2014. NOVEMBER Jelentősen több támogatás az állattartóknak és a cukorrépa termelőknek 2014. november 5. Megjelent a 2014. évi átmeneti nemzeti támogatás (ÁNT) mértékeit meghatározó földművelésügyi minisztériumi rendelet. A Földművelésügyi Minisztérium 2015-ben mintegy 36 milliárd forintot fordít a 2014. évben igényelt átmeneti nemzeti támogatásokra, valamint anyajuh- és anyakecske tenyésztés csekély összegű (de minimis) támogatásaira. A Kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindította a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programot. A program részeként a Kormány ÁNT és csekély összegű támogatások formájában az idén mintegy 29 milliárd forint összegű támogatást nyújt, melyből közel 27 milliárd forintot a most megjelent rendelet tartalmaz. Ebből az összegből az állattartók többlettámogatása a korábban rendelkezésre álló forrásokhoz képest mintegy 13 milliárd forint. A jelentősen megemelkedett forrás miatt a Kormány által különösen preferált állattenyésztési ágazatok a lehetséges maximális támogatást kapják. Ez azt jelenti, hogy például a hízott bikatámogatás egyedenként 27 700 forinttal 47 200 Ft/egyedre nő, az extenzív szarvasmarhatartás támogatása pedig 46 540 Ft/egyed, ami 36 240 forinttal magasabb az elmúlt év támogatásánál. A tejtermelők támogatása 4 Ft/kg-ról 7,1 Ft/kg-ra emelkedett, az anyatehén tartók az uniós szabályok adta maximális összegű, 29 500 Ft/egyed támogatásban részesülnek, míg a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodó juhászatok állatonként 170 forinttal többet, 2160 Ft/egyed támogatást kapnak. A támogatásokból idén nem kell modulációt levonni, a kifizetést az MVH folyamatosan, 2015. június 31-ig végzi. Forrás: www.kormany.hu Az orosz konfliktus betesz a gazdaságnak 2014. november 7. Az Európai Unió és Oroszország közötti szankcióháború legnagyobb vesztesei, a jelentős orosz exporttevékenységet végző cégek mellett, mostanra már a belföldre termelő cégek is érzik a válság begyűrűző hatását. Egyrészt az orosz piacról harmadik hónapja kiszoruló cégek az árufeleslegüknek különböző trükkökkel próbálnak új piacokat találni, másrészt pedig az ellátási láncok újraszervezésében keletkezett zavart számos cég „ügyeskedésre“ használja fel. A közvetítők beiktatásával ismétlődő újraeladások (reexpediálások) hatására, sokszor a termékek származása nem dokumentált és nem állapítható meg: Magyarország is érzi már a kétes származású, silány minőségű, vagy lejárt szavatosságú termékek dömpingszerű beszivárgását. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) álláspontja szerint, amennyiben a kormány bevezeti jövőre az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert, azt alkalmassá kellene tenni a bizonytalan származású áruk kiszűrése mellett, az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók kiszűrésére is.
A reexpediálás tevékenysége, a külföldön vásárolt áru harmadik országban való értékesítése a közvetítő kereskedő árkockázatára. Egyes piaci szereplők ezt a gyakorlatban is alkalmazott törvényes és jól működő logisztikai megoldást akarják felhasználni az orosz embargó miatt keletkező árufelesleg értékesítésre. Azonban az elmúlt néhány hétben megjelentek az „ügyeskedők” is, akik az áru származásának eltüntetésére törekednek. A hirtelen keletkező árufeleslegtől nem egyszerű megszabadulni, a termelési rendszerek átállítása a lecsökkent igényekre sokszor több hetes, akár hónapos átfutást jelenthet. Az így keletkező árutöbblet egy része ideig-óráig tárolható, és ha nem tudnak a szavatossági időn belül új piacokat találni a fölöslegnek, elindul a veszteség minimalizálása érdekében a kényszerértékesítés. Az MLSZKSZ információi szerint lejáró szavatosság, hiányos dokumentációk, megnyúló értékesítési folyamatok, ellenőrizhetetlen logisztikai szereplők, és bizonytalan származású termékek jellemzik jelenleg az átrendeződés piacát. Ezekből a kétes eredetű termékekből, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal csak az elmúlt hetekben is több száz tonnát foglalt le (zöldségek, gyümölcsök, tojások, sajtok). Amennyiben az orosz embargó kiterjesztésre kerül további termékekre, úgy más területeken is lehet számítani hasonló jelenségekre. MLSZKSZ jó iránynak tartja, a kormány azon elképzelését, hogy jövőre elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (EKAER) vezessen be az áfacsalások visszaszorítására, amelynek célja az áruk útjának valós nyomon követése. Az MLSZKSZ állásfoglalása szerint logisztikai szakemberek bevonásával ezt a rendszert alkalmassá kellene tenni egyrészt a bizonytalan származású áruk, másrészt az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók eredményesebb kiszűrésére is. A szövetség ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett EKAER rendszer az eddig megismert formában jelentős többlet adminisztrációt ró a cégekre, amelyre azok nincsenek felkészülve, többségük gazdaságilag nem bírja el. Ez a többletköltség további versenyhátrányt jelent majd a jogkövető cégek számára a külföldi konkurenciával valamint, a nem jogkövetően működő hazai cégekkel szemben. Ezért az MLSZKSZ egyrészről azt javasolja, hogy az EKAER rendszer bevezetéséig a vállalkozásokra háruló jelentős többlet adminisztrációs terhek ellensúlyozására, az EKAER program kapcsán beszedett jövedelmek egy részét – akár adókedvezmény formájában – forgassák vissza a szektorba. Másrészről nagyon rövid időn belül ki kellene dolgozni az elektronikus számlázás és az elektronikus fuvarlevél bevezetésének feltételeit is. Ennek megvalósulásával a teljes számlázási és nyomon követési rendszert zárttá válna, és a logisztikai cégeket nem terhelné a többlet adminisztráció. Így megszűnnének a kiskapuk és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét. Forrás: www.elelmiszer.hu Az élelmiszeripari fejlesztések munkahelyeket teremtenek 2014. november 7. A tavaly elfogadott élelmiszerlánc-biztonsági stratégia legfontosabb célkitűzése, hogy mindenkor egészséges, biztonságos élelmiszerek kerüljenek a háztartások asztalára. Ezt a célt szolgálják a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal folyamatos ellenőrzései is, amelyek egyúttal a feketegazdaság felszámolását is segítik az élelmiszeriparban – fogalmazott Zsigó Róbert. A Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára egyebek mellett beszámolt a tejágazatot átfogó, nyár óta zajló ellenőrzések eredményéről. Mint mondta, a hatóság nagy tömegben foglalt le nem nyomon követhető UHT tejet és tejterméket, amely áruk jelentősen nehezítették a hazai tejtermelők értékesítési lehetőségeit. Az élelmiszeripar-fejlesztési stratégiában foglalt lehetőségeket az államtitkár óriási sikerként értékelte. Mint fogalmazott, uniós forrásból összesen mintegy 300 milliárd forintot 2
fordíthatunk a magyar élelmiszeripar fejlesztésére: külön a mikro, kis és középvállalkozások és külön a nagyvállalatok. A stratégia célja a munkahelyteremtés mellett az élelmiszeripari feldolgozóüzemek technológiai fejlesztése annak érdekében, hogy minél magasabb feldolgozottságú termékeket gyárthassanak. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésével kapcsolatban Zsigó Róbert megerősítette: cél, hogy a kereskedők bevételük arányában járuljanak hozzá az élelmiszerbiztonsághoz, a hatósági ellenőrzésekhez, amely mindannyiunk közös érdeke. Forrás: www.kormany.hu Tovább estek a globális élelmiszerárak 2014. november 7. Októberben már csak kis mértékben mérséklődtek az élelmiszerárak globálisan, az előző hónapok jelentős árcsökkenése után. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének elemzése szerint az olajos magvak és a cukor ára emelkedett, a tejtermékeké és a húsé csökkent októberben. A szervezet által minden hónapban kiszámított élelmiszerár-index 192,3 pont lett októberben, 0,2 százalékkal alacsonyabb szeptemberhez képest. Az indexet egy szemes terményeket, olajos magvakat, tejtermékeket, húsféléket és cukrot tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg a FAO szakértői. A FAO csütörtökön a szemes termények idei globális termésmennyiségére vonatkozó előrejelzését 2,522 milliárd tonnára fogta vissza az egy hónappal korábban várt 2,523 milliárd tonnáról. A FAO ezzel egy időben 718,5 millió tonnáról 722,6 millió tonnára javította fel az idei globális búzaterméssel kapcsolatos várakozását. A tavalyi termés rekordszintű, 716,5 millió tonna volt. Forrás: www.mti.hu Sokba van Európának az orosz embargó 2014. november 10. Az Európai Unió 344,3 millió eurót költött az orosz élelmiszerembargó miatt veszteséget szenvedett európai mezőgazdasági termelők pénzügyi támogatására - közölte az Európai Bizottság sajtóirodája a TASZSZ megkeresésére. Az Európai Bizottság legutóbb szeptember végén döntött egy újabb, 165 millió eurós rendkívüli pénzalap megnyitásáról, amivel azoknak a gazdáknak igyekszik segítséget nyújtani, akik romlandó zöldséget vagy gyümölcsöt termeltek orosz exportra, de a Moszkva által bevezetett importtilalom miatt félő, hogy nem tudják eladni termékeiket. A pénzzel az Európai Unió gyakorlatilag felvásárolja az eladatlanul maradt zöldségeket és gyümölcsöt, amelyeket aztán főleg ingyen osztanak szét, vagy nem élelmiszerként hasznosítják, például komposztálják. Az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei legközelebb november 10-én ülnek össze, hogy áttekintsék az elmúlt hetek eseményeit az európai mezőgazdasági ágazatban. Oroszország augusztus 7-én teljes embargót vezetett be a marhahús, a sertéshús, a gyümölcsés zöldségtermékekre, a baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából. Az Európai Bizottság számításai szerin az orosz embargó a 28 EU-ország teljes mezőgazdasági exportjának 4,2 százalékát érintette, mintegy 5 milliárd euró értékben. Forrás: www.mti.hu
3
Túl sok tejet adnának el az osztrák gazdák, nagy büntetés jöhet 2014. november 10. A tejiparban dolgozó osztrák gazdákat magas bírság fenyegeti azért, mert túl sokat szállítanak – adta hírül az ORF. Idén a kínálat messze meghaladja a megengedett tejkvótákat. Ez Ausztria-szerte akár 60 millió euró összegű bírságot jelenthetne a következő év márciusáig. Ausztriában jelenleg kereken négyezer gazda folytat tejtermelést. Minden üzemnek pontosan előírják, hogy mekkora a tejkvótája, vagyis mennyi tejet szabad kiszállítania. Az, amelyik túl sokat termel, minden 100 kilogramm többlet után közel 28 euró összegű bírságot köteles fizetnie. Mivel a piacon nagy a túltermelés, a nagykereskedők erre máris a tejtermékek árának csökkentésével reagáltak. Forrás: www.vgo.hu Vasárnapi zárva tartás 2014. november 12. További egyeztetések várhatók az üzletek vasárnapi zárva tartásáról – jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára. Glattfelder Béla elmondta: a Vállalkozásfejlesztési Tanács idei harmadik ülésén egyetlen napirendi pont szerepelt, az üzletek vasárnapi zárva tartását indítványozó törvényjavaslatban foglaltak széleskörű megvitatása az érintett szakmai és érdekképviseleti szervezetek képviselőivel. Ezért a megbeszélésre meghívást kapott minden olyan szervezet, amely érdekelt lehet az ügyben – mondta az államtitkár. Hozzáfűzte: a megjelent meghívottak alapvetően nagy többsége ellenezte a boltok vasárnapi zárva tartásáról szóló javaslatot, csak a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, valamint a Munkástanácsok támogatták a javaslatot, továbbá fenntartásokkal értett egyet vele a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete. Az államtitkár megjegyezte: az NGM célkitűzése, hogy mindenki számára elfogadható és támogatható kompromisszum szülessen a kérdésben. Glattfelder Béla kiemelte: a tervezett egyeztetéseken a még le nem zárt kérdések kerülnek majd szóba. A nyitott kérdésekről az érintettekkel nemcsak plenáris ülésen, hanem kétoldalú módon, akár személyesen is hajlandó véleményt cserélni – mondta. Hozzátette: olyan megoldásokat keresnek, amelyek egyformán szolgálják a kereskedelemben dolgozók és a kereskedelmi cégek érdekeit is. Aláhúzta: a mostani tárgyaláson különösen fontosnak tartották a turizmussal összefüggő kérdéskört, továbbá például a határ menti üzletek speciális nyitvatartási igénye is szóba került. Az államtitkár emlékeztetett: a javaslatot országgyűlési képviselők, és nem a kormány nyújtotta be. Így a törvényjavaslatban foglaltakról az NGM addig egyeztet, amíg a törvényjavaslat tárgyalása folyik az Országgyűlésben. Hozzátette: az ügyben a kormánynak még nincs álláspontja, a kérdésről a kabinet az előző kormányülésen nem tárgyalt. Kérdésre Glattfelder Béla elmondta, hogy a reklámadónál csak a 20 milliárd forint feletti reklám-árbevétellel rendelkezők adómértéke nő 40-ről 50 százalékra. Ezt a kormány a közteherviselés elvének a szem előtt tartásával javasolja, illetve annak figyelembe vételével, hogy a legnagyobb árbevétellel rendelkező cégeknek az adófizetési képessége magasabb, mint a kisebb cégeké – szögezte le az államtitkár. Forrás: www.mti.hu
4
Egyeztettek a vasárnapi zárva tartásról 2014. november 12. Az Országos Kereskedelmi Szövetség rendkívül nagyra értékeli, hogy a kormány ígéretének megfelelően, a Nemzetgazdasági Minisztérium a mai napon megtartotta az egyeztetést a kereskedelem szakmai szervezeteivel, valamint a szakszervezetekkel az üzletek vasárnapi zárva tartására irányuló, az országgyűléshez benyújtott javaslatról. A szakmai szervezetek döntő többsége egyöntetűen kiállt amellett, hogy a vásárlók érdekeivel összhangban az üzletek, áruházak maradjanak nyitva vasárnap. Az OKSZ – nem vitatva a családok, alkalmazottak és a kisvállalkozások érdekeit – az esetleges bolt bezárás káros gazdasági hatásainak mérlegelését is szükségesnek tartja. A vasárnapi üzletzár esetén a kereskedelemben 15-20 ezer fő, a kapcsolódó területekkel együtt 30 ezer fő elbocsátása lenne várható. A kormány fejlesztési támogatások révén folyamatosan segíti a nemzetgazdaság különböző területein a foglalkoztatottság bővítését, a vasárnapi üzlet bezárás viszont ezzel ellentétesen hatna. A forgalom egy része elveszne, egyebek mellett pedig romlana Magyarország idegenforgalmi megítélése is. A hozzánk látogató turisták 400 milliárd forintot költenek a magyar áruházakban, ami a kiskereskedelmi forgalom 5-6%-a. A költségvetés adóbevételektől esne el. Az NGM a felvetéseket továbbítja a kormány részére és szükség szerint további egyeztetéseket tart. A szakszervezetek felvetették, hogy szükséges megvizsgálni a Munka Törvénykönyve előírásainak megtartását, valamint egyes foglalkoztatási feltételek módosítását. A szakmai szervezetek és a szakszervezetek megállapodtak abban, hogy a felvetett kérdésekről a Kereskedelmi Kerekasztal keretében további egyeztetéseket folytatnak. Forrás: www.oksz.hu Kiegyensúlyozott fejlődés várható a magyar állattenyésztésben – Állattenyésztési szakvásár Hannoverben 2014. november 12. Kiegyensúlyozott fejlődés várható a magyar állattenyésztésben, amihez azonban a nemzetközi piaci kapcsolatokat is tovább kell fejleszteni - mondta az MTI-nek Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Feldman Zsolt az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában kiemelte: az állattenyésztés és a hozzá kapcsolódó iparágak egyik legnagyobb nemzetközi rendezvényeként számon tartott hannoveri EuroTier vásár is azt mutatja, hogy a világ és Európa állattenyésztése rendkívül erős, lendületesen fejlődő, innovatív ágazat. A magyar állattenyésztésnek így éles nemzetközi versenyben és gyorsan változó technológiai környezetben kell helytállnia. A kormányzat számára az állattenyésztés a foglalkoztatottságot és a hozzáadott értéket tekintve is kiemelkedő jelentőségű ágazat, ezért is fontos a magyar részvétel a hannoveri vásáron - tette hozzá a helyettes államtitkár. A szakkiállításon 12 magyar vállalkozás mutatkozik be. Tevékenységi körük változatos, vannak köztük tenyészállat-exporttal foglalkozó cégek, de az állatgyógyszer-iparban érdekelt társaságok és a technológiai innováció más területein tevékenykedő vállalatok is részt vesznek a vásáron. A magyar kiállítók és termékeik iránt folyamatos az érdeklődés, ami nagyon fontos, mert az ágazatnak minél inkább be kell kapcsolódnia a nemzetközi piaci vérkeringésbe - fejtette ki Feldman Zsolt.
5
Az EuroTier "kapu a globális piacra", jól mutatja azokat a technológiai irányzatokat, újdonságokat, amelyeket a magyar állattenyésztésben is érdemes figyelembe venni - emelte ki. A rendezvény nemcsak a magyar cégek kapcsolatépítése és - ápolása miatt fontos, hanem az új üzleti lehetőségek felkutatása miatt is hasznos - mondta a helyettes államtitkár. A magyar állattenyésztés kilátásairól elmondta, hogy az Oroszország elleni uniós szankciók európai mezőgazdaságot érintő hatásai ellenére is fenntartható az ágazati stabilitás, és tartós piaci kereslet mellett kiegyensúlyozott fejlődésre lehet számítani. Hangsúlyozta, hogy sikerült megállítani és megfordítani a sertésállomány csökkenését, és a takarmányárak csökkenése révén az állattartó vállalkozások teljes köre "nagyobb lélegzethez" jut majd. Hozzátette: az állattenyésztők a következő időszak "nyertesei", hiszen a kormányzat hangsúlyozottan az ágazat szolgálatába állította a nemzeti és európai uniós támogatási rendszereket. Forrás: www.mti.hu 5,1 százalékot estek az agrártermelői árak 2014. november 12. A növényi termékek 6,2, az élő állatok és állati termékek 3,5 százalékkal voltak olcsóbbak szeptemberben, mint egy éve. Január-szeptemberben a mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 3,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Idén szeptemberben a gabonafélék ára 0,9 százalékkal csökkent 2013. szeptemberhez viszonyítva. A búza ára a júliusi éves minimumhoz - tonnánként 46 000 forint - képest 2100 forinttal nőtt, így 9,3 százalékkal magasabb, mint az előző év szeptemberében. A kukorica ára mind az előző hónaphoz, mind az előző évhez képest csökkent, 17,8, illetve 3,8 százalékkal. Az ipari növények ára 7,1 százalékkal maradt el a tavaly szeptemberitől. A csökkenést elsősorban a napraforgó árának az előző év azonos időszakához képest mért 8,3 százalékos visszaesése okozta. Az élő állatok termelői árszintje 5,8 százalékkal csökkent a 2013 szeptemberben mért árakhoz viszonyítva. Idén szeptemberben az állati termékek ára 1,9 százalékkal volt magasabb 2013. szeptemberhez képest. A tej termelői ára 0,8 százalékkal nőtt. A tej felvásárlási ára a 2014 februári literenként 114 forintos csúcs óta folyamatosan csökkent, jelenleg 103 forint. Idén január-szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak 7,4 százalékkal csökkentek 2013 azonos időszakához viszonyítva. A növényi termékek ára 11,7 százalékkal visszaesett, az élő állatok és állati termékeké 0,1 százalékkal emelkedett. A folyó termelőfelhasználáson belül a takarmányárak csökkenése volt a meghatározó. Az árak 2014 első három negyedévében 12,3 százalékkal voltak alacsonyabbak az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az egyszerű takarmányok nagyobb, 13,9 százalékos, a keveréktakarmányok ára kisebb, 11,2 százalékos mértékben csökkent. A mezőgazdasági felhasználású energia ára átlagosan 2,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezen belül az üzemanyagok ára 1,2, a fűtőanyagoké 8,2 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági termelőiár- és ráfordításiár-index hányadosa az agrárolló: e mutató értéke 2014 január-szeptemberben 95,9 százalék volt, azaz 2013 azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordítási árak. Forrás: www.mti.hu
6
Szabaddá vált az út a magyar marhahús kínai exportja előtt 2014. november 13. Megnyílt az út a magyar marhahús Kínába irányuló exportja előtt - mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Pekingben, miután aláírta az erről szóló dokumentumot a kínai minőségfelügyeleti, ellenőrző és karanténhivatal miniszterével, Cse Su-pinggel. Az úgynevezett marhahús-protokoll mostantól lehetővé teszi a magyar tőkehús szállítását a kínai piacra, amit egy újabb előrelépésként könyvelhetünk el a magyar agrárexport számára fontos kínai piacon - jelentette ki Fazekas Sándor. Közölte, a karanténhivatal vezetőjével áttekintették a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat, amelyek a baromfihúsra, a sertéshús készítményekre vonatkoznak. Hozzátette, a tej akkreditáció előkészítése is zajlik. Cse Su-ping - utalva arra, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október végi látogatása alkalmával bejelentették, hogy a magyar sertés-, liba-, kacsa- és nyúlhús termékek előtt is szabaddá vált az út -, úgy vélte, e lehetőségek fényében Magyarország előnyös szerephez jutott. Egyúttal megerősítette: helyszíni vizsgálataikkal igazoltnak látják, hogy a magyar feldolgozók, hűtőházak a magas minőségi követelményeknek megfelelő színvonalon dolgoznak. Forrás: www.mti.hu Biztonsági jegy kerül a földrajzi jelzés nélküli borokra 2014. november 19. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) arra kötelezte tagjait, hogy biztonsági jegyet helyezzenek el a földrajzi jelzés nélküli borokra. Ezt a szabályt a földművelésügyi miniszter kiterjeszti a piac további szereplőire is. Ezzel lehetővé válik a földrajzi jelzés nélküli boroknál is a tiszta piaci helyzet kialakítása, valamint a teljes termékpálya nyomon követhetősége. A termékek forgalomba hozatalát követően az ellenőrzés a HNT, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) borászati igazgatóságának feladata lesz. Az ellenőrzés kiterjed a kis- és nagykereskedelmi forgalmazókra is. A szaktárca szerint a borágazaton túl más szakmaközi szervezetek is hasonló lépéseket fontolgatnak, így a tej- vagy a hús termékpályán is várható hasonló intézkedés. Az ellenőrzési jegy ellenértéke 30 forint lesz, a kiszerelési egység minden megkezdett literére számolva. Az ellenérték egy része az ellenőrzést más része pedig a hazai borászatok minőségfejlesztését szolgálja. A HNT köteles lesz a befizetett ellenőrzési díjból származó bevételt elkülönítetten bemutatni, valamint a felhasználást negyedévente a honlapján nyilvánosságra hozni. Forrás: MTI/Metropol
7
Elégedetlenek a tejtermelők 2014. november 19. Csalódottak és dühösek a tejtermelők, mert az áfacsalókkal szembeni szigorú fellépés jobbára ígéret maradt, miközben a környező országok orosz piacról kiszorult termékei leverik az amúgy is alacsony felvásárlási árakat - írja a Népszabadság. Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke a lapnak azt mondta, a legtöbb gondot okozó "áfacsalt", másfél százalékos UHT tejből még mindig nagyon sok van forgalomban. A korábban ígért nagykereskedelmi regisztráció nem valósult meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tartott ugyan ellenőrzéseket és kisebb sikereket el is értek, ám ezek nem voltak olyan mértékűek, hogy érdemben hozzájárultak volna a piac tisztulásához. Ezenfelül a gazdák áfacsökkentésről szőtt elképzelései sem valósultak meg. A termelők abban bíznak, hogy az elektronikus útdíjfizetési rendszer és a tervek szerint elektronikussá váló menetlevél-nyilvántartás összevezetése miatt a szállításokat jobban nyomon lehet követni, s így a hatóság könnyebben ki tudja szűrni a szürke- vagy feketetejszállítmányokat. A gazdák helyzetét az orosz embargó is súlyosbítja. A nyers tej termelői ára jelenleg 90-100 forint literenként, míg év elején 108-110 forint volt a jellemző. Némi örömre az adhat okot, hogy az első kilenc hónapban ilyen körülmények között is 7 százalékkal nőtt a termelés és a belföldi értékesítést is sikerült növelni, az export ugyanakkor csökkent. Ilyen körülmények között különösen fontos lenne a magyar fogyasztók figyelmét a honi termékekre irányítani. Ezért a terméktanács szeretné növelni az erre a célra felhasználható reklámkeretét, amelyhez a kormánytól mintegy 800 millió forintos kiegészítést kér. A forrás szándékaik szerint március végéig szólna, amíg az uniós tagországok tejtermelési kvótái érvényben vannak - mondta Istvánfalvi Miklós. Forrás: Népszabadság/MTI Határzárra készülnek a tejtermelők 2014. november 20. Ismét a Kossuth térre vonulhatnak a tejtermelők, sőt az is előfordulhat, hogy bizonyos határszakaszokat zárnak le az elégedetlen gazdálkodók. A demonstráció részleteiről még folynak a tárgyalások a szakmán belül, az azonban szinte már biztos, hogy a figyelemfelkeltő akcióra még az idén sor kerül – mondta a lapnak Hegedűs Imre, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségi tagja. Elmondása szerint a demonstrációra azért van szükség, hogy ismét felhívják a kormány, a szaktárca és a hatóságok figyelmét arra, hogy még mindig tömegével érkezik hazánkba a dömpingáron kínált külföldi UHT-tej, a nyomott árak pedig tönkreteszik a hazai termelőket. Hegedűs Imre szerint évek óta naponta negyven kamion fordul meg a határon, amely közel egymillió liternyi importtejet hoz hazánkba. Az elnökségi tag beszámolója szerint a szállítmányok zöme áfacsalással érintett, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az áruházakba kerülő tej ára a szlovák önköltségi árszint alatt van. Forrás: www.mno.hu
8
Trágyával zárhatják le a határokat a tejesek 2014. november 21. Csalódtak a tejtermelők a frissen elfogadott adócsomagban. A tejesek bánatára nem csökkentették az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra, így továbbra sincs akadálya az ipari méreteket öltő áfacsalásnak. Napi 40 kamionnal érkezik áfa csalt, főleg 1,5 százalékos dobozos UHT tej Magyarországra – nyilatkozta az egyik kereskedelmi rádióban a tejágazat szakmai szervezetének egyik elnökségi tagja. Sok termelő szerint az adóhatóság szigorú fellépése az áfacsalókkal szemben jobbára csak ígéret maradt, mint a nagykereskedelmi regisztráció bevezetése is. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak elmondta, ezektől a tervezett, de végül elmaradt intézkedésektől érdemi eredményeket reméltek a feketekereskedelem visszaszorításában. Elképzelhetetlen, hogy miközben Szlovákiában, vagy Csehországban magasabb a tej előállításának önköltsége, a magyar kereskedő literenként 20 forinttal olcsóbban jut szlovák, vagy cseh UHT tejhez, mint a hazaihoz. Ez matematikailag csak az áfa elcsalásával lehetséges - tette hozzá a terméktanács elnöke. Az utóbbi hónapokban a kiskereskedelmi láncok a "kedvező" áraknak köszönhetően jelentősen növelték a hazai 1,5 százalékos UHT tejértékesítést. A hazai termelők több kihívással is számolhatnak a közeljövőben. Az orosz embargó miatt az európai tejpiacot elöntötte az olcsó tej és tejtermék. A tej termelői ára jelenleg 90-100 forint literenként, az év elején még átlagosan 108-110 forint volt. Talán még az embargónál is súlyosabb csapást jelenthet, hogy 2015-től Brüsszel eltörli a tejkvótát. A nagy tejtermelő országok már „erre gyúrnak”, bővítik termelő kapacitásaikat. A terméktanácstól függetlenül a termelők és a feldolgozók országszerte demonstrációra készülnek. Ha a kormányzat, a hatóságok decemberben sem képesek érdemi előrelépést tenni, a határátkelőket szerves trágya halmokkal, gyanúsan olcsó import dobozos tejjel zárhatják le. Agrárszakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormányzat mintha nem is igen törekedne a hazai tejágazat fenntartására. Az adótörvény a hazai tej és tejtermékek legnagyobb vásárlói, a nemzetközi élelmiszerláncok ellen újabb támadás része lett, egyebek mellett az élelmiszer-felügyeleti díj hatszorosára emelésével. Ugyancsak az állattartókat, különösen a tejgazdaságokat sújtja az 1200 hektár feletti területalapú támogatás elvétele. Forrás: Népszava Segíteni kell a magyar tejtermelőknek 2014. november 21. Öt pontban foglalta össze a magyar tejágazat érdekében megfogalmazott javaslatait az LMP. Lengyel Szilvia vidékfejlesztési szakszóvivő és Sallai R. Benedek országgyűlési képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a feketén érkező importtej - amely részben az áfacsalás miatt tud ilyen olcsó lenni - lassan, de biztosan ellehetetleníti a hazai termelőket. Szerintük a kormánynak meg kell teremtenie egy olyan piacvédelmi rendszer alapjait, amely megakadályozza a külföldi olcsó és rossz minőségű termékek beáramlását. A hazai tejtermékfogyasztás növelése érdekében marketingkampányokat szorgalmaznak, valamint szükségesnek tartják a differenciált áfacsökkentés mielőbbi meghirdetését az alapvető élelmiszerekre, 5 százalékos adósávba sorolva a tejágazat "vezértermékeit". Az LMP kormányzati nyomásgyakorlást sürget a túlzott mértékű kereskedői árrés, illetve a külföldi és a magyar tejtermékek eltérő árrése ellen a nagy áruházláncokban, valamint azt javasolja, hogy a magyar tejtermelők tömörüljenek szövetkezetekbe. Forrás: www.mti.hu 9
Újra tüntetnek a tejesek 2014.november 24. Hamarosan megint utcára vonulnak a tejtermelők, mivel nyári megmozdulásaik óta semmi se változott: olcsó importtejjel van tele az ország. Napi 1 millió liter tej jön be az országba Szlovákiából, Csehországból és Lengyelországból – mondta László Róbert agrármérnök, az állattenyésztéssel foglalkozó Makói Hagymakertész Kft. egyik tulajdonosa. – Meggyőződésem, hogy 90 százaléka „áfacsalással érintett". Júliusban az ország több pontján demonstráltunk, augusztusban látványos próbavásárlásokat tartottunk, de nem változott semmi. A magyar tej termelői ára április óta 17 forinttal csökkent. Egy liter 90–100 forint között van. A jelenlegi költségek mellett körülbelül 110 forintot kellene kapnunk. László Róbert tagja a tejesek demonstrációs bizottságának, most készítik elő a közeljövőben várható nagy tüntetéseket. Elképzelhető, hogy az ország északi területein határátkelőket zárnak le. Megtudtuk: ma is minden áruházban van importtej, akárcsak pár hónappal ezelőtt, egy liter külföldi tartós tej bolti ára általában 159 forint, a magyaré közel 300. A tejesek hatósági ellenőrzéseket is követelnek. Továbbá azt, hogy az állam mindent tegyen meg a magyar munkahelyek megőrzéséért, a magyar termékekért. Tudatosan készüljön fel arra, hogy 2015. április 1-jétől már nem lesznek kvóták, és még több importtej jöhet be az országba. Forrás: Délmagyarország napilap Tovább terjed a kéknyelv betegség 2014. november 24. Már az ország kétharmadát érinti a kéknyelv járvány. Az első megbetegedéseket még októberben észlelték Csongrádban, és azóta is terjed a fertőzés. A kérődző állatok fogékonyak a betegségre, de emberre nem terjed a vírus. A betegséggel érintett gazdaságok körül védő- és megfigyelési körzeteket alakítottak ki, és nemcsak a szarvasmarhákat ellenőrzik. Drozdik Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának igazgatója elmondta: „fogékony” állaton értik a kérődzőket, a juh, kecske, szarvasmarha állományokat. Fontos, hogy az összes többi állatra és az emberre a vírus semmilyen megbetegítő hatással nem bír – hangsúlyozta. A kéknyelv megbetegedést - amelyet szúnyogok csípése terjeszt - október közepén észlelték először Csongrád megyében, azóta országszerte több mint száz állatot kellett idő előtt levágni. Forrás: www.hirado.hu 2500 milliárd uniós forint jut 2020-ig a magyar mezőgazdaságnak 2014. november 27. Mintegy 2500 milliárd forint jut összesen 2015-2020-között a magyar mezőgazdaságban közvetlen kifizetésekre uniós forrásból – közölte a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Czerván György elmondta, hogy a közvetlen támogatások új rendszerét alkalmazzák majd, amely a jelenleginél összetettebb lesz, tartalmazni fog kötelező és önkéntes elemeket is. Ennek alapján például az alaptámogatás (a SAPS, az egyszerűsített területalapú támogatás), valamint a “zöldítés” várható együttes összege 226 euró – mintegy 68 ezer forint – lesz hektáronként. (Ez gyakorlatilag megegyezik a mostani egyszerűsített területalapú támogatás 10
összegével.) A fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása pedig előreláthatólag 67,5 eurót – 20 250 forintot tesz ki hektáronként – tájékoztatott az államtitkár. Czerván György kifejtette: a közvetlen kifizetések uniós forrásból származó teljes összegét, több mint 1,3 milliárd eurót, (mintegy 417 milliárd forintot) két forrás adja. Az egyik a 20152020 közötti évek egyes pillérjének évenkénti mintegy 1,27 milliárd eurója (mintegy 394 milliárd forint), a másik a kettes pillérből az uniós szabályozás alapján az ország számára biztosított vidékfejlesztési forrásból a maximális 15 százalékos átcsoportosítási lehetőség, évente mintegy 74 millió euró (mintegy 23 milliárd forint). A közvetlen támogatások új rendszeréről az államtitkár kiemelte: a köztelező elemek között szerepel az alaptámogatás (SAPS), a “zöld” komponens – ez a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30 százalékát teszi ki -, valamint a fiatal gazdálkodóknak jutatott támogatás. Az önkéntes elem a termeléshez kötött támogatás. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó betartsa a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó intézkedéseket. Erre a támogatásra vonatkozik még a közvetlen kifizetések csökkentésének (degresszivitás) elve is. Ez az alaptámogatás 150 ezer euró (mintegy 45 millió forint) feletti összegére vonatkozik. A gazdák választhatnak egy másik támogatási formát is, ez a kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer – jelezte Czerván György, hozzátéve: ennek alkalmazása az uniós tagállam számára kötelező, míg a gazdálkodók számára választható. Erre a jogcímre a közvetlen támogatási keretösszeg maximum 10 százaléka fordítható. Ez a támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás, amelynek éves mértéke minimum 500 euró (mintegy 150 ezer forint), maximuma pedig 1250 euró (mintegy 375 ezer forint). Az államtitkár jelezte: a közvetlen támogatás mellett vannak termeléshez kötött támogatások is – például az állattartáshoz és a növénytermeléshez adott pénzügyi segítség. Ez utóbbi támogatás évente ágazattól és teljesítménytől függően összesen évi 301,9 millió euró (60,57 milliárd forint). Czerván György felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti forrásból finanszírozott folyó kiadások és jövedelemtámogatások jövő évi keretösszege emelkedik: az idén mintegy 46,6 milliárd forint, míg jövőre 77,7 milliárd forintra rúg. Jelezte: a “Több munkahelyet a mezőgazdaságba” elnevezésű programra – amely a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok támogatását célozza, 2020-ig összesen 212 milliárd forintot kívánnak fordítani, amelyből 180 milliárd nemzeti forrás. Az államtitkár kitért arra, hogy Nagy István, az FM parlamenti államtitkára korábbi ismertetésének megfelelően a minisztérium nem támogatja semmilyen földadó kivetését. Ezt annak kapcsán erősítette meg, hogy a bizottság – Font Sándor (Fidesz) bizottsági elnök javaslatára – nem vette napirendre Legény Zsolt (MSZP) indítványát, amely az önkormányzati adókivetés kérdését tűzte volna napirendre, tekintettel a földadó kivetésének lehetőségére. Forrás: www.mti.hu
11
Duplájára nő a támogatás 2014. november 27. Több pénz jut jövőre a szarvasmarha-tartóknak és a tejtermelőknek. A támogatás az idei duplájára nő, ami talán fedezheti a csökkenő felvásárlási árak miatti veszteségeket. A mezőgazdasági nagyüzemek érdekképviselete szerint az 1200 hektár felett gazdálkodókat sújtó támogatás-megvonás hosszabb távon az állatállomány csökkenéséhez vezet. „A kérődzők vannak benne, a szántóföldi növények közül a cukorrépa, a rizs és a zöldséggyümölcs ágazat, valamint a fehérjék.” Az államtitkár az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában sorolta fel, hogy kik között osztják el a nagybirtokoktól elvont területalapú támogatást. „Jövőre a tejkvótarendszer meg fog szűnni. Ez azt jelenti, hogy szabadpiaci versenyhelyzetbe kerülnek a tejtermelőink is. És a minisztérium leginkább ezen a támogatási rendszeren keresztül tud majd segíteni. Tehát a közvetlen támogatások tekintetében valóban a 2014. évi 13 forint per kilogrammos támogatási összeghez képest 26 forint lesz várhatóan” – mondta Czerván György. A piacnyitással a tej felvásárlási ára a mostani 95-100 forintról 85 forintra eshet – hívta fel a figyelmet a nagygazdaságok érdekképviseletének illetékese. „A kvóta megszüntetése az Európai Unióban és az orosz embargó együttesen óriási veszélyt jelent. A tej ára már most elindult lefelé, csökken, és további csökkenések várhatók. Tehát gyakorlatilag, ha az a csökkenés, amelyet prognosztizálnak, bekövetkezik, akkor a megnövekedett támogatással együtt ugyanott leszünk, ahol most vagyunk” – nyilatkozta Karjcsovicz András, a Szarvasmarha-tenyésztők Választmányának elnöke. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének kongresszusán az elnök bírálta a kormányt, amiért elvonta az 1200 hektár feletti földterület uniós támogatását. „A mi kormányunk hadat üzent a mezőgazdasági társas vállalkozásoknak.” Nagy Tamás szerint a támogatás csökkentésének hatása évek múlva mutatkozik majd meg a nagygazdaságoknál. „Hosszú ciklusú folyamatokról van szó, és ugye kötöttségekről, amiről beszéltem, hogy mondjuk a támogatások révén, a fejlesztések révén elkötelezték a gazdaságok magukat hosszú évekre. Nyilvánvalóan nincsenek azonnali lépéskényszerben. A kormányzati dokumentációk ezt mind tartalmazzák. Nyilván nem fog azonnal megjelenni egy radikálisan csökkenő állatállomány vagy hitelállomány” – tette hozzá a MOSZ elnöke. A kongresszuson jelenlévő szocialista elnökhelyettes emlékeztetett rá, hogy egy nyári kormányhatározatban még 82 milliárd forint hazai agrártámogatás szerepelt, míg a költségvetés tervezetében már csak 77 milliárd forint. „Egy viszonylag könnyen hozzáférhető, normatív pénz helyett most mindenféle címkézett pénzzel próbálják ezt a kérdést kezelni, aminek nem nagyon találjuk a nyomát. Magyarul bemondták, hogy 7 évre 210 milliárdot kapnak az érzékeny ágazatok – ebben persze nem csak az állattenyésztés, mert kertészetről is beszéltek, sok mindenről – de a normál uniós rendszereken kívül én nagyon nem látok pluszforrásokat ebben a büdzsében” – szögezte le az MSZP elnökhelyettese. Gőgös Zoltán szerint téves az a kormányzati feltételezés, ha a nagyüzemek felhagynak az állattenyésztéssel, akkor a kisgazdaságok a helyükre lépnek, mert az állattenyésztés százmilliós, milliárdos befektetést igényel. Forrás: www.mno.hu
12
Megbirkózunk az orosz embargóval 2014. november 28. Marketinggel és újabb keleti piacok felkutatásával igyekszik Magyarország elhelyezni mezőgazdasági áruit, miközben a piacokat jelenleg a jó termés okozta alacsony árak jellemzik. Erről is beszélt a Kossuth Rádióban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. A mezőgazdasági árubőség, a jó termés hatására csökkenő árak, illetve az Oroszországba irányuló exportot akadályozó embargó sok fejtörést okoz a gazdáknak. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter ennek kapcsán azt hangsúlyozta a 180 percben, hogy mindig van feladatuk, ha bő a termés, akkor azt el kell helyezni, de ez a szituáció még mindig jobb, mintha nem lenne termés. Ha az aszály, vagy a belvíz elviszi azt, akkor nem értékesítési, hanem megélhetési problémák vannak – tette hozzá. A tárcavezető hangsúlyozta, a piaci zavarok kezelésére aktív marketinggel igyekeznek megoldást találni. Ez segíti a sertéshús-, az alma-, vagy év vége felé a halértékesítést. Nem könnyű, de a reklám sokat segít – fogalmazott. Arról is beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság meg tud birkózni az orosz embargó okozta hatással, az értékesítéshez a keleti nyitással új piacokat keresnek az arab államokban, a Távol-Keleten, Kínában, Hongkongban, Japánban, Koreában. Az is lényeges, hogy a magyar termékek árát a világpiac, azt pedig az orosz embargó is befolyásolja. Így van ez a tej esetében is, amelynek csökken az ára. Az egyik megoldás a magasabb feldolgozottsági szint, így tejporgyár létesítése is felvetődött. A jövő évi költségvetésről a miniszter azt mondta, az agrárbüdzsé biztosítja a magyar mezőgazdaság működését, az egy biztos háttér, de a legfontosabb mégiscsak a termelés – hangsúlyozta a földművelésügyi miniszter. Forrás: Kossuth Rádió, 180 perc
Budapest, 2014. december 1.
A piaci hírek adott hónapon belüli esetleges változásainak pontosabb követhetősége érdekében a sajtócikkek megjelenési sorrendben kerülnek feltüntetésre.
13
