KÖZÉRDEKŰSÉG KÖZÉRDEKŰ ADAT KÖZÉRDEKŰ STATISZTIKAI ADAT

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

KÖZÉRDEKŰSÉG – KÖZÉRDEKŰ ADAT – KÖZÉRDEKŰ STATISZTIKAI ADAT DR. BÁNSZEGI KATALIN A magyar politikai élet demokratizálódása, a többpártrendszer és a parlamenti demokrácia kiépítése, valamint a piacgazdaságra átállás alapvető változásokat hozott a magyar közigazgatás felépítésében és működési elveiben, a jogi rendezés által elérni kívánt célokban, a vezetési eszközökben, az állampolgári jogok és kötelezettségek rendszerében, és nagymértékben megváltoztatta a pénzügyi–gazdasági struktúrát. A belpolitikai változásokkal együtt kialakultak azok az új külpolitikai viszonylatok, amelyek megváltoztatták orientációs céljainkat a világban, és módosították azokat a feltételeket, amelyekkel megtalálhatjuk helyünket az európai valóságban. Ezek a változások éreztették hatásukat az adatkezelés, adatvédelem területén is. Elsősorban szükségessé tették az információs önrendelkezési jogból adódó feladatok megfogalmazását és megoldását, másodsorban felvetették az adatok megismerésére irányuló jogok meghatározását és érvényesítésük lehetőségét. Az állampolgári jogok ez utóbbi vetülete fogalmazódik meg a közérdek meghatározásában és a közérdekű adatok körének kimunkálásánál. Az adatok körében megkülönböztetünk: 1. személyes adatot, 2. közérdekű adatot, 3. egyedi adatot, 4. minősített adatot. A személyes adatot a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény) úgy határozza meg, hogy az egy meghatározott természetes személlyel (az érintettel) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. (Személyes adat például egy személy testsúlya.) Minden jogrendszer a legmesszebbmenő védelmet a személyes adatnak biztosítja. Ugyanez a törvény határozza meg a közérdekű adat fogalmát. Közérdekű adat az állami, helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, a személyes adat fogalma alá nem eső és bizonyos törvényi kivételek körébe nem tartozó adat. Közérdekű adat például egy önkormányzati beruházás pénzügyi adata vagy egy vízközmű társulat szervezeti és működési szabályzata. A törvény kiemelten szabályoz néhány olyan esetet, amikor a személyes adat is közzétehető, például mert a törvény azt közérdekből elrendeli, vagy az érintett az adatot közszereplése során már maga tette közkincscsé. Ez történik akkor, ha mondjuk a polgármester egy televíziós interjúban beszámolt a gyermekkori kanyarójáról.

690

DR. BÁNSZEGI KATALIN

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény – az előző statisztikai törvények példáját követve – megalkotta az egyedi adat fogalmát. Mivel a statisztikában elsőrendű fontosságú az adatszolgáltatók bizalmának a megőrzése, ezért a statisztika minden adatszolgáltató (akár természetes, akár jogi személy) adatát egyformán védi akkor is, ha abban az adatszolgáltató nevesítve van, és akkor is, ha nehezen is, de lehet rá következtetni. Az egyedi adat nem hozható nyilvánosságra, csak a statisztikai összesítésük. Az információszükségletet és a jogi lehetőségeket figyelembe véve azonban két esetben közölhető mégis az egyedi adat. Nevezetesen, ha az közérdekűnek minősíthető (lásd a statisztikai törvény 18. § (2) bekezdését), vagy ha a közléshez az adatszolgáltató hozzájárult. A minősített adatok köre több törvényi titok-meghatározás eredményeként kap védelmet egyes speciális területeken. Így például az adózás rendjéről szóló törvény megalkotta az adótitkot, a Polgári Törvénykönyv a magántitkot, a pénzintézetekről szóló törvény a banktitkot, a postatörvény a levéltitkot, az egészségügyi törvény az orvosi titkot, a vámtörvény a vámtitkot, és ne feledjük az államtitkot, a szolgálati titkot, az üzleti titkot stb. E tanulmányban csak a közérdekű adat és a közérdekű egyedi adat problematikájával foglalkozunk. A közérdekűség fogalmát egyértelműen egyik ország jogrendszere, jogtudománya sem határozza meg. A természetes személyek adatainak védelme mindenhol jól körülhatárolt, a jogok és kötelezettségek pontosan meghatározottak, és a jogsértés, valamint a jogérvényesítés lehetősége szankciókkal körülbástyázott. Mindez azonban nem mondható el az ezen kívüli információkról. Még abban a tekintetben is nagymértékű elhatárolási problémák vannak, hogy az egyéni cég, a kisiparos, a kistermelő üzleti adata személyes adatnak minősül-e vagy sem. Felvetődik a kérdés, hogy amíg egy munkavállaló havi bevétele személyes adatnak minősül, addig miért ne kaphassa meg ugyanezt a védelmet egy javító cipész havi bevétele is. Ha azonban ebben az irányban mozdulna el az adatvédelem, akkor a gazdasági élet jelentős része maradna feltáratlan, mert a vállalkozáshoz kapcsolódó adatokat is csak törvényben megfogalmazva vagy önkéntes alapon lehetne gyűjteni. (Ennek a problémának a jegyében született a statisztikai törvény 8. § (5) bekezdése, mely meghatározza az ilyen területről igényelhető adatok körét úgy, hogy a részletes igények megfogalmazásának lehetőségét az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP)-ról szóló kormányrendeletre hagyja.) A közérdekűség először és elsősorban az állami szervek működésének megismerésével kapcsolatosan merült fel. Egyrészt ezek az intézmények alapvetően befolyásolják az állam, az állampolgárok életét, tehát működésük hatékonysága, a közéleti tisztaság megőrzése záloga lehet a kiegyensúlyozott állampolgári létnek. Másrészt ezek az intézmények a költségvetési juttatásokból tartják fenn magukat. A költségvetés pedig az adó- és egyéb kötelező, az állampolgárokat és a vállalkozókat terhelő befizetésekből áll össze. Tehát jogos a befizetők érdeklődése az irányban, hogy miként használják fel hozzájárulásukat, ezért az adatvédelmi törvény ezeket az információkat közérdekűnek minősítve kötelezővé teszi a tájékoztatást. A tudomány azonban nem határolta el ezt a kört egyértelműen. A jogszabályok kirekesztő fogalmazásából adódóan, amely a személyes adat védelmét egyértelműen kimondja, első megközelítésként az fogalmazható meg, hogy az ezen kívüli adatok elvileg nyilvánosságra hozhatók. Végső soron ez a nyilvánosságra

KÖZÉRDEKŰ ADAT

691

hozatal ebben az összefüggésben azt jelentené, hogy egyedileg azonosítható módon lehetne közzétenni bármely gazdálkodó szerv bármely adatát (kivéve néhány külön törvényben megfogalmazottat, mint például az üzleti titok, banktitok, adótitok). Felmerül itt az a kérdés is, hogy mi az, ami egyedileg azonosítható. Erre az európai irányelvek is csak annyit mondanak, hogy anonímnak tekinthető az adat, ha az azonosítás az elérni kívánt célhoz viszonyítottan aránytalanul nagy munka-, idő- vagy pénzbefektetéssel járna. Ennek paraméterei pedig esetenként változhatnak és egyedi elbírálást igényelnek, ráadásul a technika fejlődésével, a tudattartalom változásával és a gazdasági környezet módosulásával egy adott szituációban, de más-más időpontban is lehetnek ezek a felételek eltérők. Ily módon a közlésnél a közérdekűség kritériumának fenn kell akkor is állnia, ha az adat ugyan összesített adat, de kevés ráfordítással az adatszolgáltató azonosítható. Ez esetben ugyanis nem hozható nyilvánosságra. Az általános adatkezelési előírásoktól meg kell különböztetni a statisztikát. A statisztikának, annak érdekében, hogy mindig valós képet mutasson, maximálisan meg kell őriznie az adatszolgáltatók bizalmát. Ezért a jól körülhatárolt közérdekűségen kívül gondoskodni kell arról, hogy az információk a legteljesebb mértékig hozzáférhetők legyenek, de ne sértsék az adatszolgáltatói érdekeket, és biztosítsák az egyedi adatok védelmét. A továbbiakban bemutatunk az EUROSTAT adatvédelmi intézkedéseinek figyelembevételével a statisztikusok számára összeállított néhány példát az azonosítás lehetőségére és ennek elkerülésére. Ezeket az előírásokat kellene követni akkor, ha a sporttevékenység adatai nem lennének a statisztikai szabályzat értelmében közérdekűek. (Ha a táblák nem közérdekű adatot tartalmaznak, természetesen a vázolt szabályok az irányadók.) A táblák egyébként kitalált adatokat tartalmaznak. 1. tábla

A magyar sportegyesületek főbb adatai, 1995 Sportegyesület neve

Statisztika Petőfi SC Vasas SC Közért SE Dózsa SC Honvéd SE MTK-VM

Sportegyesületi Szakosztályok tagok száma száma

8 600 12 800 5 200 20 000 25 000 18 000

12 12 4 8 12 10

Ezek közül

Szakosztályi tagok száma

igazolt versenyző

nő

7 500 10 000 3 600 18 000 20 000 15 000

1 260 10 000 500 15 000 10 000 8 000

5 600 8 000 3 000 15 000 10 000 13 000

Az 1. tábla adatai így nem közölhetők, mert egyedi adatokat tartalmaznak. A 2. táblában és az ilyen jellegű táblákban általában összesítések szerepelnek, így közölhetők, de kivételesen ez esetben is előfordulhat, hogy az adatszolgáltatót azonosítani lehet, például, ha ismerjük a 3. tábla adatait, ahol Magyarország mellett az 1es szám szerepel. Ebben az esetben ez egyedi adatnak minősül, és ezért az adat nem hozható nyilvánosságra. A 3. tábla Magyarországra vonatkozó adatai nem közölhetők, de nem közölhetők az adatok más esetben sem, ha a tábla valamelyik adata két egyedi adat összesítése, mert akkor pótlólagos információkból a kikövetkeztetés olyan egyszerű lehet, hogy ezeket is


692

egyedi adatként kell kezelni (lásd a 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet a statisztikáról 19. §-át). 2. tábla

A statisztikusok sportegyesületei néhány országban, 1995 Ország

Ezek közül

Sportegyesületi tagok száma

Szakosztályok száma


igazolt versenyző

nő

86 000 12 000 800

12 10 3

7 500 10 000 500

1 260 8 000 150

5 600 8 600 32

Magyarország Dánia Svájc

3. tábla

A statisztikusok sportegyesületei néhány országban, 1995 Ország

Magyarország Dánia Svájc

Sportegyesületek száma

1 4 3


86 000 12 000 800

12 10 3


7 500 10 000 500

Ezek közül igazolt versenyző

1 260 8 000 150

nő

5 600 8 600 32

4. tábla

A statisztikusok sportegyesületei Kelet-Közép-Európában, 1995 Ország

Lengyelország

Csehország Szlovákia Magyarország Horvátország Szlovénia

Sportegyesületek száma

3 3 2 1 2 3


16 200 20 000 8 000 8 600 5 000 2 600

28 14 8 12 8 5

Ezek közül


igazolt versenyző

nő

15 000 18 000 5 000 7 500 4 500 2 500

8 000 15 000 2 500 1 260 4 000 2 000

10 000 14 000 6 000 5 600 4 500 1 800

A vázoltak értelmében a 4. táblából Magyarország, de Szlovákia és Horvátország adatai sem hozhatók nyilvánosságra. Az adatszolgáltatót azonosítani lehet akkor is, ha az adatközlésben olyan adatszolgáltatók adatai szerepelnek, amelyek közül az egyik szerepe domináns. Ha a domináns adatainak részesedése ugyanis az összesenben meghaladja a 85 százalékot, akkor biztosra vehető a visszakövetkeztetés lehetősége, de már akkor is valószínűsíthető ez, ha 50 és 85 százalék közé esik a részesedés. A 6. táblában Lengyelország adatai nem közölhetők, mert a statisztikus látja, hogy az egyik egyesület adata az 5. tábla alapján domináns (Lengyel SSE). Ugyanígy visszakövetkeztethetőnek, tehát egyedi adatnak kell tekinteni az adatot, ha a dominancia nem egy, hanem két adatszolgáltató részesedéséből áll össze, hiszen az

KÖZÉRDEKŰ ADAT

693

egyik domináns a saját adatai és a mindösszesen különbözetéből már kis hibahatárral következtethet a másik adatára. 5. tábla

A statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai részletezve, 1995 (segédtábla) Sportegyesület neve

Lengyel SSE Varsó SSC Krakkó SSC Cseh SSE Prága SSC Cheb SSE Szlovák SSE Pozsony SSC

Ezek közül




igazolt versenyző

nő

15 000 200 1 000 7 000 7 000 6 000 4 000 4 000

20 2 4 5 5 4 4 4

11 500 80 500 6 000 6 000 6 000 2 500 2 500

7 870 50 80 5 000 5 000 5 000 1 750 1 750

9 400 180 420 5 000 5 000 4 000 3 000 3 000

6. tábla

A statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai összesítve, 1995 Ország

Lengyelország Csehország Szlovákia Oroszország Görögország Egyesült Államok Svédország Franciaország

Ezek közül




igazolt versenyző

nő

16 200 20 000 8 000 500 000 30 000 2 millió 25 000 52 000

28 14 8 18 8 36 8 20

15 000 18 000 5 000 400 000 22 000 1,5 millió 20 000 48 000

8 000 15 000 2 500 350 000 15 000 1 millió 15 000 45 000

10 000 14 000 6 000 150 000 8 000 1,3 millió 18 000 42 000

7. tábla

A statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai részletezve, 1996 (segédtábla) Sportegyesület neve

Lengyel SSE Varsó SSC Krakkó SSC Cseh SSE Prága SSC Cheb SSE Szlovák SSE Pozsony SSC

Ezek közül




igazolt versenyző

nő

9 000 200 7 000 7 000 7 000 6 000 4 000 4 000

13 5 10 5 5 4 4 4

7 900 100 7 000 6 000 6 000 6 000 2 500 2 500

4 450 50 3 500 5 000 5 000 5 000 1 750 1 750

5 990 10 4 000 5 000 5 000 4 000 3 000 3 000


694

8. tábla

A statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai összegezve, 1996 Ország

Lengyelország Csehország Szlovákia

Ezek közül




igazolt versenyző

nő

16 200 20 000 8 000

28 14 8

15 000 18 000 5 000

8 000 15 000 2 500

10 000 14 000 6 000

Lengyelország 8. táblabeli adatai nem közölhetők, mert a 7. tábla szerint két domináns adata szerepel benne. Ha a tábla önmagában nem tartalmaz domináns elemeket, de olyan átfedő információkat igen, amelyek összefüggés útján ugyancsak lehetővé teszik az azonosítást, vagy az átfedést különböző, az olvasó számára könnyen hozzáférhető táblák tartalmazzák, vagy a különböző nyilvánosságra hozott táblák tartalma átfedés nélkül is kivonható egymásból, akkor szintén egyedi adatról beszélünk (közvetett felfedés). 9. tábla

A sportegyesületek főbb adatai, 1995 SportSzakosz SzakoszEzek közül egyesületi Ebből nem -tályok Ebből nem tályi tagok Ebből nem tagok statiszti- száma statisztiszáma statisztiigazolt ebből nem nő száma kus kus kus versenyző statisztikus

Ország

ezer Lengyelország

Csehország Szlovákia Magyarország

2500 3000 100 89,6

2483 2980 92 81

ezer

56 60 30 58

28 46 22 46

2000 2500 80 74

ebből nem statisztikus

ezer

1985 2482 75 66

1500 2000 50 44

1492 1985 47 43

1800 2300 65 54

1790 2286 59 49

A 9. táblából a magyar és a szlovák adatok nem közölhetők, mert kivonás útján kikövetkeztethetők az egyedi adatok a 4. tábla alapján. 10. tábla

A nem statisztikusok sportegyesületeinek főbb adatai, 1996 Sportegyesületi Ország

tagok száma



(ezer)

Lengyelország Csehország Szlovákia

3500 4000 500

Ezek közül igazolt versenyző

nő

ezer

66 70 20

3000 3500 180

2500 1000 150

2800 1300 165

A 10. tábla adatai nem közölhetők, ha a 8. tábla szerinti adatok egy vagy két adatszolgáltatótól származnak, mivel a 8. táblával összevetve kikövetkeztethetők az azonosítható adatok (kivéve, ha a maradék legalább három adatszolgáltató adatából állt össze).

KÖZÉRDEKŰ ADAT

695

A közölt közlési korlátozások szigorúak és meglehetősen szűk körre szorítják a nyilvánosságra hozatalt. A gyakorlatban azonban ritkán áll elő ilyen nehéz helyzet, mivel a közlési korlátok nem állnak fenn, ha a felfedést lehetővé tevő táblák különböző kiadványokban, eltérő időpontban vagy eltérő helyen, esetleg egyébként is olyan módon jelennek meg, amikor az összevetés valószínűsége minimálisnak tekinthető vagy teljesen kiküszöbölhető. Például egy Budapesten kiadott információt nem indokolt összefüggésbe hozni egy varsói kiadvánnyal. A közérdekű adat fogalmát Magyarországon első ízben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló adatvédelmi törvény fogalmazta meg. Mi a közérdekűség? Az, ami mindenkit érdekelhet. Milyen jogon lehet valaki érdeklődő? Többek között az adófizetés jogán. Az adatvédelmi törvény szövege ugyan ezt így nem tartalmazza, de a törvényi szabályozás alapját a fejlett európai demokráciák – elsősorban a svéd modell – gyakorlata képezte. Ott ugyanis a közigazgatás hosszú idő óta a legteljesebb nyilvánosság kontrollja mellett működik. Ennek megfelelően tehát a magyar törvény kimondja, hogy az állami és a helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben – ide értve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is – köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, és ennek érdekében lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse. (Problémát jelent, hogy ezeknek a szerveknek a kezelésében nemcsak a saját működésükkel kapcsolatos, köztük közérdekűnek minősülő adatok, hanem egyéb adatok is vannak.) A szabályozás hangsúlyozza a közigazgatás szolgáltatásfunkcióját, valamint lehetővé teszi az államapparátus olyan mérvű átláthatóságát, ami biztosítéka az állampolgári jogok gyakorlásának és a demokratikus intézményrendszer (választás, népszavazás, népi kezdeményezés stb.) működésének is. Ezzel a körülhatárolással tehát nagy vonalakban kirajzolódott a nyilvánosság számára hozzáférhető adatok és egyéb információk köre, ami ily módon megfelel a példaként említett közigazgatási nyitottság elvének. Megoldásra vár azonban az a kérdés, hogy mi történjen a szerv kezelésében lévő, de nem saját adatokkal. Ebben a vonatkozásban súlyponti megfogalmazást nyert, hogy a személyes adat néhány törvényi kivételtől eltekintve sosem lehet közérdekű adat, az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv adatai pedig (csak néhány törvény által meghatározott kivétellel, például honvédelem, nemzetbiztonság) mindenki által hozzáférhetők. Az információ-rendszernek igen jelentős, ámde garanciális jellegénél fogva eltérő típusú külön ága a statisztika. A statisztika a legnagyobb adatgazda, és mint ilyen, információs bázisa a termelésnek, a fogyasztásnak, a közigazgatásnak, igazságszolgáltatásnak és a törvényalkotásnak is. Ahhoz, hogy ezt a feladatát el tudja látni, folyamatosan megbízható információkkal kell rendelkeznie. Ehhez viszont az szükséges, hogy maximálisan élvezze az adatszolgáltatók bizalmát. A bizalomnak azonban az az előfeltétele, hogy a szolgáltatott adatok a legmesszemenőbb védelmet élvezzék az illetéktelen hozzáférésekkel szemben. Így tehát a statisztika több garanciát kell, hogy nyújtson az adatszolgáltatók számára, és azt meg is teszi az egyedi adatok fogalmi rendszerének kimunkálásával. Ez azt jelenti, hogy a statisztika rendszerébe bekerülő minden adat egyedi adatnak minősül, és mint ilyen – amennyiben nem közérdekű adat vagy az adatszolgáltató a közléshez nem

696


járult hozzá – nem hozható nyilvánosságra. Ennek értelmében tehát csak olyan statisztikai összesítések tehetők közzé, amelyekből nem lehet következtetni az adatszolgáltatóra. Ez tulajdonképpen nem is jelentene nehézséget, ha minden adat mögött legalább három adatszolgáltató állna. Magyarország viszont kis ország, így több olyan gazdasági ág, ágazat van, amelyeknél az adatszolgáltatók száma csupán egy vagy kettő. Így például nem képzelhető el, hogy számos atomerőművet üzemeltető vállalkozása, négy-öt vasúttársasága, legalább három légi fuvarozó vállalata legyen az országnak. Ezért tehát valami módot kellett találni arra, hogy e kevés adatszolgáltatót tartalmazó ágazatok adatai is közölhetők legyenek, mert ezek is közfunkciókat látnak el és nélkülük a statisztika nem tudná biztosítani tájékoztatási funkcióját. Ezen túlmenően értelmetlen az olyan védelem, amikor a törvény által biztosított jogán az ilyen közérdekű adathoz mindenki bárhonnan hozzájuthat, csak egy hiteles forrásból, a statisztikából nem. A túl szigorúan karcsúsított adatsorok felhasználhatósága is kétségessé válik, és nemcsak a közvélemény, hanem a szakma, a tudomány és a vezetés számára sem ad megbízható képet az olyan statisztikai áttekintés, amelyikből alapvető fontosságú információk hiányoznak. A statisztikáról szóló törvény tehát úgy fogalmaz, hogy közérdekű feladatot ellátó szerv, társadalmi szervezet, költségvetési szerv közérdekű tevékenységére vonatkozó egyedi adat az adatszolgáltató hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, tehát közérdekű adat. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi a közérdekű feladat? Mivel a közérdekű feladat nincs egyértelműen megfogalmazva a jogszabályokban, meg kellett kezdeni a statisztikában az egyedi adatok és a közérdekű adatok elméleti elhatárolását. A kiindulópontul az adatvédelmi törvény szolgálhat, amennyiben az állami és önkormányzati feladatot ellátó szervezet adatai közérdekűek. Az alkotmányos jogok és az önkormányzati törvény alapján megállapítható, hogy ez bizony eléggé széles kört ölel fel. Az állampolgároknak mindenekelőtt alkotmányban biztosított joga van a munkához, a testi és lelki egészséghez, a környezet védelméhez, a szociális biztonsághoz, a művelődéshez, tehát ezek biztosítása állami feladat. Az önkormányzat feladatai között szerepel a településfejlesztés, településrendezés, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, csatornázás, az utak és közterületek fenntartása, a tömegközlekedés és a településtisztaság biztosítása, valamint az energiaszolgáltatás. Tehát az ezekkel összefüggő adatok közérdekűek. Csakhogy a valóság nem ilyen egyszerű. A felsorolt feladatok elvégzését az állam vagy az önkormányzat átadhatja gazdasági társaságoknak, amelyeknél az adatok nyilvánosságra hozatalánál nem lehet együtt kezelni a közérdekű feladatot is ellátó szerv ezen adatait más tevékenységének adataival, különös tekintettel az üzleti titokra, a pénzügyi adatokra. Erre való tekintettel a szakemberek egybehangzó álláspontja szerint egy több szempontot figyelembe vevő rendszer határolhatja meg kielégítően a nyilvánosságra hozatal főbb szempontjait a statisztikában. Ennek megfelelően a IV/1997. (SK 3.) KSH szabályzat a következőképpen határozza meg a statisztikában a közérdekű adatot. I. Az adatszolgáltatónak a központi vagy helyi önkormányzati költségvetésből, illetőleg a kötelező járulékfizetésből finanszírozott tevékenységére vonatkozó adat, a jogszabályok által közérdekűnek minősített minden adat, valamint az állami, önkormányzati feladatot ellátó, a lakossági ellátást biztosító tevékenységet folytató adatszolgáltatók

KÖZÉRDEKŰ ADAT

697

következőkben felsorolt tevékenységéhez kapcsolódó, a teljesítményre, volumenre vonatkozó, valamint forgalmi adatai: 1. Egészségügyi ellátás Fekvőbetegek gyógyintézeti ellátása Járóbetegek orvosi ellátása Háziorvosi ellátás Házi gyermekorvosi ellátás Szakellátás Foglalkozás-egészségügyi szolgálat Gondozói szakellátás Közegészségügy és járványügy Mentőszolgálat Egyéb humán egészségügyi tevékenység Anya- és gyermekvédelem Iskola-egészségügy 2. Szociális ellátás Szociális ellátás szállításnyújtásssal Bentlakásos bölcsődei ellátás Csecsemőotthoni ellátás Gyermekotthoni ellátás Gyermek- és ifjúságvédő intézetek Nevelőotthonok Öregek otthona Szállást biztosító idősek klubja Szociális otthonok Testi vagy szellemi fogyatékosok otthona Szociális ellátás szállásnyújtás nélkül Idősek klubja Szociális étkeztetés Házi gondozó szolgálat Fogyatékosok napköziotthona Bölcsődei ellátás Gyámügyi tevékenység Egyéb szociális gondoskodás Egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás 3. Oktatás Alapfokú oktatás és óvodai nevelés Óvodai nevelés Alapfokú általános oktatás Alapfokú művészetoktatás Középfokú oktatás Általános középiskolai oktatás Szakmai középiskolai oktatás Szakmunkásképző iskolai oktatás Szakiskolai oktatás Felsőfokú oktatás Felnőtt és egyéb oktatás Oktatást kiegészítő tevékenység Tanórán kívüli oktatási ellátás Nevelési, pszichológiai tanácsadás Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység Pályaválasztási tanácsadás


698

Diákotthoni ellátás Diákétkeztetés 4. Kulturális és sporttevékenység Előadó-művészeti tevékenység (színház, hangverseny, opera, egyéb előadóművészet) Közösségi művelődési tevékenység (művelődési központok tevékenysége) Könyvtári, levéltári, múzeumi és egyéb kulturális tevékenység Sporttevékenység (szabadidős sporttevékenység) 5. Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás Villamosenergia-termelés és -elosztás Gázgyártás és vezetékes elosztás Hőtermelés és -ellátás Víztermelés, kezelés és -elosztás 6. Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás Szennyvízkezelés és ehhez kapcsolódó szolgáltatás Szennyvízelvezetés és -kezelés Településtisztasági szolgáltatás Egyéb szennyvízkezelési és csapadékvíz-elvezetési szolgáltatás Hulladékkezelés, köztisztasági tevékenység Települési hulladékok kezelése, köztisztasági tevékenység Veszélyes hulladékok kezelése 7. Környezetvédelem Zöldterület-gazdálkodás Vadgazdálkodás Erdőgazdálkodás 8. Szállítás Vasúti szállítás Helyi kötöttpályás személyszállítás Menetrendszerű közúti, távolsági személyszállítás Menetrendszerű közúti, helyi személyszállítás Belvízi szállítás Belvízi személyszállítás Révközlekedés Menetrendszerű légi személyszállítás 9. Postai, távközlési szolgáltatás Postaforgalmi adatok településenként Postahivatalok, postamesterségek, ügynökségek száma településenként Távbeszélő-állomások száma településenként A műsorszóró és műsorkészítő szolgáltatók által szórt műsorral ellátottság településenként, műsoridő és adásidő.

II. Az alábbiak közérdekű teljesítményadatok, mivel az I. fejezetben szereplő szolgáltatásokat, lakossági ellátásokat ezek biztosítják: széntermelés, kőolajtermelés, földgáztermelés, villamosenergia-termelés, benzintermelés, gázolajtermelés, tüzelőolaj-termelés.

A közérdekű statisztikai adatok ezen meghatározását az Országos Statisztikai Tanács is megtárgyalta és elfogadta.

KÖZÉRDEKŰ ADAT

699

Ez a felsorolás természetesen nem lehet végleges, ezért az élet változásai és a gyakorlati tapasztalatok birtokában a meghatározás időről időre felülvizsgálatra szorul. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program évenkénti összeállítására alapozva át lehet tekinteni a statisztikai adatokat abból a szempontból, hogy melyek tekinthetők közérdekűnek és tehetők közzé, és melyek azok, amelyek a gazdasági–társadalmi változások során elvesztették ezen jellegüket vagy átértékelődtek. Remélhetőleg a vázolt meghatározások elég pontosan körülírtak ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatal korlátai ne hozzák hátrányos helyzetbe a statisztikát más adatgazdákkal szemben, ugyanakkor megfelelő garanciákat biztosítsanak az adatszolgáltatók adatainak megvédéséhez, megőrizve az adatszolgáltatók bizalmát. TÁRGYSZÓ: Statisztikai adat.

SUMMARY The author highlights the methodological problems of specifying the boundaries between data of public intrest and individual ones taking into account the relationship between the Data Protection Act and Statistical Act. Drawing on a set of factual information she presents data when dissemination of statistics encounters the constraints of releasing individual data. Through weighing various tables against each other she shows a special case when releasing individual data may be obtained in indirect way: without making known the respondent’s name. Finally, the author presents the result of the long-lasting work with the intention of defining the concept and main constituents of data of public interest used in statistical activities.

KÖZÉRDEKŰSÉG KÖZÉRDEKŰ ADAT KÖZÉRDEKŰ STATISZTIKAI ADAT

Recommend Documents