2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról

2013/22.

SZÁM

TARTALOM Utasítások

oldal

25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról ............................................

2

26/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Értékelési Szabályzatáról .........................................

42

22. szám Budapest, 2013. július 04.

ÉRTESÍTŐ 2 3.0.

Utasítások

25/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról 1.0

AZ UTASÍTÁS CÉLJA

A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A MÁV-START Zrt, mint a MÁV Csoport konszolidált beszámolójába teljeskörűen bevont társaság a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV-START Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV-START Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV-START Zrt. egészére, hanem az elkülönített főkönyvek mindegyikére is. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA A MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére.

FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

A Sztv. által előírtak figyelembevételével a MÁV-START Zrt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a következő minősítéseket határozza meg: 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3. §. (3) 3.): Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként különkülön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot. A MÁV START Zrt. az ellenőrzések során feltárt hibákat, hibahatásokat jelentősnek minősíti. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. Jelen szabályzatban a jelentős összegű hibát nem az anyavállalat által kiadott mintaszabályzat szerint, hanem a közszolgáltatási szerződés miatt minden feltárt hibát és hibahatást jelentősnek minősítünk.

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Vezérigazgató 22. szám Budapest, 2013. július 04.

ÉRTESÍTŐ 3.2. Jelentőség szempontjából tendő egyéb tételek:

minősí-

Befektetett eszközök és készletek beszerzésekor a nem számlázott beszerzések dokumentumok alapján megállapított bekerülési értékének és a számla szerinti tényleges értéknek az eltérése jelentősen módosítja a bekerülési értéket, ha a különbözet a bekerülési érték 1 százalékát meghaladja. Immateriális javak és tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése szempontjából a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetét akkor tekintjük jelentősnek, ha az az eszköz nyílvántartási értékének 5 százalékát meghaladja. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Jelentősnek tekintjük a maradványértéket, amennyiben eléri, vagy meghaladja az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, egyéb esetekben nulla maradványértékkel számolunk. A Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdésének alkalmazása során, az évenkénti értékcsökkenés megállapításához figyelembe vett ráfordítások változása vonatkozásában jelentősnek tekintjük a változást, ha annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1%-át. A tulajdoni részesedést jelentő befektetések és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és az értékvesztés visszaírása szempontjából a könyv szerinti és piaci érték közötti különbözetet minden esetben egyedileg minősítjük jelentősnek, függetlenül attól, hogy azok a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek. A mérleg fordulónapján fennálló és a mérleg készítéséig pénzügyileg nem rendezett követelésekre elszámolandó értékvesztés és annak visszaírása szempontjából jelentősnek minősítjük, ha az elszámolandó értékvesztés vagy visszaírás a követelés könyvszerinti értékét legalább 10%-kal módosítja.

3 partnert jelentős 1 éven túl lejárt követeléssel rendelkező adósnak tekintjük A készletek értékvesztése és annak visszaírása elszámolásánál a bekerülési érték és a piaci érték, vagy várható eladási ár közötti különbözetet egyedileg minősítjük jelentősnek. A halasztott bevételek elszámolása szempontjából valamennyi tételt jelentősnek minősítjük, azokat az ellentételezett költségnek, ráfordításnak megfelelően az egyéb bevételekkel, a pénzügyi műveletek bevételeivel illetve a rendkívüli bevételekkel szemben számoljuk el. A rendkívüli bevételeket és rendkívüli ráfordításokat minden esetben jelentősnek minősítjük, és azokat a kiegészítő mellékletben jogcímenként bemutatjuk. 3.3. Vállalkozások viszonyai

egymáshoz

fűződő

3.3.1. Anyavállalat Sztv. 3 § (2) 1. Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik; a.) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b.) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c.) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a tisztségviselők vagy a vezető felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d.) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

A nem megbízható adósnak minősített partnerekkel szemben nyilvántartott 1 M Ft-ot meghaladó 1 éven túli követelés esetén a 22. szám Budapest, 2013. július 04.

ÉRTESÍTŐ 3.3.2. Leányvállalat Sztv. 3 § (2) 2. Leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. 3.3.3. Közös vezetésű vállalkozás Sztv. 3 § (2) 3. Közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 3.4.1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon – legalább 33 százalékos szavazati aránnyal – rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. 3.3.4. Társult vállalkozás Sztv. 3 § (2) 4. Társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont – gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a Sztv. 115 § (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni. 3.3.5. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás Sztv. 3 § (2) 5. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé. 3.3.6. Konszolidálásba zások Sztv. 3 § (2) 6.

bevont

vállalko-

Konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen. 3.3.7. Kapcsolt vállalkozás Sztv. 3 § (2) 7.

4 pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni). 3.3.8 Kapcsolt fél Sztv.3 § (2) 8. Kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom. MÁV-START Zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak – továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások – minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit, vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV-START Zrt. és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől, amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.4.

Főkönyv:

Jelen szabályzat tekintetében önálló főkönyvnek tekintjük • a Szolgáltatási Főkönyvet – a közszolgáltatási személyszállítás tekintetében, valamint • a Nem közszolgáltatási Főkönyvet. A MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal.

Az 3.4.1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. 22. szám Budapest, 2013. július 04.

ÉRTESÍTŐ 4.0

AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

4.1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A MÁV-START Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9.§ (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12.§ (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza, amennyiben az éves beszámoló mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF). Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamot egy adott napra vonatkozóan napközben teszi közzé, a könyvelési tételek rögzítésekor a hatályos (a közzétételt megelőző órákban történő rögzítést megelőzően az előző napi) hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3.§ (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év 34. munkanapja. Ez az időpont biztosítja a Sztv. -ben előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság mérlegét a Sztv. szerinti „A” változatban, további tagolás nélkül készíti.

5 A mérleg összeállításának alapjául az analitikával egyező főkönyvi számlák adataiból készített főkönyvi kivonat és a leltározási szabályzatban foglaltak alapján készített leltárak szolgálnak. A Társaság eredmény-kimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti „A” változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A társaság az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV-START Zrt. az éves beszámolójában a MÁV-START Zrt. egészére vonatkozó mérleg és eredménykimutatás mellett elkészíti a divíziók önálló beszámolóit, valamint az 50/2007.(IV.26.) GKM-PM együttes rendelet alapján a személyszállítási tevékenység, azon belül elkülönítve a közszolgáltatásként végzett személyszállítási tevékenységekről készítendő éves felügyeleti jelentést. A felügyeleti jelentés a Nemzeti Közlekedési Hatóság Vasúti Igazgatási Főosztály részére megküldésre kerül. A vasúti közlekedési tevékenységek és a divíziók számviteli elkülönítésének megvalósítását a számviteli politika részeként elkészítendő számviteli elkülönítési szabályzat tartalmazza. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95. §-ában előírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg. Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét,


ÉRTESÍTŐ az üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a működés során felmerülő főbb kockázatokat és bizonytalanságokat is. Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatásával (számszerűsítve) is. A MÁV-START Zrt. Éves beszámolójának Mérlegét, Eredménykimutatását és Kiegészítő mellékletét az Sztv. 19. § -ban foglaltak szerint a MÁV Zrt. állítja össze. Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a MÁV-START Zrt. (Társaság) képviseletére jogosult személy, a társaság vezérigazgatója írja alá. A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére is megküldi. 4.2.

Számviteli és belső elszámolási rend

A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendő alábbi szabályzatok tartalmazzák: 1.

2. 3.

4.

18/2008. (IV.4. MÁV-START Ért. 5.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁVSTART Zrt. Leltározási utasítása MÁV-START Zrt. értékelési szabályzata 6/2009. (VIII.12. MÁV-START Ért.9.) ÁAVH. sz. vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV-START Zrt. önköltségszámítási szabályzatáról, valamint a MÁV-START Értesítő 2009/11 számában, 2009.IX.23-án megjelent kiegészítés 1/2008. (V.30. MÁV-START Ért.10.) GVH. sz. gazdasági vezérigazgatóhelyettesi utasítás a MÁV-START Zrt. Pénzkezelési Szabályzata, valamint

5.

6.

6 annak 1. sz. módosítása: 29/2010. (XII.20. MÁV-START Értesítő 12.) VIG sz. a 8/2011. (VI.15. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a beruházás, felújítás és a karbantartás elhatárolásáról 7/2009. (VIII.28. MÁV-START Ért.10.) ÁAVH sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁVSTART Zrt. 2009. évi elkülönítési szabályzatáról.

A Társaság a MÁV Zrt. által készített konszolidált beszámolóba teljeskörűen bevonásra kerül, ezért a MÁV Zrt. által kiadott konszolidációs szabályzat előírásai hatálya alá tartozik. A MÁV Zrt. felmentést ad a konszolidált beszámoló összeállítása alól mindazon, a vállalatcsoporthoz tartozó leányvállalatoknak, akik egyébként anyavállalatnak minősülnek, melynek következtében vállalatcsoporton belüli rész-konszolidált beszámoló összeállítására lennének kötelezettek. A Társaság a gazdálkodásában bekövetkező eseményekről a Sztv. előírásai szerint folyamatos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt főkönyvi számlákon. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani: • a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül, • értékadatokat és a 0-s főkönyvi számlákon mennyiségi adatokat (a belső elszámoláshoz, számviteli elkülönítéshez) rögzítő szintetikus főkönyvi elszámolás keretében. A könyvvezetés keretében január 1-től december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megismert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs Rendszer (későbbiekben GIR) különböző


ÉRTESÍTŐ moduljaiban történik. A GIR integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000. (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak 79/2002. (MÁV Ért. 47.) sz. és az 52/2003. (MÁV Ért. 14.) sz. módosításai tartalmazzák. 4.2.1. Számlarend A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: • az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, • a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számlarend az alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: • feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, • vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidációs követelményeket, • biztosítsa a ráfordítások és bevételek o főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, o az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és o az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat. • biztosítsa a főkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését. • biztosítsa a ráfordítások és bevételek esetében az elkülönített tevékenységekhez

7 tartozó szolgáltatások önköltségszámításához szükséges részletezettségű adatokat. A MÁV-START Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: • gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint • szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV-START Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: • Főkönyv szegmens: A számviteli flexmező Főkönyv szegmense a társaságok főkönyvén belül (mint egyenlegező szegmens) a számvitelileg elkülönítendő tevékenységek elkülönítését biztosítja. Értékei a következők lehetnek: o N – Nemzetközi és távolsági főkönyv – nem közszolgáltatás o Z – Szolgáltatási főkönyv • Könyvelő egység szegmens: A könyvelő egység szegmens értékei a könyvelést végző számviteli szervezetek elhatárolására szolgálnak. A 00 könyvelő egység kódot csak technikai jellegű, a GIR-ben definiált automatizmusok (pl. számviteli elkülönítés feldolgozásai) során használjuk, manuális könyvelések során nem szabad használni. • Főkönyvi számla szegmens: A főkönyvi számla szegmens a gazdasági eseményeknek a Számviteli törvény által előírt, ugyanakkor a társaságok sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező elszámolását teszi lehetővé a 0-9 számlaosztályokban. Szervezeti egység szegmens: A szervezeti egység szegmens a gazdasági események szervezeti egységekre, mint költséghelyekre történő


ÉRTESÍTŐ elszámolását biztosítja. A szegmens értékkészlete az egységes szolgálati hely törzsből (ESZTI) tartalmazza a szolgálati helyek azon csoportját, amelyek a szolgálati helyek törzsadataiban főkönyvi szervezetként szerepelnek, azaz amelyekre költségek, ráfordítások és bevételek számolhatók el. Valamennyi szolgálati hely egyértelműen be van sorolva a divíziói gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve a divíziói főkönyvi kódhoz. • Tevékenységi kód szegmens: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre (költségviselő) történő elkülönítést biztosítja, a számviteli elkülönítési szabályzattal és az önköltségszámítási szabályzattal összhangban. Az X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. • Pályaszakasz szegmens: a számviteli elkülönítés eredménye a pályaszakasz szegmensben felvett (E.....) kódok alkalmazásával kerül elszámolásra. Társasági kód szegmens: a MÁV Vállalatcsoportba tartozó, az anyavállalattal közvetlen, vagy közvetett részesedési viszonyban álló vállalkozások egyedi azonosítását szolgálja. Ez a kód biztosítja a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek, és velük szemben felmerült költségek elkülönítését is. • Célszervezet szegmens: A Célszervezet szegmens értékkészlete megegyezik a Szervezeti egység szegmens értékkészletével. A szegmens a főkönyvek (a főkönyvhöz rendelt szervezetek) egymás közötti tranzakcióinak elszámolását segíti. Alkalmazása csak a 3651-3658 főkönyvi számlacsoport használata esetén kötelező. Értéke átszámítások indítása esetén a fogadó szervezetet, átszámítás fogadásakor pedig az indító szervezetet mutatja. A főkönyvi számla, a szervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV-START Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A Számlarend tartalmazza a könyvvezetés során használt főkönyvi számlák felsorolását

8 és azok könyvviteli rendszerben beállított paramétereit (számlatükör), a főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket (keresztellenőrzési szabályok) és a számlamagyarázatot, amely a számlák tartalmát, az alkalmazott bizonylatokat, a főkönyvi számlák és az analitikák közötti kapcsolatot, az egyes számlaösszefüggéseket tartalmazzák. 4.2.2. Számviteli folyamatok sajátosságai A MÁV-START Zrt. a főkönyvi könyvelését az elkülönített nem közszolgáltatási személyszállítás, valamint a Szolgáltatási központ (közszolgáltatási személyszállítás) önálló főkönyveiben végzi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. Az önálló főkönyvek vezetése a számviteli szolgáltatással megbízott szervezet, a MÁV Zrt. Számviteli szervezetének feladatát képezi. A Számviteli szervezeten belül a Könyvelés szervezet funkcionálisan és területileg is egy-egy helyre koncentrálja a rutinszerű, jól standardizálható számviteli feladatokat: • a bejövő számlák könyvelése, • a kimenő számlák kiállítása, könyvelése, • a pénzforgalom könyvelése, • a tárgyi eszközök könyvelése, valamint • az ingatlanokhoz kapcsolódó számlázási, könyvelési feladatok. A számviteli beszámolók és adóbevallások készítése pedig egy szervezeten, a Beszámolás és adózás szervezeten belül történik. A Számviteli működéstámogatás feladata a számviteli információs rendszerek üzemeltetésének felügyelete, a felhasználók támogatása, valamint a számviteli szervezet és elszámolási folyamatok kidolgozása, támogatása. A Sztv. 165.§-a alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely


ÉRTESÍTŐ az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, adatközlő, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a nemzetközi elszámoló központok által megküldött leszámolások, amelyeket – az összemérés és a teljesség alapelvének érvényesítése végett – az időbeli elhatárolással szemben a tárgyidőszakra le kell könyvelni, valamint a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A végleges bizonylatok alapján a rendezést a következő módon kell elvégezni: az időbeli elhatárolás és a tényleges érték közötti különbözetet visszamenőleg előző éveket érintő tételként kell elszámolni. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint minden más gazdasági műveletről, eseményről készült bizonylatok adatait legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az

9 időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy jelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és – a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően – értékbeni adatai; f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága, helytállósága – ha az más módon nem biztosítható – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét kell szem előtt tartani. Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.) A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell – a könyvviteli nyilvántartásokban történő


ÉRTESÍTŐ rögzítést megelőzően – magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. A Sztv. 167.§ (2). bekezdése alapján a számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 176.§-a tartalmazza e bizonylatok adóigazgatási szempontból előírt követelményeit. A Sztv. 168.§ alapján a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személyeknek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A Sztv. 169.§ alapján a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. Amennyiben más jogszabály ettől eltérő feltételeket ír elő (pl.: EU forrásból finanszírozott projektek bizonyalt megőrzési kötelezettsége), abban az esetben azt tekintjük irányadónak. A könyvviteli elszámolást alátámasztó közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések alapján visszakereshető módon kell megőrizni.

10 A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a fenti megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, azaz a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167.§ (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167.§ (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizhető oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró – december havi – főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a MÁV-START Zrt. Számviteli szervezete éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza • az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat,


ÉRTESÍTŐ • a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, • az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, • valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: • valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, • a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 4.3. Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése, a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása, valamint a vállalatcsoport összevont beszámolóinak alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Az évközi könyvviteli zárlatoknál a folyamatos könyvelésen túl – az alábbiakban előírt körben – biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését.

Az éves főkönyvi zárás alkalmával - a negyedéves zárások keretében előírt feladatokon túl - el kell végezni a következő feladatokat: • a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítása és leltár alapján történő elszámolása, • a tartósan adott kölcsönök egy éven belül esedékes részletének átsorolását, • a devizás tételek átértékelése, • a jövőbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre céltartalék, • jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába.

11 Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: • a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, • az időbeli elhatárolásokat, • az értékvesztéseket, visszaírásokat, • a céltartalékokat, • a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, • egyéb, év végi rendező tételeket. A Beszámolás és adózás szervezet az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készíti el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Beszámolás és adózás szervezet engedélyével – a MÁV-START Zrt. Számviteli szervezet jóváhagyása alapján - lehet könyvelni. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért – a havi zárások keretében előírt feladatokon túl - a következő feladatokat is el kell elvégezni: • az eszközök – befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, • a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolása, • céltartalék képzés a várható kötelezettségekre, • a tárgyidőszakra járó és tárgyidőszak után fizetendő kamatok elhatárolása, • éves adók időarányos részének elszámolása. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást, valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül, amely a tényadatokon túl éves várható adatokat is tartalmaz.


ÉRTESÍTŐ A zárási munkák részét képezi az időszak könyvvizsgálatában való részvétel. A negyedéves zárás konkrét feladatairól és határidejéről külön utasítás ((12/2010. (XII. 23. MÁV Ért.39.) GÁVIGH) rendelkezik. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, havi zárásig kell elvégezni, így különösen: • a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, • a kimenő számlák kiállítását, • az adott és kapott előlegek elszámolását, • a banki és pénztári tételek könyvelését, • a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, • a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, • a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását, • a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, • az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), • az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést, • a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, • a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, • a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, • hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes törlesztő részletének átsorolását, • a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), • a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését,

12 • a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, • az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, • a vasútközi elszámolások tárgyidőszakot érintő költségeinek és bevételeinek elhatárolását, • az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek) tárgyhót érintő összegeinek feloldása, • az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését, • a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás elhatárolásának időarányos részének könyvelését, • a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok körében a nyitott követelésekkötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetése. A tárgyhóban elvégzett teljesítményekről legkésőbb a tárgyhót követő 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon időszakos elszámolású teljesítményeket, melyeket elszámolása ennél később történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi időbeli elhatárolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevő számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban befogadásra kerülhessen. A havi zárások végén főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. A vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó monitoring jelentést készít.


ÉRTESÍTŐ 13 4.4. Az éves beszámoló, valamint a negyedéves és havi zárások elkészítésének menete, határidői Az éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő: Feladat Kimenő számlák kibocsátása • teljeskörűen bevont társaságok felé • teljeskörűen be nem vont társaságok felé • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén Bejövő számlák befogadása • teljeskörűen bevont társaságoktól • teljeskörűen be nem vont társaságoktól 1. egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás) esetén Vevő-szállító analitikák zárása A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások könyvelésének befejezése Az egyeztetések elvégzése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása Számviteli információs rendszer zárása („A” és „B” nap) Kiegészítő melléklet összeállítása Könyvvizsgálat Számviteli információs rendszer zárása („C” nap) Végleges éves beszámoló (fizetendő osztalék nélkül) és könyvvizsgálói jelentéstervezet elkészítése

Határidő a fordulónapot követő 11. munkanap 15. munkanap 22. munkanap

16. munkanap 23. munkanap 23. munkanap 23. munkanap 26. munkanap 30. munkanap 30. munkanap 34. munkanap 43. munkanap 38. – 50. munkanap 52. munkanap 58. munkanap


ÉRTESÍTŐ 14 A negyedéves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő: Határidő a negyedévet követő

Feladat Kimenő számlák kibocsátása • teljeskörűen bevont társaságok felé • teljeskörűen be nem vont társaságok felé • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és időszaki forgalom) megküldése (időbeli elhatárolás nélkül) Bejövő számlák befogadása • teljeskörűen bevont társaságoktól • teljeskörűen be nem vont társaságoktól • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, vontatás) esetén A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások könyvelésének befejezése („A” nap) Az egyeztetések elvégzése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása Számviteli információs rendszer zárása („B nap”) Könyvvizsgálat Végleges negyedéves beszámoló elkészítése („C”nap)


7. munkanap

8. munkanap

11. munkanap

15. munkanap 17. munkanap 18. munkanap 19. munkanap 13.-27. munkanap 29. munkanap

ÉRTESÍTŐ 15 A havi főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje – a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően – a következő: Határidő a hónapot követő

Feladat Kimenő számlák kibocsátása • teljeskörűen bevont társaságok felé • teljeskörűen be nem vont társaságok felé • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és időszaki forgalom) megküldése (időbeli elhatárolás nélkül) Bejövő számlák befogadása • teljeskörűen bevont társaságoktól • teljeskörűen be nem vont társaságoktól • egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások könyvelésének befejezése („A” nap) A konszolidációs egyeztetéshez az időbeli elhatárolások analitikájának megküldése Az egyeztetések elvégzése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése (következő havi kezelésben) MVER feltöltése, táblák jóváhagyása A nemzetközi leszámolásokhoz kapcsolódó, tárgyévet érintő, de a mérleg készítéséig be nem érkezett bizonylatok várható értékét kalkuláció alapján állapítjuk meg, és számoljuk el bevételként illetve költségként a tárgyidőszakra. Az éves zárást követő leszámolás kalkulált és tényleges összegének különbözetét előző évi eredmény terhére/javára számoljuk el. Az éves beszámolót a Társaság Felügyelő Bizottsága is megtárgyalja, és a beszámolóról szóló jelentését a Felügyelő Bizottság ügyrendjében foglaltak szerint küldi meg az Alapítónak. A Felügyelő Bizottság üléseit úgy kell kitűzni, hogy az Alapító részére az előterjesztés március 31-ig elkészüljön. Az Alapítónak szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni:

7. munkanap

8. munkanap

11. munkanap

15. munkanap 16. munkanap 23. munkanap 25. munkanap

• a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves beszámoló, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat, • a könyvvizsgálói záradék és összefoglaló jelentés. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámoló közzétételéért a MÁV-START Zrt. Számviteli szervezet vezetője a felelős.


ÉRTESÍTŐ 4.5.

A kiegészítő melléklet tartalmi elemei

A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. A Sztv. által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan a MÁVSTART Zrt. mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértést segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít.

16 szerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklását a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében; • a Társaság által végzett vasúti tevékenységek számviteli elkülönítését, • a társaság tevékenységét érintő tárgyévi főbb változásokat. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: •

Befektetett eszközök tekintetében: • A MÁV-START Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatása, külön bemutatva az átsorolásokat, • A MÁV-START Zrt. befektetéseinek alakulása, az elszámolt érték vesztések bemutatása.

•

Forgóeszközök tekintetében: • A készletek értékvesztésének készletcsoportonkénti alakulását. • Követelések és értékvesztésük bemutatása. • Devizás követelések bemutatása devizanemenkénti bontásban. • Az értékpapírok értékvesztésének bemutatása. • Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, ezen belül: o Immateriális javakra adott előlegek o Beruházásokra adott előlegek o Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban o Készletekre adott előlegek

•

Aktív időbeli elhatárolások, ezen belül: • a bevételek aktív időbeli elhatárolásainak bemutatása, • a költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolásainak bemutatása, • a halasztott ráfordítások.

A kiegészítő mellékletben ismertetni kell az egyes mérlegtételeknél alkalmazott – az előző üzleti évtől eltérő – eljárások vagyoni-, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásait. A kiegészítő melléklet tartalmi tagolása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és a vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza: • a társaságot, a társaság azonosítóit, valamint a Társaság székhelyét, internetes honlapját, pontos címét és elérhetőségét; • a könyvvezetésért és beszámoló-készítésért felelős személy nyilvános adatait, • az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét, • a társaság könyvvizsgálóját, • a Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díjat, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve, • a társaság által a beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszert, • az alkalmazott szabályrendszer tárgyévi változásait, • a társaság által alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámolásának számviteli politikában meghatározott mód-


ÉRTESÍTŐ •

Saját tőke üzleti éven belüli változása és jogcímek szerinti megbontása;

•

Céltartalék, ezen belül: • a céltartalékképzés elvei, • a várható kötelezettségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatása, • a jövőbeni költségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatása, valamint • az egyéb jogcímen történő céltartalék képzés.

•

•

Kötelezettségek • Hátrasorolt kötelezettségek bemutatása • Hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatása az alábbiak szerint: o Hosszú lejáratú hitelek o Pénzügyi lízing kötelezettség o Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek o Hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása • Rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása az alábbiak szerint: o Rövid lejáratú hitelek o Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek o Rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása • Kapcsolt, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségek bemutatás. •

Mérlegen kívüli kötelezettségek az alábbiak szerint: o Hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme o Fedezeti ügyletek o Készfizető kezességés garanciavállalási szerződések o Zálogjog kötelezettségek bemutatása o Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme o A Társaság, mint bérbevevő, által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása

17 Passzív időbeli elhatárolások, ezen belül: • a bevételek passzív időbeli elhatárolásainak bemutatása, • a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásainak bemutatása, • a halasztott bevételek;

•

Értékesítés nettó árbevétele az alábbiak szerint: • Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban • Az exportárbevétel és az import alakulása

•

Költségek költségnemenkénti részletezése az alábbiak szerint: • Anyagjellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, • Személyi jellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, • Értékcsökkenési leírás bemutatása.

•

Egyéb bevételek jogcím szerinti bemutatása. Egyéb ráfordítások jogcím szerinti bemutatása. Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása az alábbiak szerint: • Pénzügyi műveletek bevételeinek jogcím szerinti bemutatása, • Pénzügyi műveletek ráfordításainak jogcím szerinti bemutatása, • Rendkívüli bevételek jogcím szerinti bemutatása, • Rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti bemutatása.

• •

• •

• •

A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben elszámolt bevételek és ráfordítások bemutatása. A Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának bemutatása mutatószámok és szöveges értékelés alapján. Az előző éveket érintő tételek mérlege és eredménykimutatása. Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint tartalommal.


ÉRTESÍTŐ III. A kiegészítő részben mutatjuk be a mérleggel és eredménykimutatással közvetlenül össze nem függő információkat, így • A környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, kötelezettségek és eszközök alakulása. • Kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításai, a jelentősebb K+F témákat, valamint a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként. • A kapott költségvetési támogatásokat (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.). • A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, a bér- és személyi jellegű kifizetéseket állománycsoportonként bontásban. • A vezető tisztségviselőknek, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak tevékenységükért az üzleti év után járó járandóságok összegét. • A vezető tisztségviselőknek, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság tagjainak folyósított előlegek és kölcsönök összegét. • Minden, a MÁV-START Zrt.-vel részesedési viszonyban álló gazdasági társaság nevét, és székhelyét, illetve a részesedésekkel kapcsolatos egyéb adatokat: a részesedés arányát, a részesedési viszonyban lévő társaság saját és jegyzett tőkéjét, tartalékait, a legutolsó üzleti év mérleg szerinti eredményét, valamint a részesedés vonatkozásában bekövetkezett tárgyévi változásokat jogcím szerinti megbontásban. • A MÁV-START Zrt. részvényeinek bemutatása. • A tárgyévi társasági adó, valamint a jövedelem-(nyereség) minimum adóalapját módosító tételek bemutatása. 4.6.

18 tevékenységével kapcsolatos főbb kockázati tényezőket a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján. Az üzleti jelentés tartalmazza azokat a legfontosabb pénzügyi és nem pénzügyi mutatószámokat, amelyek lényegesek a vállalkozás megítélése szempontjából. A MÁV-START Zrt. üzleti jelentése a Sztv. 95 §-ában foglaltak figyelembe vételén túl többek között kitér • a MÁV-START Zrt. tárgyévre vonatkozó üzletpolitikája fő célkitűzéseinek ismertetésére és azok teljesülésére, • az üzleti év gazdálkodását befolyásoló tényezők (külső és belső) bemutatására, • az állami szerepvállalás alakulására, • a pénzügyi-vagyoni helyzet bemutatására, az eszközpark állapotára, • a Társaság kiemelt folyamatainak, projektjeinek bemutatására, • a következő üzleti év fő célkitűzéseinek bemutatására, • a társaság működésével kapcsolatosan felmerülő kockázatok és bizonytalanságok elemzésére. Az üzleti jelentést a MÁV START Zrt. kontrolling szervezete a divíziók és a központi irányítás különböző szervezeteinek bevonásával állítja össze, az éves beszámoló adataival összhangban. 4.7. A konszolidált éves beszámoló tartalma, készítésének menete A MÁV-START Zrt., mint leányvállalat a MÁV Vállalatcsoport konszolidált beszámolójában, a konszolidációba teljes körűen bevont leányvállalat. A MÁV Vállalatcsoport Számviteli Politikájában foglaltak szerint az anyavállalat mentesíti a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól valamennyi leányvállalatát, ezért a MÁV-START Zrt, amennyiben egyúttal anyavállalat is, konszolidált beszámolót nem készít.

Az üzleti jelentés

Az üzleti jelentés olyan kiegészítő, nem publikus értékelés, amely a tulajdonos részére készül és az éves beszámoló kiegészítő mellékletében megadott értékelést bővíti. Bemutatja a Társaság pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet, a 22. szám Budapest, 2013. július 04.

ÉRTESÍTŐ 19 4.8. Az eszközök és források nyilvántartása, a mérlegtételek tartalma, elszámolása Az egymást követő naptári évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának, tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. Az egyes mérlegtételek értékelését Értékelési szabályzat tartalmazza.

az

4.8.1. Eszközök A törvény alapján a mérlegben eszközként mutatjuk ki a MÁV-START Zrt. rendelkezésre, használatára bocsátott, a működést szolgáló • befektetett eszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével – függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek teljesítése után kerül a társasághoz, • a forgóeszközöket, továbbá • az aktív időbeli elhatárolásokat. Az eszközök között kerülnek kimutatásra a pénzügyi lízing keretében átvett eszközök, valamint a bérbe vett (használatba vett) eszközökön végzett beruházások, felújítások. Az eszközkategóriák divíziókhoz rendelésénél a következő alapelvet követjük: az egyes divíziókhoz azokat az eszközöket rendeljük, amelyek az divízió tevékenységét és működését szolgálják, az divízió feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükségesek. Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése fenti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a MÁV-START Zrt. tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja, vagy fordítva, akkor a besorolását meg kell változtatni: a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé, vagy fordítva. Ha egy eszköz vagy kötelezettség minősítése az egyik évről a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítő mellékletben számszerűsítve bemutatjuk.

4.8.1.1. Befektetett eszközök A befektetett eszközök besorolása a Sztv. 24. §.-a alapján történik. Ennek megfelelően ide soroljuk mindazon eszközöket, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A befektetett eszközök nyilvántartásának szabályait eszköztípusonként a 25/2008. (IV.30. MÁV-START Ért. 8.) VIG. számú utasítás, a MÁV-START Zrt. Számlarendje, illetve az 1. számlaosztály magyarázatáról tartalmazza. Az eszközök értékelését az Értékelési Szabályzat, valamint az alábbi külön utasítások tartalmazzák: • a 33/2004 (X.1. MÁV Ért.40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól szóló utasítás (B.1. sz. utasítás), • a 8/2011. (VI.15. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a beruházás, felújítás és a karbantartás elhatárolásáról A MÁV-START Zrt. a Sztv. 57. § (3) bekezdése szerinti piaci értéken történő értékelés és az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével nem él. 4.8.1.1.1. Immateriális javak csoportosítása, nyilvántartása

fogalma,

Az immateriális javak között a nem anyagi eszközöket (azon vagyoni értékű jogok, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, valamint a szellemi termékek felhasználási joga), az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, valamint az immateriális javakra adott előlegeket mutatjuk ki. Az immateriális javakkal kapcsolatos elszámolások, nyilvántartásba vétel, értékcsökkenés számítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A MÁV-START Zrt. az alapítás átszervezés költségeit egyedi döntés alapján aktiválja. A 2005. január 1. után beszerzett, szellemi termékek használatára vonatkozó felhasználási jogokat, a vagyoni értékű jogok között mutatjuk ki. A szellemi termékek között csak a


ÉRTESÍTŐ korlátozás nélkül használatba vett szellemi termékek mutathatók ki. Az üzleti vagy cégérték nyilvántartásba vétele egyedi döntés alapján történik. A kísérleti fejlesztési tevékenység tartalmának részletes meghatározását a 2004. CXXXIV. törvény a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról, az elszámolására vonatkozó előírásokat a 16/2003. (MÁV Ért. 45.) sz. utasítás tartalmazza. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók. Csak a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei aktiválhatók. A 2001. január 1. után használatba vett 50 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti immateriális javak értékét a használatba vételkor egy összegben elszámoljuk értékcsökkenési leírásként. A 2006. január 1-jét követően beszerzésre kerülő immateriális javak esetében a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti javak értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A divíziók számviteli elkülönítése során az immateriális javak használók szerint, illetve tárgyi eszközhöz kapcsolódóan kerülnek megosztásra. 4.8.1.1.2. Tárgyi eszközök tartalma, csoportosítása, nyilvántartása A tárgyi eszközök között azokat a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültevény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok és a bérbevett ingatlanokon végzett és aktivált beruházás, felújítás, idegen tárgyi eszközön végzett felújítás), tenyészállatokat kell kimutatni, amelyek tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálják a MÁV-START Zrt. tevékenységét. Ide kell sorolni még ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését is.

20 A tárgyi eszközök esetében két fő csoportot különböztetünk meg: • a már rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) tárgyi eszközöket, • üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközöket. Az aktivált tárgyi eszközöket az Építményjegyzék és a vámtarifa számokhoz rendelt, MÁV tárgyi eszköz számjegyzékben meghatározott, összevont eszközcsoportokba soroljuk. A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét számoljuk el a használatba vételkor egy összegben értékcsökkenési leírásként. A tárgyi eszköz állományról a főkönyvi számlákkal bruttó értékben és értékcsökkenésben megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni (mennyiségben és értékben). Az analitikus nyilvántartás értékadatait a főkönyvi könyvelés adataival folyamatosan egyeztetni kell, az év végi zárlatkor az egyezőséget írásban igazolni kell. A tárgyi eszköz állomány számviteli nyilvántartása, a változások átvezetése, az értékcsökkenési leírás kiszámítása a GIR Tárgyi eszköz moduljában történik. A számítógépes feldolgozás központilag havonta kerül lefuttatásra és főkönyvi könyvelésre. A MÁV-START Zrt. által bérelt eszközök nyilvántartása a 0-ás számlaosztályban történik, kézi nyilvántartás alapján. A tárgyi eszköz állományában bekövetkezett változásokhoz kapcsolódóan az eszközgazdálkodó által kiállított bizonylat (tárgyi eszköz változási bizonylat) kerül a GIR tárgyi eszköz moduljába rögzítésre, biztosítva ezzel a műszaki és számviteli adatok nyilvántartásba vételét. 2010-től a tárgyi eszközök üzembe helyezésének elszámolása, aktiválása eTEV bizonylat (elektronikus Tárgyi Eszköz Változási bizonylat) alapján történik. Az eTEV bizonylat alapján az elszámolások, az üzembe helyezés és a projekt elszámolás kapcsolatának létrehozása a GIR eTEV moduljában történik. A könyvelésre került eTEV bizonylatokat kinyomtatjuk, az elszámolásért felelős szervezet/személy (BSZE) aláírja és szigorú számadás alá vesszük


ÉRTESÍTŐ Az alapbizonylatnak az eszközgazdálkodónál és a tárgyi eszköz pénzügyi nyilvántartónál rendelkezésre álló példányai alapján a műszaki és számviteli adatok egyezősége és a feljegyzések helyessége, egyeztethetősége a GIR tárgyi eszköz moduljában biztosítható. A vasúti tevékenységek elkülönítését szabályozó hatályos MÁV-START Zrt. számviteli elkülönítési szabályzat előírja a beruházások tevékenységekhez és ez alapján főkönyvekhez való hozzárendelésének szabályait. 4.8.1.1.3. Beruházások és felújítások A beruházások, felújítások tartalmának, elszámolásának a beruházási tevékenység végzésének részletes meghatározását a 2/2009. (V.15. MÁV-START Ért.7.) ÁAVH. számú, a MÁV-START Beruházási Utasítása szabályozza. A mérleget alátámasztó főkönyvi könyvelés a beruházásokat és felújításokat összevontan tartalmazza. A beruházások egyéb szempontból történő megbontása (vagyon tulajdonosa, kivitelező, forrás szerint) az analitikus nyilvántartás keretében (beruházási jelzőszámonkénti részletezettségben) a projekt modulban történik. 4.8.1.1.4. A befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközök között kerülnek nyilvántartásba vételre azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön), amelyeket a MÁV-START Zrt. azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, illetve adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök a mérlegben a Sztv. előírásai szerint kerülnek megbontásra. A gazdasági események elszámolása befektetett pénzügyi eszköz jellege szerint történik: • részesedés, • hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, • adott kölcsön. A MÁV-START Zrt. befektetései körében lezajló átalakulások (beolvadás, egyesülés, szétválás) elszámolása során a Sztv. 136-144 §ainak a tulajdonosra vonatkozó előírásait alkalmazzuk.

21 A befektetett eszközök nyilvántartása a GIR Főkönyvi modulban történik, amelyet az egyes eszközkategóriák nyilvántartási sajátosságai szerint fejlesztett egyedi informatikai rendszerek támogatnak. Részesedésként a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket mutatjuk ki, melyek tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosítanak a MÁV-START Zrt. részére. A mérlegben történő elkülönítés érdekében a gazdasági események elszámolásakor a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító (Társasági kód) kötelező alkalmazásával történik a MÁV Vállalatcsoportba tartozó, az anyavállalattal közvetlen, vagy közvetett részesedési viszonyban álló vállalkozásokkal szembeni eszközök, kötelezettségek meghatározása. A befektetett pénzügyi eszközök között mutatjuk ki azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket befektetési céllal szerzett be a MÁV-START Zrt. és amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a tárgyévet követő évben nem szándékozik értékesíteni. Ezen értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolása egyedi értékelés alapján az Értékelési Szabályzatban rögzítettek szerint történik. Az adott kölcsönök között azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket tarjuk nyilván, amelynél – az adóssal kötött szerződés szerint – a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes. E csoportnál a befektetés célja a szerződés szerint megállapított kamatjövedelem, vagy egyéb tartós kapcsolat biztosítása. Az adott kölcsönök között vesszük nyílvántartásba a dolgozók részére adott kedvezményes, lakáscélú kölcsönök egy éven túli lejáratú összegeit is, melyek értékének megállapításánál az egy éven túl lejáró pénzkövetelés összegét kell figyelembe venni. A MÁV-START Zrt. a Sztv. 59/A-59/F §-aiban szabályozott valós értéken történő értékelést nem alkalmazza.


ÉRTESÍTŐ 4.8.1.2. Forgóeszközök A forgóeszközök között a készleteket, a vállalkozó tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket kell kimutatni. 4.8.1.2.1. Készletek A készletek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök, amelyeket rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében szereztek be, a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgálják, egy éven belül felhasználásra, értékesítésre vagy átalakításra kerülnek, illetve elhasználódnak. A Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút vontatási célú gázolaj készletének nyilvántartása készletszervezet / készletcsoport bontásban a GIR Készletgazdálkodási moduljában történik. Az egyéb készletek analitikus nyilvántartása GIRen kívüli analitikában történik. A készletek csoportosítását és az elszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2. számlaosztály magyarázata tartalmazza. Nem mutatjuk ki a készletek között a garanciális javításhoz kapott készleteket, a MÁVSTART Zrt. tulajdonát nem képező – bizományba, bérmunkára – átvett készleteket, illetve a munkahelyre kiadott, mennyiségi nyilvántartásra kötelezett készleteket. A MÁV-START Zrt. tulajdonát képező készleteket akkor is kimutatjuk a készletek között, ha az nincs a birtokunkban. Ilyenek az úton lévő, idegen helyen tárolt, bérmunkába és bizományba átadott készletek. A Sztv. alapján a készleteket eredetük szerint két csoportba soroljuk: • vásárolt készletek (anyagok, áruk, alvállalkozói teljesítmények, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), • saját termelésű készletek (befejezetlen termelés – ide értve a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat is-, félkész-, késztermékek, tenyészállatnak nem minősülő állatok). Az anyagok olyan vásárolt készletek, amelyeket a társaság szolgáltatás nyújtásához vagy

22 termék előállításhoz történő felhasználás céljából szerzett be. Az anyagok között mutatjuk ki az egy évnél rövidebb ideig használt szerszámokat, műszereket, felszereléseket. A kereskedelmi áruk készletcsoportban tartjuk nyilván a MÁV-START Zrt. tulajdonát képező, általában változatlan állapotban történő értékesítés (továbbadás) céljából beszerzett termékeket. Kereskedelmi áruként kell még elszámolni a vendéglátó egységekben: • az áruval együtt mért és annak árában értékesített, illetve a külön felszámított csomagolóanyagokat, • az ételek készítéséhez felhasználandó nyersanyagokat, • fogyasztói forgalomba kerülő, az áruval együtt eladott üveggöngyölegeket, függetlenül attól, hogy a társaság azokat betétdíj visszafizetése mellett a fogyasztóktól köteles visszavenni. A még fel nem használt jegykészlet értéke havonta megállapításra kerül, a vásárolt és költségként elszámolt jegykészlet tényleges felhasználás adatai alapján havonta megtörténik a készleten maradó állomány kimutatása. Az Utasellátó által a vendéglátó egységei részére vásárolt nyersanyagokról folyamatos készletnyilvántartást vezet a társaság, a készletmozgások elszámolására a főkönyvben kerül sor. Az év végi leltár során megállapított zárókészlet alapján a nyilvántartás pontosítása megtörténik. Ajándéktárgyak esetében folyamatos készletnyilvántartást vezet a társaság, a készletmozgások elszámolása a P.8. sz. Ügyfélszolgálati utasításban részletezett módon havonta készített részletező kimutatások alapján történik. Utazási kuponok esetében is folyamatos a készletnyilvántartás vezetése. Saját termelésű készlet minden olyan készlet, amelyet a társaság maga állít elő, vagy termel meg. A megjelenési formájuk szerint a saját termelésű készletek közé tartoznak: • befejezetlen termelés, (beleértve a javított csereköteles fődarabokat és alkatrészeket is.) • saját termelésű (gyártott, cserejavított) anyagok. A MÁV-START Zrt. saját termelést nem végez.


ÉRTESÍTŐ 4.8.1.2.2.

Követelések

A követelések közé azokat a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igényeket soroljuk, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz, értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Ideértjük továbbá az egyéb követeléseket és a vásárolt követeléseket, valamit a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket is. A követelésekkel kapcsolatos számlaösszefüggéseket, elszámolásokat a 25/2008. (IV.30. MÁV-START Ért.8.) VIG számú, a MÁVSTART Zrt. Számlarendje 3. számlaosztály magyarázatáról utasítás szabályozza. A követelést mindig annál a divíziónál kell nyilvántartásba venni, amelynek tevékenységéhez kapcsolódóan felmerül. A szolgáltatásnyújtásból eredő követelések (vevő) közé csak a már teljesített, a vevő által elismert, termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó követelést lehet felvenni. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket ettől elkülönítetten, az egyéb követelések között kell nyilvántartani. A mérlegbe azokat a tételeket állítjuk be elismert vevő követelésként, amelyek esetén a fordulónapi vevő egyenlegközlő szerinti tartozását az adós elfogadja vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással.

23 Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a vevő főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján a reklamált, illetve el nem fogadott követelések rendezését haladéktalanul (konszolidációba teljeskörűen bevont partner esetén: a negyedéves zárásnál legkésőbb a negyedévet követő hónapban, év végén még decemberi könyvelésben) el kell végezni. Az év végi mérlegbe csak azokat a tételeket szabad beállítani, amelyek esetén az adós tartozását elfogadta, vagy a mérleg készítés időpontjáig nem élt kifogással. Ebből a szempontból nem tekintjük kifogásoltnak a tételt, ha az adós a teljesítést nem vitatja, de valamely adat vagy körülmény módosítását kéri (dátumok, mennyiség, megnevezések, stb.). Kifogásoltnak tekintjük minden esetben a visszaküldött számlát, egyéb bizonylatot. Ha a teljesítés még nem történt meg, de pénzügyileg már rendezésre került az összeg, a MÁV-START Zrt. által kiállított bizonylat alapján a kapott előlegek között mutatjuk ki. A vevőköveteléseken belül a devizában kimutatott valamint a forintban kimutatott követeléseket elkülönítetten tartjuk nyilván. A belföldi vevőkövetelések vonatkozásában elkülönítésre kerülnek a csődeljárás, illetve a felszámolás alatti cégekkel szembeni és az egyéb követelések. A külföldi vevőkövetelések között tartjuk nyilván azokat a követeléseinket, amelyeknél a vevő külföldi. Ezen követelések devizában, és forintban is felmerülhetnek és a rendszerben devizában és forintban is kimutatásra kerülnek. A 0. számlaosztályban tartunk nyilván minden olyan követelést, amely a mérlegbe nem állítható be.

A Társaság a követelések valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a vevőkkel: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott vevőköveteléseket, adott előlegeket, egyéb követeléseket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat,

A követelések nyilvántartása jellemzően a GIR Kintlévőség modulban történik, melyet egyedi rendszerek támogatnak.

• minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Az egyenlegközlő levelek kiküldése a 10 E Ft feletti egyenlegek esetén kötelező.

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján és az Értékelési


ÉRTESÍTŐ szabályzatban megfogalmazott alapelvek figyelembevételével – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Kapcsolt vállalkozással szembeni követelések között mutatunk ki minden követelést, amely a törvényben meghatározottak alapján kapcsolt vállalkozásokkal szemben keletkezett és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek). Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések között mutatjuk ki azokat a követeléseket, melyeknél a követelés egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szemben áll fenn és nem minősül pénzkölcsönnek (tartósan adott kölcsönnek) A részesedési viszonyban lévő társaságokkal szembeni követelések (vevő, váltó egyéb) a gazdasági esemény elszámolása során a követelés fajtája alapján kerülnek elszámolásra (besorolásra), majd a konszolidációs körök kialakítása során – a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító alapján (Társasági kód) – kerülnek a követelések a törvény által előírt mérlegtételek szerinti besorolásra. Az egyes divíziók mérlegeiben az divíziók egymással kapcsolatos elszámolásait önálló technikai főkönyvi számon, illetve külön mérlegsoron mutatjuk ki. (üzletági elszámolások követelései, üzletági elszámolások tartozásai) A váltókövetelések között a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni váltókövetelések mutathatók ki. A követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett és az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. Egyéb követelésként mutatjuk ki a munkavállalói tartozást, a visszatérítendő adót, az igényelt, de még nem teljesített támogatást, a rövid lejáratra kölcsönadott pénzeszközt, valamint az Szt. 77§. (7) szerinti az üzleti

24 évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét. Az egyéb követelések között mutatjuk ki továbbá a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozóval szemben fennálló követeléseket a vevő és váltó követelések kivételével, a tartósan adott kölcsönből az egy éven belül esedékes részleteket, valamint a peresített követelésekből azt az összeget, amely pénzügyi rendezése az üzleti év mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént (főkönyvileg e tételek átrendezésre nem kerülnek). Függő és biztos (jövőbeni) követelés: A függő és a biztos (jövőbeni) követeléseket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő követelés olyan pénzeszközre, vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Biztos (jövőbeni) követelés az olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltelése a szerződés teljesítésétől függ. Ide tartoznak különösen a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések. Az üzletági elkülönítés keretében a főkönyvek közötti átszámítások tartozik egyenlegű főkönyvi számlái az üzletági mérlegben az üzletági elszámolások követeléseiként kerülnek figyelembe vételre. Az átszámítási számlák a főkönyvek egymás közötti eszközmozgásaik, a kiadások, bevételek egymás részére történő átadását teszik lehetővé. Az átszámítási számlák alkalmazását igényli egyes funkciók MÁV-START Zrt.-n belüli központosítása is. (pl.: adók, pénzbefolyások).


ÉRTESÍTŐ 4.8.1.2.3. Fedezeti ügyletek A fedezeti ügylet olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos, illetve valutára, devizára vonatkozó azonnali ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége, illetve kamatbevétele egy másik ügyletből vagy ügyletek sorozatából (fedezett ügyletek, tételek) adódó nyitott pozíció, várható árfolyamveszteség, illetve kamatveszteség kockázatának fedezetére szolgál, vagy amelynek várható jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egy vagy több fedezett ügylet (tétel, vagy tételek) jövőbeni pénzáramlásában bekövetkező változások kockázatának fedezetére szolgál. A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel, vagy tételek) eredménye nagyságrendileg azonos vagy megközelítőleg azonos, ellenkező előjelű, nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató, egymást ellentételező nyereség és veszteség, vagy jövőbeni pénzáramlása, illetve az abban bekövetkező változások egymást ellentételező pénzkiadások és pénzbevételek. A fedezeti ügylet rendeltetése szerint lehet: • piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből vagy ügyletekből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve kötelezettség egésze vagy meghatározott része piaci értékében bekövetkező változás, vagy valamely származékos ügylet jövőben várható eredményében (piaci értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamilyen konkrét kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt; • cash-flow fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő mérlegbeni eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő (leszállítási) határidős, opciós ügylethez vagy swap ügylethez, továbbá előrejelzett ügylethez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet. A fedezett kockázat valamely konkrét pénzáramlásban bekövetkező kockázat, amely befolyásolja a beszámolóban szereplő eredményt is;

25 • külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete: a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet; Fedezeti hatékonyság: annak kifejezésére szolgál, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek (tétel vagy tételek) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat. A hatékony fedezet alapvető feltételei: • a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt csaknem teljes egészében ellensúlyozza a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkező változásokat, • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) valós értékében vagy pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van, • a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgya, annak mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja, a devizanem, a szerződéskötés időpontja és helye stb.), • a fedezeti ügylet lejárati ideje ugyanolyan vagy legfeljebb olyan hosszú, mint a fedezett ügylet (tétel) lejárati ideje Fedezeti ügyletek megkötésének célja a MÁVSTART Zrt. árfolyam-, kamat-, és árukockázati kitettségének kezelése. Ügylet csak fedezeti céllal köthető.


ÉRTESÍTŐ Az árfolyam-, áru- és kamatfedezés során alkalmazható termékeket, illetve a fedezeti ügyletek megkötésének módját a 43/2010. (VII.23. MÁV. Ért. 23.) EVIG számú elnök vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árfolyamfedezeti politikájáról, a 44/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról, valamint a 45/2010. (VII.23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról szabályozza. A fedezeti ügyletek számviteli nyilvántartásának szabályait a 11/2012. (MÁV. Ért. 25.) GÁVIGH. sz. utasítás szabályozza. Az egyes ügylettípusok elszámolásának alapelvei a következők: 1. Az ügylet típusának megfelelően a biztos illetve függő jövőbeni követelést és/vagy kötelezettséget nyilvántartásba vesszük a 0. számlaosztályban. 2. A tényleges pénzmozgásokat a bankszámla-kivonatok alapján könyveljük. 3. Az ügylet zárásakor a realizálódott árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételei között, a realizálódott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek ráfordításai között számoljuk el. 4. A fedezeti ügyletek során realizálódott árfolyam-különbözetet a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vesszük. 5. A 0. számlaosztályban nyilvántartott jövőbeni követeléseket/kötelezettségeket, valamint az ugyancsak a 0. számlaosztályban nyilvántartásba vett árfolyam-különbözetet az ügylet zárásával egyidejűleg kivezetjük. 6. A fordulónapon nyitott pozíciójú fedezeti ügyletek év végi értékelése során, a Számviteli Törvénynek megfelelően, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig a bevételek aktív időbeli elhatárolásával szemben, míg a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig a költségek passzív időbeli elhatárolásával szemben kell elszámolni, amennyiben a fedezett ügylet ill. a kapcsolódó kockázat több év eredményét érinti. Az időbeli elhatárolások feloldására az ügyletek zárásakor kerül sor.

26 7. A fedezeti ügyletekről olyan analitikus nyilvántartást vezetünk, amely tartalmazza a fedezett ügyletre vonatkozó adatokat és a fedezeti ügylet eredményét is. 8. A pénzügyi instrumentumok esetében a Sztv. 59/A § szerinti valós értékelésének lehetőségét a MÁV-START Zrt. nem alkalmazza. Az éves beszámoló kiegészítő mellékletében az üzleti év fedezeti ügyleteinek eredményét, illetve a mérleg fordulónapon fennálló fedezeti ügyleteket bemutatjuk ügylettípusonként, a fedezett kockázatokhoz rendelve. 4.8.1.2.4. Értékpapírok A forgatási célból, illetve átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket a forgóeszközök között kell kimutatni. A divíziók vásárolt értékpapírjaikat saját mérlegükben mutatják ki. 4.8.1.2.5. Pénzeszközök A Sztv. alapján a pénzeszközök a készpénzt, az elektronikus pénzt, a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglalják magukban. A könyvvezetés során a pénzeszközöket pénztárak, valutapénztárak, csekkek, elszámolási betétszámlák, elkülönített betétszámlák, deviza betétszámlák, rövid lejáratú kamatozó betétszámlák, átvezetési számlák bontásban mutatjuk ki. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét, valamint a pénztárban tartott értékcikkek (pl. illetékbélyeg) értékét. A MÁV-START Zrt. pénzforgalma jellemzően a Társaság részére nyitott bankszámlákon bonyolódik, melyek kezelését a Számviteli szolgáltató Pénzforgalmi könyvelése, valamint a MÁV-START Zrt. Pénzügyi szervezete végzik. A MÁV-START Zrt. központi bankszámláiról indított kifizetések valamennyi divízióhoz kapcsolódhatnak. A MÁV-START Zrt. pénzeszközeit részben forint, részben devizaszámlán tartja nyilván. A devizaszámla a devizában rendelkezésre álló pénzeszközök elkülönítésére szolgál.


ÉRTESÍTŐ A főkönyvi számlákon és analitikus nyilvántartás keretében a külföldi fizető eszközök állománya devizanemenként és forintban is megállapítható. A MÁV-START Zrt. bankszámláinak elszámolása, így a devizaszámlák elszámolása is, a GIR Pénzgazdálkodási modulban valósul meg. A külföldi pénzeszközök készpénzforgalmának lebonyolítására a MÁV-START Zrt. valutapénztárt tart fenn. A valutapénztárban található valuta készletét valutanemenkénti bontásban kell nyilvántartani. A valutapénztár bevételeit kiadásai fedezetére felhasználja. A pénztár ellátmányát a devizaszámlát vezető banktól igény szerint vételezi (Utasellátó). A MÁV-START Zrt. állomásain lebonyolódó készpénzforgalom kezelése az állomási pénztárainak feladata. Az állomási pénztárak munkáját, elszámolásait a P.5. számú személypénztári utasítás szabályozza. A pénztárakban kiállított alapbizonylatok alapján, az ott történő be – illetve kifizetések, a folyamatos pénzbeszállítások elszámolása, egyeztetése, ellenőrzése központilag történik. Az állomási pénztárak tárgyhavi bevételi és kiadásai alapján a számadó pénztár havonta összesítő kimutatást, főszámadást készít. A valutapénztár és az állomási pénztárak főszámadásai az erre a célra fejlesztett informatikai rendszerekben történt feldolgozást követően a GIR Főkönyvi modulban kerülnek könyvelésre.

4.8.1.3. Aktív időbeli elhatárolások Az aktív időbeli elhatárolásokat a Sztv. előírásai szerint három csoportban különítjük el: • bevételek aktív időbeli elhatárolása, • költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása, • halasztott ráfordítások.

A Sztv. előírása alapján elhatárolásként mutatjuk ki:

aktív

27 időbeli

• A mérleg fordulónapja előtt felmerült olyan kiadásokat, amelyek költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. • Azokat a járó bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, különösen a MÁV-START Zrt. nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódóan a vasúti szolgáltatásért a külföldi vasutak által beszedendő összegek. A nemzetközi le- illetve elszámolások időbeni elhúzódásából adódóan az olyan bevételeket számoljuk el itt, amelyek a mérleggel lezárt időszakra vonatkoznak, de később válnak csak esedékessé. A határforgalmi leszámolásoknál a MÁV-START Zrt.-t megillető árbevételt, illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés időszakára számoljuk el. A nemzetközi menetdíj (jutalék) leszámolásokra vonatkozó vasútközi megállapodásokban rögzített leszámolási határidők miatt a tárgyévben teljesített valamennyi személyszállítási szolgáltatás leszámolására, főkönyvi elszámolására a mérlegkészítés időpontjáig nem kerül sor. A tárgyévi és előző évi értékesítési és leszámolási adatok alapján, vasutankénti bontásban a tárgyévet követő február 10-ig elkészített kalkuláció alapján a tárgyévi főkönyvben a kalkulált érték kerül elszámolásra időbeli elhatárolásként. A leszámolást követően a kalkulált és a leszámolt összegek közötti különbözetet az előző éveket módosító tételként számoljuk el. személyszállítási kocsibér esetén a tárgyévet érintő, de a mérleg készítéséig be nem érkezett bizonylatok várható értékét kalkuláció alapján állapítjuk meg, és számoljuk el bevételként illetve költségként a tárgyidőszakra. Majd a vasutakkal történő


ÉRTESÍTŐ leszámolás alapján a kalkulált és a tényleges összegek különbözetét a teljesítés időszakára számoljuk el. A kimutatás alapja a nemzetközi menetrend tárgyalásokon elfogadott menetrend, illetve a menetrendtől eltérő teljesítésekre vonatkozó értesítések. A kimutatás vasutankénti bontásban tartalmazza a teljesítmény adatokat, valamint ezek EUR-ban elszámolt ellenértékét. A vasutak közötti leszámolás feladatait a GIR erre a célra fejlesztett egyedi modulja, a Vasútközi folyószámla modul végzi. • A Sztv. 68. §. (1) bekezdése alapján kötelezettségként elszámolt fizetendő kamat összegét (ahol a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél), amely az eredmény terhére még nem került elszámolásra. • A névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt hitelviszonyt megtestesítő – befektetett vagy forgó eszközök között kimutatott – diszkont értékpapír névértéke és kibocsátási értéke, vételára közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, míg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. • A befektetett pénzügyi eszközök között nyilvántartott, névérték alatt vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő - kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti – nyereségjellegű – különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegfordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, könyvekből való kivezetésekor kell megszüntetni, valamint ha az elszámolt értékvesztés hatására az értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken. • A tartozásátvállalás során a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségeknek a szerződés szerinti pénzügyi rendezésekor a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. • A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozá-

28 sok, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások tárgyévi, mérleg fordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegét. A halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget csökkenteni kell az érintett deviza kötelezettség után az egyes üzleti évekre, a fordulónapi átértékeléshez kapcsolódóan elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel, annak pénzügyi műveletek egyéb ráfordításként történő elszámolásával. Az elhatárolást meg kell szüntetni a hiteltartozás, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozás törlesztésekor a törlesztőrészre jutó összeggel, továbbá ha a tartozást teljes összegben visszafizették, illetve ha a hitellel finanszírozott eszközt az állományból kivezették. Nem minősül a tartozás visszafizetésének, ha a még fennálló tartozás pénznemét (devizanemét) szerződésmódosítás keretében megváltoztatják. A beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglevő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszközök üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, a bekerülési érték részét képezi. 2013. január 1-től a Számviteli törvény lehetőséget ad a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt, devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, mérlegfordulónapi értékeléséből adódó, árfolyamnyereséggel nem ellentételezett nem realizált árfolyamveszteség összegének elhatárolására is. A MÁV-START Zrt. a forgóeszközhitelhez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolásáról minden esetben egyedileg dönt. • A mérleg fordulónapjáig le nem zárt elszámolási határidős ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet nyereségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet fedezeti ügylet, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált nyereségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét.


ÉRTESÍTŐ • Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként nem mutatjuk ki a jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átadott eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét.

A mérlegben forrásként a saját tőkét, a céltartalékot, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. A források (passzívák) nyilvántartásának szabályait a 25/2008. (IV.30. MÁV-START Ért.8.) VIG számú, a MÁV-START Zrt. Számlarendje 4. számlaosztály magyarázatáról kiadott utasítás tartalmazza forrástípusonkénti csoportosításban.

4.8.2.1. Saját tőke A saját tőke a Társaság tulajdonosa által rendelkezésre bocsátott tőkerész, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke a jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze. A saját tőke részeként a Sztv. 58.§ szerinti értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű) az értékelési tartalék alkalmazhatóságát a vagyonértékelés eredményeként kimutatott pozitív különbözet esetén a Társaság figyelembe veheti. A Jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben.

a.

b. c.

d.

a. b. c.

4.8.2. Források

A tőketartalék kimutatni:

A tőketartalék kimutatni:

növekedéseként

kell

A részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és a névértéke közötti különbözetet. Jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben. A tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján. A pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

d. e.

csökkenéseként

29 kell

a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét, a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

Az a)-e) pontok szerinti összegekkel a tőketartalék csak akkor csökkenthető, ha emiatt a tőketartalék nem lesz negatív. Az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni: a.

b. c.

d.

e.

az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő módosítását (nyereségét) is, a jegyzet tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben, a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot, gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg, pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

Az eredménytartalék csökkentéseként kell kimutatni: a.

az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét) ideértve az ellenőrzés, az önellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is,


ÉRTESÍTŐ b. c. d.

e.

f.

g.

a jegyzet tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból, az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget, a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg, a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításhoz kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – eredménytartalék-kivonás összegét. a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

A Sztv. 35.§ (10) bekezdésének megfelelően a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával. A Sztv. 37.§ (6) bekezdésének megfelelően az adózott eredmény kiegészítéséhez (d. pont) a szabad eredménytartalék csak akkor vehető igénybe, ha az igénybevétel után a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét. Az ellenőrzés, az önellenőrzés során a mérlegkészítés időpontjáig megállapított – az előző üzleti év(ek)re vonatkozó – jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (mérleg szerinti eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. A tárgyévi adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó

30 részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembe vétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. A mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve eredménytartalékból lekötött összegeket és a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét (a pénzmozgással egyidejűleg) foglalja magában. A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását – a külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni. Tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: a. a jogszabály alapján a tőketartalékba helyezett pénzeszközök, átvett eszközök értékének azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészben vissza kell fizetni. b. más jogszabály szerint vagy a MÁVSTART Zrt. elhatározása alapján lekötött – kötelezettség fedezetét jelentő – tartalékot. a.

b.

Eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:a visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek, továbbá a visszaváltható részvények könyv szerinti értékét, az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget,


ÉRTESÍTŐ c.

a devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló, beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó hiteltartozások tárgyévi, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan keletkezett nem realizált árfolyamveszteség és az elhatárolt árfolyamveszteségre képzett céltartalék különbözetének összegét, a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet, a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség fedezetére – az arra illetékes testület által megszavazott, de még nem teljesített – fizetendő pótbefizetés összegét, más jogszabály szerint vagy a MÁVSTART Zrt. saját elhatározása alapján lekötött – kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját célokat szolgáló – tartalékot.

31 tottuk. A mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket akkor is figyelembe kell venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.

várható

Fentiek alapján kötelezettségekre az alábbi jogcímeken képzünk céltartalékot: • Korengedményes nyugdíj és végkielégítés fedezetére. A korengedményes nyugdíjhoz és végkielégítéshez kapcsolódóan a már megkötött szerződésekben vállalt következő évekre vonatkozó fizetési kötelezettségek teljes összegére kell céltartalékot képezni, a MÁV-START Zrt. Humán szervezetének adatszolgáltatása alapján. • A jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettségekre. • A környezeti károk helyreállításával kapcsolatos költségekre, a környezeti károk felszámolására. A környezeti károkra képzett céltartalékot kell elsődlegesen felhasználni, majd ezt követően a lekötött tőketartalékot. • A függő kötelezettségekre (kezességvállalás, garanciavállalás, váltókezesi kötelezettség) - a MÁV-START Zrt. Pénzügyi szervezetének adatszolgáltatása alapján. • A biztos jövőbeni kötelezettségre. • A tárgyévre járó, de még jóvá nem hagyott prémiumra, illetve járulékaira. • A fizetendő késedelmi kamatra. • Az el nem bírált kártérítési igényre. • A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre - a MÁV-START Zrt. Jogi szervezetének adatszolgáltatása alapján.

A Sztv. 41.§.(1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni azokra a múltbéli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, a harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre (ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti kötelezettséget, környezetvédelmi kötelezettséget), amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan és azokra a szükséges fedezetet más módon nem biztosí-

A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés elvei: • A vitatott jogi ügyekkel, a perben követelt, illetve a várhatóan peres úton követelt, társaságunkhoz benyújtott igényekkel kapcsolatban, ha az azokból származó fizetési kötelezettség valószínűsíthető és az ügyből kifolyólag várható fizetési kötelezettség meghaladja a 3 M Ft-ot, céltartalékot kell képezni. • A saját tőke 1 %-át meghaladó igények esetén csak akkor kell céltartalékot képezni, ha egyedi mérlegelés alapján valószínű, vagy bizonyos, hogy a fizetési kötelezettség be fog állni.

d. e.

f.

Előző éveket érintő elszámolások Az előző éveket érintő tételeket a folyamatos könyvvezetés keretében a tárgyévi tételekkel azonosan számoljuk el, de elkülönítjük abban a tekintetben, hogy milyen időszakra vonatkoznak, és meg kell állapítani, hogy időbeli elhatárolásként ki volt-e mutatva az előző évi mérlegben – a tételek elszámolására a kapcsolódó időbeli elhatárolás figyelembevételével kerül sor. Az előző éveket érintő tételeket az eredménytartalékba vezetjük át, a havi zárások keretében. 4.8.2.2.

Céltartalékok

a) Céltartalék kötelezettségekre

képzés


ÉRTESÍTŐ • A fizetési igény összegébe bele kell számítani a jogosult által támasztott kifizetési igényt, a tágyidőszakhoz kapcsolódó kamatokat és egyéb járulékos költségeket, így a perköltséget is. • A fizetési kötelezettség meghatározásánál a késedelmi kamatot a Ptk. vonatkozó előírásai szerint kell meghatározni, kivéve, ha az ügy körülményeiből egyértelműen meghatározható ettől eltérő számítási mód. A késedelmi kamatot a céltartalék képzésekor a per várható kifizetési dátumáig, ennek hiányában a mérleg fordulónapjáig (tárgyév december 31.) kell kalkulálni. A korábban már megképzett céltartalékok után a késedelmi kamatot negyedévente újra kell kalkulálni, ha a perben pernyertesség nem várható és a kamat kalkulációnál figyelembe vett körülményekben lényeges változás áll be (alapkamat, jogszabály vagy kötelezettség összege megváltozik és ennek jelentős a hatása). • A korábban már megképzett céltartalék összegét növelni kell, ha a per állása vagy a várható fizetési kötelezettség növekedése azt indokolja. A lezáratlan peres ügyekben várható kötelezettségekre történt céltartalék képzés feloldásának elvei: • Ha a per jogerősen befejeződött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett és az összeg kifizetése megtörtént a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani függetlenül attól, hogy milyen mértékű a fizetési kötelezettség. • Ha a per jogerősen befejeződött, a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, de az összeg kifizetése nem történt meg, a kártérítési igényt meghaladó céltartalék összegét fel kell oldani. A kártérítési igénynek megfelelő összeget a kártérítés kifizetésével (ráfordításként történő elszámolásával) egyidejűleg kell feloldani. • Ha a per nem zárult le, de a Társaságnak fizetési kötelezettsége keletkezett, a kifizetett összeggel egyező összegben kell a céltartalékot feloldani. • Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak fizetési kötelezettsége nem keletkezett a céltartalékot teljes összegben fel kell oldani.

32 • Ha a per jogerősen befejeződött és a Társaságnak havi járulékfizetési kötelezettsége keletkezett, a céltartalékot fel kell oldani. A megítélt járadékot a járadék számítási módszerrel kell meghatározni, és ha szükséges újraképezni a céltartalékot járadék céltartalék jogcímen. • Ha a per nem zárult le, a céltartalék nem oldható fel, még akkor sem, ha pernyertesség várható. b) Céltartalék költségekre

képzés

jövőbeni

A Sztv. 41.§ (2) bekezdése alapján céltartalék képezhető az adózás előtti eredmény terhére a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben – az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (fenntartási költségek, átszervezési költségek, környezetvédelemmel kapcsolatos költségek) amelyek feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A várható költségekre abban az esetben képzünk céltartalékot, ha a várható költség jelentős és az esemény egyedi értékelése alapján a jövőbeni költségeire, ráfordításaira a tartalék képzése szükséges. A várható költségekre képzendő céltartalékról az divízióvezetők javaslata alapján a MÁVSTART Zrt. vezérigazgatója dönt. c)

Egyéb céltartalék képzés

A Sztv. 33.§ (2) bekezdése szerinti, beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek elhatárolás alkalmazása esetén, a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások mérlegfordulónapi értékeléséből adódó nem realizált árfolyamveszteségét elhatároljuk és év végén az elhatárolt halmozott összegnek a beruházás aktiválásától eltelt időtartam és a hitel futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot képzünk.


ÉRTESÍTŐ A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama közül a rövidebb időtartam. A hitel visszafizetésével vagy a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz értékesítésével, könyvekből történő kivezetésével a képzett céltartalékot feloldjuk. A forgóeszközhitelhez kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolásáról és ennek megfelelően a szükséges céltartalék képzéséről a MÁVSTART Zrt. minden esetben egyedileg dönt. A céltartalék képzésénél figyelembe vett kockázati tényezőket bekövetkezésükkor a jellegüknek megfelelő költségként, vagy ráfordításként kell elszámolni, a kapcsolódó céltartalék feloldásával egyidejűleg.

4.8.2.3. Kötelezettségek tartalma A kötelezettségek a Sztv. meghatározása szerint azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz kapcsolódnak. A Társaság a kötelezettségek valódiságának biztosítása céljából egyenlegegyeztetést végez a szállítókkal: • a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozásokkal havonta egyezteti a nyitott kötelezettségeket, kapott előlegeket, egyéb kötelezettségeket, valamint az egymással szemben elszámolt időbeli elhatárolásokat, • minden más társaságnak tárgyév szeptember 30-i fordulónappal egyenlegközlő levelet küld (év végén csak a könyvvizsgáló által kijelölt vállalkozásokkal való egyeztetést kell megismételni). Minden partnernek kötelező egyenlegközlő levelet küldeni, még abban az esetben is, ha az egyenlege fordulónapon 0 Ft. Ez alól kivételt képeznek azok a szállító partnerek, akiknek a forgalma tárgyévben nem haladta meg a 3 M Ft-ot.

33 Az egyeztetést úgy kell elvégezni, hogy a szállító főkönyvi számlák teljes mértékben főkönyvi számlánként egyeztetésre kerüljenek. A visszaigazolt egyenlegközlő levelek alapján az eltérő összegben visszaigazolt kötelezettségek rendezését haladéktalanul el kell végezni. A kötelezettségek lehetnek: a) hátrasoroltak, b) hosszú lejáratúak és c) rövid lejáratúak. a) Hátrasorolt kötelezettségek Itt kell kimutatni minden olyan kapott kölcsönt, amelyet ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe, valamint a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni, a kölcsön visszafizetési határideje vagy meghatározatlan, vagy a jövőbeni eseményektől függ, de eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, a kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges. b) Hosszú lejáratú kötelezettségek A hosszú lejáratú kötelezettségek – a hitelezővel kötött szerződés szerint – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvény kibocsátást is) és hitel, a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes törlesztések levonásával, továbbá az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség. A mérlegcsoporthoz kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható minden, a hosszú lejáratú kötelezettségekre vonatkozó legfontosabb adat.

A hosszú lejáratú kötelezettségeknek a Sztv. mérlegre vonatkozó előírásainak megfelelő tagolása a kapcsolt vállalkozásokat jelölő, a főkönyvi számlakombináció részét képező egyedi azonosító – ún. Társasági kód – alapján a konszolidációs körök kialakítása után történik. 22. szám Budapest, 2013. július 04.

ÉRTESÍTŐ A hosszú lejáratú kötelezettségeit a MÁVSTART Zrt. az alábbi bontásban tartja nyilván: • Beruházási és fejlesztési hitelek: itt mutatjuk ki az e célra forintban és devizában hitelintézetekkel kötött szerződés alapján, egy éven túli lejáratra kapott pénz miatti tartozásokat, a folyósító pénzintézetek szerinti tagolásban. • Egyéb hosszú lejáratú hitelek között tartjuk nyilván a hitelintézetekkel kötött szerződés alapján, egy éven túli lejáratra, nem beruházási, nem fejlesztési célra kapott pénz miatti tartozásokat folyósító pénzintézetek szerinti tagolásban. • Hosszú lejáratra kapott kölcsönként mutatjuk ki a nem hitelintézetekkel (magánszemély, vállalkozás stb.) kötött szerződés szerint beruházási, fejlesztési és egyéb célra kapott pénz miatti tartozások összegét. • Kötvénykibocsátásból származó tartozásként mutatjuk ki a MÁV-START Zrt. által kibocsátott kötvények tulajdonosaival szembeni hosszú lejárató kötelezettségek összegét. • Pénzügyi lízing kötelezettségként tarjuk nyilván a pénzügyi lízingszerződésekből fakadó kötelezettségeket a lízingbe adó által számlázott ellenértéknek megfelelő összegben. • Biztosítékként átvett pénzeszközként tartjuk nyilván az egy évnél hosszabb futamidejű olyan pénzbeni betétek összegét, amelyet az ügylet realizálása után a partnernek vissza kell fizetnünk. • VBKJ lakástámogatási kötelezettségként a választható béren kívüli javadalmazási rendszer keretében nyújtott lakástámogatásokhoz kapcsolódó hosszú lejáratú kötelezettséget.

34 A Számviteli törvény 42. §. (3) alapján rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is (ez utóbbiak összegét a kiegészítő mellékletben részletezni kell). A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség, a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség. A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a: • A rövid lejáratú kötelezettségek között mutatjuk ki a vevőktől kapott előlegeket, a belföldi és külföldi szállítókkal, a belföldi és külföldi alvállalkozókkal és beruházási szállítókkal szemben fennálló kötelezettségünk összegét, a faktoring- és váltótartozásainkat, valamint a kincstárral szembeni rövid lejáratú kötelezettségeinket. • A rövid lejáratú tartozások között kerülnek kimutatásra a rövid lejáratú likviditási hitelek, a rövid lejáratú kölcsönök, a folyószámla-, valamint rulírozó hitelek devizanemenként, bankonként és szerződésenként. (A folyószámla- és rulírozó hitelek a főkönyvben negatív bankszámla egyenlegként szerepelnek és a zárlat keretében kerülnek átvezetésre a mérlegben.), • A rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten mutatjuk ki a munkavállalókkal, adóhatósággal és önkormányzatokkal kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az állami költségvetéssel történő passzív elszámolásokat.

Az üzletági elkülönítés keretében a főkönyvek közötti átszámítások követel egyenlegű főkönyvi számlái az üzletági mérlegben az A rövid lejáratú kötelezettségek állományát az üzletági elszámolások tartozásaiként kerülnek egy évet meg nem haladó kötelezettségek figyelembe vételre. Az átszámítási számlák a alkotják, ideértve az egy üzleti évet meg nem főkönyvek egymás közötti eszközmozgásaik, a haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, és a kiadások, bevételek egymás részére történő hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg átadását teszik lehetővé. Az átszámítási fordulónapját követő egy éven belül esedékes számlák alkalmazását igényli egyes funkciók törlesztéseket is. MÁV-START Zrt.-n belüli központosítása is. (pl.: adók, pénzbefolyások). 22. szám Budapest, 2013. július 04.

c) Rövid lejáratú kötelezettségek

ÉRTESÍTŐ d)

Függő és kötelezettség

jövőbeni

35 START Zrt.-vel szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírsági költséget, • a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg rendezett), egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből a tárgyévben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. • A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékait. (a MÁVSTART Humán szervezet adatszolgáltatása szerinti) • A befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt – hitelviszonyt megtestesítő – kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti – veszteségjellegű különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. • A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet tárgyának az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci árfolyama és a kötési (határidős) árfolyama közötti veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összegét, valamint a mérleg fordulónapjáig le nem zárt fedezeti célú elszámolási határidős ügylet és swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet veszteségének tárgyévre időarányosan jutó összegét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, illetve a mérlegkészítés időszakában lezárt nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügylet, valamint swap ügylet határidős ügyletrésze esetében az ügylet realizált veszteségének a tárgyévre időarányosan jutó összegét.

biztos

A függő és a jövőbeni biztos kötelezettségeket mérlegen kívüli tételekként a 0-s számlaosztályban mutatjuk ki. A függő kötelezettség az olyan – általában harmadik személlyel szemben vállalt – kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Ide tartoznak különösen: a kezességvállalás, a garanciavállalás, a váltókezesi kötelezettség, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Ide tartoznak a MÁV-START Zrt. által fedezeti céllal, a mérleg fordulónapját megelőzően kötött, de a mérleg fordulónapját követően esedékes opciós ügyletek is. Biztos (jövőbeni) kötelezettség az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethető. Biztos jövőbeni kötelezettségként számoljuk el a mérleg készítéséig megkötött, de a mérleg fordulónapját követő időpontra vonatkozó határidős fedezeti ügyletek miatti kötelezettségeket. 4.8.2.4.

Passzív időbeli elhatárolások

A passzív időbeli elhatárolásokat a Sztv. Előírásai szerint három csoportban különítjük el: •

bevételek passzív időbeli elhatárolása,

•

költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása,

•

halasztott bevételek.

A Sztv. értelmében passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni: • A mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. • a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását: • a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költségeket, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra, • a mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a MÁV-

•

és a halasztott bevételeket: • a rendkívüli bevételként elszámolt, fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott (pénzügyileg


ÉRTESÍTŐ rendezett) támogatás, juttatás összegét, a véglegesen fejlesztési célból átvett (pénzügyileg rendezett) pénzeszközöket. • rendkívüli bevételként elszámolt elengedett, illetve harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti összegében). • rendkívüli bevételként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét. • a befektetett eszközök tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt (amennyiben 5 évnél hosszabb időtartamra vonatkozik, a kiegészítő mellékletben részletezzük). 4.9.

Az eredménykimutatás

4.9.1. Értékesítés árbevétele és bevételek Az értékesítés árbevételeként kell kimutatni: • a teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedménnyel csökkentett – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértékét; • a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek, nyújtott szolgáltatások - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét a készlet átadás-átvétel, a szolgáltatásnyújtás időpontjában; • 2007. január 1-től a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott – ÁFA-t nem tartalmazó – ellenértéket. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban,

36 devizában, valutában, termékvagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet külkereskedelmi termékforgalomban külföldi vevőnek történő értékesítésének, továbbá a külföldi igénybe vevő részére végzett szolgáltatásnyújtásnak a Sztv. 75. § szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, forintban, termékvagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó - devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett - szállítási és rakodási-raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó - a Sztv. 60. § (4)-(6) bekezdése szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértékén. Az értékesítés árbevételei a 9. számlaosztályban bevételi nemenként az alábbiak szerint kerülnek kimutatásra: • alaptevékenység belföldi értékesítésének árbevétele, • alaptevékenységen kívüli tevékenység belföldi értékesítésének árbevétele, • alaptevékenység export értékesítésének árbevétele, • alaptevékenységen kívüli tevékenység export árbevétele. A fenti számlacsoportok továbbontásra kerülnek a tranzakció jellege (közvetített szolgáltatás, díjbevétel, visszatérítés (számlareklamáció), szerződéses díjkülönbözet, egyéb kedvezmény, felár) szerint.


ÉRTESÍTŐ Bevételt csökkentő tételek (a teljesség igénye nélkül): • Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként számoljuk el a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik); • Szerződéses díjkülönbözetként számoljuk el az értékesítésről kiállított számlában adott engedmény összegét (Sztv. 73. § (1)). • Az egyéb kedvezmények között tartjuk nyilván a termékértékesítéshez és a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó utólag adott engedmény, a számlával egy tekintet alá eső okiratban rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét. Bevételt növelő tételek (Sztv. 73. § (3)): • Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként számoljuk el a vásárolt és saját készletek értékesítéséhez, a termelésű szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített – ÁFA-t nem tartalmazó – értékét (a helyesbítés a visszaszállítás, a visszavétel időpontjára vonatkozik). A 91-94. számlaosztály főkönyvi számlái mellett a szervezet, illetve a tevékenységek (a X. számlaosztály magyarázatában meghatározott tevékenységi sor) és MÁV-érdekeltségű gazdasági társaságnak történő értékesítés esetén a társasági kód alkalmazása kötelező. Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. Itt kell elszámolni: • a káreseményekkel kapcsolatos bevételeket, • a kapott bírság, kötbér, késedelmi kamat összegét, • a behajthatatlannak minősített - és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, • költségek vagy ráfordítások visszafizetés nélküli ellentételezésére kapott összegeket (a

37 személyszállítási közszolgáltatás működtetésére kapott költségtérítés); • az értékvesztések visszaírása (kivétel befektetett pénzügyi eszközök) egyéb bevételt érintő tételeket; • a kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözeteit, • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások a tárgyévi üzemi eredményt terhelik. • a nyereség jellegű kerekítési különbözetet • a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt - tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget, • az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét • képzett céltartalék összegének felhasználását (csökkenését, megszűnését), • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz Szt. 72. § (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti jogcímen történő átadásából származó bevételt az értékesítéskor, az átadáskor. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos realizált és nem realizált árfolyamkülönbözeteket a pénzügyi eredmény körében kell elszámolni. A devizás követelések és kötelezettségeknél elszámolt értékvesztés átértékelésénél felmerülő árfolyam-különbözet ugyancsak a pénzügyi eredmény körében számolandó el. Rendkívüli bevételek: A rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban.


ÉRTESÍTŐ A rendkívüli bevételek között kell elszámolni: • a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értékét, • gazdasági társaság jogutód nélküli a megszűnt részesedés megszűnésénél ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékét, • tartozásátvállalás esetén a harmadik személy által átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • a hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség összegét, • a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott és halasztott bevételnek nem minősülő támogatások, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, • a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét. • a halasztott bevételként elhatárolt összegek megszüntetését, ha az ellentételezett költségek és ráfordítások rendkívüli jellegűek és nem a tárgyévi üzemi eredményt terhelik A rendkívüli bevételeket a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük. 4.9.2. Költségek és ráfordítások A költségek az elszámolás során elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás csoportosításban kerülnek kimutatásra. A főkönyvi elszámolás során a költségek az éves zárás részeként a 8-as számlaosztályban a forgalmi költség eljáráshoz kapcsolódó főkönyvi számlákra kerülnek átvezetésre. A költségek főkönyvi szervezetek, mint költséghelyek szerint és költségviselők (tevékenységek és termékek) szerint kerülnek kimutatásra. A szerződésen alapuló utólag adott árengedményt az egyéb ráfordítások között számoljuk el. Az igénybevett szolgáltatások értéke magában foglalja az anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások értékét is.

38 Az eladott áruk beszerzési értéke, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értéke a ráfordítások között kerül kimutatásra. Bérjárulékként kell elszámolni minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak létszáma alapján állapítanak meg. Az értékcsökkenés két típusát különböztetjük meg: • a tervszerinti értékcsökkenést költségként számoljuk el, • a terven felüli értékcsökkenést pedig egyéb ráfordításként. A követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos árfolyam-különbözetet annak jellegétől függően pénzügyi ráfordításként illetve pénzügyi árbevételként számoljuk el. A költségek csoportosítása: • Közvetlen költségek: a felmerüléskor adott tevékenységre illetve ezen belül munkaszámra közvetlenül elszámolható. • Áttételezhető általános költségek: a tevékenység szerinti kalkulációs egység közvetlen megvalósítását végző szervezetileg elkülönült alkotó (termelő) részleg költsége, amely a felmerüléskor a kalkulációs egységre nem számolható el, de azzal szoros oksági kapcsolatban áll. Az áttételezendő költségek áttételezésre kerülnek a közvetlen költségek közé a X. számlaosztály magyarázatában előírt módon. • Közvetlenül el nem számolható költségek: a kalkulációs egységre közvetlenül el nem számolható, illetve áttételezésre nem kerülő költség (operatív és központi irányítási költség, értékesítés közvetett költsége). A nem áttételezendő általános költségeket az elkülönítési szabályzatban leírt módon osztjuk fel a termékekre. Anyagköltségek Anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok,


ÉRTESÍTŐ haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó, termékdíj visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell. Anyagköltségként számoljuk el a villamos energia, gázenergia értékét (beleértve a rendszerhasználati díjat, az energia adót és a villamos energia törvény szerinti pénzeszközöket is), valamint a vízdíjat. Igénybevett szolgáltatások Az igénybevett szolgáltatások között számoljuk el a közüzemi csatornadíj, szennyvízkezelés és távhőszolgáltatás költségét. Késedelmi kamat A szállító partnerek által ki nem terhelt késedelmi kamatok elszámolása a negyedéves és az éves zárások során az egyéb ráfordítások között történik. A kalkuláció alapja: • az adott negyedév végéig késedelmesen, a fizetési határidő lejártát követően pénzügyileg rendezett szállító számlák tételes listája alapján a késedelmes napok, valamint • az adott negyedév végén a fordulónapon fennálló késedelmes szállító számlák tételes listája (nyitott szállítók) alapján a fordulónapig számított késedelmes napok. A számítás során alkalmazott késedelmi kamat a PTK szerinti kamat (JBK +7%). Devizás tételek esetén az adott hónap (utalás hónapja/negyedév) utolsó napi MNB árfolyamán számítandó át a kalkulált kamat. Az így kalkulált kamatból ki kell vonni a tárgyévben kiszámlázott késedelmi kamatokat. A késedelmi kamatszámítási mód eltérő az alábbi esetekben: • Teljeskörűen bevont leányvállalatok esetében a kalkulált kamat 100%-a elszámolandó. • A többi szállító partner esetében a tárgyévet megelőző két év összes tény és elszámolandó kamat arányainak átlagával kalkulált kamathányad számolandó el. A nyitott szállítókra kalkulált késedelmi kamatra céltartalékot képezünk (figyelembe véve a korábbi években már megképzett, de fordulónapon még állományban lévő céltartalék összegét). A pénzügyileg rendezett, ugyanakkor késedelmesen kifizetett tételek

39 esetén, amennyiben a késedelmi kamat számla adott negyedévben könyvelésre került, a céltartalékot nem képezzük meg, csak abban az esetben, ha a kalkulált összeg és a ténylegesen könyvelt összeg között jelentős az eltérés. Ekkor a különbözetre a különbözetre képezünk céltartalékot. A nyitott tételekre képzett céltartalékot a tárgynegyedévet követő negyedévben oldjuk fel. A pénzügyileg rendezett tételekre képzett céltartalék feloldása csak abban a negyedévben történik, amelyben a késedelmi kamat számla beérkezett. Kártérítés 1. Kárigény Káresemény bekövetkezése után a károsult az őt ért kárt bizonyító dokumentumok mellékelésével kárigényt nyújt be a károkozóhoz. A kárigény formátuma lehet számla, vagy kárigény bejelentés (levél). MÁV csoporton belül a kárigényeket mindig számla formátumban bocsátjuk ki a károkozó felé. A károsult a kiterhelt kárigényeket a 0-s számlaosztályban (nyilvántartási számlák) nyilvántartja. 2. Kivizsgálás A kárigény megalapozottságát a károkozó kivizsgálja (biztosítási esemény esetén a biztosítóval közösen), ami több hónapot is igénybe vehet. A kivizsgálás időtartama alatt a károkozó – tekintettel hogy a fizetendő kártérítés összege még bizonytalan – a kárigényeket ráfordításként és kötelezettségként nem könyveli, csak céltartalék képzést alkalmaz. 3. Megállapodás A kivizsgálás szakaszát két- vagy háromoldalú megállapodás zárja (utóbbi akkor, ha biztosítási esemény történt, ebben az esetben a biztosító is aláírja a megállapodást). Az aláírt megállapodás alapozza meg a károkozónál a kárigény ráfordításként és kötelezettségként történő elszámolását. A károsult továbbra is a 0-s számlaosztályban tartja nyilván a kárigényből eredő „követelését”, azonban annak összegét a létrejött megállapodás szerint módosítania kell. 4. Könyvelés Az aláírt megállapodás alapján a károkozó köteles a kárigényt egyéb ráfordításként és


ÉRTESÍTŐ kötelezettségként könyvelni, egyúttal az adott kárigényre korábban képzett céltartalékot feloldani. Kártérítési esemény bekövetkeztekor a károkozónak a fennálló kötelezettségét azonnal ki kell vezetni, és • az önrész alatti kárrészt biztosítóval szembeni kötelezettségként kell könyvelni, • az önrész feletti kárt a biztosító háromoldalú megállapodásban tett kötelezettségvállalása alapján egyéb bevételként kell elszámolni. 5. Pénzügyi rendezés A pénzügyi rendezés kétféleképpen történhet: • nem biztosítási esemény esetén a kártérítés a károsultnak közvetlenül fizetendő, • biztosítási esemény esetén a károsult felé a biztosító fizet, a károkozónak a biztosító felé (a biztosító értesítése alapján) keletkezik fizetési kötelezettsége. A károsult a befolyt kártérítést egyéb bevételként számolja el, függetlenül attól, hogy azt a károkozótól, vagy a biztosítótól kapta. A befolyással egy időben a 0-s számlaosztályban nyilvántartott „követelést” ki kell vezetnie. 6. Időbeli elhatárolások A károkozónak amennyiben a mérlegforduló nap után, de még mérlegzárás előtt létrejön két vagy háromoldalú megállapodás egy előző évben már céltartalék képzésben szereplő kárigényben, akkor az előző évre elhatárolást kell készíteni, a megképzett céltartalék egyidejű feloldása mellett. Három oldalú megállapodás esetén aktív időbeli elhatárolást kell képezni a biztosító kifizetésének önrész feletti részére. Az elhatárolásokat a következő időszak elején vissza kell fordítani. A károsultnak a tárgyévet, vagy annál korábbi éveket érintő, a mérlegzárás napja előtt befolyt, vagy három oldalú megállapodásban rögzített kártérítéseket a tárgyévre el kell határolni. Az elhatárolást a tárgyévet követő év elején pedig fel kell oldani. Egyéb ráfordítások Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek

40 ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak. Itt kell elszámolni: • Minden káreseménnyel kapcsolatos eseményt, bírságot, kötbért, késedelmi kamatot, stb. • a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül belföldi vagy külföldi gazdálkodónak - az üzleti évhez kapcsolódóan - adott támogatás, juttatás összegét, • az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összeget, • a behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összegét, • az immateriális jószág, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítésekor azok könyv szerinti értékét, • a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét, • Az értékvesztések (kivétel a befektetett pénzügyi eszközök), a terven felüli értékcsökkenés elszámolását, • A kereskedelmi áruk veszteség jellegű leltárértékelési különbözeteit az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, • az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét. Rendkívüli ráfordítások A rendkívüli ráfordítások függetlenek a vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozás rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni: • a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben térítés nélküli temékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén az ÁFA alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani,


ÉRTESÍTŐ • a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, • az ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét, • a véglegesen átadott pénzeszközök összegét, • a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetett összegét. A rendkívüli ráfordításokat a kiegészítő mellékletben a törvényben előírt jogcímenként részletezzük.

41 várható (rendelkezésre álló bizonylatok alapján kimutatható) összegben állítjuk be az időbeli elhatárolásokkal szemben, majd a leszámoláskor a tényleges összeg alapján a különbözetet a teljesítés időszakára számoljuk el. 5.0. 5.1. a) b)

A tevékenységek számviteli elkülönítésének elveit az elkülönítési szabályzat, az önköltségszámítás alapelveit az önköltségszámítási szabályzat tartalmazza.

c)

A MÁV-START Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek elkülönítési szabályzata rögzíti a vasúti törvényben és ez elkülönítési rendeletben előírtak szerint az elkülönítendő tevékenységek • tartalmát, • a számviteli elkülönítésének módját az eszközök, források, költségek, ráfordítások és bevételek vonatkozásában, • a számviteli elkülönítésen belül előírja a belső szolgáltatások elszámolását, valamint a központi irányítási költség meghatározását, tevékenységek közötti megosztását és elszámolását, • létszáma meghatározását, • az elkülönítés számviteli elszámolását és adatszolgáltatását.

e)

d)

f)

g)

h)

i)

HIVATKOZÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK Hivatkozások

2000. évi C. törvény a számvitelről 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 66/2003 (X.23.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti pályahasználati díjról és képzésének elveiről 50/2007. (IV.26.) GKM-PM együttes rendelet a vasúti közlekedési tevékenységek vasúti társaságon belüli számviteli elkülönítéséről 7/2009. (VIII.28. MÁV-START Ért.10.) ÁAVH sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁVSTART Zrt. 2009. évi elkülönítési szabályzatáról 25/2008. (IV.30. MÁV-START Ért.8.) VIG. sz. vezérigazgatói utasítás a MÁVSTART Zrt. számlarendje, illetve az egyes számlaosztályaihoz kiadott számlamagyarázatok 33/2004. (X.1. MÁV Ért. 40.) PVH számú utasítás a 2000. évi C. törvényben előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges, a MÁV Zrt. tulajdonában és kezelésében levő tárgyi eszközök és immateriális javak nyilvántartási és értékelési szabályairól MÁV Vállalatcsoport Számviteli Politika Mintaszabályzata 2013. év

A MÁV-START Zrt.-n belül számvitelileg elkülönített vasúti tevékenységek önköltségszámítási szabályzata az elkülönítési szabályzat alapján tevékenységekre elkülönített költségek, ráfordítások és bevételek esetében előírja a megosztáshoz rendelt teljesítményi adatok meghatározását és alkalmazását.

j)

4.9.3. A külföldi vasutakkal egyenlegezett leszámolásokra vonatkozó szabályok

5.2.

Módosítások: -

5.3.

Megszüntetések

A külföldi vasutakkal történő elszámolásokhoz kapcsolódóan MÁV-START Zrt.-t megillető árbevételt, illetve terhelő költségeket, ráfordításokat bruttó módon számoljuk el. Amennyiben a leszámolási adatok a mérlegkészítésig nem állnak rendelkezésre, akkor azt a tárgyévi

MÓDOSÍTÁSOK,

Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 18/2012. (V. 15. MÁV-START Ért. 10.) VIG számú utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról hatályát veszti.


ÉRTESÍTŐ 42 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

3.3. Műszaki élettartam

A szabályzat rendelkezéseit először a 2013. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni.

Az eszköz gyártója, előállítója által meghatározott, teljesítmény-kapacitáskorlát betartása, illetve a meghatározott időszakonként előírt karbantartások elvégzése esetén várható rendeltetésszerű működőképesség ideje.

7.0

MELLÉKLETEK -

Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató

26/2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Értékelési Szabályzatáról 1.0

AZ UTASÍTÁS CÉLJA

A számviteli politika keretében elkészítendő értékelési szabályzat célja, hogy a számviteli törvény előírásainak és a számviteli alapelveknek megfelelően, a vállalkozás adottságait és sajátosságait figyelembe vevő értékelési előírásokat rögzítse és azok végrehajtását a kívülálló részére is egyértelművé tegye. 2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA A MÁV-START Zrt. Értékelési Szabályzatának szervezeti hatálya kiterjed a MÁVSTART Zrt. valamennyi szervezeti egységére. Az Értékelési Szabályzat kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Vezérigazgató 3.0.

FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

3.1. MNB által devizaárfolyam

közzétett,

hivatalos

A Magyar Nemzeti Bank által munkanapokon közzétett hivatalos árfolyam, amelyet a MÁVSTART Zrt. a devizában kifejezett eszköz és forrástételek magyar forintra történő elszámolásánál általánosan alkalmaz. Ettől eltérő árfolyam alkalmazásának lehetőségét jelen szabályzat tartalmazza. 3.2. Hasznos élettartam Az eszköz üzemeltetésének, rendeltetésszerű használatának az állományban tartó társaság által tervezett időtartama.

3.4. További fogalmak A MÁV-START Zrt. Értékelési Szabályzatában használt fogalmak megegyeznek a Számviteli törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) 3. §-ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. 4.0

AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

4.1. A mérlegtételek alkalmazott alapelvek

értékelésénél

A MÁV-START Zrt. eszközeinek és forrásainak értékelésénél a Sztv. 46. §-ával összhangban: • A vállalkozás folytatásának elvéből indulunk ki. • A törvény előírásai szerint az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a tényezők tartósan változást előidéző jelentkeznek, és emiatt a változás tartósnak minősül. A változást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben bemutatjuk. • Az értékelést egyedileg végezzük. • Az eszközök és a források értékelése a Sztv. szerint mérlegkészítést megelőzően történik. Az eszközök és források könyv szerinti értékének korrekcióját azokban az esetekben végezzük el, amikor a módosítást előidéző körülmény várhatóan tartósnak bizonyul és az a mérlegkészítéskor is fenn fog állni. • A mérlegtételeket körültekintően, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált minden, az eszközt érintő értékcsökkenés és értékvesztés figyelembe vételével kell értékelni. • A Sztv. a mérlegtételek alátámasztására a vállalkozónak leltározási kötelezettséget ír elő. A MÁV-START Zrt.-nél a leltározás külön utasítás alapján történik.


ÉRTESÍTŐ Külföldi pénzértékre szóló követelés, valutakészlet, a deviza betétszámlákon levő deviza, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, illetve a devizában kifejezett kötelezettségek forintértékének meghatározásakor a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos devizaárfolyamot alkalmazzuk. A Sztv. értelmében és a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájával összhangban az eszközök és azok forrásai könyv szerinti értékének meghatározását a következők szerint kell elvégezni: 4.2. Befektetett eszközök 4.2.1

Immateriális javak és tárgyi eszközök

4.2.1.1. Beszerzési érték meghatározása Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzési árát, előállítási költségét a Sztv. 47-51. §-a alapján határozzuk meg. Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe

a hitelből megvalósult, a kamatidőszak kezdő napjáig még nem aktivált ráfordítás összege

*

időszakra járó * kamat

43 helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában. A Szvt. 47. § (4) bekezdése alapján az eszközök bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi a hitel felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt kamat. A kamat megosztásához a következő képletet alkalmazzuk:

minimum (ÜH.dátum; kamat időszak záró dátuma) amelyik a korábbi

hitel teljes összege

maximum (ráfordítás dátuma; kamat időszak nyitó dátuma) amelyik a későbbi

kamat időszak napok száma

A Szvt. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvízszolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Építési telek és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba, akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétel

érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek bontás utáni piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósult beruházás bekerülési értékeként kell figyelembe venni (Sztv. 47. §. (5)). A tartozék vagy tartalék alkatrész akkor minősül a beruházási érték részének, ha a beszerzésük az üzembe helyezésig megtörtént. Az üzembe helyezést követően beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek, amennyiben megfelelnek a Sztv. 3. § (4) 7. és 8. pontjaiban foglaltaknak, akkor a tárgyi eszköz beszerzési értékét növeli, amennyiben nem, készletként kell állományba venni. A kiegészítésként (nem pótlásként) utólag beszerzett tartozékok


ÉRTESÍTŐ értékével növelni kell a tárgyi eszköz értékét. Ezzel egyidejűleg a lecserélt alkatrészre/tartozékra vonatkozóan el kell számolni a részselejtezés összegét. A Számviteli törvény 47. § (8) bekezdésben a próbaüzemre vonatkozó elszámolást a MÁVSTART Zrt. nem alkalmazza. A tárgyi eszközök értékét növelő értékként a Sztv. 48.§ (1)-(4) bekezdésének előírásait vesszük figyelembe. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A pénzügyi lízingbe vett tárgyi eszköz bruttó értéke a lízingbe adó által kiszámlázott, levonható ÁFÁ-t és kamatot nem tartalmazó ellenértéke. A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz - a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített - piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni. Amennyiben ezen eszközök rendeltetésszerű használatba vételéig merülnek fel – a beszerzési ár részét képező – kiadások, azok a bruttó értékbe beszámítanak. A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyam-nyereség vagy árfolyamveszteség, a bekerülési érték részét képezi, amennyiben az az új eszköz beszerzéséhez egyedileg hozzárendelhető. A bekerülési érték részét képezi az eszköz közvetlenül beszerzéséhez, előállításához kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig,

44 raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni. Amennyiben üzembe helyezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összeg között mutatkozó jelentős – Számviteli Politikában meghatározott mértéket elérő – különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylat kézhezvétele időpontjában módosítani kell. Importbeszerzésként kell elszámolni a terméknek (az eszköznek) a külkereskedelmi termékforgalomban külfölditől történő beszerzését (termékimport), továbbá a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatást (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy forintban egyenlítik ki. Importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a számviteli teljesítés napján érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. Abban az esetben, ha a számla az üzembe helyezésig nem érkezett meg, a mérlegforduló napon érvényes MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A bérbeadó által meghatározott és a Társaság rendelkezésére bocsátott bérelt eszközök bruttó értékét a 0-s számlaosztályban nyilvántartjuk. 4.2.1.2. Maradványérték Maradványérték: az eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, vagyis az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján – meghatározott hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Amennyiben a Számviteli Politikában foglaltak szerint a maradványérték nem minősül jelentősnek, nulla maradványértékkel számolunk.


ÉRTESÍTŐ 45 A maradványérték az a becsült összeg, amelyet a gazdálkodó egység a maradványérték megállapítása időpontjában kapna az eszköz elidegenítése esetén, ha az eszköz életkora és állapota megegyezne a hasznos élettartama végén várhatóval. Az így megállapított maradványértéket csökkenteni kell az elidegenítés becsült költségével. A maradványértéket az eszköz üzembe helyezésekor kell megállapítani. A megállapított maradványértéket felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani kell, ha az eszköz használatának körülményeiben jelentős változás állt be. Ebből a szempontból jelentős változásnak tekintjük a ráaktiválást (beruházás, felújítás, további tartozék beszerzés, átalakítás, bővítés), a részkivezetést (részselejtezés, részleges megsemmisülés), a használatot biztosító szerződés módosulását, vagy bármely más olyan körülményt, ami a maradványérték újbóli megállapítását teszi szükségessé. A kiegészítő mellékletben a módosítást indokolni kell, valamint az esemény eredménymódosító hatását is be kell mutatni. Az üzembe helyezést követően - ha az üzembe helyezéskor maradványérték nem került meghatározásra - maradványérték megállapítására sor kerülhet, ha az eszközt terven felüli értékcsökkenés egyidejű elszámolása mellett az állományból selejtezés vagy káresemény miatt kivezetni tervezzük, vagy az eszköz értéke tartósan és jelentősen lecsökkent és a kivezetésről, terven felüli leírásról a döntés a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik, de az eszköz tényleges kivezetésére csak a mérleg fordulónap után kerül sor. Ebben az esetben a terven felüli értékcsökkenés megegyezik az eszköz nettó értékének és a maradványértékének a különbözetével. Maradványérték meghatározására csak a 10 M Ft bekerülési értéket meghaladó eszközök esetén kerül sor. Amennyiben a kalkulált maradványérték nem éri el az eszköz maradványérték megállapításakor nyilvántartott nettó értékének 5 %-át, akkor nulla maradványértékkel számolunk. A maradványérték meghatározása: • Értékesítés esetén elérhető eladási ár • Selejtezés esetén visszanyerhető haszonanyag értéke

Visszanyerhető haszonanyag meghatározása: 1. Ha az eszköz elemekre, alkatrészekre bontható a. Az elbontott elemek, alkatrészek (a karbantartási tervben felsorolt elemek) eredeti formájukban, funkciójukban hasznosíthatók. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • az elem, alkatrész beszerzési árának figyelembevételével, • a MÁV elszámoló ár, és az eszköz hasznos élettartama és műszaki élettartama arányában meghatározott érték szorzatával (alkatrész, elem eredeti beszerzési ára* (1-hasznos élettartam/műszaki élettartam)) b. Az elbontott elemek, alkatrészek felújítás, javítás után hasznosíthatók akár eredeti funkciójukban, akár más tevékenység ellátására. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában meghatározható: • összehasonlító piaci árak módszerével, • a felújítás, javítás ráfordításával csökkentett MÁV elszámoló ár figyelembevételével c. Az elbontott elemek, alkatrészek eredeti funkciójukat nem tudják ellátni. Ebben az esetben a visszanyerhető haszonanyag a maradványérték meghatározásának időpontjában az érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével. 2. Ha az eszköz nem bontható önállóan hasznosítható elemekre, az eszköz bontása során hulladék-anyag keletkezik. A visszanyerhető haszonanyag értéke a maradványérték meghatározásának időpontjában érvényes hulladék felvásárlási árakból kiindulva, a keletkező hulladék mennyiség figyelembevételével számított érték, a bontás, kiszerelés költségeinek figyelembe vételével.


ÉRTESÍTŐ Piaci ár meghatározása: • amennyiben az üzembe helyezéskor rendelkezésre áll karbantartási terv, vagy más szerződés, amely az adott alkatrészt, elemet beárazza, akkor az abban foglalt ár, • ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor mérvadónak tekinthető ajánlat vagy más szerződés, amely az azonos vagy egyenértékű alkatrész, elem árát tartalmazza, • mindezek hiányában, ha rendelkezésre áll START azonos vagy egyenértékű készlet nyilvántartási ára, • egyéb esetben valamilyen megbízható piaci információn alapuló becslés. Az ár meghatározását dokumentálni kell.

minden

esetben

4.2.1.3. Az értékcsökkenés meghatározása Értékcsökkenési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától az állományból való kivezetés napjáig kell elszámolni. Az immateriális javak és tárgyi eszközök maradványértékkel csökkentett bekerülési értékét – hasznosításuktól függően – azokra az évekre osztjuk meg – a Sztv. 52. § (5)-(6) bekezdését is figyelembe véve –, amelyekben az eszközt előreláthatóan használni fogjuk. Az értékcsökkenés elszámolása a várható hasznos élettartam alapján megállapított lineáris új leírási = kulcs

46 leírási kulcs alkalmazásával, a bruttó értékre alapján, havi gyakorisággal történik. A leírási kulcs meghatározásánál a hasznos élettartamot 1 és 10 év között egy tizedes jegy pontossággal (1,1 … 9,9), 10 és 20 év között egész számra kerekítve (10, 11 … 19), 20 és 50 év között 5 évenként (20, 25 … 45), 50 és 100 év között 10 évenként vesszük figyelembe (50, 60 … 100). Az adott gazdasági év eredményének terhére elszámolható tervszerinti értékcsökkenési leírás mértékét a mellékletben szereplő „Amortizációs normák jegyzéke” című táblázatban felsorolt leírási kulcsokkal kell számítani, és a tárgyi eszközt az állagbantartó szolgálati hely terhére költségként elszámolni. Az új beszerzésű eszközöket eszközkategóriánként, az eszközkategóriára meghatározott alapértelmezett hátralévő hasznos élettartamból számított leírási kulccsal amortizáljuk, azonban, ha az eszköz várható élettartama biztosan eltérő az alapértelmezettől, akkor a kulcsot az eszközre jellemző várható hasznos élettartam szerint határozzuk meg. Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát, az alábbi képlet alkalmazásával:

új (ráaktiválás utáni) nettó érték ráaktiválás üzembe helyezési dátumától számított hátralévő hasznos élettartam

Új, nagy értékű, jelentős finanszírozási költségekkel járó és/vagy az élettartam alatt jelentős mértékű, az évek között nem egyenletesen eloszló karbantartási költségigényű eszközcsoportok vonatkozásában választható a Számviteli törvény 52.§ (3) bekezdés szerinti elszámolási mód is. Az elszámolás az ilyen eszközök beszerzésekor, legkésőbb a beszerzés évében választható. Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegének évek közötti felosztásánál figyelembe lehet venni az adott eszköz használatával elért bevételt terhelő egyéb, az eszköz beszerzésével összefüggő, de

x

új (ráaktiválás utáni) bruttó érték

x 100

bekerülési értéknek nem minősülő ráfordításokat (az üzembe helyezés utáni kamatot, a devizahitelek árfolyamveszteségét és a karbantartási költséget). Amennyiben az évenkénti értékcsökkenés meghatározásakor kalkulált ráfordításokban jelentős változás következik be, akkor újra kell kalkulálni. Jelentősnek tekintjük a változást, amennyiben annak az adott évi értékcsökkenésre gyakorolt hatása eléri vagy meghaladja az eszköz bruttó értékének 1 %-át.


ÉRTESÍTŐ 47 megfelelés nem valósul meg, ezért az elszámolt értékcsökkenési leírás meghatározása megegyezik a normál (nem műemléki) ingatlan esetében alkalmazott értékcsökkenési leírás megállapításának módjával és mértékével.

Amennyiben az értékcsökkenés elszámolása többféle módszer alkalmazásával történik, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni az elszámolt értékcsökkenés összegét módszerenkénti bontásban. Az értékcsökkenés megállapításánál, amennyiben az eszköz elhasználódása az eszköz által teljesített valamely mutató által meghatározható és az eszköz használatából származó hasznok a használat mértékével arányosak, akkor alkalmazható a teljesítmény arányos leírás vagy a teljesítmény más módon (modellszámítás teljesítménykorrekcióval) történő figyelembe vétele az értékcsökkenés megállapításakor. Azoknál az eszközöknél, ahol vagyonértékelés történt, a vagyonértékelés alapján meghatározott egyedi eszközérték (vagyonérték) illetve a könyv szerinti érték közül az alacsonyabb érték alkalmazandó, melyet a megállapított hátralévő hasznos élettartamnak megfelelő lineáris leírási kulccsal írunk le. Meglévő eszközhöz kapcsolódó beruházások, felújítások esetén minden esetben felülvizsgáljuk az eszköz hátralévő élettartamát, és annak figyelembevételével állítjuk be az eszköz leírási kulcsát. Vasúti személykocsik esetén az értékcsökkenést a MÁV-START Zrt. által meghatározott üzemeltetési szempontok figyelembe vételével a MÁV vállalatcsoport társaságainál azonosan kell elszámolni. Azon esetekben, ahol a vállalatcsoport egyik tagvállalatától bérelt tárgyi eszközön a bérbe vevő tagvállalat által értéknövelő beruházás történt és ennek következtében megváltozott az eszköz hátralévő hasznos élettartama, az új terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot bérbe adónál és bérbe vevőnél is az új hasznos élettartam alapján kell meghatározni és az értékcsökkenést annak alapján elszámolni.

A 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti eszközök értékét használatba vételkor egy összegben számoljuk el értékcsökkenési leírásként, kivéve az ingatlanokat és az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat. Az eszközök értékcsökkenési leírását a Társasági adó törvény által meghatározott kulcsokkal is elszámoljuk. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása során a törvény 53. §-ában előírtakat vesszük figyelembe. Terven felüli értékcsökkenést akkor kell elszámolni: • ha az eszköz (ideértve a beruházást is) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke, • ha az eszköz értéke a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, • ha az eszköz megrongálódás, megsemmisülés vagy hiány miatt rendeltetésének nem használható, vagy megfelelően használhatatlan, • a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető, • a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; • az üzleti vagy cégérték, vagy az alapításátszervezés aktivált értékének könyv szerinti értéke – a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében – tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget).

Földterületre, képzőművészeti alkotásra és régészeti leletre, az üzembe nem helyezett beruházásra, valamint azon eszközökre, amelyek értéke a tartós használat folytán sem csökken, vagy amelyeknek az értéke különleges helyzetükből, egyedi mivoltukból következően növekedik; terv szerinti értékcsökkenés a számviteli törvény szabályozása alapján nem számolható el. A műemléki ingatlanok esetében, ezen kritériumoknak való

Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti. Amennyiben a terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítása az előző üzleti évtől eltérő eljárás(ok)ból eredően változik, azt a kiegészítő


ÉRTESÍTŐ 48 mellékletben indokolni kell és be kell mutatni a változtatás eszközökre, illetve az eredményre gyakorolt hatását. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékig kell elszámolni, hogy az eszköz a használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Amennyiben az eszköz rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után ki kell vezetni. A piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenést a mérleg (beleértve az évközi mérlegkészítést is) fordulónapjával, az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. Amennyiben a terven felüli értékcsökkenés elszámolása miatt a könyv szerinti érték (a korábban elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték) alacsonyabb az eszköz eredeti bekerülési értékénél és a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem állnak fenn, a terven felüli értékcsökkenés értékét meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, tárgyi eszközt a piaci, de legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembe vételével meghatározott nettó értékre vissza kell értékelni (visszaírás). A visszaírás elszámolására csak a mérleg fordulónapján állományban lévő eszköz esetén van lehetőség, az év közbeni kivezetéskor visszaírást elszámolni nem szabad. A piaci érték megállapítása, a terven felüli értékcsökkenés és visszaírás elszámolásának kezdeményezése az állagbantartó szervezetek – gördülőállomány esetén az üzemeltetési vezérigazgató-helyettes - feladata, a javaslatról és az értékeléséről a Társaság gazdasági vezetője dönt.

4.2.1.4. Beruházások A mérlegben a beruházásokat a Sztv. 47-51. § szerinti bekerülési értéken mutatjuk ki. A beruházások értéke az üzembe helyezési jegyzőkönyv alapján könyv szerinti értéken kerül átvezetésre az üzembe helyezett tárgyi eszközök közé. Ha a beruházás értéke tartósan lecsökken, mert a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, terven felüli értékcsökkenést számolunk el. A beruházás, felújítás, karbantartás elhatárolását a 8/2011. (VI.15. .MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás tartalmazza. Az aktiválás előtt feleslegessé vált, megrongálódott, megsemmisült, további hasznosításra alkalmatlan beruházások terven felüli értékcsökkenés elszámolását követően kivezetésre kerülnek. A rendeltetésszerűen használatba nem vett eszközök után terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem megengedett. Amennyiben már egy korábban használatba vett eszközhöz kapcsolódóan olyan beruházást, felújítást hajtunk végre, melynek következtében az eszköz egy része bontásra kerül, úgy a bontásra kerülő rész nettó értékét, mint tárgyi eszköz részselejtezést az egyéb ráfordítások között elszámoljuk. A bontás következtében felmerülő költségek a Sztv. 47.§ (6) bekezdésének megfelelően a beruházás, felújítás bekerülési értékének részét képezik. A Sztv. előírásainak megfelelően az eszköz üzembe helyezésének dátuma megegyezik a használatbavétel dátumával. Az eszköz üzembe helyezésekor minden esetben egyedileg megállapítjuk az eszköz várható hasznos élettartamát. A várható hasznos élettartam abban az esetben is meghatározásra kerül, ha már meglévő, használatba vett eszköz vonatkozásában végzünk beruházást, felújítást. Amennyiben az így meghatározott hátralévő hasznos élettartam eltér a már meglévő, használatba vett eszköz eredeti hasznos élettartamától, abban az esetben az értékcsökkenési leírási kulcs módosításra kerül a 4.2.1.3 pontban szereplő képlet segítségével.

Az anyagok, immateriális javak és tárgyi eszközök selejtezéséről, az eszközt nyilvántartó szervezet előterjesztése, javaslata alapján a mindenkor hatályos DHL-ben megadott összeghatárok szerint felelős vezető/testület dönt. 22. szám Budapest, 2013. július 04.

ÉRTESÍTŐ Amennyiben egy korábban egyösszegű értékcsökkenés elszámolásával amortizált (100 E Ft bekerülési érték alatti) eszközre történik ráaktiválás, és a ráaktiválás következtében az eszköz bekerülési (bruttó) értéke a 100 E Ft-ot meghaladja, az eszközt a 100 E Ft-ot meghaladó bekerülési értékű eszközökre vonatkozó szabályok szerint kell állományba venni és értékcsökkenésüket elszámolni, a korábban már elszámolt értékcsökkenés és a hátralévő hasznos élettartam figyelembe vételével.

49 A MÁV-START Zrt. által alapított gazdasági társaságban lévő befektetések bekerülési értéke megegyezik a létesítő okiratban (társasági szerződésben) meghatározott – a MÁV-START Zrt.-re jutó jegyzett tőke, valamint a jegyzési, kibocsátási érték és névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli vagyoni hozzájárulás együttes értékével. A részesedéseket egyedileg tartjuk nyilván és a kapcsolódó, mérleg fordulónapi értékeléseket is egyedileg végezzük el.

4.2.1.5. Beruházásra adott előlegek Az immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésére (beruházásokra, felújításokra) adott előlegeket az ilyen címen a szállítóknak átutalt – a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben mutatjuk ki. Az adott előlegekre értékvesztést nem számolunk el. Amennyiben a szerződés szerinti teljesítése bizonytalanná válik, az előlegként folyósított összeget átsoroljuk az egyéb követelések közé, és az értékvesztést az egyéb követelésekre vonatkozó szabályok szerint állapítjuk meg. A külföldi pénzértékben nyújtott előlegeket a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés teljesítéskori (illetve átértékelés után mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán mutatjuk ki. A Sztv. 60.§.(2) szerint végrehajtott év végi árfolyam átértékelés során az előlegeket egyedileg kell számításba venni. 4.2.2.

Befektetett pénzügyi eszközök

4.2.2.1. Részesedések

A részesedésre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az összeg tartósnak bizonyul és jelentősnek minősül. Ha a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet tartósan (egy éven túl fennáll, valamint ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető) fennáll, az értékvesztést minden esetben elszámoljuk. A részesedések értékvesztésének elszámolásánál a Sztv. 54. § (2) bekezdése alapján a következő szempontokat vesszük figyelembe: • a gazdasági társaság tartós piaci megítélése illetve annak tartós tendenciája; • a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeg; • a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésekre jutó rész; • a gazdasági társaság működésével kapcsolatosan minden egyéb olyan információ, amely alapján megállapítható, hogy a részesedés értéke hosszabb távon hogyan fog változni. A MÁV-START Zrt. Számviteli szervezete a rendelkezésére álló információk alapján a negyedéves és éves könyvviteli zárlatokhoz kapcsolódóan a részesedésekről és azok változásairól tájékoztatást ad, melynek keretében javaslatot fogalmaz meg értékvesztés képzésére, illetve visszaírására. A részesedések értékeléséről a szervezet javaslata alapján a Társaság gazdasági vezetője dönt.

A részesedések értékelésénél bekerülési érték a vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték, cégvásárláskor az üzleti vagy cégértékkel korrigált ellenérték. Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték. Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték A külföldi pénzértéke szóló részesedés a jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés szerinti érték, a különbözettel a korábban napjára vonatkozó MNB által közzétett, elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenhivatalos devizaárfolyamon átszámított teni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. forintértéken vesszük nyilvántartásba. 22. szám Budapest, 2013. július 04.

ÉRTESÍTŐ A mérlegben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetést a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges árfolyamváltozást megállapítani. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2)) során a részesedéseket egyedileg kell számba venni. Amennyiben egy társaság részesedésére korábban értékvesztést számoltunk el, de a társaság további működéséből eredő veszteségek miatti tőkevesztés pótlására társaságunknak kötelezettsége keletkezik, és valószínű, hogy ezen tőkepótlásból eredő részesedés növekmény után értékvesztést kell elszámolni, akkor a részesedés könyv szerinti értékét meghaladó mértékben céltartalékot képzünk. 4.2.2.2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték. A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét. Az adósságtörlesztésre átvett, illetve átadott értékpapírokat azon az összegen kell figyelembe venni, amilyen értékben – a szerződés szerint – az ügylettel a tartozás, illetve követelés csökken. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírt a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír esetén értékvesztést számolunk el, ha a könyv szerinti érték és a – felhalmozott kamatot nem tartalmazó – piaci érték különbözete tartós, veszteségjellegű és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A piaci érték meghatározásánál figyelembe kell venni a Sztv. 54. § (4) bekezdésében meghatározott szempontokat.

50 Ha az értékpapír mérleg készítéskori piaci értéke az egyedi minősítés alapján jelentősen és tartósan magasabb a könyv szerinti értéknél, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig. A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat az előzőekben meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. 4.2.2.3. Adott kölcsönök Az adott kölcsönök nyilvántartásba vétele a pénzügyi teljesítéskor, azzal megegyező összegben történik. A külföldi pénzértékre szóló, adott kölcsönt a bekerülés napjára, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. Az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett adott kölcsönökre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegűnek minősül. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a kölcsön eredeti nyilvántartásba vételi értékig. A mérlegben az adott kölcsönt az elfogadott, az elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az adott kölcsönök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor át kell vezetni az egyéb rövid lejáratú követelések közé.


ÉRTESÍTŐ A külföldi pénzértékre szóló adott kölcsön a mérlegben az elfogadott, elismert deviza összegnek a szerződés a teljesítéskori (illetve mérleg fordulónapi) MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán, illetve a már elszámolt, devizában meghatározott értékvesztés nyilvántartási árfolyamán csökkentett, az értékvesztés devizában visszaírt összegének a nyilvántartási árfolyamán számított értékével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. Az év végi árfolyam értékelése (Sztv. 60. § (2)) során az adott kölcsönöket egyedileg kell számba venni. A befektetett pénzügyi eszközök között kell nyilvántartani a Sztv. 27. § 3). bekezdése szerint a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegtételen belül azokat a pénzkölcsönöket (ide értve a részletre, halasztott fizetéssel történő értékesítéseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben nem esedékes. A pénzkölcsönök, bankbetétek nyilvántartását a folyósításkor, ill. a pénzintézeti értesítéssel egyidejűleg el kell végezni. Az adós minősítése alapján a pénzkölcsönökre és bankbetétekre az értékvesztést illetve a visszaírást, valamint a mérlegben történő kimutatását az adott kölcsönökre vonatkozó általános szabályozással azonos módon kell elvégezni. 4.3.

Forgóeszközök

4.3.1

Készletek

A készleteket bekerülési értékét a Sztv. 47.§ – 51 §-a alapján határozzuk meg. A beszerzési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni. Amennyiben a raktárba történő bevételezésig a számla, a bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg között mutatkozó

51 jelentős különbözettel a végleges bizonylat kézhezvételének időpontjában a beszerzési értéket módosítjuk. A Szvt. 47. § (4) e) bekezdése alapján a bekerülési érték részét képezi földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamosenergia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvízszolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Készlet importból történő beszerzésénél, ha az import beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a deviza elszámolására a teljesítéskori MNB hivatalos deviza árfolyamát kell alkalmazni. A könyvek lezárása előtt a munkahelyi készletek leltározásra kerülnek és a tényleges készletérték szerint korrigáljuk a költség-, és készletszámlákat. Az alábbi termékek értékét beszerzéskor azonnal költségként számoljuk el, és a készletek között nyilvántartásba vételre nem kerülnek: • növények, virágok, • szakkönyvtár részére vásárolt szakkönyvek, • oktatófilmek (dia és mozifilmek), • a felhasználó szolgálati helyek által kézi beszerzés útján azonnali felhasználásra vásárolt anyagok. A térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett, az ajándékként, hagyatékként kapott, a többletként fellelt készleteket az átvételkor ismert piaci értéken – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értéken - vesszük nyilvántartásba. Az adminisztrációs hibából származó, többletként fellelt eszközök esetében a korábbi nyilvántartási értéken mutatjuk ki az eszközöket. A GIR Készletgazdálkodási moduljában nyilvántartott raktári készleteket és az abban bekövetkezett változásokat súlyozott átlagáron (elszámoló ár) kell nyilvántartani.


ÉRTESÍTŐ Az alkalmazott átlagár a tárgyhavi nyitókészlet, valamint az adott cikkből történt, számlával egyeztetett tárgyhavi beszerzések súlyozott átlagaként kerül kiszámításra. Az árképzésre a Készletgazdálkodási modulban, a modul havi zárásával egyidejűleg kerül sor. A központilag számított súlyozott átlagárat árbefagyasztást megelőzően felül kell vizsgálni és szükség esetén korrigálni, amennyiben téves bizonylat kitöltése, rögzítése miatt az átlagár korrekcióra szorul. Ezt követően kerül sor az árbefagyasztásra. A rendszerben rögzített mozgási tranzakciók a befagyasztott áron kerülnek kiértékelésre. Az időszak végén, a GIR Készletgazdálkodási modul adott havi zárásakor a számított új átlagár alapján a tárgyhavi mozgások átértékelésre kerülnek – a készletre valamint a felhasználásra jutó árkülönbözetet a tárgyhónapra elszámoljuk -, így a zárókészlet már az új átlagáron kerül kiértékelésre. A Készletgazdálkodási modul analitikus feldolgozásába be nem vont készletek között mutatjuk ki a jegykészletet, Utasellátó készletét, ajándéktárgyak, utazási kuponok készletét, valamint az egyéb készleteket. Egyéb készletek értékelése, elszámolása beszerzési áron történik A közvetített szolgáltatásokat és az egyéb alvállalkozói teljesítményeket számlázott áron tartjuk nyilván. Amennyiben egyedi értékelés alapján a készlet beszerzési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor a mérlegben a tényleges piaci értéken kell szerepeltetni. Akkor is csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni a készlet értékét, ha eredeti rendeltetésének, a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé válik. Az érték csökkentését addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak megfelelő mérlegkészítéskor (minősítéskor) érvényes piaci értéken szerepeljen a könyvekben. Ez a már bizonyosan fel nem használható készletek esetében (amikor eredeti rendeltetésének nem felel meg vagy megrongálódott) a mérlegkészítéskor érvényes piaci érték (haszonanyagár, illetve hulladékérték).

52 A Sztv. 56. § (3) alapján az egy évnél régebben beszerzett, fajlagosan kis értékű készleteknél a kialakított ”készletcsoportok” könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés. Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, legfeljebb a bekerülési értékre. A jegykészletek értékelésére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben megfogalmazott általános értékelési elvek vonatkoznak. Az Utasellátó készletét, az ajándéktárgyak készletét és az utazási kuponok készletét mérlegfordulónapi tételes leltárfelvétel biztosítja. Az készletek selejtezése Azon készleteket, amelyeket rendeltetésszerűen felhasználni vagy külső fél részére értékesíteni nem lehet, a Selejtezési utasításban foglaltak alapján selejtezzük és könyveinkből a ráfordítások terhére kivezetjük. Készletekre adott előlegek A készletekre adott előlegek elszámolása és értékelése során a beruházásokra adott előlegeknél leírtak szerint járunk el. 4.3.2. Követelések A termék értékesítéséből, szolgáltatásnyújtásból származó, általános forgalmi adót is tartalmazó követelést a vevő által elismert, számlázott összegben mutatjuk ki mindaddig, amíg a követelést pénzügyileg, vagy egyéb módon nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, azt el nem engedték, illetve behajthatatlan követelésként leírásra nem került. A külföldi pénzértéke szóló követelést a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni.


ÉRTESÍTŐ 53 kategóriába, és az adós nem minősül megbízható adósnak, • 50%-os mértékű értékvesztést számolunk el a 180-365 nap között lejárt követelésekre, amelyek nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak. • A 0-180 napon belül követelések amelyek nem tartoznak fenti kategóriákba, és az adós nem minősül megbízható adósnak – értékvesztésének elszámolása az alábbiak szerint történik: Értékvesztés %-ban: 0-30 nap közötti követelés 0% 31-60 nap közötti követelés 5% 61-90 nap közötti követelés 10% 91-180 nap közötti követelés 20%

A mérlegben a követelést az elfogadott, az elismert összegben, peresített követelés esetén a mérleg készítéséig jogerős bírósági határozatban megítélt összegben illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki. A vevő, adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig nem rendezett követelésekre értékvesztést kell elszámolni a könyv szerinti érték és a várhatóan megtérülő összeg közötti – veszteségjellegű – különbözete összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és az egyedi értékelés alapján jelentős összegű. A GIR KI modulban, HUF-ban nyilvántartott követeléseknél az értékvesztés képzése az "Automatikus értékvesztés betekintő" riport futtatásával történik. Az értékvesztés képzés a társaságok között csak az egyedi minősítés alkalmazásában térhet el. A megképzett értékvesztési tranzakciók egyedi minősítés alapján feladás előtt manuálisan módosíthatók, törölhetők, újak rögzíthetők. Az értékvesztés elszámolását a következő alapelvek alapján végezzük: a) részesedési viszonyú vállalkozásokkal szembeni követelések esetén: • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • minden más esetben egyedileg minősítjük az adóst, és az alapján határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét. b) egyéb vevőkövetelések esetén: • 100 %-os mértékű értékvesztést számolunk el, ha az adós felszámolás, végelszámolás, csődeljárás alatt áll, • 100%-os mértékű értékvesztést számolunk azon adósok összes követeléseire is, amelyekkel szemben jelentős (1 M Ft feletti) éven túl lejárt követelést tartunk nyilván és az adóst egyébként nem minősítjük megbízható adósnak, • 100 %-os értékvesztést számolunk el azon éven túl lejárt követelésekre, melyek nem tartoznak a fenti

c)

egyéb követelések esetén: • A mérleg készítésekor egyedileg határozzuk meg az elszámolandó értékvesztés összegét.

A vevők és adósok minősítése mindig egyedileg történik és az elszámolt értékvesztést az analitikában követelésenként mutatjuk ki. Az értékvesztés szempontjából megbízható adósnak tekintjük a jellemzően szállítói egyenleggel rendelkező, valamint az egyedi minősítés alapján biztosan fizetőképesnek besorolt vállalkozásokat. A mérlegkészítésig befolyt követelésekre nem számolunk el értékvesztést. Amennyiben a mérlegkészítéskor rendelkezésünkre álló információk, illetve dokumentumok lehetővé teszik a követelés várhatóan megtérülő összegének fentieknél pontosabb megállapítását, abban az esetben az elszámolandó értékvesztés összegét ezen információk és dokumentumok figyelembevételével határozzuk meg. Amennyiben az adós minősítése alapján a várhatóan megtérülő összeg jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a követelés eredeti nyilvántartásba vételi értékéig.


ÉRTESÍTŐ A vevőkövetelések minősítése (teljes értékű, kétes, határidőn túli stb.) általános érvényű szabályként év végén a zárlati munkák keretében történik a MÁV-START Zrt. Számviteli szervezet javaslata alapján, a MÁVSTART Zrt. Pénzügyi szervezetével egyetértésben. A vevő átminősítésére év közben akkor kerül sor, ha a vevő ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul, illetve ha döntő jelentőségű információ jut a tudomásunkra. Ez esetben az analitikában megjelöljük ezen tételeket. Ha a követelés behajthatatlanná válik, hitelezési veszteségként leírásra kerül. A Sztv. 3.§-a alapján a behajthatatlan követelés az a követelés, • amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet, • amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, • amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, • amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, • amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhető fel, • amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, • amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

54 Külföldi pénzértékre szóló követelést az év végi mérlegkészítés előtt: •

Az elfogadott, elismert deviza összegnek a mérleg fordulónapi MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamán átértékeljük, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától.

•

Ha a követelésre értékvesztést számolunk el, annak meghatározása devizában történik. A devizában megállapított értékvesztést a követelés fordulónapi átértékelés előtti nyilvántartási árfolyamon kell elszámolni.

•

Amennyiben az értékvesztés visszaírására kerül sor, azt devizában kell meghatározni és az átértékelést megelőzően a nyilvántartási árfolyamán kell a követeléshez hozzáadni.

A vevőkövetelések év végi leltárértékét az eredeti devizanemben, és forintban a GIR Kinnlevőség modul tételesen (adósonként) tartalmazza. A követeléseket a leltár összeállítását megelőzően egyeztetéssel ellenőrizni és az éves beszámoló elkészítéséig tisztázni kell. A váltókövetelések között a követelés fedezetére kapott váltót a leszámítolásig, átruházásig, pénzügyi rendezésig a kiegyenlített követelés összegében kell kimutatni. Ez az összeg nem foglalja magában a váltón feltüntetett összegben lévő kamat összegét. A váltókövetelés után elszámolandó értékvesztés és visszaírás, valamint a külföldi pénzértékre szóló váltókövetelés nyilvántartásba vételére és értékelésére vonatkozóan a vevőkövetelésnél leírtak szerint kell eljárni. 4.3.3.

Minden esetben behajthatatlannak minősítjük azokat a kisösszegű követeléseket, amelyek érvényesítésének költsége meghaladja a követelés értékét, és: • több mint egy éve lejártak, és • több mint egy éve nincs kapcsolat az adóssal, és • 2. felszólítás után sem került sor a megfizetésre és • összege 40 E Ft alatti

Fedezeti ügyletek

4.3.3.1. Fedezeti ügyletek értékelése A MÁV-START Zrt. a fedezeti ügyleteit elsősorban konkrét tranzakciókhoz kötötten hajtja végre. A fedezeti célú ügylet meghatározott tranzakciócsoportokhoz (több elemből álló követelés vagy kötelezettség) is kötődhet, így ilyenkor a fedezett eredeti követelés, kötelezettség és a fedezeti ügylet között közvetlen kapcsolat csak a tranzakciócsoport egészére


ÉRTESÍTŐ értelmezhető. Ez esetében a fedezett ügyletre való hivatkozás a fedezett várható nyitott pozíció, kockázati kitettség, ill. a fedezeti ügylet alapját képező terv. Ennek következtében a fedezeti ügyletek számviteli elszámolására és értékelésére a következő módszert alkalmazzuk: Az ügyletet a 0. számlaosztály számláin tartjuk nyilván, majd zárásakor annak eredménye elkülönítetten kerül a pénzügyi műveletek eredményei között elszámolásra:

55 A külföldi pénzértékre szóló értékpapírt, részesedést a bekerülés napjára vonatkozó MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken vesszük nyilvántartásba. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a Sztv. 47-50. § alapján meghatározott érték (csoportos nyilvántartás esetén a beszerzési értékek alapján számított átlagos súlyozott beszerzési ár). A bekerülési érték nem tartalmazhatja a kamat összegét.

• A kamatfedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások alatt mutatjuk ki.

A MÁV-START Zrt. nem alkalmazza a Sztv. 61. § (2) bekezdés szerinti értékelést, vagyis a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékének része a bizományi díj és a vételi opció díja.

• A devizafedezeti és árufedezeti ügyletek nyereségét, a pénzügyi műveletek bevételei között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb bevételei alatt, a veszteségét a pénzügyi műveletek ráfordításai között, ezen belül a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai alatt mutatjuk ki.

Az értékpapírokra és részesedésekre értékvesztést számolunk el a befektetés könyv szerinti értéke és a piaci érték közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez az érték az egyedi értékelés alapján jelentősnek minősül.

4.3.3.2. A fedezeti ügyletek hatékonyság mérésének módszerei

Amennyiben a mérleg készítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti érték, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell, de legfeljebb a bekerülési értékig.

A fentiekben megfogalmazottak szerint a fedezeti ügyletek és a fedezett ügyletek közötti kapcsolat közvetlenül nem mutatható ki, ezért a fedezeti ügyletet, mint a fedezett ügylet eredményét módosító tételt nem tudjuk értékelni, kizárólag a fedezeti ügyletet, mint önálló pénzpiaci eszközt vizsgáljuk. Ebben az értelemben az árfolyam és kamatkockázat csökkentésének érdekében tett intézkedések hatékonyságának mérése a fedezeti ügyletek egyedi értékelésével történik. Az ügyletek hatékonyságát a fedezeti ügylet esetében az ügylet értékének és a fedezett termék piaci árfolyamon számított értékének összevetésével vizsgáljuk. 4.3.4. Értékpapírok Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél bekerülési érték a Sztv. 47-50. § által meghatározott érték, illetve csoportos nyilvántartás ese tén a beszerzési értékek alapján számított súlyozott átlagos beszerzési ár.

A külföldi pénzértékre szóló, forgatási célú értékpapírok esetén az értékvesztés összegét és a visszaírást devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt követően kell az esetleges mérleg fordulónapi árfolyamváltozást megállapítani. A devizában nyilvántartott értékpapírok év végi átértékelése során (Sztv. 60. § (2)) az értékpapírokat egyedileg, illetve csoportos nyilvántartás esetén átlagáron kell számba venni. A mérlegben az értékpapírokat a fentebb meghatározott bekerülési értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki.


ÉRTESÍTŐ 4.3.5. Pénzeszközök A mérlegben a készpénz, csekkek értékeként a fordulónapon a pénztárakban lévő készpénz, valamint a jegykiadó automatákban tárolt készpénz összegét, továbbá a csekkek értékét vesszük számításba az év végén végzett leltár alapján. Itt számoljuk el a dolgozók részére vásárolt étkezési utalványok és csekkek értékét, valamint a pénztárban tartott értékcikkek (pl. illetékbélyeg) értékét. A bankbetétek értékeként a mérleg fordulónapján a bankkivonat szerinti értékkel megegyező értéket mutatjuk ki. Ugyancsak pénzeszközként kezeljük az úton levő pénzeszközöket, a vonatkozó bizonylaton szereplő összeg szerinti értékben. A MÁV-START Zrt. nem alkalmazza a Számviteli törvény 59/A-F §-a szerinti valós értéken történő értékelést. 4.3.5.1. Valutapénztár A MÁV-START Zrt.-nél azok az állomási pénztárak, amelyek jogosultak euró elfogadására, valamint az Utasellátó, az analitikus nyilvántartásaiban az euróban felmerült pénzforgalmát euróban és annak a rögzített árfolyamon átszámított forint értékében vezeti, mely rögzített árfolyamokat a MÁV-START Zrt. Pénzügyi Szervezete határoz meg. A mérlegben a valutakészletet az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.3.5.2. Deviza-betétszámla A deviza betétszámlán történő évközi jóváírások és terhelések forintra történő átszámítását a következő módon kell elvégezni: Jóváírások esetében: • Devizában történt értékesítés, devizában kapott előleg, folyósított deviza hitel és kamat jóváírása a devizaművelet napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon; • Forint ellenében történt deviza vásárlás esetén a forintban megfizetett összeg alapján számított árfolyamon;

56 • Devizaszámláról más devizaszámlára történő átvezetés a terhelt devizaszámla könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán; • Betét megszüntetése esetén a betét lekötésekor könyvelt forintértéken. A Sztv. 46. § (3) bekezdése alapján egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban a beszerzett, csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknek az átlagos beszerzési áron történő értékelése. Ennek megfelelően a devizaszámlán rendelkezésre álló devizakészlet felhasználásának értékelése (terhelések a devizaszámlán) a következő módon történik: • Kötelezettségek devizában történő kiegyenlítése, devizában adott előleg, betétlekötés, más devizaszámlára történő átvezetés az adott devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán történik. • Forintszámlára történő átvezetés esetén az adott devizaszámla devizakészletének könyv szerinti (súlyozott) árfolyamán kell a csökkenést könyvelni. A forintszámlán jóváírt összeg (melynek számítása a számlavezető hitelintézet által meghirdetett napi deviza vételi árfolyamán történik) és a devizaszámlán a könyv szerinti árfolyam alapján könyvelt forintösszeg között megjelenő különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyamveszteség) kell elszámolni. Devizában felvett hiteleknél a lehívás és a törlesztés elszámolása az alábbiak szerint történik: • Hitel-lehívás: Devizaszámlára történő jóváírás esetén a folyósításkor érvényes MNB deviza árfolyamon számított forintértéken; forint számlára történő jóváírás esetén a hitelintézet által alkalmazott teljesítéskori deviza vételi árfolyamon számított forint értéken. • Hitel-törlesztés: Forint számláról történő törlesztés esetén a hitelintézet által alkalmazott, pénzügyi teljesítéskor érvényes deviza eladási árfolyamon, devizaszámláról történő törlesztés esetén a devizaszámlán meglevő devizakészlet könyv szerinti (súlyozott) átlagárfolyamán.


ÉRTESÍTŐ A törlesztéskor realizált árfolyamkülönbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (árfolyam-nyereség) vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként (árfolyam-veszteség) kell elszámolni. A devizaszámla év végi értékelése során az átlagárfolyamon nyilvántartott deviza egyenleg értékelését végezzük el a mérlegforduló napon érvényes MNB árfolyamon, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. 4.4 Aktív és passzív időbeli elhatárolások értékelése Aktív és passzív időbeli elhatárolásokat egyedi értékelés alapján, könyv szerinti értéken mutatjuk ki a mérlegben. A könyv szerinti érték a kibocsátó által közölt forintérték, vagy a teljesítés kori MNB hivatalos devizaárfolyamon számított érték, illetve ezek hiányában a kalkulált érték. Az aktív időbeli elhatárolások között, bevételek aktív elhatárolásaként mutatjuk ki a tárgyévre járó osztalékbevételek elhatárolását, ha a jóváhagyott osztalék összege a mérlegkészítés napjáig ismertté vált. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásaként mutatjuk ki azokat a tárgyévben felmerült költségeket, ráfordításokat, melyek a következő évet terhelik. Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként mutatjuk ki az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően a rendkívüli ráfordításokkal szemben szüntetjük meg. A passzív időbeli elhatárolások között, bevételek elhatárolásaként mutatjuk ki a ráfordítások, költségek ellentételezésére kapott pénzeszközöket, a kamat bevételek és az egyéb bevételek nem a tárgyévet érintő részét.

57 Költségek, ráfordítások elhatárolásaként a tárgyévet érintő, de a mérleg fordulónapja után felmerült költségeket, ráfordításokat mutatjuk ki. Itt mutatjuk ki a mérleg fordulónapja után fizetett kamatok tárgyévre jutó részét is. A passzív időbeli elhatárolásokon belül a halasztott bevételek között mutatjuk ki a véglegesen átvett, fejlesztési célra kapott pénzeszközöket, költségvetési juttatást, a szanált beruházási hiteleket. Minden számla rendelkezik egy számviteli dátummal, mely mindig a szerződés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás v. termékértékesítés megvalósulása) napjára mutat. 1. Időszakos elszámolás (folyamatos teljesítés) esetén • múltbeli szolgáltatás esetén a számlázott időszak utolsó napját, • jövőbeni szolgáltatás (előreszámlázás) esetén a számlázott időszak első napját tekintjük számviteli dátumnak és a számla kelte napján érvényes MNB árfolyamot alkalmazzuk. 2. Amennyiben a teljesítés évek között átnyúlik, akkor a számla által tartalmazott bevételt és költséget az érintett évek között megosztjuk. Utólagos számlázás esetén kibocsátóként bevétel aktív időbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás passzív időbeli elhatárolást képezünk, a számla hiányában a teljesítés évében. Előre történő számlázás esetén kibocsátóként bevétel passzív időbeli elhatárolást, fogadóként költség, ráfordítás aktív időbeli elhatárolást könyvelünk. 3. Amennyiben az éven átnyúló számla valamelyik évre jutó részösszege nem éri el a számviteli politikában rögzített összeg határt, akkor a teljes összeg a másik évre könyvelendő, az 1. pontban rögzített számviteli dátum szerint. 4. 5.

Kötelezettségek

4.5.1. Rövid értékelése

lejáratú

kötelezettségek

A rövid lejáratú forintkötelezettségeket könyv szerinti értéken - a szállító, illetve a kibocsátó által közölt, elismert forint érték - mutatjuk ki a mérlegben.


ÉRTESÍTŐ A vevőktől kapott előleget a ténylegesen befolyt összegben mutatjuk ki. A devizában kifejezett kötelezettséget a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó hivatalos MNB árfolyamon kell nyilvántartásba venni. Amennyiben a belföldi partner a devizában kiállított számlájában nem az MNB által meghirdetett hivatalos árfolyamon végezte az adóalap illetve az ÁFA forintosítását, a számla nyilvántartásba vételét a bizonylaton feltüntetett árfolyamon végezzük. A hatályos Számviteli és az ÁFA törvények eltérő időpont szerint határozzák meg a devizás számlák forintosításakor alkalmazandó árfolyamot. Ebből kifolyólag adott devizás számlához két különböző árfolyam is tartozhat, egy a Számviteli tv. és egy az ÁFA tv. szerint. Számviteli árfolyam A számviteli dátum napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. Minden gazdasági esemény rendelkezik számviteli dátummal, mely mindig a szerződés szerinti teljesítés (szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés megvalósulás) napjára mutat, időszakos elszámolás esetén a 4.4 pontban meghatározott teljesítés napján érvényes hivatalos MNB devizaárfolyam. ÁFA árfolyam Belföldi partnertől kapott devizában kiállított számla esetén a kibocsátó által forintban feltüntetett ÁFA összeg és a devizás ÁFA összeg hányadosának két tizedes jegyre történő kerekítésével kerül az árfolyam megállapításra. Közösségen belüli partnertől kapott számla esetében az ügyletet tanúsító számla kibocsátás dátumának napján, de legkésőbb a teljesítést követő 15. napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Eseti szolgáltatás esetén nem a számla kibocsátás napján, hanem a szolgáltatásnyújtás megvalósulásának napján közzétett MNB árfolyamon kell forintosítani. Közösségen belüli illetve harmadik országbeli adóalanytól az ÁFA tv. 37.§ (1) bekezdés szerinti - a hatályos ÁFA törvény előírásai szerint belföldi teljesítési helyű - szolgáltatások igénybevétele esetén alkalmazandó ÁFA árfolyamok az alábbiak:

• •

58 tényállásszerű (eseti) teljesítés esetén a tényleges teljesítés napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam, időszakos elszámolású ügyletek esetén a számla kibocsátásának napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam.

Közösségen belüli illetve harmadik országbeli adóalanytól az ÁFA tv. 37.§ (1) bekezdésén kívüli - a hatályos ÁFA törvény előírásai szerint belföldi teljesítési helyű - szolgáltatások igénybevétele esetén alkalmazandó ÁFA árfolyam: • az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, • az ellenérték megtérítésekor, vagy a teljesítést követő hónap 15. napja közül a legkorábbi napon érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam. Ehhez kapcsolódóan a GIR-ben lehetőség van: • a Kötelezettség modulban a számla fejszintjén a könyveléstől eltérő árfolyam rögzítésére, • az ÁFA analitikában a könyveléstől eltérő, ÁFA törvénynek megfelelő árfolyam kimutatására. A vasútközi elszámolásban a számadások alapján történő devizatartozások és követelések a számadás hónapjának első munkanapján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kerülnek nyilvántartásba. A mérlegben a kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó hivatalos MNB devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, függetlenül az átértékelés eredményre gyakorolt hatásának nagyságától. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. 4.5.2. Hosszú értékelése

lejáratú

kötelezettségek

A forintban felvett beruházási és fejlesztési hiteleket az egyéb hosszú lejáratú hiteleket, illetve a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket a folyósított és a törlesztésekkel csökkentett értékben mutatjuk ki a mérlegben. A devizában fennálló kötelezettségeket az MNB által közzétett, a bekerülés vagy a


ÉRTESÍTŐ 59 szerződés teljesítés napjára vonatkozó hivatalos deviza árfolyamán kell forintra átszámítani. Az év végi árfolyam átértékeléskor a kötelezettségeket egyedileg kell számba venni. Amennyiben a kötelezettség visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél (kötvénykibocsátás miatti tartozás, váltótartozás, egyéb kötelezettség) a visszafizetendő összegben mutatjuk ki. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként mutatjuk ki a pénzügyi lízingbe vett eszközök lízingbe adó által kiszámlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget, melyet csökkenteni kell a megfizetett lízingdíjak összegével. A tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzésére felvett deviza hitelek év végi átértékelésekor, a keletkező árfolyamveszteséget elhatároljuk, nyereség esetén a korábban elhatárolt összeget a nyereség, de legfeljebb az elhatárolt összeg mértékéig csökkentjük. A hosszú lejáratú kötelezettségek tárgyévet követő évi esedékes törlesztő részleteit a mérleg készítésekor az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek közé át kell vezetni. 5.0

HIVATKOZÁSOK, MEGSZÜNTETÉSEK

MÓDOSÍTÁSOK,

5.1. Hivatkozások a) b)

2000. évi C. törvény A számvitelről MÁV Vállalatcsoport Értékelési Mintaszabályzata 2013. év

5.2. Megszüntetések Jelen utasítás hatályba lépésével egyidejűleg a 19/2012. (V. 15. MÁV-START Ért. 10.) VIG sz. utasítás A MÁV-START Zrt. Értékelési Szabályzatáról hatályát veszti. 6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK A Szabályzat rendelkezéseit a 2013. üzleti évtől kezdődően kell alkalmazni. 7.0

MELLÉKLET

Amortizációs normák jegyzéke Ungvári Csaba s.k. vezérigazgató 22. szám Budapest, 2013. július 04.

ÉRTESÍTŐ 60


ÉRTESÍTŐ 61

Szerkeszti: MÁV-START Zrt. Kabinet Felelős kiadó: Ungvári Csaba vezérigazgató


2013. (VII. 04. MÁV-START Ért. 22.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról

Recommend Documents