2006. évi adatok (6 havi) évi adatok (6 havi) Mélyépítés. Útépítés

Az építőipar munkabiztonsági helyzete az OMMF komplex ellenőrzései alapján

2006-7. évi munkabiztonsági komplex ellenőrzés tapasztalatai 2006. évi adatok (6 havi)

2007. évi adatok (6 havi)

Bontás

76

95

Magasépítés

3639

2401

Mélyépítés

353

229

Útépítés

172

69

2006. évi munkabiztonsági komplex ellenőrzés tapasztalatai

4240 építési munkaterületen 4992 munkáltatót ellenőrizésére került sor, 4992 munkáltatóból 4715-nél (94 %) találtak szabálytalanságot a felügyelők, 30846 munkavállaló közül 11965 fő (39 %) volt szabálytalansággal érintett


2794 építési munkaterületen 3197 munkáltatót ellenőrizésére került sor, 3197 munkáltatóból 3025-nél (95 %) találtak szabálytalanságot a felügyelők, 20.843 munkavállaló közül 8.328 fő (40 %) volt szabálytalansággal érintett

A komplex ellenőrzések tapasztalatai

Jellemző: a többlépcsős alvállalkozói rendszer. A generálkivitelezők, fővállalkozók a munkaterületeken általában 1 fő munkavállalót alkalmaznak építésvezetői munkakörben, aki valójában a felvonulási épületet ritka esetben hagyja csak el. A veszélyes körülmények közt pedig az alvállalkozók, vagy azok alvállalkozói dolgoznak.

A komplex ellenőrzések tapasztalatai Megállapítás: A koordinátor a legtöbb építési munkaterületen formálisan működik. Nem valósul meg az állandó személyes jelenléte, pedig a fővállalkozó központjából nem lehet koordinálni a helyszíni építési munkát. A koordináláshoz, a feladatok összehangolásához a koordinátorok többségének nincs megfelelő intézkedési joga és lehetősége.


Az is általános tapasztalat, hogy a munkavégzés veszélymentes összehangolásáról előre nem állapodnak meg a szerződésekben. A fővállalkozó minden alvállalkozói szerződésbe belefoglalja a munkavédelmi feladatokért való felelősséget, de ezzel nem tudja a törvény 40. § (2) bekezdésében foglalt felelősségét áthárítani.

A komplex ellenőrzések tapasztalatai Az építési tevékenységhez készült biztonsági és egészségvédelmi tervek elkészítésénél jelentős hiányosságokat tapasztaltunk.

A komplex ellenőrzések tapasztalatai A tervezők munkavédelmi ismeretei hiányosságával indokolható, hogy a tervek egy „kaptafára” készülnek, minden lényeges munkarészre nem terjednek ki (szakipari munkáknál a biztonsági feltételek megteremtése, magasban való munkavégzés, áramvételezés, közforgalmi út melletti építés, stb. feltételei hiányoznak).

A komplex ellenőrzések tapasztalatai A biztonsági és egészségvédelmi tervek elkészítése nem az jogszabály előírásának megfelelően történik – ha egyáltalán készül –, nem tartalmazzák az építési munkahelyek sajátosságainak megfelelően a munkahelyre, munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. Az esetek többségében az építési területre érvényes jogszabályok, előírások felsorolását tartalmazzák.


A kockázatelemzés készítési kötelezettségüket – nagy részben a rendszeres ellenőrzéseinknek köszönhetően már kezdik megismerni a kivitelezést végző munkáltatók. Sajnos még mindig jellemző, hogy a kockázatértékelések tartalmi elemei nem teljes körűek. {Nem tartalmazzák az

adott munkaterület minden lényeges veszélyét, nem jelölik meg konkrétan a veszélyeztettek számát, valamint a veszélyek elhárítására tett intézkedéseket, azok végrehajtási határidejét és a felelősök nevét.}

A legtöbb munkáltató általános kockázatértékeléssel rendelkezik, amelyet egy munkavédelmi vállalkozó „sorozatban” készít.


A munkát irányító személyt az ellenőrzött munkáltatók nagy része kijelölte. Az irányítók azonban nem mindig tartózkodtak a munkavégzés helyszínén, és a megfelelő helyettesítésről már nem gondoskodtak. Az irányító vezetők szakmai végzettségét kérdezve legtöbbször azt állapítottuk meg, hogy építőipari szakmai végzettséggel nem rendelkeztek.


Az építőiparban nem jellemző a munkavédelmi képviselők megválasztása, bár a nagyobb cégeknél megtalálhatóak. A kisebb társaságoknál általában alkalmi csoportok jönnek össze, ezért nem ismerik egymást olyan jól, de nem is vállalja senki ezt a tisztséget.


A már hosszabb időszak alatt végzett rendszeres ellenőrzéseink eredményének tekinthető, hogy a munkáltatók túlnyomó része biztosít munkavállalóinak fejvédő sisakot. A sisak használatának megkövetelésében azonban gyakran találtunk hiányosságot.


A bontások esetén többnyire nem áll rendelkezésre a megfelelő bontási terv, vagy ha készült terv, a bontásra szerződött munkáltató igyekszik minél gyorsabban és minél olcsóbban (még szabálytalanság árán is) elvégezni a feladatot.


A legtöbb szabálytalanságot a magasban végzett munkáknál találták a felügyelők. A munkáltatók elmulasztják a biztonságot nyújtó berendezés kiépítését. Ez még akkor is előfordul, amikor a lényegesen olcsóbb jelzőkorlát alkalmazása is elegendő lenne. Amikor a leesés elleni védelem csak egyéni védőeszközzel biztosítható, a munkáltatók nagy része munkaövet ad a munkavállalóknak. De az egyéni védőeszköz használatánál más problémákat is tapasztaltunk. A megfelelő rögzítési pont kijelölése, vagy kialakítása sokszor elmarad, ezen kívül a védőeszköz biztonságos használatára a munkavállalókat nem oktatják ki. Ezért jelenti még mindig a leggyakoribb baleseti halálokot a leesés elleni védelem hiánya.


Szolnok, ipari park: vasbeton csarnoképítési munkahelyen egy munkavállaló 12 m magasságban 50 cm széles vasbeton gerendán dolgozott.


A munkavállalók, az épület kb. 9 m magas tetőszerkezetén trapéz lemezeket helyeztek el.


Az építés-kivitelezési munkaterületen a leesés elleni védő korlátokat nem alakították ki, az építési átjárón szintén hiányoztak a leesés ellen védő berendezések.


Szabálytalan munkaöv


Az építés-kivitelezési munkaterületen a munkavállaló kb. 3,5 m magas fal tetején lévő zsaluzatban állva végzett zsaluzási a munkát . Leesés elleni védelme egyéni védőeszközzel sem volt biztosítva.


Az építés-kivitelezési munkaterületen a talajszinttől mért 4 m magas munkaszinten zsaluzási tevékenységet végző munkavállalók ( 2 fő) a munkáltató által részükre biztosított leesés elleni védelem céljára szolgáló egyéni védőfelszerelést nem viselték.


Családi ház építési területén szabálytalan falétraállvány és megtámasztás.


Az M4 metró Bocskai úti állomásnál a leesés elleni védelem nélküli munkagödör, és a védősisak viselésének mellőzése.


Az északi Duna-híd mederpillérének vasszerelése. A munkaterület „biztonságos” megközelítése.


A munkavállalók a fém csarnok héjazat elhelyezése közben leesés elleni védelem és fejvédő sisak nélkül.


Leesés elleni védelem nélküli állványzat.


a talajszinttől kb. 4,4 m magasságban a falak mentén tartókonzolokon lehelyezett palló munkaálláson dolgoztak a munkavállalók. A munkaállás mellett védőkorlát nem volt kiépítve. A munkavállalók leesés elleni egyéni védőfelszereléseket nem viseltek. Ezek rögzítési helye sem volt kialakítva.


Az állványok ellenőrzésénél gyakran tapasztalták a felügyelők, hogy a használatba vétel előtti vizsgálatot nem megfelelő alapossággal végzik a munkáltatók, vagy teljesen el is hagyják. A munkáltatók többször arra hivatkoztak, hogy az állványok kiépítése nem az ő feladatuk volt, azt egy másik munkáltató készítette el előttük. Leginkább a munkaszintek szélességével kapcsolatban tártunk fel hibát, illetve a tárgyak, személyek leesése elleni védelem volt hiányos.


Kollektív leesés elleni védelem hiánya, Merevítés hiánya, Szabálytalan elemek használata, Feljáró hiánya


Szabálytalan védőkorlát, Hibás feljáró létra, Nem megfelelő merevítés


A mélyépítésnél, földmunkáknál is gyakori hiányosság az előzetes talajmechanikai vizsgálatok hiánya. A munkaárkok dúcolásának elmulasztása, a szakadólap megterhelése is sűrűn előfordult az ilyen munkaterületeknél. Ezen kívül gyakran vált szükségessé a beesés elleni védelem elmulasztása miatti intézkedés.


A munkaárok mélysége a munkavállaló tartózkodási helyén 4,2 m volt.


Egy sokkoló kép bekövetkezett munkabalesetről.


A munkavállaló a főút mellett kialakított 1,7 m mély részben laza anyagú dúcolatlan munkaárokban védősisak nélkül dolgozott. Talajmechanikai vizsgálatot előzetesen nem végeztek.


A villamos energia ellátással rendelkező munkaterületek felénél a villamos felvonulási tápvezetékek minőségével és elhelyezésével azonnali intézkedéseket kellett tennünk a tápvezetékek szigetelésének sérülése, valamint a talajon (közlekedési útvonalon) szabálytalanul vezetett villamos kábelek miatt.


Továbbra is a legjellemzőbb szabálytalanság a sérült, esetleg szigetelőszalaggal javított villamos vezetékhosszabbító, a törött házú elosztó.


A metró felújításnál tapasztalt szabálytalan áramvételezés.


A munkavállalók által használt 230V-os hosszabbító, melyet még áramvédőkapcsoló sem védett.


Törött villamos hosszabbító dob a vizes vödör mellett.


A vállalkozók nagyobb része a nem megfelelő köpenyszigetelésű un. „barkács” villamos vezetékeket alkalmazza a kivitelezési munkaterületeken. A villamos kapcsolószekrények kialakításánál kismértékű javulás tapasztalható. A szekrények zárhatóságát az esetek túlnyomó részénél megoldották, a megfelelő értékű érintésvédelmi kioldó szerv alkalmazásánál is javulás tapasztalható.

2006. évi munkabiztonsági komplex ellenőrzés tapasztalatai Közigazgatási eljárások Hiányosság megszüntetését előíró határozatok száma 1216 (406) intézkedő pontok száma 1954 (2.411) Felfüggesztő határozatok száma: 2818 (311) Felfüggesztett gépek, berendezések száma: 5473 (795) Eltiltó határozatok száma: 2452 (188) Eltiltott munkavállalók száma: 6661 (605) Figyelemfelhívás 339 (131) érintett témák száma: 454 (214) Munkavédelmi bírsághatározatok száma: 1832 (72) Bírságösszeg: {Ft} 581 173 000 (19 420 000)

2007. évi munkabiztonsági komplex ellenőrzés tapasztalatai Közigazgatási eljárások Hiányosság megszüntetését előíró határozatok száma 652 (349) intézkedő pontok száma 1.038 (1.300) Felfüggesztő határozatok száma: 1.726 (152) Felfüggesztett gépek, berendezések száma: 3.435 (378) Eltiltó határozatok száma: 1.497 (130) Eltiltott munkavállalók száma: 4.751 (579) Figyelemfelhívás 126 (73) érintett témák száma: 234 (126) Munkavédelmi bírsághatározatok száma: 921 (39) Bírságösszeg: {Ft} 283.985. 000 (9.480. 000)

2006. évi munkabiztonsági komplex ellenőrzés tapasztalatai Szabálysértési eljárások:

Helyszíni bírsághatározatok száma: 2116 (198) Helyszíni bírságok összege {Ft}: 17 829 000 (1 683 000) Szabálysértési határozatok száma: 351 (15) Szabálysértési bírságok összege {Ft}: 14 746 000 (620 000) {A zárójelben lévő számadatok a vizsgálati szempontok között nem szereplő, de az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokra vonatkoznak.}

2007. évi munkabiztonsági komplex ellenőrzés tapasztalatai Szabálysértési eljárások:

Helyszíni bírsághatározatok száma: 1.246 (84) Helyszíni bírságok összege {Ft}: 9.992.000 (813.000) Szabálysértési határozatok száma: 358 (21) Szabálysértési bírságok összege {Ft}: 13.749.000 (836.000) {A zárójelben lévő számadatok a vizsgálati szempontok között nem szereplő, de az ellenőrzések során feltárt szabálytalanságokra vonatkoznak.}

2006. évi adatok (6 havi) évi adatok (6 havi) Mélyépítés. Útépítés

Recommend Documents