SZJA 1.példa Egy munkaviszonyban lévő elvált nő, havi rendszeres keresete 180 000 Ft. A munkáltatójától havi 8 000 Ft értékben kap élelmiszervásárlásra jogosító Erzsébet utalványt. Más juttatása az adott hónapban nincs. 2016. január 15-én ismételten házasságot kötött, a férjének ez az első házassága. A feleség előző házasságából származó egy óvodás korú gyermekét közös háztartásban nevelik. A munkavállaló és a férje nyilatkozatot adtak a munkáltatójuknak, hogy az első házasok kedvezményét közösen kívánják érvényesíteni, az adóelőleg meghatározásánál. A feleség már a januári fizetésének meghatározásához is kérte a családi kedvezmény évközi érvényesítését. Határozza meg a munkavállaló 2016. február havi nettó keresetét! (adatok forintban) Megoldás Az Erzsébet utalvány után az adó és járulék fizetési kötelezettség a munkáltatót terheli. Bruttó bér Első házasok kedvezménye (33.335x0,5) Családi kedvezmény Adó alap Adó 15 % Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosítási járulék (4+3) % Munkaerőpiaci járulék 1,5 % Nettó kereset (180 000-14.499-18 000-12 600-2 700)
180.000 16.667 66.670 96.663 14.499 18.000 12.600 2.700 132.801
2.példa Egy alkalmazott, 2016-ben a munkahelyén havi 180 000 Ft-ot keres. Szeptember hónapban a munkáltatójától megbízási jogviszony alapján is kapott jövedelmet, a bruttó összeg 100 000 Ft. Nyilatkozott a kifizetőnek, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelméből 65 % költséget kíván elszámolni, egyéb nyilatkozatot nem tett. Feladat Mennyi lesz a kifizetésre kerülő megbízási díja? Megoldás Megbízási díj Figyelembe vehető nyilatkozott költség Jövedelem Nyugdíjjárulék
100.000 50.000 50.000 5.000
Egészségbiztosítási járulék (4% + 3%) Szja előleg Kifizetendő megbízási díj
3.500 7.500 84.000
Munkaerőpiaci járulékot nem kell fizetni.
3.példa Egy vállalkozás a dolgozóinak nem pénzbeni juttatásokat is ad. A havonta nyújtott juttatások: Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.
Juttatás Sport rendezvényre szóló belépő Uszodai vagy edzőtermi bérlet Étkezésre szóló Erzsébet utalvány Önkéntes egészségpénztári befizetés Meg nem térítendő magáncélú telefon használat
A juttatás értéke forintban 15.000 8.000 10.000 10.000 5.000
Feladat Határozza meg, hogy mekkora terhet jelentenek a munkáltatónak ezek a juttatások Megoldás Sorszám
Juttatás
1.
Sport rendezvényre szóló belépő Uszodai vagy edzőtermi bérlet Étkezésre szóló Erzsébet utalvány Önkéntes egészségpénztári befizetés Meg nem térítendő magáncélú telefon használat
2. 3.
4.
5.
Összesen
A juttatás értéke forintban 15.000
Közterhek
Fizetendő
0
15.000
8.000
8.000x1,19(0,14+0,15)=2.760
10.760
10.000
8.000x1,19(0,14+0,15)=2.760 2.000x1,19(0,14+0,27)=975
13.735
10.000
10.000x1,19(0,14+0,15)=3.451 13.451
5.000
5.000x1,19(0,27+0,15)=2.439
48.000
7.439
60.385
4.példa Egy munkavállaló adóalany munkaviszonyból származó havi rendszeres jövedelme 2016-ben 180 000 Ft. Úgy nyilatkozott a munkáltatójának, hogy kéri a nettó keresetének meghatározásakor a családi adóalap- és a járulékkedvezmény érvényesítését is, és a házastársával 50 – 50 %-os arányban kívánja ezt érvényesíteni. Három eltartott gyermeke közül kettő családi pótlékra jogosult középiskolás, egy pedig nappali tagozaton tanuló főiskolás. A munkaviszonyból származó rendszeres jövedelmén kívül más adóköteles juttatást nem kap. Feladat Határozza meg a 2016. szeptember havi nettó keresetét! Megoldás Havi rendszeres jövedelem családi adóalap-kedvezmény Adóalap Számított adó előleg Természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 %) Járulékkedvezmény (220.000 – 180 000) x 0,15 Fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulék Pénzbeni egészségbiztosítási járulék (3 %) Nyugdíjjárulék (10 %) Munkaerőpiaci járulék (1,5 %) Nettó kereset (180 000 -1 200 -5 400 -18 000 -2.700)
180 000 Ft 220.000 Ft 0 Ft 0 Ft 7 200 Ft 6 000 Ft 1 200 Ft (7.200-6 000) 5 400 Ft 18 000 Ft 2 700 Ft 152 700 Ft
A járulékkedvezményt levonási sorrendje a következő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeni egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék.
5.példa Egy Kft.-nek 60 %-ban egy belföldi Zrt. 40 %-ban egy magánszemély a tulajdonosa. A társtulajdonos magánszemély munkaviszony keretében saját cégénél dolgozik. A cég minden munkavállalójának ad 18 000 Ft értékű étkezési célra szolgáló Erzsébet utalványt, és megvásárolja számukra a BKV bérletet, amelynek adó és járulék terhei vannak. A társtulajdonos havi rendszeres bére 2016-ben 330 000 forint, és az osztalékon kívül más jövedelmet a cégtől nem is kap. Súlyos cukorbetegsége miatt fogyatékosnak minősül, erről az igazolást a cég könyvelésének benyújtotta. Egyéb nyilatkozatot nem adott. Tagja egy önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztárnak, amelyhez a fizetéséből minden hónapban átutaltat 20 ezer forintot, a cég is utal ugyanezen számlára a számára 30 ezer forintot. Két családi pótlékra jogosult gyermeke után a családi kedvezményt a felesége érvényesíti. A Kft. 2015. évi
adózott eredménye 12 500 000 Ft, amelyből a taggyűlés határozata alapján áprilisban osztalékként kifizetnek 40 %-ot. Feladat Számítsa ki, a) mennyi adóelőleget (adót) és egészségügyi hozzájárulást kell levonnia áprilisban a kifizetőnek a magánszemély társtulajdonos jövedelmei után! A minimálbér összege 105.000 forint. b) mennyi adót kell fizetni a Zrt-nek fizetett osztalék után! Megoldás A magánszemély bérjövedelme után: Havi adóalap
330 000 Ft
Számított adó 330 000 x 0,15 = 49.500forint Le: személyi kedvezmény Levonandó adóelőleg
105 000 x 0,05=5.250forint
44.250 forint
A kiegészítő pénztári befizetés kedvezménye az előleg elszámolásnál nem érvényesíthető. A béren kívüli juttatások után a munkáltatónak kell megfizetni az adót! A Zrt.-nek fizetett osztalék nem adóköteles A magánszemélytől levonandó osztalékadó: Osztalék: 12.500.000 x 0,4 x 0,4 = 2.000.000 forint Osztalékadó: 2.000.000 x 0,15 = 300.000 Ft Osztalék után fizetendő eho: Az adóalany nyilatkozata hiányában a figyelembe vehető EB járulék 4 x 330 000 x 0,07= 92 400 forint (A cég nyilvántartása szerint már ennyi a befizetett egészségbiztosítási járulék.) Levonandó eho: 2 000 000x 0,14 = 280 000forint
6.példa Egy magánszemély adóévben 8 000 000 forint osztalékot kapott részvényei után. Munkabére bruttó 400 000 forint/hó. Jó munkája miatt adóévben bruttó 1 000 000 forint jutalmat kapott. Más adóköteles bevétele nem keletkezett. Feladat Számítsa ki az osztalék után fizetendő közterhek összegét! Megoldás Osztalékot terhelő egészségügyi
450.000
hozzájárulás(8 000 000 x 0,14) > 450.000 Adóévben megfizetett egészségbiztosítási járulék (400.000 x 12 +1.000.000) x 0,07 Osztalék után megfizetendő egészségügyi hozzájárulás Osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó (8 000 000 x 0,15)
406.000
44.000 1.200.000
7.példa Egy Rt. érdekképviseleti szervezete 2015. év végén megkötötte az ügyvezetéssel a 2016. évi béren kívüli juttatásokra vonatkozó megállapodást, amit szerződésben is rögzítettek. E szerint: Minden dolgozó kap 10 000 Ft értékben élelmiszervásárlásra vagy étkezésre jogosító utalványt.
Erzsébet
Megvásárolják a dolgozók számára 10 500 Ft-ért a helyi közlekedési bérletet. Lehetőséget adnak választható módon, három gyermek beiskolázási támogatásának juttatására, vagy helyette (esetleg részben) kiegészítő önkéntes nyugdíjbiztosítási pénztári hozzájárulás nyújtására. Feladat Határozza meg mennyibe fog éves szinten kerülni az Rt-nek egy dolgozó béren kívüli juttatása! Használja a megoldáshoz az alábbi táblázatot! Megoldás A juttatás megnevezése Helyi közlekedési bérlet: 12x 10 500
Évi juttatás érték 126 000
Adó és járulékalap 149 940
Adó
Járulék (EHO)
22 491
20 992 (14%)
Erzsébet utalvány: 12x 10 000 Iskola kezdési támogatás, vagy\és: 3x105 000 x 0,3 Összesen
96 000
114 240
17 136
15 994 (14%)
24 000 94 500
28 560 112 455
4 284 16 868
7 711 (27%) 15 744 (14%)
60 779
60 441
340 500
Kiegészítő számítások: Béren kívüli juttatások:340 500 forint Korlát fölötti rész: 340 500 -200 00 = 140 500 forint
Többlet járulék alapja: 140 500 – 24 000 = 116.500forint (24 000 Ft után már juttatáskor magasabb járulékot kellett fizetni.) Befizetendő többlet EHO : 116 500 x 1,19 x 0,14 = 19 409 forint Éves szinten egy dolgozó cefeteria ellátása az RT-nek: 340.500+60 779+60.441++18.023 forintba kerül.
8.példa Egy nyugdíjas magánszemély 2016. júniusában eladta a nyaralóját 32 millió forintért. A nyaralót 2006-ben vásárolta. Az igazolt szerzéskori érték 14 millió 500 ezer Ft. A nyaralón 2008-ban bővítési célú értéknövelő beruházást végzett 840 ezer forintért, ebből 700 ezer forintról számlával rendelkezik. Az eladással kapcsolatosan 120 ezer forint számlával igazolt ügyvédi és ingatlanközvetítői költsége keletkezett. Egyéb SZJA kötelezettséget befolyásoló jövedelme és vagyoni értéke nincs. Feladat Határozza meg az adóalany 2016. évi külön adózó jövedelme után 2016-ben várható személyi jövedelem adó fizetési kötelezettségét!
Megoldás Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem: Bevétel Le ráfordítás
32 000 000 forint 14.500.000 forint 700 000 forint 120.000 forint
Összesen Összesen
16.680.000 forint 16.680.000 forint
A nyaraló az Szja. törvény szerint nem lakáscélú ingatlan ezért az adóalapot a „15éves szabály” szerint kell megállapítani. Adóalap 16 680 000 x 0,5 = 8 340 000 forint. Adó: 8 340 000 x 0,15 = 1.251.000 forint
