2013. december. Év végi szépségtapasz, avagy emelkednek a bértáblázat értékei. XV. évfolyam 12. szám

2013. december

2013. december XV. évfolyam 12. szám

VÉT HÍREK 6 %-os emelés utáni új bértábla 2013. 10. 01.-tõl

Év végi szépségtapasz, avagy emelkednek a bértáblázat értékei… A Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) november 25-i ülésén a munkáltató bejelentette, hogy 2013. október 1. hatállyal – visszamenőlegesen – 6 százalékkal megemeli az évek óta változatlan mértékekkel érvényes bértarifa táblázat értékeit. Az intézkedést az éves várható létszámcsökkenésből származó bérmegtakarítás fedezi.

MMK

Sávminimum

Ajánlott munkaköri bérrendszeri minimumok MÁV-nál eltöltött munkaviszony alapján 5 év alatt

5-15 év

Visszavételi Sávmaximum bér

15 év felett

Az év októberétől érvényes új bérsávokra történő ráállás a 6-17-es MMK kategóriába tartozó munkavállalók 22,6 százalékát érinti és mintegy 3 600 főnek jelent néhány ezer forintos alapbéremelést. A 6 %-os emelés utáni új bértábla az alábbiak szerint alakul.

Karácsony éjszakáján. ezernyi tündöklő hópihe száll. Az otthonokban a szeretet lángja, gyújt meg minden gyertyát. De minden ember szívében kioltja ezt, ...12 hónapnyi gond és bánat. S a karácsonyfa mellett ülve kitör a lelkünkből az emlékek képe. Hisz ennek az évnek már vége!

2013. december

2

Folytatás a címoldalról.

VÉT HÍREK

Mint arról beszámoltunk, a PVDSz november 7-én folytatott konzultációt a munkáltatóval a vasúti bérek 2013. évi kedvezőtlen alakulásáról, a vasúti bérek más ágazatokhoz viszonyított folyamatos leértékelődéséről. A konzultáción esett szó arról is, hogy a leértékelődéshez hozzájárul az évek óta változatlan értékeket tartalmazó bértarifa-táblázat is.

Minimálbér 2014.

Szakszervezetünk úgy értékeli, hogy a konzultáción elhangzott érvek hozzájárultak a bejelentett munkáltatói intézkedéshez. Az intézkedést pozitívan értékeljük, mert az évek óta változatlan értékeket tartalmazó bértábla korrekciója, a sávok emelése segítheti a bérfelzárkózást, így a PVDSz aláírta az alábbi megállapodást:

MEGÁLLAPODÁS A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a munkáltatónál az Mt. 276.§-a szerint kollektív szerződés kötésére jogosult érdekképviseletek a 2013. január 01.-től érvényes bértábla korrekciójaként az alábbiakban állapodnak meg. 1. A MÁV Zrt 2013. évi várható bérmegtakarítása lehetőséget ad a bértábla kismértékű korrekciójára a sávminimumok, ajánlott sávminimumok, a sávmaximumok 6%-os emelésével a 6-17 MMK vonatkozásában. 2. Az emelt sávminimum, ajánlott sávminimum értékre való ráállást a munkavállalók 2013.10.01.-i alapbéréhez viszonyítva kell meghatározni. 3. A 2013.10.01.-től érvényes új alapbérsávokat a mellékelt táblázat tartalmazza. 4. A sávkorrekció hatása 2013. október 01.-ig visszamenőlegesen, a 2013. decemberi bérek számfejtésével egy időben kerül elszámolásra. Budapest, 2013. december 2. Szakszervezetek

MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök

A hó-nap esete Karácsonyi tanmese Egyszer volt egy jómódú család, ahol anya, apa, nagypapa, és 1 gyerek élt együtt egy fedél alatt. A családi étkezések mindig közösen, az asztalnál zajlottak. Karácsonykor mindig szép terítő, friss virág, és drága étkészlet került az asztalra, úgy, ahogy illik. A nagypapa már öreg volt, reszketett a keze, sokat betegeskedett. Ezért kilötyögtette az ételt a drága asztalterítőre. Rossz szemmel nézte ezt a menye, és ezért korholta az idős embert. Karácsonykor azonban megelégelte a dolgot, és nem engedte a családi asztalhoz ülni. Így a nagypapa a sarokban ült le egy sámlira, ölbe vette a tányérját, és úgy evett. Egy óvatlan pillanatban azonban kiesett az öléből a gyönyörű tányér, és tartalmával együtt leesett a konyha kövére, ami darabokra tört. Nagyon mérges lett az asszony, és a férje is, hogy a drága étkészletből eltört egy tányér, amit nagyon sajnáltak. Rá is ripakodtak az idős emberre az ügyetlensége miatt. Ezért karácsony másnapján elővettek egy csorba, megkopott cserépedényt, és az volt a nagypapa tányérja. Ő nem ellenkezett, beletörődött a sorsába, és elfogadta az ócska holmit. Finom vacsora került bele, a nagypapa pedig könnyes szemmel evett. Szeretett volna ő is az asztalnál ülni a családjával. Újra megismétlődött az eset. Ez a kopott kis cserépedény is kiesett a nagypapa remegő kezéből, és ripityára tört össze a konyha kövén. Az anya már készült, hogy ismét leszidja a nagypapát, amikor felugrott az asztaltól a gyermekük, és odasietett a cserepekhez. Elkezdte összeszedegetni óvatosan, egyenként. Erre az apja ráripakodott, hogy üljön le. A gyerek ránézett, és azt felelte. – Nem ülök le. Összeszedem, és összeragasztom a cserepeket, hogy amikor ti lesztek öregek, akkor ti is ebből a tányérból egyetek!

2014. január 1-től 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján. A minimálbér nettója 2014-ben 66 ezer 483 forint lesz. A felek emellett 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el 2014-re. A szakszervezetek egységesen 103 500 forintos minimálbérre és 120 ezer forintos garantált bérminimumra tettek javaslatot a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumnak korábbi ülésén. A szakszervezetek azt szerették volna, hogy a versenyszféra elvárt éves béremelése ellensúlyozza az infláció várható mértékét, vagyis biztosítsa a nettó bérek reálértékének megőrzését, és ezen felül biztosítsa a munkavállalók részesedését a 2014. évre várható termelékenységnövekedésből. Az érdekvédők nagyjából kétszer akkora emelést szerettek volna elérni, mint amennyit a munkáltatói oldal reálisnak tartott. A munkáltatók ugyanis eleinte az inflációval megegyező emelésre tettek javaslatot. A minimálbér idén bruttó 98 ezer forint. A garantált bérminimum egy magasabb összeget jelent, amely szakképzettséghez kötött, vagyis legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozik. Idén ez az összeg 114 ezer forint volt. A KSH adataiból ugyanakkor az derült ki, hogy szakmunkás minimálbér sem érte el a létminimumot. Tavaly egyébként 86 ezer forint volt a létminimum. Háromból két forintot pedig ételre és rezsire kötötték az emberek. A létminimum az az összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő – szükségletek kielégítését – írja a Központi Statisztikai Hivatal. erobi

A hó-nap bölcsessége “Mikor arra vágysz, hogy észrevegyenek, megértsenek és szeressenek, tudd, hogy a többiek is erre vágynak.”

3

2013. december

Beszámoló a tizedik munkajogi konferenciáról 2013. október végén került megrendezésre tizedik alkalommal a Magyar Munkajogi Konferencia Visegrádon. Összefoglalónkban elsősorban azokat a részleteket emeljük ki, amelyek tagjaink és tisztségviselőink számára is hasznosak lehetnek munkájuk során. A konferencia elméleti felvezetéseként Prof. dr. Kiss György egyetemi tanár. A munkáltatói hatalom címmel tartott előadást, amely a munkafeltételek változtatásának lehetőségeit, illetve az ún. kiterjesztett utasítási jog problematikáját boncolgatta. A következő előadáson dr. Lőrincz György ügyvéd az új Munka törvénykönyve vélt és valós értelmezési problémáit vette sorra, ezekből következzék néhány példa: Számos munkaszerződés és kollektív szerződés hivatkozik ma is a régi Mt.-re, gyakran felvetődik a kérdés: ha történetesen egy megváltozott szabályról van szó, vajon a régi vagy az új szabályt kell-e alkalmazni? A többségi vélemény szerint meg kell vizsgálni, hogy csak technikai jellegű volt-e a hivatkozás, vagy a felek kifejezett akaratát tükrözik a szerződésben leírtak. Ha eddig nem történt meg, érdemes lehet felülvizsgálni ilyen szempontból a megállapodásokat. Tudvalevő, hogy a munkaszerződés megkötését követően a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség terheli, az előadó viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaügyi hatóság rótt már ki szankciót amiatt, hogy az új Mt. hatályba lépésekor fennálló munkaviszonyokban a munkáltató nem tájékoztatta a munkavállalókat azokról a kérdésekről, amelyek új elemként jelentek meg a törvényi felsorolásban (pl. napi munkaidő, a munkabérről való elszámolás módja, a munkabérfizetés gyakorisága). A törvény néhány esetben előírja, hogy megfelelő munkakört kell felajánlani a munkavállalónak (ld. például a védett kor kapcsán), felmerülhet a kérdés, vajon egy magasabb (pl. egyetemi) végzettséggel rendelkező munkavállalónak lehet-e alacsonyabb (pl. gimnáziumi) végzettséget igénylő munkakört felajánlani. Ebben az esetben a munkakör a döntő, ha a munkavállaló egyetemi végzettséghez kötött munkakört töltött be, a megfelelő munkakör csak egyetemi végzettséget igénylő munkakör lehet. Vitatott volt a gyakorlatban, vajon milyen összegű kártérítést követelhet a munkavállaló, ha a munkaviszonyát jogel-

lenesen szüntették meg, de 12 hónapon belül lezárul a munkaügyi per. Itt hangsúlyozni kell, hogy a törvény a kártérítés mértékét határozza meg: lényegtelen a per hossza, ha például négy hónap alatt jogerős határozat születik, de a munkavállaló továbbra sem tud elhelyezkedni, újabb kártérítési keresetet nyújthat be, mindaddig, míg az elmaradt jövedelme el nem éri a 12 havi távolléti díj összegét. Valós problémát jelent, ha a munkavállalót visszahelyezi a bíróság a munkakörébe. Az előadó álláspontja szerint ilyenkor nem kell figyelembe venni a 12 hónap távolléti díjnak megfelelő kártérítési limitet, ilyen címen (nem pedig kártérítésként) a teljes elmaradt munkabért követelheti. A plenáris ülést követő szemináriumokon szó esett többek közt a munkaviszonyban érvényesülő jogokról és kötelezettségekről. Szakszervezeti szempontból is hasznos volt a munkáltató és a munkavállalói szervezetek együttműködéséről szóló előadás. Az előadó, dr. Tatár Irén ügyvéd hangsúlyozta, hogy az üzemi tanács és a szakszervezet közti egyik különbség, hogy míg a munkáltatónak aktív szerepe van az üzemi tanáccsal szemben (ld. tájékoztatási, véleményeztetési kötelezettség), addig a szakszervezettel szemben ilyen munkáltatói kötelezettség nincs, ebben a viszonyban a szakszervezet kell, hogy legyen a kezdeményező fél. Szóba került a tájékoztatási és konzultációs jog, így a tájékoztatás tárgyköre: az Mt. szerint a szakszervezet tájékoztatást kérhet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, kérdéses azonban, mi a helyzet a pénzügyi, gazdasági, számviteli kérdésekkel kapcsolatban – az előadó szerint az e tárgykörökben való tájékoztatáskérés már túlmutat az Mt. keretein. A tájékoztatásnak alkalmasnak kell lennie a kapott információk felhasználására, véleményezésére. Ha a munkáltató megtagadja a tájékoztatást, vita esetén neki kell bizonyítania, hogy jogszerűen járt el. Konzultációt a szakszervezet bármely, a feladatával összefüggő kérdésben kezdeményezhet; kevésbé ismert tény, hogy konzultációt a munkáltató is kezdeményezhet. Ma már nem szerepel a törvényben, hogy a munkáltató évente köteles bártárgyalást kezdeményezni, a szakszervezet azonban konzultáció keretében jogosult a bérekről tárgyalni.

Konkrét kérdésre adott válaszként elhangzott: ha a bérmegállapodást nem írja alá minden, a munkáltatónál kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezet, a „megállapodás” csak a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásaként fogható fel. Mire köteles és jogosult a munkavállaló? címmel tartott előadást dr. Kozma Anna ügyvéd. A kötelezettségek egy részét az általános magatartási követelmények, másik részét az alapvető munkavállalói kötelezettségek közt találjuk a törvényben, de tartalommal számos rendelkezést a bírói gyakorlat tölt meg. Lényeges az együttműködési kötelezettség tekintetében, hogy az nem csak a munkáltatóval, hanem a munkatársakkal, ügyfelekkel szemben is terheli a munkavállalót. A bizalomnak megfelelő magatartás követelményének megszegése akár felmondási ok is lehet, az előadó szerint például a bizalomvesztést megalapozza az is, ha a munkavállalóval szemben büntetőeljárás indul, még akkor is, ha a munkavállaló később ártatlannak bizonyul. Felkapott téma a facebook használata – ha beazonosítható, hol dolgozik a felhasználó, nem mindegy, hogyan és milyen kritikával illeti a munkáltatóját. A drog- és alkoholtilalommal kapcsolatban az előadó kifejtette: csak akkor vezethet felmondáshoz ezek fogyasztása, ha a munkáltató vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabály teljes tilalmat ír elő. Lehetnek azonban olyan, az átlagosnál nagyobb koncentrációt és odafigyelést igénylő munkakörök, ahol még a munkaidőn kívüli alkohol- vagy drogfogyasztás is szankcionálható. Dr. Dudás Katalin ügyvéd a munkáltatói jogok szimmetriáját – aszimmetriáját mutatta be, elsősorban munkavédelmi aspektusból. Beszélt többek közt a munkáltató ellenőrzési jogáról, amely munkavédelmi szempontból egyben kötelezettség is; az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáról, amely az Mt. alapján munkáltatói kötelezettség, míg a munkavédelmi törvény alapján a munkáltató felelőssége is. Felhívta a figyelmet, hogy a munkavállaló alkalmasságát előzetesen mérni kell, majd fel kell készíteni a munkavégzés veszélyeire, és megfelelő utasításokkal kell ellátni, a munkavállalónak tudnia kell, mit kell jeleznie, milyen tényeknek van jelentőségük munkavédelmi szem(folytatás a 4. oldalon...)

2013. december

4 (folytatás a 3. oldalról...)

pontból. Kitért a munkahelyi zaklatás, pszichoterror témájára is: ha a munkavállalók nem tudnak együttműködni, és az egyik munkatárs a másikat folyamatosan „terrorizálja”, az munkaszervezési kérdés, amit a munkáltató tud orvosolni, és amit orvosolnia is kell. A konferencia második napja szemináriumokkal kezdődött, a Korlátozások és tilalmak a munkaviszony megszüntetésekor c. ülésen a munkavállalói képviselők védelme, a várandósság, valamint az indokolási kötelezettség került szóba. Dr. Halász Krisztián bíró a munkavállalói képviselők, illetve a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét vázolta fel. Kiemelte, hogy a bíróság nem vizsgálhatja, jogszerűen választották-e a tisztségviselőt, viszont csak az aktív szakszervezet aktív tisztségviselőjét illeti meg a védelem. A hatályos törvény jóval kevesebb tisztségviselőnek biztosít védelmet, így talán több esetben mondja ki majd a bíróság, hogy akár egy tisztségviselő elbocsátása is ellehetetlenítheti a szakszervezet működését. Dr. Sívó-Darás Orsolya bíró a várandós nő felmondási tilalmáról beszélt. Lényeges, hogy a védelem ma már nem objektív, kizárólag akkor illeti meg a munkavállalót, ha az a várandósság tényéről a munkáltatót előzetesen tájékoztatta. Arra vonatkozóan, hogy mikor is kell a tájékoztatásnak megtörténnie, két iskola létezik: az előadó álláspontja szerint elegendő közvetlenül a felmondás közlése előtt, míg a másik álláspont szerint olyan időben és módon kell a tájékoztatásnak megtörténnie, hogy az a munkáltató jogainak gyakorlását, kötelezettségei teljesítését lehetővé tegye. Az emberi reprodukciós eljáráshoz is kötődik felmondási tilalom, erről a kezelést végző egészségügyi intézmény igazolása

szükséges. Ha a munkáltatóban felmerül a gyanú, hogy a munkavállaló valójában nem várandós, csak a felmondást akarja így elkerülni, jogosult orvosi igazolást kérni. Dr. Kulisity Mária bíró Kell-e indokolni, ha nem kell? címmel tartott rövid előadást. Álláspontja szerint, ha a törvény szerint nem kell indokolni (pl. próbaidő alatt), lehetőleg maradjon el az indokolás: aki indokol, az ugyanis a leírtakért helytállni tartozik a bíróságon. A munkaviszony megszüntetésekor adott szóbeli tájékoztatás szerinte nem minősül indokolásnak. Dr. Kun Attila egyetemi docens Kinek a rizikója? c. előadásában a kockázattelepítésről beszélt. Az Mt. egyik jogpolitikai célja volt, hogy a munkáltató és a munkavállaló között arányosabb kockázat- és felelősség megosztást alakítson ki. Ilyen kockázattelepítő szabályt találhatunk főként az állásidő, a munkáltató alapvető kötelezettségei, a kártérítési felelősség szabályai, a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei, valamint a munkaidőre és a díjazásra vonatkozó egyes rendelkezéseknél. Dr. Berke Gyula egyetemi docens Kógencia és diszpozitivitás címmel tartott előadást. A Munka törvénykönyve alapvetően diszpozitív rendelkezéseket tartalmaz, azaz a kollektív szerződés a törvény legtöbb rendelkezésétől a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhet. Speciális szabályok vonatkoznak a köztulajdonban álló munkáltatóra, ahol a törvény több rendelkezése kógens, azaz nem engedi az eltérést. Megoszlottak a vélemények atekintetben, vajon a szakszervezeti jogok katalógusa zárt-e a köztulajdonban álló munkáltatónál, vagy a kollektív szerződés meghatározhat olyan szakszervezeti jogot is, amely a törvényben nem szerepel. Az előadó szerint meg lehet állapodni a

Kíván olyan házban lakni ahol a költségek kevésbé emelkednek? Ehhez keresek munkatársakat. Rövid önéletrajzát a [email protected] várom.

Telefon: 06 30 430 8360 Köszönöm előre is: Sziklási Vince

törvényben nem szabályozott kérdésekben is, de ha ez a kógens rendelkezések kijátszására, a jogalkotó szándékának megkerülésére irányul, a megállapodás semmiségét ki lehet mondani. A nap utolsó plenáris ülésén dr. Berke Gyula egyetemi docens, dr. Kenderes György egyetemi docens, dr. Cséffán József bíró, kollégiumvezető és dr. Lőrincz György ügyvéd részvételével rendkívül hasznos pódiumvita zajlott munkaügyi bírósági ítéletekről. Szó esett többek közt a „túladott szabadság” problémájáról: a többségi álláspont szerint az Mt. nem véletlenül nem tartalmazza, hogy a túladott szabadsággal a munkavállalónak el kellene számolnia (akár a munkaviszony megszüntetésekor, akár ha az év végén kiderül, hogy például tartós keresőképtelenség miatt a kiadottnál kevesebb szabadság járt volna), a jogalkotó ugyanis nem akarta, hogy a munkavállalónak vissza kelljen fizetnie az erre kapott díjazást. Egy másik jogeset kapcsán elhangzott: a „védett korban levő” munkavállalóval szemben felmondási korlát csak a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben érvényesül, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, de kevés szolgálati ideje miatt nem jogosult nyugdíjra, indokolással ugyan, de felmondható a munkaviszonya. A konferencia utolsó napján dr. Barakonyi Eszter adjunktus az életkor és a munkajogi szabályozás kapcsolatáról tartott előadást. Kitért többek közt az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés szabályozására, a munkavállalás életkori határaira, a munkavégzési feltételek kialakításának, a munkaidő beosztásának szempontjaira, valamint a munkaviszony megszüntetésére is. Schnider Marianna, az ASZSZ munkajogásza

Személyre szólóan! A gyorsabb kommunikáció érdekében lehetőség van közvetlenül, tisztségviselőink részére – névre szólóan – is e-mailt küldeni. A hatékonyabb ügyintézés érdekében további üzenet küldése lehetséges az alábbi szolgáltatásaink körében:

Telefon: [email protected] Biztosítás: [email protected] Alapítvány: [email protected] Jogsegély: [email protected] PML szakág: [email protected] TEB szakág: [email protected] Forgalmi szakág: [email protected] Felügyelő Bizottság: [email protected] Arra kérünk minden tagtársunkat, partnerünket, hogy éljen ezzel a lehetőséggel. - a szerk -

2013. december

5

MÁV Zrt. KÜT HÍRLEVÉL 2013. NOVEMBER Közzéteszi: Káré István KÜT. tag

A MÁV Zrt. KÜT-KMvB együttes ülése november 7. Első napirendként tájékoztató hangzott el a téli időjárást megelőzően a MÁV Zrt. szolgálati helyek épületeinek üzemeltetési felkészítése a munkavállalók egészséges és biztonságos munkafeltételeinek biztosítása érdekében tervezett intézkedésekről. A téma előterjesztője a vagyonkezelési és gazdálkodási igazgatóság vezetője dr. Korsós Boglárka igazgató volt. Szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy az igazgatóság a MÁV Vagyonkezelő Zrt. illetve a MÁV Ik Kft. közreműködésével teljesíti és tesz eleget a jogszabályi rendelkezéseknek, kötelezettségeknek. A MÁV Ingatlankezelő Kft. 2013/2014. évre hó eltakarítási és síkosság mentesítési szabályzatot készített. Bojtor Tibor megbízott igazgató a MÁV Vagyonkezelő Zrt. ingatlanüzemeltetési igazgatóság vezetője a társaság területi központjainak feladatait ismertette. Kemény Ágnes osztályvezető a MÁV Zrt. pályalétesítményi osztály vezetője a D.4-es utasításban meghatározottak végrehajtása érdekében tett intézkedéseket foglalta össze. Mucsi Attila Józsefné a forgalmi osztály vezetője elmondta, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a jó minőségű tüzelőanyagra. Tüzelővel minden egyes szolgálati hely el lesz látva. Kiss Gábor az üzemeltetési főigazgatóság működéstámogatás szervezetének vezetője kihangsúlyozta, hogy a tüzelő anyag beszerzésnél magas minőségi követelményt határoztak meg. Annak betartást ellenőrzik. Kérte a KÜT és a KMvB tagjait, hogy kiemelt figyelemmel kísérjék a tüzelőanyag ellátást. KÜT és a KMvB tagjai további kérdéseket intéztek a munkáltató felé az üzemi épületek téli üzemeltetésére történő felkészítésével kapcsolatban. Megállapították, hogy a jelenlegi, viszonylag enyhe időjárás még nem tette próbára az intézkedési terv végrehajtását és a közreműködő társaságok együttműködését. A testületek tagjainak tapasztalatai szerint több szolgálati helyen még van elvégzendő feladat. A pontos felmérés érdekében összesítést készít a KÜT és a KMvB. Második napirendi pontként a pályavasúti szolgáltatások elszámolásáról szóló (PASS2) utasítás 1. sz. módosításáról tárgyalt a testület Urvald Krisztián ügyfélkapcsolat és elszámolás vezető és Choma László reklamáció szakértő és Mucsi Attila Józsefné részvételével. A KÜT tagjai az előterjesztéshez több javaslatot tettek, aminek többségét az előterjesztők elfogadtak. A résztvevők közösen megállapították, hogy a témával kapcsolatban további szakmai konzultáció folytatása szükséges. A harmadik napirendi ponton belül újabb konzultációt tartotta KÜT a zárt csoportú email rendszer használatának a tapasz-

talatairól. Mucsi Attila Józsefné elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a rendszer működését. A forgalmi szakterület képviselői javasolták, hogy a területi igazgatóság határáig legyen lefedve a rendszer. Az elhangzott javaslatok, észrevételeket követően az osztályvezető azt javasolta, hogy a további tapasztalatok figyelembe vételével térjenek vissza ismételten a téma tárgyalására. Ezt a KÜT elfogadta.

A MÁV Zrt. KÜT soros ülése, november 14. Első napirendi pontként tájékoztató hangzott el a 2013. évi szociális segély keret I-X. havi felhasználásáról és a nagycsaládos munkavállalók 2013. évi javasolt támogatásáról. Az írásbeli előterjesztéshez Wikidál István humánerőforrás gazdálkodásvezető fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta, hogy a szervezeti egységek a rendelkezésre álló pénzeszközökkel úgy gazdálkodtak, hogy a szociális segélykeret az év hátralévő időszakára időarányosnál nagyobb mértékben áll rendelkezésre. Javasolta, hogy jövőre nagyobb mértékű legyen a központi keret. A nagycsaládosok támogatására a munkáltató alternatív javaslatokat dolgozott ki. A KÜT tagjai több javaslatot tettek az elosztás módjára. Figyelemmel a rendelkezésre álló keretre az öt és annál több gyermeket nevelő családok támogatásáról született együttdöntés. Második napirendi pontként az üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választás kérdésköre szerepelt. A 2014. évi üzemi tanács és munkavédelmi képviselő választásokat egységesen kellene kiírni.

A MÁV Zrt. KÜT-KMvB együttes ülése november 26. Nulladik napirendi pontként Bánhidi-Nagy Attila humánerőforrás igazgató tájékoztatást adott a 2013. évre vonatkozó bérkorrekciós elképzelésekről. A MÁV Zrt. várható bérmegtakarítása lehetőséget ad a bértábla kismértékű korrekciójára a sávminimumok, ajánlott sávminimumok, a sávmaximumok 6%-os emelésével a 6-17 MMK vonatkozásában. A KÜT a tájékoztatót elfogadta. Első napirendi pontban Dorozsmai Éva humánerőforrás menedzsmentvezető tájékoztatást adott a MÁV Zrt. (2013. 09. 01. – 2014. 06. 30.) egészségmegőrző programjában meghatározott intézeti kapacitások igénybevételéről. Elmondta, hogy a program jól sikerült, többszörös volt a túljelentkezés. Javaslatként felvetődött, hogy a programba tiszántúli egészségügyi intézményeket is be kellene vonni, mivel sok munkavállalónak egy napjába telik, míg eléri a helyszínt és sok munkavállaló mozgásszervi problémával

küzd. A munkáltató a javaslatot elfogadta, egyeztetni fognak a témában. Másodikként tájékoztató hangzott el a MÁV Zrt. közfoglalkoztatási programban való részvételéről. Király János a közfoglalkoztatási iroda vezetője elmondta, hogy a MÁV Zrt. közfoglalkoztatási programban történő lehetőségének vizsgálatát követően, projekt keretében szakemberek segítségével dolgozták ki az országos téli átmeneti közfoglalkoztatási programban történő részvétel megvalósítását, lehetőségeit. A közfoglalkoztatás a munkaviszony egy speciális formája, amely támogatott átmeneti foglalkoztatási forma. Célja, hogy a leendő közfoglalkoztatott sikeresen be- illetve visszakerüljön a munkaerő piacra. A MÁV Zrt. négy igazgatóságának területén (Budapest, Miskolc, Debrecen és Pécs) 289 településen és az ott található személyzettel rendelkező állomásokon, állomásonként minimum 2 fő közfoglalkoztatását kívánja megvalósítani általános állomási takarítási feladatok elvégzésével. A feladatok az állomások utasforgalom számára nyitva álló területeit érinti, ahol a szemétszedés, seprés, felmosás, hóeltakarítás folyamatos elvégzése lesz a feladat. A MÁV Zrt. a jelen programban zöldterület karbantartási munkálatokat is meg kíván valósítani, melyre képzést indít. Cél a továbbfoglalkoztatás során, a megszerzett tudás hasznosítása és a tanfolyam sikeres elvégzésével visszaintegrálódhassanak a munkaerőpiacra. A tájékoztatót követően a KÜT és a KMvB tagjai kérdéseket tettek fel illetve véleményeket fogalmaztak meg a program gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Felhívták az előterjesztő figyelmét arra, hogy a végrehajtói szinten egyes állomások parancskönyvében a közfoglalkoztatás tárgyában kiadott rendelkezések nincsenek összhangban az elhangzottakkal. Dr. Szabó Imre humánpolitikai szakértő elmondta, hogy a közfoglalkoztatottakra a Közalkalmazotti Törvény vonatkozik. A KÜT és a KMvB tagjai megállapították, hogy a programot támogatják, de a foglakoztatás során kiemelt figyelmet kell fordítani a munkavédelmi előírások betartására és betartatására. Az érintettek forgalmi irodában történő tartózkodását, elhelyezését nem tartják elfogadhatónak és a forgalmi szolgálattevők felelősségi körét is pontosítani kell, mivel a helyi rendelkezések eltérnek a központi kiadványokban leírtaktól. A téma lezárását követően a résztvevők arról állapodtak meg, hogy január hónapban ismételten közösen elemzik a MÁV Zrt.-nél alkalmazott közfoglalkoztatást. Bodnár József KÜT elnök-helyettes, sajtóreferens

2013. december

8

OLVASÓI LEVELEK 1.

A HÍR IGAZ! A MÁV Zrt. felismerte a közfoglalkoztatásban rejlő lehetőségeket, amellyel az állomásainkat, megállóhelyeinket szebbé tudjuk tenni, az utasok számára komfortosabb érzést tudunk kelteni az utazásuk alatt, és nem utolsó sorban, még a Magyarországon jellemző munkanélküliségi adatokat is kedvezőbbé tudjuk varázsolni. Szó, mi szó! Lenne mit véghezvinnünk, hiszen állomásaink személytelenek, sokszor felújításra várók, az átjárók töröttek, a padok széttörtek, a falevelek és a szemét szanaszét. Körülnézve nem gondolom, hogy vonzó lenne az utazó közönség számára. Persze elképzelni el lehet, hogy a szépen vakolt, frissen festett állomások felvételi épületei előtt a virágládákban pompáznak a virágok, az utasok részére fenntartott padok, tiszták és talán még a deszkák sem fognak hiányozni, hogy a kedves utas kipihenhesse fáradalmait. Ősszel a lehullott faleveleknek és az eldobált szemétnek se híre, se hamva nem lenne. Valószínűleg ez az álomkép lebeghetett vezetőink szemében, amikor a közfoglalkoztatottak feladatokkal való ellátása szóba került. A valóság azonban közel sem ilyen egyszerű. A terv, bár lehet, hogy jó szándékú, de semmiféleképpen nem eléggé átgondolt. A toborzásnak nevezett ember-válogatásról sok önkormányzat, és egyes munkaügyi központok még csak hallani sem hallottak, így esélyük sem volt munkát vállaló embereket küldeni a programba. Mindenesetre a Humánpartnerek a közfoglalkoztatottak után – információ alapján – fejenként 1000,- Ft/fő/hó tiszteletdíjat tudhatnak magukénak. Ellenben a közfoglalkoztatottak munkába állásához, elengedhetetlenül szükséges védőeszközökkel való ellátásukat biztosító általános ügyviteli előadóknak emiatt felmerült többletmunkájukat nem részesítik díjazásban. Bennem felmerült a kérdés vajon miért nem? Azonban a káosz igazán a végrehajtó szinten jelenik meg. A tisztelt közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók az állomáson szolgálatban lévő forgalmi szolgálattevőnél kötelesek a munkaidő megkezdésekor jelentkezni. A forgalmi szolgálattevőnek nem kötelessége a munkába jelentkező kipihentségét, józanságát vizsgálni, azonban ha alkoholos állapotra

való jeleket észlel, köteles jelenteni az erre kijelölt koordinátor felé. Lehet, hogy csak én vagyok ennyire szőrszálhasogató. A forgalmi irodába kötelesek vagyunk beengedni, nem idegennek tekinteni őket, hiszen szerződéses viszonyban állnak a MÁV Zrt.-vel, egyes hírek szerint már csaknem vasutasnak kell tekinteni őket. A dolgozó bejelentkezik a munkaidő megkezdésekor, és nem kötelességem, mint forgalmi szolgálattevőnek vizsgálni a fent említett jeleket, mégis felelősséggel tartozok a szolgálati ideje alatt a közfoglalkoztatottért? Sőt! Sok minden nincs leszabályozva, milyen mértékben vagyunk terhelhetők a dolgozóért? Kötelesek vagyunk-e őt irányítani, felügyelni, a kiadott eszközeinek meglétét szolgálat vége után ellenőrizni? Sajnos sok állomáson nem megoldott még az elhelyezésük sem. A szűkös forgalmi irodákba bezsúfolták a közfoglalkoztatottak szekrényeit. Munkanapokon napi 8 órában forgalmi szolgálattevőként kötelesek vagyunk általánosan két emberrel osztozni az irodán. Igaz, hogy a személypénztárokat több helyen megszüntették, ennek ellenére az irodában található vagyon és-leltári tárgyakért felelünk. Bizony jó párszor megfordult a fejünkben, mire térünk vissza a vonatok felhatalmazása után az irodába. Mielőtt félreértenék, ez nem előítélet, csak óvatosság! Hiszen ismeretlen emberekkel vagyunk összezárva. Fontos biztosító berendezéseket, kapcsoló szekrényeket, tolató rádiókat és még sorolhatnám, mi mindent nem hagyunk hátra egy-egy vonat „elmenesztésekor”. Az irodákban elhelyezett közfoglalkoztatott munkavállalók normális 21. sz.-i munkakörülményei sincsenek biztosítva, de ezzel úgy hiszem, nem mondok újat, hiszen mi már hozzá vagyunk szokva, hogy egyes szolgálati helyeken nincs angol wc, de még kézmosási lehetőség sem. Természetesen erre is van megoldás, csiripelik a verebek, hogy a közfoglalkoztatott munkavállalók elhelyezésének biztosítására összkomfortos konténereket kellene bérelni. Ezek szerint a régi vasutas munkavállalóként sem kell álmodoznunk már, hiszen mi is joggal várhatjuk el, hogy hasonló körülményeket teremtsenek részünkre. Ha pedig a munkánál tartunk. Mit tehet a közfoglalkoztatott és mit nem!? Nos! Nem küldhetjük ki a váltók közé, de valljuk meg, ki lenne az a bátor, aki ki merné küldeni!? Ellenben gazolhat! Most decemberben (ha-ha), hogy szép legyen az állomásunk területe. Sőt! a lehullott

faleveleket is összesöpörheti, havat is dobálhat, de csak az utasok részére megnyitott területen. Saját tapasztalataim alapján – nem általánosítok, biztosan vannak kivételek is – a dolgozók elücsörögnek a munkaidejük alatt a jó meleg forgalmi irodában, elbeszélgetnek, majd hazamennek. Mindezt munkabérért. Joggal van felháborodva bármely dolgozó, csak, hogy párat említsek, vonalbejáró, kocsirendező, tolatásvezető, bizt. ber. műszerész, akik télen-nyáron, hóban, fagyban, kánikulában, éjszaka, és ünnepnap dolgozik majdnem ugyanannyi fizetésért. Persze, hogy forronganak az emberek… A lényeg, hogy a közfoglalkoztatás munkát ad az embereknek javítja a foglalkoztatási mutatókat még a környezetünk is szebb lehet, tehát csak nyerhetünk. Fél füllel pedig már hallani a következő lehetőséget…talán elférnek nálunk a katonák is!!!? a Forgalmi Szolgálattevő

2.

KELENFÖLD - ÖTTEVÉNY – VÁC.....(?...) Lehet egyeseket eléri a frász, kiveri a víz, görcsbe rándul a gyomra, mások lapoznak, vagy dilettánságukat palástolva mosolyognak, még rosszabb esetben okosnak tűnő módon alapvető baromságot kérdeznek, állítanak mikor a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő probléma, eset felvetésre kerül. Hasonló reakciók vannak mikor a tények, történések kényszerítik ki, hogy beszéljünk a meglévő bajainkról. Azért vannak kik értik a probléma összetettségét és jelentőségét, s a „kenjük be sárral” probléma kezelési technikáit elutasítják. Vannak kik nemcsak az utolsó láncszemként hibázó, hibázók felelősségét, szerepét tartják kizárólagos felelősségnek. Vannak akik nem ragadnak le az egyén, az adott terület, adott munkakörében (váltókezelő, blokkos, forgalmi szolgálattevő, jegyvizsgáló, stb.) foglalkoztatottak egyéni, egyedi problémáinál, hanem azokat vizsgálva, elemezve, a vasút egészére gyakorolt hatásait is kiemelten kezelik. S vannak olyanok is kik megkérdőjelezik, elítélik a háttér (infrastruktúra) nélkül, felelőtlenül felpörgetett látvány beruházások, átépítések, felújítások létjogosultságát, ezen tevékenységek során az utasítások be nemtartásának egyre szaporodó eseteit és azok következményeit. Szintén vannak olyanok, kik a folyamatok és események rendszerre gyakorolt hatásmechanizmusa alapján

2013. december

9

A hó-nap vicce tudják és jelzik, hogy jelen állapotban, a folyamatok irányultságának változtatása nélkül, kódolva van, s befog következni a címben utalt eseményeknél jóval súlyosabb következményekkel járó esemény. A balesetek bekövetkezésnek alapvetően három fő kockázati csoportját lehet elkülöníteni. A legkisebb valószínűséget, kockázatot a vis major (árvíz, földrengés, terror támadás,stb.) jellegű események jelentik. A másik, egyértelműen be és meghatározható tényező az maga az ember aki egy adott tevékenységben, konkrét folyamatban, eseményben valamilyen rá és kihatással bíró személy. Ez esetben a szakmai alkalmasság kérdése, a tényleges tudás és képesség megléte és annak folyamatos biztosítása, illetve bizonyos esetekben a pszichés megfelelés, ami szubjektív, de jelentős tényezőként megjelenik. A harmadik tényező az objektív

feltételek biztosítottságának a kategóriája, mely visszacsatolásként meghatározóan van jelen az egyén szubjektív képességeinek alakulására, annak létére. A vasúti közlekedés biztonságával semmilyen formában és módon nem szabad játszani, e témakörben a negatív irányú befolyásolás, a folyamatok értékelésének módja és annak hatásai, az ezen tevékenység alapján kiadott, avagy ki nem adott rendelkezések és utasítások érintik, érinthetik a büntetőjogi felelősséget is. Éppen ezért, ezúton is jelezzük, hogy a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő kérdésekben, hasonlóan a képzés tekintetében megvalósulni látszó együttműködéshez és közös célhoz, úgy ebben az esetben is szükségesnek és okszerűnek tartjuk a vasút vezetésével folytatandó egyeztetéseket, véleménycserét!

Két skót beszélget: – Képzeld, az én feleségem születésnapja és a névnapja is Karácsonyra esik. – Nohát, micsoda véletlen! – Dehogy véletlen! Mit gondolsz, miért pont őt vettem feleségül?

A hó-nap kérdése Miből lehet tudni, hogy Skóciában nyár van? – A skótok végre kidobják a karácsonyfát.

Bihary Ferenc

SZAKMAI HÍR HIT, REMÉNY, SZERETET Így év vége felé, közeledvén a szent karácsony ünnepéhez, elsőre a fenti cím, lehet, hogy vallásos, vagy ahhoz hasonló gondolatokat sejtet, ébreszt. Ez természetes, hisz a karácsony, az év vége, az nem szólhat csak a bejgliről és a virsliről. Az érző és gondolkodó ember ilyenkor egy kicsit visszatekint az évre, az év közben történtekre, az örömökre, bánatokra, az átélt kudarcokra és sikerekre. Ez így van, így kell legyen, egy család, egy közösség, egy szervezet életében is. Számos esetben, számos szituációban igaz, hogy a munkahely az a második család. Sokszor igaz ez a munkahelyen töltött idő figyelembevételével történő összehasonlítások esetében. S még igazabb ott, ahol a munkatársak, kollégák ezt a tényt felismerve és figyelembe véve, közös érdekeik mentén, bízva a közösség erejében és képességében, vállalják, hogy az ő valódi érdekeiket képviselő szakszervezet, a PVDSz nagy családjának tagjaivá váljanak. Itt és most nem a szokásos módon történő összegzést, hanem inkább helyzetjelentést, célt és iránymutatást, megerősítést szeretnénk adni, illetve a tagjaink minél szélesebb körben történő tájékoztatását elősegíteni, azokról a dolgokról, melyek, ha nem is ilyen konkrét formában, de napi szinten megjelennek kollégáink életében, munkavégzése során. Nyilvánvaló, hogy míg valaki eljut addig, hogy belép, átlép a mi sorainkba,

addig számos hatásnak kell, hogy érje, s éri is, jó és rossz is. Sajnálatos módon az utóbbiak mennyiségben és hatékonyságában is felülmúlják a jónak nevezhető hatásokat, szituációkat. Általában az egyén számára egyértelműen többet, jobbat jelentő ajánlatnak fog engedni az egyén, s ez így van jól. Mi, aki fiatal, de, erős szakszervezet vagyunk, nagyon sok tapasztalattal és ismerettel rendelkezünk a munka világát érintő témákat illetően is. Éppen ezért, a meglévő és jövendő tagjaink érdekeinek minél hatékonyabb képviseletének és védelmének biztosításának céljából, minden rövid és hosszú távú elvi, stratégiai és gyakorlati együttműködést, párbeszédet folytatni kell, illetve ki kell szélesíteni, rögzített, szervezett formát kell teremteni ezen szándékok és folyamatok számára. Ezen írás születésekor még nem tudjuk, nem tudhatjuk, hogy a fentiek mentén, a PVDSz nevével fémjelzett komplex bérjavaslat (úttörő és immár hagyományteremtő módon) milyen utat jár majd be, milyen fogadtatást kap a munkáltató, illetve a társ érdekvédelmi szervezetek részéről. Azért komplex és hagyományteremtő ez a javaslat, mert a tavalyi javaslatunkhoz hasonlóan, ez az anyag sem csupán a bérről szól, annál jóval többről! Itt a vasutasok bér és jövedelemviszonyairól, a vasutasok szociális helyzetéről, a VBKJ, a KSz, a HF.-ek, a MÁV-ÉVEK, MÁV-ESÉLY, az Egészségmegőrző programokról is szól,

ezek megtartásának garanciáiról, bővítésük lehetőségeiről, s legfőképp a vasutas munkahelyek megtartásáról. Sajnos sok probléma, eset, továbbra sincs megoldva, számos téma jelenleg is tárgyalásos, egyeztetési fázisban van, ezért nem mondom, hogy hátra lehet dőlni a karosszékben, nem mondom, hogy a kitűzött feladatokat maradéktalanul elvégeztük, nem mondom, hogy minden a legnagyobb rendben halad és nem mondom, hogy legyünk elégedettek. Ellenben mélységes tisztelettel kérek minden vasutas kolléganőt és kollégát, hogy akik eddig segítették, azok a jövőben is segítsék munkánkat! Akik pedig a jövőben segíteni szeretnék, azok bátran keressenek bennünket, hogy segítségük által tovább erősödjön szakszervezetünk! Mindenki ismeri a fűzfa vessző ősi, de tanulságos történetét. Mi, munkavállalók és munkavállalókat tömörítő szervezetek is, sajnos valahogy így vagyunk ezzel az igazán komoly és kardinális helyzettel. Egyedül gyengék, törékenyek vagyunk, de együtt kévébe kötve törhetetlenek leszünk! A PVDSz TEB szakág ezúton is, minden vasutas kolléganőnek és kollégának jó egészséget, nagyon meghitt, kellemes karácsonyi ünnepeket és békés, de jobb, új esztendőt kíván! 2013.12.03. Bihary Ferenc PVDSz TEB

2013. december

10

Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek Fedélzeti jegyellenőrök és több jegyvizsgáló a bliccelés visszaszorítása érdekében Százhuszonöttel növeli a MÁV-START a menetjegyek, bérletek és a kedvezményre jogosító iratok ellenőrzését végző munkavállalóinak számát. Új, fedélzeti jegyellenőri munkakört hozott létre a MÁV-START, ezen felül tovább növeli a jegyvizsgálói létszámát a menetjegyek, bérletek és kedvezményre jogosító iratok hatékonyabb ellenőrzése érdekében. Huszonöt fedélzeti jegyellenőr már megkezdte a munkáját, ötvennel több jegyvizsgáló pedig december végétől, további ötven pedig tavasztól kezdődően teljesít szolgálatot elsősorban Budapest elővárosában. Százhuszonöttel növeli a MÁV-START a menetjegyek, bérletek és a kedvezményre jogosító iratok ellenőrzését végző munkavállalóinak számát a jogos bevételeinek hatékonyabb beszedése érdekében. Egy új munkakör létrehozásával, huszonöt fedélzeti jegyellenőr segíti már e héttől kezdődően a jegyvizsgálók munkáját. A munkakörük csupán abban különbözik a jegyvizsgálókétól, hogy a fedélzeti jegyellenőrök forgalmi tevékenységet (pl. vonat menesztése) nem látnak el, a feladataik az utazásra jogosító dokumentumok ellenőrzésére terjed ki. Mindkét munkakörben dolgozók közfeladatot ellátó személyek, akiket fokozott büntetőjogi védelem illet meg. A jegyvizsgálói létszámot több részletben, összesen száz fővel bővíti a vasúttársaság. Egy jegyvizsgáló képzése csaknem négy hónapig tart, az első ötven munkavállaló várhatóan december végétől áll szolgálatba. A további képzések decemberben és januárban indulnak, így tavasztól lesz száz fővel több a jegyvizsgálói létszám. Az új vasutas munkavállalók elsősorban a budapesti, elővárosi forgalomban teljesítenek szolgálatot, mert ebben a térségben a legjellemzőbbek a visszaélések a nagyobb utasforgalom és a rövidebb utazással töltött idők miatt. A közpénzekből is gazdálkodó vasúttársaság elkötelezett a jogos bevéte-

leinek beszedésére, hiszen éves szinten több milliárd forintos nagyságrendű az a bevételkiesés, amit a jegy nélkül illetve a jogosulatlanul igénybevett kedvezményekkel utazók okoznak. Folyamatosan bővíti a jegyértékesítési rendszerét is a MÁV-START, hogy egyszerűbben és gyorsabban tudják az utasok megvásárolni az utazáshoz szükséges jegyeket, bérleteket. Idén negyvenhét új jegykiadó automatát telepített a vasúttársaság a Budapest–Cegléd–Szolnok vonal összes állomására és megállóhelyére, valamint a Budapest–Újszász–Szolnok vonal mellett található egyes állomásokra és megállóhelyekre. A könnyebb menetjegyváltás érdekében folyamatos az idén öt éves, internetes jegyértékesítési rendszer fejlesztése is. Továbbra is várható bizonyos napokon és időszakokban a Keleti, a Nyugati vagy a Déli pályaudvaron a peronkapuk átmeneti működtetése, így a vonatról leszállva, az állomásokon is kérhetik az ellenőrzést végző munkatársak a menetjegyeket vagy bérleteket. A vasúttársaság arra kéri utasait, hogy a menetjegyeiket ne dobják ki a vonatokon, őrizzék meg a pályaudvarok kijáratáig!

Tapolcán, Keszthelyen és Balatonszentgyörgyön is felújítják a vasútállomásokat A pécsi vasútállomás-rekonstrukció kivitelezői szerződésének aláírásával megkezdődött a MÁV Zrt. 9,8 milliárd forint értékű állomás- és integrált ügyfélszolgálati fejlesztési programja. Dávid Ilona, a vasúttársaság elnökvezérigazgatója elmondta: a 2015 nyaráig tartó projekt magában foglalja 10 állomás fő utasforgalmi épületének felújítását, átépítését, 17 helyen kormányablakok kialakítását. A beruházások célja az állagmegóvás mellett a MÁV szolgáltatási színvonalának és az egyre nagyobb számú utazóközönség elégedettségének növelése.

Pál László, a MÁV pályaműködtetési és üzletfejlesztési általános vezérigazgatóhelyettesének előadásából kiderült, hogy Budapesten Zuglóban, Kőbánya alsón, Kőbánya-Kispesten, Rákoson, Rákoshegyen, vidéken Pécsen, Kaposváron, Tapolcán, Keszthelyen, Balatonszentgyörgyön újítják fel az állomásokat. Új kormányablakok vasútállomásokon a fővárosban a Nyugati, a Keleti, a Déli pályaudvaron, vidéken Érd alsón, Vácon, Győrben, Székesfehérváron, Kaposváron, Pécsen, Cegléden, Szolnokon, Kecskeméten, Szegeden, Békéscsabán, Debrecenben, Nyíregyházán és Miskolcon nyílnak.

Vasutasgyőzelem az Infrastruktúra Kupán A Vasas Fáy utcai sporttelepén rendezett kispályás focitornán a MÁV-Trakció csapata nyert. A PromoSport Kft. tizedik saját szervezésű versenyén az infrastruktúrában dolgozó cégek képviselőit szólították pályára. Az indok – ahogy Szalay Gergő, a PromoSport Kft. ügyvezetője a megnyitón elmondta – a 2013-ban lezáruló infrastrukturális beruházások sorozata, amely többek közt a vasútfelújításban is látványos eredményeket hozott. Az I. infrastruktúra Kupa fővédnöke Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, főtámogatója a Swietelsky Magyarország Kft. volt. A részt vevő csapatokat négy csoportba sorolták, a körmérkőzéses rendszerű selejtezőket követően a legjobb nyolc között már egyenes kiesési rendszerrel folytatódott a küzdelem. A döntőben a MÁV-Trakció csapata 3–0-ra nyert a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató ellen, a bronzmecsen a GYSEV csapata 4–2-re verte a BKK Közút gárdáját. Az eredményhirdetésen a gólkirályokat – Györfi Gábor (NÚSZ), Mezei Zsolt (MÁV-Trakció) – és a torna legjobb kapusát – Jabronka Csaba (GYSEV) is különdíjjal jutalmazták.

Képzett operatõr családi események és rendezvények

videofelvétel

készítését vállalja.

Tel.: 06-20/9450-396

hu.morzsák

– A szeretet hiányának lényege a lustaság, mert a szeretet: munka. – Ahol szeretetre méltó egyéniségedet nem eresztik be, ott hassál jó példáddal. – Dönts szíved szerint: aki szeretettel közelít a világ dolgaihoz, mindig jól dönt. – A más iránt érzett megbecsülés egy neme az önbecsülésnek.

2013. december

11

HÍRLEVÉL Akarsz a PVDSz több ezres hívócsoportján belül ingyen telefonálni, vagy kedvezményesen mobil telefonkészüléket vásárolni? Ha igen – és még nem vagy tagunk – akkor

LÉPJ BE A PVDSz-be ÉS MINDEZ TELJESÜL! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete ( PVDSz ) a tagjai részére kedvezményes mobiltelefon üzemeltetésről és vásárlásról kötött szerződést. A havidíjas előfizetés illetve kedvezményes készülék vásárlása esetén, 24 hónapos hűségnyilatkozat aláírása szükséges. Egy tag maximum 5 db előfizetést igényelhet, akár a családtagjainak is! A havi előfizetési díj (SIM kártyánként) mindössze 1.500FFt (ez nettó ár!) és ez teljes mértékben le is beszélhető. Ez a lebeszélhetőség a hálózaton belüli, és más belföldi mobil és belföldi vezetékes hálózatok előfizetői felé indított hívásokra használható fel. Az igényeket legalább egy havi - PVDSz tagság - után tudjuk teljesíteni. A „PVDSz hívócsoport” egy olyan egységes szolgáltatást valósít meg, melyet minden tagja ingyenesen vehet igénybe a hívócsoport összes tagjával történő kapcsolattartás keretén belül.

A „PVDSz hívócsoport”-on belüli szolgáltatás havidíja kötelezően 300 Ft (ez nettó ár !), ami csak az előfizetéssel együtt rendelhető meg. Tehát aki tagja a „PVDSz hívócsoport”-nak, az mindössze havi 300 Ft-ért egész hónapban korlátlanul és díjmentesen telefonálhat a hívócsoporton belüli tagokkal (munkatársakkal, családtagokkal, stb). A szolgáltatás kizárólag belföldön vehető igénybe, nemzetközi barangolás esetén a díjazás a „ECO” díjcsomag szerint történik. Új előfizetések esetén a szolgáltató minden számhoz bekacsol egy alap mobil internet három hónapig, melynek a díja 190 Ft/hó. A mobil internetet első hónap után lehet lemondani. A harmadik hónap után az internet előfizetése megemelkedik 1000 Ft/hó-ra. Aki az első hónap után nem igényli, a mobil internetet kérjük, jelezze a PVDSz felé az ismert elérhetőségeinken.

A kedvezményekkel csökkentett percdíjak szerzõdés aláírásakor a következõk (amelyek nettó árak): Hívásirányok

A percdíjak például dominó esetén átlagosan.

Percdíjak

Hálózaton belüli hívás esetén Belföldi, vezetékes hálózatba történõ hívás esetén Belföldi, más mobil hálózatba történõ hívás esetén

minden idõben 11,50 Ft minden idõben 11,50 Ft minden idõben 19,50 Ft munkanapokon 11,50 Ft Hangpostás felhívása esetén 07:00 és 16.00 óra között egyéb idõben Díjmentes! SMS küldés T-Mobile magyarországi hálózatába 18,00 Ft/db SMS küldés Pannon, ill. vezetékes hálózatba 20,00 Ft/db SMS küldés Vodafone hálózatba 20,00 Ft/db SMS küldés külföldi hálózatba 45,00 Ft/db

25,00 Ft 25,00 Ft 35,00 Ft 25,00 Ft

30,00 Ft/db 35,00 Ft/db 40,00 Ft/db 56,00 Ft/db

Egyéb idõ: Munkanapokon 16:00 és 07:00, illetve munkaszüneti- és ünnepnapokon 0:00 és 24:00 óra között. (A forgalmi díjak mérése másodpercben történik és minden megkezdett hívás díjköteles.)

Bennefoglalt adatforgalom

BusinessNet M BusinessNet L BusinessNet XL BusinessNet XXL BusinessNet XXXL

4 GB 10 GB 20 GB 45GB 70GB

Bruttó havidíj

3 708 Ft 5 740 Ft 8 534 Ft 15 240 Ft 24 384 Ft

Nettó havidíj

Maximális elérhető le- és feltöltési Túlforgalma- sebesség túlforgalzási díj mazás esetén *

2 920 Ft 4 520 Ft 6 720 Ft 12 000 Ft 19 200 Ft

0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

Plusz, ami csak mobil készülékre/számra lehet megigényelni: havi 500 MG/2 000 Ft; havi 100 MG/1 000 Ft.

128 kbit/s 128 kbit/s 128 kbit/s 128 kbit/s 128 kbit/s

Aki szeret SMS-t írni az havonta, 0 Ft-ért kap 30 db SMS-t, de ezt csak a hálózaton belül lehet felhasználni. Kedvezményes belföldi vezetékes hálózatba, ami a 06+1 ... hívás esetén a percdíj 8,50 Ft. Ehhez a szolgáltatáshoz a PVDSz még kedvezményes mobil telefonkészülék vásárlást is biztosít, akár kamatmentes részletfizetésre is. A készülékek a szolgáltató honlapján az akciós árlista „Előfizetés (24 hónap)” oszlopaiból válaszhatóak ki, igény szerint. Az előfizetések (SIM kártyák ), illetve a telefon készülékek megrendelése kizárólag a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetén keresztül történik. Bővebb felvilágosításért Szentgyörgyi Mihályhoz lehet fordulni, a 01+86-52-es vasútüzemi telefonszámon, illetve a [email protected] e-mail címre üzenetet, megrendelést lehet küldeni, a telefonon történő rendelés felvétele kizárólag minden hétfőn 9 00 – 1200 között lehetséges.

Mire van szüksége ahhoz, hogy netezhessen? NOTEBOOK • Meglévő notebookjához vásárolhat mobilinternet-előfizetést. • Válogathat számos akciós notebook csomagunk közül is. • Amennyiben a hordozhatóság a lényeges, vegyen netbookot.

MODEM • A modem olyan eszköz, amely nélkülözhetetlen az internet kapcsolathoz.

• Notebookhoz USB-s modemet vásárolhat. • Akciós notebook csomagjaink minden esetben tartalmazzák a szükséges modemet.

MOBILINTERNET CSOMAG • Számos mobilinternet csomag közül választhat. • Arany- vagy platina kiemeltségi szint esetén kedvezőbb csomagok.

2013. december

12

Alapítvány a Pályavasutasokért

Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány

Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.

Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599, Adószám: 18172825-1-42 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94 Szakszervezetünk alapítványa a Munka törvénykönyve 179.§-a alapján a MÁV Csoport és GySEV Zrt. munkavállalói esetében a szándékos, vagy súlyosan gondatlan károkozás kivételével – maximum az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszereséig – megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.

RÁADÁS!

TÉGED TÉGE D IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! “A” csomag 600 Ft/hó

SZOLGÁLTATÁSOK

“B” csomag 800 Ft/hó

• ÉLETBIZTOSÍTÁS bármely okból bekövetkezõ halál esetén

600.000 Ft

• BALESETI HALÁL esetén plusz!

500.000 Ft

1.000.000 Ft

1.000.000 Ft

1.500.000 Ft

500.000 Ft

500.000 Ft

• BALESETI CSONTTÖRÉS csonttörés, csontrepedés esetén

20.000 Ft

20.000 Ft

• BALESETI ÉGÉS legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén

20.000 Ft

20.000 Ft

• BALESETI MÚLÉKONY SÉRÜLÉS 28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén

10.000 Ft

10.000 Ft

2.000 Ft

2.000 Ft

• BALESETI ROKKANTSÁG már 1%-tól 100%-ig arányosan • KÖZLEKEDÉSI BALESETI maradandó egészségkárosodás már 1%-tól 100%-ig arányosan

• BALESETI KÓRHÁZI NAPI TÉRÍTÉS legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta • BETEGSÉGI KÓRHÁZI ÁPOLÁS legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta • BALESETI MÛTÉT esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a

1.000 Ft

1.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

25.000 Ft

25.000 Ft

100.000 Ft

100.000 Ft

• BETEGSÉGI MÛTÉTI térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • KRITIKUS BETEGSÉGEK BEKÖVETKEZÉSE szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség

BELÉPÉSI FELTÉTELEK:

- PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban – illetve nyugdíjszerû ellátásban – részesül - családtag is beléphet

EGYÉB TUDNIVALÓK:

- ez egy csomag, 12 szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)

1.000.000 Ft

- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében

BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz

01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Felelõs kiadó: Dr. Laboda József, elnök (tel.: 01+81-95), Fõszerkesztõ: Nagy Miklós, alelnök: (tel.: 01+11-69), Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail: [email protected], és [email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: Pannónia Nyomda Kft., 1139 Budapest, Frangepán u. 16. Tel.: 06-1-412-5203