁLINTI ERDŐK HELYZETE

2011-től kezdődően a Képviselő-testület az alábbi munkákra minden évben forrást biztosít: sorompótelepítés és javítás, polleres zárások felújítása, telepítése; felesleges árkok betemetése, árokásás; új erdei pihenőhely létesítése; útnyesések, iszalagozás; megrongálódott erdei utak helyreállítása. Az idei évig bezárólag 4 új erdei pihenőhely létesült, és 2014-ben tanösvényt és erdei tornapályát is avathattunk. A körzeti erdőtervezés 2015-től kezdődő új 10 éves ciklusára észrevételekkel és kérésekkel élhettünk a tervezés fázisában. Kértük, hogy védett erdőinkben a népjóléti célok szem előtt tartásával csak vegetációs időszakon kívül történjék fakitermelés, valamint a kitermelés módja, amennyiben lehetséges, csak szálalás legyen. A közigazgatási területhez tartozó erdők védelméről szóló helyi rendeletben szabályoztuk a fakitermelésre rendelkezésre álló időt, melyet a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai figyelembe vesznek az éves fenntartási munkák elvégzése során. Az állandó helyi érdekérvényesítés mellett és fentieket figyelembe véve is szem előtt kell tartani, hogy az erdő tulajdonosa a Magyar Állam, kezelője a Pilisi Parkerdő Zrt. és mindenekelőtt az erdőtörvény, az erdészeti hatóság rendelkezései és a körzeti erdőterv képezi minden intézkedés alapját, a helyi oltalomról szóló rendelet csak ezekkel összhangban, illetve fentieknek alárendelve hozhat szigorító rendelkezéseket az erdőben folyó tevékenységekkel kapcsolatban.

7.2 HULLADÉK-KEZELÉS 7.2.1

Jogszabályi változások

2013. január 1-ével életbe lépett az új, hulladékról szóló törvény (2012. évi CLXXXV. törvény), mely a korábbi hulladékgazdálkodási törvényt váltotta ki. A törvény rendelkezéseit a hatályba lépését követően kell alkalmazni az újonnan indult illetve megismételt eljárásokban. A hulladékról szóló törvénnyel egyidőben megjelent több kapcsolódó végrehajtási rendelet is (438-445/2012 Korm. rendelet). Az új törvény legfőbb célja a hulladékképződés minimalizálásának biztosítása, a lehető legnagyobb arányú hasznosítás kikényszerítése különböző eszközökkel (például a lakossági szelektív gyűjtés bevezetésével és lerakási díjak fokozatos drasztikus emelésével. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be, 83


Városunkhoz jelentős erdőterületek tartoznak, melyek szerepe környezeti, tájképi és jóléti szempontból vitathatatlan. Az indokolatlannak tűnő erdészeti fakitermelések, az erdő jóléti szerepét szolgáló létesítményeinek romlása szükségessé tette a törökbálinti erdők állapotának vizsgálatát. 2011 májusában a Képviselő-testület 176/2011. (V. 19.) ÖK határozatával elrendelte a törökbálinti erdők fenntartásának és fejlesztésének vizsgálatát. Felkérte a Jegyzőt, hogy készítsen intézkedési tervet a feladatokról, és folytassa le a szükséges egyeztetéseket a Pilisi Parkerdő Zrt-vel, mint a helyi erdők többségi kezelőjével, valamint az Erdészeti Hatóság illetékes szakembereivel. A feltárt problémák megoldására intézkedési terv készült, melynek alapján a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület segítségével megkezdődött a törökbálinti erdőterületek megóvását és fejlesztését célzó közös munka.


és szemléletváltásra ösztönöz. Egyik fő célja a hulladék hierarchia bevezetése, mely szerint a hulladékgazdálkodás során elsőbbségi sorrendre kell törekedni. Mindenekelőtt az a cél, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását. Így elérhető, hogy kevesebb hulladék keletkezzen és az nagyobb arányban hasznosuljon. Cél, hogy a képződő hulladékot az emberek az otthonaikban is fajtánként elkülönítve gyűjtsék annak érdekében, hogy a papír, a műanyag a fém, az üveg és a biológiailag lebomló hulladék hasznosítható legyen és a lehető legkevesebb hulladék kerüljön a lerakókba.A törvény ennek megfelelően kiterjed az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére is. Az önkormányzatok számára a közszolgáltató kiválasztását érintő új rendelkezések voltak a leghangsúlyosabbak. A hulladéktörvény 34. § (3) bekezdése szerint „A települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést csak az OHÜ (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség) által minősített, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel köthet.” Továbbá a 81. § (1) bekezdése szerint „ A környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedélyt csak annak a hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhat, amelyben az állam, a települési önkormányzat vagy a települési önkormányzatok társulása a szavazatok többségével tulajdoni hányada alapján közvetlenül vagy közvetve rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja.” Ezen rendelkezések számos bizonytalanságot eredményeztek. 2012 decemberéig a magyarországi piacon zömében külföldi tulajdonú nagy cégek működtek, akik méretükből fakadóan az általunk megszokott minőséget az általunk megszokott áron tudták biztosítani. E cégek szinte mindegyike ipari hulladékok kezelésével biztosította bevételének döntő hányadát, számukra a közszolgáltatás lényegesen kisebb eredményt hozott. Az ipari hulladékkezelésre méretezett infrastruktúra azonban „elbírta” a sokkal kisebb részarányú közszolgáltatást, ezért tudtak jó minőségű szolgáltatást kedvező áron biztosítani. Elvétve létrejöttek helyi hulladékgazdálkodási társulások is, egyes települések pedig saját céget hoztak létre a feladatra, de az önkormányzatok többsége számára egyik megoldás sem volt gazdaságos. Azok a települések, melyek az elmúlt időszakban eredményesen együttműködtek valamelyik nagy szolgáltatóval, nem készültek fel arra, hogy helyben kezeljék ezt a problémát, hiányzott a gépparkjuk, kezelő- és lerakóhelyük, és nem rendelkeztek a szükséges engedélyekkel. A jogszabály megváltozása után a nagy szolgáltatók egy része azonnal kivonult a közszolgáltatásból. Azok a vállalkozások, melyek továbbra is folytatni kívánták a települési szilárd hulladék gyűjtésére és kezelésére irányuló szolgáltatást, többségükben egy nagyobb cégből kiváló, jogutódként működő formát választottak annak reményében, hogy már meglévő vevőkörüket megtarthassák. Jogutódként tovább szolgáltathattak az érvényes szerződéssel rendelkező településeken, és alkalmassá váltak az új jogi keretek között kiírt közbeszerzési pályázatokon való részvételre is. A teljesen új alapokra építő helyi, vagy az új szabályozás hatására létesülő új vállalkozásoknak meg kellett finanszírozniuk az eszközparkot, és gondoskodniuk kellett a fel-

84

adat teljes körű szervezéséről is. Ez sok időbe telt, és a szolgáltatás árát is jelentősen növelte. Továbbra is közbeszerzés útján lehet csak szolgáltatót választani (hulladéktörvény 33. § (2). bekezdés) valamint a fent említett engedélyeket is be kell szerezni. Ezeknek a feltételeknek 2013. július 1-re teljesülniük kellett. További új rendelkezés a hulladéktörvény 47.A §-a, mely alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben szabja meg. A központi díjszabás jelentősen nehezíti a nyertes pályázók kiválasztását, illetve kérdéses, hogy egy központilag megszabott áron milyen minőségben képesek szolgáltatni a vállalkozók.

A háztartási hulladék elkülönített gyűjtéséről szóló rendelkezések 2015-ben lépnek életbe. A törvény elsődleges célja a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. Az elkülönített gyűjtésről szóló rendelkezések egy része még nem letisztázott, de reményeink szerint amennyiben a veszélyes és szelektíven gyűjtött hulladékot is háztól viszi el a szolgáltató, megszüntethetőek lesznek a sokakat megosztó és rengeteg problémát okozó szelektív gyűjtőszigetek is. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket. Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei. 7.2.2

Új közszolgáltató

Az AVE Tatabánya Zrt. hosszú éveken át biztosította településünk magas színvonalú hulladékkezelési közszolgáltatását. Az akkori jogszabályok 10 évben maximalizálták a közszolgáltatási szerződések hatályát, így 2012-ben esedékessé vált az új közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás lefolytatása. Akkor a változó jogi és gazdasági környezet miatti bizonytalan helyzetben eredménytelen lett az eljárás. A képviselő-testületi határozat születésekor hatályos hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLIII. törvény) úgy rendelkezett, hogy amennyiben sikertelen a közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés, úgy az eljárást fél éven belül újra ki kell írni. E rendelkezéssel összhangban hozta meg Képviselő-testületünk a döntést (394/2012. (XII. 12. ÖK), miszerint meghosszabbítja hatályos szerződését az AVE Ta85


Szintén új rendelkezés a hulladéktörvény 68. § (1) bekezdésében megfogalmazott hulladéklerakási járulék, melyet az üzemeltetőnek kell megfizetnie, és nem háríthatja tovább. A rezsicsökkentési alapelvvel összhangban, miniszter által megszabott díjjal, valamint a járulék üzemeltetőre történő terhelésével kérdéses volt, hogy marad-e olyan cég a piacon, aki számára jövedelmező marad a közszolgáltatás.

tabánya Zrt-vel, valamint az idei év első félévben (legkésőbb június 30-ig) előkészíti az új közbeszerzési eljárást a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztására.


2013. január elsején hatályba lépett a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban hulladéktörvény), mely hatályon kívül helyezte a korábbi hulladékgazdálkodási törvényt, valamint – ahogy az előzőekben szó volt - teljesen új rendelékezéseket hozott. Döntésünk alapján júniusban újra megvizsgáltuk a közbeszerzési eljárás kiírásának a lehetőségét, azonban a számos nyitott kérdés, szabályozatlan részlet miatt szükségesnek látszott a kiírás további elhalasztása, részben annak reményében, hogy időközben letisztul a szabályozás, valamint más települések tapasztalatait is figyelembe kívántuk venni az eljárás megindítása során. Az új közbeszerzés kiírásáig illetve sikeres lezárásáig az A.V.E. Tatabánya Zrt. közszolgáltatási engedéllyel, OHÜ minősítéssel és hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező, többségi önkormányzati (Tatabánya) tulajdonú jogutódja a Vértes és Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. az eredeti szerződéses feltételekkel látta el a feladatot. Az Önkormányzat által kiírt pályázatra egyetlen ajánlattevő nyújtott be pályázatot. Szerencsére a pályázata érvényes lett, s így a Képviselő-testület a „Törökbálint Város közigazgatási területén keletkező települési hulladék begyűjtése, ártalmatlanítása/kezelés/újrahasznosítás helyére történő elszállítása, a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározottak szerinti kezelése és a szolgáltatásért járó díj pénzügyi rendezése” tárgyú közbeszerzést eredményesnek nyilvánítja és nyertesének a VertikálKonzorciumot (8154 Polgárdi, Bocskai u. 39.) hirdette ki. Közeledve az év végéhez, felettébb örültünk annak, hogy sikerült nyertes pályázót kihirdetni, ennek hiányában ugyanis a katasztrófavédelem lett volna jogosult a szolgáltató kijelölésére, mint ahogy erre sor is került néhány pest megyei településen. A Vertikál Építőipari és Kommunális Szolgáltató Zrt. több mint 20 éves múltra tekint vissza a hulladékgazdálkodási és településüzemeltetési szolgáltatások terén. Az új hulladéktörvény előírásainak való megfelelés érdekében a társaság két jogutód céggé alakult át, melyek már többségi önkormányzati tulajdonnal bírnak. A Vertikál Közszolgáltató Zrt. rendelkezik a közszolgáltatás végzéséhez szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel, a közszolgáltatási engedéllyel valamint az országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiadott minősítő okirattal. A lakossági hulladék gyűjtése öntömörítő felépítménnyel felszerelt gépjárművekkel ingatlanonként heti egy alkalommal történik. A többlethulladék elszállítására a cég emblémával ellátott gyűjtőzsákot biztosít, melynek ára magába foglalja gyűjtés, szállítás és elhelyezés költségét is. A Vertikál az önkormányzati intézményekből heti egy alkalommal szállítja el a konténerbe gyűjtött hulladékot, a temetői konténerek ürítése pedig szintén heti gyakorisággal, szükség esetén bejelentés alapján történik. A 10 db. szelektív gyűjtősziget frakcióinak (papír, műanyag, üveg és fém) gyűjtése hetente két napon, alkalmanként ugyanazon járművel történik. Hetente egy-egy frakcióra házhoz menő zsákos rendszerű szeletív gyűjtés is történik a Társaság által biztosított hulladékgyűjtő zsákokban, valamint az oktatási intézmények öko-edényeinek ürítése is heti gyakorisággal történik. A Vertikál Zrt. gondoskodik a lakosság által március 16-április 15-ig, valamint október 15-november 15-ig tartó időszakban összegyűjtött (zsákolt és kötegelt) zöldhulladék

86

begyűjtéséről és elszállításáról, valamint az Önkormányzat által összegyűjtött zöldhulladék elszállításáról és kezeléséről is. A házhoz menő lomtalanítás keretében évente 1 alkalommal (március 1. és október 30. között), az ingatlantulajdonossal előre egyeztetett időpontban háztól történik a háztartásban keletkezett lom elszállítása. Bár komoly fennakadások nem voltak, az új rendre való átállás és az új szolgáltatóhoz való hozzászokás azért nem volt teljesen zökkenőmentes. Bizonyára hozzájárult ehhez, hogy a közbeszerzési pályázat, illetve a szerződéskötés év végére zárult le (2013. december 17-én írtuk alá a Vertikál Közszolgáltató Zrt-vel, mint az új közszolgáltatóval a szerződést), a rá következő év elejétől viszont indult a szolgáltatás, így kevés idő maradt a felkészülésre és a szükséges helyismeret megszerzésére. Különösen a közületek részéről mutatkozott ellenállás, mivel sokan nem voltak tisztában azzal, hogy – ellentétben a korábbi gyakorlattal – a náluk keletkező kommunális hulladék elszállítására már nem szerződhetnek szabadon bármely arra jogosult szolgáltatóval, hanem kötelesek a közszolgáltatást elnyert szolgáltatóval szerződést kötni. Duna-Vértes-Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás

2004-ben több mint 80 település – köztük Törökbálint - részvételével létrejött a DunaVértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. Célja a tagönkormányzatok közigazgatási területén regionális integrált hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása és működtetése. A felhasználni kívánt források KEOP pályázatok voltak. Az első (hamarabb támogatást nyert és elindított) pályázat egy rekultivációs pályázat, melynek keretében lerakók rekultivációjára került sor a Társulás működési területén. Ez a projekt közvetlenül nem érinti településünket, azonban mint a Társulás tagja, összességében ránk is kihatással van. A második, a rendszerfejlesztési pályázatban a Dubnik-völgyi lerakó bővítése, átrakók, hulladékudvarok, válogatók, komposztálótelepek létesülnek, és konkrétan a házi komposztálás és a szelektív gyűjtés is fejlesztési cél. A létrejövő létesítmények mindegyike a Társulás településeinek kiszolgálására szolgál, természetesen a földrajzi elhelyezkedésnek és a kapacitásoknak megfelelően csak bizonyos körzeteket vagy településeket fognak kiszolgálni. Minden településen megoldásra kerül az összes célfeladat, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhol lesz az összes típusú létesítmény. A pályázat támogatást nyert, 2014-ben a létesítmények kivitelezése is megkezdődött. 2011-ben öltöttek konkrét formát a törökbálinti fejlesztési javaslatok, megkezdődött a hulladékudvar és komposztálótelep tervezése. Még ugyanabban az évben a Társulás kísérletet tett a KEOP 1.1.1. konstrukció keretében megvalósuló Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Közszolgáltatási-üzemeltetési szerződés közös közbeszerzéséhez, azonban az időközben megindult jogi változások (már ismert volt a hulladéktörvény teljes körű átalakítása) a közös közbeszerzést ellehetetlenítették. 2012 augusztusában megszületett a rendszerfejlesztési pályázatot támogató kormányhatározat (1279/2012 (VIII. 6.)), melyet követően a Társulás újra kísérletet tett a közszolgáltatás közös közbeszerzésére, valamint elhatározta, hogy az üzemeltetésre közös céget alapít. 243/2012. (IX.6.) ÖK határozatunkkal eldöntöttük, hogy a települési szilárd hulladék begyűjtésére, szállítására és a hulladékgazdálkodási rendszer üzemeltetésére pályázó gazdasági társaságban tagként részt kívánunk venni. 87


7.2.3

A 2012. év a Társulástól függetlenül is jelentős volt a települések hulladékgazdálkodásának tekintetében. Országosan szinte egyszerre, 2012 decemberében jártak le az előző 10 éves időszakra kiválasztott hulladékgazdálkodási közszolgáltatókkal kötött szerződések. A települések több mint 80 %-án szükségessé vált az új szolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés kiírása. Már ismertek voltak az új hulladéktörvény alapelvei, melyekről tudni lehetett, hogy alapjaiban rengetik meg az egész ország hulladékgazdálkodását, azonban még a régi Hulladékgazdálkodási törvény volt hatályban.


2013. február 4-én a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0002 azonosító számú „Települési szilárdhulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése” című támogatást nyert pályázata kapcsán aláírásra került a támogatási szerződés. A projekt keretén belül a fent részletezett létesítmények megvalósulására pályáztak, valamint házi komposztáló edények kiosztását és a házhoz menő szelektív gyűjtési rendszer kialakítását célozták meg. Településünkön a felsorolt létesítményekből komposztálóüzem és hulladékudvar létesítését tervezték. Önkormányzatunk még korábban (2011 májusában) képviselő-testületi ülésen jelezte a Társulás képviselőinek, hogy a létesítményeket örömmel üdvözli, azonban a Téglagyár utca gyenge műszaki állapota miatt a súlykorlátozást semmiképpen nem oldhatja fel a megközelítő úton, így a leendő létesítmények megközelítését a Raktárvárosi út felől a Fűzfa utcán keresztül kell megoldani, és e feladatot a pályázat keretein belül kell megvalósítani, mert az Önkormányzat nem tud forrást biztosítani rá. Közben a projekt előrehaladásával tisztázódott, hogy az eredményeként létrejövő egységes hulladékgazdálkodási rendszer kedvezményezettje az önálló jogi személyiségű Társulás, továbbá a projekt eredményeként keletkező valamennyi létesítmény, eszköz, berendezés a Társulás tulajdonába kerül. A projekt összértéke 10 326 236 748 Ft. Az elmúlt időszak számos jogi és gazdasági változása miatt szükségessé vált a projekt költséghaszon elemzésének (CBA) átszámítása, melyet követően a támogatás intenzitása 72,53%-ról 93,179%-ra emelkedett (1549/2013. (VIII. 15.) Korm. határozattal jóváhagyva). A fennmaradó összeg biztosítása a központi költségvetésből történik (a 1650/2012. XII.19. számú kormányhatározat alapján). 2013. szeptember 19-én a Képviselő Testület elfogadta a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Tanácsa által 2013. szeptember 12-án tárgyalt üzemeltetési koncepció 2. változatát, mely szerint a Társulás egy saját 100% tulajdonú céget hozzon létre a KEOP-1.1.1/2F/09-11-2011-0002 számú pályázat során létrehozott és beszerzett vagyon hasznosítására. 2013 októberében ki kellett írnunk a települési hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra irányuló új közbeszerzési eljárást, melynek nem csak az új jogszabályokkal, hanem a Duna-Vértes Társulás Társulási Megállapodásába foglaltakkal is összhangban kellett lennie. A közbeszerzési eljárás lezárására és az azt követő szerződéskötésre – mint fentebb szó volt róla – 2013 decemberében került sor. Időközben megkezdődtek a pályáztatások a projekt megvalósításának megkezdéséhez. A kivitelezői és mérnök tenderek lezárultak. A nyertes a Duna-Vértes 2013. Konzorcium, a Konzorciumvezető a STRABAG-MML Kft. másik két tagja a SWIETELSKY Magyarország Kft, valamint a DESIGN Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 88

2013.december 4-én aláírásra került a 042/6-os helyrajzi számú területre vonatkozó földhasználati szerződés a Duna-Vértessel. Tagdíjfizetési kötelezettségünk a kezdetektől fennáll, melyet lakosságarányosan fizetünk, 10 Ft/fő/ év összegben.

Több egyeztető tárgyalást folytattunk a Társulás elnökével, a kivitelezővel, valamint a Városgondnokság és a Polgármesteri Hivatal munkatársaival, ahol közösen kerestük a megoldást a helyzetre. A Képviselő-testület végül is úgy értékelte a helyzetet, hogy Törökbálint település akkor is a Társulás tagja marad, ha egyes létesítmények nem valósulnak meg, vagyis a Társulás által üzemeltetett hulladékgazdálkodási rendszert kell használnia hulladékkezelésének megoldására. Bár ez kötöttségnek tűnik, valójában biztosított lerakóhely kapacitást jelent, mely a jelenlegi országos lerakóhely problémák ismeretében nélkülözhetetlen lehetőség. Törökbálintnak kisebb anyagi terhet jelent saját hulladékudvart és komposztálótelepet létesíteni, mint amekkorát a Fűzfa utca kiépítése jelentene. Városunk – amennyiben saját komposztálóüzemet létesít – figyelembe veheti, hogy ne csak a zöldhulladék, hanem a szennyvíziszap feldolgozása is a technológia része legyen, így saját komposztálóüzemmel több feladat ellátását biztosíthatja. A jelenlegi jogszabályi környezetben hosszú adminisztrációs feladat a hulladékkezeléshez szükséges hatósági engedélyek és bizonyítványok beszerzése – a hulladékgazdálkodásnak azonban csak olyan elemeit tarthatjuk magunknál, amit a Társulás nem tud, vagy nem kíván kezelni – ez a közös üzemeltetési elvből adódik. Az új hulladéktörvény rendelkezései szerint 2015. január 1-től a veszélyes hulladékot is háztól kell összegyűjtenie a közszolgáltatónak, kérdéses, hogy ezt követően lesz-e szüksége, illetve mekkora kapacitású hulladékudvarra lesz szüksége a településnek. Fenti szempontokat összegezve a Képviselő-testület tudomásul vette, hogy a kialakult helyzetre tekintettel (feltételezhetően nem biztosított a telep használatba-vételi eljárásának sikeressége) a Társulás lemond a hulladékudvar és komposztálótelep törökbálinti megvalósításáról. Az Önkormányzat 2011 májusában – a Társulás meghívott képviselői jelenlétében – zajlott képviselő-testületi ülésén kinyilvánított álláspontját (a létesítmények megvalósulásához csak abban az esetben járul hozzá, ha a projekt keretében megépülő Fűzfa utcán keresztül történik a megközelítésük) a tervezési időszakban végig fenntartotta, így elutasít minden, az elmaradó rendszerfejlesztési elemekkel kapcsolatos követelést. Végső soron településünk tagja maradt a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak, így a Társulási Megállapodásban foglalt jogok és kötelezettségek a továbbiakban is megilletik. Mivel a meghiúsult beruházások nem róhatók fel az Önkormányzatnak, elmarasztalás, vagy kártérítési felelősség nem terheli. A hulladék-

89


Az idei év tavaszán megkezdődött a Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás KEOP pályázaton nyert hulladékgazdálkodási rendszerfejlesztési pályázatának kivitelezése. Bár testületi határozattal (143/2011. (V. 19.) ÖK határozat) és jegyzőkönyvekkel igazolható, hogy a Társulásnak 2011. óta tudomása van arról, hogy az Önkormányzat csak a Fűzfa utcai megközelítést tartja elfogadhatónak, valamint ígéretet kaptunk az útépítés biztosítására, a tervezés során mégis csak a telken belüli megközelítő út sorsa rendeződött. Mivel a pályázat keretében önkormányzati útépítés nem valósítható meg, a Társulás nem tudja a forrást a feladathoz hozzárendelni, valamint az Önkormányzat sem rendelkezik a szükséges anyagi fedezettel, így a projekt Törökbálintra tervezett létesítményeinek megvalósítása holtpontra jutott.

törvény 2015-ben hatályba lépő rendelkezései alapján a hulladékudvar és komposztálóüzem létesítésének lehetőségét a Képviselő-testület újra napirendre tűzi.

7.3 ZÖLDHULLADÉK-KEZELÉS Településünkön 2011-ig ingyenes volt a zöldhulladékok elszállítása. A közterületen rendezetlenül elhelyezett zsákok, gallyak, levélkupacok állandó problémát jelentettek a városüzemeltetés során, valamint a hulladékgazdálkodás Önkormányzatra rótt anyagi terhei is olyan mértékben növekedtek, hogy a költségvetés terhére már nem volt lehetséges az egész zöldhulladék-kezelést elvégezni. Tekintettel arra, hogy belterületen az égetés tilos, valamint a lakosság jelentős része nem komposztálja a zöldhulladékot, a feladatot mindenképpen szabályozni kellett mind az anyagi források részbeni fedezésére, mind a település tisztaságának megőrzése végett.


Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szakbizottságok által javasolt megoldási módszereknek megfelelően módosította a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról szóló 20/2004. (IV. 16.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban rendelet). A rendelettel kialakított új gyűjtési rendszer lényege és alapelve szerint a magáningatlanokon keletkező zöldhulladékok azon része, amely házi hasznosításra nem kerül, az önkormányzati hulladék-udvarban kerül kezelésre. A hulladékudvarba történő szállítás és az ottani helyszíni kezelés költségéhez a lakosság kizárólag az Önkormányzattól megvásárolható, egyedi, az Önkormányzat által külön legyártott zöldhulladék-zsákok és 2 m-es kötöző-zsinórok alkalmazásával járult hozzá. A rendelet meghatározta a gyűjtési időszakokat, melyeken túl a lakosság számára az a lehetőség maradt, hogy maga szállítja a hulladékot a hulladékudvarba, vagy a házi komposztálást részesíti előnyben. A gyűjtés és kezelés 2011-ben meghatározott alapelvei nem változtak, az eredetileg meghatározott zsák és kötegelő-zsinór árak a kezdetektől nem emelkedtek. A tavaszi és őszi gyűjtési szezon is változatlan, az ebben az időszakban kihelyezett hulladékot azonban a hulladéktörvény 2012-es változása miatt már nem a Városgondnokság, hanem az aktuális közszolgáltató, jelenleg a Vertikál Közszolgáltatási Zrt. szállítja el. Gyűjtési időszakon kívül a hulladékudvar változatlanul befogadja a megfelelően zsákolt és kötegelt zöldhulladékot. A hulladékudvar jelenleg már csak depóniahelyként üzemel a zöldhulladékok tekintetében. A közszolgáltatásba a szállítás és az ártalmatlanítás is beletartozik, így addig tárolja a hulladékudvar a zöldhulladékot, amíg a közszolgáltató számára a szállítás és kezelés szempontjából a leggazdaságosabban kezelhető mennyiség összegyűlik. A lakosság az új rendhez gyorsan alkalmazkodott, és kevés kivételtől eltekintve megfelelően alkalmazza az új szabályokat. A házi komposztálás népszerűsítése is fontos feladat, mert az ingatlanon keletkező zöldhulladék helyszínen történő kezelése mind környezetvédelmi szempontból, mind költséghatékonyság tekintetében páratlan lehetőség, és egyben elősegíti a hulladékcsökkentési irányelvek teljesülését a magasabb jogszabályoknak megfelelően.

90

7.4 KÖZTERÜLETEK ÉS PARKOK FENNTARTÁSA 7.4.1

Parkfenntartás, kaszálás

A közbeszerzési eljárások sajátja, hogy objektív ítéleti rendszer alapján kell választani, vagyis nagy kihívás volt olyan dokumentációt összeállítani, ami kiküszöböli a szubjektív szempontokat, viszont a téma kényes tényezőit is figyelembe veszi és kezeli. A bírálati rendszer alapját megkíséreltük a lehető legobjektívebb keretek közé szorítani. A 40 zöldfelület minden lényeges adata (növényzet, burkolatok, berendezési tárgyak, gyepfelületek) felmérésre került és részletes, naprakész nyilvántartásban szerepel. A fenntartási kategóriákhoz településünk igényeinek megfelelően technológiai sorokat rendeltünk, és e két dokumentum – a parkkataszter és az elvárt technológia adja a fenntartás szervezésének alapját. Az így összeállított dokumentáció alapján lefolytatott közbeszerzési eljárás keretében kerül kiválasztásra a parkfenntartási munkákat végző vállalkozó. Az ajánlatokat adó vállalkozások mindegyike a kataszter és a technológiai sor alapján nyújtja be ajánlatát, melynek előnye, hogy olyan ajánlatok érkeznek, melyek tartalmilag tökéletesen egyformák, hiszen nem bízzuk a fenntartóra, hogy milyen módon biztosítsa a minőséget, hanem egy sok éves tapasztalatok és a helyismeret alapján összeállított elvárt tartalomra tesznek ajánlatot. A parkfenntartási munkákhoz hasonlóan a belterületi kaszálások is hasonló elv alapján működnek, a kaszálások elvárt intenzitása és a területek pontos kijelölése segíti az elvárásnak megfelelő munkavégzést. Belterületi kaszálásainkat nagyobb részben a közbeszerzés útján kiválasztott vállalkozóink, kisebb részben a Törökbálinti Városgondnokság munkatársai a Város saját gépeivel végzik. Vállalkozóink a napi munkavégzésről napi készre-jelentésekkel adnak hírt, és munkatársunk elektronikus nyilvántartásban figyeli, hogy az adott munkafázis az előírásnak megfelelő időben és módon történtek-e meg. E készre-jelentések elmaradhatatlan része a munkáról készült dátumos fotó, melyeket szintén elektronikus formában tárolunk, és vitás esetekben bármelyik fél védelmét megalapozzák. A készrejelentéseket azonnal rögzítjük a nyilvántartásban, melyen a laikus számára is egyértelmű jelölésekkel szerepel a szerződés szerint elvárt munkavégzés, annak teljesülése, valamint a valójában (időjárás és más külső tényezők miatt) nem tervszerűen történt munkavégzés is. Természetesen a kertészeti munkák jellegükből adódóan sok külső tényezőtől függnek, így nem várható el, hogy minden az év elején egyeztetett papírforma alapján történjék. Az elektronikus folyamatkövetés különböző jelölésekkel lehetővé teszi, hogy figyelhessük az időben történt munkafázisok mellett az elmaradó, vagy éppen többletmunkákat, így a számlázás során könnyű korrigálni ezekkel a 91


Városunkban 40 db közterületi zöldfelület (pl. kisebb-nagyobb parkok, közlekedési zöldfelületek, zöldszigetek) tartozik az általunk definiált parkfenntartási kategóriák valamelyikébe. 2011-ig olyan helyi vállalkozók végezték a parkfenntartási és kaszálási munkákat, akik már régóta dolgoztak a településen, alkalmazkodtak a helyi elvárásokhoz, és a lakosság és a városvezetés is elégedett volt munkájuk minőségével. 2011-ben a költségvetés következő évi tervezésénél szembesültünk azzal, hogy a számos közpark és kaszálandó feladat akkora területet ölel fel, hogy fenntartási költségei már meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, így kötelező pályáztatni a feladatot. Egy jól bevált rendszeren mindig kockázatos változtatni, ráadásul a parkok fenntartásának feladatai számos olyan tényezőtől függnek (helyi adottságok, arculat, időjárás), amelyek nagy hozzáértést és hivatástudatot igényelnek.

tételekkel. Mivel a negyven terület napi szintű ellenőrzése nem lehetséges, a fenti eljárás képezi az alapját a teljesítésigazolásnak, de a Városgondnokság és a hivatal munkatársai a napi városi mozgásuk közben szúrópróbaszerűen ellenőriznek területeteket, munkavégzéseket. A két szervezet minden résszámla teljesítésigazolását megelőzően egyeztet a munka elfogadhatóságáról. Az elektronikus nyomon követés a hivatal munkatársai, a vezetőség és a Képviselőtestület tagjai számára hozzáférhető, így bárki bármilyen rendellenességet tapasztal, azonnal lehetősége van utánanézni, hogy az adott munka papírforma-szerűen történt-e, és ha elmaradás vagy minőségi kifogás van, annak mi az oka. A vállalkozók napi készre-jelentései nyomán többnyire gyakornokok, hiányukban munkatársaink végzik a nyilvántartás frissítését. 7.4.2

Közterületi fák kezelése


Városunk zöldfelületeinek meghatározó elemei a fák. Amellett, hogy szépek, hozzájárulnak a levegő tisztaságához, városképi szempontból kiemelkedő jelentőségűek, így zöldfelületi elemeink fenntartásánál kivételes figyelmet fordítunk kezelésükre és fenntartásukra Közterületi fák esetében a fák védelméről szóló 346/2008 (XII. 30) Korm. rendelet rendelkezései a mérvadók. A kormányrendelet a tulajdonos feladataként jelöli meg a fák élettani szempontból szükséges kezelését, valamint állapotuk életvédelmi és vagyonvédelmi szempontból történő fenntartását, így a közterületi fák esetén e munkák elsősorban az Önkormányzat feladatkörébe tartoznak. Természetesen az ingatlanok előtti közterületekre a lakók által ültetett fák gondozása elsősorban a telepítést végző feladata, azonban fenti jogszabály miatt ennek elmaradása esetén az Önkormányzatnak cselekednie kell, hogy a veszélyes helyzeteket megszüntesse, a baleseteket elkerülje. A fák állapotának ellenőrzése részben hivatalból történik, részben lakossági bejelentések alapján járunk el a szükséges helyzetekben. A gallyazások, fakivágások egy részét Városgondnokságunk saját munkatársaival és gépeivel biztosítani tudja, a különleges gépeket vagy szakértelmet kívánó munkafolyamatokhoz pályáztatás útján kiválasztott vállalkozókat bízunk meg eseti jelleggel. Azokban az esetekben, amikor nincsen élet- vagy vagyonveszély, a szükséges gazdaságos mennyiség összegyűjtése után rendeljük meg a munkát, de természetesen előfordul, hogy egy-egy fa kezelése nem várhat, azonnali megoldást kíván. Tapasztalataink szerint évi két-három alkalomra összegyűjtve tudjuk elvégeztetni a külsős vállalkozásokat igénylő gallyazásokat, kivágásokat. A jegyzői hatáskörű közterületi fakivágási engedélyek hatósági ügyintézését a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője végzi, munkája során szoros együttműködésben a Városgondnokság vezetőségével. Az Önkormányzat önerőből, esetenként a Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület segítségével minden évben végez közterületi fatelepítéseket. Cél, hogy minél több értékes fasor alakuljon ki, hogy várostűrő, és az egyre szélsőségesebbé váló időjáráshoz jól alkalmazkodó, az adott helyszín adottságait (közművek, benapozottság, hely mérete) figyelembe vevő fajokat és fajtákat alkalmazzunk, mert hosszú távon nem csak ezek a legszebbek, de a fenntartásuk is a leggazdaságosabb. További cél az allergén és irritatív fafajok (pl. nyárfa) kiváltása. 92

7.4.3

Elektromos vezetékek körüli gallyazás

Hosszú éveken keresztül állandó feszültséget keltett a Városban a vezetékek körüli védőtávolság kialakítása miatt szükséges gallyazás. A védőtávolság biztosítása az Önkormányzat kötelező feladata, melyet a villamos energiáról szóló törvény utal a hatáskörünkbe, azonban az Önkormányzat nem felelős a magáningatlanokon ültetett fák okozta problémákért.

A gallyazást 2013-ig döntően két szervezet végezte, az egyik az Önkormányzat megbízásából dolgozó vállalkozó, a másik az elektromos áram szolgáltatójának megbízott munkásai voltak. Az országosan bevett gyakorlat szerint a szerződéses feladat a törvényben meghatározott védőtávolság biztosítása volt, azonban az évek tapasztalata megmutatta, hogy ennél jóval pontosabban és részletesebben kell a feladatkört meghatározni, hogy a lakosságot joggal bosszantó hibákat elkerüljük. Az egyik legnagyobb hiba az volt, hogy feladatként a védőtávolság biztosítása volt nevesítve, de nem számolva a fák élettani és statikai jellemzőivel. Így a sokszor szinte vandál módon elvégzett munkának évről-évre voltak áldozatai, és a gallyazást túlélő fák is elvesztették természetes formájukat, szépségüket és így díszítőértéküket is. A másik állandó probléma a villamos energia törvény alapján kötött szerződéssel, hogy nem rendelkezik más légkábelek sorsáról, így előfordult, hogy csak a villamos vezetéket vágták ki a fából, a többi benne maradt vezeték miatt ugyanarra a területre még egyszer ki kellett küldeni a szakembereket. Ez szakszerűtlen megoldás és nem is gazdaságos. Fenti tapasztalatok alapján az elektromos vezetékek körüli gallyazás közbeszerzési dokumentációjának összeállításakor nagyon szigorúan határoztuk meg a követelményeket és a munkát végző vállalkozó szakképesítését is. Csak megfelelő biztosítással, lakott területi fakitermelésre jogosultságot biztosító iskolai végzettséggel és saját állandó gépparkkal rendelkező vállalkozó pályázhat, akinek kertészeti szakmai ismeretekkel is rendelkeznie kell. A munka lényege ugyan továbbra is az elektromos vezetékek védelme, illetve ma már pontosítva az összes légkábel védelme, kiegészítve a járdák és utak szabad űrszelvényének biztosításával, valamint a KRESZ táblák láthatóságának és a belátási háromszögeknek biztosításával, azonban ezt a fa élettanát legkevésbé befolyásoló módon kell megoldani, sebkezeléssel és úgy, hogy a végeredmény esztétikus és statikailag stabil legyen. A szakmai felügyelet állandó, és egy évben akár többször is kérhető egy-egy terület kezelése, ha csak így biztosítható a fa egészségének is megfelelő vezeték-védelem. Jelenleg egy hároméves keretszerződés első évében járunk, és az új rendszerrel kapcsolatban máris sok pozitív visszajelzés érkezett hozzánk. A munkát végző szakemberek precízek és udvariasak, együttműködőek a lakossággal, a munkaterület takarítását precízen végzik, valamint képesek a lakosság panaszainak, kéréseinek szerződésnek megfelelő és diplomatikus kezelésére is. A visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a gallyazások okozta panaszokat sikerrel kiküszöböltük.

93


Ez a munka is hasonlóan képlékeny természetű, mint a parkfenntartás vagy a gyommentesítés, hiszen évről-évre változik a hozadék (új hajtások) mértéke, csapadékosabb években a gallyazási munkákat követő 2-3 hónap alatt a probléma újratermelődik.

7.5 MAGÁNTERÜLETI FAKIVÁGÁSOK


2011-ben nagy felháborodást keltett a Tó park körfogalom melletti terület ősfás parkjának kiirtása. A fákat előzetes bejelentés nélkül pár nap alatt kivágták, hatalmas területet tarolva le ezzel. Mivel felsőbb jogszabály nem rendelkezik a belterületi magánterületek fakivágásáról, helyi rendelet híján sem megakadályozni sem szankcionálni nem tudtuk a felháborító tevékenységet. Ekkor született a Képviselőtestület elhatározása, hogy helyi rendeletben szabályozza a magánterületi fakivágásokat. Az eredeti rendelet 2011 tavaszán került megalkotásra, a sok módosítás miatt – melyek főként jogi szempontból váltak szükségessé – jelenleg szinte azonos szakmai tartalommal a 28/2013. (VI. 10.) önkormányzati rendelet szabályozza a zöldterületek és zöldfelületek megóvását, használatát, fejlesztését és a fák védelmét. A jogszabály rendelkezéseinek megfelelően a magántulajdonú ingatlanokon is engedélyhez kötött a fák kivágása (kivételt képeznek a gyümölcsfák). Az engedély kiadása a Polgármester hatásköre. A közterületi fák kivágásának ügymenetéhez hasonlóan itt is minden alkalommal a helyszínen ellenőrizzük a kivágás indokainak megalapozottságát, és az engedélyezés szinte minden esetben pótlási kötelezettség elrendelése mellett történik. A magánterületi fakivágások száma a rendelkezéseknek megfelelően lecsökkent, de évről-évre van néhány engedély nélküli kivágás, mely a kivágott mennyiségtől függően változó mértékű bírságot von maga után. A legkirívóbb esetben a bírság összege 4 millió forint volt, melyet az ügyfél részletekben fizet be a Környezetvédelmi Alap fásításra szánt keretébe.

7.6 GYOMMENTESÍTÉS 7.6.1

Gyomos területek

A gyomnövények elleni védekezés több szempontból is hangsúlyos, részben az allergén gyomnövények egészségkárosító hatása miatt, részben növény-egészségügyi, és nem utolsó sorban településképi, esztétikai szempontból is. Hatósági szempontból a parlagfű elleni védekezés külön eljárásrend alá tartozik, e gyomnövény ellen a legszigorúbb a jogi szabályozás, azonban számottevő problémát jelentenek településünkön az egyéb gyomokkal fertőzött elhanyagolt ingatlanok is. A gyomos területek megtisztítása érdekében három társiroda dolgozik együtt. A bejelentések alapján és saját hatáskörben szemlézve a közterület-felügyelők ellenőrzik a fertőzött területeket, és egy előzetes felszólító levéllel – egyenlőre még szankciók énlkül - felhívják a tulajdonost, hogy a megadott rövid határidőn belül végezze el a mentesítést. A helyszínek azonosításában, a tulajdoni lapok letöltésében és a gyomok összetételének meghatározásában a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda környezetvédelemért felelő munkatársai vesznek részt. Amennyiben a megadott határnap eredménytelenül telik el, a Hatósági Iroda közösségellenes magatartásként címkézve bírsággal lép fel a mulasztóval szemben. Mivel az Önkormányzat – annak ellenére, hogy helyi rendelet alapján az ingatlan előtti közterület gyommentesítése a tulajdonos feladata – felelősséget érez a település közterületeiért, amennyiben a tulajdonos nem végez mentesítést, a befolyt bírságok összegéből elvégezteti a feladatot az e célra pályázat útján kiválasztott vállalkozóval, utóbb azonban ennek költségét természetesen visszaköveteli a tulajdonostól. 94

A feladatban résztvevő hivatali dolgozók közös nyilvántartásban rögzítik az egyes eljárások állását és eredményességét, így minden résztvevő naprakészen tájékozott a gyomos területek ügyirataival kapcsolatban. Az eljárásrend sikerét jelzi, hogy az idei év eddigi bejelentéséből a felszólításban megadott határnapig a mulasztók 95%-a elvégezte a gyommentesítést. 7.6.2

Parlagfüves területek

Az allergiás megbetegedések számának gyors növekedése miatt az allergén növények, köztük különösen a parlagfű elleni védekezést kiemelten kezeli a magyar jogalkotás. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően minden ingatlantulajdonos köteles az adott év június 30-áig az ingatlanán lévő parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.

A parlagfű észlelése esetén az arra jogosult hatóságnak külön felszólítás nélkül, azonnal el kell rendelni a közérdekű védekezést. Ennek költsége és az egyéb, járulékos költségek az ingatlan-tulajdonost terhelik, meg nem fizetés esetén pedig a követelés adók módjára behajtható. A közérdekű védekezés elrendelése mellett a növényvédelmi hatóság növényvédelmi bírságot is kiró az ingatlan-tulajdonosra, ennek összege – a fertőzött terület nagyságától és fertőzöttség mértékétől függően – elérheti az 5 000 000 forintot. Az elmúlt években a törökbálinti lakosság nagy segítségünkre volt a fertőzött területek felderítésében. A hivatal munkatársai a teljes Város területét érintő szemléken derítették fel a parlagfüves területeket. A Városgondnokság és a belterületi kaszálásokat végző vállalkozó segítségével az önkormányzati és közterületi gyommentesítéseket is elvégezzük, így jóval kevesebb esetszám fordult elő az elmúlt két évben, mint a 2012-es esztendő azonos időszakában. A nagy, beépítetlen területek tulajdonosaival is kialakult az az együttműködés, mely bírság nélkül is hatékony, így az elmúlt években jelentősen javult a helyzet. Az évek során visszatérő tapasztalat, hogy a Magyar Állam tulajdonába tartozó területeken a legnagyobb a fertőzöttség, mind a kezelőkkel, mind az illetékes földhivatallal nehézkes a kapcsolattartás. Esetenként az Önkormányzat költségvetéséből kell orvosolni a problémát, mert az illetékes szervek ügymenete olyan lassú, hogy a szennyezésnek kitett területeken élő lakosság életkörülményei méltatlanok. A kényszerkaszálásokat pályázat útján kiválasztott vállalkozó végzi, akinek munkájával elégedettek vagyunk, határidőre és az elvárt minőségben végzi feladatát.

95


Az illetékes hatóságok kötelesek a mulasztóval szemben hatósági eljárást indítani. A hatósági eljárást belterületen a jegyző, külterületen (zártkerti részeken) pedig a megyei/fővárosi kormányhivatal szakigazgatási szerve folytatja le.

7.7 KÖRNYEZETVÉDELMI ALAP A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) 58. §-ának (1) bekezdése szerint a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat helyi rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre. 2012-ig nálunk ilyen alap nem volt, ekkor döntött a Képviselő-testület a csak ilyen módon felhasználható bevételek felszabadítására szolgáló alap létrehozásáról.


A Környezetvédelmi Alap célfeladata, hogy ösztönözze a környezetkímélő gazdasági szerkezet kialakításának, a környezeti ártalmak megelőzésének, csökkentésének, a bekövetkezett környezeti károk felszámolásának, továbbá természeti értékek és területek fenntartásának a leghatékonyabb megoldásait, továbbá a társadalom környezeti szemléletének fejlődését. Számunkra különösen fontos volt a Környezetvédelmi Alapról szóló rendelet megalkotása, s így az Alap létrehozása, mert vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján egyes bevételek kötelezően az Alap bevételét kell, hogy képezzék, s e források felhasználása csak akkor lehetséges, ha a település helyi rendeletében szabályozta a befolyt összegek felhasználását. Pár év alatt több millió forint gyűlt össze olyan bevételekből, melyeknek felhasználása csak az Alap létrehozásával volt lehetséges, így rendeletünk lehetővé tette az összegyűlt pénzösszeg felhasználását, gyarapítását. A törvény értelmében az önkormányzati Környezetvédelmi Alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. Rendeletünkben meghatároztuk azokat a feladatokat, melyeknek finanszírozását a Környezetvédelmi Alapból kívánjuk megoldani, valamint a bevételeket jelentő bírságokat, díjakat is meghatároztuk. A rendelkezésre álló összeg felhasználásáról a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságnak valamint a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottságnak kell együttesen döntenie. Az Alap legjelentősebb bevételei a bírságok valamint a talajterhelési díjból befolyt bevételek.

7.8 KÖRNYEZETI ELEMEK VIZSGÁLATA 7.8.1

Levegő-tisztaság és a felszíni vízfolyások állapota

A Képviselő-testület 147/2012. (V. 23.) ÖK számú önkormányzati határozatával elrendelte, a Hosszúréti-patak törökbálinti szakaszának 5 pontján vízminőség vizsgálatok, 2 ponton levegő minőség vizsgálatok végzését. A 24 órás levegőminőségi vizsgálatok alapján a levegő minősége megfelelő, határérték alatti szennyező anyag koncentrációkkal, Budapest környéki agglomerációs településre jellemző értékkel. Fűtési időszakban a szálló por koncentrációja megemelkedik, de még ekkor sem éri el az egészségügyi határértéket, így közvetlen beavatkozásra nincsen szükség. Hosszú távon törekedni kell a környezetbarát fűtési rendszerek alkalmazására.

96

A patakbejárás során csak a Tüskevár köz és a Kálvária domb előtti szakasz között tapasztaltak olyan, főként csapadékvíz bevezetéséket, melyek közül néhány elhelyezése és egyéb körülményei (nitrogénkedvelő növények jelenléte) szennyezett víz bevezetésére is utalhatnak. Azonban ez nem egyértelmű, mert a bejárás és mintavételezés során egyik bevezetésből sem történt kibocsájtás és a vizsgálati eredmények sem mutattak szennyvíz bevezetésre utaló egyértelmű jeleket. A patak többi szakasza tiszta, rendezett volt. A patak vízminősége egy-két szervetlen komponenst leszámítva megfelelő.

2013-ban a patakra vonatkozó vízminőség vizsgálatokat az Önkormányzatnál szakmai gyakorlatát töltő BCE hallgató végezte el. Az eredmények az előző évhez képest kicsit magasabbak voltak, köszönhetően annak, hogy amíg a 2012. évi mérések előtt nagy mennyiségű csapadék hullott, így a patak vize felhígult, addig a 2013. évben a mintavételezések előtti időszakot szárazság jellemezte. A különbséghez az is hozzájárult, hogy míg a korábbi év mérése csupán egyszeri mérés volt, addig az egy évvel későbbi vizsgálatoknál már 5 mérésre került sor. Ahhoz, hogy a valóságot leginkább tükröző eredményeket kapjunk a Város környezeti elemeinek mérésekor, a vizsgálatokat minél több mintavételi ponton, minél gyakrabban el kell végezni. A mérési eredmények a térinformatikai rendszeren a lakosság számára is elérhetők. 7.8.2

Zajvédelem

2009. és 2011. között a Stratégiai Zajtérkép eredményei alapján megkezdődött annak vizsgálata, hogy a Város speciális adottságai (M7 a Várost átszeli, M0 pályája magasan a lakóövezet fölé emelkedik, M1 és M7 közös szakaszának hatásai) milyen intézkedéseket kívánnak. A felkért szakemberek egybehangzó véleménye volt, hogy a zajforrásnál szükséges beavatkozni, aminek lehetséges technikai megoldásai a zajvédő fal magasítása vagy a csendes burkolat alkalmazása. Mivel a kezelő nem kötelezhető a határértéket meg nem haladó zajhatás technikai csökkentésére, így az Önkormányzat csak saját forrásból kezdeményezheti zajcsökkentő-létesítmények alkalmazását. Bármelyik változat meghaladja a Város költségvetésének lehetőségeit. 2012-ben a Képviselő-testület lakossági panaszok kapcsán újra foglalkozni kezdett a Várost érintő autópályák közlekedési zajterhelésének problémájával. A helyi környezetvédelmi egyesületek segítségével dr. Rácz András helyettes államtitkárt kerestük meg a Vidékfejlesztési Minisztériumban, kérvén, hogy segítsen megoldani a levélben összefoglalt sürgető problémákat. Dr. Rácz András válaszlevelében a stratégiai zajtérkép készítését kínálta megoldásként, vagyis visszatértünk oda, hogy hivatalosan készített mérési és számítási adatokkal kell bizonyítanunk, hogy szükségesek az általunk elvárt zajvédelmi intézkedések. Tekintettel arra, hogy az első zajtérkép nem tudott olyan zajterhelést kimutatni, mely lehetőséget kínált volna számunkra a közútkezelőnél történő fellépésre, a zajtérkép 97


A vizsgálati eredmények birtokában megvizsgáltuk az adott szakaszhoz csatlakozó ingatlanok szennyvízelvezetésének megoldását, és ahol a tulajdonosok még nem csatlakoztak a közcsatornára, oda postáztuk a kötelező határozatokat. Máig egy ingatlan kivételével mindenhol megtörtént a csatornabekötés.

megújítási kötelezettsége kapcsán szakcégtől kértünk módszertani véleményt arra vonatkozóan, hogyan érdemes vizsgálnunk a közlekedésből eredő környezeti zajt. A szakértők által javasolt, településünk számára legjobb lehetőséget kínáló módszer alkalmazására ajánlatokat gyűjtöttünk, és felkértünk egy céget a méréssel kombinált számítások elvégzésére. A vizsgálatok elkészültek, de továbbra sem sikerült határérték túllépést kimutatnunk a kérdéses területen. A méréseket és a zajtérképezést a szakértők és az Önkormányzat jogi képviselője javaslata szerint elkészítettük, az eredményeket a térinformatikai rendszeren közzétettük.


Tarlós István főpolgármester 2012. december 14-én kelt levelében tájékoztatott, hogy a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) alapján kötelező feladatként meghatározott stratégiai zajtérkép és a hozzá tartozó intézkedési terv megújításának önkormányzati társulásban történő megoldása – központi költségvetési forrás hiányában - a továbbiakban nem lehetséges. Ezért a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezte Budapest és környékére vonatkozó Stratégiai Zajtérkép és a hozzá tartozó intézkedési terv megújítására létrehozott társulás (a továbbiakban: Társulás) megszüntetését. A kezdeményezéssel a Képviselőtestület is egyetértett. Időközben – már 2013-ban - zajlottak az M0 bővítése kapcsán a tárgyalások, melyek között a környezetvédelmi tervfejezet elfogadásának folyamatában fórumot tartottak az érintett önkormányzatok részére. Ezen újra jegyzőkönyvbe foglaltattuk észrevételeinket, s ennek eredményeként – bár a zajtérkép nem indokolta – 3 állandó monitoring pontot (Séta, Zöldfa és Virág utcákban) jelölt ki a Környezetvédelmi Felügyelőség az M0 mentén, valamint ígéretet kaptunk az Anna hegy érintett területeinek zajvédelmi megerősítésére is. A környezetvédelmi engedély véglegesítésénél örömmel tapasztaltuk, hogy az ígéretnek megfelelően valóban terveztek falmagasítást, egyes helyekre reduktorok alkalmazását írták elő, és a figyelőpontok helyét is meghatározták. Az Autópálya-kezelő irányában történő eredménytelen próbálkozást követően egy lakossági fórumra került sor, melyre szakértőt biztosítottunk annak érdekében, hogy tájékoztassa a lakosságot az ingatlanok egyedi zajvédelmi lehetőségeiről. Szakértőink megállapítása szerint az egyetlen átütő eredményt biztosító megoldás az érintett autóutak és autópályák esetében a csendes burkolat alkalmazása lenne (ez felére csökkenti a zajszintet), azonban egy ilyen megoldás beruházási és később fenntartási költségei olyan terheket jelentenek, melyeket a beruházó és később a kezelő sem tudnak felvállalni, legalábbis a dolgok mai állása szerint. Mindemellett célunk, hogy minden egyes későbbi felújítási, bővítési munka során fellépjünk a csendes burkolat alkalmazásának eléréséért. 2013. szeptember 10-én részt vettünk egy konferencián a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A rendezvényen elhangzott, hogy hozzánk hasonlóan más települések is vannak, akiknek a jelenlegi szabályozás nem biztosít hathatós lehetőséget zajos problémáik kezelésére annak ellenére, hogy a szakmailag is elismert a beavatkozás szükségessége, és szakmai képviseletek is sürgetik a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát, megújítását. Egy 2014. januári képviselő testületi döntésben a Polgármester megbízást kapott arra, hogy dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Minisztert levélben tájékoztassa a Törökbálintot érintő problémákról. Miniszter úr segítségét kértük abban, hogy a települések kör98

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastrukturális területért felelős államtitkára a levelünkre válaszolva arról tájékoztatott, hogy a hatósági módosítások helyett tárcájuk 2014-2015. évekre ütemezve a Közlekedésfejlesztési Operatív Program fennmaradó forrásainak felhasználásával zajvédelmi programcsomagot kíván megvalósítani. A sebességcsökkentést nem támogatják, arra hivatkozva, hogy egyes térségek elérhetőségét rontaná. Mint írta, megvizsgálták a zajvédő-fal igényeinket is, s intézkedtek a Magyar Közút Nzrt. felé a beavatkozás kivitelezéséről az M7-M0 csomópont Balaton irányú féldirekt – balra kanyarodást biztosító – csomóponti ágánál. Dr. Völner Pál levelére egy kritikai választ fogalmaztunk meg, melyben kértük a tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a 2012. június 30-ig előírt zajtérkép elkészült-e, amennyiben igen, úgy kértük, hogy a közzétételi előírásoknak megfelelően tartalmát, valamint a hozzá kapcsolódó intézkedési terv tartalmát megismerhessük. Válaszában leírta, hogy felkérte a KTI akusztika szakértőit, hogy adják át nekünk a 2007-es stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet. A 2012-es zajtérképekre vonatkozólag azt a tájékoztatást adta, hogy a térképek elkészültek, azonban a szerény anyagi forrás miatt ezek még nem érhetőek el a KTI honlapján, valamint a térképekhez tartozó intézkedési tervek készítése jelenleg is folyamatban van. Ígéretet tett arra, hogy a zajtérképeket megküldi számunkra, ez még a mai napig nem érkezett meg hivatalunkhoz. Ide kívánkozik még, hogy 2014. június 30-án szerződés kötöttünk az EnviroPlus Környezetvédelmi Szaktanácsadó és Tervező Kft-vel a Stratégiai Zajtérkép megújítására és dokumentálására.

99


zetében az autópályák, autóutak felújítása során a beruházók törekedjenek kisebb zajszintet eredményező burkolatok használatára és lehetőség legyen forgalomcsillapítási eszközök alkalmazására. Kértük olyan pályázati források biztosítását is, melyek segítségével az önkormányzatok maguk is képesek lehetnek a zajszennyezés csökkentésére. Levélben kerestük meg Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter asszonyt is, kérve, hogy a következő intézkedésekkel segítse a zajvédelmi szabályozás megújítását, valamint településünk konkrét zajvédelmi törekvéseit:  100 km-es sebességkorlátozás az M7-n a M1 elágazástól az érdi lehajtóig.  Zajvédő-fal építése a M7/M0 hídon ahol a 3x3 sávos új pálya két bevágás között nyílt téren hald át az M7 felett.  Zajvédő-falak magasítása a határérték túllépést mutató annahegyi térségben és az M0 M7 csomópontnál.  Zajvédő-fal létesítését az Őrház utcával párhuzamosan futó vasúti sín mellett.

8 A VÁROS "KÖZ" FELADATAI 8.1 A


TELEPÜLÉSEN MŰKÖDŐ ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEK

Az Önkormányzat a közfeladatok többségét saját intézményei útján látja el. A jelen beszámoló időpontjában a településen a következő önkormányzati intézmények működnek:  Törökbálinti Polgármesteri Hivatal  Törökbálinti Városgondnokság  Munkácsy Mihály Művelődési Ház  Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény  Bóbita Óvoda (2 épülettel)  Nyitnikék Óvoda  Walla József Óvoda  Segítő Kéz Szolgálat  A Polgármesteri Hivatalon belül, önálló szakfeladatként működik a Védőnői Szolgálat, valamint a Mezőőri Szolgálat.  Nem a települési, hanem a Német Nemzetiségi Önkormányzat fenntartásában működik a Csupaszív Kétnyelvű Óvoda, melynek gazdálkodásával kapcsolatos feladatait azonban a Polgármesteri Hivatal látja el. A felsorolt intézmények közül a Polgármesteri Hivatal és a Városgondnokság rendelkezik teljes jogkörrel (önállóan működő és önállóan gazdálkodó szervek). A ciklus időszaka alatt az intézményrendszerben több számottevő változás is bekövetkezett: A 2011. költségvetési koncepció tárgyalásakor (2010. december 16.) döntött a Képviselő-testület arról, hogy a Zimnády Ignác iskolához integrálva létrehozza a Pedagógiai Szakszolgálatot. A döntés indoka az volt, hogy a két iskolában és az óvodákban – önként vállalt feladatokra – összesen 8,5 státusz volt ilyen feladatokra (4 logopédus, 3,5 óvodai fejlesztő pedagógus, 1 gyógytestnevelő), azonban az intézményesített forma hiányában a pedagógiai szakszolgálatokat megillető normatívát a Város nem tudta igénybe venni (intézményesen a Budaörsi Kistérségi Társulás keretében működő pedagógiai szakszolgálat látta el a feladatokat településünkön is.) A döntés célja tehát kifejezetten az volt, hogy az egyébként helyben meglevő szakemberek és infrastruktúra intézményi formába történő szervezésével a település hozzájuthasson ahhoz a 10,2 millió forintos normatív támogatáshoz, ami a pedagógiai szakszolgálat után a Várost megilleti. A 2010. december 16-i elvi döntést követően a Zimándy Ignác iskolához integrálva 2011-ben létre is jött a Pedagógiai Szakszolgálat, azonban 2012 májusában a Képviselőtestület máris a megszüntetés mellett döntött. Tudni lehetett ugyanis, hogy 2012. szeptember 1-jén általánosan hatályba lép a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, s azon belül pedig 2013. január 1-jén hatályba lép a pedagógiai szakszolgálatokkal kapcsolatos új szabályozás. Ennek pontos részletei a vonatkozó miniszteri rendelet hiányában ugyan még nem voltak ismertek, azonban az biztosan látszott, hogy csak közvetlen a kormányhivatalok irányításával, állami fenntartásban működtethető peda100

2012 márciusában döntött a Képviselő-testület a bölcsőde és a Segítőkéz Szolgálat öszszevonásáról. A döntéshozók úgy ítélték meg, hogy – figyelemmel kisérve a szociális és gyermekvédelmi ellátó rendszer fejlődésének és változásainak irányait – indokolt a lakosság igényeihez igazodó, jogszabályi kereteket tükröző, finanszírozási forrásokat egyesítő intézmény létrehozása. A cél az ellátási kötelezettségek egységes szervezetben való teljesítése, melyben megmutatkoznak a fenntartó önkormányzat erre a területre vonatkozó stratégiai céljainak főbb vonásai, valamint a feladatellátás hatékonyságának és eredményességének elve is érvényesül. Az átalakítás, az intézmény beolvadás koncepciójának kidolgozásakor figyelembe vett legfőbb szempontok:  A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások – jogszabályokkal összhangban történő- egységes szakmai koordinációja (a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alá tartozó ellátások egy intézményen belüli megszervezése).  Hatékony, összehangolt szakmai munka lehetőségének megteremtése a család, mint célcsoport érdekében.  A jelzőrendszer tagjainak egy ellátási folyamatba kapcsolása.  Ellátandó feladatokhoz igazodó – felesleges áttételek nélküli – szervezet.  Erőforrások egyesítése az erőforráskorlátok megszüntetése érdekében. Ugyancsak 2012-ben jött létre a Törökbálinti Városgondnokság, melynek létrehozását a 2012. január 26-i ülésen határozta el a Képviselő-testület, s ezt követően 2012. márciusi, illetve áprilisi ülésen döntött a tényleges megalapításról. A téma nem volt ismeretlen a Képviselők előtt, hiszen informális egyeztetések során és a 2012-es költségvetési koncepció tárgyalásakor is szó esett a feladatok ilyen módon történő ellátásáról. Az intézmény-alapítást az a megfontolás vezérelte, hogy egy Törökbálin méretű és adottságú településen az Önkormányzat által biztosított fenntartási, üzemeltetési feladatok már nem láthatóak el hatékonyan a polgármesteri hivatal szervezetén belül, hanem szükség van egy önálló szervezetre, pontosan meghatározottak a városüzemeltetéssel kapcsolatos feladatok, jelöltek a feladatokhoz rendelt források, így megfogalmazható a teljesítéssel kapcsolatos elvárás és a szervezetben közreműködők felelőssége is. Jó ideig kérdés volt, hogy az új szervezet gazdasági társaság, vagy önkormányzati költségvetési szerv formájában jöjjön létre, mérlegelve azonban mindkettő előnyét és hátrányát, végül is a költségvetési szerv mellett döntött a Képviselő-testület, elvárásként fogalmazva meg a magas színvonalú műszaki tudatosságot, az egyre szélesedő feladatok ellátásához alkalmazkodó szervezeti és műszaki struktúra kialakítását, a minőségi lakókörnyezet kialakításában és folyamatos fenntartásában megvalósuló állandó részvételt. A fiatal intézmény éppen csak átesett a megalakulással járó kezdeti nehézségeken, amikor 2013. január 1-jével máris nagy kihívás elé került, hiszen ekkor kerültek az iskolák állami fenntartásba. A Képviselő-testület pedig úgy döntött, hogy a működtetetést a Városgondnokságon keresztül látja el. Ekkor a feladatok jelentős bővülése mellett az intézmény alkalmazottainak létszáma is jelentősen megnövekedett, hiszen munkáltatójává vált mindazon iskolai dolgozóknak, akik a jogszabályi rendelkezések folytán nem kerül101


gógiai szakszolgálat, tehát a törökbálinti többcélú, a Zimándy Ignác iskolával közös igazgatású intézményünk 2013. január 1-jétől nem működhet tovább. Tartva attól, hogy esetleg a szakszolgálatban dolgozó munkatársakat elveszítjük, illetve megszűnik a Törökbálint érdekében történő feladat-ellátásuk, a Képviselő-testület 2012. márciusi ülésén elvi döntést hozott a Szakszolgálat megszüntetéséről, a májusi ülésen pedig érdemben is döntött róla.

tek át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. Majd pedig jött az újabb „kihívás”, 2014. szeptember 1-je, amikor is elkészült és működtetésre az Önkormányzathoz átkerült az új Bálint Márton iskola és Sportközpont, amelynek gazdája – a feladatok jelentős bővülésével és ennek megfelelően az alkalmazottak számának növekedésével együtt – szintén a Városgondnokság lett. A Polgármesteri Hivatal és a Városgondnokság között kialakult munkamegosztás szerint a Városgondnokság feladata elsősorban a város-és intézményüzemeltetés, így tevékenysége a település mindennapi életére van hatással. Ennek köszönhetően működését a Képviselő-testület részéről is nagy érdeklődés kíséri, ezért az Intézmény vezetője félévente beszámol a testületi üléseken. A legutóbbi beszámolóra a ciklus utolsó ülésen, 2014. szeptember 25-én került sort, a beszámoló a jelen beszámoló mellékletében olvasható.


A ciklus ideje alatt valamennyi intézmény vezetőjének lejárt a vezetői megbízása, illetve a Polgármesteri Hivatal jegyzője kérte az áthelyezését, ezért minden intézményben pályázat kiírására került sor. Zimándy Ignác Általános Iskola: a pályázatok elbírálásáról a 2012. február 23-i ülésen született döntés. A Képviselő-testület ismét a korábbi igazgatót, Palkóné Szabó Gabriellát bízta meg az intézmény vezetőjévé. A vezetői megbízás 2012. augusztus 1től 2017. július 31-ig szól. Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola: az előző igazgató, dr. Német István nyugdíjba menetelét követően helyére a Képviselő-testület az intézmény addigi igazgató-helyettesét, Keszler Mártont bízta meg a 2011. május 19-i ülésen. A vezetői megbízás 2011. augusztus 1-től 2016. július 31-ig szól. Szőnyi Erzsébet Zeneiskola: A 2011. május 19-i ülésen hozott határozatával a Képviselő-testület ismét Feleki Lászlót, a korábbi igazgatót bízta meg a vezetéssel. A vezetői megbízás 2011. augusztus 1-től 2016. július 31-ig szól. Bóbita Óvoda, Nyitnikék Óvoda, Walla Óvoda: mindhárom óvodában a régi inézményvezető nyerte el a pályázatot, így a 2012. február 23-i ülésen a Bóbita Óvoda vezetője Pénzes Józsefné, a Nyitnikék Óvoda vezetője Horváthné Hamza Edit, a Walla Óvoda vezetője Szikora Ildikó lett. Vezetői megbízásuk 2012. augusztus 1-től 2017. július 31-ig tart. Csupaszív Kétnyelvű Óvoda: mivel az intézmény fenntartói jogát az Önkormányzat átadta a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak, a vezető megbízása a Nemzetiségi Önkormányzat joga, a Képviselő-testület ehhez egyetértési joggal rendelkezik. Itt is a régi vezető, Karsainé Gasser Mária lett a pályázat nyertese. Megbízásához a Képviselőtestület a 2014. július 21-i ülésén adta egyetértését. A vezetői megbízás 2014. augusztus 1-től 2019. július 31-ig szól. Munkácsy Mihály Művelődési Ház: A 2012. június 8-i rendkívüli ülésen az intézmény további vezetésére Szabó Éva korábbi igazgató kapott megbízást. A vezetői megbízás 2012. július 1-től 2017. június 30-ig szól.

102

Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény: a Képviselő-testület a 2011. április 20-i ülésen ismételten Czukor Györgyné korábbi igazgatónak adta a vezetői megbízást, amely 2011. június 1- től 2016. május 31-ig szól. 2014. december 1-től azonban Czukor Györgyné nyugdíjba kíván menni, ezért a Képviselő-testület pályázatot írt ki a vezetői feladatok ellátására. A ciklus utolsó ülésén, 2014. szeptember 25-én Weigl Zsolt, az intézmény egyik dolgozója nyerte el a megbízását, amely 2014. december 1-től 2019. november 30-ig szól. Segítő Kéz Szolgálat: a Képviselő-testület a 2014. április 28-i ülésen döntött a vezetői megbízásról, amelyet az addigi vezető, Csokonáné Vízkeleti Ildikó nyert el 2014. július 1-től 2019. június 30-ig.

Polgármesteri Hivatal: Dr. Horti István a Város jegyzője, aki 2008 őszétől látta el ezt a megbízást, sikeresen pályázott Újbuda jegyzői posztjára, így 2011. július 15-ével megvált a településtől. Helyére – ugyanezzel az időponttal – a Képviselő-testület határozatlan időre Kailinger Ildikót nevezte ki.

8.2 KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS TÖRÖKBÁLINTON 8.2.1

Állami fenntartásba került iskolák

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (köznevelési törvény) 2013. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése (74. § (1) bekezdés) szerint az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A törvény azt is rögzíti, hogy a köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. A törvény meghatározza, hogy a települési önkormányzat mikor köteles a tulajdonában álló köznevelési feladatok ellátását szolgáló ingatlant működtetni, illetve mely esetben vállalhatja a működtetést. A háromezer fős lélekszámot meghaladó településeknél – így Törökbálint Város esetében is – a települési önkormányzat gondoskodik az állami fenntartásba kerülő iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. Ennek keretében saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A működtető feladata, hogy  a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant rendeltetésének megfelelően a vonatkozó törvényi és egyéb (tűzvédelmi, egészségügyi, stb.) előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa, 103


Városgondnokság: az intézmény létrejöttekor a Képviselő-testület egy átmeneti megbízást adott az akkori vezetőnek arra az időre, amíg a szervezet kialakítása megtörténik. Ezt követően került sor a pályázat kiírására, melynek nyertese Antal Jenő, a korábbi megbízott vezető lett. A vezetői megbízás 2013. december 1-től 2018. november 30-ig szól.

  

 

viselje a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat, gondoskodjon az ingatlan vagyonvédelméről, biztosítson minden olyan feltételt, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan lássák el (különösen: anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadása-átvétele, raktározása, készletek pótlása), működtesse, karbantartsa az intézmény alapfeladatának ellátásához kapcsolódó technikai berendezéseket, taneszközöket, beszerezze a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket.


A működtetőnek az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek biztosítása már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A taneszközök beszerzését az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet. A törvény 2012. szeptember 30-ig lehetőséget biztosított arra, hogy a 3000 fő feletti települések kezdeményezzék a működtetés állam részére történő átadását a 2013/2014. tanévtől. Törökbálint Város Önkormányzata 284/2012. (X. 11.) ÖK határozatával úgy döntött, hogy változatlanul saját maga gondoskodik az illetékességi területén lévő öszszes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. Ehhez a feladathoz az önkormányzatok – így Törökbálint sem – állami támogatást nem kapnak, a működtetést saját bevételeik terhére kell biztosítaniuk. Településünkön évek óta 3 iskola működött, és működik jelenleg is: a Zimándy Ignác Általános Iskola, a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, továbbá a Szőnyi Erzsébet Zeneiskola. Ez utóbbinak sajnos önálló épülete nincs, a Zimándy Ignác Általános Iskola épületében működik. 2013. január 1-jével mindhárom intézmény állami átkerült állami fenntartásba. Ezzel együtt a pedagógusok a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) személyi állományába kerültek. A szakmai irányítás, a munkáltatói jogok gyakorlása ettől kezdve KLIK-hez, azon belül az Érdi Tankerülethez tartozik. Az iskolákban dolgozó azon kollegák, akik a törvény alapján nem kerülhettek át a KLIK-hez (gazdasági személyzet, stb.), a Városgondnokság változatlan létszámban átvette, létszámleépítésre nem került sor. Törökbálint Város Önkormányzata – noha a fenntartói feladatokat, a szakmai irányítást már nem maga látja el – a törökbálinti oktatási intézmények eddig megszokott színvonalas tevékenységét igyekszik önként vállalt feladatként továbbra is elősegíteni. Ez érződik a tárgyi feltételek biztosításán, továbbá azon is, hogy az Önkormányzat 2013. évben Oktatásunkért Működtetői Ösztöndíjat hozott létre, amellyel célja a helyi pedagóguskar szakmai munkájának, teljesítményének anyagi elismerése, ösztönzése mellett a fenntartóváltás miatt a tényleges pedagógusbérekben esetenként jelentkező méltánytalan helyzetek orvoslása volt. Az ösztöndíjat szabályozó rendelet meghatározza az ösztöndíj célját, a pályázati feltételeket, valamint az ösztöndíj mértékét. A 2014. évi költségvetésben az ösztöndíjak folyósítására rendelkezésre álló keret 66,6 millió Ft. A korábban Törökbálint által fenntartott oktatási intézmények működtetését a Törökbálinti Városgondnokság látja el 2013. évtől. Az ebbe a körbe tartozó feladatok jelentősen

104

bővültek az új iskola és sportközpont beruházás Magyar Állam által átvállalt befejezése és átadása miatt. 8.2.2

Óvodai nevelés

Az Önkormányzat által fenntartott 3 óvoda 4 helyszínen működik. Közülük a Nyitnikék Óvoda, valamint a Bóbita Óvoda Árpád utcában levő épülete minden igényt kielégítő korszerű új intézmény. A Walla Óvoda a Város legrégebbi és egyben legkisebb óvodája. A Bajcsy-Zsilinszky utcai óvoda – amely a Bóbita Óvodához tartozik – mérete jóval nagyobb, az épületen azonban még mindig sok a korszerűsíteni való az utóbbi években végzett felújítások ellenére is.

A 4 intézményben összesen 25 csoport működik. Az óvodai csoportok létszámát a köznevelési törvény 4. számú melléklete 25 főben maximálja, ettől felfelé – a fenntartó külön engedélyével – legfeljebb 20 %-kal lehet eltérni, amennyiben a felvételi igények ezt indokolják. Vagyis a csoport létszáma – fenntartói döntés alapján – maximum 30 főre növelhető. Mindez azonban csak akkor igaz, ha a csoportszoba mérete alkalmas az engedélyezett csoportlétszám befogadására. Ehhez 30 fő esetén legalább 60 m2-es csoportszoba szükséges. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete ugyanis többek között előírja, hogy a csoportszoba méretét 2m2/gyermek nagysággal kell számolni, amiből az következik, hogy a köznevelési törvény által alapesetben megengedett 25 fős csoport is csak akkor alakítható ki, ha ehhez rendelkezésre áll az 50 m2-es csoportszoba. Ennél kisebb mérető csoportszoba esetén természetesen csökkenteni kell a csoport létszámát is.

Óvodai férőhelyek a törökbálinti intézményekben

Intézmény

Nyitnikék óvoda Bóbita óvoda (Bajcsy-Zs. utca) Bóbita óvoda (Árpád utca) Walla óvoda Csupaszív óvoda Összesen

Csoportok száma

Befogadóképesség (2 m2/fő)

2013/14. tanévre felvéve (fő)

7

193

198

175

193

4

108

120

100

108

8

231

227

189

219

3 3 25

63 68 663

68 82 695

60 68 592

63 68 651

Tv. szerint felvehető (25 fő/csop.)

Fenntartó döntésével felvehető (30 fő/csop.)

105


A Csupaszív Kétnyelvű Óvoda – amely korábban szintén önkormányzati fenntartású intézményként működött – fenntartója jelenleg a Német Nemzetiségi Önkormányzat. A két önkormányzat közoktatási megállapodásban állapodott meg az intézmény által a település érdekében ellátott köznevelési feladatok rendjéről, feltételeiről.

A táblázatból látszik, hogy a négy intézményben meglevő összesen 25 csoportszoba a 2 m2/fő arányszám alapján 663 fő befogadására lenne alkalmas. Figyelembe véve azonban a csoportok létszámának köznevelési törvény alapján maximált felső határát, megállapítható, hogy a köznevelési törvény 4. számú melléklete alapján (25 fő/csoport) 592 fő vehető fel. Ez a létszám a fenntartó külön engedélyével legfeljebb 651 főre növelhető.


Egy felmérés alapján, amelyet idén januárjában végeztünk, az derült ki, hogy a 2013/14es tanévben felvett gyermekek száma (695 fő) meghaladja a fenntartói döntéssel engedélyezhető maximális létszámot (651 fő). Ez nyilván azért következhetett be, mert a már említett EMMI rendelet viszonylag friss, a gyakorlatba történő beépülése még nem ment végbe. Mindazonáltal a 2014/15-ös tanévre történő felvételeknél már igyekeztünk a törvényi előírásokat betartani, ami viszont azt jelentette, hogy a 2013/14-es tanévre felvettekhez képest az idei tanévben lényegesen kevesebb férőhellyel kellett gazdálkodnunk. A négy intézmény mindegyikéről elmondható, hogy kiemelkedő minőségű nevelő munka folyik. Az intézmények tevékenységükről rendszeresen beszámolnak a fenntartónak, a legutóbbi ilyen beszámolóra a 2013. október 17-i ülésen került sor. Előzetesen a szülői szervezetek minden óvodában értékelték az elmúlt nevelési év munkáját, és valamennyi óvodában pozitívan minősítették az óvodapedagógusok, dajkák munkáját, az óvodai nevelőmunka színvonalát, sokszínűségét. A feltételrendszerben csak a zsúfoltság jelenik meg negatívumként, illetve időről-időre a közétkeztetéssel kapcsolatban merül fel kifogás. Az intézményi beszámolók híven tükrözik, milyen színes, sokrétű nevelőmunka folyik óvodáinkban, és e mellett az óvodapedagógusok, dajkák egyre több, hagyományosan családi feladatot is ellátnak. Az iskolákkal való kapcsolat rendszeres, az alsó tagozatokon az iskolai életmódra felkészített gyermekek kezdhetik meg tankötelezettségük teljesítését. Jellemző, hogy egyre szorosabb a szülők bevonása az óvodai programokba, az intézmények mindennapi életébe. 8.2.3

Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központja

2012 februárjától Törökbálint Város Önkormányzata és a Kaposvári Egyetem között létrejött együttműködési megállapodás értelmében a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Karának szervezetén belül megkezdte működését a Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központja. Törökbálint oktatáspolitikáját és gyakorlatát mindig az innováció, az értékteremtés illetve a már kialakított hagyományok továbbvitele jellemezték és jellemzik ma is. Volt már gyakorlóiskolánk, kísérleti iskolánk, szándékunkban állt egyházi fenntartású közoktatási és felsőoktatási intézménynek is helyt adni Városunkban. A Módszertani Központ létrehozásával egy újabb lehetőséget készítettünk elő kipróbálásra, melynek az a lényege, hogy a Kaposvári Egyetem Törökbálinton állított fel új szervezeti egységet. Az előkészítés során egy keret jellegű megállapodás született Törökbálint Város és a Kaposvári Egyetem között, mely megállapodás alapján az Egyetem szakirányú továbbképzések kihelyezése mellett a tudományos kutatásoknak is teret biztosít, a pedagógus képzésben résztvevő hallgatók számára pedig helyben nyújt lehetőséget hospitálásukra. Törökbálint Város mindezekhez infrastruktúrát, személyi feltételeket biztosít. Együttműködésünk keretében – egyebek mellett – azt tűztük ki célul, hogy közösen indulunk pályázatokon, kölcsönösen részt veszünk oktatási és felnőttképzési témákban, illetve új 106

szakok, szakmai anyagok fejlesztésében, szakvezetőink bevonásra kerülnek az egyetem szakmai munkájába, konferencia-részvételbe, képzésfejlesztésbe, akciókutatásban való közreműködésbe. Most, amikor az oktatási intézmények működésének újraszabályozását éljük át, nagy fontossággal bír, ha egy egyetem bekapcsolódik a település életébe, intézményeink belső rendszerébe, presztízst adva Városunknak, és lehetőséget kínálva pedagógusainknak az együttmunkálkodáshoz. 8.2.4

Bejárók vagy törökbálintiak?

Közismert, hogy a törökbálinti Önkormányzat az önkormányzati rendszer létrejötte óta szívügyének tekinti az intézmények, s különösen az oktatási intézmények működtetését. Ennek meg is lett az eredménye, hiszen a településünkön működő iskolák és óvodák a magyar átlaghoz képest lényegesen jobb infrastrukturális feltételek között működnek, a környező települések közül talán csak Budaörs tudhat magáénak hasonló körülményeket. A tárgyi feltételek biztosításán túl az Önkormányzat arra is törekedett, hogy anyagilag elismerje és ösztönözze az intézményi dolgozók munkáját, gondoljunk csak a Törökbálinti Pótlékra, vagy manapság a Pedagógus Ösztöndíjra, melyet a KLIK munkáltatói jogkörébe tartozó pedagógusok javadalmazására vezetett be az Önkormányzat. Mindez oda vezetett, hogy a törökbálinti óvodák és iskolák nagyon vonzóak lettek a környező településeken élő szülők szemében, s előszeretettel választják az itteni intézményeket gyermekeik számára. Sok szülő már évekkel előre megtervezi gyermeke jövőjét, s arra készülve, hogy majdan Törökbálinton szeretné iskolába járatni, már bölcsődébe, óvodába is ide igyekszik beíratni. (Az óvodai felvételeknél jól megfigyelhető például, hogy a Nyitnikék óvodába történő jelentkezést befolyásolja az új iskola és a Sportközpont közelsége.) Mindez azonban számos problémát vet fel. Egyrészt ugyanis az Önkormányzat önként vállalt feladatként nyújtja az intézményei számára azokat a pluszokat, melyek által az intézmények a Város határán túlmutató vonzerővel bírnak. Az önként vállalt feladatok forrása pedig csakis az Önkormányzat saját bevétele lehet, ahhoz állami támogatás nem jár. Különösen igaz ez az iskolák esetében, az iskolák működtetésére ugyanis állami támogatás egyáltalán nincs, azt saját bevételük terhére kell biztosítaniuk az Önkormányzatoknak. A másik probléma a férőhely hiánya. Intézményeink egy része zsúfolt, újabb osztályok, csoportok indítása azonban többletforrásokat igényel, és nem is feltétlenül megoldható, hiszen az épületek kapacitása véges. Új intézmény építését – mint ahogy éveken keresztül szó volt például egy új óvoda építéséről, majd később pedig a Köztársaság téren a volt CBA óvodává történő átalakításáról – az Önkormányzat anyagi forrásai nem teszik lehetővé. Vélhetően nincs is erre szükség, az adatokból úgy tűnik legalábbis, hogy a törökbálinti lakosság igényeinek kielégítésére a meglevő intézményi kapacitás elég. Természetesen van a kérdésnek egy másik oldala is. Sokan úgy gondolják, hogy Törökbálintra olyan szülők hozzák a gyermekeiket, akiknek fontos a gyermekük jövője, ezért az oktatás színvonalára és az eléret eredményekre is jó hatással vannak a bejáró gyerekek. Akadnak olyan vélemények is, amelyek egyenesen azt feltételezik, hogy a bejáró 107


A 8.2.2 pontban az óvodai férőhelyek kapcsán már közvetve érintettük azt a témát, amely időről-időre már az elmúlt években is felmerült, az idén azonban különösen éles vitákat gerjesztett.

gyerekek nélkül csökkenne a színvonal a helyi iskolákban. Mások azzal érvelnek, hogy Törökbálintról is vannak eljáró gyerekek, és valószínűleg a kettő együtt – eljárók és bejárók aránya – kiegyenlíti egymást. Megint mások a szabad iskolaválasztás jogával érvelnek. Mindeközben pedig látjuk és tudjuk, hogy folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik csak azért jelentik be lakcímüket Törökbálintra, hogy aztán ebből előnyt szerezzenek például az óvodai, iskolai felvételnél, miközben egyáltalán nem élnek itt, és a közösség feladataiból sem vállalnak részt. Mindebből látható, hogy a probléma nagyon összetett, pro és kontra sokféle érv merülhet fel. Annyi azonban bizonyos, hogy a hiteles adatok begyűjtése és elemzése, a demográfiai adatok elemzése a férőhelyek tükrében, valamint a megoldási javaslatok kidolgozása – az Önkormányzat érdekeinek sérelme nélkül – nem kerülhető meg.

8.3 KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉG


8.3.1

Az önkormányzat közművelődési feladatai

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (közművelődési törvény) a települési önkormányzatok kötelező feladatává teszi a helyi közművelődési tevékenység támogatását (76.§). Ennek formái különösen:  az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,  a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,  az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,  az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,  a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése,  a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,  a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,  egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása,  a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása. A közművelődési törvény 77.§-a előírja a települési önkormányzatok számára, hogy a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, valamint a közművelődési törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozzák meg, mely feladatokat és milyen konkrét formában, módon és mértékben látnak el az önkormányzatok számára előírt közművelődési feladatokból. A települési önkormányzat a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít. Közösségi színtér: a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, 108

A közművelődési törvényben előírt rendeletalkotási kötelezettségnek az Önkormányzat a közművelődésről szóló 4/2000. (III. 10.) Ör számú rendelet megalkotásával tett eleget. E rendeletben kinyilvánítja egyebek között, hogy a közművelődéshez való jog gyakorlását közérdeknek, a közművelődési tevékenységek támogatását közcélnak tartja. A közművelődést olyan értékhordozó közösségi tevékenységnek tekinti, amely a lakosság életminőségét javíthatja, ezért fontosnak tartja az önkormányzati feladatvállalást és azok megvalósításában résztvevő intézmények, színterek és szervezetek támogatását. A helyi rendelet kinyilvánítja, hogy az Önkormányzat a helyi közművelődési tevékenység támogatása során hangsúlyos feladatának tekinti:  az egyetemes, a nemzeti és nemzetiségi kultúra értékeinek terjesztését, a nemzetiségi kultúrák megismertetését,  a gyermekek és fiatalok művelődési, művészeti, közösségi és érdekérvényesítési kezdeményezéseinek segítését, törekvést a fenti igények felkeltésére,  a hivatásos és amatőr alkotóközösségek lehetőségeinek bővítését – különös tekintettel a művészeti műhelyek tevékenységére, a helyi alkotók szakmai támogatására, a helyi művészeti értékek feltárására és közismertté tételére,  a civil szervezetek közösségi életének, a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, érdekérvényesítésének segítését. További feladatának tekinti az Önkormányzat:  a helyi hagyományok ápolását, értékőrzését, a helytörténeti mozgalom fejlesztését, hagyományőrző közösségek működtetését, település- és környezetvédő, természetbarát közösségek segítését,  a szabadidő egészségmegőrző és szórakozási feltételeinek gazdagítását,  az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek támogatását,  az ünnepek kultúrájának gazdagítását, helyi kitüntetések, díjak alapítását,  találkozók, fesztiválok, bemutatók rendezését, a helyi kulturális nyilvánosság fejlesztését,

109


a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában, vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott helyen rendszeresen működő intézmény vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiség-együttes, épület). Ezzel összefüggésben:  meghatározza a közösségi színtér, illetve a közművelődési intézmény használati szabályait, működésének módját, valamint a közművelődési intézmény feladatait,  kiadja az általa fenntartott közművelődési intézmény alapító okiratát, működési engedélyét, jóváhagyja, szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését,  biztosítja a feladatok ellátásához és a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény fenntartásához szükséges, e törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket,  kijelöli a közösen létesített vagy önkormányzatok közötti társulásban fenntartott közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény esetében a működtetői jogok gyakorlóját.

 

kapcsolat építését határon túli magyarság művelődési testvértelepülésekkel, egyéb, művelődést segítő lehetőségek biztosítását.

közösségeivel,

A közművelődésről szóló helyi rendelet 8. §-a a közösségi tevékenység színtereként a Munkácsy Mihály Művelődési Házat, valamint a Volf György Könyvtárat és Helytörténeti Gyűjteményt határozza meg. 8.3.2

A Munkácsy Mihály Művelődési Ház

8.3.2.1 Infrastrukturális feltételek


A Munkácsy Mihály Művelődési Ház és Volf György Könyvtár új épülete 2007 januárjában, a Magyar Kultúra Napján nyitotta meg kapuit. Az önkormányzat a lakosság és a civilszervezetek támogatásával egy évtizeden keresztül kereste a lehetőségeket egy új közösségi és közgyűjteményi épületegység megvalósításához. A tervek egy sikeres PHARE pályázatnak köszönhetően valósulhattak meg, az „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” alap hárommillió eurós támogatásával. A művelődési ház 4003 m2 alapterületű épületrészéből közművelődési tevékenységre 1230 m2 használható. Jelenleg 4 szinten 13 többfunkciós, 28-416 m2 alapterületű rendezvényterem és hat 11-121 m2 alapterületű szolgáltató-terem áll a látogatók rendelkezésére. A kihasználtságból adódó teremhiány leküzdése érdekében az alagsori, emeleti és tetőtéri öltözők esetében funkcióváltásra került sor. Az emeleten a művelődési ház üzemeltetési irodája és 2012 év elejétől a törökbálinti civil szervezetek irodája, a tetőtérben a Kaposvári Egyetem Törökbálinti Módszertani Központjának irodája működik. Az egyik emeleti klubszoba helyén önkormányzati tárgyaló került kialakításra, a helység az Önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal kizárólagos használatában van. A képviselő-testületi ülések a tetőtéri táncteremben (Walla), a házasságkötések és honosítások a Festetics teremben kerülnek megrendezésre. Az épület szinkronban van a lakossági igényekkel, megfelelő feltételeket biztosít a közművelődési feladatellátáshoz. Az alapberendezéseken túl az intézmény rendelkezik a szakmai munkához szükséges eszközökkel (hang- és fénytechnikával, projektorokkal stb.), továbbá az információs társadalom megvalósításához elengedhetetlen informatikai eszközökkel. A működéshez szükséges infrastruktúra kiváló, a tárgyi eszközök állapota jó. A rendezvénytermek többfunkciósak és flexibilisek, ez leglátványosabban a színházterem használatában mutatkozik meg. A színházterem 320 férőhelyes, de a szomszédos két helyiség összekapcsolásával az egybenyitott tér 500 vendég befogadására alkalmas. Mivel a színházterem padlózata nem emelkedik és a színházi székek nincsenek rögzítve a tér lehetőséget ad különböző rendezvényformák szervezésére (pl. színházi előadások, bálok, bemutatók, konferenciák, lakodalmak). A vendéglátáshoz melegítőkonyha áll rendelkezésre. A színpad mérete és technikai felszereltsége szimfonikus zenekarok, nagy színházi és táncelőadások fogadását is lehetővé teszi. Az előfüggöny mögül leengedhető, színpadnyílás nagyságú vetítővászonra számítógépről és DVD-lejátszóról is lehet vetíteni projektorral. A színpad oldalszínpaddal, öltözőkkel és díszletraktárral alkot egységes egészet. A rendelkezésre álló mobildobogó-rendszerrel alkalmi színpad, elő-színpad, kórusdobogó és nézőtéri lelátó egyaránt kialakítható. A szabadtéri rendezvények elsősorban az épület mögötti területen kerülnek megrendezésre, amennyiben ez a helyszín kicsinek bizonyul vagy az egyedi nagy rendezvény tematikájának nem megfelelő Törökbálint közterein – pl. Szérűskert, Árpád Fejedelem 110

útja (Törökbálinti Búcsú, Bálinti Sokadalom), KIKA Parkoló (Robogós Találkozó) – valósulnak meg a programok. A pódiumjellegű szabadtéri rendezvényeknek a belsőudvar ad otthont. Az ágazati minisztérium érdekeltségnövelő pályázatainak köszönhetően az elmúlt években, 2011. év kivételével, amikor önerő nem állt rendelkezésre - nagyságrendekkel emelkedhetett a technikai, műszaki feltételek fejlesztésre fordítható költségvetési keret.

2011-től kerül sor az alagsori próbaterem bérlet formájában történő hasznosítására. Az Omega Együttessel kötött együttműködési szerződés eredményeként a falak posztóborítást kaptak. A zenekari próbateremben olyan bérlők fordultak meg, mint az Omega, Koncz Zsuzsa és Demjén Ferenc, akik valamennyien nagy produkciókra készültek fel Törökbálinton, az Omega németországi turnéja előtt gyakorolt itt, Demjén Ferenc pedig 65 éves születésnapi koncertjére, melyet a Papp László Sportarénában tartott telt ház előtt. Velük együtt olyan könnyűzenei ikonok tűntek fel a házban, mint Presser Gábor, Somló Tamás, Charlie és Révész Sándor, de Horváth Attila életműkoncertjére készülve járt itt Deák Bill Gyula, Charlie, Varga Miklós, a Piramis, a Korál és számos más ismert művész. Egy sikeres pályázatnak köszönhetően a recepció mellett „közönség-net” üzemel. A látogatók 4 számítógépet használhatnak díjmentesen nyitva tartási időben. (Az épület nagy részében biztosított a mobil Internet-elérhetőség.) A csöndes környezetre vágyó, saját laptoppal érkezők számára Internet-elérhetőséggel rendelkező dolgozószoba áll rendelkezésre. Közönségkérésre született meg a földszinti babasarok a nagyobb gyermekeikre várakozó, barátaikkal találkozó, rendezvényekre érkező szülők kisgyermekei számára. A földszinti mellékhelyiségben pelenkázó áll rendelkezésre. A sok pozitívum mellett akad jó néhány probléma is az épülettel, ezek miatt jelenleg perben állunk PROGRESS-B’90 Zrt-vel. A 11/1985 (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉMBkM együttes rendeletben meghatározott egyes épületszerkezetekre, így például a csapadékvíz és használati víz elleni szigetelésre, a nyílászáró szerkezetekre, a csapadékvízelvezetés szerkezeteire, a válaszfalakra, vakolatokra, burkolatokra, klíma- és szellőző berendezésekre, elektromos vezetékekre stb. és a felvonóra vonatkozó ötéves garancia 2011. szeptember 29-én lejárt. A garanciális körben fennálló problémák közül nem került megnyugtató rendezésre a színházterem nézőterének világítása (a szükséges fényerősséget biztosító fényforrásokhoz nem megfelelőek a beépített lámpatestek); a Walla Terem és a színpad, illetve a színpad és az alagsori helyiségek viszonylataiban eredetileg is fennálló áthallás megszüntetése. Az épület több pontján változatlanul előfordulnak kisebb beázások, az e szempontból legveszélyesebb földszinti elektromos főköz111


A művelődési ház valamennyi rendezvényterme bérelhető. Az érvényben lévő bérleti szabályzat és díjtáblák különböző mértékű kedvezményt biztosítanak a törökbálinti telephelyű cégeknek és a nem törökbálinti illetőségű magánszemélyeknek, a törökbálinti magánszemélyeknek és az önkormányzat által támogatott civil szervezeteknek. A „folyamatos” terembérlők minden hónap végén, egy összegben, a ténylegesen megtartott alkalom után fizetnek terembérleti díjat. Az alkalmi bérlő magánszemélyek lakodalmakra, családi rendezvényekre; cégek konferenciákra, partnertalálkozókra, csapatépítő programokra; előadó-művészeti csoportok, iskolák bemutatókra, szalagavatókra veszik igénybe elsősorban a szolgáltatásokat..


pont rendszeres és súlyos beázása csak 2013-ban szűnt meg. Igen sok gond volt és van a parkettás és hajópadlós helyiségekkel, mivel a fa padlóburkolatok elhasználódása igen jelentős. 2014-ben a színházterem lakkozására sor került, jövőre a Walla és a Festetics termek felújítása is elengedhetetlenné válik. A burkolatok problémái az épület korához képest mennyiségben jelentősebbek az elvárhatónál, ez főleg a padlólapokat és a külső klinkertégla-borításokat érinti. A fali mészkőburkolatok leválása (földszinti és emeleti előcsarnok, főlépcsőház egésze, Munkácsy terem, foyer) aggodalomra ad okot. A 2014ben levált elemek miatt a Polgármesteri Hivatal szakvizsgálatot rendelt meg. Ennek ismeretében a szükséges intézkedések kidolgozása jelenleg is folyik. Az épület külső vakolása 2006. óta rendkívül sokat fakult, az eredeti, telített színárnyalat sehol sem maradt meg, több helyen dilatációs repedés látható. Az épületgépészeti karbantartásokjavítások éves rutinja – különös tekintettel a nagy értékű és az intézmények napi és hosszú távú működtetéséhez egyaránt elengedhetetlen berendezésekre (kazánok, légkezelő-gépek, folyadékhűtők) – hosszú ideje zökkenőmentes. A fő berendezések jelentős, az épület működését bármely szempontból akadályozó meghibásodására az elmúlt években sem volt példa, de ez a szerencsés állapot a berendezések öregedése miatt a jövőben sajnos egyre kevésbé zárható ki. A 2006-ban üzembe helyezett három darab Gamatronic Power Plus 10 típusú szünetmentes tápegység akkumulátorainak üzemideje 5-6 év. A jó minőségű akkumulátoroknak köszönhetően a szünetmentes áramforrások 2012 őszig ellátták feladatukat, cseréjüket azóta a művelődési ház minden évben kérelmezi, mivel katasztrófavédelmi okból ennek biztosítása jogszabályi kötelezettsége. Amennyiben az intézmény továbbra sem kapja meg az ehhez szükséges pénzügyi támogatást, ki kell iktatnia a berendezést, az akkumulátorokat pedig le kell szereltetni és el kell szállítatni, mivel elöregedésük miatt tárolásuk veszélyessé válik. A színházi fénytechnika 2014-ben mindenre kiterjedő karbantartási-javítási munkálatokon esett át, melynek eredményeképpen megállapítható, hogy a következő években a már most is jórészt elavultnak és kevéssé energia-hatékonynak tekinthető fényvetők lecserélése fontos feladat lesz. Az épület kedvezőbb energiafelhasználása érdekében 2014 tavaszán szaktanácsadói külső-belső világítási audit készült. Megállapításai szerint – ötéves megtérülési időt alapul véve – a jelenlegi világítási rendszerek lecserélése a fejlesztés várható költségeit figyelembe véve nem lenne költséghatékony. Az elektromos szolgáltatóval kötött rendelkezésre állási szerződés felülvizsgálata az eddigi évek tapasztalatait figyelembe véve jelenleg folyik, eredménye várhatóan igen jelentős költségcsökkenést hoz. 8.3.2.2 A Művelődési Ház szakmai tevékenysége

Kulturális értékek és hagyományok megismertetése és ápolása Neves napok és ünnepek alkalmával (pl. Magyar Kultúra Napja, Törökbálinti Búcsú, Államalapítás Napja, Kiskarácsony) komplex rendezvényekre kerül sor részben szabadtéren részben pedig bent az épületben. A népi kultúra értékeit sorakoztatja fel a Bálinti Sokadalom hagyománnyá vált rendezvénye, valamint a „Családi napok” sorozat. Rendszeresek az előadó-művészeti események, néptáncbemutatók és találkozók, hangversenyek, kiállítások. Közösségi értékek támogatása Jelentős szerepet vállal az Intézmény az Önkormányzat civilpolitikának megvalósításában az által, hogy tevékenységével közreműködik a rendkívül aktív civil szféra támogatásában. Segíti a művészeti csoportok, sportszervezetek tevékenységét, karitatív és egyéb civil kezdeményezések megvalósítását (jótékonysági rendezvények, előadó112

művészeti események, közösségi és image-építő nagy rendezvények, ismeretterjesztő előadások, prevenciós és oktatássegítő programok). 15 törökbálinti civilszervezet talált otthonra az épületben, de alkalmanként szinte az összes helyi civil szervezetnek van a Házban valamilyen rendezvénye. A civil szervezetek működésének támogatását szolgálja az első emeleten kialakított civil iroda is. Az Intézmény közreműködik a városi ünnepségek lebonyolításában, tárgyi környezetet biztosít az önkormányzati eseményekhez, a Polgármesteri Hivatal programjaihoz, a képviselők lakossági fórumaihoz, és számos más eseményhez, rendezvényhez is.

Készségfejlesztés, nevelési és oktatási feladatok segítése Több évre visszanyúló hagyománya van a törökbálinti óvodások és kisiskolások részére szervezett gyermekszínházi bérletsorozatnak. A Sportközpont megnyitása előtt évente 4-6 különböző tematikájú nyári tábor indítására került sor. Folyamatosan helyet ad az Intézmény a törökbálinti iskolák, óvodák és a Római Katolikus Egyházközség rendezvényeinek. Három teremben zeneiskolai oktatás is folyik. Ismeretterjesztés A megalapozott ismeretek terjesztése, az általános műveltségi színvonal emelése, a művészi befogadás segítése, a környezetvédelem, a különböző kulturális szokások megismertetése érdekében rendszeresek az ismeretterjesztő előadások, találkozók, kiállítások szervezése. Életminőség javítása A Művelődési Ház befogadó színházként működteti a Törökbálinti Színházat. A különböző kultúrák megismertetését szolgálta a „Népek Estje” komplex rendezvénysorozat. Az egészséges életmód népszerűsítésére egészségnapokat, a családi értékek támogatása érdekében komplex családi programokat szerveznek. Tartalmas kikapcsolódást biztosítanak a szabad- és zárt térben megrendezett élő nagy koncertek (pl. Demjén Ferenc, Bródy János, Omega fellépésével) és a klubkoncertek. Nagyon népszerűek a belsőudvarban rendezett pódiumjellegű koncertek, előadások is. Életesély növelése, önsegítő lehetőségek A szakmai és életesély-növelő tanfolyamok (nyelv-, pályázatíró, OKJ-s kereskedelmi és vendéglátó-ipari tanfolyamok stb.) a szakmailag elismert közreműködő partnerek ellenére sikertelenek. Egyre népszerűbbek viszont az önsegítő programok, mint pl. a Bálinti Bolhapiac.

113


Nemzetközi, országos, regionális, kistérségi és szakmai rendezvények Bekapcsolódott a Művelődési Ház jó néhány országos rendezvénysorozatba, mint például a „Kultúrházak éjjel-nappal”, a „Közös Érték – Közös Érdek” Közkincs (KÉKÉK) Kerekasztal tevékenységébe. Részt vesz a Budaörsi Kistérségi Fesztivál szervezésében és megrendezésében, helyet ad szakmai rendezvényeknek (pl. a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Kulturális Koordinációs Irodával, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvánnyal közösen szervezett programoknak) Kapcsolatot ápol két testvérvárosi intézménnyel, a Székelyudvarhelyi Művelődési Házzal valamint a Büki Művelődési és Sportközponttal és Könyvtárral, de sor került már a szintén testvérváros Soroksárral is közös rendezvény megtartására.

Egészségmegőrzés, mozgáskultúra Kedveltek mind a gyermekek, mind a felnőttek körében a táncos és mozgásos rendszeres foglalkozási formák, melyek időről időre megkövetelik újabb kezdő csoportok indítását. 8.3.2.3 A Közművelődési feladatok megvalósítását szolgáló szerződések

A Turay Ida Színház előadásai


A közművelődési törvény 79. § (1) bekezdése értelmében a települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet. E lehetőséggel élve az Önkormányzat 2013. július 3-án szerződést kötött a Szemiramisz Színházi, Kulturális és Sportrendezvény-szervező Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal (utóbb a szerződéses partner a Turay Ida Színház Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra változott). A megállapodás alapján a Színház rendszeresen előadásokat és próbákat tart a Művelődési Házban, s ennek keretében 

vállalja évente 6 – önálló vagy koprodukcióként létrejövő – nagyszínházi előadás játszását,



kötelezettséget vállal arra, hogy évente legalább két sorozatban 3x3 bérletes előadással, minimum 9 előadásban gyermekek részére színházi produkciót biztosít, együttműködik a „Kiskarácsony” elnevezésű rendezvénysorozatban a Művelődési Házzal, együttműködik a Város ifjúsággal foglalkozó kulturális és közéleti szervezeteivel, biztosítja az augusztus 20-i ünnepi műsort maximum egy órai időtartamban, az Önkormányzat igénye szerint egy ingyen gyermekelőadást biztosít Gyermeknapra vagy Karácsonyra, és egy ingyen előadást biztosít az Idősek Napjára, igény szerint közreműködik az Önkormányzat és a Művelődési Ház által szervezett rendezvényeken (kedvezményes tiszteletdíjért, esetenként ingyenesen).

    

A felsorolt feladatok ellátásáért – a közművelődési megállapodás alapján – 2013. második félévében 1,5 millió forint, 2014-2015. években 3-3 millió forint, 2016. első félévében pedig 1.5 millió forint támogatásra jogosult a Színház. Ifjúsági hangversenyek a törökbálinti iskolásoknak A Duna Szimfonikus Zenekar 2009/10-es tanévtől kezdődően tart élőzenei előadásokat a törökbálinti iskolákban. Az alapkoncepció célkitűzése a kezdetek óta változatlan, az eltelt évek alatt a zenekar a tanmenethez szervesen kapcsolódó zenei előadásokkal egészítette ki és színesítette az énekórákat a különböző – alapvetően alsó- és felső tagozatos – korcsoportok tananyagához illeszkedő zenei műsorvezetés és ismertetés mellett. A hangversenysorozat programja minden évben a Zimándy Ignác Általános Iskola, valamint a Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola szaktanáraival történt előzetes konzultációt követően lett kialakítva. A rendezvény talán országosan egyedülálló, négy év távlatából értékelve és ismerve a tanárok és diákok visszajelzéseit, elmondható, hogy az alapkoncepció két legfontosabb eleme - az órarendbe könnyedén beilleszthető elő-

114

adás és a korcsoportnak megfelelően célzott zenei bemutató - koncepciója sikeresen és hasznosan teljesült.

Civil szervezetek támogatása Törökbálinton ötven feletti a civil szervezetek száma, és közöttük számos olyan van, amely a kultúra és a hagyományőrzés céljaira szerveződött. Tevékenységüket az Önkormányzat anyagilag, fellépési lehetőségek biztosításával és infrastruktúrával (pl. teremhasználat, stb.) is támogatja. 8.3.3

Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény

8.3.3.1 A könyvtár infrastrukturális feltételei

A Könyvtár építészetileg a Művelődési Ház épületéhez kapcsolódik, attól azonban funkcionálisan teljesen elkülönül. A korszerű, háromszintes, világos épület akadálymentesen megközelíthető, az épületen belüli közlekedést lift segíti. A földszinten találhatók a számítógépek, a folyóirat olvas, a ruhatár, az első szinten van a felnőtt könyvtár, a kézikönyvtár, az olvasóterem és a vetítőterem. A tetőtérben található a gyermekkönyvtár. Ezzel az elrendezéssel elkülönülnek a zajosabb és az elmélyült munkára alkalmas terek. Nyolc számítógép áll olvasóink rendelkezésére természetesen Internet hozzáféréssel. A cél az, hogy a közeljövőben ezek a gépek korszerű szűrőprogramokkal is el legyenek látva annak érdekében, hogy meghatározható legyen, mely oldalakat látogathatják a gyermekek, illetve, hogy tilthatóak legyenek a felnőtt oldalak és a gyerekek számára zavaró, felzaklató, avagy káros tartalmak. 8.3.3.2 A könyvtár szakmai tevékenysége

A 2014. január 1-jei állapot szerint 34996 könyv, 625 hanglemez és CD, 1310 videokazetta és DVD képezi a könyvtári állományt, és 96 féle újság, folyóirat várja az érdeklődőket. Az Intézmény fő feladata természetesen az olvasók magas szintű ellátása, de ezzel együtt a Könyvtár a közösségi élet egyik színtere is. Minden évben megrendezett programjaik: az Olvasás Napja, a kézműves olvasótábor, a Volf György nyelvi vetélkedő, író-olvasó találkozók, kvíz játékok, április 11-én Költészet Napja, októberben pedig 115


A hangversenysorozat költsége a 40-50 fős szimfonikus zenekar zenészeinek díjazásait, a karmesteri és műsorvezetői tiszteletdíjakat, a hangszerszállítás és a buszbérlés kapcsán felmerülő kiadásokat fedezik. A szerződéskötésről – és így közvetve a szervezett hangversenyek számáról – a Képviselő-testület minden évben a költségvetés kapcsán döntött. Az utóbbi évek kedvezőtlen pénzügyi változásai miatt azonban minden egyes alkalommal vita alakult ki arról, hogy önként vállalt feladatként indokolt-e továbbra is ezeknek a hangversenyeknek a finanszírozása. Végül a Képviselő-testület a további finanszírozás mellett döntött, azonban az évi 6 alkalmat évi négy alkalomra csökkentette. Ezzel együtt változtatott a finanszírozás módján: eddig a pénzforrás biztosítása költségvetési évre szólt, 2014-től kezdve azonban tanévre szól. Tehát a Képviselő-testület által e célra megszavazott 9 + 4,5 millió forint a 2013/14-es tanév második félévére, valamint a 2014/15-ös tanév első-második félévére vonatkozott. A döntés mögött az a megfontolás áll, hogy a zene megismertetése a gyermekek szépre-jóra nevelésének nagyon fontos eszköze, hiszen a muzsika élvezete gazdagítja az életet.

rendszeresen csatlakoznak az Informatikai és Könyvtári Szövetség „Összefogás a könyvtárakért” országos rendezvénysorozatához. Hat éve működik keddenként a filmklub, amelynek keretében a könyvtár állományában levő filmeket kezdték el vetíteni. Kialakult egy 12-16 fős törzsközönség, akik hűségesen járnak keddenként és nézik ezeket a művészileg igen értékes alkotásokat. A filmek késő estig tartó beszélgetések követik. 2010 októberétől Olvasószalon néven havonta egyszer a Szent Imre Gimnázium magyartanárának vezetésével versek, novellák olvasása, elemzése folyik. 10-15 olvasó vesz rész ezeken az alkalmakon. A Könyvtár igyekszik az esélyegyenlőséget biztosítani a különböző hátrányok (biológiai-egészségügyi és társadalmi-szociális) elszenvedőinek. Az esélyegyenlőséget szolgálta például a vakok és látássérültek kistérségi szervezetével kötött együttműködési megállapodás, valamint autista fiataloknak szervezett nyári zenei és számítógépes tábor is.


8.3.3.3 A Helytörténeti Gyűjtemény

A Helytörténeti Gyűjteményt, vagy ahogy inkább nevezzük, a Falumúzeumot tizennyolc éve nyitottuk meg. A kis kiállítótermet is magába foglaló helytörténeti gyűjtemény a németországi Hermann Niermann Alapítvány, Süssen Város önkormányzata, és akkori polgármestere Rolf Karrer, valamint a Törökbálinti Önkormányzat, a Faluszépítő Egyesület, Czeisz Ferenc és sok-sok lelkes civil segítségével jött létre Sajnos az épület nem a Törökbálinti Önkormányzat tulajdona és ebből az utóbbi években problémák is adódtak. Azért esett a választás erre az épületre, mert a két háború között egy hangulatos, jellegzetesen törökbálinti vendéglő volt ebben a házban. Az alapítók ígéretet kaptak a tulajdonostól, hogy ha az épület hátsó részét, a pincét, az udvart, a tekepályát az Önkormányzat helyreállítja, akkor a tulajdonos az első részben újra megnyitja a vendéglőt, erre azonban nem került sor. A 20 éves bérleti szerződés 2015-ben jár le, s mivel ez az időpont egyre közeledik, lépéseket tettünk a Falumúzeum végleges elhelyezésére. 2014 májusában az Önkormányzat pályázatot nyújtott be az EGT-Norvég Alapok Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014, Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása programterület "Vidéki kulturális és természeti örökség megőrzése" című pályázatra, "Törökbálint hagyományos épített, tárgyi és multikulturális örökségének múzeumi bemutatása" címmel. Ha elnyerjük a pályázaton megjelölt összeget, XXI. századi múzeumi infrastruktúra és szakmai munka jellemezi majd az intézmény működését, és hosszú időre méltó elhelyezésre kerül a Falumúzeum anyaga, kiegészülve Kelle Antal és Moravcsik Krisztina játékgyűjteményével. Évente hét-nyolc kiállítást rendez az intézmény, ezek egy része helytörténeti jellegű, másrészt bemutatja a helyben és a környéken élő képző- és iparművészeket. A kiállításmegnyitók mindig sok látogatót vonzanak, a város népszerű kulturális rendezvényei közé számítanak. Iskolai és óvodai csoportok is gyakran keresik fel a gyűjteményt, ahol évente nyolc-tíz kiállítás látható, nyaranta pedig 30-40 gyerek jár oda kézműves táborba.

116

Év

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

14 éven aluliak

413

394

297

422

503

14 és 65 év közöttiek

1336

1614

1475

2109

2148

65 év felettiek

110

136

277

182

235

Használat (alkalom)

15538

14612

14898

15956

13934

Kölcsönzött dokumentum (db)

21908

24345

26101

30543

32381

Használat alkalom

5813

4924

4271

5045

5826

Kölcsönzött dokumentum (db)

2841

3040

4006

4678

5439

Internethasználat (alkalom)

4034

4062

4184

4199

4210

Távhasználat (alkalom)

2438

2434

2507

1948

1950

8

8

8

8

9

Egyéb rendezvény

152

134

120

143

149

A kiállításokon és egyéb rendezvényeken résztvevők száma fő

3603

5279

4470

4498

4639

Regisztrált használó (fő)

A felnőttek könyvtárhasználata Személyes (helybeni) használat A 14 aluliak könyvtárhasználata

Kiállítás

8.4 A SEGÍTŐ KÉZ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE A Segítő Kéz Szolgálat integrált szociális intézményként, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot a Családsegítő Szolgálathoz tartozó gondozó szolgálaton belül étkeztetést és házi segítségnyújtást és bölcsődét működtet. A központi irányítás biztosítja az egységes szakmai elveket, a hatékonyságot és a munkaszervezést. Az intézmény székhelye a Törökbálint Nyár u. 30. szám alatt található, ahol a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálat működik. Házi gondozás és szociális étkeztetés Törökbálint Árpád köz. 1. szám, a Bölcsőde Törökbálint Kazinczy utca 12. alatt található. 2013. december 31től a Szent István utca 2. szám alatt lévő új telephelyen adminisztrációs feladatok, pszichológiai és jogi tanácsadás működik.

117


A Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény tevékenysége statisztikai adatok tükrében

8.4.1

Az intézmény által nyújtott szolgáltatások

8.4.1.1 Családsegítés

A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. Az intézmény által nyújtott szolgáltatásnak – a szolgáltatást igénybevevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybevevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés azonban csak akkor terjedhet ki, ha a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és ha a kiskorú érdekei- a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatóak.


A családsegítés az ügyfél otthonában, családi környezetében tett látogatások, illetve a családsegítő szolgálatnál folytatott segítő beszélgetések útján valósul meg. Ezen kívül az ügyfél érdekében, az ügyféllel együtt, vagy nélküle ügyintézésben való segítségnyújtás. Segítő tevékenységek különösen az esetmunka, a szociális csoportmunka és a közösségi szociális munka. A családsegítő szolgálat minden szolgáltatása önkéntes és térítésmentes. Szolgáltatások a Családsegítő Szolgálaton belül:            

egyéni esetkezelés, családgondozás mentális és életvezetési tanácsadás pszichológiai tanácsadás jogi tanácsadás álláskeresési tanácsadás számítógép kezelői tanfolyam álláskeresőknek aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők ellátása adósságkezelési tanácsadás díjhátralék tanácsadás albérlet közvetítés, lakhatási problémák kezelése mindennapi ügyintézés segítése információnyújtás

A családsegítő szolgálat forgalma évről évre nő: 2013-as éves forgalma például 2318 kapcsolatfelvétel volt, 2012-ben 2205. 8.4.1.2 Étkeztetés

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

118

8.4.1.3 Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást, különösen az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Ezeken a szolgáltatásokon kívül a gondozási központban lehetőség nyílik a fürdésre, mosásra azok számára, akik rossz szociális és lakáshelyzetük miatt ezt otthonukban nem tudják megoldani. 8.4.1.4 Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermekjóléti szolgálat, szervezési, szolgáltatási, és gondozási feladatot lát el. Munkánk az ügyféllel való együttműködésen alapuló, a hatósági munkát megelőző, azt információkkal segítő és kiegészítő, szolgáltató tevékenység. A gyermekjóléti szolgálat általános feladatai:  tanácsadás  információnyújtás  koordináció  különböző ellátásokhoz való hozzájutás segítése  jelzőrendszer működtetése  a törvény által előírt nyilvántartások vezetése  szabadidős programok szervezése Az Intézmény 2012-ben 119 családból 183 gyermeket gondozott, míg a 2013-as évben 184 család 250 gyermekét látták el. A számok jelentős emelkedést mutatnak, főleg annak tükrében, hogy a gyermekek száma a településen ilyen mértékű emelkedést nem mutat. A Gyermekvédelmi törvény a gyermekek veszélyeztetettségének felismerése, megelőzése, kezelése és megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálatok számára előírja az úgynevezett észlelő- és jelzőrendszer működtetését. A jelzőrendszer tagjai a gyermekkel és családjával kapcsolatban álló szervezetek, szakemberek. A jelzőrendszer tagjainak feladata a gyermekeket érintő veszélyeztető tényezők jelzése és összehangolt lépések megtétele a veszélyeztető tényezők megszüntetése érdekében.  egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnő, háziorvos, gyermekorvos)  személyes gondoskodás területén szolgáltatók (családsegítő, bölcsőde)  köznevelési intézmények (nevelési-oktatási intézmények, óvodák, iskolák, nevelési tanácsadó)  rendőrség, ügyészség, bíróság, pártfogó felügyelet  társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok  munkaügyi hatóságok  járási hivatal 119


A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.”

A gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységeinek adatai


Tevékenység megnevezése

Esetek száma

Ellátott gyermekek száma

információ nyújtás

226

152

segítő beszélgetés

703

212

tanácsadás

258

192

hivatalos ügyekben való közreműködés

416

197

családlátogatás

565

220

közvetítés más szolgáltatásba

196

124

első védelembe vételi tárgyaláson való részvétel

8

14

felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel

27

36

elhelyezési tárgyaláson való részvétel

1

1

pszichológiai tanácsadás

76

36

jogi tanácsadás

51

27

konfliktuskezelés

45

21

szakmaközi megbeszélés

9

43

esetkonferencia

5

9

adományozás

52

31

2638

1315

összesen

A járási hivatalok létrejöttével településünkön megszűnt az I. fokú gyámhatóság, így a védelembe vételi tárgyalásokat a járási gyámhivatal munkatársai folytatják le. Törökbálint az Érdi Járási Gyámhivatalhoz tartozik, ahol a településünkön jelentkező problémákat két ügyintéző fogadja és folytatja le a tárgyalásokat. Emiatt a munkatársaknak és az ügyfeleknek Érdre kell utaznia, ami az érintett családokat váratlanul nehéz helyzet elé állította, mivel az utazás a nehézkes tömegközlekedés valamint anyagi vonzatai miatt újabb terheket rótt rájuk. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy jelenleg Százhalombattán van a járási ügyintéző, ahová még nehezebb a közlekedés a Szolgálat ügyfeleinek.

120

A jelzőrendszer által küldött jelzések száma küldött jelzések száma

egészségügyi szolgáltató

5

védőnői jelzés

3

személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat

3

napközbeni kisgyermek ellátást nyújtók

5

átmeneti gondozást biztosítók

7

közoktatási intézmény

23

rendőrség

7

állampolgár

6

járási hivatal

8

Összesen

70

8.4.1.5 Szabadidős programok szervezése

A szabadidős programok szervezésének egyik fontos célja, hogy a családban jelentkező diszfunkciók ellensúlyozásra kerüljenek. A Szolgálat által nyújtott szabadidős programok: tanulássegítés (korrepetálások biztosítása), kézműves csoportok szervezése és lebonyolítása, színházlátogatások, karácsonyi ünnephez kapcsolódó helyi programokba való bekapcsolódás, valamint közvetített nyári szabadidős programok. 8.4.1.6 Bölcsődei ellátás

A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő - 20 hetestől - 3 éves korú - gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évet betöltötte, a bölcsődei gondozási-nevelési év végéig maradhat a bölcsődében. A bölcsődei alapellátás célja, hogy a gyermek testi, lelki fejlődését biztosítsa az egyéni igények, szükségletek figyelembevételével. A családi nevelés támogatásával, a gyermekek fizikai és érzelmi biztonságának megteremtésével, odaforduló szeretettel, elfogadással, a gyermek kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával hivatott segíteni a gyermek harmonikus fejlődését. A bölcsödében az engedélyezett férőhelyek száma 80, a csoportszobák száma 6, a csoportegységek száma 3.

121


megnevezés

8.5

A HELYI EGÉSZSÉGÜGY


Az egészségügyi alapellátás keretében az önkormányzat gondoskodik:  a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról,  a fogorvosi alapellátásról  az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról  a védőnői ellátásról  az iskola – egészségügyi ellátásról A háziorvosi, házi gyermekorvosi és a fogorvosi ellátást az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény alapján a területi ellátási kötelezettséggel bíró praxis tulajdonosa végzi, az Önkormányzattal megkötött – a működés feltételeit – tartalmazó megállapodásnak megfelelően. Az önálló orvosi tevékenység végrehajtását a 313/2011. (XII.23.) Korm. rendelet szabályai segítik. A tevékenység végzésének részletes szabályozását a 4/2000. (II.25.) EüM. rendelet tartalmazza. Az egészségügyről szóló törvény felhatalmazása alapján a feladat ellátásának érdekében az alapellátási körzetek megállapításának és kialakításának joga a települési önkormányzat képviselő testületét illeti. Jelenleg  7 felnőtt háziorvosi körzet  3 gyermek háziorvosi körzet (2 gyermek háziorvosi körzethez iskola- egészségügy is tartozik)  4 fogorvosi körzet  6 területi védőnői körzet  1 iskola védőnői körzet működik a Városban. A háziorvosok, a gyermek háziorvosok a 4/2000.(II.25.) EüM. rendelet felhatalmazása alapján az Önkormányzattal kötött megállapodás, valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján vállalkozóként végzik tevékenységüket. A háziorvosok személyes és folyamatos ellátást nyújtanak a Város lakosai számára az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése és gyógyítása céljából. A gyógyító, megelőző alapellátás keretében a háziorvosok feladatkörébe tartozik az egészséges lakosság részére nyújtott tanácsadás és szűrés, a betegek vizsgálata, gyógykezelés, az egészségi állapotának ellenőrzése, az orvosi rehabilitáció, illetve szükség esetén a beteg szakorvosi vagy fekvőbeteg gyógyintézeti vizsgálatra, kezelésre való utalása. A körzetekben dolgozó asszisztensek a praxisok alkalmazásában állnak. A fogászati alapellátás tekintetében a fogorvosi ellátásba tartozó fog – és szájbetegek vizsgálata, kezelése, gondozása, valamint a sürgősségi ellátást a meglévő 4 körzet teljes mértékben biztosítja. A területi védőnői szolgálatok, továbbá az iskola védőnői működést az egészségügyről szóló törvényben rögzített keretek között a 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet szabályozza. A védőnők az Önkormányzattal állnak közalkalmazotti jogviszonyban. Nagy előre lépés volt a Városban a 7. védőnői körzet – úgynevezett iskola védőnői körzet – kialakítása, melyet az ellátandó gyermekek magas száma tett szükségessé. A védőnői ellátásban korábban gondot jelentő létszámhiány a többszöri pályázati kiírás eredményeképpen, új védőnő felvételével jelenleg megoldódott, így az ellátás biztosított.

122

Az egészségügyi alapellátás finanszírozása alapvetően az Egészségbiztosítási alapból történik, melyet az Önkormányzat számos esetben és formában kiegészített az ellátás színvonalának emelése érdekében. Az alapellátáshoz kapcsolódó házi- és gyermekorvosi 24 órás ügyeleti ellátásról az Önkormányzat a Budaörsi telephellyel rendelkező EUROP- MED Kft-vel kötött szerződésben megfogalmazottak szerint gondoskodik. Az Önkormányzat két önként vállalt faladattal egészítette ki az alapellátást, ezzel is erősítve a Város lakosságának egészségügyi ellátását: 

nőgyógyászati szakrendelés biztosítása



természetbeni közlekedési támogatás a szakrendelésekre való eljutáshoz.

A Törökbálinti Tüdőgyógyintézettel (Kórház) - amely korábban a Pest Megyei Önkormányzat intézményeként működött -, hagyományosan jó az Önkormányzat kapcsolata. Az eltelt évek alatt a Kórház és az Önkormányzat között a kölcsönösségen alapuló jó együttműködés alakult ki, és a „Szani” fontos szerepet tölt be Törökbálint egészségügyi ellátásában is. Az intézmény a kórházi rendszer átalakításakor állami fenntartásba és a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet) irányítása alá került. A Kórház több éve foglalkozik a járóbeteg-ellátás fejlesztésének tervével, amelyet eredetileg uniós forrásokból kívántak megvalósítani. 2013-ban azonban világossá vált, hogy uniós források igénybe vételére nem lesz lehetőségük, mivel Közép-Magyarország nem a konvergencia régióba tartozik. Koncepciót váltottak tehát, s úgy döntöttek, hogy a GYEMSZI hozzájárulása esetén szakaszosan, 6 költségvetési év alatt önerőből valósítják meg a beruházást. Ehhez alapot jelent az a stabil és kiegyensúlyozott gazdálkodás, melyet az intézmény évek óta folytat, s melynek köszönhetően az I. ütem megkezdéséhez szükséges forrás a saját költségvetésükben rendelkezésre áll, a következő évek kiadásainak fedezete pedig számításaik szerint szintén előteremthető. A tervezett beruházás 2400 m2 alapterületen valósulna meg, és eredményeként egy új építésű, korszerű onkopulmonológiai, járóbeteg, diagnosztikai és prevenciós központ célját szolgáló fejlesztés jön létre. Kapacitás bővítéssel nem jár, azonban a jelenlegi ellátás magasabb színvonalú infrastruktúrában működhet tovább, valamint mód nyílik arra is, hogy a jelenleg 5 helyen működő szakrendeléseiket egy helyre szervezzék át. Az így felszabaduló helyek részben a fekvőbeteg-ellátás zsúfoltságának megszüntetésére és egy új Hospice részleg kialakítására szolgálnak. Megtörténhet továbbá az egyre nagyobb szükségletet jelentő alvásdiagnosztika fejlesztése, ezáltal a kórház bevételének növelése. A jelenlegi ellátáshoz képest a legnagyobb változást egy CT-készülék beszerzése jelenti. Ez a berendezés a tüdőgyógyászati szakma magas színvonalú műveléséhez ma már nélkülözhetetlen, s mivel a Kórház jelenleg ilyennel nem rendelkezik, a vizsgálatot a Főváros különböző helyein – térítés ellenében – kell igénybe venniük. A helyben levő CT kapacitás tehát nem csak a törökbálinti lakosság számára lesz kedvező, hanem hozzájárul a pest megyei lakosság rövidebb várakozási idejű kiszolgálásához is. 123


Ugyancsak önként vállalt feladatként gondoskodunk a Tüdőgyógyintézettel együttműködve minden év őszén az ingyenes tüdőszűrés megszervezéséről.

A felsoroltakon túl az sem hagyható figyelmen kívül, hogy – amennyiben a beruházás megvalósul - a Város egy átlagot meghaladó szakmai színvonalú és infrastruktúrájú, stabilan gazdálkodó intézményt „tudhat magáénak” a közigazgatási területén. A Kórház Vezetése tavaly ősszel azzal a kéréssel kereste meg az Önkormányzatot, hogy a beruházás elindítására vonatkozó kérelmüket támogassuk a GYEMSZI felé. A Képviselő-testület szívesen tett eleget a kérésnek, és a 2013. október 17-i ülésén a következő döntést hozta: Törökbálint Város Képviselő-testülete megismerte a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet azon fejlesztési elképzelését, mely szerint az Intézet a saját területén és forrásából 20132018. között egy onkopulmonológiai, járóbeteg, diagnosztikai és prevenciós központot kíván létrehozni, amennyiben ehhez a GYEMSZI engedélyét megkapja. A polgármester javaslatával egyetértve a Képviselő-testület 331/2013. ( X.17.) ÖK számon a projekt megvalósítását támogató határozatot hozott

8.6 A HELYI KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG HELYZETE Beszámoló Törökbálint Város helyzetéről 2014. október

8.6.1

A Budaörsi rendőrkapitányság helyzete

Törökbálint szerencsésnek mondható abból a szempontból, hogy saját rendőrőrse van már évek óta. Mivel azonban a Rendőrőrs a Budaörsi Rendőrkapitánysághoz tartozik és annak részeként működik, a helyi közbiztonság helyzetének vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Kapitányság a maga jelentős – 434 négyzetkilométer nagyságú – területén milyen körülmények között működik. A Budaörsi Rendőrkapitánysághoz 21 település tartozik, melyből 6 város, 15 pedig község jogállású. Az állandó lakosok száma 151 640, az ideiglenes lakosoké 30 500 fő, mely évről évre növekszik. A területen jellemző a hétvégi házak igen magas száma, ami a bűncselekmények számának alakulásában sem elhanyagolható tényező. A Kapitányság illetékességi területén három rendőrőrs működik, Pilisvörösváron, Budakeszin és Törökbálinton. Említésre méltó, hogy a megye belső agglomerációs 24 település közül nem kevesebb, mint 5 Budaörshöz tartozik. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy ezeken a településeken ugyanolyan bűncselekményi számot regisztrálnak, mint Budapesten, ahol a lakosság/rendőr arányt tekintve több mint kétszerese a rendőrök száma a budaörsinek. A Budaörsi Rendőrkapitányság illetékességi területén az 1 rendőrre jutó lakosok száma 1053 fő. Csak a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrökkel számolva az arány 2094 fő/ rendőr. A Kapitányság illetékességi területe infrastrukturális szempontból is speciális helyzetben van, hiszen Magyarország legfejlettebb területe, amely megközelíthető több autópályán, autóúton, főúton, tömegközlekedési eszközökkel, valamint repülőgéppel is. A jelzéssel rendelkező utak hossza mintegy 605 km, forgalomszámlálási adatok alapján ezeken az utakon naponta több mint 70 000 gépjármű halad át. A hatóság tudomására jutott és regisztrált bűncselekmények jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, amely a Törökbálint Város területén elkövetett bűncselekmények megoszlásában is hasonló képet mutat. Ennek egyik oka az évek óta fennálló gazdasági ellehetetlenülés, a munkanélküliség, a megélhetési bűnözés, amely 124

fontos indikáló tényező. Mindez évről-évre nagyobb feladat elé állítja a rendőrség egészét, így természetesen a Törökbálinti Rendőrőrs állományát is. Az önkormányzati ciklus ideje alatt a Budaörsi Rendőrkapitányság Vezetésében is történtek változások. A ciklus megkezdésekor a Kapitányság vezetője Szigeti János r. alezredes volt, majd 2012. január 1-től dr. Csipler Norbert r. őrnagy látta el ezt a beosztást, egészen 2012. szeptember 16-ig, amikor is a kapitányságvezetői feladatok ellátásával Galuska – Tomsits László r. ezredes került megbízásra, majd kinevezésre. A Törökbálinti Rendőrős parancsnoka a ciklus megkezdésekor Brecsok Zsolt r. százados volt, majd 2012. január 2-tól ezt a beosztást Káldi Balázs r. százados vette át, aki jelenleg is az őrs parancsnoka. A Rendőrőrs illetékességi területén az egy rendőrre jutó lakosok száma 875 fő, amenynyiben csak a közterületen szolgálatot teljesítő rendőrökkel számolunk, úgy ez a szám 1 166 fő/rendőr. Személyi állomány

A Törökbálinton szolgálatot teljesítő rendőri állomány motiváltan, kötelességtudóan végzi munkáját. Jelentős problémát okoz azonban az állomány megtartása, illetve a nagymértékű fluktuáció. A fiatal, frissen végzett állomány többnyire vidéken lakik, akiknek a jelen gazdasági helyzetben nehéz a lakáshoz jutás megteremtése, nem tudnak gyökeret verni a szolgálati helyükhöz közeli településeken, így Törökbálint területén sem a jelentős ingatlan árak miatt, ezért inkább a lakóhelyükhöz közeli szolgálati helyre adják be áthelyezési kérelmüket. Pozitívum, hogy a fluktuáció mértékétől függetlenül a ciklus ideje alatt minden évben sikerült a szakmai vezetésnek megoldania azt, hogy az őrs személyi állományának a létszáma a 70-80 % feltöltöttségi szinten maradjon. 8.6.3

Támogatások

A Rendőrős és az Önkormányzat között az együttműködés hagyományosan jó. Az Önkormányzat anyagilag is támogatta a rendőrség munkáját:  haszonkölcsön szerződés meghosszabbítása két önkormányzati gépjármű vonatkozásában,  adományozással 1 db. FamaLézer Ligth III. sebességmérő készülék (3.960.250. Ft. értékben)  haszonkölcsön szerződés alapján 1 db. Skoda Octavia rendőrségi jellegű önkormányzati gépjármű megvásárlása (4.999.000. Ft. értékben)  Ford Ranger terepjáró rendőrségi jellegű önkormányzati gépjármű javítási költsége (1.575.000 Ft. összegben)  több munkafolyamatot ellátó ügyviteli alkalmazott éves munkabérének önkormányzati finanszírozása (közalkalmazotti státusz támogatása a ciklus 4 éve alatt bruttó 2.000.000 Ft/év összegben) 8.6.4

Kitűzött célok megvalósulása

A „látható rendőrség” megvalósulása érdekében a Város területén a nap 24 órájában biztosított a rendőrjárőr jelenléte, amely növeli a lakosság szubjektív biztonságérzetét. A közterületi jelenlétet tovább erősíti a körzeti megbízotti szolgálat, valamint a Városőrség Polgárőr Egyesület tagjainak közterületi járőrszolgálata.

125


8.6.2

Megvalósult a Város területén működő egyesületekkel történő hatékony együttműködés, amely a Városőrség Polgárőr Egyesület vonatkozásában példaértékűvé vált. A közbiztonság javítása érdekében alkalmanként közös járőrszolgálatok kerültek szervezésre, illetve különféle szolgálati feladatokba kerületek bevonásra az Városőrség tagjai. Bűnmegelőzési célzattal több előadás megtartására került sor, elsősorban az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények visszaszorítása érdekében a nyugdíjas klubban, valamint az idősek otthonában. Több iskolában került sor drogprevenciós program megtartására, melybe bevonásra kerületek a területileg illetékes körzeti megbízottakat is. Kialakításra került a napi szintű, közvetlen kapcsolattartás a közterület-felügyelet (Városrendészet), valamint a Polgármesteri Hivatal munkatársaival, ami hozzájárul az ügyek hatékony elintézéséhez.


8.6.4.1 A Közterületi munka értékelése

A Város közrendjének és közbiztonságának javítása, megszilárdítása érdekében a rendőrőrs állománya jól működő kapcsolatot alakított ki az itt élőkkel, a közbiztonságért tenni akaró szervezetekkel, személyekkel és az Önkormányzattal. A felmerült problémákhoz, kérésekhez konstruktívan, megoldást keresve állnak hozzá. A meglévő állomány fiatal kora ellenére aktívan, megfelelni akaró módon látja el a közterületek ellenőrzését, ennek köszönhetően több esetben is ellenőrzés alá kerültek a Városban olyan személyek, akik „a rendőrség számára nem voltak ismeretlenek”, ezzel kimutathatóan kevesebb jogsértés volt tapasztalható a területen. 8.6.4.2 Bűnügyi helyzet

A regisztrált bűncselekmények jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, mint ahogy az a régió más településein is tapasztalható. Ennek egyik oka az évek óta fennálló gazdasági válság okozta elszegényedés, a munkanélküliség, a megélhetési bűnözés, amely fontos indikáló tényező. A legnagyobb kihívást évek óta a vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül is a betöréses lopások, valamint a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények számának csökkentése és a felderítési eredmények növelése jelenti. Az ismertté vált bűnelkövetők vizsgálata során megállapítható, hogy azok jelentős részben nem helyben, de még csak nem is a Budaörsi Rendőrkapitányság illetékességi területén laknak. A bűnesetek felderítését nehezíti, hogy az elkövetők leginkább Budapestről, illetve vidékről érkeznek a településre, amit a bűncselekmény elkövetése után azonnal el is hagynak. A regisztrált bűncselekmények számának alakulása:  2010. évben 475,  2011. évben 562,  2012. évben 329,  2013. évben 338 bűncselekményt regisztráltak településünkön. A bűncselekmények számának alakulásából jól látható, hogy 2011. évben kisebb számú emelkedés volt tapasztalható, azonban 2012 évben egy nagyon jelentős 41 % -os csökkenés történt, melyet 2013 évben egy minimális 2,7 % -os emelkedés követett. Ez is arra utal, hogy a szakmai vezetés és a rendőrős állományának erőfeszítéseit siker koronázta, melynek eredményeként Városunkban csökkent a regisztrált bűnesetek száma. 126

8.6.4.3 Baleseti helyzet, közlekedés

A településen bekövetkezett személyi sérüléses balesetek legfőbb oka a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, a követési távolság és a kanyarodási szabályok be nem tartása. Az Önkormányzat által vásárolt és a rendőrőrsnek adományozott sebességmérő készülék napi rendszeres használatával azonban sikerült elérni a gyorshajtásból eredő balesetek számának csökkenését. A Városban közlekedve tapasztalható a lakosok részéről a sebességkorlátozások tiszteletben tartása, mivel hozzászoktak ahhoz, hogy Városban bármikor találkozhatnak sebességméréssel. A balesetek számának alakulásában 2010. évtől csökkenés figyelhető meg, fontos tény, hogy az elmúlt négy évben halálos kimenetelű közlekedési baleset a településen nem történt.

8.7 A VÁROSRENDÉSZETI

IRODA SZEREPE A HELYI KÖZREND, KÖZBIZTONSÁG FENNTARTÁSÁBAN

8.7.1

Elvárások és feltételek

A Képviselő-testület részéről mindig nagy figyelem övezi a közterület-felügyelők tevékenységét, az elvárások a következőkben összegezhetők:  a közterületi jelenlét növelése, különös tekintettel a lakossági kapcsolattartásra; értesítések, felszólítások alkalmazása;  a közterületi problémák „kezelhetőségének” további vizsgálata a helyi rendeletek előírásainak betartása érdekében;  a helyszíni jelenlét térbeli és időbeli ütemezése annak érdekében, hogy a Város minden közterületének ellenőrzésére legalább évi egy alkalommal sor kerüljön;  a panasz-bejelentési ügymenet kialakítása a tekintetben, hogy közterületi kérdésekben mikor, hol és kinek lehet bejelentést tenni. Ahhoz, hogy ezek az elvárások teljesülhessenek, a következő feltételeknek kellett teljesülniük:     

megfelelő létszámú, megfelelő felkészültségű, a közterület-felügyeleti feladatok iránt elkötelezett munkatársak (megfelelő személyi állomány) megfelelő tárgyi feltételek, megfelelő jogszabályi környezet, a munka szervezettsége, koordinációja és a feladatok teljesítésének megfelelő számonkérése, ellenőrzése, a különböző társszervekkel való jó együttműködés.

127


A közlekedési helyzet javításához az is hozzájárult, hogy a Város főbb közlekedési útjairól a 12 t össztömeget meghaladó járművek kitiltásra kerültek. Sajnos, a külföldi, valamint a belföldi kamionosok a pontatlan címzés és a GPS –navigációs hibák miatt rendszeresen betévednek a Városba, mely esetek nagy részben helyszíni bírsággal kerülnek szankcionálásra.

8.7.1.1 A megfelelő személyi állomány kérdése

A megfelelő személyi állomány biztosítása érdekében a ciklus ideje alatt következő intézkedéseket tettük:    






3 közterület-felügyeleti dolgozó esetében kezdeményeztük a jogviszonyuk megszüntetését (2 fő közös megegyezéssel, 1 felmentéssel). 1 fiatal személyt közterület-felügyelői tanulmánya alatt befogadtunk szakmai gyakorlatra, az előírt végzettség megszerzése óta pedig felügyelőként alkalmazzuk. 2013. július 1-jével új vezetőt neveztünk ki, így bűnügyi, valamint rendészeti területen több évtizedes gyakorlattal és vezetői tapasztalattal rendelkező munkatárs látja el a vezetői feladatokat. Mivel az egyik felügyelő egy év múlva eléri a nyugdíjkorhatárt, megkezdtük az utód kinevelését: a Polgármesteri Hivatal egyik fiatal, ügyviteli munkakörben dolgozó munkatársa (mellesleg a Városőrség aktív tagja) számára engedélyeztük a közterület-felügyelői végzettség megszerzését, itt helyben biztosítottuk számára a szakmai gyakorlat teljesítését. A szükséges létszám biztosítása érdekében – a Képviselő-testület jóváhagyásával – 3 főről 1 főre csökkentettük a mezőőri szolgálat létszámát. A mezőőri szolgálatot ellátók közül a felajánlott felügyelői beosztást 1 fő vállalta, 1 fő pedig a felmentés lehetőségével élt. A felügyelői beosztást vállaló mezőőr felügyelői szaktanfolyamra történő beiskolázása megtörtént, a tanfolyam elvégzése után sikeres vizsgát tett. Mindezzel elértük, hogy a 2013-ban a Közterület-felügyelet és a Mezőőri Szolgálat összevonásával létrehozott Városrendészet létszámát 6 főre növeljük (1 vezető+4 közterület-felügyelő+1 mezőőr). A négy közterületfelügyelő közül egy nemcsak közterület-felügyelői, hanem mezőőri szolgálatra is alkalmas lesz majd. Mindez azért is fontos, mert a felügyelet létszámának növelése már 2011-ben is igényként merült fel. Megoldás nem született, azonban a köztéri kamerák figyelésének bevezetése továbbá az időszakonkénti hétvégi szolgálat tervezett bevezetése megvalósíthatatlan a létszám növelése nélkül, amit ily módon mégis sikerül elérnünk. A tavalyi év végén, valamint az idei év elején a 2-2 fő közterület-felügyelő, illetve az 1 fő mezőőr sikeres vizsgát tett az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről szóló törvényben előírt kiegészítő képzésből. Erre azért volt szükség, mert az idei évtől csak ennek a kiegészítő vizsgának a birtokában jogosultak a felügyelői, illetve mezőőri feladatok ellátására. A vizsgát ötévente meg kell ismételniük.

8.7.1.2 Megfelelő tárgyi feltételek

A szükséges tárgyi feltételek részben rendelkezésre állnak (kötelező felszerelés, számítógép, telefon, 1 db motorkerékpár (mezőőr), 1 db személygépkocsi). A mezőőri szolgálat létszámának csökkenésével felszabadult 2 db motorkerékpárt szakszervizben megvizsgáltattuk, és az derült ki, hogy a motorok javíttatása olyan jelentős összegbe (együttesen közel 800 e. Ft.) kerülne, ami az állapotukat és értéküket tekintve gazdaságtalan lenne, ezért intézkedünk a selejtezés iránt. A haszonbérleti szerződés lejárta és a kihasználatlanság okán visszakerül hozzánk az Önkormányzat tulajdonát képező és a Rendőrségnek 2007-ben kölcsön-használatba adott 2 db segédmotor-kerékpár. A motorokat a továbbiakban a közterület-felügyelők használják. 128

8.7.1.3 Megfelelő jogszabályi környezet

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény rendelkezései alapján az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek voltak hatályon kívül helyezni az önkormányzati rendeletekben foglalt szabálysértési rendelkezéseket, mivel a jogszabály hatályba lépését követően szabálysértési tényállást kizárólag törvény állapíthat meg. Törökbálint Város Önkormányzata ezen kötelezettségének az egyes szabálysértési tárgyú rendelkezéseket megállapító önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 23/2012. (V.25.) Ör rendeletének megalkotásával eleget tett.

A 2013. szeptemberi testületi ülésen az új önkormányzati törvény (Mötv.) 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a képviselő-testület – a helyi rendeletekben foglalt rendelkezések kikényszeríthetősége érdekében – ismételten megalkotta és elfogadta a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 33/2013. (IX.23.) Ör számú rendeletét. A rendelet megalkotásával lehetősége nyílt a Képviselő-testületnek arra, hogy meghatározza a közösségi együttélés alapvető szabályait, az ezzel ellentétes magatartások esetén követendő eljárási rendet. Ez a közterület-felügyeleti tevékenység hatékonysága szempontjából fontos állomásnak tekinthető, hiszen ezt megelőzően „eszköztelenek” voltunk abban az értelemben, hogy szinte alig volt szankcionálási lehetősége a jogellenes cselekményeknek. Fontosnak tartom megjegyezni: a tapasztalataink azt mutatják, hogy a rendelet hatására jelentősen javult az önkéntes jogkövető magatartás. A felügyelők által észlelt, vagy tudomásukra jutott jogsértés észlelése esetén szinte kivétel nélkül elegendő a jogkövetkezményekről való tájékoztatás annak érdekében, hogy az „önkéntes” jogkövetés azonnal, vagy az általuk meghatározott időpontra megvalósuljon. Fontos mérföldkő a Város köztisztasági, valamint közbiztonsági helyzetének megőrzése és javítása érdekében, hogy a Képviselő-testület megalkotta 6/2014. (III.31.) Ör számú rendeletét, melyben a közterületi térfigyelő kamerák üzemeltetésével és kezelésével a Városrendészeti Irodát bízta meg. A rendelet alapján április 16-val elindult a térfigyelő kamerák figyelése, melyet munkaidőben a közterület-felügyelők végeznek. A kamerák által közvetített képek lehetőséget adnak arra, hogy jogsértés észlelése esetén a diszpécser központban lévő felügyelő jelzésére a közterületen járőröző felügyelők gyorsabban és hatékonyabban intézkedjenek a jogkörükbe tartozó jogsértések esetén. A Rendőrőrssel kialakított együttműködés alapján lehetőség van arra is, hogy a kamerák figyelése során a felügyelő által észlelt bűncselekményről jelzést adjunk a rendőrjárőrnek, ezzel is elősegítve az elkövető/k/ elfogását, illetve bűntető eljárás megindulásának esetén a kamerák által rögzített képek bizonyítékként történő felhasználását. 129


Ezt követően a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) felhatalmazása alapján a képviselő-testület – a helyi rendeletekben foglalt rendelkezések kikényszeríthetősége érdekében – elfogadta az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló 34/2012. (X.15.) Ör számú rendeletét. Az Alkotmánybíróság azonban jogszabály alaptörvény-ellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján megállapította, hogy az Mötv. felhatalmazó rendelkezései alkotmányellenesek, azokat megsemmisítette, így az önkormányzati rendeletet hatályon kívül kellett helyeznünk 2012 novemberében.

8.7.1.4 Munkaszervezés, ellenőrzés, koordináció

A személyi állomány megújításával párhuzamosan elértük, hogy a felügyelet munkatársai telefonon és e-mailen is elérhetők, a beérkező panaszokra igyekszünk minél gyorsabban reagálni és a tett intézkedésekről visszajelzést adni. Képviselői javaslatot is figyelembe véve, a létszámnövekedés lehetőségeit szolgálatszervezéssel kihasználva az elmúlt időszakban rendszeresen szerveztünk és a továbbiakban is szervezünk hétvégi (vasárnap, munkaszüneti nap) szolgálatot, kiemelten ellenőrizve a helyi zajvédelmi, valamint a környezet védelmi szabályozásról szóló rendeletekben foglaltak betartását és betartatását.


Szintén képviselői javaslat figyelembevételével megszerveztük, hogy munkaszüneti napokon a 280-as mellék átirányításra kerüljön a kijelölt felügyelő munkahelyi mobiltelefonjára, ezzel is elősegítve a lakosságtól hétvégén érkező kérdésekkel, panaszokkal, bejelentésekkel kapcsolatos tájékoztatást. A felügyelői létszám növelésével realizálódott az a célkitűzésünk is, hogy a település területe a hatékonyabb ellenőrzés érdekében a hat körzeti-megbízotti területhez igazodva kerüljön felosztásra. A helyi Rendőrőrs és a Polgármesteri Hivatal vezetése egyetért abban, hogy a Város közrendje és közbiztonsága érdekében szükség van mindazon állami, önkormányzati és civil szervezetek együttműködésére, amelyeknek feladatköre valamiképpen kapcsolódik ehhez a területhez (rendőrség, városrendészet, városőrség, vadásztársaság). Ezt a célt szolgálta az a 2014. március 12-én tartott megbeszélés is, melyen a Rendőrség és a Városrendészeti Iroda vezetése mellett a körzeti-megbízottak, a közterület-felügyelők és a mezőőr vettek részt. A találkozón a hat rendőrségi körzeti-megbízotti területhez igazodva kijelölésre kerültek a Városrendészeti Iroda dolgozói közül a területfelelősök, akik a jövőben a saját területük körzeti-megbízottjával tartják a kapcsolatot, információkat cserélnek a közterületi rend és tisztaságvédelmi feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében, és esetenként közös szolgálatot is ellátnak. Az együttműködés tapasztalatait az őrsparancsnok és az irodavezető rendszeresen értékeli. 8.7.1.4.1 Területfelelősök, körzetek 1. körzet: Varga Ferenc mezőőr Idamajor, Róka hegy, Téglás-dűlő, Kerek-domb, Stock-dűlő, Hárs-hegy, Hosszúrét, Virágtanya. 2. körzet: Hajós István felügyelő Újtelep, József-hegy, Ófalu, Csalogánytanya, Sóskúti-dűlő. 3-4 körzet: Tóth Viktor felügyelő (mezőőr) Ófalu, Rudák-telep, Újliget, Annahegy, Kis-legelő-dűlő, Csúcs-hegy, Nagy-erdő, Petőfitanya, Virágtanya. Pistály, Szabadházihegy, Szarvas-mező, Égett-völgy, Köles-dülő, Nagy-puszta. 5. körzet: Lak Csaba felügyelő Tükörhegy, Malom-dűlő, Depo. 6. körzet: Palkovics Ferenc felügyelő MÁV-telep, Tó-park, Téglás-dűlő. 130

A közterület-felügyelők és a mezőőr a napi szolgálati feladataikat ezen körzetekben teljesítik. Ez egy adott körzet ellenőrzését - kivéve a mezőőrt - kb. három-négy naponkénti gyakorisággal teszi lehetővé, napi 8 órai munkaidővel számolva. Az irodavezető a felügyelők és a mezőőr részvételével minden hét hétfőjén munkaértekezletet tart, melyen megbeszélésre, illetve meghatározásra kerülnek az adott héten elvégzendő feladatok. A felügyelők előre tervezett, az irodavezető által jóváhagyott napi ellenőrzési terv alapján végzik munkájukat, melyről a szolgálat befejezésekor szóban és írásban is beszámolnak.

A belterületen továbbra is előtérbe helyeztük a gyalogos szolgálatot oly módon, hogy a párban szolgálatot ellátó felügyelők a körzetük ellenőrzése során a gépkocsit leállítva, gyalogosan ellenőrzik a területük egy-egy meghatározott részét. Ezzel is növelni kívánjuk a lakosság „úgynevezett szubjektív” biztonságérzetét, valamint nem titkolt célunk elérni azt, hogy közelebb vigyük a felügyelőket a lakossághoz, ami elősegítheti a polgárbarát, szolgáltató jellegű közterület-felügyelet megvalósítását. Továbbá ez által is hatékonyabbá kívánjuk tenni a problémák feltárását, azok mielőbbi megoldását, valamint a lakosság felvilágosítását. 8.7.1.4.2 Problématérkép Megalkottunk egy, a feladataink és területi ellenőrzéseink szervezését, illetve tervezését vizuálisan is elősegítő, belső felhasználásra szánt problématérképet, melyet szeretnénk összekapcsolni a terület bejárási tervvel, ezzel is elősegítve a rendszeresen visszatérő problémák kezelését az érvényes helyi rendeletek betartatása érdekben. A problématérképen feltüntetésre kerültek a járőrkörzetek és a területfelelősök, a Városban található szelektív hulladékgyűjtő szigetek, az engedéllyel használható állandó, illetve ideiglenes árusító helyek, az illegális hulladéklerakással leginkább fertőzött területek és helyek, valamint az Önkormányzat által sorompóval lezárt területek. 8.7.1.4.3 A különböző társszervekkel való együttműködés 2014 januárjában a Városrendészet a GL- Outletből átköltözött a Bajcsy Zs. u. 8. szám alá. Ezzel egy részről megteremtettük annak lehetőségét, hogy figyelésre kerüljenek a térfigyelő kamerák, másrészről szorosabbra fontuk a Rendőrőrssel tartott napi kapcsolatot. A közterületi jelentét és hatékonyság fokozása érdekében az irodavezető telefonon, vagy személyesen napi rendszerességgel tartja a kapcsolatot Káldi Balázs őrsparancsnok úrral. A kapcsolattartás célja a kölcsönös informálás, a tapasztalatok elemzése, egymás munkájának segítése, valamint a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek legoptimálisabb felhasználásának szervezése. A kapcsolattartás keretében már több alkalommal szerveztünk a rendőrséggel közösen gyalogos, valamint gépkocsizójárőrszolgálatot, rendeztünk közös eligazításokat és képzéseket is. Különösen fontosnak tartjuk továbbra is a Városgondnoksággal való jó együttműködést, hiszen a feladatok megoldása érdekében szinte napi rendszerességgel adódik valamilyen 131


A hatékonyság és tervszerűség további javítása érdekében kidolgoztunk egy időbeli ütemezést tartalmazó terület-bejárási tervet. Elkészítésekor figyelembe vettük az évszakok változásaival együtt járó és az adott időszakban kiemelten kezelendő ellenőrzési feladatokat. Ehhez felhasználtuk a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, valamint a település tisztaságáról, illetve a zajvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeleteket is.

közös „ügy”. Amennyiben az a minél hatékonyabb és egyszerűbb megoldás érdekében szükséges, a Városrendészeti irodavezető közvetlenül egyeztet a Városgondnokság vezetőjével. 8.7.1.5 Folyamatban levő aktuális feladatok

A Képviselő-testület döntése alapján a közelmúltban beszereztünk és felszereltünk 2 db mobil vadkamerát, melyet jelenleg tesztelünk. Úgy tervezzük, hogy amennyiben az eszköz beválik, szükség szerint szereljük fel olyan helyekre, ahol visszatérően jelentkezik valamilyen közösséget sértő vagy más jogszabályba ütköző tevékenység (pl. engedély nélküli hulladéklerakás, stb.)


Ugyancsak folyik a térfigyelő kamerarendszer felülvizsgálata egyes kamerák áthelyezése, illetve a hálózat esetleges bővítése érdekében.

132

9 A POLGÁRMESTERI HIVATAL MŰKÖDÉSE 9.1 A HIVATAL ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA

Bár a rendelkezés nem taglalja a polgármesteri hivatal feladatait, a megfogalmazásból azért látható, hogy tevékenysége igen sokrétű, hiszen egyfelől ki kell szolgálnia az önkormányzati feladatok végrehajtásával kapcsolatos igényeket, melyek elsősorban a Képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester irányából, valamint az intézményektől érkeznek (pénzügyi-és vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok, képviselőtestületi döntések előkészítése, végrehajtása, beruházásokkal kapcsolatos feladatok, stb.), másfelől el kell látnia azokat az államigazgatási feladatokat, melyeket a Kormányzat „osztott le” a különböző jogszabályokban (birtokvédelem, kereskedelmi és iparigazgatás, egyes szociális ügyek, adóztatással kapcsolatos feladatok, anyakönyvi igazgatás, közterület-felügyelet, stb.). Ezek mellett a járási hivatalokon keresztül egyre több olyan feladat jelenik meg a kormányzati szervek irányából, amely – rendszerint igen rövid határidővel – különböző statisztikák, adatszolgáltatások beszerzését, elkészítését, „akciófeladatok” végrehajtását vagy koordinálását írja elő a polgármesteri hivatalok számára. Ami a törökbálinti polgármesteri hivatalt illeti, az elmúlt 4 év egyáltalán nem volt könynyű, hiszen a közigazgatást és az önkormányzati rendszert érintő igen jelentős átalakítások – járási hivatalok létrejötte, a hatáskörök átalakítása, a gazdálkodás és a számviteli rendszer teljes átalakítása – mellett helyi jelentőségű változásokat is át kellett élnie, mint például a 2011-es jegyzőváltás és egyéb személyi változások, a városgondnokság létrejöttével a feladatkörök átalakulása, szervezeti átalakítás – hogy csak a legfontosabbakat említsük.

9.2 A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA 9.2.1

Járások szervezése

A magyar Kormány által az Országgyűlés elé 2010. május 22-én benyújtott kormányprogram – a Nemzeti Együttműködés Programja – egyebek között a Jó Állam kialakításának igényét is megfogalmazza. A Program szerint pedig a Jó Állam magában hordozza az átlátható és felelős állam működését, az egyszerűbb közigazgatási szabályozást és intézményrendszert is. Az állampolgárok, ügyfelek, vállalkozók szempontjából további fontos elem a kiszámítható és stabil állam, azaz az állami szabályozás, a jogalkotás legyen koherens. Mindezen elvek mentén, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programban megfogalmazott célok elérése érdekében került sor a közigazgatás szervezetrendszerének 133


A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § (1) bekezdése szerint „ A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.”

áttekintésére. A központi, majd a területi államigazgatás átalakítását, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációját követően a Jó Állam kialakításának következő lépcsője az államigazgatás helyi szintjének áttekintése, és a Kormány döntése alapján a modern kori járások kialakítása. A kialakítás alapelve a gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése, valamint a megyék határainak megőrzése. A járási rendszer kialakítása szakmai megalapozása érdekében a HÉTFA Elemző Központ gondozásában szakmai tanulmány készült. A tanulmányok, valamint az előzetes szakmai egyeztetések alapján került kialakításra a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), mint járások előkészítéséért felelős szaktárcának a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal egyeztetett javaslata.


Az előkészítést követően a járások kialakításának koncepcionális elveiről a Kormány az 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozatával (a továbbiakban: Korm. határozat) döntött. Ebben a határozatban került megfogalmazásra, hogy a járások államigazgatási szintet képviselnek majd, és a járási hivatalok is államigazgatási feladatok ellátására jönnek létre. A járások kialakításánál érvényesíteni kívánt célok:  a területi államigazgatás újjászervezése,  fő szabály szerint az államigazgatási feladatok államigazgatási területi szervekhez telepítése,  az államigazgatás járási szintű szerveinek integrálása,  az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása. A kormányzati elképzelés szerint a modern kori járások feladata, hogy azokon a központoktól távoli, periferikus elhelyezkedésű településeken és településcsoportokban is biztosítsák az államigazgatás hozzáférhetőségét, ahol ma csak kevés ügy intézésére van lehetőség, s ahol a hatósági ügyintézés minősége alacsony. A modern kori járások fenti szempontokra tekintettel levő meghatározása révén:  javul az államműködés méretgazdaságossága;  csökken az állampolgárok által az államigazgatási ügyek intézésére (beleértve a tájékozódásra) fordított idő és a kapcsolódó utazási költség;  csökken a jelenlegi központoktól távolabb élő polgárok esélyegyenlőség terén tapasztalható hátránya;  a mainál elérhetőbbé válik az államigazgatás, csökken az elintézetlen ügyek aránya, javul a szabályozás minősége, erősödik az állam közjót szolgáló jelenléte;  nő az állampolgárok állam irányában megnyilvánuló bizalma. 9.2.2

A járásszervezés módszere, és Törökbálint Város álláspontja

A járások kialakítása során széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésekre került sor, ennek alapján történt a KIM javaslatának társadalmi egyeztetése 2012. január 10-29. között. Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a társadalmi egyeztetésre kerülő dokumentumból értesült arról, hogy az előzetes kormányzati elképzelések szerint településünk a Budakeszi Járáshoz tartozna. A Képviselő-testület a 2012. január 17-i ülésen foglalkozott a témával, és 2/2012. (I.17.) ÖK számú határozatában a következők szerint döntött: 134

2.

3.

4.

5.

„Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kifejezésre juttatja

egyet nem értését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága által közzétett járásbeosztásnak Törökbálint Várost érintő járásközpont meghatározásával. A kiadott javaslatban 113. sorszám alatt szereplő Budakeszi – mint járásközpont – nem alkalmas Törökbálint ellátására, mert ez a megoldás – egyebek mellett – nem teljesíti a Kormány azon alapelvét, amely szerint gyors és könnyű hozzáférést kíván biztosítani az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzésével. Ezért Törökbálint Város Képviselő-testülete élve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdésében foglalt felterjesztési jogával, a meghirdetett társadalmi egyeztetési folyamatra adott véleményezési határidőn belül, a javaslatot kidolgozó tárca vezetőjéhez, a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszterhez fordul kifogásával, és javaslattal él a végleges döntés meghozatalához. Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete azt javasolja, hogy a Törökbálintot érintő járás kialakításában illetve járásközpont meghatározásba ne Budakeszi, hanem Budaörs legyen a járás központja. E javaslat egyaránt megvalósítható az államtitkársági javaslatban szereplő 113. sorszámú járás központjának Budaörsre helyezésével, vagy a tervezett járás kettéosztásával, ugyancsak Budaörs járásközpontként történő megnevezésével, Budaörs, Törökbálint, Biatorbágy és Herceghalom településeknek egy járásba sorolásával. Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete kéri a döntéshozókat, hogy az érintett települések járásba sorolásának véglegesítése előtt tartson egyeztetést mindegyik, az államtitkári javaslat 113. számú járásába sorolt önkormányzat vezetőinek bevonásával. Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete felhatalmazást ad a polgármesternek, hogy jelen döntését felterjesztésként megküldje a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszternek valamint Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárságához. Felkéri a polgármestert, hogy jelen döntését ismertesse meg az államtitkári javaslatban 113. sorszám alatt szereplő járáshoz sorolt települések önkormányzataival. A polgármester gondoskodjon jelen határozatnak a helyi közvélemény előtt történő minél szélesebb körű megismertetéséről is.

Indokolás A kormány honlapján megjelent tájékoztatóból értesült Törökbálint Város Önkormányzatának vezetése arról, hogy megkezdődött a járások kialakításának, ezen belül a járásközpontok meghatározásának társadalmi egyeztetési folyamata. A közlemény szerint 2012. február 20-ig van lehetőség a javaslat véleményezésére. A nyilvánosságra hozott táblázatból kiderül, hogy a javaslattevő az országot 176 járásra osztotta. A javaslatban Törökbálint Város a 113. sorszámú járásba került besorolásra, Budakeszi járásközponttal, Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Remeteszőlős, Telki, Törökbálint és Zsámbék településekkel. Önkormányzatunk Képviselő-testülete álláspontjának kialakítása során a Kormány 1299/2011. (IX. 1.) határozatában foglaltakat tartotta szem előtt. A hivatkozott határozat alapelvként fogalmazza meg az államigazgatási szolgáltatásokhoz történő gyors és könnyű hozzáférést, valamint a létező ügyintézési helyszínek megőrzését.

135


1.

Budaörs a jelzett terület legnagyobb lélekszámú települése, Budakeszi lélekszámához képest kétszeres lakosságszámmal. Emellett kiépült, jelenleg is működő igazgatási infrastruktúrával rendelkezik, melyek közül az államtitkársági javaslatban szereplő települések legtöbbjét ma is kiszolgálja. A járások kialakításánál fontos szempont a közlekedési infrastruktúra, de különösen a közösségi közlekedés lehetőségének figyelembe vétele. Ha figyelmen kívül hagyjuk a fővároson át történő közlekedés lehetőségét, akkor Törökbálint szempontjából mindössze két lehetőség kínálkozik Budakeszi közösségi közlekedéssel történő megközelítésére: a VOLÁNBUSZ 779-es számú járata, amelyet Budaörsön keresztül vehet igénybe a lakosság Budakeszi irányában, illetve a Budakeszit Törökbálinttal közvetlenül összekötő 758-as járat. E viszonylatok napi járatsűrűsége azonban messze elmarad attól a mértéktől, amely a gyorsan elérhető közigazgatási szolgáltatás szempontjából kívánatos lenne. Biatorbágy és Herceghalom autóbuszos összeköttetéssel Budakeszi irányában nem rendelkezik. Budaörssel Törökbálintnak a BKV által üzemeltetett, 88-as, 140-es és 272-es vonalakon van sűrű közösségi közlekedési kapcsolata.


Budaörsi székhellyel működik jelenleg is a Budaörsi Városi Bíróság, a Budaörsi Városi Ügyészség, a Budaörsi Rendőrkapitányság, a Munkaügyi Központ, az Okmányiroda és a Gyámhivatal. Önkormányzatunk Képviselő-testületének álláspontja szerint a 1299/2011. (IX. 1.) kormányhatározat alapelvei a fentiekben írottak miatt sérülnének, ha a járásközpont nem Budaörsre kerülne kijelölésre. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 101. § (1) bekezdése szerint: "101. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet; b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti; c) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását." Törökbálint Város Önkormányzata él a társadalmi egyeztetési folyamatban véleményezési és felterjesztési jogával, de ezt oly módon teszi, hogy meg is fogalmazza javaslatát a megoldás lehetőségeire. Javaslata szerint a járásközpont szerepet Budaörsnek kell kapnia. Ugyanakkor figyelemmel van arra is, hogy Budaörs járásközpont elérése a Zsámbéki medence néhány települése részéről nehezebb, mint Budakeszié. Mérlegelte Önkormányzatunk a lakosságszám alapján azt is, hogy Budaörs járásközpont elérése kevesebb állampolgárnak jelent gondot, mint Budakeszi elérése. Alternatív javaslatként foglalta javaslatába a járás ketté osztását, ezzel a Budaörs központú járás több, Budakeszi kissé kevesebb lakosságszámot láthatna el. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint, amennyiben Budaörs, Biatorbágy, Herceghalom és Törökbálint egy járásba tartozna, Budaörs járásközpontnak mintegy 58 ezer lakos ellátásáról kellene gondoskod136

nia, míg a Budakeszinél maradó Budajenő, Budakeszi, Nagykovácsi, Páty, Remeteszőlős, Telki és Zsámbék lakossága összesen 40 ezer főt tenne ki abban a járásban.

A polgármester arra kap felhatalmazást, hogy Törökbálint Város Önkormányzatának jelen határozatát megismertesse a helyi közvéleménnyel, és eljuttassa azt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba a miniszternek és a Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársághoz. A kérdés érzékeny volta miatt az is szükséges, hogy az érintett települések vezetői megismerhessék Törökbálint Önkormányzata Képviselő-testületének álláspontját, ezzel adva módot a minél szélesebb körű egyeztetésnek. Határidő: a határozathozatalt követő nap Felelős: polgármester” A járások kialakításáról a 2012. évi XCIII. törvény rendelkezett. A törvény szerint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok (továbbiakban: járási hivatal) a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként kerülnek felállításra 2013. január 1-jével. A törvény felhatalmazta a Kormányt egyes kérdések rendeleti szintű szabályozására; erre a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendeletben került sor. A járási hivatalok kizárólag államigazgatási feladatok ellátására jöttek létre, azaz csak államigazgatási feladatok kerülhetnek át a települési önkormányzatoktól, önkormányzati feladatok nem. Ugyanakkor közel sem minden államigazgatási feladat került át, azok, amelyeket minden településen érdemes ellátni, speciális helyi ismereteket, vagy azonnali beavatkozást igényelnek, megmaradtak a települési jegyzőnél, polgármesternél, sőt, „jöttek” még új feladatok is. A járási hivatalokhoz kerültek a jegyzői feladatok közül:  az okmányirodai feladatok (lakcímnyilvántartás, útlevél-igazgatás, gépjárműnyilvántartás),  egyes gyám- és gyermekvédelmi ügyek,  egyes szociális igazgatási ügyek,  családtámogatási ügyek,  bizonyos köznevelési feladatok,  menedékjogi ügyek,  egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezés,  egyes kommunális típusú ügyek (pl. temetőengedélyezés),

137


Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyes elgondolásnak tartja, hogy a járásbeosztás és a járásszékhelyek kijelölésére társadalmi egyeztetési folyamatot indított el a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkársága. Ugyanakkor azt is szükségesnek tarja, hogy az álláspontok minél szélesebb körű megismerése érdekében legyen lehetőség további szakmai egyeztetésre, melyben szerephez kell, hogy jussanak az érintett települések vezetői. Erre pontosan azért van szükség, mert az alternatívák között természetesen vannak egyik vagy másik település számára előnyösebb, míg mások számára pedig hátrányosabb változatok. Így a legjobb megoldást a közösen kialakított vélemény, a térség érintettjei legnagyobb részének jó megoldás hozhatja. Ehhez pedig elengedhetetlen egy második körös egyeztetés, amelynek a döntéshozó közreműködésével szükséges létrejönnie.

 egyes állategészségügyi feladatok (pl. cirkuszi menazséria, állatotthon engedélyezés),  a fővárosi és megyei kormányhivatalok által átvett szabálysértési feladatok (2012. április 15-től a fővárosi, megyei kormányhivatalba átkerült hatáskör),  a helyi védelmi bizottságok vezetése,  egyes vízügyi hatáskörök,  egyes speciális építéshatósági ügyek (pl. műemléki építési engedélyezés, építésfelügyelet, stb.)


A jegyzőnél maradó feladat- és hatáskörök:  birtokvédelmi eljárás,  hagyatéki eljárás,  anyakönyvi eljárás,  adóigazgatás és adóvégrehajtás,  egyes építésügyi igazgatási feladatok,  kereskedelmi engedélyezés,  a helyi önkormányzati rendeletalkotáshoz kötött szociális ellátások,  gyermekvédelmi támogatások. 9.2.3

A járásszervezés törökbálinti hatása

A fentebb már említett, a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet döntött a járási hivatalok illetékességi területéről illetve a járások székhelyéről is, így innentől kezdve eldöntött ténnyé vált, hogy az önálló Budaörsi Járás létrehozására irányuló törekvéseink nem vezettek eredményre. Mindössze annyit sikerült elérni, hogy Törökbálint az eredeti elképzelésekkel szemben nem a Budakeszi, hanem az Érdi Járáshoz tartozik, ami településünk lakosságának mindenképpen előnyösebb (Érd közelebb van hozzánk, mint Budakeszi, és a közösségi közlekedési kapcsolat is jobb). Az Érdi Járáshoz tartoznak még a következő települések: Diósd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta és Tárnok. Igaz ugyan, hogy a Képviselő-testület a 2012. október 11-i ülésen még egy kísérletet tett az önálló Budaörsi Járás elfogadtatása érdekében, de a döntés pillanatában is tudtuk, hogy kevés az esély a már elfogadott kormányrendelet megváltoztatására. Ha végignézzük a fentebb felsorolt, a járási hivatalhoz elkerülő feladatokat, látszik, hogy azok tetemes részét az okmányirodai feladatok, valamint a városi gyámhivatali feladatok teszik ki. Vagyis a változás településünket alig-alig érintette, hiszen korábban minden törekvésünk ellenére sem sikerült a helybeni okmányiroda megnyitására vonatkozó engedélyt megszereznünk, tehát saját okmányirodánk nem volt, az odatartozó feladatokat a budaörsi okmányiroda intézte. Nem volt városi gyámhivatali jogkörünk sem, az e körbe tartozó (bonyolult, összetett) gyámügyeket ugyanis egy évekkel ezelőtti kormányrendeletnek köszönhetően ugyancsak Budaörsön intézték. Összességében tehát az mondható, hogy a járási hivatal létrejöttével a törökbálinti polgármesteri hivatalban a legnagyobb jóindulattal is legfeljebb 2-3 ügyintézőre jutó feladat szűnt meg. Ennek megfelelően az eredeti elképzelésünk az volt, hogy a járási hivatalba mindössze 2-3 főt adunk át, azonban a Pest Megyei Kormányhivatal a lakosságszám arányában történő hozzájárulást szorgalmazta. Figyelembe véve, hogy a létrejövő Érdi Járás lakónépessége mintegy 110 000 fő, a törökbálinti lakosságszámhoz viszonyítva ez mintegy 10 hivatali dolgozó átadását jelentette. Ehhez képest végül úgy állapodtunk meg a Pest Megyei 138

Kormányhivatallal, hogy 6 fő + 2 üres álláshely átadására kerül sor, vagyis jóval többre, mint amennyi feladat megszűnt. A létszám átadása mellett sor került a munkatársak által eddig használt eszközök (bútorzat, számítógépek, telefonok) ingyenes átadására is. A megállapodás ünnepélyes aláírására a Képviselő-testület előzetes felhatalmazásával 2012. október 18-án Érden került sor.

Sajnos, végül 2013 őszén úgy alakult a helyzet, hogy újabb kormányablakok létrehozása nem volt lehetséges, így ez a törökbálinti terv sem valósulhatott meg. Ennek tükrében a jövőben átgondolandó, hogy a kirendeltség művelődési házban történő működtetése járe számunkra annyi előnnyel, amely arányban áll azokkal a költségekkel és hátrányokkal, amit az Önkormányzat számára ez a megoldás jelent. Bár konkrétumokat még nem tudni, de az a hír járja, hogy 2015 januárjától újabb államigazgatási feladatok kerülnek át a járási hivatalokhoz. Ha az ezzel kapcsolatos döntések napvilágra kerülnek, az nyilván még inkább árnyalhatja esetleg a kirendeltség működésének kérdését. 9.2.4

Az építési hatósági rendszer átalakítása

Bár eredetileg úgy tűnt, hogy a közigazgatás tervezett átalakítása az építési hatósági tevékenységet nem fogja érinteni, járási rendszer kialakításával egyidejűleg ezen feladat is elkerült a jegyzőktől és így Törökbálintról is. Az új rendszerben az építésügyi hatósági ügyek intézése eltérő hatóságnál történik attól függően, hogy kiemelt vagy általános építésügyi hatósági ügyről van-e szó. A lakosság által indított építésügyi hatósági eljárások jellemzően az általános építésügyi hatósági ügykörbe tartoznak; ezeket a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, Törökbálint esetében Érd Város Önkormányzat Jegyzője hivatott ellátni. A kiemelt építésügyi hatósági ügyek intézése pedig – mint előzőleg már említettük - a járási hivatalhoz tartozik majd. A korábban építési hatóságokat működtető települési önkormányzatok – így Törökbálint Önkormányzata is - a vonatkozó jogszabály szerint Építésügyi Szolgáltató Pontot köteles működtetni az alábbi szolgáltatási feladatokkal:  információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében,  az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az Építésügyi hatósági en-

139


A célunk az volt, hogy a törökbálinti polgárok számára az átalakulás minél kevesebb problémával járjon, és minél több ügyet tudjanak továbbra is elintézni, ezért támogattuk, hogy településünkön megvalósuljon egy járási hivatali kirendeltség, amely – a szóbeli ígértek szerint – 2013 októberétől kormányablakként működött volna. A kirendeltség helyszínéül szolgáló épületet vagy épületrészt ugyancsak az Önkormányzatnak kellett biztosítania (a használatba adás ingyenesen történt, az üzemeltetési költségeket a Kormányhivatal biztosítja). Figyelembe véve a lehetséges megoldásokat, és abból a megfontolásból, hogy ha 2013 októberétől létrejön a Kormányablak, annak céljára is ideális lesz ez a hely, hiszen az akadálymentes megközelítés és az ügyfélhívó rendszer elhelyezése is biztosított, a Munkácsy Mihály Művelődési Ház II. emeletén levő lezárt részt ajánlottuk fel e célra (ez a rész egyébként korábban a Polgármesteri Hivatal egy részének elhelyezésére szolgált).

gedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (ÉTDR),  kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása,  az építésügyi illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá  települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok. Az ÉTDR egy központi, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást országos szinten egységesen támogató informatikai rendszer. Támogatást nyújt az építésügyi hatósági engedélyezési alapeljárások, az alapeljárásokhoz kapcsolódó további eljárások, valamint a közigazgatási jogorvoslati eljárások elektronikus kezdeményezéséhez és lefolytatáshoz. (További információk: etdr.e-epites.hu.) Az építési hatósági jogkörünk megszűnésével együtt kaptunk azonban új hatásköröket is: a már említett Építésügyi Szolgáltatási Pont és ÉTDR rendszer üzemeltetése mellett ilyen pl. a településképi véleményezési eljárás.


9.2.5

Egyéb hatásköri változások

Az eltelt időszak alatt nem csak vesztettünk, de kaptunk is hatásköröket. A változások nem mindig érthetőek számunkra, hiszen elkerült tőlünk olyan hatáskör, amiről azt gondoljuk, hogy a közrend, köznyugalom fenntartása érdekében inkább itt helyben kellene intéznünk (pl. szabálysértés), kaptunk viszont olyan hatásköröket, amelyek jellegük, komplexitásuk alapján szerintünk inkább valók lennének a járáshoz. Az alábbiakban csak a leglényegesebbet említjük: A szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2012. április 15-ével megszüntette a jegyzői szabálysértési hatósági jogkört, és rendelkezett arról is, hogy az önkormányzatok 2012. május 31-ig kötelesek hatályon kívül helyezni a helyi rendeleteik azon részét, amely szabálysértés megállapításáról rendelkezik. Az általános szabálysértési hatósági jogkör a megyei kormányhivatalhoz került, majd pedig – a járások létrejöttét követően – a járási hivatalokhoz. Akkor még úgy tűnt, hogy a jogalkotó nem hagyja teljesen eszköztelenül az önkormányzatokat, s szabálysértési tényállás megalkotására nem lesznek ugyan jogosultak, de a Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. CLXXXIX. tv. 51. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat, és e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el, amely az önkormányzat bevételét képezi. Ezen felbuzdulva fogadta el a Képviselő-testület az egyes tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló 34/2012. (X. 15.) Ör számú rendeletét. Csakhogy 2012. november 12-én a II/1477/2012. számon kelt határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 51. § (4) bekezdése, valamint 143. § (4) bekezdésének e) pontja alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Így a Képviselőtestület önként és külön felhívás nélkül döntött a 34/2012. (X.15.) Ör számú önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről. Ezzel tehát ismét előállt az a helyzet, hogy az önkormányzati rendeletekben fogalt rendelkezések – amelyek a közösségi önszabályozás keretében jellemzően a közösség rendjét, nyugalmát szolgálják - kikénysze-

140

rítésére az önkéntes jogkövető magatartás elmaradása esetén nincs lehetőség. 2013. január 1-jén hatályba lépett azonban az Mötv. 8. §-a, mely szerint: „8. § (1) A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek: a) öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához; b) betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. (2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit.”

2013. január 1-jétől visszakerült a jegyzőkhöz a telephely-engedélyezési eljárás, amelyet – a vonatkozó kormányrendelet alapján – 2009. óta a körzetközponti jegyzők – esetünkben Budaörs jegyzője – láttak el. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénynek a 2014. évi XI. törvénnyel történt módosítása alapján 2014. február 18-tól a jegyző látja el a társasházak működésének törvényességi felügyeletét. A mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény alapján jelentősen megnőttek a hirdetmények kifüggesztésével, közzétételével kapcsolatos feladatok.

9.3 A HIVATAL ELHELYEZÉSE, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEI Sajnos a ciklus alatt nem sikerült lényegesen javítani azokon a méltatlan elhelyezési feltételeken és körülményeken, melyek között a Polgármesteri Hivatal a tevékenységét végzi. Az úgynevezett „Főutca” projekt része lett volna többek között az új hivatali épület is, azonban az elnyert pályázatot az Önkormányzat visszamondta, miután nyilvánosságra jutott a távközlési szolgáltatók helyi adóztatásának a település számára hátrányos módosítása. Közvetlenül a ciklust megelőzően még 7 helyen működött a Hivatal, majd 2010. július 1-jétől sikerült 3 helyre „koncentrálni” az elhelyezést, és ez így maradt ebben a ciklusban is. A 3 helyszín: a Munkácsy u. 79. szám alatti főépület, a Bajcsy-Zs. utca 8. szám alatti épület, ahol jelenleg az ügyfélszolgálati, valamint az anyakönyvi és a hagyatéki igazgatási tevékenység folyik, továbbá ott van elhelyezve a Városrendészet is, végül pedig a Kinizsi utca 26. szám alatt levő részlegünk, amely a GL Outlet üresen álló üzlethelyiségeinek egy részét foglalja el. Összességében véve az mondható, hogy a Hivatal elhelyezése rendkívül méltatlan, különösen, ha figyelembe vesszük a többi önkormányzati intézmény körülményeit. A Munkácsy utcai és a Bajcsy-Zs. utcai épületek elavultak, dohosak, sötétek és lepusztul141


Egyidejűleg a Mötv. 143. § (4) bekezdés d) pontja alapján felhatalmazást kapott a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. Ezen felhatalmazás alapján a Polgármesteri Hivatal előterjesztést készített a közösségellenes magatartások meghatározására, illetve a megsértésükből fakadó jogkövetkezmények szankcionálására. A rendeletet a Képviselő-testület a 2013. szeptember 19-i ülésen fogadta el, az eljárásra pedig a jegyzőt hatalmazta fel.

tak, a Kinizsi utcai épület legfőbb problémája pedig az, hogy nem irodának, hanem üzlethelyiségnek készült, ezért a napi 8 órán keresztül történő irodai munkavégzésre és az adatvédelmi szabályokat is tiszteletben tartó ügyfélfogadásra alkalmatlan.


2013-ban, miután a Bálint Márton iskola új épülete megkezdte működését, kiürült a Köztársaság téri volt ABC épülete. Akkor az a döntés született a Képviselő-testület részéről, hogy az új polgármesteri hivatali épület elkészültéig a Köztársaság téri épületbe vonja össze azokat a részlegeket, melyek jelenleg a Kinizsi utcában, illetve a Bajcsy-Zs. úton működnek. E terv – sok más érv mellett – azért is tűnt pozitívnak, mert ilyen módon megspórolhatnánk azt mintegy 36 millió forintot, amit évente a GL Outlet bérleti-és üzemeltetési díjára költünk. A Köztársaság téri épület átalakítását Norvég Alap pályázatból kívántuk finanszírozni, erre be is nyújtottuk a pályázatot, s bár az eredményhirdetés határideje már rég lejárt, a Norvég Alappal kapcsolatos ismert problémák miatt az eredményről még nincs információnk. (A pályázattal kapcsolatos bővebb információk a 9.6.4 alfejezetben olvashatók.) Feltétlenül pozitívumként kell viszont megemlíteni, hogy a munkavégzés tárgyi feltételei jók, sőt, informatikai feltételek egyenesen kiválóak. Minden munkatársunk rendelkezik korszerű számítógéppel, s e mellett mintegy 50 különböző szoftver segíti munkánkat. Kiemelkedő jelentőségű ezek közül a TTT-TÖK, amelyet uniós pályázat során nyert forrásból fejlesztettünk. Ez a rendszer egy képviselő-testületi döntés-támogató rendszer, melynek segítségével a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések kezelése, továbbítása, olvasása, nyilvántartása és archiválása, valamint a jegyzőkönyvek nyilvántartása is teljes egészében elektronikusan, Interneten keresztül történik. Ennek köszönhető, hogy a Képviselő-testület és a bizottságok működése nálunk szinte példa nélküli nyilvánosság mellett zajlik, hiszen a zárt ülési előterjesztések kivételével valamennyi előterjesztés a képviselők részére történő kiküldéstől kezdve – tehát jóval a bizottsági és testületi ülés előtt – hozzáférhető az Interneten. A 2013-ban elnyert uniós pályázatunknak köszönhetően (a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése ÁROP forrásból) jelenleg is folynak szoftver-fejlesztések. Ezek egyike egy beruházási döntéstámogató rendszer, amely reményeink szerint alkalmas lesz arra is, hogy egy-egy tervezett fejlesztés lehetséges kockázatait elemezze. Szintén mostani az a már elkészült fejlesztés, amely a térinformatikai adatok és a helyi adónyilvántartás egybevetésével képes kiszűrni, hogy mely ingatlanok esetében van eltérés a tényleges és a bevallásban szereplő adatok között, illetőleg mely ingatlanok azok, amelyekre vonatkozóan még egyáltalán nem érkezett bevallás a helyi adóról.

9.4 A HIVATAL SZERVEZETE A Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a ciklus elején a 2009-ben elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint kezdte meg működését. A 2009-es SZMSZ egy 9 szervezeti egységből álló modellt határozott meg, amely azonban papírforma szerint nem valósult meg minden tekintetben, hiszen például:   

142

nem jött létre az okmányiroda, a vagyongazdálkodást nem sikerült a Pénzügyi Irodához integrálni, a Közterület-felügyelet vezetőjének koordinációs szerepkörét nem sikerült a mezőőrökre kiterjeszteni.

A bekövetkezett változásokat „lekövetve” 2013-ban módosítottuk a szervezeti felépítésre vonatkozó szabályozást, amelynek gyakorlati végrehajtása 2014-ben történt meg. A módosításnál a következő megfontolásokra voltunk tekintettel:  Akkori idő szerint a Hivatalban összesen 9 belső szervezeti egység működött, melyek a következők voltak: Adó Iroda, Beruházási Iroda, Építésügyi Iroda, Igazgatási Iroda, Jegyzői Iroda, Közterület-felügyelet, Pénzügyi Iroda, Szervezési Iroda, Szociális Iroda. Továbbá közalkalmazotti jogviszony alá tartozó „önálló egységként” működött a Mezőőri Szolgálat valamint függetlenített beosztásban látta el feladatait az Aljegyző. Ez tehát a belső munkamegosztás szempontjából összesen 11 elkülönült egységet jelent. ide nem számítva a belső ellenőrzési vezetőt, akinek önállóságát jogszabály írja elő.  Egyes irodák létszámának csökkenése valamint a szervezet jelenlegi méretéhez viszonyítottan az irodák nagy száma indokolttá tett bizonyos összevonásokat.  A lehetséges összevonásokat korlátozta, hogy a Hivatal jelenleg 3, méghozzá egymástól viszonylag távol eső helyen működik. A három helyszínen való „szétszórtság” ellenére is fontos szempont volt, hogy az azonos szervezeti egységbe tartozó dolgozókat lehetőség szerint ugyanazon a székhelyen/telephelyen helyezzük el, továbbá, hogy azok a szakterületek, amelyek leginkább kötődnek a vezetéshez (pl. gazdálkodás) a Munkácsy Mihály utcai főépületben legyenek elhelyezve.  A Képviselő-testület döntése értelmében összevonásra került a közterületfelügyelet és a mezőőri szolgálat, és – a megváltozott jogszabályok alapján – önkormányzati rendészeti szervként a rendőrség szakmai irányítása mellett látja el feladatait. Ez a szervezeti egység működteti a térfigyelő rendszert is, így kézen fekvőnek látszott, hogy a rendőrséggel közös épületben helyezzük el (erre a Testület részéről döntés is született), ugyanakkor a megváltozott irányítási viszonyok indokolttá teszik, hogy a szervezeti egység továbbra is önálló maradjon, tehát más irodával ne kerüljön összevonásra.  Az egymástól távol eső hivatali helyszínek miatt továbbra is indokoltnak láttuk a Bajcsy-Zs. u. 8. szám alatti épületben az Ügyfélszolgálat működtetése, azonban az eddigiekhez képest nagyobb szerepet szántunk neki (a járási hivatalhoz tarto143


A ciklus időszaka alatt három olyan fontos változás történt, amely hatással volt a Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítésére. Ezek közül a járási hivatalok létrehozásáról, valamint az építési hatósági rendszer átalakításáról fentebb már szót ejtettünk. A harmadik tényező a Városgondnokság létrehozása volt, amelynek eredményeként az üzemeltetéssel, fenntartással, karbantartással kapcsolatos feladatok az új intézményhez kerültek át, és ezzel együtt sor került 14 álláshely átadására is (az a Hivatal akkori létszámához képest 17.9 %-os! csökkentést jelentett). A státusz-csökkentés főként a Beruházási Irodát, valamint a Pénzügyi Irodát érintette, azonban az élet utóbb itt is azt igazolta, hogy a Hivataltól nem került el annyi feladat, mint amennyivel csökkent a létszám, hiszen – hogy csak egyetlen példát említsünk – azok a kollegák, akik átkerültek a Városgondnoksághoz, korábban a napi feladataik mellett részt vettek a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében és végrehajtásában, azaz előterjesztéseket írtak, testületi, bizottsági ülésekre jártak, közreműködtek a döntések végrehajtásában. Ezeknek a feladatoknak a jelentős része továbbra is a Hivatalnál maradt. A tapasztalatokból az is világosan látszik, hogy a Hivatal és a Városgondnokság közötti feladat-megosztás esetenként nem mentes a koherencia-zavaroktól, ezért mindenképpen szükség lesz egy „finomhangolásra”, mely által a létszám és a feladatok megosztása terén mutatkozó anomáliák kiküszöbölhetők.



zó kérelmek átvétele, az ügyfelek tájékoztatása, felvilágosítása, „adópont” működtetése stb.) Régóta húzódó kérdés volt a Polgármesteri Kabinet létrehozása, de ezt lehetőleg úgy kívántuk megoldani, hogy ne jelentse a szervezeti egységek illetve a vezetők számának növekedését.


Mindezeket szem előtt tartva a szervezetben a következő változások történtek:  Összevontuk az Igazgatási és a Szociális Irodát, és a továbbiakban Hatósági Iroda néven működik tovább.  Összevontuk a Beruházási és az Építési Irodát, a továbbiakban Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda néven működik tovább.  Megszűnt a Szervezési Iroda, feladatait részben az újonnan alakuló Polgármesteri Kabinet, részben pedig a korábban is meglevő Jegyzői Iroda vette át.  Megszűnt a függetlenített aljegyzői munkakör, az aljegyző a továbbiakban egyúttal a Jegyzői Iroda vezetője is.  A Közterület-felügyeletet valamint a Mezőőri Szolgálatot összevontuk, egyben a mezőőrök addigi 3 fős létszámát 1 főre csökkentettük, a felszabaduló 2 fővel a közterület-felügyelői létszámot növeltük.  Az Adó Iroda és a Pénzügyi Iroda szervezete nem változott. A változtatások eredményeként a korábbi 9 szervezeti egység + Mezőőri Szolgálat helyett jelenleg 7 szervezeti egységgel működik a Hivatal.

9.5 A HIVATAL EGYES SZERVEZETI EGYSÉGEINEK TEVÉKENYSÉGE 9.5.1

Adóiroda

A ciklus kezdetén az Adóiroda 6 fővel működött, azóta a létszámot – belső átcsoportosítással 10 főre emeltük. A szervezeti egység a GL Outletben levő telephelyen működik. Az eltelt 4 év alatt 1 fő kivételével az Iroda teljes személyi állománya kicserélődött, sőt, vezetőváltásra két ízben is sor került. A megüresedő álláshelyek megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek általi betöltése nem kevés erőfeszítéssel jár, mivel – amint azt már más helyütt említettük – a „pénzügyes” szakma ma hiányszakmának számít. Mindezek ellenére elkötelezett, jó szakembergárdát sikerült kialakítanunk. Fontos érdeket látunk abban, hogy munkatársaink az adott szakterületen minél szélesebb képzettséggel rendelkezzenek, ezért – tanulmányi szerződés keretében – támogatjuk és ösztönözzük a továbbtanulásukat. Jelenleg 1 felsőfokú közgazdász végzettségű kollegánk felsőfokú mérlegképes könyvelői tanulmányokat folytat. Ő egyébként ösztöndíjas foglalkoztatottként került az Adóirodára, s mivel az ösztöndíj leteltekor éppen üres állásunk is volt, és érdemesnek is tartottuk őt a továbbfoglalkoztatásra, véglegesítettük közszolgálati jogviszonyba. 1 középfokú végzettségű, kiváló felkészültségű kollegánk – aki a Hivatal más szervezeti egységétől került át pedig az idei évtől kezdi Az Adóiroda tevékenységéről további információk jelen Beszámoló 2.4. pontjában olvashatók. 9.5.2

Hatósági Iroda

A Hatósági Iroda a korábbi Igazgatási Iroda és Szociális Iroda összeolvasztásával jött létre. A szervezeti egység nagyobbik része a GL Outletben levő telephelyen, kisebbik 144

A Hatósági Irodához tartozó szakterületek azok, amelyeket leginkább érintett a járások létrehozása, hiszen elkerültek tőlünk a jegyzői gyámhatósági feladatok, egyes szociális feladatok és a lakcímbejelentés is. Ezekről a szakterületekről összesen 4 fő távozott a Hivataltól. Mivel valamennyien kapcsolt munkaköröket láttak el, viszont nem került át a járáshoz minden munkaköri feladatuk, távozásuk feszült helyzetet okozott (a dolgozó elkerült tőlünk, de a feladata egy része itt maradt). Általánosságban azt mondhatjuk, hogy jelenleg a Hatósági Iroda látja el mindazon hatósági feladatokat, melyek nem tartoznak az adóhatóság, az építési-és környezetvédelmi hatóság, a vízügyi hatóság, esetleg a közterület-felügyeleti hatóság tevékenységének körébe. Ide tartoznak tehát a szociális ügyek (a köztemetés és a tüzelőtámogatás kivételével), a birtokvédelmi, anyakönyvi, kereskedelmi-és iparigazgatási ügyek, továbbá – bár ezek száma kevésbé jelentős – egyes földvédelmi, mezőgazdasági, állatvédelmi ügyek is.

145


része pedig (anyakönyvvezető, hagyatéki ügyintéző, 1 szociális ügyintéző) a Rendőrőrssel közös épületben levő Ügyfélszolgálaton. Az elhelyezést azért így alakítottuk ki, mert a Törökbálinti Kórház egész Pest megyéből fogad betegeket, és szinte minden nap adódik halotti anyakönyvezési feladat. A sokszor távoli településekről érkező, így helyismerettel sem rendelkező hozzátartozók számára biztosítani szerettük volna a minden napos ügyintézést, és egyben szerettük volna megkímélni őket attól, hogy a Kórházhoz viszonylag távol eső GL Outletbe kelljen elfáradniuk. Biztosítani szerettük volna továbbá azt is, hogy a szociális ügyekben hozzánk érkező ügyekben az ügyfeleknek tájékoztatásért, felvilágosításért ne kelljen a GL Outletbe menniük, hanem szakavatott segítséget kaphassanak az Ügyfélszolgálaton, miközben a „papírmunkát” intézzük a GL Outletben. Mostanra úgy tűnik, ez a megoldás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mert a Bajcsy-Zs. utcai telephely oly mértékben elavult és korszerűtlen, hogy sem ügyfelek fogadására, sem pedig a munkatársak folyamatos ott tartózkodására nem alkalmas. Ezért megfontolandó az Ügyfélszolgálat felszámolása és áttelepítése a GL Outletbe, annál is inkább, mert az ügyfelek szívesebben mennek egyenesen az ügyintézőhöz, és nem elégszenek meg a kérelmek leadásának lehetőségével és az információszolgáltatással, nyomtatványok kitöltéséhez adott segítséggel, amit a Ügyfélszolgálat nyújtani tud nekik. E megoldást támasztja alá az is, hogy a Rendőrőrs – amely ugyanabban az épületben működik – kinőtte a jelenlegi helyét, bővítés pedig csak a Hivatal használatában levő rész terhére képzelhető el.

9.5.2.1 Szociális ügyek

A 2013. január 1-jétől járási hivatalhoz átkerült szociális ellátási formák (jogosult/év)

Ellátási forma megnevezése

2010.

2011.

2012.

alanyi

121

87

122

normatív

24

35

31

Alanyi ápolási díj

30

46

15

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

74

95

n.a.

Idős korúak járdéka

7

7

n.a.

Hadigondozottak ügyei

1

1

1


Közgyógyellátás

Adott időszakban érvényes szociális ellátási formák (jogosult/év) Megnevezés

2010. 2011. 2012. 2013. 2014.* Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

21

47

105

123

91

Rendszeres szoc. segély

20

31

34

30

34

Méltányossági közgyógyellátás

211

267

219

215

183

Adósságkezelési szolgáltatás

32

30

23

22

17

Adósságkezelési lakásfenntartási támogatás

28

16

38

61

11

Normatív lakásfenntartási támogatás

17

64

55

78

35

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

1288

845

961

779

258

Átmeneti segély

1772

965

1068

1083

435

Temetési segély

49

41

36

34

77

Méltányossági ápolási díj

51

60

49

44

47

Rendszeres gyemekvédelmi kedvezmény

125

176

219

221

298

Aktív korúak ellátása

Önkormányzati segély

*2014. szeptember 30-ig. 146

A megítélt támogatások számát leginkább befolyásoló tényező, hogy a nettó jövedelmek és egyéb családi bevételek az elmúlt 6 évben emelkedtek (SZJA csökkentés, családi adókedvezmény, béremelkedés, nyugdíjemelés, stb). A nyugdíjminimum viszont 2008. óta nem változott, havi összege 28 500 Ft. Az összes olyan támogatásra, melynek jogosultági feltétele családi jövedelemhez kötött, elmondható, hogy egyre kevesebben tudnak megfelelni a nagyon szűkös feltételeknek. Ezek a jövedelmi feltételek az évek óta változatlan nyugdíjminimumhoz kötöttek. Például az egy főre megállapított 25 650 forintos jövedelemhatár sok kérelmezőt kizár az FHT-ből. Az aktív korúak ellátását kérelmezők 20-25 %-át el kellett utasítanunk a nagyon alacsony jövedelmi korlát miatt, hiába súlyosan veszélyeztetett a megélhetésük.

Az ellátást igénybe vevők száma évről-évre kissé növekszik. Néhányan „bennragadtak” a rendszerben, a törvényi kiskapuk kihasználásával évek óta jogosultak az ellátásra. Ezt növeli azok száma, akiknek kereső tevékenység miatt megszűnt az ellátása, de pár hónap után elvesztették az állásukat és visszakerültek a rendszerbe. Volt, akinek az ellátás megszüntetése után pár nappal újra meg kellett állapítani az FHT-t. Ezek a személyek többszörösen szerepelnek a statisztikában, de a kapcsolódó adminisztratív feladatok is ezzel arányosan növekedtek. A közfoglalkoztatottak is növelik az FHT-sok számát, mivel az ő jogosultságuk a közfoglalkoztatás alatt fennáll, csak a kifizetés szünetel. Pillanatnyilag több olyan személyről is tudunk, akik nem jogosultak FHT-ra, de az őszi közfoglalkoztatás befejeztével, november 30. után nagy valószínűséggel újra kérvényezni fogják az ellátást. Vagyis decembertől némi emelkedés várható a támogatottak számában. 9.5.2.3 Rendszeres szociális segély (RSZS)

Az egészségkárosodás alapján RSZS-re jogosultak száma viszonylag állandó. Többségük 4-5 éve jogosult. Új kérvények is vannak, de a rehabilitációs szakigazgatási szerv rendkívül hosszú várakozási idővel hívja csak be orvosi vizsgálatra a kérelmezőket. A RSZS megállapításához viszont szükséges a szakhatósági állásfoglalás. A nyugdíjjogosultsági korhatárt 5 éven belül elérő RSZS ellátottak többen vannak, de a számuk viszonylag állandó. Azok az FHT-sok, akik elérik ezt az életkort, automatikusan átkerülnek ebbe a körbe. Nagyjából ugyanennyien válnak nyugdíjjogosulttá. 9.5.2.4 Méltányossági közgyógyellátás (KGY)

A KGY-re jogosultak száma évről évre alig változik. 2011-ben volt egy 20%-os kiugrás, de a többi évben alig 2-3 % az eltérés. A jogosultak nagy része évente újrakérelmezi a KGY igazolványt. 9.5.2.5 Adósságkezelési szolgáltatás, illetve támogatás

Ugyanazon háztartás 2 éven belül nem igényelheti újra, illetve maximum kétszer részesülhet ebben az ellátásban. Nagyon nehéz teljesíteni a jogosultsági feltételeket (az adósság 25%-át be kell fizetniük, és nem lehet rezsitartozásuk), ezért sok érdeklődő a családsegítővel való konzultáció után eláll a kérelem beadásától. Olyan is van, akinek a támogatásra való jogosultsága megállapítást nyer, de nem tudja a feltételeket teljesíteni, így a támogatás közmű szolgáltatók felé történő utalása meghiúsul.

147


9.5.2.2 Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT)

9.5.2.6 Adósságkezelési lakásfenntartási támogatás

Kapcsolódik az adósságkezelési szolgáltatáshoz, illetve megállapodáshoz, de azok is kapják 6 hónapig, akik nem tudták teljesíteni az adósságkezelési támogatás feltételeit. 9.5.2.7 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és átmeneti segély

A leglátványosabb csökkenés itt tapasztalható 2010-et követően, mivel az odaítélés feltételei szigorodtak. A 2014 évi adatok, mivel a karácsonyi „támogatási dömping” előtt vagyunk, időarányosan alacsonyabb szintet mutatnak. 9.5.2.8 Méltányossági ápolási díj

Néhány darabos az eltérés az évenkénti ellátások számában. 9.5.2.9 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény


Ez a támogatási forma tankönyvtámogatás és iskolai étkeztetési támogatás formájában nyújtható. 2010. és 2014. között Törökbálinton a 0 -18 év közötti lakosok száma 2 898 főről 3 456 főre nőtt. Ez majdnem 20 %-os emelkedés. A gyerekszám növekedése arányosan növelheti a gyermekekhez kötődő támogatási kérelmeket. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma is évről évre növekszik. 9.5.2.10 Gyámhatósági feladatok

2013-tól a gyámhatósági feladatok jelentős része átkerült járási szintre. Ennek ellenére más szervek (bíróság, gyámhivatal, büntetés-végrehajtási intézmény) számára – megkeresésük alapján - továbbra is jelentős számú környezettanulmányt kell készítenünk. A megkeresések száma évről-évre nő, az idén – szeptember 30-ig számítva – 28-nál tartunk. 9.5.2.11 Anyakönyvi igazgatás

A jelenlegi szabályok szerint a születés anyakönyvezésére a születés helye szerint kerül sor, így a települési anyakönyvi hatóságnál kizárólag az otthon született gyermekek kerülnek anyakönyvezésre. Az otthon születés nem jellemző nálunk, 2010-ben és 2011ben 1-1, 2013-ban 2 gyermek született így. 2012-ben és 2014-ben (mostanáig) otthon születés nem volt. A házasságkötések száma évről évre hasonló tendenciát mutat. Egyre gyakoribbak a „különleges” helyszíneken, vagyis a hivatalos anyakönyvi helyiségen kívül tartott esküvők. 2012. évben önkormányzati rendeletben szabályoztuk az esküvők hivatali helyiségen kívüli, illetve hivatali időn kívüli engedélyezésének szabályait, illetve az ezért fizetendő többletköltségek és díjak mértékét (21/2012. (V. 25.) Ör számú rendelet).

A házasságkötések számának alakulása Év Házasságkötések száma

*2014. szeptember 30-ig. 148

2010.

2011.

2012.

2013.

42

41

35

44

2014.* 34

A halotti anyakönyvezés szintén az elhalálozás helye szerint történik, így a Törökbálinti Kórházban elhalálozott személyek anyakönyvezését is mi végezzük. Ez az oka, hogy a halotti anyakönyvezések száma a lakosság számához képest magas, és sajnos egyre növekvő tendenciát mutat.

Halotti anyakönyvi események száma Év Halálesetek száma

2010.

2011.

2012.

2013.

577

671

711

722

2014.* 518

*2014. szeptember 30-ig. 9.5.2.12 Hagyatéki ügyek

A hagyatéki ügyek számának alakulása Év Hagyatéki eljárások

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.*

155

182

189

162

158

*2014. szeptember 30-ig. 9.5.2.13 Honosítás

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 2011. évi változása, az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése kapcsán jelentős mértékben megemelkedett a honosítási eljárások száma. A magyar állampolgárság honosítással, illetve visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - a miniszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt, melyről honosítási okiratot állít ki. Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a lakóhely szerint illetékes polgármester előtt kell letenni.

Honosítások száma Év Honosítás

2010.

2011.

2012.

2013.

15

88

73

18

2014.* 13

*2014. szeptember 30-ig.

149


Az eljárás a jegyzőnél indul, aki a hagyaték leltározását követően megküldi az iratokat az illetékes közjegyzőnek. A hagyatékot a közjegyző adja át.

9.5.2.14 Lakcímrendezési ügyek, népesség-nyilvántartás

A járási hivatalok megalakulását követően a lakcímrendezési kérelmek a polgármesteri hivatalokban és a járási hivatalban egyaránt benyújthatóak, ügyfelek részére adatszolgáltatásra azonban kizárólag a járási hivatal okmányirodája jogosult. A lakóhely illetve tartózkodási hely létesítésének, változásának bejelentése szintén mindkét helyen kezdeményezhető, a lakcímkártyát azonban az okmányiroda állítja ki. 9.5.2.15 Telephely engedélyezés

A telephely engedélyezés 2013. január 1-től tartozik (ismét) a feladatunk közé, azt megelőzően az elmúlt 4 év során a kistérségi jegyző – esetünkben Budaörs Város Jegyzője – látta el ezt a feladatot, így erre az időszakra nem rendelkezünk statisztikai adatokkal. 2013-ban 31 db telepengedélyezési ügy volt, ebből 7 új engedély kiadása, 6 pedig törlés volt.


2014. szeptember 30-ig 143 db telepengedélyezési ügy indult, ebből 20 db új engedély kiadására, 14 törlésre irányult. A ciklus során több „nehéz” ügyünk is volt, ezek közül a helyi társadalom érdeklődését leginkább a „Biofilter ügy” váltotta ki. 2013 nyarán a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. (Törökbálint, Kinizsi u.15.) működésével kapcsolatos panaszbejelentés érkezett a Polgármesteri Hivatalba. A környékbeli lakosok arról panaszkodtak, hogy a telephelyen bűzzel járó tevékenységet folytatnak, a telepen nagy számban tárolnak szemétszállító gépjárműveket, melynek működése zavaró zajjal jár. A Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának munkatársai a közterület-felügyelőkkel közösen több alkalommal, különböző időpontokban tartottak helyszíni szemlét az ingatlanon, s ennek során kiderült, hogy a szemétszállító gépjárművek nem a Biofilter Zrt., hanem a Budaörsi Településgazdálkodási Kft. tulajdonában és használatában állnak, de rendszeresen a Biofilter telephelyén parkolnak. A panaszt a szakhatóságoknak is megküldtük, az általuk végzett ellenőrzéseket követően mind a Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, mind a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala Járási Népegészségügyi Intézete rendben találta a Biofilter Zrt. működését, közegészségügyi vagy egyéb, intézkedést igénylő hiányosságot az ellenőrzések nem tártak fel. A Budaörsi Településgazdálkodási Kft. 2013 szeptemberében a tulajdonában álló gépjárműveket maradéktalanul átszállította a Budaörsön található telephelyére, így azok működése a továbbiakban nem veszélyezteti a Kinizsi utca környékén lakók nyugalmát. 9.5.2.16 Kereskedelmi ügyek

A kereskedelmi engedélyek/igazolások kiadásában 2013. és 2014. évben növekedés tapasztalható, melynek valószínűsíthető oka az eljárás egyszerűsítése. A tevékenységek túlnyomó része bejelentés-köteles, nem szükséges hosszadalmas és bonyolult engedélyezési eljárást lefolytatni. A bejelentést követően a tevékenység folytatható, így sokan nyitnak úgy üzletet, hogy a tevékenységet rövid időn belül be is fejezik, esetleg máshol, más időpontban folytatják. Annak ellenére, hogy jogszabályi kötelezettség, az üzlet megszűnését nem minden esetben jelentik be a kereskedők.

150

Kereskedelmi tevékenységre vonatkozó működési engedélyek, igazolások Év

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.*

Kiadott engedély

48

54

44

78

72

Bevont engedély

46

61

52

53

41

*2014. szeptember 30-ig. 9.5.2.17 Termőföldek elidegenítésével kapcsolatos hirdetmények

Első körben – 2013. december 15-étől – a haszonbérleti ajánlatok/haszonbérleti szerződések hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó rendelkezések kerültek bevezetésre. Az adásvételt illetően az új szabályokat csak a 2014. március 1-én, illetve azt követően közölt szerződések esetében kell alkalmazni. Az új szabályozás alapján a hirdetményi közlésre irányuló kérelmet adás-vételi szerződés esetében a tulajdonosnak, haszonbérleti szerződés, illetve haszonbérleti ajánlat esetén a haszonbérlőnek kell a föld fekvése szerinti jegyző részére megküldenie a szerződés aláírásától számított 8 napon belül. A jegyző a kérelem beérkezését követő 15 napon belül függeszti ki a szerződés 1 példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján. Adás-vételi szerződés esetén az elővásárlásra jogosultnak a kifüggesztéstől számított 60 napja van az adás-vételi szerződést elfogadni vagy az elővásárlási jogról lemondani. Ez a határidő jogvesztő, tehát ha az elővásárlásra jogosult a 60 napos határidő alatt nem nyilatkozik, akkor ez ellen igazolással nem élhet. Haszonbérleti szerződés esetén az elő-haszonbérleti jog jogosultjának 15 napja van az elő-haszonbérleti szerződést elfogadni vagy az elő-haszonbérleti jogról lemondani. Ez a határidő szintén jogvesztő. Mindkét esetben tájékoztatót kell közzétenni a magyarország.hu kormányzati honlapon, ezt a feladatot szintén a Hivatal végzi. A közzétételnek a kifüggesztés napján kell megtörténnie, a földügyért felelős miniszter által erre a célra rendszeresített, a kormányzati portálon elérhető elektronikus űrlapon. A határidő letelte után adásvétel esetében az iratjegyzéket, az adás-vételi szerződéseket, az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait a megyei földhivatalnak, míg haszonbérlet esetében a járási földhivatalnak küldjük meg.

151


A mező- és erdőgazdasági művelés alá eső területek forgalmára, valamint azzal összefüggésben az elővásárlási/haszonbérleti jog gyakorlása érdekében történő hirdetményi úton történő közlésre vonatkozóan jelentős jogszabályi változások történtek, az eljárás bonyolultabb, hosszadalmasabb lett, a feltételek szigorodtak. Míg korábban évente átlagosan 14-15 kifüggesztési kérelem érkezett, az idén októberig már 40 eljárás indult. A változások 2013. december 15-étől kezdődően több lépcsőben lépnek hatályba.

9.5.2.18 Állattartási ügyek

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 2012. október 1-i hatállyal módosult rendelkezései alapján mezőgazdasági haszonállat tartása a továbbiakban önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Erre tekintettel szükségessé vált a 29/2000. (XII.27.) számú önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, melyben az önkormányzat a helyi sajátosságokra tekintettel szabályozta az állatok tartásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat, az állattartás céljára kialakított építmények elhelyezésének feltételeit, meghatározta az állattartási övezeteket, az állattartás engedélyezésének eljárási szabályait, valamint az állattartó kötelezettségeit. Amennyiben tehát az állattartó nem tesz eleget jogszabályban foglalt kötelezettségeinek, az állattartás körülményei nem megfelelőek, közigazgatási hatósági eljárás keretében az állatvédelmi hatóság jogosult eljárni, szankciót (pl. állatvédelmi bírság kiszabása) alkalmazni.


Lehetőség van továbbá arra, hogy az állattartó lakókörnyezetében élők kérelmére a jegyző birtokvédelmi eljárást folytasson le az állattartóval szemben, egyéni hatósági eljárás keretében. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a haszonállatok tartásának liberalizálása számos problémát vet fel a településen. Egyre többen fognak ugyanis állattartásba, viszont ennek feltételeit – állattartó helyiség kialakítása, a trágya tárolása, környezet tisztántartása – nem biztosítják mindig megfelelően. A legnagyobb vihart a volt Laktanya területén folyó sertéstartás váltotta ki. Az ingatlan Szabadházi-hegy felöli részén idén nyár óta közel száz sertést tartott – részben rideg tartással - egy vállalkozó, és az ezzel járó szag nagyon zavarta a környező tulajdonosokat. E miatt számos tiltakozás és panasz érkezett a Polgármesteri Hivatalba. A lakosság érthető módon az Önkormányzattól várt segítséget, és nehezen fogadta el, hogy sem a Képviselő-testületnek, sem a Polgármesteri Hivatalnak nincs hatásköre intézkedni. Szerencsére az állattartás körülményei egyébként minta-szerűek voltak, így a zavaró hatás megszüntetéséhez elég volt áttelepíteni az állatokat a terület egy másik részére. A probléma megoldásában közreműködött az állattartó, a környező lakók, az állategészségügyi hatóság, amely háromszor is tartott ellenőrzést a helyszínen, a körzeti megbízott és a Polgármesteri Hivatal. Remélhetőleg az eredmény tartós lesz, legalábbis panasz jó ideje nem érkezett. 9.5.2.19 Birtokvédelem

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv a jegyzői birtokvédelmi eljárás tekintetében tulajdonképpen változatlan szabályokat tartalmaz. Évente átlagosan 80-100 eljárás indul a Hatósági Irodán. Ezek többsége a tavaszi-őszi időszakra tehető. Tapasztalataink szerint olyankor, amikor az ingatlantulajdonosok több időt töltenek a szabadban, kertben, mindig megnő az e körbe tartozó bejelentések, kérelmek száma (szomszédos ingatlanra átnyúló faág, bokor, a kerítést rongáló növényzet, zajvédelmi rendelkezések megsértése, stb.). A jegyző kizárólag az egy éven belül bekövetkezett birtoksértés esetén tud eljárni. Ha a birtoksértő állapot ennél hosszabb ideje áll fenn, a jogvita kizárólag bírósági eljárás során rendezhető.

152

9.5.2.20 A 2011. évi népszámlálás végrehajtása

Jelentős feladatokat rótt az Irodára a 2011. október 1-től október 31-ig tartó országos népszámlálás helyi lebonyolítása, melynek előkészítése 2011. június végétől folyamatos volt (felhívás a település lakosai felé, számlálóbiztosok jelentkezési lapjainak átvétele, értesítések, oktatások megszervezése, stb.). A felülvizsgálók felkészültek és segítőkészek voltak a számlálóbiztosokkal és az ügyfelekkel szemben is. 75 fő jelentkezett számlálóbiztosnak, melyből 35 fő került kiválasztásra a számlálóbiztosi feladatok elvégzésére. 7 fő látta el a felülvizsgálói feladatokat (ebből 5 fő hivatali dolgozó és 2 fő hivatalon kívüli). A feladat nagyságát a következő adatok jellemzik: címek száma 6962 db, lakáskérdőívek száma 3559 db, intézeti kérdőívek száma 11 db, intézeti épületívek száma 13 db, személyi kérdőívek száma 9438 db. 9.5.3

Jegyzői Iroda

Az Iroda tevékenysége nagyon „vegyes”, hiszen egyrészt ellátja a személyzeti- és humánpolitikai feladatokat a Hivatal dolgozói, valamint a főállású polgármester, alpolgármester vonatkozásában, elkészíti a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő dokumentumokat és vezeti az előírt nyilvántartásokat az óvodák és a Segítő Kéz Szolgálat, valamint az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, ellátja a közfoglalkoztatással kapcsolatos jogi és adminisztrációs feladatokat, koordinálja a foglalkoztatást, közreműködik a jegyzőre járuló törvényességi ellenőrzési feladatok ellátásában, a jegyző hatáskörében eljárva segíti a nemzetiségi önkormányzatok munkáját, előkészíti a Polgármester és a Jegyző által benyújtandó képviselő-testületi előterjesztések egy részét, stb. 2012-ben jelentősen megváltoztak a hivatali dolgozók foglalkoztatási jogviszonyával kapcsolatos jogszabályok. A változás olyan mértékű volt, hogy „újra kellett tanulni” a szabályokat, amit nehezített viszont, hogy a végrehajtási rendeletek csak késve jelentek meg. Ugyancsak sok feladatot rótt az Iroda munkatársaira a járási rendszer kialakításának előkészítése, hiszen szinte egymást érték a különböző adatszolgáltatások, melyek elsősorban az informatikai és a humánpolitikai feladatokat érintették. 2013-2014-ben pedig a közalkalmazotti béremelésekkel összefüggő átsorolások végrehajtása volt jelentős feladat. Az Iroda tevékenységéhez kapcsolódóan a jelen beszámoló 9. fejezetében további információk találhatók. 9.5.4

Pénzügyi Iroda

Az államháztartás gazdálkodási és számviteli szabályozásában több olyan változás is történt a ciklus időszakában, amely a Pénzügyi Iroda által ellátott feladatok növekedését, illetve a feladatok elosztásának újragondolását tette szükségessé. 2012. évtől a féléves és az éves költségvetési beszámolókat, valamint a negyedéves költségvetési jelentéseket, mérlegjelentéseket az Önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzatok, a Polgármesteri Hivatal, illetve az intézmények tekintetében külön-külön 153


Ez a szervezeti egység, bár megőrizte a korábbi elnevezést, szintén átalakult. A korábbi Jegyzői Iroda és Szervezési Iroda összeolvasztásával majd a feladatok újraosztásával két irodát hoztunk létre, a Jegyzői Irodát, valamint a Polgármesteri Kabinetet. Változás történt a Jegyzői Iroda vezetésében is, mivel megszüntettük az aljegyzői munkakör önállóságát, és a továbbiakban az aljegyző kapcsolt munkakörben vezeti a Jegyzői Irodát. A szervezeti egység a Munkácsy u. 79. szám alatti épületben működik.


kellett elkészíteni. Ez az amúgy is jelentős munkaterhet jelentő adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat növelte. Az elkészítendő dokumentumok száma időszakonként a korábbi mennyiség tizenegyszeresére növekedett. 2012. évben a szervezeti változások miatt (Szérűskert Bölcsőde beolvadása a Segítő Kéz Szolgálat intézményéhez, Városgondnokság létrehozása) évközi beszámolási feladatok is felmerültek, amelyek – a beolvadás, illetve intézményalapítás időpontja miatt – nem voltak összekapcsolhatók a szokásos beszámolási, adatszolgáltatási időszakokkal. A 2013-as költségvetési évben két nagy horderejű változás érintette a Pénzügyi Iroda működését. Az egyik a bevételek és kiadások kötelező, önként vállalt és államigazgatási feladatok szerinti nyilvántartása volt. Ez elsősorban a költségvetési rendelet készítését, módosítását és az egyes költségvetési sorok könyveléssel történő alátámasztását tette nehezebbé. A költségvetési adatok korábbi osztályozási szempontjai (intézményenkénti, költségvetési jogcím szerinti, valamint szakfeladatonkénti bontás) tovább bővültek a feladatonkénti elkülönítéssel. Ez a gyakorlatban az ellátott feladatok, valamint a kapcsolódó szerződések teljes számbavételét tette szükségessé. Számos nehézséggel találtuk szembe magunkat az egyes szerződések, illetve kiadások minősítése tekintetében. Különösen olyan területen jelentett gondot az elhatárolás, ahol a törvényi szabályozás a feladatot kötelezően írta elő, de a feladat ellátásának kötelező tartalmát olyan általános jelleggel határozta meg, amely nem nyújtott biztos támpontot a kérdéses szerződés, vagy kiadás egyértelmű minősítéséhez. A költségvetés elfogadását követően – noha a Pénzügyi Iroda feladatainak ellátását hosszú távon nem érintette – szükséges a 2013. első félév eseményeiből kiemelni az Állami Számvevőszék ellenőrzését, amely az Önkormányzatot, valamint a településen működő helyi nemzetiségi önkormányzatokat egyaránt érintette. A 2013. március és 2013. június közötti időszakra eső ellenőrzés a Pénzügyi Iroda kapacitását jelentős mértékben kötötte le. Ez a napi feladatokban elmaradást eredményezett, amely a 2013. második félévében is erősen éreztette a hatását. 2013-ban a Pénzügyi Iroda egyes dolgozói körében folyamatos volt a túlmunkavégzés. A 2013. év másik jelentős változása volt, hogy 2013. július hónaptól kezdődően a költségvetés aktuális helyzetéről havonta kellett – és a jelenlegi időszakban is kell – a központi kormányzatnak adatot szolgáltatni. Mivel ezeket a havi adatszolgáltatásokat lezárt, könyvelt adatokkal kell alátámasztani, a könyvelési munkát fel kellett gyorsítani, illetve másképp kellett ütemezni, hogy az egyéb operatív feladatok tekintetében se legyen fennakadás. A 2014. évben hatályba lépett új államháztartási számviteli jogszabályok a Pénzügyi Iroda tevékenységét minden korábbi változást felül múló mértékben érintették. A korábbi pénzforgalmi szemléletű könyvvitel helyett egy teljesen új, a korábbinál jóval öszszetettebb, alapvetően eredményszemléletű négyszeres könyvvitel bevezetésére került sor. A korábbi könyvelési feladatokat az új rendszer legalábbis megduplázta. Az a beérkező számla, amit a korábbi könyvelési rendszerben egyetlen ponton, a kifizetésnél kellett könyvelni, most könyvelendő a számla beérkezésekor és a kifizetésekor is. A korábbi rendszerben egy kiadási tételt négyféle szempont szerint kellett osztályozni (intézmény, szakfeladat, jogcím, a feladat jellege). A mostani rendszerben a kiadást legalább hatféle szempont szerint kell végiggondolni (intézmény, szakfeladat, kormányzati funkció, rovat, jogcím, a feladat jellege). Többletfeladatot jelentett az új rendszerre történő elméleti felkészülés mellett az áttéréshez kapcsolódó speciális dokumentumok, adat154

szolgáltatások teljesítése is. Az informatikai háttér átállása – noha más önkormányzatokhoz képest a könyvelő programunkat nagyon gyorsan sikerült az új rendszerre átállítani – azt jelentette, hogy átmenetileg nem lehetett könyvelni, illetve nem voltak a programba beépített kontrollok, automatizmusok, emiatt a hibás könyvelés magas kockázatot jelentett. Ennek elkerülése érdekében a folyamatba épített kontrollt erősíteni, a hibákat javítani kellett, amelyhez erőforrást kellett biztosítani. Az új rendszer részeként vezették be az egységes rovatrend szerinti tervezést és gazdálkodást, amely minden korábbinál kötöttebbé tette az előirányzatok felhasználását. Az előirányzatok nyomon követése, a szükséges előirányzat-módosítások dokumentálása, könyvelése, az ezzel összefüggő feladatok ugyancsak jelentős erőforrásigényt jelentenek a Pénzügyi Iroda működésében. A jelen Beszámoló 2. pontja a Pénzügyi Iroda tevékenységére vonatkozó további információkat tartalmaz. Polgármesteri Kabinet

A Polgármesteri Kabinet a korábbi Szervezési Iroda és a Jegyzői Iroda összevonását követően jött létre. Tevékenysége a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztséggel öszszefüggő feladatok ellátásához kapcsolódik. Többek között ide tartoznak a képviselőtestületi ülések előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok, a civil kapcsolatok szervezése, a civil szervezetek támogatásával kapcsolatos ügyintézés, az önkormányzati rendezvények szervezése, a szociális ügyek közül a köztemetés és a természetbeni tüzelőtámogatás intézése, valamint a szociális tanulmányi ösztöndíj és a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázattal kapcsolatos ügyintézés, továbbá az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos bérlőkijelölési jog gyakorlásával kapcsolatos döntések előkészítése is. Ennél a szervezeti egységnél történik azon – általában nagy horderejű – feladatok koordinálása is, amelyeket a Polgármester jelentőségüknél fogva személyes felügyelete, ellenőrzése alatt kíván tartani. 9.5.5.1 Képviselő-testületi és bizottsági ülések előkészítése

Az Iroda egyik fontos feladata a képviselő-testületi és bizottsági ülések előkészítése, valamint a jegyzőkönyvek elkészítése és ellenőrzés céljából történő felterjesztése a Pest Megyei Kormányhivatalhoz. A kihirdetést követő napon ugyancsak a Pest Megyei Kormányhivatalhoz kell megküldeni az önkormányzati rendeleteket is. E kötelezettségeket az Iroda munkatársai sokszor nem kis erőfeszítések árán teljesítik, hiszen a jegyzőkönyvek elkészítésére és aláírást követő felterjesztésére mindössze 15 nap áll rendelkezésére. Ez azt jelenti, hogy a helyi ülésezési szokások miatt 2-3 hét leforgása alatt minimum 4 – lényegében szó szerinti – jegyzőkönyvet kell elkészíteni körülbelül 15-20 órai hanganyag alapján, úgy, hogy e közben meg kell kezdeni a következő ülés előkészítését is. A ciklus során tartott bizottsági és képviselő-testületi ülésekről, valamint a hozott döntések számáról a jelen beszámoló 10. fejezete tartalmaz adatokat. 9.5.5.2 Bursa Hungarica ösztöndíj

Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (lakóhely) rendelkezők részesülhetnek. Az „A” típusú pályázatra azok az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű hallgatók jelentkezhetnek, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget 155


9.5.5

eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. Az ösztöndíjra pályázatot nyújthatnak be azok a hallgatók is, akiknek a hallgatói jogviszonya a felsőoktatási intézményben a pályázás időpontjában szünetel. A „B” típusú pályázatra azok az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű pályázók jelentkezhetnek, akik a következő tanévtől kezdődően felsőoktatási intézmény keretében, teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben kívánnak részt venni. A „B” típusú pályázatra jelentkezők közül csak azok részesülhetnek ösztöndíjban, akik az adott tanévben először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe, és tanulmányaikat ténylegesen meg is kezdik. A Bursa Hungarica Ösztöndíj azokon a településeken pályázható, ahol az Önkormányzat vállalja az ehhez szükséges önrész biztosítását (1 millió forint). 2011-ben a Képviselő-testület szakított a korábbi hagyományokkal, és takarékossági okok miatt kilépett a rendszerből, azonban 2013-ban ismételten csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez.


2014. évben 15 „A” típusú pályázó és 1 „B” típusú pályázó volt. 9.5.5.3 Tanulmányi ösztöndíj

Törökbálint Város Önkormányzata a 23/2013. (V.17.) Ör számú önkormányzati rendeletével szociális tanulmányi ösztöndíjat alapított középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló törökbálinti lakóhelyű diákok részére. Ösztöndíjban az a középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló diák részesíthető, akinek a lakóhelye Törökbálinton van, és megfelel a rendeletben foglalt feltételeknek, azaz  aki rendelkezik az osztályfőnök, az iskolai ifjúságvédelmi felelős pedagógus, valamint a diákönkormányzat támogató javaslatával,  akivel egy háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át. Az ösztöndíjat a Humánpolitikai Bizottság a soron következő tanév 10 hónapjára iskolatípustól függetlenül 25 középiskolában tanuló diák részére 3600 Ft/hó és 8000 Ft/hó összeg között állapítja meg. Törökbálint Város Önkormányzata a többször módosított 35/2008. (X.10.) Ör számú rendeletével tanulmányi ösztöndíjat alapított középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, törökbálinti lakhelyű diákok részére. A rendelet szerint tanulmányi ösztöndíjban az a kimagasló tanulmányi eredményt elérő, középfokú nappali tagozaton tanuló diák részesíthető, akiknek előző év végi osztályzatai átlaga legalább 4,6. A rendelet alapján tanulmányi ösztöndíjat a Humánpolitikai Bizottság legfeljebb 20 fő, a 9-13. évfolyamon tanuló diák részére 10 hónapra 3.600.Ft/hó és 6.000.- Ft/hó közötti összegben állapítja meg. A Polgármesteri Kabinet tevékenységére vonatkozó további információkat a jelen Beszámoló 10. és 12. pontja tartalmaz.

156

9.5.6

Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda

Az építéshatósági rendszer átalakítását követő új feladat az Építésügyi Szolgáltató Pont működtetése, amely a következő szolgáltatási feladatok ellátását jelenti:  információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében,  az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (ÉTDR),  kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása,  az építésügyi illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá  települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok. Az ÉTDR egy központi, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást országos szinten egységesen támogató informatikai rendszer, amely támogatást nyújt az építésügyi hatósági engedélyezési alapeljárások, az alapeljárásokhoz kapcsolódó további eljárások, valamint a közigazgatási jogorvoslati eljárások elektronikus kezdeményezéséhez és lefolytatáshoz. (További információk: etdr.e-epites.hu alatt.) Az elsősorban üzemeltetési és fenntartási feladatokat ellátó Városgondnoksággal történt munkamegosztás alapján a Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Iroda végzi azokat a beruházási, fejlesztési feladatokat, amelyek nem tartoznak a Városgondnokság feladatkörébe. Továbbá – mint nevéből is kitűnik - ide tartozik a vagyongazdálkodás is. A szervezeti egységhez tartozó szakterületek egymáshoz szorosan kötődnek, a munka minőségét és hatékonyságát ezért nagyban javíthatja a szakterületek közötti együttműködés. Ezért nagyon eredményes lépésnek bizonyult, hogy 2014-től megszüntettük a korábbi „szétszórtságot”, és egy helyre (GL Outletben levő telephely) költöztettük az Irodához tartozó valamennyi kollegát. Az Iroda tevékenységéről további információkat tartalmaz a jelen beszámoló 2.3., 3., 4.6, 5., 6., 7. és 8. pontja. 9.5.7

Városrendészeti Iroda

A Városrendészeti Iroda a Közterület-felügyelet és a Mezőőri Szolgálat összevonásával jött létre. A ciklus időszaka alatt a vezető személyében 2 alkalommal történt változás. Mint korábban már szó volt róla, a Város térfigyelői rendszerének üzemeltetését is ez az

157


Az Iroda a korábbi Beruházási Iroda, valamint az Építésügyi Iroda összevonásával jött létre. Jelenleg ide tartoznak a megmaradt építési hatósági feladatok ellátása - közöttük az Építésügyi Szolgáltatási Pont működtetése, továbbá a jegyzői hatáskörbe tartozó szakhatósági feladatok (építésügyi, vízügyi, környezetvédelmi), a környezetvédelemmel és az allergén növények elleni védekezéssel, a zajvédelemmel, víz-és csapadékvíz elvezetéssel, az út-és közlekedésigazgatással kapcsolatos helyi feladatok, továbbá a behajtási, valamint a közterület-foglalási engedélyek kiadása is.

Iroda végzi, s mivel a rendszer a Rendőrőrshöz van bekötve, a Városrendészetet is a Rendőrség által használt épületbe kötöttük. Adatok a Városrendészeti Iroda tevékenységéről (2013. július 1 – 2014. szeptember 30.)


Intézkedés oka/tárgya

Figyelmeztetés Feljelentés Helyszíni bírság (db) (db) (Ft)

Gondozatlan ingatlan, zöldsáv, valamint zöldhulladék szabálytalan kihelyezése

726

Közterület engedély nélküli használata

138

Szabálytalan égetés, tűzgyújtás

29

Közterületre kihelyezett kövek, karók

137

Parlagfű szennyezettség

45

Lakossági bejelentések

482

Tiltott helyen elhelyezett reklámtáblák

33

Síkosság mentesítés

35

Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése

245

Köztisztasági szabálysértés

6

Alkalom

85 000 Ft (9 fő ellen) 4

Közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása

1

Ebtartási szabályok megsértése

1

20 000 (4 fő ellen)

65 000 (10 fő ellen)

Iskolánál történő gyalogátkelőhely biztosítás:

30

Hétvégi szolgálat

17

Térfigyelő szolgálat

101

Hatósági ellenőrzésben részvétel

123

158

A legtöbb intézkedést az ingatlanok, az azokkal határos közterületek gondozatlansága, valamint zöldhulladék szabálytalan kihelyezése miatt tettük. A térfigyelő kamerák felvételeinek segítségével több alkalommal sikeresen kezdeményeztünk intézkedést köztisztasági jogsértés elkövetőivel szemben, illetve a rendőrség megkeresésére az archivált felvételek elemzésével segítséget nyújtottunk kiemelt bűncselekmény felderítéséhez. A mezőőri szolgálat több alkalommal sikeresen közreműködött erdőterületről történő fa, illetve külterületről történő gyümölcs, valamint termény eltulajdonításának megelőzésében, megakadályozásában.

A Városrendészet munkájáról a jelen beszámoló 8.3. pontja további információkat tartalmaz.

9.6

A HIVATAL SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszámának alakulását az alábbi táblázat mutatja. A létszámban szerepel a polgármester és a főállású polgármester, nem szerepel viszont a mezőőri szolgálat (2014-től 1 fő, a megelőző években 3 fő).

Polgármesteri Hivatal engedélyezett álláshelyeinek száma Engedélyezett Ösztöndíjasok Időpont létszám (fő) (fő) 2010. 10.31. 76 2011. 01.01. 76 2012. 01.01. 76 2013. 01.01. 59 2014. 01.01. 65 5 2014. 08.31. 67 3

Mint látható, a létszám a ciklus időszaka alatt folyamatosan csökkent, de ezen belül 2013. január 1-jéhez képest nőtt. A növekedés magyarázata az, hogy a 3 fős mezőőri szolgálatot 1 főre csökkentettük, az így felszabaduló álláshelyek terhére növeltük a közterület-felügyelők létszámát, továbbá a képviselő-testület státuszbővítést biztosított a Pénzügyi Irodára (irodavezető-helyettes és ügyintézői álláshelyek), a vagyongazdálkodási feladatok ellátásának megerősítésére, valamint a környezetvédelmi feladatok végzésének erősítésére. A Képviselő-testületnek köszönhető intézkedések mellett belső 159


A célunk az, hogy a Városrendészet működtetésével a közterületek és a közrend védelmét segítsük elő. E célt elsősorban nem szankcionálással, hanem az állampolgárok megfelelő tájékoztatásával, felvilágosításával, szükség esetén meggyőzésével és figyelmeztetésével szeretnénk eleget tenni. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a törökbálinti polgárok többsége tiszteletben tartja a szabályokat, illetve, ha mégis megsérti azokat, akkor ezt nem szándékosan, hanem a szabályok nem ismerete miatt teszi. Általánossá vált ezért, hogy a lakosságot a postaládákba bedobott tájékoztatók, felhívások útján figyelmeztetjük bizonyos szabályokra. Úgy tapasztaljuk, hogy az esetek többségében a figyelmeztetés elégséges intézkedés a probléma megoldására.

erőforrások átcsoportosításával is erősítettünk egyes szakterületeket. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a korábbi 6 fő helyett 10 főre növeltük az Adó Iroda létszámát annak érdekében, hogy a többéves lemaradást, ami a helyi adó-nyilvántartási rendszerben mutatkozott, sikerüljön mihamarabb pótolni.


A betöltetlen álláshelyek száma jelenleg 4. Sajnos, úgy tűnik, a közigazgatás nem vonzó pálya manapság, a pénzügyi szakterület pedig kifejezetten hiányszakmának számít. Ez különösen igaz az idei évtől kezdve, hiszen a korábbi kettős könyvvitel helyett most négyszeres (kétszer kettős) könyvvitelt vezetünk, és a mennyiségben, minőségben egyaránt megnövekedett feladatok miatt nagy a kereslet a „jó pénzügyesek” iránt. Nem csak a jó gyakorlat miatt, hanem az erőforrásokat kímélő megoldásként is említésre méltónak tartjuk, hogy 2014-től kezdve folyamatosan alkalmazunk ösztöndíjas foglalkoztatottakat. Ezt a lehetőséget a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény biztosítja. Ösztöndíjas foglalkoztatott az a fiatal diplomás lehet, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában a 30. életévét még nem töltötte be, diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és munkaviszonyban – ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt –, közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony a szakmai készségek és munkatapasztalatok szerzését szolgálja, és 9-12 hónapra szól. A foglalkoztatók számára ez a megoldás több szempontból is előnyös: egyrészt a foglalkoztatás az engedélyezett álláshelyeket nem terheli, másrészt pedig a pályakezdő fiatal foglalkoztatása után állami kedvezmény is igénybe vehető. Nem utolsó sorban előnyös azért is e megoldás, mert ha az ösztöndíjas szorgalmas, igyekvő, és megfelelően beilleszkedik, akkor nyilván a munkáltató igyekszik őt megtartani. Jelenleg már 3 olyan fiatal diplomás munkatársunk van, aki 2013-ban ösztöndíjasként kezdett nálunk, és mivel nagyon elégedettek voltunk vele, az ösztöndíjas foglalkoztatás lejártával is itt tartottuk őket. A fiatalokat az ösztöndíjas foglalkoztatáson kívül más módon is igyekszünk támogatni. Rendszeresen fogadunk például szakmai gyakorlatosokat, diákmunkásokat, és jelenleg 2 olyan fiatal munkatársunk is van, aki tanulmányait úgy fejezte be, hogy közben nálunk dolgozott. Jelenleg 2 olyan munkatársunk van, aki korábban közfoglalkoztatottként került hozzánk, s mivel munkájukat nagyon szorgalmasan végezték, a közfoglalkoztatás lejárta után továbbra is foglalkoztatjuk őket. Annak külön örülünk, hogy mindketten törökbálintiak. Általában szívesen élünk a közfoglalkoztatás lehetőségével, az pedig külön öröm számunkra, ha – a mellett, hogy egy jó munkaerőt nyerünk – ha valakit a munkanélküliség állapotából is sikerül kivezetnünk. Néha felhangzik az a kritika, hogy a Hivatali dolgozók nem helybeliek. Ez a megállapítás így nem felel meg a valóságnak, de az kétségtelenül igaz, hogy a dolgozóknak hozzávetőlegesen 50%-a bejáró. Ez a helyzet egyáltalán nem rosszabb, mint a többi önkormányzati intézménynél. Az álláshelyeket többnyire pályázat útján töltjük be, ezeket minden esetben megjelentetjük a Város hivatalos honlapján. Tehát a jelentkezés lehetősége senki elől nincs elzárva. Az más kérdés, hogy a felvételnél a szakértelem és a 160

szakmai gyakorlat dominál, és a helyben lakás csak azonos kvalitások mellett számíthat előnynek. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki olyan munkát végezzen, ami a képességeinek, tudásának és érdeklődésének leginkább megfelel. Ennek érdekében szükség esetén élünk a Hivatalon belüli áthelyezés lehetőségével, illetve támogatjuk a továbbképzés, továbbtanulás lehetőségét. Jó példa erre, hogy amikor a Mezőőri Szolgálat létszámát csökkentettük, az érintett mezőőröknek felajánlottuk az átképzés lehetőségét. A lehetőséggel 1 fő élt, s miután letette a közterület-felügyelői vizsgát, jelenleg közterület-felügyelőként dolgozik tovább, azonban – mezőőri vizsgája birtokában – bármikor mezőőrként is „bevethető”.

A dolgozók iskolai végzettség szerinti megoszlása 2010. október 31. Nők 0 1 1 16 6 0 22 11

Általános iskola Szakiskola Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnázium Technikum Főiskola Egyetem

Férfiak 1 0 1 1 0 1 10 5

2014. augusztus 31. Nők 0 1 0 13 5 0 23 10

Férfiak 1 0 0 1 3 1 9 5

Közismert tény, hogy a közigazgatás elnőiesedett pálya. Sajnos, a férfiak-nők közötti aránytalanság a mi hivatalunkra is jellemző, e tekintetben nem sikerült javulást elérnünk. Ugyancsak nem sikerült csökkentenünk az átlagéletkort, ami a ciklus folyamán végig 45-46 év körül mozgott, jelenleg 46 év. Ez a korosztály a munkavégzés szempontjából nagyon stabil munkaerő, hiszen a gyermekek már felnőttek, a szellem még friss, a test erős, az összegyűjtött sok szakmai tapasztalat pedig a munka minőségének javára válik. Egy szervezetben azonban szükség van arra, hogy jelen legyen a friss és fiatal szemlélet is, de sajnos, a fiatalok számára nem vonzó a pálya. Ezért is örülünk annak, ha az ösztöndíjas foglalkoztatottjainkat sikerül itt marasztanunk.

A férfiak-nők aránya a Polgármesteri Hivatalban Időpont 2010. 10.31. 2014. 08.31.

Nők száma (fő) 57 47

Férfiak száma (fő) 19 16

161


Iskolai végzettség

Terhességi-gyermekágyi segélyen, gyermekgondozási díjon, gyermek-gondozási segélyen lévők száma Terhességi gyermekágyi segélyen, Gyed-en, Gyes-en lévők (fő) 1 3 3 4 3

Időszak 2010. 10.31 – 12.31. 2011. 01.01 – 12.31. 2012. 01.01 – 12.31. 2013. 01.01 – 12.31. 2014. 01.01 – 12.31.

Amint látható, a gyermekszülés okán távollevők száma folyamatosan 3-4 körül mozog. A távollét első sorban a Pénzügyi Irodát érinti, s ez az amúgy is erőforrás korlátos környezetben nem kevés fennakadást okozott.


A fluktuáció alakulása Dátum

Kinevezések száma (fő)

Jogviszony megszűnés (fő)

0 6 14 12 6

2 9 21 14 2

2010. 10.31 – 12.31. 2011. 01.01 – 12.31. 2012. 01.01 – 12.31. 2013. 01.01 – 12.31. 2014. 01.01 – 08.31.

A fenti táblázat a fluktuáció alakulását mutatja be. Az adatokból látható, hogy 2012-ben és 2013-ban kirívóan magas volt a jogviszony megszűnések száma. Ez elsősorban abból adódott, hogy 2012-ben a Városgondnokságot egyes hivatali munkatársak áthelyezésével alapítottuk meg, 2013-ban pedig a járási hivatalhoz történtek áthelyezések. A jogviszony megszűnések jogcímeit a következő táblázat szemlélteti.

A jogviszony megszűnések jogcíme 2010. 10.31 -12.31. felmentés áthelyezés próbaidő alatt határozott idő lejárt közös megegyezés összesen

162

2011. 01.01 -12.31. 2 3

1

2012. 01.0 - 12.31. 6 10 1

2013. 01.01 -12.31. 1 5

2014. 01.01-08.31. 1

2 1

4

4

6

1

2

9

21

14

2

9.7

KÖZÉPTÁVÚ TERVEZÉS

A Hivatal feladatai közé tartozik a rövidtávú tervek készítése mellett a középtávú tervezés is. Ennek jegyében a múltban számos terv és koncepció született. A következőkben csak az adott ciklusra vonatkozó jelentősebb és aktuálisnak tekinthető terveket ismertetjük. 9.7.1 Településmarketing koncepció és terv

Az elmúlt év elején az Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta a Város településmarketing koncepcióját (11/2013 sz. határozat). A településmarketing koncepció egyfajta alapkőletétel – megalapozza azokat a terveket, majd intézkedéseket, amelyek a célok megvalósításával foglalkoznak, és olyan feltételeket teremtenek, amelyek Városunk továbbfejlődését szolgálják.

Törökbálint településmarketing koncepciójában olyan célokat fogalmazott meg a Képviselő-testület, amelyek a Város jövőképének – Törökbálint gazdasági-logisztikai központ, és a tudásalapú gazdaság fejlesztésének helyszíne a főváros dél-nyugati agglomerációjában – meghatározását és elérését is megalapozzák. A településmarketing koncepció kézzelfogható eredményeként 2014-ben megszületett a településmarketing terv, amit a Képviselő-testület a 24/2014. (I. 30.) ÖK határozatában fogadott el. A terv négy témakörben részletezi a Város értékeit, problémáit, lehetőségeit és veszélyeit. Ezekből konkrét projektcsírákat, intézkedésterveket vezet le ún. cselekvési terv formájában, amelyek a későbbiekben megvalósíthatók. A településmarketing projekt hosszú távú eredményei – átívelve választási cikluson – elérhetők lesznek ezen intézkedések végrehajtásával, ami  hozzájárul a Város és a Városban lévő vállalkozások versenyképességének erősítéséhez és ennek révén új beruházások megvalósításához,  hozzájárul a Város felkészítéséhez a tudásalapú társadalom és gazdaság kihívásaira az oktatási intézményrendszer, az informatikai infrastruktúra továbbfejlesztésének és az innovációnak a támogatásával,  hozzájárul a lakó- és életkörnyezet javításához, többek között a környezettudatosság fejlesztésének támogatásával,  hozzájárul a rekreációs és idegenforgalmi kínálat fejlesztéséhez, ezáltal nő a település turisztikai vonzereje,  kialakul egy új, vonzóbb, egységes városarculat, a kertvárosias jelleg erősítésével,  javul a Város ismertsége mind regionális, mind pedig országos szinten, új lehetőségek nyílnak a partnervárosi, nemzetközi kapcsolatokban,  erősödik a városi tudat és kötődés a település lakosságában, és mindezek által új lakosok, beruházók, illetve turisták érkeznek a területre, ami elősegíti a Város fejlődését.

163


Az elkészített marketing koncepció tehát megfogalmazta a fejlődés irányait, és alapot nyújtott egy olyan részletes terv kidolgozásához, amely a koncepcionális szinten megfogalmazott célokat lebontja a megvalósítást meghatározó intézkedés csomagokra.

A cselekvési terv négy területre lett kidolgozva, ezek: gazdaság, ember, rekreáció/kultúra, marketing. A cselekvési tervbe megfogalmazott intézkedések – amelyekhez projektek megvalósítása kapcsolódik – végrehajtásának prioritásával kapcsolatosan a terv nem foglalt állást. A prioritásokat ugyanis a mindenkori Képviselő-testületnek kell meghatároznia az igények és lehetőségek, valamint a feltételek összehangolásával. Ebben a rendelkezésre álló humán és gazdasági erőforrások meghatározó szerepet játszanak. Külön kiemeljük, hogy a cselekvési terv nem elsősorban rövid-, hanem közép- és hoszszútávon megvalósítható célkitűzéseket fogalmaz meg. A terv végrehajtása már jelen ciklusban megkezdődött. Rövid távú eredményként az angol, német és magyar nyelvű – a Város értékeit a beruházónak bemutató – marketing kiadványról, vagy a honlapunkon elérhető beruházási és vállalkozásfejlesztési információs rendszerről számolhatunk be.


9.7.2

Önkormányzati információáramlás továbbfejlesztése

A Képviselő-testület 218/2013. (VI.27.) számú határozatában fogadta el a „Törökbálint Város Önkormányzata információáramlási rendszerének vizsgálata és továbbfejlesztése” c. tanulmányt. A tanulmány először megvizsgálta, hogy a közigazgatási reform milyen hatással van Törökbálint Önkormányzatának szervezetére és a bekövetkezett változások miként érintik az önkormányzati információáramlást, valamint kommunikációt. Az előzőeket követte az információáramlás jelenlegi helyzetének feltárása és jellemzése. A tanulmány következő részében a szerzők a kommunikáció és a szervezeti kommunikáció fő jellemzőivel foglalkoztak. A következőkben a technikai fejlődés eredményeként kialakult elektronikus információcsatornákat, azok jellemzőit, alkalmazásuk előnyeit és hátrányait ismertették. Külön fejezetben foglalkoztak az internetes kommunikáció jellemzőivel és lehetőségeivel az önkormányzatoknál. A tanulmányban végül a helyzetelemzés, az elektronikus csatornák alkalmazásának vizsgálata, az önkormányzati igények, valamint már működő önkormányzati minták alapján javaslatokat tettek az Önkormányzat információáramlásának és belső-, külső kommunikációjának jobbítására, illetve továbbfejlesztésére. Javaslataik a következők:  Az önkormányzati web portál átalakítása.  A térinformatikai rendszer továbbfejlesztése.  A jelenleg használt levelező rendszer új rendszerrel való kiváltása.  Az elektronikus ügyintézés továbbfejlesztése interaktív HelpDesk alkalmazás bevezetésével.  Korszerű, ügyfélbarát hivatali ügyfélfogadó (front office – back office) helyiség kiépítése és felszerelése.  A Hivatal három – egymástól földrajzilag távoli – épületben működik. Ez a tény kihatással van mind a szervezet, mind az erőforrás allokáció, mind az információáramlás hatékonyságára. Ezeken a területeken jelentős javulás csak egy épületbe szervezett működés esetén érhető el. Ezért napirenden kell tartani új városháza építését vagy kialakítását  Önkormányzati információs pontok létrehozása.  A helyi lapon keresztüli kommunikáció kétirányúvá tétele.  Helyi rádión, illetve TV-én történő kommunikáció lehetőségeinek vizsgálata.  Az Önkormányzat munkatársai, illetve a lakosság képességeinek (digitális esélyegyenlőség) folyamatos fejlesztése céljából e-oktatás tananyag és oktatási

164

rendszer kidolgozása. Javasolt továbbá digitális esélyegyenlőséget biztosító jogi szabályozás megalkotása. Az elfogadott tanulmány alapján Cselekvési terv készült, ami három fejlesztési területen fogalmaz meg intézkedéseket, amelyek az info-kommunikáció eszközeivel, módszereivel támogatják a kitűzött célok elérését, az információáramlás javítását és továbbfejlesztését. Az említett három fejlesztési terület a következő: I. Önkormányzaton belüli kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése. II. Önkormányzat és a külvilág közötti kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése. III. Önkormányzat és intézményei közötti kommunikáció/információáramlás javítása, továbbfejlesztése. A terv a felsorolt célok elérésére hét pontból álló intézkedési programot határoz meg. Szervezetfejlesztés az Önkormányzatnál az Államreform Operatív Program (ÁROP) keretében

Törökbálint Város Önkormányzata, mint kedvezményezett 2009. július 8-án szerződést kötött az ÁROP-3.A.1/A-2008-0043 sz. „Integrált irányítási rendszer kialakítása és szervezet-fejlesztés Törökbálint Város Önkormányzatánál” c. pályázatában vállalt fejlesztési részterületekre és azok megvalósítására a Közreműködő Szervezettel. A projektben többek között 4 szoftver beszerzése és oktatása valósult meg, Törökbálinti Testületi Adattár (TTT), Törökbálinti Közbeszerzési Rendszer (TKR), Törökbálinti Önkormányzati Könyvtár (TÖK), Interaktív Helpdesk (IH). A projektben az alábbi fejlesztési részterületek valósultak meg: döntési kompetenciák korszerűsítése, rendeletalkotási folyamatok egyszerűsítése, a hivatal belső szervezeti egységei közötti együttműködés javítása, koordinációs funkció színvonalának növelése, intézményekkel kapcsolattartás, információcsere, működés mutatószámokkal történő mérhetősége, költségvetés készítése, ellenőrzése, lakosság tájékoztatása, civil- és vállalkozói kapcsolatok fejlesztése, partnerek bevonása a döntéshozatalba, hálózaton alapuló működése a TTT és TÖK által. Ügyintézési idő csökkentése, eredményesség javítása, ügyfélszolgálati tevékenységek ellátásának javítása az IH által. A projekt szemlélet megerősítése, közbeszerzési eljárások lebonyolítása, környezetbarát közbeszerzés bevezetése a TKR által.” Az Önkormányzat az ÁROP-3.A.2-2013 program keretében újabb pályázatott nyújtott be „Szervezetfejlesztés Törökbálint Város Önkormányzatánál” címen. A projekt keretében szervezetfejlesztést célzó elemzések készültek, amelyek az Önkormányzat fenntartható működését célozzák, hatékonyságnöveléssel és költségcsökkentéssel. Továbbá olyan szoftverek kerültek kidolgozásra, – építmény- és telekadó bevallás ellenőrzés, digitális műszaki dokumentumtár, szerződés nyilvántartás, kockázatelemzés költségvetés tervezéshez – amelyek a hatékonyságnövelést és költségcsökkentést támogatják.

165


9.7.3

9.7.4

Előkészített pályázatok

9.7.4.1 Helyi és kistérségi gazdaságfejlesztés alapjainak lerakása önkormányzati kapacitásfejlesztéssel és tudástranszferrel

Az EGT és a Norvég Alapok 2009-14-re meghirdetett programja keretében „Önkormányzati kapacitásfejlesztés a helyi közszolgáltatások minőségének javítása és a helyi gazdaságfejlesztés érdekében” című (kódszám: HU11-A1-2013) felhívásra pályázatot nyújtottunk be. Az előzetes tárgyalások, ill. a tervek alapján az alábbi norvég és magyar partnerek részvételével tervezzük megvalósítani a projektet:  Lillehammer University College (humán erőforrás fejlesztés),  Lillehammer Municipality (önkormányzati kapacitásfejlesztés, tapasztalatcsere), 

Önkormányzatok a főváros dél-nyugati agglomerációjából (Diósd, Nagykovácsi, Pusztazámor, Sóskút, Tárnok)



Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala


    

Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Óbudai Egyetem Telenor Magyarország Zrt. Magyar Térinformatikai Társaság helyi civil szerveződések

A projekt céljait az alábbi pontokban fogalmaztuk meg:  A Főváros dél-nyugati agglomerációjában elhelyezkedő partner települések közös és helyi gazdaságfejlesztési értékeinek, lehetőségeinek feltárása.  A fenti értékeken alapuló gazdaságfejlesztési modell kialakítása a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával, majd erre épülő fejlesztési stratégia és marketing terv alapjainak lerakása (norvég partner tapasztalatainak bevonásával), a résztvevő önkormányzati partnereknek felhasználásra. A Törökbálinti tervek, eredmények pilotként való alkalmazása.  A törökbálinti gazdaságfejlesztési modell és stratégia ismertetése, megvitatása és konszenzuson alapuló elfogadtatása a helyi lakossággal és szereplőkkel, fórumok tartásával. A törökbálinti pilot eredményeinek és norvég önkormányzati tapasztalatok ismertetése regionális konferencia keretében.  Önkormányzati kapacitásfejlesztés beruházások révén: o a Polgármesteri Hivatal két különböző helyszínen lévő irodájának összevonásával és elhelyezésével a Bálint Márton Iskola Köztársaság téren felszabaduló épületeiben ún. front office létrehozása, o a Járási Hivatal törökbálinti kirendeltségének az új épületbe való áthelyezésével, ill. a későbbiekben kormányablak elhelyezésével, ami lehetőséget ad az egyablakos ügyintézés megvalósítására, o a beruházás a következőket foglalja magába: új irodák és ügyfélszolgálat kialakítása, fűtési rendszer korszerűsítése vagy geotermikus energiával való kiváltása, épületgépészet felújítása, melegvíz szolgáltatás napkollektor alkalmazásával, hőszigetelés, infokommunikációs infrastruktúra kiépítése (kábelezés, szerverszoba kialakítása, új szerver és telefonközpont üzembe állítása, ügyfélhívó rendszer beállítása),  a külső önkormányzati kommunikáció támogatására négy info-pont létesítése (ügyfélszolgálat, művelődési ház, orvosi rendelők, új sportközpont), 166



 

a helyi és partner önkormányzatok kapacitásának bővítése új szoftverek kifejlesztésével és szállításával (településfejlesztési döntéstámogató rendszer, beruházási és vállalkozásfejlesztési információs rendszer), együttműködési megállapodás alapján. Önkormányzati kapacitásfejlesztés (helyi önkormányzat és partnerek) humán erőforrás fejlesztés révén: o oktatási anyag kidolgozása és oktatás (pl. konfliktuskezelés, problémamegoldás) helyi önkormányzati dolgozóknak, o oktatási anyag kidolgozása és oktatás (pl. kritikus helyzetek kezelése) helyi önkormányzati vezetőknek, o e-Learning tananyag (pl. üzleti ismeretek és képességek fejlesztése, marketing) kidolgozása helyi vállalkozóknak, o célcsoportok oktatásához oktatók képzése vagy igénybe vétele, o interneten futtatható általános e-Learning megoldás kifejlesztése és bevezetése az önkormányzati honlapon, o törökbálinti önkormányzati vezetőknek tanulmányút norvég önkormányzatnál tapasztalatcsere céljából. Az Önkormányzatnál és intézményeinél a nemek esélyegyenlőségének biztosítására továbbképzési program kidolgozása (norvég tapasztalat átvételével) és kivitelezése. A projekt eredményeinek és tapasztalatainak átadása workshopok és országos konferencia formájában, a norvég partnerek, ill. a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Telenor Magyarország bevonásával.

Az oktatási anyagok kidolgozása, az oktatók képzése a Lillehammer University College és az Óbudai Egyetem bevonásával történik. A projekt megvalósítás tervezett költsége: 300 mFt. 9.7.4.2 Helytörténeti gyűjtemény megújítása, korszerű elhelyezése

Az EGT és Norvég Alapok 2009-2014 finanszírozási ciklusában egy másik programterületén (kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása) is pályázatot nyújtottunk be, "Törökbálint hagyományos épített, tárgyi és multikulturális örökségének múzeumi bemutatása" címmel. A projekt a település helytörténetét és játékkiállítást bemutató intézmény, illetve az ahhoz szervesen kapcsolódó ingatlan fejlesztését, valamint hosszú távú üzemeltetését tűzte ki célul. A meglévő épület felújítását, átalakítását tartalmazó engedélyezési terv szerint a fejlesztés megvalósítása után az új intézmény zárt és nyitott területen alkalmas lesz a törökbálinti helytörténeti emlékek, illetve a 19-20. századból származó helyi, országos, valamint nemzetközi gyermekjátékok bemutatására. A projekt keretében alapvetően az alábbi két fő tevékenység kerül megvalósításra:  a 19. században épült és jelenleg használaton kívüli, leromlott állapotú, helyi védelem alatt álló parasztház, illetve melléképületeinek (istálló, fészer) építészeti felújítása,  a projekt partnerek és más résztvevő szakemberek segítségével a felújított ingatlanban Törökbálint helytörténetének emlékeinek, a gyermekjáték kiállítás anyagának, valamint a tájgazdálkodás emlékeinek és módszereinek bemutatása.

167




A létesítendő új múzeum kiemelt célja az interaktív kiállítások és a korszerű múzeumpedagógiai módszerek segítségével, mind kül- és beltéren az élményt biztosító ismeretátadás, melynek érdekében a létesítmény kipróbálható hagyományos, valamint virtuális (digitális képkeretek, videók és interaktív számítógépes animációk) eszközökkel kerül berendezésre. Terveink szerint a projekt megvalósításával Törökbálinton egy olyan új létesítmény jön létre, amely autentikus épített és természeti környezetben lesz képes bemutatni a helyi érdeklődőknek, illetve az ideérkező kül-és belföldi turistáknak a településre és tájegységére jellemző tájgazdálkodási és helytörténeti emlékeket, illetve a gyermekjátékok egyedülálló gyűjteményét. Partnerek: Museum Stavanger, Norvégia (Természeti és Kultúrtörténeti Múzeum); Néprajzi Múzeum, Budapest; Ferenczy Múzeum Szentendre; Törökbálinti Sváb Egyesület; Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület, Törökbálint. Támogatás tervezett összege: 144,6 mFt.


9.7.4.3 Településfejlesztési feladatok a VEKOP keretében

Az Európai Unió 2014-2020 költségvetési ciklusához kapcsolódó Versenyképes KözépMagyarország Operatív Program (VEKOP) előkészítése során Törökbálint benyújtotta projektjavaslatait, településfejlesztési elképzeléseit Pest Megye Önkormányzatához. Az uniós költségvetési forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseknek illeszkednie kell az európai uniós és a hazai fejlesztési programokhoz. A feladat koordinálása és a vonatkozó pénzügyi keret egy részének kezelése Pest Megye Önkormányzata tervezési kompetenciába tartozik. A projektjavaslatokat meghatározott témákhoz kapcsolódóan lehetett csak benyújtani. A VEKOP pályázat előkészítése során az alábbi projektjavaslatokat dolgoztuk ki és adtuk be: 1. Városközpont rehabilitáció Törökbálint leromlott állapotú történelmi városközpontjának rehabilitációja, a Városháza bővítése, energetikai felújítása, új közpark létesítése, a Munkácsy M. utca központi szakaszának felújítása (kétirányúsítás, buszvégállomás megszüntetés, kapcsolódó közműfejlesztés), parkolók, városi terek és zöldfelületek kialakítása. 2. Szérűskert bölcsőde felújítása, korszerűsítése (három gondozási egységes) A Szérűskert bölcsőde erősen leromlott állapotban van, felújítása sürgető feladat. Az engedélyezési tervek elkészültek, az építkezés idejére gondoskodni kell a gyermekek elhelyezéséről. 3. Tölgyfa utcai óvoda megépítése (három csoportos óvoda) Rendelkezésre áll erre a területre, három gondozási egységes bölcsőde építési engedélyezési tervdokumentációja, mely módosításával készülhet az óvoda építési engedélyezési terve. Jelenleg a település meglévő óvodáiban 606 gyermek részesül óvodai nevelésben, viszont a 2013 évi KSH adatok szerint a városban 713 óvodás korú gyermek él, akik kötelező óvodai elhelyezéséről gondoskodni kell. 4. Bajcsy-Zsilinszky utcai Bóbita Óvoda korszerűsítése, bővítése (4 csoportos)

168

A korszerű óvoda tervei elkészültek, megfelelő anyagi források birtokában az építkezés azonnal elkezdődhet. Az építkezés idejére gondoskodni kell a gyermekek elhelyezéséről. 5. Kerékpárhálózat kialakítása (kül –és belterület) A Tandem Kft. által elkészített kerékpáros koncepció végrehajtása, a szomszédos települések irányában a kerékpárutak kiépítése összesen 51,588 km hosszúságban. 9.7.5

Környezeti fenntarthatósági terv

A terv 2012 áprilisában született meg. A terv először a környezeti és környezetvédelmi helyzetet méri fel, majd ennek alapján fenntarthatósági terveket és célokat fogalmaz meg, a következők szerint.

Csapadékvíz elvezetés esetében a kiépített és épülő csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztését, országos átlagot meghaladó állapot elérését, megfelelő karbantartás elérését tűzi ki célul. Szennyvíztisztítás, szennyvízelvezetés esetében a cél Törökbálint teljes csatornázottságának kiépítése, a közcsatorna hálózatra csatlakozott ingatlanok számának növelése, valamint a szennyvíztisztító hatékonyságának a növelése. A kommunális hulladékkezelésnél a cél a korszerű hulladékgyűjtés és hasznosítás megvalósítása. Zaj- és rezgés elleni védelem esetében célként fogalmazódott meg a környezeti zajok elfogadható szintre való mérséklése, valamint a vonatkozó jogszabályban meghatározott határértékek betartatása. Levegőtisztaság védelemnél a cél a jó levegőminőség fenntartása, a település környezeti levegőminőségének javítása, különösen a NOx, SO2 és az ülepedő perszennyezés vonatkozásában. Az energiagazdálkodás esetében a cél a hatékony energiagazdálkodási szemlélet és szempontrendszer kialakítása és használata a felújítások, fejlesztések során, a lehetőségekhez mérten megújuló energiaforrásokkal. Zöldterület-gazdálkodásnál célként jelölték meg a kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítását és fenntartását. A természeti és építészeti értékek védelme esetében a célok a következők: az országos és helyi jelentőségű védendő értékek feltárása; a védett és védendő értékek állagának megóvása, társadalmi elismertségük növelése; a természetvédelem igényeinek szem előtt tartása a már elhatározott vagy tervezett térségfejlesztési programoknál.

169


A települési környezet tisztasága esetében célként a kevesebb környezeti stresszhatást eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakítását fogalmazza meg.

Helyi közlekedésszervezésnél a cél a közlekedés szabályozás környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételével való megvalósítása. Az épített környezet védelme esetében a cél a településkép harmóniájának fokozott védelme.

9.8 INFORMATIKA A Polgármesteri Hivatal számítástechnikai rendszerének követnie kell a mindenkori infó-kommunikációs kihívásokat. Ez azért különösen összetett és bonyolult feladat, mert a rendszereknek összhangban kell lennie a szakmai, jogszabályi és lakossági elvárásokkal. Az egyik cél, hogy az informatika segítse a városvezetés, a hivatal vezetőinek és ügyintézőinek munkáját, ezáltal színvonalasabb, hatékonyabb és lendületesebb szolgáltatást nyújtva a lakosság számára. Másrészről mindezt oly módon szükséges biztosítani, hogy az minél költséghatékonyabb működést eredményezzen. 2011. január 1. óta a következő informatikai fejlesztések kerültek végrehajtásra: A ciklusban elvégzett informatikai fejlesztések


Feladat megnevezése

Eredmény

Új iktató és szociális rendszer bevezetése.

Modern, hatékony iktatórendszer, a hivatal összes munkatársa számára elérhető. Az új szociális rendszer iktatórendszerrel történő együttes használata gyorsabb, eredményesebb ügyintézést tesz lehetővé.

Vezeték nélküli hálózat kiépítése a Polgármesteri Hivatal és az Munkácsy Mihály Művelődési Ház bizottsági és testületi üléstermeiben.

A lakosság számára biztosít fél órás ingyenes internethasználatot (Hotspot). Biztonságosabbá tette a bizottsági és testületi ülések lebonyolításához szükséges informatikai kapcsolatot.

Családfa szoftver fejlesztése.

Lehetőséget biztosít mind a törökbálinti, mind a külföldön élő törökbálinti kötődésű polgároknak családfájuk felkutatására.

Bizottsági szavazórendszer kijelzőjének modernizálása.

Ezáltal áttekinthetőbb az ülések lebonyolításának menete (szavazások, hozzászólások, stb.).

IP telefonrendszer bővítése és kiterjesztése az Önkormányzat intézményeire.

Modern, korszerű, olcsó telekommunikációt tesz lehetővé.

Pénzügyi rendszer bővítése Etelka (étkezési) modullal.

Az óvodákban az étkezési befizetésről részletes és követhető számlát kapnak, ami megfelel a mai követelményeknek.

170

A számlalevelekkel együtt nyomtatásra kerül a befizetéshez szükséges csekk is, így lényegesen költséghatékonyabb a hivatalnak, áttekinthetőbb a befizetőnek.

Városgondnokság megalakulásához szükséges informatikai rendszer kiépítése.

Az új intézmény modern informatikai körülmények között kezdhette meg működését.

Folyamatos fejlesztések az Adó Iroda szoftvere és az iktatórendszer összehangolására.

Az Adó Iroda munkatársainak több ideje marad a szakmai munkára és az ügyfelek igényeinek megfelelő tájékoztatásra.

TTT-TÖK bővítése határozatok státuszának nyomonkövetése modullal.

Hatékonyabbá válik a hivatali munka.

Telek- és építményadó bevallást ellenőrző szoftver fejlesztése.

Hatékonyabbá válik az adóellenőrzés.

Digitális műszaki dokumentumtár kifejlesztése.

A dokumentumtár lehetővé teszi a rendelkezésre álló dokumentumok hatékonyabb felhasználását, ill. újra felhasználását.

Tervezett kiadások nyilvántartása és kockázatelemzése szoftver kifejlesztése

Biztonságosabbá válik a költségvetés tervezés

Szerződés nyilvántartás kifejlesztése.

A korábbi megoldás kiváltása egy WEB alapú megoldással, ami lehetővé teszi az információk hatékonyabb felhasználását.

9.8.1

Részvétel térinformatikai rendszer kifejlesztésében Tristenik városában

A Törökbálinton EU támogatással kifejlesztett környezeti információs rendszer (honlapunkon a Törökbálint térképe menüpont alatt érhető el) sikerére alapozva keresett meg bennünket Trstenik város önkormányzata, hogy egy EU pályázat keretében vegyünk részt városirányítási rendszerük kialakításában, mentori feladatok ellátásával. Trstenik járási székhely, 17 000 lakosa van és Dél-Szerbiában helyezkedik el, Törökbálinthoz hasonló környezetben erdős, dombos vidéken. A jugoszláv időkben komoly ipari centrum volt, a helyi gépgyár 15 000 embert foglalkoztatott, de mára az ipar leépült (már csak ötezren dolgoznak a gyárban), nagy a munkanélküliség és az önkormányzat beruházók odacsábításával tervezi ezt a problémát orvosolni. Úgy gondolták, hogy a 171


Etelka modul összekötése az Adó Irodán használt PlanetPress rendszerrel.

térinformatikai rendszer alkalmas arra, hogy a beruházók számára fontos információkkal szolgáljon a városba településhez. Az első személyes találkozóra 2010 decemberében került sor, amikor négytagú bálinti delegáció utazott a városba. A küldetés időtartama négy nap volt. Delegációnkat nagy érdeklődéssel fogadták, Stevan Djakovič polgármesterrel az élen, és a helyi sajtó jelenlétében folyt a konzultáció. Az általunk bemutatott megoldás sikert aratott, és a helyiek úgy döntöttek, hogy hasonló műszaki megoldást fognak alkalmazni a trsteniki városirányítási rendszer kifejlesztésekor.


A program része volt természetesen a városnézés, és a város életének, irányításának megismerése. Trstenik hasonló problémákkal küzd, mint Törökbálint, pl. csökkenő adóbevételek, forráshiány, ugyanakkor kistérségi központként – tőlünk eltérően – aktív szerepet tölt be a helyi vállalkozások létrehozásában, fejlesztésében, a fejlesztési irányok meghatározásában és ösztönzésében, pályázatok felkutatásában és kidolgozásában. A nehéz gazdasági helyzetből a kibontakozás irányát a helyi zöldség-gyümölcs termesztésben, organikus termékek begyűjtésében és értékesítésében, a közeli gyógyfürdő és a környező táj szépsége által nyújtotta turisztikai előnyök kihasználásában látják, és természetesen sokat várnak a bevezetendő új informatikai rendszertől, első sorban a beruházók odavonzásának támogatásában és a városüzemeltetésben. A második személyes találkozóra 2011 márciusában került sor Törökbálinton, amelyen a trstenikiek 15 fős delegációval vettek részt, a polgármester vezetésével. Küldöttségükben az önkormányzat vezetői mellett, az önkormányzati cégek, sőt a helyi sajtó képviselői is részt vettek. Háromnapos, gazdag program várta őket, a hangsúly a szakmai részen volt, de jutott idő törökbálinti és budapesti városnézésre is. A szakmai rész keretében a delegáció tagjai megnézték működés közben a Város információs rendszerét, meglátogatták az önkormányzati irodákat, továbbá szakmai konzultáció keretében ismertettük miként működik az Önkormányzat településünkön, milyen problémáink vannak, mit tervezünk tenni a jövőben. A városnézés részét képezte a Bóbita óvoda és a két iskola megtekintése. Nagy hatással volt a vendégekre a két iskola felszereltsége – nagy sikert aratott a digitális tábla alkalmazása az oktatásban – és a jól szervezett nyelv-, illetve zeneoktatás. A programot a projekt magyar koordinátora Lehoczkiné Németh Éva főtanácsos szervezte. A harmadik személyes találkozóra szeptemberben került sor Trstenikben, amelyen Önkormányzatunk négyfős küldöttséggel vett részt. A látogatás célja az időközben megvalósult projekt eredményeinek áttekintése és a projekt közös lezárása volt. A fogadtatás megint nagyon barátságos volt. Először a két fél zárt körben áttekintette a projekt és ennek keretében kialakított együttműködés eredményeit, megvitattuk a jövőbeni kooperáció lehetőségeit, megtekintettük a kifejlesztett városirányítási rendszert, majd a sajtó nyilvánossága (regionális TV stb.) előtt beszámoltunk tapasztalatainkról. Dr. Niklasz László szakértő az együttműködést értékelte, illetve a rendszer továbbfejlesztésének lehetőségeit taglalta a törökbálinti tapasztalatok alapján. Gyarmati Mihály önkormányzati képviselő, bizottsági elnök, küldöttségvezető a jövőbeni együttműködés lehetőségeiről beszélt.

172

10 KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület a ciklus idején három állandó szakbizottsággal működött, ezek:  Humánpolitikai Bizottság (HPB)  Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság (PJB)  Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság (VFKB) A Képviselő-testület állandó szakbizottságainak összetétele a ciklus kezdetén: Pénzügyi Bizottság:  Elnök:  Alelnök:  Képviselő tagok:    Külső tagok:   

Kiss István dr. Albert Gábor Géczy Krisztián Csuka Attila Hámoriné Olár Mária Gáldi György dr. Somogyi Árpád Antal Jenő Szőts Gergely

Humánpolitikai Bizottság:  Elnök:  Alelnök:  Képviselő tagok:    Külső tagok:   

Palkóné Szabó Gabriella Rothauszky Györgyné Hámoriné Olár Mária dr. Albert Gábor Fernengel András dr. Haraszty Zsombor Scheiblinger Péter Kiss A. Csabáné Major Sándor

173


Törökbálint Város Önkormányzata képviselő-testületének tagjai a ciklus idején:  Turai István polgármester  Hajdu Ferenc alpolgármester  Elek Sándor alpolgármester  Csuka Attila  Dr. Albert Gábor  Fernengel András  Géczy Krisztián  Gyarmati Mihály  Hámoriné Olár Mária  Kiss István  Palkóné Szabó Gabriella  Rothauszky Györgyné

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság:  Elnök: Gyarmati Mihály  Alelnök: Géczy Krisztián  Képviselő tagok: Csuka Attila  Fernengel András  Rothauszky Györgyné  Külső tagok: dr. Hajós Béla  Kerecsényi Zsuzsanna  Egervári József  Murányi Zsolt


A Képviselő-testület állandó szakbizottságainak összetétele a ciklus végén: Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság:  Elnök: Kiss István  Alelnök: Géczy Krisztián  Képviselő tagok: dr. Albert Gábor  Csuka Attila  Fernengel András  Külső tagok: dr. Hárshegyi Frigyes  dr. Lehoczky Dávid  dr. Somogyi Árpád Humánpolitikai Bizottság:  Elnök:  Alelnök:  Képviselő tagok:   Külső tagok: 

Palkóné Szabó Gabriella dr. Albert Gábor Hámoriné Olár Mária Rothauszky Györgyné dr. Haraszty Zsombor Scheiblinger Péter

Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság:  Elnök: Gyarmati Mihály  Alelnök: Fernengel András  Képviselő tagok: Csuka Attila  Hámoriné Olár Mária  Rothauszky Györgyné  Külső tagok: dr. Hajós Béla  Gyurasits Tamás  dr. Niklasz László

A bizottságok összetétele az alakuló ülésen kialakítotthoz képest két alkalommal változott. 2011. évben csökkentett létszámmal 3-3 képviselővel és 2-2 külsős taggal működtek, majd 2012. szeptember 6. után 4-4 képviselővel és 3-3 külsős taggal folytatták munkájukat. Időközben a külsős tagoknál is változások történtek. A PJB és a VFKB egy-egy külsős tagja lemondása miatt új külsős tag választására volt szükség. A HPB külsős tagjának 174

lemondása után a javasolt személy megválasztását nem támogatta a Képviselő-testület, így a HPB 2014. évben csökkent létszámmal végezte munkáját.

Kimutatás a képviselő-testület szakbizottságai 4 éves ciklus alatti üléseinek és hozott határozatainak számáról VFKB

PJB

ÉV

Ülések száma

Hozott határozatok száma

Ülések száma


Ülések száma


2010.

7

51

3

47

5

95

2011.

19

256

15

260

16

307

2012.

14

233

12

245

12

334

2013.

17

258

21

309

17

354

2014.

10

142

10

219

9

281

Összesen

67

940

61

1080

59

1371

Kimutatás a képviselő-testület szakbizottságai 4 éves ciklus alatti üléseinek és hozott határozatainak számáról

A közösségi közlekedés helyzetével foglalkozó munkacsoport összetétele:  Elnök: Elek Sándor alpolgármester  Képviselő tagok: Gyarmati Mihály  Fernengel András  Külső tagok: Gáldi György  Mezei Gyula

175


HPB

Kimutatás a 2010 – 2014. önkormányzati ciklus képviselő-testületi ülései, megalkotott rendeletek, hozott határozatok számáról Ülések száma ÉV


Rendes ülés

Rendkívüli ülés

Összesen

Közmeghallgatás

Rendeletek száma

Határozatok száma

2010.10.12 2010.12.31.

5

3

8

-

13

123

2011.

11

8

19

1

42

417

2012.

10

7

17

1

50

401

2013.

9

11

20

1

44

430

2014.10.02.

6

5

11

-

29

311

4 éves ciklus alatt

41

34

75

3

178

1682

Összesen

Kimutatás a 2010 – 2014. önkormányzati ciklus képviselő-testületi ülései, megalkotott rendeletek, hozott határozatok számáról

176

11 ÖNKORMÁNYZATI KAPCSOLATOK

Törökbálint álláspontja mindvégig az volt, hogy a kistérségnek elsősorban területfejlesztési kérdésekben kellene erőteljesebb szervező és előkészítő munkát végeznie. Az világosan látszott, hogy az önkormányzati jogrendszer erre nem adott elegendő eszközt a kistérségek kezébe, ám a budaörsi kistérség abból a szempontból is atipikusnak volt tekintendő, hogy jellegzetesen agglomerációs városok képezték a szervezetet. Olyan városok, amelyek a legtöbb feladatot önmaguk is el tudják látni. Természetesen a kisebb települések – amelyek a budaörsi kistérséghez tartoztak – Páty, Telki, Budajenő, Herceghalom, Pusztazámor, s talán még Sóskút is – esetében ez másként volt, de különös jelentőségét éreztük a Polgármesterek Tanácsában annak, hogy a kistérség igyekezzen összehangolni a területfejlesztéssel kapcsolatos – a városok közigazgatási területein várhatóan felmerülő – kérdéseket. Ilyen kérdés volt például a közösségi közlekedés újraszervezésének kérdése, amely meghaladja már azt a méretet, amelyet egyetlen város meg tudna szervezni. Volt rá jó gyakorlat, hiszen a kistérség – még "budaörsi" korában – sikeresen pályázott egy tanulmányterv elkészíttetésének forrásteremtésére, mely tanulmány a kistérség autóbuszjáratainak és a vasút-közlekedés összehangolásának lehetőségeit mutatta be. A jogszabályi változások – és egyéb megfontolások – okán a Budaörsi Kistérség a 31/2013. (V.17.) számú határozatával 2013. június hó 30. napjával kimondta megszűnését. A budaörsi oktatási, nevelési intézmények közül az iskolák átkerültek már 2013. elején a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz, az óvodák pedig visszakerültek Budaörs Város Önkormányzata fenntartásába. A kistérség néhány települése – Budakeszi vonzáskörzetéből – új, önállóan vállalt feladatként hozott létre kistérséget, míg Budaörs, Törökbálint, Sóskút és Pusztazámor egy, a szociális ellátórendszer egyes feladataira hozott létre egy kisebb jelentőséggel bíró szervezetet Esély Szociális Társulás Szociális és Gyermekjóléti Központ néven. Törökbálint Város Önkormányzata a 170/2013. (VI. 6.) ÖK határozatával csatlakozott a Társuláshoz. A feladatok ellátása nem indokolta továbbra is részvételünket, így a 409/2013 (XII.12.) ÖK határozattal Önkormányzatunk visszavonta a Társuláshoz való csatlakozásról szóló döntését.

177


A ciklus első felében működésének utolsó jeleit mutatta a Budaörsi Kistérség. Polgármesteri szinten rendszeresen részt vettünk a munkában, ami a gyakorlatilag kéthavonta tartott Polgármesterek Tanácsa ülés megbeszéléseit és az ott hozott döntéseket jelentette. A Budaörsi Kistérség – mint nevéből is következik – eredeti jogalkotói szándék szerint budaörsi illetőségű lett volna. A 2010-es önkormányzati választásokat követően a kistérség Polgármesterek Tanácsa élén, az elnöki pozícióban változás következett be. Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester helyett dr. Csutoráné dr. Győri Ottíliát, Budakeszi polgármesterét választotta a Tanács elnökének. A kistérségi munkaszervezet személyi állománya is jelentősen átrendeződött, és a tanácsülések helyszíne is Budakeszire helyeződött át. Budaörs Város "dominanciája" a korábbi gyakorlathoz képest csökkent, ugyanakkor a munkaszervezet feladatai jelentősen megnövekedtek azzal, hogy Budaörs Város Önkormányzata (egyedüliként a kistérségben) 2011-ben átadta közoktatási intézményei fenntartói jogát a kistérségnek.

11.1 BELSŐ KAPCSOLATOK A Polgármester munkájából következően kapcsolatot tartott személyesen és az Önkormányzat, illetve a Polgármesteri Hivatal révén is a két nemzetiségi önkormányzattal. Úgy a német, mint a cigány nemzetiségi önkormányzat vezetőjével rendszeresek voltak találkozóik. A Képviselő-testület életre hívta majd megkezdte működését a Törökbálinti Ifjúsági Önkormányzat. Bár a kezdeti időszakban nehezen indult meg működésük, Major Sándor ifjúsági polgármester vezetése mellett jól összekovácsolódott, komoly szellemi tőkével rendelkező csoporttá váltak. Munkájukhoz úgy a Polgármester, mint Hámoriné Olár Mária ifjúsági és kulturális tanácsnok, valamint a Polgármesteri Hivatal révén minden segítséget megadtunk. 2009-ben alakult meg az Idősek Tanácsa. Rendszeresen, általában kéthavonta tartott ülést, amelyeken az időseket érintő kérdéseken kívül számos, a Város fejlődésével, fejlesztésével kapcsolatos kérdést is megvitattak.


11.2 TÖRÖKBÁLINT VÁROS KITÜNTETETTJEI A CIKLUS IDŐSZAKÁBAN

Törökbálint Város kitüntettjei 2010. Díszpolgári cím 2011. Törökbálint Kultúrájáért díj Sportdíj és Jó tanuló, jó sportoló díj

Volf György díj Szeretet és Gondoskodás díj

Közszolgálatért díj Törökbálintért Emlékplakett Díszpolgári cím 2012. Törökbálint Kultúrájáért díj Sportdíj és Jó tanuló, jó sportoló díj

Volf György díj Szeretet és Gondoskodás díj 178

Nagy József a Lendvai Károly Férfikórus elnöke Beigelbeck Rókus Murrhardt, Németország Czukor Györgyné a Volf György Könyvtár és Helytörténeti gyűjtemény vezetője TTC Női Kézilabda Szakosztály Kirly Ann Seely Majoross Barnabás Ványi Ágnes iskolapedagógus Lakatos György és Lakatos Györgyné a Magyar Karitász Törökbálinti szervezetének munkatársai Dr. Horti István Törökbálint Város jegyzője Galambos László vállalkozó Bokréta Tánccsoport Gigler József Törökbálint volt tanácselnöke Ludwig Ferenc Süssen, Németország Feleki László a Szőnyi Erzsébet Zeneiskola igazgatója Rózsavölgyi József a TÉTE sportolója Szeberényi Réka Posta Donát Nagyné Tóth Mária óvodapedagógus Szilágyi Gáborné Juhász Júlia iskolapedagógus Kovács Irma szakápoló

Díszpolgári cím

2013. Törökbálint Kultúrájáért díj Sportdíj és Jó tanuló, jó sportoló díj

Volf György díj Szeretet és Gondoskodás díj Közszolgálatért díj Törökbálintért Emlékplakett

Díszpolgári cím

2014. Törökbálint Kultúrájáért díj Sportdíj és Jó tanuló, jó sportoló díj Volf György díj Szeretet és Gondoskodás díj Közszolgálatért díj Törökbálintért Emlékplakett

Díszpolgári cím

Kovács Béla a Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda vezetője Markus Czinszky a Németországi Magyarok Süsseni Egyesületének elnöke Shaolin Kung Fu Egyesület Dr. Zsolnay József emeritus professzor (posztumusz) Hadnagy Dénes kántor, Székelyudvarhely Kadicsfalva Erdély/Románia Hadik Gyula szobrászművész TTC Labdarúgó Szakosztály Kósa Benedek Süli Botond Süli Márk Pénzes Józsefné óvodapedagógus Bartos Zoltánné iskolapedagógus Bohn István esperes plébános Balogh Tünde a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda munkatársa Szinkulics Ágnes kézműves pedagógus Sváb Egyesület Dr. Mihályfi László a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatója Dr. Torma Szilvia a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője Hegmanné Nemes Sára a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára Bognár Árpád a Switelsky Zrt.vezérigazgatója Deák András a Duna Szimfonikusok karmestere Károlyi Fanni, Tóth Luca és Berta Emese Balogné Szabó Margit óvodapedagógus Gergye Szilvia óvodapedagógus Török-Hammer Katalin a Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Kabinetjének munkatársa, egészségügyi és idősügyi referens Juhászné Bartkó Brigitta a Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodája munkatársa Szőnyi Erzsébet zeneszerző, zenetörténész, zeneiskolánk névadója 90. születésnapja alkalmából Scheiblinger Péter helytörténész Gyémántkút Egyesület Bohn Istán esperes plébános Georg Czinszky süsseni polgár

179


Közszolgálatért díj Törökbálintért Emlékplakett

11.3 TÖRÖKBÁLINT ÖNKORMÁNYZATÁNAK

SAJÁT HALOTTAI A CIKLUS

IDŐSZAKÁBAN

Törökbálint Város Önkormányzatának saját halottai

2011 2012 2012 2013

Vermesy Sándor Papp Béla Márk Gergely Hadik Gyula

2014

Kemény Gyula

korábbi képviselő korábbi képviselő, alpolgármester rózsanemesítő, Törökbálint díszpolgára szobrászművész, Törökbálintért emlékplakett kitüntetettje korábbi képviselő

11.4 HELYI TÁRSADALMI SZERVEZETEK


Törökbálint Város Önkormányzata a 2011-2014 időszakra tervezett ciklusprogramjában a civil közösségekre vonatkozóan az alábbiakat fogalmazta meg és határozta el: „Az értékek központjába ma olyan fenntartható fejlődést kell állítani, amelyben helyet kap az élet, az életközösségek tisztelete, a kultúra, a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot alakításának, megőrzésének lehetősége, a helyi közösségek önállósága, a település környezetével való harmonikus kapcsolata, de szükség esetén a közösség önellátó képessége is. A demokrácia egyik fokmérője az, hogy a polgárok önszerveződései milyen szinten állnak. Tapasztaljuk, hogy Törökbálinton rendkívüli igény mutatkozik a társadalmi szervezetek tevékenységére és az emberek részt is vesznek munkájukban, rendezvényeiken. Ráadásul ezek a szervezetek számos feladattól mentesítik az önkormányzatot.” „A civil szerveződéseket eddig is segítette az Önkormányzat, mindemellett a Képviselőtestület álláspontja szerint működésük egyre kevésbé alapulhat kizárólag az önkormányzati támogatáson. Elvárásként fogalmazza meg, hogy az önkormányzati pénzek mellé pályázati, szponzori, egyéb külső támogatásokat nyerjenek el, illetve kutassanak fel. A Képviselő-testület ki fogja alakítani azokat a fórumokat és együttműködési formákat, amelyek révén az egyesületek és egyéb szervezetek bevonhatók lesznek a döntéselőkészítési folyamatokba.” Az Önkormányzat és a civil szervezetek alapvetően közös tőről fakadnak, még ha funkcióik, működési jellemzőik eltérőek is. Mindkét szerveződési formának a civil társadalom nyújt hátteret, erőforrást és legitimációs bázist. Ezért nem vitatható, hogy az önkormányzatok és a civil szervezetek egymás természetes szövetségesei. Kapcsolatuk és együttműködésük – amely nem feltétlenül attól jó és hatékony, ha konfliktusoktól, vitáktól mentes – minősége jelentősen befolyásolhatja a Város fejlődését, a Törökbálinton élők elégedettségét lakóhelyük köz- és közösségi életével. Mindezek alapján az Önkormányzat eredményességét fokozza, ha a civil társadalom szervezeteivel, egyesületeivel, egyéb szervezeti formáival, illetve a közcél érdekében tevékenységet folytató magán180

személyekkel való együttműködés és kapcsolat irányelveit, szabályait, valamint az együttműködés fejlesztésére alkalmazott eszközrendszer jellemzőit egy civil koncepció dokumentálja, foglalja össze. 11.4.1 Civil szerezetek

Törökbálint Város Képviselő-testülete 2012. február 23-án a 38/2012. (II. 23.) ÖK határozatában döntött arról, hogy szükségesnek tartja a Civil Koncepció megalkotását. A 2012. októberi Képviselő- testületi ülésre elkészült egy társadalmi vitára szánt szövegtervezet. A feladat azért sem könnyű, mert Törökbálinton jelenleg 117 bíróságon bejegyzett civil szervezetet tartanak nyílván, valamint további számos művelődési társaság, spontán közösség is jelen van Városunk közéletében, melyek az új Civil Törvény hatálya alá tartoznak. Míg 2009-ben és 2010-ben is évente 60 millió forintot költött civil szervezetek támogatására Önkormányzatunk, addig ez az összeg a 2011. évben a felére csökkent. 2012-ben – az októberben módosított költségevetési előirányzat szerint – a civil szektort (kulturális szervezetek, sportszervezetek, egyházak együttesen) 46.946.000 forint összeggel támogatja a Város.

Törökbálint Város civil szervezetei Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Értékközvetítő és Képességfejlesztő Iskola Alapítványa Bálint Márton Általános- és Középiskola Idegen-nyelvi Alapítvány Civil Fórum Egyesület (CIF) Csupaszív Alapítvány a Törökbálinti Német Nemzetiségi Óvodáért) Együtt a Családért! Törökbálinti Nagycsaládosok Egyesülete Első Kör Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete Grossturwaller Tänzer Grossturwaller Musikanten Hagyományőrző Zenei Egyesület Gyémántkút Egyesület Harmatcsepp Keresztyén Játszóház Alapítvány József-hegyi Közéleti Egyesületet Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület Kis Bóbitákért Törökbálinton Alapítvány (Bóbita Óvoda) Kultúra-043 Közalapítvány Környezetvédelmi Oktató Tábor Egyesület Lendvai Károly Férfikórus Magyar Caritas Törökbálinti Szervezete Magyar Jogért Közhasznú Szervezet 181


Jelen záródokumentum készítésekor a Város hivatalos honlapján az alábbi 61 egyesület és alapítvány adatai találhatóak meg:


Törökbálint Város civil szervezetei MDOSZ Törökbálinti Madárbarát Egyesület Mozgáskorlátozottak Törökbálinti Egyesülete Munkácsy Mihály Nyugdíjas Klub Pistály Építő Fejlesztő Egyesület Sorsunk és Jövőnk Kiemelten Közhasznú Alapítvány Sub Rosa Régizenei Együttes Sváb Egyesület Szent Flórián Törökbálintért Egyesület Szabadházi Hegy Egyesület Szeretet Földje Közhasznú Alapítvány Szőnyi Erzsébet Alapítvány „A zenélő gyermekekért” Team Törökbálint ÍCET Kerékpáros és Szabadidő SE Tenisztehetség Támogató Alapítvány Törökbálinti Cantabile Kórus és Kulturális Egyesület Törökbálinti Életmód és Tömegsport Egyesület (TÉTE) Törökbálinti Focisuli Egyesület Törökbálinti FC Törökbálinti Városszépítő Egyesület Törökbálinti Gazdakör Törökbálinti Hagyományőrző Svábkórus Törökbálinti Hagyományőrző Tánccsoport Törökbálinti Jóakarat Kör Törökbálinti Kamarakórus Egyesület Törökbálinti Kolping Család Egyesület Törökbálint Közbiztonságáért Közalapítvány Törökbálint és Vidéke Horgászegyesület Törökbálinti Torna Club (TTC) TTC Cselgáncs TTC Íjászszakosztály TTC Kézilabda Szakosztály TTC Labdarúgó Szakosztály TTC Ritmikus Sportgimnasztika Szakosztály TTC Sakkszakosztály TTC Yama Karate Szakosztály TTC Vizitúra Szakosztály Törökbálinti Wushu és Shaolin Kung-Fu Egyesület T-bálint Labdarúgó Akadémia Sportegyesület 182

Törökbálint Város civil szervezetei Tükörhegyi Közéleti Egyesület Vasút Utcai Egyesület Vállalkozók Törökbálintért Alapítvány Walla József Óvoda A Kreatív Gyermekekért Alapítvány Zimándy Ignác "Iskolánkért" Művelődési Alapítvány 11.4.2 Civil koncepció – a részvételi demokrácia kérdései

A "Civil Koncepció", valamint a helyi "Társadalmi Szerződés" tervezetét a Képviselőtestület több alkalommal is megismerte. A 2013. október 7-ei informális testületi ülésen a Polgármester bemutatta a Képviselőknek, ekkor vendégünk volt Varga Csaba úr a Stratégiakutató igazgatója is. Ezt követően a 2013. október 17 -ei testületi ülés elé került a téma, s a Polgármester kérte a dokumentumok társadalmi egyeztetésre küldésének támogatását. A Javaslatot a Képviselő-testület a 332/2013 (X.17.) ÖK határozatával elvetette. A következő napon, október 18-án tartott éves közmeghallgatáson is felvetették a témát, s a lakossági kérdések alapján Képviselő-testületünk több tagja, – akik a javaslat elutasítása mellett szavaztak, illetve tartózkodtak – már árnyaltabban fogalmaztak, felvetve néhány fenntartásukat is. A közmeghallgatáson elhangzottak alapján a Polgármester lehetőséget kívánt biztosítani még egy alkalommal arra, hogy a Képviselők társai újra megfontolhassák korábbi döntéseiket, és felvetve megválaszolásra érett kérdéseiket, megismételhessék döntésüket. Élve a Szervezeti és Működési Szabályzatunk 19. §-ában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazással, a Polgármester kezdeményezte a Javaslat a "Törökbálinti Civil Koncepció - tervezet" című, valamint a "Levél a Törökbálinti Társadalmi Szerződésről a város polgárainak" című dokumentumok tervezetének társadalmi vitára küldéséről szóló döntés ismételt megtárgyalását. A kérdést a 2013. október 28-dikára tervezett rendkívüli ülés napirendjére tűzte . A Képviselő-testület a 359/2013. (X. 28.) ÖK határozatában a dokumentumokat alkalmasnak ítélte arra, hogy azzal a széleskörű helyi társadalmi egyeztetés megkezdődjön, és felkérte a Polgármestert arra, hogy, a dokumentumokat felhasználva indítsa meg a helyi társadalmi egyeztetést, a beérkezett vélemények alapján a Stratégiakutató Intézettel egyeztetve végezze el annak véglegesítését, esetlegesen újabb, csatlakozó dokumentumok, javaslatok kidolgozását. A társadalmi egyeztetés keretében a dokumentumokat elérhetővé tettük a Város hivatalos honlapján, a Polgármester számos megbeszélést szervezett és tartott egyebek mellett civil szervezetekkel, az Idősek Tanácsával, Törökbálint Ifjúsági Önkormányzatával. A javaslatok, felvetések megtárgyalása a dokumentumokban érdemi változtatást nem hozott. A Képviselő-testület mandátumának végéhez közeledve, valamint a fenti előzmé183


Önkormányzatunk 2013. február 21-én szerződést kötött a Stratégiakutató Intézet Nonprofit Kft-vel a helyi társadalmi kapcsolatok fejlesztésének elősegítésére. A szerződésben vállalt feladatok teljesültek. A műhelymunka keretében kidolgozásra került a "Civil Koncepció", valamint egy levél tervezete, melyben a helyi "Társadalmi Szerződés" legfontosabb alapjai, mérföldkövei kerültek megfogalmazásra. A folyamat keretében "Civil Egyetem" előadások kerültek megrendezésre.

nyek okán a Polgármester beterjesztette a "Civil Koncepció" véglegezett változatát valamint egy helyi rendelet tervezetet az Önkormányzat és a helyi társadalmi- és civil szervezetek, valamint alapítványok kapcsolatrendszerének egyes kérdéseiről, a Civil Kerekasztal létrehozásáról. A "Civil Koncepció" lényegesen több feladatot tűz ki annál, mint amit a rendeletalkotás megcélzott. A koncepció és a rendelet elfogadása, továbbfejlesztése e az új városvezetés és helyi társadalmunk feladata lesz.

11.5 KÜLKAPCSOLATOK Törökbálint testvérvárosi kapcsolatai az alábbiak:

Törökbálint testvérvásosi kapcsolatai


Település

Ország

Kapcsolatfelvétel ideje

Süssen Város

Németország

1990.

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város

Erdély/Románia

2000.

Bük Város

Magyarország

2002.

Soroksár (Budapest Főváros XXIII. kerülete)

Magyarország

2005.

Nagytárkány Község

Felvidék/Szlovákia

2008.

Negyed Község

Felvidék/Szlovákia

Még nincsenek testületi jóváhagyások

Folyamatos kapcsolatot tartunk testvértelepüléseinkkel. Évente vendégünk Süssen, Székelyudvarhely és Nagytárkány polgármestere településeik delegációinak élén. A kapcsolatokat egyesületi, egyházi és iskolák közötti szinteken ápoljuk. Bük Várossal és Soroksárral is hasonló módon egyesületi szinten tartjuk a kapcsolatot. Több éve vendégünk már a majálison a felvidéki Negyed Község. Polgármesterével elvi együttműködési megállapodást kötöttünk, melyet a települések önkormányzatainak kell jóváhagyniuk. 2012-ben került sor Bük Várossal kötött testvér-települési kapcsolatunk 10. évfordulójának megünneplésére, amelyre Bük Várostól kaptunk meghívást. 2012-ben Soroksár bemutatkozó hétvégi programot rendezett Törökbálinton. Képviseltetjük Városunkat Süssenben az éves Stadtfest rendezvényen. A törökbálinti delegáció már harmadik évben egészült ki az Ifjúsági Önkormányzat tagjaival. Rendszeresen eleget teszünk Székelyudvarhely Megyei Jogú Város, Nagytárkány és Negyed Községek meghívásainak. Jövő júniusban lesz 25 éve annak, hogy Süssen-nel testvér-települési kapcsolatra léptünk.

184

11.5.1 Szakmai kapcsolat Trstenik városával

A magyar küldöttség a trsteniki városháza előtt A törökbálinti Önkormányzat mentori tevékenységét az EU finanszírozta a dél-balkáni helyi önkormányzatok képességeinek fejlesztésére létrehozott exchange 3 programból. További beszámoló az Informatika fejezetben található.

185


A Törökbálinton EU támogatással kifejlesztett környezeti információs rendszerről (honlapunkon a Törökbálint térképe menüpont alatt érhető el) nyugodtan mondhatjuk nemzetközi sikert aratott. Erre alapozva keresett meg bennünket Trstenik város önkormányzata, hogy nyújtsunk be pályázatot az általuk létrehozandó – szintén EU pénzzel támogatott – városirányítási rendszer mentori feladatainak ellátására. A mentor szélesebb körű feladata a következőkben foglalható össze: projektkoordinátori feladatok ellátása, gyakorlati tapasztalatok átadása EU partner önkormányzatként, mentori tevékenység és ennek keretében továbbképzés tartása. A pályázatot megnyertünk, így 2010 augusztusa és 2011 márciusa között sor került az együttműködési szerződésben rögzített feladatok végrehajtására.

Melléklet

12 MELLÉKLET: A TÖRÖKBÁLINTI VÁROSGONDNOKSÁG MUNKÁJA (A megalakulástól 2014 szeptemberéig)

12.1 VÁROSGONDNOKSÁG LÉTREJÖTTE


A Képviselő-testület részletes előkészítő munka és a 25/2012. (I.26.) ÖK határozatában foglalt keretek alapján a 78/2012. (III. 29.) ÖK határozattal létrehozta az önállóan működő és önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt, a Törökbálinti Városgondnokságot. A határozat tartalmazza a 2012. április 1. kezdőnappal létrehozott szervezet részletes feladatelhatárolását, engedélyezett létszámát és költségvetési kereteit, az intézmény alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát. A szervezet kialakításának időbeli ütemezésével, a költségvetésének meghatározásával a 105/2012. (IV.26.) ÖK határozat és a 19/2012.(V.25.) Ör rendelet foglalkozott.

12.2 MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK, FELADATOK 12.2.1 Személyi feltételek

Az engedélyezett létszám 158 fő. A dolgozói létszám feltöltése 2012-ben a hivatali állományból történt a Hivatal vezetőivel történt megállapodások alapján. A Városgondnoksághoz a munkatársak 2012.05.07-től folyamatosan kerültek áthelyezésre. 2013 januárjától a Városgondnokság alkalmazásában állnak a Zimándy Ignác és Bálint Márton iskolák technikai és gazdasági dolgozói, tehát minden nem pedagógus alkalmazott. 2013 szeptemberében nyitott meg a Bálint Márton Általános iskola és Középiskola, Törökbálint Sportközpont újonnan épült létesítménye, amelynek összesen 47 fő technikai és gazdasági dolgozója szintén a Városgondnokság létszámát gyarapította. Az állásokat rendszeresen meghirdetik a kozigallas.gov.hu-n (ez a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által működtetett hivatalos állásportál), Törökbálint hivatalos honlapján (www.torokbalint.hu), a Városgondnokság honlapján (www.tbvg.hu) és – ha sportközponti állásról van szó – a Sportközpont honlapján (www.tbsk.hu) is. A Törökbálint Sportközpontba induláskor meghirdetett álláspályázatokat megjelentették a Kerthelység újságban is. A sportközpontba meghirdetett 47 álláshelyre összesen csaknem 900-an jelentkeztek. A Sportközpontba történő felvételek során a kulcspozíciókra történő állásinterjúkon az Önkormányzat vezető tisztségviselői is jelen voltak. A régi iskolában dolgozó kollégák munkakörét az új feladatoknak megfelelően módosították, a két iskola közötti átjárhatóságot /szakfeladatok helyettesítése/ kialakították. Megszervezték, hogy a két épületben dolgozó kollégák megismerhessék egymást, a régi épületben dolgozók ismerkedjenek az új munkaterületekkel.

186

12.2.2 Tárgyi, dologi feltételek, elhelyezés

Az adminisztratív létszám elhelyezése a Hivatallal szemben lévő, a Munkácsy M. u. 74. szám alatti épületben történt, ezt lehetett a leggazdaságosabban kialakítani, mivel egy tisztasági festéssel beköltözésre alkalmassá vált. A létszám bővülésével szükségessé vált az irodaterület bővítése, melyet a Hivatal vezetésével történő egyeztetések és jóváhagyás után a Munkácsy M. u. 72. sz. alatti (volt közműiroda) helyiség felújításával lehetett biztosítani, melybe 2013. január végén költözhettek be a kollégák. 12.2.3 Feladatok meghatározása, átadás-átvétele

A megalakulást eldöntő testületi határozat a Városgondnoksághoz kerülő tevékenységeket jó részletezettséggel és feladatonkénti csoportosítással határozta meg. A döntés alapján a Hivatal szakembereivel történt meg a feladatok átadásának részletesebb bontása, ütemezése, valamint a tevékenységek, hatáskörök elkülönítése. A Városgondnokság (VG) fenntartási, karbantartási, javítási, üzemeltetési tevékenységet folytat, míg a beruházási jellegű feladatok a Hivatalnál maradtak.

sorszám

feladat megnevezése

1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

1.

9.

1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1. 1.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

1.

19.

KÖZTERÜLET-KEZELÉS kátyúzás az önkormányzati utakon az állami tulajdonban lévő utak esetében jelzés és sürgetés utak karbantartása járdák karbantartása közúti jelzőeszközök karbantartása útburkolati jelek festése korlátok pótlása és javítása utak víztelenítése az önkormányzati utakon utak víztelenítésével kapcsolatban az állami tulajdonban lévő utak esetében jelzés és sürgetés közvilágítás működtetése díszvilágítás működtetése zárt csapadékcsatorna-hálózat karbantartása nyílt árkok és azok műtárgyainak karbantartása közkutak és kifolyók működtetése köztéri rendezvények előkészítése karácsonyi díszvilágítás fel- és leszereltetése zászlókihelyezés közterületi rongálások helyreállítása patak karbantartása és karbantartatása a tulajdonviszonyoknak megfelelően

dátum, amikortól a VG átvette 2012-07-01 2012-07-01 2012-07-01 2012-07-01 2012-07-01 2012-07-01 2012-07-01 2012-07-01 2012-07-01 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-07-01 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-07-01 2012-06-01

187


Az első ütemben átvett feladatok a következők voltak:


2. 2. 2.

1. 2.

2.

3.

2. 2. 2. 2. 2.

4. 5. 6. 7. 8.

2.

9.

2. 3.

10.

3.

1.

3. 3. 3. 4.

2. 3. 4.

4.

1.

4.

2.

4.

3.

4.

4.

4. 5. 5.

5.

5.

2.

5. 5. 5. 5.

3. 4. 5. 6.

1.

6. 6.

1.

6.

2.

6.

3.

188

KÖZTISZTASÁG rendezvények utáni takarítás hó- és síkosságmentesítés az önkormányzati utakon hó- és síkosságmentesítéssel kapcsolatban az állami tulajdonban lévő utak esetében jelzés és sürgetés időszakos egér- és patkánycsapdák kihelyezése kullancs- és szúnyogirtás elrendelt fertőtlenítés lomtalanítás utáni takarítás szelektív hulladékgyűjtők környékének tisztántartása önkormányzati tulajdonú utakon lévő autóbusz megállók tisztántartása közterületi hulladékgyűjtők rendszeres ürítése HULLADÉKGAZDÁLKODÁS zöldhulladék begyűjtése (zsákok, kötegelők beszerzése, árusítása, gyűjtés és ártalmatlanítás szervezése) hulladékudvar üzemeltetése kényszertakarítás illegális hulladéklerakatok felszámolása (eseti feladat!) JÁTSZÓTEREK ÉS SPORTPÁLYÁK játszóterek gondozása, felújítása, működtetése, ellenőrzése, pálya auditálása sportpályák gondozása, felújítása, működtetése, ellenőrzése, pálya auditálása játszóeszközök, telepítése, karbantartása, ellenőrzése időszakos auditálások megrendelése, műszaki és esztétikai színvonal fenntartása gondnokok irányítása és ellenőrzése PARKFENNTARTÁS fák, cserjék, örökzöldek, virágok beszerzése, ültetése meglévő zöldfelületek, fák, cserjék, virágok gondozása, növényvédelme (kivéve a közbeszerzési eljárásban meghatározott területeket) utcabútorok kihelyezése, javítása köztéri műalkotások gondozása ivó-, dísz- és szökőkutak üzemeltetése, fenntartása fásítás ÉLŐ ÉS ELKÓBOROLT ÁLLATOK BEGYŰJTÉSE, TARTÁSA kóborló állatok befogása, szállítása gyepmesteri telep üzemeltetése, befogott állatok kenneles tartása, új gazdák felkutatása más szervekkel együttműködve kóborló állatok befogása, szállítása, gyepmesteri telep üzemeltetése, befogott állatok kenneles tartása, új gazdák felkutatása más szervekkel együttműködve

2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-07-01 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07 2012-05-07

2012-08-01 2012-08-01

2012-08-01

1. 2.

8.

1.

9. 9. 9.

1. 2.

10. 10.

1.

10.

2.

10.

3.

10.

4.

10.

5.

10.

6.

10. 10. 10.

7. 8. 9.

10.

10.

10.

11.

10.

12.

10.

13.

11. 11. 11.

1. 2.

KÖZFOGLALKOZTATÁS műszaki, munkajogi, szervezési, előkészítési feladatok munkák irányítása és ellenőrzése BESZERZÉS, KARBANTARTÁS intézmények beszerzéséhez, karbantartási feladataik ellátásához kapcsolódó pályáztatások, vállalkozók, beszállítók kiválasztása KEGYELETI SZOLGÁLTATÁS temető fenntartásával kapcsolatos ügyintézés gondnoki teendők irányítása és ellenőrzése ÖNKORMÁNYZATI INGATLANOK ÜZEMELTETÉSE (LAKÁSOK, KÖZINTÉZMÉNYEK) önkormányzati tulajdonú, lakás céljára szolgáló bérlemények kezelése és fenntartása önkormányzati tulajdonú, lakás céljára szolgáló bérlemények felújítása önkormányzati tulajdonú, lakás céljára szolgáló bérleményekkel kapcsolatos szerződések megkötése, módosítása önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló bérlemények kezelése és fenntartása önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló bérlemények felújítása önkormányzati tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló bérleményekkel kapcsolatos szerződések megkötése, módosítása átadás-átvételi eljárások lefolytatása és dokumentálása közüzemi szolgáltatások nyilvántartása és biztosítása bérlemények tervszerű ellenőrzése közintézmények (januári testületi határozatban felsorolt) gondnoki feladatainak ellátása közintézmények (januári testületi határozatban felsorolt) tervszerű karbantartása biztosítási ügyek intézése, számla audit, energia audit, önkormányzati tulajdonú ingatlanokon (telkeken, kivett területeken, beépítésre szánt területeken) parlagfű- és gyommentesítés, tisztaság biztosítása JÁRMŰPARK-KEZELÉS gépjármű ügyintézés általános biztosítások kezelése

2012-05-07 2012-05-07

2012-07-01 2012-07-01

2012-09-01 2012-09-01 2012-09-01 2012-09-01 2012-09-01 2012-09-01 2012-09-01 2012-09-01 2012-09-01 2012-09-01 2012-09-01 2012-07-01 2012-05-07

2012-07-01 2012-07-01

189


7. 7. 7. 8.


12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12. 12.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

12.

11.

12. 12. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 15.

12. 13.

15.

1.

15.

2.

1. 2. 3. 4. 1. 2. 3.

16. 16.

1.

17. 17. 17. 17. 17. 17. 17.

1. 2. 3. 4. 5. 6.

190

ADMINISZTRÁCIÓ ügyfélszolgálati feladatok 2012-05-15 hibabejelentések fogadása, rögzítése és kezelése 2012-05-15 titkársági feladatok 2012-05-15 iktatás 2012-05-15 posta 2012-05-15 jogi szolgáltatás 2013-tól honlap karbantartása 2013-tól informatika 2013-tól kimutatások készítése 2012-05-15 elemzések készítése 2012-05-15 közhasznú foglalkoztatással összefüggő kimutatások és 2012-05-07 jelentések elkészítése kapcsolattartás az önkormányzattal 2012-04-01 belső információáramlás megszervezése 2012-05-07 GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG pénzügy 2012-05-07 számvitel 2012-05-07 pénztár 2012-05-07 munkaügy 2012-05-07 RAKTÁROZÁS nyilvántartás 2012-05-07 anyagmozgatás 2012-05-07 gazdálkodás 2012-05-07 KATASZTRÓFAVÉDELEM humán erőforrások biztosítása a havária felszámolásához 2012-05-07 (eseti feladat!) műszaki erőforrások biztosítása a havária felszámolásához 2012-05-07 (eseti feladat!) ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ALKALMI FELADATOK ELLÁTÁSA költségvetésben vagy határozatban rögzített feladatokban 2012-05-07 való részvétel, azok végrehajtása KÖRNYEZETVÉDELEM (közös feladat a polgármesteri hivatallal) környezetvédelmi akciók szervezése, részletesen: pataktakarítás 2012-05-07 mobilitási hét 2012-07-01 2012-07-01 Föld órája 2012-07-01 tisztasági akciók 2012-07-01 veszélyeshulladék-gyűjtési akciók

18.

1.

19. 19. 19. 19. 19. 19. 19. 19.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

19.

8.

TERMÉSZETVÉDELEM (közös feladat a polgármesteri hivatallal) természetvédelmi tárgyú fenntartási, karbantartási munkák 2012-05-07 (eseti feladat) JOGSZABÁLYI KÖTELEZETTSÉG MIATTI KÖZÖS TERVKÉSZÍTÉS (A POLGÁRMESTERI HIVATALLAL) környezetvédelmi program 2012-05-07 hulladékgazdálkodási terv 2012-05-07 zajtérkép 2012-05-07 zöldfelületgazdálkodási koncepció 2012-05-07 havariaterv 2012-05-07 fásítási terv 2012-05-07 felszínmozgással kapcsolatos feladatterv 2012-05-07 mindezek jogszabályban előírt módon történő elkészítése, 2012-05-07 aktualizálása, megújítása és végrehajtása

Ezeket követte még 2012-ben a Városgazdálkodási Csoport, az orvosi rendelők, a sportpálya átvétele, 2013 januárjától a Zimándy Ignác Iskola és a Bálint Márton Iskola Köztársaság téri épületének üzemeltetése, majd 2013 szeptemberétől az Óvoda utcai épületé.

12.3 KÖZTERÜLETEK 12.3.1 Zöldterületek, parkok, terek

A Kazinczy F. utcában lévő Kegyeleti Park üzemeltetését, gondozását a 22/2013.(I.24.) Ök határozat és a 25/2013.(V.17.) önkormányzati rendelet alapján a Városgondnokság látja el. A Kegyeleti Park szabályos áramellátásának kiépítését, a parkon belüli elektromos hálózat felújítását és az ott lévő térfigyelő kamera áramellátását előkészítették és a testületi döntés után rövid határidővel megvalósítják. Keringető szivattyú beépítésével korszerűsítették és átalakították a Szabadság téri szökőkút vízforgatóját, abban bízva, hogy a jövőbeni meghibásodások száma jelentősen csökkenni fog. (A kút vízellátására a nagyfokú vízkövesedés elkerülése végett nem talajvizet, hanem ivóvizet kell használni.) A kút felületét szárazjeges tisztítási technológiával újították meg.

191


18.


A Városgondnokság megvizsgálta a Törökbálint területén található közkutak, öntözőcsapok állapotát, a szükséges módosításokra javaslatot tett. A Zimándy téren a Faluszépítő Egyesület és az Önkormányzat együttműködésének köszönhetően elkészült az új Mária-szobor és környezete. A tér még szebbé tétele érdekében a Városgondnokság 91 m2-es térköves parkolót alakított ki. A Városgondnokság elvégeztette a közterületi veszélyes fák gallyazását, kivágását. A Bajcsy-Zsilinszky utcai fasor ifjító metszésére és még majd száz helyszínen elvégzett metszésre, favágásra is szükség volt. Minden esetben egyeztetnek gallyazás/vágás előtt részletesen (a helyszínen megtekintve a fákat) a Polgármesteri Hivatal kertészmérnök végzettségű munkatársával. Közbeszerzési pályázat alapján folyamatosan végeztetik az elektromos szolgáltató által jelzett területek gallyaztatását. Külterületeken az ELMŰ által megbízott szolgáltató tartja karban a vezetékek körüli növényzetet. Rendkívül sok munkát ad a Városgondnokságnak a településen garázdálkodók által elkövetett rongálások helyrehozatala. (pl. iskolák, szobrok, Walla-kripta falfirkái, buszmegálló-rongálások, kandeláber-törések, utcatábla-kidöntések, játszótér-rongálások stb.) Mindenki előtt ismeretes, hogy milyen hatalmas esztétikai és anyagi kárt okoznak a falfirkák. Az elmúlt év őszén javítottuk a négy épített buszmegállót, melyek közül a Vasút utcait firkálták össze, melyet azonnal javítottunk.

192

Három tetten ért graffitiző fiatalt rendelt a bíróság közterület-takarításra. Három helyszínen lévő szennyezett felület letakarítását jelöltük ki, amit többszöri nekifutásra, de sikerült letakarítaniuk. Azokat a felületeket, amelyek vegyszerrel sem volt takaríthatók, újrafestetéssel javíttattuk.

A Dózsa György utcai Tüskevár játszótéren a megrongálódott, széteső kerítést elbontották és új deszkakerítést építettek ki. Ugyanitt megjavították a körforgót és megrendelték a mászóeszközről eltűnt gyűrűk pótlását. A Kalóztanya játszótéren a meghibásodott hintákat újra cserélték. A Hegyalja utcai játszótéren a törött csúszdát kicserélték. Sajnos, a legtöbb játszóeszközt, kerítést nem az elhasználódás, hanem a szándékos rongálás miatt kell javítani vagy cserélni. Kiépítették a Baross u.- Bajcsy-Zs. utca találkozásánál lévő dísztér (volt olajkút) locsolóvíz-ellátását. A Haranglábnál lévő parkoló is rendezésre került, új aszfaltburkolatot kapott és alatta felújították a csapadékvíz-elvezető csatornát is. Közreműködtek a Szérűskerti sétány felújításában, a díszburkolat aljzatépítésének előkészítésében.

193


Elkészítették a játszóterek jogszabályi előírásoknak megfelelő karbantartási terveit, és a rendszeres ellenőrzések dokumentációját, a felelősök megnevezésével. A feladatot saját erőforrásból oldják meg, vállalkozók bevonása nélkül.

A lakossági és egyéb bejelentések alapján valamint a Polgármesteri Hivatal közterületfelügyeletével és környezetvédelmi ügyintézőivel történő hatékony együttműködés alapján a Városgazda Csoport végezte az önkormányzati területek parlagfű-mentesítését valamint az illegális hulladéklerakók felszámolását, a biztonságos közlekedést akadályozó közterületi bokrok, növényzet nyírását. Ezen a területen inkább a tudatos szabálysértés a jellemző a lakók részéről. A Városgazdálkodási Csoport dolgozói az utak mentén a villanyoszlopokon újfajta virágcserepeket helyeztek el, hogy a száraz és forró nyári időszakokat könnyebben átvészelhessék az oda ültetett muskátlik. Az önöntözős cserepek miatt a virágokat ritkábban kell locsolni, ezért kevesebb erőforrást használnak fel a virágok ápolására. A forgalmi rend megváltozása után a kereszteződésekben előírt beláthatósági helyzeteket folyamatosan vizsgálják, és ahol szükséges, a Városrendészeti Irodával együttműködve kezelik, vagy kezeltetik a növényzetet az érintett ingatlantulajdonossal.


Ilyen helyszín volt például a kétirányúsított Deák Ferenc és József Attila utca sarka:

Továbbra is elmondható, hogy a lakosság döntő része nem tartja karban az ingatlanja körüli közterületet, növényzetet. Ennek egyrészt a vonatkozó önkormányzati szabályozás ismeretének hiánya az oka, másrészt az igénytelenség, amely sokszor az ingatlant is jellemzi. Következetes önkormányzati tájékoztatással, büntetésekkel jelentős javulást lehetne elérni a városkép javításában. Egyértelmű, hogy a Városgondnokság képtelen a jelenlegi eszköz- és munkaerő-állománnyal 3-4000 ingatlan előtti zöldfelület kaszálására, árok és áteresz karbantartására vagy a járdák takarítására. Megelőzendő a nagyobb bajokat, a Városgondnokság karbantartja a Hosszúréti-patak medrét, rendszeres kaszálással és a mederben felhalmozódott szemét elszállításával. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy több helyen illegális hulladéklerakóként és szennyvízkivezetésként használják a patakot.

194

Az Ida-majorban illegálisan elhelyezett hulladék elszállításában aktívan részt vettek, és közel 500.000,- Ft értékben szállíttattak el hulladékot a Dészolg Kft.-vel. Az elszállított hulladék mennyisége több mint 50 m3 volt. Sajnos legalább még ennyi hulladék van a környéken, állami tulajdonú területen. 12.3.2 Utak, járdák, vízelvezetés

A Városgazdálkodási Csoport végzi az önkormányzati tulajdonú utak hóeltakarítását, síkosságmentesítését. 2013/2014 telén a szélnek, hófúvásnak kitett területekre hófogórácsot vásároltak és telepítettek a közlekedés biztonsága érdekében.

Folyamatosan zajlik a növényzet által takart közlekedési táblák láthatóvá tétele, amelyet megnehezít, hogy a rendkívül csapadékos nyár miatt a növényzet a szokásosnál jobban burjánzik. Az utak kátyúzása említésre méltó feladat, amelyet nyilvánosan meghirdetett pályázat alapján végez a nyertes vállalkozó. Az ellenőrzés és a számlázás fényképekkel dokumentált módon történik. A kátyúzási munkákat úgy szervezik, hogy a feltört, kivágott munkagödröket lehetőség szerint még aznap be tudják aszfaltozni, és a tiszta, rendezett utat azonnal át tudják adni a forgalom részére. Folyamatosan kutatják az új technológiákat, néhány helyen kipróbáltak pl. egy újfajta önterülő, saját emberek által bekeverhető anyagot, hogy tapasztalatokat gyűjthessenek. Összességében az útjavítási feladatok 2013-ban és 2014-ben cca 3.000 m2-es felületen kerültek végrehajtásra. A járdák javítását a kátyúzáshoz hasonlóan minden esetben úgy kívánják megvalósítani, hogy a lakosságnak a lehető legkisebb kényelmetlenséget okozzák. A járdajavítások lehetőség szerint mindenhol térkővel kerülnek kivitelezésre, mivel az egységes városkép mellett fontos szempont a könnyű karbantarthatóság is: nem jelentkezik szétfagyás, a fagyökerek miatti felpúposodás könnyen kezelhető. A járdajavítások sorrendjét a Képviselő-testület a 179/2013.(VI.6.) Ök határozatában állapította meg a következőképpen:  Vasút utcai buszmegálló, autópálya felőli oldal, 30 fm  Kazinczy Ferenc utca 78-tól Blaha Lujza utcáig, 120 fm  Határ utcában a Bajor Gizi utcától a Majláth utcáig  Széles utca – Kerekdomb utca kereszteződésében az átkötésekre és a Kerekdomb utca 45. számnál Széles utcai járdaszakasz  Kerekdomb utca 14-től a Bajor Gizi utcáig, 110 fm  Kazinczy Ferenc utca 38-60, 300 fm 195


Felújították az útburkolati jelek festését a Munkácsy Mihály utca és Kazinczy Ferenc utca vonatkozásában valamint két kiemelt csomópontban (Szent István utca – Baross Gábor utca, Baross utca - József Attila utca). (Próbaképpen a Munkácsy M. utcában tartósabb anyagot használtak, amely remélhetőleg több évig biztosítja a jelzést.) A Városgondnokság anyagi lehetőségei függvényében folyamatosan újítja fel az útburkolati jeleket.


Műszakilag bonyolult feladat és nagy kihívás volt a Kazinczy Ferenc utcai mélyített járdaszakasz megépítése, melynek műszaki tartalmi meghatározásában sokan segítségükre voltak.

2013-ban a fenti határozatban szereplő helyszíneken kívül megcsináltatta a Napsugár u. 16. sz. előtti ház előtti járda magasítását, ugyanis a ház alagsorát (a rossz lejtésű út miatt) rendszeresen elöntötte a víz. A Rendőrőrs Bajcsy-Zs. u. 8. sz. alatt lévő épülete előtti megcsúszott támfal helyrehozatalával együtt kijavíttatta a rossz állapotú lépcsőt és az alámosódott járdát. A Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint Sportközpont ünnepélyes megnyitó ünnepségéig, 2013. szeptember 2-ig elkészültek az alábbi munkák: Kazinczy F. u. páros oldalán a Blaha Lujza és Kerekdomb utca közötti szakaszán járda építési munkái 255 fm-en, Óvoda utca csapadékvíz-elvezetése Kazinczy F. utcai szakaszának munkái 105 fm-en, valamint gyephézagos parkoló építési munkái 210 m²-en, az Óvoda utcában a nyugati oldalon (a Kinizsi P. utcától az M0 völgyhíd irányába húzódó) földárok tisztítása, árokprofil kialakítása 150 fm hosszon. Elkészítették a Kazinczy Ferenc u. – Blaha Lujza utca csomópontjában lévő új kijelölt gyalogátkelőhely kialakításával összefüggő, forgalomtechnikai munkákat és az ezzel összefüggő út- és járdaépítési munkákat. Megvizsgálva a tükörhegyi lakók és utazóközönség igényét, 130 méter járdát újítottak fel a Csiri és a Dr. Léber Lajos utca közti, buszmegállóhoz vezető szakaszon. Ugyanitt felújították a balesetveszélyes, szétfagyott betonlépcsőt.

196

Javításra került a Szent István utca 14. előtti buszmegálló járdaszigete, felújításra került a kiemelt szegély is.

Képviselői kérésnek eleget téve, a Képviselő-testület 163/2014. (III.27.) ÖK határozatának megfelelően elkészítették a Sváb tér útfelületének és járdafelületének javítási munkáit. A Városgazdálkodási Csoport feladatai közé tartozik az önkormányzati tulajdonú utak, megállók, autóbuszpihenők folyamatos tisztántartása is. Ez napi szintű takarítást, karbantartást igényel, hiszen a szemetelés, rongálás mondhatni „népszokás”. A közutak melletti táblák karbantartása, felügyelete mindennapos feladat. Ez kiterjed a közlekedési, az út- és utcajelző-, illetve az információs táblákra. A munkák egy részét szerződött vállalkozó végzi, kisebb volumenű javításokat önerőből is el tud végezni a Városgazdálkodási Csoport.

197


Kijavították a Kerekdomb u. – Bajor G. u. kereszteződésben lévő megrongálódott növénysziget támfalelemeit.

A közlekedési táblák esetében a is probléma a graffitizés. A fémtáblákról lemosható a graffiti, viszont előszeretettel viszik el a fémtolvajok. A műanyag táblákat nem lopják ugyan el, de a graffitit nem lehet lemosni róla, ezért új táblát kell rendelni.


Négy épített buszmegállót újítottak fel, a megállóba hirdetési táblákat gyártattak, felhívva a figyelmet a kialakított állapotra és hirdetési felületet is biztosítva egyben.

Folyamatos a buszmegállók felújítása, ez év végig várhatóan 9 db felújított, vandálbiztos buszvárót helyeznek ki. Az első felújított buszmegálló a Géza fejedelem úton lévő Nyár utcai megállóhoz került. A felújításokat 2015-ben is szeretnék folytatni. Az új megállókba is tesznek ki hirdetési felületet. A Képviselő-testület a 250/2012.(IX.6.) Ök határozatában döntött városunk forgalmi rendjének módosításáról. A táblák kihelyezését követően a forgalomba helyezés két lépcsőben történt meg. A Kerekdomb utca és környéke terület forgalomba helyezési eljárására 2013. szeptember 21-én került sor. A város teljes forgalmirend-változással érintett területének forgalomba helyezési eljárására 2013. november 8-án került sor. Az eltelt időszakban emiatt bekövetkezett balesetről nincs információnk. A törökbálinti lakosok tájékoztatása érdekében Törökbálint hivatalos honlapján folyamatosan fenn volt a felhívás, a változásban érintett utcák, csomópontok táblakataszterével együtt. Ezen kívül megjelentették a Kerthelység c. újságban, plakátozták a közterületi hirdetőtáblákon, kifüggesztették a Hivatal hirdetőtábláin, szórólapokat készítettek és kitették az iskolákba, óvodákba és az orvosi rendelőkbe. Rengeteg – jellemzően telefonos – észrevétel érkezett a Városgondnoksághoz. Egyrészről kénytelenek voltak a lakókat arról tájékoztatni, hogy a problémájukat a Városgondnokság nem tudja megoldani, a forgalmi rend megváltoztatása testületi hatáskör, másrészről a szakmailag, jogilag indokolt észrevételeket közvetítették az önkormányzati vezetők irányába. A Városgazda Csoport végzi a közterületi átereszek, folyókák, karbantartását és folyamatos tisztítását. Ez már magában óriási feladat, hiszen Törökbálinton a felszíni vízelvezetés több mint 44 km-t tesz ki, az iszapfogók száma 30 db, a közúti átereszek száma 280 db, összesen 2,4 km összhosszúságban. (A Bajcsy-Zs. u. M7 felüljáró alatti része, az Érdi út M0 környéke ill. a Fácán utca nem a Városgondnokság kezelése alatt áll. Az itt fennálló vízelvezetési gondok megoldására – a Polgármesteri Hivatallal együttmű198

Az M0-ás Érdi úti vízelvezető műtárgyait hosszú egyeztetés után a Városgondnokság kitakaríttatta. Az Autópálya-kezelő erőforrások hiánya miatt nem végzi el rendszeresen a műtárgyak karbantartását, ezért a jövőben is a Városgondnokságnak kell a takarításra, karbantartásra felszólítani a kezelőt. Az itt található műtárgyak tisztításához a Városgondnokság nem rendelkezik megfelelő eszközállománnyal, így ezen a ponton teljes a függőségünk. A lakossági bejelentések, hivatali megkeresések és helyszíni szemlék alapján több mint száz helyen tisztította meg az elhanyagolt, tönkrement átereszeket, árkokat, csapadékvíz-elvezetési műtárgyakat. Ezek közé tartozik pl. a Géza fejedelem utca, Bajcsy-Zs. út árkai jelentős részének megtisztítása, kimélyítése, fenékszintjének kialakítása oly módon, hogy az átereszek akadály nélkül tudják a csapadékvizet befogadni valamint a Szt. István u. 60. sz. háztól az érdi lejtőig tartó árokszakasz megtisztítása, a burkolt árok felújítása. A Bajcsy-Zs. út egy árokszakaszának tisztításakor II. világháborús lövedéket is találtak. A teljesség igénye nélkül az alábbi helyszíneken végeztek 2014-ben közterületen csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos munkákat: Elkészült Szent István utca 27. sz. ingatlan területén az ideiglenes csapadékvíz-elvezető csőrendszer kiépítése idomokkal, vízgyűjtő területek kialakításával (3db), ezek bekötésével a gerincvezetékbe, (gerincvezeték Ø 400 mm-es KG PVC cső) a Képviselőtestület 186/2014.(V.22.) ÖK határozatában foglaltaknak megfelelően.A közterületi kiállás és a műtárgy burkolása az udvaron belül csak az Ügyfél és az Önkormányzat szolgalmi jog megállapodása után történik meg. Elkészült a Pistályi út és Pistály-dűlő kereszteződésében lévő csapadékvíz-elvezető rendszer tisztítása, a hordalékok elszállítása, a bokrok szükség szerinti irtása, 2 db csőáteresz tisztítása, a megtalált burkolt árok tovább-burkolása a meglévő hordalékfogó műtárgyig. Hordalékfogó műtárgy (zsalukő) építése vasbetonlemezes fedéssel, 4 db fémoszlop helyreállítása, festése, a Pistály-dűlő út alatt átmenő áteresz másik oldalán lévő földárok profilozása a patakig, hordalékok elszállítása. A csapadékvíz-elvezető földárok mélyítése (cca. 55 fm-en), a csőáteresz folyásfenékszintjének a figyelembevételével, továbbá a Pistályi út és a patak kereszteződésében lévő közúti híd korlátainak 199


ködve – egyeztetést kezdeményezett az Autópálya-kezelő Zrt-vel illetve a Magyar Közúttal az M7 alatti aluljáró vízelvezetési problémájáról. A helyszíni bejárás a cégek képviselőivel megtörtént, eredménye a következő: forrás hiányában az érintett társaságok csak korlátozott műszaki intézkedéseket tudtak tenni. Ennek keretében az Autópályakezelő a nyílt árok nyomvonalának egy részét kitakarította, mellette növényirtást végeztek, valamint a facsoport bejáratához zárható sorompót telepítettek. Az említett nyílt árok kisebb részének takarítása, a fák között felhalmozott több köbméter vegyes hulladék elszállítása önkormányzati forrás felhasználásával történt meg. Az Autópályakezelő kezelésében lévő árok karbantartása kényszerűségből a Városgondnokság munkáját képezi, mert az erre kötelezett Autópálya-kezelő forrás és kapacitás hiányában nem végzi el ezt a feladatot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a feltárt és kitisztított szakaszok hibátlanul működnek. Ezzel együtt megállapítható, hogy a vízelvezető rendszer keresztmetszetéből adódóan várni kell a víz levonulására, mintegy 20 percet. Az itt lévő műtárgyak sem önkormányzati tulajdonúak, de karbantartásukról a Városgondnokság gondoskodik.

helyreállítása és festése, a híd környezetében a híd közlekedését zavaró bozót irtása, zöldhulladék elszállítása. Elkészült az Óvoda utca - Kinizsi utca kereszteződésében induló, korábban épített burkolt árok kétoldali fejgerendája, ezzel kompletten elkészült az Óvoda utcai vízelvezetőrendszer. Elkészült a Margaréta utca III. javítási ütemhez tartozó árokprofilozás (hordalékok elhordásával, bozótirtással) a Diósdi úton a Margaréta utcától kezdődően 200 fm hosszúságban. Sajnos az út felújítása még hiányzik, mert erre az útra szilárd burkolat kiépítése szükséges, amire a Városgondnokságnak nincs forrása. Számos helyen rögzítették, újították fel a mozgó, sérült rácsos átereszeket, hordalékfogókat.


Meg kell említeni, hogy a csapadékos időjárás miatt a telkekről, az erdőből nagy menynyiségű hordalék kerül folyamatosan az utakra. Kellő vízelvezetés híján a hordalék az úttesten végzi, ami újra és újra (sokszor napi szinten) jelentkező feladatot ad a Városgazdálkodási Csoport dolgozóinak. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyokra felkészülve alkalomszerűen homokzsákok kihelyezésével védik a rászoruló intézményeinket és a lakosságot a nagymennyiségű víznek kitett közterületeken. Igény szerint a lakosság rendelkezésére is bocsátanak védő homokzsákokat.

Tavasszal az előre jelzett rendkívüli esőzés miatt éjjel-nappali, hétvégi ügyeletet tartottak, melyről a lakosságot az Önkormányzat és a Városgondnokság honlapján tájékoztatták. A Bálint Márton Iskola és Sportközpont építésének befejezésekor mart aszfaltot és betonzúzalékot szállíttattak el, melyet a külterületi és szilárd burkolat nélküli utak javítására használtak. Margaréta utca alsó szakaszán található csapadékvíz-elvezető burkolt árok és átereszek tisztítása, benőtt zöld növényzet eltávolítása hordalék és zöldhulladék elszállítással, csapadékvíz-elvezető rendszer fordítóaknáinak feltárása munkái.

200

A Margaréta utca problémája minden egyes esőzés után jelentkezik. Megoldást csak komplex, engedélyezett csapadékvíz-elvezetési rendszer hozhatna. Az út stabilizálása ennek hiányában lehetetlen. A helyzet javítása érdekében a meglévő burkolt árokszakaszt és környékét kitakarították és az út alatt található aknát feltárták. Sajnos az út felújítása még hiányzik, mert erre az útra szilárd burkolat kiépítése szükséges, amire a Városgondnokságnak nincs forrása. A Diósdi útnál Margaréta utcai oldalon lévő árokszakasz profilozása hordalékelszállítással cca. 100 fm-es szakaszon, valamint a 3 db Ø 300 mm-es csőáteresz beépítése A 2014-ben a csapadékos telet rendkívül esős tavasz és nyár követte. Emiatt a burkolatlan külterületi utak állapota rohamosan romlott, romlik. A járhatóság biztosítása érdekében szinte napi szinten költenek ezekre az utakra. Látni lehet, hogy a meredekebb szakaszok szilárd burkolása elengedhetetlen, ahogyan a vízelvezetés tervezése és kialakítása is. Ennek hiányában a karbantartás csakis gazdaságtalanul történhet – a lakosság jogos kritikájától kísérve. A Zengő utcára a testületi határozat szerint elkészíttették a terveket. Az Önkormányzat a 231/2014. (VI. 26.) ÖK határozatában úgy döntött, hogy a burkolat nélküli, de csatornával/vízzel ellátott utcaszakaszon a csatlakozó ingatlanoktól hozzájárulást kér, a teljes költséget nem finanszírozza. Két helyszínen – Forrás utca, Harangláb – építettek rámpát a gyalogos, babakocsis közlekedés megkönnyítésére. A rámpákkal régóta fennálló probléma oldódott meg.

201


A Margaréta utca alsó szakaszán 3 db rácsos folyóka építése úgy, hogy a csapadékvíz a meglévő árokba kerüljön, arányosan elosztva a teljes árok hosszúságra. Elkészült a Margaréta utca III. javítási ütemhez tartozó árokprofilozás (hordalék elhordásával, bozótirtással) a Diósdi úton a Margaréta utcától kezdődően 200 fm hosszúságban.

,


Megvalósultak a Kazinczy Ferenc u. – Blaha Lujza utca csomópontjában új kijelölt gyalogátkelőhely kialakításával összefüggő út- és járdaépítési munkák, Kimélyítették, felújították a Szt. István u. és a patak között lévő vízelvezető árkot. (Ezzel a munkával együtt a Szt. István u. 60. mellett zárható kaput is elhelyeztek a közterületen, hogy megakadályozzák a patakba történő illegális szemetelést.) Látható ugyanakkor, hogy nagy esőknél a patak szintje visszaduzzaszthatja az árkokat. Lakossági, képviselői jelzés alapján a biciklisek védelme érdekében a Munkácsy M. utcában figyelemfelhívó sárga színű lemezt helyeztek el a vízelvezető rács egy részén. A Hegyalja úton a Városgondnokság kijavíttatta a 150 méteren szétfagyott útszegélyt és egyben 11 helyen akadály mentesítette a járdát.

12.3.3 Közvilágítás

A Törökbálinti Városgondnokság lakossági kérelmek és a Polgármesteri Hivatal kérése alapján több új közvilágítási lámpatest felszerelésének engedélyezési és kivitelezési eljárását indította el, így (a teljesség igénye nélkül) például a Móricz Zsigmond, a Kéknefelejcs utcákban, valamint a Rózsa sétányon, és folyamatban van a Tátika utca 35. szám előtt. A közvilágítási lámpatestek felszerelését minden esetben terveztetési és engedélyeztetési szakasz előzi meg. Ezekkel együtt egy-egy új lámpatest felszerelése többszázezer forintos egyszeri költséget jelent, míg az üzemeltetési és karbantartási költségei a havi kiadásokat növelik. Tételesen felmérette a törökbálinti köz-, tér- és díszvilágítási hálózat elemeit. Több szakmai fórum visszajelzése alapján elmondhatjuk, hogy a hálózat elemeinek ilyen részletes nyilvántartása párját ritkítja az országban. Biztosan állíthatjuk, hogy a felmérés mennyiségi és minőségi paraméterei egyedülállóak önkormányzati szinten. Az alábbi ábrán látható, hogy a felmérés eredményeképpen a térinformatika belső felületén milyen részletességű adatok láthatók:

202

Az új szerződés eredményeképpen éves szinten kedvezőbb feltételekkel tudják üzemeltetni a közvilágítást. Ezzel összefüggésben ip-telefonnal fejlesztették a hibabejelentés infrastruktúráját, mely a szolgáltatótól független, így a jövőben a megjegyzett hibabejelentő száma nem fog változni, amennyiben a szolgáltató változik. Továbbá létrehoztak egy e-mailes bejelentő fiókot is, mely szintén szolgáltatótól független. Így elősegítik a gyors és hatékony hibakezelést. A szolgáltató számára beérkezett hangüzenetek és e-mailek a Városgondnokság számára is elérhető, így könnyebb (hatékonyabb) a hibák javításának ellenőrzése. Az új hibabejelentési számokról, e-mail címekről a Városgondnokság és az Önkormányzat honlapján is hírt adtak (ott jelenleg is elérhetők) ill. kifüggesztették a hivatal hirdetőtábláin, a közterületi hirdetési felületeken és megjelentették a Kerthelyiség újságban. Az új bejelentési elérhetőségek: e-mail: [email protected] . telefon: 06 23 222 322 (A telefon üzenetrögzítős, éjjel-nappal hívható. Ha az ügyfél megadja az elérhetőségeit és kéri, akkor értesítik a hibajavításról is.) A tapasztalatok azt mutatják, hogy az új szolgáltató megfelelően teljesíti a feladatát. Heti átlagban 5 hibabejelentés érkezik. A közvilágítási hibajavításokat a szerződés szerint a vállalkozó 24 órán belül elvégzi. Abban az esetben, ha a hiba nem a lámpatestben, hanem a hálózat egyéb részein van, akkor az ELMŰ az illetékes. (Egészen biztos, hogy az ELMŰ-nek kell javítania pl. az olyan hibákat, amelyek egy egész utcát, körzetet érintenek.) Ez esetben elhúzódhat a javítás, mivel az ELMŰ-nek jóval hosszabbak (az Energiahivatal rendeleteiben rögzített) javítási határidői. 2013-ban két komolyabb közvilágítási hiba történt, amelyek 3-5 203


A Városgondnokság lebonyolította a „Közvilágítási infrastruktúra karbantartása és üzemeltetése” tárgyú közbeszerzési eljárást, így 2014. április 1-től az EL-MŰ Szolg. Kft. végzi a feladatot.

napig okoztak kellemetlenséget az érintett transzformátorkörzet lakosainak. Mind a kettő ELMŰ-hibára volt visszavezethető. (Az ELMŰ-nek a jogszabályok által engedélyezett hosszabb javítási határideje bizony nehézzé teszi a sötétben botorkáló lakosok életét.) A szakmai protokoll szerint a közvilágítási hibákat először a karbantartást ellátó ELMŰ-SZOLG Kft. felé kell jelenteni. Ha ők ELMŰ-hibát (ún. passzív hibát) találnak, akkor ők jelentik ezt az ELMŰ és a Városgondnokság felé is. Az ELMŰ csak az ELMŰ-SZOLG bejelentése alapján intézkedik, ezért mondhatja az ELMŰ azt az érdeklődő ügyfeleknek, hogy közvilágítási ügyben nem ők az illetékesek. A Képviselő-testület a 73/2014.(II.27.) Ök határozatának 1. pontjában felszólította a Városgondnokságot a Téglagyár utcai közvilágítási, és kommunális áramot szolgáltató oszlopok korrekciójára. A Városgondnokság az ELMŰ illetékeseivel folytatott egyeztetések során arra az eredményre jutott, hogy az igényelt korrekciókat a műszaki feltételek hiánya miatt nem lehet megvalósítani, így azt javasolta a Képviselő-testületnek, hogy tekintsen el a megvalósítástól.


Elvégeztették az önkormányzati tulajdonban lévő elektromos oszlopok passzív elemeinek érintésvédelmi vizsgálatát. A karácsonyi díszvilágítás felszerelését is rendszeresen megpályáztatják. Az így megtakarított összegből új, nagy motívumokkal egészítették ki a meglévő díszeinket, melyek a Géza fejedelem útján díszítették a várost.

12.3.4 Épületüzemeltetés 12.3.4.1 Bálint Márton általános és középiskola, Törökbálint Sportközpont

A 2013. szeptember 2-án az MNV Zrt. részéről átadott iskolaépületet és sportközpontot az elmúlt év alatt sikerült eredményesen és gazdaságosan üzemeltetni. Ez alatt az idő alatt a működtetésre felvett személyzettel kialakították a megfelelő munkavégzési rendeket és szabályzatokat. Az új, Óvoda utcai épületben lévő, a kivitelező által átadott eszközöket saját leltárba vették és rögzítették. Az MNV Zrt. által elkészített hivatalos leltárt még nem kapták meg. A kivitelező által nem biztosított eszközökre az Önkormányzat 70 millió forintot adott, a tervezett eszközöket beszerezték. A Városgondnokság informatikai fejlesztésének egyik mérföldköve volt a 2013-as évben a Bálint Márton Iskola és Törökbálint Sportközpont informatikai átadása. Ez különösen nagy kihívást jelentett, mert ilyen összetett komplexum korábban nem volt a Városgondnokság intézményei között. Az állami beruházás előrehaladtával fokozatosan átvették a felügyeletet az intézmény informatikai eszközparkjának kiépítése, majd üzembe helyezése fölött. Ennek során fölmérték a pótlólagos igényeket és beszerezték a hiányzó eszközöket. A komplexum átadása után kiépítették az intézmény működéséhez megfelelő, az igényekhez alkalmazkodó wifi hálózatot is. Az iskola hálózatba történő integrálását és konfigurálását is elvégezték. Az iskola működőképes, a kisebb hibák kijavítása folyamatos, az oktatás megnyugtatóan, zavarmentesen folyik. 204

A sportközpont az átvételt követően a kötelezően előírt próbaüzemben működött, 2013. november 30-ig. December 1-től indították a rendes üzemet. Az uszodagépészet a legösszetettebb üzemeltetési feladat, és az ÁNTSZ előírásait teljesíti. Elkészítették az Üzemeltetési Szabályzatot és a Próbaüzem Jelentést, amit a hatóság elfogadott és eredményesnek minősített.

Sok esetben, mint burkolatok, festés, különböző elektromos és műszaki berendezések, helyiségenkénti felmérése és pontos helymeghatározása is a vezetőkre és személyzetre ró igen nagy feladatot. Kivitelező csak akkor fogadja el a hibabejelentést, ha pontos helyiség-meghatározással, hibamegnevezéssel, méretezéssel adjuk le a bejelentést. Csak a festés tekintetében 4 festőbrigáddal /külön-külön/ kb. 350 pont végigjárását jelenti. A garanciális hibajavításokra érkező csapatokhoz minden esetben kísérőt kell adnunk, mert olyan helyiségekbe is be kell engednünk őket, ahol nagyértékű felszerelések berendezések, vegyszerek vagy eszközök vannak. A felügyelet ideje alatt a kísérést végző kollégák kiesnek a napi munkavégzésükből. Több komolyabb garanciális igény is van, amelyek a következőkre vonatkoznak: a kertészet folyamatos szakmai felülvizsgálata folyik, az épület fűtésének, légtechnikájának beszabályozását is folyamatosan végzik, a beléptető rendszer, vagyonvédelem beállítása és felülvizsgálata folyik és szakvélemény készül a hibákról, az uszodában megjelenő gépészeti beázások, lefolyódugulások, burkolási hibák miatt az öltözők egy részét le kellett zárni, ami a próbaidő alatt is esetenként problémát okozott /nem volt elég az öltözőszekrény-kapacitás/. Ezeket a hibákat az igénybejelentés óta részben kijavították. Szükséges volt az iskola és a sportközpont bejáratához egy-egy szélfogó kiépítése, mivel nem volt gazdaságosan megoldható a fűtés az aulákban. A folyamatos ajtónyitások és a huzat miatt nagyon nagy volt a hőveszteség. A tanítási idő utáni csarnok bérbeadás 100 %-osan kihasznált. Emellett a táncterem és néhány tanterem kiadásából is bevételt tudnak produkálni. A különböző nagyteljesítményű berendezések, gépek beszabályozását jelenleg is végzik, de többségében már az igényeknek megfelelően működnek. A finomításokat folyamatosan végzik, amit az épületmonitoring-rendszernek köszönhetően tehetnek meg. Összességében a létesítmény működőképes és már most látszik, hogy energiatakarékosan üzemeltethető. Ennek köszönhetően az előzetes becslésekkel szemben kedvezőbb számadatokat kaptunk. Az épület a tervezők által megadott becsült adatoknál sokkal kisebb közműfogyasztással működik. A 2013. évben a villamos energiafogyasztás a tervezett szerint alakult. A geotermikus rendszer indítása előtt annak fogyasztásáról nem voltak megbízható becslések és tapasztalat sem. Az adatokból látható, hogy a geotermikus energiatermelés növekedésével nőtt a villamos fogyasztás. 205


Az épület átvétele óta folyamatosan regisztrálják a meghibásodásokat a műszaki ellenőrökkel és az MNV Zrt. képviselőjével rögzítik az ezzel kapcsolatos adatokat. Az elmúlt időszak alatt a működéssel kapcsolatosan 400 garanciális bejelentést tettek, melyeknek kijavítását kivitelező cég többnyire folyamatosan kezeli. Néhány nagyobb volumenű garanciális igény fennáll, de ezeket az ez évi, augusztusi üzemszünet alatt kérték javítani (csempecserék, csaptelep cserék, beázások kezelése, festés javítása).

2014. I. félévében a villamos fogyasztás a tervezettnél kismértékben nagyobb lett, mert januári elejétől február közepéig geotermikus energiával fűtöttünk és ez csaknem megduplázta az adott időszak (01.01-02.13) fogyasztását. A június 4-én indított geotermikus épülethűtés a várakozásoknál kevesebb villamos energia felhasználásával járt, ezért alig észrevehető a fogyasztás növekedése június hónapban.


A földgázfelhasználás mértéke összefüggésben van a geotermikus rendszer üzemeltetésével. A tervezett fogyasztás mennyiségét nem érte el, köszönhetően az épület kimagaslóan jó hőtechnikai jellemzőinek és annak, hogy a téli hónapokban geotermikus fűtést alkalmaztak. A fűtési szezonon kívüli időszakban a használati melegvíz előállítására és a medencefűtés biztosítására fordítódik földgázenergia, tehát a nyári hónapokban is van gázfogyasztás. A napkollektor hőjét a használati melegvíz és medence fűtésére tudják használni. Az éjszakai medence-szűrő visszaöblítések következtében pótvíz beadása szükséges a medencékbe. Ez a pótvíz lehűti a medencék vizét, s ezt a vizet fel kell melegíteni az uszoda reggeli nyitására. Ezt az éjszakai vízfűtési folyamatot csak gázzal tudják megoldani, mivel a napkollektor hője csak nappal áll rendelkezésre. Napközben a medencék hőveszteségének pótlására a kollektorok hőjét használják. Megpróbáltak napközben végezni szűrő-visszaöblítést, hogy a legnagyobb hőigény akkor jelentkezzen, amikor kollektorhő rendelkezésükre áll, de a műveletek között olyan sokáig áll a vízforgatás és a vegyszerezés, hogy az megengedhetetlen. A hatósági előírások miatt nem léphetnek ki a megengedett fertőtlenítőszer-koncentráció tartományból, másrészt a vízforgatási szünetben fűtés sincs, ezért nincs hova táplálni a napkollektor hőjét, a rendszer túlmelegszik. A vízfogyasztás alulmaradt a tervezett mértéktől. A 2013. évi szeptember havi adat kiemelkedik, mert a szürkevíz-tározó vezérlése nem volt még teljes és gyakran töltött hálózati vizet a tározóba. További ok, hogy a két óraleolvasás közötti időszakban történt meg a medencék feltöltése és a beüzemeléssel járó gyakori szűrő-visszaöblítések. 2014. I. félévben a vízfogyasztás szintén elmarad a tervezettől annak ellenére, hogy március 20-tól minden uszodai szűrőt naponta visszaöblítenek a vízminőség biztosítása érdekében. Azt megelőzően az úszómedence két szűrőjét naponta felváltva öblítették, egyiket-másikat víztakarékossági okokból, de a vízminőség tartása megkövetelte a szűrők naponkénti öblítését. A vízfogyasztás nagysága a szűrő-visszaöblítések viszonylag állandó mértéke következtében döntően az iskolai vízfogyasztásnak és a fürdővendégek számának függvénye. Augusztus hónapban a medencék vizének jogszabályban előírt éves teljes cseréje miatt nagyobb a vízfogyasztás. A jelenlegi számadatok alapján a vállalt bevételt részarányosan teljesítették. Mivel igen enyhe tél volt, azzal még számolni kell, hogy egy hidegebb tél esetén ezek a fogyasztások nőhetnek. A dologi kiadások tervezett költsége is vártnál kedvezőbben alakult. Ami itt még jelentős költségtöbbletet jelent a továbbiakban, hogy 5-6 műszaki rendszer átadásra került az első félévben. Ezek a rendszerek már beszabályozottan működnek, megköthető a kivitelezőkkel a kötelezően előírt karbantartási szerződés. Az épület takarításához szükséges szereket is tesztelték és mostanra kialakult, mely területeket milyen szerrel tudják a legmegfelelőbben tisztítani, fertőtleníteni. A beszállító

206

cégekkel keretszerződéseket kötnek. Az eddigi üzemeltetési tapasztalat szerint a terület nagysága miatt új takarítógépek, eszközök beszerzését tervezik. Természetesen ezen gépek kezeléséhez megfelelő képesítéssel rendelkező munkaerő felvétele szükséges. Az iskola szeptemberi indulása igen nagy feladatot jelentett az üzemeltetés részére. A tanárok és gyerekek számára ismeretlen, korszerű felszerelések használatát meg kellett tanítani. Az elmúlt év alatt azonban összeállt az iskolai működési rend és a tanítás zökkenőmentesen zajlott. Az épület használatára vonatkozóan is kialakították a mindenki számára elfogadható igénybevételi rendet. Az iskola által használt területeket és időket figyelembe véve a délutáni és hétvégi időszakokban értékesítettük a termeket és helyiségeket. Ezzel a bevétellel csökkenthető az üzemeltetési költség.

A létesítményben a 47 fős személyzet több ponton csak megfeszített erővel tudja ellátni a felmerülő feladatokat. Bár a tervezett létszám el tudná látni feladatát, de a betegszabadságok és a rendes szabadságok ideje alatt nehezen teljesíthető a gépészeti, karbantartói és takarítói feladatkörök ellátása. A speciális szakfeladatok ellátására átszervezéssel sem tudnak megfelelő dolgozót biztosítani. Ezek a területek a gépészet és a pénzügyi terület. A könyvelés ez évi változásai miatt a kollégákra sokszoros feladatelvégzés hárul. Az eddig egy munkakörben ellátott feladatokat több kollégára kell szétosztani. A munkaügyi előírásoknak megfelelő helyettesítés a jelenlegi létszámmal nem teljesíthető. Egyre több rendezvény és sportprogram megrendezésére kerül sor az épületben. A bevétel szempontjából ez nagyon örvendetes, de a 3 fős karbantartói gárda már nem tudja ellátni a termek berendezését, amit már eddig is több esetben csak éjszaka tudtak elvégezni. Az egymást követő programoknál több esetben 300 széket kell megmozgatni, és a sportcsarnok parkettáját védő burkolatot lerakni és felvenni is 4-4 órás munkát jelent 3 fő részére. Sok esetben nem tudják kiadni az előírások szerinti pihenőt a kollégák részére. Nyári időszakban a kert gondozása is nagyon sok időt igényel, ami miatt a karbantartási feladatok elvégzése lehetetlen. Mind a teremberendezésre, mind a kertgondozásra szükséges időszakosan alkalmazott munkaerő felvétele vagy külső vállalkozó bevonása. Az idei nyáron a közmunkásokkal és diák közmunkásokkal tudták a feladatokat megfelelően elvégeztetni. Nagy segítség volt, hogy a kerti munkákban, ágyásgazolásban tudtak segíteni. 2013. december 21-én kezdték a testnevelés óra keretén belüli szervezett úszásoktatást a törökbálinti iskolások részére. Az oktatás felméréssel kezdődött, ami alapján minden gyerek a saját tudásszintjének megfelelő csoportban úszhat. A kötelező úszásoktatás rendszerében a törökbálinti iskolások a 3. osztálytól járhattak testnevelés óra keretén belül úszni. A program sikeresnek mondható. A tanulók közel 20 %-a most tanult meg úszni, 65 % mélyvízben kapott technikai ráképzést meglévő tudására, 15 % kért felmentést az úszásoktatás alól. A hiányzás az alsós évfolyamoknál 10-12 %-os, az 5-6. osztályosoknál 16-18 %-os, a 7-8. és középisko207


A sportközpont (uszoda, fitnes-wellnes) működése kettős feladatot lát el. Részben az iskolai igényeket (kötelező úszásoktatás), részben a környező lakosság sportolási igényeit szolgálja ki.

lásoknál 35-40%-os volt. Az elmúlt évben minden osztályt a sportközpont oktatói tanítottak. A következő tanévben a középiskolások úszását a testnevelő tanároknak adják át. Természetesen az oktatók folyamatos szakmai tanácsadással és segítséggel állnak továbbra is rendelkezésre. Fontos, hogy a térségi (Telki, Páty, Biatorbágy) iskolákból és óvodákból is a mi sportközpontunkba járnak úszásoktatásra a gyerekek. Szeptembertől pedig emelik a csoportok számát. Ez azt jelenti, hogy az uszoda eddigi délelőtti, kora délutáni szabad kapacitásait is értékesíteni tudják. Ezeket a foglalkozásokat is sportközpont oktatói tartják. Az ezért szedett részvételi díj is a sportközpont bevételét gyarapítja. A sportközpont (sportcsarnok, uszoda, fitnes-wellnes) szolgáltatásait folyamatosan töltik, bővítik. A fitnes-wellnes féléves 10 millió forintos bevétele különlegesen jónak mondható.


Közkedveltek a meghirdetett csoportos órák és a konditerem is. Az önkormányzati 70 millió Ft-os támogatásból vásárolt, 27 millió Ft értékű sportközponti felszerelések, berendezések költsége 2-2,5 év alatt megtérül és ezt követően is használhatóak lesznek és termelik a bevételt. Nagyon népszerűek a squashpályák és egyre többen látogatnak el a saját erőből (karbantartók és gépészek együttes munkájával) felújított salakos teniszpályára is. Az életveszélyes pálya hálótartó oszlopait lebetonozták, lefestették, kicserélték a hálót és új kaput szereltek fel. A teniszpálya környékét kitakarították és az építkezésből megmaradt anyagokat elraktározták. Az egész területet füvesítették. Minderre azért is volt szükség, mert iskolaidőszakban a gyerekek nagy szeretettel játszottak ezen a területen, nem tudták lezárni, pedig balesetveszélyes volt. Mostanra ez a terület rendezett, biztonságos. A sportcsarnok bérbeadása hétköznap a rendelkezésre álló időszakban (17 órától) 95 %os, hétvégén kb. 50 %-os. Ezen kívül bérbe adják az előadótermeket, a tánctermet és osztálytermeket is. Az önkormányzat részére 60 alkalommal álltak rendelkezésre térítésmentesen. Beindították a délutáni úszótanfolyamokat, melyekre nagy létszámmal jelentkeztek a gyerekek. A gyermektanfolyamok mellett beindult a gyógyúszás, ahová szakorvosi ajánlással kedvezményes díj befizetésével járhatnak a rászoruló gyerekek 18 éves korig, valamint a kiscsoportos úszásoktatás, /sajátos nevelést, foglalkozást igénylő gyermekek részére/ és a felnőttek úszásoktatása is. A délutáni időszakban egyre többen keresik fel az uszodát. A sportközpont a külsős vendégek részére egész nap korlátozás nélkül látogatható. Az uszoda délutáni és esti kihasználtsága 90-95 %-os. A kora reggeli és kora délutáni időszakban még van szabad kapacitás, de jelenleg azok a vendégek, akik kerülik a zsúfoltságot és igénylik a nyugalmat, ezekben az időszakokban szeretnek járni. Beindultak a vízilabdaedzések. A törökbálinti gyerekeknek már nem kell átjárni Budaörsre, egy csapatnyi vízilabdás már helyben járhat edzésre. Év elején kezdtek a szinkronúszók, búvárok.

208

Megkezdődtek a vízitorna és a rehabilitációs vízitorna foglalkozások. A konditeremben népszerűek a kardiogépek és sokan használják a kondicionáló gépeket, eszközöket. A próbaidő alatt csoportos bemutató órákat szerveztek, ahol kiválasztották a legnépszerűbb órákat és oktatókat, akik jelenleg napi rendszerességgel tartják már a foglalkozásokat. A közönség nagyon szereti a spinning órákat /szinte mindig teltházzal üzemel/, de folyamatosan telítődnek a baba-mama, alakformáló, zsírégető és spin-racing órák is. A helyi egyesületek (kosárlabdások, labdarúgók) is kihasználják a lehetőséget és erősítő és lazító edzéseiket ide szervezik a sportközpontba (1 óra kondicionálás vagy spinning, 1 óra úszás, szaunázás). Folyamatosan gyűjtik a véleményeket, kívánságokat és a lehetőségek szerint próbálják a vendégek igényeinek megfelelően alakítani a szolgáltatásokat.

Futsal, kézilabda, röplabda csapatok, a vívók a küzdősportok több ága, az íjászok és különböző tánccsoportok tartják edzéseiket a nagy csarnokban és a táncteremben. Pályázatot írtak ki a büfé üzemeltetésére mindkét aulában. A konferenciaterem első jelentős nemzetközi rendezvénye 2013 decemberében volt. A Zsolnai-teremben a Nemzetközi Kórustalálkozónak adtak otthont, kb. 800 fő részvételével, akik igénybe vették az uszoda és fitnesz szolgáltatásokat is. A nyári iskolai szünet idején szabadidős programokat szerveztek, nagyon népszerű volt az intenzív úszótanfolyam (153 fő vett részt) és a nyári táborok is. 280 gyermek vett részt a 6 hét alatt a sporttáborban, 103 fő napközi táborosnak adtak otthont sportfoglalkozásokkal, kézműves programmal, kirándulásokkal, mozivetítéssel színesítve a napi elfoglaltságot. Nagyon sok gyerek megtanult úszni és azok, akik tudtak már, csiszolhatták úszástudásukat, illetve több úszásnemet sajátíthattak el a tábor ideje alatt. Kipróbálhattak olyan sportokat, amit az iskolaidőszakban edzésjelleggel folytathatnak tovább. Szülőktől és gyerekektől egyaránt pozitív visszajelzéseket kaptak a szervezéssel, és a program összeállításával kapcsolatban. Nagy igény van a műfüves pályára, amit az őszi időszakban is szeretnének használni. Az uszodai pályabérlet kihasználtsága 70 %-os, de az előzetes bejelentkezésekből már látható, hogy szeptembertől itt is 90-95%-os telítettséggel számolhatunk. 2014. márciusban vezették be a Széchenyi Pihenőkártya elfogadásának lehetőségét. A vendégek nagy örömmel fogadták és a 4 hónap alatt közel 1,6 millió forint bevételt hozott ez a lehetőség a sportközpontnak. Két akciót hirdettek meg. Az egyiket karácsonykor, mely során 10 %-os engedménnyel lehetett bérletet váltani, a másikat a tavaszi nyílt napon, ahol kedvezményesen lehetett a gyerekeket nyári táborozásra befizetni. A táborhoz kapcsolt akció sikeresebbnek bizonyult az éves bérletnél: a korai időpont ellenére egy nap alatt 7 gyermeket fizettek be szüleik a táborba. A vendégeknek az az akció tetszett leginkább, mely során a megvál209


A sportcsarnokban NBI-es mérkőzéseknek adnak otthont. Az MTK Elit Törökbálint csapata mellett a BSE NBI A csoportos mérkőzéseit is fogadták, amíg elkészült a termük.

tott bérlethez egy alkalommal az általuk szabadon megválasztható sportfoglalkozáson ingyenes részvételi kupont kaptak. A jelenlegi számadatok alapján látható, hogy a vállalt bevétel részarányosan teljesült. Mivel igen enyhe tél volt, azzal még számolnunk kell, hogy egy hidegebb tél esetén ezek a fogyasztások nőhetnek. A dologi kiadások tervezett költsége is vártnál kedvezőbben alakult. Ami itt még jelentős költségtöbbletet jelent a továbbiakban, hogy 5-6 műszaki rendszer átadásra került az első félévben. Ezek a rendszerek már beszabályozottan működnek, megköthető a kivitelezőkkel a kötelezően előírt karbantartási szerződés. Az épület takarításához szükséges szereket is tesztelték és mostanra kialakult, mely területeket milyen szerrel tudjuk a legmegfelelőbben ugyanakkor gazdaságosan tisztítani, fertőtleníteni. A beszállító cégekkel keretszerződéseket kötnek. Az eddigi üzemeltetési tapasztalat szerint a terület nagysága miatt egy új takarítógépek, eszközök beszerzését tervezzük.


Természetesen ezen gépek kezeléséhez megfelelő képesítéssel rendelkező munkaerő felvétele szükséges. A vállalt bevételek és a kedvező működtetési költségek miatt a kiadásoknál megtakarítás jelentkezik az első félév adatai szerint. Az Önkormányzatnak az MNV Zrt.-vel kötött megállapodása szerint a bevételeket teljes egészében vissza kell forgatni az épület üzemeltetési költségeibe. A részletes adatokat félévente küldik meg az MNV Zrt.-nek. Folyamatos az egyéb hasznosítási lehetőségek, konferenciák, továbbképzések, fesztiválok 2014. évi programtervének összeállítása. Cél a létesítmény folyamatos kihasználtságának megszervezése, a gazdaságosabb üzemeltetés kialakítása. Ennek érdekében saját honlapot üzemeltetnek a Sportközpont részére (www.tbsk.hu), szervezik a folyamatos megjelenést és tájékoztatást a helyi és egyéb médiafelületeken. Az új Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola, Törökbálint Sportközpont vonatkozásában megkötötték a közműellátással kapcsolatos (KÖF transzformátorállomás üzemeltetés és karbantartás, ÉTV ivóvíz- és csatornaellátás, villamosenergia-ellátás) szerződéseket valamint az üzemeltetéshez szükséges egyéb szerződéseket. A földszinti és emeleti gazdasági helyiségekbe valamint további négy földszinti helyiség északi ablakára szalagfüggönyt készíttettünk. A 2013. szeptemberi iskolakezdésre az eddigi 4 osztállyal ellentétben az első évfolyamon egy 5. első osztály indítására is szükség volt. A megnövekedett gyereklétszám miatt a Köztársaság téri épületbe új tanulópadok, székek és írásvetítő beszerzésére volt szükség. A Köztársaság téri sportcsarnok füstjelzői rendszeresen megszólaltak az esetleges külső behatások miatt (pl: labda ütése), ezért mechanikai védelmet alakíttattak ki mindegyik elé. A Köztársaság téri iskolai könyvtárnál észlelt beázás kapcsán a beázás elhárítására tetőjavítási, bádogos és tetőfedő munkát rendeltek meg. A beázás kapcsán a teljes tető bádogos hiányosságai felmérésre és javításra kerültek.

210

Egy új takarítógépet és egy hómarót szereztek be és felújították a karbantartók, konyhások eszköz- és szerszámkészleteit. A Köztársaság téri iskola egyik osztálytermébe beszereztek egy újabb projektort táblával. A testnevelő tanárok szertárát 2,1 millió forint értékű sporteszközzel bővítették, ezzel párhuzamosan év végén leselejtezték a már használhatatlan, balesetveszélyes eszközöket, melyet a 2014. év elején el is szállíttattak az épületből. A Köztársaság téri épületben épületgépészeti felújítást végeztek, melynek keretében korszerűsítették az ivóvízbekötést és alapvezetéket, majd a fűtési rendszeren végeztek javításokat. A tűzivíz fővezetéket meghosszabbították a legfelső szintig, és kiépítették a hiányzó csapszekrényt. Megjavíttatták a tűzrendészeti menekülőajtók zárszerkezeteit a vonatkozó engedéllyel rendelkező vállalkozóval.

Az udvari sportpálya kerítése a korábbi évek nagy igénybevétele miatt megrongálódott és balesetveszélyessé vált, melyet az elmúlt időszakban sikerült teljesen felújítaniuk. Az épület teljes elektromos-hálózatának erőátviteli csatlakozásait érintően életvédelmi relék kerültek beépítésre. A régebbi épületből adódóan felmerülő hibákat, hiányosságokat folyamatosan kijavítják, illetve pótolják. A régi iskolaépület is sokkal gazdaságosabban működik és az ottani bérbeadások rendezése, valamint a tartozások behajtásának köszönhetően sokkal több bevétel van, mint az előző év hasonló időszakában. A sportközpont szeptembertől júniusig tartó üzemeltetése, a próbaüzemek, épülettechnikai rendszerek és az enyhe tél miatt látható, hogy a jövő évi költségek tervezésekor az első évet még nem lehet bázisadatoknak venni. A szeptemberi kezdés ellenére a sportközpont kihasználtsága rendkívül jó, a programok keresettek, a létesítményt nem csak a törökbálintiak, hanem a környező települések lakosai, sportegyesületei is örömmel használják.

12.3.4.2 Zimándy Ignác Általános Iskola

2013-ban és 2014-ben is pályáztatás útján választották ki és rendelték meg a Zimándy Ignác Általános Iskola valamint Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola Köztársaság téri épületének rendes évközi tisztasági festését. A Kerekdomb Egyesület kezdeményezésére beszerzett kerékpártámaszokból első körben a Zimándy iskola díszudvarán telepítettek 8 darabot. Reméljük, a diákok egyre nagyobb számban fogják használni és a Városgondnokság telepítheti a következő támaszokat.

211


Az iskola másik két Köztársaság téri (volt ABC és volt Könyvtár) épületére vonatkozó villamosenergia-ellátási szerződés adatait módosíttatták a könyvelés egyértelműsítése céljából.

Gondoskodtak a Zimándy Iskolában lévő meghibásodott hőtároló cseréjéről. Ugyanitt megtörtént a gázmérő cseréje is, mivel így a rendelkezésre állási költségek jelentősen csökkenthetőek. A gyermekek biztonsága érdekében a 40/2014.(I.30.) ÖK határozat szerint fém parkolásgátlókat telepítettek a Zimándy iskola bejáratához. Ezzel együtt készült a forgalomtól elzárt terület felfestése és a kopott, hiányos parkolóburkolati festések pótlása. Az év elején aláírásra került az iskolák felvonóira vonatkozó karbantartási szerződés. 4 pályázatból választották a legkedvezőbbet. A karbantartások ellenőrzésére is új szerződés került aláírásra. (A karbantartások ellenőrzését a 113/1998 (VI. 10.) kormányrendelet értelmében évente két alkalommal végeztetik az arra kijelölt szervezettel, akik erről minősítő okiratot is kiállítanak.)


12.3.4.3 Orvosi rendelők üzemeltetése

A Városgondnokság felmérte az épületek állapotát, ütemtervet készített a rövid és hoszszú távú karbantartásra. Általánosságban elmondható, hogy a felnőtt orvosi rendelő rossz, korszerűtlen állapota miatt sajnos nagyon magasak az üzemeltetési költségek. Ezen csak egy jelentős összeget igénylő, átfogó felújítás segíthetne, amely magába foglalná a tető-héjalás cseréjét, hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, a határoló falak hőszigetelését, a fűtési rendszer korszerűsítését Felújították a felnőtt rendelőben lévő 4 mosdóhelyiséget, kicserélték a váróban lévő elhasználódott széksorokat, kialakítottak egy locsolómérőt, amivel olcsóbbá tehetik a vízhasználatot. Felnőttorvosi rendelőnk korszerűtlen, szélsőséges időjárási körülményeknek különösen kitett épületének nyári hűtése régóta megoldásra várt. A Városgondnokság az 5 db inverteres klíma beépítésével sokat javított a rendelők komfortján, az ott rendelő orvosok és betegek örömére. A Gyermekorvosi Rendelőbe a dr. Ritvay Judit által használt rendelőben reluxa készült. Az összes többi helyiségben felújításra kerültek a szalagfüggönyök. A gyermekorvosi rendelő tavaszi festését már saját, festő szakmájú kollégájukkal végeztették el, ami nagyban lerövidítette és gazdaságosabbá is tette a munkavégzést A Városgondnokság áramszünetek esetén saját aggregátorral tudja a fontosabb, oltóanyagokat tartalmazó hűtők folyamatos üzemét biztosítani.

12.3.4.4 Alsóerdősor utcai sportlétesítmény helyzete

A Városgondnokság kezdeményezte az Alsóerdősor utcai sportpálya víz- és csatornadíj számlázásának felülvizsgálatát. Eredményes volt az intézkedés, a szolgáltató elismerte, hogy az elmúlt időszakban rosszul számlázta a csatornadíjat, ami így többszázezer forint nagyságrendű megtakarítást jelentett visszamenőleg is.

212

Az alábbi feladatok szerepeltek a vállalkozási szerződésben: 1. A salakos focipálya erdő felőli oldalán a hordalékfogó kialakítása, zsalukőből készült szivárgók kialakítása cca. 15 fm hosszúságban, 60-80 cm magasságban, a hordalékfogó gát elé kulékő elhelyezése kellő mélységben. A pálya erdő felőli oldalán lévő csapadékvíz elvezető árok pálya felé eső oldalának magasítása, annak érdekében, hogy az erdőből érkező nagymennyiségű csapadékvíz az árokba kerüljön. 2. Az erdő irányába nézve a jobb és bal oldali valamint az erdő felőli vízelvezető árokból kulékő kiszedése, a burkolt árok szükség szerinti javítása. A pálya hosszanti oldalán (jobb) az árok belső szélén fejgerenda készítése és az árok rácsos fedése (tűzi horganyzott kivitelben), csavaros rögzítéssel a balesetek megelőzése érdekében. 3. A pálya klubház felőli oldalán lévő vízelvezető árok szükség szerinti javítása cca. 45 fm hosszúságban. A kapu mögötti labdafogó kerítés és a vízelvezető árok közötti terület nyesése, kimélyítése, a kimélyített rész feltöltésre került kulékővel. 4. A csapadékvíz-elvezetés kiviteli tervnek megfelelően a HF1 és HF2 hordalékfogó műtárgy, SF2 sarokelemekkel, nagyméretű keresztrács, HF3 hordalékfogó a pályaraktárak előtt. 5. A pálya klubház felé eső oldalán a feljáratnál a süllyesztett szegély. (A kiviteli terv műszaki leírás 4.5. pontjában leírt általános előírások első bekezdése szerinti megvalósítással.) 6. Cca. 50 m² térkő burkolatú út, a salakos pálya szélétől számítva cca. 20 fm hosszúságban. 7. A klubház felé menő árok garázsokig tartó szakaszának szükség szerinti javítása, a törmelékek, fémszerkezetek eltávolítása ezen árokszakaszból, 20 fm folyóka a

213


Az Alsóerdősor utcai sportpályán évek óta komoly gondot okoz az erdőből lezúduló csapadékvíz. A vízelvezetés megoldására született kivitelezési tervben kompromisszumos megoldást kerestek az egyszeri költségtakarékosság, a könnyű karbantartás és a jó műszaki színvonal között. A munka elkészült: a javítás célja a pálya csapadékvíz elvezetésének megoldása, megsemmisült műtárgyak pótlása volt.

kézilabda pályánál valamint 2 db keresztrács is a vízkimosódás megakadályozása érdekében. 8. A futballpálya 120 cm-es lejtést mutatott, amelyet 50 cm-re korrigáltak (a megfelelő vízelvezetés érdekében). Ezzel együtt megoldották a főépület szabályos esővíz-elvezetését is. Elvégezték a salakos pálya - korábban a csapadék által - kimosott részeinek feltöltését. Az épület tűzvédelmi, villámvédelmi és érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatát szintén. Egyeztetést folytattak a TTC Labdarúgó Szakosztályával, mely alapján több műszaki megoldás közül az öltözőépület és a pálya közötti sávban salakburkolatot alakítottak ki.


Árajánlatokat kértek be vízadagolós, takarékos, vandálbiztos eszközök beszerzésérebeépítésére. Ezt a fejlesztést a Törökbálinti Torna Club klubház-rekonstrukciós pályázatának keretén belül tervezik – a sportklubbal együttműködve – elvégezni. A Törökbálinti Torna Club TAO támogatást nyert a Magyar Labdarúgó Szövetség által, klubépület felújítás tárgyban kiírt pályázaton. Városgondnokság teljes körű árkalkulációt készített a klubház-rekonstrukcióhoz, melynek keretén belül teljes energetikai felújítás történne, az épület belső korszerűsítése mellett. Egyelőre nincs tudomásunk arról, hogy a Törökbálinti Torna Club kötött-e támogatói szerződést. Az Alsóerdősor utcai sportpályán a Törökbálinti Focisuli műfüves pálya kialakítására kapott engedélyt. Bár a Városgondnokság a kezdetektől biztosította a szükséges szakmai hátteret és felügyeletet, a pálya kiépítése nem lett befejezve a félév végéig. A kialakult balesetveszélyes körülményekről rendszeresen feljegyzés készült.

A labdarúgópályára vonatkozó éves karbantartási munkákat versenyeztetési eljárás lebonyolítása után a nyertes, szerződött vállalkozóval végezteti el.

214

12.3.4.5 Polgármesteri Hivatal és egyéb intézmények

2013 márciusában átvették a Polgármesteri Hivatal épületeinek gondnokolását. A városgondnoksági átvételt megelőző időszakkal ellentétben a feladat ellátására nem tudnak külön státuszt biztosítani, mivel a Képviselő-testület a 42/2013.(II.21.) ÖK határozatában 1 fő státuszt visszavett a Városgondnokságtól. Központi erőforrásaikból, munkatársaik között megosztott feladatként látják el a fenti megbízást. 2013 decemberében a Polgármesteri Hivatal Munkácsy M. u. 79. sz. alatti épületében, a női-férfi WC helyiségeiben a dolgozók kérésére kiegészítő fűtést alakítottak ki. A munkák során kiderült, hogy a központi fűtés csőrendszerén repedés található, így ezt a hibát is kijavíttatták.

Megismerkedtek a szeptember 1-jével átvett intézményi gondnokok munkakörével, mindennapos feladatával. Egyeztettek a gondnokokat foglalkoztató intézmények vezetőivel a munkaköri leírásokról, személyes látogatás keretében tárgyalásokat kezdtünk a hosszú távú együttműködés kialakításával kapcsolatban. Kezdeményezték egy átfogó energetikai adatbázis létrehozását – formanyomtatványokat készítettek ezek átlátható adminisztrálására – melynek segítségével a meglévő állapotok felmérésén túl egy energiatudatos épületüzemeltetési koncepciónak alapjait kívánják lerakni. Havi rendszerességgel kérik be és rögzítjük az üzemeltetésükbe tartozó intézmények, telephelyek közműfogyasztását. A nyilvántartás segít nyomon követni az épület energiafogyasztását, megbecsülni a fenntartási költségeket. Ezek a havi adatok tágabb intervallumok kimutatására szolgálnak. A rendellenes túlfogyasztás felügyelete az intézményi karbantartó kötelme. Az intézményvezetők beszámoltak az épületeik sürgős beavatkozást igénylő problémáiról. Fontos, hogy átfogó képet kapjon a Városgondnokság az intézményeink mindennapjairól, problémáiról és úgy az intézményvezetők, mint az ott munkát végző gondnokaik részére támogató, együttműködő műszaki hátteret biztosíthasson. Ennek érdekében a Városgondnokság megállapodást kötött az óvodák és a Segítő Kéz Szolgálat vezetőivel széleskörű együttműködésről. E megállapodás alapján együttműködnek ezen intézmények műszaki jellegű felújítási, karbantartási munkáinál, a következő évi költségvetés tervezéséhez elkészítik az átfogó javítási, karbantartási terveket. Az együttműködésről eddig vegyesek a tapasztalataik. Előfordul, hogy néhány intézményvezető nem a segítő szándékot látja ebben, hanem talán eddigi jogosítványainak csorbításaként éli meg a szakmai tanácsokat. 2013-ban a nyár folyamán felújításra, kibővítésre került a Csupaszív Kétnyelvű Óvoda gumiburkolatos udvara. A műszaki előkészítésben és az átvételnél segítette a Városgondnokság az intézményvezetőt. A munka keretein belül műfű terítéssel és öntött gumiburkolat felhasználásával került felújításra az udvar egy része. A lapostető és udvar vízelvezetésében is fejlesztés történt, egy folyóka és egy szikkasztó ciszterna kialakításával.

215


Megcsináltatták a bejárati ajtó feletti eresz cseréjét, valamint rendbe hozatták a tetőszerkezetet, mivel a cseréplécek korhadt állapota miatt, helyenként „hullámos” volt a héjazat.


Szintén 2013 nyarán nagy értékű korszerűsítési és felújítási munkát koordináltak a Bóbita Óvoda Bajcsy-Zsilinszky 48. szám alatti épületében. Cserére kerültek az udvari ablakok és három bejárati ajtó, korszerű, nagy hőszigetelésű műanyag nyílászárókra. 10 cm-es hőszigetelést és barátságos terrakotta színt kapott a homlokzat. Mindezek mellett a teljes vizesblokkrendszer szennyvízelvezetése, gyermekvécék, mosdók, vizes helyiségek padlóburkolata cserével felújításra kerültek. Az év végén sor került az elavult, korrodálódott fém vázszerkezetű bejárati terasztető cseréjére is, melynek során egy, a környezetbe jobban belesimuló, a felújított épülethez méltó, fényáteresztő polikarbonáttal fedett szerkezet került kialakításra.

A Szérűskert Bölcsőde elavult épületére teljes felújítási árbecslést készítettek, amit az intézményvezető rendelkezésére bocsátottak. Ez nagy segítség volt a bölcsődét fenntartó Segítő Kéz Szolgálat által tavasszal benyújtott felújítási pályázatnál. Gondoskodtak a Törökbálinti Városgondnokság kezelésébe tartozó intézmények tűzvédelmi, villámvédelmi és érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatáról.

216

12.3.4.6 Bérlakások, bérlemények

Átvételre került az összes (62 db) önkormányzati bérlakás ügyintézése. Tájékozódtak a lakások állapotát érintő rövid és hosszabb távú karbantartási munkák szükségességéről. A Városgondnokság elindította az önkormányzati bérlakások állapotfelmérését, valamint több esetben – anyagi és emberi erőforrásai függvényében - a nagyobb, sürgős javításokat is elvégeztette. Ilyen volt pl. a Pelsőczy u. 1. ereszcsatornájának javítása (így a sok év óta ázó falat sikerült megóvni a további vizesedéstől), a Csupaszív Óvoda – bérlakásokhoz vezető – folyosóvilágítása, a balesetveszélyes hangárhoz konzolos védőháló és kerítés készítése, a Szt. István u. 5. sz. alatti épület életveszély-elhárítása. Elvégezték a Szent I. u. 2. kéményseprő által megjelölt kémények javítását, továbbá egy önkormányzati ingatlanban nyílászárócserét. Felújításra került a Zimándy Iskola pedelluslakása. Rendezték a lakás elektromos szerelésének szabványosítását, megújult a fürdőszoba és a lakás vízvezetékezése.

Elindult és folyamatosan zajlik a Képviselő-testület határozata értelmében az önkormányzati bérlakásokban a közműórák kártyás (előrefizetős) változatra cserélése. Ezzel elkerülhető, hogy a közműtartozások felhalmozása miatt a közműszolgáltatók kikapcsolják az áramot, gázt stb. A kártyás mérőórák felszerelését nehezíti, hogy az adott bérlőnek nem lehet áramdíj-tartozása, ill. felszereltetés előtt azt ki kellene egyenlítenie. 2013. III. negyedévében a Képviselő-testület 223/2013. (VI.27.) ÖK határozata értelmében megkezdték a határozatlan időre kötött lakás- és helyiségbérleti szerződések átkötését 3 éves határozott idejűekre. Szorosabbra fűzték együttműködésüket a Segítő Kéz Szolgálattal, így a hátralékkal rendelkező bérlők tartozásai kezelhetőbbé válnak. A Törökbálinti Városgondnokság 2013. évtől végzett tevékenységének eredményeként a lakbérhátralékok egy havi előírásnak megfelelő szintre csökkentek. A közműkintlévőségek a 2013. júniusi 5,8 millió Ft-ról 3,3 millió Ft-ra csökkentek 2014. év júniusára. (A 3,3 millió Ft-ból 1,1 millió egy bérlő tartozása) Az általánosan jelentkező hátralékproblémák kezelésére a bérlakás-koncepció adhat megoldást. A térinformatika belső felületén a bérleményekkel kapcsolatos információk naprakészek és hozzáférhetők a Polgármesteri Hivatal számára is. A feltöltött adatok a következők: alapterület, komfortfokozat, szobaszám, bérlő adatai, bérleti jogviszony kezdete, közmű fogyasztásmérők azonosítói, bérleti díj, műszaki állapot. A Hivataltól kapott tájékoztatás alapján az értékesített, birtokba került ingatlanok naprakészen vezetve vannak a térinformatika belső felületén. A feltöltött adatok bővítésre kerültek, így már ezen a felületen – a korábban felsorolt adatokon kívül − számos bérlemény esetében fotók, alaprajzok, rövid szöveges leírások is elérhetőek.

217


A bérlők közt egyre természetesebb, hogy karbantartási problémáikkal egyenesen a Városgondnokságtól kérnek segítséget.

Átfogó felmérést készítettek a lakásokról, melyet elérhetővé tettek a térinformatika belső felületén a Polgármesteri Hivatal számára is. A kialakulóban lévő bérlakás-koncepció nagyban befolyásolja a rövid-és középtávú felújítási, karbantartási terveket. A lakások műszaki állapotára teljes rálátásuk van. A Képviselő-testület további elképzelései alapján kívánják a munkákat megtervezni, mivel nem gazdaságos olyan bérlemény, ingatlan esetében jelentős felújítást, karbantartást végezni, amely később eladásra kerül. Részt vettek a lakáskoncepció első ütemének kidolgozásában. A területért felelős munkatársuk által javasolt intézkedések, javaslatok szerves részét képezték az előterjesztésnek, melyet a megtárgyalása után a Képviselő-testület visszaadott a Polgármesteri Hivatalnak azzal. hogy dolgozza ki a szociális szempontokat. Az önkormányzati lakások nem rendelkeztek érintésvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyvvel, ezt a hiányosságot a Városgondnokság pótolta.


Megpályáztatták a bérlakások érintésvédelmi hibáinak kijavítását. 16 lakás teljeskörű érintésvédelmi felújítása szükséges, míg a többi bérlakásban részleges javításokat kell végezni. A munka teljes költségigénye csaknem 10 millió Ft. A Munkácsy M. u. 76. sz. alatti épület a Polgármesteri Hivatal kérésére a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat részére (több időszakban is) adománytárolás és osztás céljára került díjmentesen átadásra. Előtte a Városgondnokság biztonságos elektromos hálózatot épített ki, mivel az épületben sem a gáz-, sem az elektromos hálózat nem volt működőképes.

12.3.5 Egyéb feladatok, eredmények 12.3.5.1 Informatika

Több új funkcióval is gazdagította a Városgondnokság a www.torokbalint.hu honlapról is elérhető térinformatikai rendszert, így lehetővé tette, hogy a lakosság (a parlagfűhöz hasonlóan) bejelenthesse a kátyúkat, járdahibákat, buszmegálló-rongálásokat ,KRESZtábla lopásokat és a játszótér-rongálásokat (A térinformatikai rendszer fejlesztése, s ezáltal a lakossággal való intenzívebb együttműködés feltérképezése folyamatosan zajlik.) Kifejlesztették a fenti lakossági bejelentéseket kezelő mobiltelefonos applikációt is. Az ingyenes app a Play Áruházból letölthető „Lakossági bejelentések” név alatt. (Az applikáció és a térinformatikai lakossági bejelentések működéséről szívesen adnak telefonon és személyesen is felvilágosítást, vagy a személyesen befáradó ügyfeleknek rövid bemutatót is tartanak a Városgondnokság munkatársai.) A lakosság felé sikeresen nyitottak a mobiltelefonos applikációval, amit egyre többen használnak. Ez azt mutatja, hogy a város lakosaiban sikerült bizalmat ébreszteniük a mobilon történő bejelentés iránt, ami áttételesen a Városgondnokság iránti bizalom növekedését is jelzi, hiszen az emberek akkor veszik a fáradságot a bejelentésre, ha tudják, hogy eredménye lesz.

218

Megrendelték a város legújabb (magassági és optikai torzulást kiküszöbölő) ortofotóját, az eddigieknél sokkal pontosabb, kb. 10 cm/pixel felbontásban, 3D terepmodellel. A térinformatikai rendszeren 2013. májusa óta látható. A Városgondnokság jelentős informatikai fejlesztései közé tartozik az általuk üzemeltetett intézmények integrált optikai hálózatának kialakítása. Ezzel lehetővé vált, hogy költséghatékony és szervezett módon bonyolítsák le a Városgondnokság és a hatáskörébe tartozó intézmények elektronikus kommunikációját. Az integrált hálózat egyik fő előnye a központi menedzselhetőség, ezáltal egy kézbe kerül az erőforrásokkal történő gazdálkodás, pl. nagyobb sportrendezvények alkalmából az időlegesen magasabb sávszélesség-igényt átcsoportosítással megoldhatják. Ehhez kapcsolódóan fejlesztették a hálózati infrastruktúrájukat is, melynek keretén belül kialakításra került egy monitorozó rendszer is. Ennek nagy jelentősége abban áll, hogy lehetővé teszi a hálózati hibák gyors és pontos behatárolását, ezáltal mielőbbi elhárítását, ami egy immár 7 tagintézményt felölelő hálózatban egyébként igen körülményes és lassú lenne.

Gond nélkül sikerült az iskolabővítés és sportközpont beléptetése illetve az iskola két telephelyének összekapcsolása. A munkafeltételek és a helyiség-bérbeadás javítása érdekében kiépítették a wifi-hálózatot is. A gazdaságos szoftverhasználat megköveteli, hogy az intézmények és a Városgondnokság egységes szoftverparkkal dolgozzanak. E téren is jelentős előrelépést hozott a 2013. év: újabb két iskolában telepítették föl a Városgondnokságon is működő vírusvédelmi rendszert. Igyekeznek több területen is webes elérésű programokat használni (pl. pénzügyi, ill. iktatóprogram). Mivel nagyszámú számítógép ellátásáról van szó, ezért jelentős árengedményt tudnak elérni a szoftverforgalmazóknál. A Hivatallal történő közös beszerzések lebonyolítása esetén nagyobb megtakarítás is elérhető lenne, mind a Városgondnokság, mind a Hivatal számára. A Városgondnokság sokrétű és egyre bővülő informatikai tevékenységének stabil infrastrukturális alapokra van szüksége, ezért e téren is folyamatos fejlesztésre van szükség. Jelenleg a Városgondnokságnak a Törökbálint Sportközpontban lévő szerverszobájának fejlesztésén van a hangsúly, mely során a kialakítandó környezet célja a következő: az iskola területén a központi hálózati egységek külön rackszekrénybe történő elhelyezése és szünetmentes tápellátása, a jelenlegi hálózat átépítésével, kiegészítő hálózati tápfunkciókkal, a központi internet-betáplálás elosztásáért felelős rendszer szünetmentesítése, új központi szekrénybe történő átépítése, emellett a most nem megfelelően elhelyezett szerverek rackrendszerbe történő integrálása és szünetmentesítése. Ehhez egy 2kW teljesítményű, bővíthető (XL) professzionális szünetmentes tápegységet tartalmaz, opcionálisan külső akkumulátor egységgel, mellyel jelentősen növelhető az áthidalási időtartam. Átlagos 350W terhelés mellett az alap szünetmentes tápegység 87 perc, míg külső akkumulátor pack csatolásával ugyanezen teljesítmény mellett 330 perc áthidalási időt tesz lehetővé.

219


További jelentős feladatot jelent számukra e fontos és hatékony eszközpark használatának gördülékennyé tétele, a felhasználók kiképzése és folyamatos továbbképzése. Jelenleg majd 400 db felhasználói gép üzembetartásáról gondoskodnak.

Továbbá a rugalmas, gyors és hatékony hibaelhárítás érdekében kifejlesztettek, létrehoztak egy (Windows alapú MRTG protokoll segítségével) adatgyűjtő rendszert, mely nagyban megkönnyíti az esetleges hibák okának feltárását, gyorsítva az esetleges elhárítás idejét. Emellett folyamatosan megfigyelhető a Városgondnokság hálózatának állapota, online forgalma. A Városgondnokság esetében a következő IP eszközök megfigyelésére használják jelenleg: IP-telefonok – minden mellék IP-cím alapján, IP PBX telefonközpontok, hálózati adattárolók (terheltség, telítettség, állapot), hálózati routerek minden alintézményben, a Bálint Márton Iskola esetében: hálózati switchek, wiFi rendszer eszközei, rackszekrények közötti kapcsolat.


Az intézmények közötti információáramlás megkönnyítése végett megvalósították a külső intézmények dolgozóinak hozzáférését a Városgondnokság szerveréhez. Így az általános érdeklődésre számot tartó információkhoz, iratokhoz, nyilvántartásokhoz, mintákhoz minden jogosult munkatársuk hozzáfér. A bővülő feladatkör és dolgozói létszám ellátása érdekében végrehajtották a szerverpark elengedhetetlen fejlesztését. Mivel a Városgondnokság feladatainak ellátása egyre nagyobb mértékben függ e szerverpark üzembiztos működésétől, beszereztek egy aggregátort az áramellátási zavarok áthidalása végett, vagyis a Városgondnokság munkája áramszünet esetén is folyamatos lehet majd. A Városgondnokság saját honlapjának (www.tbvg.hu) fejlesztése befejeződött, a vállalkozó jelenleg a honlap dinamizálását végzi, ennek átadása folyamatban van. Létrehozták a Városgondnokság által üzemeltetett webszervert, melyre a későbbiek során telepítésre kerül a jelenleg a szolgáltatónál üzemeltetett honlap.

12.3.5.2 Temető

A kegyeleti közszolgáltatás, a temető üzemeltetésének felügyelete a Városgondnoksághoz került. Ennek keretében kezeli a panaszbejelentéseket, igyekszik a temetőlátogatók igényeinek megfelelő szolgáltatások biztosítására. A temető vízórája kicserélésre került, ezzel egyidejűleg 5/4” átmérőjű nyomóvezetéket építtetett be, így a nyomókutak vízhozama megnövekedett, az előző időszakban jelzett víznyomás-csökkenés nem léphet fel. A Törökbálinti Városgondnokság (kegyeleti közszolgáltatás Törökbálint Város Önkormányzata köztemetőjének üzemeltetése tárgyban) hirdetmény közzétételével induló beszerzési eljárást bonyolított le, mely eredménytelenül zárult. Erről tájékoztatta a Képviselő-testületet is. A 182/2013.(VI.6.) Ök határozatban foglaltak szerint ideiglenes intézkedésként új szerződést kötött az előző időszakban szolgáltató Brukátsch István egyéni vállalkozóval (elérhetősége 06 20 9126 041 ) 2015. január 31-ig. A 3. negyedévben előkészítésre kerül az új közbeszerzési eljárás. Az új szolgáltatói szerződésre a közbeszerzési eljárást már (a megnövelt területre, mint opció) kell kiírnia a Törökbálinti Városgondnokságnak. Elkészültek a törökbálinti köztemető vízvételi helyeinek burkolatsüllyedéssel kapcsolatos térburkolat-javítási munkái 50 m²-es felületen, valamint a kutak alá kihelyezésre

220

került 8 db vízgyűjtő ciszterna, bekötéssel a meglévő csapadékvíz-szikkasztó rendszerbe.

A temetőben új kerítést építettek 150 méteres szakaszon, mert a régi már olyan rossz állapotban volt, hogy nem lehetett javítani. A temetési szertartások hangosítása (jobb minőségű lebonyolítása) érdekében megvásároltak egy komplett kihangosító szettet. A 800 W-os hangfal és a vezeték nélküli mikrofon átadásra került a temető üzemeltetője részére.

12.3.5.3 Piac

A termelői piac üzemeltetését 2013. április 15-től a Városgondnokság látja el a 65/2013.(III.21.) ÖK határozatban meghatározott feltételekkel, külső vállalkozóval kötött szerződés alapján.

221


Elkészült a törökbálinti köztemető kerítés-felújítása, az úttal párhuzamos hátsó telekhatáron 115 fm hosszúságban, az eldőlt betonoszlopok visszaállítása ill. pótlása (27), 3 sor szögesdrót készítése 345 fm hosszúságban.

A piacon hetente átlagosan 25 termelő árusít. Köztük sajnálatosan kevés, csak kb. 3-4 törökbálinti található. A piac szabályszerű működéséhez áramvételi lehetőséget kellett biztosítani. A piac árbevétele fedezi a piac felügyeletével megbízott vállalkozó, illetve az árusok által vételezett elektromos energia díját. Az elmúlt félévben megtörtént ÁNTSZ-ellenőrzés nem jelzett hiányosságokat. A Városgondnokság szórólapokkal kereste meg a környező települések piacain árusító termelőket, rendszeresen köztéri hirdetésekkel, újságcikkekkel hívja fel a lakosság figyelmét a piacra. Elmondható ugyanakkor, hogy a péntek délutáni időpont miatt (13-17 óráig) sok vásárló nem tud ideérni a piacra, az árusoknak pedig nem éri meg tovább ottmaradni.


A pénteki piac idejére a 190/2014.(V.22.) Ök határozat alapján a piac látogatói részére a Városgondnokság megnyitotta a Munkácsy M. u. 71. sz. alatti (a Tüdőszanatóriummal szemközt lévő) önkormányzati parkolót, így megkönnyítve sok törökbálinti hétvégi bevásárlását. (A parkoló kapuja péntekenként 12-17 óráig van nyitva.)

12.3.5.4 Közétkeztetés

Az iskolák, óvodák közétkeztetési közbeszerzési eljárásának előkészítése a 2013. év elején kezdődött meg a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kiválasztásával. Az előkészítési munka során a Városgondnokság kikérte az iskolák, óvodák vezetőinek véleményét, részt vett a civil szervezetek tárgyi előadássorozatán, valamint lakossági és szülői fórumot rendezett. 2013. május végén témazáró értekezletre került sor. Az értekezleten az ügyben eljáró hivatalos közbeszerzési tanácsadó tájékoztatta a résztvevőket az eljárás menetéről, főbb követelményeiről és szempontrendszeréről. A táplálkozástudományi szakértő szintén tájékoztatót tartott: az étlapok szakmai követelményrendszeréről és az értékelés rendszeréről, mely szempontrendszer alapján a résztvevőkkel folytatódott a konzultáció. A Képviselő-testület 254/2013. (VII. 11.) ÖK határozata szerint elindult a beszerzési eljárás. A Bíráló Bizottság a részletes értékelések alapján megállapította, hogy érvénytelenségi okok miatt mind az öt ajánlatot benyújtó ajánlattevő/közös ajánlattevők ajánlata érvénytelen, ezzel együtt javasolta, hogy a következő eljárás hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárással folytatódjon, amelyet a Képviselő-testület 382/2013. (XI. 14.) ÖK határozatában megerősített. Időközben megszületett a 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról, ezért szükségessé vált ezen jogszabály figyelembevétele a teljesítés időszakára vonatkozóan. Késleltette az új eljárás megindítását az iskolákban jelentkező, több hónapon át tartó szülői kritikák és az ehhez kapcsolódó egyeztetések sorozata, amelyek tanulságait szintén beépítettük az anyagba. Szeretnénk, ha az elkészült anyag minden érintett fél jobbító javaslatát tartalmazná, így teljes körben támogatásra lelne. Általánosságban elmondható, hogy a bírálati szempontok a lehető legszigorúbb normák szerint kerültek meghatározásra, de úgy, hogy ne lehetetlenüljön el az eljárás. A mintaétlapok minősége fokozottan kerül figyelembevételre. Javaslat született arról, hogy me222

nüválasztásos lesz a főétkezés (ebéd), mely egy levesből és két főételből való választást jelent. A menüválasztás segítésére már 2014 májusától internetes felület áll a szülők rendelkezésére. (A menüválasztás bevezetése érdekében több tálalóedényt kellett beszerezni, a Zimándy Iskolában ki kellett bővíteni a konyhát és minden iskolaépületben jelentős emberi erőforrást kell igénybe venni a menüválasztásos ebédeltetés koordinálására.) A dokumentáció mellékletei részletesen tartalmazzák többek között az ajánlatra és a nyertes szolgáltatásra vonatkozó mennyiségi és minőségi követelményeket, valamint az értékelés és a teljesítés ellenőrzésének algoritmusát. A benyújtott mintaétlapok értékelése a jelenleg érvényben lévő „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára” c. dokumentum, illetve – hatályba lépését követően – a 37/2014 (IV.30.) EMMI rendelet alapján történik. Az eljárás lebonyolításának várható időtartama három hónap.

Az étkezési minőség megtartása érdekében monitoringrendszer bevezetését tervezi a Városgondnokság. Ezzel kívánja biztosítani, hogy a teljesítés során a szolgáltató (nyertes ajánlattevő) ne gyengíthesse a minőséget, megtartsa a korcsoportokra előírt mennyiségeket. A fentiek alapján véglegesítésre került az eljárás ajánlati felhívása, dokumentációja. Törökbálint Város Önkormányzatának vezetése kérésére, tájékoztatás és véleménykérés céllal, levél került megfogalmazásra az óvodák, iskolák vezetői, a jegyző, a képviselők és az iskolák szülői közösségeinek vezetői részére. A beérkezett véleményeket a Városgondnokság dolgozza fel és építi be az ajánlati dokumentációba.

12.3.5.5 Rágcsálóírtás

A Városgondnokság észrevételei és lakossági kérelmek alapján szervezik a rágcsálóirtást a közterületeken. Az egész városra kiterjedően eddig példa nélküli, évente több ütemből álló, átfogó rágcsálóirtást végeztettek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt években nagyon felszaporodott a rágcsálók (főként patkányok) állománya, így e terület kezelésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Az irtás sikerességének több tényező is gátja: a kihelyezett csalétkes ládák nagyon sok esetben eltűnnek, így a csalétek fogyása nem dokumentálható, ezen kívül a ládák pótlása pluszköltséget jelent. Szintén probléma, hogy némely lakó hulladékkal teli, rendezetlen kertje gyakorlatilag patkánytanyaként működik, ezáltal veszélyeztetve a körülötte lakók egészségét is. A patkányok észlelését nehezíti, hogy a patak környékén élő pézsmapockok kisebb egyedeit a felületes szemlélő könnyen összetévesztheti a vándorpatkányokkal. (A pézsmapocok vízi rágcsáló, emberre veszélyes betegséget nem hordoz magával.) 223


Az eljárás tárgyalási szakaszában lehetőség van a munkába bevonni a szakértők mellett 3 fő megfigyelőt, akik részt vesznek a tárgyalási szak minden eljárási cselekményében. Jelenlétük, véleményük segítheti a bíráló bizottság munkáját. Természetesen a megfigyelőkre is vonatkoznak a közbeszerzési eljárásban a közreműködőkre vonatkozó szigorú előírások (összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozat aláírása).

12.3.5.6 További feladatok

A Városgondnokság átvette a Polgármesteri Hivatal telefonközpontjának üzemeltetését és karbantartását. Rövidtávú célja, hogy az IP-technológia széleskörű alkalmazásával a Hivatal és intézményei számára lehetővé tegye az olcsó és egymás közötti ingyenes kommunikációt. Fejlesztették az IP (internet-protokoll alapú) telefonrendszerüket: új, 4 kártyás gsmadaptert vásároltak, amelyek segítségével kedvező áron és gyorsan tudnak mobilhálózatba hívást indítani az IP-telefonrendszeren keresztül. E munka végső célja, hogy az általuk üzemeltetett intézmények és minden önkormányzati intézmény egymás közötti kommunikációja díjmentes legyen. Ez a cél megvalósult. Ezáltal a kifelé irányuló hívások költsége töredéke annak az összegnek, amennyibe ez a kommunikáció a hagyományos telefónia igénybevételével kerülne. Következő lépésként szeretnék egyszerűsíteni a szerverpark kezelését olyan módon, hogy egy hálózatra kerüljön (jelenleg két szerveren és két hálózaton helyezkedik el az Önkormányzatnál és a Városgondnokságnál) minden PBX szerver, amelyek az IP-telefonrendszert kezelik.


A Telenor dolgozói 2012-ben a „Tedd Oda Nap” keretében jelentős munkákat végeztek a gyermekintézményeink udvarán és játszótereinken. A Városgondnokság szervezte meg a munka felmérését és vállalt jelentős részt a lebonyolításban. Telenor-önkéntesek száma (Telenortól kapott adatok alapján) összes lefestett/kezelt m2 projektek száma helyszínek száma projektelemek száma munkaórák száma

351 2788 10 12 109 1404

A gyepmesteri tevékenység felügyeletét a Városgondnokság látja el, úgy, hogy szerződést kötött a külső vállalkozóval. A szolgáltatást Tuncsik József biztosítja, akit (akár hétvégén is) a 06 20 9728 231-as telefonszámon lehet elérni. A Városgondnokság segített a Kerekdomb Egyesület által szervezett biciklitárolótelepítéssel kapcsolatos szállítási feladatokban. Átszervezéssel két tárolót bocsátott az egyesület rendelkezésére. A Városgondnokság elvégezte a bontásra ítélt Munkácsy M. u. 74. sz. alatti épületben lévő, még használható épületszerkezeti elemek, szanitereinek kibontását. Újrafelhasználásukkal az önkormányzati lakások, intézmények karbantartási munkáit fogja takarékosabbá tenni. A Városgondnokság lehetőséget kapott arra, hogy két hétig teszteljen egy elektromos kisteherautót a Városgazda Csoport napi feladatainak ellátásához. Tapasztalatai szerint a rendkívül környezetbarát jármű üzemeltetése felébe-harmadába kerül, mint egy hagyományos belsőégésű járműé, ám kis mérete és magas beszerzési ára miatt mégis a hagyományos kisteherautó beszerzése mellett döntöttek. A Képviselő-testület által a 280/2012 (X.11.) és a 317/2012.(X.25.) ÖK határozatban jóváhagyott keretösszegen belül egy Citroen Jumper platós kistehergépkocsit szereztek be, mely 7 fő személyszál224

Több pályázatot is írt ki a Városgondnokság az ún. havária munkák (közműépítési, mélyépítési, gépészeti és elektromos) elvégzésére. Az eljárás fő célja az volt, hogy rendkívüli és sürgős helyzetekben rendelkezésre álljon megfelelő javítási kapacitás. Munkanemenként a három legkedvezőbb ajánlatot adó vállalkozóval kötöttek keretszerződést az eljárás eredményeként, ami lehetővé teszi a rövidebb határidejű munkavégzést, így a panaszos észrevételének rögzítési időpontjától a végrehajtásig szignifikánsan kevesebb idő telik el, mint a korábbiakban. Ezt a gyakorlatban is sikerült megvalósítani. Az eltelt időszakban számos helyen végeztek és végeznek jelenleg is különféle közterületi javítási munkákat, pl. a Szent István utcában csapadékvíz-elvezető cső törésének javítása; a Köztársaság téren a fa által megrongált járdaszakasz javítása; a Józsefhegy utcában a kritikusan alámosódott útszakaszon szegélymagasítás a további alámosódás megakadályozására; Torbágy utcában 2 db csapadékvíz-elvezető rács pótlása, a járulékos munkákkal együtt; Munkácsy M. u. 54. előtt balesetveszélyesen kimosódott járda és árokszakasz javítása; Semmelweis utca végén hordalékfogó műtárgy kimosódásának javítása; a Dózsa György utcában rövid szakaszon árokmélyítés, padkarendezés; a Balassi Bálint utca végén közmű nyomvonal süllyedés javítása; Honfoglalás utca forgalomcsillapító műtárgy javítása; a Temető megrongálódott, korrodált kerítésének részleges javítása, stb. Folyamatosan működik együtt a Városgondnokság a Polgármesteri Hivatallal, elsősorban a Beruházási Irodával, segítséget nyújtanak műszaki bejárásoknál, átadásoknál, részt vesznek az egyeztetéseken. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy saját embereikkel javíttassák meg, amit lehet, ilyen volt például a Munkácsy M. u. 72. sz. alatti kapu felújítása is. Több, üzemeltetésükben álló épületben tudtak saját, technikai dolgozó bevonásával kisebb asztalos és lakatos javításokat elvégezni. Egyre több esetben és egyre nagyobb bizalommal keresik a Városgondnokságot a Hivatal intézményei ilyen ügyekkel (Rendőrőrs villanyszerelés, ÜSZI ablakigazítás, sportpálya nyílászárók illesztése, Segítő Kéz dugulás-elhárítás). A takarékosság jegyében a névjegyek készítését, egyéb grafikai munkákat is önerőből, saját kollégák munkáját igénybe véve végzik el. A Törökbálinti Városgondnokság 2013. októberében átvette a 2003/18416 (QBE Insurance Limited Magyarországi Fióktelepe) sz. vagyonbiztosítási szerződést. Már a korábbi időszakban végezték a kártérítési ügyek folyamatos ügyintézését. 2013-ban megkezdték az Önkormányzat biztosítás alá vont vagyontárgyainak, épületeinek érték-felülvizsgálatát, szervezeti változások alapján a biztosítás alá vont vagyoni érték felülvizsgálatát. 2013. december 31-ig a biztosított vagyon értéke 12.344.394,- eFt volt, a biztosítási díj pedig 4.964.048.-Ft/év volt. A vagyoni értékek pontosítása (naprakésszé tétele) és az új vagyoni elemek bevonása következményeként a biztosított vagyoni érték 14.129.200.- eFt-ban került meghatáro225


lítására alkalmas. A fenti határozatok alapján a 2012. év végén beszereztek egy ISEKI TG5390 AQL traktort és hótolólap- valamint és kaszálóadaptert, a tönkrement és gazdaságosan nem javítható kb. 25 éves Ford traktor helyett. Az ISEKI traktorhoz többféle, utólag is megrendelhető adapter csatlakozása biztosított. A meglévő Unimog gépjárműhöz seprőhengert és körkefét vásároltak. Sor került egy Dacia Duster személygépkocsi beszerzésére is.

zásra. Ennek célja az volt, hogy a kártérítéskor a tényleges beruházási (javítási) értékhez közelítsen a kártérítésként megkapott összeg. A biztosító társaságok megversenyeztetése után a legkedvezőbb ajánlatot a Groupama Garancia Biztosító társaság adta 4.662.516.-Ft/év összeggel. A munka sikeres volt, mert a biztosított vagyon nagysága 1.784.806,-eFt-tal nőtt, ugyanakkor a biztosítási díj 301.532,-Ft/év összeggel csökkent. Munka- és balesetvédelmi szabályzatuk szerint zajlik az óvodai, iskolai technikai dolgozók (Városgazdálkodási Csoport, karbantartók, konyhai dolgozók, takarítók) munkaés védőruházat ellátása. Mintegy 100 kollégának kell különböző veszélyek ellen megfelelő védőruhát ill. -eszközt biztosítani. Törökbálint Város Képviselő-testülete megbízta Városgondnokságot a református parókia és közösségi ház tetőhéjalás cseréjére megítélt 4 millió forintos támogatásból történő felújítás műszaki felügyeletével.


A Városgondnokság munkatársai bevonásra kerültek – a tervezett falumúzeum elhelyezése céljából felújítandó – Törökbálint, Munkácsy Mihály utca 32. szám alatti épület felmérési-előkészítő munkái során. Képviselői igényeket és lakossági igényeket kielégítve 5 db új hirdetőtáblát gyártattak, amiből kettő a területi képviselőkkel egyeztetve telepítésre is került. (Az egyik a Köztársaság téri buszmegálló mellett, míg a másik az Őszibarack utcai buszmegálló mellett áll.) 2014-ben is részt vett a Városgondnokság a május 1-jei, augusztus 20-i és egyéb önkormányzati és közösségi ünnepségek előkészítésében, lebonyolításában. Ilyenkor a Városgazdálkodási Csoport rendezi be (vagy segít a berendezésben) a területeket/termeket. Ünnepek előtt kihelyezik a zászlókat, karácsony előtt felállítják a Grimm téren a betlehemi jászlat. A Városgondnokság által megbízott közbeszerzési szakértő cég két eljárást bonyolított le:  földgázellátásra kiírt pályázat a 2015-2016-os gázévre és a villamosenergiaszolgáltatás a 2015-ös évre.  Az eljárások eredményeképpen a jelentős kedvezményeket tudtak elérni, köszönhetően a beszerzési közösséget alkotó önkormányzatoknak és a lebonyolító Sourcing Kft-ek. A gázbeszerzésnél a gesztori feladatokat a Városgondnokság látta el. A Városgondnokság által eddig szervezett földgáz közbeszerzési eljárások eredménye a következő volt: Szolgáltató TIGÁZ EON FŐGÁZ * a gázévek fordulója: július 1.

226

időszak* (gázév)

Szerződéses ár: Ft/m³

2013/2014 2014/2015 2015/2016

132,16 121,88 114,78

A Városgazdálkodási Csoport jelentős részt vállalt az országgyűlési képviselők választásánál, illetve az Európa-parlamenti választások lebonyolításában: a termek berendezésében, a szavazófülkék összeszerelésében, a különböző szállítási feladatokban (pl. urnaszállítás, a mozgóurnák napközbeni szállítása, a szavazatszámláló bizottságoknak ételital szállítása stb.). Így lesz ez az október 12-i helyhatósági választáson is. A választásokra berendezett termeket vissza kell rendezni. Ezt addig nem lehet megtenni, míg a szavazatszámláló bizottság dolgozik, így a visszaszállítási, visszarendezési feladatokat hétfőn hajnalban, még az óvodák, iskolák nyitása előtt el kell végezniük. A munkálatok vállalkozásba adása szigorú szabályok és versenyeztetés alapján történik. A Városgondnokság minden feladatot versenyeztet, a várhatóan 1 millió Ft értéknél nagyobb munkák pályázati kiírása minden esetben nyilvános és megjelenik az Önkormányzat (www.torokbalint.hu) és a Városgondnokság honlapján is (www.tbvg.hu), ezzel is segítve a törökbálinti vállalkozókat. Az értékelés előre meghatározott szempontok szerint, a legkedvezőbb ár/érték arányt figyelembe véve zajlik. A pályázatok eredményét szintén közzéteszi a honlapokon.

A Városgondnokság intézte a júniusban Törökbálinton tesztelt elektromos busz elektromos ellátása kialakításának munkáit. A tesztidőszak eredményei nagyon biztatóak voltak. Az önkormányzati rendeletben a zöldhulladék gyűjtésére kijelölt időszak: március 15április 15. illetve ősszel október 15–november 15. 2012-ben és 2013-ban a gyűjtést a Városgondnokság végezte. Tekintettel az időjárásra, sokszor meg kellett hosszabbítani a gyűjtési időszakokat. Volt, hogy enyhe volt az ősz és nem hullottak le a levelek, de az is előfordult, hogy március 15-én a kihelyezett zsákokat vastagon belepte a hó, így a kerti munkák tolódása és a hóeltakarítás miatt kellett meghosszabbítani a gyűjtést. 2014-től a városnak új hulladékkezelési közszolgáltatója van (Vertikál Zrt.), amely feladataiba a zöldhulladék gyűjtése is beletartozik. Az önkormányzati rendeletben meghatározott (zöldhulladék gyűjtésére szolgáló) zsák és zsineg beszerzése, árusításának megszervezése továbbra is a Városgondnokság feladata. A Városgazdálkodási Csoport a tavaszi gyűjtési időszakban illetve év elején a szemétszállításnál sokat segített a közszolgáltatónak abban, hogy együtt bejárták a város területét, megbeszélték a tapasztalatokat. Sok helyen az útra belógó ágak, gallyak akadályozzák a szemetes kocsi haladását: ilyen esetekben is segít a Városgazdálkodási Csoport az ágak levágásával. Meg kell jegyezni, hogy a lakosság egy része nem túl fegyelmezett és nem a meghatározott zsákban, ill. zsineggel összekötve teszi ki a zöldhulladékot valamint a hulladékudvar nyitvatartási idején kívül mázsaszámra pakolja le az udvar bejáratához a zöldhulladékos (és egyéb szeméttel teli) zsákjait. Heti rendszerességgel kb. 10 m3 építési hulladék is a hulladékudvarba illetve a környező területekre kerül. Az utóbbi időben egyre többször tapasztalják, hogy a kaszálék vagy az árokba vagy útburkolatra kerül, ami a csapadékvíz-elvezetésnél különösen sok problémát okoz.

227


A Városgondnokság rendszeresen részt vesz a közmunka programban.

A Városgondnokság a Polgármesteri Hivatallal együttműködve kezelte a hozzá beérkezett, a kommunális hulladékszállítással kapcsolatos panaszokat, közvetített a szolgáltató és a lakosok között. A Városgondnokság segítette a veszélyes hulladékok évi egyszeri begyűjtését végző Kerekdomb Környezetvédelmi Egyesület munkáját illetve koordinálta az elektromoshulladék-gyűjtést.


A Városgondnokság és dolgozóinak célkitűzése a várost szolgálni a jó gazda gondosságával. A nehezedő gazdasági körülmények miatt egyre fontosabb a lakosság, a civil szervezetek és a cégek bevonása a város életébe, amelyhez az Önkormányzattal együtt folytatott kommunikációra van szükség.

228

12.4 TÖRÖKBÁLINTI VÁROSGONDNOKSÁG

ÚTJAVÍTÁSI, JÁRDAJAVÍTÁSI ÉS VÍZELVEZETÉSI MUNKÁI RÉSZLETES ISMERTETÉSE

                                      

Szent István – Erzsébet utca kereszteződése (3,5x3,4=12 m2) Damjanich – Kinizsi utca kereszteződés (8x1,6=13m2) Széchenyi tér aknafedlap rögzítése, kátyúzás (1,7x1,8=3,1m2) Károlyi Mihály utca 19-20. (6,0x1=6,0m2 ) Szabadság tér a szelektív gyűjtőnél (1,2x1,0+0,5x0,6=1,5m2 Honfoglalás utca – Csiri utcai fekvőrendőrnél (2x1=2m2) Léber Lajos utca, 1x1=2m2 Liget utca Szent Flórián és a Világos utcánál, 2x1+1x1+1x1+1x1+1x1=6m2 Mecsek utca- Pilis utca – Villányi utca, 67x0,75=50.5m2 Séta utca – Virágos utca padkarendezés, padkázás összesen:12m³ Munkácsy – Felsőerdősor utca, beszakadás javítása, kátyúzás, 1x1=1,0m2 Apponyi utca csatorna fedlap csere 1db, helyreállítás 2db Szent István utcai járda, a Meredek utca és a Napsugár utca között, 8x2=16m2 Termelői piac burkolatjel festési munkái Munkácsy Mihály utca akna szintbehelyezés, kátyúzás, 2x3+1x1,5=7,5m2 Hulladékudvarra vezető út, 32dbx0,5=16m2 Kazinczy utca, víznyelőrács lehegesztése, aknafedlap rögzítése Dióskert szegélycsere, Virágos utca kátyúzás hidegaszfalttal átlag 6cm vastagságban 48m2-en Diósdi út szervizútjának 175m hosszú, 2,5m széles, összesen 437,5m2 ~440m2 szakaszának építési munkái Szent István u. - Kazinczy utca csomópontban lévő parkoló, 19x5,3+5x5+7,5x5=163,2 m2 Kinizsi utca (az Outletnél) a burkolatszegély mellett, 108x1,6=172.8m2 Kinizsi utca (az Outletnél) az akna körül, 4x1,6=6,4m2 Szent István utca, Gazdabolt előtt, 10x1=10m2 Hegyalja utca a lovastelep körül, 4x1=4m2 Kinizsi utca (az Outletnél) polleroszlopok elhelyezése, Apponyi utca a kanyarban, 1x1,5+2x2+2x1,3+1,5x1,5=10,35m2x0,08=0,828m³ Hosszúrét utca 240m hosszú, 2,5m széles, összesen 600m2 szakaszának megerősítése Kazinczy-Bajor Gizi utca kereszteződése az új gyalogátkelőnél a felület 45%-án Séta utca a Kertész utca és az M0 közötti szakaszán, 140x4=560m2 Padkarendezés a Városgondnokság által biztosított anyagból, átlag 10cm vastagságban Józsefhegy utca 3. , 1,2x3=3,6m2 Báthory utca 5 és 8 előtt, 1,0x1.0+2x2=5,0m2 Árpád utca 3 és 35sz házak előtt/3db, 1,2x1,2+1,2x1,0+1,6x1,6=5,2m2 Temető köz eleje a Stop-jelnél, 1,0x4+1,0x4=1m2 Munkácsy M. utca, kiemelt szegély javítása a mozgássérülteknek fenntartott parkolónál Károlyi Mihály utca eleje, 1,2x9=10,8m2 Nyírfa utca 33., 0,8x7=5,6m2 Tüskevár köz, 4,4x10= 44 m2 229


12.4.1 Kátyúzás, útjavítás

     

   


   

               230

Kazinczy utca a régi camping bejáratánál, 1.6x10=16m2 Hulladékudvarra vezető út, kátyúzás hidegaszfalttal, 14dbx1m2=14m2 Hulladékudvarra vezető út, kátyúzás a Városgondnokság által biztosított anyagból, mart aszfalttal, 22dbx1,5m2 Dombhát utca, 1x1,5+1x1+1x1+1x1+1x2+2x2+1x1+2x2=15,5m2x0,07=1,1m³, 40m2 Anna-hegyi utak megerősítése a Városgondnokság által biztosított agyagos betontörmelékkel, mart aszfalttal, valamint osztályozott zúzottkővel (1 000 m2) Pistály utca, kátyúzás hidegaszfalttal, 24dbx1m2=14m2x0,06=0,84m³, betontáblák közötti rés feltöltése a Városgondnokság által biztosított anyaggal, kátyúzás összesen:4m³ Őrház utca a Széles utcánál, kátyúzás hidegaszfalttal, 1,2x12m2=14,4m2x0,06=0,87m³ Határ utca 1. csatorna fedlap körül, kátyúzás hidegaszfalttal, 1m2=1x0,06=0,06m³ Diósdi út eleje, kátyúzás hidegaszfalttal, 2dbx1m2=2m2x0,06=0,12m³ Kazinczy utcai fogorvosi rendelő, kátyúzás hidegaszfalttal, 15dbx1m2=15m2x0,06=0,9m³ Bajcsy-Zsilinszky út széle a Blaha Lujza utcánál, kátyúzás hidegaszfalttal, 3m2x0,06=0,18m³ Kerekdomb utca, kátyúzás hidegaszfalttal, 1m2=1m2x0,08=0,08m³ 0/20-as murvás útfeltöltés, hengerléssel 50 m³ Ady Endre utca 2-4-6. előtt, 26x2+1x1+3x1+2x1+5x2+1x1+1x1+2x1=72m2x0,06=4,32m³, alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val , 4,5 m³ Ady Endre utca 10-12-14. előtt, 6x2,5+12x2+14x2=67x0,06=4.02m³, alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val, 3 m³ Felsőerdősor – Templom utca kereszteződés, 5x2=10m2x0,06=0,6m³ Józsefhegy utca 5., 6x1=6m2x0,1=0,6m³ Szent István utca – Bajcsy Zs. útnál, 1x1=1m2x0,06=0,06m³ Bajcsy-Zsilinszky utca 10. kapubehajtó, 4x2=8m2x0,06=0.48m³ Ady Endre utca 24 előtt, 32x2=64m2x0,06=3,84m³, alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val Ady Endre utca 20 előtt, 28x2=56m2x0,06=3,36m³, alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val, Ady Endre utca 16 előtt, 14x1,5=21m2x0,06=1,26m³, alap kiegyenlítése, sülylyedés feltöltése CKT-val , Ady Endre utca 38 előtt 5x2=10m2x0,06=0,6m³ , alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val , Ady Endre utca 36 előtt, 9x2=18m2x0,06=1.08m³, alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val , Ady Endre utca 34 előtt, 12x2=24m2x0,06=1.44m³, alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val, Ady Endre utca 32 előtt, 8x2=16m2x0,06=0,96m³ , alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val, Ady Endre utca 30 előtt, 24x2=48m2x0,06=2,88m³, alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val, Ady Endre utca József A. utca sarokteleknél, 14x2=28m2x0,06=1.68m³ Dózsa György u. a Tüskevár köznél, 2m2x0,06=0,12m³

       



Vasút u. a Bajcsy Zs. útnál, 2m2x0,06=0,12m³ Vasút u. 6., 2m2x0,06=0,12m³ Vasút u. 12., 2m2x0,06=0,12m³ Diófa utca a Bajcsy-Zs. útnál, 2m2x0,06=0,12m³ Szekfű utca – Diófa utca csatorna fedlap süllyedés, kátyúzás, 2m2x0,06=0,12m³, csatorna fedlap szintbehelyezés Érdi út, tanyabejárat, 3m2x0,06=0,18m³ Határ utca 8. széljavítás, 2m2x0,06=0,12m³ Alsóerdősor, nyomvonal-süllyedés, 6m2x0,06=0,36m³ Felsővár utca közműnyomvonal helyreállítás, 8m2x0,06=0,48m³ Határ utca 8. széljavítás, 3m2x0,06=0,18m³ Határ utca 48., 21m2x0,06=1,26m³ Ady Endre utca 28. előtt, 42m2x0,06=2,52m³, alap kiegyenlítése, süllyedés feltöltése CKT-val, 3 m³ Felsővár utcai buszvégállomás úthibáinak javítása 45 m², térkőburkolat kialakításával, parkoló burkolati jelek festése, teljes felület 12cm-es jelekkel számolva 86 m²-es felületen, Téglagyár utca (meddőhányó előtti szakasz) útjavítása 163 m²-es területen, 63 fm kiemelt szegély építésével, a megsüllyedt útszakaszokon 30 cm talajcserével.

12.4.2 Járdajavítás, csapadékvíz-elvezetés 

       



 

Elkészültek a Kazinczy Ferenc u 30-60. sz. előtti járda és csapadékvíz-elvezetési munkákkal összefüggő munkák. Megszélesítésre került az első járdaszakasz 46 fm hosszban az M7 felüljáró felőli oldalon. Kerti szegély készült a Kazinczy F. u. 52. sz. és a 46. sz. előtt. Kerti szegély és rácsos folyókához biztonsági oldalrács készült a Kazinczy F. u. 44. sz. előtt. Zsalukő támfal, rácsos folyókához biztonsági oldalrács készült, valamint javítás és aszfaltozás készült a Kazinczy F. u. 42. sz. előtt. Zsalukő támfal, behajtónál kiemelt szegély, parkolófelület, biztonsági korlát és lépcső javítása készült, a Kazinczy F. u. 40. sz. előtt. Zsalukő támfal, parkolófelület, biztonsági korlát és lépcső javítása készült a Kazinczy F. u. 38. sz. előtt. Zsalukő támfal készült a Kazinczy F. u. 36. sz. előtt. A Katona József utcánál az útfelületet és a járdafelületet összekötő térkő burkolatú járda készült. Elkészültek Katona József – József Attila utca kereszteződés csapadékvízelvezetési munkái (30 fm csőáteresz tisztítás, valamint cca. 200 fm árokprofilozás, 3 db csőáteresz + gyalogjárda helyreállítása). Elkészültek a Dózsa György utca 64. sz. előtti 35 fm járdaszakasz javítási munkái, a hozzá tartozó csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésével együtt. Elkészült 2 db fordítóakna rácsfedéssel, 1 db d 200 mm-es átereszcső beépítés 7 fm-en, valamint 50 fm árokprofilozás a megfelelő folyásfenék kialakításával. Elkészült a Dózsa György utcai (Rác téri) szelektív gyűjtősziget környezetében található árokszakasz tisztítása, a hordalék elhordásával 30 fm. Elkészült a Dózsa György utca és a Patak utca találkozásánál induló csapadékvíz-elvezető árok bontási és újraépítési munkái 46 fm-en. Elkészült továbbá az árok megerősítése még egy sor mederlappal 14 fm. 231


    







  






 

  

 



 

232

Elkészült az Érdi úton a Dózsa György utca kereszteződés közelében lévő csapadékvíz-elvezető árokszakasz és csőáteresz tisztítása (14 fm tisztítás, 20 fm csőáteresz tisztítás, 6 m2-en területen árok helyreállítása). Elkészült az Érdi úton a Dózsa György utca kereszteződés közelében lévő csapadékvíz-elvezető árokszakasz és csőáteresz tisztítása Érd irányában az út jobb oldalán lévő 100 fm-es árokprofilozás a megfelelő folyásfenék kialakításával, és a hordalék/kiszoruló föld elszállítása. Elkészültek az Ady Endre u. 53. sz. előtti csapadékvíz- elvezetési munkák. A kialakított csapadékvíz-elvezető rendszer: 3 db ᴓ 300-400 csőáteresz tisztítása 27 fm, 120 fm földárok-profilozás, 1 db rács készítése, 20 fm K-szegély építése. Károlyi Mihály utca 48., 61., 63., 65. sz. előtt csapadékvíz-elvezető rendszer kialakítása, rácsos folyóka építése. Károlyi Mihály utca 11. sz. a csapadékvíz elvezető mellett a behajtón lévő alámosódás javítási munkái. Séta utca – Zöldfa utca kereszteződésében csapadékvíz-elvezetési problémák megoldására keresztrácsos folyóka építése, árok mederlapos kialakítása, meglévő csapadékvíz-elvezető rendszerbe kötéssel. Bajcsy-Zsilinszky utca – Géza fejedelem utca (M7 felüljárótól – Szabadság térig) átereszek tisztítása, hordalék elszállításával együtt (434 fm, 20 m³). A Haranglábnál lévő (Szent István utca – Kazinczy Ferenc utca sarok) parkolóban rácsos folyóka felújítása/átépítése, új összefolyó rács, fordítóakna beépítése valamint, a Szent István utca – Patak utca kereszteződésében rácsos folyóka készítése a járda síkjában, Patak utca csapadékvíz-elvezető árok profilozása és átereszek tisztítása. Hegyalja u. további (Rezeda u és Nefelejcs utca közötti területen) 35 fm csapadékvíz-elvezető árok tisztítása,10 m³ hordalék elszállítása. Hegyalja u. - Mátra u. buszfordulónál 10 fm csapadékvíz-elvezető árok tisztítása, 43,7 fm áteresz tisztítása womázással, védőkorlát javítása és festése, 10 m³ hordalék elszállítása. Jázmin utca árok ás átereszek tisztítása 32 fm szakaszon. Óvoda utca csapadékvíz elvezetés II. ütem, Kazinczy F. utcai szakasz munkáin (105 fm). Kazinczy Ferenc utca, volt kemping bejáratánál (Kerekdomb utcával szemben), folyóka takarítása, hulladék elhordásával, rögzíthető nehézrács készítése 10 fmen a Kazinczy Ferenc utca, páratlan oldalán, a volt kemping után lévő parkoló végén lévő nyílt árok profilozása, folyásfenék kialakítása, padkanyeséssel 300 fm hosszúságban. Kazinczy F. u. M7 felüljáró áteresz rács, Kazinczy F. u. 99-101. előtt csatornafedlapok javítása. Szent István utca különféle szakaszainak ároktisztítása, hordalék-elszállítással (290 fm, 18 m³), ugyanitt átereszek tisztítása (womázással), hordalékelszállítással (108 fm), kaszálás és zöldhulladék-elszállítás (8 m³), Szent István utca 60. melletti korábban felújított burkolt csapadékvíz-elvezető árok utca felőli oldalán 5 fm kerítés és zárható kapu építési munkái (a patakba történő illegális szemetelés megakadályozása érdekében), Kossuth Lajos utcai járda javítása, behajtó átalakítása, Ø 300 mm-es áteresszel beépítésével, 50 fm árok profilozása, hulladékok elhordásával, továbbá ugyan ezen ingatlan Árpád utcai telekhatárán, a csapadékvíz betörésének megakadá-



 

 

  

,

233




lyozására a meglévő kerítés elé 75 cm magas támfal építése zsalukőből mintegy 25 fm hosszúságban, Kossuth köz – Árpád utcasarok, járda oldalán, zsalukő támfal hosszabbítása az útszegélyhez történő zárással, 3 db süllyesztett szegély megépítésével, Kossuth köz – Árpád utcasaroknál lévő járdával szembeni oldalon meglévő burkolt árok szélesítése 3 fm hosszúságban, csapadékvíz-elvezető árok profilozása a patakig, hulladékok elszállításával. A pataknál a földárok végén Ø 600 mm-es betoncső beépítése a hídalap síkjának megfelelően, betonágyazatba, a cső előtti 5 fm árokszakasz burkolásával, Pataknál lévő (Kossuth köz) híd védőkorlát javítása és festése, munkálatai, Köztársaság tér és Október 6. utca kereszteződésében lévő rácsos áteresz felújítási munkái, 12 fm új folyóka betonozása, új keretek készítése, nehézrácsok egyengetése, A Napsugár utca 16. sz. ingatlan előtt lévő járdaszakasz magasítása 15 fm hoszszúságban, gépkocsi behajtó vízmentesítése 7 fm kerti szegély megépítésével, Kazinczy F u 36-60. közötti szakaszon folyó járda felújítási munkához kapcsolódó, 110 fm hosszúságú omega típusú csapadékvíz-összegyűjtő és -elvezető résfolyóka műtárgy beépítése, Munkácsy Mihály u. OMÜV előtti 25 fm-es járdaszakasz felújítása tárgyú munkához kapcsolódó csapadékvíz-elvezetési munkák, Munkácsy Mihály u. OMÜV előtti 25 fm-es járdaszakasz felújítása, Óvoda utca Kinizsi utcát követő szakaszán lévő csapadékvíz-elvezető árok feltárás és tisztítási munkái III. ütem, az utca végén lévő meglévő árokszakasz feltárásával és tisztításával valamint a hordalékok elszállításával, a teljes feltárt csapadékvíz-elvezető árokszakasz bekötése az utca végén található befogadóárokkal, útáttöréssel Ø 300 mm-es csőáteresz beépítésével összefüggő munkálatai.



     








 



  



234

Patak utca, Szt. István utca sarkától a patakig (befogadó), ingatlanok behajtóin lévő átereszek cseréje egységes keresztmetszetre (5 db, 4 + 4 + 4,4 + 5 + 3 fm, a keresztmetszet úgy került kialakításra (téglalap profil), hogy a keresztmetszet megfeleljen Ø 600 mm betoncső keresztmetszetének), meglévő árokszakasz tisztítási valamint a hordalék elszállítási munkálatai, Szent István utca valamint Géza fejedelem utca biztonsági korlátok javítási, festési és lábazat javítási munkái, Udvarhely u. 11. szám elől eltulajdonított 7 db nehézrács pótlása és felszerelése rögzítéssel, a Virágos utca mélypontján lévő hordalék eltakarítása, Munkácsy Mihály u 74. ingatlan előtti területen a járda zsalukőfallal való megtámasztása és javítása 15 fm-es szakaszon, Arany János u. 2. sz alatt csapadékvíztől felfagyott behajtó javítása, valamint elkészült 300 mm-es rácsos folyóka, Törökbálint, Árpád utca téglagyár felőli végétől csapadékvíz-elvezető árok létesítése 105 fm hosszúságban, 100 m2 területen sík felület kialakítása, 15 m³ hulladék-sitt elszállítása, Törökbálint, Árpád utca téglagyár felőli végétől csapadékvíz-elvezető árok létestése 105 fm hosszúságban munkái, M7 autópálya Bajcsy Zs. út kereszteződésében lévő zárt csapadékvíz-elvezető csőrendszer tisztítása (womázással), hordalék elszállítással együtt (122 fm, 8 m³), ugyanit az autópályával párhuzamosan futó felső csapadékvíz-elvezető burkolt árok tisztítása, hordalék elszállítással (40 fm), 9 db csapadékvíz-elvezető akna tisztítása, Bajcsy-Zsilinszky 20.-tól kezdődő szakaszán található csapadékvíz-elvezető burkolt árok és átereszek tisztítása, benőtt zöld növényzet eltávolítása hordalékés zöldhulladék- elszállítással, csapadékvízakna feltárási munkái, Ø 600 mm-es áteresz készítése a fenti házszám előtt 5 fm hosszúságban, M7 autópálya-Bajcsy-Zs. út kereszteződésében lévő a Balaton felőli felhajtó oldalán lévő csapadékvíz-elvezető árok tisztítása, árok partoldalának kaszálása, Törökbálint, Bajcsy-Zsilinszky u. 8. előtt a szétvált lépcső és támfaljavítás/felújítása (2,1 m³), az épület előtti járdaszakasz alatti kimosódások megszüntetése (6 fm 2,5 m³), Bajcsy-Zsilinszky u. – Géza fejedelem útja csapadékvíz-elvezető árok tisztítása 800 fm-es különféle szakaszokon hordalék elszállításával (10 m³). BajcsyZsilinszky - M7 kereszteződésénél autópályával párhuzamos csapadékvízelvezető árok feltárása 15 fm-en hordalék-elszállítással (10 m³), Dózsa György utca 51. sz. elől ellopott 2 db (126x37, 100x37) nehézrács pótlása, felszerelése csavaros rögzítéssel, Bajcsy-Zsilinszky út M7 melletti árok tisztítása, kitermelt föld elhordása, valamint a sorompó utáni terület kitakarítási munkái, Munkácsy Mihály utca 74. sz. kertjében lévő 5 db különféle régi akna (víz-, szennyvíz-, fordítóakna) fedlap bontása kivésése, betonaknák szükség szerinti bontása, újakna fedlapok kereteinek beállítása, vasszerelése, zsaluzása és betonozási munkái, Óvoda utca Kinizsi utca utáni szakaszán 150 fm szikkasztó csapadékvízelvezető árok kialakítása, profilozása, szükség szerint átereszek tisztítása, hordalék elszállítása munkáihoz kapcsolódó további 10 fm-es árokszakasz tisztítási, hordalék elszállítási munkái,

   

Óvoda utca Kinizsi utca utáni szakaszán 150 fm szikkasztó csapadékvízelvezető árok kialakítása, profilozása, szükség szerinti átereszek tisztítása, hordalék elszállítási munkái, Semmelweis utca végén lévő hordalékfogó és az árok 20 fm-es szakaszának tisztítása kétszeri alkalommal, a hordalék elszállításával cca. 4 m³, Séta utca 150 fm-en ároktisztítás, zöldnövényzet kaszálása, hordalék és kaszálék elszállítása, burkolt csapadékvíz-elvezető árok felújítása Szent István u. 60.-nál 53 fm hoszszúságban a járulékos munkákkal együtt. Tükörhegyen a Kastély utcában a Liget utca és az Álmos vezér u. közötti szakaszon, páratlan oldalon 126 fm csapadékvíz-elvezető árok profilozása tisztítása, a hordalék elszállításával, csőátereszek tisztítása cca. 30 fm-es szakaszon, továbbá a Kastély utca 19. sz. ház előtti gépkocsibehajtónál 7 fm 0,4 m széles rácsos folyóka készítése, az árok folyásfenekének figyelembevételével.

235




2014. október. Törökbálint Város Önkormányzata. ... Cikluszáró beszámoló a Város helyzetéről

Recommend Documents