Miskolci Magister Gimnázium Tanmenet Történelem 10.évfolyam 2012/2013
Készítette:Varga Enikő
Bevezetés A 10. évfolyamos tankönyv alapvetően új szemléletű és felépítésű. A tankönyv a megváltozott tantervi és az érettségi vizsgakövetelmények teljesítését állítja középpontba, hiszen kísérletet tesz a történelmi múlt forrásközpontú feldolgozására, és széles körű lehetőséget teremt a tanulói tevékenységre épülő történelemtanításra. A tankönyv jelentős mértékben csökkentette a hagyományos tankönyvi szöveget. A leckék kb. másfél oldalas szerzői szövegei alkotják azokat a tényekből és összefüggésekből álló alapismereteket (pilléreket) az adott korszakról, illetve problémáról, amelyeket a diákoknak mindenképpen meg kell tanulniuk, és ezeket alkalmazniuk is kell a leckékhez kapcsolódó források feldolgozása kapcsán. A leckék hármas tagoltságúak: a szerzői szöveget az Archívum követi, amely a feldolgozásra szánt forrásokat, ábrákat, vázlatos térképeket és képeket tartalmazza. A múltba történő „mélyfúrásokat” lehetővé tevő Nézőpontok című rész pedig vitás kérdésekkel, személyiségekkel vagy problémákkal foglalkozik, források segítségével.
A tankönyv anyaga az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott kerettantervhez igazodik, és egy tanév alatt kényelmesen elvégezhető. Elegendő idő jut a forrásfeldolgozáson és a tanulói tevékenységeken alapuló történelemtanulásra. Heti kétórás tantárgyhoz igazodva a tananyag 75 tanórára készült. A tankönyv 40 számozott leckét tar talmaz. A leckék jól tagolják és súlypontozzák a tananyagot és egy tanórán elvégezhetők. Az, hogy egy lec kével egy vagy két tanórán foglakozunk, nagymértékben attól is függ, hogy az Archívumban található forrá sok és feladatok közül mennyit kívánunk feldolgozni. Ugyancsak jelentősen befolyásolhatja a feldolgozási időt a különböző tevékenységformák alkalmazása, hiszen más időkeret szükséges a projektben elvégzendő munkához, mint az egyéni feladatkijelöléshez. Az egyéni munkabeosztás, a nézőpontok feldolgozása és a tanmenet közötti ellentmondást úgy célszerű feloldani, hogy minden fejezethez két tartalék óra szükségelte tik. Természetesen a tananyagbeosztástól a feldolgozandó anyagok mennyisége és a feldolgozás mikéntje, és diákjaink igénye szerint el lehet, és el kell térni, hiszen a tanítási folyamatot a célok, a felhasznált eszközök és a feldolgozás körülményei határozzák meg. A tanmenetben használt rövidítések, piktogramok: F: kialakítandó vagy fejlesztendő fogalmak N: a leckében szereplő fontosabb személyek É: évszámok T: topográfia Invesztitúra, VII. Gergely, Szentföld: a kerettantervben szereplő lexikális ismeretanyag
Óraszám
A tanítás anyaga
1. óra Év eleji ismétlés
2. óra Év eleji ismétlés
3. óra
4. óra
1. lecke: A pápaság és a német-római császárok küzdelme
2. lecke: A keresztes hadjáratok
5. óra
3. lecke: A városok kialakulása
6. óra
4. lecke:
Feldolgozandó új lexikai anyag A diákok nyári élményeinek a kilencedikes és a tizedikes tananyag tükrében történő felidézése. Az éves tananyag rövid jellemzése, az érdeklődés felkeltése. A közös munka feltételeinek meghatározása. A követelmények, módszerek összevetése a kilencedikes alapokkal. Az eredményes, az új követelményeknek megfelelő és hatékony tanulási módszerek elemzése. I. A középkor virágzása és hanyatlása Az egyház és az egyházi birtokok szerepének felismerése a F: invesztitúra, kiközösíNémet-római Császárság hatal- tés, wormsi konkordátum, mi rendszerében. inkvizíció, eretnek, kolduAz invesztitúraharc szerteágaló rendek, Német Aranyzó hatásainak (hatalmi, kultubulla, választófejedelem rális, jogi) megértése. N: VII. Gergely, IV. HenA világi hatalomtól független rik, III. Ince, Habsburg egyházi hatalom jelentőségéRudolf, Szent Ferenc, nek, Európa politikai és társaSzent Domonkos dalmi fejlődésére gyakorolt ha- É: 1077, 1122, 1215, 1273, tásának megértése. 1278, 1356 A Német-római Birodalom T: Cluny, Német-római Biszétesésének tanulmányozása, rodalom, Canossa, Worms, a politikai és hatalmi következ- Morvamező, Svájc mények megértése. Tartalmi és fejlesztési célok
A hadjáratok megindulásához vezető okok megértése. A társadalom felépítése, a gazdaság, a technikai fejlettség és az események menete közötti összefüggés felismerése. A hadjáratok társadalmi, gazdasági és kulturális hatásainak megértése és felismerése. A középkori gazdasági fellendülés társadalmi, gazdasági és kulturális összetevőinek felismerése. A városi önkormányzat felépítésének és a feudális társadalomban betöltött szerepének megértése. A távolsági kereskedelem szerepének megértése, a természeti, társadalmi és politikai tényezők városfejlődésre gyakorolt hatásának felismerése. Az általános és az egyedi voná-
Jellemzően fejlesztendő kompetenciák Érzelmi kompetencia
Tanulás-módszertani kérdések
Legyen képes ok-okozati következtetések levonására, forrás és térkép egybevetésére. Tudjon folyamatokat nyomon követni ábrák és térképek alapján. Legyen képes ábrák alapján szervezetek felépítését megérteni és abból következtetéseket levonni.
F: zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, lovag, távolsági kereskedelem N: II. Orbán, Oroszlánszívű Richárd, Szaladin É: 1095, 1202–1204 T: Szentföld, Velence, Genova
Folyamatok felismerése ábrák segítségével. Folyamatok nyomon követése, különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Írott szöveg és kép öszszevetése. Következtetések szöveges forrás alapján, és ezek megvitatása.
F: technikai forradalom, városi önkormányzat, nyomásos gazdálkodás, hospes, céh, remekmunka, konkurencia É: XI–XIII. század T: Hanza-városok, a levantei és a Balti-tengeri kereskedelem útvonala, Champagne, Flandria, Milánó, Firenze
A természeti viszonyok hatásának vizsgálata térkép és szöveges forrás segítségével. Szöveges forrás és ábra összevetése – a lényeg kiemelése. Grafikus ábra önálló elkészítése.
F: rendiség, rendi dualiz-
Ábra, kép és szöveges
A rendiség születése
sok felismerése és megértése az angol és a francia fejlődés menetében. A rendi fejlődést meghatározó társadalmi, gazdasági és kulturális összetevők felismerése. A rendi dualizmus működésének megértése és bemutatása konkrét példákon keresztül.
mus, rendek, rendi gyűlés, törvényhozó és végrehajtó hatalom N: I. (Hódító) Vilmos, II. Henrik, I. Edward, II. Fülöp Ágost, I. (Szép) Fülöp É: 1215, 1295, 1302 T: Párizs, London
5. lecke: Válság és fellendülés. Nyugat-Európa a XIV–XV. században
A földrajzi és a társadalmi környezet egymásra hatásának felismerése. A demográfiai tényezők jelentőségének felismerése. A válsághoz vezető okok és a válság következményeinek megértése. Nagy időtávlatokat átívelő folyamatok általános és egyedi vonásainak és következményeinek felismerése.
F: pestis, százéves háború, rózsák háborúja, válság és fellendülés, reconquista N: Jeanne d’Arc, VII. (Tudor) Henrik, Kasztíliai Izabella, Aragóniai Ferdinánd É: XIV. század, 1337–1453, 1479, 1492 T: Kasztília, Aragónia
6. lecke: Közép-Európa I. Csehország és a huszitizmus
Közép-Európa fogalmának elemzése több megközelítésből. A hospesmozgalom és a gazdasági-társadalmi fejlődés kapcsolatának megértése, a konfliktusforrások felismerése. A huszita tanok általános és egyedi vonásainak felismerése.
F: hospes, husziták, táboriták, kelyhesek, szekérvár, két szín alatti áldozás N: Husz János, IV. Károly, É: 1414–1418, 1434 T: Konstanz, Prága, Lipany
7. lecke: Lengyelország és Kelet-Európa
A közép-európai fejlődés sajátosságainak felismerése a lengyel történelemben. A természeti tényezők Kelet-Európa történetére gyakorolt hatásának felismerése. A mongol terjeszkedés okainak és hatásainak megértése. Az orosz despotizmus jellemzőinek, a mongolokkal szembeni térnyerés okainak felismerése.
F: kancellária, perszonál-unió, szolgáló nemesek, despotizmus N: III. (Nagy) Kázmér, III. Iván É: 1410, 1240, 1480 T: Grünwald, Krakkó, Moszkva, Kazany, Krími Kánság
10. óra
8. lecke: A Balkán és az Oszmán Birodalom
A balkáni fejlődés sajátosságainak felismerése. Az Oszmán Birodalom hatalmi-társadalmi felépítésének megértése és azok hatásainak felismerése. Az oszmán terjeszkedés sajátosságainak felismerése.
F: szultán, janicsár, szpáhi, szolgálati birtok, khász birtok, kádi, defter, vilajet N: I. Murád, II. Mohamed É: 1389, 1453 T: Konstantinápoly, Rigómező, Balkán, Kis-Ázsia
11. óra
9. lecke:
A skolasztika jellemzőinek
F: skolasztika, egyetem,
7. óra
8. óra
9. óra
forrás összevetése. A pontos szövegértés kialakítása, lényegkiemelés szöveges forrásból. Állammodellek jellegzetességeinek felismerése és összevetése ábra alapján. Folyamatok nyomon követése térképen. Térképek, grafikonok és képek elemzése és összevetése. Folyamatok térbeni és időbeni terjedésének vizsgálata térképen. A szerző álláspontjának feltárása. A természeti tényezők hatásának vizsgálata. Politikai folyamatok leolvasása ábráról. Társadalmi szerkezet rekonstruálása írott forrás alapján. A földrajzi környezet hatásának vizsgálata térkép alapján. Különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Irodalmi anyag vizsgálata forrásként. A földrajzi környezet hatásának vizsgálata térkép alapján. Különböző tényezők együttes vizsgálata térképen. Állammodellek egybevetése ábrák alapján. Folyamatok jellemzőinek felismerése források alapján. Folyamatok leolvasása térképről. Forrás és ábra összevetése. Grafikus ábrázolás gyakorlása. Történelmi analógiák felismerése és megvitatása. Folyamatok jellemzői-
12. óra
A középkor művelődése
megértése. Aquinói Szent Tamás szerepének megértése, jelentőségének felismerése. Az egyetemek kialakulásához vezető társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok felismerése, az egyetemek jelentőségének megértése. A lovagi kultúra jellemzőinek felismerése. A korstílusok fő vonásainak azonosítása.
10. lecke: Élet a középkorban
A középkori ember mentalitásának felismerése forrásokból. A mindennapok sajátosságainak felismerése, azok gazdasági, társadalmi és kulturális öszszetevőinek megértése.
13. óra 14. óra 15. óra 16–19. óra
20. óra
21. óra
lovagi kultúra, román stílus, gótika, hét szabad művészet, fakultás, humanizmus, reneszánsz N: Aquinói Szent Tamás É: X–XII. század, XII–XV. század, XIV–XVI. század T: Konstantinápoly, Rigómező, Balkán, Kis-Ázsia
nek felismerése források alapján. Képi források elemzése és összevetése ábrákkal. Lényegkiemelés szöveges forrásokból.
F: mentalitás, alultápláltság, átlagéletkor, halandóság
Folyamatok jellemzőinek felismerése források alapján. Képi források elemzése, következtetések levonása. A tanultak alkalmazása konkrét példákon.
Összefoglalás, rendszerezés Ellenőrzés szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása A Nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák
11. lecke: A magyar királyság első százada
12. lecke: Az új rend megszilárdítása
II. A magyar középkor F: királyi vármegye, várA magyar egyházszervezet felépínépek, várjobbágyok, hitésének és a magyar királyság teles hely, káptalan, dukámegszilárdulásában játszott szeretus, pogánylázadás pének megértése. N: I. (Szent) István, A vármegyerendszer felépítéséOrseolo Péter, Vazul, nek és szerepének megértése. Gellért, I. András, I. Béla, A XI. századi trónharcok és a gazSalamon, Géza dasági, társadalmi és államfejlőÉ: 1046, 1051, 1052 dés közötti összefüggések megérT: Fehérvár, Pozsony, tése. Esztergom A társadalmi átalakulás okainak F: szentté avatás, lesüllyeés jellemzőinek megértése. dés, kóborlók László és Kálmán tevékenységéN: Szent László, Könyves nek, az új rend megszilárdulásáKálmán, III. Béla nak megértése. É: 1077–1095, 1095–1116, Az európai és a magyar modell 1172–1196 hasonlóságainak és különbségeiT: Horvátország, Dalmánek felismerése. cia, Erdély
Ok-okozati összefüggések feltárása szöveges forrás, térkép és ábra segítségével. Szervezeti felépítések jellemzőinek feltárása ábrák alapján. Folyamatábrák készítése, a múlt rekonstruálása. Képi források értelmezése. Szöveges források elemzése, lényegkiemelés. Szöveg és kép öszszevetése. Folyamatok nyomon követése ábrák és térképek alapján.
22. óra
23. óra
24. óra
25. óra
13. lecke: A királyi hatalom megrendülése
14. lecke: A tatárjárás
15. lecke: A királyi hatalom meggyengülése
16. lecke: I. Károly, a reformer király
A gazdasági és társadalmi átalakulás és a királyi hatalom helyzete közötti összefüggés megértése. II. András szerepének értékelése. Az Aranybulla-mozgalom összetevőinek feltárása, a bulla jelentőségének felismerése.
A katasztrófához vezető belső és külső tényezők feltárása, összevetése és értékelése. A tatárjárás eseményeinek megismerése. A tatárjárás demográfiai, etnikai, gazdasági, társadalmi és politikai következményeinek feltárása és megértése. A királyi hatalom meggyengülésének értékelése (pozitív és negatív hatások). A XIII. századi magyar társadalomszerkezet sajátosságainak megértése, összevetése a nyugati modellel. A tartományúri hatalom kialakulásának és következményeinek felismerése. A tartományúri hatalom felszámolásának magyarázata (gazdasági, társadalmi és személyi okok). A megszilárduló királyi hatalom gazdasági és politikai alapjainak megértése. A dinasztikus vonások felismerése Károly külpolitikájában.
F: bán, vajda, nádor, regálé, szerviens, báró, Aranybulla, Szent Korona N: II. András É: 1205–1235, 1222 T: Halics
F: nemes, székelyek, kunok, szászok N: IV. Béla, Batu kán, Kötöny É: 1241–1242, 1241. ápr. 11. T: Vereckei-hágó, Muhi, Trau, Buda
Szöveges források elemzése, lényegkiemelés. Társadalmi modell rajzolása forrás alapján. Folyamatok nyomon követése térképek és ábrák alapján. Következtetések levonása grafikonokból. Történelmi személyiség értékelése források alapján. Események nyomon követése térkép alapján. A szerző álláspontjának feltárása. Tematikus térképek elemzése. Történelmi személyiség értékelése források alapján.
F: bandérium, familiaritás, tartományúri hatalom, nemesek, nemesi vármegye N: Kézai Simon, IV. (Kun) László, III. András É: 1267, 1278, 1301 T: Morvamező
Fogalmak és folyamatok lényegi vonásainak felismerése ábrák alapján. Jelenségek elemzése térképek segítségével. Képi források elemzése. A szerző álláspontjának feltárása.
F: harmincad, kapuadó, bányaváros, urbura, honorbirtok, pénzverési monopólium, aranyforint N: Csák Máté, Károly Róbert, Garaiak É: 1308–1342, 1312, 1321 T: Temesvár, Rozgony, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld
Folyamatok lényegének felismerése ábrák alapján. Jelenségek elemzése térképek segítségével. Képi források elemzése. A szerző álláspontjának feltárása.
26. óra
27. óra
17. lecke: Az Anjouk fénykora és bukása
18. lecke: Harcban a törökkel
28. óra
19. lecke: Hunyadi Mátyás a rendek élén
29. óra
20. lecke: Hunyadi Mátyás, a reneszánsz uralkodó
Nagy Lajos külpolitikájának elemzése (dinasztikus okok, gazdasági és társadalmi háttér). E külpolitika értékelése. Az 1351-es törvények lényegi vonásainak megértése, a dokumentum elhelyezése a magyar társadalom- és jogtörténetben. A királyi hatalom helyzete és a társadalmi-politikai változások közötti összefüggések megértése. Az oszmán despotizmus és a magyar rendi állam helyzetének öszszehasonlítása. A magyar rendiség sajátosságainak felismerése. Hunyadi János politikai és hadművészeti jelentőségének megértése. Hunyadi törökellenes harcainak értékelése (a siker okainak feltárása, az eredmények értékelése). Mátyás és a rendek viszonyának megértése. Az uralkodói reformok okainak megértése. Az uralkodói jövedelmek változása és a gazdasági-társadalmi háttér változása közötti összefüggés felismerése. A rendi központosítás jellemzőinek feltárása. A fényes királyi udvar fenntartása és a kultúra támogatása okainak, politikai jelentőségének felismerése. A mátyási külpolitika jellemzőinek feltárása és értékelése különböző szempontok szerint. A dinasztialapítás fontosságának felismerése, és kudarcának értékelése. Mátyás személyiségjegyeinek feltárása.
F: úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, háramlási jog, ligák, szabad királyi város N: Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Ozorai Pipó É: 1342–1382, 1351, 1397–1437 T: Moldva, Kassa
Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának és a szerzőt befolyásoló tényezőknek a feltárása. A térképes ábrázolás sajátosságainak felfedezése.
F: végvári rendszer, kormányzó, ütközőállam, portya, ligauralom N: I. Ulászló, Hunyadi János, Habsburg Albert É: 1396, 1443–1444, 1444, 1448, 1456 T: Nikápoly, Nándorfehérvár, Várna, Marosszentimre
Hadjáratok nyomon követése térképeken. Képi és írásos források összevetése és elemzése. Állami felépítés elemzése ábra alapján. Szöveges források elemzése, lényegkiemelés.
F: füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, koronavám N: Szilágyi Mihály, Hunyadi László, V. László, Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Kinizsi Pál, Magyar Balázs É: 1458-1490, 1463 T: Bosznia, Jajca
A szerző álláspontjának feltárása, a személyiség történelmi szerepének felismerése. Vélemény kialakítása és vita különböző ábrák (diagramok, grafikonok stb.) alapján.
F: corvina N: Báthori István, Bonfini, Galeotto Marcio, Janus Pannonius É: 1476, 1479, 1486 T: Szabács, Kenyérmező, Szilézia, Bécs
Stílusjegyek felismerése, a mindennapok rekonstruálása. Sematikus társadalomkép megrajzolása szöveg alapján.
A középkori magyar művelődés keleti és nyugati gyökereinek felismerése. A magyarországi írásbeliség jel21. lecke: lemzőinek megismerése. A középkori 30. óra Korstílusok Magyarországon – magyar műveaz általános és a sajátos vonások lődés felismerése. A magyar történeti munkák számbavétele, a történetírás jellemzőinek feltárása. 31. óra Összefoglalás, rendszerezés 32. óra Ellenőrzés szóban vagy írásban 33. óra Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 34–36. óra A Nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák
37. óra
38. óra
22. lecke: A nagy földrajzi felfedezések
23. lecke: Reformáció és katolikus megújulás
F: geszta, oklevél, legenda, Gesta Hungarorum, Képes Krónika N: Anonymus, Kézai Simon, Thuróczy János É: 1200 körül, 1280-as évek T: Pécs, Óbuda, Pozsony, Zsámbék, Ják
III. A kora újkor F: gyarmat, konkvisztáA természeti környezet történedor, ültetvény, világkereslemformáló hatásainak árnyalt kedelem, árforradalom, megértése. iránytű, inkák, aztékok A felfedezések okainak és körülN: Kolumbusz, Magellán, ményeinek megértése. Vasco da Gama, BartoloA kultúrák egymásra hatásának meo Diaz, Amerigo Vessokrétű megközelítése. pucci, Cortez A világkereskedelem kialakuláÉ: 1487, 1492, 1498, sának feltárása és hatásainak 1519–1521 számbavétele. T: portugál és spanyol gyarmatok F: búcsúcédulák, reformáA reformáció kibontakozásának ció, protestáns, evangélimegértése (gazdasági, társadalmi kus, református, eleve elés hitéleti vonatkozások). rendelés, unitárius (antiA lutheri reformáció főbb elemei- trinitárius), augsburgi valnek azonosítása. lásbéke, ellenreformáció, A kálvini irányzat jellemzőinek jezsuiták, tiltott könyvek elkülönítése. jegyzéke, barokk A katolikus megújulás főbb jelN: V. Károly, Luther, lemzőinek feltárása. Bölcs Frigyes, Kálvin, SerA reformáció és a katolikus meg- vet Mihály újulás kulturális, társadalmi és É: 1517, 1540, 1545–1563 politikai hatásainak feltárása. T: Wittenberg, Genf, Trident
Képi források elemzése és összevetése. Szöveges források elemzése, a szerző véleményének feltárása.
Földrajzi tényezők hatásainak vizsgálata, folyamat nyomon követése térképen. Fogalmak tisztázása ábrák alapján. Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források alapján.
Karikatúrák értelmezése. Folyamatok és jelenségek rendszerezése ábrák alapján. Tematikus térképek elemzése. Szöveges források elemzése, lényegkiemelés, összevetés.
39. óra
40. óra
41. óra
42. óra
24. lecke: A spanyol Habsburgok felemelkedése és hanyatlása
25. lecke: A Tudorok kora Angliában
Az abszolutizmus alapvető vonásainak azonosítása és gazdasági feltételeinek feltárása. A spanyol gazdagság és a gazdasági válság kölcsönhatásának feltárása. Az európai hatalmi viszonyok nyomon követése. A németalföldi szabadságharc társadalmi és vallási vonatkozásainak felismerése. A tőkés termelés kialakulásának és jellemzőinek megértése. Az új termelési formák és a társadalmi változások közötti kapcsolatok feltárása. Az angol királyi hatalom helyzete és a gazdasági-társadalmi folyamatok közötti kapcsolatok megértése. Az angol külpolitika fő vonalainak felismerése.
F: abszolutizmus, tanácsok, vetésforgó, közvetítő kereskedelem N: II. Fülöp, Alba herceg, Orániai Vilmos É: 1567, 1571, 1579, 1588, 1609 T: Németalföld, Antwerpen, Utrecht, holland gyarmatok
Szöveges forrás és térkép megfeleltetése, lényegkiemelés. Problémafelismerés. Ok-okozati összefüggések feltárása, jelenségek felismerése és jellemzése.
F: parlament, anglikán, monopólium, tőkés termelés, manufaktúra, újnemes (dzsentry), bekerítések, termelékenység N: VIII. Henrik, I. Erzsébet É: 1534, 1588 T: London
A személyiség történelmi szerepének feltárása források alapján. Folyamat nyomon követése ábrán. Társadalmi és politikai folyamatok grafikus értelmezése és ábrázolása. Képi források és grafikonok értelmezése.
26. lecke: Polgárháború Angliában és az alkotmányos monarchia létrejötte
A királyi hatalom és a feltörekvő rétegek szembekerülésének megértése. A polgárháború menetének áttekintése, az egyes társadalmi és politikai csoportok azonosítása. Az alkotmányos monarchia működési elveinek megértése.
F: puritán, polgárháború, hajózási törvény, Jognyilatkozat, dicsőséges forradalom, alkotmányos monarchia, képviselő, cenzus N: Cromwell, I. Károly, Orániai Vilmos É: 1640–1649, 1689 T: Írország, Skócia
27. lecke: A francia abszolutizmus
A vallásháborúk szerepének megértése. A francia abszolutizmus általános és egyedi vonásainak felismerése. XIV. Lajos rendszerének áttekintése. Az abszolutizmus gazdaságpolitikájának elemzése. A francia hegemón törekvések jellemzőinek felismerése.
F: hugenották, türelmi rendelet, merkantilizmus, taláros nemesség, intendáns, parlamentek, reguláris hadsereg, védővámok, hegemónia N: I. Ferenc, IV. Henrik, XIII. Lajos, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert É: 1572, 1598, 1685
Folyamat értelmezése táblázat alapján. A személyiség szerepének feltárása és megvitatása. Szöveges forrás és térképvázlat megfeleltetése. Az állam működési mechanizmusának grafikus ábrázolása. Lényegkiemelés, a szerző álláspontjának vizsgálata. Egy korszak vagy jelenség lényegének megfogalmazása képi források alapján. Állammodellek grafikus ábrázolásának értelmezése és összevetése.
43. óra
28. lecke: A Német-római Birodalom és a Habsburgok dunai monarchiája
A Habsburg dinasztikus politika jellemzőinek feltárása. A harmincéves háború ellentéteinek és eredményeinek megértése. A hatalmi erőviszonyok változása mögött meghúzódó gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatok feltárása.
A centrum és periféria fogalmának értelmezése. A lengyel rendiség általános és sajátos vonásainak felismerése és 29. lecke: politikára gyakorolt hatásának Változások Eu- megértése. rópa középső Az orosz despotikus rendszer 44. óra és keleti felén működésének megértése. Az a XVI–XVII. orosz felemelkedés geopolitikai században okainak feltárása. Az Oszmán Birodalom hanyatlásának ismertetése (jelenségek és okok). A hanyatlás nemzetközi következményeinek feltárása. A XVI–XVII. századi világkép újszerűségének felismerése és hatásainak megértése. A változó társadalom- és államkép jellemzőinek felismerése, 30. lecke: megértése. Művelődés és A mindennapok lassú átalakulásá45. óra életmód a kora nak felismerése. Az átalakuló váújkorban rosi élet jellemzése. Az európai régiók közötti különbségek felismerése. A társadalmi szerződés gondolatának értelmezése, a korszak jelenségeihez történő kapcsolása. 46. óra Összefoglalás, rendszerezés 47. óra Ellenőrzés szóban vagy írásban 48. óra Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása 49-51. óra A Nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák
F: örökös tartományok, tengeri hatalmak, európai hatalmi egyensúly N: I. Ferdinánd, Wallenstein, Gusztáv Adolf É: 1618–1648, 1620, 1701–1714, 1704 T: Fehérhegy, Vesztfália, Rajna
Lényegkiemelés, öszszehasonlítás írott szöveg alapján. Folyamatok, politikai események nyomon követése térképen. Különböző tematikájú ábrák összevetése. Állammodelleket bemutató ábrák értelmezése.
F: centrum, periféria, rendi anarchia, szabad vétó, melegtengeri kijáratok, cár, bojár, szolgálati birtok N: Báthori István, IV. Iván, Romanovok, Nagy Péter, I. Szulejmán, Köprülü Mehmed É: 1571, 1572, 1701–1721, T: Kazany, Boszporusz és Dardanellák, Néva, Poltava, Lepanto
Lényegkiemelés, okokozati összefüggések vizsgálata, a szerző álláspontjának feltárása. Folyamatok nyomon követése térképen. Egy korszak lényegének megragadása, egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források alapján.
F: heliocentrikus világkép, utópiák, társadalmi szerződés N: Kopernikusz, Galilei Machiavelli, Grotius, Hobbes, Locke
Térképvázlat és szöveg egybevetése. Forráselemzés – a lényegi vonások kiemelése, fogalommegértés, a szerző álláspontjának feltárása. Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források alapján.
52. óra
53. óra
54. óra
55. óra
31. lecke: Az önálló magyar királyság bukása
32. lecke: A kiszolgáltatott ország
33. lecke: A három részre szakadt ország
34. lecke: A Bocskai-szabadságharc
IV. Magyarország a kora újkorban A rendi kormányzás következményeinek feltárása. A Dózsa-féle parasztháború okai- F: rákosi végzés, mezővának és következményeinek feltáros, Hármaskönyv, Szent rása. Korona-tan, örökös jobA végvári vonal összeomlásának bágyság, hajdú értékelése (okok, következméN: II. Ulászló, Dózsa nyek). György, II. Lajos Az ország kül- és belpolitikai É: 1514, 1521, 1526 helyzetének bemutatása, a váltoT: Mohács, Csele-patak, zások okainak és következményeinek megértése. A két nagyhatalom erőterének határán levő ország helyzetének F: hódoltság, végvár megértése, politikai és területi N: Fráter György, Dobó következményeinek felismerése. István, Losonczy István, JáA magyar vezető réteg kiúttalannos Zsigmond, Zrínyi Mikságának és az országegyesítési kí- lós sérletek kudarcának megértése. É: 1538, 1541, 1552, 1566 Az oszmán hódítás természeti, T: Eger, Szigetvár, Várad, katonai és politikai összetevőinek Temesvár, Drégely feltárása. F: kettős adózás, khász váA hódoltság általános és sajátos rosok, parasztvármegyék, viszonyainak feltárása. főkapitányságok, ó- és újoAz Erdélyi Fejedelemség kialalasz bástya, székek, Udvari kulásának kül- és belpolitikai Kamara, Udvari Haditaokainak feltárása. nács, unitáriusok, speyeri Erdély szerepének megértése. szerződés A királyi Magyarország felépítéN: Báthori István, Károli sének, helyzetének feltárása. Gáspár, Méliusz Juhász A magyar reformáció általános és Péter, Dávid Ferenc speciális jellemzőinek feltárása. É: 1570 A reformáció időbeli és területi T: Partium, Debrecen, Sávonatkozásai. rospatak, Gyulafehérvár A tizenöt éves háború okainak és következményeinek feltárása. A török elleni háború, a rendi törekvések és a vallási kérdés öszszefonódásának megértése a Bocskai-szabadságharc menetében. A bécsi béke tartalmának megértése, jelentőségének felismerése. A rendek és a királyi hatalom erőviszonyainak nyomon követése, a változások okainak és következményeinek felismerése.
F: hajdú, hűtlenségi per, kompromisszum, szabad királyválasztás, bécsi és zsitvatoroki béke, hajdúszabadság N: Bocskai István, Pálffy János, Habsburg Rudolf, Habsburg Mátyás, Báthori Zsigmond É: 1591–1606, 1596, 1606 T: Gyurgyevó Győr, Mezőkeresztes, Álmosd, Kassa
A szerző véleményének vizsgálata. Lényegkiemelés, korrajz elkészítése. Térbeli gondolkodás, ok-okozati összefüggések felfedezése a térképen. Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források alapján. Események, folyamatok nyomon követése térképen. Alternatívák felismerése, értékelése. Lényegkiemelés, vélemények értelmezése, életmód rekonstruálása. Folyamat értelmezése táblázat alapján. Folyamatok felismerése, lényegkiemelés, leírás készítése. Folyamatok nyomon követése, térbeli összefüggések felismerése a térképen. Állammodellek grafikus ábrázolásának értelmezése és összevetése. Folyamatok nyomon követése, ok-okozati összefüggések feltárása a térképen. Történeti-földrajzi régiók sajátosságainak feltárása a térképen különböző összetevők alapján. A szerző nézőpontjának feltárása. Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források alapján.
56. óra
57. óra
58. óra
59. óra
35. lecke: Erdély aranykora és bukása
36. lecke: A királyi Magyarország a XVII. században
37. lecke: A török kiűzése Magyarországról
38. lecke: A török kor mérlege
Bethlen Gábor reálpolitikájának megismerése, eszmei, gazdasági és személyi összetevőinek feltárása. Vita Bethlen politikájáról. Erdély magyarországi politikában betöltött szerepének feltárása (különösen a rendi jogok és a vallásszabadság szempontjából). Vita a rendi jogokért való küzdelem történelmi szerepéről. Erdély gazdasági és kulturális virágzásának elemzése. Az Erdélyi Fejedelemség hanyatlásának elemzése, következményeinek megértése. A magyarországi katolikus megújulás általános vonásainak és egyedi jellemzőinek feltárása. A vallási és a politikai kérdések összefonódásának megértése. Zrínyi Miklós gyakorlati és eszmei tevékenységének megismerése és megértése. A katolikus magyar főnemesség politikai kiúttalanságának megértése. A Habsburg hatalom törekvéseinek megértése, a mögöttes eszmei, politikai és gazdasági tényezők feltárása. A török–Habsburg erőegyensúly megváltozásának elemzése (okoknak feltárása és megértése). A török kiűzésének nyomon követése, a belső és külső körülmények szembesítése. Erdély megváltozott szerepének elemzése (okok és következmények). A felszabadító háború rendek és az uralkodó viszonyára gyakorolt hatásának feltárása. Az ország népesedési helyzetéről vallott nézetek megismerése. A földrajzi környezet és a társadalmi-politikai változások kölcsönhatásának vizsgálata. A magyar társadalom és gazdaság átalakulásának nyomon követése és egybevetése az európai trendekkel.
F: nikolsburgi és linzi békék, vallásszabadság, fejedelmi központosítás N: Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, Apafi Mihály É: 1613–1629, 1657, 1660 T: Lippa, Partium, a hét vármegye területe, Várad
Lényegkiemelés, összehasonlítás, történelmi analógiák keresése. Régiók sajátosságainak megállapítása, több tényező egymásra hatásának leolvasása a térképről. Folyamatok nyomon követése térképen. Egy kultúra jellemzőinek feltárása képi források alapján.
F: rekatolizáció, vasvári béke, kurucok N: Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Montecuccoli, I. Lipót, Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Thököly Imre É: 1635, 1664, 1670, 1681 T: Vasvár, Szentgotthárd, Sopron, Kassa
A szerző álláspontjának felismerése, céljainak feltárása, források és feltevések kapcsolatának felderítése. Szöveg és ábra összevetése, folyamatok megállapítása. Történeti viták elemzése, a problémák többirányú megközelítése, történelmi személyek árnyalt értékelése.
F: Szent Liga, Diploma Leopoldinum, fegyverváltság, Újszerzeményi Bizottság, karlócai béke N: Lotharingiai Károly, Savoyai Jenő, Sobieski János, É: 1683, 1686, 1687, 1691, 1697, 1699 T: Buda, Párkány, Nagyharsány, Zenta, Temesköz
A földrajzi környezet történelmi szerepének árnyalt megértése. Folyamatok követése, különböző tényezők hatásának összehasonlítása a térképen. Tematikus térképek elemzése. Képek és forrásszöveg egybevetése.
F: etnikum, tőzsér, külkereskedelmi mérleg
Különböző tényezők összhatásának felismerése a térképen, folyamatok leolvasása, következtetés a természeti viszonyokra. Tematikus térképek elemzése. Képek és forrásszöveg egybevetése.
60. óra
61. óra
39. lecke: A Rákóczi-szabadságharc
A szabadságharc okainak feltárása (a külső és belső tényezők egybevetése). A belső társadalmi egyensúly alakulásának áttekintése. A katonai erőviszonyok nyomon követése. A külpolitikai helyzet változásainak elemzése. A szatmári béke tartalmának feltárása, a béke eredményeinek megvitatása több szempontból.
40. lecke: Művelődés és életmód a kora újkori Magyarországon
A hitélet mindennapokra és a mentalitásra gyakorolt hatásainak felismerése. A világi és az egyházi építészet áttekintése – korstílusok és politikai hatások. A háború életformáló hatásainak áttekintése.
62. óra 63. óra 64. óra 65–67. óra
F: rendi konföderáció, trónfosztás, labanc, libertások, közteherviselés, szatmári béke, emigráció N: II. Rákóczi Ferenc, I. József, Károlyi Sándor, Pálffy János, Bercsényi Miklós, Vak Bottyán É: 1703–1711, 1705, 1707, 1708, 1711 T: Szécsény, Ónod, Sárospatak, Trencsén, Szatmár, majtényi sík, Rodostó
Lényegkiemelés. Különböző történelmi korok véleményének összehasonlítása azonos történelmi eseményről. Rendszerek és folyamatok grafikus ábrázolása. A múlt rekonstruálása képi források segítségével. Események nyomon követése térkép alapján.
F: dzsámi, minaret, iskoladráma N: Comenius, Misztótfalusi Kis Miklós, Apáczai Csere János, Káldi György
A múlt rekonstruálása képi források segítségével. XVI–XVII. századi magyar nyelvű források értelmezése, stílusjegyeinek felismerése. Rendszerek és folyamatok grafikus ábrázolása.
Összefoglalás, rendszerezés Ellenőrzés szóban vagy írásban Az ellenőrzés tapasztalatainak feldolgozása A Nézőpontok feldolgozására tartalékolt órák V. Év végi ismétlés, rendszerezés, összefoglalás
68–69. óra
71–71. óra
72–73. óra
Tematikus ismétlés
A korszakok főbb sajátosságainak kiemelése és áttekintése. Áttekintő grafikus táblázat elveinek kidolgozása. Az egyes korok és régiók főbb jellemzőinek összegezése, táblázatba rendezése.
Tematikus ismétlés
A középkori és a kora újkori társadalmak és államok felépítésének áttekintése. A változások főbb jellemzőinek összegyűjtése. Társadalom- és államelméleti fogalmak áttekintése. Az egyetemes és a magyar történelemben megfigyelhető fejlődési tendenciák összevetése.
Tematikus ismétlés
A hitélet és a művelődés korszakainak áttekintése. A kulturális, gazdasági és politikai tényezők közötti összefüggések feltárása. A vallástörténeti fogalmak áttekintése, tisztázása. Az egyetemes és a magyar történelemben megfigyelhető fejlődési tendenciák összevetése.
Különböző tényezők összhatásának felismerése térképen, ábrán. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Folyamatok leolvasása ábrákról. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és készítése. Fogalmi rendszerek gyakorlása. Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és elkészítése. Összehasonlító szövegelemzés.
74–75. óra
Tematikus ismétlés
A középkor és a kora újkor gazdasági életének áttekintése. A gazdasági életet befolyásoló tényezők összehasonlító vizsgálata. A gazdasági élet különböző területeinek vizsgálata régiónként a tárgyalt időszakban. Az egyetemes és a magyar történelemben megfigyelhető fejlődési tendenciák összevetése.
Történelmi analógiák felismerése és rendszerezése. Grafikus ábrázolások tanulmányozása és elkészítése. Gazdasági folyamatok térképi ábrázolásának elemzése. Fogalmi rendszerek kialakítása.
