Médiafelügyeleti főosztály Ügyiratszám: MN/22931-4/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) az ATV Zrt. (1102 Budapest, Kőrösi Csoma Sándor utca 31., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) ATV elnevezésű médiaszolgáltatásában 2014. augusztus 6-án 05:52 órai kezdettel sugárzott „Egyenes beszéd” című műsorszámmal kapcsolatban, 2014. augusztus 7-én benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2014. augusztus 8án indult hatósági eljárásban a Kérelmező kérelmét elutasítja. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának (a továbbiakban: Médiatanács) címzett, de a Hivatalnál (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) benyújtott, halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni. Az eljárás illetékmentes. A fellebbezést a Médiatanács annak kézhezvételét követő 40 napon belül bírálja el. Indokolás A Kérelmező 2014. augusztus 7-én érkezett, MN/22931-1/2014. számon iktatott beadványában a Médiaszolgáltató ATV elnevezésű csatornáján 2014. augusztus 6-án reggel sugárzott „Egyenes beszéd” című műsorszámban közzétett, a norvég civil alapok felhasználásával kapcsolatos stúdióbeszélgetést kifogásolta. A Kérelmező sérelmezte, hogy a norvég civil alap felhasználásáról folytatott beszélgetésben elhangzott kérdésre, miszerint áll-e norvég érdek a hazai szervezeteknek történő folyósítás mögött, a műsorvezető arcán megjelent nemleges válasz nem felel meg a valóságnak, mivel a Kérelmező véleménye szerint norvég érdek húzódik meg a támogatások mögött. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A fenti rendelkezést alapul véve, valamint az Mttv. 184. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében jelen kiegyensúlyozottsági ügyben a kérelem elbírálása a Hivatal hatósági hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató nem tartozik sem a közszolgálati, sem pedig a jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók körébe. Az Mttv. 166. § értelmében a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos eljárásban az Mttv. 181. §-ában meghatározott eltérésekkel az Mttv. általános eljárási szabályait (Mttv. 144-165. §) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. Az Mttv. 144. §-a értelmében a Hivatal hatósági eljárásaiban az Mttv.-ben foglalt eltérésekkel a Ket. rendelkezései szerint jár el.
1
A beadvány, – bár megjelölése „Kiegészítő tájékoztatás” – tartalma szerint az Mttv. 181. §-ában meghatározott kiegyensúlyozottsági eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül. Erre tekintettel a Hivatal a Ket. 37. § (1) bekezdésében foglaltak – amely szerint a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel –, továbbá a Ket. 20. § (1) bekezdés alapján – amely szerint a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni – a kérelmet kiegyensúlyozottsági kérelemnek minősítette. A kiegyensúlyozottsági kérelem alapján, az Mttv. 181. § (1) bekezdése szerint 2014. augusztus 8-án hatósági eljárás indult. A Hivatal a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz a további eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése előírja, hogy a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont – megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Az Mttv 181. § (3) bekezdése kifejti, hogy a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül – a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül – a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, tehát bárkinek – a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően benyújtott – kérelme, így jelen esetben a Kérelmezőé is, érdemben elbírálandó. A 2014. augusztus 6-án ismételt műsorszámmal kapcsolatban a Kérelmező a kifogását még aznap eljuttatta a Médiaszolgáltató részére elektronikus úton, amelyet a Médiaszolgáltató ügyfélszolgálata vissza is igazolt (2014. augusztus 6-án 07:20 órakor). Ezt követően a Kérelmező a Hatósághoz fordult kérelmével, amely 2014. augusztus 7-én érkezett meg. A Hivatal 2014. augusztus 12-én kelt, MN/22931-2/2014. ügyiratszámú végzésében (a továbbiakban: Végzés) a Ket. 29. § (3) bekezdésének b) pontja szerint tájékoztatta a Médiaszolgáltatót a kérelem beérkezéséről és az eljárás megindulásáról, valamint kötelezte, hogy nyilatkozzon és szolgáltasson adatot arról, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámban – vagy amennyiben megítélése szerint a kifogással érintett műsorszám jellegéből adódóan a kiegyensúlyozottság követelménye műsorszámok sorozatában is megvalósítható, az azt követően sugárzott híreket szolgáltató műsorszámaiban – biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését. A Végzésre a Médiaszolgáltató 2014. szeptember 1-jén érkezett, MN/22931-3/2014. számon iktatott beadványában a kérelem elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy álláspontja szerint az „Egyenes beszéd” című műsorszámban a norvég civil alapok felhasználásával kapcsolatban közzétett stúdióbeszélgetés kiegyensúlyozott, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő volt. Álláspontja indokolásaként a Médiaszolgáltató egyrészt kifejtette, hogy a kifogásolt műsorban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára fejezte ki azzal kapcsolatos álláspontját, hogy a norvég civil alapok támogatásait nem civil célok érdekében használták fel a civil szervezetek, az interjúalany egyúttal szorgalmazta, hogy a civil szervezetek pénzügyi szempontból átláthatóan működjenek annak elkerülése érdekében, hogy közpénzeket pártpolitikai célok finanszírozására használjanak fel. A Médiaszolgáltató előadta továbbá, hogy a beszélgetés során az interjúalany a civil alapok felhasználását érintő valamennyi
2
kérdés vonatkozásában hitelesen tolmácsolta a Kormány álláspontját, illetve az ezen túlmenően közérdeklődésre számot tartó releváns álláspontokat a műsorvezető legalább utalás szintjén ismertette. A Médiaszolgáltató megjegyezte, hogy a Kérelmező által sérelmezett álláspont is megjelent a beszélgetés során, amikor a műsorvezető többször is ismertette a Kormány jelenlévő képviselőjével azt az álláspontot, miszerint a norvég civil alapok által nyújtott támogatás mögött tulajdonképpen norvég érdekek állnak. Ezzel kapcsolatban a Médiaszolgáltató hangsúlyozta, hogy a műsorszám egészét tekintve a norvég támogatás mögött álló érdekkel kapcsolatos vélemény nem volt szoros kapcsolatban a műsorszám tartalmának lényegével, s ennek volt köszönhető, hogy a Kormány képviselője nem is reagált arra annak ismertetését követően, hiszen a műsorszám alapvetően a közpénzek felhasználásának kérdésével, annak céljával kapcsolatban adott részletes tájékoztatást. A Médiaszolgáltató utalt arra is, hogy az Egyenes beszéd című műsor több alkalommal is foglalkozott a norvég civil alapok részéről érkező támogatás felhasználásának kérdésével pl. a 2014. július 1-jén, illetve 28-án sugárzott műsorszámokban, azaz részletesen feltárta a norvég civil alapokkal kapcsolatos politikai és társadalmi vita részleteit, ennek során kitért valamennyi releváns és közérdeklődésre számot tartó kérdésre. A fentieknek megfelelően a Médiaszolgáltató határozattan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hiányolt vélemény nem volt releváns a tájékoztatás egészének lényegét tekintve, egyúttal viszont elhangzott a műsorszámban legalább utalás szintjén, illetve a műsor műsorfolyamában is, azaz sem az Smtv. 13. §-ában, sem az Mttv. 12. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésére sem került sor. Az előadottakra figyelemmel a Médiaszolgáltató kérte a kérelem elutasítását. A Hivatal a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. 1. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásban elhangzottak ismertetése A Médiaszolgáltató ATV csatornáján 2014. augusztus 6-án 05:52 órai kezdettel sugárzott „Egyenes Beszéd” című műsorszámban 06:31:45 órakor közzétett stúdióbeszélgetés a következőket tartalmazta: Felkonf: „A Kormány enged a norvégoknak, és az észrevételeket figyelembe véve hajt végre átalakításokat augusztus 15-étől, igaz, csak a Kabinet által felügyelt 9 program esetében. Hogy a civileknek szánt forrásokkal mi a helyzet, azt nem lehet tudni, a stúdióban Csepreghy Nándor.” Műsorvezető: „Mi a helyzet a norvég pénzekkel, mi a helyzet az Uniós pénzekkel? Csepreghy Nándor a vendégem. Jó estét kívánok.” Csepreghy Nándor (=CsN): „Kezét csókolom.” Műsorvezető: „Szerintem Ön nem látta, de nem tudom kihagyni ezt a ziccert, nem sokkal ezelőtt jelent meg az interneten az a hír, az MTI és a Reuters alapján, hogy Norvégiában lezártak egy utat, mert rénszarvasinvázió van. Megpróbálták szegény állatokat az útfenntartó szakemberek kihajtani az alagútból, de eredménytelenül, már visszatértek. Ez van Norvégiában, tudta?” CsN: „Bízom benne, hogy sikerül megoldani.” Műsorvezető: „Ezt lehet, hogy sikerül hamarabb megoldani a rénszarvas-problémát Norvégiában, mint a norvég és a magyar kormány között fennálló vitát. Én azt nem tudom, hogy a tusnádfürdői beszéd óta Ön gondolkodott-e azon, hogy innentől kezdve akkor mit kommunikáljak, hiszen Orbán Viktor Önt vagy Lázár Jánost gyakorlatilag lebuktatta. Hát Ön folyamatosan azt mondta, hogy itten olyan pénzekről, a közpénzeknek az útjáról, a tiszta útjáról és erről van szó. Orbán Viktor pedig nyíltan megmondta, hogy a külföldiek által fizetett politikai aktivistákról van szó. Tehát elárulta, hogy ez egy politikai ügy.” 3
CsN: „Talán pont Önnel beszélgettünk a norvég alap körüli vita kitörésekor első alkalommal itt a médiában, és akkor is arról volt szó, hogy van-e politikai szál a norvég civil alapban vagy nincs. Én azt gondolom, hogy ez összefügg a Miniszterelnök Úr által elmondottakkal, habár ebben a kérdésben az ő beszédének az elemzésével inkább politológus vendéget kellene hívni.” Műsorvezető: „Na na na. Én nem akarom most elemezni Orbán Viktor beszédét. Nagyon tiszta, érthető mondatokat mondott. És szerintem ezekkel a tiszta, érthető mondatokkal az Ön és Lázár János kommunikációját leleplezte. Tehát, amikor Ön összeférhetetlenségről beszélt, arról, hogy a pénzeket osztó alapban olyanok ülnek, akik egymásnak ítélnek oda aztán pénzeket, akkor valami olyan, egyébként jogosan kritizálható, hogy ha ez a metódus, kritizálható dolgot említett, amire esetében a Kormánynak mondjuk lépnie kell. Orbán Viktor semmi ilyet nem említett, azt mondta, hogy külföldről fizetett aktivisták.” CsN: „Hogy ha vissza tetszik nézni a legelső beszélgetésünket a témában, akkor ott elhangzik, hogy 2012ben, amikorra ez a vita datálódik, akkor a Kormánynak az elsődleges problémája az volt, hogy úgy választották ki az Ökotárs Alapítványt a norvég civil alap alapkezelőjévé, hogy nem vizsgálták azokat a politikai összefonódásokat, amelyeket akkor mondtunk. Akkor beszéltünk az LMP-szálakról, akkor beszéltünk az Ökotárs Alapítvány értékelői és bírálóbizottsági tagjai között az LMP-s kapcsolatokról. Ezt követően beszéltünk arról, hogy szervezeti összefonódás van a döntést hozók és a pénzeket felhasználók között. Ezt követően jöttek képbe a CÖF-jelentés, amely a korábbi időszakra vonatkozó ugyanazon kritikákat fogalmazza meg, mint amelyet a Kormány is megfogalmazott. Tehát itt egy nagyon összetett problémáról beszélünk. Szerintem nem megy szembe azzal, amit mi mondtunk.” Műsorvezető: „Akkor itt arról van szó, hogy ezek a civil szervezetek külföldi érdekeket próbáltak Magyarországon érvényesíteni?” CsN: „Ezek a civil szervezetek nem civil célok érdekében használták fel a norvég alaptól kapott pénzeket.” Műsorvezető: „Külföldi érdekeket próbáltak Magyarországon érvényesíteni?” CsN: „Itt Önnel beszélgetett Gulyás úr, aki azt mondta, azért kapott a norvégoktól, hogy a Kormány, illetve Lázár János ellen szerveztek tüntetést.” Műsorvezető: „Nem ezt mondta. Nem.” CsN: „Azt mondta, hogy működési támogatást kaptak.” Műsorvezető: „Igen.” CsN: „És ebből a működési támogatásból például tüntetést szerveztek a Kormány ellen.” Műsorvezető: „Mint sok mást. Na, de ebben semmi kivetnivaló nincs.” CsN: „Semmi kivetnivaló nincs, csak ez politikai tevékenység vagy civil tevékenység?” Műsorvezető: „Na, de ez nincs így megcímkézve, hogy egy civil szervezet politikai döntést nem kritizálhat, hát hogyne kritizálhatna.” CsN: „Bocsánat, ha jól emlékszem, az a tüntetés az Origo főszerkesztőjének elmozdulása utáni tüntetés volt, amit azért szerveztek, hogy a kormányzat a magyarországi sajtószabadságot sérti a működésével. Ennek a tüntetésnek a hívószava az volt – ha jól emlékszem – kicsoda Lázár János, tüntetés a magyar sajtószabadság mellett. Emiatt azt gondolom, hogy a Kormánnyal szembeni tüntetés az egy politikai magatartás, ezt nevezhetjük civil céloknak vagy nem.” Műsorvezető: „De ezt civilek miért ne tehetnék meg?”
4
CsN: „Én nem gondolom, hogy nem tehetnék meg, csak nem erre kapják a pénzt.” Műsorvezető: „De, de, de. Az, hogy a civileknek különböző sérelmet vélelmező kiállására van egy keret, hogy az a sajtószabadság, egy kormánydöntés, a parlagfű-irtás, vagy az éjszakai kivilágítás a fővárosban vagy a zöld energia nagyobb felhasználása, ez mind belefér.” CsN: „Elnézést kérek, én nem ezt vitatom. Én azt mondom, hogy a norvég civil alap támogatásai nem ezekre a célokra érkeznek Magyarországra.” Műsorvezető: „De nincs megcímkézve.” CsN: „Bármilyen.” Műsorvezető: „Van egy ilyen büdzsé is, hogy a különböző megmozdulásokat, rendezvényeket ez lehet.” CsN: „Én elfogadom ezt az álláspontot, annyit kérek csak, hogy fogadja el az én álláspontomat a kérdésben, tehát nem muszáj ebben egyetértenünk.” Műsorvezető: „Ha az az álláspontja, hogy a norvégok, hogy tüntessenek már Lázár János ellen, azt nem fogadom el, mert ez nem igaz.” CsN: „Az az álláspontom, hogy Gulyás úr lényegében itt konkrétan azt buktatta le, ami a Kormány intézkedésének mögöttes oka is volt, hogy a norvég civil alap forrásait ne pártpolitikai, ne politikai célokra használjuk. A Kormánynak ezzel van kifogása. Ha máshonnan, nem közpénzeket kapnak bármilyen tüntetésre a Kormány ellen vagy mellett.” Műsorvezető: „És előtte, Gulyás Márton megszólalása előtt mi volt a kifogásuk?” CsN: „Ugyanezt mondtuk akkor is. Tehát ha pártpolitikai összefonódás van a norvég civil alap felhasználásai körül, és emellett van számtalan más anomália is, például ha döntéshozók saját maguknak ítélnek meg forrásokat, és erről vitatkoztam múlt hét hétfőn itt az Ön stúdiójában Nun Andrással és nem voltunk egy állásponton, én elfogadom, hogy ők egy opponens álláspontot képviselnek, ezért mondtam azt, szeptemberig befejeződik a KEHI vizsgálat, az teremt egy tiszta helyzetet, amiben a Kormány azt mondhatja, hogy vagy kéri ez alapján a norvégokkal a teljes civil alap újratárgyalását, aminek pedig különböző jogi lépései kell, hogy legyenek a Kormány részéről, vagy pedig elfogadjuk azt, hogy a kormányzat által megfogalmazott érvek nem állnak meg. Szeptember végéig várni kell ebben a vitában.” Műsorvezető: „Az előbb említett civilek külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni?” CsN: „Én azt gondolom, hogy Magyarországnak járó külföldi forrásokból, a teljes magyar társadalomnak járó forrásokból politikai tevékenységet végeznek.” Műsorvezető: „Külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon” CsN: „Nézze, én a miniszterelnöki beszéd kapcsán azt látom, hogy a norvég alap magyarországi felhasználására azok az állítások megállnak. Ez az én véleményem.” Műsorvezető: „Egy civil szervezet politika ellen, politikai döntés ellen tiltakozhat és tüntethet.” CsN: „Tüntethet természetesen, hogyne. Semmi probléma nincs ezzel.” Műsorvezető: „És ezt a pénzt rendezvényszervezésre, hogy ha nagyon leegyszerűsítem, tehát különböző megmozdulások szervezésére kapták. Vagy ez most – még egyszer mondom – egy politikai döntés elleni tüntetés vagy a parlagfű irtása melletti tüntetés, az nincs megcímkézve.”
5
CsN: „Szerkesztő Asszony, ezt a Kormány vitatja.” Műsorvezető: „Mit?” CsN: „Azt, hogy politikai célokra fel lehet-e használni a norvég civil alap forrásait. Mi ezt vitatjuk. Befejeződik a vizsgálat, leülünk a norvégokkal, és úgy gondolom, hogy akkor van egy teljesen tiszta helyzet, amelyben újra tudjuk fonni az egész megállapodást.” Műsorvezető: „Tehát úgy gondolja, hogy ez a kerete a civil alapnak, akkor módosítsák úgy, hogy különböző Azzal ugye nincs baj, hogy különböző megmozdulásokat, rendezvényeket finanszírozni kell.” CsN: „Határozzák meg világosan, hogy milyen célok.” Műsorvezető: „És akkor legyen egy alcíme a dolognak, tehát rendezvények szervezése, biztosítása, kivéve, ha az a magyar kormányt érintő kritikáról szól.” CsN: „Nem nem, másról beszélünk.” Műsorvezető: „Nem, ugyanerről beszélünk.” CsN: „Nem. Ha megnézi azokat a programpontokat, amelyek érdekében Magyarország aláírta, a jelenlegi kormányzat aláírta Norvégiával ezt a szerződést 2012-ben, akkor sehol nem fog olyat találni, hogy direkt politikai tüntetéseket finanszírozzanak belőle.” Műsorvezető: „De hát nem ezt finanszírozták a norvégok.” CsN: „Bocsánat, én elfogadom az Önök álláspontját.” Műsorvezető: „Adtak egy pénzt. De ez nem álláspont, hanem a tény, ez nem álláspont.” CsN: „Én elfogadom, hogy Önök tudják ezt így minősíteni, én azt próbálom elmondani, amit a Kormány képvisel ebben az ügyben. Véget ér szeptemberben a vizsgálat, utána visszatérünk erre a kérdésre. Én azt látom, hogy tényleg elbeszélünk egymás mellett. És most nem Önnel, hanem alapvetően a másik oldalon állókkal.” Műsorvezető: „De az a baj, hogy mást mondott Gulyás Márton, mint ahogy Önök magyarázzák. Ő nem azt mondta, hogy a norvégok küldtek gyorsan egy kis pénzt, hogy tüntessetek Lázár ellen. Hanem ő elmondta, ha nem is hosszasan, de visszahívhatjuk, s akkor hosszan kifejti, hogy rendezvények, tiltakozások szervezésére is kapnak pénzt. És például ebből finanszírozták ezt a megmozdulást is. Ezt nem tudom, hogy hogy akarják a norvég féllel.” CsN: „A Kormány megítélése szerint ez nincs benne abban a szerződésben, amit mi aláírtunk a norvégokkal.” Műsorvezető: „Nem lehet kritizálni a Kormányt?” CsN: „Dehogynem lehet. Hát hogyne lehetne, hát azért számtalan megmozdulás volt az elmúlt időszakban is. Csak tegyük tisztába, hogy ezt milyen forrásokból végezzük. Amennyiben ez megtörténik, és ezt az egész keretrendszert úgy lehet kialakítani a finanszírozó országokkal, hogy az alapszerződés értelmében érkeznek a források, és abba ez belefér, akkor ez új helyzetet teremt. 2012 óta a kormányzat összes kritikáját vagy figyelmen kívül hagyják vagy lesöprik az asztalról. Két év után a Kormány elindít egy vizsgálatot a norvég civil alap felhasználásával, és utána attól hangos a sajtó, hogy a Kormánynak van-e jogosultsága vizsgálni vagy nincs.” Műsorvezető: „A KEHI-nek van-e jogosultsága vizsgálni a civileknek adott pénzeket?”
6
CsN: „Nézze, a KEHI a vizsgálatát a magyar államháztartási törvény alapján indította, amikor…” Műsorvezető: „De ez nem költségvetési pénz.” CsN: „De ha ezt a megállapodást a Kormány írta alá, és ez egy nemzetközi szerződésből fakadóan Magyarországra érkező forrás, akkor azt gondolom, Ön sem vitatja, hogy ennek a célközönsége a teljes magyar civiltársadalom. Ha a Kormány azt tapasztalja, hogy ezek a források nem ezekre a célokra és nem teljesen nyitottan kerülnek felhasználásra, akkor lépéskényszerbe kerül. Két éve ezt hangoztatjuk, két év után a norvégok semmit nem léptek, majd a KEHI-vizsgálat hatására” Műsorvezető: „De ebben még az ombudsman sem osztja az Önök levelét.” CsN: „Nem, bocsánat. Az ombudsman levelét, ha elolvassa, a három oldalt, akkor azt mondja, hogy a magyar törvények alapján levezethető a KEHI-vizsgálatnak a jogosultsága, azonban…” Műsorvezető: „És ezt beszéljék meg a norvégokkal.” CsN: „Két éve ezt próbáljuk.” Műsorvezető: „Az Ökotárs Alapítványt feljelentették az V. Kerületi Rendőrkapitányságon. Önök voltak azok?” CsN: „Nem. Ezt én is olvastam a sajtóban. Sem a Kormánynak, sem a KEHI-nek nincs köze a feljelentéshez.” Műsorvezető: „De hát Ön többször emlegette azt, hogy megfontolandó.” CsN: „Igen, és azt mondtam, hogy ha a vizsgálat lezárul, és azok a dokumentumok, amelyek ma a Kormány rendelkezésére állnak, azok hitelesek, akkor a Kormány lehet, hogy olyan lépéskényszerbe kerül, hogy büntető feljelentést kell tennie, és azt is mondtam, hogy azt a vizsgálat végén tudjuk megtenni, a jelen pillanatban nem tartunk itt, nem a Kormány volt a feljelentő az V. kerületi ügyben.” Műsorvezető: „Lát bármilyen féle megoldási lehetőséget például erre a különböző rendezvényszervezésre adott összegekben, hogy ez kikerüljön bármiféle politikai civil szervezet életéből, a politika iránti kritika, kritikai hang megütése, mint olyan, kikerüljön két állam közötti ilyen típusú támogatási megállapodásból.” CsN: „Szerintem az egész finanszírozási rendszert újra kellene gondolni, s nem csak a norvég alap tekintetében, hanem beszélhetünk az egész civil finanszírozási rendszerről.” Műsorvezető: „Miért?” CsN: „Azért, mert azt látjuk, hogy mindig a politikának a homlokterébe kerül, mert az egy nagyon szubjektív, és mondjuk politikai oldalfüggő kérdés, hogy milyen tevékenységet ítélek meg politikai tevékenységnek, s melyet tartok civil szervezeti tevékenységnek. Most azt látom, hogy a vita köztünk és az opponenseink között pont ebben van, hogy mi hol látjuk a civil mozgásnak a határát, és ők ezt pedig máshová helyezik. Azt gondolom, hogy ha ezeket a forrásokat tisztán…” Műsorvezető: „A Kormány miért látja a civil mozgásnak a határát. Mi köze van Önöknek a civil mozgás határához.” CsN: „Szerintem ott válik el, ahol pártpolitikai, politikai tevékenységről beszélünk.” Műsorvezető: „Egy tiltakozás pártpolitikai tevékenység?” CsN: „Nem feltétlenül az, azonban, hogy ha politikai célokra használnak civil forrásokat, az szerintünk nem fér bele ebbe a megállapodásba.”
7
Műsorvezető: „Ezt elmondta már a CÖF-nek is?” CsN: „Nézze, én azt gondolom, hogy azért mert van egy, Önök által problémásnak ítélt helyzet, és én azt gondolom, hogy kellő nyitottságot mutattunk az összes adott esetben sajtóban feltárt visszásságra. Pont Lázár miniszter úr volt az, aki nagyon sok esetben rendelt el ennek hatására vizsgálatokat, és van egy vitás helyzet vagy egy problémás helyzet, és egy másik problémás helyzet, a Kormányt csak azért nem tarthatja vissza semmi ennek a problémás helyzetnek a megoldásától, hogy még emellett még számtalan kérdést kellene rendeznie.” Műsorvezető: „A CÖF kérdését is rendeznie kéne?” CsN: „Ahogyan azt mondtam Önnek, hogy a teljes civil finanszírozási rendszert újra kellene gondolni Magyarországon, abban benne vannak a ténylegesen civil tevékenységet végző szervezetek működésének finanszírozási , és azok is, amelyek akár bal-, akár jobboldal mellett fejtenek ki ilyen típusú véleményt.” Műsorvezető: „Tehát jól értem, hogy Csepreghy Nándornak az a véleménye, hogy a Civil Összefogás Fórum finanszírozási forrásait is meg kellene nézni és azt át kellene gondolni?” CsN: „Csepreghy Nándornak az a véleménye, hogy minden civil szervezetnek átláthatóvá kell tenni a teljes finanszírozási hátterét.” Műsorvezető: „A CÖF-nek is?” CsN: „Minden, a CÖF-nek is, tehát minden civil szervezetnek, és függetlenül attól, hogy baloldali vagy jobboldali politikai értékrend mentén vagy adott esetben semlegesen végzett tevékenységet, transzparens finanszírozással kell rendelkeznie. És a mindenkori kormányzatnak pedig kötelessége teljes egészében rendet tennie abban, hogy ha dedikált források érkeznek Magyarországra, azt azoknak a céloknak az érdekében használják fel.” Műsorvezető: „Akkor, amikor áprilisban beszélgettünk az Uniós számlakiküldés, ki nem küldés problematikájáról, akkor azt mondta itt nekem, és elsősorban a nézőknek, hogy addig, amíg a vizsgálat tart, és ez máshol és más ország esetében is így van. Az Unió illetékes szerve, szervei megnézik azt, hogy átszervezték Magyarországon a kifizetés metódusát, intézményrendszerét, akkor meg kell vizsgálni, addig új számlákat nem küldenek, amíg ez a vizsgálat tart. Hogy ha ez igaz, amit akkor mondott, akkor most, július végén Lázár János miért utasította az Államkincstárat, hogy küldje gyorsan a számlákat, hiszen a vizsgálat még nem fejeződött be.” CsN: „Pontosabban befejeződtek a helyszíni ellenőrzések. Négy helyszínen volt, kettőt végzett az Európai Unió Auditáló Főigazgatósága Magyarországon, ez egy EU-s ellenőrző szerv Magyarországon, kettőt végzett az Európai Bizottság delegációja. Mind a négy vizsgálat befejeződött. A Fejlesztési Ügynökség, illetve azt követően a Miniszterelnökség és a minisztériumok április 15-ét követően is a Kincstár felé beküldték ezeket az úgynevezett költségnyilatkozatokat, nagyobb számlatételek, amit a Kincstár a költségvetés pénzforgalmi egyensúlyának ismeretében vagy igényeinek megfelelően számol el az Európai Bizottsággal. Volt egy nagyobb számlatétel, amit a Kincstár nem küldött ki az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság is jelezte minden tagállam felé, hogy az év második felében időzítsék a számlakiküldést minél hamarabbra.” Műsorvezető: „Ön arról beszélt, hogy azért nem küldenek számlát, mert amíg a vizsgálat tart, nem küldhetnek.” CsN: „Befejeződött a vizsgálat összes helyszíni ellenőrzése, már csak a dokumentumok alapján ellenőriz a Bizottság, s ad ki egy véleményt. Várhatóan két-három héten belül aláírja a Kormány az Európai Bizottsággal az úgynevezett partnerségi megállapodást, tehát a Kormánynak semmilyen feladata nincs már az intézményi akkreditálás kérdésében.” Műsorvezető: „Mindent rendben találtak, akik a vizsgálatot végezték?” 8
CsN: „Nem. Jeleztek problémákat, amiken változtatni kell, de összességében azt mondták, hogy a rendszer megfelel annak, hogy befejezze a 713-as pénzosztási vagy pénzfizetési feladatokat és elindítsa az 1420-as időszak kifizetéseit.” Műsorvezető: „Mond egy problémát, hogy mi az, amit…” CsN: „Például a közreműködő szervezetek, amelyek beolvadtak a minisztériumokba, sokkal kisebb bérköltséggel tudnak majd a minisztériumok rendelkezni, mint a közreműködő szervezetek. Tehát, ha eddig egy kolléga mondjuk keresett, aki az EU-s pályázatokat kezelte, 5-600 ezer bruttó bért, az a minisztériumban 3-400 ezer forintot tud keresni, mert a Kormánynak az az elve, hogy senki ne keressen csak azért többet ugyanazért a munkáért, mert fejlesztési forrásokkal dolgozik. Ebből fakadóan hagyták el az intézményrendszert, de azt gondoljuk, hogy belső átcsoportosításokkal ezek a problémák kezelhetők.” Műsorvezető: „De nem Önök rúgták ki az embereket?” CsN: „Volt olyan, akitől mi váltunk meg, hiszen aki nem vállalta ezeket a feltételeket, azokat mi engedtük el, és volt olyan, aki azt mondta, hogy ő nem vállalja.” Műsorvezető: „Tehát nem arról van szó, hogy a saját embereikkel töltötték fel vagy még jobb saját embereikkel töltötték fel az intézményrendszert.” CsN: „Nézze, a Kormány számára ebben a tekintetben egyetlen egy cél van, olyan emberek dolgozzanak a fejlesztési intézményrendszerben, akiknek megfelelő.” Műsorvezető: „Aki saját embere.” CsN: „A Kormánynak mindenki a saját embere, aki megfelelő szaktudással rendelkezik ezen a területen. Ha végignézi most a korábbi NFÜ-s, meg a jelenlegi kollégákat is, például az én kollégáim körében is a többség 2007. óta ezen a területen dolgozik.” Műsorvezető: „Hát akkor gondolom, ezt válaszolták az EU illetékes vizsgálóinak is. Köszönöm szépen, hogy itt volt.” CsN: „Köszönöm szépen.” 2. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkotmányos értelmezése és szabályozása Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit”. Az Alaptörvényben foglalt, a sajtó sokszínűségére vonatkozó kötelezettség részben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményén keresztül valósul meg. A kötelezettség tartalmát az Smtv. 13. §-a és az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése együttesen határozzák meg. Az Smtv. 13. § alapján „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.” Az Mttv. 12. § (2) bekezdés szerint „A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.” 9
Az Smtv. tehát a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A hírműsorszám fogalmát az Mttv. 203. § 17. pontja határozza meg: „időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel - ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket - foglalkozó műsorszám.”. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. A kérelemmel érintett tájékoztatás ugyan egy magazinműsorban jelent meg, azonban az egy olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A tájékoztató műsorszám fogalmát a törvény nem definiálja, indokolt azonban azt szűken értelmezni (politikai háttérműsorok, általános közéleti tematikájú műsorok, reggeli magazinok), mert tág értelmezésben szinte bármely műsorszám tartalmazhat (valamiről) tájékoztatást. A műfaji sajátosságokat természetesen figyelembe kell venni, mert az Smtv. tájékoztató műsorszámokról beszél, ami egyértelműen műfaji meghatározásra utal. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés tehát egyrészt akképpen értelmezhető, hogy kizárólag az adott műsorszám ismérve jelenti a vizsgálódás alapját. Felmerül viszont annak kérdése is, hogy milyen tájékoztatásról esik szó egy adott műsorban. Ez utóbbi esetkörben nem a műsorszám műfaji sajátosságait kell szem előtt tartani, hanem az adott eseményről, történésről szóló tájékoztatás jellemzőit. Az Smtv. 13. §-ának szó szerinti értelmezése szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének kizárólag a jelentőséggel bíró események, vitatott kérdések kapcsán a tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kell érvényesülniük. Miután a szabályozás célja arra irányul, hogy egy adott közérdekű kérdés kapcsán releváns álláspontok kerüljenek bemutatásra, a fentebb említett műfaji korlátokat "áthágva", akár egy magazinműsorban bemutatott téma tekintetében is megkövetelhető a kiegyensúlyozottság. Amennyiben kizárólag a tájékoztatás a vizsgálat alapja, abban az esetben a fentebb említett műfaji sajátosságok, korlátozások vizsgálata mellőzhető, de legalábbis másodlagos kérdés. Ezt erősíti meg az Mttv. 12. §-ban foglalt rendelkezés, amely - az alcímmel egyezően - szintén a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát követeli meg. A kiegyensúlyozott tájékoztatás törvényi előírásának alkotmányossági vizsgálatát elvégző 1/2007. (I. 18.) AB határozat kimondta, hogy "az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat". Az Alkotmánybíróság döntésének idézett mondata alapján látható, hogy a rendelkezés az adott kérdésről, témáról szóló tájékoztatás tekintetében követeli meg a kiegyensúlyozottság követelményének meglétét. E vélemény, nézet kapcsán – kiindulópontként –áthelyeződhet a hangsúly a kifogással érintett műsorszámról a tájékoztatás közönségre gyakorolt esetleges hatására. Jelen esetben a kifogásolt stúdióbeszélgetés az „Egyenes beszéd” című műsorszám része volt, a fentiekben részletesen ismertetett tartalommal a norvég civil alap által nyújtott támogatások felhasználása körében kialakult vitáról számolt be. Az „Egyenes beszéd” az ATV rendszeresen jelentkező hírműsora, amelyben a Médiaszolgáltató – honlapjának leírása szerint – a nap híreiről számol be, a műsor mottója: „Ami fontos, az a hír, és ami a hír hátterében áll. Mindenkit megkeresünk, mindenkit megkérdezünk, és egyenes beszédet várunk el.”. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a kifogásolt műsorszegmens – bár magazinműsor keretén belül került sugárzásra – olyan közérdekű kérdésről nyújtott tájékoztatást, amellyel kapcsolatban – a törvényi előírás célját is szem előtt tartva – a közönség tájékoztatáshoz fűződő jogának érvényesülése érdekében a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye számon kérhető. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, amely a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás megteremtését segíti elő, nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt ugyanis, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről 10
készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el, tehát nem létezik egyes eseményekről való beszámolási kötelezettség, és a kiegyensúlyozott tájékoztatás csak a ténylegesen közzétett tartalmak vonatkozásában vizsgálható. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye alapján a nyilvánosságot érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat a közösség számára össze kell gyűjteni és be kell mutatni. Az Smtv. alapján a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének (összefoglalóan) a közéleti kérdésekkel kapcsolatban, az ilyen híreket, tájékoztatást közzétevő műsorszámokban kell eleget tenni. Arra vonatkozóan nincs jogszabályi rendelkezés, hogy ezek milyen műfajú műsorszámok lehetnek, tehát a jogalkalmazás során a döntő kérdés nem a műsorszám műfaja, hanem a tájékoztatás, a hír közzétételének a megtörténte. Ettől függetlenül lehet annak is jelentősége, hogy a vizsgált műsorszám milyen módon közelített a témához, az milyen módon szerepelt benne. Az Smtv. a „demokratikus közvélemény biztosítása érdekében” írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, vagyis a jogszabály meghatározza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének alkalmazási körét. Mindezzel összhangban állapította meg a Kúria Kfv.III.37.472/2013/11. számú ítéletében, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem terjed ki valamennyi, a nyilvánosság előtt zajló vitára vagy véleménykülönbségre. A Kúria előbbiekben hivatkozott döntése alapján ahhoz, hogy egy adott tájékoztatással kapcsolatban felmerüljön a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége, azaz a szabály alkalmazható legyen, szükséges, hogy a tájékoztatás tárgya, tartalma összefüggésben álljon a demokratikus közvélemény igényeivel, szükségleteivel. A demokratikus nyilvánosság számára fontos kérdések köre rendkívül szerteágazó, taxatív felsorolásuk még általános jelleggel sem lehetséges. Az Smtv. szerint kiterjed a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége minden, „a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményről, vitatott kérdésről” szóló tájékoztatásra. Azaz, nem pusztán a közvetlen „politikai” vonatkozással bíró ügyek tartoznak ide, hanem általában a közéleti kérdések. A kérelemmel érintett műsorszegmens a norvég civil alapok által nyújtott támogatások felhasználása körében kialakult vitával foglalkozott. Ez alapján nyilvánvalóan megállapítható, hogy a műsorblokk közérdeklődésre számot tartó, a demokratikus nyilvánosság megteremtését elősegítő tájékoztatásnak minősült. Tekintettel arra, hogy a vizsgált tartalommal kapcsolatban a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége fennáll, az Smtv. és az Mttv. vonatkozó szabályai alapján a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának vizsgálata során a Hivatal a hiányolt vélemény tekintetében az egyedi ügy tényállási elemei alapján elsődlegesen az alábbi szempontokat vizsgálja: - a hiányolt vélemény releváns-e a közzétett tájékoztatás vonatkozásában, - a hiányolt vélemény érdemben eltérő-e a közzétett álláspontokhoz képest, és - a hiányolt vélemény megfelelő időben elérhető volt-e a médiaszolgáltató számára. Amennyiben a panasz által hiányolt álláspont a fenti feltételek bármelyikének nem felel meg, akkor a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye megsértése megállapításának sincs helye. Jogsértés megállapítására tehát csak az említett három feltétel együttes teljesülése esetén van mód, azonban ebben az esetben is vizsgálni szükséges, hogy a kifogásolt műsorszámban egyedi jelleggel, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában valósult-e meg a tájékoztatás. 3. A vélemény releváns volta a közzétett tájékoztatás vonatkozásában A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, hogy az alapján a médiaszolgáltatónak minden egyes álláspontot minden műsorszámban meg kell jelenítenie, valamennyi szembenálló nézet bemutatására ugyanis nem minden esetben van lehetőség. Ezt az értelmezést erősíti meg az Alkotmánybíróság az 1/2007. (I. 18.) számú határozatában. A szabályozás célja ugyanis arra irányul, hogy a
11
jogszabályi rendelkezések biztosítsák a közönség számára, hogy közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. A közérdeklődésre számot tartó ügyeket érintő médiatartalmak vonatkozásában csupán a konkrét ügyhöz, a tárgyalt témához közvetlenül, szervesen kapcsolódó vélemény, különösen annak lényegi mondanivalója tekintetében merülhet fel a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése. Egy álláspont kifejtése során ugyanis annak képviselője egyéb, a tárgyalt témához nem kapcsolódó – és így a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye vizsgálatának szempontjából relevánsnak nem minősülő – véleményt is megfogalmazhat. A fentiekre tekintettel tehát mindenekelőtt a kifogással érintett tájékoztatás tárgyának, témájának meghatározása szükséges, ugyanis csak ennek alapján vizsgálható, hogy a kérelmező által megjeleníteni kért álláspont – illetve annak egyes tartalmi elemei – a műsorszámban elhangzottak szempontjából relevánsnak minősül-e. Azaz, amennyiben egy álláspont a műsorszámban közzétett tájékoztatáshoz közvetlenül nem kapcsolódik, a kiegyensúlyozottság vizsgálata szempontjából nem minősülhet relevánsnak, ebből következően egy ilyen vélemény közzétételének hiánya nem vezethet a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelméhez sem. Az érintett műsorszegmensben a norvég civil alapok által nyújtott támogatások felhasználása kapcsán kialakult vita kérdésköre került megjelenítésre. A Médiaszolgáltató a kérdéssel összefüggésben Csepreghy Nándort, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát szólaltatta meg, aki elmondta, hogy a norvég civil alapot nem civil célok érdekében használták fel a civil szervezetek, egyúttal előadta, hogy a Kormány szorgalmazza a helyzet rendezését, azaz, hogy a civil szervezetek pénzügyi szempontból átláthatóan működjenek annak elkerülése érdekében, hogy közpénzeket pártpolitikai célok finanszírozására használjanak fel. E véleménnyel szemben a műsorvezető kérdéseket fogalmazott meg, miszerint a támogatások alapjául szolgáló szerződés – erre vonatkozó külön rendelkezés hiányában – nem tiltja, hogy a támogatott civil szervezetek a kapott pénzt olyan rendezvények szervezésére is felhasználják, amelyeken a Kormány lépéseivel szembeni vélemények, nézetek kapnak nyilvánosságot. Ez a Kormány álláspontját tolmácsoló interjúalany szerint a támogatások alapjául szolgáló szerződésbe ütközik, továbbá kifogásolta, hogy tisztázatlan a támogatások odaítélésének menete, mivel felmerült, hogy a döntéshozók és a támogatásban részesülők között összefonódások fedezhetők fel, egyúttal a norvég civil alap alapkezelőjévé választott Ökotárs Alapítvánnyal kapcsolatban LMP-s szálak merültek fel. Ezt követően szóba került a KEHI-vizsgálat, a finanszírozási rendszer újragondolásának szükségessége, valamint az Uniós vizsgálat a számlakiküldések, számlafizetések kapcsán. A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az érintett műsorszegmens témája a norvég civil alap nyújtotta támogatások civil szervezetek általi politikai célokra történt felhasználása kapcsán kialakult vitában fennálló kormányzati, illetve az azt megkérdőjelező álláspont bemutatása volt. A Kérelmező beadványában azt kifogásolta, hogy a műsorvezető részéről többször elhangzott kérdés kapcsán, miszerint áll-e norvég érdek a norvég civil alapok hazai szervezeteknek történt folyósítása mögött, s amelyre az interjúalany nem válaszolt, a kérdező arcáról azonban nemleges válasz volt leolvasható. Az ezen non-verbális válaszból kikövetkeztethető tájékoztatás ugyanakkor a Reális Zöldek Klub álláspontja szerint nem felel meg a valóságnak, mivel e szervezet szerint norvég érdekek húzódnak meg a támogatások mögött. Bár a műsorvezető részéről elhangzott kérdések formájában az az információ, amelyet a Kérelmező hiányolt („Akkor itt arról van szó, hogy ezek a civil szervezetek külföldi érdekeket próbáltak Magyarországon érvényesíteni?”, „Külföldi érdekeket próbáltak Magyarországon érvényesíteni?”, „Az előbb említett civilek külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon érvényesíteni?”, „Külföldi érdekeket próbálnak Magyarországon?”), e kérdések elől az interjúalany kitért, azokra választ nem adott, válaszaiban mindvégig a beszélgetés témájánál maradt, miszerint a Kormány sérelmezi, hogy a norvég civil alap által hazai civil szervezeteknek nyújtott támogatások politikai célokra kerültek felhasználásra.
12
Ebből következően a norvég érdekek – bár a műsorvezető valóban rákérdezett – nem képezték a kifogásolt műsorszám tárgyát, arról sem vélemény, sem ellenvélemény nem hangzott el. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kérelmező azon véleménye, miszerint norvég érdekek húzódnak meg a támogatások mögött, nem minősül relevánsnak, hiszen a műsorszegmensben elhangzott témához (a norvég civil alapok által civil szervezeteknek nyújtott támogatások politikai célokra történt felhasználása) nem kapcsolódott szervesen. A Kérelmező szerint a műsorvezető arcáról a megválaszolatlan kérdéseire állítólagosan leolvasható válasz, miszerint nem állt norvég érdek a támogatások mögött, a Hivatal álláspontja szerint nem tárgya a kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettségnek. A műsorszámok szereplőinek arcán megjelenő érzelem, a szereplők mimikája a kiegyensúlyozott tájékoztatás körében érdemben nem vizsgálható. Az előadottakra tekintettel, miszerint a kérelemben foglalt vélemény nem volt releváns a vizsgált médiatartalom szempontjából, a Hivatal megállapította, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése fogalmilag nem merülhetett fel, ezért a Hivatal a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértésének megállapításához szükséges további konjunktív feltételek meglétének vizsgálatát mellőzte. A Hivatal a fentiekben kifejtettekre tekintettel megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a kifogással érintett műsorszám sugárzásával nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Kérelmező kifogása, miszerint nem közölték a Reális Zöldek Klub álláspontját, nem eredményezte a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését. A Hivatal ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a Kérelmező kérelmét elutasította. Az Mttv. 165. § (1) bekezdése értelmében a Hivatal határozata ellen a Médiatanácshoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésről szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján és a 98. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztésének határidejére vonatkozó tájékoztatás a Ket. 99. § (1) bekezdésén, a halasztó hatály a 101. § (1) bekezdésén, a fellebbezés előterjesztése helyének meghatározása a 102. § (1) bekezdésén alapul, az illetékmentességről az Mttv. 181. § (6) bekezdése rendelkezik. Az eljárás során a Ket. 153.§-a szerinti eljárási költség nem merült fel. Budapest, 2014. szeptember 26. Aranyosné dr. Börcs Janka a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának főigazgatója nevében és megbízásából
dr. Pap Szilvia főosztályvezető
Kapják: 1. Személyes adat
13
