Ügyiratszám: Ügyintéző: Tárgy:
MN/21274-7/2013. személyes adat kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1256/2013. (VII. 24.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) Személyes adat (Személyes adat a továbbiakban: Kérelmező) a Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi út 29., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) „RTL Klub” állandó megnevezésű médiaszolgáltatásában 2013. május 27-én és 28-án 18 óra 30 perces kezdettel sugárzott „Híradó” című műsorszámokkal kapcsolatban 2013. június 4-én benyújtott, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértését kifogásoló kérelme alapján 2013. június 5-én indult eljárásban a Kérelmező kérelmeit elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálata a közléstől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak (a továbbiakban: Bíróság) címzett, a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) három példányban benyújtott keresettel kérhető. A Bíróság a keresetlevelet hatvan napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. Indokolás A Kérelmező a hatósághoz 2013. június 4-én fax útján eljuttatott, MN/21274-1/2013. iktatószámú, illetve MN/21279-1/2013. iktatószámú kérelmében a Médiaszolgáltató „RTL Klub” adóján 2013. május 27-én, illetve május 28-án 18 óra 30 perces kezdettel sugárzott „Híradó” című hírműsorszámokban közzétett, a reklámadó bevezetésével foglalkozó hírösszeállításait érintően fogalmazott meg a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ának, valamint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (2) bekezdésének megsértésére hivatkozó, a műsorszámban közzétett tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát sérelmező kifogást.
1
A Kérelmező mindkét kérelmében azt állította, hogy a kifogásolt műsorszámok reklámadó bevezetésével kapcsolatos hírblokkja nem felelt meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, mivel az érintett hírösszeállítások nem tartalmazták a Jobbik üggyel kapcsolatos álláspontját, annak ellenére, hogy 2013. május 26-án Személyes adat , a Jobbik országgyűlési képviselője sajtóközleményt adott ki az említett ügyben. A Kérelmező a fentieken túl hivatkozott az Smtv. 10. §-ában a sajtó kötelezettségeként megfogalmazott megfelelő tájékoztatáshoz való jogra. Mindezek alapján a Kérelmező a jogsértés tényének megállapítását, a Médiaszolgáltató közlemény közzétételére, vagy a Jobbik álláspontját tartalmazó interjú közlésére kötelezését kérte a hatóságtól. Az Mttv. 181. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az Smtv. 13. §-ában és az Mttv. 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A Médiatanács a Médiaszolgáltatót 1327/2011. (X. 5.) számú határozatában JBE-ként azonosította. E rendelkezésnek és az Mttv. 182. § u) pontjának megfelelően a Médiaszolgáltató, mint JBE médiaszolgáltató esetében az eljárás lefolytatása a Médiatanács hatáskörébe tartozik. A Médiatanács a hatáskör megvizsgálását követően a kérelem érdemi elbírálásának további feltételeit, azaz az eljárási szabályok teljesülését ellenőrizte. Az Mttv. speciális eljárási szabályokat ír elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése esetén lefolytatott eljárásra. Az Mttv. 181. § (2) bekezdése értelmében „a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti - közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges.” Az Mttv. 181. § (3) bekezdése szerint „a médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül - a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül - a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál.” A Médiatanács a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a kérelem a törvényi eljárási rendnek megfelelően, határidőben került benyújtásra. A Kérelmező a Médiaszolgáltató által 2013. május 27-én és 28-án közzétett műsorszámaival kapcsolatos kifogását a kérelmekhez mellékelt, a fax elküldését igazoló adási nyugta tanúsága szerint 2013. május 28-án és 29-én küldte el a Médiaszolgáltató faxszámára. A Kérelmezőnek a Médiatanácshoz címzett kérelmei 2013. június 4-én, az Mttv. 181. § (3) bekezdésében rögzített tíz napos határidő betartásával érkeztek meg a Hatósághoz. A Médiatanács az eljárás tárgyát képező kérelmek vonatkozásában megállapította, hogy azok a hivatkozott eljárási szabályoknak megfeleltek, így érdemben elbírálhatóak voltak.
2
Ezért a Médiatanács 2013. június 7-én kelt, MN/21274-2/2013. illetve MN/21279-2/2013. iktatószámú végzésében értesítette a Médiaszolgáltatót az eljárások megindulásáról, egyben tájékoztatta az ügyintézési határidőről és az eljárás során fennálló jogairól, továbbá felhívta, hogy a jelen végzés közlésétől számított 15 napon belül nyilatkozzon és szolgáltasson adatot arról, hogy a kiegyensúlyozottsági kérelemmel érintett műsorszámokban vagy egyéb tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámaiban biztosította-e a kérelemben megjelölt álláspont megjelenését. A Médiaszolgáltató a Médiatanácshoz 2013. július 2-án érkezett, MN/21274-3/2013., illetve MN/21279-3/2013. iktatószámú nyilatkozataiban mindkét műsorszám kapcsán az alábbiakat adta elő. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint hozzá a Kérelmező kifogása nem érkezett meg, annak megtörténtét a Kérelmező hitelt érdemlően nem igazolta, így a kérelem érdemi elbírálásra alkalmatlan. Az ügy érdemére vonatkozóan a Médiaszolgáltató előadta, hogy 2013. május 25-én, 18 óra 30 perckor kezdődött Híradó című műsorszámában teljes körűen bemutatta a kérdést, a Jobbik álláspontját is ismertetve. A Médiaszolgáltató ennek igazolására szó szerint idézte a műsorban elhangzottakat, mely leírás igazolta az állítását. A Médiaszolgáltató kifejtette továbbá, hogy álláspontja szerint a parlamenti demokrácia sajtátja, hogy a Parlamentbe bekerült pártok az Országgyűlésben felmerült valamennyi kérdésről értesülnek, azokról törvényszerűen véleménnyel rendelkeznek, és ezekről rendszeresen tartanak sajtótájékoztatót. A sajtószabadság alkotmányos jogát sértené, ha egy párt maga dönthetné el, hogy nyilvános rendezvényén elhangzottakból mely mondatok, milyen sorrendben, milyen felvételek kíséretében kerülhetnek be egy híranyagba. Mindezeken túl a napi több tucat sajtótájékoztatóról esetenként a médiaszolgáltatók nem is értesülnek, továbbá, az azokon való részvétel fizikai korlátokba ütközhet, ugyanis egyetlen hírszerkesztőség sem rendelkezik olyan technikai és személyi feltételekkel, hogy valamennyi párt minden sajtótájékoztatóján jelen lehessen. A Médiaszolgáltató szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. május 24-én tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló tervezetet, majd a Médiaszolgáltató a következő napi híradójában bemutatta a Jobbik azon álláspontját, mely szerint a Jobbik egyedüli ellenzéki pártként támogatja a reklámadót, és már korábban is javaslatot tett hasonló közteher bevezetésére. A Médiaszolgáltató hivatkozott az Mttv. 12. § (2) bekezdésére, mely szerint a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani, mely követelménynek álláspontja szerint a 2013. május 25-én sugárzott Híradóban eleget tett. Hivatkozott továbbá az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) számú határozatára, illetve a Médiatanács több korábbi, kiegyensúlyozottsági ügyekben hozott döntésére, melyek szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Elegendő lehet az is, ha egy ellentétes álláspont megjelenik, illetve ha érzékeltetik, hogy létezik ellentétes álláspont. Tehát az egyes releváns nézeteknek és nem feltétlenül azok képviselőinek kell megjelenniük, a médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága körében - valamely releváns álláspont képviselőjének személye helyett maga is megjelenítheti a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges eltérő álláspontot. A Médiaszolgáltató kifejtette továbbá, hogy hírműsoraiban rendszeresen ismerteti és bemutatja a Jobbik álláspontját, így a Kérelmező kifogása teljesen alaptalan. A Médiaszolgáltató a fentiek alapján a kérelmek elutasítását kérte a Hatóságtól.
3
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33/B. § (1) bekezdése szerint a hatóság együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. Tekintettel arra, hogy a Kérelmező a 2013. május 27-én (MN/21274-1/2013.) és 28án (MN/21279-1/2013.) sugárzott Híradót érintő kérelmei, az eljárások tárgya összefügg, az eljárások egyesítése vált szükségessé. A fentiek alapján a Médiatanács dr. Auer János koordinátor tag aláírásával ellátott, 2013. július 9-én kelt, MN/21274-4/2013. iktatószámú végzésében elrendelte a folyamatban lévő két eljárás MN/21274/2013. számon, együttes eldöntés céljából történő egyesítését. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. A Médiatanács a tényállás tisztázása során megállapította, hogy a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltakkal ellentétben a Kérelmező műsorszámmal kapcsolatban megfogalmazott kifogásáról a Médiaszolgáltató tudomással bírt. A Kérelmező által a kérelmekhez csatolt, a kifogás elküldését tanúsító fax adási nyugtáján rendeltetési címként a 382-8429-es fax hívószám, a nyugtán az eredmény rovatban a „jó” jelzés szerepelt. A Médiatanácsnak hivatalos tudomása van arról, hogy a kifogások elküldését igazoló fax adási nyugtákon szereplő faxszám a Médiaszolgáltató hírigazgatóságának faxszáma. A fentiek alapján a Médiaszolgáltatóhoz fordulás ténye bizonyítást nyert. 1. A Kérelmező által hiányolt álláspont A Kérelmező által csatolt, 2013. május 26-án 15 óra 36 perckor publikált sajtóközlemény az alábbiakat tartalmazta: „Budapest, 2013. május 26., vasárnap (MTI) - A Jobbik az elmúlt években többször is javasolta a főként a multicégeket sújtó reklámadó bevezetését, először 2010. október 25-én szavazta le azt az Országgyűlés - közölte a párt parlamenti frakciója vasárnap az MTI-vel. A közlemény szerint a Jobbik „üdvözli a kormány belátását, de fájó, hogy csak az EU nyomására hajlandó meglépni azt, s az egymillió magyar embert képviselő Jobbik javaslatát nem fontolták meg”. Az ellenzéki párt azt írta, „a magyar nemzet kulturális szabadságharcának része a kereskedelmi médiumok, főként a két nagy tévétársaság megregulázása”. A Jobbik szerint ezek Magyarországról való kivonulása komoly eredmény volna, egyben utat nyitna a színvonalas televíziós szórakoztatás, többek közt történelmi magyar játékfilmek, sorozatok gyártása előtt. A közmédia nézettségének növekedése pedig reklámbevételeinek növekedésével is járna, ezért sem szabad meghátrálnia a kormánynak a kereskedelmi médiumok riogatásától - olvasható a közleményben. A Jobbik a közlemény szerint - korábbi javaslatához hűen - csak annyi könnyítést adna a főként a multicégeket sújtó reklámadó kapcsán, hogy a társadalmilag hasznos világképet sugárzó hirdetések mentesülnének az adó alól, „például ha egy joghurtreklám szépnek és jónak állítja be a nagycsaládos életmódot”. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken tette közzé a reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát. E szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja pedig az ebből származó nettó árbevétel lenne. Az adó mértéke sávosan emelkedne: 1 milliárd forint alatt nem kellene fizetni, majd 1 százalékot, az 5 és 10 milliárd forint közötti részre 10, az ezt meghaladó részre pedig 20 százalékot. A két legnagyobb kereskedelmi tévé, az RTL Klub és a TV2 tiltakozott a reklámadó tervezett bevezetése ellen. A sajtóban megjelentek szerint a magyar RTL Csoport megdöbbenéssel értesült
4
az Európában példa nélküli új adófajta, a reklámadó tervéről. A kereskedelmi televízió szerint az adó egy teljes iparágat tesz tönkre, amely az elmúlt öt évben már így is bevételei felét elvesztette. A TV2 szerint a reklámadó bevezetésével több száz ember munkahelye kerülne veszélybe, alapvető, a nézőket 15 éve szórakoztató és tájékoztató műsorok szűnhetnek meg, emellett nem lenne pénz tömegtájékoztatásra, közszolgálati feladatok teljesítésére.” 2. Az eljárás tárgyát képező tájékoztatásokban elhangzottak ismertetése Az eljárás tárgyát képező 2013. május 27-én 18 óra 30 perces kezdettel közreadott „Híradó” című műsorszám kérelemmel érintett, 18 óra 35 perckor sugárzott hírblokkja a következőket tartalmazta. Műsorvezető: „Ez csak egy lehetséges variáció, döntés még nincs. Ezt mondta a médiavállalkozásokat ellehetetlenítő médiaadóról Személyes adat . A Kormány szerdán dönt a költségvetési szempontból elhanyagolható bevételt jelentő, de a magyar médiapiacot kilátástalan helyzetbe hozó médiaadóról. Szakmai szervezetek szerint a médiumok megadóztatása miatt sérül majd a sajtószabadság, és milliók maradhatnak kedvenc tévéműsoraik nélkül.” Riporter: „Van, aki a Barátok köztöt kedveli a legjobban, van, aki az X-faktort, más leginkább a Híradót.” Személyes adat (Fidesz): „Reményemet fejezem ki, hogy az RTL Klubra és a TV2-re a jövőben is számíthatunk, és nagy figyelemmel fogjuk követni a híradóikat.” Riporter: „Személyes adat mai sajtótájékoztatóján mondta ezt, azután, hogy a Kormány által pénteken nyilvánosságra hozott elképzelés a médiaadóról szinte kilátástalan helyzetbe hozta a két nagy kereskedelmi csatornát, és jelentős problémák elé állítja szinte az egész médiapiacot. A Fidesz szóvivője ma azt mondta, még semmi sem biztos.” Személyes adat (Fidesz): „Reklámadó lehet, nincs róla döntés, nincs róla előterjesztés, a Kormány és a Parlament még nem tárgyalta, ez egy lehetséges variáció.” Riporter: „A Párbeszéd Magyarországért szerint vége a sajtószabadságnak, ha bevezetik a médiaadót.” Személyes adat (Párbeszéd Magyarországért): „Ez a javaslat, amennyiben megvalósul, alapvetően megváltoztatja a magyar állampolgároknak azt a jogos igényét és alkotmányos jogát, hogy hozzáférhessenek a közéletről szóló objektív beszámolókhoz.” Riporter: „A Főszerkesztők Fórumának elnöke ugyanezen a véleményen van.” Személyes adat (Főszerkesztők Fóruma): „A hirdetések azok, amelyek a sajtót eltartják, és ez a gazdasági függetlenség az, amely a tartalmi függetlenséget garantálja.” Riporter: „Tiltakozik a Magyar Újságírók Országos Szövetsége is.” Személyes adat (Magyar Újságírók Országos Szövetsége): „Egy válság-iparágat sújt, a médiaipart, amely hirdetési bevételeinek jelentős részét elvesztette az elmúlt években, és ennek következtében több száz újságírót volt kénytelen utcára tenni.” Riporter: „A média adó minden médiavállalkozást érint, de nem mindegyiket sújtja egyformán. A magyar közmédia évente 71 milliárd forint közpénzt kap, a nagykereskedelmi adó egyetlen fillért sem. Az MTVA-nak is vannak bevételei, ezekkel együtt a közmédia nagyjából évi 78 milliárd forintot fordít működésre, míg az RTL Klub 26, a TV2 21 milliárd forintból készít műsorokat. Azaz, a két kereskedelmi csatorna összesen csaknem 30 milliárd forinttal kevesebből, mint a közszolgálati adók. Ennek ellenére a legtöbb médiaadót az RTL Klub fizetné, körülbelül 4,3
5
milliárd forintot, a TV2-nek nagyjából 1,7 milliárdot kellene fizetnie, az MTVA esetében ez – becsült adatok szerint – mindössze 40 millió forint lehet. Ez századrésze az RTL által fizetendő adónak. A 2012-es nézettségi adatok szerint az RTL Klub közönségaránya átlagosan 24% volt, a TV2-é 18, míg a legnézettebb közszolgálati adóé, az m1-é 9%. A médiaadó kivetése ellen a Reklámszövetség is tiltakozik. Közleményükben azt írják: a médiaadó hatásai egyelőre beláthatatlanok, mind a szektor, mind pedig a közönség számára. A Reklámszövetség szerint a Kormánynak tárgyalnia kellene a médiavállalkozásokkal.” Az eljárás tárgyát képező másik, 2013. május 28-án 18 óra 30 perces kezdettel közreadott „Híradó” című műsorszám kérelemmel érintett, 18 óra 35 perckor sugárzott hírblokkja a következőket tartalmazta. Műsorvezető: „Egymagában fizet majdnem annyi közterhet az RTL-csoport, mint amekkorát a médiaadó bevezetésétől vár a Kormány. A kabinet holnap dönthet az akár 20 %-os adó tervezetéről. A gazdasági miniszter szükség van a médiaadóra, hogy az ország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. De Személyes adat szerint a Kormánynak van egy titkos fegyvere is Brüsszellel szemben.” Riporter: „A Barátok közt szereplői a képzeletbeli Mátyás téren, és az Európai Parlament Brüsszelben. A Kormány szerint a Berényi családot és velük együtt az RTL Klub összes többi műsorát is a Brüsszel által követelt hiánycsökkentő intézkedések sodorták veszélybe. Az Európai Bizottság holnap dönt arról, kikerül-e az ország a túl magas költségvetési hiány miatt indított túlzottdeficit-eljárás alól. Épp aznap, amikor a Kormány is dönthet a médiaadóról. Az adó ötletét kidolgozó gazdasági miniszter szerint – idézem –: „Minden egyenlegjavító intézkedés jól jöhet a végső intézkedésnél”, de hozzátette: „A Kormány nem áll meg a médiaadónál, hanem van egy titkos fegyverünk is.” Azt viszont elismerik, a médiaadóból nem származik jelentős bevétel.” Személyes adat (Fidesz): „Valahol 6-7, maximum 10 milliárdos adóbevételt jelenthet a költségvetés számára.” Riporter: „Tehát a csaknem 15000 milliárdos költségvetés alig több, mint fél ezreléke folyhat be a médiaadóból, jó esetben. A Híradó által megkérdezett adószakértő szerint, ha médiaadót kell fizetni, akkor a többi adóból kevesebb folyik be a költségvetésbe.” Személyes adat (adószakértő): „Ha egy cég emiatt veszteségbe fordul, akkor az társasági adóbevétel kiesést jelent a költségvetésnek.” Riporter: „Az RTL-csoport egyébként 2012-ben egymaga fizetett annyi közterhet, mint amekkora bevételt vár a Kormány a médiaadótól. Egyebek mellett társasági adóból, a dolgozók személyi jövedelemadójából és az önkormányzatnak átutalt iparűzési adóból áll össze a számla. 2012-ben ez összesen 8,5 milliárd forint volt. Ennyit fizetett egyedül az RTL az államkasszába. A médiaadóból pedig 4,3 milliárd forintot kellene befizetni.” Riporter2: „Az RTL Klub tizenöt éve van jelen Magyarországon, és az első perctől kezdve a sugárzásért úgynevezett koncessziós díjat fizetett. Ez évente is milliárdos nagyságrendű összeg. A tizenöt év alatt a cég ilyen jogcímen összesen 21 milliárd forintot fizetett be az államkasszába.” Riporter: „A Párbeszéd Magyarországért szerint a Kormány célja a médiaadóval nem csupán a bevételek növelése.” Személyes adat (Párbeszéd Magyarországért): „Magyarországon két nagy nézettségű kereskedelmi televízió van, az egyiket meg akarják venni, a másikat pedig lehetetlen helyzetbe akarják hozni anyagilag.” Riporter: „Médiapiaci hírek szerint a TV2 megvásárlása után két cég is érdeklődött.”
6
3. Az eljárással érintett műsorszámokban közreadott hírblokkok tárgya, témája A 2013. május 27-én 18 óra 30 perces kezdettel sugárzott „Híradó” című műsorban bemutatásra került, hogy a döntés elfogadásának milyen lehetséges következményei lehetnek a médiavállalkozásokra nézve (a vállalkozások ellehetetlenülése, munkahelyek megszűnése). A műsorszámban megszólaltatott politikai és civil szervezetek is a lehetséges következményeket, így a sajtószabadság kérdését, a médiában dolgozók munkahelyeinek elvesztését elemezték. A műsorszámban a Kormány részéről elhangzott továbbá, hogy mindössze tervezetről van szó, így a részletek még nem ismertek. A Médiaszolgáltató riportere a fentieken túlmenően a nézettségi és különböző pénzügyi adatok tükrében részletesen elemezte, hogy a tervezett adó milyen hatást gyakorolna a médiapiacra. A 2013. május 28-án 18 óra 30 perces kezdettel sugárzott Híradó a döntéstervezet és a Magyarországgal szemben fennálló túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos uniós lépések lehetséges összefüggéseit taglalta. E körben a Médiaszolgáltató bemutatta, hogy a költségvetésben milyen súllyal jelenne meg a tervezett médiaadó, majd egy adószakértő előadta, hogy a médiaadó bevezetése nyomán befolyó közterhek a költségvetés más bevételeit (így a társasági adót) csökkentenék. A műsorszám lezárásaként a Párbeszéd Magyarországért politikusa a médiapiac lehetséges átalakulásáról, így a TV2 esetleges felvásárlásáról beszélt. A két kifogásolt műsorszám tehát a tervezett intézkedés lehetséges gazdasági, költségvetési és médiapiaci következményeit, várható hatásait mutatta be, valamint az uniós eljárás – a műsorszám sugárzásának időpontjában valószínűsíthető – megszüntetése, és a tervezett döntés esetleges elfogadása közti vélelmezett összefüggésekre igyekezett rávilágítani. A műsornak tehát nem a tervezet nyilvánosságra hozatala, illetve az azzal kapcsolatos reakciók, vélemények – az azt támogató, illetve elutasító álláspontok – ismertetése volt a témája, hanem annak tényleges bevezetése esetén várható hatásai. 4. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét az Mttv. 12. § (1)-(2) bekezdése és az Smtv. 13. §a együttesen határozzák meg. Az Smtv. a kiegyensúlyozottság követelményét a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások által közzétett tájékoztató, híreket szolgáltató műsorszámaival kapcsolatban fogalmazza meg. A törvény rendelkezése szerint ezeknek a műsorszámoknak a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről kiegyensúlyozottan kell tájékoztatást adniuk. Az Mttv. és az Smtv. fent hivatkozott rendelkezései által körülhatárolt kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettség nem jelenti a szerkesztői szabadság aránytalan korlátozását. Azt, hogy mely események tartanak számot a közérdeklődésre, azaz mely eseményekről készül beszámoló az egyes műsorszámokban, kizárólag a szerkesztő, illetve a médiaszolgáltató döntheti el. A közösséget érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak, híradásnak meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, egy adott kérdéssel összefüggésben megfogalmazott releváns álláspontokat kell a közösség számára összegyűjteni és bemutatni. A média által közvetített információk birtoklása segít abban, hogy a polgárok szelektáljanak, és az információk birtokában alakítsák viszonyukat egymáshoz és a valósághoz, ezért fontos az objektivitásra való törekvés. A tájékoztatásban döntő szempont, hogy az adott esemény fontos-e, hogy eljusson a nézőhöz, vagyis van-e hírértéke. Fontos a tájékoztatáskor mérlegelni, hogy mi az, ami a közönséget érdekelheti, amely által tájékozott emberként alakíthatják ki véleményüket és viszonyukat környezetükhöz.
7
Egy vitatott kérdés, közérdeklődésre számot tartó esemény bemutatásakor az egyes, az ügy szempontjából releváns nézeteknek kell megjelenniük. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Elegendő lehet az is, ha egy ellentétes álláspont megjelenik, illetve ha érzékeltetik, hogy létezik ellentétes álláspont. Valamennyi szembenálló nézet bemutatására nem minden esetben van lehetőség, a szerkesztés során olykor választani kell a releváns, és szükséges súllyal, a kellő arányban képviselt nézetek között. Nem határozható meg előre, hogy hány eltérő véleménynek kell teret adni a műsorszámban, ám amennyiben több szervezet, társadalmi csoport, párt is ugyanazt az álláspontot képviseli egy adott ügyben és azok között releváns különbségek nem fedezhetőek fel, abban az esetben elég csak egy szervezet vagy csoport álláspontját megjeleníteni. A törvény ugyanis a különféle véleményeket és azok bemutatását védi a demokratikus közélet kialakítása és a közügyek megvitatásának elősegítése céljából, nem pedig az egyes vélemények „tulajdonosait”. 5. A Kérelmező által hiányolt álláspont a vizsgált műsorszámok fényében A Kérelmező kérelmében benyújtott MTI-közlemény tartalma alapján látható, hogy a Jobbik magával a tervezettel kapcsolatos azon véleményének adott hangot, miszerint üdvözli az új adónem bevezetésére vonatkozó javaslatot, vagyis az a döntés-tervezet támogatásáról, helyesléséről szólt, illetve arról, hogy az ellenzéki párt már korábban tett ilyen irányú javaslatot, míg az eljárás tárgyát képező két műsorszám a tervezet esetleges elfogadásának lehetséges következményeit elemezte. A Jobbik említett közleményében – a törvényjavaslat és a két országos kereskedelmi televízió csatorna reakciójának ismertetésén túl – üdvözölte a tervezett döntést, és kifejtette, hogy a párt már korábban is élt hasonló javaslattal. A sajtóközlemény egyik sarkalatos pontja éppen ez a körülmény, nevezetesen, hogy az ellenzéki párt már korábban szorgalmazta a médiaadó bevezetését, mely javaslat akkor nem talált támogatásra a kormánypártnál. A Kérelmező által hiányolt álláspont a fentiekből következően az érintett műsorszámokban szereplő tájékoztatásokhoz közvetlenül nem kapcsolódott, hiszen az nem a reklámadó várható következményeivel, a költségvetésre, a médiapiacra – és közvetett módon a közönségre – gyakorolt lehetséges hatásaival foglalkozott, hanem mindössze az azzal kapcsolatos üdvözlésének adott hangot, egyúttal kritikai észrevételként megfogalmazta, hogy korábban a Jobbik is élt hasonló javaslattal, amelyet akkor nem támogatott a Kormány. Ennek fényében megállapítható, hogy a két, kérelemmel érintett műsorszám témája eltért a Jobbik sajtóközleményében foglaltaktól, vagyis a Jobbik döntést üdvözlő, és a Kormányt késlekedése miatt elítélő nyilatkozatában foglaltak nem kapcsolódtak szervesen a 2013. május 27-i és 28-i „Híradó” című műsorszámoknak – a döntés lehetséges következményeit latolgató – témájához. Amennyiben a Médiaszolgáltató a politikai pártok mellett a piaci szereplők és egyéb szakértők megszólaltatásával a bevezetni tervezett reklámadó lehetséges hatásairól kívánja tájékoztatni a közönséget, abban az esetben nem tekinthető jelen eljárás szempontjából relevánsnak az a vélemény, amely mindössze egy korábbi stádiummal, nevezetesen magával a javaslattal, annak „megszületésével”, esetleges bevezetésével foglalkozik. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének fényében vizsgálva a műsorszámokban megjelent tájékoztatások témáját, illetve ez utóbbit összevetve a Kérelmező sajtóközleményében foglaltakkal, tehát megállapítható, hogy a Jobbik-sajtóközlemény tartalma alapján nem kapcsolódott közvetlenül a tájékoztatásokban elhangzottakhoz, azaz nem tekinthető e szempontból relevánsnak. Ez alapján megállapítható az is, hogy a Médiaszolgáltató az említett hírműsorokban nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét azáltal, hogy nem számolt be a Kérelmező által csatolt közleményben foglaltakról.
8
A Médiatanács ennek kapcsán meg kívánja jegyezni, hogy jóllehet, nem képezte a hatósági eljárás tárgyát, azonban a Médiaszolgáltató nyilatkozatában foglaltakat megvizsgálva megállapítható, hogy a május 25-i „Híradó” című műsorszámban, amely a reklámadó bevezetéséről szóló tervezet nyilvánosságra hozatalát követő reakciókat, tiltakozásokat foglalta össze, megjelenítette a Jobbik támogatásnak hangot adó véleményét. Ugyanezen véleménynek a tervezet várható hatásairól, következményeiről szóló hírblokkokból történő elmaradása ugyanakkor a korábbiakban kifejtettekből következően (relevancia hiányában) nem okozta a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének sérelmét. A Médiatanács a fentiek alapján megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a 2013. május 27-én és 28-án 18 óra 30 perctől sugárzott „Híradó” című műsorszámaival nem sértette meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, azaz a Kérelmező kérelmeit elutasította. A Kérelmező hivatkozott az Smtv. 10. §-ában rögzítettekre is, mely a közönséget megillető tájékoztatási, tájékozódási jogot rögzíti, másrészt a médiarendszer egészének tájékoztatási kötelezettségéről, mint általános médiajogi alapelvről rendelkezik. A hivatkozott rendelkezésben rögzített hiteles, gyors, pontos tájékoztatás tehát nem az egyes médiaszolgáltatókra vonatkozó feladatot határoz meg, hanem a médiarendszer egészéhez kapcsolódó alapelvi követelményt fogalmaz meg. Tekintettel arra, hogy az Smtv. 10. §-át az Mttv. a hatóság feladat- és hatásköreit meghatározó 182-184. §-ai nem nevesítik, ezen alapelvi rendelkezés megsértését a Médiatanács közigazgatási hatósági eljárásai során hatáskör hiányában nem vizsgálhatja és állapíthatja meg, e rendelkezéseket a hatóság eljárásai során kisegítő szabályként, az Mttv. 182-184. §-aiban rögzített hatásköreiben eljárva alkalmazhatja, értelmezheti. A Médiatanács utal továbbá az Mttv. 167.§ (1) bekezdésében foglaltakra is, mely rögzíti, hogy „a Hatóság kérelemre vagy hivatalból – feladat- és hatáskörének keretében – jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvényben és az Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben és a Hatóság által kötött hatósági szerződésekben foglaltak teljesítését.” A fentiek alapján a Médiatanács az Mttv. 182. § u) pontjában és a 181. § (1) bekezdésében foglalt hatósági hatáskörében a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, azaz a Kérelmező kérelmeit elutasította. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel.
9
A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdése da) alpontjában és az Mttv. 181. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezésen alapul. A halasztó hatály kérdését az Mttv. 163. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés rendezi. Az eljárás iIIeték-mentességét az Mttv. 181. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés határozza meg. A tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (2) bekezdése tartalmazza. Budapest, 2013. július 24.
A Médiatanács nevében:
…dr. Auer János soros elnöki tisztséget ellátó tag
Dr. Koltay András hitelesítő tag
Kapják: 1.
Személyes adat
10
