2013. MiniFarm projekt Információs tanulmánykötet
Miniváros Nonprofit Kft
2013.01.31.
Tartalom 1
2
Az interaktív MiniFarm létrehozásának koncepciója ................................................ 5 1.1
A MiniFarm létjogosultsága a MiniCity tapasztalatai alapán ........................... 5
1.2
A MiniCity működésének részletei ..................................................................... 8
Az interaktív MiniFarm bemutatása ......................................................................... 16 2.1
Az alapötlet ......................................................................................................... 17
2.2
Miért van rá szükség?......................................................................................... 19
2.2.1 A magyar vidék helyzete ............................................................................. 20 2.3
Miért nem ismerik a városi gyerekek a vidéki életet?...................................... 31
2.3.1 Vidék-város kapcsolat .................................................................................. 31 2.3.2 A vidék hagyományos és új funkciói .......................................................... 31 2.3.3 A vidéki térségek foglalkoztatási helyzete ................................................. 34 2.3.4 A vidéki települések infrastrukturális helyzete .......................................... 35 2.3.5 A vidéki települések épített környezete, kulturális öröksége .................... 36 2.3.6 A hagyományos vidéki közösségek ............................................................ 37 2.3.7 A vidéki népesség demográfiai helyzete..................................................... 37 2.3.8 Következtetés................................................................................................ 38 2.3.9 A klasszikus tanyasi életforma .................................................................... 41 2.4 3
A kivitelezés ....................................................................................................... 45
Az interaktív MiniFarm helyszínei, kiállítóterei, lehetőségei ................................. 48 3.1
Helyszínek: ......................................................................................................... 49 2
3.1.1 Gyümölcsöskert ............................................................................................ 49 3.1.2 Hentes............................................................................................................ 55 3.1.3 Istálló ............................................................................................................. 60 3.1.4 Hungarikum (pl. kalocsai) ........................................................................... 64 3.1.5 Pékség ........................................................................................................... 67 3.1.6 Szélmalom .................................................................................................... 69 3.1.7 Méhészet ....................................................................................................... 77 3.1.8 Ökoház .......................................................................................................... 84 3.1.9 Táncdal színpad ............................................................................................ 90 3.1.10 Présház ........................................................................................................ 99 3.1.11 Tehenészet ................................................................................................ 106 3.1.12 Sajt labirintus ............................................................................................ 117 3.1.13 Baromfi udvar ........................................................................................... 124 3.1.14 Tészta ház ................................................................................................. 130 3.1.15 Káposzta taposó ........................................................................................ 136 3.1.16 Egyéb helyszínek: .................................................................................... 141 3.2
A MiniFarm előnyei és lehetőségei: ............................................................... 143
3.2.1 Falusi turizmus helyzete, és annak promotálása....................................... 143 3.2.2 Magyarország nemzeti parkajai és azok bemutatása ............................... 155 3.2.3 Magyarország tájegységeinek bemutatása: ............................................... 158 3.2.4 Környezettudatosság oktatása.................................................................... 161
3
3.2.5 Megújuló energiák bemutatása .................................................................. 165 3.2.6 Vidéki élet népszerűsítése .......................................................................... 168 3.2.7 A háztáji , önellátó gazdálkodás bemutatása: ........................................... 171 3.2.8 Magyar hagyományok bemutatása ............................................................ 173 4
5
Tájékoztató anyagok a látogatók számára: ............................................................. 183 4.1
Ismeretterjesztő 7-11 évesek számára ............................................................. 183
4.2
Ismeretterjesztő, 3-6 évesek számára .............................................................. 188
Környezeti oktatást-nevelést szolgáló programterv ............................................... 191 5.1
8-12 évesek kérdőíve: ...................................................................................... 191
5.2
Kérdőív 6-8 évesek számára: ........................................................................... 194
6
Szabadidős, család- és közösségépítő programterv ............................................... 197
7
Összegzés: ................................................................................................................ 200
8
Felhasznált források: ................................................................................................ 204
4
1
Az interaktív MiniFarm létrehozásának koncepciója
1.1 A MiniFarm létjogosultsága a MiniCity tapasztalatai alapán 2011 november 11.-én megnyitottuk Budapesten a MiniCity Kreatív gyerekvárost. A gyerekváros alapvető koncepciója volt létrehozni egy olyan, a gyermekek méreteire szabott valódi környezetet, melyben különböző szakmákat és tevékenységeket próbálhatnak ki. A MiniCity közel egy éve működik 1.800 négyzetméteren töretlen sikerrel, átlagosan havi 10.000 látogatót fogadva, melynek 40-45 %-a gyermek.
A több tízezer látogatónk visszajelzései alapján látjuk, hogy a nálunk töltött idő alatt bármilyen új információ rendkívül erősen beágyazódik és megragad mind a gyerekek mind a szülők fejében. 5
A MiniCity kapcsán ennek leginkább marketing előnyeit használtuk ki, hiszen együttműködő partnereink számára a MiniCity első sorban reklámfelület. Mi azonban felfigyeltünk arra, hogy a játékos környezet kiválóan alkalmas új információk átadására akár a gyermeket, akár a szülőt célozva. Felfigyeltünk arra, hogy a gyerekek számára minden nálunk tapasztalható információ az újdonság erejével hat, például az, hogy a boltokban a polcok nem maguktól töltődnek újra. Kis látogatóinkkal beszélgetve megfigyeltük, hogy a gyerekek számára mára már egyértelmű, hogy minden termék a boltok polcain terem, és az átlag, városban cseperedő gyermek számára nem világos, hogy nagyjából minden egyes termék és élelmiszer előállítható házilag, és hogy legtöbbjük vidékről ered. Ugyanakkor megfigyeltük azt is, hogy a vidéki élet a gyermekek számára már nem bír vonzerővel.
Működésünk első éve után már nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy óriási szükség lenne arra, hogy a gyerekek játékos formában megismerkedhessenek a háztáji gazdálkodással és a vidéki élettel. A MiniCity tapasztalatai alapján úgy véltük hogy erre a legalkalmasabb 6
egy a MiniCity mintájára megépített MiniFarm lenne, ahol a gyermekek játékos formában tanulhatnának a vidéki életről. Ekkor kezdtük el kidolgozni a MiniFarm koncepcióját, próbálva összegyűjteni minden olyan témakört, melyben a gyermekek ismeretei hiányosak lehetnek.
7
1.2 A MiniCity működésének részletei Kiállító terünkben a gyerekek a számukra legérdekesebb helyszíneket találhatják meg teljesen arányosan az ő méreteikre szabva. Így a teljesség igénye nélkül fodrászatban, autószerelő műhelyben, közértben, festőműhelyben, bankban, és hírstúdióban a különböző szakmákkal ismerkedhetnek, és pénzt kereshetnek tevékenységeikkel, mely keresetet aztán elkölthetnek az olyan, szintén gyerekméretben kialakított szórakoztató egységekben, mint a mini mozi, a diafilm színház vagy a sztárszínpad.
Azon kívül, hogy próbáltunk egy olyan rendszert kialakítani, melyben a gyerekek játékos formában tanulhatják meg azt, hogy az elköltött pénzért szüleiknek meg kell dolgozniuk, nagy hangsúlyt fektetünk az oktató jellegű tevékenységekre is. A minivárosban található KRESZ pályát kiválóan használjuk közlekedési alapismeretek oktatására, és tesztelésére, a fogászatunkon preventív fogászati szűrő vizsgálatokat, és a helyes száj higiénia elsajátítására irányuló foglalkozásokat tartunk, pénzügyi partnerünkkel együttműködve pedig pézügyi oktatásban vehetnek részt a hozzánk látogatók. 8
Az edukatív célok mellett ugyanakkor figyelünk arra, hogy olyan programokat biztosítsunk a hozzánk látogatók számára, melyekben az egész család kikapcsolódhat és participálhat. Ebből a megfontolásból minden hétvégén készülünk valamilyen programmal a látogatóinknak, melyek nagy sikernek örvendenek. Ennek keretein belül nagyon kedvelt lett a közös sütés mini konyhánkban vagy a kézműves foglalkozások, de akár a hangszerbemutatót is említhetnénk.
Ezen kívül a MiniVáros kiválóan alkalmas nagyobb közönséget megmozdító akciók szervezésére is, mint ahogy azt ezen a téren szerzett tapasztalataink mutatják. 2012 áprilisában például hátrányos helyzetű gyerekek kívánságait teljesítettük Tibi bácsi segítségével, májusban pedig nagy sikerrel szerveztük meg a MiniSztár gyermek tehetségkutató versenyt. A kiállítás küldetése és alapelvei:
A MiniCity nem játszóház, hanem interaktív, kreatív gyerekváros.
A kiállítás nem szolgálhat gyermekmegőrzőként, a szülők aktív részvételével a játékban
célunk,
hogy
elősegítsük
a
szülők
és
gyermekek
közti
kommunikcációt.
9
A kiállítás célja, hogy egy olyan valódi környezetet hozzon létre a gyermekek méreteire szabva, ahol kipróbálhatnak olyan dolgokat, amelyek a mindennapok során tiltva vannak számukra.
A kiállításon mindennek valódinak kell tűnnie, fontos azt az érzetet kelteni a gyerekekben, hogy valódi környezetben vannak.
A kiállítás célja az oktatás – nevelés is. A pay-pass rendszerrel a pénz fogalmát tanítjuk meg nekik alapvető példákon keresztül.
Célunk olyan partnereket találni, akik közreműködhetnek az oktatásban. Pl. ilyen Budapesten a fogászat, a KRESZ park vagy a laboratórium.
Fontos olyan tartalommal feltölteni a kiállítást, ami túlmutat a kikapcsolódáson, és valódi értékeket képvisel.
Célunk olyan környezetet teremteni, ahol a gyerekek egy mini város teljes jogú polgárainak érezhetik magukat.
Külső kialakítás, helyszín:
A MiniCitynek lehetőség szerint egy belvárosban található épületnek kell otthont adnia, és minimum 1000 négyzetméter nagyságúnak kell lennie.
A helyszínt kívülről is el kell látni az arculati elemekkel és az élénk színekkel, hogy feltűnő és könnyen megjegyeztető legyen.
A helyszín befogadó képessége minimum 300 fő kell legyen egy időben.
A helyszínnek teljes mértékben akadálymentesnek kell lennie részben a fogyatékkal élők részben a babakocsival érkező vendégek miatt.
A helyszínnek rendelkeznie kell parkolási lehetőséggel a közelben.
A helyszínnek tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthetőnek kell lennie.
A belső kialakítás alapelvei:
Minden MiniCityben legalább 12 különböző foglalkozásnak helyet kell kapnia, és legalább 3 szórakoztató egységnek, és egy születésnapok ünneplésére alkalmas kerty party hangulatú helyszínnek.
10
Kötelezően megjelenítendő munkahelyek: közért, fodrászat, autószerelő műhely, rendőrség, konyha, hírstúdió, egészségügyi helyszín (fogászat, orvosi rendelő), bank.
Kötelezően megjelenítendő szórakoztató elemek: Mini mozi, sztárszínpad.
A MiniCity rendszerét kötelező pay-pass rendszer beépítésével kialakítani.
Minden helyszínnek legalább 16 négyzetméter nagyságúnak, berendezését illetően méretarányosnak és valósághűnek kell lennie. Minden helyszínnek félig nyitottnak kell lennie (lásd a keretek használata résznél), és a támogató partner arculatát és színeit kell tükröznie.
Helyet kell kapnia egy büfének, egy merchandising shopnak és egy szülői váró résznek, továbbá egy 3 év alattiaknak kialakított babaszobának.
A Mini város felépítésének minél inkább egy sétáló utca benyomását kell keltenie, hogy valóban városnak tűnjön.
Minden boxban (de legalább minden másodikban) animátornak kell dolgoznia aki felügyel a gyerekekre és segít nekik a játékban, illetve megőrzi a helyszín állapotát.
A mosdók kialakításakor fontos, hogy gyerekbarát legyen, illetve a komplett épületnek gyerekbarátnak és biztonságosnak kell lennie.
Meg kell felenie a csecsemővel érkező látogatók igényeinek is (pelenkázó, szoptató stb.)
Pay-pass rendszer
A pay pass rendszerhez feltétlenül szükséges egy banki partner.
A rendszer lényege, hogy a gyerekek belépéskor kapnak egy mini bankkártyát, melyen nincs kredit.
A bankkártyára a munkahelyeken elvégzett munkával tudnak kreditet szerezni, melyet a szórakoztató egységekben elkölthetnek. Fontos, hogy kredit nélkül nem használhatják a szórakoztató egységeket.
Ezzel a módszerrel tanítjuk meg a gyerekeket arra, hogy a pénzért meg kell dolgozni.
Ha a látogatás végére legalább x kredit marad a kártyán a távozáskor az ajándékboltban választhatnak maguknak egy apró merchandising terméket. 11
A kreditet nem használhatják az olyan szolgáltatásokra, mint a saját videoklip DVD a sztárszínpadon, vagy a saját hírműsor DVD a hírstúdióban.
Az üzleti terv főbb elemei:
A MiniCity támogató partnerekkel működik.
A partnerek éves csatlakozási díjat fizetnek, melynek összege országonként eltérő.
A csatlakozási díjért cserébe minden partner egy a saját arculatával ellátott, és igényeinek megfelelően kialakított boxot kap, továbbá évente egy alkalommal a teljes kiállítást zártkörű rendezvény céljából, évi 25 alkalommal lehetőséget helyi promócióra, és megállapodás szerinti jegykontingenst, valamint a partner logójának kihelyezését és feltüntetését a print megjelenéseken.
A csatlakozási díj opcionálisan változik, ha a partner főszponzorként szerepel, vagy ha a partner nem teljes boxszal szerepel.
A boxszal szereplő partnerek számára ki kell alakítani egy egységárat.
Az induláshoz szükséges teendők, melyek vonatkozhatnak a jövőbeni MiniFarmra is:
Helység felkutatása
Házirend kialakítása (ehhez alapul venni a Budapesti MiniCity házirendjét)
Kiviteli tervek elkészítése
Kiajánló a csatlakozó cégeknek (Buapesti referenciaanyag bekérése)
Kiajánló a médiatámogatóknak
Beléptető rendszer kialakítása
Munkaruha az animátorok számára, aminek egységesnek kell lennie
Reklám kampány kidolgozása
PR kampány kidolgozása
Média anyagok legyártása (hirdetési séma, PR cikkek, rádió spot, tv spot, banner)
Web és facebook oldal létrehozása
Kivitelező cégekkel leszerződni (festő, gipszkartonos, burkoló, dekoratőrök, asztalos, villanyszerelő, vízszerelő stb.)
Ruhatár és pénztár kialakítása
12
A lehetséges partnerek összeírása és megkeresése
Vendéglátó egység beszállítóival megállapodás kötés
Merchandising Shop kínálatának kitalálása
A cégekkel kötendő szerződés mintájának elkészítése (Budapesti mintát alapul véve)
Biztosítások kötése ( Szerződésben előírtak szerint)
Csoport szervezőkkel való megállapodás szerződés kötése
Az jövőbeni MiniFarm indulásakor felmerülő egyszeri költségek:
Cégalapítás
Ügyvédi költség a csatlakozó cégekkel való szerződéskötéshez
Kaukció
Tűzoltósági és egyéb szakhatósági engedélyek költsége
Boxonkénti látványtervek elkészítésének költsége
Kiviteli tervek elkészítésének költsége
A helyszín szerkezeti kialakításának költsége
A helyszín berendezési költsége
Beléptető rendszer költsége
Pénztárgépek
Munkaruhák
Sajtótájékoztató költsége
Reklámkampány költsége
Médiaanyag legyártásának költsége
Csatlakozási díj
Sales-es csapat
Állandó működtetési költségek:
Bérleti díj
Rezsi (víz, villany, fűtés, stb.)
Telefon számla
Internet
Szemétszállítás 13
Tisztítószerek költsége
Munkabérek és járulékai (üzletvezetők, animátorok, karbantartók, takarítok, vendéglátás alkalmazottai, ruhatáros, pénztáros, shopos, PR-os, Sales)
Könyvelő
Heti amortizációs költségek
Folyamatos reklám költség
Nyomdai anyagok költsége
Biztosítás
Irodaszerek
A MiniFarm személyzet igénye:
Legalább 2 üzletvezető, akik a 6 napos nyitva tartás miatt tudják váltani egymást. Ők felelnek a kiállítás minőségének megőrzéséért, a többi alkalmazott irányításáért, a zavartalan működés biztosításáért.
1 működtetési menedzser, aki a kiállítással kapcsolatban felmerülő mindennapi tevékenységeket, beszerzéseket, javításokat stb. tervezi, szervezi és irányítja
1 kommunikációért és marketingért felelős munkatárs, aki a kiállítás összes partnerével tartja a kapcsolatot, illetve biztosít a kiállítás számára minden nemű marketing, PR és reklám megjelenést
1 vagy 2 sales szakember, aki a partnereket hozza be az induláshoz, illetve a kiállítás teljes időtartama alatt folyamatosan a partneri kör bővítésén dolgozik
1 vagy 2 pénztáros/ruhatáros, aki a vendégek érkeztetését irányítja
1 vagy 2 kiszolgáló a büfében
Animátorok: 1 animátorhoz maximum 2 helyszín tartozhat, ahol a gyerekeket segíti, a berendezést felügyeli, tisztán és rendben tartja, tájékoztatást nyújt a szülőknek, az általa felügyelt helyszíneken figyelembe veszi a helyszínt szponzoráló partner kéréseit és tréningjét. Egyenruhában jelenik meg, a gyerekekkel mindig kedvesen és mosolygósan bánik, jó problémamegoldó készséggel rendelkezik.
14
vagy 2 gondnok, akik váltásban minden nap jelen vannak és felelnek az esetleges károk azonnali javításáért, a felmerülő takarítási munkálatok elvégzéséért, a mosdók és mellékhelyiségek tisztaságának és felszereltségének biztosításáért, illetve bármilyen, a ház állagát és minőségét megőrzendő és fenntartandó feladat ellátásáért.
15
2
Az interaktív MiniFarm bemutatása
16
2.1 Az alapötlet Az alapötlet az, hogy inkább oktató, fejlesztő céllal átültessük a MiniCity koncepcióját a Mini Farmra. A MiniCity működtetésének alapján egyértelmű, hogy van igény az ilyen jellegű családi programokra, hiszen a modern kor társadalmában ritkán jut idő arra, hogy a szülő gyermekével együtt tevékenyen részt vegyen egy játékban vagy feladatban, és közösen tegyenek felfedezéseket, szerezzenek élményeket. A XXI. század legáltalánosabb tendenciája az individualizmus és az elszigetelődés, ami már egész kis korban is jelentkezik a gyerekeknél a hordozható játékkonzoloknak és az internetes játékoknak köszönhetően.
Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy a gyerekek újra felfedezzék a MiniFarmon k eresztül a szabadban eltöltött idő értékét, és reméljük, hogy a projekt valóban képes lesz kedvet csinálni a vidéki élethez. Az urbanizáció erősödése és a vidék elöregedése miatt a családok többsége szétszakadt, és míg a nagyszülők vidéken élnek, a fiatal családok a városokban. Úgy gondoljuk, hogy a MiniFarm képes lesz a gyereknek olyan ismeretanyagot adni, ami játékká teszi a vidéki
17
élethez tartozó házkörüli teendőket, és felébreszti a hajlandóságot a gyerekekben arra, hogy örömmel segítsenek otthon. A 3. pontban fogjuk kifejteni, hogy pontosan melyik helyszín milyen ismeretek átadására lesz alkalmas a gyerekek és a szülők számára.
18
2.2 Miért van rá szükség? A modern társadalom morális válságba kerülését jelentősen befolyásolta a modern technológia megjelenése, a klasszikus család modell felbomlása. A család már nem a vidéken és gazdaságban való közös termelésben reprezentálódik, hanem az individuálisan előállított javak közös fogyasztásában. A hétvégi program sok családnál a közös bevásárlást és plázázást jelenti. Ezzel szemben kínálunk alternatívát interaktív helyszíneinkkel, ahol közös tevékenységre inspiráljuk a szülőt, nagyszülőt és a gyerekeket. Ugyanakkor fontos a hagyományos értékeket is megjeleníteni és bemutatni már egész kis korban, hiszen a fiatal szülők talán már maguk sem emlékeznek a Magyar örökségre. Népi kultúránk motívumait, és országunk jelentős turisztikai célpontjait fontosnak tartjuk reprezentálni. Úgy gondoljuk, hogy az emberek többsége előszeretettel látogat külföldre családi nyaralás céljából ahelyett, hogy gyermekével megismertetné saját hazáját. Sok olyan jelentős értéket kívánunk megjeleníteni a projekt során, melyek a hagyományos értékeket, és a közösen eltöltött tartalmas időt népszerűsítik a családok körében. A MiniFarm nem csupán egy attrakció családosoknak, ahol elüthetik az időt, hanem egy valódi értékeket és ismereteket átadó komplex oktató program, a gyermekek érdeklődési körének megfelelően játékos formába öntve.
19
2.2.1
A magyar vidék helyzete Magyarország területének legalább kétharmada vidéki térség, amelyben a teljes lakos-
ság több mint fele él. Főképp ezek az arányok jellemzőek az általában városiasabbnak gondolt Európai Unióra és persze a Kárpát-medence határainkon túli magyarlakta területeire is. Ahogy a fejlettség, fejlődés GDP-vel való mérése körül sincs egyetértés a gazdasági és társadalomtudományi szakemberek között, úgy a kistérségek összehasonlítása körül is sok vita van. A magyarországi vidéki térségek fejlettségének mérése, az eredmények összehasonlítása a rendszerváltás óta folyamatosan történik. Több tudományos kutatóműhely és intézmény törekedett arra, hogy a kistérség fejlettségét objektíven kifejező mutatórendszert dolgozzon ki és értékeljen. Ezek a mutatók természetesen a számszerűsíthető adatokból kiindulva igyekeznek vizsgálni a térség helyzetét, az olyan kevésbé megfogható faktorokat, mint a történelmi hagyományokból fakadó szemléletmód, munkakultúra, nyitottság, befogadó-készség, politikai tőke, stb. - amelyek pedig a fejlődés mozgatórugói lehetnek - nem tartalmazzák. Faluvégi Albert (2004) még hazánk Európai Uniós csatlakozás előtt felmérte a hazai kistérségek fejlettségét: munkatársaival kilenc gazdasági-társadalmi jellegű mutatót vizsgált:
a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra;
a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra;
a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra,;
a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma,;
a működő gazdasági szervezetek száma;
a munkanélküliek aránya;
a vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma;
a távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma;
a személygépkocsik száma ezer lakosra. A fenti statisztikai adatokból öt összevont fejlettségi térségtípust alakítottak ki:
20
a dinamikusan fejlődő térségekben a mutatók zöme több mint 10%-kal meghaladja az átlagértéket,
a fejlődő térségek mutatói zömmel a vidéki átlag felett vannak, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot,
a felzárkózó térségekben a gazdasági-társadalmi mutatók értéke többségében közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják,
a stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot,
a lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás minimum 15%. A vizsgálat megállapításai szerint a dinamikusan fejlődő és fejlődő - relatíve kedvező
helyzetű - térségekben él az ország népességének 59%-a (arányuk 35% és 24%). A felzárkózó térségekben az ország népességének alig több mint 21%-a él, úgy tűnik, nekik még van némi esélyük a kitörésre. A vizsgált gazdasági-társadalmi mutatók tükrében kilátástalannak tűnik viszont a stagnáló és a lemaradó térségeken élő 12, illetve 8%-nyi népesség helyzete, jövője. A különböző fejlettségű kistérségek szembeötlően megoszlanak Nyugat- és Kelet-
21
Magyarország között: míg a huszonkét dinamikus fejlődésűnek ítélt kistérség közül csupán egy-egy található Észak-Magyarországon és az Alföldön, és a negyven fejlődő közül is csupán tíz fekszik a Dunán innen, addig a huszonnégy leszakadó kistérségből tizenkilenc található az ország keleti felén. A mutatórendszerek alapján képzett kategóriák segítik a kormányzati szerveket a támogatási rendszer kialakításában is. Ahhoz, hogy képet kapjunk a hazai kistérségek fejlettségéről, egymáshoz való viszonyáról, segítségül hívjuk a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékét tartalmazó 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet. A rendelet három kedvezményezetti kategóriát határoz meg:
-
a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek a (rendeletben közölt) mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt;
-
az ipari szerkezetátalakítás térségei, amelyekben az iparban foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, 22
az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1999 között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta; -
vidékfejlesztési térségek, amelyekben a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta.
A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek, amelyeknek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60%-át, területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek minősülnek. Ezeknek a térségeknek a fekvését összevetve a "lemaradó" kategóriával, könnyen felfedezhető az átfedés a kistérségek között: a negyvenhét leghátrányosabb helyzetű kistérség többsége a lemaradók közé tartozik, további tizenöt a stagnáló, kettő felzárkózó és egy a fejlődő kistérségek között szerepel.
23
Mint már a bevezető fejezetben szót ejtettünk róla, a vidékiség nem azonos az elmaradottsággal. Az elmaradott térség ismérvei -
az utak, a közlekedés, a távközlés és az Internet fejletlensége,
-
a víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat és közművei fejletlensége,
-
az ipar hiánya, megszűnése vagy hanyatlása,
-
a mezőgazdaság hanyatlása, műveletlen földek,
-
a legjobban képzett fiatalok elköltözése,
-
az aktív foglalkoztatottak alacsony aránya,
-
a munkanélküliség fokozódása, kevés munkahely,
-
a lakosság létbizonytalanságának növekedése,
-
növekvő elszigeteltség és a szociális szolgáltatások hiánya,
-
környezeti és természeti károk, a táj leromlása,
-
az épületek és építmények rossz állapota, pusztulása,
-
a lakosság rossz egészségi állapota
-
a kulturális örökség elvesztése,
-
a társadalmi mobilitás hiánya,
-
a közösségek, a hagyományos együttműködési formák felbomlása.
A térség és a vidék szavakat akár szinonimaként is használhatnánk, de a hagyományok szerint a területfejlesztés a nagyobb léptékű infrastrukturális programokra illik, mint pl. autópályák nyomvonala, folyószabályozás stb., a vidékiség pedig csak a falusias kistérségi (a grár)programok jellemzője. (Persze a területfejlesztés és a vidékfejlesztés használhat - és használ is - azonos alapokon álló vizsgálati módszereket). Számunkra jó kompromisszumnak tűnik a falusi és kisvárosi komplex programokra alkalmazható térségfejlesztés kifejezés. EUangolul is van átfedés a regional, spatial, countryside és a rural kifejezések között. Elfogadhatatlan viszont számunkra az a törekvés, amely a vidékiséget a támogatandóságból vezeti le, és az elmaradottság statisztikai ismérveivel jellemzi. A hazai vidék nagy része sajnos a fenti elvtől függetlenül egyben elmaradott térség is, a példamutatóan sikeresek ma még kisebbségben vannak.
24
Jellemzők
Területfejlesztés
Vidékfejlesztés
Lépték
Nagyléptékű (ország, régió, megye)
Kisléptékű (kistérségi, táj)
Jelleg
Fentről lefele irányuló
Alulról felfelé irányuló
Tartalom
Nagytérségi közlekedési és egyéb infrastruktúra hálózatok, nagy volumenű beruházások stb.
Helyi erőforrások aktivizálásával a helyi adottságok hasznosítása (struktúraválts, minőségi termékek, infrastruktúra, kulturális örökség, népességmegtartás feltételei)
Társadalmi hatás
Elsősorban közvetett módon érvényesül, csak közép, illetve hosszútávon
Elsősorban közvetlen módon hat az emberekre már rövidtávon belül is.
Állami szerepvállalás
Döntő, meghatározó
Orientáló, kezdeményező, támogató
Finanszírozás
Társfinanszírozás, de döntően állami centralizált közpénzekből.
Társfinanszírozás, de döntően helyi sajt, illetve decentralizált állami forrásokból.
Megvalósítás eszköze
Program
Program
Megvalósítás alapfeltételei
Központi döntés
Partnerség
A vidéki térség létrejöttét és elhatárolhatóságát a kohézió, valamilyen összetartó erő határozza meg, amelyek közül a leggyakoribbak (Bálint J. et al. 2000): -
földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák,
-
etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság vagy hasonlóság,
-
foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság,
-
vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság,
-
életszínvonal, szegénység vagy az azon alapuló politika.
-
fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás,
-
véletlenek, kaotikus állapotok, agglomerációs előnyök, pozitív visszacsatolás,
-
közös sors (Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis), közös döntések és választások.
25
Ezeknek az összetartó erőknek egy része csak a kisebbségben érvényesül: az etnikai, származási, vallási stb. azonosság a kisebbségi létben kovácsolja egységgé a közösséget, a vidéket (pl.: mást jelent magyarnak lenni Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.). Sokszor éppen az egymásrautaltság, a közös érdekérvényesítés (vagy éppen a közös ellenség-kép) tart össze közösségeket - és ezek megszűnte egyúttal megbontja az együvétartozás érzését is, sok esetben egymás ellen fordulnak az addig együttműködők. Az utolsó sorokat (a véletlenek szerepe, agglomerációs előnyök, közös sors) részletesebben kifejtve: számos hazai és Kárpát-medencei kistérség és mezőgazdasági termesztési körzet történetének, valamint nyugat-európai eset¬tanulmányoknak az elemzése során győződtünk meg arról, hogy a térségeknek ugyanúgy, mint az embereknek és családoknak vannak sorsválasztó döntéseik. Szondi Lipót nyomán továbbgondolva ezek a döntések is nagy valószínűséggel öröklődnek, a vidék is hajlamos az "élete" során ugyanazokat a jó és rossz döntéseket meghozni, saját fejlődését serkenteni vagy blokkolni, a változásokat katalizálni vagy megakadályozni. A Szondi-féle sorselemzéshez hasonló térségkutatás lehetővé teszi, hogy a múlt elemzésével felkészüljünk a kritikus helyzetekre, a jobb döntésekre, a sikeresebb sorsválasztásra. Sors alatt nem a görög tragédiák megmásíthatatlan végzetét értjük; nem hisszük, hogy sorsunk a csillagokban van megírva; sokkal inkább a génjeinkben, illetve a térségek esetében az ott élők örökölt és tanult viselkedési mintáiban, munkakultúrájában és életmódjában. A helyi problémakezelés megtanulása viszont a múltban a legritkább esetben jelentett tényleges iskolai tanítást, hanem a "tacit knowledge", a hallgatólagos vagy csendben ellesett és mintákkal továbbadott tudás kategóriájába tartozott. Ezen feltétlenül változtatni kell, mert a jó döntésekhez jó elemzés és döntéselőkészítés kell, ami csak tudatosságon alapulhat. Fel kell tárnunk a korábbi döntési helyzeteket, motivációkat és az esetlegesen elkövetett elemzési vagy döntési hibákat is. Nem az áltudományosságnak a reprezentatív kérdőívezéssel való számszerűsítése a lényeg; az intuíció, a kreativitás és az innováció sokkal inkább a fejlesztendő tényezők közé tartoznak. A racionalitásnál is fontosabb a csoportképző, együttműködést serkentő célkitűzés. Ilyen egyértelmű cél a tanulószervezet kialakítása, amely az elkövetett hibákból és az elért sikerekből egyaránt képes tanulságokat levonni, és az újra és újra bekövetkező sorsfordulóknál egyre jobb döntéseket hozni. Sőt egy lépéssel továbbgondolva, a múlt döntéseinek sincs abszolút mércéje, nincsenek ideális döntések, csak sorsválasztó helyzetek, ahol a lehető leg26
jobbat vagy a legkevésbé rosszat kell választanunk, és utána kemény és következetes munkával mindent megtenni azért, hogy döntésünk utólag jónak és sorsunk sikeresnek bizonyuljon. A hálózatokhoz - legyen szó akár közlekedési, szállítás, akár infrastrukturális vagy társadalmi-szociális hálózatokról - való csatlakozás vagy az azokból való kimaradás jelentős mértékben befolyásolja a vidék fejlődési esélyeit. Sorsválasztó döntési példák, amelyekből ma is tanulhatunk. 1. Évezredekkel későbbről visszatekintve az egyiptomi piramisok építése irracionális és embertelen tevékenység volt; ma ebből a turisztikai attrakcióból él a fél ország. 2. Száz évvel ezelőtt Gazdagfalva jómódú parasztjai elutasították, a falujuk közelében vezetendő vasutat, mert zavarná a nyugalmukat és az állataik békés kérődzését. A vonat hiányát azóta sem heverte ki a település; a szomszédos Szegényháza a vasútállomással, azóta behozta a lemaradását. Az egyik nagyvárosi lakótelep száz évvel később ugyanígy döntött; "haragoszöld" aktivistáik bíróságilag akadályozták meg az autópályához való bekötésüket. 3. A híres szőlővidék minden erejét latbavetve akadályozza a csúnya nevű hulladékgazdálkodási iparág betelepülését, holott a térségbeli munkanélküliség sokkal rosszabb reklám számukra, mint a (biztonságosan elvégzett és sokszorosan ellenőrzött) környezetvédelmi tevékenység. 4. Az EU országok többsége a környezeti veszélyekre hivatkozva elutasítja a biotechnológia GM újításait, holott számos genetikai módosítás éppen a vegyszerhasználat csökkentését teszi lehetővé. 5. A falusi turizmus támogatásaként kicsempéztetjük a parasztházak fürdőszobáit, néhányan kívülről is kicsempézik a házaikat, holott a szelíd turistákat a láncon tartott kutya riasztja el, nem az egyébként tiszta kerti árnyékszék. A térségi elválasztók, a törésvonalak érdekes, de tulajdonképpen logikus módon nem teljesen szimmetrikusak a kohéziós erőkkel (Bálint J. et al. 2000):
27
-
civilizációs és kulturális (gyakran nemzeti köntösben megjelenő) különbségek,
-
vallás, bőrszín, viselet, nyelv, gazdagság - szegénység,
-
pártoskodás, személyi ellentétek, féltékenység, előítélet,
-
centrum és periféria, város vonzáskörzete és vidék,
-
földrajz, hegyek, völgyek, vizek, vízválasztók,
-
közigazgatási határ; ország, megye, (korábbi) járás,
-
választási, egészségügyi, egyházi és iskolai körzetek,
-
kitelepítések, betelepítések, történelmi sérelmek,
-
eltérő sors, fejlettség, fejlődési szakasz, jövőkép,
-
út, vasút, autóbuszvonal, kerékpárút, telefon, fax, internet, e-mail hiánya,
-
digitális vízválasztó (digital divide), amely ma már a szélessávú internet hiánya,
-
és - talán a leggyakrabban - a hiányzó híd. (Nem véletlen, hogy az EURO bankjegyek kapukat és hidakat szimbolizálnak.)
A sikertelen vagy kevésbé sikeres térségek történetéből levonható következtetés, hogy eredetileg is volt valamilyen hajlamosító tényező, amely akadályozta a fejlődést. Például eredendően is nagyon kicsi a falu, vagy zsáktelepülés jellegű, azaz csak egyetlen úton megközelíthető, holott tudjuk, hogy az élénk és természetes kapcsolatokhoz csillagszerű (mindent mindennel összekötő, redundáns) utak kellenek a falvak között. A leggyakoribb mai hátrányos hajlamosító tényező a lakosság elöregedése, ami nem csak korosodó embereket jelent, hanem azt is, hogy a fiatalok, különösen az iskolázottabbak és a gyerekeiknek jobb iskolára vágyók már elköltöztek. A sorsot rossz irányba eldöntő pillangó-effektus lehet a vasúti vagy autópálya-nyomvonal másfelé vezetése, az új ipari létesítmény vagy akár hulladéktároló elutasítása, a postahivatal megszűnése, az iskolai felső tagozat, majd az alsó teljes kiürülése, amely többnyire megpecsételi a falu sorsát, hiszen iskola nélkül a fiatal párok nem szívesen maradnak. Ez annak ellenére is így van, hogy szerte az országban ismert az iskolabusz intézménye, sok szülő a nagyvárosban is autóval viszi a gyerekét iskolába. A magyar falvakban mégis inkább a szülő ingázik a saját munkahelyére. Az egyetlen kivétel talán, hogy gyakran az állattartó telepén akar lakni gazda, és így ő maga nem tud a nagyobb, iskolázott településre költözni. A sikertelen település legnagyobb hátránya, hogy idővel immunizálódik az innovációval szem28
ben, a "jöttment eszmék" sorozatos elutasításával megtanul könnyen hárítani, az újabb kísérletek egyszerűen lepattannak róla. A sorozatos kudarcok egymást is erősítik, a kritikus tömeg (lakosság, iskolás gyerek, gazdaság stb.) elvesztésével, a rossz irányú pozitív visszacsatolással folyamatosan leépül a település. A nagy kérdés az, hogy lehet-e fordítani ezen a folyamaton. Az az optimista véleményünk, hogy talán igen, és mindenképpen érdemes megpróbálni (a tigrislovaglást), hogy legalább elmondhassuk, hogy mi megkíséreltük, még ha bele is buktunk. A sikeres térségek fejlődéstörténetéből látható, hogy a kedvező ökológiai adottságok mellett mindig volt egy kondenzációs mag, valamilyen helyi kezdeményezés, amely többnyire szerencsés véletlenek (pillangó-effektus) hatására, gyakran "gyüttmentek" (nem helyben született, betelepült, beházasodott stb.) vezetésével kezdett fejlődni, majd az agglomerációs előnyök kibontakozásával, szinergikus hatásokkal és pozitív visszacsatolással érett igazi siker¬történetté. Ezek a régen bevált folyamatok ma talán mesterségesen lemásolhatók, tudatosan felépíthetők; ezt nevezzük komplex térségfejlesz¬tésnek. Elvi alapjait ma az EU Corki Deklarációja képezi, a mai európai sikertörténeteket pedig LEADER (Liaison Entre Action de Développement de l’Economie Rurale) programnak hívják, amelyből már ezer működik az Európai Unióban. A szerény optimizmusra az adja az okot, hogy ma már tudjuk, hogy a sikertényezőket nem csupán a hagyományos négyes - a természeti adottságok, a technika, a tőke és a munkaerő - alkotják, ahogy évszázadokon át hittük. A mai tudásunk szerint a hagyományos négy tényező is fontos, lehet alapja a fejlődésnek, a versenyképességnek és a sikernek, de más is kell. Sokkal inkább a kreativitás, az innovációs és integrációs készség, az információkezelés és az irányítási rendszer fejlettsége, az időgazdálkodási és időzítési képesség (Hoványi, 1995), valamint mindenek fölött és a tapasztalatok szerint minden más által helyettesíthetetlenül az együttműködési készség, amely egész Kelet-Európában hiánycikk, de ránk különösen jellemző a viccbéli "Dögöljön meg a szomszéd lova is!". Az e téren mutatkozó hiányosságaink gyakran jelentős verseny-hátránnyá összegződhetnek, de fordítva is igaz, azaz helyettesíthetik az alapvető kedvező adottságokat. Meg kell találnunk azokat az információs és inno¬vációs (és talán hatalmi) folyosókat, amelyek mentén mégis áttörhető az "immunrendszer", és az elmaradott helyzetből új fejlődési pályára állítható a település. A folyosó példáját az ökológiai folyosókból vettük át, amelyek az értékesebb természeti területeket kötik össze a megművelt 29
vagy beépített kultúrtájban, és alkalmasak az állat- és növényfajok vándorlására, fenntartására és általában a fellazításra, ami egyszer már sikeres politikának bizonyult. A frontális támadást a visszamaradott falvak nem viselnék el, túl nagy lenne az ellenállás; a folyosók talán áttörhetik a falakat, a begyepesedett koponyákat. A 21. század legfontosabb információs folyosója a szélessávú Internet, amely nem lebecsülve a korábbi évszázadok világhódító találmányait, a könyvnyomtatást, a vasutat és a távközlést (telefont, rádiót, tévét), talán még azoknál is átütőbb erejű fejlődéshez vezethet. Ma már drót sem kell hozzá, a wireless forró pontok (hotspot) lehetnek a változás magvai a falvakban. Még az ökofolyosók példájánál maradva, van ahol a természet már keskeny csíkban sem folyamatos, az ilyen foltokat lépegető köveknek (stepping stones) hívja a szakirodalom. A szomorú helyzetű falvakban is előfordulhat, hogy már folyosók sincsenek, csak egymástól elszigetelődött, de talán még változtatni tudó emberek, családok, civil szervezetek.
30
2.3 Miért nem ismerik a városi gyerekek a vidéki életet? A vidéki települések és a vidéki települések helyi közösségei számos megőrzendő értékkel rendelkeznek, melyek egy része mielőbbi beavatkozást igényel. Ezt a kérdéskört a 2012-2020 évek közti időtartamra szóló nemzeti vidékstratégia alapján vizsgáljuk meg. 2.3.1
Vidék-város kapcsolat A kölcsönös egymásra utaltságon alapuló, munkamegosztásra épülő klasszikus vidék -
város kapcsolat napjainkra alapjaiban megváltozott. A világméretű, nagy rendszerek kiépülése, a helyi termelési, piaci lehetőségek tévutas fölszámolása a vidék városellátó funkciójának leépüléséhez vezetett. A városok mára már nem közvetlen vidéki környezetükből szerzik be a mezőgazdasági termékeket, hanem nagy távolságból érkező árukkal helyettesítik ezeket. A vidéki települések vagy be tudtak kapcsolódni az egyre nagyobb térségre kiterjedő árukereskedelembe, vagy pedig elvesztették mezőgazdasági, alapanyag- és élelmiszerellátó funkciójukat. Az így városi piacukat vesztett, termékeiket reális áron értékesíteni képtelen vidéki települések egyoldalú függőségbe, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a környező városaikat ellátó rendszerekkel szemben. E folyamatnak elsősorban a nagyobb központoktól távolabb fekvő vidéki térségek, különösen az aprófalvas térségek a vesztesei. Az aprófalvak létét ma leginkább az fenyegeti, hogy a települések, város és vidéke közötti munkamegosztásban egyenlőtlen félként vesznek részt. 2.3.2
A vidék hagyományos és új funkciói A vidék hagyományos településformája a falu. Hazánkban 2009-ben 2846 községi
jogállású település volt, ami a teljes településállomány pontosan 90%-át jelenti. Az összlakosság 36%-a él falvakban, s több mint 20%-a az 1000 főnél kisebb falvakban. A falvak közel 40%-a 500 főnél kisebb lélekszámú aprófalu. Az apró- és kisfalvas településszerkezet leginkább Baranya (84%), Vas (84%), Zala (83%), Veszprém (72%), Somogy (71%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (61%) megyék településeire jellemző. A falvak ha-
31
gyományos – termelő – szerepköre egyre inkább visszaszorult, ezzel egyúttal gazdasági létalapjuk is jelentősen meggyengült. A szolgáltatások jelentős része (közlekedés, oktatás, egészségügy, kereskedelem, posta, egyéb szolgáltatások) tekintetében is romlik a helyzetük. Ugyanakkor a vidék táji szépsége, környezeti minősége, önellátási és a megélhetés adottsága miatt ma is lehetőséget ad az egészséges autonóm és fenntartható életmódra. Az aprófalvakat is nagymértékben érintő funkcióváltás és a gazdasági átalakulási folyamatok hatásaira az aprófalvak egy része mára már elsősorban csak lakóhelyként funkcionál, ahol viszonylag kevesen találnak helyben megélhetést nyújtó munkát akár a mezőgazdaságban, az iparban, vagy esetleg a szolgáltatás területén. A funkcióváltás a – főleg Alföldre jellemző jellegzetes település és életformát jelentő – tanyákat is elérte. A tanyákat korábban jellemző kizárólagos mezőgazdasági szerepkör egyre inkább háttérbe szorult. Mára a tanya egyre kevésbé jelenti a lakó- és munkahely szerves egységét. Az utóbbi évtizedekben számuk is jelentősen lecsökkent, azonban még így is mintegy 280 település tekinthető tanyásnak. A tanyás és/vagy aprófalvas térségeinket a 9. térkép szemllteti. A falusi porták kihasználatlanok a mezőgazdasági árutermelés, az önellátás szempontjából. A falusi állattartás, háztáji gazdálkodás nyomokban is alig lelhető fel. Ezen káros jelenségnek – a falusi életforma megváltozása mellett – gyakran okai azon helytelenül meghozott – már a falvakra is egyre inkább jellemző – helyi rendeletek, amelyek az állattartást gyakorlatilag ellehetetlenítik.
32
33
2.3.3
A vidéki térségek foglalkoztatási helyzete A vidéki munkahelyek száma évek óta csökken, ezzel párhuzamosan a munkanélküli-
ség folyamatosan növekszik. Vidéki térségeinkben 2009-re – főleg az ország keleti, északkeleti és dél-dunántúli térségeiben – összefüggő zónákat alkottak a kiugróan magas munkanélküliséggel rendelkező térségek. Egyes kistérségekben ez 20-25% körül alakult, miközben pl. a fővárosban ennek nagyjából a tizede ez az érték. A lakosság foglalkoztatási aránya egyes régiókban – főként Európai Uniós összehasonlításban – már vészesen alacsony. 2002-2009 között országos arányban is csökken a mutató értéke, azonban az Alföldön, Észak-Magyarországon és Közép-, valamint NyugatDunántúlon erős visszaesés volt jellemző. Az EU-27 átlagától négy régiónk is legalább 11-14 százalékponttal maradt el 2009-ben. A munkalehetőségek csökkenésével – és egyre jellemzőbben a támogatási rendszerek kihasználásával – a rendszeres szociális segélyben részesítettek aránya növekszik. 2009-ben egyes társadalmi-gazdasági szempontból perifériális térségekben a lakosságnak már negyedeötöde részesült rendszeres szociális segélyben, miközben a fővárosban, valamint a prosperáló észak-dunántúli térségekben 1000 emberből csupán kevesebb mint 15 fő. Ahol a hosszú távú munkavállalás jószerivel lehetetlen, ott a támogatott, másodlagos munkaerőpiac által kínált lehetőségekért éles küzdelem folyik a településen élő munkanélküliek egyes csoportjai között. Ezekben a térségekben a közfoglalkoztatás elsődleges célja és szerepe a szociális feszültségek csökkentése, a társadalmi béke megőrzése, a családok mindennapi megélhetésének biztosítása. A munkalehetőségek szűkülésével a működő vállalkozások arányának csökkenése is kimutatható. 2003-2009 között kistérségeink 90%-ában csökkent az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma. 2009-ben ez csak 69 db működő vállalkozást jelentett 1000 lakosonként. Pedig vidéken a vállalkozási aktivitás kiemelkedően fontos, a helyi gazdaság működésének középpontjában a helyi vállalkozások állnak, szerepük számos csatornán keresztül érvényesül. A közvetlen pénzügyi hatás a helyi adóbevételeken keresztül érzékelhető, míg a lakosság körében a vállalkozások foglalkoztatási szerepe a legjelentősebb.
34
E foglalkoztatás révén jut a helyi lakosság egy része jövedelemhez, amellyel a fogyasztói keresletet generálják. Ha a fogyasztás nagyobb hányadát sikerül a településen tartani (az emberek a helyi vállalkozásoknál vásárolnak vagy tőlük rendelnek meg szolgáltatásokat), a helyi gazdaság önfinanszírozó képessége javul. A vállalkozások csökkenése ezen folyamatok ellen hat. Vidéken összességében lényegesen alacsonyabbak a jövedelmek, mint a fővárosban, valamint a prosperáló nagyobb városainkban. 2009-ben közel két és félszeres volt az egy lakosra jutó nettó jövedelem a fővárosban és térségében, mint a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó vidéki kistérségek (az ország keleti, északkeleti kistérségei) esetében. Az utóbbi években egyre fontosabb szerep jutott a falusi-, tanyai turizmusnak és vendéglátásnak. A vidéki jó levegő, valamint a természet közelsége felértékelődött az utazni, pihenni vágyók számára. 2009-ben közel 214 ezer vendég mintegy 744 ezer vendégéjszakát töltött el és vett igénybe különféle szolgáltatásokat a falusi szállásadás szállás-férőhelyein. A vidéki gazdag építészeti örökség, mint pl. a várak, kastélyok jelentős történelmi értéket képviselnek, amelyek a vidéki turizmus egyik kitörési pontjává válhatnak. A népművészeti, kézműves és kismesterségi hagyományokat művelő mesterek száma egyre kevesebb, holott a népművészet és a kézművesség nem csupán hagyomány, örökség, hanem foglalkoztatási kapacitással rendelkező, használati tárgyakat helyi alapanyagból, magas örökségértéket képviselő motívumkinccsel előállítani képes gazdasági ág is. E szakterületen is nagy gond az utánpótlás, ami főként azért probléma, mert e mesterségek kihalásával az általuk őrzött tudás, hagyomány is elveszik.
2.3.4
A vidéki települések infrastrukturális helyzete Bár az ország műszaki infrastruktúrájának fejlettsége és állapota az elmúlt két évtized-
ben nagymértékben javult, az egyes elmaradottabb vidéki térségek még mindig jelentős hátrányban szenvednek. Jellemző ez a közműellátottság terén is. 2008-ban a hazai lakásállomány 31%-a volt vidékies településen, a vezetékes gázzal fűtött lakásoknak 30%-a, a közüzemi ivóvíz-hálózatba kapcsolt lakásoknak 29%-a, míg a közcsatorna-hálózatba kapcsolt 35
lakásoknak csak 17%-a volt ezen vidékies térségekben. Vezetékes vízellátási hiányosságok a lakosság 1%-át – főként a különálló belterületi településrészeken vagy a települések külterületi részén, tanyákon élőket – érintik. Az erre vonatkozó adatokat a 7. táblázat foglalja össze. A vonalas közlekedési infrastruktúra fővárostól távoli vidéki térségeket jellemző gyengébb minőségének következtében jelentős térségek szenvednek elérhetőségi problémákkal. Szinte minden régióban találhatók olyan perifériális vidéki térségek, ahol a megye/régióközpont közúti elérhetősége még napjainkban is meghaladja a 150 percet, de egyes megyeszékhelyek (Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza) esetében is meghaladja a 100 percet. Ezt, valamint a 2003 és 2008 közötti időszak erre vonatkozó változási tendenciáit szemlélteti a 11. térkép. 2.3.5
A vidéki települések épített környezete, kulturális öröksége A történelmileg kialakult településközpontok hagyományos, – a gazdálkodás és a taka-
rékos életvitel hagyományaihoz illeszkedő – struktúrájának megőrzése és az értéket képviselő – sokszor helyi védelmet is élvező – épületek örökségvédelme nem csak a kedvezőtlen gazdasági környezet, hanem a szabályozási és a hatósági gyakorlatnak is köszönhetően, jelentős értékvesztést szenved. Ez a problémakör nem pusztán esztétikai vonatkozású. A családot eltartani képes régi gazdasági kert telekosztás után már nem lesz többé a lkalmas háztáji gazdálkodásra, egy család ellátására, gyümölcsös, zöldséges, baromfiudvar nevelésére, ciszterna, gazdasági épület létesítésére. Támogatás és a műemlékvédelem feladatkörének korábbi zsugorítása következtében a helyi védelemre jelölt lakó és középületeken kívül nagyütemben vesznek el az örökségvédelemre méltó gazdasági épületek, épületegyüttesek és a hozzá fűződő tudás is a falvakban. Ezek a kulturális és gazdasági veszteségek további kedvezőtlen folyamatokat generálnak. Jelentős tényező továbbá, hogy szemléletben és képzettségben – megbízóként – gyakran nem tudnak a településtervező partnerei lenni a hosszútávra előretekintő környezettudatos és komplex vidékfejlesztés-szemléletű településtervezési célok megfogalmazásában és végrehajtásában sem. Az önkormányzatok sokszor nem teszik meg a kellő lépéseket az épített környezet minőségének védelméért és fejlesztéséért, pedig vidéki térségeink gazdag kulturális örökségének megőrzése, az épített környezet, építészeti örökség, népi építészeti értékek megóvása közös érdek.
36
2.3.6
A hagyományos vidéki közösségek Magyarországon, így a vidéki térségekben is az egykor még hagyományosnak tekint-
hető helyi közösségek megbomlóban vannak. Az együttműködési készség általánosan alacsony, ennek szemlélete, technikái is alapvetően hiányoznak. A helyi közösségekben csökken a társadalmi-állampolgári részvétel. A vidéki – főleg a képzett – lakosság elvándorlása következtében egyes térségekben a falvak, tanyák kiürülése figyelhető meg, az értelmiség nagyon kis számban van jelen. Sok vidéki településen a helyi aktivitás nagyon gyenge, csökken az önszerveződés, a közösségi munka társadalmi ereje, pedig ez a helyi társadalmak erejét, lehetőségeit nagymértékben befolyásolja. 2.3.7
A vidéki népesség demográfiai helyzete A népesedési helyzet katasztrofális képet mutat, a vidéki térségek többségét elörege-
dés sújtja. 2009-ben a településeket népességkategória szerint vizsgálva minden kategóriát folyamatos természetes fogyás jellemzett. Ebből következően 2009-ben a társadalom koröszszetételéből 14,7%-ot tettek ki a 14 évnél fiatalabbak, 68,6%-ot a 15–64 évesek, 16,6%-ot a 65 évesnél idősebbek. 2009-ben az öregkorúak (60 év feletti) arányának országos átlaga közel 22% volt, miközben minden negyedik vidéki településen már minden negyedik lakos öregkorúnak számított. A népességszám csökkenésének elsődleges következménye, hogy egyre kisebb létszámú generációk követik egymást, romlik a népesség kor szerinti struktúrája, roszszabb az aktív és a már nem aktív korcsoportok aránya. Egyes térségeket és településtípusokat elnéptelenedés fenyeget. A vidéki településekre történő, ezredforduló környékén tapasztalható odavándorlás (főként Közép- és Nyugat-Magyarország nagyvárosainak vonzáskörzeteibe történő kiköltözés) 2005-re megfordult. 2008-ra a vidékinek minősülő településekről történő elvándorlások száma jóval meghaladta az odavándorlást, a vándorlási különbözet csaknem 27 ezer fő volt a vidéki térségek rovására. Ezer főre vetítve 6,6 fő hagyta el 2008-ban a vidéki településeket, szemben a 2001-es 3,3 fős odavándorlással. A településeket népességkategória szerint vizsgálva, minden 10 000 főnél kisebb népesség kategóriát összességében vándorlási veszteség jellemzett. Az 1000 főnél kisebb népességű településeken átlagosan 10 fő elvándorló jutott 1000 lakosra. Jellemző, hogy bár megtalálható hazánkban az a fiatal réteg, akik jövőjüket vidéken, a mezőgazdaságban, illetve egyéb vidéki gazdasági tevékenységben képzelik el, en37
nek feltételei nem minden esetben adottak. Ebből kifolyólag inkább a fiatalok vidéki térségekből történő elvándorlása mutatható ki. Általánosságban elmondható, hogy a vidéki térségekből történő elvándorlás főként az aprófalvakat, perifériákat és a keleti országrészt érinti súlyosabban. Ennek oka a vidéki településeken, a fent említett perifériákon egyre komolyabban jelentkező foglalkoztatási és jövedelmi viszonyokkal magyarázható. Kedvező jelenség ugyanakkor, hogy vannak olyan (városi) fiatalok, akik jövőjüket vidéken, és a megélhetés lehetősége esetén a mezőgazdaságban, egyéb vidéki gazdasági tevékenységekben képzelik el. 2.3.8
Következtetés A Magyarországra jellemző urbanizáció felgyorsulásának talán csak a következő gene-
rációra gyakorolt hatás vethet véget. Mivel a MiniCity eleve nagyon népszerű a gyermekek és a családok közében, ezért úgy gondoljuk, hogy a MiniFarm is magas látogatottsággal tudna működni, mint egy kis vidék a város szívében. Egy olyan hely lehetne, ahol a családok a kikapcsolódás mellett észrevétlenül olyan ismeretekre tesznek szert, ami a szülőkben nosztalgiát ébreszt, a gyerekekben pedig kíváncsiságot. A klasszikus liberális polgári nyilvánosság 1873-ban, az első tőzsdekrach után bomlik fel véglegesen. Addig a smith–i láthatatlan kéz elmélete alapján úgy gondolták, hogy a magán és nyilvános, valamint a társadalmi és állami szféra dichotóm szerkezetébe nem szükséges külső beavatkozás, mert a szereplők egyenlő feltételek mellett való részvétele elegendő ahhoz, hogy mindig megvalósuljon egyfajta egyensúly. A klasszikus polgári nyilvánosságban az állam szerepe a köz és jogrend fenntartására, valamint az adó beszedésére volt korlátozódott. A gazdasági újratermelés elsősorban a magánszférához tartozott, majd ebből bontakozott ki a polgári nyilvánosság. Azonban a szabadversenyes kapitalizmus következtében olyan konfliktusok születnek, amelyeket nem lehet a magán szférában megoldani, hanem szükségszerű volt az érdekkonfliktusokat politikai síkra terelni. A szabadversenyes kapitalizmust felváltotta a monopolkapitalizmus, ami lehetetlenné tette az egyenrangú versenyt, így az állam sok, addig társadalmi vonatkozású kérdésben lett kénytelen dönteni. A XX. század elejétől államosodik a társadalom, és társadalmasodik az állam. Újdonság, hogy a két szféra között létrejött egy új terület, a repolitizált szociális szféra, amely olyan 38
módon akarta az egyenlőtlenségeket feloldani, hogy szociális jogokhoz juttatta az embereket. Ezen túl az áruforgalom magánszférája fölött is egyre inkább az állam diszponált. Az állam politikai eszközökkel igyekezett biztosítani a gazdaságilag gyengék számára az érdekérvényesítést. A gazdaságpolitika politikailag szociális alapokon kezd el működni, a gazdasági antagonizmus szülte ellentétek politikai konfliktussá alakultak át. Ettől kezdve kialakult a társadalomban az az attitűd, hogy nem látták meg, hogy valójában milyen tényezők okozzák a problémákat, és a politikában kezdték keresni a hibát, mivel a politikai szféra vállalta magára a megoldásukat. Szociális jogi normákat hoztak létre, melyek olyan jogosítványokat fogalma ztak meg, amik az emberek szociális biztonságát voltak hivatottak biztosítani. Ilyenek voltak:
a munkához való jog
a tanuláshoz való jog
a nyugdíjhoz való jog
a GYES-hez való jog
a fogyatékossági támogatáshoz való jog
a rokkant nyugdíj stb. Ennek következtében a korábban autonóm család, amely saját racionalitással rendel-
kezett és gondoskodott tagjairól, felbomlik, hiszen a szociális jogok birtokában külső tényezőként belép az állam. Ezért már nem a család hatáskörébe tartozott eldönteni, hogy ki tanul tovább, ki dolgozik, ki gondoskodik az anyáról, hanem az állam kezébe került ez a szerep. A család egyre inkább kivált a társadalmi újratermelődés folyamatából, illetve háttérbe szorult. A gyermekek két – három éves koruk után úgymond „kikerültek” a családból, és állami intézményekben szocializálódtak. A család már nem termelői közösségként funkcionál, hanem individuális közösséggé alakul, melynek individuális tagjai rendelkeznek gazdasági autonómiával, de a javakat már nem közös stratégiával állítják elő, hanem egyénileg, ez lényegében megszűnteti az egymásért érzett kölcsönös felelősség érzését. A család tehát a következő funkciókat veszítette el:
nevelés
védelem
gondviselés 39
irányítás
tradíció
orientácó. Ehelyett azonban megjelenik az individuálisan megszerzett javak közös fogyasztása,
amiből mindenki más kiszorul, és egy személyessé váló intim szférát alakít a család köré. A család tehát nem szűnik meg, hanem kiszorulva az újratermelés folyamatából a közös fogyasztásban jelenik meg. Tehát a jóléti állam kialakulásával a szociális funkciók betöltését az állam vette át, az egyének pedig a munkahelyükön dolgoztak, hogy magukat fenntartsák, illetve adójukkal az államot is eltartsák. Talán éppen ennek a túlhajhászott fogyasztói kultusznak az eredménye az, hogy a klasszikus családmodell felbomlása magával hozta a közös termelés kiszorulását is. A modern társadalomban már nem biztos hogy van helye az ódivatú közös termelésnek. A modern társadalom polikontextuális, szemben a premodern monokontextuális társadalmával ahol azt, hogy milyen a körülöttünk lévő világ mindig a privilegizált helyzetben lévő szűk hatalmi elit szemantikája határozta meg. Ebben a szemantikában kulcsfontosságú volt az eleve elrendelés és az isteni gondviselés. A modernitásban ez a fajta szemantika már nem létezik, megszűnik a hierarchia és önálló logikával működő autopoétikus alrendszerek jönnek létre, melyek egy bináris kód alapján saját logikájukat érvényesítik. Az alrendszerek logikái csak önmagukon belül érvényesek, nincsenek hatással a többi alrendszerre, ezért nevezzük polikontextuálisnak. Luhmann szerint a társadalom, mint rendszer autopoézise a kommunikáció / nem kommunikáció bináris kód mentén működik. A kommunikációt, mint két értelemmel bíró pszichikai rendszer interakcióját írja le, mely alapvetően a kettős kontingencia feloldására irányul. A kontingencia abból adódik, hogy alter számára ego szá ndékai ismeretlenek. A modernitás társadalmában már nincs általános érvényessége a morális kommunikációnak, mivel a kommunikációban az egyén már nem vesz részt teljes személyiségével, így már nem tudunk a morál elismerés / megvetés bináris kódja alapján tájékozódni, mivel a teljes személy morális megítélése az egyes alrendszerek racionalitásában már nem számít. A morállal elérhető konszenzus mértéke erősen korlátozott. Ehelyett a bizonytalanságnak az enyhítésére megfigyelhetjük a preferenciakódokkal dolgozó szimbolikusan általánosított kommunikációs médiumokat, melyek: a pénz, a hatalom, az igazság, a művészet, a 40
szerelem, és az érték. Ezek világosan orientálják a társadalmi kommunikációt. A médiumok mindig értékkülönbséget tesznek pozitív és negatív között. A pozitív értékkel, mint referenciával orientálnak. Ebben a társadalomban már nem evidens, a társadalmi szerep. Ha valaki gazdálkodónak születik, már nem biztos, hogy egyértelmű lesz számára, hogy annak is kell maradnia. A szerteágazó lehetőségekkel kecsegtető önmegvalósítás tömegesen vonzza az embereket a nagyvárosokba, ahol a minél kevesebb munkával való nagy összegek keresése vonzza őket feltartózhatatlanul. A mai fiatalok számára már nem vonzó az önellátás és a közös gazdálkodás, hiszen ahhoz az általuk elképzeltnél sokkal több időt, energiát és munkát kellene befektetniük. Ezt a hamis társadalomképet, mely az élmény köré szerveződik nagyon nehéz megváltoztatni. A ma kisgyermekként születő generáció már egész más szocializáción megy keresztül, ahol ahhoz van hozzászokva, hogy mindent kézhez kap, és a bevásárlóközpontok polcairól bármi elérhető, ha korunk legnagyobb fétise, a pénz, rendelkezésre áll. Éppen ezért a MiniFarm egy helytálló próbálkozás lehet arra irányulva, hogy a kisgyermekek fejében elültesse a hagyományokat, és a falusi élet értékeit, ezzel talán olyan élményt nyújtva, ami felnőttkorukra is meghatározó lehet. Kis lépés lenne ez, de a játékos formának és vonzó programnak köszönhetően több gyermek fantáziáját mozgathatja meg, mint bármilyen más erre irányuló kezdeményezés. 2.3.9
A klasszikus tanyasi életforma A tanyával kapcsolatban a dolgok tisztábban látása érdekében, először is vegyünk át
néhányalapvető tudnivalót, most a teljesség igénye nélkül: A klasszikus tanya legáltalánosabb fogalmát és funkcióját Györffy István adta meg: „Tanya,vagy régebbi nevén szállás alatt a magyar Alföld szétszórt, magányos telepeit értjük, melyekma a mezőgazdasági munkák, s általában a gazdálkodás középpontjai, régebben pedig
41
a lábasjószág teleltető helyei voltak. A tanya azonban nem önálló településforma, hanem a hozzátartozó földbirtokkal együtt valamely város vagy nagyközség függvénye." Lényegében A tanya ismérvei: 1. magányos telep, olyan épület vagy épületcsoport, amely kívül esik a városok vagy falvakzárt tömbjén; 2. mezőgazdasági, ill. általánosabban őstermelői célt szolgál, tehát állattartásnak,földművelésnek, erdőgazdálkodásnak vagy halászatnak a színhelye; 3. az említett termelésben foglalkozónak a tartózkodási helye rövidebb vagy hosszabb időre,de semmiképp nem a letelepedési helye. A tanya fenti ismérvei a 20. század folyamán, de különösen a második világháború utánikollektivizálás következményeként lényegesen megváltozott. A tanya fogalom mögött lévőtartalom nem volt azonos a korábbival (Becsei J. 1993), de lényegesen módosult a tanyáhozkapcsolódó társadalom is. Ennek eddig nem hangsúlyozott vonásait témánk szempontjábólfeltétlenül figyelembe kell vennünk, amit az alábbiakban fogalmazhatunk meg: 1. A korábbi tanyasi élet, valamint a kötődés újféle módja eredményezte azt, hogy a korább évtizedekben egy szemléletében és életvitelében, valamint hagyományaiban más paraszti társadalom élt a tanyákon, mint ma. Ez a társadalom a tanya alapítójának, építőjének, családi hagyományai folytatójának tudta magát. A tanyát nem a kiesettség, a várostól és a civilizált életkörülményektől való megfosztottság eszközeként érezte magáénak, hanem ősei és a maga harcai jussának, az individuális lét biztos alapjának és forrásának tekintette. Az ősi hagyomány is más módon származott át nemzedékről-nemzedékre, továbbá a családok egyrésze ilyen vagy olyan, különböző kötődések alapján is kapcsolódott a faluhoz va gy avároshoz 2. Ez a társadalom - a paraszti világ és gazdálkodás zártságából következőleg - akkor amezőgazdálkodáson kívül más tevékenységet és megélhetési lehetőséget elképzelni is csaknehezen tudott, így a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott
42
folytatottgazdálkodás volt. Végső soron az individuális gazdálkodás által kialakított hagyományrend,életvitel és magatartás határozta meg a tanyához való viszonyulás jellemzőit. 3. Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi átalakulásai lényeges változásokat hoztak a tanya szerepében és az ott élő tanyasiak, pontosabban az ott lakó emberek életében,szemléletében, kultúrájában és az általuk determinált jövőbeni elképzeléseikben, terveikben és vágyaikban. Az iparosodás következtében új munkafajta kínált új megélhetési lehetőséget. Ahhoz azonban, hogy a tanyasi parasztság élni is tudjon ezzel a lehetőséggel, szükség volt arra is, hogy a korábbi zártság feloldódjék. Ebben segített a térbeli és közlekedési kapcsolatok új rendje, amelynek alapvető áramlási irányai a lakóhely és a munkahely közötti közlekedés. 4. A mezőgazdaságban is megjelentek a modern gépek, az új termelési és tenyésztési technológiák, s ezek átalakították a gazdálkodást, ezzel a benne résztvevő embert, magát a paraszti társadalmat is. Tehát lényegesen átalakult a tanyasi társadalom struktúrája, foglalkozási szerkezete, a földhöz és a mezőgazdasághoz való viszonya, ezeken keresztül a tanyákhoz való viszonya is. Eközben egy új generáció is felnövekedett a tanyákon, amelynek szemléletét a föld már nem mint a birtoklás tárgya, hanem mint a termelés eszköze alakította. Iskoláik egy részét a városban járták ki, és inkább vonzódnak az ottani élethez, a kultúráltabb munkakörülményekhez. A tanyasi élet tradíciója is másként öröklődött át. Summásan azt mondhatjuk, hogy a korábban tanyán élt zárt paraszti társadalom a tulajdonviszonyok átalakulása és a gazdasági fejlődés eredményeként megmozdult, s ez a mozgás mind térben, mind a társadalom különböző csoportjai között igen nagy méreteket öltött. A mezőgazdaság kollektivizálása az előbbi korszakkal homlokegyenest ellentétes fejlődést emelt törvényerőre. Röviden azt mondhatjuk, hogy megszűnt a tanyák létének korábban ismert társadalmi-gazdasági alapja, s megindult a tanyavilág pusztulása. Ezt a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásának lehetősége lassította. Az új birtokrend kialakulásáig több, egymás hatását erősítő, illetve rontó tényezővel kellett számolni. Közülük kettő alapvetően mezőgazdasági eredetű. Nevezetesen a nagyüzemek léte, amely a tanyai település és gazdálkodási viszonyok felszámolását követelte, a másik a háztáji gazdaságok lehe-
43
tőségeinek fokozottabb kihasználása, amely a tanyán lakást konzerválta, sőt olykor új tanyák építésére is csábított. A szövetkezeti tulajdonba került üzemi területek tagosításuk után függetlenné váltak a kisüzemi gazdálkodás céljait szolgáló tanyai lakástól, vagyis a munkahelyek a nagyüzemekbe koncentrálódtak, míg a lakóhelyek továbbra is mozaikszerűen szétszóródva maradtak, továbbra is fenntartva a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenység decentralizáltságát. Napjainkra a tanyán élők foglalkozási szerkezetében is óriási változások mentek végbe, s ez a tanya és a zárt település között eddig nem, vagy csak alig ismert kapcsolatot hozott létre. Akiknek a tanya csak lakóhely, azoknak ez olyan szükségmegoldás, amelyet abban a pillanatban feladnak, amint lehetőségük nyílik arra, hogy valamelyik zárt településen lakáshoz jussanak. Míg korábban a városban lakóknak a tanya volt a munkahelye, ma a tanyasiak egy részének a munkahelye a városban van. Gazdaság és lakóhely tehát ismét külön áll előttünk, csak éppen fordított viszonylatban. Ráadásul a munkahely által kínált életforma és a tanyai lakóhely adta lehetőség ellentmondásba kerül egymással. A fent vázolt folyamatok felvetik a kérdést, hogy a mai földmagántulajdon mennyire éleszti újjá a tanyai települési és gazdálkodási formát. Valójában azt kell mondanunk, hogy önmagában a föld magántulajdonba kerülése nem elégséges tényező a tanyarendszer újraéledéséhez, mert az azt létrehozó társadalom lényegesen átalakult.
44
2.4 A kivitelezés
A MiniFarmot felétlenül a vidék hangulatában szeretnénk kivitelezni. Ez a helyszínek részletes leírásához csatolt képeken világosan fog látszódni. Kb. 1000 négyzetméteres kiállítótérben 17 helyszínt lehetne kényelmesen elhelyezni. A kis standokat alacsony kerítésekkel tartjuk megfelelőnek elválasztani, és a bejáratuk mellett kopjafa szerűen kialakított oszlopokkal jelezni a nevüket. A kiállítási helyeket bizonyos sorrendben tartjuk célszerűnek elhelyezni. Pl a Malom, a Baromfiudvar és a Tehenészet után érdemes betenni a tésztaházat, hogy a gyermekek össze tudják kapcsolni hogy a látott helyeken nyerhető alapanyagok milyen mást termékek előállítására alkalmasak. Tehát ezen logika mentén tartjuk jónak sorba helyezni és körbejárhatóvá tenni a kiállítást.
45
A kiállítás közepére a gyermek mesék egyik szimbólumát, az égig érő paszulyt álmodtuk meg, amivel a gyeremekeket a mesék áhított világának kontextusába helyezhetjük, ahol minden élmény, és minden tapasztalat kívánatos. Természetesen a kiállításon helyet kell kapnia egy büfének, és egy információs pultnak is. A kivitelezéshez legcélszerűbb alvállalkozókkal leszerződni, akik igényesen megépítik az installációkat, és a város közepére egy élhető farmot tudnak létrehozni. Nagyon fontos tényleg minőséget képviselő kivitelezőkkel együtt dolgozni, és minőségi anyagokból felépíteni a helyszínt. A MiniFarm tervezése természetesen csak előzetes látványterveket tartalmaz a mi elképzeléseink alapján, teljes kidolgozása a helyszíntől függhet.
46
47
3
Az interaktív MiniFarm helyszínei, kiállítóterei, lehetőségei
48
3.1 Helyszínek: 3.1.1
Gyümölcsöskert
49
Ehhez a helyszínhez szeretnénk a lehetőségeink szerint a legélethűbb gyümölcsöskertet megalkotni, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a gyümölcs termesztésének rejtelmeivel. Szeretnénk élethű fákat létrehozni, élethű gyümölcsökkel. Ehhez természetesen professzionális kivitelezőket kell szerződtetni. A helyszínt itt is a jól megszokott kerítés választaná el a többi helyszíntől. A gyümölcsöskertben szeretnénk elhelyezni és bemutatni minden olyan eszközt, mely a gyümölcsök szüreteléséhez szükséges, illetve kihelyezni információs táblákat az egyes fák nevelési módjáról. Bemutatnánk nekik a különböző gyümölcsöket, és azok fajtáit, illetve azt, hogy a kertből kikerülő gyümölcsök milyen folyamatokon mennek keresztül mielőtt a bevásárlóközpontok polcaira kerülnének. Ezen kívül fontosnak tartjuk megismertetni a gyerekekkel, hogy otthon saját kezűleg is készíthető gyümölcslé, mely akár még egészségesebb is a boltban kaphatóknál. A helyszínre a szülőknek és a gyermekeknek közös tevékenységeket és felfedeznivalókat is tervezünk a agyümölcsös köré kihelyezett információs táblákkal. A
gyyümölcsöskertben
a
gyerekek
megtanulhatják
azt
is,
hogy
melyik
gyümölcsajtákat milyen körülmények között kell termeszteni, melyiket mikor és hogyan kell szüretelni, milyen felhasználási módjai lehetségesek az egyes fajtáknak, illetve azt is, hogy mik az élettani hatásai. Elsősorban természetesen a Magyarországon termeszthető fajtákra szeretnénk szorítkozni, hiszen fontos, hogy a gyerekek megismerjék hazánk tipikus fajtáit, és felismerjék azokat. A gyümölcsös kert nem pusztán egy látványossága lesz a MiniFarmnak szép fákkal, hanem egyben egy hasznos és fontos ismereteket átadó helyszín is. Többek között azt is szeretnénk bemutatni, hogy melyik gyümölcs milyen élettani hatásokkal bír és miért javasolt a fogyasztása. Az alma A,C,E vitaminok, ásványi anyagok, béta-karotin illetve antioxidánst tartalmaz. Ezáltal sejtvédő hatással rendelkezik. Sav és magas pektin tartalma segíti a szervezetet a méregte50
lenítésben. Frissítő hatású. Elősegíti az emésztést. Erősíti a bélnyálkahártyát. Gyógyítja a hasmenést.Szabályozza a bélműködést. Pektin tartalmának köszönhetően gátolja a zsiradékok és a koleszterin felszívódását. A bodza virágzat flavonoidokat, fahéjsav-származékokat, illóolajokat és nyálkát tartalmaz. A bogyó gyümölcssavakat, C, A vitamint, flavonoidokat valamint antociánokat tartalmaz. A levél nagy koncentrációban tartalmaz kéksav-glikozidokat. Meghűléses megbetegedések, hurut esetén, izzasztószerként és immunrendszeri serkentőként használják. Kiváló hashajtó, vizelethajtó. Használják még vértisztításra, köhögéscsillapításra, reumás bántalmakra és lázcsillapításra is. A csipkebogyót gyakran használják megfázásra, lázra, felső légúti panaszokra ajánlott keverékek részeként. Fáradtság, kimerültség esetén is jótékony hatású, valamint segíthet a szédülés és a fejfájás kezelésében. A csipkebogyó magas C-vitamin tartalma miatt alkalmas a C-vitamin hiánya miatt kialakult betegségek megelőzésére, kezelésére. A csipkebogyóban a C-vitamin együttesen van jelen egyéb antioxidáns vegyületekkel (karotinoidok, flavonoidok), így ezek hatása fokozottan érvényesül az oxidatív stressz elleni védelemben. A belőle készült szörpöt
szíverősítő
szerként
is
ismerik
a
népgyógyászatban.
Szintén magas C-vitamin tartalma miatt immunerősítő, roboráló hatású, fokozza a szervezet védekezőképességét a fertőzésekkel szemben. Erősíti a vérerek falát, szilárdítja, rugalmassá teszi a kötőszövetet, visszaadja a bőr feszességét. A csipkebogyót előszeretettel alkalmazzák a húgyhólyag hurutos megbetegedésiben, illetve annak megelőzésében. Emésztési problémák estén is jótékony hatású. Az eper nagy mennyiségben tartalmaz folsavat, valamint A és C vitamint. kalciumot, káliumot, magnéziumot, foszfort. Segíti az immunrendszert, véd a szív és érrendszeri betegségekkel szemben. Rendszeres fogyasztása az arcbőrt tisztán tartja, epres arcpakolásokkal csökkenthető a ráncok kialakulása. A fehér szőlő: Nagy mennyiségben fordulnak elő benne antocianinok, ellágsav, flavonoidok, kvercetin, pektin, illetve resveratrol.A szőlőszemek, melyek fitovegyületeket tartalmaznak, csökkentik a stroke, a rák, illetve a szív és érrendszeri betegségek kockázatát. A mazsoláról, a szőlőléről, valamint a vörösborról is kimutatták, hogy sok betegséggel szemben
51
nyújtanak védelmet. Gátolja a daganatos sejtek szaporodását, védi a tüdőt a környezetben lévő méreganyagokkal szemben, enyhíti a légúti megbetegedések okozta panaszokat. A fekete ribizli számos vitamint tartalmaz: E, B, C,A vitamin elő vitaminját a Béta Karotint. Jelentős mértékben tartalmaz káliumot, vasat és nátriumot. Ismert lázcsökkentő, izzasztó hatása. Reumás, köszvényes betegségekre is ajánlják. A kékszőlő gazdag antioxidáns hatású flavonoidokban, melyek a szabad gyököket közömbösítve védelmet nyújthatnak a rák, az érelmeszesedés és a szívkoszorúér-betegségekkel szemben. Csökkenti a vérrögképződés veszélyét. Könnyen emészthető, kiváló vértisztító és vizelethajtó hatásának köszönhetően minden olyan bajra ajánlották, ami nehéz emésztéssel járt, vagy épp annak volt a következménye (pl. székrekedés, vese- és májbajok, vagy aranyér). Az idegrendszer kiváló táplálékának, az elveszett izomenergia pótlójának tartották (gondoljunk csak a szőlőcukorra). Sápadt, vérszegény, rosszul táplált betegeknél, idegesség, szívbaj esetén és női bajok ellenszereként alkalmazták. Tisztítóhatásánál fogva köszvény, asztma és reuma kezelésére is használták. A málna nagy mennyiségben tartalmaz A és C vitamint, káliumot, kalciumot és foszfort. Vértisztító, csökkenti a magas vérnyomást, a vércukor szintet, segít megszüntetni a menstruációs zavarokat. A meggy nagy mennyiségben tartalmaz A, C és B vitaminokat, valamint szelént, kálciumot, káliumot, vasat és magnéziumot. Elősegíti a vese és a máj működését, jótékony Az ókori görögök nem véletlenül tartották a körtét az istenek ajándékának: számos kiváló élettani hatása van, nagyszerűen méregtelenít, ráadásul finom is.Ezt a pompás gyümölcsöt fogyaszthatjuk aszalva, befőttként, sütemények töltelékeként, gyümölcssalátaként, vagy akár melegszendvics alkotórészeként is (bár felhasználásának ez a módja még nem terjedt elő) – de elsősorban és mindenekelőtt frissen! Nem kiemelkedő, de számottevő mennyiségben, valamint optimális arányban tartalmaz A-, B1-, B2 - és C-vitamint, folsavat, foszfort, de kálium, továbbá nátrium, kalcium, vas és kén is fellelhető benne. A körte – a héja is! – igen gazdag rostokban, így segít megszüntetni 52
az idült bélrenyheséget. Csaknem akkora pektintartalommal „büszkélkedhet”, mint az alma, így hatékonyan gátolja a zsírok és a koleszterin felszívódását, illetve segíti a koleszterin kiürülését a szervezetből. Stimulálja a vérkeringést és a vizeletkiválasztást, jól oldja a vese-, az epe- és a húgykövet. Mindemellett rákmegelőző hatása is ismert (különösen hathatós segítséget nyújt a nyelőcső- és a vastagbélrák megelőzésében).Méregtelenítő, sóoldó és lúgosító hatására tekintettel f érdemes beiktatnunk az életünkbe néhány körtenapot, különösen akkor, ha reumában, köszvényben vagy érelmeszesedésben szenvedünk. Ha ez túlságosan nagy igénybevételt jelentene számunkra, vagy a munkánk miatt nem engedhetjük meg magunknak, legalább egy héten keresztül a reggelink, illetve a reggelink és a vacsoránk álljon csak körtéből, esetleg némi barna kenyérrel kiegészítve! A szilvát magas A-provitamin-, C- és E-vitamin-tartalma teszi értékessé, melyek mindegyike antioxidáns hatású. Sok káliumot, magnéziumot és kalciumot tartalmaz, és bővelkedik vasban is.Magas vastartalma hasznos vérszegénységben szenvedőknek. Serkenti az emésztőrendszer működését, hashajtó hatása a benne lévő sok rostnak, szorbitolnak és egy speciális anyagnak (difenil-lizatin) köszönhető. 85 %-os víztartalmának köszönhetően jó szomjoltó. Salaktalanító, étvágyfokozó. Serkenti az idegrendszert, és véd a szív- és érrendszeri problémák ellen is. A sárgabarack különleges gyümölcs. Nem pusztán betegségmegelőző hatása és édes íze miatt, hanem azért, mert ez az egyetlen csonthéjas gyümölcsünk, amelynek magjában rejlő - a mandulához hasonló-, puha, fehér belsejét is megehetjük vagy befőttekbe tehetjük. Héja bársonyos tapintású, színe meleg napsárga. A gyümölcs húsa krémesen rostos, jó esetben mézédes, gyümölcslé-tartalma azonban közel sem olyan magas, mint rokonai esetében. A kajszibarack valódi kincs. 100 gramm energiaértéke mindössze 50 kcal, és rendkívül gazdag A-, B1-, B2- és C-vitaminban, kalciumban, foszforban, nátriumban és káliumban. Ezek szerint már napi 10 dkg sárgabarack elfogyasztása fedezi a napi A-vitamin igényünket, nem beszélve a szervezetünk számára fontos béta-karotinról, ami a bőr barnulásához - különösen nyáron - elengedhetetlen. Az őszibarack vöröses-rózsaszínű héját puha fehér szőrszerű pihék borítják, belseje pedig érettségétől függően meleg narancssárga. Minél sárgább a színe, annál nagyobb az A-,
53
és C-vitamin tartalma. Igen magas a kalcium-, magnézium- és szeléntartalma, így a nyári allergiás időszakban természetes allergiaellenes frissítőnek számít. A kopasz barackként ismert közkedvelt gyümölcsünk nem más, mint az őszibarack egy különleges változata, amely mindössze 60-70 éves múltra tekinthet vissza. Kora nyártól késő őszig megtalálható a zöldségesstandokon, így édes ízét hosszú hónapokon át élvezhetjük. Rokonaihoz hasonlóan igen sok káliumot, A- és B-vitamint tartalmaz, de szeléntartalma sem elhanyagolható.
54
3.1.2
Hentes
55
MiniFarmunk ezen helyszínét teljes mértékben valósághűre szeretnénk kialakítani. Tehát egy hentesüzletet bemutatni. A talaj burkolata hasonlíthatna egy klasszikus hentes üzlezéhez, a húspult pedig egy az egyben ugyanolyan lehetne gyermek méretben. A húson kívül más klasszikus termékeket is bemutatnánk, mint pl. kolbász, máj, sonka, stb. Biztonságos helyre, hogy a gyermekek számára ne legyen hozzáférhető bemutatnánk a hentes szerszámait is, illetve a falakra különböző hústermékek ízléses képeit és állatok testrészeit bemutató grafikákat helyhetnénk ki. Ezen a helyszínen a gyerekek a hentesek munkájával ismerkedhetnek meg. Szeretnénk bemutatni nekik, hogy hazánkban mely állatok húsa a leginkább fogyasztott, illetve hogy melyik állatnak melyik része fogyasztható, és melyik mire való. Szeretnénk ha a gyerekek megértenék, hogy a vákuumfóliába csomagolt hústermékek állatoktól származnak, és hogy a hentesek munkájának is köszönhetően kerülhetnek a polcokra. Természetesen mindezt játékos kereteken belül, hiszen a gyerekek érzékenyek lehetnek a témára. Szeretnénk megtanítani nekik, hogy a hentes munkája - ha nem maga vágja le az állatot - a vágóhídon kezdődik, a húsok kiválasztásánál . Ezután következik a kiválasztás a hús állapota, kora, minősége és a húsos-zsíros részek aránya szerint. A hús szakszerű felszeletelése és kicsontozása megakadályozza a hús minőségének és értékének csökkenését. A feldarabolt húst húsboltoknak adják el, vagy készítik elő további feldolgozásra. Fontos tudniuk a gyerekeknek, hogy, az ember csak annyi húst vásároljon fel, amenynyire szüksége van. Az azonnal fel nem használt húsáru a hűtőkamrába kerül, ahol megfelelő tárolás mellett megőrzi frissességét. A hentesnek tulajdonképpen sokféle képességgel kell rendelkeznie. Egy fél marha feldarabolásához például ismernie kell az állat testi felépítését és a hús összetételét. Fontos a jó egészségi állapot és a tisztaság. Biztos kézre és megfelelő testi erőre van szüksége a hentesnek, és ezt a gyerekek nem biztos hogy tudják. A kolbász készítése is eredetileg a henteshez tartozott, és mint ilyen nagyon összetett feladatot jelent, az alapanyagok fajtája, minősége, mennyisége meghatározza a kolbász milyenségét. A hentes maga is kitalálhat újfajta ízesítési 56
módokat. A legtöbb munka ma már elektronikus vezérlésű gépek segítségével történik, de időnként kézimunkára is szükség van, sőt eredetileg szinte minden kézi munkával történt. Szeretnénk ha a gyerekek tudnák, hogy ennél a munkánál nagyon sokat kell állni, akár húsboltban, áruházak, szupermarketek hentesáru osztályán lesz eladó az ember, akár önálló húsboltok, húsfeldolgozó üzemekben fog dolgozni. Sokféle munkatevékenységet kell egy nap végezni és fontos a baleset-elhárítás, az előírások betartása. Az állatok levágására szakosodott mészárosnak érteni kell: a vágóállat értékének a felmérésére, kábítására és elölésére, illetve a melléktermék előkészítésére. A csemege szakirányon a különböző csemegetermékek, kocsonyák, hidegtálak és saláták elkészítésével foglalkoznak: a kész ételek iránt, illetve a csökkentett kalóriájú ételek iránt igen megnőtt a kereslet. Az élelmiszeripari előírásokat minden egyes területen be kell tartani, aki pedig az eladásban vesz részt, mindenképpen fontos, hogy tudjon a vevőkkel bánni. Ezek mind mind olyan információk, melyekkel az átlag gyerekek nincsenek tisztában, ugyanakkor fontos tudniuk, hogy egy egy ebédjük mögött mennyi ember munkája áll. Szeretnénk megértetni velük, hogy a vidéki élethez hozzá tartozik a klasszikus szakmák saját kezű művelése. is. Fontosnak tartjuk, hogy tudják, vidéken első sorban a húsukért tartják az állatokat, hogy magukat ellássák élelemmel. Szeretnénk ha minden városi gyerek ismerné a klasszikus magyar disznótort, és hogy vidéken a mai napig is él a hagyomány, hogy összegyűlik az egész család és a falu apraja nagyja, hogy hatalmas mulatsággal egybekötve gondoskodjanak maguknak jelentős mennyiségű húsról. Azt is fontos tudniuk, hogy erre első sorban télen kell sort keríteni, amikor a hideg miatt nem okoz gondot egész nap a hús feldolgozásával foglalatoskodni, hiszen a nyári melegben könnyen megromolhatna a hús. Ennek következtében talán mondhatjuk, hogy minden igazi vidéki emberben rejtőzik valamennyi a hentes szakmájából, és felkészültségéből. Ezen a helyszínen szeretnénk bemutatni a hús táplálkozásunkban betöltött szerepét is. A húsban izomszövetek, kötőszövetek, zsír és csontszövetek találhatóak. Az izomrostok nagy tápértékű, könnyen emészthető élelmi anyagok. A kötőszövetek anyagai nehezen 57
emészthetőek, a zsírszövetek fogyasztása rendkívül nagy kalóriát szolgáltat. A csontszövetek táplakozás élettani szempontból kevésbé értékesek. A hús értékét az izomszövetek, kötőszövetek, zsírszövetek és a csontok aránya határozza meg. Szöveteik fehérjékből, zsírokból, hústejsavból és egyéb nitrogéntől mentes anyagokból, valamint vitaminokból, ásványi anyagokból és vízből áll. A húsokban tehát szerves és szervetlen anyagok egyformán találhatók. Táplálkozás élettani hatását tekintve megtalálhatóak a legértékesebb, a szerves anyagok csoportjába tartozó fehérjék, zsírok, valamint vitaminok. Fontos tudni, hogy a víz és az ásványi anyagok a hús szervetlen alkotó részei, élettani hatásuk az emberi szervezetet tekintve lényeges. A fiatal állatok húsa főleg izom, míg az idősebb állatok húsa korával egyenes arányban egyre több kötőszövetet tartalmaz. Fogyaszthatóvá tételük, további feldolgozásuk több időt, speciális eljárásokat tesz szükségessé (például pácolás). A zsírszövetek az izmok közeit töltik ki, elszórtan az izmokra rakódva helyezkednek el. A hús ízét, emészthetőségét az állat tartása, tápláléka, a szövetek ásványanyag, valamint a húskivonatanyagai nagyban befolyásolják. Tápértékét befolyásolja az összetétele, a fehérje- és zsírtartalma. A húsban izomszövetek, kötőszövetek, zsír és csontszövetek találhatóak. Az izomrostok nagy tápértékű, könnyen emészthető élelmi anyagok. Az kötőszövetek anyagai nehezen emészthetőek, a zsírszövetek fogyasztása rendkívül nagy kalóriát szolgáltat. A csontszövetek táplakozás élettani szempontból kevésbé értékesek. A hús értékét az izomszövetek, kötőszövetek, zsírszövetek és a csontok aránya határozza meg. Szöveteik fehérjékből, zsírokból, hústejsavból és egyéb nitrogéntől mentes anyagokból, valamint vitaminokból, ásványi anyagokból és vízből áll. A húsokban tehát szerves és szervetlen anyagok egyformán találhatók. Táplálkozás élettani hatását tekintve megtalálhatóak a legértékesebb, a szerves anyagok csoportjába tartozó fehérjék, zsírok, valamint vitaminok. Fontos tudni, hogy a víz és az ásványi anyagok a hús szervetlen alkotó részei, élettani hatásuk az emberi szervezetet tekintve lényeges. A fiatal állatok húsa főleg izom, míg az idősebb állatok húsa korával egyenes arányban egyre több kötő-
58
szövetet tartalmaz. Fogyaszthatóvá tételük, további feldolgozásuk több időt, speciális eljárásokat tesz szükségessé (például pácolás). A zsírszövetek az izmok közeit töltik ki, elszórtan az izmokra rakódva helyezkednek el.A hús ízét, emészthetőségét az állat tartása, tápláléka, a szövetek ásványanyag, valamint a húskivonatanyagai nagyban befolyásolják. Tápértékét befolyásolja az összetétele, a fehérje- és zsírtartalma.
59
3.1.3
Istálló
60
Hentesek munkájával való megismerkedés után azt is szeretnénk bemutatni, hogy a levágandó állatokat milyen körülmények között és hogyan kell tartani ahhoz, hogy húsuk feldolgozható legyen. Mint ahogy a hentesnél már megtanítottuk nekik, tudják, hogy a vidéki életformára jellemző a haszonállat tartás. Ennek fontos eleme, hogy tudják, a különböző állatokat különböző helyeken kell tartani. Ezen az állomáson az istállóban tartott állatokkal ismerkedhetnek meg és azzal, hogy milyennek is kell lennie egy istállónak. Ezen a helyszínen nagyon fontosnak tartjuk megismertetni a gyerekekkel az állattartás általános állatvédelmi szabályait:
A tartásmód legyen kényelmes és adjon védelmet az állatnak. Legyen tiszta a pihenőhelye. Legalább akkora legyen a férőhelye, hogy az állat nehézség nélkül keljen, feküdjön, magát tisztíthassa. Az állattal érintkező környezeti anyagok ártalmatlanok, könnyen tisztíthatók, fertőtleníthetők és érintésvédelmi szempontból biztonságosak legyenek. Az állattartó épület léghőmérséklete, páratartalma és pormentessége feleljen meg az állat igényeinek. Legyen lehetőség az ürülék, az el nem fogyasztott takarmány eltávolítására, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésre.
A napi etetések, itatások száma feleljen meg az állat korának, súlyának megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánnyal és ivóvízzel. Az etető- és itató berendezésekhez minden állatnak rendszeresen hozzá kell férnie, azok ne okozzanak sérülést és minden 16 körülmények között működniük kell. Az egy légtérben tartott állatokat egyszerre kell megetetni.
Az állatnak legyen bizonyos mozgási szabadsága. A mozgást tilos úgy korlátozni, hogy az szenvedést okozzon. A korlátozott helyen is lehetőséget kell adni, hogy az állat élettani- és viselkedési szükségleteit kielégíthesse. Az egyes állatfajokra vonatkozó minimális férőhely szükségleteket az állatvédelmi törvény végrehajtási utasításai előírják.
Az állatok legalább látás, szaglás és hallás útján társaikkal érintkezhessenek. Tehát nem választhatók el a ketrecek tömör válaszfalakkal egymástól.
Természetes viselkedésformáikat gyakorolhassák. Ennek legmegfelelőbb formája a szabad mozgás, vagy legeltetés rendszeres biztosítása, lovaknál a szabad mozgás, szarvasmarháknál legalább a kifutós tartás, nyugodt pihenőhely a 61
kérődzésre, juhoknál és kecskéknél a legeltetés, sertéseknél a turkálás, dagonyázás, tisztálkodás, baromfiaknál a kapirgálás, tollászkodás, vízi szárnyasoknál a fürdés lehetősége.
Még zárt tartásban is fontos a naponta legalább 8 óra természetes fény biztosítása.
A padozatok simák, de csúszásmentesek legyenek.
Az állatokat naponta legalább egyszer ellenőrizni kell.
Az állatot nem szabad kínozni és kerülni kell azokat a beavatkozásokat, melyek szükségtelen fájdalmát okozzák.
A vészhelyzeteket meg kell előzni és hatékonyan elhárítani. Ilyenek a tűz, elektromos áram, természeti károk, egyéb tényezők okozta veszélyes hatások elhárítása.
Ezeken az általános alapelveken kívül fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek tudják, hogy az egyes istállóban tartott állatokkal hogyan kell viselkedni. Pl.: A ló kezelésekor szemből közelítünk, megszólítjuk és megérintjük, fontos a nyugodt és határozott bánásmód, a hirtelen mozdulatok kerülendők. Folyamatosan figyelni kell az állat viselkedését, jelzéseit. Nyugodtabb állatot kötőfékkel, az ingerlékenyebbet ajakszorító „pipával” fékezhetjük, ami egy 20-40 cm hosszú farúd puha kötélből álló hurokkal. Az állat fektetése, kötélzet segítségével végezhető, különböző döntési módszerekkel és rögzítéssel. Az álló helyzetben végezhető beavatkozásokat különféle kalodák alkalmazásával lehet végrehajtani. Szarvasmarha kezeléséhez is érvényesek az általános bánásmódra vonatkozó szempontok, elsősorban a döfést, nekiszorítást és rúgást kell elkerülnünk. Részben a kötőfékkel való fékezés, vagy ún. orrfogó kapocs alkalmazása, részben a kezelőállásban, vagy kezelő folyosóban történő rögzítés nyújthat megfelelő biztonságot embernek és állatnak egyaránt. Bikák orrkarikába kapcsolható vezető rúddal mozgathatók biztonságosan. Sertések kezelése során a harapásuktól, feldöntéstől, rúgástól kell óvakodnunk, ezért lehetőleg
nyugodtan
és
határozottan
kell
bánnunk
velük,
egy
vagy
több
segédkezőigénybevételével. Jó kezelési lehetőséget ad a mérlegelés. Sokszor a gondozó nyug-
62
tató hangja és az állat hátának vakarása, vagy megérintése is elegendő, rövid időre orrfogó hurok és üres, tiszta vályúba való bedöntés és rögzítés is megfelelő lehet. Juhok és kecskék fékezése során döféstől és feldöntéstől kell óvakodni. Rendszerint jó bánásmód mellett kezelhetők és szarvuknál lekötve, helyesen ültetve, vagy elfektetve rögzíthetők, esetenként kezelő állásba szoríthatók rövid időre. Mindig fontos az állattal való nyugodt és határozott bánásmód és előnyös, ha a kezelésben az állat által ismert gondozó is részt vesz. Ezen a helyszínen ugyanakkor fontosnak tartjuk a méltán híres magyar lovak bemutatását is.
63
3.1.4
Hungarikum (pl. kalocsai)
64
Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek megismerkedjenek hazánk világszerte ismert jellegzetességeivel, és tudják, hogy mi is a hungarikum. A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene, a nyelv és a magyar irodalom. E jelzőt esetenként alkalmazzák társadalmi vagy közéleti jelenségekre is. A hungarikum nem magyar találmány. A legtöbb nemzet gyűjti az önazonosságához kapcsolódó anyagokat, amelyet patriotikumnak neveznek. Ennek megfelelően az érintett nemzetek vonatkozásában lehet szó például polonikumról, germanikumról, italikumról. Magyarországon a besorolást hivatalosan eddig nem szabályozták, ezért két megközelítés alapján lehet hungarikumnak tekinteni valamit. Az egyik szerint a nem magyarok, mit gondolnak magyarnak, illetve a magyarok mit gondolnak a sajátjuknak, a rájuk jellemző kizárólagosan magyar vonatkozású terméknek, jelenségnek, eredménynek stb. Továbbá vannak világszerte közismert hungarikumok, ezekkel azonosítják a magyarokat, ilyen például a gulyás és a csárdás. Arról, hogy a körébe mit kell kötelezően sorolni, még nem született szabályozás, de a hungarikumok védelmére a 77/2008. (VI. 13.) OGY határozat már igen. A szabályozás ala pján a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek és a mindenkori magyar Kormány kétévente ad tájékoztatást az Országgyűlésnek a helyzetükről. A hungarikumok hivatalos kijelölésére is születtek lépések, hiszen átmeneti nemzeti oltalommal rendelkezik 11 élelmiszer és a Hagyományok-Ízek-Régiók program keretében 309 termék került be a Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékei közé, valamint 2000-ben megalakult a Hungaricum Klub. A hungarikum mint termék több esetben titkos recept alapján készül és javarészt hosszú utat tett meg mire azzá vált. A MiniFarmon mindenképpen szeretnénk egy hungarikumot kiemelni. Ez a kalocsai lenne. Ez azt jelenti, hogy az adott helyszínt ebben a stílusban renedznénk be, de itt a gyermekek a többi hungarikummal is megismerkedhetnének, melyekkel lehet, hogy már a MiniFarm más helyszínein is találkozta, csak akkor még nem tudták, hogy mit látnak. Hiszen a hungarikumank nagyon sok kategóriája lehet így: 65
Magyar személyek: írók, költők, műfordítók, Nobel díjasok, sportolók Művészeti alkotások: irodalom, magyar népmesék, más magyar nyelvű dokumentumok Zenei alkotások: népdalok, népzene, kortárs dalok, zenék Színházi és filmművészeti alkotások: színpadi előadások, magyar film Kézművessék, iparművészeti tárgyak Épített környezet: múzeumok, színházak, templomok, védett épületek, hidak. Találmányok, alkotások: Néprajzi hungarikumok: népi hangszerek, népi munkaeszközök, építészeti megoldások, népművészet, ősi magyar hitvilág, magyar hagyományok és ünnepek Élelmiszerek: ételek, italok, gyógyhatású hungarikumok Őshonos és nemesített állatok Őshonos és nemesített növények Tájegységek Az ilyen jellegű információk megszerzése már egész kiskorban alakíthat a magyarság-
tudaton, és nemzeti identitáson valamint imázson. Fontos, hogy a gyermekek úgy nőjenek fel, hogy tisztában vannak hazájuk erősségeivel és értékeivel, így a jövőben megfelelően reprezentálhatják a magyarságot a határokon belül és kívül egyaránt.
66
3.1.5
Pékség
67
Pékségből felszálló illatok úgy vonzzák az embereket befelé a boltba, mint lépesméz a méheket. Amíg a vevőnek összefut a nyál a szájában, addig a péknek rengeteg dolga van. Szeretnénk, ha a MiniFarmon a gyerekek megismernék azt is, hogy működik egy pékség, és milyen feladatai vannak a péknek mint mesterembernek. A pék már hajnalban kezdi a munkát, ellenőrzi az alap és nyersanyagokat, majd a receptúrák szerint összeállítja őket. Ezután figyelemmel kíséri a tészta kelesztésének folyamatát, majd dagasztja és formálja a tésztát. Közben kikeveri a lehetésges töltelékeket, felteszi a díszítést, majd a kész terméket áruba bocsátja. A modern pékségek létrejötte előtt dédanyáink otthon, saját maguk gyúrták, dagasztották a tésztát, mely órákig tartó, rendkívül nehéz feladat volt. Ma már több gép is rendelkezésre áll a pék munkájának segítésében. Mielőtt a pék hozzáfog a tésztakészítéshez, elő kell készítenie a munkaeszközöket, át kell szitálnia a lisztet, gondoskodni a további alapanyagok pl. dió vagy mazsola előkészítéséről is. Fontos, hogy a gyerekek megismerjék ezt a hosszú és bonyolult munkafolyamatot, melyet a pékek vállalnak magukra, hogy a gyerekek aztán a boltok és pékségek polcain válogathassanak a műveik között. A pék szakma igen nehéz és fáradságos, már csak a korán kelés tekintetében is. A gyerekek ezzel nincsenek tisztában, mivel manapság már nem divat az otthoni kenyérsütés, és hajlamosak vagyunk magától értetődőnek venni mindenféle áru létezését, anélkül, hogy a mögötte álló munkába belegondolnánk. Ehhez a helyszínhez szorosan kapcsolódik a liszt mint alapanyag ismerete, ezért szeretnénk ha a közvetlenül mellette álló malom helyszínünkön a gyermekek a liszt klasszikus elkészítésének módjával is megismerkednének.
68
3.1.6
Szélmalom
69
Aszélmalom olyan gép, mely a szél mozgási energiáját mechanikai munkává alakítja át tengelyre szerelt lapátok segítségével. Leggyakrabban gabonát őröltek a malomban, de más darabos anyag (például lőpor) darálására, őrlésére is szolgált. Vagy vízkiemelő szivattyúkat hajtott, melyeket árvízmentesítésre vagy a tengertől elhódított területek víztelenítésére, esetleg öntözésre építettek. Magyar forrásban a szélmalom szó először az 1577-ben írt kolozsvári glosszákban merül fel, de ez és néhány más említés csak azt bizonyítja, hogy írójuk ismerte a kifejezést, de nem biztos, hogy Magyarországon látott ilyen malmot. Az első bizonyított szélmalom egy 1770-ben kelt tanúkihallgatási jegyzőkönyvben szerepel, mely szerint Debrecen mellett, Boldogfalván 1720-1730 körül állt egy elromlott szélmalom. A hiányos hiteles adatok ellenére valószínűsíthető, hogy a holland típusú szélmalmok csak a 19. század elején terjedtek el hazánkban. Az 1906-ban elrendelt malomösszeírás mindössze 12 szélmalmot tartalmaz, melyek (bemondás alapján) 1800-nál régebben épültek. A szélmalom elterjedésének késői időpontját az magyarázza, hogy a Kárpátmedencében a szelek iránya és sebessége nem állandó, a 17. század előtt épített malmok az ilyen viszonyok között nem voltak működőképesek, és mivel a fordulatszámot nem tudták viharos széllökések esetén kézben tartani, a malmok sokszor a túl fordulattól meggyulladtak és leégtek. Magyarországon az első biztonságos szélmalmot csak 1768-ban egy pozsonyi ácsmester épített. A 19. században a szélmalmok gyorsan elterjedtek: 1851–1860 között 63, 1861–1870 között 164, 1871–1880 között 189, 1881–1890 között 160 új szélmalom épült. A legtöbb szélmalmot 1873-ban számlálták össze: 854-et. Ezután számuk fokozatosan csökkent a gőzmalmok versenye miatt, de még a 20. század fordulójakor is építettek új szélmalmot. Itt fontosnak tartjuk bemutatni a leghíresebb fennmaradt magyar szélmalmokat is A kiskundorozsmai szélmalom Tési szélmalom Kiskunhalasi Sáfrik szélmalom Pajkos-Szabó-féle szélmalom (Kiskunfélegyháza)
70
A szélmalomhoz szorosan kapcsolódik a molnár szakmájának megismerése is: A molnár feladata a tulajdonképpeni őrlésen túl sokrétű volt. Állandóan figyelnie kellett az időjárást és természetesen elsősorban a széljárást. A megfelelő irányba kellett fordítania a szerkezetet a szélirány változásakor. A szélsebességhez úgy alkalmazkodtak, hogy kisebb szélben nagyobb felületű vitorlát vontak fel és csak egy kőpárral őröltek, nagyobb szélben két kőpárral és kurtították a vitorlát. Orkánok idején a vitorlákat bevonták és elfordították a szélkereket, mert egyébként megrongálódhatott a szerkezet, a tető fel is borulhatott. A szélmolnár munkája állandó éjjel-nappali figyelmet igényelt, szélcsendes időben pedig kényszerpihenőre volt kárhoztatva. A javításokat, karbantartást szélcsendes időkben végezték. A molnár végezte el a szükséges ácsmunkákat beleértve a majdnem teljesen fából készült gépészeti berendezés javítását is, de a malomkövet is ő vágta. Így elmondható, hogy a szélmolnárok ügyeskezű, a kor színvonalához képest sokoldalúan képzett mesteremberek voltak. Szakértelmük odáig terjedt, hogy gyakran maguk vállalkoztak új szélmalmok építésére is. Bár a Malmok ma már nem képezik szerves részét a liszt előállításának, úgy véljük nagyon fontos, hogy a gyermekek megismerkedjenek ezzel is. Itt is kiemelten fontosnak tartjuk a liszt élettani hatásainak bemutatását, hogy a gyermekek tisztában legyen a táplálkozásukkal az egészségmegőrzés érdekében. Búzaliszt: A búza a legfontosabb és leggyakrabban használt gabonaféle. Különböző búzalisztek vannak forgalomban a búzaszem őrlésének függvényében. Ha nem a teljes gabonaszemet használják fel az elkészítéshez (mint pl. a finomított búzaliszt esetén), akkor a késztermékben csökkenhet az eredetihez képest a vitamin- és ásványi anyag tartalom. Emellett a szemcseméret és korpa mennyiség csökkenésével nő a vércukorszint növelő hatásuk (minél finomabbra van készítve, annál kisebb a szemcseméret és a korpa mennyiség). Táplálkozástani szempontból előnyösebb, ha olyan lisztet választunk, amely a búzaszem őrlése után a búza mindhárom részét (héj, magbelső, csíra) tartalmazza. A búzalisztnek három változatát különböztethetjük meg: finomliszt, kenyérliszt és fogós liszt.
71
A finomliszt apró szemcseméretű, alacsony korpatartalmú, világos színárnyalatú őrlemény. Főleg péksütemények és cukrászati termékek előállítására használják, háztartásokban pedig sűrítéshez, panírozáshoz, palacsintatésztába, valamint kalácsokhoz, kelt tésztákhoz és süteményekhez. A kenyérlisztek viszonylag több héjrészt tartalmazó, sötétebb színű őrlemények. A sütőiparban a különböző kenyérfajták alapanyagaiként kerülnek felhasználásra. Ez a legideálisabb lisztfajta kenyerek és kelt tészták sütéséhez. A fogós liszt (rétesliszt) a finomlisztnél érdesebb tapintású, nagyobb szemcseméretű őrlemény. Mivel sikértartalma (amely főként a tészta rugalmasságát és nyújthatóságát határozza meg) az őrlés során kevésbé károsodott, ezért olyan termékeknél használják, ahol a jó sikerminősé elsőrendű követelmény. A teljes kiőrlésű búzaliszt: A teljes kiőrlésű lisztekben a gabona korpája is megtalálható, amely tápanyagokban gazdag és segíti az emésztést. Használja egészsége érdekében sütéshez-főzéshez, akár finomliszttel fele-fele arányban keverve. A teljes kiőrlésű gabonákból készült termékek amellett hogy sok hasznos élelmi rostot, vitamint és ásványi anyagot (E-vitamin, B-vitamin, kálium, kalcium, magnézium, foszfor) tartalmaznak, segítenek megelőzni a rák, a cukorbetegség és a szívbetegségek kialakulását is. Sokan nem szeretik a csak teljes kiőrlésű gabonából készült kenyereket, mert enyhén savanykás az ízük. Ők nyugodtan fogyasszanak olyan kenyeret ami részben készül teljes kiőrlésű lisztből, részben pedig fehér lisztből. Tönkölybúza liszt: A tönkölybúza kiváló beltartalmi és élettani hatású gabona. A tönkölybúzából készült termékek pozitív jelentőségűek. A jobb életminőség fenntartása érdekében fogyasszunk minél több természetes eredetű élelmi anyagot. Fehérjetartalma magas és könnyen emészthető. Aminosav-tartalma és annak összetétele a gabonafélék közül a legkedvezőbb. A vitamin- és ásványianyag-tartalma a közönséges búzához képest annak többszöröse. Graham liszt: A graham a teljes kiőrlésű lisztek egyik fajtája, amely a búzaszem öszszes alkotó részét tartalmazza, beleértve a csírát és a korpát is. A malmi előállítások során csak a legkülső, szennyezett vékony héjréteget távolítják el, ily módon a liszt tartalmazza a búzaszem csaknem minden táplálkozás-élettani szempontból értékes alkotórészét. A graham 72
lisztek általános jellemzője a magas élelmirost tartalom, a fehérlisztekhez képest jelentősebb vitamin- és ásványi anyag tartalom, valamint a széles szemcseméret tartomány. Nagy héjtartalma miatt zsírban, cukorban, enzimekben gazdag, ezért romlandóbb, mint a búzalisztek, de tovább eláll, mint a teljes kiőrlésűek. Az emésztést is segíti. A teljes kiőrlésű lisztnél nagyobb a szemcsemérete, vagyis ezt a fajtát durvábbra őrlik. Használja egészsége érdekében sütéshezfőzéshez, akár finomliszttel fele-fele arányban keverve. Rozsliszt: A búza utáni legfontosabb gabonafélénk. Elsősorban kenyérsütéshez használják. Növeli a fizikai erőnlétet. Gazdag B-vitaminokban, kalciumban, magnéziumban, nitrogénben és foszforban. A rozsliszt fehérjéi nem állnak össze sikérré, mert a növényi nyálkaanyagok megakadályozzák a nagy molekulák kialakulását. Ezért tisztán rozslisztből nem célszerű kenyeret készíteni (max. 50%). A rozsliszt keményítője eltér a búzaliszt keményítőjétől, a vizet jobban magába zárja. Ebből is adódik, hogy a rozskenyér tovább marad friss állapotban. A fehér rozsliszt a rozsszem magbelső legfehérebb részéből készül. A finom fehérbúzakenyér szerkezet- és színjavításához használják fel. A rozslisztek alapszíne szürke, kékesfehér, ezért is alkalmas a színjavításhoz. Leginkább a világos színű mézes tészták készítésének az alapanyaga. A teljes kiőrlésű rozslisztben a gabona korpája is megtalálható, amely tápanyagokban gazdag és segíti az emésztést. Durum simaliszt: A mediterrán területek búzája a durumbúza. A durumbúza magbelsőjére jellemző sárgás alapszínű, finomszemcsés őrlemény. Csekély mennyiségben a lisztszemcsékkel azonos méretű világos héjrészeket is tartalmaz. A dudumbúza lisztje magas fehérjetartalmú. Háztartásban általánosan felhasználható. Különösen ajánlott palacsintatészták, piskóták, tésztafélék készítéséhez. A házi tészták készítéséhez különleges eljárással őrölt termék a durum tésztaliszt, mely kiváló alapanyag tojás nélküli száraztésztákhoz. Kukoricaliszt: Gluténmentes. Európától a kínai konyháig több országában fontos ételkészítési alapanyag. Kiváló mártások sűrítéséhez, galuskához, krémlevesekhez, hústöltelékek dúsításához, édes süteményekhez. Erősen sárga színe miatt gusztusos a belőle készített tészta
73
Rizsliszt: Selymes textúrájú, gluténmentes. Rizslisztből készül a rizstészta is, ami a kínai ételek gyakori alkotója. Sütéshez rendszerint más lisztekkel keverik. A rizsliszt jól használható porhanyós, omlós tésztákhoz, de galuska, palacsinta, krémleves is készülhet belőle. Édestésztákhoz is kitűnő, szószokat is sűríthetünk vele. A rizsliszt előnye, hogy sütés során nincs szükség tojásra, így a rizslisztből készült süteményeket tojásallergiában szenvedők vagy magas koleszterinszinttel rendelkezők is fogyaszthatják. Barna és fehér riszből is készülhet. Hajdinaliszt: Gluténmentes. A hajdina finomra őrlésével készül. A hajdinaliszt érdes, földes jellegű ízt kölcsönöz a kenyérnek, de rosttartalma kétszeresee a Graham lisztének. Telítetlen zsírsavtartalma 77%-kal több, mint a búzáé. Az úgynevezett ’francia-palacsinta’ legfontosabb összetevője. Egyéb kenyér, vagy tésztaféleségek készítéséhez is sokoldalúan felhasználható búza, kukorica, vagy árpaliszttel keverve. Mivel a sikértartalma alacsony, így duzzadt, magas, puha bélzetű kenyér ebből nem készíthető. Sokkal inkább alkalmas a vékony – palacsintaszerű – vagy pászka formájú kenyér, illetve tészta készítéséhez. Ez is lehet megfelelő kiegészítésekkel, feltétekkel laktató és főként egészséges élelem. Ha gabonafélék helyett gluténmentes lisztekkel (pl kölesliszt, burgonyaliszt vagy pehely, esetleg keményítők, stb) keverjük, úgy alkalmas táplálék lisztérzékenyek számára. Burgonyaliszt: Gluténmentes. A burgonya pelyhesített változatából a finomabb szemcseméretű részt kirostálva, liszthez hasonló állagú terméket kapunk, melyet pékáruhoz, vagy például a lisztérzékenyek étrendjében lehet sokoldalúan felhasználni. Jól használható levesek és szószok sűrítésére, illetve burgonyás kenyér sütéséhez. Kölesliszt: Gluténmentes. A köles finomra őrlésével készült liszt, melyet felhasználhatunk ételek besűrítésére, vagy lisztérzékenyek étrendjében kenyéradaléknak lepény, palacsinta, egyéb pékáruhoz adva (max. 30 % arányban). Csicseriborsó liszt: Gluténmentes. A csicseriborsót megőrölve és átszitálva gyártják a lisztet, melyet krémleveshez, pástétom, vagy humuszkrém készítéséhez lehet felhasználni. Az
74
egyedi fűszerezéshez ajánlható a szójaszósz, borsikafű, majoranna, paprikaőrlemény, petrezselyem vagy vöröshagyma. Kinek-kinek mivel ízlik jobban. Kókuszliszt: Gluténmentes. A kókuszliszt friss kókuszhúsból készül, melyet előtte szárítottak és zsírtalanítottak, majd finomra őrölték. Állaga nagyon hasonló a búzaliszthez. Használja 15-25 %-ban más lisztek helyettesítésére a hagyományos receptekhez, illetve számos étel 100 %-os felhasználással is elkészíthető. A kókuszliszt alacsony szénhidráttartalmú, ideális kenyerek és péksütemények sütéséhez. Kevesebb emészthet szénhidrátot tartalmaz, mint bármely más liszt, beleértve a szóját is. A kókuszliszt rostban gazdag. 38,5 % rostot tartalmaz, ami a legnagyobb arányú más lisztekhez képest. A kókuszliszt hipoallergén. Ideális azok számára, akik követik az alacsony-szénhidrát diétát Zabpehelyliszt: A zabban a többi gabonaféléhez képest jóval kevesebb keményítő van, jelentős mennyiségű ún. béta-glükánt tartalmaz (vízben oldódó rost, amely csökkenti a koleszterin-szintet, valamint a szénhidrát- és zsír felszívódását), magasabb a zsiradéktartalma és fehérjetartalma, mint a vele összehasonlítható más gabonaterméké. Mindezen tulajdonságok együttes hatása révén kevésbé emeli meg a vércukorszintet, mint más gabonafélék (alacsonyabb a GI-je). A zabból készített különböző finomságú liszteket ételekbe keverhetjük, vagy bármilyen pékárut, illetve otthoni konyhatermékeket (palacsinta, lepények, ételek besűrítése, kenyér, pogácsa) kiegészíthetünk vele. Figyelembe kell venni, hogy a zab önmagában sikérmentes, ezért a pékárukat ki kell egészíteni egyéb sikértartalmú lisztekkel, vagy tegyünk hozzá búzasikért (vagy más néven szejtánt, búzahúst). Felhasználható pudingokhoz, krémekhez, ételek besűrítésére, lepénykenyér sütéséhez. Amarántliszt: Gluténmentes. Az amarántmag beltartalmát vizsgálva és összehasonlítva a búzáéval vagy más gabonafélével több vonatkozásban lényeges eltérést mutat. Az amaránt aminosav összetétele harmonikusan kiegyenlített, ennek köszönhetően fehérje tartalma kiválóan hasznosul (75%). Az amaránt kitűnő vas, kalcium, magnézium és cink valamint egyéb mikroelem forrás.
75
Nemcsak a gabonák, de valamennyi fontos növényi táplálékunkat figyelembe véve az amaránt vastartalma kiemelkedő mind mennyiségét, mind biológiai hasznosulását tekintve. Ez nemcsak a vegetáriánusok számára lehet érdekes, akiknek szervezetük vashoz juttatása táplálkozásuk egyik Achilles-pontja, hanem a világ lakosságának 20%-át kitevő valamennyi vashiányosnak. Kiemelendő kalcium tartalma is, amely nemcsak meghaladja a tejét, hanem biológiai hasznosulását tekintve a legjobb kalcium forrást jelentő élelmiszer. Az amaránt magnézium tartalma nagyságrenddel nagyobb a gabonaféléknél, amely jótékony hatással van az elme frissességének megőrzésére és a szívizom működésére. Ezeket a beltartalmi értékeket még értékesebbé teszi az amaránt gluténmentessége, amelynek köszönhetően lisztérzékenyek számára is elérhető. Felhasználható kenyerekben, kelt tésztákban max. 15-20 %-ban, egyéb esetekben (kekszek, teasütemények, linzerek, panírozáshoz, stb.) 50-100 %-ban helyettesíthető a liszt. Szójaliszt: Főzelékeknél, mártásoknál a búzaliszt helyettesítésére használható. Süteményeknél, kenyérnél a búzaliszt 20-30 %-át helyettesíthetjük szójaliszttel, így magasabb fehérjetartalmú és hosszabb ideig eltartható terméket kapunk.
76
3.1.7
Méhészet
77
Minden bolt polcán megtalálható sokféle és rendkívül finom magyar méz. Emögött egy rendkívül speciális és veszélyes munka áll, melyet a méhészek hajtanak végre. Szeretnénk ha a gyermekek ezzel a szép szakmával is megismerkednének minden folyamatán végigmenve. A méhészkedés egyik legfontosabb és egyben legdrágább felszerelési tárgya a méhlakás. Aszerint, hogy a kaptár hol nyílik, tehát a lépeket melyik irányból lehet kivenni, hátsó és felső kezelésű kaptárt különböztetünk meg. Mindkettő lehet álló és fekvő, alakja és mézka mrájának helyzete szerint. Némelyik kaptárt több irányból is lehet kezelni. Lépek elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk hideg és meleg építményű kaptárt. Meleg építményű kaptárnál a lépek lapjukkal helyezkednek el a kijáró nyílás fele, még a hideg építményűnél élével. Ka ptárból is nagyon sokfélét különböztetünk meg. Az állókaptár keretei egymás felett több sorban helyezkednek el. Lépjei egymás mellé sorakoznak. A rakodó kaptár, egymásrahelyezhető fiókokból áll, mely rendszerint fajtájának megfelelő 10 lépet (keretet) tartalmaz. A kaptár méretét tetszés szerint lehet változtatni, aszerint, hogy mennyi fiókot helyezünk egymásra. Ha gyenge a család, vagy téli időszak van, akkor csak egy vagy két fiókot foglalnak a méhek, még nyáron, hordási időszakban sokszor négy - öt fiókot is szükséges egymásra helyezni. A felső kezelésű állókaptár a régi keret nélküli osztott köpük mintájára több egymás feletti szakaszból van összerakva. Ennek a tipusnak a lépjei lehetnek egyvégtiben (egysoros fekvőkaptár) és egymás folytatásaként két egymás mögötti sorban (kétsoros fekvőkaptár). A vándorlásra (méhek rendszeres szállítására) különlegesen berendezett kaptárt vándorkaptárnak hívjuk. Minden említett rendszerű készülhet vándorkaptárnak is, de nem mindegyik alkalmas egyaránt rá. A mostanság készített kaptárak mindegyike úgy van kialakítva, hogy alkalmas legyen vándorlásra, és így kiküszöbölődik a helyhez kötöttség. Bármilyen oknál fogva, ha el kell szállítanunk méheinket, nem jelent problémát a kaptár kialakítása. A méhek legnagyobb haszna a virágok megporzása. A virágok az általuk termelt nektárral, egy édes folyadékkal csalogatják magukhoz a méheket. A méh a virágok nektárját
78
gyűjti össze, majd azt saját szervezetében átalakítja. A felszívott nektárhoz a szájukban lévő garatmirigyből enzimeket, emésztőnedveket kever hozzá, a keveréket pedig mézgyomrukban gyűjtik. Hazaérkezés után innen töltik bele ezt a még híg folyadékot a lépek sejtjeibe. Végül teljes értékű mézzé akkor válik, amikor szárnyuk lebegtetésével, a levegő keringetésével besűrítik, és lecsökkentik a víztartalmát. A méznek körülbelül 4/5 része cukor, 1/5 része víz. Hiába oldana azonban valaki cukrot ebben az arányban: nem mézet, hanem cukorszörpöt kapna, mint ahogy a vízből, szeszből és cukorból sem sikerül bort készíteni. A méz jellegét, éppen, mint a borét, egész sereg különleges anyag szabja meg. Kevés van benne ezekből, de annyi is elég, hogy ne lehessen utánozni. Mint, ahogy a borok különböznek egymástól, a méz is különféle származása termőhelye, kezelése, sőt még a gyűjés éve szerint is. Más a cukortartalma, színe, illata, zamata. A borhoz abban is hasonló, hogy folyton módosul, alakul. A hazai mézeink cukortartalma 70-80% körül szokott lenni. A méz nagy édessége a gyümölcscukornak köszönhető. A gyümölcscukor az embernek valamennyi ismert cukor közt a legédesebb. 7 kanál gyümölcscukor annyira édesíti a kávét, mint 10 kanál nádcukor, vagy 17 kanál szőlőcukor. Mézeinkben legtöbb a gyümölcscukor. Érthető, hogy a méz édesebb, mint az ugyanolyan a sűrű nádcukorszörp.A méz nagy részét alkotó szőlőcukor és gyümölcscukor könnyen a testbe juthat az emésztőszervből, a táplákozásban tehát különleges jelentőségű. A méz nedves levegőből vizet szív magába, meghígul. Száraz levegőben vizet veszít, tehát súlya csökken. 60%-os nedvességű levegőben az érett méz súlya szinte változatlan marad. A különféle mézek vízszívó képessége nem ugyanolyan. Virágmézben kevesebb, mézharmatosban több ásványi anyag van. Mennyiségük és minőségük a méhlegelő talajától is függ. Táplálkozásunkban hasznosak. A méz idővel megsötétedik. A legrégibb ránk maradt méz 3000 évesnél régebbi. Egyiptomi múmia-sírban találták. A múmiát eleséggel együtt temették el, így került a sírba a lépesméz is. A méz kemény, fényes barnás-fekete, malátacukorhoz hasonló lett 3000 év alatt. 79
nem is kell ilyen hosszú idő. Még a nagyon világos akácméz is vöröses sötétbarna, szinte fekete, átvilágítva meggypiros lesz 30 év alatt. Más mézek néhány hónap alatt is megsötétednek. Ha a méz cukrának egy része kristályokban különválik, azt mondjuk, hogy a méz megkristályosodott vagy megikrásodott. A kristályosodás befolyásolja a méz eltartását, kimérését, értékesítését és fölhasználását méhek eleségéül. Ha a méz lassan kristályosodik, kristályai nagyok, durvák, kemények. A gyorsan kristályosodó méz kristályai aprók, finomak. A méznek mindig csak egy része kristályos, még akkor is, ha teljesen egyöntetűnek és keménynek látszik. A kristályosodásnak nagy szerepe jut a méz erjedésekor. A méz folyék onyan maradt része hígabb, mint az egész volt eredetileg, mert a cukor egy része kiválik belőle. Az erjesztőgombák sűrű mézben nem tudnak elszaporodni. A kristályos méz meghígult folyékony részében azonban, ha a hőmérséklet kedvező, elszaporodnak, és a mézet megerjesztik. A hígabb folyékony rész a méhek hasmenésének okozója. A kristályosodás elsősorban a méz származásától függ, mert az dönti el, hogy milyen anyagok és milyen arányban vannak benne. Minél több a nem kristályosodó cukor (gyümölcscukor) és kristályosdást gátló anyag (dextrin), annál tovább folyékony marad. Minél több benne a kristályosodásra hajlamos cukor (szőlőcukor, nádcukor), annál hamarabb kristályosodik. Gyorsabban kristályosodik aránylag nagy szőlőcukortartalma miatt pl. a repceméz, a tarlóvirágméz, pohánkaméz. Igen gyorsan a nagy mézharmatcukor tartalmú fűz-mézharmat. Későre az akácméz sok gyümölcscukra miatt. A méhviasz néven ismert anyag különbözik a méh eredeti termékétől. Maga a méh is mirigyváladékkal keveri, a lépekből való kivonásakor pedig más idegen anyagok is kerülnek bele, főképpen méhszurok. A viaszt tévesen a méh zsírjának tartják. A viazs többféle vegyület keveréke. A viaszok hosszú szénláncú alkoholok és karbonsavak észterei. A természetben gyakoriak: a növények levelein, a gyümölcsök héján, a bogarak szárnyán és a legnagyobb mennyiségben a méhkaptárakban. A viaszokat felhasználják gyertyák, paszták (pl. cipőkrém, bútorápoló) készítésére, fafelületek politúrozására. 80
A viaszok helyett ipari célokra gyakran használják a hasonló tulajdonságú, de sokkal olcsóbb szilárd szénhidrogéneket: a paraffint vagy a sztearint. A méhészek, hogy tiszta viaszhoz jussanak, a kipörgetett lépek egy részét kivágják a keretekből. A kivágott lépet egy üstben vagy egy erre a célra használt eszközzel kifőzik. Ez az olvadék a sonkoly. Az olvadék rengeteg szennyeződést (drótot, mézet, álcákat) tartalmaz, tehát ezt leszűrik és edényekbe töltik, melyekből később ki lehet fordítani a szilárd viaszt. A megszilárdult viaszt lehet értékesíteni, de sok esetben újrafelhasználásra kerül. Azaz műlépet (egy vékony viaszlapot) készítenek, melyet a méhész ráolvaszt a keretre, mely dróttal van megerősítve, hogy a lép ki ne szakadjon. Ezt a műlépes keretet ezután behelyezik a kaptárba, melyre a család ráépíti az új sejteket, kialakítva az új lépet. Normál körülmények között a méhcsaládban egy méhanya van. Elsődleges szerepe a család szaporodásának biztosítása. Habár a méhanya ugyanolyan petéből kel ki, mint a munkásméhek, tőlük küllemében és felépítésében is nagyban különbözik. Eltérő fejlődésének elsősorban az álca állapotban fogyasztott eltérő tápanyagok, főleg a méhpempő az oka. A méhcsalád, ha a körülmények kedvezőek, új anyát nevel. Amikor a fiatal anya kikelt, az öreg anya a dolgozók jelentős részével együtt elhagyja a kaptárt és új lakást keres. Ha a körülmények kedvezőtlenek, a munkásméhek vagy nem nevelnek anyát, vagy a frissen kikelt anyát elpusztítják. A méhanya élete során egyszer több hímmel (herével) párzik. Természetes körülmények között 4-5 évig él, de a méztermelő méhészetben általában 2 évesnél idősebb anyákat lecserélik. A méhanyát a méhészek általában a kikelés évének megfelelően a hátán színes pöttyel jelölik meg. A munkások mérete kisebb, mint az anyáké vagy a heréké. Ahogyan a nevük is mutatja, ők a méhcsalád dolgozói. Ők végzik a virágpor, a nektár gyüjtését, a lép építését, takarítanak, szellőztetnek, betolakodó esetén akár önfeláldozóan harcolnak. A herék a méhek hím képviselői. Alapvető különbség a dolgozóktól, a nagyobb termetük, potrohjuk vaskosabb és sötétebb színű. A család munkájában nem vesznek részt, szerepük csak a szaporodás. Ősszel a dolgozó méhek a heréket a kaptárból kitoloncolják, így azok rövid időn belül elpusztulnak. 81
Feltétlenül szükséges a gyermekek megismertetése a méhészeti eszközökkel
Fedelező Ez egy fésűre emlékeztető fém eszköz, melynek feladata, a fedelezés feltépése. Egy markolatból és egy fésűszerű részből áll, melynek fogai hegyesek, hogy könnyen behatoljanak a viaszba. Fedelezést akkor végez egy méhész, ha a méhek a lép sejtjeit csordultig hordták mézzel, ekkor a dolgozók a cellák fedelét egy kis viaszfedéllel lezárják.
Pergető A pergető hasonlóan működik, mint egy mosógép, melynek dobjába behelyeznek négy mézzel teli keretet, hogy ebből kinyerjék a mézet. Bekapcsolt állapotában a méz úgy csurog ki a sejtekből, mint centrifugázás közben a ruhákból a víz. A kifolyt mézet a dob alján egy terelő vályú összegyűjti, és kivezeti egy edénybe. A szennyeződés elkerülése érdekében egy szűrőt is elhelyezhetnek az edényre. Egy pörgetés során a kereteket kétszer kell kipörgetni, egyszer meg kell fordítani őket, hisz a lép mindkét oldalán vannak sejtek.
Füstölő: Ez az eszköz a méhész legfontosabb eszköze. A méhek elriasztása, csillapítása érdekében a füstölőt használva füstöt fújnak az állatokra. A füstölő egy hengerből áll, melyben a parázs található, egy markolatból, és ritkábban egy fújtatóból, mely nagyban megkönnyíti a munkát. Füstölő anyag lehet: kukoricacsuta, taplógomba, gyékény buzogánya.
Keret: Általában hársfalécből készülő fa keret, melybe hálósan vékony drótot (ún. méhészdrótot) húznak be, hogy megakadályozzák a lép kitörését. A keret ki-be helyezhető a kaptárba, ennek előnye, hogy a lép ép marad, és visszakerül a méhekhez, így a fölös lépépítés megelőzhető, így nő a méz hozama is. Hordás után, amikor a sejtek tele vannak mézzel, a méhész begyűjti ezeket a kereteket és kipörgeti.
Kerethordozó: Fa doboz, melynek teteje nyitott és füllel van ellátva, így megkönnyíti a keretek begyűjtését. A kaptárból kivett kereteket ebbe rakják be, de az üres kereteket is a méhész ebben viszi oda a kaptárakhoz a méheskertbe.
82
Mézeskanna: Alumíniumból készült tároló edény, mely nagyon hasonlít a tejeskannához. Mézzel együtt körülbelül 55-60 kilogrammot nyom. Manapság kezdenek kiszorulni a méhészetekből, mivel felváltják őket a könnyebb és olcsóbb műanyagedények.
Méhészkalap: A méhész fejét óvó, textilből vagy nejlonból készült sapka. A kalap peremétől egy sűrű háló veszi körbe a fejet, mely egészen a vállakig lelóg, így meggátolja a méhek bejutását.
83
3.1.8
Ökoház
84
Az ökoházban a gyerekek az környezettudatossággal és az alternatív energiával ismerkedhetnek meg, ami nem teljesen a vidéki élet velejárója ugyan, de nagyon fontos hogy a vidéki tájakat megőrizhessük eredeti állapotukban. De a legfonotosabb itt mégis egy valódi ÖKO ház bemutatása. Az átlagember számára az ÖKO építészet a természetben található (természetes) anyagokból történő építést jelenti. Az építőanyagok „életük” során, az alábbi fázisokon keresztül gyakorolnak hatást a környezetükre előállítás szállítás beépítés használat bontás újrahasznosítás Hasonlítsuk össze a könnyűszerkezetes acél építőanyagot a többi teherhordó szerkezet anyaggal az egyes fázisokra bontva. Az égetett agyagtégla, a cement és az acél előállítása nagyon energiaigényes. Az építőanyagok között azonban az acél az, amelyik a legkisebb keresztmetszettel (a legkisebb önsúllyal) tudja a legnagyobb terheléseket elviselni. Egy átlagos családi ház teherhordó szerk ezeteinek felépítéséhez acél könnyűszerkezetből kb. 30-szor kevesebb súlyú anyag szükséges, mintha téglából és betonból készülne. Így az acél előállítás fajlagos költsége 1m2 házra vetítve kedvezőbb, mint a fent említett más építőanyagoké. A gyártástechnológia fejlődésével az acél előállítás energiaigénye is drasztikusan csökkent. Amerikai adatok szerint 1972 óta 34%kal lett kevesebb az egységnyi acél gyártási energiaszükséglete. A legkisebb energiaigényű építési anyag a fa. Előállítása viszont a leginkább idő- és helyigényes. Ahhoz, hogy egy építési célra felhasználható keresztmetszetű fa felnövekedjék kb. 70-100 évre van szükség. Egy átlagos családi ház szerkezetének fából történő felépítéséhez (anyagtakarékos vázszerkezetes és nem rönkházas építés esetén) kb. 40-50 fát kell kivágni. Építési célra Észak-Amerikában évente mintegy 50 millió fát vágnak ki. A világ fakitermelése sokkal nagyobb volumenű, mint 85
az újratelepítése. Ennek következtében rohamos ütemben fogyatkoznak az erdők. A világ fejlettebb részein is több fát vágnak ki, mint amennyit ültetnek. Ahol erdőtelepítés folyik ott megfigyelhető az, hogy a telepített erdő soha sem fogja pótolni a természetes őserdők sokszínűségét, fajgazdagságát, természetességét. Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az emberi kéz pusztításait az erdő kiheverje. Az acél állandó minőségű, könnyen, gazdaságosan méretezhető és tartós. A technológiánkkal épített házakhoz az acélprofilokat milliméter pontosan méretre gyártjuk, ezáltal a hulladék mennyisége minimális, egy ezrelékre tehető. Mindent összevetve előállítás szempontjából ezzel az acélszerkezetes technológiával lehet lenginkább ökoházakat építani. Az építőanyagok építési helyszínre történő szállítása energiaigényes. Nem mindegy, hogy egy építési rendszer mennyire szállítás igényes. Egy átlagos családi ház teherhordó szerkezeteinek felépítéséhez acél könnyűszerkezetből kb. 30-szor kevesebb súlyú anyag szükséges, mintha téglából és betonból, valamint 3-szor kevesebb súlyú kell, mintha fából készülne. Így ökoházainknál már a szállítással is a lehető legjobban óvjuk a környezetet. A nagy tömegű építőanyagok mozgatásához, rakodásához, beépítéséhez nagy energiafogyasztású speciális gépek (daruk, betonkeverők, betonpumpák, autódaruk, vibrátorok) szükségesek. A könnyű acélszerkezetes ökotechnológia esetében mindezekre nincs szükség. Az acélprofilok, vázszerkezeti elemek kézzel könnyen mozgathatók, beépítésükhöz csak kis energiaigényű kéziszerszámok kellenek. A beépítés alatt nem igényelnek segédszerkezeteket – nem kell zsaluzni, dúcolni. A horganyzott acélprofilokat nem kell a beépítés során különféle „mérgező” vegyszerekkel kezelni. Az acélprofilok nem éghetőek, míg a faszerkezeteket kezeléssel is csak égéskésleltetni lehet. Az ökotechnológia anyagtakarékos. Az acélprofilok konszignáció alapján a kívánt méretre vannak gyártva, nincs hulladék. Az építés során nem terheli a környezetet építési törmelékkel, ezért tisztán lehet építeni. A vékony falszerkezet miatt a falazott szerkezetekhez képest kb. 10%-al nagyobb a hasznos alapterület. Ez 100 m2 külső alapterületű 38 cm-es falakkal készült épületnél akár 10 m2-rel nagyobb hasznos alapterületet is jelenthet, vagyis egy félszobával nagyobb lakást, aminek a m2 árát a vevő megtakarítja Az épületek használatuk során folyamatosan hatást gyakorolnak a környezetükre. Magyarországi viszonyok között a legnagyobb szennyezés a fűtésből ered. Az általunk épített ökoépületek energiaigénye és károsanyag kibocsátása a harmada egy ma épített átlagos csalá-
86
di háznak. Egyre nagyobb igény van az épületek hűtésére (klimatizálására) is. Egy jól megtervezett épület gépi berendezés nélkül is kellemes klímájú, azonban, ha mégis beépítésre kerül nem mindegy, hogy mennyi energiát fogyaszt el. A jó hőszigetelés erre is megoldást ad. A használat során egészséges lakókörnyezet megteremtése és fenntartása a cél. Az acél könnyűszerkezetes ökoépületekben ez több szempontból is megvalósul. A belső téri (szoba) hőmérséklete és a fal felületi hőmérséklete között kicsi a különbség (nem süt a falból a hideg). Az ökoépület az építés után azonnal beköltözhető – nem kell száradni a falaknak, a lakás hamarabb birtokba vehető. A tartószerkezet nem tartalmaz méreganyagokat (rovar, gombaölő szer). Az acélvázas épület hosszú élettartamú, kis karbantartási igényű. Tervezhetősége nagymértékben kötetlen, így bármilyen stílusú épület létrehozható belőle, mely a környezetbe illeszkedést lehetővé teszi. A legtöbb épület életében bekövetkezik ez az esemény. Az oka többek között lehet a nagymérvű állagleromlás, településfejlesztési igények, stb. A növekvő szeméthegyek árnyékában élve egyre nagyobb hangsúlyt kap az újrahasznosíthatóság igénye. Az acél újra felhasználható anyag és az újrafelhasználása (begyűjtése) világszerte megoldott. Az acél szelektálása a mágnesesség elvén olcsó és egyszerű. Többször újra lehet hasznosítani anélkül, hogy veszítene a jó tulajdonságaiból. A világ acéltermelésének 66%-a újrahasznosított anyagból történik. Arról nem is beszélve, hogy az így elkészült ökoépület renkívül tartós, állagromlása az évtizedek alatt is csekély. A Kanadai könnyűszerkezetes készház öko építési rendszer kiemelten energiatakarékos építési forma, mivel a jelenleg érvényben lévő hőtechnikai szabványt több mint 100%-kal túlteljesíti. A+ energiaosztályba tartozik. Az építési rendszer átlagos hővesztesége (U(k)=0,12-0,22 W/m2K)(típusfüggő). Fűtési, hűtési üzemeltetési költsége akár 50%-kal kevesebb, mint egy modern téglaépületnek, ezért a környezetre gyakorolt káros hatása elenyésző. A gázárak folyamatos emelkednek. A rendszer geotermikus hőszivattyús fűtésselhűtéssel kiválóan üzemeltethető, így a fűtési, hűtési költség a jelenlegi villamosenergia árakkal egy 100m2-es épület esetében havi 10 ezer forint. Életünkben egyre fontosabb szerepet kap a fenti két – egyre inkább összetartozó – fogalom. Az energiamegtakarítás azért mert “zsebre megy”, a környezetvédelem pedig a jövőnket határozza meg. Minél inkább energiaigényes egy termék, annál inkább károsítja környeze-
87
tünket. Az épületek használatuk során folyamatosan hatást gyakorolnak a környezetükre. Sajnos a keleti országokban, beleértve Magyarországot is nem foglalkoztak napjainkig az épületek energiafogyasztásával. Az épületek fűtése, hűtése, valamint világítása óriási energiákat emészt fel. A fűtés a legnagyobb környezetszennyező tétel egy házban, valamint ezt a legdrágább utólag kevésbé energiapazarlóvá tenni. A villamos fogyasztók rekonstrukció gyakorlatilag az izzók és az egyéb fogyasztók cseréjével szakaszosan is megoldható. A fűtés energiatakarékossá tétele nagyon összetett dolog és drága, ha valaki utólag akarja megoldani.
Amennyiben építéskor tudatosan odafigyelünk arra, hogy az épület energiatakarékos legyen, akkor hosszútávon többszörösen megtérül az építéskor befektetett pénzünk, mindemellett nagyon kis mértékben fogjuk környezetünket károsítani. Egy új épület építésekor a későbbi energiatakarékosság nem csak a hőszigetelésen múlik, tudatosan figyelni kell a szellőztetésre, a kialakuló páratartalomra, stb… Jó példa erre a napjaink nagy panelház szigetelési programja, amivel több százezer lakás lesz penészes, mert becsomagolnak egy beton szerk ezet úgy, hogy annak egyidejű szellőztetéséről nem gondoskodnak. Nagyon fontos bemutatni a megújuló energiát is. Bizonyos rendszerek működéséhez szükség van villamos energiára, de ezek 80%-ban a föld hőjét és csak 20%-ban használnak villamos energiát a rendszer üzemeltetésére. A megújuló energiaforrással működő eszközök az egyre emelkedő energia árak miatt viszonylag rövid idő alatt 5-10 éven belül megtérülnek, ezután úgy látnak el bennünket tiszta energiával, hogy az eszközbe fektetett tőkénk már megtérült. A Kanadai könnyűszerkezetes készház épületek kiemelten energiatakarékos szerkezetük miatt alapvetően alacsony fűtési energiaráfordítással üzemeltethetőek. Abban az esetben, ha hosszútávon gondolkodunk, érdemes megújuló energiaforrások kiaknázását betervezni új épületünk megvalósításánál. Így nem csak rendkívül kedvező energia költséggel üzemeltethetjük otthonunkat, hanem teszünk egy lépést a környezetünk védelme érdekében is. A föld és a nap, valamint a szél mind olyan zöld energiák, melyek hatalmas mennyiségben rendelkezésünkre állnak, csak munkára kell fordítani a bennük rejlő erőket. Ennek több módja lehetséges: Napkollektor, napelem, hőszivattyú, szélturbina, stb…
88
Ma már biztonsággal üzemeltethető egy lakás, egy társasház, vagy egy ipari létesítmény gázbekötés nélkül. Nem kell kéményt építenie, nincs kéményseprő díj minden évben, nem kell gázt bevezettetnie a telekre, így elmarad a hálózatfejlesztés magas költsége, ezért a lakáson belüli gázszerelés sem történik meg, nincs robbanás, vagy szénmonoxid veszély, végül, de nem utolsósorban sokkal olcsóbb és tisztább energiával hűthetünk és fűthetünk egyszerre. Ebben a részben nem a megújuló energiák bemutatását szeretnénk ismertetni, hanem be szeretnénk mutatni, hogy milyen módon lehet a lakáson belüli gépészetet kialakítani abban az esetben ha nem hagyományos módon valamilyen kazánnal látjuk el a hőleadó felületeket hőenergiával. Az ökoházak bemutatásán és részletes ismertetésén túl fontosnak tartjuk bemutatni a legalapvetőbb víztakarékossági ötleteket (pl. fogmosás közben zárjuk el a csapot, ruhákat csak akkor mossunk ha megtelt a mosógép, és lehetőleg 30 fokon, ami újabb energiatakarékosság), a villamos energiával való spórolás trükkjeit (led izzók használata, a villany lekapcsolása ha nem tartózkodunk a helyiségben). Fontos még a szelektív hulladékgyűjtés, a környezetet károsító anyagok bemutatása. Természetesen mindezt a gyermekek számára feldolgozható, játékos formában szeretnénk bemutatni. Azért is fontos az ökoház bemutatása, mert egy ilyen létesítmény a városokban csak nagyon nehezen lenne kivitelezhető. Ha egy gyermeket már kiskorban megragad a környezettudatosság, nagyobb valószínűséggel dönt felnőtt korában a vidéki élet és annak előnyei mellett.
89
3.1.9
Táncdal színpad
90
Különleges táncdal színpadunkat egy traktor platójára terveztük. Eleve a gyerekek szívesen játszanak a traktorban, másrészt a MiniCity óta tudjuk, hogy a legtöbb gyermek imád fellépni. Szeretnénk, ha a gyerekek több népdalt ismernének meg, hiszen rendkívül gazdag hagyománnyal rendelkezünk e téren is. A Kárpát-medence gazdag népi hagyományainak megismerését, felgyűjtését a múlt század közepén kezdték meg. A nyelvész-gyorsíró Vikár Béla 1896-tól már fonográffal gyűjtött népdalokat és meséket. Nagyvonalúan kialakított módszereit nemcsak a Párizsi Világkiállítás alkalmával megrendezett Ethnográfiai Kongresszus (1900) ismerte el és tartotta követésre méltónak, hanem olyan hazai zenészek is, mint Kodály Zoltán, Bartók Béla és Lajtha László, akik az ő útmutatása nyomán indultak el gyűjtőútjaikra. A hangrögzítés példamutatóan korai bevezetésével és a nemzetközi tudományos eredmények sikeres asszimilációjával már a század elején korszerű tudományos módszerek alakultak ki a gyűjtött anyag feldolgozására. A legfőbb cél: a Kárpát-medence valamennyi etnikumától lehetőleg mindent fölgyűjteni, majd ezt az anyagot - a szükséges összehasonlító vizsgálatok elvégzése után - egy nagy, szótárszerűen rendezett publikációban kiadni. A magyar népdalok rendezése A nagy mennyiségű lejegyzett dallammal való gyakorlati munka hamar szükségessé tette a rendezés elveinek kidolgozását is. A munkát irányító zenészeknek köszönhetően az eddigi szövegcentrikus gondolkodásmóddal szemben a zenei szempontok léptek előtérbe. Kodály - a nemzetközi irodalom ismeretében - a korszak legmodernebb megoldásaiból válogatta össze a magyar népdalanyag természetének leginkább megfelelő rendezési elveket. A végleges rendszer kidolgozása mégis évtizedekre elhúzódó folyamattá vált, melynek során több - immár történelmi értékű megoldási javaslat is született. Bartók Rend A magyar népdalról szóló első összefoglaló tanulmányt Bartók Béla adta közre 1924-ben A magyar népdal című kötetében. A 373 dallampéldával illusztrált dolgozat megközelítésmódja leíró-rendszerező, azaz tipológiai jellegű. A magyar \"parasztdallamokat\" - formai alapon [Bartók számára a népdalok ritmus- és verszakképletei - Kodály korábbi nézeteinek hatására - fontos szerepet játszottak e csoportok elkülönítésében.] - három nagy stiláris csoportra (osztályra) tagolta:
91
A osztály = a régi stílus dallamai B osztály = az új stílus dallamai C osztály = vegyes dallamok Bizonyos módosításokkal erre a felosztásra épült későbbi (1934-40 között kidolgozott) összkiadási javaslata is, mely a II. világháborúig összegyűlt mintegy 13.500 dallamra vonatkozott. A dallamok csoportosításának fő szempontjává a magyar vagy idegen eredet [Az A és B osztály sorrendje magyar fejlődéstörténetet tükröz, a C viszont az újabb s egyben idegenebb dallamok gyűjtőhelye.] s ezen belül a történelmi-stiláris fejlődés ábrázolása lett. Ebben a felosztásban a szótárszerűség elve alsóbb szintekre szorult. A zenei szempontok alapján elrendezett Magyar Népdalok (Egyetemes Gyűjtemény ) a háború közbejötte és Bartók halála miatt kiadatlan maradt. Jelenleg a Zenetudományi Intézet népzenei gyűjteményének elkülönített, zárt egységként kezelt részét képezi. Posztumusz kiadását 1979-ben határozta el a Zenetudományi Intézet. A népzene stílusrétegeit már történeti-összehasonlító, azaz filológiai alapon tárgyalta. Bartók összkiadási tervét elvetette, mert a háború után rohamosan gyarapodó dallamgyűjtemény rendezésére és kiadására más, szótárszerűbb elvek kialakítását tartotta szükségesnek. Mindezek kidolgozását azonban már nem vállalta magára, ezért mechanikus rendben tárolt támlapjainak rendezését átengedte tanítványainak. A mintegy 35.000 támlapból álló gyűjtemény a Bartók Rendhez hasonlóan a Zenetudományi Intézet népzenei gyűjteményének zárt egységként kezelt része. (Mindkét gyűjtemény másolatai megtalálhatók a nagy Népzenei Típusrendben!) Járdányi Rend Az új - a dallamvonalak rajzát figyelembe vevő - rendszert Járdányi Pál alakította ki. Ennek legfontosabb elveit A magyar népdaltípusok című népszerűsítő kiadványában ismertette. Korai halála azonban megakadályozta abban, hogy a módszer érvényességét a teljes magyar népdalanyagra vonatkozóan is kipróbálhassa. Elrendezett támlapjai beolvadtak a később más elvek alapján kialakított Népzenei Típusrendbe. A Magyar Népzene Tára dallamtípusokat közreadó újabb kötetei még Járdányi elképzelését váltják valóra. Népzenei Típusrend A Bartók, Kodály, majd Járdányi által kidolgozott rendszerek mindegyike tartalmazta azt az igényt, hogy az azonos dallamok variánsai egymás mellé kerüljenek, lehetőleg történelmi, stiláris rendben. Ezt az alapvető elvet keresztezte minduntalan a szótárszerűség egyidejű kívánalma. Az 1975-ben
92
megkezdett legújabb rendszerezés ezt az ellentmondást küszöbölte ki a rendezés alapjául szolgáló új típusfogalom kialakításával. Az így kialakított Népzenei Típusrend, mint a magyar strófikus népdalok központi gyűjteménye, magába foglalja a Zenetudományi Intézet birtokában lévő valamennyi adatot, a nyomtatásban megjelent népdalközlések másolatait és lehetőség szerint más gyűjteményekből nyert másolatokat is, zenei rendszerben, sorszámozva. (A lejegyzett népdalok száma jelenleg mintegy 150.000 adatra becsülhető.) A Típusrend két főcsoportra oszlik:
főcsoportjába a bartóki régi és vegyes osztály dallamai tartoznak,
főcsoportjába az új stílusú népdalok.
A könnyebb kezelés érdekében mindkét főcsoport a dallamok kezdősorának jellemző szótagszáma alapján kialakított csoportokra oszlik. Ezeken belül találhatók a stílustömbök, s azokon belül a típusrend alapegységei: a típusok. A Népzenei Típusrend - szakmai közmegegyezés hiányában - nem szolgálhatott a további Népzene Tára kötetek kiadásának alapjául, eredeti rendeltetése szerint. Ezért ismertetését - gyakorlatilag a teljes magyar népzenei gyűjtemény tömör áttekintését - a három kötetre tervezett A magyar népdaltípusok katalógusa I. kötete kezdte meg. Bartók Béla szerint a népköltészet dallamai eredetileg az éneklési alkalmak szerint élesen elhatárolt csoportokra oszlottak, s ezek mindegyikének eléggé határozott jellege volt. E csoportok elkülönült állapota vagy keveredése, megléte vagy hiánya, valamint mennyiségi arányai ebből következően egy-egy hagyományanyag régiségére is utalnak. A magyar népdalokra jellemző három csoport: 1. a szertartáshoz kötött ének (az ún. regösénekek, amelyeket a karácsony és újév közti időszakban énekelnek; a lakodalmi dalok; halotti siratók, aratási dalok stb.); 2. a táncdallamok csoportja;
93
3. szertartáshoz vagy különleges alkalomhoz nem kapcsolódó tulajdonképpeni dalok, melyeket lírikus vagy epikus szövegre énekelnek. A határozottan alkalomhoz kötődő dalok a teljes állomány 5-6%-át teszik ki a nagyobb részt az alkalomhoz csak kevéssé (táncdallamok, csúfolók, paródiák), vagy egyáltalán nem kapcsolódó dallamok jelentik. Ezek az arányok a román, vagy a balkáni népzenékhez képest minden régisége ellenére - újabbnak, modernebbnek mutatják a magyar hagyomány állapotát. Vokális és hangszeres zene. A hangszeres kultúra szemszögéből szintén elkülöníthetünk jellegzetes csoportokat:
csak énekelt dallamok (gyermekdal, ballada; sirató és egyéb énekes szokásdallamok; bizonyos táncok, mint a karikázó, cigány botoló stb.),
hangszeren és énekelve egyaránt használatos dallamokat (táncdal, keserves; egyes szokások dallamai, mint pl. a betlehemezés, regölés, hejgetés stb.)
csak hangszeres (szövegtelen) tánczenei műfajok is (mint például a férfitáncok kísérőzenéi).
A műfajok archaikusan merev elkülönülése nálunk már ezen a téren is a múlté. A magyar népzenében az első és főként a középső kategória a legdominálóbb, ezért egészen természetes, hogy az első gyűjtők számára az énekelt zene vált a legfontosabbá, hiszen amúgy is: \"minden zene kezdete a vokális zene, amely hosszú ideig egyedüli kifejezője volt az emberek muzikális érzésének. A tisztán hangszeres, szövegtől független régi magyar tánczene maradványára Bartók már csak a dudások aprájának nevezett közzenéiben vélt rábukkanni. (Ilyenfajta - rövid motívumokat ismételgető - abszolút hangszeres tánczenét, amelyhez a táncolók táncszókat kurjongattak élő formában leginkább románoktól hallott.) A néphagyomány zenei hallásmódjai: a társadalmi, történelmi, gazdasági mozgásoktól befolyásolt szokások, szertartások, divathullámok, s a mindezeket jól tükröző dallamstílusok, műfajok és előadásmódok egymásra rétegződései olyan látványt nyújtanak a mélyre ásó kutatónak, mint a régésznek a simára metszett ásatási tanúfal, melyen színes csíkok gyanánt rajzolódnak ki évszázadok történelmének üledékei. Az emberi közösségek tudatában kavargó múlt ugyanilyen gazdag tarkaságot mutat. S ezen nemcsak a múltbeli emlékek, adatok, infor-
94
mációk puszta halmaza értendő, hanem a középkori, újkori és 19. századi gondolkodás-, illetve hallásmódok jelenléte és egymással való keveredése is. A szövegek és dallamok kapcsolatát vizsgálva is évszázadokkal korábbi eljárásokra bukkanunk. Ilyen az énekelt vers műfaja, amely néhány évszázada szűnt meg a költészet szinte kizárólagos megjelenési formája lenni. A műfaj ma is a régi, mondhatnánk évezredes szabályok szerint működik: a szövegek szótagszám - és nem romantikus, szövegtartalmat kifejező, programzenei elvek - alapján, szabadon válogatnak a dallamok között. Az éneklők sok kész szövegformulát és sok dallamot tudnak. (Ezek közül valójában a szövegekre, azok mondanivalójára figyelnek leginkább tudatosan!) A két alkotóelem az előadás folyamán találkozik egymással, miközben az énekes a lelkiállapotának legjobban megfelelő szövegeket válogatja össze. Így születik a közhelyek gyűjteményéből egyéni érzelmeket kifejező üzenet, műalkotás. A zenei tudatvilág vizsgálatakor a hallásmódok két szembetűnő pólusát figyelhetjük meg: 1. Az egyszólamú, középkorias hallásmód, mely egyrészt a dallamszövés lineáris elgondolásában, másrészt a hangszeres zenei hangzás dallam- dudabasszus- ritmus hármasságában nyilvánul meg. (Ezt szolgálják: a duda, a tekerő, a doromb, a citera, a hegedű - gardon együttes, egyes dunántúli vonószenekarok, vagy a bihari román hegedű - duók, ill. a máramarosi hegedű - gitár párosok, az eleki klarinét-dob együttes). 2. Az újkori európai többszólamúság kialakította hallásmód. (Ennek szellemét tükrözik a szinte modálisan harmonizáló közép-erdélyi vonóstriók a kezdetleges, de már funkciósan értelmezett [tonika-szubdomináns-domináns] harmóniákat alkalmazó dél-erdélyi és dunántúli együttesek, a romantikus harmóniafűzéssel élő kalotaszegi és felső magyarországi együttesek stb.). E hallásmódok évszázados mintákat követtek, melyek segítségével egy-egy generáció mindig egészen pontosan és határozottan kialakíthatta a maga igényeit. Ékes bizonyíték erre a zenész és közönségének kapcsolata. Mit kellett ugyanis a zenésznek játszania? Azt, ami minden táncoló fejében ott zengett. Ebből állt a zenész szolgálata. S ha nem jól húzta, baj volt, mert összezavarta a közösség minden tagjában belülről hangzó muzsikát. A zenész soha95
sem hagyományőrző, inkább hagyománykövető! Kodály megfigyelése még szinte napjainkra is igaz: \"Hangszeres zenére nézve: hallgató az egész nép. Ott az előadás egyesek, kevesek dolga. Akár cigány, akár népbeli a zenész: egyedül, vagy kevesedmagával áll szemben a hallgató tömeggel. Nem teljesen passzív a tömeg: erre a zenére járja a táncot és nagyon megérzi, ha nem kedvére való módon játsszák. Ellenőrző, válogató, meg tudja különböztetni a jobbat. 1910-ben mondta egy fiatal falusi cigány Erdélyben: legnehezebb az öreg székelynek muzsikálni. Ahogyan õ kívánja, fiatal cigány nem is igen tudja már. Kodály azt is írja, hogy a cigány sohasem használ: citerát, furulyát, dudát, harmonikát, dorombot, tekerőt. A pásztorkürt és kanásztülök inkább foglalkozási eszköz, mint zenei hangszer. Ebből kiviláglik, hogy a \"hivatásos zenészek\", akik az új hallásmód szolgálatában látnak nagyobb jövőt - hacsak valami különleges okuk nincs erre - nemigen foglakoznak az elavult divatokkal. A régiesebb hallásmódhoz kapcsolódó alkotások és az azok megszólaltatásához szükséges eszközök így leginkább a paraszti öntevékenység terepére szorultak vissza. Népi hangszerek: A fentiekben vázolt hallásmódokból fakadó igényeket sokféle eredetű és típusú hangszer, ill. ezek együttese szolgálhatja ki. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem egyszerűen a hangszerek adottságai szabták meg a velük előadható zene karakterét, hanem a mindenkori kívánalmak, a zenei hangzásigény alakította ki a használandó zeneszerszámok körét, és határozta meg azok lehetőségeit. Hogy mi népi, azt természetesen nem a primitívség szabja meg, hanem kizárólag annak alapján döntjük el, mennyire vert gyökeret, milyen szerepet tölt be a népzenei életében, szokásaiban. A népi hangszer fogalma igen tág gyűjtőfogalom; beletartozhat minden hangszerfajta, ősi vagy újabb keletű, házi vagy gyári készítésű: a levélsípoktól a klarinétig, a köcsögdudától a nagybőgőig. A magyar népi hangszer nem attól magyar, mintha csupán nálunk fordulna elő. A ma ismert hangszerfajták mind ősi gyökerűek és ugyancsak régóta váltak az emberiség közös tulajdonává. Mindenki örökölte, kapta, átvette valahonnan. Terjedésüknek még csak nyelvi akadály sem állt útjában. Egy-egy hangszer tehát olyan mértékben magyar, amilyen mértékben a mi népünk hagyományába is beépült.
96
A legfontosabb magyar népi hangszerek :
Idiofon (önmagában hangzó) hangszerek: deszkadob, kereplők, facimbalom, kolomp, csengő, láncos bot, cirokhegedű.
Membranofon (rezgésbehozott hártya révén megszólaló) hangszerek: dobok, köcsögdudafélék, fésűre szorított cigarettapapír, nádduda.
Chordofon (húros) hangszerek: citera, cimbalom, tambura, hegedű, tekerő, koboz, gardon.
Aerofon (levegő rezgése révén megszólaló) hangszerek: levélsípok, harmonika, szájharmonika, fakürt, trombita, kanásztülök, furulyafélék (tilinkó, peremfurulyák, pánsíp v. nádimuzsika, lopótök-, ill. napraforgóduda, harántfurulya, cserépsípok, fűzfasíp, hatlukú furulya, hosszúfurulya, háromlukú nagyfurulya, kettősfurulya), nyelvsípok (nádsíp, töröksíp, tárogató, klarinét), duda.
Hangszeregyüttesek
Alkalmi csoportosulások (melyeknek nincs hagyomány által megszabott hangszer-összetételük és létszámuk), pl. citera-együttesek.
II. Állandó együttesek,
melyeknek
hosszabb hagyományban
és na-
gyobb területen kialakult egységes karakterük van: meghatározott létszám, meghatározott hangszerek, valamint sajátos együttes játékstílus. Tagjai félhivatásos vagy hivatásos zenészek.
Hagyományos, de ma már nem jellemző társulások: hegedű -duda, klarinéttekerő, klarinét-dob. Egynemű hangszerekből álló együttesek: pl. az országszerte elterjedt vonós
együttesek (hegedű-kontra-bőgő), az ország déli részén és a Duna mentén hallható tambura-zenekarok, rezesbandák). Vegyes összeállítású együttesek (vonós-cimbalmos, vonós-pengetős, vonóscimbalmos-fúvós kombinációk). A közreműködő zenészek szerint két jellegzetes együttes-típust különböztetünk meg: a. Cigányzenész együttesek. Hagyományosan hivatásos muzsikusokból állnak, akik mindig a megrendelők által kívánt zenét játszák. A megrendelők lehetnek különféle etnikai vagy társadalmi osztályokhoz tartozó csoportok, akik a legkülönfélébb 97
stílusbeli és repertoárbeli elvárásokkal léphetnek fel. A zenekar összetétele a helyi igényeknek megfelelően alakul: hegedű, gardon, hegedű - cimbalom, hegedű - kontra, háromtagú vonószenekar (prím, kontra, bőgő). Az országszerte legtipikusabb felállás: vonószenekar, mely gyakran kiegészül cimbalommal, esetenként klarinéttal és csellóval is.Jellemző törekvésük a mindenkori piaci helyzethez (=divathoz) való gyors alkalmazkodás. Parasztbandák (vagy magyar bandák). E rézfúvós ill. vonós-cimbalmos zenét játszó műkedvelő jellegű együttesek lényegében a cigány együtteseket utánozzák. Mivel nem hivatásos művelői a zenének, ezért a divatot kevésbé tudják követni, emiatt tehát hagyományosabban, \"parasztosabban\" játszanak azoknál. Népzenei dialektusok A népzene nyelvének földrajzi jellegű tagolódására először a nyelvész Vikár Béla figyelt fel a század elején: A dallamok több zenei fő dialektushoz tartoznak, melyeken belül aldialektusokat vehetünk észre. Miként a nyelvi - beszélt - tájszólás földrajzilag sokszor egymástól messze eső területeken oszlik el, úgy vagyunk a zenei tájszólásokkal is. A zenei tájszólás a mennyire ma hozzávetőleg vélhetjük, megfelel a nyelvi tájszólásnak, olyannyira, hogy ettől el sem választható. Bartók Béla az ő eredményeit is hasznosítva, már határozottan kitűzi a magyar népzene főbb dialektusterületeinek határait: Az egész magyarlakta terület négy zenedialektus-területre osztható fel: I. a dunántúli, II. a felső magyarországi a Dunától és Tiszától északra, III. a Tisza vidéki vagy nagyalföldi és IV. az erdélyi (ideszámítva Bukovinát) zenedialektus-terület. Megjegyzendő, hogy zenedialektusbeli eltérések csak az ún. régi stílus dallamanyagában észlelhetők, tehát ez a felosztás a dallamoknak csak erre a részére vonatkozik.\"[Bartók: A magyar népdal (Bp. 1924), VIII. old.] E felsorolásból csak Moldva magyarlakta területei hiányoztak, ahonnan akkor még nem álltak rendelkezésére adatok. Domokos Pál Péter, Veress Sándor és Lükő Gábor gyűjtőmunkája nyomán azután egy ötödik (moldvai) dialektusterület határai is kirajzolódtak. 98
3.1.10 Présház
99
Magyarország egyik legmeghatározóbb eleme a rendkívül jó minőségű borok készítése. Ezt a helyszínt a MiniFarmon inkább a gyermekeikkel érkező szülőknek szánjuk, de olyan leegyszerűsített formában, mely a gyermekek számára is érthető. A legtöbb felnőtt szereti a jó magyar borokat, azonban nincs átfogó információjuk arról, hogy melyik borok milyen alapvető jellemzőkkel bírnak, és melyik ételekhez ajánlatos a fogyasztásuk. A szőlőhegyek legfontosabb építménye a présház és a pince. A különböző bortermő tájak eltérő történelmi fejlődése, az ott termelt borok jellemzői, a táj természeti adottságai mind-mind hatással voltak a présházak, pincék építésére. Az építtető személye is meghatározta, hogy paraszti, polgári, uradalmi vagy kifejezetten kereskedelmi célú pincészetet építettek elődeink. Magyarországon a változatosan tagolt tájnak és az éghajlati adottságoknak köszönhetően az összes borstílus megtalálható, a könnyed pezsgőtől kezdve a testes vörösboron át a nemes édes borokig. Ezt a sokszínűséget még izgalmasabbá teszi az őshonos szőlőfajták, a világfajták és az ebből készült borok egyensúlya. Fehér szőlőfajták
Budai zöld magyarfajta. Nevét a régi budai szőlőkről kapta (mostanra a város elfoglalta a területeket). Jelenleg a Badacsonyi Borvidékhez kötődik. Kemény bor.
Chardonnay (Pinot bianco, Kereklevelű): Franciaországból származó világfajta. E z a bor a híres Champagne-ban készült francia pezsgők egyik alapbora. Termesztik a Hajós-Bajai, Soproni, Etyek-Budai, Pannonhalma-Sokoróaljai, Mecsek-aljai, Balaton-felvidéki, Dél-Balatoni és a Szekszárdi borvidéken.
Cirfandli: Osztrák bor. Magyarországon szinte csak Baranyában található. Színe többnyire aranysárga, zöld árnyalatokkal. Illata virágos, diszkréten fűszeres. Lágy, de jól eltartható bor.
Csabagyöngye: Élénken gyümölcsös, diszkréten muskotályos lágy bor, igazi szőlőízekkel. Alkohol tartalma mérsékelt.
100
Cserszegi fűszeres: Az Irsai Olivér és a Piros tramini keresztezésével létrejött magyarfajta. Megtalálható a Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balaton-felvidéki, Balaton-melléki Borvidékeken. Egyedien fűszeres zamatú, alkoholban és savban gazdag bor.
Ezerfürtű (Fürtike): A Hárslevelű és a Piros tramini keresztezésével született
magyarfajta.
Szalmasárga színű, illatában virágjegyeket hordozó bor. Alkoholban gazdag, kellemes nyári bor.
Ezerjó (Fehér bakator, Budai fehér): Magyar eredetű fajta. Megtalálható a Móri, Kunsági, Ászár-Neszmélyi borvidékeken. Nem túl illatos, zöldes-fehér bor. Száraz, kemény és kissé fanyar. Egyszerű bor, magas alkoholtartalommal, markáns savakkal. A móri borvidéken különösen közkedvelt és egyedi.
Furmint: Magyarországon elsősorban Tokaj-hegyalja, Somló, Mecsekalja és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken található meg. Illata fiatalon az érett almára, ászkolás után mézre és dióra emlékeztet. Extrakt gazdag, tüzes karakteres, fanyarkásan savas. Jól eltartható bor. Jobb évjáratokban kiváló minőségű bor, aszú.
Hárslevelű: Tokaj-hegyalján, Mátraalján, az Egri borvidéken és a Villány-Siklósi borvidéken találkozhatunk vele. Magyar eredetű fajta. Zöldessárga színű, testes bor. Enyhén fűszeres ízű, savai elegánsak, utóíze kissé fanyar. Több éves érlelés során kiváló minőségű lehet.
Irsai Olivér: Pozsonyi fehér és Csabagyöngye keresztezésével jött létre. Csemegeszőlőként és borszőlőként egyaránt hasznosítják. A Pannonhalma-Sokoróaljai, Dél-Balatoni, Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi borvidéken van jelen. Lágy, gyorsan vénülő bor. Frissen, üdítő gyanánt ajánlott fogyasztani. Hosszabb tárolásra nem alkalmas.
Izsáki sárfehér (Arany sárfehér, Bianka, Izsáki) Seyve Villard és a Bouvier keresztezésével létre jött magyarfajta. Alkoholban gazdag, semleges ízű, finom, de lágyulásra hajlamos savakkal rendelkező minőségi bor. Magyarországon csak bizonyos területeken termesztik, nagyon jó pezsgő alapanyag.
101
Juhfark: Somló, Balatonfüred-Csopak és az Etyek-Budai borvidék különlegessége. Osztrák-Magyarfajta. Férfias bor.Szalmasárga, egyedi különleges illattal. Ízében határozott, különleges, fanyar. Jól érlelhető.
Kéknyelű: Ősi magyar eredetű fajta, a Badacsonyi borvidék különlegessége. Halványzöld, világos színű bor. Finom, határozott illat és íz világú. Több éves érlelés után igazán jó.
Királyleányka (Danosi) Hungaricum. Az Etyek-Budai, Móri, Balatonboglári, Pannonhalma-Sokoróaljai, Tolnai borvidéken található meg. Enyhén muskotályborokra emlékeztető illata és zamata van. Testes, érlelésre alkalmas, minőségi bor.
Korai piros veltelini (Piros veltelini): Az osztrákok kedvelt bora. Leginkább Sopronban találkozhatunk vele. Finom illatú és zamatú, lágy bor, érdekes íz világgal.
Leányka Közép- és Kelet-Európában termesztik, ezt a Moldáviából származó fajtát. Fő termőterülete hazánkban az Egri borvidék, de megtalálható még a Bükkaljai, Ászár-Neszmélyi, Móri és a Mátraaljai borvidéken is. Lágy savakkal rendelkező, diszkrét illatú bor. Alkoholban gazdag.
Muskotály: Ősrégi szőlőfajta. Két fő változata az Ottonel és a Sárga (Lunel). Csemegeszőlőként is nagyon kedvelt. Illatuk intenzív és kiváló savakkal bírnak. Lehet édes és száraz is.
Olaszrizling: Csak névrokona a rajnai rizlingnek. Hazánkban szinte minden borvidéken megtalálható, de a legszebb olaszrizlingek Szent György-hegyen és Csopakon teremnek. Fehérborban alapfajta.Illata nem túl gazdag, savai viszont annál jellegzetesebbek. Többnyire lágy, fajtajelleges, minőségi bor.
Pinot blanc (Fehér burgundi, Weisburgunder): Elegáns bor, egyedi ízvilággal. Pikáns fűszeresség és némi mogyoró íz jellemzi. Sok és jó minőségű aszú készíthetésére alkalmas.
Pinot gris (Szürkebarát, Pinot grigio): Francia fajta. Nálunk leginkább szürkebarát. A Badacsonyi Borvidék elterjedt és híres fajtája. Megtalál-
102
ható még a Balatonfelvidéki és a Mátraaljai borvidéken. Illatos, harmonikus, testes, íz-, zamat- és extraktgazdag, finom savú bor.
Piros tramini: Kevésbé közismert, gyümölcshöz hasonlóan illatos, zamatos, testes bor. Íze, illata egyértelműen utal a tramini fajtajegyeire. Félédes, félszáraz változata is van.
Pozsonyi fehér: Hungaricum. Az Olaszrizlinghez hasonló, kemény savas, enyhén illatos bor.
Rajnai rizling (Fehér rizling)Röviden: rizling. A Rajna-mellékéről kapta nevét, csak névrokonságban van az olaszrizlinggel. Hazánkban, a Badacsonyban és a móri borvidéken legjellemzőbb. Kemény, de finom savakkal rendelkező, nagy extrakttartalmú, finom illatú és ízű bor.
Rizlingszilváni: (Müller Thurgau)Németországból származó szőlőfajta. A Rajnai rizling és a Zöld szilváni (újabbi vizsgálatok szerint a Chasselas) keresztezéséből jött létre. Magyarországon a Mátraaljai, Balatonfüred-Csopaki, Móri, Ászár-Neszmélyi és a Balatonmelléki borvidéken termesztik. Zöldes fehér vagy zöldessárga színű, kellemes illatú és zamatú, de lágy karakterű minőségi vagy tájbor.
Sauvignon blanc: (Sauvignon bianco, Gros Sauvignon, Weisser sauvignon)Világfajta, mely hazánkban elsősorban a Mátraalján és Etyeken szép. Különleges, kellemes illatú és zamatú, tüzes, harmonikus minőségi fehérbor.
Tramini (Fűszeres tramini, Gewürztraminer): Traminról kapta, de bizonytalan az eredete. Van fűszeres tramini, piros tramini és gyümölcsös tramini. Hazánkban elsősorban a fűszeres tramini vált ismertté, mellyel a Pannonhalma-Sokoróaljai, Mátraaljai, Egri és Móri borvidéken találkozhatunk. Badacsonyra inkább a Piros Tramini a jellemző .Szőlőjének színe éretten pirosas, ezért bora fiatalon is lehet aranysárga.
Zöld
veltelini:
(Zöld
muskotály,
Grüner
Veltliner,
Valtelin
blanc)Osztrák fajta. A legszebb veltelinit hazánkban a Balatonfelvidéken készítik. Illata kellemes, üde, ha jó minőségű, fekete borsra és mentára emlékeztet. Gyakran fűszeres zamatú, tüzes, általában harmonikus, néha kissé kemény.
103
Kék szőlő borok:
Blauburger: Kékoportó és a Kékfrankos keresztezésével hozták létre Ausztriában. Az Egri Bikavér készítéséhez kiemelten ajánlott nyolc vörösborszőlő egyike, így Egerben található meg nálunk leginkább. Színanyagban és extraktban gazdag, finom csersavtartalmú, fűszeres, fajtajelleges illatú és zamatú, harmonikus ízű.
Cabernet franc: Francia eredetű, az egyik legelterjedtebb szőlőfajta a világon. Magyarországon Villány és Szekszárd kitűnő termőterületei. Illata szederre, zamata kökény-erdei szamóca-szilva illatokra emlékeztet, de nem olyan intenzíven fűszeres, mint a Sauvignoné. Cukor- és savtartalma közepes.
Cabernet sauvignon: Francia eredetű világfajta, a vörösborok királya. Magyarországon a Villányi, Szekszárdi, Egri, Dél-Balatoni és a HajósBajai borvidéken található.Sötét, illatos, jellegzetes zamatú, különleges minőségű, bársonyos, cserzőanyagban gazdag bor. Illatában a fekete ribizli és a zöldpaprika, valamint a csokoládé jegyeit fedezhetjük fel. Alkoholtartalma a testesség követelménye miatt 12% alatt nem lehet. Fiatalon nehéz húsételekhez, éretten nemes vadhoz illik.
Kadarka: Származási helye Kis-Ázsia. A legismertebb magyarországi termőhelye Szekszárd, de megtalálható még a Hajós-Bajai, Balatonfüred-Csopaki, Kunsági, valamint a Csongrádi borvidéken is. Tanninban nem gazdag, ezért színe halványabb, viszont savai erőteljesek.
Kékfrankos (Nagyburgundi, Blaufränkisch, Lemberger, Gamé): Középeurópai vörösborfajta, az Egri Bikavér legfontosabb összetevője. Leginkább a Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, valamint a Mátraaljai borvidékre jellemző, de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek. Jól illik bármilyen hús, valamint vadételhez.
Merlot:Francia eredetű fajta. A nagy kékszőlő-fajták egyike. Hazánkban a Soproni, Egri, Hajós-Bajai, Villányi valamint a Dél-Balatoni borvidéken található meg leginkább.
Pinot noir (Kékburgundi) :Burgundifajta.Szép, rubin színű bor. Kéthárom éves érlelés után, kedvező esetben meggyre emlékeztető illat- és 104
zamatanyagok alakulnak ki benne. Csersavban nem túl gazdag. A kitűnő minőségi burgundi borok akár húsz évig vagy még tovább is tárolhatók. A pinot noir jól illik szárnyashoz és bárányhúshoz.
Portugieser (Kékoportó): Portugál, egyes szakemberek szerint viszont osztrák eredetű fajta. Hazánkban az Egri, Villányi, Szekszárdi és nem utolsó sorban a Hajós-Bajai borvidéken találkozhatunk vele leginkább.Fajtajelleges, szép színű, finom csersavtartalmú.
Syrah (Shiraz): Jó minőségű, kékes színárnyalatú, érlelésre alkalmas. Íz és illat aromákban gazdag, testes. Összetett illatában a rózsasziromtól a fahéjon át a csokoládéig, a bogyós gyümölcsöktől a fűszerig mindenféle illat felfedezhető. Kifejezetten testes bor, viszonylag magas tanninés savtartalommal. Kitűnő itala a nehéz húsételeknek, mint például a marha- és bárányhús, vadaknak, s a tyúkot kivéve a szárnyasnak is.
Zweigelt: Osztrák fajta, melyet a század elején a kékfrankos és a Szent Lőrinc fajták kereszteződésével állították elő. Jó minőségű, csersavban gazdag, harmonikus bor. Hosszú érlelésre ritkán alkalmas.
Ezeknek az alapvető információknak a megfelelő formában való kihelyezésével a látogatók átfogó képet kapnak a Magyar borvidékekről, és az azokra jellemző borokról. Így ha bármelyik szupermarketbe belépnek a boros polcok folyosójára, ahol tájegység szerint vannak csoportosítva a borok, egyszerűbben megtalálhatják amire szükségük van, akár saját fogyasztá sra, akár ajándék gyanánt.
105
3.1.11 Tehenészet
106
Magyarországon a tejtermelés volumene jelentősen visszaesett az elmúlt években. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta nettó importőrök vagyunk tej- és tejtermékekből, tavaly közel 40 milliárd forinttal haladta meg az import értéke az export nagyságát, 2011 első félévében a behozott tej és tejtermékek értéke 35% -kal múlta felül az export értékét. A jelenlegi – elmúlt 2 évhez képest - kedvezőbb értékesítési lehetőségek mellett a tejtermelés valós helyzetének megítéléséhez figyelembe kell venni az ágazatot terhelő, elmúlt években felhalmozott veszteségeket, a környezetvédelmi beruházások üzemenkénti több tízmillió forintos költségeit, a takarmány és egyéb input költségek számottevő áremelkedését, az ágazat támogatási rendszerében 2012-től bekövetkező negatív változásokat. Piaci helyzet, Tejtermelés, állományváltozás A 2010/11-es kvótaévben az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben a tejtermelés. A tavalyi évben kevesebb, mint 1,6 milliárd liter tejet állítottunk elő (a kvótánkat alig 75%-os mértékben használtuk ki), a teljes mennyiség több mint három negyedét a gazdasági szervezetek termelték meg. Tejtermelés alakulása Me.: millió liter
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
1845
1878
1796
1794
1792
1712
1592
Forrás: KSH
107
A kedvezőtlen tendencia 2011 első félévében is folytatódott, a nyerstej felvásárlása 11 %-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Európai Unióban a hazaival ellentétes irányú tendencia érvényesül, az EU átlagában 2011 első félévében 2 %-kal bővült a nyerstej felvásárlása, a meghatározó tejtermelő tagországok egy részében ezt meghaladó növekedést mértek, Németországban 5 %-kal, Franciaországban 6 %-kal nőtt a felvásárolt mennyiség, de Lengyelországban is 2 %-kal bővült a tejtermelés. A hazai termelés csökkenésével párhuzamosan visszaesés következett be a szarvasmarha-állomány létszámában is. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás óta 46 ezer darabbal csökkent az állomány nagysága.
Szarvasmarha állomány alakulása Mennyiség: 1000 db
2004
2005
2006
2007
2008
2009
20010
gazdasági 475
474
481
485
474
465
449
249
234
221
220
227
235
233
szervezet
egyéni gazdasági
Forrás: KSH A visszaesés mértéke (2004-hez képest) közel azonos volt a gazdasági szervezeteknél és az egyéni gazdaságoknál, ugyanakkor, míg az állomány nagysága a gazdasági szervezetek-
108
nél 2006/7 óta folyamatosan csökken, addig az egyéni gazdaságoknál tartott szarvasmarhák száma a 2006/7 –es visszaesést követően kis mértékben bővült. A tehénállományon belül a tejhasznú tehenek száma az elmúlt 3 évben közel 10 %kal csökkent, állományuk 78%-át a gazdasági szervezetek tartják. Tehénállomány változása Me.: ezer darab
2008
2009
2010
2011
tehénállomány
325
312
309
321
húshasznú
61
64
69
71
tejhasznú
226
211
193
204
kettős hasznú
38
37
47
46
Forrás: KSH A 2008-09-es tejpiaci válság hatására 2010-re közel 35 ezer tejhasznú tehén tűnt el a hazai istállókból, 2011 első félévében bővült ugyan a tejhasznú tehenek száma, de még mindig alig haladja meg a 200 ezer darabot. Az ebből fakadó tejtermelés csökkenést a kettős hasznosítású tehenek állománybővülése, és az egy tehénre jutó tejhozam növekedése sem volt képes kompenzálni.
109
Ebből persze a gyerekek nálunk csak arról fognak hallani, hogy hogyan kell tehenet tartani, hogy hívják a különböző fajtákat, és hogyan lesz a tejből más tejtermék. A szarvasmarha-tenyésztési ágazatot nagy értékű erőforrás lekötés és gazdasági rugalmatlanság jellemzi. A lakosság fehérjeszükségletének fedezésében döntő szerepe van, de ipari nyersanyagokat is ad. A legelő, tömegtakarmányok és melléktermékek fontos hasznosítója. A szarvasmarha-tenyésztés helyzete ellentmondásos, a visszaeső tejfogyasztás csökkenő létszámot és stagnáló hozamot eredményez. Magyarországon Szarvasmarhát két féle indokból tarthatunk hasznosítás szempontjából: tejtermelő: friss árutej hústermelő: hízóalapanyag, előhizlalt borjú, növendék, hízóállat Szarvsmarhák közül a következő típusokat különböztetjük meg:
Szopós borjú: a tejtáplálás ideje alatt az elválasztásig. Elválasztás után ½ éves korig választott borjú, 7-12 hónapos koráig növendéknek.
Üsző: nőivarú szarvasmarha
Bika: hímivarú szarvasmarha
Tinó: ivartalanított hímivarú növendékmarha
Borjúfogas tinó: 2-3 éves tinó
Ökör: 4 éves tinó
Vemhes üsző: tenyésztésbe vett nőivarú szarvasmarha
Tehén: elléstől kezdődően
A tehéntartás fő terméke a tej, ikerterméke a született borjú, mellékterméke az istállótrágya. A fejőstehén az elléstől a következő ellés előtti 6-8 hétig fejhető. Ezalatt emelkedik a napi tejhozam.
110
Takarmányozás: a tehén napi tejtermelése a fajta termőképessége és az ellés óta eltelt idő mellett alapvetően függ a takarmányozás színvonalától. Az alaptakarmány: tömegtakarmányból áll és fedezi a létfenntartó tápanyagszükségleten felül egy bizonyos napi tejtermelés (10-15 l) tápanyagszükségletét is. Pótabrakot azok a tehenek kapnak, akik az alaptakarmánnyal lefedezett tejmennyiségnél többet termelnek. Különböző abrakféleségből áll. A takarmányozásnak több időszakát különböztetjük meg.
Téli takarmányozási időszak: október 1-től május 1-ig. betárolt széna- és szilázskészletre épül.
Nyári takarmányozási időszak: május 1-től október 1-ig. Zöldtakarmányokra épül.
A tehenészet technológiája: Korszerű tehenészeti telepeken termelés alapján 60-100 db-os csoportokba helyezik az állatokat, akik azonos napi takarmányadagokat kapnak. Egyszerre terelik őket a várakozóba fejés előtt (megfigyelhető a viselkedés, esetleges ivarzó egyedek kiválasztása), ahol a fejés stabil fejőberendezéssel, legalább napi két alkalommal történik meg. A nyitott kötetlen tartásrendszer jó lehetőséget ad a telepi munkák gépesítésére (fejés, takarmányozás, kitrágyázás). A telepek munkaszervezetének kialakításakor - nagy állatlétszám miatt – a munkások a következő feladatokra szakosodnak:.
Elletősök
Fejősök
Takarmányosok
Karbantartók
Tejkezelők. 111
Szaporítás:
Mesterséges megtermékenyítés napi 2x
Vemhesség megállapítás
Vemhes állatok figyelése, vetélt állatok azonnali eltávolítása
Elletés
A szarvasmarha felnevelése
Újszülött borjak ellátása
Borjak takarmányozása: előnevelőben, kiscsoportos tartásban, utónevelőben
A tej a nőstény emlős állatok tejmirigyeinek (emlőinek) időszakosan kiválasztott váladéka, ami az utód(ok) táplálására szolgál a születés utáni időszakban. A szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, szamár, lókanca és teve teje emberi fogyasztásra alkalmas. A tej hőkezelés nélkül, ún. nyerstejként (folyadék formájában) is fogyasztható, de hőkezelve, vagy hőkezelés nélkül számos tejtermék alapanyaga, mint pl. savanyú tejtermékek (joghurt, tejföl, kefir, probiotikus termékek), sajtfélék (túrófélék, oltós alvasztású sajtok, mint pl. a trappista, vegyes alvasztású sajtok (pl. a krémfehérsajt). Magyarországon a 1/2003. (I. 8.) FVM-ESzCsM együttes rendelet rendelkezik a nyers tej, a hőkezelt tej és a tejalapú termékek előállításának, forgalomba hozatalának élelmiszerhigiéniai feltételeiről. Meg kell említeni, hogy a köznyelvben és az élelmiszerek termék-palettáján léteznek más, tejnek nevezett termékek, mint pl. a szójatej, rizstej, kókusztej, illetve más, növények által kiválasztott tejnedv is, amely lehet fogyasztásra alkalmas, de mérgező is. Mindenesetre ezeket nem szabad összekeverni semmilyen szempontból az állati eredetű tejekkel, noha némelyikükből hasonló kinézetű termék készülhet mint az eredeti tejekből. Ugyancsak fontos tudni, hogy a termékhamisítás elkerülését is célozzák azok a szigorú előírások, amelyek a termékek megnevezését a Magyar Élelmiszerkönyvben szabályozzák, így az eredeti tej összetételének, értéknek védelmében a feldolgozók által jelentősen módosított tejösszetétel esetén nem nevezhetik tejnek a terméket. Erre kiváló példa az úgynevezett reggeli ital, amelynek körülbelül fele valóban tej, másik része pedig valamilyen egyéb, de a tejből származó köztes
112
termék, mint például a tej ultraszűrése során keletkező, tejcukorban és oldott ásványi sókban gazdag permeátum. A tej összetevőinek aránya jelentősen függ attól, hogy milyen állattól származik. 1 liter tehéntej tápértéke 620 kalória. Átlagos összetétele: 87,9% víz és 12,1% szárazanyag. Tejzsír, melyet különválasztva tejszínként ismerünk, amelyből köpüléssel a vaj készül. Többségében trigliceridekből áll és tejben igen apró, emulgeált zsírgolyócskák formájában található. Ez az egyik oka igen jó emészthetőségének. Tejfehérje: döntően két frakció, a kazeinfehérjék, és a savófehérjék alkotják. Arányuk tejfehérjében kb. 79%. ill. 21%. Tejcukor, laktóz: diszacharid, amely egy glükóz és egy galaktóz komponensből (monoszacharidok) áll. Elősegíti az ásványi anyagok (kalcium, magnézium, foszfor) felszívódását, és a belőle képződő tejsav, a szükséges pH biztosításán keresztül, a vastagbélben gátolja a káros bélbaktériumok elszaporodását. Azoknál az embereknél, akiknél hiányzik a tejcukor lebontását végző enzim, a laktáz, a tejcukor hasmenést, rosszullétet okoz. Ennek az enzimeknek a mennyisége sok ember esetében az életkor előrehaladtával csökken, sőt vannak akiknél egyátalán nem képződik. Mivel a kevés, vagy hiányzó enzim a tejcukrot a bélben nem, vagy csak hiányosan bontja le, így különböző tünetek jelentkeznek. Ez a jelenség a laktózérzékenység (laktózintolerancia). A laktózérzékeny emberek többségénél a csökkentett tejcukortartalom nem okoz tüneteket, így pl. a joghurtot, vagy kemény sajtokat probléma nékül fogyaszthatnak. Súlyosabb esetben nem szabad semmilyen, tejcukortartalmú élelmiszert fogyasztani (tejtermékek, tejcsoki, fagylalt, egyes táplálék-kiegészítők stb.). Nekik egy külön eljárással, a tejcukor előzetes, enzimes bontásával lehet tejtermékeket előállítani. Vitaminok: B2-vitamin, B12-vitamin, B6-vitamin Ásványi anyagok: Jelentős a kalcium, foszfor, és szelén tartalma A tejipari termékek: Fogyasztási tejek: Tej. Többnyire műanyag zacskóban, papírdobozban vagy palackban, hőkezelten, változó zsírtartalommal kerül forgalomba. 113
Laktózmentes tej: a tejcukrot (laktózt) megemészteni képtelen fogyasztóknak készül. Diétás tej: kevés a cukor- és zsírtartalma. Tartósított termékek: A sűrített tejet cukrozva, tubusban vagy dobozokban árusítják. Összes szárazanyag-tartalma 70%, cukortartalma 42%. A tejpor vákuumos porlasztó szárítással készülő, púderszerű anyag. A zsíros tejpor zsírtartalma 26%, a sovány tejpor nem tartalmaz zsírt. A tejpornak vízben jól kell oldódnia. Tejkészítmények : A tejszín édes ízű, a nyers tejből gépi fölözéssel (szeparálás) nyerik. A habtejszín 30%, a kávétejszín 16% zsírt tartalmaz. A tejföl édes tejszínből savanyítással készül. Csontfehér színű, kellemes, aromásan savanyú ízű, jellegzetes szagú, homogén, sűrűn folyós készítmény. Zsírtartalma 16%. A tarhó mely juhtejből készült, és a birka gyomrával oltják be. Íze hasonlít a tejfölre és a sűrűbb joghurtra. A joghurt kissé
besűrített,
5%
zsírtartalmú
tejből
egye-
di baktériumkultúrával való beoltás és alvasztás után készül. Csontfehér színű, aromája jellegzetes, gazdagabb a közönséges aludttejénél. Kiváló étrendi hatású. A kefir tejből készül, különleges kefirkultúrával való beoltással. Kevés (kb. 1%) alkoholt és szénsavat is tartalmaz. Kellemes, kocsonyás állagú, üdítő hatású ital. Az aludttej szobahőmérsékleten, külső beavatkozás nélkül a tejsavbaktériumok hatására megalvadó nyers tej. A tejzsír az aludttej tetejére kerül az állás közben, ami eredetileg a tejföl. Tejtermékek: A túró a lefölözött aludttej felforralása után kicsapódó kazein. Leszűrése után puha, fehér darabkákból áll, sokféleképpen feldolgozható.
114
A sajt savanyított és felfőzött tejből készül préseléssel. Általában baktériumtenyészettel beoltják, gyakran fűszerezik és érlelik. A vaj a tejföltől elválasztott tejzsír. Szobahőmérsékleten szilárd, de nagyon puha, csontfehér anyag. Az író a vajgyártás mellékterméke, savanykás ízű, híg, tejhez hasonló színű folyadék. Kereskedelemben általában nem kapható. A tejsavó a túrókészítés mellékterméke, az íróhoz hasonlóan savanykás ízű, de azzal ellentétben opálosan átlátszó folyadék. Ezen a helyszínen is fontos kitérni a tej élettani hatásira, és egészségünkre gyakorolt funkicióira. Szárazanyag tartalmát a benne lévő fehérje, tejcukor, tejzsír, vitaminok és ásványi anyagok adják. A tej minden olyan tápanyagot megfelelő arányban és összetételben tartalmaz, amelyre az emberi szervezetnek szüksége van. A 2,8 százalék zsírtartalmú tej energiatartalma 62 kcal/100g, az 1,5 százalékosé pedig 50kcal/100 g. A tej fehérjéje, a kazein könnyen emészthető, mert a gyomorban pelyhes formában csapódik ki (koaguál). Emészthetősége a homogénezés és a pasztőrözés után tovább javul, mert a kazein-alvadékrögök mérete nagymértékben csökken. Előnye még, hogy - ellentétben a húsfehérjékkel - purinban és nitrogénben szegény. Esszenciális aminosav-összetétele alapján naponta 3 dl tej vagy ezzel egyenértékű tejtermék egy átlagos (75 kg) súlyú felnőtt ember szinte teljes szükségletét fedezi (a metionin nevű aminosavból kisebb mennyiség található benne). A tejfehérje növényi eredetű fehérjékkel együtt fogyasztva növeli azok biológiai értékét. A tejzsír jól emészthető, előnyös a zsírsavösszetétele, az olvadáspontja és az emulziós állapota. Az egyik legfontosabb természetes emulzió. Zsírtartalmának nagy része nem bomlik le, a májat elkerülve közvetlenül szívódik fel a bélből a szervezeten belüli felhasználási helyre. Telítetlen zsírsavtartalmának kiemelkedő alkotóeleme a linolsav és az arachidonsav. Linolsavból kevesebbet tartalmaz, mint a növényi olajok, viszont jobb hatásfokkal alakul át a szervezetben nélkülözhetetlen arachidonsavvá. A benne található úgynevezett foszfo- és glikolipidek szintén javítják a tejzsír emészthetőségét.
115
Jellemző szénhidrátja a laktóz (tejcukor), amely elősegíti az ásványi anyagok közül a kalcium, a magnézium és a foszfor felszívódását. A tejcukrot az emésztés során a laktáz enzim a bélben galaktózra és glukózra bontja. Ezeket a tejsavbaktériumok tejsavvá erjesztik, ez biztosítja a vastagbél megfelelő savanyú környezetét. A tehéntej koleszterintartalma sokkal kisebb, mint a többi állati eredetű élelmiszeré: 10 mg/100 g. A nagyobb zsírtartalmú tejben valamivel több a koleszterin. Az anyatejben 20 mg/100 g található; a fejlődésben lévő szervezetnek (csecsemők, gyermekek) több koleszterinre van szüksége. Ásványi anyagai: nátrium, kálium, kalcium és magnézium, nyomokban fellelhető még a vas, a mangán, a réz, az ólom, az alumínium és a jód. Fontos szerepe van a csontképzésben a kalciumnak és a foszforsavas sóknak. Különösen fontos B-vitamin-forrás, de az összes vitamint tartalmazza. Vitamintartalmát befolyásolja az állatok takarmányozása. A tej élettani hatása bizonyítottan kedvező, szerepet játszik az egészség megőrzésében, segíti az immunrendszer működését és csökkenti bizonyos betegségek kialakulásának esélyét. A tejipar számos tejfélét, tejterméket és tej alapú élelmiszert állít elő - mindennapi fogyasztásuk kifejezetten ajánlott mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. A tej és tejtermékek kiegyensúlyozott összetételűek, változatosan beépíthetők az étrendbe és felhasználhatók az ételek elkészítéséhez.
116
3.1.12 Sajt labirintus
117
Egy sajtlabirintusban haladva a gyerekek egy nagy soklyukú sajtban érezhetik magukat, és közben minden információt megkaphatnak a sajtkészítésről és a különböző sajtokról. A sajt savanyított vagy felfőzött tejből, préseléssel, vagy anélkül készülő étel. Általában tehén, kecske, juh vagy bivaly tejéből készül savanyítással vagy felfőzéssel. A sajttejet általában rövid idejű hőkezeléssel pasztőrözik, amelynek során a patogén mikroorganizmusok elpusztulnak, majd oltóenzimmel és speciális baktériumtenyészettel beoltják, gyakran fűszerezik és érlelik. Az ókortól kezdve világszerte ismert és kedvelt, egészséges tejtermék. A világon több száz féle sajtot gyártanak. A fajták
elkülöníthetők a
tej eredetétől,
a vaj zsírtartalomtól, a feldolgozás és az érlelés hosszától stb. függően. Egy legenda szerint a sajtot egy arab nomád fedezte fel. A legenda úgy szól, hogy tejjel töltött meg egy nyeregtáskát, hogy azt fogyassza az úton, ameddig keresztüllovagol a sivatagon. Több óra után lovaglás után megállt, hogy szomját oltsa, s látta, hogy a tej sápadt vizes folyadékká vált, melyben szilárd fehér darabokban vált ki a sajt. A nyeregtáska egy fiatal állat gyomrából készült, ez egy megalvasztó enzimet tartalmazott, amit renninként (alvasztóenzim) ismerünk. A tejet valójában a rennin a forró nap és a ló vágtató mozgásának keveréke aludttejjé és savóvá választotta el. A sajtot napjainkban leginkább iparilag állítják elő, ahol a következő folyamatokon megy keresztül: Az elegytejet lefölözik, majd hőkezeléssel és mikroszűréses technológiával a sajtgyártás számára ideális állagúvá teszik, ezt nevezzük üsttejnek.
Az üsttej legfontosabb kezelései:
Az üsttej zsírtartalmának beállítása, és a tej festése.
Az alvadóképesség javítása.
A sajtok korai puffadása elleni kezelése.
Az üsttej savfokának beállítása.
Sajtfeldolgozásra csak kellően érett tej használható. Az érlelést kultúra hozzáadásával végzik.
Tejalvasztás.
118
Az alvadék feldolgozása:
felvágás
utómelegítés
kimerés
formázás
A sajt készítése:
forgatás, préselés
sózás
szikkasztás
érlelés
utóérlelés
A sajtoknak számtalan fajtája van, mivel a készítési módszer változatos, sőt az oltó baktériumtenyészet sokszor titkosan kezelt. Az alábbi lista a közismert sajtmárkákat és típusokat tartalmazza. Sajtok előállítás szerinti csoportosítása:]
oltós alvasztású: Az oltós alvasztású érlelt sajt tejből megfelelő kultúra hozzáadásával, enzimes alvasztással, részbeni savóelvonással – membránszeparációs technológiával gyártott sajt esetén részbeni permeátelvonással – előállított szilárd vagy félszilárd termék, amelyben a savófehérje-kazein arány nem haladja meg a tejben levőt, és amelyet rövidebb-hosszabb idejű érlelés után fogyasztanak.Megfelelő ízesítőanyagok hozzáadásával vagy füstöléssel előállíthatók az oltós alvasztású érlelt sajtok ízesített változatai is (pl. köményes sajt)
vegyes alvasztású: A savanyítás és az oltó együttes hatására következik be a vegyes alvadás. A vegyes alvadáskor a savanyodás játszik döntő szerepet. Az oltó használata csak az alvadék szilárdításához kell.
savas alvasztású: A savas alvasztású sajtok tejből vagy íróból, vagy sajtsavóból, esetleg ezek keverékéből, jellemzően mikrobiológiai, savas és azt esetleg kiegészítő oltós, hosszú idejű alvasztással, majd részbeni savóelvonással előállított termékek, amelyeket frissen vagy rövid érlelés után fogyasztanak.
119
Friss sajtok:] Tejsavas alvadású: Nem érlelik, ezért csak rövid ideig áll el. Édességekhez használják (például tiramisu). Étkezési tehéntúró, Sportsajt, Boursin, Rocamadour, Mascarpone Oltós alvadású Juhtúró – brindza, gomolyák, Burgos Vegyes alvadású Túrók (leveles túró, centrifugálásos túró, krémtúrók) Túrósajtok Sárgasajt (pogácsasajt) Kvargli: sárga bevonatú, erős szagú túrósajt féle. Mainzer käse, Harzär käse Nemespenészes (kamembertes) Főzött sajt (főzősajt) Ekkor az aludttejet vagy oltós túrót megolvasztják és sót, köményt valamint tejszínt és vajat adnak hozzá. Mozzarella, Bocconcini golyó, Ovolini golyó Érlelt sajtok / lágy sajtok:
120
Fehérpenészes Brie Camembert Rúzsos (vöröspenészes) A rúzsflóra egy baktérium színtenyészet, amely obligát aerob, ami azért nő a sajt felületén, mert csak levegő mellett szaporodik. Enzimjei erőteljesen bontják a sajt fehérjéit, egészen az aminosavakig, a sajt zsírját pedig egészen a zsírsavakig. Az így érlelt sajt felületén, egy erősen fehérjebontó baktérium, a Brevibacterium linens tenyészet hozza létre a vörösesbarna nyálkás bevonatot. A rúzsflórával érlelt sajtoknak jellegzetesen erős, pikáns, enyhén ammóniás bukéja van. Romadur német sajt Munster francia sajt Pálpusztai magyar sajt Mosott (rúzzsal érő, de kéreg nélküli) Bel pease olasz sajt Epoisses francia eredetvédett sajt. Az Époisses gyártásához felhasznált tej kizárólag Brune, Montbéliarde vagy Simmental Française fajtájú tehenektől származhat. Érlelt sajtok / félkemény sajtok: Gouda Hollandia azonos nevű városáról kapta nevét, sötétsárga színű kb. 48% Edámi Edam városáról kapta nevét. Trappista - A franciaországi trappista szerzetesek készítették először; a legkedveltebb sajt a magyar piacon; számos vállalat gyártja. Pusztasajt típusú Tilsiti Óvári Appenzeller 121
Raclette Le Gruyere Érlelt sajtok / kemény sajtok Hegyi sajt jellegű: Ementáli Jellemzője az érés közben kialakult nagy lyukak. Grana jellegű (reszelni való sajtok) Parmezán Erős íze van, jól reszelhető Cheddar
jellegű:
Cheddar Savanykás
ízű,
olvadékony
sajt,
vagy
Cheshire Angol, enyhén sós ízű sajt. Gyúrt sajtok Parenyica: Enyhén füstölt sajt Kaskaval: Enyhén füstölt sajt Belső penészes sajtok Márványsajt Rokforti: A Roquefort környéki barlangokban érlelt sajtokat nevezhetik így Gorgonzola Stilton: Angol, kékpenészesszel erezett, nevezetes sajt. Sós vizes sajtok: Ilyen a Feta, amit 5-15%-os sóoldatban tárolnak, így sokáig eláll. Kockasajtok Az itt felsorolásra kerülő ömlesztett kockasajtok főleg magyar tejipari termékek, azonban az oldal bővítése során ki fogunk tekinteni a gazdagabb küldöldi palettára is. Az ömlesztett kockasajtokat 140 grammos, 200 grammos, illetve 280 grammos kiszerelésben hozzák forgalomba.Néhány magyar kockasajt márka (a teljesség igénye nélkül): Camping sajt
122
Csárdás sajt Mackó sajt Medve sajt Mese sajt Sajtok felahsználása: Sajtból készült ételek Magyarországon a sajtból készült ételek no.1-ja a rántott sajt. Ez az utóbbi kb. 30 év alatt hódította meg az éttermek 'meleg előétele' kategóriáját. - Hideg sajtételek között vezető szerept tölt be a sajttekercsek családja, melyeket vékonyan és hidegen felszeletelve hidegtálakra, szendvicsekre tesznek. - Hideg sajtfelhasználó receptek a különféle sajtsaláták, ahol a sajtot egymagában, vagy más hozzávalókkal (gomba, sonka, különféle zöldségfélék) együtt majonézes, vagy más mártásos öntettel tálaljuk a sajtkockákat, vagy csíkokat. - Hideg sajtok felhasználásának nagy csoportját képezi a sajtfalatkák csoportja, ahol a sajtkockákat, apró sajttekercseket gyümölcsökkel, zöldségfélékkel egy-egy fogvájóval tűznek egybe és canapé alapon, vagy anélkül italok mellé kínálnak.
123
3.1.13 Baromfi udvar
124
Nagyon fontos, hogy a gyermekek megismerkedjenek a baromfiudvar színes lakóival. Egyrészt, hogy meg tudják különböztetni őket, másrészt, hogy tudják melyikük mire való. Baromfi udvar tartása az állatok tojása vagy húsa valamint tolla miatt lehetséges. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek tisztában legyenek a magyar fajátkkal és hasznukkal. A tyúk őshazája Ázsia szárazföldje és szigetvilága. A honfoglaló magyarok valószínűleg innen hozták magukkal a magyar parlagi tyúk ősi változatát. A fajták az idők folyamán kisebb-nagyobb mértékben idegen fajtákkal kereszteződtek. Az össze-visszakeresztezések eredménye lett a fajtajelleg nélküli parlagi tyúk. Hazánk tyúkállományának zömét még a közelmúltban is ezek képezték. A magyar tyúk a Magyarország különböző vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike törvényileg védett baromfifajtáinknak. E fajta edzett, élelmes, fáradhatatlan élelemkereső, igénytelen baromfi. Húsa kiváló minőségű. Az 1930-as években Gödöllőn kezdett nemesítő munka eredményeként tojástermelése elérte az évi 140–150 darabot, mely alapján kitűnő kettőshasznú fajtaként tartották számon évtizedekig. A nemesítés során több színváltozatot alakítottak ki. Legelterjedtebb a fehér, kendermagos, a sárga és a fogolyszínű változat volt, melyek – sajnos a fogolyszínű kivételével – a mai napig fennmaradtak, s mint önálló fajták találhatók. A nemesített magyar tyúkok bőr-, csőr-, és lábszíne sárga, arcuk és füllebenyük piros, tarajuk nagy és szabályosan csipkézett. Magyar tenyésztők munkájának eredménye a kopasznyakú erdélyi tyúk. Szeremlei Lajos (mások szerint Szeremley) erzsébetvárosi tanfelügyelő az 1840-es évektől, évtizedeken keresztül sokat fáradozott a fajta konszolidálásán, gazdasági értékének javításán. Leggyakrabban fekete, fehér és kendermagos változatban fordul elő A tyúkfélék tartózkodási helyül a ritkán fásított, gyepes tisztásokkal váltakozó, széltől védett, erdős vidékeket kedvelik legjobban. Táplálékukat kaparászás útján a föld felszíne alatt meghúzódó rovarokból, földre hullott magvakból, továbbá a zsenge zöld növényi részekből szerzik meg.
125
A tyúk társaságban élő madár, egy kakas körül több tyúk csoportosul. A tyúk tavasszal fészkében 15-20 tojást rak le, s 21 nap kotlás után kelti ki csibéit, s 6-10 hetes korukig vezetve neveli őket. A tyúk tollazatát évente váltja, rendszerint nyár végén, ősz elején. A házikacsa a récefélék családjába tartozó baromfi, a tőkés réce ("vadkacsa") háziasított változata. Háziasításuk megközelítőleg 5000 évvel ezelőtt történt. A 20. század elején a magyar parlagi kacsát már ősi magyar fajtaként említik, de származásáról biztos adataink ma sincsenek. A vízközeli falusi, tanyasi gazdaságok egyik legfontosabb baromfiféléje volt. Míg a gazdaasszony a libát eladásra nevelte, addig a kacsahús a család ellátására szolgált. A tájegységeknek kialakultak a saját típusaik. A leggyakoribb a fehér szín volt. A "színes", vagyis a tarka, vadas színű kacsa kisebb rangúnak számított, pedig ez a fajtaváltozat őrizte meg leginkább a magyar kacsa ősi formáját. Jelenleg a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézetben mindkét változatát tenyésztik. Húsa, mája, zsírja, tepertője finom falat, de tojását – amelynek szárazanyag- és zsírtartalma lényegesen nagyobb a tyúktojásénál – csak alaposan megfőzve fogyasszuk, mert paratífusszal fertőzött lehet. Fosztott tollával párnát töltenek. Költés ideje átlagosan 28 nap. A kacsa hímjét gácsérnak hívjuk. Emlékezetünkben kedves kép él nagymamáink tarka-barka baromfiudvaráról, ahol a pulyka, a kacsa együtt csipegetett a tyúkok és gyöngyösök különböző generációival. Bár mennyire is kedves emlékünk ez, soha ne kövessük. A baromfitartás alapszabálya az, hogy ne tartsunk együtt különböző fajú hasznosítási irányú és életkorú baromfiakat. Részben azért, mert a különböző fajoknak más és más az igénye az elhelyezéssel, a takarmánnyal, az etetőkkel, itatókkal szemben, részben, mert különböző erőviszonyokat képviselnek, és az erősebbek üldözik a gyengébbeket, de legalábbis nem engedik a takarmány közelébe, s végül azért, mert az idősebbek esetleg megfertőzhetik a fiatalabb állatokat olyan kórokozókkal, amelyek rájuk nézve nem veszélyesek, a fiatal állatot azonban megbetegítik, esetleg elpusztítják.
126
Annyiféle baromfit tartsunk csak, amennyinek a külön elhelyezésére lehetőségünk és helyünk van. Együtt tarthatók a különböző fajtájú, de egy korcsoportba tartozó baromfiak. Például nem szerencsés együtt tartani a tyúkot és a ludat, valamint a tavalyi tojótyúkokat az idei csirkékkel, de jól megférnek együtt az idén tavasszal kelt hampshire, plymouth, magyar kendermagos, itáliai csirkék. Első döntésünk tehát az, hogy a rendelkezésünkre álló helyen milyen baromfit tartsunk. Ez elsősorban attól függ, hogy mi a célunk az állatokkal. A család ellátása hússal, tojá ssal, vagy a kedvtelés, esetleg különleges díszbaromfiak tartása, tenyésztése kiállítási célból? Vegyük az első esetet, tehát a családot szeretnénk ellátni hússal, tojással, a lehető legtakarékosabb és ésszerűbb formában. A legjobban valószínűleg akkor járunk, ha tavasszal, amikor már kellemes meleg van, megvesszük az előnevelt húscsirkét, addig neveljük, amíg el nem érik a számunkra legkedvezőbb méretet, akkor levágjuk az összeset, és főzési szokásainknak megfelelően porciózva a mélyhűtőben tároljuk. A csirkék helyén az év hátralévő részében nevelhetünk még egy-két turnus csirkét, vagy valamilyen más baromfit. Ugyancsak tavasszal megvesszük valamelyik háztájiba való tojóhibridet, és egy, legfeljebb két évig tartjuk őket, természetesen elkülönítve a csirkéktől. Ez igen racionális módja a baromfitartásnak, hátránya, hogy mivel intenzív fajtákkal dolgozunk, intenzív takarmányokra van szükség és az állatok eleve nagyobb odafigyelést igényelnek. Ha e mellett a módszer mellett döntünk, akkor a piacon kapható igen sok hibridből választhatunk. A tojóhibrid jércéket közvetlenül a tojástermelés megkezdése előtt, l8-20 hetes korban érdemes megvenni, termelésben tartásuk végéig tojótáppal etetni, s a baromfiházban megoldani a világítást is, hogy naponta a világos órák száma l6 alá sohase csökkenjen. A húshibridek esetében meg kell oldanunk a zárt tartást és természetesen brojler nevelőtáppal kell etetnünk az állatokat. 6-7 hetes korukban pedig egyszerre levágni. Ha ezeket a feltételeket nem tudjuk, vagy nem akarjuk megteremteni és folyamatosan fenntartani, akkor nem érdemes hibrideket választani, mert az általuk kínált nagy termelőképességet nem tudjuk kihasználni, s ugyanakkor igényesebbek a kettős hasznú fajtáknál.
127
Valójában a kertbe jobban illenek a kettőshasznú fajták, amelyek tyúkjai elég sok tojást is tojnak, és a csirkék húsformája is kedvező. A legelterjedtebb ezek közül a vörös színű new-hampshire, amely 230 db körüli tojást rak évente, a felnőtt tyúkok súlya 2,5, a kakasoké 3,5 kg. Vegyesivarban előnevelten érdemes megvásárolni, a jércéket meghagyni tojni, a kakasokat levágni. Kistételben általában előnevelt baromfit érdemes venni, mert a naposbaromfi rendkívül melegigényes. 30-32 C fokra van szüksége, s ezt nem könnyű megteremteni a számára télen vagy koratavasszal. Nem megoldhatatlan persze, fűtött lakásban, ládában, infra lámpával, de nagyon sok munkát, odafigyelést igényel. Érdemes ezért ezt a munkát azokra bízni, akik erre vannak berendezkedve. A legtöbb keltető nemcsak naposállatot, hanem előneveltet is kínál. Ezek a csirkék háromhetesek, kezdenek tollasodni, és közel sem olyan érzékenyek, mint a naposak. A nem túl hideg tavaszi időjárást fűtetlen helyen is elviselik. Megtanultak enni-inni, tehát kevesebb gond van velük. Nagyon ajánlhatók a baromfiudvarba a magyar tyúkok. Fehér, sárga és kendermagos színben kaphatók, s ugyanezek a színűek kopasznyakú változatban is megtalálhatóak. Ezek a tyúkok csaknem annyi tojást raknak, mint a new-hampshire, kicsit kisebb testűek, viszont nagyon életerősek, és rendkívül jó élelemkeresőek. Nagyon hasonlóak hozzájuk az erdélyi kopasznyakú tyúkok. Ezeknek van még egy fekete színváltozata is. Ha lehet még élénkebbek és életerősebbek, emellett elég jól tojnak. Tehát akinek egy kicsit nagyobb terület áll rendelkezésére, vagy a kertjéből sok zöldet vagy egyéb mellékterméket tud adni nekik, azt minden más baromfinál jobban hasznosítják. Szép, formás tyúkok, és ha vegyes színben vásárolja meg őket a gazdaasszony, akkor olyan színpompássá varázsolhatja a baromfiudvart, mintha dísztyúkokat tartana. Kínálnak ma már kettős hasznosítású hibrideket is, amelyek jobban termelnek az említett fajtáknál, ilyen a vörös színű shaver farm, a sokszínű master gray. Választhatunk olyan dísztyúkokat, amelyek termelése megközelíti, néha el is éri a haszonbaromfi termelését, de a fajta kereskedelemben már nem, csak díszbaromfi tenyésztőktől vásárolható meg. Ilyen például az itáliai, amely igen jó tojástermelő, és nagyon tetszetős, sokféle - fehér, kék, ezüst, fogolyszínű - színváltozatban előforduló tyúk.
128
S végül választhatunk tyúkfajtákat csak a szépségükért, eltekintve hozamuktól. Tarthatunk japántyúkokat. Ez gyűjtőnév, a kistestű keverék tyúkokat szoktuk ezen a néven illetni, termelésük és megjelenésük is igen változatos, vitalitásuk, élelemkereső képességük, ellenállóképességük azonban általában igen jó. Többnyire nagyon jól repülnek, ezt a tulajdonságukat a tyúkudvar kialakításakor figyelembe kell venni. Aki valamilyen speciális díszbaromfi fajtára vágyik, kiállításokon, kisállatbörzéken tudja azt beszerezni. A választék rendkívül bőséges, törpe és óriás, zömök és karcsú, fekete fehér és tarka, csíkos és pöttyös, tollas és simalábú, búbos és szakállas baromfiak kaphatók, tarthatók és tenyészthetők. A legismertebb fajták közül említünk néhányat, csak ízelítőül a széles választékból: a gyönyörű karcsú és jó tojó hamburgi pettyes, a hasonló alkatú, de törpe arany és ezüst színekben tenyésztett sebright, a rövid lábú fodros tollváltozatban is található chabo, a kis gömbölyű cochin, a reprezentatív fehér bóbitával rendelkező holland bóbitás, a hasonló, de színes bóbitájú páduai, a csaknem pulyka méretű óriás brahma
129
3.1.14 Tészta ház
130
Miután a gyerekek jártak a malomban és a baromfiudvarban, már tudják azt, hogy lisztből és tojásból a tészta bizony otthon is elkészíthető. A tészták alapanyaga: általában búzaliszt, tojás és valamilyen folyadék (víz, tej) hozzáadásával készül, de készülhet tojás nélküli, vagy más növényi lisztből (lisztérzékenyek) változatban is. Elkészítésük a felhasználás szerint is több félék lehetnek, de az elkészítési módokat is variálni lehet. (Pl.: Rakott tészták:kifőtt tésztát egyéb hozzávalókkal rétegesen összerakva - sütjük.) Fehér árunak hívjuk azokat a termékeket, melyek tojás nélkül készültek. De különbséget tehetünk a felhasznált liszt alapján is:
Búzalisztből készült termékek
Durumlisztből készült termékek
Kukoricalisztből készült termékek
Snack termékek A tészta főzése: Egyes levesbetéteket közvetlenül a levesbe főzünk, például a csipetkét, galuskát, má-
sokat külön főzünk ki, és csak közvetlenül a tálalás előtt tesszük a levesbe - daragaluska, májgaluska -, de vannak olyan levesbetétek is, amelyeket külön tálalunk a leveshez, hogy mindenki tetszése szerint vegyen belőle, ilyen például a pirított zsemlekocka. Ha több levest főzünk, pl. húslevest, a betétet csak annyi leszűrt levesbe főzzük bele, amennyi egyszeri étkezésnél el is fogy, az üres levest ugyanis jobban eltarthatjuk. Azonkívül a tésztafélék állás közben sok levet felszívnak, íg a következő étkezésre a leves túl sűrű lesz, a tészta pedig elázott. Főtt tészták, levesbetétek:
metélt
csusza
lebbencs 131
galuska
csipetke
nokedli stb. A levesbetétekkel változatosabbá és táplálóbbá tesszük a leveseket. Ezeket az élelmi-
szeripar is előállítja és száraztésztaként minden élelmiszer kereskedésben megvásárolhatók. Azonban minőségük nem minden igényt elégít ki, ezért az igényesebb háziasszonyok, a házi készítésű tésztákat részesítik előnyben. A levesbetétként használt gyúrt tészták - finommetélt, kiskocka, eperlevél, csipetke stb. készítéséhez mindig csak annyi lisztet használnak, amennyit a tojás felvesz, vizet nem adnak hozzá, hogy a tészta ne ázzon szét a levesben. A galuska vagy más néven nokedli viszont vízzel készül. A készen vett levestészták közül a 8 tojásos megjelölésű az, amely csak tojással, víz nélkül készül. Zsírban sült tészták:
palacsinta: Liszt, tojás, tej, vagy szódavíz, só keverékéből készült folyékony massza, amelyet vékony, kerek lapokká sütünk és különféle töltelékekkel, (lekvár, mák, dió, túró, cukrozott kakaó, vagy fahéj, stb.), desszertként tálalunk. Az alaptésztát használjuk még más ételek (húsok, zöldségek), bundázására is.
fánk:
lángos: Élesztős (kelt) tészták Gyúrt élesztős tészta: kenyér, kenyérlángos, kifli, zsemlye, briós, fonott kalács, aranygaluska, bukta stb. Kevert élesztős tészt: kuglóf, farsangi fánk stb. Omlós (zsiradékkal készült) élesztős tészta: bejgli, pozsonyi kifli, teasütemények (linzerek) stb. Hajtogatott élesztős tészta: diós csiga, vajas-, vagy töpörtyűs pogácsa stb.
132
. Levestészták
Tagliolini – kb. 1 ½ mm széles
Nino di Rondine – kb. 1 mm széles Széles metéltek
Pappardelle – kb 3 cm széles, recés szélű
Tagliatelle – hosszú metélt kb. ½ cm széles Töltött tészták: Ha kicsi négyzeteket vágunk, azt megtöltjük és átlósan félbehajtjuk
Capelletti – ha ricottával töltjük
Tortellini – ha hússal, bolognai szósszal töltjük Ha nagy négyzeteket, vagy téglalap alakúakat vágunk, és azt töltjük:
Tortellone (Ferrarában és Bologna környékén)
Raviolo (Mantovában és Milánóban)
Ha háromszög alakú: Triangolo Ha nem négyzetet, hanem egy pohár peremével köröket vágunk, és azt hajtjuk félbe:
Mezzaluna Egyéb, kifőzhető tészták:
Farfalle: Masni alakú, Ha négyzet alakú tésztát vágunk és a szembelévő két sarkát középen egyszerűen összenyomjuk.
Pappardelle, azaz széles metélt Az apróra vágott erdei gombát pirítsuk meg egy kicsit olívolajon, dobjunk rá pici zúzott fokhagymát. Keverjük össze a kifőtt tésztával, hint-
133
sünk a tetejére összevágott petrezselymet. Díszítsük néhány paradicsom gerezddel, borsozzuk meg, majd szórjunk rá parmezánt.
Mafalde, azaz fodros metélt Béleljünk ki egy tortaformát vagy jénait a kifőtt tésztával, simítsunk rá egy réteg blansírozott spenótlevelet. Borítsuk be bacon-szeletekkel, majd öntsük rá felvert tojás, reszelt parmezán szerecsendióval ízesített keverékét. Sütőbe pirítsuk aranysárgára.
Penne regine, azaz rövid csőtészta Tegyünk a kifőtt tésztára fűszeres olívaolajat, apró kockára vágott paradicsomot, mozzarella sajtot, hintsük meg metélőhagymával vagy friss bazsalikommal.
Tagliatelle, hosszú metélt Keverjünk össze felcsíkozott cukkínit finomra vágott hagymával, fokhagymával. Futtassuk meg egy kevés olívaolajban. Öntsük a kifőtt tésztára.
Orecchiette, azaz kagylótészta Ízesítsünk paradicsomszószt zellerrel, kevés naranccsal és citromhéjjal. Keverjünk bele egy csepp tabasco-t és egy pici vodkát. Forgassuk bele a tésztát a különleges mártásba.
Capelli d’Angelo, azaz cérnametélt Apró konzerv rákokat citromlé, chili, tengeri só, fokhagyma keverékébe forgassuk, majd süssük ki olajban. Öblítsünk ki egy edényt fehérborral, vajazzuk ki a belsejét, és ebben keverjük össze a rákot, a ragut és a tésztát.
Lumaconi, azaz szarvacska Dinszteljünk csíkokra vágott vöröskáposztát, ízesítsük chilivel, fokhagymával, keverjünk hozzá rokfortos besamelmártást, majd öntsük a tésztára.
Taglierini, azaz szálas metélt Keverjünk össze tojássárgáját, vajat, gyenge mustárt. Ízesítsük finomra vágott kaporral és citromlével. Öntsük a mártást a tésztára. Tehetünk rá apróra vágott füstölt lazacot is.
Farfalle, azaz masnitészta Vágjunk nagyon apróra füstölt sonkát, zöldhagymát, keverjük a kifőtt tésztához. Szórjuk meg reszelt sajttal.
Maccheroncelli, azaz hosszú makaróni Öntsünk egy tálba kevés olívaolajat. Adjunk hozzá dinsztelt hagymát, köménymagot, fokhagymát, felkockázott paradicsomot, szardellát, pirított fenyőmagot, szerecsendiót és mazsolát. Ha egy kevés sült csirk emellet felkockázunk, és hozzákeverjük, még gazdagabb lesz. A szószt jól forgassuk össze a tésztával.
Lasagne A rakott tészta olasz neve, készülhet kockára vágott, tépett, szakított, lebbencs, csusza-, vagy metélt tésztákból. A lasagne (magyarul sokan lazannya -nak
134
mondják), az olasz Emilia Romagna tartományról indult el világhódító útjára. A lasagne, népszerű étel az egész világon, nagyon sok féle húsos, zöldséges, túrós változat létezik belőle, bátran alakíthatjuk a család ízlése szerint. Így a tésztaházban a gyerekek megismerkedhetnek a különböző fajtákkal, és elkészítési módjaikkal. Melyik tésztából milyen ételt és hogyan szokás főzni, azt hogyan lehet tálalni stb. De a legfontosabb, hogy tudják, a tésztát házilag is lehet készíteni.
135
3.1.15 Káposzta taposó
136
A káposzta taposóban a gyermekek természetesen nem igazi káposztán ugrálnának, hanem káposztának tűnő apró csíkokra vágott karton papíron. De a helyszín elsődleges szer epe az lenne, hogy bemutassa a gyermekeknek a savanyú káposzta készítésének folyamatát, mely a következő: Első lépésben gondosan el kell végezni a káposzta tisztítását, mert a legkisebb betegrész is nem kívánatos íz és szag anyagokat kelt a termékben. A tisztítás során le kell vágni a torzsavégeket is. Az erjedésre és a késztermék minőségére döntő kihatású a lelkiismeretesen elvégzett szeletelés. A káposztafejeket speciális gyalun 2-3 mm vastag csíkokra gyaluljuk. A gyalult káosztát aztán speciális savanyító kőedénybe, hordóba, vagy más edénybe kell tenni, melynek alját káposztalevelekkel kell kibélelni. Rétegezéskor a káposztát egyenletesen át kell sózni. A téli káposztához 3% só hozzáadása ideális, a nyáriéhoz 4%. A sózást rétegesen kell végezni, különös gondot fordítva arra, hogy egyenletes legyen. Néhány tájegységen vagdalt hagymát, egész vagy darabolt almát, illetve sárgarépát vagy egyéb zöldségeket is adhatnak. A káposzta taposásának célja a levegő kihajtása, valamint a diffúzió meggyorsítása, a cukor tartalmú sejtnedv kipréselése a káposzta szeleteiből. Minden réteget addig kell taposni, amíg a kipréselt nedv el nem lepi a szeleteket. A tejsavas erjedés a taposás által kinyert lében zajlik le. Így a taposás a káposzta savanyításának leglényegesebb művelete. A rosszul taposott káposztában olyan mellékerjedések léphetnek fel, amelyek meggátolják a tartósítást biztosító tejsavas erjedés zavartalan lefutását, vagy legalábbis rossz ízt és minőséget eredményezhet. A művelet gépesítése még nem járt teljes sikerrel. a XXI. században is a lábbal vagy fasulykóval taposott káposzta az igazán finom és jól elkészített. A sózás és taposás után a felületet levelekkel kell letakarni, majd ráhelyezni a tetőt a nyomtató kövekkel. A lekövezés célja, hogy ne érje levegő a káposztát, így az erjedés ideális körülményei biztosítottak. A lezárás után a káposzta átlagban 30 napot erjed.
137
A káposzta rendkívül értékes és egészséges zöldség, tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagy mennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Bebizonyosodott, hogy rákellenes tulajdonságuk van, amely lassítja, a karcinogén tehát a rákkeltő anyagok felszívódását a szervezetben, illetve gátolja a sejtek mutálását, s a mutált sejtek növekedését, amelyek egyébként a rákos daganatokat képezik. A káposzta az egyik legrégibb és legelterjedtebb természetes gyógyszerünk. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagymennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, testünk minden sejtjében megtaláljuk a ként. Gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere. A C vitamin tartalomból eredően a gyulladásos fogínyt kitűnően gyógyítja, rendkívül jól tisztítja a beleket, különösen a vastagbelekre van jó hatással akkor, amikor azok nem ürülnek rendesen. Arról tudjuk meg, hogy valami nincs rendben a vastagbélben, ha a káposztalé elfogyasztása után szokatlanul nagy mennyiségű gázok keletkeznek. Ez annak a jele, hogy a vastagbél nem ürül rendesen, illetve idegen baktériumok vannak jelen. Véd a bőrkiütések ellen. A káposzta fogyasztásával segítséget adunk a májnak a kobalt, nikkel és a réz mérgek semlegesítésére. A cukorbetegek számára mindenképpen ajánlatos a káposzta fogyasztása, mert az elfogyasztás után hamarosan érezhető a vércukor csökkenése vagy emelkedése a vérben. A legutóbbi kutatások bebizonyították, hogy a káposztában található kén-aminósav csökkentőleg hat a magas koleszterin szintre. A fehér káposzta rákellenes hatását vizsgálva a legjobb eredményt az emésztőszerveken jelentkező rákos - kelés, - fekély gyógyításában értek el. Így a gyomor-rák, nyombél-rák gyógyításában egyharmadára csökkent a gyógyítási idő, mint a hagyományos módszerrel gyógyítottaké. Ez annak köszönhető, hogy a három elem, a kén, a klór és a jód olyan mennyiségben és olyan kombinációban fordul elő benne, amely optimálisan hat a gyomor és a belek nyálkahártyájára és nyálkamennyiségére. A népi gyógyászatban a hörghurutos megbetegedésekre is jótékony hatással van a kálium, amit tartalmaz a káposzta. A káposzta hatására lényegesen emelkedik a bélben a barátságos, az emésztést elõsegítő baktériumok száma. Glutamin, illetve a nélkülözetlen aminosav
138
tartalma teszi lehetővé, hogy a káposzta a májbetegség gyógyításához is A zaklatott idegeink csillapítására a stresszes helyzetek elkerülésére, a túlzott aggodalom enyhítésére, a depressziós hangulatok feloldására, az alvási zavarok megszüntetésére is fogyaszthatunk káposztát. A káposzta tartósításának ősidők óta legismertebb eljárása a tejsavas erjesztés, melynek során a levelekben a tejsavbaktériumok hatására tejsav keletkezik. Ez akadályozza meg a rothadást okozó mikroorganizmusok elszaporodását, tevékenységét. A tejsavbaktériumok elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos tevékenységüket. A bélflórának a stressz, a helytelen táplálkozás, a hasmenéssel járó fertőzések, a gyógyszerek, az antibiotikum-kúrák miatt felborult egyensúlyát ezek a baktériumok segítik helyreállítani. A savanyú káposztát legelőnyösebb nyersen fogyasztani, és a levét is meginni. Értékes, olcsó téli C-vitamin-forrás. Étvágygerjesztő, kedvezően hat a bélmozgásra, fontos szerepe van a normális bélműködés fenntartásában, a székrekedés megelőzésében, kezelésében. Leve enyhén hashajtó hatású, valamint gyorsíthatja a gyomor- és nyombélfekély tüneteinek elmúlását, elősegíti az egészséges gyomornyálkahártya fenntartását. Hasznos, ha már gyermek- és tinédzserkortól kezdve hetente két-három alkalommal fogyasztunk savanyú káposztát önmagában, köretként, illetve savanyúságok alkotórészeként. A savanyú káposzta energiatartalma alacsony: 100 grammja csupán 20 kilokalóriát (kcal) tartalmaz. 100 gramm káposzta 3,4 gramm szénhidrátot, 1,1 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt és 2,47 gramm élelmi rostot tartalmaz. A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is tartalmaz. Az ásványi anyagok közül foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma magas, 92,5 g/100 g, így a napi folyadékszükségletünk egy részét is fedezhetjük vele. A fogyókúrázók és a cukorbetegek mellett minden egészséges felnőtt is betervezheti étrendjébe a savanyú káposztát, akár hetente többször is.
139
Ötszöri étkezésre elosztva időnként savanyúkáposzta-napot is lehet tartani. Ilyenkor egy napra egy kilogramm savanyú káposztát tervezzünk be, melyhez kiegészítésként ivóvizet, szénsavmentes ásványvizet fogyasszunk. Az egyhangúság elkerülésére ízesítsük kevés fokhagymával, köménymaggal, pirospaprikával. A káposzta egészségvédő, betegségmegelőző növényi vegyületeket is tartalmaz, például glükozinolátot, szulforafánt, falvonoidokat. Ezek a vegyületek csökkenthetik a mellrák kialakulásának kockázatát, ösztönözhetik a szervezetet a ráksejtek szaporodásának mérséklésére. Ezentúl antioxidáns hatásúak, valamint csökkentik a gyulladásokat, és kedvezően hatnak az immunrendszerre is. A savanyú káposztából számtalan étel készíthető, például töltött káposzta, székelykáposzta, babos káposzta, de önálló köretként is kitűnő étel.Amennyiben a megvásárolt savanyú káposztát túl savanyúnak találjuk, nem kell átmosni, ehelyett jó megoldás hozzáadni kevés nyers fejes káposztát. Ez megtehetjük töltött vagy székelykáposzta készítéskor is. Emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, puffadásra hajlamos embereknek a savanyított káposzta élelmirost- és illóolaj-tartalma okozhat panaszokat. A hagyományosan elkészített fogások, például a székelykáposzta, töltött káposzta fogyasztásakor legtöbb esetben azonban nem maga a káposzta okoz kellemetlen tüneteket, hanem a hozzáadott zsiradék, a füstölt szalonna, füstölt oldalas.
140
3.1.16 Egyéb helyszínek:
2 Vízimalom mint dekoráció
141
3 Szülői váró
142
3.2 A MiniFarm előnyei és lehetőségei: 3.2.1
Falusi turizmus helyzete, és annak promotálása Hazánkban a gazdasági fejlődés területi egyenlőtlenségei a vidék elszegényedését és a
városi agglomerációktól való folyamatos lemaradását, elszigetelődését eredményezte, illetve eredményezi. Ez a folyamat nagyon sok esetben a kisebb települések elöregedésével, elnéptelenedésével jár. Sokáig az emberiség közvetlen kapcsolatban állt a földdel és annak gyümölcseivel. Életét nagyban meghatározta ez a függőség, amint az a régi idők szobrászatából, festészetéből is kitűnik. A változás lehetőségét azonban valamennyi társadalom magában hordozza, amint azt már az előző évszázadok tudósai is megállapították. A változás iránya viszont társadalmanként eltérő lehet, s egyáltalán nem biztos, hogy eredményként fejlődést produkál. "Az észak-amerikai indiánok például - annak ellenére, hogy hozzájutottak a lóhoz, a lőfegyverekhez, s más európai technológiákhoz - nem érezték fejlődésnek azt a változást, aminek tanúi, s alanyai voltak. Ez a változás a végén szétrombolta a társadalmaikat"- írja Madarász Imre. A területi egyenlőtlenségek a gazdasági-társadalmi folyamatokban szinte a világ minden országában megfigyelhetők, konkrét megnyilvánulásai ennek az elmaradott, hátrányos helyzetű, alulfejlett, vagy más jelzőkkel illetett térségek. A területi egyenlőtlenségek magukban hordozzák a társadalmi feszültségeket. Ennek legbiztosabb tünete a migráció, amikor is a népesség - különösen a fiatalabb, képzettebb réteg - elvándorol a fejlettebb, s jobb megélhetési feltételeket kínáló térségekbe, városokba. Ez a folyamat öngerjesztő, hiszen a fokozatosan leépülő kor és képzettségbeli struktúra csak újratermelődik, csökkentve ezáltal a felzárkózás esélyét. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan mindig megfigyelhető az átrendeződés folyamata is, - legyen az térbeli, területi, vagy ágazatok közötti - ami általában hátrányosan érinti a vidéket (centrális helyek kialakulása). A vidékhez hagyományosan kötődő mezőgazdaság, illetve agrárgazdaság (mezőgazdaság, erdőgazdaság, élelmiszeripar, halászat) szerepe lecsökken a gazdaságon belül. A vidék érdekérvényesítő képessége ezért nyilvánvalóan romlik, s megjelenik a hanyatlás a reális veszélyek között. Európa nyugati felén már évtizedekkel ezelőtt felismerték a rurális térségek hanyatlásának veszélyeit, megfogalmazták a célokat és a problémakezelés eszköz-, intézményrendsze-
143
rét. Lassan tudatosulni látszik az emberekben, hogy a vidék hanyatlása pótolhatatlan természeti, társadalmi (közösségi, építészeti, stb.) értékeket tehet örökre tönkre. Az Európa Tanács 1995-ben elfogadta a Vidéki Térségek Európai Kartáját, mely szerint a vidék hármas funkcióval bír:
Gazdasági (termelési) funkció
Ökológiai funkció
Társadalmi (közösségi) és kulturális funkció. A Karta számos javaslatot megfogalmaz továbbá azért, hogy a vidéki térségek képesek
legyenek hosszú távon is ezen szerepkörök ellátására (pl. a falusi közösségek működésére, foglalkoztatási viszonyok javítására, a vidéki térségek jellegéhez igazodó vállalkozások fejlesztésére). A falusi turizmus alapvető célja a vidéki lakosság - ezen belül elsősorban az agrártermelők - kiegészítő jövedelemhez juttatása, ezáltal megélhetési gondjaik mérséklése, életszínvonaluk növelése, s nem utolsó sorban a helyben tartás, az elvándorlás megakadályozása. Gazdasági és társadalmi funkciói mellett azonban jelentős ökológiai szerepe is, elsősorban az egészséges élet természeti alapjainak védelme, a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése, az erdő és más természeti élőhely megóvása, általában az ökológiai rendszerek védelme tekintetében. Mindemellett kiemelkedően fontos szerepet játszik a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében. A bemutatott célrendszer alapján látható, hogy a turizmus ezen válfaja illeszkedik a Kartában megjelölt feladatkörhöz, azáltal, hogy:
az adott lokalitás turisztikai értékeit hasznosítja (üdülés, rekreáció alapjai),
az egészséges élet természeti alapjaira, s a tájak sokszínűségének, jellegének megőrzésére fókuszál (ideális esetben) - pl. biogazdálkodás elterjesztése,
és a közösségi-kulturális értékek megtartásában is tagadhatatlanul fontos szerepet tölt be.
144
A falusi turizmus fejlődését, a vidékfejlesztési programokban és helyi kezdeményezésekben betöltött, ma már jelentősebb pozícióját (és egyáltalán a meglétét) az előbb említetteken túlmenően a társadalomban fölmerülő igények is elősegítik. A modern társadalomban növekszik a szabadidő aránya, a rövidebb munkaidő, a hétvégéket szabaddá tevő munkarend lehetővé teszi a hétvégi utazásokat. A WTO (World Tourism Organization - Turizmus Világszervezete) felmérése szerint egyre kevésbé jellemző a világ üdülési szokásaira a tömegturizmusban való részvétel. Az emberek érdeklődése egyre inkább az érintetlen természet, a kultúrtörténeti emlékek, valamint a hagyományok és a népművészet felé fordul. Az elmúlt évtizedek természeti katasztrófái - a túl erős napfény bőrkárosító hatása, a vizek szennyezettsége - is egyre inkább a falvak felé fordítják a figyelmet (jóllehet, a tengerpartok jelentősége még nem mutat csökkenést). A falusi turizmus elsősorban a többgyermekes családok, s az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára lehet vonzó (viszonylag alacsony árfekvése miatt). Sokszor azonban nem a jövedelem, hanem a pihenés egyéni formájának keresése a mérvadó, és inkább a nyugalom, a csendet nyújtó tevékenység alakítja a keresletet. A nagy városközpontok zsúfoltságával, anonimitásával, sebességével szemben a városlakók egyre inkább kezdik előnyben részesíteni a természet közelségét, a nyugalmat, az emberek közvetlenségét. A turizmus ezen típusa kiegészítő jövedelmet nyújthat azoknak a gazdáknak, akik eddig pusztán mezőgazdasági termelésből éldegéltek, s ma már csak ebből nem tudnának megélni, a társadalom más rétegeivel való kapcsolatba kerülés pedig egyrészt elősegíti, hogy problémáik ismertebbé és érthetőbbé váljanak e rétegek előtt is, másrészről maga a vidéki ember is új, szemléletét formáló ismeretekhez jut. A vendéglátás fejlesztése érdekében új építmények létesülhetnek, a lakások komfortosabbá válhatnak, az infrastruktúra fejlődhet. Fokozatosan megszűnnek azok az okok, melyek miatt a lakosság számottevő része elhagyta a falvakat. A falusi turizmus tehát igen fontos szerepet tölthet be a települések népességmegtartásában. Emellett elősegíti a népi értékek, hagyományok fennmaradását is, hiszen kínálatában a vendégfogadó ember vendégszeretetén, a település hangulatán, az épületeken, a műemlékeken kívül a helyi népművészet és a népszokások megismertetése is szerepel.
145
Az Európai Közösség tagállamaiban a falusi turizmus a nemzeti sajátosságok és lehetőségek függvényében fejlődött, ezért nem mutat egységes arculatot és struktúrát, sőt egy országon belül akár tartományonként is változhat. Két alapforma azonban mégis megkülönböztethető: az egyikben a falusi turizmus alanyaként a vidéki lakosság jelentkezik, míg a másik formában ugyanezt a szerepkört az agrárnépesség tölti be. A falusi turizmusnak hazánkban a második világháborút megelőzően jelentős hagyományai voltak. Különösen a Balaton vidékén, a Mátra-Bükk környékén a 1930-as évek második felétől 1942-ig jó színvonalú szálláshelyekkel és vendéglátással bíró fogadók, magánpanziók működtek. Ekkor az ország üdülési igényének 30-35%-át a falusi szálláshelyek elégítették ki. Ekkor tájt a falusi turizmus elsősorban gyermekek üdültetését segítette ki. Az 1934-ben megjelent "Falusi vendéglátás mestersége" című füzet igen nagy segítséget nyújtott az akkori gazdáknak tanácsaival a sikeres és jövedelmező vendéglátás megvalósítása érdekében. Ebben a kis könyvecskében megtalálható minden, amit a higiéniáról, az egészséges táplálkozásról, a tálalásról és felszolgálásról tudni kell. Az előszóban fölhívják a figyelmet a falusi turizmus gazdaságra gyakorolt hatására, ami egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a külföldön magas vámmal sújtott mezőgazdasági termékek ez által itthon sokkal inkább eladhatóvá válnak. "Arra kell tehát törekednünk, hogy a külföldiek útját hozzánk irányítsuk, utazási kedvüket hazánk iránt fokozzuk, természeti szépségeink, műkincseink, gazdag múzeumaink és népszokásaink iránt kíváncsiságukat felkeltsük. Velük szemben legyünk kedvesek, szolgálatkészek, nemcsak azért, mert ezt kívánja tőlünk a nemzeti becsület, a híres vendégszeretet, hanem saját érdekünk is. A vendég ugyanis nem ingyen akar nálunk lenni. Mindent jó pénzen megfizet: a lakást, az élelmet, a fáradtságunkat." A füzet kihangsúlyozza ugyanakkor a belföldi turizmus fontosságát is: "Hazafias kötelesség, hogy itthon nyaraljunk! Elvész reánk, magyarokra nézve minden fillér, amit e címen idegenben költünk el. Azonban nemcsak az itthon nyaralás hazafias kötelesség, hanem az is, hogy az itthon nyaralóknak kényelmet, rendes ellátást és általában olyan feltételeket biztosítsunk, amelyek a kellemes nyaralásnak, pihenésnek elengedhetetlen kellékei." 1936-ban megjelent "Az utas könyve" című tájékoztató, amely a vendégfogadásban résztvevő községek adatain kívül információt nyújtott a megközelítési lehetőségekről, a szál146
láshelyi és ellátási adottságokról, az egészségügyi ellátásról, fürdőzési, sportolási, szórakozási lehetőségekről, valamint az adott községből megközelíthető kirándulóhelyekről. Ekkor hazánkban - a kötet szerint - már jól működő falusi vendéglátásra berendezkedett magánlakások egészítették ki a szállodák és panziók nyújtotta vendéglátó-hálózatot. A könyvben fellelhető adatok alapján pontos tervet és költségvetést állíthattak össze a nyaralni készülők vagy a kirándulók, és e kalkulációk alapján kiválaszthatták a számukra leginkább megfelelőnek látszó fogadóhelyet. A háborús időszak, s a vele járó gazdasági visszaesés mintegy két évtizedre teljesen megszűntette a falusi üdülés iránti igényt. A szakszervezeti és vállalati üdülőhálózat kialakulásával visszaesett a falusi üdülés jelentősége. A legnagyobb keresletnek örvendő idegenforgalmi körzeteken kívül számos településen megszűntek a szálláshelyek, illetve a turisták fogadására alkalmas egyéb kínálati lehetőségek is. Az 1970-es években ismét megmutatkozik némi érdeklődés a vidék irányában, ez a figyelem főként a városi értelmiség, művészek részéről mutatkozott meg, akik un. másodlakásos formában saját maguknak falusi házakban pihenőhelyeket alakítottak ki. Az 1980-as évek fordulópontot jelentettek a hazai falusi turizmus történelmében: új erőre kapott a falusi turizmus fejlődése. Szórványosan megkezdődött a falusi házak kiadása a szállóvendégeknek. A megyei idegenforgalmi irodák ismerték fel és indították el megyéjük területén a falusi turizmus szolgáltatását, majd pedig kezdték bekapcsolni a falusi házakat a fizetővendéglátás hálózatába. A falusi turizmus Magyarországon a sajátos agrár- és településszerkezet miatt nem azonosítható csak a mezőgazdasággal, szélesebb értelmezést kapott, mint pl. a német nyelvű országokban, és a vidék teljes lakosságára épül. A falusi üdültetés alatt azt értjük, hogy a faluban élő ember, fő foglalkozása (mezőgazdaság, egyéb) megtartása mellett részt vállal az üdültetés lebonyolításában, s a saját házán belül lévő férőhelyeket az üdültetés szolgálatába állítja. Így a falu megmarad eredeti állapotában, a tevékenység pedig nem csak a szálláshelyet biztosító személynek, hanem a falunak is jövedelmet eredményez (közlekedés, étterem, múzeumok látogatása, stb.). Tovább bővítve a
147
kört, mondhatjuk azt is, hogy a falusi turizmus a helyi jövedelem termelésével az ország gazdasági bevételeit is növeli. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság megfogalmazásában "A falusi turizmus minden nem városban és turisztikai szempontból nem országos jelentőségű vidéki területen folytatott vendégfogadás, amely komplex turisztikai termékként egy település illetve kistérség turisztikai kínálatát viszi piacra a falusi vendégfogadás sajátos (település- és szálláshely-specifikus) elemeivel." A Lotharingiában és Olaszországban fellelhető két turisztikai alapforma, a bárki által végezhető falusi turizmus és az agrárfoglalkozáshoz kötődő agroturizmus hazánkban még kialakulóban van. (Igaz, felfogható úgy is, hogy az agroturizmus része a tágabb értelmezésű falusi turizmusnak.) Látható, hogy az agroturizmus a falusi turizmustól egyrészt abban különbözik, hogy olyan agrártermeléssel foglalkozó személyek végezhetik, akik vendégeiknek fel tudnak kínálni saját maguk által előállított agrárterméket, másrészt csak magánszemélyek végezhetik, társaságok, szövetkezetek nem. Lehetséges azonban, hogy ez utóbbi megszorítás csak a támogatás igénybevételére vonatkozik, és hosszabb távon nem érvényesül. Szakmai körökben még vita folyik arról, hogy minden várost célszerű-e kizárni a falusi turizmus tevékenységéből, hiszen egyrészt Magyarország településszerkezete közel sem azonos az iparilag fejlett országokéval, és pl. egy tizenötezer lakosú mezőváros nyugateurópai szemmel igencsak falusi képet mutat. Másrészt figyelembe kell venni a városok közigazgatási területéhez tartozó tanyákat és kistelepüléseket is. Hazánkban a falusi turizmus újraindítása a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetség megalakulásával vette kezdetét 1989-ben. A Szövetség Törökbálinton alakult meg, mint az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség és a Magyar Falusi Nyaralóhelyek Központi Irodája jogelődök örököse. A meglévő falusi - tanyai - vidéki épületek üres kapacitásainak vendégfogadásra alkalmassá tételét, piacra vitelét, a vendégfogadó személyek tájékoztatását, képzését tűzte ki céljául. A Falusi Turizmus Országos Szövetsége 1994. áprilisában alakult meg 34 alapító taggal. Tagságát jogilag önálló szervezetek alkotják, amelyek között minden, a falusi turizmus fejlesztésében érdekelt szerződés képviseltetve van: önkormányzatok, megyei-, kistérségi- és 148
településszintű egyesületek, a piacravitellel foglalkozó vállalkozók, település és térségfejlesztő társaságok. A Szövetség szervezi a vendégfogadók képzését, minősítését, a közös megjelenést, és egy megbízható vendégfogadói hálózat fokozatos kialakítását tartja állandó jelleggel szem előtt. 1990 óta adómentességet élveznek azok a falusi vendéglátó magánszemélyek, akik a saját lakóházukban fogadnak vendégeket és megfelelnek a személyi jövedelemadó törvényben leírt feltételeknek. A falusi vendéglátásból származó adómentes árbevétel 1998-ban évi 400 ezer Ft volt, és évi 500 ezer Ft árbevételig mentesülnek a vendégfogadók az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól, természetesen mindez akkor érvényes, ha a magánszemély állandó lakhelye is a hasznosított ingatlanban van. A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet a szállásadók jogait és kötelezettségeit szabályozza. E rendelet kimondja, hogy a falusi szállá sadás a kiemelt üdülőhelyek kivételével a községekben és a már kialakult tanyás térségekben folytatott magánszállásadói tevékenység, ami legfeljebb tíz ágyig (öt szoba) vállalkozói engedély nélkül végezhető, a szállásadónak mindössze a települési önkormányzat jegyzőjénél kell regisztráltatnia magát. Tíz ágy feletti kapacitás esetén a tevékenység vállalkozói engedéllyel végezhető vállalkozásnak számít. Első alkalommal 1998 márciusában hirdetett meg a Földművelésügyi Minisztérium és az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közösen pályázatot az agroturizmus fejlesztésére. A támogatás célja a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú térségek jelentős foglalkoztatási gondokkal küzdő településein élő és agrárgazdasági tevékenységet folytató lakosság kiegészítő jövedelemhez jutásának elősegítése, a lakosság helyben tartásához szükséges életfeltételek javítása volt az agroturizmus, falusi vendégfogadás fejlesztésével. Ennek eredményeként a hátrányos helyzetű térségek idegenforgalmi fogadóképességének javítása, a lakosság turisztikai és vendégfogadói szakmai felkészültségének fokozása, valamint környezetének és turizmusbarát szemléletének alakítása előtérbe került. Szakértők felismerték, hogy a falusi turizmus, de általában az idegenforgalom alacsony hazai teljesítményének egyik oka a marketing tevékenység erőtlensége. Annak ellenére, hogy a bevételek szempontjából a magyar gazdaságban igen jelentős helyet foglal el, mégsem 149
fordítanak kellő figyelmet a fejlesztésére, a még kiaknázatlan lehetőségek feltárására, s kihasználására. Magyarország kedvező földrajzi fekvése, kitűnő adottságai (gyógyvizek, történelmi nevezetességek gazdagsága, sportolási lehetőségek stb.) lehetővé teszik, hogy a turizmus a jövő iparágává váljon. Ehhez azonban kínálatunknak meg kell állnia a helyét a világpiacon. Ki kell tehát küszöbölni a még fennálló nehézségeket, mint pl. az egyes térségek nehéz megközelíthetősége, vagy a különböző hiányosságok az infrastruktúra területein. Problémát jelent továbbá a rövid főszezon és az, hogy ezidáig csak a Balaton és Budapest volt a két fő turisztikai központ. Fel kell hívni a figyelmet falvaink szépségére, kulturális értékeire is. Ehhez viszont megfelelő fejlesztési koncepcióra és marketing politikára van szükség. Éppen erre nyújt lehetőséget a MiniFarm. A helyszínen a Magyar Turisztikai Hivatal saját standot kaphatna, melyen a MiniFarmra érkező szülőket tájékoztathatná a lehetséges utazási célpontokról, esetleg felmérést végezhetne körükben az igényekről, melyek később irányadóként szolgálhatnának. Az idegenforgalmi marketing sajátossága, hogy nem egyetlen konkrét árut, hanem egy olyan komplex szolgáltatáscsomagot próbál eladni, amely nem vonatkoztatható el a földrajzi helytől, ahol megtalálható, valamint elemei más jellegű termékcsomag részét is képezhetik. A termék megvásárlása az áru mélybemenő megismerése nélkül zajlik, s a rendelkezésre álló és szükséges információk is korlátozottak. A vevő általában bizalmi alapon választ az eladó aktív közreműködésével. A döntéseket nemcsak belső tényezők - mint az áru minősége - határozzák meg, hanem külső tényezők - például a vevő igénye - is. A már korábban többször említett komplex termékcsomag magába foglalja mindazokat az adottságokat, amelyek az adott települést, illetve térséget attraktívvá teszik turisztikai szempontból. Közéjük tartozik a szállásadáson és a vendéglátáson kívül a fogadó személy vendégszeretete, a népi hagyományok, a természeti értékek is. Fontos azonban, hogy az alapszolgáltatások mellett mindig ott legyen az időtöltésre lehetőséget adó színes programkínálat. A térség adottságaitól függően ez lehet valamilyen kulturális esemény, vagy más, aktív elfoglaltság (pl. különböző sportolási lehetőségek), történelmi emlékhely, vagy épp egy közeli nagyváros nevezetessége. A városi és külföldi emberek számára nagy élményt jelenthet, ha 150
rész vehetnek a falusi emberek mindennapjainak teendőiben. A vendégek kedvéért talán felélednek a rég feledésbe merült népszokások, hagyományok (pl. májusfa állítása, húsvéti locsolkodás). Az adottságok azonban önmagukban nem elegendőek, fogadóképessé kell tennünk a szóban forgó települést. Ehhez meg kell teremteni azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a turisták pihenését zavartalanná teszik. Magyarországon mintegy 1000 településen foglalkoznak vendéglátással, problémát jelent viszont, hogy a falvak többségében hiányoznak a különböző gazdasági-, műszaki- feltételek (infrastruktúra, szervezeti, vállalkozói háttér). Az idegenforgalmi kereslet két tényező függvénye: belső motiváció, elégséges társadalmi-gazdasági feltételrendszer. A szükséglet hiányérzetéből keletkezik és az emberben vágyat ébreszt ennek kielégítésére. A falusi turizmusban a falusi éle iránti vonzalom, az aktív pihenés lehetősége, a csend, nyugalom, szép vidéki táj és a térséghez fűződő népszokások, hagyományok megismerése iránti vágy jelenhet meg, mint belső késztető erő. A magyarországi keresletet - az eltérő motivációs tényezők matt - külföldi és belföldi bontásban célszerű megvizsgálni. Külföldi vendégekre, tekintettel a kommunikációs nehézségekre, leginkább az idegen nyelvet beszélő tagokkal rendelkező családok számíthatnak. Ez a kör a fiatalság nyelvtanulásával fokozatosan bővül; nagy problémát jelent viszont a társadalmilag (is) mélységesen erodálódott falvak esetében. Az eddigi tapasztalatok alapján előnyt élveznek a német nemzetiségi települések, amelyek a "vissza a gyökerekhez" jelmondat jegyében, rokoni, baráti kapcsolatok révén viszonylag könnyedén találnak potenciális vendégkört, piacot. A külföldi, elsősorban a német vendégkör az, amelyik a minőségi kínálatot keresi, és még meg is fizeti. Motiváltsága folytán jó piac lehet Dánia, Hollandia is, ahol nagy az érdeklődés az eltérő népi hagyományok, s a különleges látnivalók iránt. Az utóbbi piacokon meghatározóan befolyásoló tényező az ár is. A magyar falusi turizmus e tekintetben versenybe szállhat a környező országok kínálatával. Ugyanakkor a MiniCity látogatottsági adatai egyértelműen mutatják, hogy a turisták is nagy érdeklődést tanúsítanak a kiállítás iránt. Ezért úgy gondoljuk jó esélye van annak, hogy a MiniFarmra külföldiek is ellátogatnak, és esetlegesen ott találkozhatnak a kívánt úticéllal.
151
A belföldi kereslet motivációi annyiban hasonlíthatók a külföldihez, hogy hazánkban is egyre jelentősebb a városi értelmiség igénye a vidéki üdülések iránt. Ezen kívül számos olyan esemény is bekövetkezett, amelyek a falusi turizmus felé fordították a keresletet. Egyik ilyen ok, hogy a vállalati üdülőket, ifjúsági- és gyermektáborokat a cégek eladták, magánkézbe, vagy egy szállodalánchoz kerültek. Ennek következtében a szálláshelyek jelentősen megdrágultak. Az évek óta tartó infláció, a lakossági jövedelemviszonyok romlása, a forintleértékelések a külföldi utazásokat megdrágítják, így a fizetőképes kereslet egyre inkább a belföldi turizmus, azon belül is a viszonylag olcsóbb szolgáltatások felé irányul. A gyermek üdültetése, a felnőtt lakosság igénye a rekreációra, az aktív pihenés és az emberi kapcsolatok teremtése iránti vágy mind-mind a falusi turizmus iránti igényt növelik. A hagyományos turisztikai időtöltések mellett a természetjárás, a népi mesterségekbe való betekintés, illetve a ház körüli teendőkben való részvétel igénye egyre erősebben dominál. Már az 1930-as években divatos volt a városi embereknek vidéken nyaralni, gazdálkodó családoknál vendégeskedni. Élvezettel szippantani az illatos falusi levegőből, megízlelni a frissen szedett zöldség, gyümölcs zamatát, vagy egy pohár helyben termett szőlőből készült bort fogyasztani a gazdasszony által készített tájjellegű finom étel mellé. A háború után ez a szépen fejlődő mozgalom átmenetileg sorvadásnak indult, majd a 80-as évek végén egyidejűleg több helyen, főként az ismert üdülőhelyeken és a környékbeli falvakban élők kiegészítő tevékenységeként a családok ismételten vendégfogadásba kezdtek. Szervezetten csak 1990-től datálható a falu turizmusának fellendülése, a falvakban rejlő kincsek, a helyi értékek turisztikai célú feltárása, a falvaink turizmusának fellendítése. Az egyre szaporodó panziók mellett több magánszálláshely nyitotta meg kapuját, az ünnepi alkalmakra fenntartott "tiszta szobából" vendégszoba lett. A hazai- és külföldi igényeihez alkalmazkodva szépülő, korszerűsödő porták a hagyományokat megőrizve fogadják a vendégeiket. Egyre több elhagyott alföldi tanyát, korá bban pusztulásra ítélt népi építészeti remeket varázsolnak ismét lakhatóvá, hasznosítják a messze földön ismert borvidékeink termelői a pincéjük borházát. Az előkerült régi használati eszközök igényes megmunkálása, szépsége gerjesztője lett a kézműves termékek újbóli térhódításának, s az idős mesterek szívesen adják át szakmájuk
152
fortélyait a falura látogató vendégeiknek. Különösen a szövés és a korongozás tanulása népszerű, de a fafaragás, illetve a sokszínű, gazdagon díszített népviseletek készítése iránt is nagy az érdeklődés. A magyart lovas nemzetnek tartják szerte a világon. Ezt bizonyítja, hogy mára a híres lótenyésztő telepeken túl a magángazdaságokban sem ritka szolgáltatás a lovaglás lehetősége, a lovaglás tanítása, a gazdák lehetővé teszik, hogy vendégeik lóhátról ismerhessék meg a természet szépségeit. A turisták legnagyobb szabadságát a magánszálláshely biztosítja, hiszen itt kell legkevésbé alkalmazkodnia másokhoz. A falura látogatót a szállásadó család szívélyesen fogadja. A portán kényelmes elhelyezést, pihenőkertet biztosít, bepillantást enged gazdaságába, a családja mindennapi életébe. Vendégével megízlelteti a "magyaros" ételkülönlegességeket, bemutatja faluját, szűkebb és tágabb környezetét. Vendégszeretetét jelzi, hogy a kemencéjében kenyeret süt, előkerül a házi kolbász, sonka, esti közös borozgatásra, bográcsolásra invitál, vagy - ha a helyzet úgy kívánja - csak a vendége nyugodt pihenéséről gondoskodik. Sokszínű a magyar falusi vendégfogadás, amit meghatároz a település földrajzi helyzete és egyedivé tesz a helyben élők kultúrája, szokása, hagyományőrzése. Ország három különböző adottságú nagy tájegységre bontható:
A Dunántúlon három kedvelt édesvizű tó (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó) mellett az őrségi falvak lágy, dombvidéki, természettel harmonikus építészete és az ott élők különös hagyománytisztelete megkapó, a Balaton-felvidéki- és Villányi-borvidék apró falvaiban a nagy szaktudású és kemény munkabírású boros gazdák kínálata vonzza a turistát. A Mecsek különleges szubtrópusi klímája, a Bakony vadregényes tája, a Somogyi- és Zalai dombvidék, valamint a Vértes- és Gerecse-, illetve a Pilis-hegységek természeti szépsége a természetkedvelők kedvenc úti célja.
Az Alföld falusi turizmusára az élővé tett tanyákon a "puszta" romantikája, a Tisza és Tisza-tó, valamint a Körösök mentén kiépült üdülőfalvak vízi-turizmusa és a holtágak, tavak horgászparadicsoma a jellemző. Kiemelt jelentőségű a Felső-Tisza mentén található települések érintetlen természeti környezete, a nemzeti parkjaink közül a legré-
153
gebbi, egyben a legnagyobb, az Európában páratlan értékeket őrző Kiskunsági-, valamint a világörökségi címmel büszkélkedhető Hortobágyi Nemzeti Park. Az alföldi gyógyfürdők iránt is hatalmas az érdeklődés.
A páratlan szépségű Dunakanyartól a világhírű Tokaji borvidékig nyúlik el az Északihegyvidék. A középmagas hegyek között megbúvó tavak, csörgedező patakok mentén található falvak egész évben vonzzák a kirándulókat. Tavasszal, nyáron gyalogos- és kerékpáros túrázók, a hegyi tereplovaglás szerelmesei, a tiszta, jó levegőt kedvelők keresik ezt a vidéket. Ősszel, szüretelés idején a Gyöngyösi-, az Egri- és a Tokaji borvidék a keresettebb, télen a hóval fedett, téli sportolásra is alkalmas Börzsöny-, Cserhát-, Mátra-, Bükk-, Zempléni hegység falvaiban pezseg az élet. Ez a vidék büszkélkedhet az UNESCO természeti világörökség címmel
kitüntetett Aggteleki-
barlangrendszerrel, az Európa díjas Ipolytarnóc-i 23-20 millió éves őslábnyomos lelettel és itt van a világon egyedüli UNESCO kulturális és természeti világörökségi címmel védett falu, Hollókő. A magyar falvak turizmusának dinamikus fejlődésére jellemző. hogy az ország 3300 településének mintegy 1500 falujában található már több mint 7000 magánszállá shely. A falusi szállásadók munkáját a helyi-, a regionális egyesületek és az önkormányzatok segítik. A vendégházak címei a katalógusokban megtalálhatók, illetve a vidéki lehetőségekről az országos Tourinform hálózatnál és a regionális egyesületeknél, valamint a magánszállások közvetítésére szakosodott irodáknál, vagy az interneten lehet érdeklődni, s hála a technika rohamos fejlődésének: on-line szállást foglalni. A szállásadó családok általában közvetlenül is fogadnak vendéget és egyre több az interneten elérhető magánszállás honlap. Úgy gondoljuk, ha az egész család eleve találkozik a vidék szellemével a MiniFarmon, és még arról is kapnak információkat, hogy az ott megtapasztalt tevékenységeket hol próbálhatják ki igazából, nagyban motiválhatja őket a Magyarországon belül való utazásra, és a Falusi turizmus mellett való döntésre.
154
3.2.2
Magyarország nemzeti parkajai és azok bemutatása A MiniFarmon szeretnénk kialakítani egy standot, melyen hazánk nemzeti parkjait, és
azok élővilágát mutathatnánk be.
Magyarország természeti értékekben nem szűkölködik, sok helyen fennmaradtak puszták, lápok, mocsarak, árterek, legelők, erdők, gyepek. A védett természeti területek az ország területének mintegy 10%-át teszik ki. 10 nemzeti park, 1 természeti park (natúrpark), 36 tájvédelmi körzet, 142 egyéb természetvédelmi terület ad lehetőséget a környezeti értékek szépségeit felfedezni vágyó természetjáróknak. A nemzeti parkokban 1998 óta tudatos ökoturizmus folyik. Magyarországon az 1850/1972. és 1851/1972. számú OTvH határozattal hozták létre az első Nemzeti Parkot. Ez a Hortobágyi Nemzeti Park volt. Hivatalos alapítási időpont 1973. január 1. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) védett területeket osztályozó rendszere II-es kategóriába sorolta a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Magyarország nemzeti parkjai: Hortobágyi Nemzeti Park – Területe: 80 549 hektár - fokozottan védett 1285 hektár. Alapítva: 1972. Fekvése: Alföld – Tiszántúl. Magyarország első és legnagyobb nemzeti parkja, a Puszta. Közép-Európa legnagyobb szikes területe. UNESCO Világörökség része 1999. Bemutatóhelyei: a Hortobágyi-Halastavi Bemutatóterület, a Hortobágyi Pásztormúzeum (Hortobágy falu), a Mátai ménes (Hortobágy falu), a Pusztai Állatpark (Hortobágy 2 km), a Körszín (Hortobágy falu), a Nyugati Fogadóház (33-as út leágazás), a Szálkahalmi Őrház (33-as főút 79.km), a Tájház (Nagyiván), a Meggyes Csárdamúzeum (33-as főút 60.km), a Szélmalmi Fogadóház (Karcag). Tanösvények: Tisza-tavi Vízi sétány tanösvény Látogatóközpontok: Hortobágyi Nemzeti Park Látogató- és Oktatóközpont.
155
Kiskunsági Nemzeti Park Területe: 56 761 hektár -fokozottan védett 12 457 hektár. Alapítva: 1975. Fekvése: Alföld – Duna-Tisza köze. 9 különálló egységből áll. Bemutatóhelyei a Bugacpusztai Pásztormúzeum (Bugacpuszta), a Virágh- kúria Helytörténeti Gyűjtemény (Kunszentmiklós), az Árpád-kori falurekonstrukció (Tiszaalpár), a Kiskunsági Madárvárta – Kolon-tó (Izsák), Látogatóközpontok: Tisza-völgyi Látogatóközpont (Szatymaz), „Természet Háza” Látogatóközpont (Kecskemét) Aggteleki NemzetiPark: Területe: 19 892 hektár - fokozottan védett 3922 hektár. Alapítva: 1985. Fekvése: Észak-Magyarországi-középhegység. UNESCO Világörökség része 1995. Bemutatóhelyei a Baradla-barlang (Aggtelek-Jósvafő) és a Vass Imre-barlang. Tanösvények: Baradla tanösvény (Aggtelek-Jósvafő), Tohonya-Kuriszlán tanösvény (Jósvafő), Fürkész-ösvény (Jósvafő), Szádvár tanösvény (Szödliget), Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény (Bódvaszilas), Borz tanösvény (Szin-Szelcepuszta). Barlangtúrák: Baradla-barlang (Aggtelek-Jósvafő), Béke-barlang, Rákóczi-barlang, Rákóczibarlang, Vass Imre-barlang, Meteor-barlang, Kossuth-barlang Bükki Nemzeti Park: Területe: 43 130 hektár - fokozottan védett 3774 hektár. Alapítva: 1976. Fekvése: Észak-Magyarországi-középhegység. Bemutatóhelyei a Szent István- és Anna-barlang (Lillafüred), a Hollókői Tájvédelmi Terület Tájháza, a Zempléni Tájvédelmi Körzet Tájháza (Bodrogkőváralja), az Arborétum (Erdőtelek), az Orbán-ház (Szilvásvárad), az Oszla Tájház (Cserépfalu) és a Természeti és Kultúrtörténeti Kiállítás (Árokfő). Tanösvények: Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület tanösvény-hálózata, Millenium tanösvény és kilátótorony (Szilvásvárad), Szalajka-völgyi tanösvény (Szilvásvárad), Bél-kő tanösvény, Felsőtárkányi tanösvények. Látogatóközpontok: Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont. Duna-Ipoly Nemzeti Park: Területe: 60 314 hektár - fokozottan védett 16 119 hektár. Alapítva: 1997. Fekvése: Budapesttől É-ra Duna és Ipoly közt, Pilis és Börzsöny, benne a
156
Dunakanyar és a Szentendrei-sziget. Bemutatóhelyei a Pálvölgyi-barlang (Budapest), a Szemlőhegyi-barlang (Budapest), az Alcsúti Arborétum (Alcsútdoboz), az Ócsai Tájház (Ócsa), a Esztergomi Bemutatóközpont (Esztergom) Látogatóközpontok: Királyréti Erdei Iskola (Szokolya-Királyrét), Szénások Európa Diplomás Terület Látogatóközpontja. Körös-Maros Nemzeti Park: Területe: 50 134 hektár -fokozottan védett 6411 hektár Alapítva: 1997. Fekvése: Alföld - A Körösök, a Maros és a Tisza közt. Bemutatóhelyei a Bihari Madárvárta, a Kardoskúti Múzeum. Tanösvények: Kígyósi tanösvény, Mágor-pusztai tanösvény Látogatóközpontok: Körösvölgyi Látogatóközpont (Szarvas), Réhenyi Látogatóközpont (Dévaványa - Réhely). Fertő-Hanság Nemzeti Park: Területe: 23 588 hektár - fokozottan védett 7492 hektár, Alapítva: 1991. Fekvése: Nyugat-Dunántúl – Kisalföld. Bemutatóhelyei az Öntésmajori Múzeum – Hanság Élővilága Kiállítás (Öntésmajor), az Esterházy Madárvárta (Osli). Tanösvények: Sziki Őszirózsa tanösvény, Vízi Rence túraútvonal, Hany István túraútvonal, Látogatóközpontok: Kócsagvár – látogatóközpont (Sarród, Rév-Kócsagvár), a „Mekszikó” Látogatóközpont (Fertőújlak)
Őrségi Nemzeti Park: Területe: 43 933 ha. Alapítva: 2002, Fekvése: NyugatDunántúl – Vas megye. Bemutatóhelyei a Pityerszeri Szabadtéri Falumúzeum (Szalafő) a Ság-hegyi Helytörténeti Kiállítás (Ság-hegy – Celldömölk), a Chernel Madárvárta és Múzeum (Kőszeg), Tanösvények: Rezgőnyár tanösvény, Sárgaliliom tanösvény (Velemér-Magyarszombatfa) Látogatóközpontok: Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont (Őriszentpéter), Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont (Kőszeg).
157
Duna-Dráva Nemzeti Park: Területe: 49 473 hektár -fokozottan védett 14 123 hektár. Alapítva: 1996. Fekvése: Dél-Dunántúl – Duna és Dráva mentén hosszan elnyúló térségben. Bemutatóhelyei a Mohácsi Történelmi Emlékhely (Mohács-Sátorhely), a Pintér-kerti Arborétum és Oktatóközpont (Pécs), az Abaliget gyógybarlang és Denevérmúzeum (Abaliget), a Természetismereti Oktatási Központ (Drávatamási), Trófea Múzeum (Gemenc), TaplósGógai Bemutató Övezet (Gemenc). Tanösvények: „Élet az ártéren” bemutatóhely és tanösvény (Szekszárd-Bárányfok/Gemenc), Kölkedi Fehér Gólya Múzeum és Nagypartosi tanösvény (Kölked). Látogatóközpontok: Drávaszentesi Látogató és Bemutatóközpont (Barcs-Drávaszentes), Tettyei oktatóközpont (Pécs). Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Területe: 56 998 hektár - fokozottan védett 11 134 hektár. Alapítva: 1997. Fekvése: Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl, Balatontól északra és a
Kis-Balaton.
Bemutatóhelyei a Lóczy-barlang (Balatonfüred) és a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely (Monoszló), a Fekete István-emlékhely és Matula-kunyhó (Fenékpuszta, Diás-sziget), a Tájház (Vörs), a Bivalyrezervátum (kápolnapuszta), az Arborétum (Zirc), az Erdők Háza és Erdőismereti Oktatóbázis (Bakonybél), a Major (Sasföld), a Kotsy-vízimalom (Zalaszántó), a Csodabogyós-barlang (Balatonederics), a Tapolcai-tavasbarlang .).
3.2.3
Magyarország tájegységeinek bemutatása: A Farmon lehetőséget adnánk az ország tájegységeinek és természeti kincseinek be-
mutatására is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fiatal generáció ismerje az ország értékeit, és tulajdonságait. Magyarországon hat nagy tájegység különíthető el: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugatmagyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység (a két utóbbi tájegységet a köznyelvben Dunántúlnak is hívják), az Északi-középhegység. Alföld (50 800 négyzetkilométer) - A termékeny síkság az ország legnagyobb tájegysége, több mint fele Magyarország teljes területének. Közepes tengerszint feletti magassága
158
108,5 méter, déli részén található az ország legmélyebb pontja, a Szeged melletti Gyálarét (78 m). Hagyományosan három részre tagolódik: a Duna jobbpartján a Mezőföld, középen a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl a Tiszától keletre. Legjelentősebb városai: Debrecen, gazdasági és kulturális központ, Nyíregyháza, a Nyírség központja, Szeged, a Dél-Alföld központja, Kecskemét, a Duna-Tisza közének legnagyobb városa. Az Alföld döntően mezőgazdasági művelés alatt áll, a Dél-Alföldön kőolaj- és földgázkitermelés folyik. Kisalföld (5300 négyzetkilométer) - A Kisalföld az ország északnyugati részén a második legnagyobb síkság. Központi része a Győri-medence, attól északra a Duna hordalékából kialakult Szigetköz, az Öreg-Duna és annak mellékága, a Mosoni-Duna között. A fontos ipari és mezőgazdasági régió központja Győr. Nyugat-magyarországi peremvidék (7200 négyzetkilométer) - Ausztria határán a Kisalföldtől délnyugatra húzódó tájegység, Alpokaljának is nevezik. Itt érvényesül Magyarországon legjobban az óceáni hatás, és itt hull a legtöbb a csapadék (800-1000 mm évente). Gazdasági és szellemi központja Szombathely, klimatikus üdülőhelyei a műemlékekben gazdag Sopron és Kőszeg városa. Sopron környéke neves borvidék is, a vidék neves gyógyfürdői: Balf, Bük. Dunántúli-dombság (11 400 négyzetkilométer) - A Dunántúl déli részén fekvő, a Zala folyó és a Balaton vonalától a határfolyó Dráváig terjedő területet dombságok (a Zalaidombság, a Belső- és Külső-Somogy, a Baranya-dombság, a Tolnai-hegyhát), valamint a Mecsek és a Villányi-hegység alkotja. Legfontosabb városai: Pécs, a Dél-Dunántúl szellemi és kulturális központja. Szekszárd, Kaposvár, Zalaegerszeg megyeközpontok. A Duna-menti Pakson van az ország egyetlen atomerőműve. Vörösborairól ismert a szekszárdi és a villányi borvidék. Híres gyógyfürdői: Zalakaros, a Hévízi-tó a Balaton mellett, és Harkány, a Villányihegység lábánál. Dunántúli-középhegység (7200 négyzetkilométer) - Mintegy 200 kilométer hosszan húzódik a Balaton vonalától északra a Dunáig. Tagjai: a Bakony, a Vértes, a Velenceihegység, a Gerecse, a Budai-hegység és a Pilis. Ásványkincsekben gazdag. Fontos ipari központok: Veszprém, Tatabánya, Székesfehérvár, Esztergom, a magyar katolikus egyház köz-
159
pontja, az ország egykori fővárosa is. Nemzetközi hírű a badacsonyi, a Balaton-felvidéki és a móri borvidék, a Balaton és a Velencei-tó pedig kiemelkedő idegenforgalmi és üdülőközpont. Északi-középhegység (11 400 négyzetkilométer) - Az Alföldtől északra a szlovák határig terjedő változatos nagytájhegységei, mint a Dunazug-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra. A Cserehát és a Zempléni-hegység főként vulkanikus kőzetekből épült fel. A Bükk és az Aggteleki-hegység mészkőből áll, hatalmas barlangrendszerekkel. A Mátrában található az ország legmagasabb csúcsa, az 1014 méter magas Kékes. A legnagyobb város Miskolc, fontos ipari és oktatási központ. Ismert gyógy- és üdülőhelyek, turistaközpontok: Eger, Parád, Lillafüred, Miskolc-Tapolca, Galyatető, Sárospatak. Híresek a gyöngyösi, az egri borok, illetve a Zempléni-hegység déli lejtőin termő tokaji borok. A Tokaj-hegyaljai borvidék 2002-től a Világörökség része. A főváros - A nagy tájegységek találkozásánál fekszik az ország fővárosa, Budapest, amely 1873-ban három város (Pest, Buda, Óbuda) egyesüléséből jött létre. A Duna két partján fekszik, 23 kerülete közül 16 a pesti, 6 a budai oldalon van, egy pedig a két Duna-ág által közrefogott Csepel-szigeten. A budai oldal hegyekre épült (legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy), a pesti oldal síkságon fekszik. A Duna két partját 7 közúti és 2 vasúti híd köti össze. A Duna két partjának panorámája, az Andrássy út és a budai Várnegyed 1987 óta a Világörökség része. A tömegközlekedést 3 metróvonal segíti, az elsőt - és Európában a londoni után a másodikat - 1896-ban adták át. Budapest az ország első számú politikai, közigazgatási, kulturális, ipari, közlekedési, szolgáltatási és idegenforgalmi központja. Itt él az ország össznépességének közel egyötöde, közel 1,8 millió ember, és itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak 16 százaléka. Budapest nemzetközi hírű fürdőváros is. Csaknem félszáz fürdője közül 12 termál- és gyógyfürdő.
160
3.2.4
Környezettudatosság oktatása A környezettudatosság az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensé-
nek a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelősségvállalását kifejező fogalom, amelyet gyakran jelzői formában használnak. Noha a környezet iránti aggodalom, értékeinek megőrzése iránti vágy valószínűleg nem új keletű, a környezettudatosság fogalma viszonylag új. A környezeti problémákkal való törődés már hosszú múltra tekint vissza, azonban a környezettudatosság fogalma elválaszthatatlan az ipari fejlődés és az azzal járó megnövekedett szennyezés kialakulásától. A környezettudatosság fontosságát a modern környezetvédő mozgalmak és egyre gyakrabban bizonyos államok is hangsúlyozzák, a fogalom használata és térnyerése az ezen mozgalmak erősödésének köszönhető. A környezetvédő mozgalmak sokat tesznek az emberiség előtt álló környezeti problémák tudatosítása érdekében, amire építve akár politikai nyomás is gyakorolható a döntéshozókra az ilyen típusú, mérlegelést igénylő döntések során. A különböző környezeti katasztrófák, mint például a mexikói-öbölbéli olajszennyezés vagy Fukusima időlegesen növelheti a problémák iránti érdeklődést és számos információt juttathat el az emberekhez, ám ez nem pótolhatja a környezeti nevelést és nem feltétlenül késztet környezettudatos cselekvésre is. A környezettudatos szemlélet számos esetben tettekben is megmutatkozik, ezen esetekben az adott szereplő igyekszik egyéni döntései, tettei során a környezeti hatásokat is figyelembe venni. Ennek számos példája lehet az energiatakarékos izzók használatától kezdve, a kerékpáros közlekedésen át, a szelektív hulladékgyűjtésig vagy éppen a vegetáriánus, illetve helyi élelmiszereket előnyben részesítő diétáig. A közös ezekben az, hogy az ezen cselekvéseket végző döntésének hátterében a környezeti szempontok is szerepet játszanak. A környezettudatosságra való neveléshez a MiniFarm Ökoházában adhatunk tippet a szülőknek, amelyekre ha odafigyelnek, akkor a környezettudatosság nagy valószínűséggel beépül a jövő nemzedékek mindennapjaiba úgy, hogy gyermekeinknek az ún. fenntartható életmód és életstílus már természetes lesz.
161
Unplugged és no stand-by
Ahogy a lámpákat lekapcsoljuk, amikor nincs rá szükségünk, úgy az elektromos k észülékeket is kapcsoljuk ki, amikor nem használjuk vagy töltjük őket! Stand-by funkcióban is a normál üzemmód 3-15%-át fogyasztják ugyanis. A megoldás a kapcsolóval ellátott elosztó vagy hosszabbító. A használat után is a konnektorban hagyott töltők és adapterek is energiát fogyasztanak, pedig épp semmit sem töltenek. Vagyis húzzuk ki a mobiltöltőt, amikor már nem használjuk! A gyerekeket meg lehet kérni, hogy szóljanak, ha elfelejtünk odafigyelni a töltőkre, kapcsolókra. Szívesen segítenek, örülnek az ilyen feladatoknak, örülnek, ha ránk szólhatnak. Víztakarékosság, gazdaságos vízfelhasználás
Tizenéves gyerekeket már rá lehet szoktatni a zuhanyozásra az esti fürdés helyett ezzel ugyanis a kádban szükséges vízmennyiség 2/3-át takaríthatjuk meg és még egészségesebb is. Főleg, ha víztakarékos zuhanyfejet használunk. Ne folyó vízben mossunk fogat, ha nem muszáj! Érdemes a hagyományos WC-tartályt is lecserélni víztakarékosra, amellyel felére csökkenthető a WC vízfelhasználása. A csöpögő csapok és WC-tartályok egy hónapban akár egy kádnyi vizet is elpazarolnak, ezért mihamarabb szüntessük meg a vízszivárgást! Ha a gyerekek ezt szokják meg, ezt látják jó példának, akkor később ők is ezen értékek mentén takarékoskodnak majd. Tömegközlekedés és kerékpározás
Amikor a különböző híres autómárkákról mesélünk a gyerekeknek, mondjuk el azt is, hogy az autógyártáshoz önmagában 50-szer annyi energia szükséges, mint amennyit élettartama alatt az autó felhasznál. Egy átlagos autó 0,3 kg CO2-t bocsát ki kilométerenként. Heti 50 km-rel kevesebb autózás is csaknem 800 kg-mal kevesebb CO2-kibocsátást jelent évente. Ezeket az értékeket talán kevésbé fogjk érteni, de azt már biztos jobban, hogy a tömegközlekedés ugyanakkor háromszor energiahatékonyabb, mint az autózás. A kerékpározás pedig még egészséges is, és azért amúgy is odavannak. Városon belül 1-2 km-t nyugodtan megtehetünk gyalog, 5-10 km-t kerékpárral, ennél hosszabb távot pedig tömegközlekedéssel. Kevesebb bevásárlószatyor
162
Ha minden bevásárlásnál saját bevásárlótáskát használunk, akkor sem papír, sem műanyag bevásárlózacskóra nem lesz szükségünk. A világban évente több mint 500 milliárd műanyag zacskót használnak el, amelynek mindössze 3%-át hasznosítjuk újra. A műanyag bevásárlózacskók gyártásához több millió hordó kőolajat használnak fel és több mint ezer év alatt bomlik le, a papírzacskók készítéséhez pedig több millió fát kell kivágni. Válasszon a gyerek egyszer egy szép vászon bevásárlótáskát és használjuk mindig azt! Újrafelhasználás (reduce, reuse)
Vásároljunk kevesebb hulladékot vagyis ne vegyünk felesleges csomagoló anyagokat, így a termékfelhasználása után nincs mit kidobni! Újrahasznosítható csomagolóanyagok esetében is érdemes okosan vásárolni: vegyünk üdítőitalt kevesebb, de nagyobb kiszerelésben! A gyerekek ennek kifejezetten örülni fognak. Felhasznált papírmennyiségünk is tovább csökkenthető, ha csak akkor nyomtatunk, amikor valóban szükséges, és természetesen mindezt újrafelhasznált papírra tesszük. Mindemellett csökkenthetjük pl. a papírtörülköző, a papírszalvéta és a papírtörlő otthoni használatát is, használhatunk helyettük textilszalvétát, textiltörülközöt. Sőt, léteznek már például olyan biojoghurtok, amelyeknek alu-tetejét, papírcímkéjét és műanyag dobozát a gyerek két egyszerű mozdulattal “szét tudja szedni” és onna ntól szelektív hulladékként kezelhető. Szelektív hulladékgyűjtés (recycle)
A szelektív hulladékgyűjtés célja az újra feldolgozható papír, üveg, acél, alumínium és műanyag hulladékok újrahasznosításra való begyűjtése. Szakértők szerint minden 100.000 ember, aki részt vesz az újrahasznosításban, több mint 40.000 tonnával csökkenti a CO2kibocsátást. A gyerekeknek érdekes játék lehet az otthon szelektíven gyűjtött papír, fém és üveg hulladék szétválogatása és a megfelelő színes konténerekbe dobálása. Aktív állampolgárság és tudatos vásárlás
Környezettudatosnak lenni a változtatásokon túl azt is jelenti, hogy folyton tájékozódunk, informálódunk a természet állapotát és a természetvédelmet illetően, és amit megtudunk, azt megosztjuk gyermekeinkkel is. Sőt, őket is buzdíthatjuk informálódásra. Az internet korában az információ gyűjtése kellemes kihívás a gyerekeknek. Leghatékonyabban pén163
zünkkel gyakorolhatunk hatást, mutathatunk példát. Vásárlásaink során előnyben részesíthetjük azokat a márkákat, amelyek tulajdonosai erőfeszítéseket tesznek vállalataik környezettudatosságának javítására, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának erősítésére. A közömbös cégek termékeit nem kötelező ugyanis megvásárolni
164
3.2.5
Megújuló energiák bemutatása A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyer-
hető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.
A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozamcsúcsfenyegetése miatt. Noha az emberiség által használt energia a kezdektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult, mint a tüzifa, faszén vagy a szél és vízimalmok, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli. A megújuló energia 4 fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag és a hálózaton kívüli (off-grid) áramtermelés. Áramtermelés: Jelenleg a világ áramtermelésének 19%-át adják a megújuló források, melyek közül a vízenergia a legjelentősebb, jóllehet a szélenergia részesedése is folyamatosan növekszik. Néhány helyen a szélenergia már igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az Egyesült Államok-béli Iowa állam áramának 14, a német tartomány SchleswigHolstein áramának 40, Dánia áramának 20 %-a származik csak szélenergiából. Néhány ország megújuló forrásokból termeli meg áramfogyasztásának nagyobbik részét, mint például Izland (100%), Paraguay (100%), Norvégia (98%), Brazília (86%), Új-Zéland (65%), Ausztria (62%) és Svédország(54%).
165
Fűtés: A fűtés terén a napenergiával előállított melegvíz a legfontosabb a meggújuló forrásokból előállított fűtés terén. Ez különösen Kínában jelentős, mely a globális mennyiség 70%-át használja fel, 50-60 millió háztartást látva ily módon el. A biomassza használata is erőteljesen terjed és gyorsan növekszik a geotermikus energia ilyen célú hasznosítása is. Üzemanyag: Az üzemanyag terén elsősorban a bioüzemanyagokat, mint például a Brazíliában egyre nagyobb mértékben használt bioetanolt kell érteni. Mára Brazília üzemanyagának 18 %-a bioetanol, világszinten pedig 93 milliárd gallon ilyen üzemanyag készül, ami 68 milliárd liter benzint, a világfogyasztás kb. 5%-át váltja ki. A szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik, és rendkívül népszerű Európában és az Egyesült Államokban. A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem széndioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A világ vízerőműveinek összteljesítménye mintegy 715 000MW, a Föld elektromos összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás. A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel
a fenntartható
fejlődés és
energiagazdálkodás
lehetőségét.
A
biomasszából,
pl. bioetanolként üzemanyag is készíthető.
166
A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120 fok is lehet.
167
3.2.6
Vidéki élet népszerűsítése Természetesen a városi és vidéki életnek is megvannak a maga előnyei és hátrányai,
ugyanakkor mi a MiniFarmon a vidéki élet előnyeit hangsúlyozzuk, és első sorban a gazdálkodásét. Örök dilemmát okozó kérdés, vajon vidéken vagy egy divatos nagyvárosban, netán Budapesten előnyösebb-e élni. A gazdasági válság kirobbanása óta sokan kényszerből választják a vidéki lakhatást, az olcsóbb ingatlanárak és a létfenntartás reményében. Az éremnek persze két oldala van, vidéken munkahelyet találni is jóval nehezebb, ráadásul a vidéki fizetések akár 20%-kal kevesebbek is lehetnek a nagyvárosi béreknél. Ha viszont kitartunk nagyvárosi munkánk mellett, a mindennapi bejárást kell megoldani, az ingázás pedig szintén tetemes pénzösszegeket emészt fel. Ördögi körnek tűnik, a kérdés már-már megválaszolhatatlannak. Eldöntésében óhatatlanul figyelembe kell vennünk az életkort is, mely más-más élethelyzeteket feltételez, arról nem is beszélve, hogy az idő haladtával fontossági sorrendünk is átértékelődik, nyugdíjas korunkban például nem kell csak azért a városban maradnunk, hogy munkahelyet kapjunk, ahogy a gazdagabb kulturális kínálat, a hétvégi színház, mozi, koncert, vagy kiállítás sem biztos, hogy óhatatlanul hiányozni fog. Gyerekként, fiatalként a vidéki élet előnye lehet, hogy az emberpalánta sokkal nyugodtabb, ember- és természet közelibb környezetben cseperedhet fel, ahol nemcsak a nyugalom és a béke lesz mindennapi osztályrésze, de szmog mérgezésben sem fog ideje korán megfulladni. Lelki egyensúlyának is jót tesz a lassabb élettempó, csak épp annyi inger éri, amit fel tud dolgozni. Gyerekkorban még tetszhet az is, hogy mindenki ismer mindenkit, ami kamaszodó fiatalként éppenséggel már zavarhat egyeseket. Vidéken könnyebb biciklivel közlekedni, mint a zsúfolt nagyvárosokban, az emberek zöme kertes házban él, ahol saját állatokat is tarthat, nevelhet. Statisztikai adatok szerint a vidékieknek általában több testvérük születik, mint a nagyvárosiaknak, ami az élet dolgait illetően, szintén edzetté, felkészültté teheti az egyént. Ráadásul kevésbé lesz egoista, később is jobban figyel majd társaira, partnerére. A számtalan előny mellett, persze legalább annyi hátránya lehet a vidéki életformának.
168
Bár a bölcsődék száma és telítettsége megegyezik a vidéki és városi intézményeket illetően, kétségtelen tény, hogy az iskolaválasztásnál a vidékiek hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Képességeik kibontakoztatására kevesebb lehetőséget kapnak, mint a nagyvárosokban élő nebulók, az oktatás színvonala is alacsonyabb lehet egyes helyeken. Bizonyos szempontból persze még ezt is értékelhetjük pozitívumként, hiszen a vidéki gyerekek így kisebb stressznek vannak kitéve, mint nagyvárosban élő társaik, de nem biztos, hogy ez a nyugalom a későbbiekben kifizetődő lesz, pláne, ha a gyerek felnőve egy nagyvárosban próbál szerencsét. Például, itt iratkozna be egy egyetemre. A kikapcsolódásra éhes vidéki fiatalok súlyos hátrányként élhetik meg, hogy sokkal kevesebb szórakozási lehetőség áll rendelkezésükre, mint a nagyvárosiaknak. Nincsenek, vagy csak elvétve bevásárlóközpontok, kevés a multiplex mozi, koncertet sem rendeznek minden hétvégén, a színházak, kiállítások száma sem éri el a nagyvárosokban találhatókét. Családosként vidéken kényelmesebbnek és nyugalmasabbnak tarthatjuk a gyereknevelést, kisebb az esélye, hogy gyermekünk naphosszat a plázákban lófrál, kétes egyénekkel köt ismeretséget, rossz társaságba keveredik. Az óvónővel, tanárnővel is bizalmasabb viszonyt alakíthatunk ki, mint egy nagyvárosban, ahol az oktatóknak több nebulóra, diákra kell odafigyelniük. Egy kisebb gyerek még nem igényel különösebb szórakozást, bőven beéri annyival, ha játszunk egy nagyot a kertben, sétálunk a közeli erdőben, vagy elmegyünk vele biciklizni. A közösen töltött szabadidős tevékenységek ráadásul fejlesztően is hatnak dédelgetett csöppségünkre. Az első problémák az iskolakezdésnél adódhatnak, amikor is adott esetben jobb képességű lányunkat, fiúnkat hiába szeretnénk erősebb, színvonalasabb intézménybe íratni a későbbi előrejutás, az egyetemi diploma megszerzésének reményében, mert nem állnak rendelkezésünkre ilyen jellegű intézmények. Megoldást jelenthet, ha van a közelben egy nagyváros, ahol találunk ilyen iskolát. A legegyszerűbb, ha gyalogosan, vagy biciklivel is megközelíthetjük, hiszen az állandó autózás, vagy tömegközlekedés hosszú távon elég sokba kerülhet. Családosként a vidéki élet is aggasztóvá lehet, ha elveszítjük állásunkat. Ha egy közeli nagyvárosban találunk munkát, nem kell elkeserednünk, ha viszont sehogy sem jutunk dűlőre, sajnos a költözést is meg kell fontolni, hisz a családot muszáj valamiből fenn-, eltartani. Szintén gondot okozhat az egészségügyi ellátás, köztudott tény ugyan is, hogy a gyerekek és az idősebbek
169
többet betegeskednek. A nagyvárosokban nemcsak több orvos van, általában az ellátás színvonala is magasabb. Ha már visszavonulót fújtunk némiképp módosul a helyzet. Mondhatjuk úgy is, a vidéki életnek egyszerűen csak előnyeit tapasztaljuk a nagyvárosi élettel szemben. Nincs több rohanás, pörgés, nyüzsgés, szmog, dugó, rossz tömegközlekedés, csak friss levegő, béke és nyugalom, kiegyensúlyozottság és derű. Ha ne adj isten valami baj történik, tudjuk, hogy a szomszédra minden esetben bizton számíthatunk, ha elfogyott a liszt, nem kell kiugrani a kisközértbe, elég csak bekopogni hozzá. A legalapvetőbb élelmiszereket megtermelhetjük odahaza, tojást, zöldséget, gyümölcsöt többé nem kell vásárolni. A kisebb nyugdíjból is gazdaságosabban kijövünk, hisz nemcsak az élelmiszerárak, a rezsi, a szolgáltatások is olcsóbbak vidéken, mint egy nagyvárosban. Ha mindenképp hátrányt szeretnénk keresni, az talán az orvosi ellátásban ütközhet ki, bizonyos speciális vizsgálatokat lehet, hogy helyben el sem tudnak végezni, ilyenkor kénytelenek vagyunk akár több tíz kilométert is utazni. Szintén gondot jelenthet, ha a szűkebbtágabb család nem költözik velünk, ilyenkor bajos lehet meglátogatni a gyerekeket, unokákat, akik folytonos jelenlétéhez, ha már korábban hozzászoktunk, most bizonnyal hiányozni fognak. Ezeket a jellemzőket feltétlenül fontosnak tartjuk kihangsúlyozni a MiniFarmon, hogy a látogatókban tudatosuljon, a vidéki élet számos előnnyel bír.
170
3.2.7
A háztáji , önellátó gazdálkodás bemutatása: Az Önellátó gazdálkodás lényege, hogy a termelő mindent amire a mindennapokban
szüksége van, saját magának termeli meg. Állattartás, növénytermesztés formájában. A létezés az önellátó gazdálkodás különféle formái körül szerveződik meg... Ezekben az új társadalmakban, amelyekben modern eszközök könnyítik meg a használati értékek létrehozását, csak oly mértékben értékelik az árukat és egyáltalán az ipari termelést, amilyen mértékben azok erőforrások vagy az önellátó gazdálkodás eszközei ... Ezekben a társadalmakban az emberek számára - akik függetlenségüket és saját életformájukat választják - nagyobb örömöt jelent megcsinálni és elkészíteni a dolgokat közvetlen használatra, mint birtokolni a rabszolgák vagy gépek munkájának termékeit. Ezért itt szükségképpen szerény méretű minden kulturális terv. Amennyire csak lehet, az önellátás felé haladnak az emberek, maguk állítják elő, amit csak tudnak, feleslegeiket elcserélik szomszédaikkal, és - amennyire csak lehet kerülik a bérmunka termékeit. Ebben az előszóban természetesen nem a kötet tartalmát akarjuk előre elmondani, hanem csak az ipari társadalom problémáinak egy sajátos megközelítésére szeretnénk a figyelmet felhívni. Ezért végezetül már csak Kumar tanulmányából idézünk néhány gondolatot. Kumar Gandhi technika- és társadalomfilozófiáját ismerteti, amely - mint látni fogjuk - meghökkentően időszerű és különös összhangban van a nyugati technikakritikusok gondolkodásával. Gandhi a tömegtermelés technikájával az önállóság technikáját állítja szembe: "Meg kell tehát szüntetnünk a központosított tömegtermelést a tömegtermelés technikájával együtt, és olyan tömegtermelést kell bevezetnünk, amely a tömegek által történő termelésen alapul. Az önállóság technikája olyan tömegtermelést tesz majd lehetővé számunkra, amely az emberek saját otthonában folyik. Ez a technika nem fogja zsúfolt, egészségtelen gyárakba terelni az embereket, hanem az egyéni termelést fogja milliószámra megsokszorozni, és a társadalom valódi szükségleteit fogja kielégíteni. A lehető legkevesebb ember által, rendkívül bonyolult gépek segítségével történő termelés merő őrület és a kizsákmányolás okos módja. Az önállóság technikája az egyszerűség technikája kell, hogy legyen: hogy el lehessen helyezni az emberek millióinak otthonában... A központosított technika a tömegek kiszolgáltatottságának valamint a kevesek monopóliumának és kiváltságainak technikája. A decentralizált technika viszont az önállóság technikája mindenki számára."
171
Ez a néhány idézet elég is annak szemléltetésére, hogy miben látják kötetünk szerzői a bajok gyökerét, és hol keresik a kivezető utat az ipari társadalmak válságából. A hagyományos érdekek védelmezői természetesen naiv, megvalósíthatatlan utópiának tartják szerzőink társadalmi és technikai programját, melynek lényege a kis méretű, decentralizált technikákra és a helyi közösségek önellátó gazdálkodására való áttérés. Döntse el maga az olvasó a kötet elolvasása után, hogy melyik félnek ad igazat. De ha már az utópiáknál tartunk: vajon Schumacher, Illich, Gandhi és társaik "utópiájánál" nem sokkal képtelenebb az az utópia, amely kicsiny és véges Földünkön a végtelen anyagi haladást, az anyagi termelés és fogyasztás végtelen növelését tűzi zászlajára? Ne ítélkezzünk tehát elhamarkodottan, és ne gondoljuk rögtön irreálisnak, megvalósíthatatlannak kötetünk szerzőinek programját. Természetesen szó sincs róla, mintha az itt következő tanulmányok az ipari társadalmak valamennyi problémáját megoldanák. Sok kérdés vár még tisztázásra. Mert ha valaki elismeri is a kis méret, a decentralizáció és a "szelíd technikák" előnyeit, akkor sem gondolhat a tömegtermelés teljes megszüntetésére, A kerékpár amint az "Energia és igazságosság" című tanulmányból látni fogjuk - a kis méretű, decentralizált, "szelíd" technikai eszközök mintapéldájának tekinthető, de a kerékpárt minden bizonnyal még Ivan Illich "konviviális" társadalmában is gyárban fogják előállítani, tömeggyártással. Ami rögtön felveti a kérdést, hogy milyen legyen a viszony a kis méretű, közösségi technikák, és a tágabb regionális vagy nemzeti gazdaság között, s egyáltalán az önellátó gazdálkodás és a piac között. De ha az alapkoncepció helyes, akkor az efféle kérdések úgy is tisztázódnak majd a gyakorlatban. Bízzuk tehát e kérdéseket a jövőre, s egyelőre elégedjünk meg annyival, hogy bemutatjuk ezt az új technika- és társadalomkritikai koncepciót, amely - úgy véljük - mindenképpen méltó arra, hogy a magyar közönség is megismerje.
172
3.2.8
Magyar hagyományok bemutatása Feltétlenül szeretnénk a gyerekeket megismertetni a magyar szokásokkal. Szeretnénk
létrehozni egy helyszínt a szülői váró közelében, ahol a gyermekek évszakok szerint megismerhetik a magyar hagyományokat minden ünnephez, vagy jeles naphoz kötve. A következőkre gondoltunk a hungarotheka weboldalt segítségül hívva: TÉL: Advent: Krisztus születésére a keresztény világ az adventi csöndben készül. A karácsonyt megelőző négy hét a magyar hagyományvilágban a Szent András ünnepét követő vasárnappal kezdődik, amit régente többhelyütt harangszóval adtak tudtára a környéknek. Ettől kezdve tilos volt minden hangos dáridó, az egyház tiltotta ebben a négy hétben az esküvőket is, nem kereszteltek, s úgyszintén igyekezték a disznóvágást is előbb elintézni. Az asszonyok és a lányok rendszerint sötét ruhát húztak. Egyházi eredetű és újabb keletű szokás volt a szálláskérés: kilenc vallásos család adventi jótéteményként imádkozott a Szent Család képe előtt, amit egyik napról a másikra adtak tovább egymás közt. Így fejezték ki készségüket, hogy a megszülető Kisjézust hajlékukba befogadják. Karácsony napján ebben a szellemben fölkerestek egy rászoruló családot s megajándékozták őket. Borbála napi szokások (dec.4.): A hajadonok, bányászok, tüzérek védőszentjének ünnepnapján – Lucához hasonlóképpen – tilos volt varrni, de fonni, söpörni is, helyette a nők tollat fosztottak, a férfiak búzát csíráztak vagy az újbort fejtették (ahogyan érdekes egybeesésként a „Bor-bála”-név is rejti ezt) Mikulás eredete: A Miklós-napi alakoskodás, vagyis a Mikulás (a krampusz alakjával együtt) újabb keletű, a karácsonyfával egyidős és hasonlóképpen német eredetű, először az osztrák határ szélén jelent meg a XVIII. század végén. A beöltözött felnőtt jószóval buzdította vagy dorgálással intette a ház gyerekeit, esetleg a fonóban összegyűlt fiatalokat, végezetül zsákjából megajándékozta őket dióval, mogyoróval. A piros kabátos Mikulás-öltözet azonban csak a múlt század közepén terjedt el, előtte egyszerűen bundát viselt, bár a hosszú kenderszakáll mindig is a maskara része volt. Erre utal az öregek szóhasználatában a ’Vén kaporszakállú’ elnevezés. A hagyomány néhol a maskarások részéről olyan ijesztő, illetve az őt fogadó felnőttek részéről olyan trágár formákat öltött, hogy rendeletekkel kellett helyes mederben 173
tartani. Az Ipoly-melléken azonban azt jegyezték föl, hogy a legények öltöttek álarcot s tréfás versikékkel „gyóntatták” a lányokat, akiknek különösen is azt kellett megvallani, hogy ki a szeretőjük és mi mindenben vétettek ezidáig. Luca napi szokások: Bár Luca napja elsősorban hiedelmeiről ismert, néhány szokást is följegyeztek, különösen is a Luca napi alakoskodást. Ilyenkor fehér lepelbe öltözött gyerekek néhány fős csoportja járta a házakat, hogy varázslásokkal segítsék elő a tyúkok jó tojását: hónuk alatt hozott szalmával megveregették a tyúkólakat s közben a „Luca, Luca, kitty-kotty” refrénű mondókát dudolták. Mindezért cserében természetesen adományokat kaptak a gazdától. A Dél-Dunántúlon például így zajlott a fiúgyerekek kotyolása: a magukkal vitt, sokszor lopott szalmára térdelve verseikkel megvarázsolták a háziak tyúkjait, hogy a következő évben jól tojjanak: „Annyi csirkéjük legyen, mint égen a csillag! Annyi pénzük, buzájuk legyen, mint földön a füszál! Akkora kolbászuk legyen, mint az országutja! Akkora szalonnájuk legyen, mint az utcakapu! A doktor, patika éhen haljon, a barmuk a zsirtól megfulladjon! Luca, Luca, kitty, kotty, kukuriku!” Egyes vidékeken a legények indultak útnak Luca előestéjén a lányos házakhoz, de gaz tréfák kedvéért: a sötétben eltorlaszolták a kaput, megrongálták vagy akár szét is szedték az udvaron talált eszközöket, különösen a szekeret, sőt annak darabjait a kútba vagy a tetőre hajigálták. Karácsony szokásai: Hazánkban a karácsonyfa-állítás a XIX. század közepe táján vált szokássá német földről, például azonban Erdélyben még a két világháború között is az „aranyos csikó” hozta az ajándékot. A karácsonyi játékok legrégebbi formái a misztikus színdarabok, amik a XI. század óta léteztek, jellemzően a szentmise keretében, a műfaj igazi föllendülését azonban, amikor is diákok adták elő e darabokat, sokszínűségével a barokk hozta meg. A karácsony története mellett bemutattak más bibliai történeteket is, mint például a bű nbeesését a Paradicsom-játékban, ami Jézus megszületésével, vagyis a szabadulás örömhírével végződött. A legelterjedtebb karácsonyi színi játék a betlehemezés, amit hol bábokkal adtak elő, különösen is a hazai németségkörében; hol pedig gyerekek vagy felnőttek öltöztek be betlehemi szereplőknek: az éjjeli szállást kereső Máriának és Józsefnek; a nyájukat legeltető pásztoroknak, akik közül kihagyhatatlan volt a kisjuhász és a mókát szolgáltató nagyot halló öregpásztor.
174
Alakja körül helyenként, így például Székelyföldön mókás jelenetek alakultak: csoszog, elalszik, sőt tetü ugrik ki belőle, amit a többi pásztor elcsíp. A pásztorok szerepe egyébként is igen összetett: volt, ahol ijesztő álarcokban jelentek meg, nagy ki-berohangálásokkal vettek részt az ünnepi darabban – mindez valószínűleg egy kereszténység előtti szokásvilágból öröklődött át. Olykor a rossz is megjelent a betlehemi játékban a gonosz fogadós vagy Heródes képében. Külön érdekesség, hogy ezen archaikus szokásba helyenként (pl. Dunántúl) az antik pásztori idillek ismert pásztorneveivel is találkozni (Titirusz, Koridon). A betlehemezést – mint rendesen – adománykérő versikék zárták. Minden vidéken nagy gondot fordítottak a karácsonyi asztal terítékére, különösen is arra, mi kerüljön az asztalra – és itt nemcsak a mákos ételekre, a halétkekre kell gondolni, vagy a székelyeknél szokásban volt „tűrt (azaz göngyölt) húsra”, a család tagjai közt szétosztott asztali almára, hanem mágikus erőt hordozó tárgyakra: Somogyban szénát, fésűt, kaszakövet, kést; a Zselicben szakajtóban szemes gabonát, rá lószerszámot tettek az ünnepi asztalra. A családfő megköszönte e szent estét az Úristennek, gyümölcságat tett a tűzre. Az asztalt nem bontották meg, az ételeket fönnhagyták hazalátogató elhunyt szeretteik megvendégelésére. Az éjféli ünnepi misére – vagy ha a templom messze volt: a kereszthez, haranglábhoz – együtt ment a család, amint az éjféli misét manapság is sokan megünneplik olyanok, akik nem templombajárók. Ezen az estén profán szokást követve a pásztorok veszszőnyalábbal járták körül a falvat házról házra, amiből a gazdasszony egy szálat kihúzva azzal megcsapdosta a lábuk szárát. Szilveszteri szokások: Az év utolsó napján régente sem hiányozhatott a zajongás, amit többnyire kongózásnak hívtak, ami részben fölhívta az emberek figyelmét, hogy mégiscsak az év utolsó napjához értek; részben pedig a bajt volt hívatott elzavarni a már elrongyolt óév utolsó s a még makulátlan újév első pillanataitól. Helyenként (Hajdúság) a török riogatásának emlékét látták e hangoskodásban. Meglehet azonban az is, hogy mindez csak a magyarokat jellemző ünnepi féktelenség megnyilvánulása volt. Különös szokása volt e napnak a „nyájfordítás”, amikor is legények keresték föl a gazda házát, hogy varázsló énekeikkel a jó szaporulatot elősegítsék vagy bőséges gabonatermést – még különösebb szokásként – azzal, hogy fölszántották az udvart s közben elmesélték a kenyér születéstörténetét. Arra is találni példát, hogy az óévet a faluközösség
175
együtt búcsúztatta, kiváltképpen Erdélyben: ilyenkor a nép az esti hálaadó szentmise után a templomtéren gyülekezett, tüzet gyújtottak, annak melegénél és fényénél móka és mulatságok mellett várták az éjfélt, amit fél órás harangzúgás és a himnusz köszöntött. Újévi szokások: A keresztény magyar hagyománykör az újév első napját Máriának, Isten anyjának szenteli. Máriát a magyarok különös tisztelettel övezték, ma is ’Asszonyunknak’ nevezzük, róla énekelt szent énekeink hosszú századokon át a magyarok himnuszai voltak: A magyar újévnek – vagy esetleg karácsony másnapjának – különleges szokása a regölés, noha léteznek Európa más vidékein hasonló, bőséget és boldogságot kívánó hagyományok. A regölés különlegessége a regösénekek, melyeknek „hej, regö rejtem”-refrénje, a csodaszarvas gyakori fölemlegetése a régi pogány magyar világra, sőt a sámánhitre utalnak – noha a regösöket a középkorban mulattató alakoknak tartották (ioculator), akik körül nem ritkán nagy ivás alakult ki (combibator). A regösök beköszönő szövege, melyben István király szolgáinak nevezték magukat, arra mutat, hogy a középkorban István napján tartották ünnepüket – a korábbi, ősi időkben e szokás talán a téli napfordulóhoz kapcsolódott. Ezen éneket mindmáig nem sikerült teljességgel megfejteni: folyóvízben kerek pázsiton csodaszarvas legel, s agancsán ezer gyertya gyullad meg. E képzet nagy jelentőséggel bírhatott, hiszen a Képes Krónika szerint másik szent királyunknak, Lászlónak is egy ilyen csodálatos szarvas jelent meg uralomra jutásának kritikus pillanatában, a váci ütközetben. Az újkorban a kalendáriumok a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték: legények járták az utcákat láncos bottal, köcsögdudával állati – főként bika – alakban, s minden lányos házhoz betérve ott elénekelték bőséget, jó egészséget kívánó énekeiket: „Adjon az Isten ennek a gazdának egy hold földön száz mérő buzát! Régi rejtem, régi rejtem, sej, regü rejtem! Ez a nagy Uristen ezt is megengedte. Adjon az Isten ennek az aszszonynak egy tyuk alatt száz csirkefiat! Régi rejtem, régi rejtem, sej, regü rejtem! Ez a nagy Uristen Ezt is megengedte.” (Vas m.) A fiatalok számára még nagyobb jelentősége lehetett azoknak a regösénekeknek, amelyeket a leendő párokért mondtak a versben néven is nevezve a lányt és a legényt. Nem volt ritka, hogy a regösök a korabeli társadalom visszáságait énekelték meg, mégis énekeik inkább
176
a mulattatást szolgálták. Hasonló szokás volt a csángók között a hejgetés, amikor éppúgy nagy hanggal, ostorral, a bikának nevezett dudaszerű hangszerrel járták körbe a lányos házakat, s énekeikben a kenyér születését adták elő.Mindennek a varázselemektől megfosztott változatát kell látni a férfiak szomszédjárásában, amikor is szerencsehozó jellegükkel tarsolyukban a legkülönfélébb jókívánságokkal üdvözölték a háziakat az újesztendőre. E napon a falu utcáit gyerekek, fiatalok járták, kolompokkal, edényekkel nagy zajt csaptak, hogy elria szszák a házakból a rosszat; sőt a Székelyföldön egy szalmabábut elásva a telet jelképesen el is temették, a Balaton-felvidéken pedig hajlott hátú öreget jól megvesszőztek, mintegy a telet verve ki. A középkori feudális viszonyokra ment vissza a szokás, amikor pásztorok, cselédek, de többnyire a gyerekek fölkeresték a módosabb gazdákat, hogy minden jót kívánjanak az új esztendőre ilyesféle versikékkel: „Adjon Isten minden jót ez uj esztendőben: fehér kenyér dagadjon füzfatekenőben; bor, bula, kolbász legyen mindig bőven; a patikát felejtsük el ez új esztendőben!” (Békés m.). A szolgálónépek rendszerint ekkor kapták évi pénzjáradékukat. Farsangi szokások: A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó, de igazán az utolsó vasárnaptól nekilóduló időszak avagy „farsangfarka” ugyan a rá jellemző fékevesztett mulatozás miatt egyházi és állami tilalmakkal járt együtt, mégis természetes ellenpárja a rákövetkező, mérsékletre hívó nagyböjtnek – ahogyan Itáliából eredő elnevezése ’carne-vale’ (állítólag: „Hús, ég áldjon!”) jelzi. A különféle jelmezes-álarcos maszkabál mindenfele ismert része ezen ünnepnek s nemcsak a nép körében, hanem a királyi udvarokban is – bizonyság erre a mulatni egyébként sem henyélő II. Lajos királyunk és a farsang hazájából, osztrák földről származó felesége, Mária. Az emberek különféle állatalakoknak öltözve vagy épp nemet cserélve ropták táncukat a közelgő böjti időszak előtt, no meg a telet búcsúztatva, a lányokat s asszonyokat a tavaszi termékenység jegyében meg-megkergetve. E vaskos tréfákkal és ijesztő jelenetekkel tarkított ünnepnek legismertebb alkalma a mohácsi busójárás, ami csak egyike a régmúlt farsangi dramatikus népi játékainak (lakodalmas, betyáros, halottas). A csángók között ugyanis húshagyó hétfőn és kedden nagy pogányos ünnepet rendeztek a falu határában: legények öltöztek be mindenféle maskarába, rongyokba „mumusnak”, verekedtek, ostorral csapkodtak, a lányokat békákkal ijesztgették, végül pedig a fiatalok egy másik csoprtja nagy hordókból meztelenül kiugrálva futkorászott. Noha „Szent István napjai-
177
nak” hívták e szokást, nehéz bennük észre nem venni a pogány télkergetés nyomait – akár az ősi római Lupercalia ünnep jeleneteit. Az időszak táncmulatságai egyébként elkülönültek nemre vagy életkorra: vasárnap a házasok, idősebbek, kedden a fiatalok tartották táncukat. Különös alkalma a farsangi mulatozásnak a férfiak számára szigorúan tilos asszonyok farsangja, amiről említést tesz a XV. század végén élt nagy ferences hitszónok és író, Temesvári Pelbárt, s amit Csokonai is földolgoz Dorottya komikus történetében. A farsang egyik főmotívuma egyébként is a lányok eladása, akiket – ha pártában maradtak az év során – az időszak utolsó napján, húshagyó kedden zöldfülű fiúk nagy csörömpöléssel kicsúfoltak: „Hushagyó! Itt maradt az eladó. Akinek van nagy lánya, hajtsa ki a gulyára.” (Szabolcs m.) De az elkeltek sem úszhatták meg a célzásokat: „Gyüjjék haza, Pesta bácsi, mind eladták a lányokat: kit görhéért, kit máléért, Bagi Katit egy bimbóér, a kondásnét egy malacér, a kántornét egy szoknyáér, a lovásznét egy csikóér.” (Heves m.) Ez a motívum mutatkozik a Rába-vidéken ma is ismert rönkhúzásban, amikor is álarcos legények és lányok egy hatalmas fatörzset húznak-vonnak községtől községig, s megmegállva bolondos ál-lakodalmat csapnak a hoppon maradtak kigúnyolására. Természetesen rendszeres mulatozás folyt a fonókban farsang minden napján, amit húshagyó kedden a „farsangtemetéssel” zártak. Az erdélyi Sóvidéken híven őrzik ezt a szokást, aminek központi figurája egy Illyésnek nevezett szalmabábú, egyben a tél jelképe: a népes társaság különféle szereplői (férfiakból verbuválódott ’pap, siratóasszonyok, halottvivők, muzsikások’ stb.) komikus keretek között meggyászolják, elsiratják Illyést (például hibáit dícsérik, erényeit rejtegetik), el is parentálják, sorsa elől azonban – amit a télnek kívánnak – nem térhet ki: elégetik. Ezt követően nagy táncmulatsággal, bállal vesznek búcsút a farsangtól. TAVASZ Gergely napi szokások: Gergelyjárás, ritkábban balázsolás alkalmával iskolás gyerekek járták körbe a házakat – ki Gergely pápának, ki püspöknek vagy katonának öltözve – kántortanítójuk kíséretében, hogy maguknak alamizsnát gyűjtsenek a tanuláshoz, és hogy diáktársakat toborozzanak. Erre utalnak a nevek, melyeket a diákok ilyenkor viseltek: az adományozáshoz kosaras, nyársas, szalonnás, tarisznyás; a verbuváláshoz pedig generális, strázsamester, vitéz, zászlótartó, püspök, káplár, szalonnás, ábécés. Míg Balázs ünnepe a gyógyulással, a torokbántalmaktól való szabadulással párosult, Gergely napja az iskola téli idősza-
178
kának záró napját jelentette. Az ilyenkor énekelt, jellegzetesen össze-vissza kevert latinmagyar diákdalok szép számban maradtak fönn, amik a kisebbeket tanulásra, az idősebbeket alamizsnálkodásra buzdítják. E hagyományt az újkor elején majd a református diákok karolták föl s tartották fönn a legutóbbi időkig, akik úgynevezett mendikánsokként éppígy adományokat gyűjtöttek gimnáziumuknak. A munka világában Gergely napja az év azon pillanatának számított, amikor a tavaszi munkákkal már tényleg el kellett kezdeni foglalkozni, sokfelé ekkor vetnek – a böjti szelek ellenére. Húsvéti szokások: A húsvéti egyházi ünnepkör nyitánya a nagyszombati vigília, Krisztus föltámadásának ünnepe, amikor is a pap megszenteli az új tüzet, arról a föltámadást, az örök életet jelképező húsvéti gyertyát s az újjászületést szimbolizáló keresztelőkút vizét, amivel a következő húsvétig keresztelik majd az újszülötteket. Az esti sötétségben végzett szertartás nem maradt meg a templom falain belül, a hívek gyertyás, lobogós, énekes körmenetükkel ország-világ tudtára adták, hogy Krisztus föltámadt, a halál s a rossz nem uralkodik az emberen. Ma már nem él a „Jézuskeresés” szokása: húsvét hajnalán a falu egy előimádkozóval az élen fölkereste a kereszteket, hogy ott imádkozzon s az egyiknél meglelve a föltámadt Krisztus szobrát körmenetben hozzák be a húsvéti nagymisére. A csíki székelyek húsvéti határkerülése e szokást utánozza, amennyiben hajnalban a legények lóhátra pattannak s körbejárják a falu határát – mintegy elrémisztendő a gonosz szellemeket. A székely legényeknek egyébként húsvét vasárnapján is illendő volt körüljárni a lányos házakat, köszönteni a hajadonokat, cifrán földíszített fenyőággal, a „hajnalfával” lepni meg szívük választottját. Húsvéthétfő két legismertebb szokása a locsolás és a tojásozás. A locsolás vagy a hozzá hasonló vesszőzés a termékenységet s egyfajta rituális tisztulást szimbolizált – ahogyan a locsolóversek is mondják: a lányt azért öntik le vízzel vagy utóbbi időben pacsulival, kölnivel, hogy el ne hervadjon, hanem viruljon és legyen jó erőbenegészségben. A középkor óta vízbevető hétfő vagy vízbehányó kedd néven ismert e nap. Hasonlóképpen a középkor óta nagy népszerűségnek örvendett a festett vagy hímes tojás, ami szintén a termékenység, a tavasszal meginduló élet jelképe – ezért kapcsolódott vele össze német földről a szaporaság fő képviselőjeként a húsvéti nyúl képe.
179
A tojásfestés asszonyok és ügyes kezű lányok mestersége volt: előbb hagymahéjból, dióburokból, fa héjából, gubacsból színezőlevet főztek, majd az eltervezett minta vonalát viasszal rákenve a tojásra azt e főzetben megfestették. A viaszt aztán lekaparták s helyére felkarcolták, kotorták a tojásra a mintát. Különös ügyességet igényelt a patkolt tojás készítése. E tojások közül az egyik mindenképpen a keresztfiúnak járt, de olyan szokás is ismert, amikor a falu egész közössége a főtérre összehordta a tojásokat. A magyar jogrendszer egyik archaikus eleme a húsvéti határjárás, melynek során a gazdák újrajelölték birtokaik mezsgyéit, fölújították a határjelző karókat, köveket, s nem ritkán egy fiút is elvertek a birtokhatáron, mert az a verés helyét jól megjegyezve nem felejtette el, hol is a mezsgye. Május 1.: A tavasz legszebb hónapjának első napját régidők óta megünnepelték az emberek, munkájukban szünetet tartva, árnyas ligetekbe vonulva el. Részben a község állított májusfát, melynek tövében férfias erőpróbákra és persze nagy táncmulatságra került sor; részben pedig egy-egy legény díszített föl egy-egy kisebb fát szalagokkal, mellyel jelezte a legény, hogy azt a lányt választaná jegyesének. Ha a fa száradni kezdett, kitáncolták, vagyis mulatságot rendeztek körülötte. Ahogyan a májusfaállítás egész Európában elterjedt szokás volt, úgy alakult ki nemzetközi keretek között a május elsejei ’Munka ünnepe’ (az egyházban Munkás Szent József ünnepnapja), amit elsőként a városi munkásság tartott. Pünkösdi szokások: Pünkösd ősi ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli. A pünkösdi királyválasztás – az ideiglenes hatalomra utaló értelme ellenére – több régi magyar hagyományelemet ötvözött magába, úgymint a pogány magyarok lovas ügyességi játékait vagy éppen Szent Erzsébet (pünkösdi) rózsalegendáját. Keretét tekintve pedig e szokás a fiatalokkal betanította a házasság ceremóniáját. Előbbi jegyeit a legények pünkösdi királyválasztása viselte magán, ami egyben nagy jelentőséggel járt. Hiszen az egy esztendőre választott királynak komoly tekintélyt kölcsönzött, hogy mint legerősebb került e tisztbe, akit ez följogosított arra, hogy a legények vezetője legyen vagy hogy elsőként ihasson-szólhasson a kocsmában. Főként a Dunántúlon a lányok is választottak maguk közül pünkösdi királynőt, akivel együtt jó termést kérő dalaikkal – „Most vagyon, most vagyon piros pünkösd napja...” – körbejárták a falu házait, s mikor hogy: vagy fölemelve a királynőt vagy leguggolva azt kívánták: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” De sok egyéb bőségvarázslással egybekötött adomány-
180
gyűjtő szokást őrzött meg a néphagyomány: népi jelleget öltött a székelyek között a ’hesspávázás’, a lányok fölvonulása, akik a kapuban ácsingózókat liba módjára megcsipkedték; történelmi emléket visel a Sopron környéki ’pünkösdi rabjárás’ vagy ’törökbasázás’, amikor a fiatalok összeláncolva jártak adományt gyűjtögetni. Május mint a szerelem hónapja pünkösd napján folytatta a majálissal megkezdett udvarlási szokásokat: a ’zöldágazás’ alkalmával a legények a lányos házak kapuit zöld ágakkal, virágokkal díszítették, a Sárközben pedig nyíltan szerelmet is vallottak egymásnak, hiszen a legény díszes evezővel kereste föl a lányt, hogy aztán zöld ágakkal földíszített csónakon „ladikázzanak” egyet a Dunán. Helyi húsvéti időbeni szokás volt Erdélyben a kakaslövés, amit többnyire pünkösdkor tartottak. Ilyenkor a falu fiúgyerekei íjjal kakasra vagy később céltáblára lődöztek, míg a kakast le nem nyilazták. Stílszerűen kakasvacsora zárta a játékot. NYÁR Augusztus 20. 1083-ban ezen a napon nyitották föl Szent István koporsóját s emelték föl szent testét. Az aratóünnepet rendszerint Szent István napján tartották, melynek központi részét adta az új gabonából készült újkenyér kisütése és megáldása a templomban – ezt a hagyományt ma is híven őrizzük, noha a szokásos fekete öltözetet már elhagytuk („gyászos öltözetben teelőtted sírván”). Sokhelyütt ezt az újkenyeret a falu szegényei között osztották szét – ez az alamizsnálkodás egybevág István királynak a legendákban megőrzött jótékonykodó képével. Szegeden például a fiatalok közül kegyes jócselekedetik szerint megválasztották „Szent István ünnepének királyát és királynéját”. Győrben azonban s általában a Rábaközben egy másik szokás dívott: a fiatalok úgynevezett ’királfát’ állítottak a templom előtt, amit a lányok előbb pántlikákkal, szalagokkal díszítettek. A királfát aztán a táncos sokaság a kocsma elé vitte, ahol annak a lánynak, akinek a szalagját valamelyik legény levette, azt tánccal vagy csókkal ki kellett kiváltania. Helyenként a búza aratása mellett a zab betakarítását is István napján ünnepelték, sőt Gömörben a málnáért is ekkor adtak hálát.
181
ŐSZ November 1. November első napján már régente is halottaikra emlékeztek az emberek. Kimentek sírjaikhoz, rendbe hozták azokat, és gyertyát gyújtva beszélgettek az elhunytról, az élet nagy dolgairól. Katolikusok otthon is gyújtottak gyertyát, Almamelléken ételt-italt is raktak az asztalra vagy vittek ki a sírhoz a halottaknak. Szokás volt ekkor a szegényeknek, koldusoknak ételalamizsnát adni, amit Szeged környékén – minthogy itt egyszerű kaláccsal ajándékozták meg a rászorulókat – „Mindönszentök kalácsának” vagy „kóduskalácsnak” hívtak. Ezek tehát azok a legfontosabb ünnepnapok melyekhez népi szokások tartoznak. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ezeket ismerjék, hiszen mára már minden ünnep a bevásárlóközpontok akcióiban és az ajándékok beszerzésében és követelésében merül ki. Úgy gondoljuk, hogy fontos. hogy a gyermekek ismerjék a hagyományokat. Természetesen a történelmi ünnepeket itt nem tartjuk szükségesnek bemutatni, hiszen azokról a gyermekek elégséges információt kapnak az iskolában, de a kár a 4-6os villamoson is. Viszont a tradicionális hagyományokat, melyek első sorban a vidéki életet fémjelzik kevés helyen hívják fel a figyelmet. Természetesen a fentieken kívül még rengeteg vallási gyökerekkel rendelkező és szentekhez kötődő népszokás van, melyet a gyermekeknek szintén lehetőségük lenne megismerni a Farmon egy kis kiadvány formájában akár, vagy ismeretterjesztő anyagokon.
182
4
Tájékoztató anyagok a látogatók számára: A látogatók kézhez kaphatnának belépéskor egy információs füzetet a MiniFarmról
mely helyszínenként tagolva különböző információkat adna át a gyermekeknek. Iskolai csoportok látogatása esetén az oktató anyag utáni teszt kitöltésének legjobbjai ajándékként kaphatnák meg a kiadványt, a hétvégi látogatók pedig családonként egyet kapnának, hiszen nagyon fontos, hogy csak korlátozott számban lehessen kapható. A kiadvány két különböző formában készülne, egy lenne az olvasóképes nagyobb gyermekek számára, egy pedig játékokkal is ellátva a kisebb gyermekek számára. Ezek az anyagok egyrészt végigvezetik a látogatót a MiniFarmon, másrészt hazaérve is megtarthatják, így maradandó élményt nyújtva a gyermekek számára.
4.1 Ismeretterjesztő 7-11 évesek számára Mivel a kiadványt a „nagyobb” gyermekek számára tervezzük, ezért inkább szöveges formában tervezzük, de természetesen szükség szerint képekkel illusztrálva, és egyszerűsített, érthető formában. Inkább egyfajta emlékeztetőként, hogy ne felejtsék el a MiniFarmon látottakat, tanultakat.
Gyümölcsöskert Rövid felsorolással bemutatnánk a gyerekeknek a legjellemzőbb magyar fajtákat és tulajdonságaikat. Illetve a gyümölcsöskertben végzendő munkát. pl.: Magyarországon termeszthető gyümölcsök: alma, birs, cseresznye, datolyaszilva, egres, eper, cseresznye, meggy, josta, kajszibarack, körte, málna, naspolya, nektarin, ribizli, ringló, sárgadinnye, szeder, szilva, szőlő Ebben a pontban a gyümölcsök mellé felsorolhatóak egészségünkre vonatkozó és élettani hatásaik.
Hentes Rövid felsorolással bemutatnánk a legjellemzőbb húsukért tartott haszonállatokat, és 183
azok fogyasztásra alkalmas húsának jellemzőit.Valamint a hentes munkáját is bemutatnánk. Leggyakoribb Magyarországon a sertéshús fogyasztása, de szinten könnyen hozzáférhető a marha, a csirke és a pulyka hús is. A vadhúsokkal ebben a kategóriában nem foglalkozunk. Továbbá bemutatnánk a hentesnél kapható leggyakoribb húsból készült termékeket is, mint a kolbászt, hurkát, sonkát, májat stb. Röviden megismertetnénk a gyerekeket a hús helyes feldolgozásával, tárolásának és tartósságának jellemzőivel.
Istálló Rövid felsorolással bemutatnánk a magyar haszonállatokat, és a tartásukkal kapcsolatos legalapvetőbb információkat. A leggyakoribb állatok mellett az állatok etetésének módjait is szeretnénk bemutatni, mint legeltetés vagy takarmányozás, vagy más módok. Az állatokkal való bánásmód alapelveit, tenyésztésük módját, tartásukkal kapcsolatos alapkövetelményekkel is szeretnénk megismertetni a gyermekeket.
Hungarikum Röviden defiálnánk a Hungarikum fogalmát, majd felsorolnánk a legismertebb hungarikumokat, melyeket a fiataloknak feltétlenül szükséges megismerniük. -
-
Magyar személyek: írók, költők, műfordítók, Nobel díjasok, sportolók Művészeti alkotások: irodalom, magyar népmesék, más magyar nyelvű dokumentumok Zenei alkotások: népdalok, népzene, kortárs dalok, zenék Színházi és filmművészeti alkotások: színpadi előadások, magyar film Kézművessék, iparművészeti tárgyak Épített környezet: múzeumok, színházak, templomok, védett épületek, hidak. Találmányok, alkotások: Néprajzi hungarikumok: népi hangszerek, népi munkaeszközök, építészeti megoldások, népművészet, ősi magyar hitvilág, magyar hagyományok és ünnepek Élelmiszerek: ételek, italok, gyógyhatású hungarikumok Őshonos és nemesített állatok Őshonos és nemesített növények Tájegységek
184
Pékség Itt bemutatnánk a pékáruk készítésének rövid folyamatát, a pék munkáját, és a legalapvetőbb pékárukat a gyermekek számára. Bemutatnánk nekik egy pékség működését, a pék munkáját, milyen egy kemence stb. 1. Hogyan készül a kenyér, a zsemle a kifli vagy a kalács tésztája? 2. Milyen munkafolyamatokon megy keresztül? 3. Mennyi ideig tart a sütése?
Szélmalom Ebben a pontban a liszt készítésének és a búza feldolgozásának alapjait mutatnánk be a
gyerekeknek,
ugyanakkor
a
legfontosabb
megamaradt
szélmalmokat
magyaroroszágon. A liszt legalapvetőbb tulajdonságai: 1. milyen gabonából készülhet liszt? 2. Mekkora szemcsenagyságúra őrölhető a gabona és milyen módszerrel? 3. Mennyi korpa, azaz héjanyag található benne? 4. Mekkora a nedvességtartalma? 5. Mennyi a gabonafehérje, vagy sikértartalma?
Méhészet A méhészetnél a méhek szerepét szeretnénk hangsúlyozni a méz létrehozásában, majd pedig a méhészek szerepét a méz feldolgozásában. Itt még megemlíthető a méhviasz és a méz más melléktermékeinek bemutatása. A házi méhek a virágok nektárjából és mézharmatjából gyűjtik a méz alapanyagát az előgyomrukba. Ott gyomornedveikkel keveredve vegyileg alakítják át. Az így kialakult a híg, magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák el. A kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, s teszik sűrűbbé, tartósabbá a mézet. A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni, így ez a cukros oldat nem romlik meg. Egy évad alatt a tél átvészeléséhez szükséges mennyiség többszörösét is képesek begyűjteni.
185
Megismerhetnék
a
méhészek
védőfelszerelését,
és
munkaruháját,
valamint
tevékenységük részleteit.
Ökoház Az ökoházban a környezetbarát életvitelt szeretnénk bemutatni a gyermekek számára érthető módon, illetve a környezettudatos építkezést, melyre kizárólag vidéken van lehetőség. Ezen kívül itt szeretnénk felhívni a gyermekek figyelmét az energiatakarékosságra, és megosztani velük a legalapvetőbb tippeket, melyeket aztán
szüleiknek
is
továbbadhatnak.
Táncdal színpad Itt kettős üzenetet szeretnénk átadni. Egyrészt a népdalokról másrészt a traktorok és egyéb mezőgazdasági eszközök szerepéről, mivel a színőad egy traktor platóján lesz található. Egyrészt a traktort és más mezőgazdasági gépeket szeretnénk bemutatni, hogy milyen módon könnyítik a munkát, a vetést és az aratást stb. A magyar népdalokról is adhatnánk rövid ismertetőt, esetleg néhány magyar népdal szövegét és kottáját is elhelyezhetnénk.
Présház Ezzel kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb magyar borvidékek bemutatása és térképes ábrázolása.
Sopron (Soproni borvidék)
Nagy-Somló (Nagy-Somlói borvidék)
Zala (Zalai borvidék)
Balaton-felvidék (Balaton-felvidéki borvidék)
Badacsony (Badacsonyi borvidék)
Balatonfüred-Csopak (Balatonfüred-Csopaki borvidék)
Balatonboglár (Balatonboglári borvidék)
Pannonhalma (Pannonhalmi borvidék)
Mór (Móri borvidék)
Etyek-Buda (Etyek-Budai borvidék)
186
Neszmély (Neszmélyi borvidék)
Tolna (Tolnai borvidék)
Szekszárd (Szekszárdi borvidék)
Pécs (Pécsi borvidék)
Villány (Villányi borvidék)
Hajós-Baja (Hajós-Bajai borvidék)
Kunság (Kunsági borvidék)
Csongrád (Csongrádi borvidék)
Mátra (Mátrai borvidék)
Eger (Egri borvidék)
Bükk (Bükki borvidék)
Tokaj (Tokaji borvidék
Ezen
kívül
szeretnénk
megismertetni
a
gyermekekkel
bővebben
a
szőlő
termesztésének rejtelmeit, a szüretelést és feldolgozást is.
Tehenészet Ennél a pontnál a tehenek tartásának alapjait és a tej feldlgozását szeretnénk röviden részletezni a gyermekek számára. Fontos tudniuk, hogy a tehén a szarvasmarha nőstényének az elnevezése, nem pedig egy külön állatfaj. A tejet a tehenek fejésével nyerjük, amit nyersen is lehet fogyasztani korlátozott ideig, de a boltokba már hőkezelt formában kerül, így tartósítják. Itt kitérhetünk arra, hogy a tej rengeteg termék alapanyaga, mint a túró, tejföl, joghurt, kefír, sajt, vagy a csokoládé.
Sajt labirintus Ebben a pontban a tejből készíthető termékeket szeretnénk bemutatni. Nem csak a sajtot, hanem a túrót, a tejföltés más termékeket is. Hisz a sajt labirintusban már eleve sok információt fognak kapni a sajtokról.
Baromfi udvar A baromfiudvar lakóit és hasznukat szeretnénk itt röviden részletezni a gyermekek számára. Melyik állat húsa a legnépszerűbb stb.
187
A baromfiudvar legjellemzőbb állatai, a tyúk, a kakas, a pulyka, a liba esetleg a kacsa. Leginkább a háztáji gazdálkodásban a tojásukért tartják őket. Itt fontos elmondani, hogy ha a tojást nem ennénk meg, hanem hagynánk, hogy tyúk kiköltse, akkor abból kiscsibe lenne.
Tészta ház Itt a különböző tésztákkal, készítési módjukkal és a tészták fajtáival szeretnénk megismertetni a gyeremekeket.
Káposzta taposó Itt a gyerekeknek a káposzta savanyításának folyamatát szeretnénk bemutatni, valamint a káposzta rendkívüli élettani hatásait, és azt hogy mely betegségek és panaszok kezelésére lehet alkalmas
4.2 Ismeretterjesztő, 3-6 évesek számára Mivel ez a korosztály még nem tud olvasni, ezért nekik nem szeretnénk szöveges ismeretterjesztő anyagot adni, és nem is helyszínek szerinti bontásban tervezzük. Inkább képes anyagokat tervezünk elhelyezni, és egyszerű logikai játékokat valamint színezőket. Természetesen a kiadvány hátulján szeretnénk a MiniFarmról alapvető információkat közölni a szülők számára. Pl. a weboldal vagy facebook oldal címét, ahol rendszeresen tájékozódhatnának a Farm aktuális programkínálatáról. Természetesen a kiadványban szereplő összes feladat és képes ábrázolás kötődne a vidéki élet bemutatásához, és az ott végzendő munkákhoz vagy ismeretekhez. Nem tervezünk elhelyezni olyan információt, amivel a gyermekek nem találkoznak a MiniFarmon. Ez a kiadvány elsősorban inkább azt célozza, hogy játékosan emlékezzenek az itt szerzett ismeretekre, és hogy a kis kiadványt hazavigyék, és otthon is sokszor elővegyék, és emlékezzenek a nálunk tanultakra. A következő oldalakon bemutatnunk néhány példát arra, hogy milyen anyagok elhelyezésére gondoltunk a kisgyermekek számára.
188
Kösd össze az állatot a termékkel:
189
Melyik gyümölcs nem terem Magyarországon?
190
5
Környezeti oktatást-nevelést szolgáló programterv A MiniCity működéséhez hasonlóan itt is külön figyelmet kell szentelni az iskolai
csoportoknak, fontos, hogy a hozzánk látogató gyermekek ne csak jól érezzék magukat, hanem tanuljanak is belőle. A minél több iskolai csoport érkezését érdemes közönségszervezővel biztosítani, aki a csoportok számára kikalkulált kedvezményes áron kiajánlja a MiniFarm látogatásának lehetőségét minden nagyváros összes iskolájának. Minden iskolai csoport mellé kell adni 2-3 animátort,aki kisebb 5-8 fős csoportokra bontva körbeviszi a gyermekeket és korosztálynak megfelelően a fenti ismeretterjesztőhöz hasonlóan mindent játékos formában bemutat és elmagyaráz a gyermekeknek, miközben játékosan felfedezik a Mini Farmot. Ezután a gyermekek egy kiértékelő tesztet írnak, melyből 2 féle létezik a két korosztálynak megfelelően (6-8 év és 8-12 év) A kérdőívekben minden helyszínhez kapcsolódna egy kérdés 3 lehetséges válasszal. A legtöbb pontot elérő gyermekek apró ajándékokkal mehetnének haza.
5.1 8-12 évesek kérdőíve: 1. Melyik gyümölcsből terem a legtöbb Magyarországon? a) alma b) barack c) körte 2. Melyik állat húsát fogyasztják leginkább Magyarországon? a) sertés b) marha c) csirke.
191
3. Melyik állat nem tartozik az istállóba? a) ló b) tehén c) pulyka.
4. Mi a hungarikum?
a) egyedi, csak Magyarországra jellemző dolog b) olyan dolgok, melyeket Magyarországon állítanak elő c) olyan termékek, melyekből Magyarországon adnak el legtöbbet 5. Milyen lisztből készül a fehér kenyér? a) búzaliszt b) rozsliszt c) kukoricaliszt 6. Melyik növény feldolgozásából nem készülhet liszt? a) repce b) búza c) kukorica. 7. Milyen kaptár nem létezik? a) állókaptár b) vándor kaptár c) fekvő kaptár. 8. Melyik elem energiáját nem lehet hasznosítani? a) nap b) szél c) föld.
192
9. Milyen gyakran szüretelik a szőlőt a) egy évben egyszer b) egy évben kétszer c) egy évben háromszor 10. Melyik termék nem tej alapú? a) margarin b) túró c) joghurt 11. Melyik sajt lágy sajt? a) camambert b) trapista c) Edami 12. Melyik állat nem ad tojást? a) kakas b) tyúk c) pulyka 13. Melyik anyag nem kell a tésztakészítéshez? a) tojás b) liszt c) kakaó
193
5.2
Kérdőív 6-8 évesek számára: Melyik gyümölcsből nem terem Magyarországon? a) alma b) barack c) narancs Melyik állatból készül a kolbász? a) sertés b) marha c) csirke. Melyik állat nem tartozik az istállóba? a) ló b) tehén c) pulyka.
Mi a hungarikum? a) egyedi, csak Magyarországra jellemző dolog b) olyan dolgok, melyeket Magyarországon állítanak elő c) olyan termékek, melyekből Magyarországon adnak el legtöbbet
Miből készül a kenyér? a) lisztből b) tejből c) kukoricából Melyik növény feldolgozásából készül a liszt? a) repce b) búza c) kukorica.
194
Kik készítik a mézet? a) méhek b) darazsak c) bogarak.
Melyik elem energiáját nem lehet hasznosítani? a) nap b) szél c) föld.
Miből készül a bor? a) szőlőből b) barackból c) citromból
Melyik terméket adja a tehén? a) tej b) liszt c) tojás Miből készül a sajt? a) tej b) hús c) víz
Melyik állat nem ad tojást? a) kakas b) tyúk c) pulyka
195
Melyik anyag nem kell a tésztakészítéshez? a) tojás b) liszt c) kakó
196
6
Szabadidős, család- és közösségépítő programterv Mivel a MiniFarm koncepciója a MiniCityéhez hasonlóan támogató partnerekkel mű-
ködik, ezért a programok jórészt a pratnereken múlnak, akik nyilván valóan a megjelenés marketing értékét kihasználva első sorban promóciókra használnák ki a MiniFarmot. Ugyanakkor a partnereket is érdemes lehet Magyar termelők és Magyar cégek közül kiválasztani, mint például a Gyermelyi Tészta. Továbbá a helyszín kiválóan alkalmas arra, hogy tematikus hétvégéket tartsunk, és több vendéget is meghívjunk. Például elképzelhetőnek tartjuk a magyar Turisztiaki hivatal meghívását egy hétvégére, akik aztán bemutathatnák a legnépszerűbb magyar vidékeket, vagy azt, hogy hová érdemes utazni a családdal az országon belül. Vagy akár sajttermelők meghívását, ahol sajtkóstolóval egybekötött sajtbemutatót tarthatnánk a látogatóknak a sajtlabirintusban szerzett ismeretek felelevenítésére. Természetesen a Farm üzemeltetője is szervezhet programokat, szem előtt tartva azt, hogy olyan tevékenységeknek adjon helyet a Farmon, amik köthetőek a népi hagyományokhoz, és a kézművességhez. Például:
kosár fonás
agyagozás
kukorica baba készítés
gesztenye baba készítés
hímzés
farsangi álarc készítés
adventi koszorú készítés
pékáru sütés
kolbásztöltés
stb
197
Fontos, hogy olyan programok kapjanak helyet, melyeknek eredményeképp a gyerekek hazavihetnek magukkal valamit, amit ők készítettek. Megjegyzendő, hogy jó ötlet lehet a régi népi szokások felelevenítése a MiniFarmon. A húsvét, vagy a karácsony nem ismeretlen ugyan a gyermekek számára, de mindenképpen vannak olyan elfeledett hagyományok, melyeket a gyermekekkel meg lehet ismertetni. Ezen kívül természetesen a legtöbb gyermek mit sem tud a Luca, Gergely, vagy Borbála napi szokásokról, vagy a farsanghoz kapcsolódó eredeti népi hiedelmekről. Érdemes lehet ezekre a napokra tematikus hétvégéket, vagy akár hétköznapokat szervezni, továbbá olyan kézműves foglalkozásokat, amik őseink számára a mindennapajaink részét képezték, mint pl. a szövés, fonás, tollfosztás, kukorica morzsolás, gyermekeknek a kukorica csuhéból babák készítése stb. Egy-egy őszi napon akár a szüretelési hagyományok bemutatása is érdekes lehet, vagy a gyümölcsök aszalásának módját is bemutathatjuk. Elképzelhető még közös lekvárfőzés kis mennyiségben, valamint igazi népi fortélyok felevenítése. Esetleg lehet szánni egy hétvégét a népgyógyászati szokások felelevenítésére, a győgynövények bemutatására, valamint a gyümölcsök és a zöldségek bővebb megismertetésére. Szeretnénk, ha a MiniFarm nem csak a vidéki életet népszerűsítené, és kikapcsolódást nyújta, hanem ha felszínre hozhatna régen elfeledett népszokásokat, és azt az életet, amit nagyszüleink és az ő szüleik éltek nem is olyan sok évvel ezelőtt. A mai fiatalok számára már olyannyira magától értetődő, hogy mindent kézhez kapnak, és a felgyorsult társadalomban telítve vannak információkkal, hogy talán el sem gondolkodnak azon, hogy évekkel ezelőtt hogyan működött az élet. Hiszen pár évtizede még sokkal jellemzőbb volt a vidéki élet, és az önellátó gazdálkodás. Persze az iskolában homályosan tanulnak valamit a feudalizmusról és a jobbágyokról, de ezt valami távoli fogalomként érzékelik, és nem gondolnak bele, hogy napjnkban is az ország egy jelentős része ilyen formában éli az életét. 198
Ugyanakkor a Farm koncepciója eleve magában hordozza a családi programot és a szabad idő minőségi eltöltését. A vidéki élet jellemzőinek és munkáinak bemutatása új ötleteket adhat családi programokhoz.
199
7
Összegzés: A 2011 november óta működő, havonta átlagban 20.000 látogatót fogadó MiniCity ar-
ra inspirált minket, hogy egy MiniFarm ötletén kezdjünk dolgozni. A projekt ötletének kidolgozása során szembetűnő volt a vidéki élet népszerűsítésének szükségessége a város lakóinak számára, mivel talán a gyermekkorban szerzett élmények lehetnek a legmeghatározóbbak a jövőbeni döntés szempontjából. Míg a MiniCity célja az volt, hogy a gyerekek rájuk szabott méretekben kötöttségek nélkül próbálhassák ki a felnőttek világát, és különböző foglalkozásokat, addig a MiniFarmot sokkal inkább nevelő célzattal találtuk ki, mivel valóban úgy véljük, hogy a modern korban szükség van a hagyományok és a vidéki értékek promotálására. A kiállítás egyediségét az adja, hogy a falusi életet és annak minden helyszínét szintén gyermekméretben képzeltük el, ezzel élhetőbbé téve a kicsik számára. Nálunk kipróbálhatnak majd olyan dolgokat, amik egy városi gyermek számára teljes mértékben újdonságot jelenthetnek. A MiniFarm projekt célja a kiajánlóban az lenne, hogy a jövő generációjának szemében vonzóvá tegyük a vidéki életformát, és megismertessük őket egész kis korukban a háztáji gazdálkodással, és azzal, hogy hazánk olyan hungarikumokkal rendelkezik, melyeket nem lehet elég hamar megismerni. Fontosnak tartjuk azt, hogy a városokban született és felnövő gyermekek számára perspektíva és élhető jövőkép legyen a vidéki élet, és a közösséghez tartozás érzete. Úgy gondoljuk, hogy elejét kell venni annak, hogy fejükben esetleg olyan kép alakuljon ki, miszerint a vidéki élet unalmas, és lehetőségei korlátozottak. Ehhez elengedhetetlen, hogy minél hamarabb megismerkedjenek a falvak miliőjével. Ezt a miliőt álmodtuk meg a MiniFarm projekt keretein belül, ahová előzetesen olyan programokat tervezünk, melyek bővebb ismereteket nyújtanak a kicsiknek a vidéki életről, gazdálkodásról, háziállatokról.
200
Mivel a MiniCitynek is rendkívül sok látogatója van vidéki városokból, ezért úgy gondoljuk, hogy a Farmra is egyszerű lenne Budapestre utaztatni az ország minden pontjáról nagyvárosi gyermekeket, illetve természetesen elsődleges célközönséget jelentenek a budapesti gyermekek. A megkeresett partnerek segítségével szeretnénk bemutatni, hogy bizonyos termékek, melyeket gyakorta leveszünk a bevásárlóközpontok polcairól (pl. kenyér, tészta, tej, sajt, vaj, túró, felvágottak stb.) valójában hogyan is kerültek oda. Egyrészt tudatosítanánk, hogy minden élelmiszer hosszú folyamaton megy keresztül, és sok-sok ember kitartó munkájába kerül, másrészt pedig szeretnénk bemutatni, hogy a legtöbb dolgot otthon, saját kezűleg is el lehet készíteni. Továbbá szeretnénk, ha megismernék és preferálnák a hazai termékeket, illetve játékos formában megértenék azt, hogy a „magyar termék” védjeggyel ellátott termékek vásárlása nagyon fontos hazánk gazdaságának, és a hazai termelők megélhetésének szempontjából. Szeretnénk megtanítani neki, hogy a gazdaság olyan organizmus, melynek optimális működéséhez mindenki hozzá tud járulni a maga módján. A programon a gyerekek olyan új ismeretekre tehetnének szert, melyekkel a mindennapjaikban nem vagy csak alig találkoznak. A kiállítás területén olyan ismeretterjesztő anyagokat tervezünk elhelyezni, mely segít a gyerekeknek eligazodni a falusi világban, és elősegíti a különböző háziállatok, növények, élelmiszerek megismerését. Szeretnénk, ha a hozzánk érkező családok felfedeznék azt, hogy gyermekük jól érzi magát a falusi életben, és szeretettel csinál olyan dolgokat, mint tojásszedés, káposzta taposás stb. Ennek okán reméljük, hogy a családokban kialakulhat affinitás arra is, hogy családi kirándulások alkalmából előnyben részesítsék a hazai célpontokat, azon belül is a falusi turizmust. Ezzel kapcsolatban olyan partnereket keresünk, akikkel közösen bemutathatjuk az országban található lehetőségeket egy-egy hétvégi aktivitás alkalmával. Megismertetnénk a kicsiket nemzeti parkjainkkal, legszebb túraútvonalainkkal, védett állatainkkal, növényeinkkel, a természetvédelmi területekkel, stb. Rejtetten olyan célkitűzésünk is van, hogy a hozzánk
201
látogató iskolai csoportok számára kívánatos osztálykirándulási célponttá tegyük hazánk tájait. Ezen felül szeretnénk nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy a kicsik tisztában legyenek hazánk adottságaival, olyan természeti kincseivel, mint a termálvizek, hiszen hazánkat méltán hívják a vizek országának.
A 21. század gyermekei már olyannyira magától értetődőnek veszik a fogyasztói társadalom kínálta kényelmet, hogy lassanként megfeledkeznek a hagyományos magyar értékekről, és a közös családi tevékenységekről. Szeretnénk nekik azt mutatni, hogy a közösen eltöltött idő, a háziállatokért érzett felelősség, a házi és házkörüli munka megosztása, a természet szeretete, a közös kirándulások mind-mind olyan elfoglaltság, mely összekovácsolja a családot, mint a társadalom legalapvetőbb egységét, valamint több élményt és tartalmat nyújthat, mint néhány számítógép vagy televízió előtt eltöltött óra. A fentieken túl a projektben helyet kap a környezettudatosság népszerűsítése is. Arra szeretnénk megtanítani a kicsiket, hogy felelősséggel tartoznak a környezetükért. Bemutatnánk nekik a szelektív hulladékgyűjtés, az energiával való takarékoskodás, illetve az alternatív energiák fontosságát, és azok mibenlétét. A kiállításon nagy figyelmet szeretnénk fordítani arra is, hogy a gyermekek és a szülők átfogó információkhoz jussanak az egyes élelmiszerek élettani hatásairól, hogy a táplálkozásuk is tudatosabbá váljék. Hiszen nem véletlen, hogy őseink számára ismeretlen volt az allergia, vagy több más olyan népbetegség, ami a mai emberek életét megkeseríti. Talán ha több információt kapnak egybe gyűjtve, mint ahogy arra a MiniFarmon lehetőség van, akkor tudatosabbá válnak, és jobban odafigyelnek arra, hogy milyen élelmiszereket és milyen menynyiségben fogyasztanak.
202
Terveink szerint a látogatás közben és végén a gyermekek egy olyan játékos tájékoztató és ismeretátadó kiadványt kapnának, mely segít nekik megőrizni és bármikor felidézni a nálunk tanultakat, tapasztaltakat. A kiállítás célja tehát olyan intenzív élményt nyújtani a gyerekek számára, melynek során hasznos információkkal gazdagodnak, és végbemehet náluk egy szemléletmód változás a vidéki élettel kapcsolatban. A gyerekeken keresztül reméljük, hogy a szülőket is meg tudjuk szólítani, és talán nekik is tudunk olyan új és hasznos információkat nyújtani a csemetéikkel folytatott közös játék során, mely módosíthatja a vidéki életről kialakult nézeteiket.
203
8
Felhasznált források:
Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020, letöltve a Vidékfejlesztési Minisztérium Weblapjáról. wikipedia.org Dr. Béres József: A tudatos táplálkozás (Béres Rt, 1996, Budapest) kornyezettudatoselet.hu alternativenergia.hu zoldhaz.info agroinform.com Kozák János: Állattenyésztés ( A Debreceni Egyetem segédanyaga) Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, 1993, Budapest, Gondolat Kiadó Luhmann, Niklas: Szociális rendszerek, 2009 Budapest, Gondolat Kiadó Makkai Gergely: Ökológiai gazdálkodás, 2008 Budapest, Mentor kiadó
204
