Médiafelügyeleti főosztály
Ügyiratszám: MN/21530-7/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása HATÁROZAT
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) az ATV Zrt. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor utca 31., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) ATV elnevezésű médiaszolgáltatásában 2014. július 25án sugárzott „Start” című műsorszám 6:54:36-kor közzétett szegmensével kapcsolatban, 2014. július 28-án benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2014. július 29-én indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. A fellebbezést a Médiatanács annak kézhezvételét követő 40 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező 2014. július 28-án érkezett, MN/21530-1/2014. számon iktatott beadványában a Médiaszolgáltató ATV elnevezésű csatornáján 2014. július 25-én délelőtt sugárzott „Start” című műsorszámban közzétett, a norvég támogatások ellenőrzése jogosságának kérdésköre kapcsán folytatott stúdióbeszélgetést kifogásolta. A Kérelmező sérelmezte, hogy a beszélgetésből nem derült ki, hogy a norvég kormány gazdasági céljai érdekében azokat a hazai zöld civil szervezeteket támogatja, amelyek ellenzik a vízerőművek és a nukleáris energia felhasználását, továbbá, hogy a műsorvezető azt igyekezett elhitetni a nézőkkel, hogy a norvég kormány önzetlenül, érdek nélkül támogat civil szervezeteket. A Kérelmező beadványában megszólalási lehetőséget kért az érintett médiaszolgáltatásban „… annak megjelenítésére, hogy a hazai zöld szervezetek körében az Ökotárs Alapítvány csak norvég gazdasági érdekek szolgálatában működő civil szervezeteket támogat, a kormány érdekében működőket nem támogatja.”. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 166. § értelmében a Hatóság a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásban az Mttv. 181. §-ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv. 144-165. §) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv. 144. §-a értelmében a Hatóság hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el. A beadvány, – bár megjelölése „Panaszbeadvány” – tartalma szerint az Mttv. 181. §-ában meghatározott kiegyensúlyozottsági eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül. Erre tekintettel a Hivatal a Ket. 37. § (1) bekezdésében foglaltak – amely szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel –, továbbá a Ket. 20. § (1) bekezdés alapján – amely szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni – a kérelmet kiegyensúlyozottsági kérelemnek minősítette. Az Mttv. 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az Smtv. 13. §-ában és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a 1
JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A fenti rendelkezést alapul véve, valamint az Mttv. 184. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása a Hivatal hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató nem tartozik sem a közszolgálati, sem pedig a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók körébe. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv. 181. § (1) bekezdése szerint 2014. július 29-én hatósági eljárás indult. A Hivatal a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz a további eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont – megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. § (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül – a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül – a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek – a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott – kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. A 2014. július 25-én ismétlésként sugárzott műsorszám szegmenssel kapcsolatban a Kérelmező a kifogását még aznap (2014. július 25-én 10:02 órakor) eljuttatta a Médiaszolgáltató részére elektronikus úton, amelyet a Médiaszolgáltató ügyfélszolgálata automatikus válaszüzenetben vissza is igazolt (2014. július 25-én 10:03 órakor). Ezt követően a Kérelmező a Hatósághoz fordult kérelmével, amely 2014. július 29-én érkezett meg. A Hivatal 2014. augusztus 1-jén kelt, MN/21530-2/2014. ügyiratszámú végzésében (a továbbiakban: Végzés) a Ket. 29. § (3) bekezdésének b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, valamint kötelezte, hogy nyilatkozzon és szolgáltasson adatot arról, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámban – vagy amennyiben megítélése szerint a kifogással érintett műsorszám jellegéből adódóan a kiegyensúlyozottság követelménye műsorszámok sorozatában is megvalósítható, az azt követően sugárzott híreket szolgáltató műsorszámaiban – biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését. A Végzés adminisztrációs hiba következtében első alkalommal a Kérelmező részére került kézbesítésre. Ezt követően a Kérelmező 2014. augusztus 4-én érkezett, MN/21530-3/2014. ügyiratszámú beadványában igazolta a kifogás Médiaszolgáltatóhoz történt eljuttatását. Az adminisztrációs hiba észlelését követően a Hivatal postai úton eljuttatta a Végzést a Médiaszolgáltató részére, amelyet a Médiaszolgáltató 2014. október 1-jén vett át. A Médiaszolgáltató 2014. október 15-én érkezett, MN/21530-5/2014. számon iktatott beadványában a kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint a „Start” című műsorszámban a norvég támogatások ellenőrzése jogosságának kérdésköre kapcsán folytatott stúdióbeszélgetés kiegyensúlyozott, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő volt. Álláspontja indokolásaként a Médiaszolgáltató egyrészt kifejtette, hogy a kifogásolt műsorban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára fejezte ki azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a norvég 2
civil alapok támogatásai közpénznek minősülnek, ezért azok odaítélése, a juttatások ellenőrzése nemcsak kormányzati jog, hanem kötelezettség is, amelyet a norvég és a magyar kormány között létrejött nemzetközi szerződés szabályoz. A Médiaszolgáltató előadta továbbá, hogy a beszélgetés során az interjúalany a civil alapok felhasználását érintő valamennyi kérdés vonatkozásában hitelesen tolmácsolta a Kormány álláspontját, illetve az ezen túlmenően közérdeklődésre számot tartó releváns álláspontokat a műsorvezető legalább utalás szintjén ismertette. A Médiaszolgáltató másrészt megjegyezte, hogy a norvég kormány támogatásának célja, illetve a felhasználás célja nem képezte tárgyát a stúdióbeszélgetésnek, ezért a Kérelmező által hiányolt álláspont egyáltalán nem kapcsolódott sem a stúdióbeszélgetésben megjelenített álláspontokhoz, sem az álláspontok alapjául szolgáló hírhez. E körben a Médiaszolgáltató előadta azt is, hogy a Kérelmező által hiányolt gázeladás, illetve Nobel-díj odaítélése semmilyen formában nem képezte részét a beszélgetésnek, így megjelenítése nem volt feltétele a kiegyensúlyozottságnak. A Médiaszolgáltató a stúdióbeszélgetés vonatkozásában egyúttal értelmezhetetlennek tartotta a Kérelmező által hivatkozott azon álláspontot, miszerint az Ökotárs Alapítvány által terjesztett antinukleáris felfogás valótlanság. A Médiaszolgáltató utalt arra is, hogy ugyan a műsorvezető rákérdezett a norvég támogatás céljára, azonban mivel azzal kapcsolatban sem vélemény, sem ellenvélemény nem hangzott el, nem képezte a kifogásolt műsorszám tárgyát. Erre figyelemmel azon kérelmezői vélemény, miszerint norvég érdekek húzódnak meg a támogatások mögött, nem releváns, ugyanis a műsorszegmensben elhangzott témához (a norvég civil alapok által civil szervezeteknek nyújtott támogatások politikai célokra történő felhasználása) nem kapcsolódott szervesen. A Médiaszolgáltató előadta azt is, hogy a „Start” című műsor a panasszal érintett időszakban több alkalommal is foglalkozott a norvég civil alapok részéről érkező támogatás felhasználásának kérdésével (így a 2014. április 10-én, illetve június 2-án sugárzott műsorszámokban), azaz részletesen feltárta a norvég civil alapokkal kapcsolatos politikai és társadalmi vita részleteit, ennek során kitért valamennyi releváns és közérdeklődésre számot tartó kérdésre. A fentieknek megfelelően a Médiaszolgáltató határozattan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hiányolt vélemény nem volt releváns a tájékoztatás egészének lényegét tekintve, egyúttal viszont elhangzott a műsorszámban legalább utalás szintjén, illetve a műsor műsorfolyamában is, azaz sem az Smtv. 13. §-ában, sem az Mttv. 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésére nem került sor. Az előadottakra figyelemmel a Médiaszolgáltató kérte a kérelem elutasítását. A Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1.
Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése
A Médiaszolgáltató ATV csatornáján 2014. július 25-én sugárzott „Start” című műsorszámban 06:54:36 órakor közzétett stúdióbeszélgetés a következőket tartalmazta: Műsorvezető: „Csepreghy Nándor helyettes államtitkár, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Jó reggelt kívánok!” Csepreghy Nándor (=CsN): „Jó reggelt kívánok!” Műsorvezető: „Hát gyakorlatilag Norvég Alap-ügyi szakértő, és hát pont azt mondta az imént, ezt azért kibeszélem a kedves nézőknek, hogy kommunikációs szempontból ez, ami itt zajlik, hibátlan, mert a Norvég Alapok létezéséről alig tudott a közvélemény, na most már tud. Jó ez nekünk?” CsN: „Ez igaz. Szerintem abban a tizenegynéhány országban, ahol működnek a Norvég Alapok, ekkora publicitást még soha nem kapott. Jó meg akkor lesz, hogy ha sikerül végre zárni a vitás kérdéseket.” 3
Műsorvezető: „Hát azért kérdem, hogy jó-e, mert hogy a norvég nagykövet most adott az egyik internetes portálnak egy nagy interjút, nem tudom, találkozott-e vele, ahol egyebek mellett azt mondja, hogy ilyet ő még az életben nem látott egyetlen európai országban, amit Magyarországon a kormányzat művel a Norvég Alapokkal.” CsN: „Nyilván a mi feladatunk az, hogy megoldjuk a magyar Norvég Alap kérdését, tehát a Magyarországon működő Norvég Alap kérdését. Más országokban való működését én nem szeretném sem pozitívan, sem negatívan elemezni.” Műsorvezető: „Ugye ez a történet arról szól, hogy Norvégia az Európai Unióval kötött egy megállapodást, és ennek a megállapodásnak az alapján 2009 és 14 közötti támogatási időszakban 40 milliárd forint körüli összeget biztosít Magyarországnak…” CsN: „Így van.” Műsorvezető: „…ennek a nyolcvanegynéhány százalékát az államon keresztül osztja, ez volt az NFÜ korábban, a többi részét pedig civil alapokon keresztül… CsN: „Így van.” Műsorvezető: „…kifejezetten a civil szférának. Kívülről nézve a vita az ott eszkalálódott, amikor Lázár János azt mondta, hogy NFÜ-nek annyi, és egész más módszerrel, rendszeren keresztül szeretné a Norvég Alapból érkező pénzeket innentől kezdve osztani. Minthogyha itt romlott volna meg a viszony, és mintha innen datálódna minden.” CsN: „Nem, mert ez 2013 augusztusa, amikor a Kormány a szükséges törvényeket is meghozta, ami a fejlesztési intézményrendszer átalakítására vonatkozott. Hogyha megnézi bármelyik pályázói körben résztvevő pályázót vagy bárkivel beszélget, mindenki azt mondja, hogy túlzottan bürokratikus, nehézkes volt a fejlesztési intézményrendszer. 2010-ben ez már látszott, de akkor egy hét éves európai uniós költségvetés közepén nem lehetett ezt az egész intézményt átalakítani, azzal meg kellett várni az EU-s programozási időszaknak a végét. Tehát most, 2014. elején van egy fél évünk ezt a rendszert, vagy volt egy fél évünk átalakítani. Ez a rendszer kezelte a Norvég Alap pénzeit is, amit a… ahogy különböző szakterületi feladatokat a minisztériumokba telepített a Kormány, ezt pedig egy kormányzati háttérintézményhez, és ezt a döntését kritizálta Norvégia, Lichtenstein, illetve Izland a magyar kormánynak.” Műsorvezető: „Hát ezt, és azt, hogy nem előtte beszélték meg velük, miért az utolsó utáni pillanatban értesítették erről őket, illetve hogy miért nem átlátható módon, a kormányzati szerveken keresztül jut el a pénz az emberekhez, a vállalkozásokhoz, a cégekhez, miért valamiféle háttérintézményen keresztül, elmaszatolva. Na most itt van…” CsN: „Én ezt vitatnám, az elmaszatolást…” Műsorvezető: „…közben a civil szféra ügye, várjon, de itt van a civil szféra ügye, ami válasz volt erre, amikor azt mondta Lázár János, hogy a civil szféra elmaszatolva, áttekinthetetlenül és gyakorlatilag a sajátjainak osztva a pénzt, osztja a pénzt, és a kettő így került egy szintre és egymás mellé. Tehát a norvégok azt mondták, hogy az állam csinálja, mi magyarok azt mondtuk, hogy a civilek csinálják így.” CsN: „Akkor lenne önnek igaza, hogyha az állam konzekvensen végigvitt volna egy olyan döntést, amit a norvégok nem fogadnak el, hiszen június 12-én mi azt mondtuk a norvég tárgyalópartnereknek, hogy elfogadjuk a döntésüket, hozzuk be akkor államon belülre, és kezelje a Miniszterelnökség ezeket a programokat, tehát ha nekik...” Műsorvezető: „Tehát maguk feladták az álláspontjukat?”
4
CsN: „Igen. De hát, hogy ha nekik nem garancia az, hogy egy száz százalékban állami tulajdonú és a Miniszterelnökség szakmai irányításával működő cég lenne az, ami végezné ezeket a feladatokat, akkor rendben, oldjuk meg a Miniszterelnökségen belül.” Műsorvezető: „Akkor most újra felállítják az NFÜ-t?” CsN: „Nem, a Miniszterelnökségen belül lesz egy olyan főosztály, aki ezeket a nemzetközi programokat kezeli, ami a Norvég Alaphoz tartozik. És ezáltal megvalósul az a szerződés, amit a Kormány, illetve Norvégia aláírt. Ami a meglátásunk szerint akkor is megvalósult volna, hogy ha egy száz százalék állami tulajdonú cég kezeli ezeket.” Műsorvezető: „Jó, de elfogadják a norvégok igényeit.” CsN: „Elfogadjuk és július 28-án lesz egy újabb körös egyeztetés, akkor már itt Budapesten, addig kell ennek a szervezeti kereteit is bemutatni, hogy jogilag minden rendelkezésre áll.” Műsorvezető: „És akkor a másik oldal? Itt van ez a civil ügy, ahol pont ön fogalmazott meg olyan vádakat, amik hát igazából ügyészségi, rendőrségi kérdéseket vetnek fel, sikkasztással vádolta azokat, akik a pénzt osztják, vagy a pénz elosztásáról döntenek. Azzal vádolta őket, hogy áttekinthetetlenül, gyakorlatilag a saját háttérországuknak adják a pénzt, és így tovább, és így tovább. Ezt bizonyítani kéne, nem?” CsN: „Így van. A Kormány 2012-ben, amikor elindult a Norvég Civil Alap, miniszteri szinten írt egy levelet a norvég kormánynak azzal, hogy a kiválasztása annak az alapítványnak, amely ezt a feladatot végzi, az kérdéses hét szervezet pályázott erre a feladatra, hatot kizártak még azt megelőzően, hogy bármilyen érdemi dokumentumot beadhattak volna. Egyetlen egy szervezet maradt állva, ez a jelenlegi konzorcium, aki osztja a pénzeket, az Ökotárs Alapítvány.” Műsorvezető: „Azt is megnézték, hogy azt a hatot miért zárták ki?” CsN: „Meg… vissza is kérdeztek többen a hat szervezet közül, volt, aki azt a választ kapta Norvégiától, hogy azért, mert nem rendelkeznek túl komoly szervezői tapasztalattal a civilfinanszírozás területén, több mint egy tíz éve működő szervezetről beszélünk. Tehát érdemi vizsgálatnak azt a hat pályázatot, függetlenül attól, hogy az milyen lett volna, nem is vetették alá, második körben, ahol tartalmi vizsgálatát folytatták ezeknek a cégeknek vagy alapítványoknak, abban már csak az Ökotárs Alapítvány maradt állva. Ezt akkor Navracsics miniszter úr jelezte a norvég kormánynak, amire érdemi válasz nem érkezett. Ezt követően, ahogy a civil terület átkerült a közigazgatási minisztériumból a korábbi emberi erőforrások minisztériumába, miniszteri és államtitkári szinten is folytak levelezések, amikre nem reagáltak, majd 2014-ben …” Műsorvezető: „Tehát konkrétan Norvégia nem válaszolt az Önök leveleire.” CsN: „Konkrétan nem történt semmi olyan lépés, ami a Kormányt megnyugtatta volna, hogy ez alapján választottuk ki ezeket a szervezeteket, ezek a szervezetek így működnek.” Műsorvezető: „Tehát válaszoltak, csak nem megfelelő választ adtak.” CsN: „Lényegében egy olyan levelet kaptunk, hogy szerintünk ezek a kritikák nem állnak meg, viszontlátásra.” Műsorvezető: „Tehát akkor válaszoltak, az volt a véleményük, hogy nincs igazuk.” CsN: „Én azt gondolom, hogy két szövetséges állam között ez nem megengedhető, és utána pedig folyamatosan kerültek napvilágra olyan információk, ami nem csak a szervezeti összefonódásait mutatta ennek a bizonyos Ökotárs Alapítványnak több politikai párttal, hanem hogy ha megnézzük a bírálóbizottsági tagoknak a névsorát, akik döntenek egy-egy pályázatról, döntenek arról, hogy ezt a négymilliárd forintot hol használják fel, akkor kísértetiesen ugyanazokkal a szereplőkkel találkozunk, akik a másik oldalon támogatottként is részt vesznek. Tehát van tizenhárom bírálóbizottsági tag, akinek van tizenhárom másik 5
alapítványa, és az a tizenhárom másik alapítvány viszi el a Norvég Civil Alap pénzeinek az egyharmadát, százötven szervezet osztozik a fennmaradó kétharmad forrásmennyiségen, és több mint ezer szervezet, akik folyamatosan a Kormánynál jelenti fel az Ökotárs Alapítványt, illetve ezt a működést, protesztál azért, mert vagy a pályázatot megelőzően zárják ki őket, vagy azt követően utasítják el.” Műsorvezető: „Hát ez merőben hasonlatos a trafik-, meg földügyekkel, amik ügyében a NAV… a KEHI-t nem indították el, itt most elindul a KEHI ezek ellen a cégek ellen egyfajta vizsgálattal, akkor most miért?” CsN: „A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal működési köre az közpénzfelhasználásra vonatkozik. Tehát bárhol, ahol közpénz…” Műsorvezető: „De ez nem közpénz.” CsN: „Miért ne lenne közpénz?” Műsorvezető: „Mert ez maximum a norvégok szempontjából közpénz. Mert a norvégok adják a civileknek.” CsN: „De akkor ezzel Ön azt mondja, hogy a Kormánynak nem kellene elszámolnia az EU-s pénzekkel, mert azt meg az angolok, a németek meg a franciák adják?” Műsorvezető: „Hát azt a Kormányon keresztül kapja Magyarország, nem?” CsN: „Természetesen, ahogy ezt is.” Műsorvezető: „Az onnantól kezdve, azt gondolom, már a KEHI-hez tartozik. Ez viszont, ez a tizenegynéhány százalék, amit a civilek kapnak, ez a Kormánytól függetlenül érkezik.” CsN: „Jó. Akkor játsszuk el azt a helyzetet…” Műsorvezető: „Játsszuk.” CsN: „…hogy én vagyok Norvégia, Ön pedig Magyarország.” Műsorvezető: „De várjon, előbb még másik kérdésemre nem válaszolt, vagy a kérdés egy másik részére. Ez ügyben miért indul el a KEHI, és amikor a hazai szereplők, a trafikkonzorciumok ügyében …” CsN: „Pont azért, mert közpénzekről beszélünk.” Műsorvezető: „A földügyekben, hát az is földvagyon.” CsN: „Én azt gondolom, hogy ott is folynak, és kell, hogy folyjanak vizsgálatok.” Műsorvezető: „De nem folynak KEHI-vizsgálatok.” CsN: „Nézze, az én működési köröm erre koncentrálódik, bízom benne, hogy lesz alkalmam más területekkel is foglalkozni, ambíció az van bennem erre vonatkozóan, és hasonlóan is tudunk ebben is működni, de itt most arról beszélünk, hogy közpénz …” Műsorvezető: „Azért kívánom, hogy jusson messzebbre, mint a KEHI ügye…” CsN: „Azt gondolom, hogy közpénz…” Műsorvezető: „…Államtitkár úr, mert azért az elég gáz.”
6
CsN: „Azt gondolom, hogy közpénzfelhasználás esetén a KEHI-nek van nyomozati jogköre, vizsgálati jogköre, és pont arról beszélünk most, hogy ez közpénz-e vagy nem közpénz. Visszatérve az előzőekre…” Műsorvezető: „Na igen, miért közpénz ez?” CsN: „Azért, mert a magyar Kormány, illetve Norvégia, Lichtenstein, Izland aláírtak egy szerződést, ennek a szerződésnek a keretében érkezik. Ez nemcsak jogokat ad a Magyarország számára, amit a magyar kormányon keresztül érvényesíthet, hanem kötelezettségeket is. Ha azt tapasztaljuk, hogy szabálytalan a forrásfelhasználás, amit látunk a személyi összefonódás miatt, meg a tendenciózus döntések miatt, hogy hova áramlanak ezek a pénzek, a Kormánynak lépnie kell. Két év óta, amikor még …” Műsorvezető: „Igen, de attól ez még nem válik közpénzzé. Tehát én értem, hogy a Kormány úgy érzi, hogy neki ez ügyben neki lépnie kell, de ettől még nem közpénz.” CsN: „Ha a Kormány …” Műsorvezető: „Tehát a norvégokat, akik ezt a pénzt adják, nem zavarja, akkor a magyar kormányt miért zavarja?” CsN: „Ha a Kormánynak nem lenne, mármint a Kormánynak a teljes civil szektort kell képviselnie, nem annak néhány szereplőjét, függetlenül attól, hogy azok…” Műsorvezető: „A Kormánynak a civil szektort kell képviselnie?” CsN: „A teljes civil szektort, igen. Lényegében igen, a Kormány biztosít forrásokat különböző civil szervezeti akciókra, legyenek ezek a Norvég Alap pénzei, legyenek ezek az Európai Unióból érkező források, vagy adott esetben a magyar költségvetés forrásai. Ebben a tekintetben nincs különbség, tehát a Kormánynak egy felelőssége a szabályos felhasználás felett van, amennyiben ez nem érvényesül, abban az esetben neki lépéskényszere is van. Ezért mondtam azt a példát.” Műsorvezető: „Az ügyészségnek van felelőssége a szabályos pénzfelhasználás ügyében és nem a KEHI-nek.” CsN: „De a Kormánynak kell megtenni azokat a lépéseket, ami ezt beigazolja. A KEHI-vizsgálatnak, hogy mi lesz a végén. Tehát most arra vonatkozik a vizsgálat, hogy szabályosan használják-e fel ezeket a pénzeket, vagy sem. Az, hogy mi van a vizsgálat után, az egy másik kérdés. Na, most a vizsgálat időszakában nyilvánosságra kerül egy dokumentum, amit egy Kormánytól teljesen független szervezet végez, az Ernst&Young. Ez ugyanazokat a megállapításokat teszi lényegében, amit a kormányzat is kritizált két éven keresztül.” Műsorvezető: „Na várjon, várjon, akkor itt megint álljon meg, ezeket az információkat először Öntől hallottuk, hogy mi van ebben az anyagban. Majd kikerült az anyag egy része a sajtóhoz, majd megjelent a teljes ismerhető anyag, ami egy jelenleg ismerhető...” CsN: „Hát ezt vitatnám. Ön szerint teljes dokumentum az, ami a 18. oldalon kezdődik?” Műsorvezető: „Ön szerint az?” CsN: „Hát szerintem nem.” Műsorvezető: „És Ön ismeri az első tizenhetet?” CsN: „Nem.” Műsorvezető: „Akkor miért hivatkozott rá?”
7
CsN: „Én nem arra hivatkoztam.” Műsorvezető: „Hát dehogynem. Az Ernst&Young anyagára hivatkozott.” CsN: „Bocsánat, én arra hivatkoztam, …” Műsorvezető: „Mondta azt, hogy sikkasztás gyanúja is felmerült.” CsN: „Na akkor tegyük tisztába itt az időpontokat. Két héttel ezelőtt, szerda-csütörtöki napokon megjelent a sajtóban egy cikk, ami hivatkozik az Ernst&Young-jelentésre. Tartalmaz megállapításokat. A megállapítások úgy szólnak: a konzorciumot vezető hölgy, Móra Veronika szakmai indoklás nélkül pontozott át korábban már rangsorolt pályázatokat. Voltak olyan pályázatok, amelyek alacsonyabb pontszámmal nyertek, míg a magasabb pontszámúak nem nyertek. Szabálytalan volt az Ökotárs-konzorcium munkatársainak a bérelszámolása. Ezek olyan kérdések, amelyeket vizsgálni kellene.” Műsorvezető: „Elfogadom.” CsN: „Így van.” Műsorvezető: „Na, most az Ökotárs Alapítvány munkatársainak bérelszámolása azt gondolom, a Norvég Alap civil szférának osztott pénzének kérdését …” CsN: „Bocsánat, ez azért jelentős, mert hogy ha mondjuk azt mondjuk, hogy száz forint érkezik a Civil Alapból, addig mondjuk öt-tíz forintot használ az intézményrendszer, ugyanez működik az európai uniós forrásoknál is, a bérköltségekre, az irodabérletre, különböző technikai feladatokra, és kilencven forintot oszt ki. Ha itt is szabálytalanságok vannak a pénzfelhasználásban, az ugyanolyan közpénz szabálytalan felhasználása, mint hogy ha azt máshol vennék figyelembe. Én kiálltam egy sajtótájékoztatóra, és azt mondtam, hogy az Ernst&Young magyarországi cégét megkerestem, és ezt követően kérem tőlük azt, hogy engedjék azt, nézzük meg a teljes dokumentumot, és amennyiben a dokumentumok és a sajtóban megjelent információk egybeesnek egymással, akkor az megteremtheti a jogalapját büntető feljelentés megtételének. Megírtam a levelet, múlt héten csütörtökön találkoztam a cég magyarországi vezetőivel, aki azt jelezte, hogy ők megkeresték a megrendelőt, aki a norvég finanszírozás mechanizmus-iroda Brüsszelben, aki megtiltotta számukra azt, hogy a Kormány számára ezt a dokumentumot bemutassák.” Műsorvezető: „Én erről azt gondolnám, hogy ha egy brüsszeli iroda ennyire nem bízik a magyar kormányban, akkor ez egy kicsit kínos. Más okát nem nagyon látom, hogy miért ne engednék, hiszen a saját érdekük is lenne, hogy rendben legyen minden.” CsN: „Nézze, én azt gondolom, hogy ez… ebben abszolút egyetértünk, hogy ha a dokumentumok valóban őket igazolnák, akkor nem lenne érdekük nem nyilvánosságra hozni ezeket.” Műsorvezető: „Na, de, … hát kivel szemben nem igazolja őket a dokumentum, tehát most próbáljuk logikusan végiggondolni. Tehát én adom a pénzt, és adok egy megrendelést, és nézze meg hogy jól használják-e fel. Kapok egy anyagot, amiben a cég – Ön véleménye szerint – azt állítja, hogy rosszul használják fel. Nekem akkor, aki adom a pénzt, az az érdekem, hogy ez legyen rendben, nem az az érdekem, hogy eltussoljam.” CsN: „Nézze, ez nem egy … akkor lenne ez az érdeke, ha valóban minden rendben lenne. Mi azt gondoljuk, hogy ez nem karitatív magánadomány. Ez egy nemzetközi szerződés tekintetében érkező pénz Magyarországra. Ettől kezdve a magyar kormánynak ebben, ahogy különböző jogairól lemondott az Európai Unióba való belépéssel, kötelessége van ezt a pénzt felügyelni, és szabályos felhasználását biztosítani.” Műsorvezető: „Na, tehát ha jól értem, akkor egy gyors összegzés: az állami pénzosztás tekintetében a Norvég Alap követeléseit elfogadja a magyar kormány, visszakozik....”
8
CsN: „Így van. Az intézményrendszer átalakítása, a Miniszterelnökségen belül megoldjuk ennek a szervezeti kereteit.” Műsorvezető: „… marad kormányzati ellenőrzés alatt és közvetlen kormányzati ellenőrzéssel osztott pénzként. A civil szférában viszont nem engednek…” CsN: „Így van.” Műsorvezető: „…és ott meg nem hajlandók hátrálni, és két hét múlva, vagy egy hét múlva meg majd meglátjuk, hogy mikor jönnek, mit mondott?” CsN: „Júli… július végén.” Műsorvezető: „…júli 28-án, hát akkor két hét múlva meglátjuk, hogy mire jutnak.” CsN: „Így van, illetve fejeződjön be a KEHI-vizsgálat, illetve lássuk, hogy mi a helyzet ezzel az Ernst&Young-os anyaggal.” Műsorvezető: „Biztos benne, hogy a KEHI-vizsgálat jogszerű?” CsN: „Szerintem igen. A KEHI-nek a közpénzek felhasználásában van ellenőrzési jogköre. Aki azt mondja, hogy vitatja a KEHI ellenőrzési jogkörét, az lényegében azt mondja, ez nem közpénz, ami Magyarországra érkezik.” Műsorvezető: „Ezt sokan mondják, többek között a norvégok is. Köszönöm szépen, hogy idejött hozzánk.” CsN: „Köszönöm szépen.” 2.
A kérelmező által hiányolt álláspont
A Kérelmező beadványában - a kérelemhez csatolt, a Médiaszolgáltató központi e-mail címére küldött, az érintett műsorszám műsorvezetőjének címzett kifogás tartalmával összhangban - előadta, hogy a fentiekben részletesen ismertetett tartalmú stúdióbeszélgetés azért nem volt kiegyensúlyozott, mert abból nem derült ki, hogy a norvég kormány gázeladáshoz fűződő „gazdasági céljai érdekében támogatja azokat a hazai civil szervezeteket, amelyeknek vízből, atomból egyaránt nem kell a villany,”, Ehhez kapcsolódóan rámutatott, hogy álláspontja szerint a műsorvezető a nézőkkel megpróbálta „elhitetni, hogy a norvég kormány önzetlenül, érdek nélkül támogat magyar civil szervezeteket”. Az előbbieken túl a Kérelmező rögzítette álláspontját, amely szerint „A rendszerváltás után a norvég civil alap legnagyobb haszonélvezője az antinukleáris ENERGIA KLUB.”, továbbá sérelmezte, hogy „Azt a valótlanságot terjeszti az Ökotárs Alapítvány, hogy a társadalom számára az antinukleáris felfogás haszonnal jár.” A fenti indokokra tekintettel a Kérelmező azon nézőpontja, véleménye megjelenítésére kért lehetőséget, amely szerint szerint „a hazai zöld szervezetek körében az Ökotárs Alapítvány csak norvég gazdasági érdekek szolgálatában működő civil szervezeteket támogat, a kormány érdekében működőket nem támogatja.” 3.
A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása
Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”.
9
Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. § alapján „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” Az Mttv. 12. § (2) bekezdés szerint „A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. § 17. pontja határozza meg: „időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.”. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kérelemmel érintett tájékoztatás ugyan egy magazinműsorban jelent meg, azonban az egy olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A tájékoztató műsorszám fogalmát a törvény nem definiálja, indokolt azonban azt szűken értelmezni (politikai háttérműsorok, általános közéleti tematikájú műsorok, reggeli magazinok), mert tág értelmezésben szinte bármely műsorszám tartalmazhat (valamiről) tájékoztatást. A műfaji sajátosságokat természetesen figyelembe kell venni, mert az Smtv. tájékoztató műsorszámokról beszél, ami egyértelműen műfaji meghatározásra utal. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés tehát egyrészt akképpen értelmezhető, hogy kizárólag az adott műsorszám ismérve jelenti a vizsgálódás alapját. Felmerül viszont annak kérdése is, hogy milyen tájékoztatásról esik szó egy adott műsorban. Ez utóbbi esetkörben nem a műsorszám műfaji sajátosságait kell szem előtt tartani, hanem az adott eseményről, történésről szóló tájékoztatás jellemzőit. Az Smtv. 13. §-ának szó szerinti értelmezése szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kizárólag a jelentőséggel bíró események, vitatott kérdések kapcsán a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kell érvényesülniük. Miután a szabályozás célja arra irányul, hogy egy adott közérdekű kérdés kapcsán releváns álláspontok kerüljenek bemutatásra, a fentebb említett műfaji korlátokat "áthágva", akár egy magazinműsorban bemutatott téma tekintetében is megkövetelhető a kiegyensúlyozottság. Amennyiben kizárólag a tájékoztatás a vizsgálat alapja, abban az esetben a fentebb említett műfaji sajátosságok, korlátozások vizsgálata mellőzhető, de legalábbis másodlagos kérdés. Ezt erősíti meg az Mttv. 12. §-ban foglalt rendelkezés, amely - az alcímmel egyezően - szintén a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követeli meg. A kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának alkotmányossági vizsgálatát elvégző 1/2007. (I. 18.) AB határozat kimondta, hogy „az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat”. Az Alkotmánybíróság döntésének idézett mondata alapján látható, hogy a rendelkezés az adott kérdésről, témáról szóló tájékoztatás tekintetében követeli meg a kiegyensúlyozottság követelményének meglétét. E vélemény, nézet kapcsán – kiindulópontként –áthelyeződhet a hangsúly a kifogással érintett műsorszámról a tájékoztatás közönségre gyakorolt esetleges hatására. 10
Jelen esetben a kifogásolt stúdióbeszélgetés a „Start” című műsorszám része volt, amely a fentiekben részletesen ismertetett tartalommal a norvég támogatások elosztásának intézményrendszere, a Norvég Civil Támogatási Alapon (a továbbiakban: Civil Alap) keresztül nyújtott támogatások közpénz jellege, és az ennek elosztása feletti állami felügyelet, ellenőrzés jogszerűsége kérdéskörével foglalkozott. Utóbbi tekintetében említésre került a norvég források kiosztása során felmerült visszásságokra vonatkozó kormányzati álláspont, valamint a műsorszegmens érintette a KEHI vizsgálat során feltárt szabálytalanságok kérdéskörét is. A „Start” az ATV rendszeresen megjelenő reggeli politikai és közéleti vitaműsora. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszegmens – bár magazinműsor keretén belül került sugárzásra – olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. A kérelemmel érintett műsorszegmens a norvég támogatások elosztásának intézményrendszerével, a Civil Alapon keresztül nyújtott támogatások közpénz jellegével, és az ennek elosztása feletti állami felügyelet, ellenőrzés jogszerűségével kapcsolatban kialakult vitával, valamint érintőlegesen a norvég források kiosztása során felmerült és a KEHI vizsgálat során feltárt szabálytalanságokhoz kapcsolódó kormányzati állásponttal foglalkozott. Ez alapján nyilvánvalóan megállapítható, hogy a műsorblokk közérdeklődésre számot tartó, a demokratikus nyilvánosság megteremtését elősegítő tájékoztatásnak minősült. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Hivatal a 11
hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a Kérelmező által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás. 4.
A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában
A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó – és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő – véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont – illetve annak egyes tartalmi elemei – a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. A Kérelmező álláspontja szerint az érintett műsorszegmens tekintetében a tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát azon vélemény, nézőpont tudatos elhallgatása eredményezte, amely szerint „a hazai zöld szervezetek körében az Ökotárs Alapítvány csak norvég gazdasági érdekek szolgálatában működő civil szervezeteket támogat, a kormány érdekében működőket nem támogatja.” A műsorszegmens vizsgálata alapján megállapítható tehát, hogy az érintett műsorszegmens fő témája a norvég támogatások civil alap által elosztott részének közpénz jellege, valamint az elosztások feletti állami felügyelet, a lefolytatott ellenőrzés, vizsgálat jogszerűségének, indokoltságának kérdése kapcsán kialakult vitában fennálló kormányzati, illetve az azzal ellentétes álláspont bemutatása volt. A jelen határozat indokolásának 1. pontjában részletesen ismertetett tartalmú stúdióbeszélgetés alapján megállapítható továbbá, hogy mind a kormányzati álláspontot ismertető meghívott részéről, mind az ellentétes nézetek megjelenítésére törekvő műsorvezető részéről – az előbbiekben rögzített fő témákhoz kapcsolódóan, az elrendelt vizsgálatok alapjaként – történt említés arra vonatkozóan, hogy a Civil Alap a norvég források kiosztása során kizárólag egyes civil szervezeteket támogat. (Műsorvezető: „Na most itt van közben a civil szféra, ami válasz volt erre, amikor azt mondta Lázár János, hogy a civil szféra elmaszatolva, áttekinthetetlenül és gyakorlatilag a sajátjainak osztva a pénzt, osztja a pénzt.”; Csepreghy Nándor: „Tehát van tizenhárom bírálóbizottsági tag, akinek van tizenhárom másik alapítványa, és az a tizenhárom másik alapítvány viszi el a Norvég Civil Alap pénzeinek az egyharmadát, százötven szervezet osztozik a fennmaradó kétharmad forrásmennyiségen, és több mint ezer szervezet, akik folyamatosan a Kormánynál jelenti fel az 12
Ökotárs Alapítványt, illetve ezt a működést, protesztál azért, mert vagy a pályázatot megelőzően zárják ki őket, vagy azt követően utasítják el.”) A műsorszámban tehát elhangzott azzal kapcsolatos észrevétel, amely a norvég források kiosztása során felmerült jogszerűtlen gyakorlat lehetőségére vonatkozik (tehát arra, hogy e forrásokból kizárólag a civil szervezetek egy része részesült). A Kérelmező azonban az említett témakörben annak a véleményének a megjelenése elmulasztását sérelmezte, amely a Kérelmező álláspontja szerint jogszerűtlen gyakorlat konkrét körülményeihez, részletkérdéséhez (tehát a támogatásokból nem részesülő egyes civil szervezetek politikai meggyőződéséhez) kapcsolódik. A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Vagyis annak eldöntése, hogy mely témákat érint egy-egy műsorszám, kizárólag a szerkesztő, illetve a mindenkori médiaszolgáltató kompetenciájába tartozik. Az eljárás tárgyát képező stúdióbeszélgetésben a Médiaszolgáltató a norvég támogatások elosztásának intézményrendszerével, a Civil Alapon keresztül nyújtott támogatások közpénz jellegével, és az ennek elosztása feletti állami felügyelet, ellenőrzés jogszerűségével kapcsolatban kialakult vitával, valamint érintőlegesen a norvég források kiosztása során felmerült és a KEHI vizsgálat során feltárt szabálytalanságokhoz kapcsolódó kormányzati állásponttal foglalkozott. A Médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága körében úgy határozott, hogy az előbbiekkel kapcsolatos témákhoz szorosan nem kapcsolódó körülményekkel – így a norvég források kiosztását végző Ökotárs Alapítvány által támogatásban nem részesített civil szervezetek politikai meggyőződésével – nem kíván az adott műsorszámban foglalkozni. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közönség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Ehhez kapcsolódóan, a Kérelmező beadványában rögzített kifogással összefüggésben – mely szerint a műsorvezető kérdéseivel azt igyekezett elhitetni a nézőkkel, hogy a norvég kormány önzetlenül, érdek nélkül támogat magyar civil szervezeteket, elmulasztva annak említését, hogy e támogatásban kizárólag az atom- és a vízenergia felhasználását ellenző szervezetek részesülhetnek, mivel a támogatás hátterében valójában a gázeladáshoz fűződő norvég gazdasági érdekek húzódnak meg – a Hivatal a műsorszegmens vizsgálatát követően úgy értékeli, hogy a műsorvezető magatartása a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges (tehát az adott téma szempontjából releváns, a meghívott által képviselt állásponttól eltérő) vélemények bemutatására, felvetésére irányult. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő tájékoztatások vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. A Hivatal a fentiekben részletesen ismertetett tartalmú műsorszegmens, a Kérelmező beadványai, továbbá a Médiaszolgáltatónak az eljárás során kifejtett álláspontja alapján megállapította, hogy a Kérelmező véleménye ismertetésének elmaradása nem eredményezte a kifogásolt műsorszegmensben közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozottságának megsértését, az ugyanis nem kapcsolódott szervesen a műsorban szereplő tájékoztatáshoz. A Médiaszolgáltató feladata, jogszabályi kötelezettsége jelen esetben ugyanis az volt, hogy a témához kapcsolódó, a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges, az ügy szempontjából releváns információkat bemutassa, amely a fentiekben ismertetett módon meg is valósult, így a Médiaszolgáltató a műsorszám közzététele során jogszerűen járt el. Az előbbiekben kifejtett indokokra tekintettel a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértéséhez szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte, továbbá az Mttv. 12. § (2) bekezdéséhez kapcsolódóan – mely a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszámokon belül, illetve a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában írja elő – a Hivatal megállapította, hogy jelen esetben a Médiaszolgáltató a műsorszámon belül eleget tett a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, ezért a műsorszámok sorozatában megvalósuló kiegyensúlyozott tájékoztatást nem tette vizsgálata tárgyává. A Hivatal a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező 13
kifogása, miszerint nem közölték álláspontját, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Hivatal ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét elutasította. Az Mttv. 165. § (1) bekezdése értelmében a Hivatal határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján és a 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul, az illetékmentességről az Mttv. 181. § (6) bekezdése rendelkezik. Az eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, 2014. november 7. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából
dr. Pap Szilvia főosztályvezető
Kapják: 1. Személyes adat
14
