Médiafelügyeleti főosztály Ügyiratszám: MN/20845-8/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) az ATV Zrt. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor utca 31., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) ATV elnevezésű médiaszolgáltatásában 2014. június 13án 06:19:00 órai kezdettel sugárzott és július 18-án megismételt „Start” című műsorszámmal kapcsolatban, 2014. július 21-én benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2014. július 22-én indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. A fellebbezést a Médiatanács annak kézhezvételét követő 40 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező 2014. július 21-én érkezett, MN/20845-1/2014. számon iktatott beadványában a Médiaszolgáltató ATV elnevezésű csatornáján 2014. június 13-án 06:19:00 órai kezdettel sugárzott és július 18-án megismételt „Start” című műsorszámban közzétett, a paksi bővítéssel kapcsolatban két antinukleáris civil szervezettel (Energiaklub és Greenpeace) folytatott beszélgetést kifogásolta. A Kérelmező sérelmezte, hogy a meghívottak álláspontjának kifejtése során a műsorvezető nem utalt arra, hogy az Energiaklub norvég civil alap pénzéből agitál a paksi bővítés ellen, mivel az a norvég gazdasági érdek, hogy Európa minél több gázt fogyasszon, s ezáltal a gáz ára minél magasabb legyen. A beadvány, – bár megjelölése „Panaszbeadvány” – tartalma szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. §-ában meghatározott kiegyensúlyozottsági eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül. Erre tekintettel a Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 37. § (1) bekezdésében foglaltak – amely szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel –, továbbá a Ket. 20. § (1) bekezdés alapján – amely szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni – a kérelmet kiegyensúlyozottsági kérelemnek minősítette. Az Mttv. 166. §-a értelmében az eljárásra az Mttv. 181. §-ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. és rendelkezései alkalmazandók. Az Mttv. 144. §-a értelmében a Hivatal hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. Az Mttv. 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. 1
A fenti rendelkezést alapul véve jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása a Hivatal hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató nem tartozik sem a közszolgálati, sem pedig a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók körébe. Az Smtv. 13. §-a szerint „a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg”. A kiegyensúlyozottsági kérelmekkel kapcsolatban az Mttv. speciális eljárási szabályokat ír elő. Az Mttv 181. § (2)-(3) bekezdései kifejtik, hogy „hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmező, ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kérelmező kapta, de azzal nem élt”, „a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál…”. A kérelem mellékleteinek megtekintése során a Hivatal megállapította, a Kérelmező betartotta a kifogás, illetve a kérelem benyújtására irányadó határidőket, mivel a 2014. július 18-án ismételt műsorszámmal kapcsolatban július 18-án postára adta kifogását, amelyet a Médiaszolgáltató július 21-én vett át, s ezen a napon a Kérelmező benyújtotta kérelmét a Hatósághoz. A Hivatal észlelte azt is, hogy a kérelem és mellékletei alapján nem volt beazonosítható, hogy a kérelem a Médiaszolgáltató által sugárzott mely műsorszámra vonatkozik, valamint abból a közreadás időpontja sem volt megállapítható. A fentiek alapján a Hivatal a 2014. július 22-én kelt, MN/20845-2/2014. ügyiratszámú végzésében felhívta a Kérelmezőt a kifogással érintett műsorszám és közzétételének időpontja pontos megnevezésére. A felhívásra válaszul a Kérelmező 2014. július 28-án MN/20845-3/2014. ügyiratszámú beadványában megküldte a kifogás Médiaszolgáltatóhoz határidőben történt eljuttatását igazoló tértivevény másolatát, 2014. augusztus 4-én érkezett MN/20845-4/2014. ügyiratszámú hiánypótlásában pedig közölte, hogy az általa kifogásolt műsorszám címe „Start”, amelynek sugárzására 2014. június 13-án 07:34 órai kezdettel, ismétlésére pedig július 18-án került sor. A Hivatal a fentiek alapján megállapította, hogy az eljárás tárgyát képező kérelem a hivatkozott eljárási szabályoknak megfelelt, így érdemben elbírálható volt. A Hivatal 2014. augusztus 11-én kelt, MN/20845-6/2014. ügyiratszámú végzésében (a továbbiakban: Végzés) a Ket. 29. § (3) bekezdésének b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, valamint az Mttv. 155. § (3) bekezdésének a) pontja alapján kötelezte, hogy nyilatkozzon és szolgáltasson adatot arról, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámban – vagy amennyiben megítélése szerint a kifogással érintett műsorszám jellegéből adódóan a kiegyensúlyozottság követelménye műsorszámok sorozatában is megvalósítható, az azt követően sugárzott híreket szolgáltató műsorszámaiban – biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését.
2
A Végzésre a Médiaszolgáltató 2014. szeptember 1-jén érkezett, MN/20845-7/2014. számon iktatott beadványában a kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint a kifogásolt „Start” című műsorszámban az Energiaklubbal és a Greenpeace-szel a paksi atomerőmű tervezett bővítésével kapcsolatban folytatott beszélgetés kiegyensúlyozott, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő volt. Álláspontja indokolásaként a Médiaszolgáltató egyrészt kifejtette, hogy a kifogásolt az említett szervezetek képviselői fejezték ki azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a paksi atomerőmű tervezett bővítése és az ezzel kapcsolatos beruházások lebonyolítása ütközik-e a közösségi jog rendelkezéseivel, vagy sem. A beszélgetés során a résztvevők objektíven, a közösségi jog, illetve a magyar jogszabályok ismertetése mellett vették számba a beruházással kapcsolatban felmerülő kérdéseket, s mondták el saját véleményüket a bővítés norma-konformitását illetően. Erre tekintettel a Médiaszolgáltató szerint a sérelmezett stúdióbeszélgetés során valamennyi, a kérdéskört illető releváns vélemény legalább utalás szintjén elhangzott. A fentieken túl a Médiaszolgáltató szerint a Kérelmező félreértette a műsor tartalmát, ugyanis azzal kapcsolatban olyan állításokat is megfogalmaz, amelyek nem képezték a beszélgetés tárgyát. Így a magyarszovjet államközi egyezmény, illetve az Európai Unió által lefolytatott jogharmonizáció részét képező „jogszabály-revízió”, valamint a Horn-kormány törvénymódosítása nem kapcsolódott relevánsan a műsor témájához, ezért ezen információk közzététele nem is volt kötelező, figyelemmel arra, hogy a beszélgetés a beruházás kifejezetten magyar és európai uniós jogszabályoknak való megfelelőségéről szólt, szigorúan ezen kérdéskör került megtárgyalásra, amely kiegyensúlyozott volt. A fentieken túl a Médiaszolgáltató megjegyezte, hogy a kifogásolt műsorszámmal egy időszakban a „Start” című műsor számos alkalommal foglalkozott a paksi bővítés kérdéskörével, így 2014. június 10-én, 19-én, 20-án, 24-én kétszer, 26-án, július 11-én, 31-én és augusztus 12-én. Az említett beszélgetések közül a Médiaszolgáltató külön hivatkozott a 2014. július 11-i („Technikai jellegű szerződésekre van szükség Pakshoz”), valamint a június 20-i („Jogi problémák a paksi hitel körül?”) beszélgetésre, mivel az előbbiben a Paks II. bővítéséért felelős kormánybiztos részletesen kifejtette a paksi bővítéssel kapcsolatban megkötendő szerződések rendszerét, említette azok tartalmi elemeit, továbbá a szerződések és a beruházás megvalósíthatósága magyar és közösségi jognak való megfelelését, utóbbi műsorszámban pedig Jávor Benedek, a PM EP-képviselője mondta el a bővítést érintő magyar és közösségi jogi rendelkezéseket, valamint pártja azzal kapcsolatos álláspontját. Az előadottakra tekintettel a Médiaszolgáltató szerint a témával kapcsolatos tájékoztatás kiegyensúlyozott volt, mind az Mttv. 12. § (2) bekezdése, mind a Hatóság kialakult gyakorlata, mind pedig a vonatkozó bírósági gyakorlat alapján, ezért kérte a kérelem elutasítását. A Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató ATV csatornáján 2014. június 13-án 06:19:00 órai kezdettel sugárzott „Start” című műsorszámban 06:42:12 órakor közzétett stúdióbeszélgetés a következőket tartalmazta: Műsorvezető: „Tiltott állami támogatás, ami sokszorosan sérti az európai jogrendet. Ez a véleménye az Energiaklubnak és a Greenpeace-nek a paksi atomerőmű tervezett állami finanszírozásáról. Beadvánnyal fordul tehát az Energiaklub az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához, míg a Greenpeace már korábban, rögtön a Kormány döntése után levélben fordult ugyanehhez a testülethez. Vendégem a Greenpeace Magyarországtól Szegfalvi Zsolt igazgató és Perger András projektvezető az Energiaklubtól. Jó reggelt kívánok! Pontosan miért minősül Önök szerint tiltott támogatásnak az állami finanszírozás, ami más szektorban is megtörténik, máshol is hoz előnybe bizonyos területeket.”
3
Perger András projektvezető, Energiaklub (=PA): „Megvizsgáltuk a döntést, megvizsgáltuk azokat a szerződéseket, amelyeket a magyar kormány kötött, és ez alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az Uniós kritériumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy egy beruházás állami támogatás vagy sem, ennek öt kritériuma van, s gyakorlatilag mind az ötöt teljesíti a finanszírozási konstrukció, s ez a két megállapodás. Mert arról van szó, hogy bevonnak állami támogatást, bevonnak állami forrást, gazdasági előnyt nyújtanak egy szervezetnek, igen az MVM-nek gazdasági előnyt fognak ezzel nyújtani, az állam finanszírozza ezt. Szelektív, igen, szelektív, hiszen egyetlen piaci szereplő fogja ezt a támogatást megkapni, ezzel torzítják a versenyt, s az ötödik kritérium szerint pedig a nemzetközi versenyt, nemzetközi kereskedelmet is torzítják, hiszen ha Paks támogatott áron tud megélni a piacon, akkor azzal nem csak a magyarországi, hanem a külföldi termelőknek is az érdekeit sérti.” Műsorvezető: „Önök párhuzamba hoztak ezzel egy brit példát, ahol szintén akartak atomerőművet építeni, s ahol már ki is mondta a Bizottság, hogy versenyjogot sért a beruházás. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy Európában nem lehet többé atomerőművet építeni, hiszen azért azt állami beszállás nélkül nem nagyon lehet megvalósítani.” Szegfalvi Zsolt, igazgató, Greenpeace Magyarország (=SzZs): „Ez az egyik legfőbb problémánk vele, hogy gazdasági alapon ma nem éri meg egy atomerőmű építését finanszírozni, illetve nem is nagyon találni olyan európai intézetet, pénzintézetet, aki finanszírozna egy ilyen projektet. Ez az említett angliai példa, ez a Hinkley Point erőműről szól és még végleges döntést nem hozott a Bizottság, egy előzetes állásfoglalást állított ki, még dolgoznak rajta, de az eddigi információk alapján úgy gondoljuk, hogy a tiltott állami támogatás megáll. A két konstrukció nem is nagyon hasonlít egymásra. Az angliai példában egy előre lekötött fix áras áramátvételt próbáltak az építtetők maguknak bebiztosítani.” Műsorvezető: „Ami sokkal magasabb volt, mint a piaci, remek az angoloknak.” SzZs: „Így van. Nálunk ez egy kicsit, azt mondjuk, egy sokkal durvább módszer, ugyanis a Kormány képviselői többször nyilatkoztak arról, hogy az áramárba nem fog beépülni az építés költsége, ez egy abszolút piactorzító megoldás lenne.” Műsorvezető: „A brit példa azért is érdekes, ahogyan Ön mondta, mert már hoztak egy előzetes állásfoglalást. A kérdésem az, hogy milyen döntést hozhat, mi alapján döntheti el a Bizottság, hogy vizsgálódhat? Mit nézhet meg, ugye rengeteg dolgot nem tudunk magunk sem erről az üzletről, van, ami titkos. Mi az, amihez hozzányúlhat és milyen eszköze van, milyen következtetéseket vonhat le, hoz egy állásfoglalást, mert az senkit nem fog érdekelni, vagy semmissé teheti a szerződést? Kívánhatja az eredeti állapot helyreállítását? Vagy csak fizetni kell rohadt sok pénzt és mehet minden tovább, azt azért ki szokták tudni fizetni.” PA: „Mi azt gondoljuk, hogy ugyanúgy a brit kormány megtette, hogy előzetesen megkereste az Európai Bizottságot azzal, hogy ez a finanszírozási konstrukció, amit kitaláltak, az megfelel-e az európai jogszabályoknak vagy sem.” Műsorvezető: „Nálunk ez másképp történt.” PA: „A magyar kormány … kicsit úgy néz ki, meg kellett volna tennie a magyar kormánynak is a saját érdekében és Magyarország érdekében is, hogy ezt lefolytassa.” Műsorvezető: „Nézzük az adott helyzetet: nem tette meg.” PA: „Nem tette meg. Előbb-utóbb valakinek úgy is feltűnt volna, hogy Magyarország központi költségvetési forrásokból atomerőművet épít. Ez azt eredményezheti, hogy előbb-utóbb rengeteg adófizetői forint fog ebbe az egész projektbe beleégni, mégpedig azért, mert az Európai Unió Versenypolitikai Főigazgatósága úgy dönt, hogy nem szabad csinálni, akkor azt le kell állítani.” Műsorvezető: „Tehát le kell állítani, ez a lényeg.”
4
PA: „Én azt gondolom, hogy le kell állítani, s ha előzetesen azt mondja például a brit példára a Bizottság, hogy ezt így nem lehet csinálni, akkor a brit kormány nem teheti meg, hogy ennek ellenére belevág ebbe a dologba, mert azzal igen súlyos következményeket vonhat magára, az Európai Bíróság elé kerülhet az ügy. Megvonhatnak további európai forrásokat Magyarországtól, és a többi, és a többi. Nyilván a presztízsveszteség mellett komoly gazdasági következményei is lehetnek annak, hogy ha egy állam, tagállam nem tartja meg az Európai Unió jogszabályait.” Műsorvezető: „De nem ugyanaz, ahogy Ön is mondta, hogy ők előzetesen megkérdezték és bele sem vágnak, hogy ha a válasz az, hogy nem, ezt nem lehet csinálni, mint hogy ha mi belevágunk, és akkor annak mi a következménye, ahogyan mondja, le kell állítani, vagy le kell bontani vagy fel kell mondani és akkor fizetünk büntetést? Vagy pedig, mint amikor egy villára ráhúznak még egy szintet, van ez a hogy hívják, fennmaradási engedély, és akkor mégis megy minden tovább egy nagy büntetéssel. Az nem ugyanaz.” SzZs: „A probléma az, hogy magáról a szerződésről, illetve annak a háttérdokumentumairól sem tudunk túl sok mindent.” Műsorvezető: „Semmit.” SzZs: „Eddig egy keretszerződést fogadott el az Országgyűlés és ugye most van az Országgyűlés plenáris ülésén, éppen tegnapelőtt volt a financiális szerződés. Hogy ha ezt megkötik, az már kötelezettségekkel fog járni a Magyar Állam részére.” Műsorvezető: „Hát ez az.” SzZs: „Ezért próbáljuk siettetni a folyamatot, hogy átessen minden olyan normakontrollon, ami a következményeket súlyosbíthatja Magyarországnak, és minél előbb megállapítják, hogy ez a konstrukció nem működhet, annál kisebb kárral tudunk kiszállni ebből a projektből.” Műsorvezető: „Önöknek ugyanekkor nyilvánvalóan az atomerőművel van a fő problémájuk, hogy ha az eljárás teljes mértékben nyilvános lenne, átlátható és elfogadható az Európai Unió számára, Önök akkor sem lennének boldogok.” PA: „Alapvetően azt gondolom, hogy ezt a projektet, a projektnek a nyilvánosságát a kezdetektől fogva kifogásolni lehet. Semmiféle társadalmi és szakmai vita a nyilvánosság előtt nem zajlott, nem is folyhatott, hiszen az információkat nem osztották meg. Az a kérdés, lehetne-e ezt másképp csinálni, s akkor lehetne jó döntést hozni. Hát azt látjuk a brit példa esetében is, hogy egy atomerőművet csak úgy lehet megépíteni, hogy azt a piaci valóságtól teljesen elrugaszkodott módon próbálják megoldani. Effektíve ugye ez csak egy rossz döntés lehet, egy új atomerőmű építése, hiszen vagy az adófizetőknek vagy a villamos-energia fogyasztóknak egy olyan többletköltséget jelent, ami egyszerűen nem éri meg, hogy ha egy reális alternatívában és a fenntartható megoldásokban gondolkozunk, amelyek egyszerűen, amelyek mentén, hogy ha azokat hasznosítjuk, azzal gyakorlatilag jobban járt ez az ország, Britannia és Magyarország is.” Műsorvezető: „Ez egy teljesen más kérdés, amit most felvetett, az is egy más kérdés, hogy vannak állami beruházások, amelyek nem megvalósíthatóak piaci alapon, csak ez történetesen egy olyan beruházás, amely Önök szerint rossz irány az ország számára.” PA: „De nincs is szükség rá, legalábbis a mi álláspontunk szerint nincsen szükség rá, s a nyílt társadalmi és szakmai vita, ha ez lefolytatódott volna, lefolyhatna, akkor nem is juthatnánk más következtetésre, hogy tulajdonképpen nincs is szükségünk új atomerőműre, s ilyen áron pedig végképp nincs szükségünk rá.” Műsorvezető: „Akármit is gondolunk az atomenergiáról, társadalmi vita és megfelelő demokratikus eljárás nélkül és nyilvánosság nélkül nem történhet meg róla semmilyen döntés. Köszönöm, hogy eljöttek.”
5
2. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. § alapján „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” Az Mttv. 12. § (2) bekezdés szerint „A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. § 17. pontja határozza meg: „időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.”. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kérelemmel érintett tájékoztatás ugyan egy magazinműsorban jelent meg, azonban az egy olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A tájékoztató műsorszám fogalmát a törvény nem definiálja, indokolt azonban azt szűken értelmezni (politikai háttérműsorok, általános közéleti tematikájú műsorok, reggeli magazinok), mert tág értelmezésben szinte bármely műsorszám tartalmazhat (valamiről) tájékoztatást. A műfaji sajátosságokat természetesen figyelembe kell venni, mert az Smtv. tájékoztató műsorszámokról beszél, ami egyértelműen műfaji meghatározásra utal. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés tehát egyrészt akképpen értelmezhető, hogy kizárólag az adott műsorszám ismérve jelenti a vizsgálódás alapját. Felmerül viszont annak kérdése is, hogy milyen tájékoztatásról esik szó egy adott műsorban. Ez utóbbi esetkörben nem a műsorszám műfaji sajátosságait kell szem előtt tartani, hanem az adott eseményről, történésről szóló tájékoztatás jellemzőit. Az Smtv. 13. §-ának szó szerinti értelmezése szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kizárólag a jelentőséggel bíró események, vitatott kérdések kapcsán a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kell érvényesülniük. Miután a szabályozás célja arra irányul, hogy egy adott közérdekű kérdés kapcsán releváns álláspontok kerüljenek bemutatásra, a fentebb említett műfaji korlátokat „áthágva”, akár egy magazinműsorban bemutatott téma tekintetében is megkövetelhető a kiegyensúlyozottság. Amennyiben kizárólag a tájékoztatás a vizsgálat alapja, abban az esetben a fentebb említett műfaji sajátosságok, korlátozások vizsgálata mellőzhető, de legalábbis másodlagos kérdés. Ezt erősíti meg az Mttv. 12. §-ban foglalt rendelkezés, amely – az alcímmel egyezően – szintén a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követeli meg. A kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának alkotmányossági vizsgálatát elvégző 1/2007. (I. 18.) AB határozat kimondta, hogy „az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a 6
sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat”. Az Alkotmánybíróság döntésének idézett mondata alapján látható, hogy a rendelkezés az adott kérdésről, témáról szóló tájékoztatás tekintetében követeli meg a kiegyensúlyozottság követelményének meglétét. E vélemény, nézet kapcsán – kiindulópontként –áthelyeződhet a hangsúly a kifogással érintett műsorszámról a tájékoztatás közönségre gyakorolt esetleges hatására. Jelen esetben a kifogásolt beszélgetés a „Start” című műsorszám része volt, a fentiekben részletesen ismertetett tartalommal arról számolt be, hogy az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország véleménye szerint a paksi atomerőmű tervezett bővítése sérti az Európai Unió közösségi jogát, amely miatt e szervezetek az Európai Bizottsághoz fordulnak. A „Start” az ATV rendszeresen jelentkező reggeli közéleti és politikai vitaműsora. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszegmens – bár magazinműsor keretén belül került sugárzásra – olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. A kérelemmel érintett műsorszegmens a paksi atomerőmű tervezett állami bővítésének két hazai zöld szervezet (Energiaklub és Greenpeace Magyarország) általi megítélésével foglalkozott. Ez alapján nyilvánvalóan megállapítható, hogy a műsorblokk közérdeklődésre számot tartó, a demokratikus nyilvánosság megteremtését elősegítő tájékoztatásnak minősült. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal 7
kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Hivatal a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a panasz által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás. 3. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó – és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő – véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont – illetve annak egyes tartalmi elemei – a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. Az érintett műsorszegmensben a paksi atomerőmű tervezett bővítésének kérdésköre került megjelenítésre. A Médiaszolgáltató a kérdéssel összefüggésben Perger Andrást, az Energiaklub projektigazgatóját, valamint Szegfalvi Zsoltot, a Greenpeace Magyarország igazgatóját szólaltatta meg, akik elmondták, hogy a paksi atomerőmű tervezett állami bővítésének módja sokszorosan sérti az Európai Unió közösségi jogát, továbbá, hogy emiatt eljárást kezdeményeznek a megfelelő uniós szervnél. A meghívottak kifejtették, hogy az erőmű állami finanszírozása miért a közösségi jogba ütköző tiltott támogatás, továbbá az uniós szervek megkerülése hátrányokkal járhat Magyarország számára. Szóba került az is, hogy a bővítéssel kapcsolatos dokumentumok, háttér-információk nyilvánosságának mértéke is hagy kívánnivalót maga után, egyúttal sérelmezték a nyílt szakmai és társadalmi vita, a megfelelő demokratikus eljárás hiányát. A megkérdezettek az üggyel párhuzamba állítottak egy brit példát, s ismertették, hogy a Hinkley Point erőmű építésének szándéka kapcsán a brit kormány előzetesen megkereste a megfelelő uniós szervet a konstrukció közösségi jogi szempontból történő véleményezése céljából, s az ügyben az Európai Bizottság előzetes állásfoglalást adott ki, amelyben kimondta, hogy versenyjogot sért a beruházás. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az érintett műsorszegmens témája a paksi atomerőmű tervezett állami bővítése módjának két hazai zöld szervezet általi fogadtatásának bemutatása volt. 8
A Kérelmező beadványában azt kifogásolta, hogy a beszélgetés során a műsorvezető nem utalt arra, hogy az Energiaklub norvég civil alap pénzéből agitál a paksi bővítés ellen, ugyanis norvég gazdasági érdek, hogy Európa minél több gázt fogyasszon, s így a gáz ára minél magasabb legyen. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kérelmező azon véleménye, miszerint norvég gazdasági érdek húzódik meg amögött, hogy az Energiaklub és a Greenpeace Magyarország ellenzi a paksi atomerőmű tervezett állami bővítését, nem minősül relevánsnak, hiszen a műsorszegmensben elhangzott témához (két hazai zöld szervezet tiltakozása a paksi atomerőmű tervezett bővítése ellen) nem kapcsolódott szervesen. Az előadottakra tekintettel, miszerint a kérelemben foglalt vélemény nem volt releváns a vizsgált médiatartalom szempontjából, a Hivatal megállapította, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése fogalmilag nem merülhetett fel, ezért a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértésének megállapításához szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte. A Hivatal a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező kifogása, miszerint nem közölték a Reális Zöldek Klub véleményét, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Hivatal ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét elutasította. Az Mttv. 165. § (1) bekezdése értelmében a Hivatal határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján és a 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul, az illetékmentességről az Mttv. 181. § (6) bekezdése rendelkezik. Az eljárás során a Ket. 153.§-a szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, 2014. szeptember 26. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából
dr. Pap Szilvia főosztályvezető
Kapják: 1. Személyes adat
9
