2014. április 24-i elérhető adatok alapján. tulajdoni viszony. cégjegyzésre jogosult. szám: 2012-es konszolidált mérlegfőösszeg milliárd forintban

1.

Csányi Sándor • Pénzügyi, agrár- és ingatlanbefektetések

2014. április 24-i elérhető adatok alapján

0,23

Pick Szeged Zrt.

Csányi pincészet Bonafarm Zrt.

Bonitas 2002 Zrt.

57,8

Fiorács Kft.

8,4

14 •

OTP Bank Nyrt.

csányi sándor

Investgroup Bóly Zrt.

0,95

0,22

BonafarmBábolna Kft.

22,7

Sole-Mizo Zrt.

40,2

Bonitas Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.

A vagyonértékeléshez az adatokat a céginfo.hu szolgáltatta

150 MILLIÁRD

Vagyon alakulása (milliárd forint)

bef o

MOL Nyrt.

5401

BECSÜLT VAGYON:

tulajdoni viszony cégjegyzésre jogosult szám: 2012-es konszolidált mérlegfőösszeg milliárd forintban

2.

ba ás- rom ly

Humán komplex kft

A Csányi-cégbirodalom kiemelkedő része az agrárportfólió: a Bonafarm Csoport – amelyet Csányi legidősebb fia, a 35 éves közgazdász Attila irányít – a 27 ezer hektár bérelt földön folyó szántóföldi termeléstől az élelmiszeriparig integrált mezőgazdasági tevékenységet folytat. A Bólyi és Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-k, a Sole-Mizo tejipari vállalat, a Pick Szeged Zrt., a bábolnai takarmánykeverő cég és a villányi szőlőterület negyedét művelő, egyre több jelentős nemzetközi érmet begyűjtő Csányi Pincészet együttesen tavaly mintegy nyolcmilliárd forintos EBITDA-t termelt. (Igaz, a hatalmas beruházási hitelek miatt a legtöbb cég adózott eredménye minimális.) A két egykori állami gazdaságból született agrárcéget a földbérleti rendszer átalakítása nem érinti különösebben tragikusan, a hosszú távú bérleti szerződések Bólyon még 16, Dalmandon még 38 évig biztosítják a művelést. Az agrárszektort célozza Csányi eddigi legnagyobb – még csak előkészületben lévő – hazai beruházása, az évi egymillió sertés feldolgozására alkalmas mohácsi vágóhíd is. Ezzel magyarázta júliusban az OTP-részvények eladását. Ebben társa a MET-résztulajdonosként és curlingjátékosként egyaránt ismert Nagy György. (Csányira egyébként is jellemző – valószínűleg személyiségéből is fakadóan – a páratlanul széles kapcsolati háló: befektetőtársként, egykori vagy mai OTPsként, barátként vagy futballdrukkertársként jószerével az egész magyar politikai és pénzügyi elittel kapcsolatban áll.) Csányi Sándor ingatlanbefektetései is szép pénzt hoznak. Övé az egykori CD Hungary-ingatlanbirodalom egyharmada (társa Garancsi István, a Videoton tulajdonosa és a MET részbeli tulajdonosa), és 10 százaléka van (Demján Sándor mellett) a TriGránitban és az abból leválasztott Westend Zrt.-ben is. (A TriGránit tavalyi éve után négymilliárdos osztalékot fizetett.) A bankelnök hárommilliárdos tőkével működő családi alapítványán keresztül már csaknem egy évtizede támogatja több száz tehetséges, vidéki, hátrányos helyzetű gyerek képzését, és tavaly a magyar kultúrát támogató Prima Primissima Alapítványban is átvette Demján Sándortól a stafétabotot. Hobbija a vadászat, emellett egyre fontosabb szerepet játszik életében a hajózás is, ami öt gyermekével közös nagy családi kikapcsolódásokra is lehetőséget nyújt.

er ét

A

magyar kapitalizmus újabb – 1990 utáni – történetének egyik legsikeresebb gazdasági szereplője. Sikeres bankár: vezetésének 22 éve alatt az OTP Bank kihalásra ítélt állami vállalatból európai összehasonlításban is tőkeerős, kilenc országban jelen lévő regionális multivá vált, amely a magyar bankszektorban látványosan jobban teljesít, mint bármelyik külföldi óriás hazai leánya. Befektetőként is hosszú távon gondolkodik: a bank vezetése mellett jelentős agrárérdekeltségekkel rendelkezik, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. Csányi Sándor gazdasági befolyásának szilárd alapja az OTP Bank, annak ellenére, hogy tavaly júliusban a tulajdonában álló Bonitas Zrt. – óriási meglepetésre – eladta 2 millió 350 ezer darab OTP-részvényét összesen 10,6 milliárd forintért. A bankelnök tagadta, hogy lépésével bárkinek is „üzenni” akart volna, pusztán befektetései átcsoportosításával magyarázta a mára egyértelműen jó lépésnek bizonyult eladást. (Az értékesített pakett a 2014. márciusi árfolyamon számolva már csak 8,5 milliárdot érne – a szerk.). Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyébként 510 ezer bankrészvényt megtartott, ezek a március közepi 3700 forintos árfolyamon 1,9 milliárd forintot értek. A tavalyi bónuszként kapott 64 ezer részvényt januárban azonnal eladta. Ugyanakkor befektetőként sem lett hűtlen a bankhoz: áprilisban nyolcmillió euró névértéken vásárolt (összesen 3,5 milliárd forintnyi euróért) OTP-részvényekre váltható Opus-kötvényt. Az összesen 618 ezer részvényre átváltható, évi 3,95 százalékos kamatozású kötvény azóta alaposan megdrágult, a csomag március közepén 5,6 milliárd forintot ért, így a részvény–kötvény-csere sikeres volt. Csányi Sándor másik két – lényegesen nagyobb – pénzügyi befektetéséről, a szingapúri székhelyű, nem offshore CSAM-ról (CSAM Asset Management Pte Ltd.) és CSIM-ről (CSIM Pte Ltd.) jóval kevesebbet tudni. Az egyik legkiválóbb hazai – Szingapúrban letelepedett – bróker, később OTP Bank-elnöki főtanácsadó Marosi Gábor irányítása alatt a CSAM a helyi középmezőnybe küzdötte fel magát, amely – Szingapúr a világ negyedik pénzügyi központja lévén – komoly teljesítmény. A CSAM előtt idén óriási lehetőség áll: a kínai hatóságoktól a kelet-közép-európai hátterű befektetők közül elsőként megkapta az úgynevezett QFII engedélyt arra, hogy Kínán belül, kínai onshore értékpapírokba és termékekbe fektessen, amivel új alapokra helyezheti tevékenységét. A CSIM, amely 100 százalékban a magyar bejegyzésű Bonitas 2002 Zrt. tulajdonában áll, Csányi nem mezőgazdasági és élelmiszer-ipari befektetéseit fogja össze. A CSIM egy magán-tőketársaság, amely 2–5 éves, nem tőzsdei, jellemzően külföldi befektetéseket kezel.

szám: 2012-es nettó árbevétel milliárd forintban Forrás: céginfo.hu, saját gyűjtés

2014. MÁJUS

2014. MÁJUS

Életút ( 61)

A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végzett, kollégiumi évei alatt éjszakás nevelőtanárként dolgozott, majd a Pénzügyminisztériumban helyezkedett el 1974-ben. Párhuzamosan elvégezte a közgazdaság-tudományi egyetemet és doktori címet is szerzett. 1983-tól a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnál osztályvezető, 1986-tól a Magyar Hitelbanknál főosztályvezető, majd 1989-től a Kereskedelmi és Hitelbanknál vezérigazgató-helyettesi pozíciót tölt be. Két évvel később a Budapest Bank elnök-vezérigazgatói székére kapott ajánlatot, de egy váratlan fordulat folytán mégsem vállalta el ezt a megbízatást. 1992 óta az OTP Bank elnök-vezérigazgatója.


2002

15

2003

17

2004

30

2005

70

2006

90

2007

140

2008

160

2009

50

2010

120

2011

155

2012

135

2013

135

•

15

Orbán, Csányi és Simicska áll a Befolyás-barométer dobogóján

Kik mozgatják valójában Magyarországot? Nem csak élvonalbeli politikusok és reflektorfényben lévő milliárdosok tartoznak a legnagyobb befolyással rendelkező emberek közé Magyarországon - derül ki A 100 leggazdagabb kiadvány úttörő rangsorolásából. Kormány közeli vállalkozók, valamint multinacionális cégek itteni leányait és magyar nagyvállalatokat vezető menedzserek is komoly erőforrásokat tudnak megmozgatni.

bef o

Annak érdekében, hogy ne csupán a vagyon – vagy annak látszata – határozza meg a rangsort, a definíciót úgy határoztuk meg, hogy az a befolyásosabb személy másoknál, „aki egy ügy érdekében közvetlenül vagy közvetve több pénzt és/vagy erőfor rást tud megmozgatni”. A hét közreműködő elemző által adott pontszámok meglehetősen nagy szórást mutattak. A módszerta nunk alapján kalkulált átlagok 15 és 98 pont között mozogtak a százas listán. Valahol 45-50 pontnál húzódik az a határ, amely elkülöníti a meglehetősen befolyásos személyeket a kevésbé befo lyásosoktól – nagyjából az első 40 helye zett jutott e képzeletbeli határvonal fölé. A kormánypárti csúcspolitikusok és a hagyo mányosan leggazdagabb üzletemberek mellett

ás-barom ly

er ét

A

befolyás nem csupán a gazdagsággal írható le, hiszen nem minden befolyásos ember tartozik a vagyonosok százas ligájába, illetve nem minden milliárdos rendelkezik a szó köznapibb értelmében vett erőteljes befolyással. Emellett a hely zet leírását az is nehezíti, hogy a befolyás mértéke nem állandó. Az adott pillanatban érzékelhető hatásban benne van az előző évek, évtizedek – sőt akár egy teljes életpálya – munkája, valamint a jelenlegi tevékenység is. A 100 leggazdagabb idei, immár tizenharmadik alkalommal megjelenő – a gazdasági mutatókkal jó közelítéssel körülírható vagyont alapul vevő – listája mellé a Napi.hu most először szub jektív számbavételt is készített. Ez a gazdasági és politikai szerep lők befolyását együtt igyekszik meghatározni, és ez alapján egy alternatív sorrendet felállítani. A most először összeállt Befolyásbarométer élmezőnyében több olyan szereplő is megjelenik, aki évekkel ezelőtt nemcsak a százas, de egy képzeletbeli ötszázas listára sem fért volna be – mindez arra utal, hogy gazdasági és politikai befolyása gyorsan erősödött az elmúlt időszakban Nem lehet műszerekkel vagy kemény gazdasági változókkal bemutatni, kinek milyen befolyása van/lehet a döntésekre, tör vényekre, közbeszerzésekre vagy éppen a támogatások elosztá sára – összeállításunk mégis arra tesz kísérletet, hogy felrajzolja a magyar közélet befolyástoplistáját. Egy ilyen rangsor – miután nem egzakt mutatókon alapul – csak szubjektív lehet. A politika, a gazdaság és a közélet világában jártas szakértők együttes véle ménye ugyanakkor legalábbis iránytűként szolgálhat a pénzben nem pontosan megragadható befolyástérkép összeállításához. Egyúttal egyfajta látlelet lehet 2014 Magyarországáról, olyan pil lanatképet nyújtva, amely a következő években a hasonló szám bavételek elkészültével juthat igazi szerephez.

A tíz legbefolyásosabb Orbán Viktor, Hernádi Zsolt, Csányi Sándor

Így készült a lista

Habony Árpád, Rogán Antal 114 •

A Befolyás-barométer összeállításához politikai elemzőket kértünk fel arra, hogy helyezzék el egy nullától száz pontig terjedő skálán a Napi.hu által megnevezett száz politikust, üzletembert és közéleti szereplőt azok vélt befolyásossá ga alapján. E szerint tehát minden személyt egytől százig lehetett értékelni befolyásossága alapján. A beérkezett elemzői válaszokból mindegyikük esetében kivettük a leg alacsonyabb és legmagasabb pontszámot, majd képeztük a többi számtani átlagát. Ezek lettek azok az „osztályzatok”, amelyek alapján összeállt a lista.


2014. MÁJUS

Simicska Lajos 2014. MÁJUS

a jobboldali médiabi rodalmak prominens képviselői, valamint kevéssé rejtett módon jobboldali kötődésű nagyvállalkozók uralják az élmezőnyt.

O C S H L D N R V M

V S

1. rbán iktor 2. sányi ándor 3. imicska ajos 4. abony rpád 5. ázár ános 6. emján ándor 7. yerges solt 8. ogán ntal 9. arga ihály 10. atolcsy yörgy

J

L Á

S Z A M

G

Forrás: A 100 leggazdagabb

Nem csak politikusok vannak az élen A rangsor első tíz helyét – nem igazán meglepő módon – kormánypárti politikusok vagy hozzájuk hagyományosan közel állóknak tartott üzlet emberek és tanácsadók uralják. A top 10-ből öten vezető politikusok – ám a kormányfő és négy minisztere közé több más név is bekerült. (A kiadvány lapzártája április 28., így a tárcavezetőkről a leköszönő kormány tagjaiként beszélünk, az új kabinet névsora még nem ismert – a szerk.) Az elemzői vélemények alapján a befolyáslista élére kerülés ben fontosabb szerepet játszik a politikai pozíció és beágyazottság, mint a vagyon. Ennek megfelelően a Befolyás-barométer élére Orbán Viktor miniszterelnök került. Az összesítés alapján a második helyen foglal helyet Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a 100 leggazdagabb rangsorának listavezetője. Simicska Lajos, a hagyo mányosan a Fidesz mögött álló üzletember, volt pártpénztárnok és APEH-elnök, a Közgép Zrt. egyik tulajdonosa pedig a dobogó harmadik fokára került. Szintén beszédes és a politika működésének egyik alapvető vonására világít rá, hogy Habony Árpád, a miniszterelnök kommunikációs tanács adója, a sajtóban „egyszemélyes” agytrösztként és spin doctorként emlegetett háttérember gyakorlatilag minden más vezető politikust megelőz az elemzői pontszámok alapján. A fideszes csúcspolitikusok közül csak Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tudott a közelébe kerülni, Rogán Antal frakcióvezető, Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter és Matolcsy György korábbi nemzetgaz dasági miniszter, jelenlegi MNB-elnök csak jócskán lemaradva követi a sajtószlengben gyakran „szürke eminenciásnak” nevezett Habonyt. A leggazdagabb magyarok élmezőnyében „bérelt hellyel” rendelkező Demján Sándor (az 5. leggazdagabb), a TriGránit Zrt., a Vállalkozók Országos Szövetsége és az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség


•

115

Regionális lista Nyugat-Magyarország 6. Széles Gábor 88 17. Lakatos Péter 38,5 17. Sinkó Ottó 38,5 43. Jüllich Ádám 14,5 53. Móré Attila 12,8 56. Gasztonyi László és cs. 12,2 58. Krankovics István 11 62. Horváth fivérek 10,4 79. Tornai Tamás 8,2 85. Mészáros Lőrinc 7,7 86. Szeremley Huba 7,6 87. Paár Attila 7,4 92. Matusz Balázs 6,2

Kreinbacher József

Becsült vagyon: 5,3 milliárd forint

Kreinbacher cége, a Metal Hungária Holding továbbra is a könnyűszer kezetes üzemcsarnokok, gyárak és áruházak építésének specialistája. A magyar piac mellett Németországban és Oroszországban is építe nek, de a kecskeméti Mercedes- és a győri Audi-gyár beruházásában is jelentős szerepet kapott a Metal Hungária Holding. A legutolsó nyil vánosságra került – 2012-es – mérleg szerint az árbevétel kétmilliárd forinttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és meghaladta a 15 milli árd forintot, az adózás előtti eredmény 1,3 milliárd forint volt. Anyagilag nem ilyen sikeres a borászat, amelynek alapjait 2002-ben vetette meg Kreinbacher. A Somló-hegy oldalában uniós támogatással elkészült a Szent Ilona Borház, ahol a 40 hektáron termelt szőlőből készülnek a furmint, a chardonay, az olaszrizling és a juhfark borok, illetve a pezs gők. A Kreinbacher-borok mellett újdonságnak számít a pezsgő, amelyet az elmúlt években a Szigeti testvérek burgenlandi borászatában készí tettek a somlói szőlőből. A Kreinbacher-birtok eddigi somlói beruházá sainak összege meghaladja a kétmilliárd forintot.

Réti Attila


Réti Attila a Kaiser Food Élelmiszer-ipari Kft. 2010-es eladása után merőben más terület felé fordult. Négy éve hozta létre a Tarandus Befektetési és Szolgáltató Kft.-t, valamint 2011-ben megalapította a Tarandus Kiadót, miután életét az írásnak és a könyvkiadásnak akarja szentelni. A vállalkozás aktívnak tűnik: 2014 tavaszán 47 szerző 52 művét kínálták saját oldalukon, amelyek közül több tucat az egyik legna gyobb hálózattal rendelkező könyvesház kínálatában is szerepel. Réti Attila tavaly látta elérkezettnek az időt arra, hogy novelláit és elbeszé léseit – amelyek egy részével novellapályázatokon is nyert – Bagolyvár címmel egy kötetben is kiadja.

Jancsó Péter


A győri székhelyű Graboplast, amelynek meghatározó kisebbségi tulaj donosa és elnök-vezérigazgatója Jancsó Péter, igen jó évet zárt tavaly: 17 milliárd forint nettó árbevételt értek el a megelőző évben realizált 16,3 milliárd után, az EBITDA 1,83 milliárd, az adózott eredmény pedig

120 •

Az országos – 100-as – listán nem található gazdagokat régiónként soroljuk fel, hogy bemutassuk a magyar vidék legtehetősebb embereit. Az országos rangsorban már szereplőket külön nem mutatjuk be. Ők helyezési sorszámukkal, nevükkel és vagyonukkal csak régiójuk élén szerepelnek. 650 millió forint volt. A világ 55 országába szállító, 93 százalékban exportra termelő cégcsoport tevékenysége már harmadik éve tartó san bővül. A társaság életében 2013 a környezettudatos fejlesztésekre és termékekre való átállás éve volt. Tatabányán például felavatták a közel 600 millió forint beruházással felépült hulladék-újrahasznosító üzemet. Jancsó Péter az év végén hatmilliárdos üzemfejlesztést jelen tett be szintén Tatabányán. Erre a bázisra áttelepítenek egyes folya matokat Győrből, amivel rugalmasabbá teszik a termelést, emellett új termékek gyártásába is belekezdhetnek. A társaság hagyományos jó viszonyt ápol a volt Szovjetunió tagállamainak megrendelőivel. Ennek köszönhetően került a Graboplast által gyártott padló az oroszországi Szocsiban megrendezett téli olimpia résztvevőit szállító 335 buszba.

Máthé fivérek (Mátyás és Levente)


A két fivér által vezetett Fémker-cégcsoport az Electrosys konzorcium részeként tavaly szolgáltatásmegrendelési keretszerződést kötött az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.-vel. A meg állapodás értelmében a három cégből álló konzorcium elektronikai berendezések hulladékainak gyűjtésére, szállítására, előkezelésére és átadására vállalt kötelezettséget. A cég központi telephelye a győri ipari parkban található, 27 ezer négyzetméteren. A csoport öt vállal kozásból áll. A Fémker Kft. Győrben, Kecskeméten, Kaposszekcsőn, a Fémker East Kft. Mezőcsáton tevékenykedik. A Murafém Kft.-t 2007ben vásárolták meg. A Fémker Invest és a Fémker Junior Kft. teljesen vagy részben ingatlanhasznosítással foglalkozik. A Fémker-csoport 130 főt foglalkoztat és havonta 15 ezer tonna hulladékot forgalmaz. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. adatbázisa alapján a Győrben üze meltethető 63 dohánybolt közül öt működtetésére egy Máthé Mátyás nevű vállalkozó kapott jogot.

Borsodi László


A Borsodi Műhely Kft. Győr egyik kiemelkedő vállalkozása. A cég spe ciális, magas szakmai tudással elkészíthető alkatrészeket gyárt több multinacionális vállalatnak. Meg tudnak felelni a repülőgépipar külön leges elvárásainak is. Borsodi László 1981-ben vágott bele a vállalko zásba kisiparosként. A gyors fejlődés nyomán az elmúlt néhány évben Kisújszálláson és Szombathelyen is új üzemet avattak. 2008-ban közös fejlesztési programot indítottak a győri Széchenyi István Egyetemmel – ez 20 fejlesztő mérnöknek ad munkát. A vállalatnál tavaly történt meg a generációváltás, Borsodi Lászlótól fia, ifj. Borsodi László vette át a stafétabotot, január elsejétől ő a családi vállalkozás ügyvezető igazga tója. Az alapító édesapa fő tulajdonosként és tanácsadóként a háttérből segíti fia munkáját.

Folláth György


A Győri Szeszgyárat a várost gazdaggá tévő gabonakereskedők ala pították 1884-ben. A növényolajgyár után Győr második legnagyobb üzeme volt. Elsősorban melaszból állított elő alkoholt, a cukoripar elsorvadásával azonban egyre inkább előtérbe kerültek a gabona-alap anyagok. Az üzem 40 millió liter finom-, illetve 26 millió liter vízte len szesz előállítására képes. Utóbbi a bioetanol alapanyaga – a cég vezetősége elkötelezte magát az új üzemanyag elterjesztése mellett. A Győri Szeszgyár – amelynek vezérigazgatója és egyik közvetett tulaj


2014. MÁJUS

donosa Folláth György – beszállítója a nagy magyar gyógyszergyártók nak, a régió gyógyszergyárainak, valamint jelentős vegyipari és kozme tikai cégeknek. Az alkoholgyártás melléktermékeként keletkező vinaszt, illetve törkölyt agráripari megrendelőknek és biogázüzemeknek értéke sítik. A vállalat árbevétele szerény nyereség mellett meghaladta a 8,6 milliárd forintot.

Mádl István


A nyugati országrész legjelentősebb teljesen magyar kézben lévő agrár cégének tulajdonosa. A vállalat 11,5 ezer hektáron gazdálkodik, kapcsolt vállalkozásaival együtt 50 ezer hízósertést és több mint 24 millió liter tejet értékesít évente. Jelentõs mennyiségű vetőmagot állítanak elő és dolgoznak fel, emellett négy-ötezer tonna gyümölcsöt juttatnak el a hazai és a külföldi piacokra. Európában egészen az Urálig egyetlen cégnek sincs akkora szarvasmarha-állománya, mint amekkorával az Agroprodukt Zrt. rendelkezik. Háromezer fejőstehenük van. A sertés tenyésztést 1200 anyadisznóval végzik, a vetőmagtermelés évente 5,5 ezer tonna terményt produkál. Mádl István a Pápai Állami Gazdaságban – ma ez az Agroprodukt – kezdte pályafutását agronómusként a nyolc vanas évek elején.

Solymosi Péter

Becsült vagyon: 2,7 milliárd forint A Solydent fogászat elnevezése úgy született, hogy a külföldi pácien sek nemigen tudták kimondani a Solymosi nevet, Szolimosziként emle gették a rendelőt. A kedvükért jött létre a Soly előtagból és a fogászati kezelésre utaló dentből a Solydent. A vállalkozás páciensei főleg német nyelvterületről érkeznek, de az USA-ból, sőt Ausztráliából is járnak hoz zájuk. A fogászat mellé szállodát is építettek, a Kálvária hotelt, amely lehetővé teszi, hogy a betegek karnyújtásra szálljanak meg a kezelé süket, ellátásukat biztosító rendelőtől. Solymosi László és felesége balett- és operarajongók, ezért nevezték el a hotel éttermét Carmennek. Ugyanígy hívják az általuk alapított művészeti díjat is. A 2012-es kimu tatások szerint a 2667 magyarországi profitorientált fogászat közül a Solydent és egy másik cég ért el 100 millió forint feletti nyereséget. Hét vállalkozás könyvelhetett el 50 és 100 millió forint közötti profitot, a cégek harmada veszteséges volt. A nyereséges fogászatok túlnyomó része nem érte el a kétmillió forintos éves nyereséget.

Varga Péter


Varga néven féltucatnyi pincészet működik hazánkban Egerszalóktól Badacsonyig. Az 1993-tól Badacsonyörsön tevékenykedő „Varga Pincészet” azonban 2005 óta piacvezető hazánkban. Az alapító család apa mellett ma már a két fiú is részt vesz a borászat munkájában, amely sorra nyeri a nemzetközi borversenyeket. Évente kilencmillió palack bort forgalmaznak, amelyből mintegy hétmilliót itthon adnak el. A többit – jellemzően hordókban – exportálják. A magyarországi teljesítményt felértékeli, hogy – saját felmérésük szerint – tíz év alatt eltűnt a naponta borozók fele, igaz, a heti rendszerességgel bort fogyasztók aránya nem változott. A balatoni borvidéken mintegy 200 hektár saját szőlőterü lettel rendelkeznek, de Egerben is van hatvan hektárjuk. Emellett 300 termelőtől vásárolnak fel szőlőt feldolgozásra. Pincészetükben a leg modernebb technológiát a hagyományos borkészítéssel ötvözik.

Vasas István


Amikor Vasas doktor néhány orvostársával 1993-ban létrehozta a Kardirex Egészségügyi Központot, maga sem látta előre, hogy a vál lalkozás milyen nagyra nő, hiszen akkoriban senki sem gondolta, hogy Magyarországon is lehet piaci alapon, gazdaságosan működtetni egy egészségügyi vállalkozást. Bár az elmúlt években valóban több ilyen cég bedőlt az országban, a Kardirex az élő példája annak, hogy nincs igazuk a kétkedőknek. A vállalkozás árbevétele 2012-ben meghaladta az 500 millió forintot. Abban az évben 90 ezer pácienst fogadtak, akikről 100 munkatárs gondoskodott. Ma már 24-féle szakorvosi ellátást nyúj tanak – a Kardirex az Északnyugat-Dunántúl legnagyobb egészségügyi vállalkozása. Munka-egészségügyi szolgáltatásukkal szinte minden nagyobb cégnél ott vannak, az Audi Hungaria, az NAV helyi szervezete, a megyei bíróság, illetve a Győri Ítélőtábla is az ügyfelük. Ellátják a Győri Balett egészségügyi felügyeletét is, és egyben támogatják az együt test. Néhány éve létrehozták az egészségbiztosítási szolgáltatásokat nyújtó Kardirex Egészségpénztárt, vagy ahogy Vasas főorvos fogalmaz: az egészség bankját.

2014. MÁJUS

Kelet-Magyarország 2. 11. 21. 20. 28. 36. 39. 46. 46. 64. 68. 81. 91.

Bige László 145 Kasza Lajos 53 Szatmári Zoltán 25,8 Révész Bálint 26 Szabó Miklós és cs. 20 Bárány László és cs. 17 Boros József 15,3 Herdon István 14 Ináncsy Miklós 14 Wicha József 10,2 Novotni család 9,4 Birgés Tibor 8,1 Gáspár Gyula 6,6

Szima Gábor


A vendéglátás még mindig nincs felszálló ágban, így a szállodákat, éttermeket üzemeltető debreceni nagyvállalkozó figyelme a labdarú gás felé fordult: a DVSC elnökeként egyre többet dolgozik. A Debreceni Labdarúgó Akadémia elkészült, az utánpótlás-nevelés iskolai bázisa is kiépült. A 20 ezer férőhelyes stadionnal az infrastrukturális feltételek is teljesültek, s ha sikerül szorosabbra fűzni a kapcsolatot a világ egyik legjobb utánpótlás-nevelő rendszerét működtető FC Barcelonával, akkor már csak sok pénz kell a focihoz. Szima Gábor szerint évi 8-10 millió euróból lehetne nézőcsalogató futballt játszó csapatot építeni Debrecenben. Ha a DVSC belátható időn belül nem triplázza meg a költ ségvetését, akkor üresen tátong majd a nagyerdei aréna, mert a Loki jelenleg évi hárommillió euróból gazdálkodik.


•

121

A valaha volt leggazdagabb magyarok – az uralkodóktól eltekintve – aligha a XX. században vagy korunkban éltek, élnek. A középkori és újkori mágnások hatalmával kevés modern kori üzletember vetekedhet. Ám a különböző eredetű és típusú vagyonok egybevetése csak a XIX. század végén megjelent adóstatisztikákból lehetséges.

H

Egy építész állt az élen 1873-ban Vörös kutatásaiból ismert, hogy ki volt például 1873-ban a frissen egyesített Budapest legnagyobb adófizetője: Kasselik Ferenc építésznek óriási szerepe volt a reformkori Pest-Buda kiépülésében, és ezt a tevékenységét öregkorára páratlan vagyonnal koronázta meg. Hét bérháza volt Budapesten, amelyek után 25 ezer forint adót fizetett. Őt báró Orczy György követte, aki ugyan csak két ház után adózott, de összesen 16 300 forintot. Házai közül ugyanis az egyikben 141 szoba volt, 359 lakóval. Ez volt a híres Orczy-ház, amely a második legnépesebb és hatodik legnagyobb lakóház volt az egész városban, a mai Károly körút és Király utca sarkán. (Az épületet később lebontották.) A harmadik legnagyobb adófizető Almay Rezső volt. A vaskereskedő család 1834-ben szerzett nemességet, és ekkor magyarosítottak Wurmról. Ugyanakkor legfőbb ingatlanvagyonuk, a Dorottya utca 6. számú épület – 181 szobájával a város legnagyobb háza – a Wurm-udvar nevet tartotta meg sokáig. Ez után

140 •


2014. MÁJUS

2014. MÁJUS

báró Orczy György

Magyar milliárdosok anno...

unyadi János a XV. században az ország jelentős részét a sajátjának tekinthette, noha mai, polgárjogi értelemben aligha nevezhetnénk „magántulajdonnak” a körülbelül másfél tucatnyi vármegyében birtokolt – részben tisztségeihez kapcsolódó – várait, földjeit, városait. A XVIII. század leggazdagabbjai alighanem az Esterházyak voltak, több száz kastéllyal, várakkal, uradalmakkal. Közülük is kiemelkedett Esterházy (Fényes) Miklós, aki Fertődöt építette ki. A feudális eredetű nagybirtokok az 1848-as jobbágyfelszabadítás nyomán polgári tulajdonná kezdtek átvedleni. Az így szerzett gazdagság folyamatosan csökkent ugyan, de 1945-ig még mindig hatalmas vagyonok maradtak a földbirtokos arisztokrácia kezén – ahogy ezt az 1935-ös adatok is bizonyítják. A XIX. századtól a föld mellett egyre nagyobb jelentőségűvé vált az ipari tőke. Ettől kezdve mérhetők össze a vagyonok is: a földbirtokok és az ipari jövedelmek után egyaránt adózni kellett. Az Osztrák–Magyar Monarchia megszületése, 1867 után néhány évvel pedig közzétették a „virilisták”, a legnagyobb adófizetők listáját. Ez nem valamiféle magamutogatás volt – egy adott településen élő legnagyobb adózók tölthették be a törvényhatóságok (a mai önkormányzatok) képviselői posztjainak felét. Kivéve Budapestet, ahol egy demokratikus elemet is beépítettek a rendszerbe: az 1200 legnagyobb adózó közül kétszázat kellett kiválasztani szavazással (a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság 400 tagú volt). Vörös Károly történész könyvet is írt a budapesti virilisták 1873–1917 közötti átrendeződéséről. (Ám tudta, hogy e listák torzítanak: egyesek vidéken vallották be jövedelmüket vagy eltitkolták azt.)

és egy József-nádor téri átjáróház után összesen 15 400 forint adót fizettek. (Összehasonlításul: ekkoriban a Belvárosban 77 ezer forintért lehetett felépíteni egy házat, a Ferencvárosban pedig ugyanez 37 500 forintba került, míg a legkurrensebb Lipótvárosban 200 ezer fölött volt a bekerülési költség Vörös Károly szerint.) A negyedik legnagyobb adófizető gróf Pálffy János volt, aki vidéki várak és uradalmak, bécsi bérházak és pesti házak tulajdonosa volt, majd Unger Henrik, egy gazdag pesti polgár következett, megelőzve a hatodik helyen álló újabb arisztokratát, a Fejér megyei nagybirtokos Cziráky János grófot. A listáról hiányoznak az Esterházyak, a Festeticsek, akik feltehetően ekkoriban is Magyarország leggazdagabbjai közé tartoztak. De az is kiderül a kissé torz pesti virilistajegyzékből, hogy a kiegyezés után a régi, „tősgyökeres” pesti polgárcsaládok és az arisztokraták voltak még mindig a leggazdagabbak a fővárosban.

Előretörtek a vállalkozók és a bankárok Gyorsan változott azonban a helyzet 1888-ra, amikor újabb virilista-összeírás született. A régi pesti polgárság kezdett visszaszorulni a modern iparosokkal, vállalkozókkal és bankárokkal szemben, de értelmiségiek (ügyvédek, bírók, orvosok) is egyre nagyobb vagyonra tettek szert. A régi polgá-


•

141

Aranyláz után – vagy előtt?

ros abszolút csúcsot. Tavaly tavasszal az árfolyam alakulása sokak számára váratlan fordulatot vett, majd mintegy 30 százalékos eséssel decemberre 1193 dollárra esett, most egy uncia 1330 dollárt ér. Egy stabil menedéknek tekintett eszköztől meg lehetősen hektikus ez az árgörbe, de közben a mérőeszköz, vagyis az amerikai dollár maga is komoly kilengéseket mutatott a többi valutához képest. (Lehet, hogy érdemes lenne az arany dollárára helyett a többi valuta aranyban kifejezett árának alakulását vizsgálni.) Aki forintért vásárolt aranyat az utóbbi években – a 2011. márciustól 2013. májusig, illetve az idén március elejére kiterjedő vételi időszakot leszámítva – még a kamatokat figyelembe véve is jól járt. Mivel az aranyfelhalmozás a legtöbb befektető számára folyamatos tevékenység, érthető, ha az utóbbi egy év aranyáresése ellenére kevés a kiábrándult aranybefektető. Annál is inkább, mert a fizikai arany vásárlói (szemben az arany etf-eket, tehát tőzsdén kereskedett arany alapok befektetési jegyeit preferáló papírosarany-spekulánsokkal) hosszú távra elkötelezettek, szinte érzelmi viszonyba kerülnek befektetésük tárgyával. Ez nem feltétlenül Harpagon-effektus, de tény, hogy a fizikaiarany-vásárlók között – akik leginkább nem hazai banki bérelt széfekben tartják a tömböket – sokan vannak, akik bizalmatlanok az egész pénzügyi rendszerrel szemben. Hisznek

Arany: biztos menedék vagy fényes illúzió?

A

csillogó, sárga fém évezredek óta a gazdagság szimbóluma, a kincsfelhalmozás legfőbb eszköze. Az utolsó valóban napi forgalomra szolgáló aranyérmét (a svájci húszfrankost) ugyan 1949-ben verték utoljára, a dollár – akkor már korlátozott, csak jegybankok számára, 42 dollár/uncia árfolyamon nyitva álló – aranyra válthatósága pedig 1973-ban szűnt meg, ám a jegybanki tartalékoknak – éppen úgy, mint a magánvagyonoknak – fontos, mondhatni végső eleme az arany. (Ha nem is nálunk, ugyanis az MNB aranytartaléka a kilencvenes évek eleji, a mai árfolyam negyedén végrehajtott eladás után ma már csak három tonna, szemben az amerikai nyolcezer, a német kétezer vagy a svájci ezertonnás készlettel.) A 2008 végén indult pénzügyi világválság valóságos aranylázat hozott, amely azonban mára kifulladni látszik. Ugyanakkor a magánbefektetők mind nagyobb része gondolja úgy, hogy érdemes vagyona meghatározott – általában 5-10 százalékos – részét aranytömbökben tartani.

148 •

A négykilences tömböket halmozzák fel Az aranyfelhalmozás legnépszerűbb eszköze vitathatatlanul a legalább négykilences, tehát 99,99 százalékos tisztaságú tömb. Ne a bankrablós filmekből ismert méretes aranytéglákra gondoljunk, ugyanis a szabvány 400 unciás (12,4 kilogrammos), de így is alig másfél tenyérnyi aranytömbök jobbára a jegybankok trezorjaiban pihennek. A legkedveltebbek az unciás vagy 100 grammos kisebb tömbök, de lehet kapni 500 vagy 1000 grammos tömböket is. Világszerte a legelfogadottabbak a londoni aranytőzsdén szállítóképes, a London Bullion Market Association által minősített, úgynevezett good delivery tömbök. Ilyen minősítéssel körülbelül 50 verde rendelkezik a világon, Dél-Afrikától Üzbegisztánig. Ezek közül leginkább a svájci Argor Heraeus termékei forognak a magyar piacon is. Semmivel sem rosszabbak ezeknél, csak éppen nem rendelkeznek e minősítéssel a bécsi Ögussa és a Magyar Pénzverő Zrt. aranytömbjei. Utóbbi állítja elő a BÁV Zrt. által forgalmazott unciás, 50 és 100 grammos tömböket. A BÁV tömbjei 2003-ban jelentek meg a magyar piacon és hamar népszerűvé váltak. Akkor még 90

A világ aranypiaca 2013-ban

Hektikus az árgörbe

A londoni székhelyű Arany Világtanács (World Gold Council) adatai szerint tavaly a világ aranykereslete 3756 tonna volt, ami 15 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbi 4416 tonnánál. A 4340 tonnás kínálat (amelyből háromezer tonnát a bányák, a többit az újrafelhasználás szolgáltatta) nem jelentett érdemi csökkenést az előző évihez képest – ez okozta az arany áresését. Az aranyat tartó alapok (exchange-traded fund – etf) 881 tonna aranyat adtak el, a világ jegybankjai pedig a 2012-es 544 tonna után tavaly már csak 370 tonnát vásároltak (a legtöbbet a kínai központi bank). Az aranytömbök, -érmék gyártásához az előző évinél 28 százalékkal több, 1650 tonna aranyat használtak fel, az ékszerészek pedig 2210 tonnát vásároltak, az előző évi 1900 tonnával szemben. Különösen Kínában nőtt az arany népszerűsége, az áresés nyomán az ékszervásárlások 29, a rúdaranyvételek 38 százalékkal nőttek 2012-höz képest. Kína tavaly megelőzte a korábbi legnagyobb aranyvásárlót, Indiát, ahol az elmúlt évben a kormány által bevezetett 10 (ékszerekre 15) százalékos adó miatt 975 tonnára csökkent a gazdára talált aranymennyiség, Kínában viszont 1066 tonna fogyott. Az elemzők – akik az aranypiacon még a részvénypiacnál is rosszabb hatásfokkal találják el a folyamatokat – továbbra is meglehetősen pesszimisták az arany árát illetően. Egy esetleges kamatemelési hullám drágítaná az arany tartását, ugyanakkor a fejlett országokban fél évszázada nem látják olyan csekélynek az inflációs veszélyt (amelynek gyógyírja lehet az arany), mint mostanában. A JP Morgan „középre húzó” prognózisa 2014-re éves átlagban 1263 dolláros aranykurzussal számol, de a merészebb elemzők januárban az ezer dollár alatti jóslatokkal is színre léptek. Az idei első negyedév – az ukrán válsággal – mindenesetre javulást hozott: az 1201 dolláros 2013. végi záróárral szemben március végén 1330 dollárt ér a sárga fém unciája, és mind többen gondolják ismét, hogy korai lenne temetni az aranyat mint befektetést...

Az arany árfolyama 1973-tól (a második világháború végén kialakult Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlásától) kezdve hullámvasútra emlékeztet. Hét év alatt 42 dollárról 850 dollárra drágult unciánként (1 uncia = 31,1 gramm, fordítva pedig egy kilogramm = 32,15 uncia), igaz, ezekben az években a fejlett világban két számjegyű volt az infláció. Ezután gyors lejtmenet következett, 1986ban mindössze 250 dollárt ért egy uncia sárga fém. A hidegháború végét hosszú stagnálás követte az aranypiacon, legfeljebb a 2001. szeptember 11-ei merényletek nyomán drágult 350 dollár fölé. Utána érdemben emelkedni kezdett, és 2008 elején ismét elérte a korábbi 850 dolláros csúcsot (igaz, az akkori dollár már csak a felét érte az 1980-asnak), és a gazdasági világválság kitörése előtt átlépte az 1000 dolláros szintet. Egy kisebb megtorpanás után (amikor átmenetileg megszaporodtak a kényszereladók) masszív erősödésnek indult az aranyár, és 2011 augusztusára elérte az 1890 dollá-


a „valóságos értékben”, még akkor is, ha tudják, „békeidőben” elesnek a kamatbevételtől, ráadásul az őrzés is pénzbe kerül.

2014. MÁJUS

2014. MÁJUS


•

149

Az S.T. Dupont híres arról, hogy számtalan előkelőségnek és filmcsillagnak dolgozott már az elmúlt 142 évben. 1947-ben Humphrey Bog art is egy különleges kívánsággal kereste fel a francia luxusmanufaktúrát. Az ered etileg kizárólag számára készült Bogie táska, öngyújtó és toll nyomán újult meg e limitált kollekció, amely már a budapesti flagship üzletben is elérhető (a kollekció 539 ezer forintba kerül).

Pénzköltés stílusosan A világ legrégebbi, 1676-ban alapított

A stílusos száguldást nem lehet elég korán kezdeni – vallhatja a hatvanas évekbeli James Bondfilmek szellemében fogant DB Juniort készítő cég. Nem az Aston Martinról van szó, hanem a Nicholas Mee & Co. nevű brit vállalkozásról. A gyártó által megcélzott célcsoport a 10-14 évesek korosztálya. A 110 köbcentis, benzines motorral és háromfokozatú automata váltóval ellátott jármű végsebessége 74 kilométer/óra. A mini Aston 16 ezer fontba (hatmillió forintba) kerül.

kalapgyártója, a londoni St. James’s Street 6. alatt működő James Lock & Co. Ltd. idei tavaszi-nyári kollekciójának egyik legszebb darabja a kerek és ropogós gyömbéres sütiről elnevezett Ginger Snap kreáció, amely 995 fontba (370 ezer forint) kerül. A máig családi cégként működő vállalkozás ügyfelei között sok történelmi híresség is feltűnt, többek közt Winston Churchill, Charlie Chaplin vagy éppen Nelson admirális. A mostaniak közé tartozik Kate Middleton, azaz Katalin hercegné. Ilyen a tökéletes piknikes kosár Edward-kori stílusban David Linley dizájnertől és tervező csapatától. A fonott, összehajtható kosár egyaránt alkalmas az éhség és a szomjúság stílusos csillapítására, akár erdei kiránduláson, akár jachtozáson vesz részt a tulajdonosa. A bőrfogantyúval ellátott, limitált szériás, négyszemélyes készlet, limoges-i Haviland porcelánokkal, valamint más nívós kiegészítőkkel együtt 9500 fontért (3,6 millió forint) vihető el.

Napjaink egyik legmenőbb New York-i ékszertervezője Monique Péan. A fiatal dizájner egyedi módon ötvözi a luxust és a környezetbarát anyagokat. Alkotásaihoz olyan elemeket használ, mint a gyapjas mamuttól származó fosszíliák, a rozmáragyar, a karibuagancs vagy az újrafelhasznált arany. Ékszereit a legismertebb filmsztárok – többek közt Naomi Watts, Natalie Portman vagy Reese Witherspoon – mellett az amerikai first lady, Michele Obama is szívesen viseli. Legújabb kollekciójának érdekessége ez az elegáns papírpénztartó, amely fekete dinoszauruszfosszíliából és újrafelhasznált, tizennyolc karátos fehéraranyból készült. Ára 10,65 ezer dollár (2,4 millió forint).

Az osztrák luxusjachtgyártó cég, a Dominator Yachts minden bizonnyal a leggazdagabb száguldásfüggőkre gondolt, amikor egy projekt erejéig összefogott a dán Lauge Jensennel, az ultragazdagok motorkerékpár-gyártójával. A Lauge Jensen Tender nevet viselő különlegesség szellemesen oldja meg a motorok tárolásának problémáját a jachtokon: a zárt tárolóláda külső formáját úgy alakították ki, hogy a hajó fedélzetén koktélpultként funkcionál. A projektben szereplő motorkerékpárt 24 karátos arannyal vonták be. A jármű és „garázsa” már 60 ezer euróért (18,5 millió forint) elvihető.

Az 1833-ban alapított Jaeger-LeCoultre svájci óramanufaktúra a közelmúltban újabb kü lönlegességgel állt elő. A The Master UltraThin Minute Repeater Flying Tourbillon névre keresztelt varázslat összesen 471 alkatrészből áll. A csupán 7,9 milliméteres házban elfért egy – a mechanikus órák pontosságát csúcsra emelő – tourbillon is. A műalkotást a gyártó tizennyolc karátos fehérarany házba helyezte az ellenállóbb platina helyett, mondván: ebben jobb a szerkezet akusztikája. Idén 75 példány készül a szerkezetből, amelynek darabja 400 ezer dollárba (89 millió forint) kerül.

158 •

A világhírű fényképezőgép-gyár t ó, a Leica csupán 25 példányban készítette el a Leica X2 Mayfair Edition nevű, piros bőr borítású masinát, amelynek darabja 2500 fontot (930 ezer forint) kóstál. A gép specialitása a váz tetején a vaku mellé kézzel gravírozott londoni látkép. Az 1907-ben indult cég híresen precíz fényképezőgépeit a gyártás megkezdése óta folyamatosan sorszámozzák. A mai napig alig több mint hárommillió masinát állítottak elő.


2014. MÁJUS

2014. MÁJUS


•

159

Jay Leno

garázsában jártunk

H

ajnali fél ötkor megszólalt az ébresztőm. Csak egy hajszál választott el attól, hogy kihajítsam a Las Vegas-i Four Queens Hotel tizenkilencedik emeleti ablakán a telefonom. Hajnali egyig forgattunk Sipos Zoltán kollégámmal Vegas utcáin. Nem mintha egy percet is aludtam volna, ahhoz túl izgatott voltam. Gyanítom Sipos sem aludta ki magát, pláne mert ő hajnali három-négy környékén felpattant és elment a Nellis Légierő-támaszpont kerítéséhez vadászgépet szpottolni. A vegasi patikák magyar vényre nem adják ki a gyógyszerét, na! Ahogy főtt a kávém, Jay Leno garázsán járt az agyam. Tényleg bejártuk az egészet? Megnéztem a képeket a kamerámon: tényleg! Bármekkora is Leno szentélye, akkor is egy garázs. Az autók jönnek-mennek, rendszámuk van meg érvényes biztosításuk, és döntő többségük működik. Amelyik meg nem működik, az is csak átmenetileg, mert egy csarnokkal odébb ott a műhely, tizenhat hozzáértő, dolgos kézzel, ahol gyakorlatilag bármit fel tudnak újítani – legyen szó egy McLaren F1-ről, egy Citroën DS-ről vagy egy Stanley Steamer gőzautóról.

Már korán kialakult benne két komoly szenvedély: az autók és a humor. Fiatalon egy Fordkereskedésben dolgozott, az eladó autók belsejéért felelt. A jövőjét mégsem ebben látta, hanem a színészetben és a humorban. A hetvenes években kisebb-nagyobb szerepeket kapott különböző filmekben, mellette pedig járta az országot stand-up műsorával. A Tonight Show-ban többször fellépett, majd 1987-től beugró, 1992-től állandó műsorvezetője lett. A műsor 1995-től 2009-ig az Egyesült Államok legnézettebb éjszakai talk show-ja volt. Nemrég visszavonult, és már szinte csak a garázsnak él.

A szenvedélyes autógyűjtőnél minden járműnek saját története van

A talk show-ról ne kérdezd! Az egy munka, amiből fenntartja a garázst – ezt a tanácsot kaptuk Bernard Juchlitól, Jay Leno garázsfőnökétől. De mielőtt Lenót kifaggattuk volna beteges benzinériájáról, bejártuk az említett garázst – ami valójában egy hangár.

Végre bent A garázs Burbankban van, Los Angeles egyik külvárosában. A kerítés mögül csak két semmitmondó, sárgásbarna épület látszik. Semmi sem utal arra, hogy bizony ezerhatszáz négyzetméteren csaknem százötven ritka, egyedi autó és motor lakik. Mivel nem múzeumról van szó, a nyilvánosság számára nem látogatható a hely. Mikor Sipossal becsöngettünk a kaputelefonon, szinte hallottam ahogy egy őszes szemöldök kérdőn felhúzódik: – Hogy kicsodák? Honnan? Először nem emlékeztek se ránk, se a megbeszélt látogatásra. Pedig a szervezés másfél hónapja alatt közel harmincszor beszéltünk valakivel Leno stábjából, az NBC-nél talán csak a büféssel nem egyeztettünk. Lenót várfalként vette körül ez a sok ember, de amint sikerült rajtuk átpasszírozni, hogy kik vagyunk és mit akarunk, Leno producerének elmondása szerint a showman csak lelkesen bólogatott, és integetett neki, hogy persze, jöjjenek! Csak azért nem ő mondta a telefonba, mert épp a másik vonalon beszélt. A megbeszéltek alapján aznap nem volt ott Leno, az interjút egy későbbi napra terveztük, úgyhogy nem csodálkoztunk, hogy nem ő, hanem két őszes úr fogadott minket: Bob, a garázsmester és Bernard, a garázsfőnök. Mikor meglátták a kezünkben a kamerákat, azonnal jelezték, hogy nem forgathatunk, de azért gyorsan körbevisznek minket. Sipossal ezt persze nem hagytuk annyiban, felidéztük részleteiben az összes levélváltást és telefonbeszélgetést. Végül szomorúan rábólintottak, de hangsúlyozták: csak három-négy kép, és semmi videó! Bob megindult a kis golfautójával, és míg én szóval tartottam, sebtében ellőve néhány képet a félhomályos múze... garázsban, addig Sipos lemaradt, és az utolsó olajcseppet is felvette videóra. A taktika működött: én mentem Bobbal, ő mesélt, meg minden második autóra azt mondta, hogy „Suuuperchaaarged!”. Ha véletlenül nekiálltam fo tózni, akkor vagy nekem akart szólni, hogy fejezzem be és menjünk tovább, vagy elkezdte Sipost

Szép pálya után maradt a garázs Jay Leno gyermekkorát elnézve szinte hihetetlen, milyen pályát járt be. Az apai ágon olasz, anyai ágon skót felmenőkkel rendelkező amerikai humorista James Douglas Muir „Jay” Leno 1950-ben született New Rochelle-ben, New York államban. Fiatalkorát tíz évvel idősebb bátyja árnyékában töltötte, ugyanis Patrick Leno az ország tíz legjobb tanulója között volt, amikor elvégezte a Yale Egyetemet. Jay viszont hendikeppel indult, hisz a védjegyévé vált állán kívül, amelyet egy genetikai rendellenesség okozott, még koncentrációs zavarral és diszlexiával is küszködött. Egyik középiskolai tanára azt tanácsolta szüleinek, hogy mivel nem mindenkinek való az oktatás, Jay inkább hagyja ott a gimnáziumot, és menjen el dolgozni. De Leno édesanyja hitt kisebbik fiában, aki végül lediplomázott az Emerson Főiskolán.

176 •


2014. MÁJUS

2014. MÁJUS


•

177

a külföldi, helyismeret nélküli áldozatokra vadásznak. Ezzel együtt azért megeshet, hogy elég mélyre kell nyúlni a zsebbe a korrekt, de nagyon magas nívójú helyeken is. E versenyfutásba nem szól bele a Borkonyha, a legfrissebb magyar Michelincsillagos hely, ugyanis kifejezetten bisztrós az árképzés, ezt maga a kalauz is kiemelte az előnyei között. Ott találjuk viszont az élbolyban a másik két „csillaghordozót”: a Costesban egy hétfogásos menü 110, borpárosítással együtt 170 euróba kerül, ehhez jön még kötelezően a 12 százalék szervizdíj. Árfolyamtól függően, de hasonlít erre az Onyx árképzése is, az ottani leghosszabb menüsor nyolc fogásból áll, 28,5 ezer forintba kerül, borral pedig 48,4 ezer forint (plusz 15 százalék szervizdíj). Ám nem ők a legdrágábbak Budapesten – a nagy múltú Gundelben még egyet rátesznek a fogások számára, cserébe 82 ezer, illetve borral 95 ezer forint lesz a számla egy főre. De itt találjuk a magyarországi mezőny egyik „legsúlyosabb” főételét is, aki szereti a tenger gyümölcseit, bizonyára nehezen mond nemet a langusztára – 49 ezer forint fog megjelenni a számlán. Az adag méretéről nincsenek pontos információink. De a kiváló cári orosz konyhával büszkélkedő Arany Kaviárban is van rá példa, hogy alig öt dekagramm élelmiszerért kérnek el hat számjegyű összeget. Persze nem is akármiért, a világszerte különleges ritkaságnak számító iráni osetra kaviár ára 120 ezer forint (azaz kilónként 2,4 millió forintba kerül), de enélkül megkapjuk a kóstolómenüt 30, illetve borokkal 45 ezerért, kilenc fogásban. Árban kissé lemaradva, de magas színvonalú és izgalmas menüt találunk a Salon étterem aranyló falai között: a leghosszabb változat hét fogása 19,9 ezer (borral 30,8 ezer) forint (plusz 15 százalék a szervizdíj). Titokzatoskodik a Nobu séf omakase menüje, a perui színezetű japán étterem legdrágábbja 35 ezerért kínálja magát (itt a szervizdíj 12,5 százalék). A világ nagyvárosaiban egyáltalán nem ritka, hogy egy vacsoramenü több száz euróba kerüljön, igaz, ezért általában elképesztő színvonalat és kreativitást tálalnak fel, ami felér egy színházi-gasztronómiai kombinált élménnyel. Számomra a legmaradandóbbat ebben a csúcsműfajban Guy Savoy (Párizs) alkotta, de Anne-Sophie Pic (Valence), Pierre Gagnaire (Párizs), Paul Bocuse (Lyon), Joel Robuchon (Párizs), Georges Blanc (Vonnas), Steirereck (Bécs) és rengeteg más lehetőség van még a kategória élvezetére, ráadásul az utóbbi ebédidőben még viszonylag megfizethető is. • Jókuti András, a Világevő blog szerzője

Számok az étlapon

Drágán add az ételed! A Világevő blogon is állandóan visszatérő kérdés, hogy az általam megírt gasztrokalandok épp mennyibe kerülnek, az olvasó – tulajdonképpen érthető okokból – szeretné kiszámolni, hogy megéri-e mondjuk Guy Savoy degusztációs menüje Párizsban. A válaszom erre egy egyértelmű igen. Vagy éppen nem. De mindenképpen egyértelműen.

S

zándékosan nem foglalkozom árakkal a blogomon, az ugyanis tapasztalatom szerint félrevezető, rossz irányba tereli a beszélgetést. Amint kiderül ugyanis, hogy a képen látható látványos homárfőétel többe kerül, mint amennyiből a legolcsóbb kaviárból és koktélgarnélából el lehetne készíteni valami nyomokban arra emlékeztetőt, az olvasók egy része végleg elveszíti az orientációt, és csak olyan ködös, zsírfoltos gondolatfoszlányokat képes felböfögni, hogy „ennyiből a Tökfilkó büfében négyen telezabáljuk magunkat pacalpörkölttel és még három sör is kijön!” Tehát nem éri meg. És még csak jól se lehet vele lakni – ellentétben a pörivel –, hiszen egy hosszú degusztációs menü egyik eleme, azaz nem egytálételként érkezik. Mennyibe kerül? Mennyibe kerül a napszemüveged? Az öltönyöd/ruhád? A legnagyobb koncertélményed? A múzeumi belépőd? Az órád? A vitorlásod? A motorod? Megéri? Nem. Hiszen már pár száz forintért is lehet kapni sötét üveggel rendelkező napszemüvegeket, öltözni nagyon stílusosan is lehet pár ezerből akár használt ruhákból, akár olcsó márkákból, zenét mp3-ban is hallgathatunk ingyen, a festmények is fent vannak a neten, az időt a mobilról is le lehet olvasni, a vitorlás meg semmire se jó, hiába nem kell bele üzemanyag, ha mondjuk még Budaörsre se tudok eljutni vele kényelmesen. Ja, a motor! És ha elkezd esni az eső? Mivel ezek alapvetően luxuscikkek, különleges, akár maradandó vagy életre szóló élményt okozó tárgyak, élmények, nem sok jogalapja van annak a kérdésnek, hogy megéri-e. Van, akinek igen, van, akinek nem. Van, akinek fel se tűnik a bankszámlakivonatán, ha vett egy új vitorlást, van, aki boldog lenne, ha eljutna gumimatraccal a Balatonra egy-

188 •

szer. A gasztronómiával kapcsolatos félreértések és viták hátterében fontos szerepe van annak, hogy ez a „művészeti ág” egyben egy létfenntartó funkció kielégítését is szolgálhatja. Emiatt lehet csábító a gondolat, hogy egy-egy étel értékét megpróbáljuk a kalóriatartalma, az alapanyag beszerzési ára és hasonló szempontok alapján megállapítani. Pedig nyilván nem használunk hasonló módszereket, amikor a zongoraművész a billentyűk közé csap (bár használ némi energiát ehhez, de maximum a hangosítás jelenthet költségeket), a festményt nézegetjük (egy kifakult Van Goghért még pénzt akarnak kérni? Ráadásul használt vászonra festett sokszor!), orrunkra illesztjük a dizájnerszemüveget (öt dekagramm réz és némi üveg). Hasonló a helyzet egy igazi séf – azaz nem egy szakács – munkájával is. Egy séfnek különleges képességek birtokában kell lennie: kiváló ízlelés és szaglás, művészi érzék, kreativitás, kézügyesség, a csapatának összeállítása, motiválása, tanítása és irányítása, pénzügyi gondolkodás és tervezés, az alapanyag-beszerzés tervezése és irányítása, készletgazdálkodás, sok-sok év tanulás és folyamatos, tényleg életfogytig tartó továbbképzés és művelődés, kísérletezés áll egy-egy étel hátterében. És eközben kemény, rengeteg stresszel és fizikai terheléssel járó munkáról van szó, ahol egyszerre kell kielégíteni a nagy étvágyú, a fogyókúrázó, az ínyenc, az étteremkritikus és a lelkes gasztroblogger igényeit. Na de tényleg mennyibe kerül? Persze érdemes előre tájékozódni az árakról, hiszen nem mindegy, hogy a végén sikerül-e kiegyenlíteni a számlát. A jó hír az, hogy igazán kellemetlen meglepetésekre csak a Váci utca közvetlen környékének turistacsapdáiban kell számítanunk, de ott meg inkább


2014. MÁJUS

2014. MÁJUS


•

189

A

nemzetközi vizeken az orosz, az amerikai és az arab milliárdosok mutatják az irányt: a világ 16 legdrágább motoros jachtja közül 12 az övék, közéjük csak mutatóba furakodik be egy-egy hongkongi, indiai vagy olasz tulajdonos. A monacói herceg – akinek hajójánál nagyobb nem parkolhat Monte-Carlo kikötőjében – sehol sincs hozzájuk képest. Az első öt luxusjacht közül hármat kormányoznak orosz mágnások, de az elsőt az emírségek elnöke, a negyediket pedig egy dubaji herceg jegyzi. Ezeken az – átlagember számára már-már elképzelhetetlen fényűzéssel megépített – hajókon a helikopterleszálló, az akár több uszoda, a mozi, a könyvtár alapfelszerelésnek számít. Az extrák a mini tengeralattjáróval vagy a saját rakétaelhárító rendszerekkel kezdődnek.

Sokféle speciális felszerelés jöhet szóba A világ jelenlegi legdrágább privát szuperajchtjáért, az Azzamért 664 millió dollárt fizetett ki a szaúdi uralkodócsalád tagja, lwaleed Bin Talal Alsaud, ám a hajó jelenleg állítólag az Egyesült Arab Emírségek elnöke, Khalifa bin Zayed bin Sultan Al Nahyan tulajdonában van. Más források szerint a hajó tulajdonosának kilétét homály fedi. A tavaly szeptember 9-én vízre bocsátott luxushajót 94 ezer lóerő hajtja, ezzel 31,5 csomós (1 tengeri csomó = 1,852 kilométer/óra) sebességre képes, személyzete 50 fős. A tengerjáró 590 lábas (1 láb = 30,48 centiméter) hosszával nagyobb, mint a brit haditengerészet Type 45 típusú rombolója, és eléri a Nimitz osztályba sorolt anyahajók hosszának felét. Az alapfelszereltség mellett például mini tengeralattjáró, torpedók és rakéták elleni védelmi rendszer is tartozik hozzá. Éves fenntartási költsége 60 millió dollár körül mozog. A 2013-ig legnagyobbnak számító luxusjacht, az Eclipse fedélzetén ki más krúzolna, mint a Londonban élő, fociőrült orosz mágnás, Roman Abramovics. A luxushajó építési költségei éppen csak elmaradtak a félmilliárd dollártól, 485 milliót mutatott a végszámla. Az orosz oligarcha, ahogy a fociban sem, úgy a vízen sem kispályás játékos, „lélekvesztője” nemcsak dollárban mérve listavezető, de 558 láb hosszával méretben is a szűk élmezőnyben tanyázik. A jachtlistán második helyen áll a tavaly épült Azzam mögött. A hajó felszereltsége sem mindennapi: a gazda és vendégei kényelmét többek között 20 motorcsónak, mozi, könyvtár, uszoda, saját kert szolgálja. A jacht felső fedélzeten található az ezekben a körökben is híres ötezer négyzetlábas mesterlakosztály. Mivel Abramovics közismerten kényes saját biztonságára, az egész hajó lövedék- és bombabiztos, és ha a támadás éri, öt lehetséges menekülési útvonalat használhat a Chelsea tulajdonosa és sleppje. Abramovics további két jachttal is szerepel a toplistán, övé a 300 millió dolláros Pelorus és a „gyenge” 90 milliós Le Grand Bleu is.

Óriási pénzek és luxusjachtok úsznak a világ tengerein A csillogás, a kényelem és a pénz hatalmának demonstrálása, úgy fest, a vízen is fontosabb a világ csúcsmilliárdosainak, mint a kaland, a kihívás és a természettel való együttműködés. A motoros jachtok egyértelműen menőbbnek tűnnek, mint a vitorlások, legalábbis ez derül ki a legdrágább privát luxusjachtok lajstromát böngészve. Az első 18 között csak a 13. és a 18. helyen szerepel a rongyrázásra leginkább alkalmas vitorlás hajó, a Máltai Sólyom és a világ legnagyobb vitorlása, az Eos. 190 •


2014. MÁJUS

2014. MÁJUS

A képzeletbeli dobogó harmadik fokán is egy orosz milliárdos szerepel, Andrej Melnyicsenko „A” névre hallgató, 323 millió dolláros szuperjachtjával. Az első pillantásra furcsa nevet a tulajdonos felesége, Alekszandra ihlette, aki a felső fedélzeten 80 láb hosszú saját napozóteraszt uralhat. A megszokott luxus – márványborítás, ahol lehet, helikopterleszálló, csúcsdizájn a belső térben, lift – mellett a hajó különlegessége a jéghegyek elleni védelmi felszereltség. A listán a következő arab tulajdonú úszó luxuscsoda a 300 millió dolláros Platinum 525, amelynek tulajdonosa a dubaji koronaherceg, Mohammed bin Rashid Al-Makhtoum sejk. A Platinum 2005-ig 525 lábbal a legnagyobb luxusjachtja volt, ám ekkor megjelent a nagyobb Eclipse és az 525 láb hosszú egység elvesztette a presztízs pozíciót.

Luxus jár a vitorlásokhoz is Bár a legdrágábbak között sokkal több a motoros jacht, mint a vitorlás, ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy a megújuló meghajtás akár hajszállal is kevesebb luxussal, eleganciával és csillogással járna. Ezek a hajók azonban a csúcsluxussal együtt is lényegesen olcsóbbak – igaz, ez viszonylagos. A világ legnagyobb és holtversenyben a legdrágább vitorlás hajója a 150 millió dollárba kerülő, 305 láb hosszú Eos – összehasonlításképpen: a híres Vendée Globe egyszemélyes föld körüli vitorlásversenyt 60 lábas hajókkal futják. A sok motoros szuperjachthoz hasonlóan a német Lürssen által gyártott Eos egy háromárbocos, Bermuda vitorlázattal felszerelt hajó. A három év alatt elkészült, 2006-ban vízre bocsátott hajó 2009-től a film- és a médiamilliárdos Barry Diller – a divattervező Diane von Fürstenberg férje – tulajdoná-

Kik gyártják ezeket a szuperjachtokat?

A szuperjachtok legnagyobb gyártója a német Lürssen, amelynek központja az északi-tengeri kikötővárosban, Brémában van. A társaságot 1875-ben alapította Friedrich Lürssen, és 1886ban már meg is alkották a világ első motorcsónakját. A vállalat versenyhajókat is épített, több világbajnokságot is nyertek motorosai. A cég 1988-ban döntött úgy, hogy kapacitásainak mintegy felét a nagy motoros jachtok piacára összpontosítja. Ezzel a stratégiai váltással hamarosan az újonnan kialakuló piaci szegmens vezető szereplői lettek. A másik nagy gyártó, a Blohm & Voss ugyancsak német, a hajóépítő és -mérnöki munkákkal foglalkozó vállalatot 1877ben alapította a két névadó, Hermann Blohm és Ernst Voss. Egészen 2011 decemberéig a ThyssenKrupp Marine Systems leányvállalata volt. Thyssen ekkor jelentette be, hogy megegyeztek a brit befektetési társasággal, a STAR Capital Partnersszel a Blohm & Voss eladásról.


•

191

2014. április 24-i elérhető adatok alapján. tulajdoni viszony. cégjegyzésre jogosult. szám: 2012-es konszolidált mérlegfőösszeg milliárd forintban

Recommend Documents