2013. A Minifarm projekt létrehozásának koncepciója. [Ide írhatja a szerző nevét] Miniváros Nonprofit Kft

2013.

A Minifarm projekt létrehozásának koncepciója

[Ide írhatja a szerző nevét] Miniváros Nonprofit Kft. 2013.05.30.

2


Tartalomjegyzék

1. Bevezetés és célmeghatározás, az alapötlet bemutatása .............................................................. 11 1.1 A MiniFarm létjogosultsága a MiniCity tapasztalatai alapján ......................................15 1.2.

A MiniCity működésének részletei ....................................................................................17

1.3

A kiállítás küldetése és alapelvei:.......................................................................................18

1.4.

Külső kialakítás, helyszín: .................................................................................................19

1.5

A belső kialakítás alapelvei:...............................................................................................19

1.6

Pay-pass rendszer ..............................................................................................................20

1.7

Az üzleti terv főbb elemei: .................................................................................................20

1.8

Az induláshoz szükséges teendők, melyek vonatkozhatnak a jövőbeni MiniFarmra is: 21

1.9

Csoportszervezőkkel való megállapodás szerződés kötéshez jövőbeni MiniFarm

indulásakor felmerülő egyszeri költségek: .................................................................................22 1.10

A MiniFarm személyzet igénye: ........................................................................................23

2. Az alapötlet.................................................................................................................................. 24 2.1. Miért van rá szükség? ........................................................................................................25 2.1.1. 2.2.

A magyar vidék helyzete ............................................................................................25

Miért nem ismerik a városi gyerekek a vidéki életet? .........................................................36

2.2.1.

Vidék-város kapcsolat ................................................................................................36

2.2.2.

A vidék hagyományos és új funkciói ...........................................................................37

2.2.3.

A vidéki térségek foglalkoztatási helyzete ..................................................................39

2.2.4.

A vidéki települések infrastrukturális helyzete............................................................40

2.2.5.

A vidéki települések épített környezete, kulturális öröksége ......................................41

2.2.6.

A hagyományos vidéki közösségek .............................................................................41

2.2.7.

A vidéki népesség demográfiai helyzete .....................................................................42

2.2.8.

Következtetés ............................................................................................................43

2.2.9.

A klasszikus tanyasi életforma ....................................................................................46

3. Az egyes projektelemek tartalmának meghatározása ................................................................... 49 3.1. Gyümölcsöskert.................................................................................................................49 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

3


3.1.1.

A projektelem célja és tartalma..................................................................................49

3.1.2.

Téma feldolgozási pozícionálás ..................................................................................52

3.1.3.

A téma feldolgozásának folyamata.............................................................................52

3.1.4.

A helyszín bemutatása ...............................................................................................53

3.1.5.

Technikai igény ..........................................................................................................54

3.1.6.

A program időigénye..................................................................................................54

3.1.7.

Felhasznált anyagok ...................................................................................................54

3.1.8.

Látvány ......................................................................................................................55

3.1.9.

Üzenet .......................................................................................................................55

3.1.10.

A hangulat és érzület befolyásolása............................................................................56

3.1.11.

Személyzeti igény.......................................................................................................56

3.1.12.

Biztonságtechnikai igény ............................................................................................57

3.1.13.

Oktatási segédanyagok ..............................................................................................57

3.1.14.

Az élmények hazavihetőségének biztosítása ..............................................................58

3.1.15.

Szülői feladatok..........................................................................................................58

3.1.16.

Kapcsolódás más projektelemekkel ............................................................................59

3.2.

Konyhakerti veteményes ...................................................................................................59

3.2.1.


3.2.2.


3.2.3.


3.2.4.


3.2.5.

Technikai igény ..........................................................................................................61

3.2.6.


3.2.7.


3.2.8.

Látvány ......................................................................................................................62

3.2.9.

Üzenet .......................................................................................................................62

3.2.10.


3.2.11.


3.2.12.


3.2.13.


3.2.14.


3.2.15.


3.2.16.

Kapcsolódás más projektelemekkel ............................................................................65 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

4


3.3.

Szántföldi növénytermesztés .............................................................................................66

3.3.1.


3.3.2.


3.3.3.


3.3.4.


3.3.5.

Technikai igény ..........................................................................................................68

3.3.6.


3.3.7.


3.3.8.

Látvány ......................................................................................................................69

3.3.9.

Üzenet .......................................................................................................................69

3.3.10.


3.3.11.


3.3.12.


3.3.13.


3.3.14.


3.3.15.


3.3.16.


3.4.

Háztáji javak „boltja” .........................................................................................................72

3.4.1.


3.4.2.


3.4.3.


3.4.4.


3.4.5.

Technikai igény ..........................................................................................................74

3.4.6.


3.4.7.


3.4.8.

Látvány ......................................................................................................................74

3.4.9.

Üzenet .......................................................................................................................75

3.4.10.


3.4.11.


3.4.12.


3.4.13.


3.4.14.

Az élmények hazavihetőségének biztosítása ..............................................................76 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

5


3.4.15.


3.4.16.


3.5.

Háziállatok-Haszonállatok ..................................................................................................76

3.5.1.


3.5.2.


3.5.3.


3.5.4.


3.5.5.

Technikai igény ..........................................................................................................81

3.5.6.


3.5.7.


3.5.8.

Látvány ......................................................................................................................82

3.5.9.

Üzenet .......................................................................................................................82

3.5.10.


3.5.11.


3.5.12.


3.5.13.


3.5.14.


3.5.15.


3.5.16.


3.6.

Pékség ...............................................................................................................................84

3.6.1.


3.6.2.


3.6.3.


3.6.4.


3.6.5.

Technikai igény ..........................................................................................................85

3.6.6.


3.6.7.


3.6.8.

Látvány ......................................................................................................................86

3.6.9.

Üzenet .......................................................................................................................87

3.6.10.


3.6.11.


3.6.12.

Biztonságtechnikai igény ............................................................................................88 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

6


3.6.13.


3.6.14.


3.6.15.


3.6.16.


3.7.

Szélmalom .........................................................................................................................89

3.7.1.


3.7.2.


3.7.3.


3.7.4.


3.7.5.

Technikai igény ..........................................................................................................91

3.7.6.


3.7.7.


3.7.8.

Látvány ......................................................................................................................91

3.7.9.

Üzenet .......................................................................................................................91

3.7.10.


3.7.11.


3.7.12.


3.7.13.


3.7.14.


3.7.15.


3.7.16.


3.8.

Méhészet ..........................................................................................................................93

3.8.1.


3.8.2.


3.8.3.


3.8.4.


3.8.5.

Technikai igény ..........................................................................................................95

3.8.6.


3.8.7.


3.8.8.

Látvány ......................................................................................................................96

3.8.9.

Üzenet .......................................................................................................................96

3.8.10.

A hangulat és érzület befolyásolása............................................................................96 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

7


3.8.11.


3.8.12.


3.8.13.


3.8.14.


3.8.15.


3.8.16.


3.9.

Házi tejtermékek ...............................................................................................................98

3.9.1.


3.9.2.


3.9.3.


3.9.4.


3.9.5.

Technikai igény ........................................................................................................ 100

3.9.6.

A program időigénye................................................................................................ 100

3.9.7.

Felhasznált anyagok ................................................................................................. 100

3.9.8.

Látvány .................................................................................................................... 100

3.9.9.

Üzenet ..................................................................................................................... 100

3.9.10.

A hangulat és érzület befolyásolása.......................................................................... 101

3.9.11.

Személyzeti igény..................................................................................................... 101

3.9.12.

Biztonságtechnikai igény .......................................................................................... 101

3.9.13.

Oktatási segédanyagok ............................................................................................ 102

3.9.14.

Az élmények hazavihetőségének biztosítása ............................................................ 102

3.9.15.

Szülői feladatok........................................................................................................ 102

3.9.16.

Kapcsolódás más projektelemekkel .......................................................................... 102

3.10. Hagyományos konyha...................................................................................................... 102 3.10.1.

A projektelem célja és tartalma................................................................................ 102

3.10.2.

Téma feldolgozási pozícionálás ................................................................................ 102

3.10.3.

A téma feldolgozásának folyamata........................................................................... 103

3.10.4.

A helyszín bemutatása ............................................................................................. 103

3.10.5.

Technikai igény ........................................................................................................ 104

3.10.6.

A program időigénye................................................................................................ 104

3.10.7.

Felhasznált anyagok ................................................................................................. 104

3.10.8.

Látvány .................................................................................................................... 104 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

8


3.10.9.

Üzenet ..................................................................................................................... 105

3.10.10.

A hangulat és érzület befolyásolása...................................................................... 105

3.10.11.

Személyzeti igény ................................................................................................. 105

3.10.12.

Biztonságtechnikai igény ...................................................................................... 105

3.10.13.

Oktatási segédanyagok ........................................................................................ 106

3.10.14.

Az élmények hazavihetőségének biztosítása......................................................... 106

3.10.15.

Szülői feladatok .................................................................................................... 106

3.10.16.

Kapcsolódás más projektelemekkel ...................................................................... 106

4. Pénzügyi elemzés ....................................................................................................................... 107 4.1. A költségek elemzése ...................................................................................................... 107 4.2.

Bevételek elemzése ......................................................................................................... 107

4.3.

Költség-haszonelemzés .................................................................................................... 108

5. A hozzáférés javítása: családbarát kapacitások, kerékpáros megközelítés, akadálymentesítés .... 109 5.1. Családbarát kialakítás ...................................................................................................... 109 5.2.

Kerékpáros megközelítés ................................................................................................. 109

5.3.

Akadálymentesítés .......................................................................................................... 110

6. Környezeti hatások vizsgálata..................................................................................................... 113 7. Kockázatelemzés........................................................................................................................ 115 8. Fenntarthatóság ........................................................................................................................ 122 9. A Minifarm célcsoportjai ............................................................................................................ 125 10.Kommunikáció ........................................................................................................................... 127 11.A létesítmény fenntartási menedzsmentje ................................................................................. 132 12.Tájékoztató anyagok a látogatók számára: ................................................................................. 137 12.1. Ismeretterjesztő 7-11 évesek számára ............................................................................. 137 12.1.1.

Gyümölcsöskert ....................................................................................................... 137

12.1.2.

Hentes ..................................................................................................................... 137

12.1.3.

Istálló....................................................................................................................... 138

12.1.4.

Pékség ..................................................................................................................... 138

12.1.5.

Szélmalom ............................................................................................................... 138

12.1.6.

Méhészet ................................................................................................................. 139

12.1.7.

Táncdal színpad ....................................................................................................... 139

12.1.8.

Présház .................................................................................................................... 139 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

9


12.1.9.

Tehenészet .............................................................................................................. 140

12.1.10.

Sajt labirintus ....................................................................................................... 140

12.1.11.

Baromfi udvar ...................................................................................................... 141

12.1.12.

Tészta ház ............................................................................................................ 141

12.1.13.

Káposzta taposó................................................................................................... 141

12.2. Ismeretterjesztő, 3-6 évesek számára .............................................................................. 141 12.2.1.

Magyar hagyományok bemutatása .......................................................................... 142

12.2.2.

Vidéki élet népszerűsítése ........................................................................................ 151

12.2.3.

Falusi turizmus helyzete, és annak promotálása ....................................................... 154

12.2.4.

Magyarország nemzeti parkajai és azok bemutatása ................................................ 166

12.2.5.

Magyarország tájegységeinek bemutatása: .............................................................. 169

12.2.6.

Környezettudatosság oktatása ................................................................................. 172

12.2.7.

Megújuló energiák bemutatása................................................................................ 175

13.Környezeti oktatást-nevelést szolgáló programterv .................................................................... 180 13.1. 8-12 évesek kérdőíve: ...................................................................................................... 181 13.2. Kérdőív 6-8 évesek számára:............................................................................................ 183 14.Szabadidős, család- és közösségépítő programterv .................................................................... 185 15.Összegzés: ................................................................................................................................. 187 16.Melléklet ................................................................................................................................... 191 17. ............................................................................................................................................... 192 17.1. Látványtervek .................................................................................................................. 192 17.1.1.

MiniFarm ................................................................................................................. 192

17.2. MiniFarm felülnézetből.................................................................................................... 193 17.3. Gyümölcsös ..................................................................................................................... 194 17.4. Hentes ............................................................................................................................. 195 17.5. Istálló .............................................................................................................................. 196 17.6. Hungarikum..................................................................................................................... 197 17.7. ........................................................................................................................................ 197 17.8. Pékség ............................................................................................................................. 198 17.9. Malom............................................................................................................................. 199 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

10


17.10. Méhészet ........................................................................................................................ 200 17.11. Táncdal színpad ............................................................................................................... 200 17.12. Présház............................................................................................................................ 201 17.13. Tehenészet ...................................................................................................................... 202 17.14. Ementáli labirintus........................................................................................................... 203 17.15. Tyúkól ............................................................................................................................. 204 17.16. Tésztaház ........................................................................................................................ 205 17.17. Káposztaház .................................................................................................................... 206 17.18. Szülői váró ....................................................................................................................... 207 17.19. A szövegbe beszúrt képek forrása .................................................................................... 208

Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

11


1. Bevezetés és célmeghatározás, az alapötlet bemutatása A jelen megvalósíthatósági koncepció célja a „Minifarm – A vidéki életformát és gazdálkodási módot bemutató mintagazdaság” című projekt létrehozási körülményeinek részletes feltárása. A projekt közvetlen előzményének tekinthető a „MiniCity” elnevezésű oktatási és élményközpont, melyet a jelen koncepció kivitelezői a korábbi években megvalósítottak, illetve az itt felhalmozott módszertani és üzemeltetési tapasztalatok megteremtették a lehetőséget, hogy egy – noha attól az átadott életforma jellegében eltérő – bemutatási módjában igen hasonló kivitelezési helyszín kerüljön tervezésre. A jelen koncepcióban a vidéki élet hagyományos és manapság jellemző megoldásainak értékelvű kombinációját tervezzük, mellyel célunk, hogy a célközönséget jelentő 3-6 és 7-14 éves korcsoportok figyelmét ráirányítsuk a mezőgazdaság és állattenyésztés valódi, az élelmiszertermelésben betöltött szerepére, illetve egy rendezett, élményeket gazdagon nyújtó mintagazdaság bemutatásával népszerűsítsük a vidéki élet mindennapjait. A jelen koncepció nem kifejezetten tájturisztikai szemléletű, ilyen jellegű projektek nagy számban működnek szerte az országban. Nem titkolt célunk, hogy a projektelemek hordozzanak egy masszív oktatási vetületet, valamint feltárják a vidéki élet legfontosabb célját, az épített és természeti környezet megóvása mellett bemutassák a szisztematikus gazdálkodás alapjait. A projekttel további célunk a korábbi évtizedek vidéki életformát – oktatási és módszertani értelemben helytelenül – idealizált formában való bemutatásával szembeni, a valós értékekre és gyakorlatokra épülő alternatívát felmutatni. A projekt tervezése során helyzetelemzést végeztünk annak feltárására, hogy a létező megoldások miért nem voltak képesek reális formában, mégis érdeklődést felkeltve átadni a vidéki élet gazdálkodási jellégét, és ennek egyik okaként a sematizált megoldások alkalmazását, másrészt a széttartó koncepcionális helyzetmeghatározás tényét tártuk fel. A jelen projekt során célunk a nem megfelelően pozícionált projektek által generált hiányt orvosolni, melyben kiemelt hangsúlyt kap a bemutatott programelemek megfelelő mélységű kidolgozása és a valós élethez a legteljesebb mértékben hasonlító gyakorlatok demonstrálása.


12


A jelen projekt a következő elemekre épül:  Gyümölcsöskert;  Konyhakerti veteményes;  Szántó;  Háztáji javak „boltja”;  Haszonállatok;  Pékség;  Szélmalom;  Méhészet;  Háztáji termékek;  Hagyományos konyha. Az egyes projektelemek tekintetében meghatároztuk azok célját és tartalmát. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a teljes projekt célrendszerét, és az egyes programelemek misszióját ezzel összhangban fogalmaztuk meg. Úgy ítéljük meg, hogy a tíz projektelem célrendszere a tervezés jelenlegi fázisában organikus kapcsolatban áll egymással, az egyéni célok összeadódása révén egy egységes létesítményi küldetés rajzolódik ki. Az egyes témákat pozícionáltuk annak érdekében, hogy kiderüljön, mennyiben állnak összhangban a célközönséget jelentő korosztály befogadóképességével és a projekt átfogó céljaival. A pozícionálás eredményeként a projektelemek száma az eredeti tervekhez képest kis mértékben csökkent. Ennek oka, hogy a pozícionálás módszertani és tartalmi redundanciát tárt fel egyes programelemek között, mely a gyakorlati kivitelezés során a szűkös időbeosztásban feszültségeket okozhat. Ebből adódóan egyszerűsítettünk, de a megmaradt programelemek mindegyikének markáns, önálló karaktert adtunk. A Minifarm egy, a célcsoport oktatására és szórakoztatására épülő létesítmény, melyben a látogatók folyamatos mozgása a jellemző. Ebből adódóan különös figyelmet fordítottunk az egyes projekthelyszínek meglátogatásának folyamatára. Célunk volt, hogy még az üzemeltetést megelőzőleg felmérésre kerüljön, hogy hogyan és merre fognak mozogni a látogatók, hogyan következnek egymás után a projektelem látogatása során a cselekmények. Ebből adódóan az egyes projekthelyszíneket folyamatjelleggel is feldolgoztuk, figyelembe Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

13


véve természetesen a látogatók csoportonkénti számát. Az egyes projektelemek helyszínének bemutatásakor arra törekedtünk, hogy kellő egzaktsággal szolgáltassunk alapot a végleges kiviteli tervek elkészítéséhez. A technikai igény felmérésekor a felszerelések, gépek körét felmértük, emellett ide soroltuk az egyes oktatási segédanyagokat és bútorokat is. A felhasznált anyagok meghatározásakor különös hangsúlyt helyeztük a természetes anyagok használatára. A minifarm alapvetően nagyszámú programelemre épül, melyek bejárása során az idő szűk keresztmetszetnek számít. Ennek figyelembe vételével meghatároztuk az egyes helyszínek és programok meglátogatásának időigényét. Elsődleges tapasztalatunk, hogy a teljes létesítmény bejárása egy napot vesz igénybe, azonban az összes programon való részvétel lefed egy hétvégét. Az egyes projektelemek látványának megtervezésekor figyelmet fordítottunk arra, hogy koncepcionálisan egységes gyakorlatot valósítsunk meg. Ebben némi kihívást jelentett, hogy a Minifarm a hagyományos és jelenkori gazdálkodási módok értékelvű ötvözete, így a látványelemek egységesítése csak az említett termelési eljárások pontos ismerete mellett volt lehetséges. A Minifarm projekt egy, az oktatási és szemléletformálási célokra épülő kezdeményezés, melynek során kiemelt szerepet kap az átadott üzenet. Alapvető célkitűzésünk az értékelvű gyakorlatok átadása, mely önmagában is az üzenetek középpontjában áll, azonban az átadni kívánt üzeneteket projektelemenként meghatároztuk. Az üzenetek azonban egységesen, a létesítmény átfogó missziójával összhangban kerültek meghatározásra. A Minifarm elgondolása egy olyan környezetben született, melyben már léteznek különböző látványfarmok az ország több pontján. E megoldásokat azonban nem titkolt fenntartással kezeljük,

mert

hiányoznak

belőlük

az

általunk

fontosnak

tartott

oktatási

és

szemléletformálási célkitűzések, de leginkább módszertanok. Ebből adódóan egy módszertani értelemben egyedi projektet terveztünk, mely a célkorosztályok szellemi és mentális képességeit fokozottabban igénybe veszik, de hasznosságuk és élménymaradandóságuk egy magasabb fokon mérhető. E célok megvalósítása hangulati és érzületi befolyásolás nélkül nem képzelhető el, ezért projektelemenként meghatároztuk azokat a Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

14


hangulati hívóelemeket, melyek a létesítmény meglátogatása után is eleven élményeket eredeztetnek. A hangulati és érzületi befolyásolással szorosan összefügg az élmények hazavihetőségének biztosítása. Ennek során igyekeztünk a látogatókat egy olyan aktivitásba bevonni, melynek egyrészt kézzel fogható, hazavihető eredménye van (pl. önállóan elkészített malom makett), másrészt a későbbi hétköznapi gyakorlatra is kihatással lehet (pl. közös sütés a szülőkkel). Az élmények hazavihetőségének biztosítása a Minifarm alapvető missziójával a legszorosabb összefüggésben áll. A Minifarm személyzeti igényének meghatározásakor nem pusztán a létszámigényt mértük fel,

de

projektelemenként

felmértük

a

szükséges képzettségbeli

követelményeket.

Általánosságban elmondható, hogy a pedagógusi végzettség, az agráriumban szerzett tapasztalat és a nyelvismeret valamennyi projektelemnél előnyt jelent, természetesen a fontossági sorrendek változnak, melyeket az egyes helyszíneknél külön-külön jeleztünk. A Minifarm biztonságtechnikai tervezésénél egy egyensúlyi állapotot kellett meghatározni, melynél az élmények maximális biztosítása mellett figyelembe kellett vennünk az ezzel járó kockázati tényezőket. A helyszíneket ezért egyenként értékeltük azok biztonsági követelményei és azok biztosításának szempontjából. A felmérések eredményeként kijelenthetjük, hogy magas biztonsági követelménnyel csak két helyszín volt jellemezhető, valamint ezek biztonságossá tétele nem igényelt az élmények rovására történő szeparációt. Az oktatási segédanyagok körének meghatározásakor igyekeztünk elrugaszkodni a szigorúan vett képzési megoldásoktól, ezért a gyakorlatra épülő megoldásokat (szerszámok, berendezések) is bevontuk a segédanyagok körébe. Ennek eredményeként a célközönség olyan eszközök használatát is megtanulhatja, melyekkel életében először találkozott, illetve képes lesz az eszköz valódi funkcióját elhelyezni a gazdálkodás rendjében. A Minifarm programelemei oktatási és szemléletformálási céljaiknak csak akkor tudnak megfelelni, ha a látogatók számára összeáll egy egységes gazdálkodási kép. Ahogy a mezőgazdaság és állattenyésztés feladatai sem önmagukért valók, hanem egy folyamat részei, az egyes projektelemeket is igyekeztünk egymás összefüggésében elhelyezni. Ennek elérése akként történt, hogy helyszínenként meghatároztuk a kapcsolódást a többi projektelemmel, Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

15


illetve a program során ezt kihangsúlyozzuk, tudatosítjuk. A Minifarm koncepció kimondott célja a családi kohézió erősítése olyan programokkal, melyeket a gyerekek és a szülők együtt tölthetnek el. A program oktatási és szemléletformálási célokat követ, ezért indirekt célcsoportként számítunk a szülőkre. Noha a bemutatott vidéki gazdálkodási sajátosságok a szülők jó része számára nem jelent majd evidenciát, a szülők érdeklődésének fokozásaként programelemenként meghatározzuk a szülők feladatait. Ezzel a szülőket mélyebben bevonjuk a programok végrehajtásába, mellyel egyrészt motiválni kívánjuk őket, másrészt erősíteni kívánjuk a szülői-gyermeki kooperációt. A további fejezetekben elvégezzük a projekt szakmai tartalmának részletes kifejtését, a pénzügyi elemzést, a hozzáférés javításának elemzését, a környezeti hatások vizsgálatát, a kockázatok és fenntarthatóság elemzését, valamint meghatározzuk a projekt célcsoportjait. Kitérünk

a

projekt

során kiemelten

fontos kommunikáció

tárgykörére,

valamint

meghatározzuk a létesítmény fenntartási menedzsment struktúráját.

1.1

A MiniFarm létjogosultsága a MiniCity tapasztalatai alapján

2011. november 11-én megnyitottuk Budapesten a MiniCity Kreatív gyerekvárost. A gyerekváros alapvető koncepciója volt létrehozni egy olyan, a gyermekek méreteire szabott valódi környezetet, melyben különböző szakmákat és tevékenységeket próbálhatnak ki. A MiniCity közel egy éve működik, 1.800 négyzetméteren, töretlen sikerrel, átlagosan havi 10.000 látogatót fogadva, melynek 40-45 %-a gyermek. A több tízezer látogatónk visszajelzései alapján látjuk, hogy a nálunk töltött idő alatt bármilyen új információ rendkívül erősen beágyazódik és megragad mind a gyerekek mind a szülők fejében. A MiniCity kapcsán ennek leginkább marketing előnyeit használtuk ki, hiszen együttműködő partnereink számára a MiniCity első sorban reklámfelület. Mi azonban felfigyeltünk arra, hogy a játékos környezet kiválóan alkalmas új információk átadására akár a gyermeket, akár a szülőt célozva.


16


Felfigyeltünk arra, hogy a gyerekek számára minden nálunk tapasztalható információ az újdonság erejével hat, például az, hogy a boltokban a polcok nem maguktól töltődnek újra. Kis látogatóinkkal beszélgetve megfigyeltük, hogy a gyerekek számára mára már egyértelmű, hogy minden termék a boltok polcain terem és az átlag, városban cseperedő gyermek számára nem világos, hogy nagyjából minden egyes termék és élelmiszer előállítható házilag, és hogy legtöbbjük a vidéki gazdaságból származik. Ugyanakkor megfigyeltük azt is, hogy a vidéki élet a gyermekek számára már nem bír vonzerővel. Működésünk első éve után már nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy óriási szükség lenne arra, hogy a gyerekek játékos formában megismerkedhessenek a háztáji gazdálkodással és a vidéki élettel. A MiniCity tapasztalatai alapján úgy véltük, hogy erre a legalkalmasabb egy a MiniCity mintájára megépített MiniFarm lenne, ahol a gyermekek játékos formában tanulhatnának a vidéki életről. Ekkor kezdtük el kidolgozni a MiniFarm koncepcióját, próbálva összegyűjteni minden olyan témakört, melyben a gyermekek ismeretei hiányosak lehetnek.


17


1.2.

A MiniCity működésének részletei

Kiállítóterünkben a gyerekek a számukra legérdekesebb helyszíneket találhatják meg teljesen arányosan az ő méreteikre szabva. Így a teljesség igénye nélkül fodrászatban, autószerelő műhelyben, közértben, festőműhelyben, bankban, és hírstúdióban a különböző szakmákkal ismerkedhetnek, és pénzt kereshetnek tevékenységeikkel, mely keresetet aztán elkölthetik az olyan, szintén gyerekméretben kialakított szórakoztató egységekben, mint a mini mozi, a diafilm színház vagy a sztárszínpad.

Azon kívül, hogy próbáltunk egy olyan rendszert kialakítani, melyben a gyerekek játékos formában tanulhatják meg azt, hogy az elköltött pénzért szüleiknek meg kell dolgozniuk, nagy hangsúlyt fektetünk az oktató jellegű tevékenységekre is. A mini városban található KRESZ pályát kiválóan használjuk közlekedési alapismeretek oktatására, és tesztelésére, a fogászatunkon preventív fogászati szűrő vizsgálatokat, és a helyes szájhigiénia elsajátítására irányuló foglalkozásokat tartunk, pénzügyi partnerünkkel együttműködve pedig pénzügyi oktatásban is részt vehetnek a hozzánk látogatók. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

18


Az edukatív célok mellett ugyanakkor figyelünk arra, hogy olyan programokat biztosítsunk a hozzánk látogatók számára, melyekben az egész család kikapcsolódhat és participálhat. Ebből a megfontolásból minden hétvégén készülünk valamilyen programmal a látogatóinknak, melyek nagy sikernek örvendenek. Ennek keretein belül nagyon kedvelt lett a közös sütések a mini konyhánkban, vagy a kézműves foglalkozások, de akár a hangszerbemutatót is említhetnénk. Ezen kívül a Mini Város kiválóan alkalmas nagyobb közönséget megmozdító akciók szervezésére is, mint ahogy azt ezen a téren szerzett tapasztalataink mutatják. 2012 áprilisában például hátrányos helyzetű gyerekek kívánságait teljesítettük Dévényi Tibi bácsi segítségével, májusban pedig nagy sikerrel szerveztük meg a MiniSztár gyermek tehetségkutató versenyt.

1.3

A kiállítás küldetése és alapelvei:

 A MiniCity nem játszóház, hanem interaktív, kreatív gyerekváros.  A kiállítás nem szolgálhat gyermekmegőrzőként, a szülők aktív részvételével a játékban célunk, hogy elősegítsük a szülők és gyermekek közti kommunikációt.  A kiállítás célja, hogy egy olyan valódi környezetet hozzon létre a gyermekek méreteire szabva, ahol kipróbálhatnak olyan dolgokat, amelyek a mindennapok során Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

19


tiltva vannak számukra.  A kiállításon mindennek valódinak kell tűnnie, fontos azt az érzetet kelteni a gyerekekben, hogy valódi környezetben vannak.  A kiállítás célja az oktatás – nevelés is. A pay-pass rendszerrel a pénz fogalmát tanítjuk meg nekik alapvető példákon keresztül.  Célunk olyan partnereket találni, akik közreműködhetnek az oktatásban. Pl. ilyen Budapesten a fogászat, a KRESZ park vagy a laboratórium.  Fontos olyan tartalommal feltölteni a kiállítást, ami túlmutat a kikapcsolódáson, és valódi értékeket képvisel.  Célunk olyan környezetet teremteni, ahol a gyerekek egy mini város teljes jogú polgárainak érezhetik magukat.

1.4.

Külső kialakítás, helyszín:

 A MiniCitynek lehetőség szerint egy belvárosban található épületnek kell otthont adnia, és minimum 1000 négyzetméter nagyságúnak kell lennie.  A helyszínt kívülről is el kell látni az arculati elemekkel és az élénk színekkel, hogy feltűnő és könnyen megjegyezhető legyen.  A helyszín befogadó képessége minimum 300 fő kell legyen egy időben.  A helyszínnek teljes mértékben akadálymentesnek kell lennie részben a fogyatékkal élők részben a babakocsival érkező vendégek miatt.  A helyszínnek rendelkeznie kell parkolási lehetőséggel a közelben.  A helyszínnek tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthetőnek kell lennie.

1.5

A belső kialakítás alapelvei:  Minden MiniCityben legalább 12 különböző foglalkozásnak helyet kell kapnia, és legalább 3 szórakoztató egységnek, és egy születésnapok ünneplésére alkalmas kerti party hangulatú helyszínnek.  Kötelezően megjelenítendő munkahelyek: közért, fodrászat, autószerelő műhely, rendőrség, konyha, hírstúdió, egészségügyi helyszín (fogászat, orvosi rendelő), bank.  Kötelezően megjelenítendő szórakoztató elemek: Mini mozi, sztárszínpad.  A MiniCity rendszerét kötelező pay-pass rendszer beépítésével kialakítani. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

20


 Minden helyszínnek legalább 16 négyzetméter nagyságúnak, berendezését illetően méretarányosnak és valósághűnek kell lennie.  Minden helyszínnek félig nyitottnak kell lennie (lásd a keretek használata résznél), és a támogató partner arculatát és színeit kell tükröznie.  Helyet kell kapnia egy büfének, egy „merchandising shopnak” és egy szülői váró résznek, továbbá egy 3 év alattiaknak kialakított babaszobának.  A Mini város felépítésének minél inkább egy sétáló utca benyomását kell keltenie, hogy valóban városnak tűnjön.  Minden boxban (de legalább minden másodikban) animátornak kell dolgoznia, aki felügyel a gyerekekre és segít nekik a játékban, illetve megőrzi a helyszín állapotát.  A mosdók kialakításakor fontos, hogy gyerekbarát legyen, illetve a komplett épületnek gyerekbarátnak és biztonságosnak kell lennie.  Meg kell felelnie a csecsemővel érkező látogatók igényeinek is (pelenkázó, szoptató stb.)

1.6

Pay-pass rendszer  A pay pass rendszerhez feltétlenül szükséges egy banki partner.  A rendszer lényege, hogy a gyerekek belépéskor kapnak egy mini bankkártyát, melyen nincs kredit.  A bankkártyára a munkahelyeken elvégzett munkával tudnak kreditet szerezni, melyet a szórakoztató egységekben elkölthetnek. Fontos, hogy kredit nélkül nem használhatják a szórakoztató egységeket.  Ezzel a módszerrel tanítjuk meg a gyerekeket arra, hogy a pénzért meg kell dolgozni.  Ha a látogatás végére legalább x kredit marad a kártyán, a távozáskor az ajándékboltban választhatnak maguknak egy apró merchandising terméket.  A kreditet nem használhatják az olyan szolgáltatásokra, mint a saját videoklip DVD a sztárszínpadon, vagy a saját hírműsor DVD a hírstúdióban.

1.7

Az üzleti terv főbb elemei:  A MiniCity támogató partnerekkel működik.  A partnerek éves csatlakozási díjat fizetnek, melynek összege országonként eltérő.  A csatlakozási díjért cserébe minden partner egy a saját arculatával ellátott, és Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

21


igényeinek megfelelően kialakított boxot kap, továbbá évente egy alkalommal a teljes kiállítást zártkörű rendezvény céljából, évi 25 alkalommal lehetőséget helyi promócióra, és megállapodás szerinti jegykontingenst, valamint a partner logójának kihelyezését és feltüntetését a print megjelenéseken.  A csatlakozási díj opcionálisan változik, ha a partner főszponzorként szerepel, vagy ha a partner nem teljes boxszal szerepel.  A boxszal szereplő partnerek számára ki kell alakítani egy egységárat.

1.8

Az

induláshoz

szükséges

teendők,

melyek vonatkozhatnak

a

jövőbeni

MiniFarmra is:  Helység felkutatása  Házirend kialakítása (ehhez alapul venni a Budapesti MiniCity házirendjét)  Kiviteli tervek elkészítése  Kiajánló a csatlakozó cégeknek ( referenciaanyag bekérése)  Kiajánló a médiatámogatóknak  Beléptető rendszer kialakítása  Munkaruha az animátorok számára, aminek egységesnek kell lennie  Reklám kampány kidolgozása  PR kampány kidolgozása  Média anyagok legyártása (hirdetési séma, PR cikkek, rádió spot, tv spot, banner)  Web és facebook oldal létrehozása  Kivitelező cégekkel szerződés (festő, gipszkartonos, burkoló, dekoratőrök, asztalos, villanyszerelő, vízszerelő stb.)  Ruhatár és pénztár kialakítása  A lehetséges partnerek összeírása és megkeresése  Vendéglátó egység beszállítóival megállapodás kötés  Merchandising Shop kínálatának összeállítása  A cégekkel kötendő szerződés mintájának elkészítése (Budapesti mintát alapul véve)  Biztosítások kötése (Szerződésben előírtak szerint)


22


1.9

Csoportszervezőkkel való megállapodás szerződés kötéshez jövőbeni MiniFarm

indulásakor felmerülő egyszeri költségek:  Cégalapítás  Ügyvédi költség a csatlakozó cégekkel való szerződéskötéshez  Tűzoltósági és egyéb szakhatósági engedélyek költsége  Boxonkénti látványtervek elkészítésének költsége  Kiviteli tervek elkészítésének költsége  A helyszín szerkezeti kialakításának költsége  A helyszín berendezési költsége  Beléptető rendszer költsége  Pénztárgépek  Munkaruhák  Sajtótájékoztató költsége  Reklámkampány költsége  Médiaanyag legyártásának költsége  Csatlakozási díj  Sales-es csapat  Állandó működtetési költségek:  Bérleti díj  Rezsi (víz, villany, fűtés, stb.)  Telefon számla  Internet  Szemétszállítás  Tisztítószerek költsége  Munkabérek

és járulékai (üzletvezetők, animátorok, karbantartók,

takarítok,

vendéglátás alkalmazottai, ruhatáros, pénztáros, shopos, PR-os, Sales)  Könyvelő  Heti amortizációs költségek  Folyamatos reklám költség  Nyomdai anyagok költsége  Biztosítás  Irodaszerek Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

23


1.10

A MiniFarm személyzet igénye:

 Legalább 2 üzletvezető, akik a 6 napos nyitva tartás miatt tudják váltani egymást.  Ők felelnek a kiállítás minőségének megőrzéséért, a többi alkalmazott irányításáért, a zavartalan működés biztosításáért.  1 működtetési menedzser, aki a kiállítással kapcsolatban felmerülő mindennapi tevékenységeket, beszerzéseket, javításokat stb. tervezi, szervezi és irányítja  1 kommunikációért és marketingért felelős munkatárs, aki a kiállítás összes partnerével tartja a kapcsolatot, illetve biztosít a kiállítás számára mindennemű marketing, PR és reklám megjelenést  1 vagy 2 sales szakember, aki a partnereket hozza be az induláshoz, illetve a kiállítás teljes időtartama alatt folyamatosan a partneri kör bővítésén dolgozik  1 vagy 2 pénztáros/ruhatáros, aki a vendégek érkeztetését irányítja  1 vagy 2 kiszolgáló a büfében  Animátorok: 1 animátorhoz maximum 2 helyszín tartozhat, ahol a gyerekeket segíti, a berendezést felügyeli, tisztán és rendben tartja, tájékoztatást nyújt a szülőknek, az általa felügyelt helyszíneken figyelembe veszi a helyszínt szponzoráló partner kéréseit és tréningjét. Egyenruhában jelenik meg, a gyerekekkel mindig kedvesen


24


2. Az alapötlet Az alapötlet az, hogy inkább oktató, fejlesztő céllal átültessük a MiniCity koncepcióját a Mini Farmra. A MiniCity működtetésének alapján egyértelmű, hogy van igény az ilyen jellegű családi programokra, hiszen a modern kor társadalmában ritkán jut idő arra, hogy a szülő gyermekével együtt tevékenyen részt vegyen egy játékban vagy feladatban, és közösen tegyenek felfedezéseket, szerezzenek élményeket. A XXI. század legáltalánosabb tendenciája az individualizmus és az elszigetelődés, ami már egész kis korban is jelentkezik a gyerekeknél a hordozható játékkonzoloknak és az internetes játékoknak köszönhetően. Kiemelten fontosnak tartjuk azt, hogy a gyerekek újra felfedezzék a MiniFarmon keresztül a

szabadban eltöltött idő értékét, és reméljük, hogy a projekt valóban képes lesz kedvet csinálni a vidéki élethez. Az urbanizáció erősödése és a vidék elöregedése miatt a családok többsége szétszakadt, és míg a nagyszülők vidéken élnek, a fiatal családok a városokban. Úgy gondoljuk, hogy a MiniFarm képes lesz a gyereknek olyan ismeretanyagot adni, ami játékká teszi a vidéki élethez tartozó házkörüli teendőket, és felébreszti a hajlandóságot a gyerekekben arra, hogy örömmel segítsenek otthon. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

25


A 3. pontban fogjuk kifejteni, hogy pontosan melyik helyszín milyen ismeretek átadására lesz alkalmas a gyerekek és a szülők számára.

2.1.

Miért van rá szükség?

A modern társadalom morális válságba kerülését jelentősen befolyásolta a modern technológia megjelenése, a klasszikus család modell felbomlása. A család már nem a vidéken és gazdaságban való közös termelésben reprezentálódik, hanem az individuálisan előállított javak közös fogyasztásában. A hétvégi program sok családnál a közös bevásárlást és plázázást jelenti. Ezzel szemben kínálunk alternatívát interaktív helyszíneinkkel, ahol közös tevékenységre inspiráljuk a szülőt, nagyszülőt és a gyerekeket. Ugyanakkor fontos a hagyományos értékeket is megjeleníteni és bemutatni már egész kis korban, hiszen a fiatal szülők talán már maguk sem emlékeznek a Magyar örökségre. Népi kultúránk motívumait, és országunk jelentős turisztikai célpontjait

fontosnak tartjuk

reprezentálni. Úgy gondoljuk, hogy az emberek többsége előszeretettel látogat külföldre családi nyaralás céljából ahelyett, hogy gyermekével megismertetné saját hazáját. Sok olyan jelentős értéket kívánunk megjeleníteni a projekt során, melyek a hagyományos értékeket, és a közösen eltöltött tartalmas időt népszerűsítik a családok körében. A MiniFarm nem csupán egy attrakció családosoknak, ahol elüthetik az időt, hanem egy valódi értékeket és ismereteket átadó komplex oktató program, a gyermekek érdeklődési körének megfelelően játékos formába öntve.

2.1.1. A magyar vidék helyzete Magyarország területének legalább kétharmada vidéki térség, amelyben a teljes lakosság több mint fele él. Főképp ezek az arányok jellemzőek az általában városiasabbnak gondolt Európai Unióra és persze a Kárpát-medence határainkon túli magyarlakta területeire is. Ahogy a fejlettség, fejlődés GDP-vel való mérése körül sincs egyetértés a gazdasági és társadalomtudományi szakemberek között, úgy a kistérségek összehasonlítása körül is sok vita van. A magyarországi vidéki térségek fejlettségének mérése, az eredmények összehasonlítása a rendszerváltás óta folyamatosan történik. Több tudományos kutatóműhely és intézmény Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

26


törekedett arra, hogy a kistérség fejlettségét objektíven kifejező mutatórendszert dolgozzon ki és értékeljen. Ezek a mutatók természetesen a számszerűsíthető adatokból kiindulva igyekeznek vizsgálni a térség helyzetét, az olyan kevésbé megfogható faktorokat, mint a történelmi hagyományokból fakadó szemléletmód, munkakultúra, nyitottság, befogadókészség, politikai tőke, stb. - amelyek pedig a fejlődés mozgatórugói lehetnek - nem tartalmazzák. Faluvégi Albert (2004) még hazánk Európai Uniós csatlakozás előtt felmérte a hazai kistérségek fejlettségét: munkatársaival kilenc gazdasági-társadalmi jellegű mutatót vizsgált:  a külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi saját tőkéje egy lakosra;  a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra;  a személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy lakosra,;  a működő gazdasági szervezetek ezer lakosra jutó száma,;  a működő gazdasági szervezetek száma;  a munkanélküliek aránya;  a vándorlási különbözet ezer lakosra jutó száma;  a távbeszélő-főállomások ezer lakosra jutó száma;  a személygépkocsik száma ezer lakosra. A fenti statisztikai adatokból öt összevont fejlettségi térségtípust alakítottak ki:  a dinamikusan fejlődő térségekben a mutatók zöme több mint 10%-kal meghaladja az átlagértéket,  a fejlődő térségek mutatói zömmel a vidéki átlag felett vannak, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot,  a felzárkózó térségekben a gazdasági-társadalmi mutatók értéke többségében közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják,  a stagnáló térségek azok, ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot,  a lemaradó térségek esetében a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás minimum 15%.


27


A vizsgálat megállapításai szerint a dinamikusan fejlődő és fejlődő - relatíve kedvező helyzetű - térségekben él az ország népességének 59%-a (arányuk 35% és 24%). A felzárkózó térségekben az ország népességének alig több mint 21%-a él, úgy tűnik, nekik még van némi esélyük a kitörésre. A vizsgált gazdasági-társadalmi mutatók tükrében kilátástalannak tűnik viszont a stagnáló és a lemaradó térségeken élő 12, illetve 8%-nyi népesség helyzete, jövője. A különböző fejlettségű kistérségek szembeötlően megoszlanak Nyugat- és Kelet-

Magyarország között: míg a huszonkét dinamikus fejlődésűnek ítélt kistérség közül csupán egy-egy található Észak-Magyarországon és az Alföldön, és a negyven fejlődő közül is csupán tíz fekszik a Dunán innen, addig a huszonnégy leszakadó kistérségből tizenkilenc található az ország keleti felén. A mutatórendszerek alapján képzett kategóriák segítik a kormányzati szerveket a támogatási rendszer kialakításában is. Ahhoz, hogy képet kapjunk a hazai kistérségek fejlettségéről, egymáshoz való viszonyáról, segítségül hívjuk a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékét tartalmazó 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletet. A rendelet három kedvezményezetti kategóriát határoz meg: Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

28


-

a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek a (rendeletben közölt) mutatórendszer alapján kialakított komplex mutató az országos átlaggal azonos vagy attól elmaradt;

-

az

ipari

szerkezetátalakítás

térségei,

amelyekben

az

iparban

foglalkoztatottak aránya 1990-ben meghaladta az országos átlag másfélszeresét, az iparban foglalkoztatottak arányának csökkenése 1990-1999 között, valamint a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta; -

vidékfejlesztési térségek, amelyekben a terület népességének kevesebb, mint 50%-a él 120 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű településen, az 1990. évi népszámláláskor az országos vidéki átlagot meghaladó volt a mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, az országos átlag alatt van az egy főre jutó személyi jövedelemadó alap, a munkanélküliség 1999. december 20-án az országos átlagot meghaladta.

A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közül azok a kistérségek, amelyeknek komplex mutatója nem éri el Budapest komplex mutatójának 60%-át, területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek minősülnek. Ezeknek a térségeknek a fekvését összevetve a "lemaradó" kategóriával, könnyen Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

29


felfedezhető az átfedés a kistérségek között: a negyvenhét leghátrányosabb helyzetű kistérség többsége a lemaradók közé tartozik, további tizenöt a stagnáló, kettő felzárkózó és egy a fejlődő kistérségek között szerepel.

Mint már a bevezető fejezetben szót ejtettünk róla, a vidékiség nem azonos az elmaradottsággal.

Az elmaradott térség ismérvei


30


-

az utak, a közlekedés, a távközlés és az Internet fejletlensége,

-

a víz, csatorna, gáz, elektromos hálózat és közművei fejletlensége,

-

az ipar hiánya, megszűnése vagy hanyatlása,

-

a mezőgazdaság hanyatlása, műveletlen földek,

-

a legjobban képzett fiatalok elköltözése,

-

az aktív foglalkoztatottak alacsony aránya,

-

a munkanélküliség fokozódása, kevés munkahely,

-

a lakosság létbizonytalanságának növekedése,

-

növekvő elszigeteltség és a szociális szolgáltatások hiánya,

-

környezeti és természeti károk, a táj leromlása,

-

az épületek és építmények rossz állapota, pusztulása,

-

a lakosság rossz egészségi állapota

-

a kulturális örökség elvesztése,

-

a társadalmi mobilitás hiánya,

-

a közösségek, a hagyományos együttműködési formák felbomlása.

A térség és a vidék szavakat akár szinonimaként is használhatnánk, de a hagyományok szerint a területfejlesztés a nagyobb léptékű infrastrukturális programokra illik, mint pl. autópályák nyomvonala, folyószabályozás stb., a vidékiség pedig csak a falusias kistérségi (agrár)programok jellemzője. (Persze a területfejlesztés és a vidékfejlesztés használhat - és használ is - azonos alapokon álló vizsgálati módszereket). Számunkra jó kompromisszumnak tűnik a falusi és kisvárosi komplex programokra alkalmazható térségfejlesztés kifejezés. EUangolul is van átfedés a regional, spatial, countryside és a rural kifejezések között. Elfogadhatatlan viszont számunkra az a törekvés, amely a vidékiséget a támogatandóságból vezeti le, és az elmaradottság statisztikai ismérveivel jellemzi. A hazai vidék nagy része sajnos a fenti elvtől függetlenül egyben elmaradott térség is, a példamutatóan sikeresek ma még kisebbségben vannak.


31


Jellemzők

Lépték

Jelleg

Területfejlesztés Nagyléptékű

Vidékfejlesztés

(ország,

régió,

megye) Fentről lefele irányuló

Kisléptékű (kistérségi, táj)

Alulról felfelé irányuló Helyi erőforrások aktivizálásával

Nagytérségi közlekedési és egyéb Tartalom

infrastruktúra

hálózatok,

nagy

volumenű beruházások stb.

a helyi adottságok hasznosítása (struktúraválts,

minőségi

termékek,

infrastruktúra,

kulturális

örökség,

népességmegtartás feltételei) Elsősorban Társadalmi hatás

közvetett

módon Elsősorban közvetlen módon hat

érvényesül, csak közép, illetve az emberekre már rövidtávon hosszútávon

Állami szerepvállalás

Finanszírozás

Megvalósítás eszköze Megvalósítás

belül is. Orientáló,

Döntő, meghatározó

Társfinanszírozás,

kezdeményező,

támogató

de

döntően

állami centralizált közpénzekből.

Társfinanszírozás,

de

döntően

helyi sajt, illetve decentralizált állami forrásokból.

Program

Program

Központi döntés

Partnerség

alapfeltételei

A vidéki térség létrejöttét és elhatárolhatóságát a kohézió, valamilyen összetartó erő határozza meg, amelyek közül a leggyakoribbak (Bálint J. et al. 2000):


32


-

földrajzi viszonyok, elzárt területek, azonos természeti formák,

-

etnikai, származási, nemzeti, nyelvi azonosság vagy hasonlóság,

-

foglalkozási, termelőkörzeti azonosság vagy hasonlóság,

-

vallási, világnézeti, etikai azonosság vagy hasonlóság,

-

életszínvonal, szegénység vagy az azon alapuló politika.

-

fejlődéstörténet, pionírok, kondenzációs mag, felvirágzás, hanyatlás,

-

véletlenek,

kaotikus

állapotok,

agglomerációs

előnyök,

pozitív

visszacsatolás, -

közös sors (Szondi Lipót nyomán, sorsanalízis), közös döntések és választások.

Ezeknek az összetartó erőknek egy része csak a kisebbségben érvényesül: az etnikai, származási, vallási stb. azonosság a kisebbségi létben kovácsolja egységgé a közösséget, a vidéket (pl.: mást jelent magyarnak lenni Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.). Sokszor éppen az egymásrautaltság, a közös érdekérvényesítés (vagy éppen a közös ellenség-kép) tart össze közösségeket - és ezek megszűnte egyúttal megbontja az együvé-tartozás érzését is, sok esetben egymás ellen fordulnak az addig együttműködők. Az utolsó sorokat (a véletlenek szerepe, agglomerációs előnyök, közös sors) részletesebben kifejtve: számos hazai és Kárpát-medencei kistérség és mezőgazdasági termesztési körzet történetének, valamint nyugat-európai eset¬tanulmányoknak az elemzése során győződtünk meg arról, hogy a térségeknek ugyanúgy, mint az embereknek és családoknak vannak sorsválasztó döntéseik. Szondi Lipót nyomán továbbgondolva ezek a döntések is nagy valószínűséggel öröklődnek, a vidék is hajlamos az "élete" során ugyanazokat a jó és rossz döntéseket meghozni, saját fejlődését serkenteni vagy blokkolni, a változásokat katalizálni vagy megakadályozni. A Szondi-féle sorselemzéshez hasonló térségkutatás lehetővé teszi, hogy a múlt elemzésével felkészüljünk a kritikus helyzetekre, a jobb döntésekre, a sikeresebb sorsválasztásra. Sors alatt nem a görög tragédiák megmásíthatatlan végzetét értjük; nem hisszük, hogy sorsunk a csillagokban van megírva; sokkal inkább a génjeinkben, illetve a térségek esetében az ott élők örökölt és tanult viselkedési mintáiban, munkakultúrájában és életmódjában. A helyi problémakezelés megtanulása viszont a múltban a legritkább esetben jelentett tényleges iskolai tanítást, hanem a "tacit knowledge", a hallgatólagos vagy csendben ellesett és Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

33


mintákkal továbbadott tudás kategóriájába tartozott. Ezen feltétlenül változtatni kell, mert a jó döntésekhez jó elemzés és döntéselőkészítés kell, ami csak tudatosságon alapulhat. Fel kell tárnunk a korábbi döntési helyzeteket, motivációkat és az esetlegesen elkövetett elemzési vagy döntési hibákat is. Nem az áltudományosságnak a reprezentatív kérdőívezéssel való számszerűsítése a lényeg; az intuíció, a kreativitás és az innováció sokkal inkább a fejlesztendő tényezők közé tartoznak. A racionalitásnál is fontosabb a csoportképző, együttműködést serkentő célkitűzés. Ilyen egyértelmű cél a tanulószervezet kialakítása, amely az elkövetett hibákból és az elért sikerekből egyaránt képes tanulságokat levonni, és az újra és újra bekövetkező sorsfordulóknál egyre jobb döntéseket hozni. Sőt egy lépéssel továbbgondolva, a múlt döntéseinek sincs abszolút mércéje, nincsenek ideális döntések, csak sorsválasztó helyzetek, ahol a lehető legjobbat vagy a legkevésbé rosszat kell választanunk, és utána kemény és következetes munkával mindent megtenni azért, hogy döntésünk utólag jónak és sorsunk sikeresnek bizonyuljon. A hálózatokhoz - legyen szó akár közlekedési, szállítás, akár infrastrukturális vagy társadalmi-szociális hálózatokról - való csatlakozás vagy az azokból való kimaradás jelentős mértékben befolyásolja a vidék fejlődési esélyeit. Sorsválasztó döntési példák, amelyekből ma is tanulhatunk. 1. Évezredekkel későbbről visszatekintve az egyiptomi piramisok építése irracionális és embertelen tevékenység volt; ma ebből a turisztikai attrakcióból él a fél ország. 2. Száz évvel ezelőtt Gazdagfalva jómódú parasztjai elutasították, a falujuk közelében vezetendő vasutat, mert zavarná a nyugalmukat és az állataik békés kérődzését. A vonat hiányát azóta sem heverte ki a település; a szomszédos Szegényháza a vasútállomással, azóta behozta a lemaradását. Az egyik nagyvárosi lakótelep száz évvel később ugyanígy döntött; "haragoszöld" aktivistáik bíróságilag akadályozták meg az autópályához való bekötésüket. 3.

A

híres

szőlővidék

minden

erejét

latbavetve

akadályozza

a

csúnya

nevű

hulladékgazdálkodási iparág betelepülését, holott a térségbeli munkanélküliség sokkal rosszabb reklám számukra, mint a (biztonságosan elvégzett és sokszorosan ellenőrzött) környezetvédelmi tevékenység. 4. Az EU országok többsége a környezeti veszélyekre hivatkozva elutasítja a biotechnológia GM újításait, holott számos genetikai módosítás éppen a vegyszerhasználat csökkentését teszi lehetővé. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

34


5. A falusi turizmus támogatásaként kicsempéztetjük a parasztházak fürdőszobáit, néhányan kívülről is kicsempézik a házaikat, holott a szelíd turistákat a láncon tartott kutya riasztja el, nem az egyébként tiszta kerti árnyékszék. A térségi elválasztók, a törésvonalak érdekes, de tulajdonképpen logikus módon nem teljesen szimmetrikusak a kohéziós erőkkel (Bálint J. et al. 2000): -

civilizációs és kulturális (gyakran nemzeti köntösben megjelenő) különbségek,

-

vallás, bőrszín, viselet, nyelv, gazdagság - szegénység,

-

pártoskodás, személyi ellentétek, féltékenység, előítélet,

-

centrum és periféria, város vonzáskörzete és vidék,

-

földrajz, hegyek, völgyek, vizek, vízválasztók,

-

közigazgatási határ; ország, megye, (korábbi) járás,

-

választási, egészségügyi, egyházi és iskolai körzetek,

-

kitelepítések, betelepítések, történelmi sérelmek,

-

eltérő sors, fejlettség, fejlődési szakasz, jövőkép,

-

út, vasút, autóbuszvonal, kerékpárút, telefon, fax, internet, e-mail hiánya,

-

digitális vízválasztó (digital divide), amely ma már a szélessávú internet hiánya,

-

és - talán a leggyakrabban - a hiányzó híd. (Nem véletlen, hogy az EURO bankjegyek kapukat és hidakat szimbolizálnak.)

A sikertelen vagy kevésbé sikeres térségek történetéből levonható következtetés, hogy eredetileg is volt valamilyen hajlamosító tényező, amely akadályozta a fejlődést. Például eredendően is nagyon kicsi a falu, vagy zsáktelepülés jellegű, azaz csak egyetlen úton megközelíthető, holott tudjuk, hogy az élénk és természetes kapcsolatokhoz csillagszerű (mindent mindennel összekötő, redundáns) utak kellenek a falvak között. A leggyakoribb mai hátrányos hajlamosító tényező a lakosság elöregedése, ami nem csak korosodó embereket jelent, hanem azt is, hogy a fiatalok, különösen az iskolázottabbak és a gyerekeiknek jobb iskolára vágyók már elköltöztek. A sorsot rossz irányba eldöntő pillangó-effektus lehet a vasúti vagy autópálya-nyomvonal másfelé vezetése, az új ipari létesítmény vagy akár hulladéktároló elutasítása, a postahivatal megszűnése, az iskolai felső tagozat, majd az alsó Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

35


teljes kiürülése, amely többnyire megpecsételi a falu sorsát, hiszen iskola nélkül a fiatal párok nem szívesen maradnak. Ez annak ellenére is így van, hogy szerte az országban ismert az iskolabusz intézménye, sok szülő a nagyvárosban is autóval viszi a gyerekét iskolába. A magyar falvakban mégis inkább a szülő ingázik a saját munkahelyére. Az egyetlen kivétel talán, hogy gyakran az állattartó telepén akar lakni gazda, és így ő maga nem tud a nagyobb, iskolázott településre költözni. A sikertelen település legnagyobb hátránya, hogy idővel immunizálódik az innovációval szemben, a "jöttment eszmék" sorozatos elutasításával megtanul könnyen hárítani, az újabb kísérletek egyszerűen lepattannak róla. A sorozatos kudarcok egymást is erősítik, a kritikus tömeg (lakosság, iskolás gyerek, gazdaság stb.) elvesztésével, a rossz irányú pozitív visszacsatolással folyamatosan leépül a település. A nagy kérdés az, hogy lehet-e fordítani ezen a folyamaton. Az az optimista véleményünk, hogy talán igen, és mindenképpen érdemes megpróbálni (a tigrislovaglást), hogy legalább elmondhassuk, hogy mi megkíséreltük, még ha bele is buktunk. A sikeres térségek fejlődéstörténetéből látható, hogy a kedvező ökológiai adottságok mellett mindig volt egy kondenzációs mag, valamilyen helyi kezdeményezés, amely többnyire szerencsés véletlenek (pillangó-effektus) hatására, gyakran "gyüttmentek" (nem helyben született, betelepült, beházasodott stb.) vezetésével kezdett fejlődni, majd az agglomerációs előnyök kibontakozásával, szinergikus hatásokkal és pozitív visszacsatolással érett igazi siker¬történetté. Ezek a régen bevált folyamatok ma talán mesterségesen lemásolhatók, tudatosan felépíthetők; ezt nevezzük komplex térségfejlesz¬tésnek. Elvi alapjait ma az EU Corki Deklarációja képezi, a mai európai sikertörténeteket pedig LEADER (Liaison Entre Action de Développement de l’Economie Rurale) programnak hívják, amelyből már ezer működik az Európai Unióban. A szerény optimizmusra az adja az okot, hogy ma már tudjuk, hogy a sikertényezőket nem csupán a hagyományos négyes - a természeti adottságok, a technika, a tőke és a munkaerő alkotják, ahogy évszázadokon át hittük. A mai tudásunk szerint a hagyományos négy tényező is fontos, lehet alapja a fejlődésnek, a versenyképességnek és a sikernek, de más is kell. Sokkal inkább a kreativitás, az innovációs és integrációs készség, az információkezelés és az irányítási rendszer fejlettsége, az időgazdálkodási és időzítési képesség (Hoványi, 1995), valamint mindenek fölött és a tapasztalatok szerint minden más által helyettesíthetetlenül az együttműködési készség, amely egész Kelet-Európában hiánycikk, de ránk különösen jellemző a viccbéli "Dögöljön meg a szomszéd lova is!". Az e téren mutatkozó Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

36


hiányosságaink gyakran jelentős verseny-hátránnyá összegződhetnek, de fordítva is igaz, azaz helyettesíthetik az alapvető kedvező adottságokat. Meg kell találnunk azokat az információs és inno¬vációs (és talán hatalmi) folyosókat, amelyek mentén mégis áttörhető az "immunrendszer", és az elmaradott helyzetből új fejlődési pályára állítható a település. A folyosó példáját az ökológiai folyosókból vettük át, amelyek az értékesebb természeti területeket kötik össze a megművelt vagy beépített kultúrtájban, és alkalmasak az állat- és növényfajok vándorlására, fenntartására és általában a fellazításra, ami egyszer már sikeres politikának bizonyult. A frontális támadást a visszamaradott falvak nem viselnék el, túl nagy lenne az ellenállás; a folyosók talán áttörhetik a falakat, a begyepesedett koponyákat. A 21. század legfontosabb információs folyosója a szélessávú Internet, amely nem lebecsülve a korábbi évszázadok világhódító találmányait, a könyvnyomtatást, a vasutat és a távközlést (telefont, rádiót, tévét), talán még azoknál is átütőbb erejű fejlődéshez vezethet. Ma már drót sem kell hozzá, a wireless forró pontok (hot-spot) lehetnek a változás magvai a falvakban. Még az ökofolyosók példájánál maradva, van ahol a természet már keskeny csíkban sem folyamatos, az ilyen foltokat lépegető köveknek (stepping stones) hívja a szakirodalom. A szomorú helyzetű falvakban is előfordulhat, hogy már folyosók sincsenek, csak egymástól elszigetelődött, de talán még változtatni tudó emberek, családok, civil szervezetek.

2.2. Miért nem ismerik a városi gyerekek a vidéki életet? A vidéki települések és a vidéki települések helyi közösségei számos megőrzendő értékkel rendelkeznek, melyek egy része mielőbbi beavatkozást igényel. Ezt a kérdéskört a 2012-2020 évek közti időtartamra szóló nemzeti vidékstratégia alapján vizsgáljuk meg. 2.2.1. Vidék-város kapcsolat A kölcsönös egymásra utaltságon alapuló, munkamegosztásra épülő klasszikus vidék -város kapcsolat napjainkra alapjaiban megváltozott. A világméretű, nagy rendszerek kiépülése, a helyi termelési, piaci lehetőségek tévutas fölszámolása a vidék városellátó funkciójának leépüléséhez vezetett. A városok mára már nem közvetlen vidéki környezetükből szerzik be a mezőgazdasági termékeket, hanem nagy távolságból érkező árukkal helyettesítik ezeket. A vidéki települések vagy be tudtak kapcsolódni az egyre nagyobb térségre kiterjedő árukereskedelembe, vagy pedig elvesztették mezőgazdasági, alapanyag- és élelmiszerellátó Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

37


funkciójukat. Az így városi piacukat vesztett, termékeiket reális áron értékesíteni képtelen vidéki települések egyoldalú függőségbe, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek a környező városaikat ellátó rendszerekkel szemben. E folyamatnak elsősorban a nagyobb központoktól távolabb fekvő vidéki térségek, különösen az aprófalvas térségek a vesztesei. Az aprófalvak létét ma leginkább az fenyegeti, hogy a települések, város és vidéke közötti munkamegosztásban egyenlőtlen félként vesznek részt. 2.2.2. A vidék hagyományos és új funkciói A vidék hagyományos településformája a falu. Hazánkban 2009-ben 2846 községi jogállású település volt, ami a teljes településállomány pontosan 90%-át jelenti. Az összlakosság 36%-a él falvakban, s több mint 20%-a az 1000 főnél kisebb falvakban. A falvak közel 40%-a 500 főnél kisebb lélekszámú aprófalu. Az apró- és kisfalvas településszerkezet leginkább Baranya (84%), Vas (84%), Zala (83%), Veszprém (72%), Somogy (71%) és Borsod-Abaúj-Zemplén (61%) megyék településeire jellemző. A falvak hagyományos – termelő – szerepköre egyre inkább visszaszorult, ezzel egyúttal gazdasági létalapjuk is jelentősen meggyengült. A szolgáltatások jelentős része (közlekedés, oktatás, egészségügy, kereskedelem, posta, egyéb szolgáltatások) tekintetében is romlik a helyzetük. Ugyanakkor a vidék táji szépsége, környezeti minősége, önellátási és a megélhetés adottsága miatt ma is lehetőséget ad az egészséges autonóm és fenntartható életmódra. Az aprófalvakat is nagymértékben érintő funkcióváltás és a gazdasági átalakulási folyamatok hatásaira az aprófalvak egy része mára már elsősorban csak lakóhelyként funkcionál, ahol viszonylag kevesen találnak helyben megélhetést nyújtó munkát akár a mezőgazdaságban, az iparban, vagy esetleg a szolgáltatás területén. A funkcióváltás a – főleg Alföldre jellemző jellegzetes település és életformát jelentő – tanyákat is elérte. A tanyákat korábban jellemző kizárólagos mezőgazdasági szerepkör egyre inkább háttérbe szorult. Mára a tanya egyre kevésbé jelenti a lakó- és munkahely szerves egységét. Az utóbbi évtizedekben számuk is jelentősen lecsökkent, azonban még így is mintegy 280 település tekinthető tanyásnak. A tanyás és/vagy aprófalvas térségeinket a 9. térkép szemllteti.


38


A falusi porták kihasználatlanok a mezőgazdasági árutermelés, az önellátás szempontjából. A falusi állattartás, háztáji gazdálkodás nyomokban is alig lelhető fel. Ezen káros jelenségnek – a falusi életforma megváltozása mellett – gyakran okai azon helytelenül meghozott – már a falvakra is egyre inkább jellemző – helyi rendeletek, amelyek az állattartást gyakorlatilag ellehetetlenítik.


39


2.2.3. A vidéki térségek foglalkoztatási helyzete A vidéki munkahelyek száma évek óta csökken, ezzel párhuzamosan a munkanélküliség folyamatosan növekszik. Vidéki térségeinkben 2009-re – főleg az ország keleti, észak-keleti és

dél-dunántúli

térségeiben

–

összefüggő

zónákat

alkottak

a

kiugróan

magas

munkanélküliséggel rendelkező térségek. Egyes kistérségekben ez 20-25% körül alakult, miközben pl. a fővárosban ennek nagyjából a tizede ez az érték. A lakosság foglalkoztatási aránya egyes régiókban – főként Európai Uniós összehasonlításban – már vészesen alacsony. 2002-2009 között országos arányban is csökken a mutató értéke, azonban az Alföldön, Észak-Magyarországon és Közép-, valamint Nyugat-Dunántúlon erős visszaesés volt jellemző. Az EU-27 átlagától négy régiónk is legalább 11-14 százalékponttal maradt el 2009-ben. A munkalehetőségek csökkenésével – és egyre jellemzőbben a támogatási rendszerek kihasználásával – a rendszeres szociális segélyben részesítettek aránya növekszik. 2009-ben egyes társadalmi-gazdasági szempontból perifériális térségekben a lakosságnak már negyedeötöde részesült rendszeres szociális segélyben, miközben a fővárosban, valamint a prosperáló észak-dunántúli térségekben 1000 emberből csupán kevesebb mint 15 fő. Ahol a hosszú távú munkavállalás jószerivel lehetetlen, ott a támogatott, másodlagos munkaerőpiac által kínált lehetőségekért éles küzdelem folyik a településen élő munkanélküliek egyes csoportjai között. Ezekben a térségekben a közfoglalkoztatás elsődleges célja és szerepe a szociális feszültségek csökkentése, a társadalmi béke megőrzése, a családok mindennapi megélhetésének biztosítása. A munkalehetőségek szűkülésével a működő vállalkozások arányának csökkenése is kimutatható. 2003-2009 között kistérségeink 90%-ában csökkent az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma. 2009-ben ez csak 69 db működő vállalkozást jelentett 1000 lakosonként. Pedig vidéken a vállalkozási aktivitás kiemelkedően fontos, a helyi gazdaság működésének középpontjában a helyi vállalkozások állnak, szerepük számos csatornán keresztül érvényesül. A közvetlen pénzügyi hatás a helyi adóbevételeken keresztül érzékelhető, míg a lakosság körében a vállalkozások foglalkoztatási szerepe a legjelentősebb. E foglalkoztatás révén jut a helyi lakosság egy része jövedelemhez, amellyel a fogyasztói keresletet generálják. Ha a fogyasztás nagyobb hányadát sikerül a településen tartani (az emberek a helyi vállalkozásoknál vásárolnak vagy tőlük rendelnek meg szolgáltatásokat), a Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

40


helyi gazdaság önfinanszírozó képessége javul. A vállalkozások csökkenése ezen folyamatok ellen hat. Vidéken összességében lényegesen alacsonyabbak a jövedelmek, mint a fővárosban, valamint a prosperáló nagyobb városainkban. 2009-ben közel két és félszeres volt az egy lakosra jutó nettó jövedelem a fővárosban és térségében, mint a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó vidéki kistérségek (az ország keleti, északkeleti kistérségei) esetében. Az utóbbi években egyre fontosabb szerep jutott a falusi-, tanyai turizmusnak és vendéglátásnak. A vidéki jó levegő, valamint a természet közelsége felértékelődött az utazni, pihenni vágyók számára. 2009-ben közel 214 ezer vendég mintegy 744 ezer vendégéjszakát töltött el és vett igénybe különféle szolgáltatásokat a falusi szállásadás szállás-férőhelyein. A vidéki gazdag építészeti örökség, mint pl. a várak, kastélyok jelentős történelmi értéket képviselnek, amelyek a vidéki turizmus egyik kitörési pontjává válhatnak. A népművészeti, kézműves és kismesterségi hagyományokat művelő mesterek száma egyre kevesebb, holott a népművészet és a kézművesség nem csupán hagyomány, örökség, hanem foglalkoztatási kapacitással rendelkező, használati tárgyakat helyi alapanyagból, magas örökségértéket képviselő motívumkinccsel előállítani képes gazdasági ág is. E szakterületen is nagy gond az utánpótlás, ami főként azért probléma, mert e mesterségek kihalásával az általuk őrzött tudás, hagyomány is elveszik.

2.2.4. A vidéki települések infrastrukturális helyzete Bár az ország műszaki infrastruktúrájának fejlettsége és állapota az elmúlt két évtizedben nagymértékben javult, az egyes elmaradottabb vidéki térségek még mindig jelentős hátrányban szenvednek.

Jellemző ez a közműellátottság terén is. 2008-ban a hazai

lakásállomány 31%-a volt vidékies településen, a vezetékes gázzal fűtött lakásoknak 30%-a, a közüzemi ivóvíz-hálózatba kapcsolt lakásoknak 29%-a, míg a közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakásoknak csak 17%-a volt ezen vidékies térségekben. Vezetékes vízellátási hiányosságok a lakosság 1%-át – főként a különálló belterületi településrészeken vagy a települések külterületi részén, tanyákon élőket – érintik. Az erre vonatkozó adatokat a 7. táblázat foglalja össze.


41


A vonalas közlekedési infrastruktúra fővárostól távoli vidéki térségeket jellemző gyengébb minőségének következtében jelentős térségek szenvednek elérhetőségi problémákkal. Szinte minden régióban találhatók olyan perifériális vidéki térségek, ahol a megye/régióközpont közúti elérhetősége még napjainkban is meghaladja a 150 percet, de egyes megyeszékhelyek (Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza) esetében is meghaladja a 100 percet. Ezt, valamint a 2003 és 2008 közötti időszak erre vonatkozó változási tendenciáit szemlélteti a 11. térkép. 2.2.5. A vidéki települések épített környezete, kulturális öröksége A történelmileg kialakult településközpontok hagyományos, – a gazdálkodás és a takarékos életvitel hagyományaihoz illeszkedő – struktúrájának megőrzése és az értéket képviselő – sokszor helyi védelmet is élvező – épületek örökségvédelme nem csak a kedvezőtlen gazdasági környezet, hanem a szabályozási és a hatósági gyakorlatnak is köszönhetően, jelentős értékvesztést szenved. Ez a problémakör nem pusztán esztétikai vonatkozású. A családot eltartani képes régi gazdasági kert telekosztás után már nem lesz többé alkalmas háztáji gazdálkodásra, egy család ellátására, gyümölcsös, zöldséges, baromfiudvar nevelésére, ciszterna, gazdasági épület létesítésére. Támogatás és a műemlékvédelem feladatkörének korábbi zsugorítása következtében a helyi védelemre jelölt lakó és középületeken kívül nagyütemben vesznek el az örökségvédelemre méltó gazdasági épületek, épületegyüttesek és a hozzá fűződő tudás is a falvakban. Ezek a kulturális és gazdasági veszteségek további kedvezőtlen folyamatokat generálnak. Jelentős tényező továbbá, hogy szemléletben és képzettségben – megbízóként – gyakran nem tudnak a településtervező partnerei lenni a hosszútávra

előretekintő

környezettudatos

és

komplex

vidékfejlesztés-szemléletű

településtervezési célok megfogalmazásában és végrehajtásában sem. Az önkormányzatok sokszor nem teszik meg a kellő lépéseket az épített környezet minőségének védelméért és fejlesztéséért, pedig vidéki térségeink gazdag kulturális örökségének megőrzése, az épített környezet, építészeti örökség, népi építészeti értékek megóvása közös érdek. 2.2.6. A hagyományos vidéki közösségek Magyarországon, így a vidéki térségekben is az egykor még hagyományosnak tekinthető helyi közösségek megbomlóban vannak. Az együttműködési készség általánosan alacsony, ennek szemlélete, technikái is alapvetően hiányoznak. A helyi közösségekben csökken a társadalmiállampolgári részvétel. A vidéki – főleg a képzett – lakosság elvándorlása következtében egyes térségekben a falvak, tanyák kiürülése figyelhető meg, az értelmiség nagyon kis Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

42


számban van jelen. Sok vidéki településen a helyi aktivitás nagyon gyenge, csökken az önszerveződés, a közösségi munka társadalmi ereje, pedig ez a helyi társadalmak erejét, lehetőségeit nagymértékben befolyásolja. 2.2.7. A vidéki népesség demográfiai helyzete A népesedési helyzet katasztrofális képet mutat, a vidéki térségek többségét elöregedés sújtja. 2009-ben a településeket népességkategória szerint vizsgálva minden kategóriát folyamatos természetes fogyás jellemzett. Ebből következően 2009-ben a társadalom korösszetételéből 14,7%-ot tettek ki a 14 évnél fiatalabbak, 68,6%-ot a 15–64 évesek, 16,6%-ot a 65 évesnél idősebbek. 2009-ben az öregkorúak (60 év feletti) arányának országos átlaga közel 22% volt, miközben minden negyedik vidéki településen már minden negyedik lakos öregkorúnak számított. A népességszám csökkenésének elsődleges következménye, hogy egyre kisebb létszámú generációk követik egymást, romlik a népesség kor szerinti struktúrája, rosszabb az aktív és a már nem aktív korcsoportok aránya. Egyes térségeket és településtípusokat elnéptelenedés fenyeget. A vidéki településekre történő, ezredforduló környékén tapasztalható odavándorlás (főként Közép- és Nyugat-Magyarország nagyvárosainak vonzáskörzeteibe történő kiköltözés) 2005re megfordult. 2008-ra a vidékinek minősülő településekről történő elvándorlások száma jóval meghaladta az odavándorlást, a vándorlási különbözet csaknem 27 ezer fő volt a vidéki térségek rovására. Ezer főre vetítve 6,6 fő hagyta el 2008-ban a vidéki településeket, szemben a 2001-es 3,3 fős odavándorlással. A településeket népességkategória szerint vizsgálva, minden 10 000 főnél kisebb népesség kategóriát összességében vándorlási veszteség jellemzett. Az 1000 főnél kisebb népességű településeken átlagosan 10 fő elvándorló jutott 1000 lakosra. Jellemző, hogy bár megtalálható hazánkban az a fiatal réteg, akik jövőjüket vidéken, a mezőgazdaságban, illetve egyéb vidéki gazdasági tevékenységben képzelik el, ennek feltételei nem minden esetben adottak. Ebből kifolyólag inkább a fiatalok vidéki térségekből történő elvándorlása mutatható ki. Általánosságban elmondható, hogy a vidéki térségekből történő elvándorlás főként az aprófalvakat, perifériákat és a keleti országrészt érinti súlyosabban. Ennek oka a vidéki településeken, a fent említett perifériákon egyre komolyabban jelentkező foglalkoztatási és jövedelmi viszonyokkal magyarázható. Kedvező jelenség ugyanakkor, hogy vannak olyan (városi) fiatalok, akik jövőjüket vidéken, és a


43


megélhetés lehetősége esetén a mezőgazdaságban, egyéb vidéki gazdasági tevékenységekben képzelik el. 2.2.8. Következtetés A Magyarországra jellemző urbanizáció felgyorsulásának talán csak a következő generációra gyakorolt hatás vethet véget. Mivel a MiniCity eleve nagyon népszerű a gyermekek és a családok közében, ezért úgy gondoljuk, hogy a MiniFarm is magas látogatottsággal tudna működni, mint egy kis vidék a város szívében. Egy olyan hely lehetne, ahol a családok a kikapcsolódás mellett észrevétlenül olyan ismeretekre tesznek szert, ami a szülőkben nosztalgiát ébreszt, a gyerekekben pedig kíváncsiságot. A klasszikus liberális polgári nyilvánosság 1873-ban, az első tőzsdekrach után bomlik fel véglegesen. Addig a smith–i láthatatlan kéz elmélete alapján úgy gondolták, hogy a magán és nyilvános, valamint a társadalmi és állami szféra dichotóm szerkezetébe nem szükséges külső beavatkozás, mert a szereplők egyenlő feltételek mellett való részvétele elegendő ahhoz, hogy mindig megvalósuljon egyfajta egyensúly. A klasszikus polgári nyilvánosságban az állam szerepe a köz és jogrend fenntartására, valamint az adó beszedésére volt korlátozódott. A gazdasági újratermelés elsősorban a magánszférához tartozott, majd ebből bontakozott ki a polgári nyilvánosság. Azonban a szabadversenyes kapitalizmus következtében olyan konfliktusok születnek, amelyeket nem lehet a magán szférában megoldani, hanem szükségszerű volt az érdekkonfliktusokat politikai síkra terelni. A szabadversenyes kapitalizmust felváltotta a monopolkapitalizmus, ami lehetetlenné tette az egyenrangú versenyt, így az állam sok, addig társadalmi vonatkozású kérdésben lett kénytelen dönteni. A XX. század elejétől államosodik a társadalom, és társadalmasodik az állam. Újdonság, hogy a két szféra között létrejött egy új terület, a repolitizált szociális szféra, amely olyan módon akarta az egyenlőtlenségeket feloldani, hogy szociális jogokhoz juttatta az embereket. Ezen túl az áruforgalom magánszférája fölött is egyre inkább az állam diszponált. Az állam politikai

eszközökkel

igyekezett

biztosítani

a

gazdaságilag

gyengék

számára

az

érdekérvényesítést. A gazdaságpolitika politikailag szociális alapokon kezd el működni, a gazdasági antagonizmus szülte ellentétek politikai konfliktussá alakultak át. Ettől kezdve kialakult a társadalomban az az attitűd, hogy nem látták meg, hogy valójában milyen tényezők okozzák a problémákat, és a politikában kezdték keresni a hibát, mivel a politikai Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

44


szféra vállalta magára a megoldásukat. Szociális jogi normákat hoztak létre, melyek olyan jogosítványokat fogalmaztak meg, amik az emberek szociális biztonságát voltak hivatottak biztosítani. Ilyenek voltak:  a munkához való jog  a tanuláshoz való jog  a nyugdíjhoz való jog  a GYES-hez való jog  a fogyatékossági támogatáshoz való jog  a rokkant nyugdíj stb. Ennek következtében a korábban autonóm család, amely saját racionalitással rendelkezett és gondoskodott tagjairól, felbomlik, hiszen a szociális jogok birtokában külső tényezőként belép az állam. Ezért már nem a család hatáskörébe tartozott eldönteni, hogy ki tanul tovább, ki dolgozik, ki gondoskodik az anyáról, hanem az állam kezébe került ez a szerep. A család egyre inkább kivált a társadalmi újratermelődés folyamatából, illetve háttérbe szorult. A gyermekek két – három

éves koruk után úgymond „kikerültek” a családból, és állami

intézményekben szocializálódtak. A család már nem termelői közösségként funkcionál, hanem individuális közösséggé alakul, melynek individuális tagjai rendelkeznek gazdasági autonómiával, de a javakat már nem közös stratégiával állítják elő, hanem egyénileg, ez lényegében megszűnteti az egymásért érzett kölcsönös felelősség érzését. A család tehát a következő funkciókat veszítette el:  nevelés  védelem  gondviselés  irányítás  tradíció  orientácó. Ehelyett azonban megjelenik az individuálisan megszerzett javak közös fogyasztása, amiből mindenki más kiszorul, és egy személyessé váló intim szférát alakít a család köré. A család tehát nem szűnik meg, hanem kiszorulva az újratermelés folyamatából a közös fogyasztásban jelenik meg. Tehát a jóléti állam kialakulásával a szociális funkciók betöltését az állam vette Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

45


át, az egyének pedig a munkahelyükön dolgoztak, hogy magukat fenntartsák, illetve adójukkal az államot is eltartsák. Talán éppen ennek a túlhajhászott fogyasztói kultusznak az eredménye az, hogy a klasszikus családmodell felbomlása magával hozta a közös termelés kiszorulását is. A modern társadalomban már nem biztos hogy van helye az ódivatú közös termelésnek. A

modern

társadalom

polikontextuális,

szemben

a

premodern

monokontextuális

társadalmával ahol azt, hogy milyen a körülöttünk lévő világ mindig a privilegizált helyzetben lévő szűk hatalmi elit szemantikája határozta meg. Ebben a szemantikában kulcsfontosságú volt az eleve elrendelés és az isteni gondviselés. A modernitásban ez a fajta szemantika már nem létezik, megszűnik a hierarchia és önálló logikával működő autopoétikus alrendszerek jönnek létre, melyek egy bináris kód alapján saját logikájukat érvényesítik. Az alrendszerek logikái csak önmagukon belül érvényesek, nincsenek hatással a többi alrendszerre, ezért nevezzük polikontextuálisnak. Luhmann szerint a társadalom, mint rendszer autopoézise a kommunikáció / nem kommunikáció bináris kód mentén működik. A kommunikációt, mint két értelemmel bíró pszichikai rendszer interakcióját írja le, mely alapvetően a kettős kontingencia feloldására irányul. A kontingencia abból adódik, hogy alter számára ego szándékai ismeretlenek. A modernitás társadalmában már nincs általános érvényessége a morális kommunikációnak, mivel a kommunikációban az egyén már nem vesz részt teljes személyiségével, így már nem tudunk a morál elismerés / megvetés bináris kódja alapján tájékozódni, mivel a teljes személy morális megítélése az egyes alrendszerek racionalitásában már nem számít. A morállal elérhető konszenzus mértéke erősen korlátozott. Ehelyett a bizonytalanságnak

az

enyhítésére

megfigyelhetjük

a

preferenciakódokkal

dolgozó

szimbolikusan általánosított kommunikációs médiumokat, melyek: a pénz, a hatalom, az igazság, a művészet, a szerelem, és az érték. Ezek világosan orientálják a társadalmi kommunikációt. A médiumok mindig értékkülönbséget tesznek pozitív és negatív között. A pozitív értékkel, mint referenciával orientálnak. Ebben a társadalomban már nem evidens, a társadalmi szerep. Ha valaki gazdálkodónak születik, már nem biztos, hogy egyértelmű lesz számára, hogy annak is kell maradnia. A szerteágazó lehetőségekkel kecsegtető önmegvalósítás tömegesen vonzza az embereket a nagyvárosokba, ahol a minél kevesebb munkával való nagy összegek keresése vonzza őket feltartózhatatlanul. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

46


A mai fiatalok számára már nem vonzó az önellátás és a közös gazdálkodás, hiszen ahhoz az általuk elképzeltnél sokkal több időt, energiát és munkát kellene befektetniük. Ezt a hamis társadalomképet, mely az élmény köré szerveződik nagyon nehéz megváltoztatni. A ma kisgyermekként születő generáció már egész más szocializáción megy keresztül, ahol ahhoz van hozzászokva, hogy mindent kézhez kap, és a bevásárlóközpontok polcairól bármi elérhető, ha korunk legnagyobb fétise, a pénz, rendelkezésre áll. Éppen ezért a MiniFarm egy helytálló próbálkozás lehet arra irányulva, hogy a kisgyermekek fejében elültesse a hagyományokat, és a falusi élet értékeit, ezzel talán olyan élményt nyújtva, ami felnőttkorukra is meghatározó lehet. Kis lépés lenne ez, de a játékos formának és vonzó programnak köszönhetően több gyermek fantáziáját mozgathatja meg, mint bármilyen más erre irányuló kezdeményezés. 2.2.9. A klasszikus tanyasi életforma A tanyával kapcsolatban a dolgok tisztábban látása érdekében, először is vegyünk át néhányalapvető tudnivalót, most a teljesség igénye nélkül: A klasszikus tanya legáltalánosabb fogalmát és funkcióját Györffy István adta meg: „Tanya,vagy régebbi nevén szállás alatt a magyar Alföld szétszórt, magányos telepeit értjük, melyekma a mezőgazdasági munkák, s általában a gazdálkodás középpontjai, régebben pedig a lábasjószág teleltető helyei voltak. A tanya azonban nem önálló településforma, hanem a hozzátartozó földbirtokkal együtt valamely város vagy nagyközség függvénye." Lényegében A tanya ismérvei: 1. magányos telep, olyan épület vagy épületcsoport, amely kívül esik a városok vagy falvakzárt tömbjén; 2.

mezőgazdasági,

ill.

általánosabban

őstermelői

célt

szolgál,

tehát

állattartásnak,földművelésnek, erdőgazdálkodásnak vagy halászatnak a színhelye; 3. az említett termelésben foglalkozónak a tartózkodási helye rövidebb vagy hosszabb időre,de semmiképp nem a letelepedési helye. A tanya fenti ismérvei a 20. század folyamán, de különösen a második világháború utánikollektivizálás következményeként lényegesen megváltozott. A tanya fogalom mögött lévőtartalom nem volt azonos a korábbival (Becsei J. 1993), de lényegesen módosult a Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

47


tanyáhozkapcsolódó társadalom is. Ennek eddig nem hangsúlyozott vonásait témánk szempontjábólfeltétlenül figyelembe kell vennünk, amit az alábbiakban fogalmazhatunk meg: 1. A korábbi tanyasi élet, valamint a kötődés újféle módja eredményezte azt, hogy a korább évtizedekben egy szemléletében és életvitelében, valamint hagyományaiban más paraszti társadalom élt a tanyákon, mint ma. Ez a társadalom a tanya alapítójának, építőjének, családi hagyományai folytatójának tudta magát. A tanyát nem a kiesettség, a várostól és a civilizált életkörülményektől való megfosztottság eszközeként érezte magáénak, hanem ősei és a maga harcai jussának, az individuális lét biztos alapjának és forrásának tekintette. Az ősi hagyomány is más módon származott át nemzedékről-nemzedékre, továbbá a családok egyrésze ilyen vagy olyan, különböző kötődések alapján is kapcsolódott a faluhoz vagy avároshoz 2. Ez a társadalom - a paraszti világ és gazdálkodás zártságából következőleg - akkor amezőgazdálkodáson kívül más tevékenységet és megélhetési lehetőséget elképzelni is csaknehezen tudott, így a gazdasági biztonság alapvető pillére a tanya és az ott folytatottgazdálkodás volt. Végső soron az individuális gazdálkodás által kialakított hagyományrend,életvitel és magatartás határozta meg a tanyához való viszonyulás jellemzőit. 3. Az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi átalakulásai lényeges változásokat hoztak a tanya

szerepében

és az ott

élő

tanyasiak,

pontosabban

az

ott

lakó

emberek

életében,szemléletében, kultúrájában és az általuk determinált jövőbeni elképzeléseikben, terveikben és vágyaikban. Az iparosodás következtében új munkafajta kínált új megélhetési lehetőséget. Ahhoz azonban, hogy a tanyasi parasztság élni is tudjon ezzel a lehetőséggel, szükség volt arra is, hogy a korábbi zártság feloldódjék. Ebben segített a térbeli és közlekedési kapcsolatok új rendje, amelynek alapvető áramlási irányai a lakóhely és a munkahely közötti közlekedés. 4. A mezőgazdaságban is megjelentek a modern gépek, az új termelési és tenyésztési technológiák, s ezek átalakították a gazdálkodást, ezzel a benne résztvevő embert, magát a paraszti társadalmat is. Tehát lényegesen átalakult a tanyasi társadalom struktúrája, foglalkozási szerkezete, a földhöz és a mezőgazdasághoz való viszonya, ezeken keresztül a tanyákhoz való viszonya is. Eközben egy új generáció is felnövekedett a tanyákon, amelynek szemléletét a föld már nem mint a birtoklás tárgya, hanem mint a termelés eszköze alakította. Iskoláik egy részét a városban járták ki, és inkább vonzódnak az ottani élethez, a kultúráltabb Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

48


munkakörülményekhez. A tanyasi élet tradíciója is másként öröklődött át. Summásan azt mondhatjuk, hogy a korábban tanyán élt zárt paraszti társadalom a tulajdonviszonyok átalakulása és a gazdasági fejlődés eredményeként megmozdult, s ez a mozgás mind térben, mind a társadalom különböző csoportjai között igen nagy méreteket öltött. A mezőgazdaság kollektivizálása az előbbi korszakkal homlokegyenest ellentétes fejlődést emelt törvényerőre. Röviden azt mondhatjuk, hogy megszűnt a tanyák létének korábban ismert társadalmi-gazdasági alapja, s megindult a tanyavilág pusztulása. Ezt a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásának lehetősége lassította. Az új birtokrend kialakulásáig több, egymás hatását erősítő, illetve rontó tényezővel kellett számolni. Közülük kettő alapvetően mezőgazdasági eredetű. Nevezetesen a nagyüzemek léte, amely a tanyai település és gazdálkodási viszonyok felszámolását követelte, a másik a háztáji gazdaságok lehetőségeinek fokozottabb kihasználása, amely a tanyán lakást konzerválta, sőt olykor új tanyák építésére is csábított. A szövetkezeti tulajdonba került üzemi területek tagosításuk után függetlenné váltak a kisüzemi gazdálkodás céljait szolgáló tanyai lakástól, vagyis a munkahelyek a nagyüzemekbe koncentrálódtak, míg a lakóhelyek továbbra is mozaikszerűen szétszóródva maradtak, továbbra is fenntartva a hozzá kapcsolódó gazdasági tevékenység decentralizáltságát. Napjainkra a tanyán élők foglalkozási szerkezetében is óriási változások mentek végbe, s ez a tanya és a zárt település között eddig nem, vagy csak alig ismert kapcsolatot hozott létre. Akiknek a tanya csak lakóhely, azoknak ez olyan szükségmegoldás, amelyet abban a pillanatban feladnak, amint lehetőségük nyílik arra, hogy valamelyik zárt településen lakáshoz jussanak. Míg korábban a városban lakóknak a tanya volt a munkahelye, ma a tanyasiak egy részének a munkahelye a városban van. Gazdaság és lakóhely tehát ismét külön áll előttünk, csak éppen fordított viszonylatban. Ráadásul a munkahely által kínált életforma és a tanyai lakóhely adta lehetőség ellentmondásba kerül egymással. A fent vázolt folyamatok felvetik a kérdést, hogy a mai földmagántulajdon mennyire éleszti újjá a tanyai települési és gazdálkodási formát. Valójában azt kell mondanunk, hogy önmagában a föld magántulajdonba kerülése nem elégséges tényező a tanyarendszer újraéledéséhez, mert az azt létrehozó társadalom lényegesen átalakult.


49


3.

Az egyes projektelemek tartalmának meghatározása

3.1.

Gyümölcsöskert

3.1.1. A projektelem célja és tartalma A Minifarmon belül létrehozni tervezett gyümölcsöskert célja, hogy a projekt célközönségét jelentő fiatal korosztályokat megismertesse a gyümölcstermesztés –és feldolgozás alapvető ismereteivel. A projektelem magába foglalja egyrészt a bemutatásra kerülő fajták állományát, másrészt a termesztési folyamatot és feldolgozást demonstráló, oktató épületet. A gyümölcsös állomány telepítésekor különös gondot fordítunk arra, hogy a hagyományosan honos fajok/fajták bemutatása történhessen meg az alábbi telepítés szerint telepíteni:

a)

Pl. Alma --- Golden

b)

Pl. Körte - Vilmos


50


c)

Szilva - Besztercei

d)

Őszibarack – Champion

e)

Cseresznye -- Germesdorfi


51


Pl. Meggy -Érdi bőtermő

f)

g)

h)

Dió -- Milotai 10

Pl.

Szőlő--

Csabagyöngye


52


A telepítéssel és fenntartással kapcsolatos szakmai (kertészeti) feladatokat itt nem részletezzük, csak jelezzük, hogy külön is kezelendő kérdés a színes fajösszetételű biotóp kártevőktől való védelme, tápelem-utánpótlása, valamint a faj specifikus termesztési és gondozási munkálatok elvégzése. 3.1.2. Téma feldolgozási pozícionálás A téma feldolgozása korcsoporttól függően kétféleképpen történik: a)

A 3-6 éves korcsoporttal szembeni cél, hogy a fentebb felsorolt gyümölcsöket

megismerjék, és lehetőség szerint képesek legyenek összekapcsolni a gyümölcsöt (termést) és a gyümölcsfát; b)

A 7-14 éves korcsoporttal szembeni – a fenti korcsoportos elvárásokon túli – cél, hogy

a gyümölcsök termesztésének és feldolgozásának elemi ismereteihez a demonstráló oktatási segédanyagon keresztül hozzájussanak. 3.1.3. A téma feldolgozásának folyamata A gyümölcsöskert bemutatása korcsoporttól függően eltér, tekintettel arra, hogy a 3-6 éves korosztály figyelmének lekötése rövidebb ideig lehetséges, valamint itt nagyobb hangsúly helyeződik a szülői részvételre.

a)

A 3-6 éves korosztály gyümölcsöskerttel való megismertetése a témahelyszínen

történő, irányított játék keretében történik, melynek keretében a gyerekek a gyümölcsök és a gyümölcsfák összekapcsolását tanulják meg. A program első felében a gyerekek egy rövid sétát tesznek a gyümölcsöskertben, majd – évszaktól és időjárástól függően – a kertben vagy az oktató épületben megismerkednek a gyümölcsökkel. Az ismeretek elsajátítását játékos feladatok és oktatási segédanyagok segítik, melyek feldolgozását az oktató személyzet és a gyermekek szülei együttesen irányítják.

b)

A 7-14 éves korosztály gyümölcsöskerttel való megismertetésében kiemelt szerepet

kap a gyümölcsöskert irányított meglátogatása. Itt a gyümölcstermesztés alapvető munkálatait (pl. metszés, permetezés) is megismerhetik, úgy, hogy mindig az évszaknak megfelelő munkálat szezonális bemutatása történik. A gyümölcsöskertben töltött látogatás után az oktatási teremben történik a látottak feladatorientált feldolgozása. Ennek keretében a Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

53


gyerekek játékos tesztet töltenek ki, mely a legfontosabb fajok/fajták felismerését hatékonyan rögzíti. Ennek a korosztálynak tervezzük a gyümölcsfajok termesztésének és feldolgozásának elemi ismereteit is átadni, a gyümölcsfajtákat megismertetni, az egyes tájfajtákat bemutatni. Tekintettel a fajok/fajták eltérő érési ciklusára, itt élő demonstrációval nem számolhatunk, ezért e folyamatokat oktatófilm vetítésével mutatjuk be, majd a látottak alapján a gyerekek játékos, a lehetőséghez képest a kertben hozzáférhető természetes anyagokkal végezendő feladatokat oldanak meg. 3.1.4. A helyszín bemutatása A helyszín magába foglalja a gyümölcsöst és az oktatási épületet. A gyümölcsösben fajtánkét három példány telepítését tervezzük, összesen 21 fa és 5 tőke szőlővel számolunk. A gyümölcsfák közötti közlekedés helyigényekor azzal számolunk, hogy a csoportok az oktatási személyzet körül sűrűsödnek, ezért a hagyományos, két fő közlekedésére alapozott közlekedő útvonalak szélessége nem elég, legalább 5 fő egymás melletti elhaladását biztosító közlekedő utakat tervezünk. Az egyes fajták bemutatása során a csoportok megállnak és az oktató köré gyűlnek, ezért a közlekedő utak mentén kiállásokat tervezünk, legalább 10 m 2 terjedelemben. Noha a gyümölcsöst a maga legtermészetesebb formájában tervezzük kialakítani, illetve igyekezünk elkerülni az arborétumokra jellemző demonstrációs megoldásokat, az egyes fajokat/fajtákat meg kell jelölnünk. Ennek megfelelően kisméretű jelölőtáblákat helyezünk el a faállományok előtt. A gyümölcsös nyári időszakban a programelem java részét kiteszi (kisebb szerepet kap az oktatási terem), ezért a szabadtéri projektelemben leülési, feladat megoldási, előadás megtartását lehetővé tevő kapacitást alakítunk ki. Ennek helyigénye – 15 gyereknek és 20 szülőnek (többgyerekes családokkal is számolva) ülőhellyel, asztalokkal, táblával és közlekedőkkel számolva – legalább 150 m2. A gyümölcsös szabadtéri kapacitásának – figyelembe véve a fenti igényeket – 450 m2. A fedett oktatási kapacitás célja, hogy egy meghatározott méretű csoport oktatási és szórakozási tevékenységét szolgálja a gyümölcsöskert projektelem feldolgozásának irányított vertikumán. Az oktatási kapacitást WC és pelenkázó egészíti ki. Kiindulva abból, hogy a téma feldolgozása optimálisan maximum 15 gyerek mellett kivitelezhető, illetve a két szülő nemcsak egy, de kettő, három gyerekre is juthat, 20 szülővel számolunk. Ebből adódóan 35 fő és az oktatási személyzet kényelmes és biztonságos elhelyezéséről, oktatásáról és egyéb szükségleteinek kielégítéséről kell gondoskodni. Ennek beltéri helyigénye a minimálisan 140 m2 . Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

54


3.1.5. Technikai igény A gyümölcsöskert bemutatása kültéri szinten csak az oktatási vetületen igényel technikai feltételeket. Itt projektorra, laptopra és vetítővászonra van szükség, melynek rögzítését a kültéri viszonyoknak megfelelően, fedetten és fénymérsékelten kell megoldani. A kültéri helyszínen szükség lehet esernyőkre, esőkabátokra, illetve az adott korosztályok jellemzőit figyelembe vevő, kisegítő eszközökre. A beltéri demonstrációs és oktatási kapacitás technikai feltételei egy gördülékeny, mégis kellően informatív program lebonyolítását támogatják. Az informatikai és kommunikációs feltételek között minimálisan szükség van szélessávú internet hozzáférésre, két laptopra, egy nyomtatóra, egy belső hálózati mobiltelefonra, projektorra és vetítővászonra. Az ültetés és foglalkoztatás feltételei között szükség van 35 hagyományos összecsukható és 15 kis összecsukható székre, 35 fő számára asztalra, valamint 15 fő számára kisasztalra. 3.1.6. A program időigénye Abból indultunk ki, hogy a gyümölcsöskert más programelemekkel együtt működik, illetve a minifarm meglátogatására egy, a gyermekek állóképességéhez igazított nap (korcsoporttól függően 4-7 óra) áll rendelkezésre. Tizenöt programelemmel és egyéb kiegészítő programokkal számolva biztosnak vehető a programszelekció, hiszen a

felszínes

végigszaladás az egyes elemeken hátrányosan befolyásolná a szakszerű ismeretátadást. Ebből adódóan a programok időigénye nem összeadandó. A gyümölcsöskert kültéri programjaival a 3-6 éves korosztályok esetében 20 perccel, a 7-14 éves korosztályok esetében 30 perccel számoltunk. A beltéri programot a 3-6 éves korosztályok esetén 20 percben, míg a 7-14 éves korcsoport esetében 40 percben állapítottuk meg. Ebből adódóan a programelem a közlekedőidőkkel együtt a 3-6 éves korosztály esetében 60 percet, míg a 7-14 éves korosztály esetében 75 percet vesz igénybe. 3.1.7. Felhasznált anyagok A gyümölcsöskert és a kiszolgáló oktatási kapacitás elkészítése során hangsúlyt adunk a felhasznált anyagok természetes voltára, mely alól csak akkor teszünk kivételt, ha azt tartóssági vagy biztonsági szempontok indokolják. Abszolút preferált anyag a fa.


55


3.1.8. Látvány A

gyümölcsöskert

tervezésekor

a

megoldások

mellett

szakszerűséget

látványának hagyományos a

termelési

állítjuk

a

középpontba. A látvánnyal is célunk annak

tudatosítása,

hogy

a

gyümölcsös egy termelési közeg, ahol kitartó munka eredményeként jönnek létre a javak, ezért az elrendezést alá

kell rendelni a

termelés jellegének. E rendezettség látványa ugyanakkor nevelési szempontból igen hasznos, hiszen a fiatal korosztályokban tudatosítja, hogy a rend és tervszerűség hasznos. Kiindulva a célközönség befogadó képességének jellegéből, a látvány kidolgozása során hangsúlyt adunk az egyszerűségnek. Abból indulunk ki, hogy ha a gyümölcstermelést folyamatként kívánjuk bemutatni, akkor igen egyszerű alapfolyamatokat kell meghatároznunk, hogy a gyerekek ezt meg is értsék. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a folyamatokat bemutató látványelemek igen egyszerűek. 3.1.9. Üzenet A gyümölcsöskert meglátogatása során a gyerekeket és a szülőket is megszólítjuk, természetesen az életkori sajátosságok figyelembe vétele mellett differenciált tartalommal. A 3-6 éves korosztály számára tervezett üzenetek: a)

„A gyümölcsfák gondozása és szeretete eredményeként teremnek a gyümölcsök.”

b)

„A gyümölcs egészséges és finom.”

A 7-14 éves korosztály számára tervezett üzenetek: a)

„A gyümölcstermesztés kitartó munkát igényel, mely azonban egészséges és ízletes

gyümölcsök révén térül meg.” b)

„A magyar gyümölcs itthon, akár a kertben is megterem.”


56


A szülők számára tervezett üzenetek: a)

„A gyermek táplálása a szülő feladata, ezért kötelessége nemcsak ízletes, de

egészséges ételeket beépíteni a gyermek étrendjébe. Ennek jó eszköze a gyümölcs.” b)

„A hazai gyümölcs ellenőrzött és ízletes, érdemes ezt preferálni a külföldi termékekkel

szemben.” c)

„A gyümölcstermelés tanulható, akinek kertje van, annak gyümölcsfái is lehetnek.”

3.1.10. A hangulat és érzület befolyásolása

A hangulat és az érzület befolyásolása azért fontos, mert ezek segítenek a látottakból emlékeket hozzáállást

kovácsolni,

melyek

alapjaiban

a

későbbi

befolyásolják.

Az

alábbiakban összegyűjtöttük azokat a hangulati elemeket, melyeket az oktatók felkészítése és képzése során tudatosítani kell:

a)

Természetközeliség

b)

A vidék szeretete

c)

A

magyar

gyümölcsök

gazdag

íz

világának hangsúlyozása; d)

Bizalom a hazai gyümölcsökkel szemben.(pl. déligyümölcsök fogyasztása)

3.1.11. Személyzeti igény A gyümölcsöskert bemutatása, a gyümölcstermesztési alapfolyamatok átadása során szükség van a személyzet kertészeti és pedagógiai képzettségére. A feldolgozott téma ugyanakkor nem igényel speciális mezőgazdasági ismereteket, a képzők induló képzése 8-12 óra alatt elvégezhető. A feladat ellátása során ugyanakkor kihívást jelent az eltérő korcsoportok foglalkoztatási jellegének éles különbözősége. Míg a 3-6 évesek leginkább játékos feladatokkal köthetők le, a 7-14 éves korosztály már adott esetben mélyebb szakmai felkészültséget igénylő kérdéseket képes feltenni. A fenti adottságok figyelembe vételével a gyümölcsöskert szakmai személyzetét egy fő pedagógus végzettségű, angol és/vagy német Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

57


nyelven kommunikálni képes oktatóban állapítottuk meg.

3.1.12. Biztonságtechnikai igény A gyümölcsös kert biztonságtechnikai szempontból az alacsony kockázatú helyszínek közé tartozik. Elsődleges kockázat a meg nem engedett fára mászásból következő sérülések veszélye, melynek – és más baleset – bekövetkezését az oktató feladata megelőzni. A gyümölcsfák fizikai elkerítése nem célszerű, a fára mászás tiltása azonban kiírandó, illetve a szülőket erről előzetesen tájékoztatni kell. Alapvető biztonságtechnikai igény az egészségügyi doboz és a létesítmény központi baleseti egységét hívó gyorsszám. A kültéri és belső helyiségek biztonságtechnikai szempontjai az építéshatósági eljárásrendnek megfelelően kerülnek kidolgozásra.

3.1.13. Oktatási segédanyagok Az oktatási segédanyagokat – a hagyományostól némileg eltérő módon – kiterjesztjük a szülőkre is. Ennek oka, hogy a minifarm elhagyása után a megtapasztalt élmények feldolgozásában a szülőkre hárul a legfontosabb szerep. Ebből adódóan a szülők részére utógondozási oktatási segédanyagokat készítünk, melyek otthoni feldolgozása során a gyerekek emlékei élénkek maradnak. Az oktatási segédanyagok jellegét célközönségenként meghatároztuk. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

58


A 3-6 éves korosztály részére szóló oktatási segédanyagok:

a)

Kifestők;

b)

Logikai játékok;

c)

Társas játékok;

d)

Kerti szerszámok.

A 7-14 éves korosztály részére szóló oktatási segédanyagok: a)

Tesztek;

b)

Kerti szerszámok és művelő eszközök;

c)

A kertművelésben alkalmazott természetes anyagok;

d)

Ábrás fejtörők;

e)

Logikai feladatok;

f)

Társas feladatok;

g)

Találós kérdések.

A szülők részére szóló oktatási segédanyagok: a)

Tematikus felolvasókönyv;

b)

Fotótár és kérdésgyűjtemény.

3.1.14. Az élmények hazavihetőségének biztosítása Az élmények hazavihetőségét a legtöbb projektelem esetében egy tárgyiasult dolog (pl. egy házilag, a gyerekek által elkészített tészta vagy sütemény) jelenti. ezért az élménymegőrzést a szülők számára készített felolvasókönyv és fotótár képes biztosítani. 3.1.15. Szülői feladatok Eltekintve attól, hogy a szülőkre elsődleges szerep hárul a megélt élmények otthoni feldolgozásában, az egyes projektelemek során eltérő mértékben nekik is be kell kapcsolódniuk. A gyümölcsöskert alapvetően statikus helyszín (nincs annyi mozgás benne, Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

59


mint pl. a sajtkészítésben), ezért a szülői feladatok itt elsősorban a gyermekek közlékenységének megnyitására és magaviseletének biztosítására korlátozódnak. Emellett természetesen – az oktató kreativitásától függően – a szülők bevonhatók a játékokba és feladatokba is. 3.1.16. Kapcsolódás más projektelemekkel A projektelemek kapcsolódása ott bír relevanciával, ahol az egyik projektelem kimenetét használja a másik. A gyümölcsös organikus kapcsolata a vidéki házzal áll fenn, hiszen a gyümölcsök elfogyasztása, feldolgozása a háztartási hétköznapok terepe. A projektelem kapcsolódást mind a gyümölcsös, mind a vidéki ház esetében bemutatjuk. 3.2.

Konyhakerti veteményes

3.2.1. A projektelem célja és tartalma A háztáji veteményes a minifarm egyik legfontosabb projekteleme, tekintettel arra, hogy a gyerekek hétköznapi életéhez a leginkább közeli élményeket képes felvonultatni. A háztáji veteményes kialakításával célunk a fiatal korosztályban tudatosítani, hogy az élelmiszerek jó része otthoni körülmények között is előállítható, feltéve, hogy a családok tisztában vannak a zöldségek termesztésének alapvető ismereteivel. A háztáji veteményes a többi projektelemhez képest további küldetéssel is rendelkezik, hiszen ennek révén a hazai termékek preferálása, a génmódosított termékek elutasítása és az áruházi beszerzéskultúrával szembeni alternatíva megtanítása is célul tűzhető ki.

3.2.2. Téma feldolgozási pozícionálás A téma feldolgozása korcsoporttól függően kétféleképpen történik: a)

A 3-6 éves korcsoporttal szembeni cél, hogy a veteményes kertben termelt zöldségeket

felismerjék, a hasonló külsejű vagy nevű zöldségek között különbséget legyenek képesek tenni; Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

60


b)


a konyhakerti zöldségfélék termesztésének és készételként való elkészítésének elemi ismereteihez hozzájussanak. 3.2.3. A téma feldolgozásának folyamata Hasonlóan a többi programelemhez, a háztáji veteményes témaelem feldolgozása is korcsoportok szerint differenciált. a)

A 3-6 éves korosztály részére a program részint tartalmaz egy rövid, a veteményesben

bejárt sétát, majd az oktatási demonstráló anyagok segítségével a gyerekek megismerkednek a veteményeskertben termő zöldségekkel; b) A 7-14 éves korosztály veteményeskerttel való megismerkedése során feltételezzük, hogy az ebbe a csoportba tartozó gyerekek már ismerik az egyes zöldségfajtákat. Ebben a korcsoportban ezért a termesztési és feldolgozási ismeretekre helyezzük a hangsúlyt. Bemutatjuk, hogy az egyes zöldségek miként védhetők meg a kártevőktől és az időjárási viszontagságoktól, valamint hangsúlyt helyezünk az egyes zöldségek fogyasztásra kész állapotba hozásának folyamatára. A téma feldolgozása nyári időszakban természetes módon helyeződik a veteményes kertbe, de a beltéri oktatási feltételek révén téli időszakban is látványos módon adhatók át az ismeretek. 3.2.4. A helyszín bemutatása A

veteményes

kert

bemutatása

és

a

téma

feldolgozása

két

helyszínen történik. Egyrészt kialakítunk

egy

mintaveteményest ,

melyben

tavasztól őszig termesztjük az idénynek megfelelő háztáji zöldségeket. Emellett a veteményes Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

61


kert mellett oktatási épület kerül kialakításra, mely az idényen túli foglalkozásoknak helyet ad. A veteményes kertet a termesztett növények fejlődési ciklusa figyelembe vételével traktusokra osztjuk, melynek közlekedő utakkal együtt számított teljes alapterülete 100 m 2. A veteményes kert művelésében fontos szerepet játszanak a kézi eszközök, melyek használatának bemutatásához a kert mellett demonstrációs teret alakítunk ki. A tér 20 m 2 alapterületű, ide ülőkapacitást nem tervezünk. Az egyes növények szakszerű gondozásának fontos eleme az öntözés, ezért manuális öntözési rendszert alkalmazunk annak érdekében, hogy a gyerekek elsajátíthassák a reális vízigénynek megfelelő öntözés módját. A fedett oktatási kapacitás célja, hogy egy meghatározott méretű csoport oktatási és szórakozási tevékenységét szolgálja a háztáji veteményes projektelem feldolgozásának irányított vertikumán. Kiindulva abból, hogy a téma feldolgozása optimálisan maximum 15 gyerek mellett kivitelezhető, illetve a két szülő nemcsak egy, de kettő, három gyerekre is juthat, 20 szülővel számolunk. Ebből adódóan 35 fő és az oktatási személyzet kényelmes és biztonságos elhelyezéséről, oktatásáról és egyéb szükségleteinek kielégítéséről kell gondoskodni. Ennek beltéri helyigénye a minimálisan 140 m2. 3.2.5. Technikai igény A háztáji veteményest a gyerekek szemszögéből a leginkább megfogható témaelemnek tartjuk, ezért célunk, hogy a technikai eszközök a lehető legközelebb hozzák a célcsoporti korosztályt a növénytermesztéshez. Amennyiben a család kerttel rendelkezik, a háztáji veteményes kialakításának a gyermekek kezdeményezői, későbbi művelői lehetnek, ezért e téma megfoghatóvá tétele nagy jelentőséggel bír. A veteményes kert témájának feldolgozása valódi kertművelő szerszámok használata mellet történik. E projektelemen nélkülözzük az informatikai megoldásokat és nem töltetünk papír alapú teszteket. Valamennyi programelem az eszközök használata köré összpontosul. A kültéri helyszínen szükség lehet esernyőkre, esőkabátokra, egy nagyobb, a szerszámok letételére szolgáló asztalra, illetve az adott korosztályok jellemzőit figyelembe vevő, kisegítő eszközökre. A beltéri helyszínen szükség van 35 hagyományos összecsukható és 15 kis összecsukható székre, valamint a kültéri asztallal azonos funkciót betöltő asztalra. A kertben alkalmazott, illetve működésében bemutatott művelő eszközök:

a)

Ásó; Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI


62

b)

Lapát;

c)

Kézikapa;

d)

Gereblye;

e)

Ágyásszerszámok;

f)

Metszőolló, ágvágó;

g)

Permetező

h)

Locsoló eszközök;

i)

Kötöző eszközök;

j)

Seprű.

3.2.6. A program időigénye A veteményeskert programelem feldolgozása nyári időszakban kizárólag kültéri helyszínen valósul meg, míg a szezonon kívüli időszakban egy kisebb kültéri áttekintés után az oktatóteremben zajlanak a foglalkozások. Ebből adódóan nem bontottuk ketté a két helyszín időigényét: a 3-6 éves korosztály részére a programelem 60 percet, a 7-14 éves korosztály részére pedig 80 percet vesz igénybe. 3.2.7. Felhasznált anyagok A felhasznált anyagok köre ebben a témaelemben kevésbé irányítható, tekintettel arra, hogy a napjainkban használt kertgondozási eszközök sok esetben alkalmaznak pl. műanyagokat. Törekszünk arra, hogy a leginkább természetes anyagválasztást alkalmazzuk, azonban ez a tématerület igen funkcionális, melynek alá kell rendelnünk az anyagválasztást. 3.2.8. Látvány Tekintettel arra, hogy egy ápolt veteményeskert a rendezettség szinonimája is lehet, a látvány középpontjába a gondozott külalakot állítjuk. A veteményes kertet logikusan tagoljuk, a közlekedő utakról valamennyi növény kényelmesen elérhető lesz, a kert látványa a gondosság és törődés üzenetét fogja hordozni. A rendezettség látványát kis jelölőtáblákkal erősítjük, melynek révén termőidőszakon kívül is felismerhetővé tesszük a gyerekek számára a veteményeskert egyes funkcionális elemeit. 3.2.9. Üzenet Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

63


A háztáji veteményes meglátogatása során a gyerekeket és a szülőket is megszólítjuk, természetesen az életkori sajátosságok figyelembe vétele mellett differenciált tartalommal. A 3-6 éves korosztály számára tervezett üzenetek: a)

„A zöldségek a ház körül található veteményes kertben teremnek.”

b)

„A zöldségfélék egészségesek és táplálóak.”


„A zöldségek akár otthon is megtermelhetők ”

b)

„A zöldségtermesztés

nem

bonyolult, a

kiskertet

megművelni könnyű

és

szórakoztató.” A szülők számára tervezett üzenetek: a)

„A kertben termelt zöldség nem tartalmaz vegyszermaradványokat, (vagy keveset)

ezért

a

bolti

szemben mentes,

káros

zöldségekkel anyagoktól

megbízható

eredetű,

nyomon követhető. b)

„A

háztáji

veteményesben való termeléssel pénzt lehet megtakarítani.” c)

„A gyermek táplálása a

szülő feladata, ezért kötelessége nemcsak ízletes, de egészséges Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

64


ételeket beépíteni a gyermek étrendjébe. Ennek jó eszköze az otthon megtermelt zöldség.” d)

„A zöldségtermesztés tanulható, egy kiskert képes zöldséggel ellátni a teljes

családot.”

3.2.10. A hangulat és érzület befolyásolása A veteményes kert hangulati befolyásolása azért fontos, mert ezek későbbi otthoni megtalálására sok látogatónak lehetősége lesz, így a házi veteményes kialakítását itt lehet elkezdeni. Hangulati elemek:

a)

Rendezettség;

b)

Egészség;

c)

Könnyű munka a friss levegőn;

d)

Friss zöldségek íze és illata;

e)

Hasznosságérzet;

f)

Gyermekekről való gondoskodás.

3.2.11. Személyzeti igény A feldolgozott téma fontossága nem enged improvizációt, erre a programelemre szakirányú végzettségű személyzetet kell felvenni. Javasolható, hogy a veteményeskert művelésének bemutatását egy fő kertészmérnök végzettségű munkavállaló lássa el. Tekintettel arra, hogy a gyakorlati téma feldolgozása a szakszemélyzetet teljességgel leköti, szükséges egy fő pedagógus személyzet is – lévén a célközönséget itt is a gyerekek alkotják. Az oktatók nyelvismerete itt is előnyt jelent. 3.2.12. Biztonságtechnikai igény A háztáji veteményes biztonsági szempontból normál besorolás alá esik. Kockázatot első sorban a kertműveléshez használatos szerszámok jelentenek. A biztonsági kockázatok minimalizálása érdekében a kertész végzettségű oktató munkáját segítő személyzetet kell alkalmazni, aki a gyermekek folyamatos felügyeletét ellátja. A szerszámok használatát a szakoktató mutatja be, a gyerekek általi kipróbálás egyenként, felügyelet alatt történik. A nem használt szerszámok zárt tárolóban kerülnek tárolásra, a nem megengedett használat ezáltal Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

65


kizárt. 3.2.13. Oktatási segédanyagok Az oktatási segédanyagok a háztáji veteményeskert esetében a kerti szerszámok és a művelést segítő egyéb eszközök. Ezek kipróbálására a 60-80 perc épphogy elegendő, de más, absztrakcióra épülő segédanyag (pl. tesztek, játékos feladatok) használatát már nem teszi lehetővé. A fentiekből következően a háztáji veteményeskert oktatási segédanyagai megegyeznek a technikai feltételek című fejezetben felsorolt eszközökkel. 3.2.14. Az élmények hazavihetőségének biztosítása Az élmények hazavihetősége megteremti a programok hosszú távú memóriába épülését a gyerekeknél, de a felnőtteknél is képes pozitív attitűdöt kialakítani. A veteményeskert esetében a hazavitt élmény egy, a gyerekek által a foglalkozás alatt tartóba ültetett palánta. A hazavitt palánta otthon a foglalkozáson elmondottak szerint gondozandó, lehetőség szerint kiültethető, de mindenképpen továbbvitt élményt jelenthet. A szülők számára kertgondozási alapismereteket tartalmazó brossúra készül, melyből mind ők, mind pedig a gyerekek további ismereteket kaphatnak a témában. 3.2.15. Szülői feladatok A veteményeskertben a szülők számára fontos feladat jut: a szakoktató által bemutatott módon el kell ültetni a mintapalántát, melyet a gyerekek végeznek, de a szülői segítség elkerülhetetlen. Emellett a szülők ezen a helyszínen is besegítenek a gyerekek motiválásába.

3.2.16. Kapcsolódás más projektelemekkel A veteményes kert szerves kapcsolatban áll a vidéki házzal, termőidőszakban a házban zajló konyhai munkálatok során fel kell használni a veteményeskertben termelt zöldségeket. Itt a gyerekek a zöldségek helyes tisztítását, szeletelését és alapvető fogyasztási ismereteit tanulják meg.


66


3.3.

Szántföldi növénytermesztés

3.3.1. A projektelem célja és tartalma A programelem célja a gyerekek és szüleik számára közérthető módon bemutatni a szántóföldi

növénytermesztés

növényfajokat,

valamint

a

lényegét, szántóföldi

a

hagyományosan

haszonnövények

Magyarországon útját

a

termelt

szántóföldtől

az

élelmiszerelőállításig. A projektelem tartalmát tekintve egy mintaföldből és a hozzá tartozó mezőgazdasági kiszolgáló épületből áll. 3.3.2. Téma feldolgozási pozícionálás A téma feldolgozása korcsoporttól függően kétféleképpen történik: a)

A 3-6 éves korcsoporttal szembeni cél, hogy a szántóföldön termelt növényeket

felismerjék, a hasonló külsejű fajok vagy nevű fajták között különbséget legyenek képesek tenni; b)


a szántóföldi gazdálkodás alapvető folyamatát és az élelmiszerelőállítás folyamatát megismerjék. 3.3.3. A téma feldolgozásának folyamata A téma feldolgozásának folyamata a szántóföld megismerésével, idénytől függően az ott zajló munkálatok bemutatásával kezdődik, majd a gyerekek a korcsoportjuktól függő terjedelemben Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

67


és mélységben foglalkozáson vesznek részt a mezőgazdasági kiszolgáló épületben. A szántóföldi gazdálkodás jellemző folyamatai, eszközei a kiszolgáló épületben kerülnek bemutatásra. 3.3.4. A helyszín bemutatása

A projektelem folyamatától függően kétféle helyszín kerül kialakításra. A külterületi helyszín egy mintaszántóföld, mely a kézi és gépi művelés sajátosságainak megfelelő feladatok bemutatására alkalmas. A szántóföldön a bemutatási folyamatok alatt mezőgazdasági gép dolgozik, így a gyerekektől való biztonságos távolság és a fordulások kivitelezhetősége behatárolja a minimális földméretet. A fenti követelmények figyelembe vételével a bemutató szántóföld

minimális

mérete

2 000

m2.

A

szántóföldön

való

munkavégzés

megtekinthetőségét akként lehet biztosítani, hogy a földet keresztirányban látogatóút szeli át, melyen 20-30 fős csoportok megállását kell kiállásokkal biztosítani. A szántóföld mellett burkolt gyülekező teret kell kialakítani, melyet a program kezdetekor és a látottak feldolgozásakor használnak. A programelem fedett kiszolgáló épületet tartalmaz, mely a Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

68


mezőgazdasági termelés jellegzetességeinek megfelelően kerül kialakításra. Tekintettel arra, hogy a tervezett méret mellett nem lehetséges a mezőgazdasági termelés folyamatának teljességgel megfelelni (pl. terményekkel raktárakat feltölteni), a kiszolgáló épületek a demonstrációra helyezik a hangsúlyt. Ennek megfelelően ezekben a mezőgazdasági termelés jellegzetességeihez igazodó eszközök és azok használatának bemutatása történik. Az eszközök mellett a kiszolgáló épületben állandó demonstrációs falat kívánunk kialakítani, melynek célja a hagyományos és a napjainkban jellemző termelési módok és eszközök bemutatása, összehasonlítása. A kiszolgáló épületben a fentebb már meghatározott 35 fő elhelyezése a cél, ülőkapacitással itt nem számolunk. Az eszközök azonban nagyobb méretűek, ennek megfelelően ezt az épületrészt legalább 300 m 2 alapterületben tervezzük, illetve kialakítását tekintve csarnokszerű elrendezést követünk. 3.3.5. Technikai igény A szántóföldi termelés technikai igényét két oldalról közelítettük. Egyrészt bemutatni tervezzük a kézi művelés során alkalmazott eszközöket, ezek demonstrálása hasonlóan

történik

veteményes

kerthez,

a

házi így

a

gyerekek az egyes eszközöket kipróbálhatják.

Emellett

be

kívánjuk mutatni a napjainkban alkalmazott és elterjedt termelési technológiákat is. 3.3.6. A program időigénye A program időigénye a szántóföldi bemutató esetében mindkét megcélzott korosztály esetében 60 perc, míg a kiszolgáló épületben tartott foglalkozások korcsoport szerint eltérőek. Ennek megfelelően a 3-6 éves korosztály beltéri foglalkozása 20 percet, míg a 7-14 éves korosztály foglalkozása 45 percet vesz igénybe. A kisebb gyerekek ezalatt az idő alatt a földművelés során termelt növényfajtákat ismerhetik meg, míg a 7-14 éves korosztály a rendelkezésre álló idő alatt a növényfajták és a termelésükhöz használt eszközök Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

69


kapcsolatával is megismerkedhetnek. 3.3.7. Felhasznált anyagok A felhasznált anyagok első sorban a hagyományos, kézi művelési

módoknál

kapnak

hangsúlyt,

hiszen

ezek

anyagválasztása befolyásolható érdemben. A preferált anyagok itt a fa, a természetes bőr, a természetes szövetek és kötöző anyagok. 3.3.8. Látvány A

szántóföldi

gazdálkodást

bemutató

programelem

látványtervezésére fontos szerep jut, hiszen az adott méret mellett egy agrárkomplexumot (melyet egy föld művelése feltételez)

nem

lehet

megvalósítani.

Ebből

adódóan

a

látványmegoldásoknak helyettesíteniük kell a ki nem építhető, nagy méretű elemeket (pl. gabonasiló). A látványnak emellett tükröznie kell a tervszerű gazdálkodás minden elemét, be kell tudnia mutatni a gazdálkodás folyamatát. 3.3.9. Üzenet A szántóföldi gazdálkodás érthető és szimpatikus bemutatása különös jelentőséggel bír: a fiatal korosztályokban ez képes tudatosítani, hogy az élelmiszerek termelése szívós munka eredménye, az élelmiszer érték, melyet meg kell becsülni, csakúgy, mint a rá fordított munkát. A 3-6 éves korosztály számára tervezett üzenetek: a)

„Mindennapjaink ételei a szántóföldön termett javak feldolgozása révén állnak elő.”

b)

„A szántóföldön minden szükséges táplálék megterem.”


70



„A szántóföldi fáradságos munka eredményei a megtermelt javak, melyeket meg kell

becsülni, csakúgy, mint a létrehozásukra fordított munkát.” A szülők számára tervezett üzenetek: a)

„A szántóföldi gazdálkodás becsületét el kell ismerni, hiszen ennek révén jut étel az

emberek asztalára.” b)

„A magyar föld valamennyi szükséges élelmiszer megtermelésére alkalmas.”

c)

„Az élelmiszer alapanyagok előállítása fáradtságos munka eredménye, ezért a

gyerekeket az élelmiszerekkel való takarékosságra kell nevelni.” 3.3.10. A hangulat és érzület befolyásolása A szántóföld esetében alkalmazott hangulati elemek: a)

Nehéz, de örömteli munka;

b)

Egészséges élelmiszerek;

c)

Hazai föld; Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

71


d)

A munka becsülete.

3.3.11. Személyzeti igény A szántóföldi gazdálkodás bemutatása demonstráción alapul, ugyanakkor nem nélkülözheti a témában gyakorlati jártasságot felmutatni képes munkaerő meglétét. A szántóföldi gazdálkodás esetében két fő személyzettel kell számolni. Szükség van egy fő végzettséghez nem kötött, a szántóföldi gazdálkodás gyakorlati ismereteiben jártas munkavállalóra, igény a mezőgazdasági gépek használatának jogosultsága és gyakorlata. További személyzeti igény mutatkozik egy fő felsőfokú pedagógiai végzettségű személlyel szemben. Mindkét fő esetében előny a nyelvismeret. 3.3.12. Biztonságtechnikai igény A szántóföld önmagában biztonságtechnikai szempontból alacsony kockázatúnak minősül. Alapvető

biztonságtechnikai

igény,

hogy

a

mezőgazdasági

gép

közlekedésekor,

bemutatójakor a gyerekek kellő távolságban legyenek. Ennek biztosítása a pedagógus személyzet és szülők együttes feladata. További biztonsági igény jelentkezik a színben történő foglalkozás esetén, ahol az egyes mezőgazdasági művelő eszközök bemutatása zajlik. Alapvető követelmény, hogy közvetlen kipróbálásra csak a vágási, szúrási sérülések okozására alkalmatlan eszközöket szabad a gyerekeknek átengedni, valamint a próbák alatt szülői jelenlét ajánlatos.


72


3.3.13. Oktatási segédanyagok Az oktatási segédanyagok a szántóföld esetében is a szántóföldi művelést lehetővé tevő mechanikus és gépesített eszközök. Ezek kipróbálására a 60-80 perc épphogy elegendő, de más, absztrakcióra épülő segédanyag (pl. tesztek, játékos feladatok) használatát már nem teszi lehetővé. A fentiekből következően a szántóföld oktatási segédanyagai megegyeznek a technikai feltételek című fejezetben vázolt eszközökkel. 3.3.14. Az élmények hazavihetőségének biztosítása Az élmények hazavihetőségének biztosítása a szántóföld esetében írott segédanyaggal történik, tekintettel arra, hogy itt a gyerekek nem készítenek pl. a veteményeskerthez hasonló palántát. Az élmények élénken tartása ugyanakkor igen fontos, hiszen az itt szerzett tapasztalatok később kihatnak a gyerekek és a felnőttek hétköznapjaira (pl. takarékoskodás az élelmiszerekkel). Ebből adódóan egy olyan olvasófüzet elkészítése javasolható, amelyben a szántóföldtől az vacsoraasztalig terjedő út érdekesen és érthetően kerül bemutatásra. Ezen olvasófüzet nemcsak a gyerekek, de szüleik épülésére is szolgálhat. 3.3.15. Szülői feladatok A szántóföldi projekthelyszín esetében a szülők feladata a földön való biztonság fenntartásában való közreműködés, a gyerekek motiválása a fontos üzenetek befogadására, valamint a színben való eszközkipróbálásban való segítségnyújtás. 3.3.16. Kapcsolódás más projektelemekkel A szántóföld azon projektelemekhez kapcsolódik, melyek az élelmiszer feldolgozást célozzák.

3.4.

Háztáji javak „boltja”

3.4.1. A projektelem célja és tartalma A projektelem célja a gyerekeket és szüleiket megismertetni a háztáji ételek ízvilágával, melynek eszköze egy boltszerűen kialakított bemutató és kóstolóterem. A termékek kóstolása a program része, valójában adásvétel nem történik, azonban a látvány egy piaci hentes vagy sajtpult dizájnját veszi alapul.


73


3.4.2. Téma feldolgozási pozícionálás A 3-6 évesek estében célunk, hogy a hagyományos élelmiszereket stabilan felismerjék, pl. megtanuljanak különbséget tenni kefir és joghurt, vagy sajt és túró között. A 7-14 évesek esetében célunk, hogy a gyorséttermi ételekkel szemben izgalmas alternatívát mutassunk fel a természetes és egészséges hazai, házi ételek formájában. A szülők esetében célunk a kereslet kedvező – a hipermarketek felől a termelői piac irányába való – befolyásolása. 3.4.3. A téma feldolgozásának folyamata A házi javak boltjának meglátogatása során a gyerekek és szüleik megtekintik a háztáji gazdálkodás során létrehozott alapvető élelmiszereket, eközben a bolti moderátor pár mondatban felvázolja az adott termék elkészítésének folyamatát, a bemutatja a termék egészségre gyakorolt pozitív hatását (pl. tejtermékek fehérje, vitamintartalma), valamint a rendelkezésre álló összes eszközzel népszerűsíti a házi ételek fogyasztását. A termékek bemutatásával párhuzamosan a látogatók megkóstolják a háztáji gazdálkodás során létrehozott javakat. A boltban történő látogatással a 3-6 éves korosztály esetében célunk, hogy felismerjék a háztáji termékeket, képesek legyenek különbséget tenni az egyes termékek között. A 7-14 éves korosztály számára alternatívát kívánunk felmutatni a gyorsétkezési kultúrával szemben. A szülőket pedig orientálni kívánjuk arra, hogy a táplálkozási szokásaikat bírálják felül és nyissanak a hagyományos élelmiszeripari termékek irányába. 3.4.4. A helyszín bemutatása A helyszín látszólag egy bolt, valójában egy bemutatóterem, amely alkalmas arra, hogy 30-35 fős csoportok szabályozottan mozogjanak, illetve egyetlen fő előadását valamennyien lássák és hallják. Ebből adódóan a helyszín kialakításakor arra kell törekedni, hogy nyitott és közlekedőképes funkciókkal bírjon. A bolt bruttó alapterületét 130 m2 -ben határoztuk meg, melyből a nettó – a látogatók mozgását, a pult mögötti tevékenységeket biztosító – alapterület 85 m2. A bruttó alapterület tartalmaz egy 20 m2 -es előkészítőt. A bolt két oldalfala mentén pultokat tartalmaz, a harmadik oldalfal mentén kóstoltató asztalok találhatók. A kóstoltató asztalok mellett kisméretű kosártartók helyezkednek el, ezek funkciója az élmények hazavihetőségénél kerül részletezésre. A helyiség megvilágítása elsősorban természetes fénnyel történik, emellett a pultok felett meleg fényű fényforrások biztosítják a termékek legkedvezőbb láttatását. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

74


3.4.5. Technikai igény A bolt a háztáji/kistermelői gazdálkodás során előállított javak bemutatására és népszerűsítésére szolgál, melyben természetes húskészítmények (sonka, kolbász stb.), sajtkészítmények és egyéb ételek kerülnek elhelyezésre. A bemutatott termékek hűtést igényelnek, ezért a bolt technikai igényét jelenti a hűtés melletti bemutatást biztosító pultok beépítése. A pultok mellett szükség van bemutatóasztalokra, raktári hűtőkre és tálalási felszerelésekre. Az előkészítőben szükség van mosogatási lehetőségre és előkészítő pultra. 3.4.6. A program időigénye A program időigénye valamennyi korosztály esetében 60 perc, mely magában foglalja mind a termékek bemutatását, mind azok megkóstolását. 3.4.7. Felhasznált anyagok A háztáji javak boltjának anyagválasztása fokozott jelentőséggel bír: ez képes hiteles környezetet teremteni a természetes élelmiszerek bemutatásának. Az alkalmazott anyagok természetes jellege ezért prioritást élvez. A boltban alkalmazott pultok pácolt nyersfából készülnek, csakúgy, mint a kóstoláshoz alkalmazott asztalok. A bolt padlózata faborítású. A természetes megvilágítás érdekében nagy méretű, fa kerettel ellátott nyílászárók kerülnek beépítésre. 3.4.8. Látvány A bolt látványának kialakításakor kiemelt figyelmet kell fordítani a természetes és hagyománytisztelő megoldásoknak. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerekkel szembeni hozzáállást a mindennapokban is közvetlenül meghatározza a kínáló helyszín minősége és üzenete, minden eszközzel biztosítani kell a bemutatott termékek és a helyszín összhangját. A látvány kialakításakor egy termelői piac és egy éléskamra külső megjelenési formáit kell ötvözni.


75


3.4.9. Üzenet A 3-6 éves korosztály számára tervezett üzenetek: a)

„A házi termékek egészségesek, frissek és ízletesek.”


„A házi élelmiszerek egészségesebbek és finomabbak, mint a gyorséttermi ételek.”

b)

„A házi élelmiszerek fáradtságos munka eredményeként jönnek létre, táplálóértékük

ezzel arányosan magas.” A szülők számára tervezett üzenetek: a)

„A szülő feladata a gyermekek táplálása, ezért fontos felelősség hárul rájuk az

egészséges és tápláló ételek előállításában.” b)

„A háztáji ételek felkutatása a városban is lehetséges, kis utánajárással kialakíthatók a

beszerzőhelyek, pl. termelői piacok.” 3.4.10. A hangulat és érzület befolyásolása A hangulat és érzület befolyásolása ennél a programelemnél azért nagyon fontos, mert ennek révén a családok fogyasztási szokásai alapvetően és kedvező irányban változhatnak meg. Hangulati és érzületi elemek:

a)

Természetesség;

b)

Egészség;

c)

Ízbeli gazdagság.

3.4.11. Személyzeti igény A háztáji javak boltjának személyzeti igényét egy főben határoztuk meg. A feladatkör ellátása során előnyt jelent az élelmiszeripari eladói vagy feldolgozói végzettség, tapasztalat, valamint az angol vagy német nyelv ismerte. 3.4.12. Biztonságtechnikai igény A háztáji javak boltja biztonsági szempontból az alacsony kockázatú projekthelyszínek közé tartozik, vágóeszköz alkalmazása magában a boltban nem történik. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

76


3.4.13. Oktatási segédanyagok A boltban szerzett tapasztalatok azonnaliak és közvetlenek, sajátos módon oktatási segédanyagnak tekinthetők a megkóstolt javak, így további segédlet kidolgozására nincs szükség. 3.4.14. Az élmények hazavihetőségének biztosítása Az élmények hazavihetőségét egy sajátos termékkóstoló után csak bizonyos absztrakcióval lehet biztosítani. Mivel a bolt központi üzenete, hogy a családok keressék meg a hozzájuk közel lévő termelőket, piacokat, vásároljanak magyar terméket, magyar őstermelőtől, kistermelőtől, a tudatosító megoldás egy kisméretű fonott kosár, mely a piacon való vásárlás szimbóluma. Ez a gyerekeket arra ösztönzi, hogy a szülőkkel való közös vásárlási élményt a piacon, és ne a bevásárlóközpontokban keresse. 3.4.15. Szülői feladatok A szülőkre a kóstolás, mint ételfogyasztás során fontos szerep hárul: a gyerek idegen környezetben való étkezéshez segítséget nyújt, gondoskodik arról, hogy esetleges ételérzékenység esetén az adott ételt a gyerek ne fogyassza, valamint óvja a gyerek ruházatát és a bolti környezetet. 3.4.16. Kapcsolódás más projektelemekkel A háztáji javak boltja azokkal a projektelemekkel kapcsolódik, ahol az állati eredetű termékek elkészítése releváns, pl. sajtkészítő műhely. A kapcsolódást a bolti előadás során be kell mutatni.

3.5.

Háziállatok-Haszonállatok

3.5.1. A projektelem célja és tartalma A projektelem célja a haszonállatok tartásának valós körülmények között történő bemutatása. A

projektelem a

következő

haszonállatok

tartási körülményeinek

és kapcsolódó

demonstrációs elemek kialakítását foglalja magába:


77


a)

Ló;

b)

Szarvasmarha;


78


c)

Sertés;

d)

Juh;


79


e)

Kecske;

f)

Baromfi.

!!!


80


3.5.2. Téma feldolgozási pozícionálás A téma feldolgozását igyekeztünk úgy pozícionálni, hogy a manapság számos helyen létező állatfarmoktól tematikusan elhatároljuk, illetve nagyobb hangsúlyt adjunk a haszonállatok tartása valós céljának. Ebből adódóan kevesebb fajt, de nagyobb részletességgel mutatunk be, illetve a haszonállatok élelmiszertermelésben betöltött szerepét itt is folyamatszemléletben kívánjuk demonstrálni. A téma 3-6 évesekkel szembeni pozícionálása: a)

Az egyes haszonállat fajok felismerése;

b)

Az egymáshoz hasonló fajok megkülönböztetése.

A téma 7-14 évesekkel szembeni pozícionálása: a)

A haszonállatok tartási körülményeinek bemutatása, az állatjóléti feltételek

megismertetése; b)

A haszonállatok élelmiszer előállításban betöltött szerepének bemutatása.

A téma szülőkkel szembeni pozícionálása: a)

A táplálkozás kedvező irányú orientálása, melyben kiemelt szerep jut a hazai

gazdaságokban nevelt állatokra épülő élelmiszereknek. 3.5.3. A téma feldolgozásának folyamata A téma feldolgozása irányított bejáráson keresztül történik. A program során a programvezető a gyerekeket az állatfarmon végigvezeti, valamennyi állatfajnál megállva ismerteti a vonatkozó ismereteket, interakciót alakít ki a gyerekekkel, valamint törekszik a szülők orientálására. A téma feldolgozásában elsődleges cél az ismeretek átadása, ezért célzott oktatási anyagok összeállítását tervezzük. 3.5.4. A helyszín bemutatása A helyszín meghatározásakor az állatfarmok, vadasparkok és hasonló demonstrációs létesítmények gyakorlatát követjük, kiegészítve a tematikus oktatási célkitűzések által igényelt helyszínelemekkel. A létesítmény lényegét tekintve egy háztáji állattartó Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

81


gazdaság/udvar szerkezetére épül, ahol az egyes állatfajok szakszerű elhelyezése és gondozása mellett valósul meg az állattartás. A helyszínt úgy tervezzük kialakítani, hogy viszonylag kis egyedszámú haszonállat (pl. 6 ló, 8 sertés) tartása mellett is képes legyen demonstrálni az állattartás célját és eredményeit. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a többi programelemhez képest összetettebb projekthelyszín méretadottságait:

Projektelem

Szükséges terület (m 2)

Lóistálló 6 ló részére

60

Szarvasmarha istálló 6 szarvasmarha részére

80

Ól 8 sertés részére

30

Akol 10 juh részére

30

Akol 6 kecske részére

20

Baromfiudvar 30, különböző fajokat magába foglaló szárnyas állat részére Kültéri helyszín az állatok mozgásának és bemutatásának biztosítására

100

1 000

3.5.5. Technikai igény A projekthelyszín elsődleges technikai igénye az állatok tartására szolgáló épületek és eszközök, felszerelések biztosítása. A technikai igényt állat fajonként kell meghatározni, tekintettel az eltérő tartási igényekre. A technikai igény kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a tartási eszközök és felszerelések egyben demonstrációs célokat szolgálnak, melyekkel a látogatók részére az állattartás helyes gyakorlata bemutatható lesz. Az egyes eszközök a következő funkciókörből kerülnek ki: a)

Az állatok mozgatását, terelését szolgáló eszközök;

b)

Az állatok tartási körülményeinek tisztán tartását segítő eszközök;

c)

Az állatok tisztítását és egészségmegőrzését szolgáló eszközök;

b)

Az állatok által termelt termékek (tej, tojás stb.) kezelését szolgáló eszközök.


82


3.5.6. A program időigénye A program egy irányított létesítménylátogatást és célzott ismeretátadást foglal magába, melynek mélysége, és így időigénye korosztályonként eltér. A 3-6 éves korosztály esetében 40 perces programmal számolunk, míg a 7-14 évesek esetében a látogatás során hosszabb megállásokkal számolunk, így náluk a program időigénye 70 perc. 3.5.7. Felhasznált anyagok A helyszín teljes egészében természetes anyagokkal felépíthető, mellyel kapcsolatban további célunk a hagyományos állattartás körülményeinek kiépítése. A hagyományos tartási körülmények kiépítése lehetőséget teremt a természetes anyagok körének kiszélesítésére (pl. nádtető alkalmazása a juhhodály esetében). 3.5.8. Látvány A látvány kialakításakor különleges szerepet szánunk a hagyománytisztelő megoldások előtérbe helyezésére, még akkor is, ha egy szakszerű állattartás nem nélkülözheti a modern megoldásokat sem. E követelménynek megfelelően a látványt egy hagyományos vidéki gazdaság küllemének megfelelően építjük ki. A látvány tervezését e projektelem esetében számos pozitív hazai megoldás segíti, melyek áttanulmányozása után alakítjuk ki a végleges projektarculatot. 3.5.9. Üzenet A 3-6 éveseknek szánt üzenet: a)

„Vidéken, távol a várostól rengeteg izgalmas látnivaló található, mint például a

háziállatok.” A 7-14 éveseknek szánt üzenet: a)

„A haszonállatok fontos szerepet töltenek be az élelmiszerek előállításában.”

b)

„Az állatok gondozása fáradtságos munka és hatalmas felelősség, de ez az általuk

termelt javakban sokszorosan megtérül.” A szülőknek szánt üzenet: a)

„A hazai állattenyésztés révén előállított élelmiszerek minősége garantált és jóval

magasabb a silány,olcsó import termékeknél.” Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

83


b)

„A hazai termelőkre épülő élelmiszerfogyasztás nemzetgazdasági haszna óriási, ezért

ennek tudatosítása mindenki felelőssége.” 3.5.10. A hangulat és érzület befolyásolása A hangulat és az érzület befolyásolása ennél a projektelemnél is nagyon fontos, hiszen későbbi magatartási és fogyasztói döntéseket alapoz meg. Hangulati és érzületi elemek: a)

A hagyományos állattartás értékállandósága;

b)

A magyar haszonállatok kiváló minősége, az őshonos állatok szerepe

c)

Az állattenyésztés nemzetgazdasági szerepe, jelentősége

3.5.11. Személyzeti igény Az állatfarm méretes projekthelyszín, melynek fenntartása és bemutatása 2 fős személyzetet igényel. Szükség van egy állatgondozásban alapos jártassággal rendelkező munkatársra, valamint egy lehetőség szerint agrár felsőfokú végzettséggel rendelkező oktatási személyzetre. Az oktatási munkatárs esetében elvárás az angol és/vagy német nyelv szakirányú ismerete. 3.5.12. Biztonságtechnikai igény Az állatfarm az ellátott feladat jellegéből adódóan alacsony kockázatú: a hangsúly itt az ismeretek átadásán van, a gyerekek nem kerülnek közvetlen közelségbe az állatokkal (pl. lovagoltatás, etetés), hanem egy irányított látogatás alatt ismerkednek meg az állattartás folyamatával. 3.5.13. Oktatási segédanyagok A téma

feldolgozása

komplex, ezért korosztályok

szerint

differenciálva

oktatási

segédanyagok elkészítésére van szükség. A 3-6 éves korosztály számára a háziállatok körét felölelő, rövid, magyarázó szöveges állománnyal rendelkező füzetet tervezünk, míg a 7-14 éves korosztály esetében az állattartás módját és a haszonállatokra épülő élelmiszertermelés folyamatát bemutató segédanyagot tervezünk. 3.5.14. Az élmények hazavihetőségének biztosítása Az élmények hazavihetőségét támogatják a fenti oktatási segédanyagok, azonban a helyszín Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

84


gazdag élményvilágát szeretnénk vizualizálni is. Ennek érdekében a projekthelyszínen irányított élményfotók készülnek, melyek dátum szerint letölthetők a létesítmény weboldalán. 3.5.15. Szülői feladatok A szülői feladatok elsősorban a gyermekek orientálása és a megfelelő magaviselet biztosítása. 3.5.16. Kapcsolódás más projektelemekkel Az állatfarm azon helyszínekkel kapcsolódik, melyek az állattartás során előállított javakat használják, itt elsősorban a vidéki ház és a vidéki javak boltja a kiemelendő. A kapcsolódási pontokra a vonatkozó projektelemek esetében utalás történik.

3.6.

Pékség

3.6.1. A projektelem célja és tartalma

A projektelem célja a fiatal korosztály számára bemutatni egy hagyományos pékség működését, mellyel alternatívát kíván felmutatni a napjainkban elterjedt, alacsony minőségi színvonalat képviselő látványpékségekkel szemben. A projektelem tartalmát tekintve egy rövid bemutatót követő foglalkozás, melynek keretében a gyerekek házi recept szerinti pogácsát készítenek önállóan. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

85


3.6.2. Téma feldolgozási pozícionálás A téma 3-6 évesekkel szembeni pozícionálása során tudatosítani kívánjuk az egyes pékárukat, célunk hogy a foglalkozás után a gyerekek képesek legyenek megkülönböztetni a különböző termékfajtákat. A 7-14 éves korosztállyal szemben elvárásunk, hogy képesek legyenek feldolgozni a pékáruk készítésének módját, illetve a program után képesek legyenek szüleiknek otthoni segítséget nyújtani a péksütemények elkészítésében. 3.6.3. A téma feldolgozásának folyamata A program első felében a gyerekek és szüleik megismerkednek a házi pékséggel, megtekintik az ott készülő termékeket és a készítéshez felhasznált eszközöket. A bemutató során a pékségben dolgozó munkatárs elkészít egy házi jellegű péksüteményt. A program harmadik részeként a gyerekek szülői segítséggel elkészítik a fenti házi pogácsát. 3.6.4. A helyszín bemutatása A helyszín magába foglalja a pékséget, a látogatók elhelyezését és foglalkozását szolgáló teret és a kiszolgáló-raktározó helyiséget. A pékség alapterülete 40 m2, a látogatók elhelyezését és foglalkozását kiszolgáló terület 35 fővel számolva 80 m2. A kiszolgáló-raktározó helyiség alapterülete 10 m2 . A létesítmény teljes alapterülete így 130 m2.

A pékség természetes

megvilágítású, a hármas osztásból a pékség és a foglalkoztató területet a kemence választja el egymástól, míg a raktár teljesen szeparált. A programvezető munkáját egy nagyméretű kiszolgáló asztal segíti a kemence mellett, míg a látogatók programba való bevonását szintén egy hosszú, 3-4 méteres, közös munkaasztal segíti. A sütéshez használt eszközök tárolására falra szerelt tartó szolgál. 3.6.5. Technikai igény A helyszín technikai igénye magába foglalja a pékség működését szolgáló eszközöket, berendezéseket, a pékáruk előkészítését szolgáló konyhai bútorokat, a látogatók foglalkozását szolgáló eszközöket, a foglalkozások bútorigényét, valamint a raktározáshoz szükséges tároló eszközöket és bútorokat.


86


3.6.6. A program időigénye A program hármas osztású, a programelemek hosszát az életkori csoportok szerinti nem differenciáltuk. Ennek megfelelően a pékség megtekintésének, alapvető folyamatainak megértéséhez 20 perc elégséges. A program második felében a pékségben dolgozó programvezető elkészít egy házi jellegű péksüteményt. Ez a programelem 20 percet vesz igénybe, ide nem értve a sütési időt, mely a harmadik programelembe belenyúlik. A program harmadik részében a gyerekek programvezetői és szülői segítséggel pogácsát sütnek, melynek bruttó időigénye 60 perc. A program teljes időigénye 100 perc. 3.6.7. Felhasznált anyagok Tekintettel arra, hogy a pékség a hagyományos konyhai megoldásokat kívánja népszerűsíteni, a felhasznált anyagokat is a korhű megoldások szolgálatába állítjuk. A felhasznált anyagok itt kiterjednek a sütéshez használt eszközökre és alapanyagokra is, amelyeket szintén a fenti célkitűzésnek megfelelően választunk ki. 3.6.8. Látvány A látvány megtervezésekor a helyszínt egy korhű vidéki konyha és egy hagyományos pékség arculatára kívánjuk formálni. A látványelemek között

kiemelt

kapnak

a

régi

alkalmazott melyek

korokban eszközök,

nem

kerülnek használatra,

szerepet

feltétlen ténylegesen

azonban

a

látvány tervezésekor kiemelt szerepet kapnak.


87


3.6.9. Üzenet A 3-6 éves korosztálynak szánt üzenet: a)

„Az otthon készített péksütemények ízletesebbek, mint a boltban vett termékek.”

A 7-14 éves korosztály számára megfogalmazott üzenetek: a)

„A házi péksütemények elkészítése csak kis időt vesz igénybe, és ízük, minőségük

sokkal meghaladja az üzemekben készült termékekét.” b)

„A péksütemények otthoni elkészítésében a gyerekek sokat segíthetnek szüleiknek.”

A szülőknek szóló üzenetek: a)

„A bolti termékek számos tartósítószert, ízfokozót és színezéket tartalmaznak, ezek a

gyerekek egészségét nem szolgálják. Az otthon sütött pékáruból ezek az adalékok hiányoznak.” b)

„A gyerekek számára hasznos időtöltés és fontos családi közösségépítési program a

közös sütés.” 3.6.10. A hangulat és érzület befolyásolása A hangulat befolyásolása ennél a programelemnél

is

kiemelt

jelentőséggel bír, hiszen pozitív fogadtatás után kedvező irányú változásokat okozhat a szabadidő eltöltésében, a táplálkozásban és a fogyasztási

szokásokban.

Hangulati és érzületi elemek: a)

A hazai ízek és illatok

előtérbe helyezése; b)

A

család

és

közösség

összekapcsolása a sütéssel; c)

A tartósítószer és színezékmentes ételek értékeinek kihangsúlyozása.

3.6.11. Személyzeti igény Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

88


A programelem egy fő személyzetet igényel. A helyszín bemutatásához, a sütési bemutatóhoz és a sütés irányításához hasznos az élelmiszeripari végzettség (pék, szakács, cukrász), de ezek nem előfeltételek. Fontos azonban a jó verbális képesség, valamint előny a pedagógusi végzettség. További előny a nyelvismeret.

3.6.12. Biztonságtechnikai igény A programelem biztonságtechnikai szempontból kiemelt fokozatba tartozik. Ennek egyik oka a forró sütővel való foglalatoskodás, másik pedig a gyerekek bevonása a feladatokba. A rendezvény menetrendjét ezért eleve kockázatminimalizáló módon kell megalkotni. Ez a következő módon biztosítható: a)

A helyszín bemutatásakor a sütő még nem lehet forró;

b)

A bemutató során a gyerekeket a forró sütőtől legalább 3 méteres távolságban kell

tartani, melyhez szülői segítség igényelendő; c)

A foglalkozások során a tészta gyúrásához és formázásához éles vagy szúró eszköz

nem alkalmazható; d)

A gyerekek által formázott pogácsát a programvezető helyezi a sütőbe és ő is veszi ki

onnan. 3.6.13. Oktatási segédanyagok A pékség oktatási segédanyagai a sütéshez használt eszközök, melyek egy részét a gyerekek csak megtekintenek, másokat használnak is a pogácsa elkészítése során. A programterv időigénye és az átélt élmények jellege nem indokolja, hogy a sütési eszközökön kívül más demonstrációs eszköz kerüljön elkészítésre. 3.6.14. Az élmények hazavihetőségének biztosítása Az élmények hazavihetősége ennél a programelemnél kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a látottak csak akkor érvényesülnek, ha a programról hazatérve a szülők és a gyerekek késztetést éreznek arra, hogy közösen süssenek és fejlesszék ezirányú kultúrájukat. Az élmények hazavihetőségénél ezért túllépünk a program keretében elkészített pogácsán, amely maga is egy hazavihető élmény. A program zárásaként a gyerekek részére egy kifejezetten az ő befogadóképességük szintjén elkészített süteményrecept füzetet adunk át, mely 20 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

89


egyszerű, kis szülői segítséggel elkészíthető házi sütemény receptjét tartalmazza. 3.6.15. Szülői feladatok Ennél a programelemnél a szülők hathatós segítségére van szükség. Ezt egyrészt a program kiemelt biztonsági besorolása indokolja, másrészt a pogácsa elkészítése nem nélkülözheti a szülői segítségnyújtást. A szülők figyelmére azért is szükség lesz, mert a programról hazatérve az ő segítségükre lesz szükség a receptfüzet feldolgozásában. 3.6.16. Kapcsolódás más projektelemekkel A programelem szorosan kapcsolódik a tésztakészítés és vidéki ház programelemekhez, noha itt nem a hagyományos „honnan-hova kerülnek az alapanyagok” kapcsolatot hangsúlyozzuk, hanem az azonos programalkotási módszertant.

3.7.

Szélmalom

3.7.1. A projektelem célja és tartalma A

projektelem

célja

a

fiatal

korosztályok számára érthetően és érdekes

módon

élelmiszer

bemutatni

az

feldolgozás egy fontos

folyamatát, nevezetesen a szemes terményekből hagyományhű

való

lisztkészítés

módozatát.

A

szélmalom, mint projektelem izgalmas és látványos módon mutatja be a lisztkészítés lehetőséget

folyamatát, teremt

az

egyben élelmiszer

feldolgozás szélesebb értelemben vett folyamatának bemutatására.


90


3.7.2. Téma feldolgozási pozícionálás A 3-6 éves korosztállyal szemben a témát akként pozícionáljuk, hogy megértsék egy szélmalom működésének lényét, illetve a célt, amiért a búzát és más terményeket a malomban őrölni kell. A 7-14 évesekkel szemben további elvárásokat támasztunk. Célunk, hogy a szűken vett malmi őrlésen túl megértsék, hogy az élelmiszerek alapanyagait miért kell további feldolgozás alá vetni, mielőtt késztermékek (pl. jelen esetben kenyér és péksütemények) készülnének belőlük. A szülőkkel szembeni témapozíciót a hagyománytiszteletre és a háztáji, kisüzemi élelmiszeripar értékeinek bemutatására helyezzük. 3.7.3. A téma feldolgozásának folyamata A téma feldolgozásának folyamatában kevesebb interakciót tervezhetünk, hiszen egy szélmalom nem kínál elegendő bekapcsolódási lehetőséget a tényleges kivitelezésbe. Ezt a hiányosságot az oktatási segédanyagok szintjén fogjuk kezelni. A téma feldolgozásának folyamata egy célzott és jól moderált helyszínbejárást takar, melynek során a gyerekek és szüleik a lisztkészítés folyamatával lépésről lépésre ismerkednek meg a termények beérkezésétől a liszt zsákolásáig. A folyamatok megismerése után egy játékos foglalkozás keretében a gyerekek szélmalom makettet készítenek. 3.7.4. A helyszín bemutatása A szélmalom felépítésekor célunk, hogy a létesítmény több legyen egyszerű installációnál, vagyis az őrlés valóban a széllapátok fordulása révén történhessék, illetve további erőforrás csak akkor kerüljön bevonásra, ha nem áll rendelkezésre elegendő szélenergia. Ebből adódóan a programelem helyszíne egy hagyományos tervek alapján, a korhű látványt tiszteletben tartó módon felépített szélmalom és annak kiszolgáló épülete. A szélmalom fő tengelye közvetlen kapcsolatban áll a széllapátokkal, valamint a fő tengely fogaskerekes kapcsolatban áll az őrlőtengellyel. A fő tengely forgása a fogaskerekes kapcsolaton keresztül merőleges irányban elforgatja az őrlőtengelyt, melynek felső rögzítési pontján helyezkedik el a kisegítő villanymotor. Az őrlőtengely alsó részéhez csatlakoznak a malomkerekek, melyek révén a tényleges őrlés megvalósul. A malomkerekekhez a terményadagolók és a lisztgyűjtők csatlakoznak. A szélmalom épület funkcionális alapterülete 85 m2, magassága 20 m. A csatlakozó épületek (raktár, bemutatóterem) alapterülete 100 m2.


91


3.7.5. Technikai igény A szélmalom technikai igénye kettős: egyrészt magába foglalja az őrlési technológiát (pl. tengelyek, széllapátok, fogaskerekek, malomkerekek, kisegítő hajtás), valamint az alapanyag és késztermék kezelését szolgáló eszközöket (pl. lapátok, zsákok, tároló edények). 3.7.6. A program időigénye A program időigények kettős osztású. Az első részben a gyerekek és szüleik megismerkednek magával a szélmalommal és a működés folyamatával, megtekintik az őrlési folyamatot a termény beérkezésétől a liszt zsákba kerüléséig. Ennek a résznek az időigénye 20 perc. A második részben a gyerekek szülői segítséggel vagy önállóan elkészítenek egy szélmalom makettet. A makett előre elkészített elemekből áll (malomház, széllapátok, tengelyek és „malomkő”), így elkészítésére 20 perc elegendő. A közlekedési és rendező időkkel együtt a szélmalom programelem bruttó időigénye 60 perc. 3.7.7. Felhasznált anyagok A szélmalom egy korhű terv alapján felépített és technikailag felszerelt programhelyszín, így nincs akadálya a teljességgel természetes anyagok felhasználásának. Az épülettest téglából készül, a széllapátok és tengelyek anyaga fa, az erőátviteli részek fémből készülnek. Az őrlőelemek anyaga kő. A termény és a liszt tárolására kenderzsák, adott esetben fa anyagú tároló kerül alkalmazásra. A gyerekek által elkészített makett anyaga teljes egészében fa. 3.7.8. Látvány A szélmalom felépítése egyfajta múltidézés, tekintettel arra, hogy napjainkban az őrlés ilyen jellegű megvalósítása már nem jellemző. A korhű megoldás ugyanakkor precízen felépített látványt igényel. A látvány megtervezésekor tanulmányozzuk a szélmalmok felépítésének néprajzi irodalmát, és ezeknek megfelelően építjük fel a végleges arculatot. 3.7.9. Üzenet A 3-6 éves korosztály számára szóló üzenet: a)

„A kenyérhez liszt szükséges, mely a búza őrlése révén jön létre.”

A 7-14 éves korosztály részére szóló üzenetek: Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

92


a)

„A természetes, adalékoktól mentes liszt révén készült kenyér egészségesebb és

finomabb.” b)

„A liszt mai malmi előállítása hasonló elven történik, mint az őrlőmalomban látott.”

b)

„A hagyományos megoldások napjainkban is megállják a helyüket, ezért érdemes

gondot fordítani megismerésükre.” A szülők számára tervezett üzenetek: a)

„A természetes körülmények között előállított liszt egészségesebb késztermékek

létrehozását teszi lehetővé.” b)

„A szülőknek a gyermekek étrendjének kialakításakor figyelmet kell fordítaniuk a

természetes és egészséges élelmiszerekre.” 3.7.10. A hangulat és érzület befolyásolása Ez a programelem kevesebb, a gyerekek és szüleik későbbi hétköznapi életét közvetlenül befolyásoló elemet tartalmaz, ezért a hangulattervezés középpontjában a szimpátia kialakítása helyezkedik el. Hangulati és érzületi elemek: a)

Hagyománytisztelet;

b)

A népi építészet megbecsülése;

c)

Természetes megoldások figyelembe vétele.

3.7.11. Személyzeti igény A programelem személyzeti igényét egy főben határoztuk meg. A malom működtetése feltételez bizonyos technikai jártasságot, emellett viszont az ismeretanyag átadása nem nélkülözheti a jó verbális adottságokat. Ebből adódóan egy fő, a fenti követelményeknek megfelelő, lehetőség szerint műszaki középfokú végzettséggel rendelkező személyzet alkalmazására van szükség. A többi programelemnél is elvárt nyelvismeret itt is előnyt jelent. 3.7.12. Biztonságtechnikai igény A programelem két oldalról hordoz biztonsági igényt. Az első programrész során a gyerekek működés közben tekintenek meg egy malmot, mely forgó alkatrészekkel jár együtt. Külön ilyen elem a malomkerék, mely kézsérülést okozhat óvatlanság esetén. Ebből adódóan alapvető követelmény, hogy a gyerekek a forgó malomkereket minimum két méter Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

93


távolságból szemlélik. A második programelem biztonsági követelménye a makett összeállítása során keletkezik. A kockázat minimalizálása érdekében a gyerekek vágó szúró eszközt, mérgező ragasztószert nem használnak. 3.7.13. Oktatási segédanyagok A folyamat megértése a malom bejárása és a működés megtekintése során teljességgel megvalósul, melyet tovább erősít a programvezető érthető nyelvezeten megírt bemutatója. Speciális oktatási segédanyagnak tekinthetők a liszt készítése során alkalmazott eszközök. A makett elkészítése során a gyerekek a malom működésének megértését tovább mélyítik. Ebből adódóan további oktatási segédanyag készítésére nincs szükség. 3.7.14. Az élmények hazavihetőségének biztosítása A malom működés közben történő megtekintése látványos és szórakoztató programelem, amely megfelelő kivitelezés esetén a gyerekeknek hosszan tartó élményt szolgáltat. Az élmények hazavihetőségének biztosítása a szélmalom makett elkészítésével történik. 3.7.15. Szülői feladatok A program során a szülőkre a következő feladatok hárulnak: a)

A gyermek épségének biztosítása a kockázatos programhelyszíneken;

b)

A malom működésének meg nem értett folyamatainak tisztázása a gyereknek;

c)

Segítségnyújtás a makett elkészítése során.

3.7.16. Kapcsolódás más projektelemekkel A malomban készített liszt a kenyér, tészta és péksütemények alapanyaga, mely a vidéki ház, tésztakészítés és pékség programhelyszíneken tudatosítandó.

3.8.

Méhészet



94


A méhészet programelem egy olyan installáció, mely a mézkészítés folyamatát élethű sémára felépítve mutatja be a gyerekeknek, egyben alkalmat kínál számos aktuális kérdés felvetésére, valamint a fiatal célközönség tudatformálására. A programelem valós folyamatra építése nem lehetséges, hiszen a méhészet idényjellegű, a tevékenység ellátása vándorló telepítéssel valósul meg, valamint a feladat egyensúlyi ellátása speciális szakértelmet igényel. A méhészeti szakma azonban széles körben alkalmaz látványos eszközöket, melyek oktatási célú bemutatása és a méhészeti eszközök folyamathű elrendezése hatékonyan képes bemutatni a mézkészítést. 3.8.2. Téma feldolgozási pozícionálás A téma 3-6 évesekkel szembeni pozícionálásának célja, hogy a gyerekek megértsék a méz készítésének folyamatát. A 7-14 évesekkel szembeni elvárás, hogy a folyamat tisztán látásán túl megértsék a mézkészítés napjainkban aktuális problémáit, azok okait és a problémákat orvosoló helyes fogyasztói hozzáállás fontosságát. A programelem alkalmat ad az oktatási célú absztrakcióra, melynek során a szorgalom és csapatmunka szellemét is át lehet adni.


95


3.8.3. A téma feldolgozásának folyamata A téma feldolgozása nem valós folyamaton történik, hanem élethűen berendezett méhészet elemeinek megtekintése, kipróbálása és az ismeretek átadása jelenti a feldolgozás alapját. Ennek keretében a gyerekek végigjárnak egy méhészetet, a programvezető bemutatja a mézkészítés folyamatát a kaptárok kitelepítésétől kezdve a pergetésig, illetve a nyersméz szűrése után való üvegbe töltésig. 3.8.4. A helyszín bemutatása A helyszín a gyümölcsös programelemre épül, az installáció alapja, hogy a méhkaptárok a gyümölcsös közelében helyezkednek el. A program során 5 kaptár kihelyezése történik, közvetlenül a gyümölcsfák közelségében. Ez az elrendezés segít összekapcsolni a gyerekek számára a fák virágzását a méhek munkájával. A program egy része így a gyümölcsösben zajlik. A programvezető itt mutatja be a méhész által használt eszközöket (pl. pörgető) és az általa viselt ruházatot. A program második fele a mézkezelésre kialakított helyiségben zajlik. A programvezető itt bemutatja a méz kipörgetése után jelentkező feladatokat, az egyes méztípusok elkészítésének módját, bemutatja a mézfajták közötti különbséget, ismerteti a mézelő növényeket,valamint érdekes információkat mond el a mézről, mint termékről általában. A kezelő helyiség 60 m2, mely az eszközök tárolását és azok bemutatását lehetővé teszi. 3.8.5. Technikai igény A programelem technikai igényét jelentik a tálcák, ládák, a pergető készülék, a méhész védőruházata, valamint a nyersméz tisztítását és tárolását elősegítő felszerelések. 3.8.6. A program időigénye A program időigényét meghatározza, hogy mind kültéren, mind beltéren zajlik a foglalkozás. A külső helyszínen a programvezető bemutatja a kaptárak telepítésének módját, a méhek munkáját és a tárolás, mézkinyerés módszerét. Ez a programelem 15 percet vesz igénybe. A belső programhelyszínen a programvezető bemutatja a nyersméz tisztítását és az üvegekbe töltés módját. Ez a programelem pedagógiai szempontból nagyon fontos, itt lehet a gyerekek és a szülők későbbi hozzáállását meghatározó kérdésekkel (mint a mézhamisítás károkozása, az ellenőrizetlen külföldi termékek kockázata, a hazai méz táplálkozásban Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

96


betöltött szerepének kihangsúlyozása) foglalkozni. Ebből adódóan erre a programelemre 20 percet kell szánni. 3.8.7. Felhasznált anyagok A méztermelés során felhasznált anyagok jó része természetes eredetű, a kaptárok anyaga fa, valamint a mézfeldolgozó helyiség is természetes anyagokat alkalmaz. 3.8.8. Látvány A méhészet látványának kialakításakor törekedni kell a valósághű megoldásokra, tekintettel arra, hogy itt installációról van szó. A méztermelés zöme családi vállalkozásokban valósul meg, ezért a látvány tervezésekor a kisvállalkozási gazdálkodói közeg elemeit kell beépíteni. Emellett törekedni kell a természetesség látványának kihangsúlyozására. 3.8.9. Üzenet A 3-6 évesek számára tervezett üzenetek: a)

„A méz a méhek és méhész együttes munkája révén készül.”

b)

„A méz természetes édesítő, egészségesebb és finomabb, mint a cukor.”

A 7-14 évesek számára tervezett üzenetek: a)

„A méhek és a méhész szorgalma, amit a mézért kifejt, becsülendő és példaértékű.”

b)

„A hazai méz egészségesebb és finomabb, mint az olcsó, alacsony minőségű és

ellenőrizetlen import méz.” c)

„A méhek sorozatos pusztulása sokszor az ember felelőtlen környezetszennyezésének

az eredménye, mely ellen küzdeni kell.” A szülőknek szóló üzenet: a)

„A hazai méz árában nem versenyezhet az olcsó, alacsony minőségű, sokszor

hamisított külföldi termékekkel, de a minőség az élettani hatásokban jelentkezik, mely végső soron megtérül.” 3.8.10. A hangulat és érzület befolyásolása A hangulati és érzületi befolyásolást a hazai méz preferálásának kialakítása irányába kell Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

97


hangolni. Hangulati és érzületi elemek: a)

Ízvilág és egészség együttesen;

b)

Hazai minőség;

c)

Kis családi vállalkozások szorgalma és kitartása;

3.8.11. Személyzeti igény A program nem céloz valódi mézkészítést, annak alapja a méhészeti eszközök célzott bemutatása és a mézkészítés folyamatának érhető, izgalmas bemutatása. A programelemhez nem szükséges mézkészítésben való gyakorlati jártasság, a jó verbális képességek azonban elengedhetetlenek. Ebből adódóan a program személyzeti igénye egy fő, lehetőség szerint pedagógus végzettségű személy. A nyelvismeret itt is előny. 3.8.12. Biztonságtechnikai igény A program biztonsági kockázatot nem hordoz, az egyes eszközök kipróbálása során a programvezető és a szülők tartják fenn a biztonságot. 3.8.13. Oktatási segédanyagok A program során a méhészeti eszközök, felszerelések és védőruházat jelentik az oktatási segédanyagokat, melyen túl további anyagokra nincs szükség. 3.8.14. Az élmények hazavihetőségének biztosítása A programelem fontos szemléleti üzenetet hordoz, nevezetesen a magyar termelőktől származó méz előnyben részesítését. Az élmények tudatosítása érdekében a program végén a gyerekek egy kis üveges, hazai termelőtől származó mézet kapnak ajándékba. A méz üvege egyben a fontos üzenetek tudatosítására szolgál, így a címkén pár közérthető mondatban ezek feltüntetésre kerülnek. 3.8.15. Szülői feladatok A szülők feladata a méz készítésének esetlegesen nem értett részeit a gyerekek számára elmagyarázni, valamint a fontos üzenetekkel kapcsolatban a gyerek számára pozitív megerősítést adni a program során és utána.


98


3.8.16. Kapcsolódás más projektelemekkel A méhészetben termelt méz a hagyományos és modern konyhának egyaránt alapja, a minifarm több helyszíne is alkalmaz mézet. Ennek megfelelően a vidéki konyha és a pékség helyszíneken történik utalás a mézkészítésre és a mézre.

3.9.

Házi tejtermékek


A projektelem célja, hogy bemutassa a fiatal korosztályoknak és szüleiknek a hagyományos módon történő tejtermékkészítést, illetve általában a tejtermékek készítésénél alkalmazott eljárásokról képet adjon. A projektelemmel célunk a gyerekeket és szüleiket a természetes módon készülő, tartósítószerektől és káros adalékoktól mentes táplálkozás irányába orientálni és a helyes gondolkodásmódot hosszú távra tudatosítani.

3.9.2. Téma feldolgozási pozícionálás A 3-6 éves korosztállyal szembeni elvárás, hogy az egyes tejtermékeket stabilan felismerjék, az élelmiszerek, ételek között különbséget legyenek képesek tenni. A 7-14 éves korosztály esetében feltételezzük, hogy az egyes tejtermékek között képesek különbséget tenni, ezért itt a Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

99


hangsúlyt elsősorban a tudatformálásra helyezzük. Az egyes tejtermékek bemutatása, megkóstolása és a készítés gyakorlatának felvázolása révén lehetőség nyílik a helyes táplálkozás elveinek kihangsúlyozására. A téma szülőkkel szembeni pozícionálása során kihangsúlyozzuk a szülők felelősségét a gyermekek élelmiszerrel való ellátásában, illetve itt is megkíséreljük a gondolkodás pozitív irányba való terelését. 3.9.3. A téma feldolgozásának folyamata A téma feldolgozása során a gyerekek egy sematikus tejfeldolgozót látogatnak meg, melynek során az egyes tejtermékek készítésénél alkalmazott eszközöket megtekintik, illetve a létesítményben elhelyezett képi ábrázolás segítségével a programvezető bemutatja az adott tejtermék készítésének folyamatát. A téma feldolgozása ezen projekthelyszín esetén nem épülhet valós folyamatra, hiszen a tejtermékek elkészítése hatalmas szakértelmet és szabályozott munkakörnyezetet igényel, melyek egy alapvetően oktatási célú létesítményben nem működtethetők üzemszerűen. A valós folyamatok hiányát azonban messzemenőkig kárpótolni képes az oktatási segédanyagok logikus rendben való felépítése. 3.9.4. A helyszín bemutatása A helyszín kialakításakor arra törekedünk, hogy egy vidéki, hagyományos elvek alapján működő tejfeldolgozó képét alakítsuk ki. A tejtermékek készítése szigorú higiéniai feltételek mellett történik, e körülményt a helyszín kialakításakor is megjelenítjük. A tejfeldolgozót a termékeknek megfelelő szekciókra osztjuk, és az egyes szekciókban a feldolgozási eszközök és további segédanyagok révén bemutatjuk az adott tejtermék készítésének folyamatát. Az alábbi szekciókat tervezzük: a)

Sajt;

b)

Túró;

c)

Tejföl;

d)

Kefir;

e)

Joghurt.

Az egyes szekciók területét 20 m2 -ben határozzuk meg, a kiszolgáló területekkel együtt a projektelem teljes alapterülete 120 m2. Az épület belső, funkcionális része hidegpadlós burkolatot kap, illetve az oldalfalak 1,5 méter magasan csempeburkolatot kapnak. Az egyes Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

100


szekciókat 1,4 méter magas felfalazás választja el egymástól. Az épület természetes megvilágítása mellett normál fénymelegségű megvilágítást kap. 3.9.5. Technikai igény A projekthelyszín alapvetően bejárásos látogatásra épül, ülőhelyek biztosítására nincs szükség. A technikai igény magába foglalja az egyes tejtermékek készítésénél alkalmazott eszközöket, berendezéseket, tároló kapacitásokat. A kiszolgálóban egy hűtő és élelmiszer előkészítő asztal helyezkedik el. 3.9.6. A program időigénye A program során a látogatók végigjárják az egyes szekciókat, ahol a programvezető az egyes tejtermékek készítésének folyamatát, valamint a készítéshez felhasznált eszközök körét bemutatja. Egy termék bemutatására 10 perc áll rendelkezésre, valamint a köztes idők figyelembe vételével a teljes program 60 percet vesz igénybe. 3.9.7. Felhasznált anyagok A felhasznált anyagok esetében előnyben részesítjük a természetes anyagokat, azonban a tejtermékek készítésére jellemző, hogy a higiéniai előírások meghatározzák az alkalmazható anyagokat. A helyszín hiteles és reális módon való bemutatásához hozzátartozik, hogy egy családi vállalkozásban napjainkban alkalmazott eszközök kerüljenek bele a demonstrációs körbe. Ezt az alkalmazott anyagok esetében is figyelembe fogjuk venni. 3.9.8. Látvány A projektelem kialakításával a látogatók fogyasztási szokásait, szemléletét és preferenciáit kívánjuk kedvező irányba befolyásolni, mely csak akkor érhető el, ha a helyszín termékbiztonságot és szakszerűséget sugároz. A látvány során törekszünk a tisztaság és hozzáértő gyakorlat, mint a preferenciákra kedvezően ható tényezők kellő kihangsúlyozására. 3.9.9. Üzenet A 3-6 évesek számára szóló üzenet: a)

„A házi tejtermékek egészségesek és finomak, ezek a piacon kaphatók”


101


A 7-14 évesek számára szóló üzenet: a)

„A házi tejtermékek nem tartalmaznak tartósítószert és hozzáadott adalékanyagokat,

ezért jóval egészségesebbek, mint a boltokban kapható termékek.” b)

„A házi tejtermékek hazai termelők szorgos munkája révén jönnek létre, ezekben a

termékekben meg lehet bízni.” A szülők számára szóló üzenet: a)

„A házi tejtermékek rendszeres étrendbe való építésével a gyermek egészségét lehet

szolgálni.” b)

A házi tejtermékek vásárlásával a hazai termelőket támogatjuk az import ellenében,

ezáltal hozzájárulunk a hazai gazdaság fejlesztéséhez. 3.9.10. A hangulat és érzület befolyásolása A hangulat és érzület befolyásolása azért nagyon fontos ezen projektelem esetében, mert az későbbi döntéseket és életformát alapoz meg. Egy megfelelően kivitelezett helyszín és gyakorlat révén elérhető, hogy a szülők bevásárlásaikat a továbbiakban a piacon intézzék, illetve átálljanak a házi készítésű élelmiszerek fogyasztására. Hangulati és érzületi elemek: a)

Egészséges és ízletes hazai ízek;

b)

Az üzem tisztasága;

c)

A vidéki termelők szakértelme és szakmaszeretete.

3.9.11. Személyzeti igény A személyzeti igény meghatározásakor abból indultunk ki, hogy a tejfeldolgozóban tényleges termék előállítás nem történik, azonban a programvezetőnek tisztában kell lennie az alapvető folyamatokkal, azokat hitelesen be kell tudnia mutatni, illetve a kérdéseket meg kell tudja válaszolni. A programvezetővel szembeni elvárás a felsőfokú végzettség, előny a pedagógusi képzési karakter, valamint elvárás az angol és/vagy német nyelv ismerete. 3.9.12. Biztonságtechnikai igény A tejfeldolgozó nem hordoz biztonsági vetületet, tekintettel arra, hogy termék előállítás nem történik. Az egyes feldolgozó és tároló eszközöket azonban a gyerekek kipróbálják, ezért ennek során körültekintő eljárásra van szükség. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

102


3.9.13. Oktatási segédanyagok A projektelem során különös hangsúly helyeződik az oktatási segédanyagokra, hiszen a folyamatok valós körülmények között való kivitelezésének híján ez tölti be az ismeretátadás legnagyobb részét. Oktatási segédanyagnak tekintendők a tejtermékek készítéséhez használt eszközök és tároló kapacitások. További oktatási segédanyag a szekciónként elkészített fali ábra, mely lépésről lépésre, képi és szöveges elemekkel, valamint folyamatrajzzal mutatja be az egyes termékek elkészítésének folyamatát. 3.9.14. Az élmények hazavihetőségének biztosítása Ezen a helyszínen a gyerekek nem készítenek haza vihető tárgyat, ezért az élmények tartóssá tételét az egyes termékek megkóstoltatásával lehet biztosítani. A kóstolás a szekciókban, terméktípusonként történik akként, hogy a programvezető az egyes termék elkészítésének bemutatása után a látogatókat megkínálja az adott tejtermékkel. 3.9.15. Szülői feladatok A tejtermékek készítése a bonyolultabb projektelemek közé tartozik, ezért a szülőkre a látottak és hallottak megértésének segítése hárul. 3.9.16. Kapcsolódás más projektelemekkel A tejfeldolgozó tematikáját tekintve kapcsolódik a vidéki konyhához és az állatfarmhoz. 3.10. Hagyományos konyha 3.10.1. A projektelem célja és tartalma A projektelem célja a látogatóknak bemutatni egy hagyományos eszközöket tartalmazó konyhát, egyúttal tudatformálási tevékenységet kifejteni annak érdekében, hogy a gyerek és szüleik felfedezzék a hagyományos ételkészítés értékeit, illetve főzési szokásaikat kedvező irányba változtassák. A hagyományos konyha projektelem nem jelent alapvető változási igényt, mindössze arra vállalkozik, hogy a meglévő módszerekkel szemben bizonyos ételek, folyamatok kedvező irányú változását ösztönözzék. 3.10.2. Téma feldolgozási pozícionálás Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

103


A témát a 3-6 évesekkel szemben úgy

pozícionáltuk,

konyhában

hogy

készített

felismerjék,

ételeket

illetve

legalapvetőbb

a a

ismeretekre

rálássanak az ételek készítése során.

A

szembeni

7-14

követelmény,

különbséget tenni

a

évesekkel

legyenek

hagyományos

mindennapi

hogy képesek és

a

ételkészítési

folyamatok között, megértsék, hogy

a

hagyományos

gasztronómiai megoldások sok esetben sokkal egészségesebbek. A szülőkkel szemben a témát akként

pozícionáltuk,

felkeltsük hagyományos

hogy

érdeklődésüket

a

konyhai

megoldások iránt. A téma feldolgozásától azt várjuk, hogy a családok a főzéshez használt alapanyagok és maga a főzés viszonylatában az egészséges megoldásokat részesítsék előnyben. 3.10.3. A téma feldolgozásának folyamata A téma feldolgozása akként történik, hogy a gyerekek és szüleik látogatást tesznek egy hagyományos konyhában, megismerkednek annak felszerelési tárgyaival, majd közösen elkészítenek egy hagyományos recept szerinti süteményt. 3.10.4. A helyszín bemutatása A helyszín egy 30-35 főt befogadni képes konyha, mely hagyományos módon kerül felszerelésre. A helyszín központi eleme a főzőpult, melyet körülállva hallgatják a gyerekek a programvezető előadását. A főzőpultból kiindulva, a konyha középső részében egy hosszú Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

104


asztal helyezkedik el. Ennek célja a foglalkozásnak hely biztosítása, ezen készítik el a látogatók a süteményt. A főzőpult felett a konyhai eszközök kerülnek felakasztásra, illetve magában a pultban további eszközök kerülnek elhelyezésre. A konyha és bemutatóterem teljes alapterülete 80 m2. A konyhához nem tartozik kamra tekintettel arra, hogy a konyhában mindössze a gyerekekkel közösen készített sütemény alapanyagai kerülnek tárolásra. A konyha oldalsó falához csatlakozik a tűzhely, mosogató és a további tárolókapacitások. 3.10.5. Technikai igény A konyha alapvető technikai igényéhez tartoznak a konyhatechnikai felszerelések. Ezek alapvetően demonstrációs célokat szolgálnak, használati igény mindössze a sütemény elkészítéséhez használt eszközöknél merül fel. A foglalkozás lebonyolításához szükség van egy hosszú, a teljes csoport elhelyezkedését lehetővé tevő asztalra. 3.10.6. A program időigénye A program első felében a látogatók megismerkednek egy hagyományos elvek alapján felszerelt konyhával és annak eszközeivel, megismerkednek a hagyományos főzési elvekkel, majd a második részben elkészítik a hagyományos recept szerinti süteményt. Az első rész időigénye 20 perc, a másodiké pedig 40 perc. A 60 perces foglalkozás révén a látogatók betekintést nyernek egy, a hétköznapi gyakorlattal szemben kedvező alternatívát jelentő konyhai szemlélettel. 3.10.7. Felhasznált anyagok A felhasznált anyagok természetes voltára a konyha esetében különös gondot fordítunk tekintettel arra, hogy eleve hagyomány hű megoldásokban gondolkodunk. Preferáljuk a fa és a természetes szövetek anyagát, illetve a konyhatechnikai felszerelések körét a hagyományos konyha szellemiségével összeegyeztetett módon határozzuk meg.

3.10.8. Látvány A látvány kialakításakor előtérbe helyezzük a szemléletformálást. A hagyományos konyhát szeretnénk megkülönböztetni egy korhű parasztház konyhájától, célunk, hogy a hagyományos elveket a gyakorlatban is érvényesíthető ismereteket adjunk át. Ezt nem tudnánk elérni akkor, Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

105


ha a konyha otthon nem elérhető elemeket (pl. rakott kemence) tartalmazna. A látványt ezért úgy alakítjuk ki, hogy egy átlagos konyhát átformálunk a hagyományos elvek szerint. 3.10.9. Üzenet A 3-6 éves korosztály számára szóló üzenet: a)

„A hagyományos ételek egészségesek és ízletesek, ezek otthon is elkészíthetők.”

A 7-14 évesek számára tervezett üzenetek: a)

„A hagyományos konyhai megoldások egészségesebb ételek létrehozását teszik

lehetővé, így az előállításra szánt, adott esetben hosszabb idő bőségesen megtérül.” b)

A hagyományos konyhai gyakorlat tanulható, és nem nehezebb mint az általános

főzési tevékenység.” A szülők számára szóló üzenet: a)

„A hagyományos elvek alapján történő főzés egészségesebb ételeket eredményez,

melyekre a gyerekeknek szükségük van.”

3.10.10.

A hangulat és érzület befolyásolása

A hangulat és érzület kedvező irányú befolyásolására szükség van, hiszen ennek révén megváltozhat a családok mindennapi főzési gyakorlata. Hangulati és érzületi elemek: a)

Hagyománytisztelet;

b)

Egészséges élelmiszerek;

c)

Friss ételek illata;

d)

Közös családi főzési élmény.

3.10.11.

Személyzeti igény

A program vezetéséhez alapvető konyhai ismeretekben jártas személyre van szükség. A jó verbális képességekre mindenképpen szükség van. Javasolható egy fő felsőfokú végzettségű programvezető alkalmazása. Ennél a munkakörnél is előnyt jelent a nyelvismeret.

3.10.12.

Biztonságtechnikai igény

A projektelem két irányból rendelkezik biztonsági igénnyel: egyrészt a konyhatechnikai Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

106


eszközök közül több szúró és vágó funkcióval bír, másrészt a sütemény elkészítése forró kemencében történik. Ebből adódóan az eszközök bemutatását és kipróbálását úgy kell biztosítani, hogy a veszélyt jelentő eszközök ne legyenek elérhetők. A kemence esetében biztosítani kell a gyerekek legalább 3 méter távolságát, valamint a sütemény be és kihelyezését a programvezető látja el.

3.10.13.

Oktatási segédanyagok

A program oktatási segédanyagai az egyes konyhatechnikai felszerelések. A programot úgy kell kialakítani, hogy az egyes eszközök megfelelő sorrendű bemutatása révén összeálljon egy hagyományos elvek szerint felépített konyha koncepciója.

3.10.14.

Az élmények hazavihetőségének biztosítása

Az élmények hazavihetőségét két módon tervezzük biztosítani. Egyrészt a sütemény elkészítése egy otthoni körülmények között is kivitelezhető élményt eredményezhet, másrészt a program végén a hagyományos konyha alapvető ételeinek elkészítését taglaló receptfüzetet kívánunk átadni, melynek otthoni feldolgozása révén a családok egy lépést tehetnek a hagyományos elvek alapján szervezett konyhai feladatok irányába.

3.10.15.

Szülői feladatok

A program során a szülők feladata a biztonsági körülmények biztosításában való közreműködés és a hallottak megértésének ellenőrzése. Ezen túl a szülők segítségére a sütemény elkészítése során szükség lehet.

3.10.16.

Kapcsolódás más projektelemekkel

A hagyományos konyha azokkal a programelemekkel kapcsolódik, melyek alapanyagait felhasználja. Így kapcsolat áll fenn az állatfarmmal, a gyümölcsössel és a malommal.


107


4.

Pénzügyi elemzés

4.1.

A költségek elemzése

A költségek elemzése két irányból közelíthető. Egyrészt a beruházás megvalósításának költségei pontos számításokkal alátámaszthatók, ezen adatok a belsőépítészeti kiviteli tervdokumentáció árazott költségvetési kiírásából származtathatók. A költségek másik vetülete a létesítmény használatba vétele után jelentkező költségek, ezek zömmel működési pénzáramok, ugyanakkor nem zárható ki a Minifarm eszközparkjának, felszereltségének bővítése, korszerűsítése. Így a működési pénzáramlás mellett az üzemeltetés során beruházási pénzáramokkal is lehet számolni. A működés során jellemzően felmerülő költségnemek az anyagi természetű ráfordítások (fenntartás, üzemeltetés, karbantartás) és a személyi jellegű ráfordítások (bér és járulékai, személyi jellegű egyéb kifizetések), ugyanakkor felmerülhet egyéb ráfordítás, pénzügyi jellegű ráfordítás is, természetesen az előbb említett költségnemekhez képest kisebb súllyal. A hasonló, turisztikai és oktatási vetülettel egyaránt rendelkező létesítmények üzemeltetésének éves költsége 300 millió forintra tehető.

4.2.

Bevételek elemzése

A bevételek elemzésénél abból indultunk ki, hogy a tervezett Minifarm megvalósítása és működtetése

eltérő

bevételi

struktúrákat reprezentál. Így

beszélhetünk

beruházási

(felhalmozási) bevételről és működési bevételről. A beruházási bevételek a fejlesztési források (megvalósítói saját forrás, adott esetben pályázati támogatás) összegei. A Minifarm működési bevételeinek tervezésénél két elv vezérelt. Egyrészt a költségekkel való mindenkori összhang megteremtése pénzügyi-számviteli alapelvként megfogalmazódott. Másrészt a tervezett fejlesztés központi célkitűzéseit, nevezetesen hogy egy környezetbarát, a fiatal korosztályok nevelését szem előtt tartó, valamint tudatos gazdálkodást megvalósító létesítmény jöjjön létre, a bevételek tervezése során is figyelembe vettük. A kitűzött célok differenciált árképzéssel biztosíthatók, vagyis a szociális rászorultság a jegyárakban kedvezményként (diák, nyugdíjas jegy) megjelenik. A tervezetett működési bevételek több forrásból származhatnak, így megemlíthetők a pályázati forrású bevételek, a Minifarm saját bevételei (jegybevétel, reklámbevétel, szponzori hozzájárulások, adományok, kapacitás bérbeadás bevételei, egyéb bevételek, mint programok megvalósításának pályázati bevételei).


108


4.3.

Költség-haszonelemzés

A költség-haszon elemzés során a keretfeltételeket meghatározza a beruházás jellege, a társadalmi közfogyasztáshoz való hozzájárulása okán. Az ilyen jellegű beruházásokkal szemben általában közvetlen hozamkövetelményt (vagyis a hozamból történő megtérülési követelményt) nem támasztanak, ugyanakkor a Minifarm működése során elvárható, hogy eredményes gazdálkodás mellett magas szakmai színvonalon, a megcélzott közönség megelégedésére fejtse ki tevékenységét. A tervezett létesítmény működési cash flow elemzésének összeállítása során abból kell kiindulni, hogy a pénz és jövedelem képződés és felhasználás szerkezetének kialakítása összhangban legyen a reálfolyamatok dinamikájával. A működéssel kapcsolatos felhasználások és források az összes működést finanszírozó forrás összesített egyenlege. Az esélyegyenlőség csak úgy biztosítható, ha a tervezett jegyárak összhangban vannak a látogatók teherviselő képességével, valamint egyes szociális kedvezmények (nyugdíjas és diákjegyek) rendszere az árpolitikában megtalálható. A Minifarm összesített bevétel-költség és eredményterve 2014-2016. viszonylatában

Adatok forintban Sor

Megnevezés

2014.

2015.

01.

Alapszolgáltatás nettó árbevétele

127 000 000

133 350 000 160 020 000

02.

Feladatellátási céltámogatás

180 000 000

190 800 000 192 708 000

I.

Értékesítés nettó árbevétele

307 000 000

324 150 000 352 728 000

II.

Egyéb bevételek

10 000 000

11 000 000

12 100 000

05.

Anyagköltség

35 000 000

36 750 000

38 587 500

06.

Igénybe vett szolgáltatások

107 150 000

112 507 500 118 132 875

07.

Egyéb szolgáltatások értéke

8 500 000

8 925 000

9 371 250

08.

Eladott áruk beszerzési értéke

0

0

0

31 000 000

32 550 000

34 177 500

09.

Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke

2016.

III.

Anyagjellegű ráfordítások

181 650 000

190 732 500 200 269 125

10.

Bérköltség

78 000 000

84 240 000

90 979 200

11.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

17 000 000

18 360 000

19 828 800

12.

Bérjárulékok

29 450 000

31 806 000

34 350 480

IV.

Személyi jellegű ráfordítások

124 450 000

134 406 000 145 158 480 Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

109


V.

Értékcsökkenési leírás

4 000 000

4 040 000

4 080 400

VI.

Egyéb ráfordítások

1 900 000

1 919 000

1 938 190

5 000 000

4 052 500

13 381 805

Üzemi,

A./

üzleti

tevékenység

eredménye

B./1

Pénzügyi műveletek bevétele

40 000

44 000

48 400

B./2

Pénzügyi műveletek kiadásai

55 000

59 400

64 152

B./

Pénzügyi műveletek eredménye

-15 000

-15 400

-15 752

C./

Szokásos vállalkozási eredmény

4 985 000

4 037 100

13 366 053

D./1

Rendkívüli bevétel

630 000

567 000

510 300

D./2

Rendkívüli kiadás

350 000

175 000

87 500

D./

Rendkívüli eredmény

280 000

392 000

422 800

E./

Adózás előtti eredmény

5 265 000

4 429 100

13 88 853

5.

A hozzáférés javítása: családbarát kapacitások, kerékpáros megközelítés,

akadálymentesítés 5.1.

Családbarát kialakítás

A Minifarm családbarát jellegének megfelelően a kialakításra kerülő kapacitások a teljes család általi látogathatóságot biztosítják. A családbarát kapacitás az alábbi szolgáltatási elemekre épül: sajátos szükségletek szerinti kialakítás, egyszerű ügyintézés, családi kedvezmény, védett útvonal, tanácsadás, pihenő-etető-pelenkázó hely, játszótér. Tartalmi elemek: a)

Korosztályok szerinti (3-6, 7-14 éves korcsoportok) programok kialakítása;

b)

Gyermekmegőrző;

c)

Kisgyermeket nevelő szülők programokba való bekapcsolódásának segítése;

d)

Idős generáció által is használható funkciók.

5.2.

Kerékpáros megközelítés

Közismert a kerékpáros közlekedés, tömegközlekedés fenntartható városi-vidéki életre gyakorolt kedvező hatása, valamint egyértelműen látható, hogy a fokozott gépjárműhasználat a városi-vidéki élhetőséget mekkora mértékben károsítja. Ebből adódóan a Minifarm, amely a fenntartható fejlődést módszertani és szolgáltatási fejlesztés révén célozza, különös hangsúlyt Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

110


ad a fenntartható közlekedés támogatásának is. A kerékpártároló kapacitás fejlesztése révén cél a fenntartható közlekedési módozatok népszerűsítése és a gépjárműforgalom terhelésének csökkentése az intézmény környezetében. A kerékpártároló kapacitás az alábbi elemekre épül: a)

Kerékpártárolók kiépítése;

b)

Kerékpártároló zárt láncú kamerarendszerbe integrálása;

c)

Kerékpárzár bérleti lehetőség biztosítása.

5.3.

Akadálymentesítés

A Minifarm teljes körű akadálymentesítése révén a mozgásukban akadályoztatott látogatók szolgáltatás igénybevétele biztosítottá válik. Az akadálymentesítés az alábbi elemekre épül: a)

Fő és mellék-közlekedési kapcsolatok akadálymentesítése;

b)

A farm valamennyi egységének elérhetőségének biztosítása;

c)

Mozgássérült parkolóhelyek létesítése.

Akadálymentesítés Az épületek környezetében

Az épületekben

Legalább 2 db 3,50x6,50 m méretű, táblával és burkolatfestéssel ellátott akadálymentes parkoló kialakítása a célépület bejáratához maximum 5 méter távolságban.

Legalább kialakítása

egy

akadálymentes

és

logikus

bejárat

összeköttetés

kialakítása az épület környékén fellelhető összes akadálymentesen kialakított térrel és elemmel.

Minimum 1 db autóbuszvárakozó-hely és 1 Automatikusan nyíló bejárati ajtó és sorolt db autóbusz parkoló létesítése.

ajtók beépítése.

Az épített környezetben a járdák, gyalogutak kialakítása oly módon, hogy a szélességük minimum

1,5

akadálymentes legfeljebb

5%

vezetővonalak,

út

egyenletes, Bejárati előtér vagy szélfogó kialakítása,

m,

az

és

síkfelületű menetirányú akadályok

legyen melynek

mérete

a

kerekesszék

lejtéssel; manőverezéséhez legalább 1,5x1,5 m. előtti

figyelmeztető jelzések kialakítása.



111

A kialakított járdaszegélyek esetében a Csúszás- és tükröződésmentes, szilárd, és szegélyek folytonosak, a lekerekített – letört könnyen –

élkialakítású

szegélyek

tisztán

minimális rendelkező

magassága 7,5 cm.

tartható

burkolattal

akadálymentes

közlekedők

kialakítása. A járófelületen - a burkolati anyag felületi, sűrűségbeli,

színbeli,

hangtani

tulajdonságainak különbözőségét figyelembe Legalább 1,5 m széles max. 8% lejtésű lejtők véve - burkolati sáv kialakítása, amely vak, (rámpák)

alkalmazása

szintmagasságok csúszásmentes

a

nem

melyek korlátozott emberek tájékozódását segíti.

között, járófelülettel

azonos gyengén látó, vagy felfogóképességükben

és

kétsoros Lépcsők kialakítása esetén 15 cm-es fellépő

korláttal ellátottak.

lépcső biztosítása, melyek a lépcsők mindkét oldalán kétsoros, a járófelülettel számított 0,7 m és 0,95 m magasságban kapaszkodóval rendelkeznek.

Felvonók

Belső helyiségekben

A mozgáskorlátozott emberek akadálymentes közlekedését biztosító technika, alkalmazása A helyiségekben csúszásmentes, szilárd és kötelező,

lehetőség

szerint

liftkabin könnyen tisztán tartható burkolat.

kialakításával. Az ügyfélforgalmi tér előterében olyan pihenő-várakozó teret kialakítása, amelyben kerekesszékkel is megfelelően, az előtér közlekedésének A közlekedőben és a liftkabinban a kezelő gombok hozzáférhető, a padló szinttől 0,85 és

1,1

m

elhelyezése.

közti

magasságban

történő

zavarása

nélkül

lehet

várakozni, ugyanakkor az információs pulttal megfelelő a vizuális kapcsolata. Az épületek előterében és a belső közlekedési útvonalakon kötelező jól látható és könnyen értelmezhető jelzések elhelyezése, amelyek egyértelmű tájékoztatást adnak a helyszín, közösségi tér vagy iroda funkciójáról.


112


Legalább két darab, közlekedőből nyíló akadálymentes Olyan kezelőgombok alkalmazása, mely tapintható információkat jelenít meg (Braille feliratok, síkból kiemelkedő nyomógombok, eltérő felület). A liftkabinban a látható jelzések mellett hallható információk biztosítása.

WC-mosdó

helyiség

kialakítása. Legalább egy (célszerűen a legnagyobb) közösségi

térben

kötelező

halláskárosult

személy hosszabb használatára indukciós hangerősítő rendszer kiépítése. Legalább egy 15 m2 -es játszószoba és egy csecsemőpelenkázásra és etetésre alkalmas helyiség kialakítása.


113


6.

Környezeti hatások vizsgálata

A Minifarm környezeti hatásainak elemzésekor a műszaki kialakítás nyomán keletkező környezeti hatásokat kell elemezni. A környezetre gyakorolt hatásokat „környezetre káros”, „környezetre kedvező hatást gyakorló” és a „környezetre nézve semleges” kategóriákba soroltuk. Az elemzés tapasztalatait az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Környezeti hatás Környezeti elemekre gyakorolt hatások Hatásváltozó

Káros

Kedvező

Semleges

Föld

X

Levegő

X

Víz

X

Természetes élőhelyek

X

Épített környezet

X

Építészeti örökség

X

Régészeti örökség

X

Környezeti elemek rendszerére gyakorolt hatás Tájkép Település

X X

Éghajlat

X

Ökológia

X

Az érintett lakosság viszonylatában jelentkező hatások Egészségügyi helyzet változása

X

Társadalmi helyzet változása

X

Gazdasági helyzet változása

X

Életminőség változása

X

A környezeti hatások között kell értékelni az externáliákat is, melyek a beruházás nyomán az azt körülvevő társadalomra hatást gyakorolnak.


114


Az extern hatásváltozókat a hatás jellegét az alábbi táblázatban összesítettük. Extern hatásváltozó

Direkt jelleg

Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték növekedése

Indirekt jelleg X

Egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték

X

növekedése Foglalkoztatottsági ráta javulása

X

Foglalkoztatottak számának növekedése

X

Személyi

jövedelemadó

alapját

képező

éves

X

jövedelemtömeg növekedése Működő táras vállalkozások számának növekedése

X

Jövedelem (hozzáadott érték) növekedése

X

Egy főre jutó bruttó hazai termék növekedése

X

Az alkalmazásban állók havi bruttó átlag kereset

X

növekedése A lakosság mobilitásának növekedése

X

A foglalkoztatottak iskolai végzettségnek javulása

X

Gazdasági aktivitás növekedése

X

Fiatal korosztály aktivitási mutatóinak javulása

X

Az innovatív iparágakban foglalkoztattak aránya

X

Diplomások arányának növekedése Helyi gazdaság globális nyitottságának növekedése Az egy lakosra jutó beruházási teljesítmény érték növekedése

X X X

Egy lakosra jutó eszköz beruházás növekedése

X

Regisztrált vállalkozások száma növekedése

X

A vállalkozások gazdasági ág szerinti összetétele

X

Külföldi tőke beáramlás növekedése

X

A felsőoktatásbeli hallgatók összetétele

X

Non-profit szervetek száma

X

Felsőfokú képesítéssel rendelkezők aránya

X

Pályakezdők elhelyezkedési arányának növekedése

X Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI


115

7.

Kockázatelemzés

A projekt megvalósíthatósága alacsony kockázatú. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük a lehetséges kockázatokat, majd a kockázatértékelés után kockázatkezelési tervet készítettünk. Kockázati tényezők a projekt megvalósítása során Kockázati tényező – Bekövetkezés valószínűsége/ Projektcélokra gyakorolt hatás

Közepes

Alacsony

Környezeti kockázat

X

Szervezeti belső kockázat

X

Kezdő beruházás finanszírozási kockázat

Magas

X

Tervezési kockázat

X

Működési kockázat

X

Tapasztalat hiánya

X

Működési források elégtelensége

X

Üzemeltetési tapasztalat hiánya

X

Finanszírozás elégtelensége

X

Az egyes kockázati tényezők súlyokkal való ellátása és a megoldási javaslat: Kockázati tényező Környezeti kockázat

Súly (1-10)1 2

Megoldási javaslat Kooperációk definiálása, diverzifikáció Szervezeti

Szervezeti belső kockázat

2

és

Minőségbiztosítás kapcsolatok

Működési megfelelősége,

rendezése,

hatékony

szabályzat, szerződéses menedzsment

munkavégzés megvalósítása Kezdő beruházás finanszírozási kockázat

1

4

Beruházási döntés csak a források egészének rendelkezésre állásakor

1-3: Alacsony kockázat, 4-6: Közepes kockázat, 7-9: Nagy kockázat, 10: Megvalósíthatóságot veszélyeztető kockázat


116


Rövid távú tervek kidolgozása folyamatos terv/tény Tervezési kockázat

2

összehasonlítással, rövid távú tervek összhangja a közép- és hosszú távú tervekkel

Működési kockázat

3

Megfelelő működési tervek kidolgozása

Szervezési kockázat

2

Diverzifikált programportfolió

Tapasztalat hiánya

3

Megfelelő benchmarking a megvalósítás előtt

Működési források elégtelensége

2

Pótlólagos

forrásbevonás,

üzleti

tervek

felülvizsgálata Menedzsment előzetes képzése, felkészítése működő

Üzemeltetési tapasztalat hiánya

2

hasonló

létesítményben,

menedzsmentben

a

tématerületen jártas személyek részvétele Projektek kidolgozása hiányos

2

Finanszírozás elégtelensége

2

Projekttervek

kidolgozása

még

a

beruházás

megkezdése előtt Forrásbevonási lehetőségek felmérése

A kockázatok hatásainak bemutatása a cselekvési terv végrehajtása előtt


117


Elégtelen menedzsment

Nem megfelelő program spektrum

Nem megfelelő beruházástervezés

Nem komplex a menedzselés Nem áll rendelkezésre az infrastruktúra A létesítmény nehezebben birkózik meg a kihívásokkal

Elhagyják a létesítményt a jól képzett szakemberek Elhagyják a szektort a jól képzett szakemberek

A szolgáltatási eredmény elvész Kevesebb látogató

Nagyfokú HR fluktuáció

„Szétszóródik” a bizalmas üzleti információ

Csökken a bevétel


118


Szolgáltatási üzemzavar

A vállalkozási méretnövelés elmarad

A szolgáltatások nem képesek bekerülni a piaci vérkeringésbe

A megvalósítás megreked

Kisebb hozzáadott érték

Befektetői kedv csökkenés

A szolgáltatás üteme nem egyezik meg a piaci igényekkel Kevesebb bevétel

Nem hasznosul a beruházás

Kisebb kisugárzás

Csökkenő üzleti eredmény

Elégtelen működés

A Minifarm versenyképességének csökkenése


119


A kockázatok hatásainak bemutatása a cselekvési terv végrehajtása után

Jól működő menedzsment

Megfelelő program spektrum

Megfelelő beruházástervezés

Teljes spektrumú szolgáltatások Rendelkezésre áll az infrastruktúra Célcsoport barát szolgáltatások Látogatószám generáló környezet Látogatószám növekedés

Erős menedzsment

Jól képzett szakemberek és menedzserek

Erősödik a szektor és a piac Üzleti aktivitás növekedés A szolgáltatási eredmények koncentrálódnak

Látogatási intenzitás nőnövekedés


120


Jól működő menedzsment

A Minifarm optimális körülmények közt működhet

Növekszik az intézmény szolgáltatási potenciálja

Nő a látogatók száma

Megfelelő számú és minőségű kapacitás

Növekszik a szakmai tevékenység bevétele

Eredmény esebb működés

További szolgáltatási munkák lehetősége

Optimális üzleti környezet

Optimális szolgáltatásnyújtás

Szolgáltatási méretnövekedés lehetősége

A Minifarm működése folytonos marad

További szolgáltatási elemek létrejötte

A megvalósítás feltételeinek növekedése

Nagyobb szolgáltatási bevételek

Nagyobb hozzáadott érték

Befektetői kedv növekedés

Nagyobb szakmai kisugárzás


121


Hasznosuló szolgáltatások

Növekvő üzleti eredmények

Növekvő szakmai hírnév

A Minifarm versenyképességének növekedése


122


8.

Fenntarthatóság

A fenntarthatóság elemzése során abból indultunk ki, hogy a Minifarm projekt megvalósító vállalkozáson belüli és kívüli, társadalmi vetülettel egyaránt rendelkezik. Ebből adódóan a jelen fejezetben elemezzük a fenntarthatóság elemeit (működési, pénzügyi és vállalkozási fenntarthatóság), valamint a tágabb értelemben vett társadalmi fenntarthatóságot. A működési fenntarthatóság érdekében az alábbiak kapnak hangsúlyt: 1. döntés a pénzáramok megosztásáról (működési, beruházási); 2. szakmai megvalósítás költségviszonyai; 3. a Minifarm egyes programjainak tervei; 4. további fejlesztések tervei; 5. szolgáltatási tapasztalatok hasznosítási formái; 6. döntés a létrehozott aktívumok értékcsökkenési felosztásáról; 7. partnerkapcsolatok szerződései; 8. további programok fejlesztése; 9. finanszírozási partnerek finanszírozási hajlandósága; 10. pénz- és tőkepiaci instrumentumok bevonhatósága; 11. eszközkihasználtság javulása; 12. szervezési adminisztráció költségei; 13. beruházási, működési, likviditási tervek realitása; A pénzügyi fenntarthatóság érdekében az alábbiak kapnak hangsúlyt: 1. további források bevonása a működésbe és a fejlesztésekbe; 2. pályázati hozzájárulás lehívása; 3. szolgáltatások bevételei; 4. szolgáltatási tapasztalatok hasznosításának bevételei; 5. alapító vállalkozás eredmény-felhasználása; 6. pénz- és tőkepiaci forrásbevonás.


123


A létesítményi fenntarthatóság érdekében az alábbiak kapnak hangsúlyt: 1. szolgáltatási folyamat transzparens megjelenítése a regionális gazdasági szereplők számára; 2. közösségi keretprogrammal harmonikus szolgáltatási tervek kidolgozása; 3. vállalkozási tőke számára vonzó üzleti tervek; 4. szakmai projektgeneráló program kivitelezése; 5. bevétel, költség-ráfordítás, eredmény konzisztens nyilvántartása; 6. szakértők bevonása; 7. az egyes projekthelyszínek feladatainak összehangolása; 8. a működtető vállalkozás üzleti tervei; 9. tőkebevonási formák kidolgozása az üzleti viszonyokkal összhangban. A társadalmi fenntarthatóság vetületei Hozzájárulás az ország versenyképességének javításához Rövid táv Foglalkoztatás bővülése

Középtáv x

Versenyképes tudás és műveltség növekedése

x

A népesség egészségügyi állapotának javulása

x

Az innovációs készségek erősödése a fiatal korosztályokban

x

Az információs társadalom kiteljesedése

x

Kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés

x

Helyi innovációs eredmények számának növekedése

x

Vállalkozási innováció fokozódása

x

A Minifarm hozzájárulása a foglalkoztatás bővüléséhez Rövid táv

Középtáv

Fogyatékkal élők foglalkoztatása

x

Romák foglalkoztatása

x

Pályakezdők foglalkoztatása

x

Nők foglalkoztatása

x

Nők és férfiak közti különbségek figyelembevétele a

x


124


foglalkoztatásban Környezeti, egészségügyi körülmények figyelembevétele a foglalkoztatásban Egészségmegőrző munkahelyi körülmények biztosítása

x x

Hozzájárulás az országon belüli területi társadalmi-gazdasági különbségek kiegyenlítéséhez Rövid táv

Középtáv

Egyenletes gazdasági fejlődés elősegítése

x

Esélyegyenlőség biztosítás az oktatásban és a foglalkoztatásban

x

Innovációs eredmények társadalmi hasznosulása

x

Fiatal korosztályok innovációs készségeinek erősítése

x


125


9.

A Minifarm célcsoportjai

Célcsoport

és

érintettek köre A 3-6 és 7-14 éves korosztályhoz

tartozó

gyermekek

A célcsoport mérete

A hatásterület jellege

A célcsoport széles, több ezer főből A hatásterület országos álló szegmenst képvisel

jellegű

Közepes méretű szegmens, amely azonban a közvetlen célcsoporttal Szülők, nagyszülők

közvetlen kapcsolatban áll, így a Országos hatásterület szülők,

nagyszülők

elérése

nagy

fontossággal bír Közepes méretű célcsoport, melyet a tématerület specifikumai alapján kell Országos hatásterület

Pedagógusok

differenciálni Fiatal

pedagógus

hallgatók

Közepes méretű szegmens

Lokális hatásterület

Széles célcsoport, mely azonban a Vállalkozási szféra

vállalati

kollaborációk Nemzetközi hatásterület

körvonalazásával specializálódik Kis méretű szegmens, azonban itt is Finanszírozó

érvényes,

hogy

a

finanszírozó

szervezetek

szervezetek nagy számú partnerrel

Nemzetközi hatásterület

kapcsolatban állnak Kis méretű szegmens, az ágazati Ágazati

döntéshozó döntéshozatal azonban a célcsoport

szervek

teljes egészét érinti, így az egyeztetés

Országos hatásterület

e szervekkel nagy fontossággal bír Érdekképviseleti szakpolitikai szervezetek

és

Kis

méretű

kommunikáció hálózati

szegmens,

a

hatékonysága

a

együttműködés

mélységén

Országos hatásterület

keresztül mérhető Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

126


Nyilvánosság biztosításának szereplői

Közepes méretű szegmens, amelynek a projekt eredményeinek transzparens Országos hatásterület bemutatásában komoly szerepe van


127


10.

Kommunikáció

A tervezett Minifarm létrehozása és működtetése során hangsúlyt fektetünk a hatékony kommunikációra. Célunk, hogy az érintett célcsoportok kellő információhoz jussanak a projekt révén elért eredményekről, illetve a kommunikációs feladatok a hosszú távú működtetést szolgálják a veszélyeztetett lakossági szegmensben. A következő fejezetekben kifejtjük a célcsoportok és a kommunikációs formák összefüggéseit, valamint a lehetséges kommunikációs eszközöket a jelen projekt célrendszerének függvényében értékeljük. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása A célcsoportok és a kommunikációs formák elemzése során abból indultunk ki, hogy az érintettek kommunikációs igényei között számos eltérés adódik. Ennek oka, hogy a téma szerinti projektelemek különböző érdekelti csoportokat érintenek. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a célcsoportokat, valamint az esetükben releváns kommunikációs üzeneteket és formák jellegét. Célcsoport

Kommunikációs üzeneti jelleg A

A

3-6

és

7-14

korosztályhoz gyermekek

Minifarm

szórakoztató

Kommunikációs forma és

éves izgalmas programokkal várja a tartozó gyerekeket, üzenetek

kommunikációs középpontjában

a

Tömegkommunikációs eszközök alkalmazhatók

programok helyezkednek el. A Szülők, nagyszülők

szülőkkel

szembeni

kommunikáció középpontjában a Tömegkommunikációs gyerek szabadidejének hasznos formák alkalmazhatók eltöltése helyezkedik el. A hagyományos iskolai képzést

Pedagógusok

hasznos

módon, Célzott

kommunikációs

gyakorlatorientációval kiegészítő formák alkalmazhatók programelemek

kerülnek Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

128


kihangsúlyozásra. Cél az iskolai csoportok

látogatásának

ösztönzése. A fiatal pedagógus hallgatókkal Fiatal

pedagógus

hallgatók

szembeni üzenet, hogy a gyerekek Közvetlen,

részben

képzésére személyes kommunikációs

gyakorlatorientált

fordítsanak figyelmet már a pálya formák alkalmazhatók megkezdésekor. A vállalkozási szféra a Minifarm további

Vállalkozási szféra

bővítésének Tárgyalásos

finanszírozója

lehet,

a jellegű

és

fórum

kommunikációs

kommunikáció középpontjába az formák alkalmazhatók üzleti tervek kerülnek. A finanszírozói szféra a Minifarm további Finanszírozó szervezetek

bővítésének Tárgyalásos

finanszírozója

lehet,

a jellegű

és

fórum

kommunikációs

kommunikáció középpontjába az formák alkalmazhatók üzleti tervek kerülnek. Ágazati

döntéshozó

szervek

A kommunikáció középpontjába a Tárgyalásos Minifarm

koncepciójának kommunikációs

példaértékűségét helyezzük.

alkalmazhatók

A kommunikáció célja itt is a Érdekképviseleti

és program

szakpolitikai szervezetek

széles

körű

népszerűsítése és a példaértékűség bemutatása. A

Minifarm

működésének Nyilvánosság biztosításának szereplői

nyilvánosság

formák

Tárgyalásos kommunikációs

formák

alkalmazhatók

fenntartható feltétele

biztosítása.

a Fórumjellegű és részben Ezen egységesített

(pl.

kommunikáció középpontjába a sajtóközlemény) hasonló

projektektől

megkülönböztetést, egyediséget

való kommunikációs

formák

az alkalmazhatók állítjuk, Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

129


természetesen szakmai

igény

a

legmagasabb hangsúlyozása

mellett.


130


Kommunikációs eszközök azonosítása A projekt kommunikációs eszközeit azonosítottuk, majd elemeztük abból a célból, hogy a célcsoportok a leginkább hatékony módon tájékozódhassanak az elért eredményekről. Az alábbi táblázat a lehetséges kommunikációs elemeket és azok hatékonysági értékelését tartalmazza:

Kommunikációs formák

Értékelés A nyomtatott sajtó bevált kommunikációs forma. A nyomtatott sajtó két formája értékelendő, egyrészt az oktatási szaklapokkal, másrészt a lakosság szélesebb

Nyomtatott sajtó

rétegét

elérő

Kommunikációs

kiadványokkal szempontból

az

kell

számolni.

utóbbi

kategória

hasznosabb, hiszen közérthető módon tájékoztatja a célcsoportokat, illetve ezen újságok olvasói nagyobb csoportot képviselnek. A szórólapok és brosúrák kommunikációs szempontú Szórólap, brosúra

hatékonysága önmagában nem kielégítő, funkciójuknak csak akkor felelnek meg, ha megfelelő sajtóérdeklődéssel párosulnak. A televízió és rádió reklámok hatékony kommunikációs

Televíziós és rádió reklám

formák, ugyanakkor más eszközökkel összehasonlítva extenzív

költséget

jelentenek,

ezért

korlátozottan

alkalmazhatók. Az internetes sajtómegjelenés hatékony és gazdaságos Internetes sajtó megjelenés

kommunikációs forma. A projekt során törekszünk arra, hogy minél több internetes szaklap és egyéb hírportál számoljon be az elért eredményekről. A projekt honlap hatékony kommunikációs forma, mely napra

Projekt honlap

készen

szolgáltat

információt

a

projekt

aktualitásairól. A honlap funkcióját azonban csak akkor képes betölteni, ha a célközönség számára hasznos információkat tartalmaz, ezért kiemelt figyelmet kell Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

131


fordítani a honlapra feltöltött tartalmak menedzselésére.

Az internetes banner nem önálló kommunikációs eszköz, célja, hogy a gyakran látogatott portálokon felkeltse a Internetes banner

figyelmet a projekt iránt, majd onnan a projekt honlapra hivatkozzon. Funkcionalitása magas, ennek köszönhető a honlap látogatóinak többsége. A sajtóesemények szervezése bevált kommunikációs forma, hatékonyságát a sajtónak eljuttatott anyagok magas

Sajtóesemény

minőségével kívánjuk fokozni. Tapasztalataink szerint amennyiben informatív összeállításokat dolgozhat fel a sajtó, a megjelent cikkek is közérthetőek, informatívak lesznek. A lakossági fórumok olyan projektek esetén lehetnek hasznosak, ahol a lakosság projekttel szemben fogadtatása

Lakossági fórum

nem egyértelmű, így a kérdések megvitatandók. Az általunk

tervezett

projekt

fogadtatása

egyértelműen

pozitív, lakossági fórumot ezért nem tervezünk. A közvetlen telefonos kampány a keresletösztönzést Közvetlen telefonos kampány

igénylő

projektek

esetében

szükséges,

projektünk

esetében ez a kommunikációs forma nem releváns. A közvetlen levélkampány a telefonos kampányhoz Közvetlen levélkampány

hasonló kommunikációs forma, a jelen projekt esetében nem bír relevanciával. A személyes kapcsolattartás a célcsoportokkal fontos

Személyes kapcsolattartás

visszajelzéseket ad a projekt hasznosságáról. Esetünkben ez a Minifarm üzemeltetéskor nyer értelmet.


132


A Minifarm program során klasszikus ügyfélszolgálati feladatok

Ügyfélszolgálat

még

üzemszerűség

nem beállása

jelentkeznek, során

ugyanakkor

számolni

kell

az a

kapcsolattartás ezen formájával. A szponzorált események a projektek pozitív oldalát hivatottak széles körben kommunikálni. A jelen projekt

Szponzorált események

esetében

ez

a

kommunikációs

forma

nem

bír

relevanciával.

11.

A létesítmény fenntartási menedzsmentje

A projekt szakmai vezetője …………………………., a ……………………………………. igazgatója. A megvalósítás és a fenntartás feladatait a ………………………………… látja el. A projekt menedzsment feladatait ………………… koordinálja. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitás a projekt menedzseléséhez szükséges személyi állománnyal rendelkezik, így jogász, közgazdász és természettudományos végzettségű kollégák segítik a hatékony szervezeti menedzsmentet. A munkavállalói státuszú, projektben közreműködő kollégák javadalmazása a projektgazda bérrendszere alapján történik, figyelemmel a takarékos bérgazdálkodás és az értéket pénzért elv mindenkori teljesülésére. A szakmai feladatellátás összefogásában,

üzleti

tervezésben,

kommunikációs

feladatok

ellátásában,

egyes

szolgáltatások nyújtásában és üzletszervezési feladatokban a projektgazda munkatársai több éves tapasztalattal rendelkeznek. A megvalósítás és fenntartás elvei a következők: 1. Zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer alkalmazása; 2. A projekt előrehaladásának valós idejű nyomon követése, a projekt monitoring személyi feltételeinek előteremtése; 3. Projekt monitoring, pénzügyi elszámolás standard dokumentumainak kidolgozása. 4. Szervezeti és működési menedzsment feladatok kezdeti rögzítése. A projekt menedzselése zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer alkalmazásával történik. A zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer lényege, hogy a projekt során Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

133


ellátandó feladatok reál és pénzügyi mozgásai egymással párhuzamosan, a projekt minden szakaszában egyértelműen azonosítható módon történnek. A zárt pénzügyi elszámolásra azért van szükség, mert a projekt átfogó jellegű, a projektgazda egyéb feladatellátásával szoros összefüggésben áll, így a párhuzamosságok elkerülése érdekében szükség van egy következetes projekt elszámolási rendszer kidolgozására. A zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer működtetését a központi menedzsment koordinálja.

A zárt rendszerű pénzügyi nyilvántartási rendszer az alábbi elemekre épül: 1.

a pénzügyi folyamatok rögzítési módjának meghatározása;

2.

az egyes szakmai folyamatok, eredmények nyilvántartási módszertanának kialakítása,

pénzügyi ellenőrzés módszertanának kidolgozása; 3.

az éveken áthúzódó program költségelhatárolási kereteinek meghatározása;

4.

a program költségviszonyainak rögzítését lehetővé tevő nyilvántartás kidolgozása;

5.

a kalkuláció bizonylati körének meghatározása, a bizonylatok feldolgozási útjának

meghatározása; 6.

a kalkulációk zárási dátumainak meghatározása, a kalkuláció adatainak egyeztetési és

ellenőrzési rendszerének kialakítása; 7.

költségellenőrzés

módszertanának

kialakítása,

költségelemzés

módszertannak

kidolgozása, 8.

az évközi és év végi összesítések, zárások elkészítésének módszertanának kialakítása, a

pénzügyi beszámoló készítésének rendjének kialakítása figyelemmel az elszámolási időpontokra. A projekt nyomon követése a valós idejű nyomon követés gyakorlata alapján történik. A projekt valós idejű pénzügyi nyomon követését a központi menedzsment koordinálja. A monitoring szervezet havonta, csoportonként nyomon követi az egyes csoportok által végzett munkát. Ennek eszköze az egyes csoportoknál lefolytatott interjú, melyet a központi menedzsment munkatársai folytatnak le. Az interjúkat követően a központi menedzsment munkatársai a tapasztalatokat összesítik. A valós idejű nyomon követés során szerzett információk a pénzügyi előrehaladást visszacsatolással segítik, jelzést adnak az esetleges tervmódosítási irányokról. A központi menedzsment a szerzett információkat további Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

134


projektek generálására is használja. A csoportinterjúk lefolytatásához, a pénzügyi adatszolgáltatáshoz csoportonként kapcsolattartót jelölnek ki a csoportok vezetői. A havi csoportszintű adatszolgáltatás dokumentumai a központi menedzsment által összesítésre kerülnek, negyedéves, féléves, éves jelentések készülnek adataikból. A havi jelentések a projekt előrehaladást építik fel, emellett a tervezett munkaóra ráfordítás és költségfelhasználás tényadatai folyamatosan nyomon követhetők. A havi projekt előrehaladás űrlapjaival az időszakos jelentések űrlapjai formátumukban megegyeznek, adattartalmuk kumulált értékeket tartalmaz. A kumulált jelentések munkaóra és költségvetületei számítógépes adatfeldolgozással készülnek, a szakmai előrehaladás aktuális lépései a munkaterv és a megelőző heti jelentések egybevetésével készülnek. A pénzügyi elszámolás standard dokumentumainak elkészítéséről a központi menedzsment gondoskodik. A projekt során kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a munka minden szakaszában egyértelmű legyen, hogy az a terveknek, az előirányzott céloknak megfelelően zajlik. A nyomon követés során a tényleges folyamatokat a központi menedzsment összehasonlítja a tervekben leírtakkal,

különös

hangsúlyt

fektetve

az

eredményekre,

az

erőforrásokra

és

a

tevékenységekre:


135


A monitoring rendszer kiépítését és működtetését feladatelven tervezzük. Ennek alapján a programot felosztjuk alapvető feladatcsoportokra, majd meghatározzuk a feladat ellátásában részt vevő csoportot. A menedzsment teljesítményértékelésével el kell érni, hogy az alábbi prioritások egyidejűleg teljesüljenek: 1. szervezeti hatékonyság; 2. kiegyensúlyozott pénzügyi-elszámolási mutatók; 3. szabályozott működési folyamatok; 4. folyamatos tudományos aktivitás; 5. folyamatos gazdasági aktivitás. Pénzügyi elszámolásért felelős csoport eredménycéljai: 1. A központi adminisztráció kiépített és stabil, az ügyvitel rendezett; Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

136


2. A pénzügyi folyamatok rögzítése összhangban áll a számviteli szabályokkal; 3. A belső ellenőrzési, értékelési rendszer működőképes, a gyűjtött adatok hasznos információval szolgálnak; 4. Az egyes szerződések megfelelően tükrözik a projektgazda érdekeit; 5. A kontrolling rendszer a könyvelés információit megfelelően alkalmazza; 6. Az informatikai rendszer stabil; 7. Szervezeti szabályok rögzítésre kerültek és összhangban vannak a projektgazda menedzselési szabályzatokkal. Az

egyes

csoportok

szintjén

eltérő

eredménycélok

dominálnak,

ugyanakkor

az

eredménycélok projekt sikerességéhez egyaránt hozzájárulnak. A fenti eredménycélok a menedzsment hatékonyság-javítását célzó változók.


137


12. Tájékoztató anyagok a látogatók számára: A látogatók kézhez kaphatnának belépéskor egy információs füzetet a MiniFarmról mely helyszínenként tagolva különböző információkat adna át a gyermekeknek. Iskolai csoportok látogatása esetén az oktató anyag utáni teszt kitöltésének legjobbjai ajándékként kaphatnák meg a kiadványt, a hétvégi látogatók pedig családonként egyet kapnának, hiszen nagyon fontos, hogy csak korlátozott számban lehessen kapható. A kiadvány két különböző formában készülne, egyik az olvasóképes nagyobb gyermekek számára, egy pedig játékokkal is ellátva a kisebb gyermekek számára. Ezek az anyagok egyrészt végigvezetik a látogatót a MiniFarmon, másrészt hazaérve is megtarthatják, így maradandó élményt nyújt számukra. 12.1. Ismeretterjesztő 7-11 évesek számára Mivel a kiadványt a „nagyobb” gyermekek számára tervezzük, ezért inkább szöveges formában jelenne meg, de természetesen szükség szerint képekkel illusztrálva, és egyszerűsített, érthető formában. Inkább egyfajta emlékeztetőként, hogy ne felejtsék el a Mini Farmon látottakat, tanultakat. 12.1.1. Gyümölcsöskert Rövid felsorolással bemutatnánk a gyerekeknek a legjellemzőbb magyar fajtákat és tulajdonságaikat. Illetve a gyümölcsöskertben végzendő munkát. pl.: Magyarországon termeszthető gyümölcsök: alma, birs, cseresznye, datolyaszilva, egres, eper, cseresznye, meggy, josta, kajszibarack, körte, málna, naspolya, nektarin, ribizli, ringló, sárgadinnye, szeder, szilva, szőlő. Ebben a pontban a gyümölcsök mellé felsorolhatóak egészségünkre vonatkozó és élettani hatásaik is

12.1.2. Hentes Rövid felsorolással bemutatnánk a legjellemzőbb tartott haszonállatokat, és azok fogyasztásra alkalmas húsának jellemzőit, valamint a hentes munkáját is bemutatnánk. Leggyakoribb Magyarországon a sertéshús fogyasztása, de szinten könnyen hozzáférhető a marha, a csirke Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

138


és a pulyka hús is. A vadhúsokkal ebben a kategóriában nem foglalkozunk. Továbbá bemutatnánk a hentesnél kapható leggyakoribb húsból készült termékeket is, mint a kolbászt, hurkát, sonkát, májat stb. Röviden megismertetnénk a gyerekeket a hús helyes feldolgozásával, tárolásának és tartósságának jellemzőivel. 12.1.3. Istálló Rövid felsorolással bemutatnánk a magyar haszonállatokat, és a tartásukkal kapcsolatos legalapvetőbb információkat. A leggyakoribb állatok mellett az állatok etetésének módjait is szeretnénk bemutatni, mint legeltetés vagy takarmányozás, vagy más módok. Az állatokkal való

bánásmód

alapelveit,

tenyésztésük

módját,

tartásukkal

kapcsolatos

alapkövetelményekkel is szeretnénk megismertetni a gyermekeket. 12.1.4. Pékség Itt bemutatnánk a pékáruk készítésének rövid folyamatát, a pék munkáját, és a legalapvetőbb pékárukat a gyermekek számára. Bemutatnánk nekik egy pékség működését, a pék munkáját, milyen egy kemence stb.  Hogyan készül a kenyér, a zsemle a kifli vagy a kalács tésztája?  Milyen munkafolyamatokon megy keresztül?  Mennyi ideig tart a sütése? 12.1.5. Szélmalom Ebben a pontban a liszt készítésének és a búza feldolgozásának alapjait mutatnánk be a gyerekeknek, ugyanakkor a legfontosabb megamaradt szélmalmokat Magyarországon. A liszt legalapvetőbb tulajdonságai:  milyen gabonából készülhet liszt?  Mekkora szemcsenagyságúra őrölhető a gabona és milyen módszerrel?  Mennyi korpa, azaz héjanyag található benne?  Mekkora a nedvességtartalma?  Mennyi a gabonafehérje, vagy sikértartalma? Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

139


12.1.6. Méhészet A méhészetnél a méhek szerepét szeretnénk hangsúlyozni a méz létrehozásában, majd pedig a méhészek szerepét a méz feldolgozásában. Itt még megemlíthető a méhviasz és a méz más melléktermékeinek bemutatása. A házi méhek a virágok nektárjából és mézharmatjából gyűjtik a méz alapanyagát az előgyomrukba. Ott gyomornedveikkel keveredve vegyileg alakítják át. Az így kialakult a híg, magas víztartalmú mézet a kaptár hatszögletű lépsejtjeiben tartalék táplálékként raktározzák el. A kaptárban dolgozó méhek a szárnyukkal keltett légárammal párologtatják el a felesleges vizet, s teszik sűrűbbé, tartósabbá a mézet. A tömény mézben nem képesek az élesztők és a mikroorganizmusok elszaporodni, így ez a cukrosoldat nem romlik meg. Egy évad alatt a tél átvészeléséhez szükséges mennyiség többszörösét is képesek begyűjteni. Megismerhetnék a méhészek védőfelszerelését, és munkaruháját, valamint tevékenységük részleteit. 12.1.7. Táncdal színpad Itt kettős üzenetet szeretnénk átadni. Egyrészt a népdalokról másrészt a traktorok és egyéb mezőgazdasági eszközök szerepéről, mivel a színőad egy traktor platóján lesz található. Egyrészt a traktort és más mezőgazdasági gépeket szeretnénk bemutatni, hogy milyen módon könnyítik a munkát, a vetést és az aratást stb. A magyar népdalokról is adhatnánk rövid ismertetőt, esetleg néhány magyar népdal szövegét és kottáját is elhelyezhetnénk. 12.1.8. Présház Ezzel kapcsolatban úgy gondoljuk, hogy a legfontosabb magyar borvidékek bemutatása és térképes ábrázolása.  Sopron (Soproni borvidék)  Nagy-Somló (Nagy-Somlói borvidék)  Zala (Zalai borvidék)  Balaton-felvidék (Balaton-felvidéki borvidék)  Badacsony (Badacsonyi borvidék) Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

140


 Balatonfüred-Csopak (Balatonfüred-Csopaki borvidék)  Balatonboglár (Balatonboglári borvidék)  Pannonhalma (Pannonhalmi borvidék)  Mór (Móri borvidék)  Etyek-Buda (Etyek-Budai borvidék)  Neszmély (Neszmélyi borvidék)  Tolna (Tolnai borvidék)  Szekszárd (Szekszárdi borvidék)  Pécs (Pécsi borvidék)  Villány (Villányi borvidék)  Hajós-Baja (Hajós-Bajai borvidék)  Kunság (Kunsági borvidék)  Csongrád (Csongrádi borvidék)  Mátra (Mátrai borvidék)  Eger (Egri borvidék)  Bükk (Bükki borvidék)  Tokaj (Tokaji borvidék Ezen kívül szeretnénk megismertetni a gyermekekkel bővebben a szőlő termesztésének rejtelmeit, a szüretelést és feldolgozást is. 12.1.9. Tehenészet Ennél a pontnál a tehenek tartásának alapjait és a tej feldolgozását szeretnénk röviden részletezni a gyermekek számára. Fontos tudniuk, hogy a tehén a szarvasmarha nőstényének az elnevezése, nem pedig egy külön állatfaj. A tejet a tehenek fejésével nyerjük, amit nyersen is lehet fogyasztani korlátozott ideig, de a boltokba már hő kezelt formában kerül, így tartósítják. Itt kitérhetünk arra, hogy a tej rengeteg termék alapanyaga, mint a túró, tejföl, joghurt, kefir, sajt, vagy a csokoládé.

12.1.10.

Sajt labirintus

Ebben a pontban a tejből készíthető termékeket szeretnénk bemutatni. Nem csak a sajtot, hanem a túrót, a tejfölt és más termékeket is. Hisz a sajt labirintusban már eleve sok Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

141


információt fognak kapni a sajtokról.

12.1.11.

Baromfi udvar

A baromfiudvar lakóit és hasznukat szeretnénk itt röviden részletezni a gyermekek számára. A baromfiudvar legjellemzőbb állatai, a tyúk, a kakas, a pulyka, a liba esetleg a kacsa. Leginkább a háztáji gazdálkodásban a tojásukért tartják őket. Itt fontos elmondani, hogy ha a tojást nem ennénk meg, hanem hagynánk, hogy tyúk kiköltse, akkor abból kiscsibe lenne.

12.1.12.

Tészta ház

Itt a különböző tésztákkal, valamint hagyományos és kézi készítési módjukkal, továbbá a tészták fajtáival szeretnénk megismertetni a gyermekeket.

12.1.13.

Káposzta taposó

Itt a gyerekeknek a káposzta savanyításának folyamatát szeretnénk bemutatni, valamint a káposzta rendkívüli élettani hatásait, és azt hogy mely betegségek és panaszok kezelésére lehet alkalmas 12.2. Ismeretterjesztő, 3-6 évesek számára Ez a korosztály még nem tud olvasni, ezért nekik nem kívánunk szöveges ismeretterjesztő anyagot adni, és a bemutatást nem is helyszínekre lebontva tervezzük. Inkább képes anyagokat tervezünk elhelyezni, és egyszerű logikai játékokat valamint színezőket. Természetesen a kiadvány hátulján szeretnénk a MiniFarmról alapvető információkat közölni a szülők számára. Pl. a weboldal vagy Facebook oldal címét, ahol rendszeresen tájékozódhatnának a Farm aktuális programkínálatáról. Természetesen a kiadványban szereplő összes feladat és képes ábrázolás kötődne a vidéki élet bemutatásához, és az ott végzendő munkákhoz vagy ismeretekhez. Nem tervezünk elhelyezni olyan információt, amivel a gyermekek nem találkoznak a MiniFarmon. Ez a kiadvány elsősorban inkább azt célozza, hogy játékosan emlékezzenek az itt szerzett ismeretekre, és hogy a kis kiadványt hazavigyék, és otthon is sokszor elővegyék, és emlékezzenek a nálunk tanultakra.


142


A következő oldalakon bemutatnunk néhány példát arra, hogy milyen anyagok elhelyezésére gondoltunk a kisgyermekek számára.

12.2.1. Magyar hagyományok bemutatása Feltétlenül szeretnénk a gyerekeket megismertetni a magyar szokásokkal. Szeretnénk létrehozni egy helyszínt a szülői váró közelében, ahol a gyermekek évszakok szerint megismerhetik a magyar hagyományokat minden ünnephez, vagy jeles naphoz kötve. A következőkre gondoltunk a hungarotheka weboldalt segítségül hívva: TÉL: Advent: Krisztus születésére a keresztény világ az adventi csöndben készül. A karácsonyt megelőző négy hét a magyar hagyományvilágban a Szent András ünnepét követő vasárnappal kezdődik, amit régente többhelyütt harangszóval adtak tudtára a környéknek. Ettől kezdve tilos volt minden hangos dáridó, az egyház tiltotta ebben a négy hétben az esküvőket is, nem kereszteltek, s úgyszintén igyekezték a disznóvágást is előbb elintézni. Az asszonyok és a lányok rendszerint sötét ruhát húztak. Egyházi eredetű és újabb keletű szokás volt a szálláskérés: kilenc vallásos család adventi jótéteményként imádkozott a Szent Család képe előtt, amit egyik napról a másikra adtak tovább egymás közt. Így fejezték ki készségüket, hogy a megszülető Kisjézust hajlékukba befogadják. Karácsony napján ebben a szellemben fölkerestek egy rászoruló családot s megajándékozták őket. Borbála napi szokások (dec.4.): A hajadonok, bányászok, tüzérek védőszentjének ünnepnapján – Lucához hasonlóképpen – tilos volt varrni, de fonni, söpörni is, helyette a nők tollat fosztottak, a férfiak búzát csíráztak vagy az újbort fejtették (ahogyan érdekes egybeesésként a „Bor-bála”-név is rejti ezt) Mikulás eredete: A Miklós-napi alakoskodás, vagyis a Mikulás (a krampusz alakjával együtt) újabb keletű, a karácsonyfával egyidős és hasonlóképpen német eredetű, először az osztrák határ szélén jelent meg a XVIII. század végén. A beöltözött felnőtt jószóval buzdította vagy dorgálással intette a ház gyerekeit, esetleg a fonóban összegyűlt fiatalokat, végezetül zsákjából megajándékozta őket dióval, mogyoróval. A piros kabátos Mikulás-öltözet azonban csak a múlt század közepén terjedt el, előtte egyszerűen bundát viselt, bár a hosszú kenderszakáll mindig is a maskara része volt. Erre utal az öregek szóhasználatában a ’Vén Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

143


kaporszakállú’ elnevezés. A hagyomány néhol a maskarások részéről olyan ijesztő, illetve az őt fogadó felnőttek részéről olyan trágár formákat öltött, hogy rendeletekkel kellett helyes mederben tartani. Az Ipoly-melléken azonban azt jegyezték föl, hogy a legények öltöttek álarcot s tréfás versikékkel „gyóntatták” a lányokat, akiknek különösen is azt kellett megvallani, hogy ki a szeretőjük és mi mindenben vétettek ezidáig. Luca napi szokások: Bár Luca napja elsősorban hiedelmeiről ismert, néhány szokást is följegyeztek, különösen is a Luca napi alakoskodást. Ilyenkor fehér lepelbe öltözött gyerekek néhány fős csoportja járta a házakat, hogy varázslásokkal segítsék elő a tyúkok jó tojását: hónuk alatt hozott szalmával megveregették a tyúkólakat s közben a „Luca, Luca, kitty-kotty” refrénű mondókát dudolták. Mindezért cserében természetesen adományokat kaptak a gazdától. A Dél-Dunántúlon például így zajlott a fiúgyerekek kotyolása: a magukkal vitt, sokszor lopott szalmára térdelve verseikkel megvarázsolták a háziak tyúkjait, hogy a következő évben jól tojjanak: „Annyi csirkéjük legyen, mint égen a csillag! Annyi pénzük, buzájuk legyen, mint földön a füszál! Akkora kolbászuk legyen, mint az országutja! Akkora szalonnájuk legyen, mint az utcakapu! A doktor, patika éhen haljon, a barmuk a zsirtól megfulladjon! Luca, Luca, kitty, kotty, kukuriku!” Egyes vidékeken a legények indultak útnak Luca előestéjén a lányos házakhoz, de gaz tréfák kedvéért: a sötétben eltorlaszolták a kaput, megrongálták vagy akár szét is szedték az udvaron talált eszközöket, különösen a szekeret, sőt annak darabjait a kútba vagy a tetőre hajigálták. Karácsony szokásai: Hazánkban a karácsonyfa-állítás a XIX. század közepe táján vált szokássá német földről, például azonban Erdélyben még a két világháború között is az „aranyos csikó” hozta az ajándékot. A karácsonyi játékok legrégebbi formái a misztikus színdarabok, amik a XI. század óta léteztek, jellemzően a szentmise keretében, a műfaj igazi föllendülését azonban, amikor is diákok adták elő e darabokat, sokszínűségével a barokk hozta meg. A karácsony története mellett bemutattak más bibliai történeteket is, mint például a bűnbeesését a Paradicsom-játékban, ami Jézus megszületésével, vagyis a szabadulás örömhírével végződött. A legelterjedtebb karácsonyi színi játék a betlehemezés, amit hol bábokkal adtak elő, különösen is a hazai németségkörében; hol pedig gyerekek vagy felnőttek öltöztek be betlehemi szereplőknek: az éjjeli szállást kereső Máriának és Józsefnek; a


144


nyájukat legeltető pásztoroknak, akik közül kihagyhatatlan volt a kisjuhász és a mókát szolgáltató nagyot halló öregpásztor. Alakja körül helyenként, így például Székelyföldön mókás jelenetek alakultak: csoszog, elalszik, sőt tetü ugrik ki belőle, amit a többi pásztor elcsíp. A pásztorok szerepe egyébként is igen összetett: volt, ahol ijesztő álarcokban jelentek meg, nagy ki-berohangálásokkal vettek részt az ünnepi darabban – mindez valószínűleg egy kereszténység előtti szokásvilágból öröklődött át. Olykor a rossz is megjelent a betlehemi játékban a gonosz fogadós vagy Heródes képében. Külön érdekesség, hogy ezen archaikus szokásba helyenként (pl. Dunántúl) az antik pásztori idillek ismert pásztorneveivel is találkozni (Titirusz, Koridon). A betlehemezést – mint rendesen – adománykérő versikék zárták. Minden vidéken nagy gondot fordítottak a karácsonyi asztal terítékére, különösen is arra, mi kerüljön az asztalra – és itt nemcsak a mákos ételekre, a halétkekre kell gondolni, vagy a székelyeknél szokásban volt „tűrt (azaz göngyölt) húsra”, a család tagjai közt szétosztott asztali almára, hanem mágikus erőt hordozó tárgyakra: Somogyban szénát, fésűt, kaszakövet, kést; a Zselicben szakajtóban szemes gabonát, rá lószerszámot tettek az ünnepi asztalra. A családfő megköszönte e szent estét az Úristennek, gyümölcságat tett a tűzre. Az asztalt nem bontották meg, az ételeket fönnhagyták hazalátogató elhunyt szeretteik megvendégelésére. Az éjféli ünnepi misére – vagy ha a templom messze volt: a kereszthez, haranglábhoz – együtt ment a család, amint az éjféli misét manapság is sokan megünneplik olyanok, akik nem templombajárók. Ezen az estén profán szokást követve a pásztorok vesszőnyalábbal járták körül a falvat házról házra, amiből a gazdasszony egy szálat kihúzva azzal megcsapdosta a lábuk szárát. Szilveszteri szokások: Az év utolsó napján régente sem hiányozhatott a zajongás, amit többnyire kongózásnak hívtak, ami részben fölhívta az emberek figyelmét, hogy mégiscsak az év utolsó napjához értek; részben pedig a bajt volt hívatott elzavarni a már elrongyolt óév utolsó s a még makulátlan újév első pillanataitól. Helyenként (Hajdúság) a török riogatásának emlékét látták e hangoskodásban. Meglehet azonban az is, hogy mindez csak a magyarokat jellemző ünnepi féktelenség megnyilvánulása volt. Különös szokása volt e napnak a „nyájfordítás”, amikor is legények keresték föl a gazda házát, hogy varázsló énekeikkel a jó szaporulatot elősegítsék vagy Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

145


bőséges gabonatermést – még különösebb szokásként – azzal, hogy fölszántották az udvart s közben elmesélték a kenyér születéstörténetét. Arra is találni példát, hogy az óévet a faluközösség együtt búcsúztatta, kiváltképpen Erdélyben: ilyenkor a nép az esti hálaadó szentmise után a templomtéren gyülekezett, tüzet gyújtottak, annak melegénél és fényénél móka és mulatságok mellett várták az éjfélt, amit fél órás harangzúgás és a himnusz köszöntött. Újévi szokások: A keresztény magyar hagyománykör az újév első napját Máriának, Isten anyjának szenteli. Máriát a magyarok különös tisztelettel övezték, ma is ’Asszonyunknak’ nevezzük, róla énekelt szent énekeink hosszú századokon át a magyarok himnuszai voltak: A magyar újévnek – vagy esetleg karácsony másnapjának – különleges szokása a regölés, noha léteznek Európa más vidékein hasonló, bőséget és boldogságot kívánó hagyományok. A regölés különlegessége a regösénekek, melyeknek „hej, regö rejtem”-refrénje, a csodaszarvas gyakori fölemlegetése a régi pogány magyar világra, sőt a sámánhitre utalnak – noha a regösöket a középkorban mulattató alakoknak tartották (ioculator), akik körül nem ritkán nagy ivás alakult ki (combibator). A regösök beköszönő szövege, melyben István király szolgáinak nevezték magukat, arra mutat, hogy a középkorban István napján tartották ünnepüket – a korábbi, ősi időkben e szokás talán a téli napfordulóhoz kapcsolódott. Ezen éneket mindmáig nem sikerült teljességgel megfejteni: folyóvízben kerek pázsiton csodaszarvas legel, s agancsán ezer gyertya gyullad meg. E képzet nagy jelentőséggel bírhatott, hiszen a Képes Krónika szerint másik szent királyunknak, Lászlónak is egy ilyen csodálatos szarvas jelent meg uralomra jutásának kritikus pillanatában, a váci ütközetben. Az újkorban a kalendáriumok a vízkereszt utáni első hétfőt regölő hétfőnek nevezték: legények járták az utcákat láncos bottal, köcsögdudával állati – főként bika – alakban, s minden lányos házhoz betérve ott elénekelték bőséget, jó egészséget kívánó énekeiket: „Adjon az Isten ennek a gazdának egy hold földön száz mérő buzát! Régi rejtem, régi rejtem, sej, regü rejtem! Ez a nagy Uristen ezt is megengedte. Adjon az Isten ennek az asszonynak egy tyuk alatt száz csirkefiat! Régi rejtem, régi rejtem, sej, regü rejtem! Ez a nagy Uristen Ezt is megengedte.” (Vas m.)


146


A fiatalok számára még nagyobb jelentősége lehetett azoknak a regösénekeknek, amelyeket a leendő párokért mondtak a versben néven is nevezve a lányt és a legényt. Nem volt ritka, hogy a regösök a korabeli társadalom visszáságait énekelték meg, mégis énekeik inkább a mulattatást szolgálták. Hasonló szokás volt a csángók között a hejgetés, amikor éppúgy nagy hanggal, ostorral, a bikának nevezett dudaszerű hangszerrel járták körbe a lányos házakat, s énekeikben a kenyér születését adták elő.Mindennek a varázselemektől megfosztott változatát kell látni a férfiak szomszédjárásában, amikor is szerencsehozó jellegükkel tarsolyukban a legkülönfélébb jókívánságokkal üdvözölték a háziakat az újesztendőre. E napon a falu utcáit gyerekek, fiatalok járták, kolompokkal, edényekkel nagy zajt csaptak, hogy elria sszák a házakból a rosszat; sőt a Székelyföldön egy szalmabábut elásva a telet jelképesen el is temették, a Balaton-felvidéken pedig hajlott hátú öreget jól megvesszőztek, mintegy a telet verve ki. A középkori feudális viszonyokra ment vissza a szokás, amikor pásztorok, cselédek, de többnyire a gyerekek fölkeresték a módosabb gazdákat, hogy minden jót kívánjanak az új esztendőre ilyesféle versikékkel: „Adjon Isten minden jót ez uj esztendőben: fehér kenyér dagadjon füzfatekenőben; bor, bula, kolbász legyen mindig bőven; a patikát felejtsük el ez új esztendőben!” (Békés m.). A szolgálónépek rendszerint ekkor kapták évi pénzjáradékukat. Farsangi szokások: A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó, de igazán az utolsó vasárnaptól nekilóduló időszak avagy „farsangfarka” ugyan a rá jellemző fékevesztett mulatozás miatt egyházi és állami tilalmakkal járt együtt, mégis természetes ellenpárja a rákövetkező, mérsékletre hívó nagyböjtnek – ahogyan Itáliából eredő elnevezése ’carne-vale’ (állítólag: „Hús, ég áldjon!”) jelzi. A különféle jelmezes-álarcos maszkabál mindenfele ismert része ezen ünnepnek s nemcsak a nép körében, hanem a királyi udvarokban is – bizonyság erre a mulatni egyébként sem henyélő II. Lajos királyunk és a farsang hazájából, osztrák földről származó felesége, Mária. Az emberek különféle állatalakoknak öltözve vagy épp nemet cserélve ropták táncukat a közelgő böjti időszak előtt, no meg a telet búcsúztatva, a lányokat s asszonyokat a tavaszi termékenység jegyében meg-megkergetve. E vaskos tréfákkal és ijesztő jelenetekkel tarkított ünnepnek legismertebb alkalma a mohácsi busójárás, ami csak egyike a régmúlt farsangi dramatikus népi játékainak (lakodalmas, betyáros, halottas). A csángók között ugyanis húshagyó hétfőn és kedden nagy pogányos ünnepet rendeztek a falu határában: legények öltöztek be mindenféle maskarába, rongyokba „mumusnak”, Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

147


verekedtek, ostorral csapkodtak, a lányokat békákkal ijesztgették, végül pedig a fiatalok egy másik csoprtja nagy hordókból meztelenül kiugrálva futkorászott. Noha „Szent István napjainak” hívták e szokást, nehéz bennük észre nem venni a pogány télkergetés nyomait – akár az ősi római Lupercalia ünnep jeleneteit. Az időszak táncmulatságai egyébként elkülönültek nemre vagy életkorra: vasárnap a házasok, idősebbek, kedden a fiatalok tartották táncukat. Különös alkalma a farsangi mulatozásnak a férfiak számára szigorúan tilos asszonyok farsangja, amiről említést tesz a XV. század végén élt nagy ferences hitszónok és író, Temesvári Pelbárt, s amit Csokonai is földolgoz Dorottya komikus történetében. A farsang egyik főmotívuma egyébként is a lányok eladása, akiket – ha pártában maradtak az év során – az időszak utolsó napján, húshagyó kedden zöldfülű fiúk nagy csörömpöléssel kicsúfoltak: „Hushagyó! Itt maradt az eladó. Akinek van nagy lánya, hajtsa ki a gulyára.” (Szabolcs m.) De az elkeltek sem úszhatták meg a célzásokat: „Gyüjjék haza, Pesta bácsi, mind eladták a lányokat: kit görhéért, kit máléért, Bagi Katit egy bimbóér, a kondásnét egy malacér, a kántornét egy szoknyáér, a lovásznét egy csikóér.” (Heves m.) Ez a motívum mutatkozik a Rába-vidéken ma is ismert rönkhúzásban, amikor is álarcos legények és lányok egy hatalmas fatörzset húznak-vonnak községtől községig, s meg-megállva bolondos ál-lakodalmat csapnak a hoppon maradtak kigúnyolására. Természetesen rendszeres mulatozás

folyt a

fonókban

farsang

minden napján, amit

húshagyó kedden a

„farsangtemetéssel” zártak. Az erdélyi Sóvidéken híven őrzik ezt a szokást, aminek központi figurája egy Illyésnek nevezett szalmabábú, egyben a tél jelképe: a népes társaság különféle szereplői (férfiakból verbuválódott ’pap, siratóasszonyok, halottvivők, muzsikások’ stb.) komikus keretek között meggyászolják, elsiratják Illyést (például hibáit dícsérik, erényeit rejtegetik), el is parentálják, sorsa elől azonban – amit a télnek kívánnak – nem térhet ki: elégetik. Ezt követően nagy táncmulatsággal, bállal vesznek búcsút a farsangtól. TAVASZ Gergely napi szokások: Gergelyjárás, ritkábban balázsolás alkalmával iskolás gyerekek járták körbe a házakat – ki Gergely pápának, ki püspöknek vagy katonának öltözve – kántortanítójuk kíséretében, hogy maguknak alamizsnát gyűjtsenek a tanuláshoz, és hogy diáktársakat toborozzanak. Erre utalnak a nevek, melyeket a diákok ilyenkor viseltek: az adományozáshoz kosaras, nyársas, szalonnás, tarisznyás; a verbuváláshoz pedig generális, strázsamester, vitéz, zászlótartó, püspök, káplár, szalonnás, ábécés. Míg Balázs ünnepe a Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

148


gyógyulással, a torokbántalmaktól való szabadulással párosult, Gergely napja az iskola téli időszakának záró napját jelentette. Az ilyenkor énekelt, jellegzetesen össze-vissza kevert latin-magyar diákdalok szép számban maradtak fönn, amik a kisebbeket tanulásra, az idősebbeket alamizsnálkodásra buzdítják. E hagyományt az újkor elején majd a református diákok karolták föl s tartották fönn a legutóbbi időkig, akik úgynevezett mendikánsokként éppígy adományokat gyűjtöttek gimnáziumuknak. A munka világában Gergely napja az év azon pillanatának számított, amikor a tavaszi munkákkal már tényleg el kellett kezdeni foglalkozni, sokfelé ekkor vetnek – a böjti szelek ellenére. Húsvéti szokások: A húsvéti egyházi ünnepkör nyitánya a nagyszombati vigília, Krisztus föltámadásának ünnepe, amikor is a pap megszenteli az új tüzet, arról a föltámadást, az örök életet jelképező húsvéti gyertyát s az újjászületést szimbolizáló keresztelőkút vizét, amivel a következő húsvétig keresztelik majd az újszülötteket. Az esti sötétségben végzett szertartás nem maradt meg a templom falain belül, a hívek gyertyás, lobogós, énekes körmenetükkel ország-világ tudtára adták, hogy Krisztus föltámadt, a halál s a rossz nem uralkodik az emberen. Ma már nem él a „Jézuskeresés” szokása: húsvét hajnalán a falu egy előimádkozóval az élen fölkereste a kereszteket, hogy ott imádkozzon s az egyiknél meglelve a föltámadt Krisztus szobrát körmenetben hozzák be a húsvéti nagymisére. A csíki székelyek húsvéti határkerülése e szokást utánozza, amennyiben hajnalban a legények lóhátra pattannak s körbejárják a falu határát – mintegy elrémisztendő a gonosz szellemeket. A székely legényeknek egyébként húsvét vasárnapján is illendő volt körüljárni a lányos házakat, köszönteni a hajadonokat, cifrán földíszített fenyőággal, a „hajnalfával” lepni meg szívük választottját. Húsvéthétfő két legismertebb szokása a locsolás és a tojásozás. A locsolás vagy a hozzá hasonló vesszőzés a termékenységet s egyfajta rituális tisztulást szimbolizált – ahogyan a locsolóversek is mondják: a lányt azért öntik le vízzel vagy utóbbi időben pacsulival, kölnivel, hogy el ne hervadjon, hanem viruljon és legyen jó erőbenegészségben. A középkor óta vízbevető hétfő vagy vízbehányó kedd néven ismert e nap. Hasonlóképpen a középkor óta nagy népszerűségnek örvendett a festett vagy hímes tojás, ami szintén a termékenység, a tavasszal meginduló élet jelképe – ezért kapcsolódott vele össze német földről a szaporaság fő képviselőjeként a húsvéti nyúl képe.


149


A tojásfestés asszonyok és ügyes kezű lányok mestersége volt: előbb hagymahéjból, dióburokból, fa héjából, gubacsból színezőlevet főztek, majd az eltervezett minta vonalát viasszal rákenve a tojásra azt e főzetben megfestették. A viaszt aztán lekaparták s helyére felkarcolták, kotorták a tojásra a mintát. Különös ügyességet igényelt a patkolt tojás készítése. E tojások közül az egyik mindenképpen a keresztfiúnak járt, de olyan szokás is ismert, amikor a falu egész közössége a főtérre összehordta a tojásokat. A magyar jogrendszer egyik archaikus eleme a húsvéti határjárás, melynek során a gazdák újrajelölték birtokaik mezsgyéit, fölújították a határjelző karókat, köveket, s nem ritkán egy fiút is elvertek a birtokhatáron, mert az a verés helyét jól megjegyezve nem felejtette el, hol is a mezsgye. Május 1.: A tavasz legszebb hónapjának első napját régidők óta megünnepelték az emberek, munkájukban szünetet tartva, árnyas ligetekbe vonulva el. Részben a község állított májusfát, melynek tövében férfias erőpróbákra és persze nagy táncmulatságra került sor; részben pedig egy-egy legény díszített föl egy-egy kisebb fát szalagokkal, mellyel jelezte a legény, hogy azt a lányt választaná jegyesének. Ha a fa száradni kezdett, kitáncolták, vagyis mulatságot rendeztek körülötte. Ahogyan a májusfaállítás egész Európában elterjedt szokás volt, úgy alakult ki nemzetközi keretek között a május elsejei ’Munka ünnepe’ (az egyházban Munkás Szent József ünnepnapja), amit elsőként a városi munkásság tartott. Pünkösdi szokások: Pünkösd ősi ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli. A pünkösdi királyválasztás – az ideiglenes hatalomra utaló értelme ellenére – több régi magyar hagyományelemet ötvözött magába, úgymint a pogány magyarok lovas ügyességi játékait vagy éppen Szent Erzsébet (pünkösdi) rózsalegendáját. Keretét tekintve pedig e szokás a fiatalokkal betanította a házasság ceremóniáját. Előbbi jegyeit a legények pünkösdi királyválasztása viselte magán, ami egyben nagy jelentőséggel járt. Hiszen az egy esztendőre választott királynak komoly tekintélyt kölcsönzött, hogy mint legerősebb került e tisztbe, akit ez följogosított arra, hogy a legények vezetője legyen vagy hogy elsőként ihasson-szólhasson a kocsmában. Főként a Dunántúlon a lányok is választottak maguk közül pünkösdi királynőt, akivel együtt jó termést kérő dalaikkal – „Most vagyon, most vagyon piros pünkösd napja...” – körbejárták a falu házait, s mikor hogy: vagy fölemelve a királynőt vagy leguggolva azt kívánták: „Ekkora legyen a kendtek kendere!” De sok egyéb bőségvarázslással egybekötött adománygyűjtő szokást őrzött meg a néphagyomány: népi jelleget öltött a székelyek között a Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

150


’hesspávázás’, a lányok fölvonulása, akik a kapuban ácsingózókat liba módjára megcsipkedték; történelmi emléket visel a Sopron környéki ’pünkösdi rabjárás’ vagy ’törökbasázás’, amikor a fiatalok összeláncolva jártak adományt gyűjtögetni. Május mint a szerelem hónapja pünkösd napján folytatta a majálissal megkezdett udvarlási szokásokat: a ’zöldágazás’ alkalmával a legények a lányos házak kapuit zöld ágakkal, virágokkal díszítették, a Sárközben pedig nyíltan szerelmet is vallottak egymásnak, hiszen a legény díszes evezővel kereste föl a lányt, hogy aztán zöld ágakkal földíszített csónakon „ladikázzanak” egyet a Dunán. Helyi húsvéti időbeni szokás volt Erdélyben a kakaslövés, amit többnyire pünkösdkor tartottak. Ilyenkor a falu fiúgyerekei íjjal kakasra vagy később céltáblára lődöztek, míg a kakast le nem nyilazták. Stílszerűen kakasvacsora zárta a játékot. NYÁR Augusztus 20. 1083-ban ezen a napon nyitották föl Szent István koporsóját s emelték föl szent testét. Az aratóünnepet rendszerint Szent István napján tartották, melynek központi részét adta az új gabonából készült újkenyér kisütése és megáldása a templomban – ezt a hagyományt ma is híven őrizzük, noha a szokásos fekete öltözetet már elhagytuk („gyászos öltözetben teelőtted sírván”). Sokhelyütt ezt az újkenyeret a falu szegényei között osztották szét – ez az alamizsnálkodás egybevág István királynak a legendákban megőrzött jótékonykodó képével. Szegeden például a fiatalok közül kegyes jócselekedetik szerint megválasztották „Szent István ünnepének királyát és királynéját”. Győrben azonban s általában a Rábaközben egy másik szokás dívott: a fiatalok úgynevezett ’királfát’ állítottak a templom előtt, amit a lányok előbb pántlikákkal, szalagokkal díszítettek. A királfát aztán a táncos sokaság a kocsma elé vitte, ahol annak a lánynak, akinek a szalagját valamelyik legény levette, azt tánccal vagy csókkal ki kellett kiváltania. Helyenként a búza aratása mellett a zab betakarítását is István napján ünnepelték, sőt Gömörben a málnáért is ekkor adtak hálát.


151


ŐSZ November 1. November első napján már régente is halottaikra emlékeztek az emberek. Kimentek sírjaikhoz, rendbe hozták azokat, és gyertyát gyújtva beszélgettek az elhunytról, az élet nagy dolgairól. Katolikusok otthon is gyújtottak gyertyát, Almamelléken ételt-italt is raktak az asztalra vagy vittek ki a sírhoz a halottaknak. Szokás volt ekkor a szegényeknek, koldusoknak ételalamizsnát adni, amit Szeged környékén – minthogy itt egyszerű kaláccsal ajándékozták meg a rászorulókat – „Mindönszentök kalácsának” vagy „kóduskalácsnak” hívtak. Ezek tehát azok a legfontosabb ünnepnapok melyekhez népi szokások tartoznak. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ezeket ismerjék, hiszen mára már minden ünnep a bevásárlóközpontok akcióiban és az ajándékok beszerzésében és követelésében merül ki. Úgy gondoljuk, hogy fontos. hogy a gyermekek ismerjék a hagyományokat. Természetesen a történelmi ünnepeket itt nem tartjuk szükségesnek bemutatni, hiszen azokról a gyermekek elégséges információt kapnak az iskolában, de a kár a 4-6os villamoson is. Viszont a tradicionális hagyományokat, melyek első sorban a vidéki életet fémjelzik kevés helyen hívják fel a figyelmet. Természetesen a fentieken kívül még rengeteg vallási gyökerekkel rendelkező és szentekhez kötődő népszokás van, melyet a gyermekeknek szintén lehetőségük lenne megismerni a Farmon egy kis kiadvány formájában akár, vagy ismeretterjesztő anyagokon.

12.2.2. Vidéki élet népszerűsítése Természetesen a városi és vidéki életnek is megvannak a maga előnyei és hátrányai, ugyanakkor mi a MiniFarmon a vidéki élet előnyeit hangsúlyozzuk, és első sorban a gazdálkodásét. Örök dilemmát okozó kérdés, vajon vidéken vagy egy divatos nagyvárosban, netán Budapesten előnyösebb-e élni. A gazdasági válság kirobbanása óta sokan kényszerből választják a vidéki lakhatást, az olcsóbb ingatlanárak és a létfenntartás reményében. Az éremnek persze két oldala van, vidéken munkahelyet találni is jóval nehezebb, ráadásul a vidéki fizetések akár 20%-kal kevesebbek is lehetnek a nagyvárosi béreknél. Ha viszont Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

152


kitartunk nagyvárosi munkánk mellett, a mindennapi bejárást kell megoldani, az ingázás pedig szintén tetemes pénzösszegeket emészt fel. Ördögi körnek tűnik, a kérdés már-már megválaszolhatatlannak. Eldöntésében óhatatlanul figyelembe kell vennünk az életkort is, mely más-más élethelyzeteket feltételez, arról nem is beszélve, hogy az idő haladtával fontossági sorrendünk is átértékelődik, nyugdíjas korunkban például nem kell csak azért a városban maradnunk, hogy munkahelyet kapjunk, ahogy a gazdagabb kulturális kínálat, a hétvégi színház, mozi, koncert, vagy kiállítás sem biztos, hogy óhatatlanul hiányozni fog. Gyerekként, fiatalként a vidéki élet előnye lehet, hogy az emberpalánta sokkal nyugodtabb, ember- és természet közelibb környezetben cseperedhet fel, ahol nemcsak a nyugalom és a béke lesz mindennapi osztályrésze, de szmog mérgezésben sem fog ideje korán megfulladni. Lelki egyensúlyának is jót tesz a lassabb élettempó, csak épp annyi inger éri, amit fel tud dolgozni. Gyerekkorban még tetszhet az is, hogy mindenki ismer mindenkit, ami kamaszodó fiatalként éppenséggel már zavarhat egyeseket. Vidéken könnyebb biciklivel közlekedni, mint a zsúfolt nagyvárosokban, az emberek zöme kertes házban él, ahol saját állatokat is tarthat, nevelhet. Statisztikai adatok szerint a vidékieknek általában több testvérük születik, mint a nagyvárosiaknak, ami az élet dolgait illetően, szintén edzetté, felkészültté teheti az egyént. Ráadásul kevésbé lesz egoista, később is jobban figyel majd társaira, partnerére. A számtala n előny mellett, persze legalább annyi hátránya lehet a vidéki életformának. Bár a bölcsődék száma és telítettsége megegyezik a vidéki és városi intézményeket illetően, kétségtelen tény, hogy az iskolaválasztásnál a vidékiek hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Képességeik kibontakoztatására kevesebb lehetőséget kapnak, mint a nagyvárosokban élő nebulók, az oktatás színvonala is alacsonyabb lehet egyes helyeken. Bizonyos szempontból persze még ezt is értékelhetjük pozitívumként, hiszen a vidéki gyerekek így kisebb stressznek vannak kitéve, mint nagyvárosban élő társaik, de nem biztos, hogy ez a nyugalom a későbbiekben kifizetődő lesz, pláne, ha a gyerek felnőve egy nagyvárosban próbál szerencsét. Például, itt iratkozna be egy egyetemre. A kikapcsolódásra éhes vidéki fiatalok súlyos hátrányként élhetik meg, hogy sokkal kevesebb szórakozási lehetőség áll rendelkezésükre, mint a nagyvárosiaknak. Nincsenek, vagy csak elvétve bevásárlóközpontok, kevés a multiplex mozi, koncertet sem rendeznek minden hétvégén, a színházak, kiállítások száma sem éri el a nagyvárosokban találhatókét. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

153


Családosként vidéken kényelmesebbnek és nyugalmasabbnak tarthatjuk a gyereknevelést, kisebb az esélye, hogy gyermekünk naphosszat a plázákban lófrál, kétes egyénekkel köt ismeretséget, rossz társaságba keveredik. Az óvónővel, tanárnővel is bizalmasabb viszonyt alakíthatunk ki, mint egy nagyvárosban, ahol az oktatóknak több nebulóra, diákra kell odafigyelniük. Egy kisebb gyerek még nem igényel különösebb szórakozást, bőven beéri annyival, ha játszunk egy nagyot a kertben, sétálunk a közeli erdőben, vagy elmegyünk vele biciklizni. A közösen töltött szabadidős tevékenységek ráadásul fejlesztően is hatnak dédelgetett csöppségünkre. Az első problémák az iskolakezdésnél adódhatnak, amikor is adott esetben jobb képességű lányunkat, fiúnkat hiába szeretnénk erősebb, színvonalasabb intézménybe íratni a későbbi előrejutás,

az

egyetemi

diploma

megszerzésének

reményében,

mert

nem

állnak

rendelkezésünkre ilyen jellegű intézmények. Megoldást jelenthet, ha van a közelben egy nagyváros, ahol találunk ilyen iskolát. A legegyszerűbb, ha gyalogosan, vagy biciklivel is megközelíthetjük, hiszen az állandó autózás, vagy tömegközlekedés hosszú távon elég sokba kerülhet. Családosként a vidéki élet is aggasztóvá lehet, ha elveszítjük állásunkat. Ha egy közeli nagyvárosban találunk munkát, nem kell elkeserednünk, ha viszont sehogy sem jutunk dűlőre, sajnos a költözést is meg kell fontolni, hisz a családot muszáj valamiből fenn-, eltartani. Szintén gondot okozhat az egészségügyi ellátás, köztudott tény ugyan is, hogy a gyerekek és az idősebbek többet betegeskednek. A nagyvárosokban nemcsak több orvos van, általában az ellátás színvonala is magasabb. Ha már visszavonulót fújtunk némiképp módosul a helyzet. Mondhatjuk úgy is, a vidéki életnek egyszerűen csak előnyeit tapasztaljuk a nagyvárosi élettel szemben. Nincs több rohanás, pörgés, nyüzsgés, szmog, dugó, rossz tömegközlekedés, csak friss levegő, béke és nyugalom, kiegyensúlyozottság és derű. Ha ne adj isten valami baj történik, tudjuk, hogy a szomszédra minden esetben bizton számíthatunk, ha elfogyott a liszt, nem kell kiugrani a kisközértbe, elég csak bekopogni hozzá. A legalapvetőbb élelmiszereket megtermelhetjük odahaza, tojást, zöldséget, gyümölcsöt többé nem kell vásárolni. A kisebb nyugdíjból is gazdaságosabban kijövünk, hisz nemcsak az élelmiszerárak, a rezsi, a szolgáltatások is olcsóbbak vidéken, mint egy nagyvárosban. Ha mindenképp hátrányt szeretnénk keresni, az talán az orvosi ellátásban ütközhet ki, bizonyos speciális vizsgálatokat lehet, hogy helyben el sem tudnak végezni, ilyenkor Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

154


kénytelenek vagyunk akár több tíz kilométert is utazni. Szintén gondot jelenthet, ha a szűkebb-tágabb család nem költözik velünk, ilyenkor bajos lehet meglátogatni a gyerekeket, unokákat, akik folytonos jelenlétéhez, ha már korábban hozzászoktunk, most bizonnyal hiányozni fognak. Ezeket a jellemzőket feltétlenül fontosnak tartjuk kihangsúlyozni a MiniFarmon, hogy a látogatókban tudatosuljon, a vidéki élet számos előnnyel bír.

12.2.3. Falusi turizmus helyzete, és annak promotálása Hazánkban a gazdasági fejlődés területi egyenlőtlenségei a vidék elszegényedését és a városi agglomerációktól való folyamatos lemaradását, elszigetelődését eredményezte, illetve eredményezi. Ez a folyamat nagyon sok esetben a kisebb települések elöregedésével, elnéptelenedésével jár. Sokáig az emberiség közvetlen kapcsolatban állt a földdel és annak gyümölcseivel. Életét nagyban meghatározta ez a függőség, amint az a régi idők szobrászatából, festészetéből is kitűnik. A változás lehetőségét azonban valamennyi társadalom magában hordozza, amint azt már az előző évszázadok tudósai is megállapították. A változás iránya viszont társadalmanként eltérő lehet, s egyáltalán nem biztos, hogy eredményként fejlődést produkál. "Az észak-amerikai indiánok például - annak ellenére, hogy hozzájutottak a lóhoz, a lőfegyverekhez, s más európai technológiákhoz - nem érezték fejlődésnek azt a változást, aminek tanúi, s alanyai voltak. Ez a változás a végén szétrombolta a társadalmaikat"- írja Madarász Imre. A területi egyenlőtlenségek a gazdasági-társadalmi folyamatokban szinte a világ minden országában megfigyelhetők, konkrét megnyilvánulásai ennek az elmaradott, hátrányos helyzetű, alulfejlett, vagy más jelzőkkel illetett térségek. A területi egyenlőtlenségek magukban hordozzák a társadalmi feszültségeket.

Ennek

legbiztosabb tünete a migráció, amikor is a népesség - különösen a fiatalabb, képzettebb réteg - elvándorol a fejlettebb, s jobb megélhetési feltételeket kínáló térségekbe, városokba. Ez a folyamat öngerjesztő, hiszen a fokozatosan leépülő kor és képzettségbeli struktúra csak újratermelődik, csökkentve ezáltal a felzárkózás esélyét. A gazdasági fejlődéssel párhuzamosan mindig megfigyelhető az átrendeződés folyamata is, - legyen az térbeli, területi, vagy ágazatok közötti - ami általában hátrányosan érinti a vidéket (centrális helyek Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

155


kialakulása). A vidékhez hagyományosan kötődő mezőgazdaság, illetve agrárgazdaság (mezőgazdaság, erdőgazdaság, élelmiszeripar, halászat) szerepe lecsökken a gazdaságon belül. A vidék érdekérvényesítő képessége ezért nyilvánvalóan romlik, s megjelenik a hanyatlás a reális veszélyek között. Európa nyugati felén már évtizedekkel ezelőtt felismerték a rurális térségek hanyatlásának veszélyeit, megfogalmazták a célokat és a problémakezelés eszköz-, intézményrendszerét. Lassan tudatosulni látszik az emberekben, hogy a vidék hanyatlása pótolhatatlan természeti, társadalmi (közösségi, építészeti, stb.) értékeket tehet örökre tönkre. Az Európa Tanács 1995-ben elfogadta a Vidéki Térségek Európai Kartáját, mely szerint a vidék hármas funkcióval bír:  Gazdasági (termelési) funkció  Ökológiai funkció  Társadalmi (közösségi) és kulturális funkció. A Karta számos javaslatot megfogalmaz továbbá azért, hogy a vidéki térségek képesek legyenek hosszú távon is ezen szerepkörök ellátására (pl. a falusi közösségek működésére, foglalkoztatási viszonyok javítására, a vidéki térségek jellegéhez igazodó vállalkozások fejlesztésére). A falusi turizmus alapvető célja a vidéki lakosság - ezen belül elsősorban az agrártermelők kiegészítő jövedelemhez juttatása, ezáltal megélhetési gondjaik mérséklése, életszínvonaluk növelése, s nem utolsó sorban a helyben tartás, az elvándorlás megakadályozása. Gazdasági és társadalmi funkciói mellett azonban jelentős ökológiai szerepe is, elsősorban az egészséges élet természeti alapjainak védelme, a tájak sokszínűségének, a tájjellegnek a megőrzése, az erdő és más természeti élőhely megóvása, általában az ökológiai rendszerek védelme tekintetében. Mindemellett kiemelkedően fontos szerepet játszik a vidéki életformához szorosan kapcsolódó közösségi és kulturális értékek megtartásában, a falusi közösségekben megtestesülő értékek megőrzésében. A bemutatott célrendszer alapján látható, hogy a turizmus ezen válfaja illeszkedik a Kartában megjelölt feladatkörhöz, azáltal, hogy:


156


 az adott lokalitás turisztikai értékeit hasznosítja (üdülés, rekreáció alapjai),  az egészséges élet természeti alapjaira, s a tájak sokszínűségének, jellegének megőrzésére fókuszál (ideális esetben) - pl. biogazdálkodás elterjesztése,  és a közösségi-kulturális értékek megtartásában is tagadhatatlanul fontos szerepet tölt be. A falusi turizmus fejlődését, a vidékfejlesztési programokban és helyi kezdeményezésekben betöltött, ma már jelentősebb pozícióját (és egyáltalán a meglétét) az előbb említetteken túlmenően a társadalomban fölmerülő igények is elősegítik. A modern társadalomban növekszik a szabadidő aránya, a rövidebb munkaidő, a hétvégéket szabaddá tevő munkarend lehetővé teszi a hétvégi utazásokat. A WTO (World Tourism Organization - Turizmus Világszervezete) felmérése szerint egyre kevésbé jellemző a világ üdülési szokásaira a tömegturizmusban való részvétel. Az emberek érdeklődése egyre inkább az érintetlen természet, a kultúrtörténeti emlékek, valamint a hagyományok és a népművészet felé fordul. Az elmúlt évtizedek természeti katasztrófái - a túl erős napfény bőrkárosító hatása, a vizek szennyezettsége - is egyre inkább a falvak felé fordítják a figyelmet (jóllehet, a tengerpartok jelentősége még nem mutat csökkenést). A falusi turizmus elsősorban a többgyermekes családok, s az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára lehet vonzó (viszonylag alacsony árfekvése miatt). Sokszor azonban nem a jövedelem, hanem a pihenés egyéni formájának keresése a mérvadó, és inkább a nyugalom, a csendet nyújtó tevékenység alakítja a keresletet. A nagy városközpontok zsúfoltságával, anonimitásával, sebességével szemben a városlakók egyre inkább kezdik előnyben részesíteni a természet közelségét, a nyugalmat, az emberek közvetlenségét. A turizmus ezen típusa kiegészítő jövedelmet nyújthat azoknak a gazdáknak, akik eddig pusztán mezőgazdasági termelésből éldegéltek, s ma már csak ebből nem tudnának megélni, a társadalom más rétegeivel való kapcsolatba kerülés pedig egyrészt elősegíti, hogy problémáik ismertebbé és érthetőbbé váljanak e rétegek előtt is, másrészről maga a vidéki ember is új, szemléletét formáló ismeretekhez jut. A vendéglátás fejlesztése érdekében új építmények létesülhetnek, a lakások komfortosabbá válhatnak, az infrastruktúra fejlődhet. Fokozatosan megszűnnek azok az okok, melyek miatt a lakosság számottevő része elhagyta a falvakat. A falusi turizmus tehát igen fontos szerepet tölthet be a települések népességmegtartásában. Emellett elősegíti a népi értékek, hagyományok fennmaradását is, Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

157


hiszen kínálatában a vendégfogadó ember vendégszeretetén, a település hangulatán, az épületeken, a műemlékeken kívül a helyi népművészet és a népszokások megismertetése is szerepel. Az Európai Közösség tagállamaiban a falusi turizmus a nemzeti sajátosságok és lehetőségek függvényében fejlődött, ezért nem mutat egységes arculatot és struktúrát, sőt egy országon belül akár tartományonként is változhat. Két alapforma azonban mégis megkülönböztethető: az egyikben a falusi turizmus alanyaként a vidéki lakosság jelentkezik, míg a másik formában ugyanezt a szerepkört az agrárnépesség tölti be. A falusi turizmusnak hazánkban a második világháborút megelőzően jelentős hagyományai voltak. Különösen a Balaton vidékén, a Mátra-Bükk környékén a 1930-as évek második felétől 1942-ig jó színvonalú szálláshelyekkel és vendéglátással bíró fogadók, magánpanziók működtek. Ekkor az ország üdülési igényének 30-35%-át a falusi szálláshelyek elégítették ki. Ekkor tájt a falusi turizmus elsősorban gyermekek üdültetését segítette ki. Az 1934-ben megjelent "Falusi vendéglátás mestersége" című füzet igen nagy segítséget nyújtott az akkori gazdáknak tanácsaival a sikeres és jövedelmező vendéglátás megvalósítása érdekében. Ebben a kis könyvecskében megtalálható minden, amit a higiéniáról, az egészséges táplálkozásról, a tálalásról és felszolgálásról tudni kell. Az előszóban fölhívják a figyelmet a falusi turizmus gazdaságra gyakorolt hatására, ami egyrészt abban nyilvánul meg, hogy a külföldön magas vámmal sújtott mezőgazdasági termékek ez által itthon sokkal inkább eladhatóvá válnak. "Arra kell tehát törekednünk, hogy a külföldiek útját hozzánk irányítsuk, utazási kedvüket hazánk iránt fokozzuk, természeti szépségeink, műkincseink, gazdag múzeumaink és népszokásaink iránt kíváncsiságukat felkeltsük. Velük szemben legyünk kedvesek, szolgálatkészek, nemcsak azért, mert ezt kívánja tőlünk a nemzeti becsület, a híres vendégszeretet, hanem saját érdekünk is. A vendég ugyanis nem ingyen akar nálunk lenni. Mindent jó pénzen megfizet: a lakást, az élelmet, a fáradtságunkat." A füzet kihangsúlyozza ugyanakkor a belföldi turizmus fontosságát is: "Hazafias kötelesség, hogy itthon nyaraljunk! Elvész reánk, magyarokra nézve minden fillér, amit e címen idegenben költünk el. Azonban nemcsak az itthon nyaralás hazafias kötelesség, hanem az is, hogy az itthon nyaralóknak kényelmet, rendes ellátást és általában olyan feltételeket biztosítsunk, amelyek a kellemes nyaralásnak, pihenésnek elengedhetetlen kellékei." Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

158


1936-ban megjelent "Az utas könyve" című tájékoztató, amely a vendégfogadásban résztvevő községek adatain kívül információt nyújtott a megközelítési lehetőségekről, a szálláshelyi és ellátási adottságokról, az egészségügyi ellátásról, fürdőzési, sportolási, szórakozási lehetőségekről, valamint az adott községből megközelíthető kirándulóhelyekről. Ekkor hazánkban - a kötet szerint - már jól működő falusi vendéglátásra berendezkedett magánlakások egészítették ki a szállodák és panziók nyújtotta vendéglátó-hálózatot. A könyvben fellelhető adatok alapján pontos tervet és költségvetést állíthattak össze a nyaralni készülők vagy a kirándulók, és e kalkulációk alapján kiválaszthatták a számukra leginkább megfelelőnek látszó fogadóhelyet. A háborús időszak, s a vele járó gazdasági visszaesés mintegy két évtizedre teljesen megszűntette a falusi üdülés iránti igényt. A szakszervezeti és vállalati üdülőhálózat kialakulásával visszaesett a falusi üdülés jelentősége. A legnagyobb keresletnek örvendő idegenforgalmi körzeteken kívül számos településen megszűntek a szálláshelyek, illetve a turisták fogadására alkalmas egyéb kínálati lehetőségek is. Az 1970-es években ismét megmutatkozik némi érdeklődés a vidék irányában, ez a figyelem főként a városi értelmiség, művészek részéről mutatkozott meg, akik un. másodlakásos formában saját maguknak falusi házakban pihenőhelyeket alakítottak ki. Az 1980-as évek fordulópontot jelentettek a hazai falusi turizmus történelmében: új erőre kapott a falusi turizmus fejlődése. Szórványosan megkezdődött a falusi házak kiadása a szállóvendégeknek. A megyei idegenforgalmi irodák ismerték fel és indították el megyéjük területén a falusi turizmus szolgáltatását, majd pedig kezdték bekapcsolni a falusi házakat a fizetővendéglátás hálózatába. A falusi turizmus Magyarországon a sajátos agrár- és településszerkezet miatt nem azonosítható csak a mezőgazdasággal, szélesebb értelmezést kapott, mint pl. a német nyelvű országokban, és a vidék teljes lakosságára épül. A falusi üdültetés alatt azt értjük, hogy a faluban élő ember, fő foglalkozása (mezőgazdaság, egyéb) megtartása mellett részt vállal az üdültetés lebonyolításában, s a saját házán belül lévő férőhelyeket az üdültetés szolgálatába állítja. Így a falu megmarad eredeti állapotában, a tevékenység pedig nem csak a szálláshelyet biztosító személynek, hanem a falunak is jövedelmet eredményez (közlekedés, étterem, múzeumok látogatása, stb.). Tovább bővítve a


159


kört, mondhatjuk azt is, hogy a falusi turizmus a helyi jövedelem termelésével az ország gazdasági bevételeit is növeli. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság megfogalmazásában "A falusi turizmus minden nem városban és turisztikai szempontból nem országos jelentőségű vidéki területen folytatott vendégfogadás, amely komplex turisztikai termékként egy település illetve kistérség turisztikai kínálatát viszi piacra a falusi vendégfogadás sajátos (település- és szálláshelyspecifikus) elemeivel." A Lotharingiában és Olaszországban fellelhető két turisztikai alapforma, a bárki által végezhető falusi turizmus és az agrárfoglalkozáshoz kötődő agroturizmus hazánkban még kialakulóban van. (Igaz, felfogható úgy is, hogy az agroturizmus része a tágabb értelmezésű falusi turizmusnak.) Látható, hogy az agroturizmus a falusi turizmustól egyrészt abban különbözik, hogy olyan agrártermeléssel foglalkozó személyek végezhetik, akik vendégeiknek fel tudnak kínálni saját maguk által előállított agrárterméket, másrészt csak magánszemélyek végezhetik, társaságok, szövetkezetek nem. Lehetséges azonban, hogy ez utóbbi megszorítás csak a támogatás igénybevételére vonatkozik, és hosszabb távon nem érvényesül. Szakmai körökben még vita folyik arról, hogy minden várost célszerű-e kizárni a falusi turizmus tevékenységéből, hiszen egyrészt Magyarország településszerkezete közel sem azonos az iparilag fejlett országokéval, és pl. egy tizenötezer lakosú mezőváros nyugateurópai szemmel igencsak falusi képet mutat. Másrészt figyelembe kell venni a városok közigazgatási területéhez tartozó tanyákat és kistelepüléseket is. Hazánkban a falusi turizmus újraindítása a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Országos Érdekképviseleti Szövetség megalakulásával vette kezdetét 1989-ben. A Szövetség Törökbálinton alakult meg, mint az Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetség és a Magyar Falusi Nyaralóhelyek Központi Irodája jogelődök örököse. A meglévő falusi - tanyai - vidéki épületek üres kapacitásainak vendégfogadásra alkalmassá tételét, piacra vitelét, a vendégfogadó személyek tájékoztatását, képzését tűzte ki céljául. A Falusi Turizmus Országos Szövetsége 1994. áprilisában alakult meg 34 alapító ta ggal. Tagságát jogilag önálló szervezetek alkotják, amelyek között minden, a falusi turizmus fejlesztésében érdekelt szerződés képviseltetve van: önkormányzatok, megyei-, kistérségi- és településszintű

egyesületek,

a

piacravitellel

foglalkozó

vállalkozók,

település

és

térségfejlesztő társaságok. A Szövetség szervezi a vendégfogadók képzését, minősítését, a Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

160


közös megjelenést, és egy megbízható vendégfogadói hálózat fokozatos kialakítását tartja állandó jelleggel szem előtt. 1990 óta adómentességet élveznek azok a falusi vendéglátó magánszemélyek, akik a saját lakóházukban fogadnak vendégeket és megfelelnek a személyi jövedelemadó törvényben leírt feltételeknek. A falusi vendéglátásból származó adómentes árbevétel 1998-ban évi 400 ezer Ft volt, és évi 500 ezer Ft árbevételig mentesülnek a vendégfogadók az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól, természetesen mindez akkor érvényes, ha a magánszemély állandó lakhelye is a hasznosított ingatlanban van. A magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet a szállásadók jogait és kötelezettségeit szabályozza. E rendelet kimondja, hogy a falusi szállásadás a kiemelt üdülőhelyek kivételével a községekben és a már kialakult tanyás térségekben folytatott magánszállásadói tevékenység, ami legfeljebb tíz ágyig (öt szoba) vállalkozói engedély nélkül végezhető, a szállásadónak mindössze a települési önkormányzat jegyzőjénél kell regisztráltatnia magát. Tíz ágy feletti kapacitás esetén a tevékenység vállalkozói engedéllyel végezhető vállalkozásnak számít. Első alkalommal 1998 márciusában hirdetett meg a Földművelésügyi Minisztérium és az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium közösen pályázatot az agroturizmus fejlesztésére. A támogatás célja a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen adottságú térségek jelentős foglalkoztatási gondokkal küzdő településein élő és agrárgazdasági tevékenységet folytató lakosság kiegészítő jövedelemhez jutásának elősegítése, a lakosság helyben tartásához szükséges életfeltételek javítása volt az agroturizmus, falusi vendégfogadás fejlesztésével. Ennek eredményeként a hátrányos helyzetű térségek idegenforgalmi fogadóképességének javítása, a lakosság turisztikai és vendégfogadói szakmai felkészültségének fokozása, valamint környezetének és turizmusbarát szemléletének alakítása előtérbe került. Szakértők felismerték, hogy a falusi turizmus, de általában az idegenforgalom alacsony hazai teljesítményének egyik oka a marketing tevékenység erőtlensége. Annak ellenére, hogy a bevételek szempontjából a magyar gazdaságban igen jelentős helyet foglal el, mégsem fordítanak kellő figyelmet a fejlesztésére, a még kiaknázatlan lehetőségek feltárására, s kihasználására.


161


Magyarország kedvező földrajzi fekvése, kitűnő adottságai (gyógyvizek, történelmi nevezetességek gazdagsága, sportolási lehetőségek stb.) lehetővé teszik, hogy a turizmus a jövő iparágává váljon. Ehhez azonban kínálatunknak meg kell állnia a helyét a világpiacon. Ki kell tehát küszöbölni a még fennálló nehézségeket, mint pl. az egyes térségek nehéz megközelíthetősége, vagy a különböző hiányosságok az infrastruktúra területein. Problémát jelent továbbá a rövid főszezon és az, hogy ezidáig csak a Balaton és Budapest volt a két fő turisztikai központ. Fel kell hívni a figyelmet falvaink szépségére, kulturális értékeire is. Ehhez viszont megfelelő fejlesztési koncepcióra és marketing politikára van szükség. Éppen erre nyújt lehetőséget a MiniFarm. A helyszínen a Magyar Turisztikai Hivatal saját standot kaphatna, melyen a MiniFarmra érkező szülőket tájékoztathatná a lehetséges utazási célpontokról, esetleg felmérést végezhetne körükben az igényekről, melyek később irányadóként szolgálhatnának. Az idegenforgalmi marketing sajátossága, hogy nem egyetlen konkrét árut, hanem egy olyan komplex szolgáltatáscsomagot próbál eladni, amely nem vonatkoztatható el a földrajzi helytől, ahol megtalálható, valamint elemei más jellegű termékcsomag részét is képezhetik. A termék megvásárlása az áru mélybemenő megismerése nélkül zajlik, s a rendelk ezésre álló és szükséges információk is korlátozottak. A vevő általában bizalmi alapon választ az eladó aktív közreműködésével. A döntéseket nemcsak belső tényezők - mint az áru minősége határozzák meg, hanem külső tényezők - például a vevő igénye - is. A már korábban többször említett komplex termékcsomag magába foglalja mindazokat az adottságokat, amelyek az adott települést, illetve térséget attraktívvá teszik turisztikai szempontból. Közéjük tartozik a szállásadáson és a vendéglátáson kívül a fogadó személy vendégszeretete, a népi hagyományok, a természeti értékek is. Fontos azonban, hogy az alapszolgáltatások mellett mindig ott legyen az időtöltésre lehetőséget adó színes programkínálat. A térség adottságaitól függően ez lehet valamilyen kulturális esemény, vagy más, aktív elfoglaltság (pl. különböző sportolási lehetőségek), történelmi emlékhely, vagy épp egy közeli nagyváros nevezetessége. A városi és külföldi emberek számára nagy élményt jelenthet, ha rész vehetnek a falusi emberek mindennapjainak teendőiben. A vendégek kedvéért talán felélednek a rég feledésbe merült népszokások, hagyományok (pl. májusfa állítása, húsvéti locsolkodás). Az adottságok azonban önmagukban nem elegendőek,


162


fogadóképessé kell tennünk a szóban forgó települést. Ehhez meg kell teremteni azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a turisták pihenését zavartalanná teszik. Magyarországon mintegy 1000 településen foglalkoznak vendéglátással, problémát jelent viszont, hogy a falvak többségében hiányoznak a különböző gazdasági-, műszaki- feltételek (infrastruktúra, szervezeti, vállalkozói háttér). Az idegenforgalmi kereslet két tényező függvénye: belső motiváció, elégséges társadalmigazdasági feltételrendszer. A szükséglet hiányérzetéből keletkezik és az emberben vágyat ébreszt ennek kielégítésére. A falusi turizmusban a falusi éle iránti vonzalom, az aktív pihenés lehetősége, a csend, nyugalom, szép vidéki táj és a térséghez fűződő népszokások, hagyományok megismerése iránti vágy jelenhet meg, mint belső késztető erő. A magyarországi keresletet - az eltérő motivációs tényezők matt - külföldi és belföldi bontásban célszerű megvizsgálni. Külföldi vendégekre, tekintettel a kommunikációs nehézségekre, leginkább az idegen nyelvet beszélő tagokkal rendelkező családok számíthatnak. Ez a kör a fiatalság nyelvtanulásával fokozatosan bővül; nagy problémát jelent viszont a társadalmilag (is) mélységesen erodálódott falvak esetében. Az eddigi tapasztalatok alapján előnyt élveznek a német nemzetiségi települések, amelyek a "vissza a gyökerekhez" jelmondat jegyében, rokoni, baráti kapcsolatok révén viszonylag könnyedén találnak potenciális vendégkört, piacot. A külföldi, elsősorban a német vendégkör az, amelyik a minőségi kínálatot keresi, és még meg is fizeti. Motiváltsága folytán jó piac lehet Dánia, Hollandia is, ahol nagy az érdeklődés az eltérő népi hagyományok, s a különleges látnivalók iránt. Az utóbbi piacokon meghatározóan befolyásoló tényező az ár is. A magyar falusi turizmus e tekintetben versenybe szállhat a környező országok kínálatával. Ugyanakkor a MiniCity látogatottsági adatai egyértelműen mutatják, hogy a turisták is nagy érdeklődést tanúsítanak a kiállítás iránt. Ezért úgy gondoljuk jó esélye van annak, hogy a MiniFarmra külföldiek is ellátogatnak, és esetlegesen ott találkozhatnak a kívánt úticéllal. A belföldi kereslet motivációi annyiban hasonlíthatók a külföldihez, hogy hazánkban is egyre jelentősebb a városi értelmiség igénye a vidéki üdülések iránt. Ezen kívül számos olyan esemény is bekövetkezett, amelyek a falusi turizmus felé fordították a keresletet. Egyik ilyen ok, hogy a vállalati üdülőket, ifjúsági- és gyermektáborokat a cégek eladták, magánkézbe, vagy egy szállodalánchoz kerültek. Ennek következtében a szálláshelyek jelentősen Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

163


megdrágultak. Az évek óta tartó infláció, a lakossági jövedelemviszonyok romlása, a forintleértékelések a külföldi utazásokat megdrágítják, így a fizetőképes kereslet egyre inkább a belföldi turizmus, azon belül is a viszonylag olcsóbb szolgáltatások felé irányul. A gyermek üdültetése, a felnőtt lakosság igénye a rekreációra, az aktív pihenés és az emberi kapcsolatok teremtése iránti vágy mind-mind a falusi turizmus iránti igényt növelik. A hagyományos turisztikai időtöltések mellett a természetjárás, a népi mesterségekbe való betekintés, illetve a ház körüli teendőkben való részvétel igénye egyre erősebben dominál. Már az 1930-as években divatos volt a városi embereknek vidéken nyaralni, gazdálkodó családoknál vendégeskedni. Élvezettel szippantani az illatos falusi levegőből, megízlelni a frissen szedett zöldség, gyümölcs zamatát, vagy egy pohár helyben termett szőlőből készült bort fogyasztani a gazdasszony által készített tájjellegű finom étel mellé. A háború után ez a szépen fejlődő mozgalom átmenetileg sorvadásnak indult, majd a 80-as évek végén egyidejűleg több helyen, főként az ismert üdülőhelyeken és a környékbeli falvakban élők kiegészítő tevékenységeként a családok ismételten vendégfogadásba kezdtek. Szervezetten csak 1990-től datálható a falu turizmusának fellendülése, a falvakban rejlő kincsek, a helyi értékek turisztikai célú feltárása, a falvaink turizmusának fellendítése. Az egyre szaporodó panziók mellett több magánszálláshely nyitotta meg kapuját, az ünnepi alkalmakra fenntartott "tiszta szobából" vendégszoba lett. A hazai- és külföldi igényeihez alkalmazkodva

szépülő, korszerűsödő porták a

hagyományokat megőrizve fogadják a vendégeiket. Egyre több elhagyott alföldi tanyát, korábban pusztulásra ítélt népi építészeti remeket varázsolnak ismét lakhatóvá, hasznosítják a messze földön ismert borvidékeink termelői a pincéjük borházát. Az előkerült régi használati eszközök igényes megmunkálása, szépsége gerjesztője lett a kézműves termékek újbóli térhódításának, s az idős mesterek szívesen adják át szakmájuk fortélyait a falura látogató vendégeiknek. Különösen a szövés és a korongozás tanulása népszerű, de a fafaragás, illetve a sokszínű, gazdagon díszített népviseletek készítése iránt is nagy az érdeklődés. A magyart lovas nemzetnek tartják szerte a világon. Ezt bizonyítja, hogy mára a híres lótenyésztő telepeken túl a magángazdaságokban sem ritka szolgáltatás a lovaglás lehetősége, a lovaglás tanítása, a gazdák lehetővé teszik, hogy vendégeik lóhátról ismerhessék meg a természet szépségeit. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

164


A turisták legnagyobb szabadságát a magánszálláshely biztosítja, hiszen itt kell legkevésbé alkalmazkodnia másokhoz. A falura látogatót a szállásadó család szívélyesen fogadja. A portán kényelmes elhelyezést, pihenőkertet biztosít, bepillantást enged gazdaságába, a családja mindennapi életébe. Vendégével megízlelteti a "magyaros" ételkülönlegességeket, bemutatja faluját, szűkebb és tágabb környezetét. Vendégszeretetét jelzi, hogy a kemencéjében kenyeret süt, előkerül a házi kolbász, sonka, esti közös borozgatásra, bográcsolásra invitál, vagy - ha a helyzet úgy kívánja - csak a vendége nyugodt pihenéséről gondoskodik. Sokszínű a magyar falusi vendégfogadás, amit meghatároz a település földrajzi helyzete és egyedivé tesz a helyben élők kultúrája, szokása, hagyományőrzése. Ország három különböző adottságú nagy tájegységre bontható:  A Dunántúlon három kedvelt édesvizű tó (Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó) mellett az őrségi falvak lágy, dombvidéki, természettel harmonikus építészete és az ott élők különös hagyománytisztelete megkapó, a Balaton-felvidéki- és Villányi-borvidék apró falvaiban a nagy szaktudású és kemény munkabírású boros gazdák kínálata vonzza a turistát. A Mecsek különleges szubtrópusi klímája, a Bakony vadregényes tája, a Somogyi- és Zalai dombvidék, valamint a Vértes- és Gerecse-, illetve a Pilishegységek természeti szépsége a természetkedvelők kedvenc úti célja.  Az Alföld falusi turizmusára az élővé tett tanyákon a "puszta" romantikája, a Tisza és Tisza-tó, valamint a Körösök mentén kiépült üdülőfalvak vízi-turizmusa és a holtágak, tavak horgászparadicsoma a jellemző. Kiemelt jelentőségű a Felső-Tisza mentén található települések érintetlen természeti környezete, a nemzeti parkjaink közül a legrégebbi, egyben a legnagyobb, az Európában páratlan értékeket őrző Kiskunsági-, valamint a világörökségi címmel büszkélkedhető Hortobágyi Nemzeti Park. Az alföldi gyógyfürdők iránt is hatalmas az érdeklődés.  A páratlan szépségű Dunakanyartól a világhírű Tokaji borvidékig nyúlik el az Északihegyvidék. A középmagas hegyek között megbúvó tavak, csörgedező patakok mentén található falvak egész évben vonzzák a kirándulókat. Tavasszal, nyáron gyalogos- és kerékpáros túrázók, a hegyi tereplovaglás szerelmesei, a tiszta, jó levegőt kedvelők keresik ezt a vidéket. Ősszel, szüretelés idején a Gyöngyösi-, az Egri- és a Tokaji borvidék a keresettebb, télen a hóval fedett, téli sportolásra is alkalmas Börzsöny-, Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

165


Cserhát-, Mátra-, Bükk-, Zempléni hegység falvaiban pezseg az élet. Ez a vidék büszkélkedhet az UNESCO természeti világörökség címmel kitüntetett Aggtelekibarlangrendszerrel, az Európa díjas Ipolytarnóc-i 23-20 millió éves őslábnyomos lelettel és itt van a világon egyedüli UNESCO kulturális és természeti világörökségi címmel védett falu, Hollókő. A magyar falvak turizmusának dinamikus fejlődésére jellemző. hogy az ország 3300 településének mintegy 1500 falujában található már több mint 7000 magánszálláshely. A falusi szállásadók munkáját a helyi-, a regionális egyesületek és az önkormányzatok segítik. A vendégházak címei a katalógusokban megtalálhatók, illetve a vidéki lehetőségekről az országos Tourinform hálózatnál és a regionális egyesületeknél, valamint a magánszállások közvetítésére szakosodott irodáknál, vagy az interneten lehet érdeklődni, s hála a technika rohamos fejlődésének: on-line szállást foglalni. A szállásadó családok általában közvetlenül is fogadnak vendéget és egyre több az interneten elérhető magánszállás honlap. Úgy gondoljuk, ha az egész család eleve találkozik a vidék szellemével a MiniFarmon, és még arról is kapnak információkat, hogy az ott megtapasztalt tevékenységeket hol próbálhatják ki igazából, nagyban motiválhatja őket a Magyarországon belül való utazásra, és a Falusi turizmus mellett való döntésre.


166


12.2.4. Magyarország nemzeti parkajai és azok bemutatása A MiniFarmon szeretnénk kialakítani egy standot, melyen hazánk nemzeti parkjait, és azok élővilágát mutathatnánk be. Magyarország természeti értékekben nem szűkölködik, sok helyen fennmaradtak puszták, lápok, mocsarak, árterek, legelők, erdők, gyepek. A védett természeti területek az ország területének mintegy 10%-át teszik ki. 10 nemzeti park, 1 természeti park (natúrpark), 36 tájvédelmi körzet, 142 egyéb természetvédelmi terület ad lehetőséget a környezeti értékek szépségeit felfedezni vágyó természetjáróknak. A nemzeti parkokban 1998 óta tudatos ökoturizmus folyik. Magyarországon az 1850/1972. és 1851/1972. számú OTvH határozattal hozták létre az első Nemzeti Parkot. Ez a Hortobágyi Nemzeti Park volt. Hivatalos alapítási időpont 1973. január 1. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) védett területeket osztályozó rendszere II-es kategóriába sorolta a Hortobágyi Nemzeti Parkot. Magyarország nemzeti parkjai: Hortobágyi Nemzeti Park – Területe: 80 549 hektár - fokozottan védett 1285 hektár. Alapítva: 1972. Fekvése: Alföld – Tiszántúl. Magyarország első és legnagyobb nemzeti parkja, a Puszta. Közép-Európa legnagyobb szikes területe. UNESCO Világörökség része 1999. Bemutatóhelyei: a Hortobágyi-Halastavi Bemutatóterület, a Hortobágyi Pásztormúzeum (Hortobágy falu), a Mátai ménes (Hortobágy falu), a Pusztai Állatpark (Hortobágy 2 km), a Körszín (Hortobágy falu), a Nyugati Fogadóház (33-as út leágazás), a Szálkahalmi Őrház (33as főút 79.km), a Tájház (Nagyiván), a Meggyes Csárdamúzeum (33-as főút 60.km), a Szélmalmi Fogadóház (Karcag). Tanösvények: Tisza-tavi Vízi sétány tanösvény Látogatóközpontok: Hortobágyi Nemzeti Park Látogató- és Oktatóközpont.

Kiskunsági Nemzeti Park Területe: 56 761 hektár -fokozottan védett 12 457 hektár. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

167


Alapítva: 1975. Fekvése: Alföld – Duna-Tisza köze. 9 különálló egységből áll. Bemutatóhelyei a Bugacpusztai Pásztormúzeum (Bugacpuszta), a Virágh- kúria Helytörténeti Gyűjtemény (Kunszentmiklós), az Árpád-kori falurekonstrukció (Tiszaalpár), a Kiskunsági Madárvárta

–

Látogatóközpontok:

Tisza-völgyi

(Izsák),

Kolon-tó Látogatóközpont

(Szatymaz),

„Természet

Háza”

Látogatóközpont (Kecskemét) Aggteleki NemzetiPark: Területe: 19 892 hektár - fokozottan védett 3922 hektár. Alapítva: 1985. Fekvése: Észak-Magyarországi-középhegység. UNESCO Világörökség része 1995. Bemutatóhelyei Tanösvények:

a

Baradla-barlang

Baradla

tanösvény

és

(Aggtelek-Jósvafő) (Aggtelek-Jósvafő),

a

Vass

Imre-barlang.

Tohonya-Kuriszlán

tanösvény

(Jósvafő), Fürkész-ösvény (Jósvafő), Szádvár tanösvény (Szödliget), Alsó-hegyi Zsombolyos tanösvény

(Bódvaszilas),

Borz

tanösvény

(Szin-Szelcepuszta).

Barlangtúrák: Baradla-barlang (Aggtelek-Jósvafő), Béke-barlang, Rákóczi-barlang, Rákóczibarlang, Vass Imre-barlang, Meteor-barlang, Kossuth-barlang Bükki Nemzeti Park: Területe: 43 130 hektár - fokozottan védett 3774 hektár. Alapítva: 1976.

Fekvése:

Észak-Magyarországi-középhegység.

Bemutatóhelyei a Szent István- és Anna-barlang (Lillafüred), a Hollókői Tájvédelmi Terület Tájháza, a Zempléni Tájvédelmi Körzet Tájháza (Bodrogkőváralja), az Arborétum (Erdőtelek), az Orbán-ház (Szilvásvárad), az Oszla Tájház (Cserépfalu) és a Természeti és Kultúrtörténeti

Kiállítás

(Árokfő).

Tanösvények: Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület tanösvény-hálózata, Millenium

tanösvény

(Szilvásvárad),

és

kilátótorony

Bél-kő

(Szilvásvárad),

tanösvény,

Szalajka-völgyi

Felsőtárkányi

tanösvény tanösvények.

Látogatóközpontok: Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont. Duna-Ipoly Nemzeti Park: Területe: 60 314 hektár - fokozottan védett 16 119 hektár. Alapítva: 1997. Fekvése: Budapesttől É-ra Duna és Ipoly közt, Pilis és Börzsöny, benne a Dunakanyar

és

a

Szentendrei-sziget.

Bemutatóhelyei a Pálvölgyi-barlang (Budapest), a Szemlőhegyi-barlang (Budapest), az Alcsúti Arborétum (Alcsútdoboz), az Ócsai Tájház (Ócsa), a Esztergomi Bemutatóközpont (Esztergom) Látogatóközpontok: Királyréti Erdei Iskola (Szokolya-Királyrét), Szénások Európa Diplomás Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

168


Terület Látogatóközpontja. Körös-Maros Nemzeti Park: Területe: 50 134 hektár -fokozottan védett 6411 hektár Alapítva:

1997.

Bemutatóhelyei

Fekvése: a

Tanösvények:

Alföld

-

Bihari Kígyósi

A

Körösök,

Madárvárta, tanösvény,

a

Maros

a

és

a

Kardoskúti

Mágor-pusztai

Tisza

közt.

Múzeum. tanösvény

Látogatóközpontok: Körösvölgyi Látogatóközpont (Szarvas), Réhenyi Látogatóközpont (Dévaványa - Réhely). Fertő-Hanság Nemzeti Park: Területe: 23 588 hektár - fokozottan védett 7492 hektár, Alapítva:

1991.

Fekvése:

Nyugat-Dunántúl

–

Kisalföld.

Bemutatóhelyei az Öntésmajori Múzeum – Hanság Élővilága Kiállítás (Öntésmajor), az Madárvárta

Esterházy

(Osli).

Tanösvények: Sziki Őszirózsa tanösvény, Vízi Rence túraútvonal, Hany István túraútvonal, Látogatóközpontok: Kócsagvár – látogatóközpont (Sarród, Rév-Kócsagvár), a „Mekszikó” Látogatóközpont (Fertőújlak)

Őrségi Nemzeti Park: Területe: 43 933 ha. Alapítva: 2002, Fekvése: Nyugat-Dunántúl – Vas

megye.

Bemutatóhelyei a Pityerszeri Szabadtéri Falumúzeum (Szalafő) a Ság-hegyi Helytörténeti Kiállítás (Ság-hegy – Celldömölk), a Chernel Madárvárta és Múzeum (Kőszeg), Tanösvények: Rezgőnyár tanösvény, Sárgaliliom tanösvény (Velemér-Magyarszombatfa) Látogatóközpontok: Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont (Őriszentpéter), Bechtold István

Természetvédelmi

Látogatóközpont

(Kőszeg).

Duna-Dráva Nemzeti Park: Területe: 49 473 hektár -fokozottan védett 14 123 hektár. Alapítva: 1996. Fekvése: Dél-Dunántúl – Duna és Dráva mentén hosszan elnyúló térségben. Bemutatóhelyei a Mohácsi Történelmi Emlékhely (Mohács-Sátorhely), a Pintér-kerti Arborétum és Oktatóközpont (Pécs), az Abaliget gyógybarlang és Denevérmúzeum (Abaliget), a Természetismereti Oktatási Központ (Drávatamási), Trófea Múzeum (Gemenc), Taplós-Gógai

Bemutató

Övezet

(Gemenc).

Tanösvények: „Élet az ártéren” bemutatóhely és tanösvény (Szekszárd-Bárányfok/Gemenc), Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

169


Kölkedi

Fehér

Gólya

Múzeum

és

Nagypartosi

tanösvény

(Kölked).

Látogatóközpontok: Drávaszentesi Látogató és Bemutatóközpont (Barcs-Drávaszentes), Tettyei oktatóközpont (Pécs). Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Területe: 56 998 hektár - fokozottan védett 11 134 hektár. Alapítva: 1997. Fekvése: Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl, Balatontól északra és a KisBalaton. Bemutatóhelyei a Lóczy-barlang (Balatonfüred) és a Hegyestű Geológiai Bemutatóhely (Monoszló), a Fekete István-emlékhely és Matula-kunyhó (Fenékpuszta, Diás-sziget), a Tájház (Vörs), a Bivalyrezervátum (kápolnapuszta), az Arborétum (Zirc), az Erdők Háza és Erdőismereti Oktatóbázis (Bakonybél), a Major (Sasföld), a Kotsy-vízimalom (Zalaszántó), a Csodabogyós-barlang (Balatonederics), a Tapolcai-tavasbarlang .). 12.2.5. Magyarország tájegységeinek bemutatása: A Farmon lehetőséget adnánk az ország tájegységeinek és természeti kincseinek bemutatására is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a fiatal generáció ismerje az ország értékeit, és tulajdonságait. Magyarországon hat nagy tájegység különíthető el: az Alföld, a Kisalföld, a Nyugatmagyarországi peremvidék vagy Alpokalja, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység (a két utóbbi tájegységet a köznyelvben Dunántúlnak is hívják), az Északi-középhegység. Alföld (50 800 négyzetkilométer) - A termékeny síkság az ország legnagyobb tájegysége, több mint fele Magyarország teljes területének. Közepes tengerszint feletti magassága 108,5 méter, déli részén található az ország legmélyebb pontja, a Szeged melletti Gyálarét (78 m). Hagyományosan három részre tagolódik: a Duna jobbpartján a Mezőföld, középen a DunaTisza köze, a Tiszántúl a Tiszától keletre. Legjelentősebb városai: Debrecen, gazdasági és kulturális központ, Nyíregyháza, a Nyírség központja, Szeged, a Dél-Alföld központja, Kecskemét, a Duna-Tisza közének legnagyobb városa. Az Alföld döntően mezőgazdasági művelés alatt áll, a Dél-Alföldön kőolaj- és földgázkitermelés folyik. Kisalföld (5300 négyzetkilométer) - A Kisalföld az ország északnyugati részén a második legnagyobb síkság. Központi része a Győri-medence, attól északra a Duna hordalékából kialakult Szigetköz, az Öreg-Duna és annak mellékága, a Mosoni-Duna között. A fontos ipari és mezőgazdasági régió központja Győr. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

170


Nyugat-magyarországi

peremvidék (7200

négyzetkilométer)

-

Ausztria

határán a

Kisalföldtől délnyugatra húzódó tájegység, Alpokaljának is nevezik. Itt érvényesül Magyarországon legjobban az óceáni hatás, és itt hull a legtöbb a csapadék (800-1000 mm évente). Gazdasági és szellemi központja Szombathely, klimatikus üdülőhelyei a műemlékekben gazdag Sopron és Kőszeg városa. Sopron környéke neves borvidék is, a vidék neves gyógyfürdői: Balf, Bük. Dunántúli-dombság (11 400 négyzetkilométer) - A Dunántúl déli részén fekvő, a Zala folyó és a Balaton vonalától a határfolyó Dráváig terjedő területet dombságok (a Zalai-dombság, a Belső- és Külső-Somogy, a Baranya-dombság, a Tolnai-hegyhát), valamint a Mecsek és a Villányi-hegység alkotja. Legfontosabb városai: Pécs, a Dél-Dunántúl szellemi és kulturális központja. Szekszárd, Kaposvár, Zalaegerszeg megyeközpontok. A Duna-menti Pakson van az ország egyetlen atomerőműve. Vörösborairól ismert a szekszárdi és a villányi borvidék. Híres gyógyfürdői: Zalakaros, a Hévízi-tó a Balaton mellett, és Harkány, a Villányi-hegység lábánál. Dunántúli-középhegység (7200 négyzetkilométer) - Mintegy 200 kilométer hosszan húzódik a Balaton vonalától északra a Dunáig. Tagjai: a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Gerecse, a Budai-hegység és a Pilis. Ásványkincsekben gazdag. Fontos ipari központok: Veszprém, Tatabánya, Székesfehérvár, Esztergom, a magyar katolikus egyház központja, az ország egykori fővárosa is. Nemzetközi hírű a badacsonyi, a Balaton-felvidéki és a móri borvidék, a Balaton és a Velencei-tó pedig kiemelkedő idegenforgalmi és üdülőközpont. Északi-középhegység (11 400 négyzetkilométer) - Az Alföldtől északra a szlovák határig terjedő változatos nagytájhegységei, mint a Dunazug-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra. A Cserehát és a Zempléni-hegység főként vulkanikus kőzetekből épült fel. A Bükk és az Aggteleki-hegység mészkőből áll, hatalmas barlangrendszerekkel. A Mátrában található az ország legmagasabb csúcsa, az 1014 méter magas Kékes. A legnagyobb város Miskolc, fontos ipari és oktatási központ. Ismert gyógy- és üdülőhelyek, turistaközpontok: Eger, Parád, Lillafüred, Miskolc-Tapolca, Galyatető, Sárospatak. Híresek a gyöngyösi, az egri borok, illetve a Zempléni-hegység déli lejtőin termő tokaji borok. A Tokaj-hegyaljai borvidék 2002től a Világörökség része. A főváros - A nagy tájegységek találkozásánál fekszik az ország fővárosa, Budapest, amely 1873-ban három város (Pest, Buda, Óbuda) egyesüléséből jött létre. A Duna két partján Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

171


fekszik, 23 kerülete közül 16 a pesti, 6 a budai oldalon van, egy pedig a két Duna -ág által közrefogott Csepel-szigeten. A budai oldal hegyekre épült (legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy), a pesti oldal síkságon fekszik. A Duna két partját 7 közúti és 2 vasúti híd köti össze. A Duna két partjának panorámája, az Andrássy út és a budai Várnegyed 1987 óta a Világörökség része. A tömegközlekedést 3 metróvonal segíti, az elsőt - és Európában a londoni után a másodikat - 1896-ban adták át. Budapest az ország első számú politikai, közigazgatási, kulturális, ipari, közlekedési, szolgáltatási és idegenforgalmi központja. Itt él az ország össznépességének közel egyötöde, közel 1,8 millió ember, és itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak 16 százaléka. Budapest nemzetközi hírű fürdőváros is. Csaknem félszáz fürdője közül 12 termál- és gyógyfürdő.


172


12.2.6. Környezettudatosság oktatása A környezettudatosság az egyes személyek vagy a társadalom valamely szegmensének a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottságát, érzékenységét és tudatos felelősségvállalását kifejező fogalom, amelyet gyakran jelzői formában használnak. Noha a környezet iránti aggodalom, értékeinek megőrzése iránti vágy valószínűleg nem új keletű, a környezettudatosság fogalma viszonylag új. A környezeti problémákkal való törődés már hosszú múltra tekint vissza, azonban a környezettudatosság fogalma

elválaszthatatlan az ipari fejlődés és az azzal járó

megnövekedett szennyezés kialakulásától. A környezettudatosság fontosságát a modern környezetvédő mozgalmak és egyre gyakrabban bizonyos államok is hangsúlyozzák, a fogalom használata és térnyerése az ezen mozgalmak erősödésének köszönhető. A környezetvédő mozgalmak sokat tesznek az emberiség előtt álló környezeti problémák tudatosítása érdekében, amire építve akár politikai nyomás is gyakorolható a döntéshozókra az ilyen típusú, mérlegelést igénylő döntések során. A különböző környezeti katasztrófák, mint például a mexikói-öbölbéli olajszennyezés vagy Fukusima időlegesen növelheti a problémák iránti érdeklődést és számos információt juttathat el az emberekhez, ám ez nem pótolhatja a környezeti nevelést és nem feltétlenül késztet környezettudatos cselekvésre is. A környezettudatos szemlélet számos esetben tettekben is megmutatkozik, ezen esetekben az adott szereplő igyekszik egyéni döntései, tettei során a környezeti hatásokat is figyelembe venni. Ennek számos példája lehet az energiatakarékos izzók használatától kezdve, a kerékpáros közlekedésen át, a szelektív hulladékgyűjtésig vagy éppen a vegetáriánus, illetve helyi élelmiszereket előnyben részesítő diétáig. A közös ezekben az, hogy az ezen cselekvéseket végző döntésének hátterében a környezeti szempontok is szerepet játszanak. A környezettudatosságra való neveléshez a MiniFarm Ökoházában adhatunk tippet a szülőknek, amelyekre ha odafigyelnek, akkor a környezettudatosság nagy valószínűséggel beépül a jövő nemzedékek mindennapjaiba úgy, hogy gyermekeinknek az ún. fenntartható életmód és életstílus már természetes lesz.

Unplugged és no stand-by Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

173


Ahogy a lámpákat lekapcsoljuk, amikor nincs rá szükségünk, úgy az elektromos készülékeket is kapcsoljuk ki, amikor nem használjuk vagy töltjük őket! Stand-by funkcióban is a normál üzemmód 3-15%-át fogyasztják ugyanis. A megoldás a kapcsolóval ellátott elosztó vagy hosszabbító. A használat után is a konnektorban hagyott töltők és adapterek is energiát fogyasztanak, pedig épp semmit sem töltenek. Vagyis húzzuk ki a mobiltöltőt, amikor már nem használjuk! A gyerekeket meg lehet kérni, hogy szóljanak, ha elfelejtünk odafigyelni a töltőkre, kapcsolókra. Szívesen segítenek, örülnek az ilyen feladatoknak, örülnek, ha ránk szólhatnak. Víztakarékosság, gazdaságos vízfelhasználás Tizenéves gyerekeket már rá lehet szoktatni a zuhanyozásra az esti fürdés helyett ezzel ugyanis a kádban szükséges vízmennyiség 2/3-át takaríthatjuk meg és még egészségesebb is. Főleg, ha víztakarékos zuhanyfejet használunk. Ne folyó vízben mossunk fogat, ha nem muszáj! Érdemes a hagyományos WC-tartályt is lecserélni víztakarékosra, amellyel felére csökkenthető a WC vízfelhasználása. A csöpögő csapok és WC-tartályok egy hónapban akár egy kádnyi vizet is elpazarolnak, ezért mihamarabb szüntessük meg a vízszivárgást! Ha a gyerekek ezt szokják meg, ezt látják jó példának, akkor később ők is ezen értékek mentén takarékoskodnak majd. Tömegközlekedés és kerékpározás Amikor a különböző híres autómárkákról mesélünk a gyerekeknek, mondjuk el azt is, hogy az autógyártáshoz önmagában 50-szer annyi energia szükséges, mint amennyit élettartama alatt az autó felhasznál. Egy átlagos autó 0,3 kg CO2-t bocsát ki kilométerenként. Heti 50 km-rel kevesebb autózás is csaknem 800 kg-mal kevesebb CO2-kibocsátást jelent évente. Ezeket az értékeket talán kevésbé fogjk érteni, de azt már biztos jobban, hogy a tömegközlekedés ugyanakkor háromszor energiahatékonyabb, mint az autózás. A kerékpározás pedig még egészséges is, és azért amúgy is odavannak. Városon belül 1-2 km-t nyugodtan megtehetünk gyalog, 5-10 km-t kerékpárral, ennél hosszabb távot pedig tömegközlekedéssel. Kevesebb bevásárlószatyor Ha minden bevásárlásnál saját bevásárlótáskát használunk, akkor sem papír, sem műanyag bevásárlózacskóra nem lesz szükségünk. A világban évente több mint 500 milliárd műanyag zacskót használnak el, amelynek mindössze 3%-át hasznosítjuk újra. A műanyag bevásárlózacskók gyártásához több millió hordó kőolajat használnak fel és több mint ezer é v Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

174


alatt bomlik le, a papírzacskók készítéséhez pedig több millió fát kell kivágni. Válasszon a gyerek egyszer egy szép vászon bevásárlótáskát és használjuk mindig azt! Újrafelhasználás (reduce, reuse) Vásároljunk kevesebb hulladékot vagyis ne vegyünk felesleges csomagoló anyagokat, így a termékfelhasználása után nincs mit kidobni! Újrahasznosítható csomagolóanyagok esetében is érdemes okosan vásárolni: vegyünk üdítőitalt kevesebb, de nagyobb kiszerelésben! A gyerekek ennek kifejezetten örülni fognak. Felhasznált papírmennyiségünk is tovább csökkenthető, ha csak akkor nyomtatunk, amikor valóban szükséges, és természetesen mindezt újrafelhasznált papírra tesszük. Mindemellett csökkenthetjük pl. a papírtörülköző, a papírszalvéta és a papírtörlő otthoni használatát is, használhatunk helyettük textilszalvétát, textiltörülközöt. Sőt, léteznek már például olyan biojoghurtok, amelyeknek alu-tetejét, papírcímkéjét és műanyag dobozát a gyerek két egyszerű mozdulattal “szét tudja szedni” és onnantól szelektív hulladékként kezelhető. Szelektív hulladékgyűjtés (recycle) A szelektív hulladékgyűjtés célja az újra feldolgozható papír, üveg, acél, alumínium és műanyag hulladékok újrahasznosításra való begyűjtése. Szakértők szerint minden 100.000 ember, aki részt vesz az újrahasznosításban, több mint 40.000 tonnával csökkenti a CO2kibocsátást. A gyerekeknek érdekes játék lehet az otthon szelektíven gyűjtött papír, fém és üveg hulladék szétválogatása és a megfelelő színes konténerekbe dobálása. Aktív állampolgárság és tudatos vásárlás Környezettudatosnak lenni a változtatásokon túl azt is jelenti, hogy folyton tájékozódunk, informálódunk a természet állapotát és a természetvédelmet illetően, és amit megtudunk, azt megosztjuk gyermekeinkkel is. Sőt, őket is buzdíthatjuk informálódásra. Az internet korában az információ gyűjtése kellemes kihívás a gyerekeknek. Leghatékonyabban pénzünkkel gyakorolhatunk hatást, mutathatunk példát. Vásárlásaink során előnyben részesíthetjük azokat a márkákat, amelyek tulajdonosai erőfeszítéseket tesznek vállalataik környezettudatosságának javítására, illetve a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának erősítésére. A közömbös cégek termékeit nem kötelező ugyanis megvásárolni


175


12.2.7. Megújuló energiák bemutatása A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik. A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják

vissza

az

emberiség

fejlődési

lehetőségeit.

Szemben

a

nem

megújuló

energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés. A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozamcsúcsfenyegetése miatt. Noha az emberiség által használt energia a kezdektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult, mint a tüzifa, faszén vagy a szél és vízimalmok, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli. A megújuló energia 4 fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag és a hálózaton kívüli (off-grid) áramtermelés. Áramtermelés: Jelenleg a világ áramtermelésének 19%-át adják a megújuló források, melyek közül a vízenergia a legjelentősebb, jóllehet a szélenergia részesedése is folyamatosan növekszik. Néhány helyen a szélenergia már igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az Egyesült Államok-béli Iowa állam áramának 14, a német tartomány Schleswig-Holstein áramának 40, Dánia áramának 20 %-a származik csak szélenergiából. Néhány ország megújuló forrásokból termeli meg áramfogyasztásának nagyobbik részét, mint például Izland (100%), Paraguay (100%), Norvégia (98%), Brazília (86%), Új-Zéland (65%), Ausztria (62%) és Svédország(54%).


176


Fűtés: A fűtés terén a napenergiával előállított melegvíz a legfontosabb a meggújuló forrásokból előállított fűtés terén. Ez különösen Kínában jelentős, mely a globális mennyiség 70%-át használja fel, 50-60 millió háztartást látva ily módon el. A biomassza használata is erőteljesen terjed és gyorsan növekszik a geotermikus energia ilyen célú hasznosítása is. Üzemanyag: Az üzemanyag terén elsősorban a bioüzemanyagokat, mint például a Brazíliában egyre nagyobb mértékben használt bioetanolt kell érteni. Mára Brazília üzemanyagának 18 %-a bioetanol, világszinten pedig 93 milliárd gallon ilyen üzemanyag készül, ami 68 milliárd liter benzint, a világfogyasztás kb. 5%-át váltja ki. A szélenergia az egyik leggyorsabban fejlődő és az utóbbi időben a legnagyobb kapacitásbővülést elérő megújuló energiaforrás. A szél segítségével termelt energia jelenleg évi 20%-kal növekszik, és rendkívül népszerű Európában és az Egyesült Államokban. A vízienergia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem széndioxidot, sem más, üvegházhatást kiváltó gázt. A

világ

vízerőműveinek összteljesítménye mintegy

a Föld elektromos

715 000MW,

összteljesítményének 19%-a (2003-ban 16%-a), a megújuló energiahasznosításnak 2005-ben a 63%-a. A napenergia a Földet érő napsugárzásból kinyerhető energia. Használata történhet fotovoltaikus elektromosság generálásával vagy a hőenergia felhasználásával. A napenergia használata történhet aktív módon, mint a naperőmű vagy a napelem, illetve passzív módon, mint például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás. A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag hasznosítható növények, termés, melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag 1 éven belül újratermelődik, megteremtve ezzel a fenntartható

fejlődés és

energiagazdálkodás

lehetőségét.

A

biomasszából,

pl. bioetanolként üzemanyag is készíthető. A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992-es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

177


Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. A geotermikus energia egy megújuló energiaforrás, ami a legolcsóbb energiák közé tartozik. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120 fok is lehet.


178



179


Melyik gyümölcs nem terem Magyarországon?


180


13. Környezeti oktatást-nevelést szolgáló programterv

A MiniCity működéséhez hasonlóan itt is külön figyelmet kell szentelni az iskolai csoportoknak, hisz fontos, hogy a hozzánk látogató gyermekek ne csak jól érezzék magukat, hanem

tanuljanak

is

belőle.

A

minél

több

iskolai

csoport

érkezését

érdemes

közönségszervezővel biztosítani, aki a csoportok számára kikalkulált kedvezményes áron kiajánlja a MiniFarm látogatásának lehetőségét minden nagyváros összes iskolájának. Minden iskolai csoport mellé kell adni 2-3 animátort,aki kisebb 5-8 fős csoportokra bontva körbeviszi a gyermekeket és korosztálynak megfelelően a fenti ismeretterjesztőhöz hasonlóan mindent játékos formában bemutat és elmagyaráz a gyermekeknek, miközben játékosan felfedezik a Mini Farmot. Ezután a gyermekek egy kiértékelő tesztet írnak, melyből 2 féle létezik a két korosztálynakmegfelelően (6-8 év és 8-12 év) A kérdőívekben minden helyszínhez kapcsolódna egy kérdés 3 lehetséges válasszal. A legtöbb pontot elérő gyermekek apró ajándékokkal mehetnének haza.


181


13.1. 8-12 évesek kérdőíve: 1. Melyik gyümölcsből terem a legtöbb Magyarországon? a) alma b) barack c) körte 2. Melyik állat húsát fogyasztják leginkább Magyarországon? a) sertés b) marha c) csirke. 3. Melyik állat nem tartozik az istállóba? a) ló b) tehén c) pulyka.

4. Mi a hungarikum? a) gyűjtőfogalom, amely kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával,

egyediségével,

különlegességével

és

minőségével

a

magyarság

csúcsteljesítménye utal b) olyan dolgok, melyeket Magyarországon állítanak elő c) olyan termékek, melyekből Magyarországon adnak el legtöbbet 5. Milyen lisztből készül a fehér kenyér? a) búzaliszt b) rozsliszt c) kukoricaliszt 6. Melyik növény feldolgozásából nem készülhet liszt? a) repce b) búza Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

182


c) kukorica 7. Milyen kaptár nem létezik? a) állókaptár b) vándor kaptár c) fekvő kaptár. 8. Milyen gyakran szüretelik a szőlőt a) egy évben egyszer b) egy évben kétszer c) egy évben háromszor 9. Melyik termék nem tej alapú? a) margarin b) túró c) joghurt 10. Melyik sajt lágy sajt? a) camembert b) trappista c) Edami 11. Melyik állat nem ad tojást? a) kakas b) tyúk c) pulyka 12. Melyik anyag nem kell a tésztakészítéshez? a) tojás b) liszt c) kakaó


183


13.2. Kérdőív 6-8 évesek számára:

Melyik gyümölcsből nem terem Magyarországon? a) alma b) barack c) narancs Melyik állatból készül a kolbász? a) sertés b) marha c) csirke. Melyik állat nem tartozik az istállóba? a) ló b) tehén c) pulyka. Miből készül a kenyér? a) lisztből b) tejből c) kukoricából Melyik növény feldolgozásából készül a liszt? a) repce b) búza c) kukorica. Kik készítik a mézet? a) méhek b) darazsak c) bogarak. Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

184


Miből készül a bor? a) szőlőből b) barackból c) citromból Melyik terméket adja a tehén? a) tej b) liszt c) tojás Miből készül a sajt? a) tej b) hús c) víz Melyik állat nem ad tojást? a) kakas b) tyúk c) pulyka Melyik anyag nem kell a tésztakészítéshez? a) tojás b) liszt c) kakó


185


14. Szabadidős, család- és közösségépítő programterv

Mivel a MiniFarm koncepciója a MiniCityéhez hasonlóan támogató partnerekkel működik, ezért a programok jórészt a pratnereken múlnak, akik nyilván valóan a megjelenés marketing értékét kihasználva első sorban promóciókra használnák ki a MiniFarmot. Ugyanakkor a partnereket is érdemes lehet Magyar termelők és Magyar cégek közül kiválasztani, mint például a Gyermelyi Tészta. Továbbá a helyszín kiválóan alkalmas arra, hogy tematikus hétvégéket tartsunk, és több vendéget is meghívjunk. Például elképzelhetőnek tartjuk a magyar Turisztiaki hivatal meghívását egy hétvégére, akik aztán bemutathatnák a legnépszerűbb magyar vidékeket, vagy azt, hogy hová érdemes utazni a családdal az országon belül. Vagy akár sajttermelők meghívását, ahol sajtkóstolóval egybekötött sajtbemutatót tarthatnánk a látogatóknak a sajtlabirintusban szerzett ismeretek felelevenítésére. Természetesen a Farm üzemeltetője is szervezhet programokat, szem előtt tartva azt, hogy olyan tevékenységeknek adjon helyet a Farmon, amik köthetőek a népi hagyományokhoz, és a kézművességhez. Például:  Kosárfonás  agyagozás  kukoricacsuhé baba készítése  gesztenye baba készítése  hímzés  farsangi álarckészítés  adventi koszorúkészítés  pékáru sütés  kolbásztöltés  stb. Fontos, hogy olyan programok kapjanak helyet, melyeknek eredményeképp a gyerekek haza Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

186


vihetnek magukkal valamit, amit ők készítettek. Megjegyzendő, hogy jó ötlet lehet a régi népi szokások felelevenítése a MiniFarmon. A húsvét, vagy a karácsony nem ismeretlen ugyan a gyermekek számára, de mindenképpen vannak olyan elfeledett hagyományok, melyeket a gyermekekkel meg lehet ismertetni. Ezen kívül természetesen a legtöbb gyermek mit sem tud a Luca, Gergely, vagy Borbála napi szokásokról, vagy a farsanghoz kapcsolódó eredeti népi hiedelmekről. Érdemes lehet ezekre a napokra tematikus hétvégéket, vagy akár hétköznapokat szervezni, továbbá olyan kézműves foglalkozásokat, amik őseink számára a mindennapjaink részét képezték, mint pl. a szövés, fonás, tollfosztás, kukoricamorzsolás, gyermekeknek a kukoricacsuhéból babák készítése stb. Egy-egy őszi napon akár a szüretelési hagyományok bemutatása is érdekes lehet, vagy a gyümölcsök aszalásának módját is bemutathatjuk. Elképzelhető még közös lekvár főzés kis mennyiségben, valamint igazi népi fortélyok elevenítése. Esetleg lehet szánni egy hétvégét a népgyógyászati szokások felelevenítésére, a gyógynövények bemutatására, valamint a gyümölcsök és a zöldségek bővebb megismertetésére. Szeretnénk, ha a MiniFarm nem csak a vidéki életet népszerűsítené, és kikapcsolódást nyújtja, hanem ha felszínre hozhatna régen elfeledett népszokásokat, és azt az életet, amit nagyszüleink és az ő szüleik éltek nem is olyan sok évvel ezelőtt. A mai fiatalok számára már olyannyira magától értetődő, hogy mindent kézhez kapnak, és a felgyorsult társadalomban telítve vannak információkkal, hogy talán el sem gondolkodnak azon, hogy évekkel ezelőtt hogyan működött az élet. Hiszen pár évtizede még sokkal jellemzőbb volt a vidéki élet, és az önellátó gazdálkodás. Persze az iskolában homályosan tanulnak valamit a feudalizmusról és a jobbágyokról, de ezt valami távoli fogalomként érzékelik, és nem gondolnak bele, hogy napjainkban is az ország egy jelentős része ilyen formában éli az életét. Ugyanakkor a Farm koncepciója eleve magában hordozza a családi programot és aszabad idő minőségi eltöltését. A vidéki élet jellemzőinek és munkáinak bemutatása új ötleteket adhat családi programokhoz.


187


15. Összegzés: A 2011 november óta működő, havonta átlagban 20.000 látogatót fogadó MiniCity arra inspirált minket, hogy egy MiniFarm ötletén kezdjünk dolgozni. A projekt ötletének kidolgozása során szembetűnő volt a vidéki élet népszerűsítésének szükségessége a város lakóinak

számára,

mivel

talán

a

gyermekkorban

szerzett

élmények

lehetnek

a

legmeghatározóbbak a jövőbeni döntés szempontjából. Míg a MiniCity célja az volt, hogy a gyerekek rájuk szabott méretekben kötöttségek nélkül próbálhassák ki a felnőttek világát, és különböző foglalkozásokat, addig a MiniFarmot sokkal inkább nevelő célzattal találtuk ki, mivel valóban úgy véljük, hogy a modern korban szükség van a hagyományok és a vidéki értékek promotálására. A kiállítás egyediségét az adja, hogy a falusi életet és annak minden helyszínét szintén gyermekméretben képzeltük el, ezzel élhetőbbé téve a kicsik számára. Nálunk kipróbálhatnak majd olyan dolgokat, amik egy városi gyermek számára teljes mértékben újdonságot jelenthetnek. A MiniFarm projekt célja a kiajánlóban az lenne, hogy a jövő generációjának szemében vonzóvá tegyük a vidéki életformát, és megismertessük őket egész kis korukban a háztáji gazdálkodással, és azzal, hogy hazánk olyan hungarikumokkal rendelkezik, melyeket nem lehet elég hamar megismerni. Fontosnak tartjuk azt, hogy a városokban született és felnövő gyermekek számára perspektíva és élhető jövőkép legyen a vidéki élet, és a közösséghez tartozás érzete. Úgy gondoljuk, hogy elejét kell venni annak, hogy fejükben esetleg olyan kép alakuljon ki, miszerint a vidéki élet unalmas, és lehetőségei korlátozottak. Ehhez elengedhetetlen, hogy minél hamarabb megismerkedjenek a falvak miliőjével. Ezt a miliőt álmodtuk meg a MiniFarm projekt keretein belül, ahová előzetesen olyan programokat tervezünk, melyek bővebb ismereteket nyújtanak a kicsiknek a vidéki életről, gazdálkodásról, háziállatokról.


188


Mivel a MiniCitynek is rendkívül sok látogatója van vidéki városokból, ezért úgy gondoljuk, hogy a Farmra is egyszerű lenne Budapestre utaztatni az ország minden pontjáról nagyvárosi gyermekeket, illetve természetesen elsődleges célközönséget jelentenek a budapesti gyermekek. A megkeresett partnerek segítségével szeretnénk bemutatni, hogy bizonyos termékek, melyeket gyakorta leveszünk a bevásárlóközpontok polcairól (pl. kenyér, tészta, tej, sajt, vaj, túró, felvágottak stb.) valójában hogyan is kerültek oda. Egyrészt tudatosítanánk, hogy minden élelmiszer hosszú folyamaton megy keresztül, és sok-sok ember kitartó munkájába kerül, másrészt pedig szeretnénk bemutatni, hogy a legtöbb dolgot otthon, saját kezűleg is el lehet készíteni. Továbbá szeretnénk, ha megismernék és preferálnák a hazai termékeket, illetve játékos formában megértenék azt, hogy a „magyar termék” védjeggyel ellátott termékek vásárlása nagyon fontos hazánk gazdaságának, és a hazai termelők megélhetésének szempontjából. Szeretnénk megtanítani neki, hogy a gazdaság olyan organizmus, melynek optimális működéséhez mindenki hozzá tud járulni a maga módján. A programon a gyerekek olyan új ismeretekre tehetnének szert, melyekkel a mindennapjaikban nem vagy csak alig találkoznak. A kiállítás területén olyan ismeretterjesztő anyagokat tervezünk elhelyezni, mely segít a gyerekeknek eligazodni a falusi világban, és elősegíti a különböző háziállatok, növények, élelmiszerek megismerését. Szeretnénk, ha a hozzánk érkező családok felfedeznék azt, hogy gyermekük jól érzi magát a falusi életben, és szeretettel csinál olyan dolgokat, mint tojásszedés, káposzta taposás stb. Ennek okán reméljük, hogy a családokban kialakulhat affinitás arra is, hogy családi kirándulások alkalmából előnyben részesítsék a ha zai célpontokat, azon belül is a falusi turizmust. Ezzel kapcsolatban olyan partnereket keresünk, akikkel közösen bemutathatjuk az országban található lehetőségeket egy-egy hétvégi aktivitás alkalmával. Megismertetnénk a kicsiket nemzeti parkjainkkal, legszebb túraútvonalainkkal, védett állatainkkal, növényeinkkel, a természetvédelmi területekkel, stb. Rejtetten olyan célkitűzésünk is van, hogy a hozzánk Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

189


látogató iskolai csoportok számára kívánatos osztálykirándulási célponttá tegyük hazánk tájait. Ezen felül szeretnénk nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy a kicsik tisztában legyenek hazánk adottságaival, olyan természeti kincseivel, mint a termálvizek, hiszen hazánkat méltán hívják a vizek országának. A 21. század gyermekei már olyannyira magától értetődőnek veszik a fogyasztói társadalom kínálta kényelmet, hogy lassanként megfeledkeznek a hagyományos magyar értékekről, és a közös családi tevékenységekről. Szeretnénk nekik azt mutatni, hogy a közösen eltöltött idő, a háziállatokért érzett felelősség, a házi és házkörüli munka megosztása, a természet szeretete, a közös kirándulások mind-mind olyan elfoglaltság, mely összekovácsolja a családot, mint a társadalom legalapvetőbb egységét, valamint több élményt és tartalmat nyújthat, mint néhány számítógép vagy televízió előtt eltöltött óra. A fentieken túl a projektben helyet kap a környezettudatosság népszerűsítése is. Arra szeretnénk megtanítani a kicsiket, hogy felelősséggel tartoznak a környezetükért. Bemutatnánk nekik a szelektív hulladékgyűjtés, az energiával való takarékoskodás, illetve az alternatív energiák fontosságát, és azok mibenlétét. A kiállításon nagy figyelmet szeretnénk fordítani arra is, hogy a gyermekek és a szülők átfogó információkhoz jussanak az egyes élelmiszerek élettani hatásairól, hogy a táplálkozásuk is tudatosabbá váljék. Hiszen nem véletlen, hogy őseink számára ismeretlen volt az allergia, vagy több más olyan népbetegség, ami a mai emberek életét megkeseríti. Talán ha több információt kapnak egybe gyűjtve, mint ahogy arra a MiniFarmon lehetőség van, akkor tudatosabbá válnak, és jobban odafigyelnek arra, hogy milyen élelmiszereket és milyen mennyiségben fogyasztanak. Terveink szerint a látogatás közben és végén a gyermekek egy olyan játékos tájékoztató és ismeretátadó kiadványt kapnának, mely segít nekik megőrizni és bármikor felidézni a nálunk tanultakat, tapasztaltakat. A kiállítás célja tehát olyan intenzív élményt nyújtani a gyerekek számára, melynek során hasznos információkkal gazdagodnak, és végbemehet náluk egy Szerződésszám: 3668/2012/NAKVI

190


szemléletmód változás a vidéki élettel kapcsolatban. A gyerekeken keresztül reméljük, hogy a szülőket is meg tudjuk szólítani, és talán nekik is tudunk olyan új és hasznos információkat nyújtani a csemetéikkel folytatott közös játék során, mely módosíthatja a vidéki életről kialakult nézeteiket.


191


16. Melléklet


192


17. 17.1. Látványtervek 17.1.1. MiniFarm


193


17.2. MiniFarm felülnézetből


194


17.3. Gyümölcsös


195


17.4. Hentes


196


17.5. Istálló


197


17.6. Hungarikum

17.7.


198


17.8. Pékség


199


17.9. Malom


200


17.10. Méhészet 17.11. Táncdal színpad


201


17.12. Présház


202


17.13. Tehenészet


203


17.14. Ementáli labirintus


204


17.15. Tyúkól


205


17.16. Tésztaház


206


17.17. Káposztaház


207


17.18. Szülői váró


208


17.19. A szövegbe beszúrt képek forrása hazipatika.hu dunaharasztima.hu uzleti.hu pinterest.com gazigazito.hu avartszereojatek.hungarianforum.com marmalade.hu parentia.hu healthyguidance.com felsofokon.hu tudatbazis.hu mindennapi.hu wikipedia.hu


2013. A Minifarm projekt létrehozásának koncepciója. [Ide írhatja a szerző nevét] Miniváros Nonprofit Kft

Recommend Documents