-1-
-2-
-3-
-4-
3/2013 BJE: I.1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Ekként tehát az emberi élet kiemelt - alkotmányos, s erre épülően büntetőjogi védelmet élvező - érték. Az élet elvételét eredményező bűncselekmények körében kiemelkedő veszélyességű a szándékos emberölés, amelynek közvetlen tárgya: az emberi élet. Az emberölés bűncselekménye aktív magatartással (tevéssel) és mulasztással egyaránt megvalósítható. Aktív tevékenység az is, ha az elkövető - a halálos eredményt kívánva vagy abba belenyugodva - olyan helyzetbe hozza a sértettet, amelyben a halál szükségszerű bekövetkezésének elmaradása már csak a puszta véletlenen múlik. Mulasztással elkövetett emberölésről van szó viszont egyfelől akkor, amikor a halálhoz vezető ok-okozati folyamat az elkövető magatartásától függetlenül indult ugyan meg, s az elkövető ezt fel is ismerte, de bekövetkezésének megakadályozását - bár arra kifejezett jogszabályi (családjogi, munkajogi, kötelmi jogi) vagy az elkövető és a sértett között fennálló kapcsolatra tekintettel erkölcsi alapon nyugvó kötelezettsége állt fenn és a súlyos következmény elhárítására reális lehetősége is lett volna - szándékosan, a halál beálltát kívánva vagy aziránt közömbösséget tanúsítva, elmulasztotta. Ugyanígy mulasztással megvalósított emberölés az is, amikor az elkövető mulasztása indítja el azt az okfolyamatot, amely a sértett egészségi állapotának fokozatos romlását, végül a halálát eredményezi, feltéve természetesen, hogy az elkövető ezt az előre felismert következményt kívánta vagy abba belenyugodott. 1. A gyakorlatban az emberölés bűntettének kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés bűntettének; a halálos eredmény bekövetkezése esetén pedig a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés bűntettének elhatárolása okoz nehézséget. Minthogy az említett bűncselekmények mindegyike szándékos elkövetési magatartással valósul meg, elhatárolásuk az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet. Az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben az életveszélyt okozó testi sértés, valamint a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul. Az életveszélyt okozó testi sértésnél a szándék kiterjedhet az eredményre, de lehetséges e vonatkozásban a gondatlanság is, a halált okozó testi sértés esetén viszont az eredmény tekintetében csak gondatlanság állhat fenn. Ez utóbbi bűncselekmény kapcsán az elkövető tudatában - a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása miatt - fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha igen, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik az elmaradásában. Az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot tisztázásánál, így annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy testi sértésre, illetőleg egészségsértésre irányult-e: jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és ennélfogva megismerhető tények elemzésének van jelentősége. 2. Az emberölésre, illetőleg a testi sértésre irányuló szándék megállapításánál az elkövetéskori tudattartalomra a tárgyi (objektív) és az alanyi (szubjektív) tényezőkből lehet következtetni.
1
Helyreigazította: Magyar Közlöny 2013/127. -5-
Ezeknek az alábbi - példálódzó jellegű - felsorolása segítséget ad az elkövetéskori szándék jellegének a helyes megítéléséhez. A) A tárgyi tényezők körében: a) A cselekmény elkövetéséhez használt eszköz mindig gondos értékelést igényel. Az emberölésnek vannak ugyan ún. tipikus eszközei (kés, fejsze, lőfegyver, méreg stb.), ám azok egymagukban még nem alapozzák meg az ölési szándékra vonható következtetést, az eszközt ugyanis minden esetben össze kell vetni az elkövetés egyéb körülményeivel. Az olyan különösen veszélyes eszközök, mint például a lőfegyver, hosszú nyelű balta, nagy pengehosszúságú kés, jelentős adag méreg stb., megfelelő irányítottsággal, erővel, illetve mennyiségben történő alkalmazásuk esetén - jellegüknél fogva - általában az emberölésre irányuló szándékra engednek következtetni. Ilyenkor is vizsgálni kell azonban, hogy nincsenek-e olyan tényezők, amelyek az emberölésre irányuló szándékot kizárják. b) Az elkövetés körülményeiből és módjából általában megalapozott következtetés vonható az elkövető szándékára. Különösen az elkövetésnél tanúsított erőkifejtés, annak mértéke, egyszeri véghezvitele vagy többszöri megismétlése, folyamatossága, elhúzódó jellege jön figyelembe. A szúrás, ütés, vágás, döfés esetében jelentősége van az irányítottságnak és annak is, hogy az elkövető hogyan tartotta az eszközt a használat időpontjában. A nem irányzott, ismétlés nélkül leadott, kapkodva, vaktában, hadonászva végrehajtott ütés, szúrás, vágás stb. önmagában rendszerint a testi sértés okozására irányuló szándékra utal. Az egyéb objektív és szubjektív körülmények azonban az élet kioltására irányuló elkövetői szándék megállapítását is eredményezhetik. Értelemszerűen ugyanezek a szempontok veendők tekintetbe a lőfegyverrel leadott lövés esetén is. Az életfontosságú szervekre célzottság szinte kivételt nem tűrően emberölési szándékra utal, amíg a passzív alany felé vaktában leadott lövés az adott elkövetési körülmények között - pl. a tettes és a passzív alany között nagyobb távolság a tettes és/vagy a passzív alany lövés leadáskori mozgása - testi épséget sértő szándékra utalhat. c) A sérülés helye és jellege is következtetési alap lehet az elkövető szándékára. Az emberi testnek vannak olyan részei (pl. a fej, szív-, has- és mellüreg, nyaki területek stb.), amelyek önmagukban életfontosságú szervek, vagy ilyeneket tartalmaznak. Az ezeket ért sérülések általában a sértett azonnali vagy rövid idő alatt bekövetkező, esetleg csak műtéti úton elhárítható halálához vezethetnek. Ezt figyelembe véve, a sérülés helyéből - az erőbehatással összefüggésben - rendszerint következtetést lehet levonni arra nézve, hogy az elkövető ölésre avagy testi sértésre irányuló szándékkal cselekedett-e. Az elkövetési magatartás eredménye, vagyis az, hogy a sértett milyen sérülést szenvedett, szintén következtetési alap lehet, de egymagában nem igazít el az emberölés kísérlete és az életveszélyt okozó testi sértés, illetőleg az emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása kérdésében. d) Az elkövető kijelentéseinek ugyancsak jelentőségük lehet az elkövetéskor fennállott szándék megállapításánál. Ezek azonban gyakran az elkövetést megelőző veszekedés, verekedés során - vagyis indulati állapotban - hangzanak el. Ezért körültekintő értékelésre van szükség, hogy a szándékra utaló kijelentések komolyak-e, azoknak megfelelt-e a tanúsított magatartás. e) Az elkövetéskor fennállott ölési, illetőleg testi sértési szándékra következtetési alap lehet az elkövetőnek a cselekmény elkövetése utáni magatartása és az is, hogy az eseményeket követően milyen kijelentéseket tett. Rendszerint az élet kioltására irányuló szándék fennállására utal, ha az elkövető a sértett előreláthatólag bekövetkező halálával szemben közömbösséget tanúsít. Abból a körülményből azonban, hogy az elkövető a sértettet segítségnyújtás nélkül hagyta, egymagában még nem lehet az ölési szándékra következtetni.
-6-
A véghezvitel után a cselekmény nyomainak, eszközeinek, bizonyítékainak stb. eltüntetésére, az eredmény elhárítására irányuló törekvés szintén támpontként szolgálhat az elkövető tudattartalmának és a szándék jellegének a megállapításánál. B) Az alanyi tényezők körében: a) A szándék kialakulása során szerepet játszanak az elkövető személyi tulajdonságai, ezért a személyiségvizsgálat a szándék megismerése szempontjából is fontos. Mindenkor az elkövetéskori (aktuális) személyiség jön figyelembe. A tudattartalom kialakulását befolyásoló külső körülményekből következtetni lehet az elkövetéskori személyiségre is, vagyis ezek a bizonyító tények egyben a szubjektív tényezők közrehatásának a bizonyítására is szolgálhatnak. b) A cselekményt kiváltó indítóok (motívum) felderítésének és vizsgálatának kiemelkedő jelentősége van a tárgyalt bűncselekmény-kategória esetében. Amikor az akaratelhatározás és az elkövetés között alig van időköz (hirtelen kialakult szándék), előfordul, hogy hiányzik a halálos eredmény bekövetkezésének előrelátása. Ebből a szempontból jelentősége lehet a tevékenység indító okának is, nevezetesen, hogy a véghezvitel támadás, védekezés vagy elhárítás céljából történt-e. Az egyenes szándékkal elkövetett ölési cselekmények esetében csaknem kizárt, hogy az elkövetőt valamilyen külső vagy belső - rendszerint felismerhető - tényező ne motiválta volna. Ezzel kapcsolatban elsődlegesen az elkövető és a sértett közötti viszony feltárásának van jelentősége. Az indítóok ismerete segítséget nyújthat az eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés kísérletének a testi sértéstől való elhatárolásához. Az elkövetéskori konkrét tudattartalomra vonható következtetés a legkülönbözőbb indítóokokból, amilyenek pl.: az ellenséges, haragos érzület, a féltékenység, az indulat, a félelem, a szégyenérzet, az elkeseredettség stb. Mindenkor lényeges az indítóok és a konkrét elkövetési cselekmény közötti kapcsolat tisztázása és bizonyítása. Másfelől azonban a szándékra utaló szubjektív körülményeknek vagy más, korábban fennállott konkrét indítóoknak a hiánya még nem zárja ki az emberölésre irányuló eshetőleges szándék megállapítását. c) Az elkövetéskori tudattartalom megállapításához szorosan kapcsolódhat a cselekmény véghezvitelét megelőző pszichikus folyamat feltárása; ez a folyamat a külvilágban megvalósult jelenségekből ismerhető meg. Ebben a vonatkozásban különösen nagy szerepe lehet az emberölés, illetőleg a testi sértés egyes minősített esetei törvényi tényállásához tartozó elemeknek. d) Végül annak eldöntésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy testi sértésre irányult-e, jelentőséghez jut az elkövetőnek a sértetthez fűződő kapcsolata, rokoni viszonya, érzelmi kötődése és az egyéb alanyi mozzanatok is. 3. Az alanyi és tárgyi körülmények feltárása és elemzése, valamint összhatásukban, kölcsönös összefüggésükben való sokoldalú mérlegelése során, az elkövetés konkrét körülményei között vizsgálni kell egyfelől az elkövető, másfelől a sértett életkorát, egészségi és fizikai állapotát is. Ezeknek nemcsak az emberölés, illetőleg a testi sértés megállapítása, hanem az említett bűncselekmény minősített eseteinek a megítélése szempontjából is jelentősége lehet. Így az az elkövetési magatartás, amely az erős testi felépítésű sértett esetében legfeljebb testi sértés megállapítását eredményezheti, kisgyermek, törődött, idős ember vagy magatehetetlen sértett esetében megalapozhatja pl.: a cselekménynek emberölés kísérleteként való értékelését. 4. A jogirodalom és az ítélkezési gyakorlat a törvényi tényállásban foglalt eredmény fajtája szerint különbséget tesz egyrészt a jogtárgyat sértő, másrészt az ezt veszélyeztető bűncselekmények között. A Btk. 164. §-a (8) bekezdésének I. fordulatában meghatározott életveszélyt okozó testi sértés nem „tiszta” veszélyeztetési bűncselekmény, mert az elkövetési magatartás csak az érintett
-7-
egyik jogtárgyat - az emberi életet - veszélyezteti, a másik jogtárgyat - a testi épséget - viszont ténylegesen sérti. Az életveszély fogalmilag a halál bekövetkezésének a reális lehetőségét jelenti, de nem azonosítható a halál szükségszerű beállásának a lehetőségével. Az előbbiről akkor van szó, ha a testi sértés folytán megindult az az okfolyamat, amely a halál bekövetkezéséhez vezethet, de rendszerint fennáll az életveszély megszüntetésére, illetőleg a halál elhárítására alkalmas beavatkozás lehetősége is. A hírközlés, a közlekedési hálózat, az egészségügyi ellátás és szolgálat, valamint az orvostudomány jelenlegi fejlettségére tekintettel ma már többnyire nem a „véletlenen” múlik az életveszély tényleges elhárítása. Mindez a társadalmi tudatban is általánosan ismert. A sérülés életveszélyes volta szakkérdés, amelyet orvosszakértő igénybevételével kell megállapítani. Az orvosszakértő nyilatkozik abban a kérdésben is, hogy az életveszély az adott esetben közvetlen vagy közvetett volt-e. Ennek azért van jelentősége, mert az életveszélyt okozó testi sértés felrovása többnyire akkor indokolt, ha a testi sértés közvetett életveszélyt idézett elő (ami azonban nem jelenti, hogy az életveszély közvetlen jellege szükségszerűen az emberölés bűntettének kísérletét alapozná meg). Életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye, ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövető szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek bekövetkezését kívánja vagy ebbe belenyugodva cselekszik. Jóllehet az életveszély, mint eredmény tekintetében az egyenes szándék elméletileg nem zárható ki, a gyakorlatban az életveszélyes eredményt érintő szándék eventuális formában jelentkezik. Ilyen szándék hiányában akkor kell ezt a bűncselekményt megállapítani, ha a beállott életveszélyes következmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli (Btk. 9. §). Ha az életveszélyre is kiterjedő szándék megállapítható, ez az eredmény azonban elmarad (tehát még közvetett életveszély sem következett be), az életveszélyt okozó testi sértés kísérletének megállapítására kerülhet sor. A gondatlanságból elkövetett - életveszélyt okozó - testi sértés vétsége csupán a bűnösséget érintően tér el a bűntetti alakzattól. Az elkövető ugyanis testi épséget sértő szándék nélkül cselekszik, s magatartásának lehetséges - testi épség vagy egészség megsértését eredményező - következményeit a tőle elvárható figyelem, körültekintés elmulasztása miatt nem látja előre, vagy előre látja ugyan, de könnyelműen bízik az eredmény elmaradásában. Abban az esetben viszont, amikor az elkövető a halálos eredmény bekövetkezését kívánja, vagy abba belenyugodva cselekszik, vagyis ha nem az élet veszélyeztetésére, hanem a halálos eredmény létrehozására irányul a szándék: emberölés, illetőleg kísérlete megállapításának van helye akkor is, ha magatartásának folyományaként akár semmiféle sérülés nem jött létre vagy éppen életveszélyes sérülés keletkezett. Amikor az elkövető szándéka testi sértés okozására irányul, ugyanakkor tudata az életveszély bekövetkezésének a lehetőségét is átfogja, és e következményt kívánva vagy ebbe belenyugodva cselekszik, de - az életet veszélyeztető szándékán túlmenően - a sértett halála is bekövetkezett: nem emberölés, hanem halált okozó testi sértés megállapításának van helye, feltéve, hogy az eredmény tekintetében gondatlan bűnösség áll fenn. 5. Halált okozó testi sértés valósul meg; ha az elkövető szándékos cselekménye testi sértés előidézésére irányul, de a magatartással okozati összefüggésben a sértett halála is bekövetkezik, viszont az elkövetőt a halálos eredmény tekintetében csak gondatlanság terheli. Amennyiben az elkövetőt nem vezeti testi épséget sértő szándék, de a magatartás okozatos következménye a passzív alany halála: csak a gondatlanságból elkövetett emberölés megállapítása jöhet szóba, feltéve, hogy az elkövetési magatartást a gondatlanság ismérve jellemzi. A halált okozó testi sértés elkövetési magatartása szempontjából közömbös, hogy az elkövető a testi sértés alapesetére, minősített esetére vagy éppen életveszély okozására irányuló
-8-
szándékkal valósítja-e meg a cselekményt. Az elkövetési magatartás és a bekövetkezett halál között az okozati összefüggés akkor állapítható meg, ha a testi sértési cselekmény indította el vagy mozdította elő azt az okfolyamatot, amely a halál bekövetkezéséhez vezetett. Végül a halálos eredmény viszonylatában a bűnösség a gondatlanság bármely formájában fennállhat. E bűncselekmény ún. vegyes bűnösségi alakzatára tekintettel a kísérlet kizárt, miként az életveszélyt okozó testi sértésnek sincs kísérlete abban az esetben, ha testbántalmazásra irányuló szándékos magatartáshoz csupán gondatlan eredmény kapcsolódna. 6. Az emberölés enyhébben minősülő - privilegizált - esete: az erős felindulásban elkövetett emberölés. a) Az indulat hatása alatt elkövetés egymagában még nem alapozza meg az emberölés privilegizált alakzatát. Az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapításához az indulat olyan - fiziológiai eredetű - magas foka szükséges, amelynek következtében az elkövető belső egyensúlya megbomlik, tudata elhomályosul és ennek folytán a megfontolás szokásos mértékének megtartása lehetetlenné válik. Ha viszont az indulat kóros alapon fejlődött ki, akkor a Btk. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. A törvényi előfeltételek megléte esetén azonban a kóros elmeállapot folytán korlátozott beszámítási képességű elkövető ölési cselekménye is minősülhet erős felindulásban elkövetettnek, és ez esetben a Btk. 17. § (2) bekezdése is alkalmazható. Az erős felindulás fennállta és foka nem elmeorvos-szakértői, hanem a bíróság által eldöntendő tény és jogkérdés, amelyet az elkövető konkrét pszichikai tulajdonságai alapján kell megítélni. A felindulást kiváltó ok megítélése nem szűkíthető le a cselekmény elkövetését közvetlenül megelőző eseményekre, hanem a történések egész folyamatát, az eset összes körülményeit kölcsönhatásukban és folyamatosságukban kell vizsgálat alá vonni. Az erős felindulást kiváltó külső okok közül az egyik leggyakoribb a sértett magatartása, amely az elkövető felháborodását, haragját idézi elő vagy benne félelmet okoz. Önmagában azonban nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását pl.: az elkeseredettség, a bánat, a szomorúság, a magárahagyatottság érzete, a sértődöttség, a puszta személyi ellenszenv vagy kizárólagosan az idegfeszült állapot, és ugyancsak nincs alap ennek megállapítására, ha az elkövető a sértett fellépésére maga szolgáltatott okot. b) Az erős felindulásnak méltányolható okból való származása akkor állapítható meg, ha az bizonyos fokig igazolható és erkölcsileg menthető. A méltányolható ok megítélésénél jelentősége van az elkövető és a sértett között fennálló viszonynak, érzelmi kapcsolatnak. Ezzel összefüggésben kell vizsgálni, hogy az elkövetést kiváltó ok súlyossága, valamint az arra reagáló magatartás objektíve is arányban áll-e. Így a jelentéktelen sérelmet követő túlméretezett indulatkitörés - méltányolható ok hiányában - nem alapozza meg az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását. Ettől eltér azonban az az eset, amikor a hosszan tartó, folyamatos gyötrésből, megaláztatásból egy viszonylag kisebb jelentőségű sérelem hatására tör ki a fékezhetetlen indulat. Szükséges továbbá, hogy az ölési cselekmény az erős felindulás állapotában menjen végbe, valamint hogy a cselekmény elkövetésére irányuló akaratelhatározást nyomban kövesse a kivitelezés, vagyis az emberölésre irányuló szándék kifejlődése és a cselekmény között viszonylag rövidebb idő teljen el. c) Ha az elkövető méltányolható okból keletkezett erős felindulásban életveszélyt okozó testi sértést valósít meg, életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye. Az erkölcsileg menthető okból származó indulat hatása alatti elkövetést pedig a büntetés kiszabása során kell értékelni.
-9-
Amennyiben az elkövető a jogos védelmi helyzet megszűnését követően, de még a jogtalan támadás által kiváltott nagy fokú felindultságában hajtja végre az ölési cselekményét, magatartása erős felindulásban elkövetett emberölés bűntetteként értékelhető. 7. A gondatlanságból elkövetett emberölés esetén a gondatlanság két alakzata (tudatos gondatlanság - hanyagság) elhatárolásának a bűnösség fokának helyes megítélésénél, következésképpen a differenciált büntetés kiszabásánál van jelentősége. A gondosság kifejtésére vonatkozó kötelesség objektív mértékhez igazodik, amelyet írott szabályok, szakmai szokások tartalmaznak vagy amely a mindennapi életben kialakult gyakorlatban jelenik meg. Ezzel szemben a gondosság kötelességének betartására való képesség mértékét mindenkor az elkövető személyes tulajdonságainak, körülményeinek a figyelembe vételével kell megítélni. Adott esetben az elvárhatóság hiánya akadályát képezheti a bűnösség megállapításának, egyébként pedig - mint a bűnösség fokát befolyásoló tényező a büntetés kiszabására lehet kihatással. II. Az emberölés minősített esetei A szándékos emberölés minősített esetei az élet ellen irányuló cselekmények legsúlyosabb változatait foglalják magukban. A minősített esetek törvényi meghatározása a bűncselekmény tárgyára, az elkövetési módra, az elkövető személyét jellemző körülményekre, vagy a passzív alany sajátosságára tekintettel, valamint az alanyi oldalon jelentkező motívumok és célzat alapján történt meg. Az előre kitervelten és az aljas célból elkövetett emberölés kivételével az emberölés valamennyi minősített esete véghezvihető eshetőleges szándékkal is. 1. Az emberölés előre kitervelten történő elkövetése feltételezi, hogy az elkövető az ölési cselekmény véghezvitelének helyét, idejét és módját átgondolja, a végrehajtást akadályozó vagy segítő tényezőket felmérje és a lényeges előkészületi, elkövetési és az elkövetés utáni mozzanatokat figyelembe vegye. Az előre kiterveltséget a tervszerű és céltudatos magatartás jellemzi. Ez az ölési cselekmény részleteinek átgondolását, viszonylag hosszabb időn át történő fontolgatását, a cselekmény elkövetési szakaszainak megfelelő mozzanatok mérlegelését jelenti. Nem feltétel azonban az említett tényezők együttes fennállása. Az ölésre irányuló céltudatos törekvés az egyenes szándék meglétét tételezi fel. Az előre kitervelten elkövetés megállapítása kizárt, ha az elkövető ölési szándéka eshetőleges. Nem zárja ki viszont ezt a minősítést a vagylagos terv vagy végrehajtási mód kialakítása, amint az sem, ha az ölési cselekmény végrehajtása nem a tervnek megfelelően megy végbe. Nem szükséges az, hogy az elkövető valamennyi lehetőséget pontosan számításba vegyen és teljes bizonyossággal, határozottsággal alakítsa ki a véghezvitel tervét. A tervszerűség megállapítható már akkor is, ha tudatilag döntő vonásaiban gondolja át, alakítja ki a végrehajtási módot. Az előre kiterveltségnek nélkülözhetetlen feltétele a cselekmény elkövetésére indító és az ez ellen szóló motívumoknak az elkövető tudatában lejátszódó küzdelme, a céltudatos és tervszerű elkövetés mérlegelése, megfontolása. Mindezekhez bizonyos idő szükséges. Az emberölésre irányuló szándék kialakulásának és fejlődésének feltárása ezért a súlyosabb minősítés megállapításának fontos része. Általában nem lehet szó előre kitervelt elkövetésről, ha az elhatározást rövid időn belül követi a véghezvitel megkezdése. Nem zárja ki az előre kiterveltség megállapítását, ha az elkövető beszámítási képességében korlátozott, kóros elmeállapotú, és az sem, ha a cselekményt a leleplezés biztos tudatában követi el. A véghezvitel módjából és/vagy az elkövetést követően tanúsított magatartásból visszamenőleg is következtetés vonható az előre kiterveltségre. 2. Az emberölés akkor minősül nyereségvágyból elkövetettnek, ha közvetlen anyagi előny megszerzésére irányul. A közvetett anyagi előny elérése érdekében végrehajtott ölés aljas -10-
indokból vagy célból elkövetettként értékelhető. Közömbös, hogy az elkövető által elérni kívánt vagy ténylegesen megszerzett vagyoni előny életszükséglet, káros szenvedély vagy erkölcsileg meg nem alapozott igény kielégítését szolgálja. A nyereségvágyból elkövetett emberölés esetén az elkövetés indoka és a célzat összefonódik. A nyereségvágy a célzatot és az indítóokot is magában foglalja. Így ez a cselekmény eshetőleges szándékkal is megvalósítható. Befejezettségéhez elegendő az ilyen indítóok megléte és a sértett halálának bekövetkezése, de nem feltétel, hogy az elkövető az anyagi előnyt, a vagyoni hasznot ténylegesen megszerezze. Nyereségvágyból elkövetettként minősül az anyagi ellenszolgáltatás fejében elkövetett ölési cselekmény, továbbá a rablási célzattal megvalósított emberölés, ideértve a megszerzett vagyon megtartása érdekében elkövetést is. A nyereségvágyból elkövetett emberölés nem összetett bűncselekmény, ennélfogva a társtettességet kizárólag a dologelvételben való közreműködés nem alapozza meg. E minősített eset társtettese ugyanis csak az lehet, aki magában az ölésben társtettesként részt vesz. 3. Az aljas indokból vagy célból elkövetett emberölésen az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó, valamint ilyen célból megvalósított cselekményeket kell érteni. Az indok és cél szerinti megkülönböztetés a szándék fajtája szempontjából lényeges; az aljas indokból elkövetés - éppen úgy, mint a nyereségvágyból történő elkövetés - eshetőleges szándékkal is megvalósítható, a célzatos elkövetésnek azonban az egyenes szándék az előfeltétele. Amennyiben az aljas cél megállapítható, az magában foglalja az indok aljasságát is, ennélfogva a minősítés kapcsán csupán az előbbi körülményre kell hivatkozni. Ha a nemi erkölcs elleni bűncselekmény végrehajtása érdekében alkalmazott erőszakhoz ölési szándék is társul vagy az ölési cselekmény elkövetésének egyik motívuma a nemi élet szabadsága elleni erőszakos bűncselekmény végrehajtása, a súlyosabb minősítésű emberölés állapítható meg. Úgyszintén akkor is, ha az elkövető az ölési cselekményt nemi vágy kielégítésének fokozása érdekében követi el. Az aljas indokból (célból) elkövetett ölési cselekmény megállapítása szempontjából a bosszú megítélése attól függ, hogy milyen ok váltja ki az elkövetőben a keletkezett indulatot, mivel ennek a jellege és mibenléte a súlyosabb minősítés feltétele. Önmagában az a körülmény, hogy az elkövető önkényesen maga vesz elégtételt a rajta esett sérelem miatt, vagy haragos viszonyból, szerelmi kapcsolatból eredő indulat, pl. féltékenység hatása alatt cselekszik, még nem szolgálhat alapul az aljas indokból való elkövetés megállapítására. Ha viszont az elkövető más bűncselekmény megvalósítása avagy már véghezvitt más bűncselekmény leplezése, nyomainak eltüntetése vagy a felelősségre vonás elkerülése végett követi el az ölési cselekményt, a minősített emberölés megállapítása megalapozott lehet. Ugyanez a helyzet, amikor az ilyen magatartás harmadik személy bűncselekményének a leplezését célozza. Ezért ilyenkor is a c) pont alatti minősített eset, s nem - az emberölés alapesetével halmazatban - a bűnpártolás bűntette rovandó fel. 4. A különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés megállapításánál elsősorban emberiességi, valamint erkölcsi szempontok a meghatározók. A különös kegyetlenség fogalma alá az átlagost lényegesen meghaladó szenvedéssel járó (amilyen például a tűzhalál, az élve eltemetés stb.), rendkívüli embertelenséggel, brutalitással, gátlástalanul, az emberi méltóság mély megalázásával vagy az elkövető emberi mivoltából kivetkőzve véghezvitt ölési cselekmények vonhatók. Annak, hogy a sértett eszméletlensége folytán ténylegesen elviselt-e fájdalomérzést, nincs jelentősége, miként nincs különösebb jelentősége az elkövetés eszközének sem. Így megállapítható a súlyosabb minősítés akkor is, ha az elkövető az ölési cselekményekhez
-11-
általában használatos, ún. tipikus eszköz igénybevétele nélkül, puszta kézzel, agyonveréssel, rúgással vagy taposással valósítja meg a cselekményt. Az eszköz nélkül - lábbal, puszta kézzel - testszerte történő, elhúzódó bántalmazás esetén azonban először abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy az elkövető ölésre vagy testi sértésre irányuló szándékkal cselekedett-e. Amennyiben az ölésre irányuló szándék megállapítható, a sértettnek okozott sérülések nagyobb száma, súlya és jellege alapján különösen, ha az aktív elkövetői tevőlegesség több halálhoz vezető folyamatot is megindított általában következtetés vonható az elkövetés embertelenségére is. Ilyenkor - mivel a vizsgálódás szempontjai eltérőek - a kétszeres értékelés tilalmának megsértéséről nincs szó. Az elkövető tudatának az elkövetés idején át kell fognia a végrehajtás különös kegyetlenségét. Az elkövető ezzel kapcsolatos tudattartalmára a sérülések számából, a bántalmazás hosszantartó, elhúzódó voltából, a sértett látható szenvedéséből, illetőleg a sértettnek a végrehajtás ideje alatt tanúsított magatartásából vonható következtetés. A különös kegyetlenséggel elkövetés felróhatósága mulasztásos emberölés esetén sem kizárt. Az elkövetőnek a sértett megölése után tanúsított magatartása, pl. a holttest feldarabolása, elásása vagy elégetése, kívül esik az elkövetésen és általában a cselekmény felfedezésének a meghiúsítását célozza; ezért önmagában az ilyen magatartás nem valósítja meg a különös kegyetlenséggel elkövetést. 5. Fokozott büntetőjogi védelem illeti meg a hivatalos személyt [Btk. 459. § (1) bek. 11. pont] és a külföldi hivatalos személyt [Btk. 459. § (1) bek. 13. pont] a hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt ért élet elleni támadás esetén, ugyanígy a közfeladatot ellátó személyt [Btk. 459. § (1) bek. 12. pont] is, a sérelmére a feladata ellátása során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos avagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személyt a sérelmére megvalósított ölési cselekmény kapcsán. Az elkövetésre indító motívumnak a jogi minősítés szempontjából nincs jelentősége. Akkor azonban, ha a hivatalos személy sértettet a hivatalos eljárása során tett intézkedése miatt, de a hivatali minőségének megszűnése után, vagy a közfeladatot ellátó személyt a feladatának ellátását követően, emiatt, illetve a támogatásukra, védelmükre kelt személyt utóbb e tevékenysége miatt éri az élet elleni támadás, az aljas indokból (célból) elkövetett emberölés állapítandó meg. 6. A több ember sérelmére elkövetett emberölés törvényi egység [összefoglalt bűncselekmény]. Megállapításának akkor van helye, ha az elkövető akár egyetlen akaratelhatározásból fakadóan, egyidőben, illetőleg egymást követően, akár különböző időpontokban és eltérő akarat-elhatározásból hajtja végre vagy kíséreli meg több ember megölését. Nem előfeltétele tehát a törvényi egységbe foglalásnak az akarat-elhatározás egységessége és az időbeli közelség sem, de a felelősségrevonásnak egy eljárásban kell megtörténnie. Ez azt jelenti, hogy az emberölés bűntettét megvalósító cselekményeknek egymással quasi halmazati viszonyban kell állniuk (következésképpen az emberölés bűntettét elbíráló ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően véghezvitt emberölés már nem foglalható törvényi egységbe), s az egy eljárásban történő felelősségrevonás feltétele fennáll akkor is, ha perújítási tárgyalás eredményeként kerül sor a több ember sérelmére elkövetett emberölés megállapítására. A Btk. 160. §-a (2) bekezdésének f) pontja alá tartozó összefoglalt bűncselekmény megállapítására csak tettesi (társtettesi) magatartással megvalósult részcselekmények (emberölések) esetén kerülhet sor. A részesség járulékos jellegéből következik, hogy több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette, mint alapcselekmény megállapíthatóságának hiányában, az ehhez kapcsolódó részesség sem állapítható meg. Amennyiben tehát nincs olyan elkövető, akinek a terhére legalább két sértett megölése, vagy egy ember befejezett megölése és egy személy ölésének megkísérlése tettesként (közvetett tettesként, társtettesként) megállapítható volna, több ember sérelmére véghezvitt emberölés bűntettéhez
-12-
(kísérletéhez) kapcsolódó részesi cselekményről akkor sem lehet szó, ha a több különállóan végrehajtott emberöléshez ugyanaz az elkövető nyújtott bűnsegédi támogatást vagy a több ember megölésére ugyanaz az elkövető bujtott fel. A bűncselekmény befejezettségéhez legalább két ember halálának a bekövetkezése szükséges, így - feltéve, hogy a szándék több személy életének kioltására irányul - egy sértett halála és egy további kísérleti szakban rekedt ölési cselekmény esetén a több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete állapítandó meg akkor is, ha az egyik ölési cselekmény egyébként - adott esetben önmagában minősített emberölést megvalósítva befejeződött. (Értelemszerűen több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletéről van szó akkor is, amikor a két vagy több sértett ellen megkísérelt ölési cselekmény során halálos eredmény egyáltalán nem következett be.) A minősített eset csak a Btk. 160. §-a szerinti bűncselekmény vonatkozásában alkalmazható. Ha tehát a két sértett sérelmére megvalósított ölési cselekmény egyikét erős felindulásban követték el, a több emberen elkövetett emberölés megállapításának nincs helye. 7. A több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés megállapításának akkor van helye, ha az elkövető szándéka meghatározott személy (vagy személyek) életének kioltására irányul, de a cselekményt úgy hajtja végre, hogy ezáltal a célszemélyeken kívül mások élete is - reális - veszélybe kerül. A befejezett és/vagy megkísérelt emberöléshez kapcsolódó több ember életének veszélyeztetése körében a minősítéshez legalább kettő vagy ezt meghaladó létszámú személyre nézve kell a veszélynek fennállnia. A veszély pedig az elkövetési cselekménnyel szükségszerű összefüggésben álló, még létre nem jött olyan helyzet vagy esemény, amelynek bekövetkezésével reálisan számolni kell, s amelynek bekövetkezte közvetlenül, avagy a testi épség vagy egészség jelentős sérelmén keresztül a fenyegetett személyek életének elvesztésével jár. Az emberölésnek egyrészt több emberen, másrészt több ember életét veszélyeztetve elkövetése tehát nem zárja ki egymást; vagyis a több ember sérelmére elkövetett emberölés mellett adott esetben a több ember életét veszélyeztetve elkövetés is megállapítható. 8. A különös visszaeső fogalmát a Btk. 459. §-a (1) bekezdése 31/a) pontja határozza meg, arról pedig, hogy az emberöléssel kapcsolatos különös visszaesés szempontjából melyek a hasonló jellegű bűncselekmények, a Btk. 160. §-ának (6) bekezdése ad taxatív felsorolást. Az egyazon törvényszakaszban szereplő szándékos bűncselekmények viszont a különös visszaesést tekintve „ugyanolyanok”, következésképpen különös visszaesőként elkövetett az emberölés - a Btk. 459. §-ának (1) bekezdése 31. pontjában a visszaesésre megállapított feltételek esetén -, ha az elkövetőt korábban emberölés előkészületének bűntette [Btk. 160. § (3) bekezdés] miatt ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre. A Btk. 459. §-ának (1) bekezdése 31. pontjában a visszaesésre megállapított feltételek esetén különös visszaeső az emberölés előkészületének bűntettét megvalósító elkövető is, ha a bíróság megelőzően a Btk. 160. §-ának (1) vagy (2) bekezdésébe ütköző emberölés miatt ítélte végrehajtandó szabadságvesztésre, ám ebben az esetben a Btk. 160. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti minősített eset megállapításának nincs helye, tekintve, hogy az emberölés minősített esetei a legalább kísérleti szakba lépett emberölési cselekményre vonatkoznak. Az emberölés bűntettét érintően a különös visszaesés alanyi jellegű, személyhez tapadó minősítő körülmény, amely kizárólag annak az elkövetőnek a cselekményét minősíti súlyosabban, akinél ez a tényező megállapítható. Közömbös tehát, hogy az egyik elkövetőnek a másik elkövető különös visszaesői minőségéről az elkövetéskor volt-e tudomása. Ehhez képest a társtettesek vagy a tettes és részes ölési cselekményének jogi minősítése ebből a szempontból eltérő lehet. 9. A tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölésnél a minősítés szempontjából kizárólag a sértett életkorának van jelentősége, közömbös tehát, hogy védekezésre képes volt-e vagy sem.
-13-
E minősített eset alá tartozik az újszülött megölése, nevezetesen az, amikor a szülő nő gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után szándékosan megöli. Mindazonáltal az újszülöttnek a szülés tartama alatt vagy közvetlenül azt követően az anya általi megölése kapcsán - igazságügyi orvos- és pszichológus szakértő bevonásával - tisztázni szükséges, hogy az a különleges állapot, amely az újszülött világra hozatalával jár, befolyásolta-e, (s ha igen milyen mértékben) az elkövetőt a cselekményében. Ennek ugyanis a büntetés kiszabásánál jelentősége lehet, miként annak is, hogy a szülő nőt milyen ok vezette az ölésre. Így házasságon kívül szülő nő esetében figyelembe kell venni, hogy a magára hagyatottság érzése, a szűkebb környezet rosszallásától való félelem olyan motiváló tényező, amely számottevő enyhítő hatást jelenthet. Az a körülmény, hogy az elkövető titkolja a terhességét, nem tesz előkészületeket a szülésre, s nem vesz igénybe orvosi ellátást, gondozást sem, önmagában még nem alapozza meg a cselekmény előre kiterveltkénti minősítését. 10. A (2) bekezdés j) pontja szempontjából védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére [Btk. 459. § (1) bek. 29. pont]. E minősítő körülmény akkor róható fel, ha a sértett védekezésre képtelensége az elkövetőtől függetlenül állt elő, vagy azt az elkövető az ölési szándék kialakulását megelőzően - az ölési cselekménytől függetlenül - idézte elő. A (2) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott minősítő körülményeket tekintve leszögezhető, hogy a tizennegyedik életévét be nem töltött passzív alany önmagában az életkora folytán nem tekinthető védekezésre képtelen személynek. Ebből viszont az is következik, hogy az emberölés i) és j) pont szerinti (kétszeres) minősülése nem kizárt, erre akkor kerülhet sor, ha a cselekmény tizennegyedik életévét meg nem haladott életkorú személy sértettje helyzeténél vagy állapotától függetlenül ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. A törvényhozó ugyanis a tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetést nem hozza közvetlen összefüggésbe a passzív alany védekezési képességével. 11. Az elhárításra korlátozottan képes személy sérelmére megvalósított emberölés csak akkor képez súlyosabban minősülő esetet, ha a korlátozottság a sértett idős korából vagy fogyatékosságából fakad. Amennyiben a sértett idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva egyáltalán nem képes a bűncselekmény elhárítására, azaz védekezésre képtelen, a Btk. 160. § (2) bekezdésének j) pontja alatti minősítő körülmény állapítandó meg. Ehhez képest az emberölés a (2) bekezdés j) és k) pontja szerint együttesen nem minősülhet. Annak megítélése, hogy a sértett elhárításra korlátozottan volt-e képes egyrészt a sértett életkorának a mentális és fizikai állapotával összefüggésében kell jelentőséget tulajdonítani, másrészt a támadás jellegének és a kialakult erőviszonyoknak az egybevetését igényli. III. Az emberölés és az öngyilkosságban közreműködés elhatárolása Az öngyilkosság a magyar büntetőjog szerint nem bűncselekmény. A törvény azonban - a 160. § (5) bekezdése szerinti emberölés, illetőleg a 162. §-ban írt öngyilkosságban közreműködés című tényállásaiban - büntetni rendeli az öngyilkossághoz kapcsolódó (rábíró, azt elősegítő) magatartásokat. 1. Az emberölés Btk. 160. §-ának (5) bekezdése az öngyilkosságban közreműködéshez [Btk. 162. §] képest speciális törvényi tényállás, amely az emberölés alapesete szerint [160. § (1) bek.] rendeli büntetni azt, aki tizennegyedik életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt arra bírja rá, hogy maga váljon meg az életétől, ha az öngyilkosságot elkövetik. A törvényi tényállás eredmény-bűncselekmény. Befejezettségéhez az szükséges, hogy az öngyilkosság végrehajtása folytán a passzív alany halála bekövetkezzék. Amennyiben tehát a passzív alany az öngyilkosság fogalmi ismérveit kimerítő magatartást megkezdi, de nem -14-
fejezi be, avagy befejezi, de a halál (az önkéntes elállás, illetőleg az önkéntes eredményelhárítás kivételével) bármely okból nem következik be, e bűncselekmény kísérletét kell megállapítani. 2. A Btk. 160. § (5) bekezdésének rendszertani elhelyezkedéséből és a 160. § (1) bekezdése szerinti büntetendőségéből, továbbá abból, hogy a cselekmény passzív alanya azonos a Btk. 160. § (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott egyik lehetséges passzív alannyal, az következik, hogy ezt a cselekményt a Btk. 160. §-ának (2) bekezdésében felsorolt körülmények nem minősítik súlyosabban. 3. A Btk. 160. §-ának (1) bekezdésében és az (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmények a különös visszaesés szempontjából ugyanolyan bűncselekmények. Ebből, és az előbbiekben írtakból az következik, hogy azzal szemben, akit korábban emberölés vagy a Btk. 160. § (6) bekezdése szerinti hasonló jellegű bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és a Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontjában meghatározott időtartam alatt a Btk. 160. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményt elköveti - a Btk. 160. § (1) bekezdésében meghatározott büntetési tételkeretből kiindulva - mint különös visszaesővel szemben a Btk. 89. §-a alapján kell a büntetést kiszabni. Ellenben annak a személynek, aki a Btk. 160. §-ának (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésére ítélését követően a Btk. 459. § (1) bekezdés 31. pontjában meghatározott időtartam alatt a Btk. 160. § (1) bekezdése szerinti [vagy értelemszerűen a 160. § (2) bekezdés a-g) illetve i-k) pontjai szerint minősülő] emberölést követ el, ez utóbbi cselekménye a Btk. 160. § (2) bekezdésének h) pontja szerint mint különös visszaesőként (is) elkövetett emberölésnek minősül. 4. A Btk. 162. §-ában meghatározott öngyilkosságban közreműködés törvényi tényállása kétféle elkövetési magatartást rendel büntetni: az öngyilkosságra rábírást és az öngyilkosság elkövetéséhez segítségnyújtást. Mindkét elkövetési magatartás kifejtése esetén a bűncselekmény már akkor befejezett, ha az öngyilkosságot megkísérlik, azaz akkor is, ha az öngyilkosság fogalmi ismérveit kimerítő magatartás nem eredményezi a halál bekövetkezését. A „bevégzettség” - a halál beállta - a törvényi tényállás teljességéhez nem feltétlenül szükséges. a)2 Az öngyilkosságra rábírás fogalmilag az öngyilkosság elkövetésére „felbujtás” [azért sui generis alakzat, mert az öngyilkosság nem büntetendő]. Ezért a rábíró magatartás megállapításához a felbujtás ismérvei az irányadók. b) Eltérő azonban az öngyilkosságra rábíró magatartás jogi értékelése (minősítése) a passzív alanytól és az elkövető életkorától függően. A Btk. 162. § (1) bekezdésében meghatározott alapeset elkövetője bárki lehet, passzív alanya (az öngyilkos) általában bármilyen tizennyolcadik életévét betöltött akaratnyilvánításra (legalább korlátozottan) képes személy. Ugyanígy felel a tizennyolcadik életévét be nem töltött elkövető is, aki akaratnyilvánításra (legalább korlátozottan) képes tizennegyedik életévét betöltött, de tizennyolcadik életévét be nem töltött passzív alanyt bír rá az öngyilkosságra. Ha az elkövető a tizennyolcadik életévét már betöltötte és az általa öngyilkosságra rábírt akaratnyilvánításra (legalább korlátozottan) képes passzív alany a tizennegyedik életévét betöltötte, de tizennyolcadik életévét még nem, a Btk. 162. §-ának (2) bekezdése szerinti minősített eset valósul meg. Amennyiben a cselekmény passzív alanya (az öngyilkos) a tizennegyedik életévét sem töltötte be, vagy betöltötte ugyan, de akaratnyilvánításra képtelen, függetlenül az elkövető életkorától nem a 162. §-ban meghatározott bűncselekmény, hanem az emberölés 160. § (5) bekezdése szerinti alakzata valósul meg. Befejezettségére az 1. pont alatt írtak az irányadók. 2
Helyreigazította: Magyar Közlöny 2013/127. -15-
c) Az öngyilkosságban közreműködés másik elkövetési magatartása, a más öngyilkosságához segítségnyújtás, az elkövető részéről fogalmilag a bűnsegéllyel azonosítható magatartást feltételez. Ehhez képest a segítségnyújtás lehet fizikai vagy pszichikai, történhet az öngyilkosság megkezdése előtt és az önpusztító magatartás folyamatában egyaránt, az előbbi esetben azonban nem lehet a pszichikai ráhatás öngyilkossági akaratot kialakító, hanem a már kialakult ilyen elhatározást erősítő, támogató. A segítség pedig nem nyilvánulhat meg az öngyilkosság fogalmi ismérveit kimerítő magatartás részleges, részbeni kifejtésében, mert ez a cselekvőség emberölés. A segítségnyújtással elkövetett öngyilkosságban közreműködést illetően a 4/b) pontban kifejtett, a passzív alanyra és az alanyra (elkövetőre) vonatkozó elhatárolási elvek azzal az eltéréssel irányadók, hogy nemcsak 14. életévét betöltött és 18. életévét be nem töltött személy öngyilkosságában, hanem a 14. életévét be nem töltött személy öngyilkosságában való ilyen közreműködéssel is a Btk. 162. §-ának (2) bekezdésében megállapított minősített eset valósul meg, minthogy a Btk. 160. § (5) bekezdésében írt törvényi tényállás elkövetési magatartása között az öngyilkossághoz segítségnyújtás nem szerepel. Akaratnyilvánításra képtelen passzív alany esetén, minthogy az ilyen személy általában az öngyilkosságra vonatkozó akaratelhatározásra sem képes, segítségnyújtással a 162. § szerinti bűncselekmény fogalmilag nem valósulhat meg. Ilyenkor a tárgyi értelemben öngyilkosságot kimerítő tevékenység „segítése” tulajdonképpen öngyilkosságra rábírás, ami a 160. § (5) bekezdésében meghatározott emberölés megállapítására ad alapot. A Bszi. 37. §-a (1) bekezdése szerinti ülésen a Kúria által meghozott e jogegységi határozat elsősorban az élet elleni bűncselekmények törvényi tényállásait értelmezi, elvi tartalmú megállapításai azonban a testi épséget és egészséget sértő bűncselekmények elbírálásánál is figyelembe vehetők. A jogegységi határozatot a jogegységi tanács a Bszi. 42. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi azzal,
-16-
-17-
-18-
-19-
-20-
-21-
-22-
-23-
-24-
-25-
-26-
-27-
-28-
39. A testi sértés. A maradandó fogyatékosság, illetve a súlyos egészségromlás megítélése. Btk. 164. §, 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (BKv. 10.) 1. jogi tárgy: az ember testi épsége és egészsége.
- orvostudomány: valamennyi sejt, szövet ép és a szervek rendeltetésszerűen működnek diszfunkciók nélkül - büntetőjog: nem a fenti abszolút értelemben vett testi épség, egészség fogalom, hanem a passzív alanyra konkretizált értelmezés → az az állapot, amelyben a passzív alany volt, mielőtt a támadás érte (pl. beteg, vagy fogyatékkal élőnek is lehet büntetőjogilag testi épsége, egészsége) 2. elkövetési magatartás: - testi bántalmazás = az emberi testre gyakorolt külső behatás, mely nyomokat visszahagyó sérülést vagy betegséget eredményez: irreleváns, hogy mekkora fájdalommal jár - egészség sértése = olyan külső behatás, amely sérülést nem okoz, viszont betegséget idéz elő (pl. mérgezés, betegség továbbadása, pszichés betegség okozása) » mindkét elkövetési magatartás lehet aktív és passzív 3. eredmény: eredménye a betegség / testi sérülés – okozati összefüggéseknek fenn kell állnia, erre vonatkozóan az emberölésnél kifejtettek az irányadók. Testi sérülés: a szervezet sejtjeiben, szöveteiben fennálló, külsérelmi nyomokkal járó alaki eltérés, vagy működési zavar. Egészségsértés: testi vagy lelki betegség, kóros állapot alakul ki. Gyógytartam: →8 napon belül gyógyul: könnyű testi sértés → 8 napon túl gyógyul: súlyos testi sértés. 1. anatómiai gyógytartam: sérült szövetek anatómiai egysége helyreáll (sebszélek összetapadnak, sebváladék nem ürül, további gyógyulás nem várható hámosodás befejeződik, pörk/var leesik, tört végeken a tört végek rögzítődtek) 2. funkcionális gyógytartam: működés helyreáll, zavarmentes. A törvényi minősítésnél a tényleges gyógytartamot kell figyelembe venni. Általában ez az anatómiai gyógyulási idő, ha nem akkor a funkcionális gyógyulást is figyelembe veeendő, ez ekkor az elsődleges orvosi ellátás befejeződéséig tartó idő. Esetenként meghatározása – az orvos szakértő feladata. Kivétel – az orvosszakértő által megállapított valószínű gyógytartam a minősítés alapja, ha: o ha az elkövető szándéka súlyosabb bcs.-t megalapozó eredmény előidézésére irányult, és ez bizonyítható, o a sértett a felgyógyulás előtt más okból életét veszti, o a passzív alany szándékos késleltetése. 4. alanya tettesként – bárki lehet Nincs jelentősége - két vagy több elkövető esetén - hogy konkrétan melyik sérülés neki ki az előidézője, ki fogta le, ki ütötte, rúgta …. → az eredményre figyelemmel kell a büntetőjogi felelősséget megállapítani. 5. alapeset: a könnyű testi sértés – KIZÁRÓLAG SZÁNDÉKOS (hiányában tettleges becsületsértés lehet csak) → csak magánindítványra büntethető - a minősített eseteknek van GONDATLAN alakzatát is bünteti a törvény
-29-
- testi sértésnél az elkövető szándékának az alaptényállás minden elemére ki kell terjednie, a minősített esetekben az eredmény vonatkozásában elegendő a gondatlanság is. - szándékos testi sértésnél az elkövető szándékának a bántalmazáson felül ki kell terjednie betegség vagy sérülés okozására is, a sérülés nyolc napon belül/túl gyógyuló jellegére is. Minősített esetek: a) aljas indok vagy cél: azonos az emberölésnél ismertetettekkel. b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére 459§ (1) 29. Védekezésre képtelen = helyzeténél / állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállni: - saját maga okozta, önhibából pl. ittas, bódult állapot - az elkövető tette védekezésre képtelenné pl. lekötözte - ekkor más bcs. is megvalósulhat - passzív alany akaratától függetlenül pl. betegség gyengíti le Akaratnyilvánításra képtelen: az, akinek fizikai vagy pszichikai oknál fogva nincs jogi értelemben vett akarata, vagy nem tudja kifejezésre juttatni. - átmeneti (pl. kábítószer hatása alatt áll), - állandó (pl. kóros elmeállapotú). c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el: azonos az emberölésnél ismertetettekkel. d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Megállapítása orvosszakértő feladata, akinek azt kell megállapítania, hogy: - van-e testi fogyatékosság és az maradandó vagy múló jellegű-e, - fennáll-e a súlyos egészségromlás. Maradandó fogyatékosság: a passzív alany elveszti valamely képességét, szervét, vagy valamely szerve használhatatlanná válik» defekt állapot: - munkaképesség – csökkenéssel járhat → így is mérhető - a testi sértés közvetlen kihatása fontos, mint kiváltó tényező – függetlenül attól, hogy a fogyatékosságot később orvosi beavatkozással meg lehet szüntetni Súlyos egészségromlás: rendszerint krónikussá váló betegségek, amiket szövődmény, elhúzódó, elmaradó gyógyulás vagy a meglévő alapbetegségek állapot-rosszabbodása vagy sérüléses eredetű betegség okoz. Jellemzői: - tartós - krónikus szellemi / fizikai állapot - gyógyíthatatlan A bírói gyakorlat általában a krónikus, gyógyíthatatlan vagy tartós, illetve a hosszantartó betegség (= általában a hat hónapot meghaladó, krónikus betegség) előidézése esetén állapítja meg a súlyos egészségromlás szerinti minősített esetet. BKv. 10.: Ha a terhes állapotban levő nő a rajta elkövetett testi sértés következtében méhmagzatát elvesztette, a cselekmény a 2012. évi C. törvény 164. §-ának (6) bekezdés d) pontjának 2. fordulata szerint minősül. Amennyiben a terhes állapotban levő nővel szemben követtek el testi sértést és annak folytán a méhmagzatát elvesztette, ez a következmény önmagában - egyéb kihatások mérlegelésétől függetlenül - a sértett súlyos egészségromlását
-30-
idézi elő; így az ilyen testi sértés a Btk. 164. § (6) bekezdésének d) pontjának 2. fordulata szerint minősül. Ugyanakkor azonban alanyi vonatkozásban érvényesül a Btk. 9. §-a, mely szerint az eredményhez - mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez - a törvény által fűzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. Következésképpen, ha az elkövető nem tudta és a tőle elvárható figyelem vagy körültekintés mellett a körülményekből nem ismerhette fel, hogy a bántalmazott nő terhes állapotban van: cselekménye nem minősíthető a Btk. 164. § (6) bekezdés d) pontjának 2. fordulata szerint. e) különös kegyetlenséggel: az emberölés minősített körülményénél kifejtettek. f) életveszély vagy halál okozása: a 36. tételben került kifejtésre
40. A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. A gondozási kötelezettség elmulasztása, a segítségnyújtás elmulasztása és a cserbenhagyás. A limitált veszélyeztetési szándék. Btk. 165–167. §, Btk. 239. §, 2/1999. Büntető jogegységi határozat, 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (BKv. 41.) Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 1. jogi tárgya: élet, testi épség, egészség 2. passzív alany: az elkövetőn kívüli személy (valamennyi élet és testi épség elleni bcs.-nél így van) 3. elkövetési magatartás: foglalkozási szabály megszegése NINCS JELENTŐSÉGE, hogy - írott vagy íratlan szabály - egyszeri vagy rendszeres tevékenység - hivatásból vagy kedvtelésből végezték - ellenszolgáltatásért, vagy a nélkül - kell iskolai végzettség / szakvégzettség vagy sem, de a - hatósági engedély megléte vagy hiánya is lényegtelen. DE a jogszabály, vagy annak nem minősülő jogi norma, vagy belső utasítás, előírások közül csak azok számítanak, amiknek a rendeltetése az élet, a testi épség és az egészség védelme. Így 1. munkavédelmi és balesetelhárító szabályok 2. biztonsági előírások 3. orvosi tevékenység szakma szabályai 4. építkezés kivitelezésével kapcsolatos műszaki, statikai szabályok 5. lőfegyver, robbantószer, robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályok. A tényállás kerettényállás, mivel a foglalkozási szabályokat, azok tartalmát más jogszabályok, illetve az adott szakma általánosan elfogadott szabályai határozzák meg.
-31-
4. anyagi, materiális bűncselekmény (mivel a tényállásban van eredmény)3 Alapeset = GONDATLAN alakzatban: eredménye az élet, testi épség, egészség közvetlen veszélyeztetése, vagy testi sértés okozása Veszély: az élet, testi épség, egészség sérelmének reális lehetősége. Az ok-okozati összefüggés szükséges a felelősségre vonáshoz» ha nem a foglalkozási szabályok megszegésének következménye miatt valósul meg az eredmény, akkor nem valósul meg e bcs. 5. alany tettesként – csak az, aki a foglalkozási szabályok hatálya alatt áll. - nincs jelentősége, hogy a szükséges szakképesítéssel, végzettséggel rendelkezik-e - nincs jelentősége, hogy a tevékenységet a foglalkozása körében végzi-e - az alkalomszerű munkavégzés körében elkövetett szabályszegés is megalapozza a büntetőjogi felelősséget. Gondatlanság • a társtettesség, felbujtás és bűnsegély - fogalmilag kizárt (a társtettesség azért, mivel kizárt az egységes akarat-elhatározás). Szándékosság • társtettesség, felbujtás és bűnsegély - is lehet 6. a gondatlan alapesetnél a foglalkozási szabály megszegése mind szándékos, mind gondatlan lehet, de a közvetlen veszély létrehozására, illetve a testi sérülés okozására – akárcsak a minősített esetek körében szabályozott következmények vonatkozásában – az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki A szándékos alakzatnál mind a szabályszegés, mind a veszélyhelyzet létrehozása szándékos, a testi sértés illetve a halál előidézése vonatkozásában az elkövetőt csak gondatlanság terheli. Limitált veszélyeztetési szándék: az elkövető szándéka a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően – a minősített alakzatokba foglalt – bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki. Ha a szándéka is kiterjed a káros eredményre, az materiális sértő és nem veszélyeztető bcs. Minősített esetek: a) maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget okoz – első kettő =a testi sértésnél leírtak; tömegszerencsétlenség: elkövetői magatartás következtében 1 személy súlyos testi sérülése + 9 személy könnyű testi sérülése b) halált okoz c) több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Halálos tömegszerencsétlenség: 1 ember meghal + 9 ember sérül
3
Ha a tényállás nem tartalmaz eredményt = alaki, immateriális. Eredmény fajtája szerint: - materiális sértő: tényállásban eredményként valamilyen sérelem szerepel (kár, testi sértés) - materiális veszélyeztető: eredményként a veszélyhelyzetet jelöli meg a törvény (=konkrét veszélyeztetési tényállás). A másik tényállás típus az absztrakt veszélyeztetési tényállás (pl. járművezetés ittas állapotban), lényege, hogy a törvényhozó a típusosan veszélyes szabályszegéseket helyezi büntetés alá, függetlenül attól, hogy az adott esetben az ilyen magatartás tanúsítása ténylegesen bizonyítottan veszélyes volt-e vagy sem. Ekkor a veszély bekövetkezte nem tartozik a törvényi tényálláshoz. A következmény nem azonos az eredménnyel, ez csak az egyik fajtája, a másik a veszélyeztetés.
-32-
Gondozási kötelezettség elmulasztása A gondozás magában foglalja a jogosult életének, testi épségének, egészségének megóvásához szükséges feltételek megteremtését is. A gondozási kötelezettség meghatározott személlyel szemben áll fenn és jogi alapokon nyugszik. 1. jogi tárgy: élet, testi épség, egészség. 2. passzív alany: csak, aki az állapotánál, vagy idő koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tud. Kiskorú nem lehet, ott a kiskorú veszélyeztetése valósul meg. 3. elkövetési magatartás: csak passzívan valósítható meg. Ez nem tiszta mulasztási bcs., mert a befejezettséghez szükséges, hogy a veszélyhelyzet létrejöjjön, aminek ténylegesnek kell lennie – a miniszteri indoklás szerint + kell az okozati kapcsolat a gondozási kötelezettség nem teljesítése és a veszély kialakulása között. Csak szándékosan követhető el. Tudatának át kell fognia, hogy a magatartás elmulasztásával a sértett élete, testi épsége és egészsége veszélybe kerül. 4. alany: csak az lehet, akit a sértettel szemben konkrét gondozási kötelezettség terhel. 5. elhatárolása a testi sértéstől és az emberöléstől: az elkövető szándéka döntő, hogy mire irányul. A tartás elmulasztása önmagában nem alapozza meg a gondozási kötelezettség elmulasztásának megállapítását, mert eltér az elkövetési magatartás és a passzív alany is. Ha a gondozó egyben tartásra is kötelezett, és a tartási kötelezettség elmulasztásával a sértett élete, testi épsége vagy egészsége közvetlen veszélybe kerül, az gondozás elmulasztása. A bűnhalmazat e kettővel nem lehetséges. Segítségnyújtás elmulasztása 1. jogi tárgy: élet, testi épségének, egészség 2. passzív alany: sérült, vagy az életet/testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetbe került élő személy Sérült = akinek az élete, testi épsége károsan megváltozott. A veszélyhelyzet keletkezésének oka közömbös és az is, hogy a sérülés külsőleg észlelhető, vagy sem. 3. elkövetési magatartás: mulasztással megvalósul → tiszta mulasztásos bűncselekmény (ennek lényege, hogy a tényállásban a törvényhozó megjelöl egy aktív magatartást és egy helyzetet, amelyben a magatartást tanúsítani kell és ha a kötelezett ezt elmulasztja, a bcs. megvalósul. A kísérlet fogalmilag kizárt. A megállási illetve meggyőződési kötelezettség elmulasztása (= annak megnézése, hogy van-e valaki, aki megsérült vagy veszélyhelyzetben van) önmagában megvalósítja a 166. § (1) bek.beli vétséget. Azonban ha ténylegesen nincs olyan személy, aki megsérült vagy veszélyhelyzetben van és a cselekmény közlekedési bcs.-nyel áll kapcsolatban, a Btk. 239. § valósul meg. A meggyőződési kötelezettség teljesülése után meg kell történnie a segítségnyújtás felajánlásának. Ezt követi a tényleges segítségnyújtás.
-33-
A segítségnyújtás teljesítéseként értékelhető, ha a kötelezett más személyt kér fel a sérült részére való segítségnyújtásra. 2/1999 BJE: Ha a személysérüléssel járó vagy a sértett életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyhelyzetet az elkövető vétlenül idézi elő, de nem nyújt tőle elvárható segítséget a rászorultnak, cselekménye a segítségnyújtás elmulasztásának alapeseteként [Btk. 172. § (1) bek.] és nem annak bűntetti alakzata [Btk. 172. § (3) bek.] szerint minősül. A Btk. 172. §-ának4 (1) és (3) bekezdése tételei között a különbség lényege abban határozható meg, hogy súlyosabb megítélés alá esik annak a segítségnyújtást elmulasztó személynek a cselekménye, aki vétkesen idézte elő a segítséget igénylő helyzetet. Ebből a rendelkezésből pedig egyenesen következik, hogy a hatósági határozat szerint is a forgalomban szabályosan közlekedő terhelt nem lehet a veszélyhelyzet előidézője; ekként a segítségnyújtás elmulasztásának súlyosabb megítélésű bűntette nem állapítható meg a terhére. NEM VÁRHATÓ EL: - senkitől a saját életének kockára tétele mások megmentéséért (pl. vízben fuldokló kimentése, még akkor sem, ha úszómester vagyok) - senkitől a képességeit meghaladó segítségnyújtás - segítségnyújtás attól sem, aki maga is sérült, vagy életét / testi épségét közvetlenül veszély fenyegeti (pl. balesetben szintén sérült gépjármű utasa) - segítségnyújtás akkor sem, ha már mástól megkapta a szükséges segítséget, vagy - önmaga is képes elhárítani a veszélyt ELVÁRHATÓ mindenkitől, hogy - tájékozódjon, - meggyőződjön a sérülésről, - felajánlja a segítséget a lehetőségekhez képest - értesítse a mentőket/tűzoltóságot /rendőrséget (pl. ittas és maga nem tud más segítséget nyújtani) - helyszínen maradjon (ha lehetséges - pl. nincs robbanásveszély) 4. alany: bárki lehet 5. minősített esetek - ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. → ha a segítség nyújtás elmaradása okozta a halált, DE ha ettől függetlenül is bekövetkezett volna a halál – akkor csak az alapesetért felel. pl. magára hagyja a fagypont alatti hidegben a súlyosan ittas embert és megfagy - ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. → Csak akkor, ha az elkövető VÉTKESEN (szándékosság, vagy gondatlanság terheli) idézi elő a személyi sérüléssel járó, vagy az életet / testi épséget közvetlenül fenyegető helyzetet. → HA NEM vétkes, akkor csak az alapeset (pl. vétlen az ittas kivilágítatlan biciklis elütésében, de nem nyújt segítséget = alapeset; DE minősített eset, ha a sértett szabályszegő magatartásával (pl. kivilágítatlan) közrehatott az elkövető által vétkesen előidézett veszélyhelyzet kialakulásában (pl. 140 km /h sebességgel ment, így későn vagy nem vehette észre) 4
Most már 166. §.
-34-
→ ha meghal, akkor még súlyosabb (1-5 év) → „egyébként is köteles” = akit foglalkozási szabály, jogszabály, szerződés vagy családi kapcsolat kötelez segítségnyújtásra, pl. az orvos, tűzoltó, szerződésben erre kötelezett, szülő, gyermek, házastárs. 6. elhatárolások Cserbenhagyás szubszidiárius jellegéből fakad, hogy csak akkor valósul meg, ha nincs súlyosabb bűncselekmény, vagyis ha a baleset hatókörében nem volt olyan személy, aki sérülése vagy veszélyhelyzet folytán segítségre szorult: cserbenhagyás Ha van, akkor: segítségnyújtás elmulasztása. BKv 41: I. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények - így a 2012. évi C. törvény 234. §-a szerinti közúti veszélyeztetés - esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően - a minősített alakzatokba foglalt - bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki. II. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés, mint eredmény is létrejön (2012. évi C. törvény 166. §). Amennyiben tehát az elkövetőnek a veszélyhelyzet okozásán túlmenő káros eredményre is kiterjed a szándéka, úgy a ténylegesen létrejött eredményhez képest kell a cselekményét minősíteni, mert ilyen esetben már nem „veszélyeztető”, hanem materiális, „sértő” bűncselekmény valósul meg. Ezekben az esetekben az elkövetés motívumára, valamint a megvalósítás módjára, eszközére is figyelemmel - általában - a testi sértés minősített eseteinek megállapítása foghat helyt (aljas indok, különös kegyetlenség). A Btk. 166. §-a (1) bekezdésének rendelkezése értelmében segítséget annak a személynek kell nyújtani, aki megsérült, vagy élete, illetve testi épsége közvetlen veszélyben van. A korábban kifejtettek szerint a szándékos veszélyeztetési cselekmények elkövetőjének szándéka kizárólag az általa kívánt vagy felismert és elfogadott veszélyhelyzet okozására terjed ki. Nyilvánvaló, hogy amennyiben az ilyen cselekménnyel érintett személy a szándékos tevékenység következtében - sérülést nem szenvedve - kerül veszélyhelyzetbe, és e helyzetét előidéző a részére nem nyújt segítséget, az elkövető büntetőjogi felelőssége a segítségnyújtás elmulasztása miatt - az eredeti szándékra figyelemmel - nem állapítható meg. Természetesen más a helyzet, ha a szándékolt veszélyhelyzetből következően a sértett bármilyen sérülést szenved, vagy az elkövetői tevékenységgel összefüggően újabb további veszélyhelyzetbe kerül. Mivel az ilyen eredményre vonatkozóan az elkövetőt csupán gondatlanság terhelheti, ezért a Btk. 166. §-ának alapját képező humanitárius gyökerű, erkölcsi kötelesség teljesítése megköveteli a segítségnyújtást, és annak elmulasztása, a veszélyeztetési cselekménnyel bűnhalmazatban megállapítható. Ilyen esetben - az eddigi bírói gyakorlatnak megfelelően - a segítségnyújtás elmulasztása a Btk. 166. §-a (3) bekezdésének első tétele szerint minősül. Ez nem jelent kétszeres értékelést, mivel a közvetlen veszélyhelyzetre, illetve a segítségnyújtás elmulasztására vonatkozó szándék egyértelműen különbözik egymástól. Cserbenhagyás 1. jogi tárgy: a közlekedés biztonsága és a közlekedésben résztvevők élete, testi épsége, egészsége
-35-
2. elkövetési magatartás – két mozzanat: - a megállási kötelezettség elmulasztása - a helyszínről való eltávozás. anélkül, hogy meggyőződne arról, hogy van-e sérült, vagy segítségnyújtásra szoruló személy. 3. tiszta mulasztási bcs.: a tényállásbeli kötelezettség elmulasztása esetén a bcs. befejezett. 4. alany: csak a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője. Utas max. fejbujtó lehet.
41. A genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása. Az emberi test tiltott felhasználása és az egészségügyi rendelkezési jog megsértése. Btk. 174.-175. §, 218. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 204-210./A. §-ai az élő személy testéből történő szerv, szövet eltávolítására, a 211-214. §-ai a halottból való szerv, szövet eltávolítására vonatkozó szabályokat tartalmazzák: 204. § (1) Minden élő személyből eltávolított szervet, szövetet - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni. (2) Nincs szükség a kórszövettani vizsgálatra, a) ha az eltávolítás más személy testébe való átültetés céljából történt, b) ha az eltávolítás célja speciális diagnosztikai vizsgálat elvégzése, valamint c) a miniszter rendeletében meghatározott egyes szervek, szövetek esetén. 205. § (1) Élő személy testéből más személy testébe történő átültetés céljára csak a következő szerveket, szöveteket szabad eltávolítani: a) olyan páros szerv egyikét, amelynek eltávolítása nem okoz súlyos és maradandó fogyatékosságot, b) olyan szerv részletét (szervszegment), amelynek eltávolítása esetén a szerv jelentősebb funkciókiesés nélkül működik tovább; c) regenerálódó szövetet. (2) Az (1) bekezdés b) pont esetén is a szervátültetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 206. § (1) Szervet, illetve szövetet - az (5) bekezdés kivételével - csak cselekvőképes személy adományozhat. (2) Szervet cselekvőképes személy is csak abban az esetben adományozhat, ha a donor a recipiens a) egyeneságbeli rokona, b) egyeneságbeli rokonának testvére, c) testvére, d) testvérének egyeneságbeli rokona. (3) Kivételesen a (2) bekezdésben foglalt feltételek hiánya esetén is sor kerülhet szerv adományozására. Ebben az esetben a donor és a recipiens együttes kérelmét a kórházi etikai bizottság vizsgálja meg. A kórházi etikai bizottság akkor járul hozzá a szervkivételhez, ha meggyőződött róla, hogy a donor és a recipiens között szoros érzelmi kapcsolat áll fenn és az adományozás ellenérték nélkül, valamint kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen történt. (4) A fogva tartott csak a (2) bekezdés szerinti esetben lehet szerv-, illetve szövetdonor. (5) Csontvelő, illetve haemopoetikus őssejt vagy más regenerálódó szövet eltávolítására kivételesen korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott, illetve cselekvőképtelen személy testéből is sor kerülhet, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: -36-
a) nem áll rendelkezésre megfelelő cselekvőképes donor; b) a recipiens a donor testvére; c) az adományozás valószínűsíthetően életmentő a recipiens számára; d) a törvényes képviselő beleegyezését a kórházi etikai bizottság jóváhagyta; e) a kórházi etikai bizottság a d) pont szerinti döntésének meghozatala előtt az érintett személyt - amennyiben azt egészségi állapota vagy életkora nem zárja ki - meghallgatta és meggyőződött arról, hogy a beavatkozásnak kényszertől, fenyegetéstől, megtévesztéstől mentesen veti alá magát. 207. § (1) Szerv, illetve szövet adományozása kizárólag ellenérték nélkül történhet. (2) A donor jogosult az adományozással összefüggésben szükséges egészségügyi ellátásának máshonnan meg nem térülő költségeinek megtérítésére, továbbá az adományozással kapcsolatos jövedelemkiesésének, valamint az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, az utazással összefüggésben ténylegesen felmerült és igazolt társadalombiztosítási jogviszonya alapján nem fedezett - költségeinek megtérítésére. Meg kell téríteni a donor szervkivételt elrendelő egészségügyi intézménybe történt átszállítása esetén az ebből keletkező többletszállítási költségeket is. E költségeket az E. Alap kezeléséért felelős szerv fizeti ki, melynek a költségvetés azt megtéríti. (3) Az átültetéssel összefüggésben végzett jogszerű orvosi vagy kapcsolódó technikai szolgáltatások igazolható díjának a donor részére történő kifizetése nem minősül az (1) bekezdés szerinti adományozás ellenértékének. 208. § Szerv, szövet átültetésének elvégzése előtt a szerv, szövet kivételét, illetve átültetését végző orvosnak dokumentálnia kell, hogy a donornál a szerv, szövet eltávolításának feltételei fennállanak, az orvosi szempontból nem ellenjavallt, a recipiensnél az átültetés indokolt, annak feltételei fennállanak és a szerv átültetésre alkalmas. 209. § (1) A szerv, illetve szövet eltávolítása előtt a donort az általános szabályokon (13. §) túlmenően szóban és írásban részletesen tájékoztatni kell a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről, különös tekintettel a szerv, illetve szövet eltávolításának, a szerv hiányának várható hosszú és rövid távú következményeire, valamint arra, hogy a szervdonort halála esetén kötelező boncolásnak kell alávetni. A donor tájékoztatását az átültetésben közvetlenül részt nem vevő orvos végzi. (2) Szerv adományozása esetén a donor beleegyezését közokiratba kell foglalni. A közokiratnak a beleegyezés általános követelményein túlmenően a donor arra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmaznia kell, hogy az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt, valamint hogy hozzájárul halála utáni kórboncolásához. (3) Szövet adományozása esetén a donor beleegyezését teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (4) A donor hozzájárulását a szerv, illetve szövet eltávolításáig bármikor, formai kötöttség nélkül visszavonhatja. Az orvos érvényes beleegyezés esetében sem folytathatja a szerv, illetve szövet eltávolításával kapcsolatos beavatkozást, ha eközben olyan helyzet állt elő, hogy ez a donor életét veszélyezteti, illetve egészségkárosodásához vezet. (5) A recipienst az általános szabályok (13. §) szerint kell tájékoztatni a beavatkozással kapcsolatos minden lényeges körülményről különösen arról, hogy a) a szerv adományozása milyen következményekkel járhat a donor egészségi állapotára nézve, valamint hogy b) halála esetén kórboncolásnak kell alávetni, c) szervezetébe milyen eredetű szervet vagy szövetet kívánnak beültetni. (6) A recipiensnek az átültetésre vonatkozó beleegyezését írásba kell foglalni. 210. § Amennyiben a szerv, illetve szövet eltávolítása következtében a donor egészségében vagy testi épségében károsodott - ide nem értve az eltávolított szerv, szövet hiányából eredő
-37-
károsodást -, megrokkant vagy meghalt és ez a beavatkozást végző egészségügyi dolgozónak fel nem róható, őt, illetve eltartott hozzátartozóit az állam kártalanítja mindazért a kárért, amely a társadalombiztosítás jogviszonya alapján nem térül meg. 210/A. § (1) Azt az élő személyből eltávolított szervet, szövetet vagy emberből származó, diagnosztikai laboratóriumi vizsgálat után megmaradt biológiai anyagot - a DNS minta kivételével -, amely az eltávolítás céljának megvalósulását vagy meghiúsulását követően az eltávolítás céljára vagy az érintett személy érdekében más célra a továbbiakban már nem használható fel, az érintett személy vagy helyette a 16. § szerint nyilatkozattételre jogosult előzetesen írásban vagy írásképtelensége esetén szóban két tanú előtt megtett tiltakozó nyilatkozatának hiányában az egészségügyi intézmény - személyazonosításra véglegesen alkalmatlan módon - a diagnosztikai laboratóriumok számára előírt minőségbiztosítási követelményeknek való megfelelési, valamint kutatási és oktatási célból felhasználhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti tiltakozó nyilatkozat lehetőségéről az érintett személyt előzetesen tájékoztatni kell. A tiltakozó nyilatkozatot vagy szóbeli nyilatkozat esetén az arról szóló feljegyzést az érintett személy egészségügyi dokumentációja részeként meg kell őrizni. 211. § (1) Halottból szerv, illetve szövet eltávolítására átültetés céljából akkor kerülhet sor, ha az elhunyt életében ez ellen nem tett tiltakozó nyilatkozatot. Tiltakozó nyilatkozatot a cselekvőképes személy írásban (közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban) vagy - amennyiben írásbeli nyilatkozatot egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tudna tenni - kezelőorvosánál szóban tehet. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében az egészségügyi ellátással összefüggő jogok tekintetében részlegesen korlátozott személy tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is tehet. A cselekvőképtelen személy helyett tiltakozó nyilatkozatot törvényes képviselője tehet. (2) A kezelőorvos a szerv, illetve szövet eltávolítására rendelkezésre álló időn belül köteles meggyőződni arról, hogy az elhunytnál maradt-e tiltakozó nyilatkozat. (3) Amennyiben az írásbeli nyilatkozat az eltávolításra rendelkezésre álló időn belül nem kerül elő, illetve ilyet nem juttatnak el a kezelőorvoshoz, annak hiányát kell vélelmezni. (4) Amennyiben az elhunyt kiskorú volt és tiltakozó nyilatkozat nem lelhető fel, a szerv-, szöveteltávolítás csak akkor kezdhető meg, ha ahhoz törvényes képviselője írásban hozzájárult. 212. § (1) A szerv, szövet eltávolítása akkor kezdhető meg, ha egy háromtagú orvosi bizottság (a továbbiakban: bizottság) tagjai - véleményüket egymástól függetlenül kialakítva egybehangzóan, a miniszter rendeletében meghatározott módon megállapították az agyhalál beálltát. (2) A bizottság tagjai a gyógyintézet vezetője által erre a feladatra kijelölt, kellő gyakorlattal rendelkező és erre irányuló továbbképzésben részt vett szakorvosok. (3) A bizottságnak nem lehet tagja az az orvos, aki a szerv, szövet kivételében, átültetésében vagy a recipiens gyógykezelésében részt vesz. (4) A bizottság jegyzőkönyvben rögzíti a klinikai és eszközös vizsgálatok eredményét és a halál valószínű okát. (5) Az agyhalál megállapítása után a gépi lélegeztetés, valamint a szervezet egyéb funkcióinak mesterséges fenntartása csak abban az esetben indokolt, ha azt az átültetés céljából felhasználandó szervek, illetve szövetek működőképességének megtartása érdekében végzik. 213. § A halottból transzplantáció céljára eltávolított, de fel nem használt szerveket, szöveteket kórszövettani vizsgálatnak kell alávetni. 214. § Szerv- és szövetátültetés céljára - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, a 211. §ban foglalt keretek között - bűncselekmény áldozatából is sor kerülhet szerv és szövet
-38-
eltávolítására, amennyiben a nyomozó hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárulását adta. Ebben az esetben a beavatkozás során okozott elváltozásokat részletesen dokumentálni kell. 1. tárgy: az egyén egészségügyi önrendelkezési joga + az emberi méltóság és kegyelet + az emberi test nem lehet kereskedelem tárgya. 2. elkövetési tárgy: az emberi gén, sejt, ivarsejt, embrió, szerv, szövet, halott teste, halott magzat vagy annak egy része 3. elkövetési magatartás: a törvényben meghatározott tárgyak jogellenes megszerzése, vagyoni haszonszerzés végett történő fogalomba hozataluk és a velük történő jogellenes kereskedés + a 175. § (2): a foglalkozás körében történő elkövetés. 4. alany: az (1) bekezdés esetén bárki lehet, a (2) bek. speciális alanyi kört feltételez. 5. minősített esetek: 18 éven aluli személy sérelmére – szabályozását nemzetközi jogi kötelezettségek indokolták: A 2009. évi CLXI. törvénnyel kihirdetett, a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv úgy rendelkezik, hogy valamennyi részes állam biztosítsa, hogy a gyermek szerveinek haszonszerzés céljából történő átadására teljes mértékben kiterjed büntetőjoga, akár hazai vagy transznacionális szinten, akár egyéni vagy szervezett alapon követik el ezt a jogsértést. Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése 1. tárgy: egészségügyi önrendelkezési jog. Önrendelkezési jog = az egyén saját személyével kapcsolatos döntési és cselekvési szabadságát jelenti, amely elképzelhetetlen anélkül, hogy megelőzően megfelelően tájékozódjon a döntést befolyásoló tényekről. 2. elkövetési magatartás: I. a) = Eütv. VIII., IX. fejezet b) = Eütv. VIII., IX. fejezet c) = Eütv. XI. fejezet II. beleegyezés vagy hozzájárulás jogának gyakorlásához szükséges, tv.-ben előírt megfelelő tájékoztatás elmulasztása: Az Eütv. mind az általános rendelkezéseknél, mind a nevesített egészségügyi beavatkozásoknál előírja a tájékoztatás adásának kötelezettségét, illetve a beleegyezés vagy hozzájárulás megszerzését. III. 218. § (2) – ide: Eütv. 211. § (1) bek. 3. alany: bárki lehet, nem feltétel, hogy az elkövető orvosi végzettséggel rendelkezzen. 4. szándékos bcs. 218. § (3) bek.: gondatlan! 5. magánindítványas: Btk. 231. § (1) bek.!!!!
-39-
42. A kábítószer-kereskedelem. A kábítószer birtoklása. Btk. 176–180. §. 1/2007. Büntető jogegységi határozat. 5/1998. Büntető jogegységi határozat. 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (Bkv. 57.) + 2 táblázat A törvény 176-177. §-a az alábbi nemzetközi egyezményeknek és uniós jogi aktusnak való megfelelést biztosítja: - az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, New-Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény (a továbbiakban: Egységes Kábítószer Egyezmény), - az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Pszichotróp Egyezmény), - az 1998. évi L. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény (a továbbiakban: ENSZ Kábítószer-Egyezmény), - az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény), - a 2001. évi XXVII. törvénnyel kihirdetett, a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182. számú Egyezmény (a továbbiakban: 182. számú ILO Egyezmény), - a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2004/757/IB kerethatározat (a továbbiakban: 2004/757/IB kerethatározat). BKv. 57.: I. 1. A kábítószerek és kábító hatású anyagok fogyasztásából eredő bódult állapotok olyan, a szokványos részegséghez hasonló állapotok, amelyek a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 18. §-a értelmében nem zárják ki, illetve nem korlátozzák az elkövető büntetőjogi felelősségét. 2. A kábítószer sajátos hatása, az ún. kábítószer-függőség csak akkor vezethet az elkövető beszámítási képességének korlátozására vagy kizárására (Btk. 17. §), ha betegség szintjét elérő személyiségzavart, illetve elmebetegséget vagy szellemi leépülést okoz. 3. A kábítószerhez való hozzájutás hiányában jelentkező megvonásos tünetek, amennyiben elérik az elmebetegség szintjét, kizárhatják vagy korlátozhatják az elkövető beszámítási képességét. II. 1. A kábítószer fogyasztása alatt értendő az elkövető (a fogyasztó, kábítószer-használó) minden olyan magatartása, aminek közvetlen következménye, hogy a kábítószer a szervezetébe jut. A kábítószer fogyasztója a kábítószer birtoklásának bűncselekményét akkor is elköveti, ha nem maga termesztette, állította elő vagy tartotta a kábítószert, hanem mástól, a saját használatára szerezte meg. 2. A kábítószer „termesztése” olyan növény termesztését jelenti, amely, illetve amelynek a részei szerepelnek a kábítószerek jegyzékén, és jelentősebb feldolgozás nélkül kábítószerként felhasználhatók. 3. A kábítószer előállításának olyan műveletek tekinthetők, amelyek közvetlen eredménye a kábítószer.
-40-
4. Kábítószert kínál, aki mást kábítószer átvételére eredménytelenül felhív; kábítószert átad, aki azt más személy birtokába adja. 5. a) Kábítószert forgalomba hoz az, aki azt - akár ellenérték fejében, akár ingyenesen - több személy részére juttatja. b) Kábítószerrel kereskedik, aki haszonszerzésre törekedve közreműködik a kábítószer forgalmazásában. III. A Btk. 180. §-a szerinti büntethetőséget megszüntető ok nem alkalmazható annak a javára, aki a kábítószert más részére is termeszti stb., azt másnak kínálja vagy átadja, illetve azt forgalomba hozza, azzal kereskedik. 5/1998. BJE: Az azonos vagy különböző kábítószereknek a tiszta hatóanyag-tartalom alapulvételével kiszámított részmennyiségeit - amelyekre nézve a kábítószerrel visszaélésnek a természetes egység keretébe tartozó részcselekményeit elkövették - összegezni kell, és a bűncselekmény minősítése (a csekély vagy jelentős mennyiség megállapítása) szempontjából az összmennyiség az irányadó. Indoklás: A természetes egység keretei közé tartozik az adott törvényi tényállás alapesetét kimerítő - bár különböző részcselekmények által megvalósítható - valamennyi olyan magatartás, amely a Btk. 282. § (1) bekezdése5 szempontjából tényállásszerű, feltéve, hogy azokat egy eljárásban bírálják el. Ennek az értelmezésnek a helyessége következik a büntetni rendelt magatartás természetéből, az elkövetés tárgyának jellegéből. A kábítószer ugyanis rendszeres használata által fejti ki a szervezetre káros hatását, eredményez az idegrendszer állapotában jelentős, sokszor irreverzibilis elváltozásokat. E káros eredmény bekövetkezéséig azonban hosszú az út, amely különböző elkövetési magatartásokból, részszakaszokból tevődik össze. A kábítószer előállítását ugyanis meg kell hogy előzze azoknak a növényeknek a termesztése, amelyekből a megfelelő kémiai eljárással a kábítószert elő lehet állítani. Ezt követi annak csomagolása, szállítása, készletezése, célországokba eljuttatása, kereskedőkhöz, dealerekhez elosztása, majd eladása, vétele, birtoklása, végül fogyasztása. E részcselekmények egymást kiegészítő módon alkalmasak kiváltani azt a káros hatást, amely miatt e cselekmények társadalomra veszélyesek és büntetendők. Az elkövetési tárgyuk ugyanaz, és jóllehet a bűncselekmény tárgyi oldalának különböző ismérveit valósítják meg, egyaránt a cselekmény alapeseti törvényi tényállásának keretein belül maradnak. Erre a szoros összefüggésre tekintettel, ha a lehetséges elkövetési magatartások közül egy vagy több ismétlődően vagy folyamatosan valósul meg, illetve, ha ugyanannak az elkövetőnek a terhére több különböző - az alapeset körébe tartozó - cselekmény állapítható meg, úgy ezek a cselekmények azonosságukra vagy különbözőségükre tekintet nélkül a természetes egység fogalmába tartoznak. A Btk. 282. §-ának (1) bekezdésében meghatározott különböző tényállásszerű magatartások együttes vagy akár részben ismétlődő, illetve folyamatos megvalósulása több mozzanatú természetes egységet alkot. A természetes egység kizárja a folytatólagosság mint törvényi egység megállapítását, ezért annak a jogi minősítésben nincs helye, a különböző vagy az azonos, de ismétlődő magatartások egyöntetűen természetes egységkénti megítélése kizárja a folytatólagosság megállapításának lehetőségét. Valamely részcselekmény ismétlődő jelleggel történő elkövetése legfeljebb a büntetéskiszabás körében értékelhető.
5
1978. évi IV. törvényé = Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
-41-
1/2007 BJE: I. Kábítószerrel visszaélés megvalósulásakor természetes egységet csak az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek. E bűncselekmény tekintetében nem azonos, hanem külön-külön törvényi tényállás: a Büntető Törvénykönyv 282. §-a, 282/A. §-a, 282/B. § (1) bekezdése, 282/B. § (2) bekezdése, 282/C. § (1) bekezdése, 282/C. § (2) bekezdése.6 A kábítószer mennyiségek tiszta hatóanyagának összeszámítására csak e hat tényállás szerinti elkövetéseken belül van lehetőség. Az említett hat tényállás elkövetéseinek találkozásakor és azok egy eljárásban történő elbírálásakor bűnhalmazat valósul meg, ezért ezekben az esetekben nincs helye a kábítószerek tiszta hatóanyag-mennyiségei összeszámításának. II. A megszerzéssel, elkövetett kábítószerrel visszaélés megvalósulásának és befejezettségének megállapíthatósága szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a megszerzett kábítószer-mennyiségeknek később mi lett a sorsa. III. A forgalomba hozatallal elkövetett kábítószerrel visszaélés kísérletének megállapíthatóságához - a BK 155. számú állásfoglalás II/5/a) részében kifejtettekre is figyelemmel - a BH2002. 299 számú eseti döntés tartalmaz iránymutató szempontokat a gyakorlat számára e bűncselekmények befejezettségének és kísérletének elhatárolását illetően is. IV. A kereskedéssel elkövetés tényállásszerűségének értelmezéséhez - megőrizve a BK 155. számú állásfoglalás II/5/b) pontjának elvi tartalmát - a BH1999. 101 számú eseti döntés ad iránymutató szempontokat. Ezekben elvi éllel kifejtettek szerint a kereskedéssel elkövetett kábítószerrel visszaélések a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartások. Adás-vételek által valósulnak meg, haszonszerzésre irányulnak és magukba foglalnak minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ezek közé tartozik a kábítószernek kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. A kereskedéssel elkövetési fordulatnak - eltérően a forgalomba hozataltól - a kísérleti stádiuma általában kizárt.
43. A kóros szenvedélykeltés. Az új pszichoaktív anyaggal visszaélés. A teljesítményfokozó szerrel visszaélés. Az új pszichoaktív anyag és a tiltott teljesítményfokozó szer fogalma. Btk. 181. §, 184–185. §. 2005. évi XCV. törvény 1. § 37. pont. Kóros szenvedélykeltés - tárgya: fiatalkorúak egészsége - a bűncselekmény speciális aktív alanya a tizennyolcadik életévét betöltött személy, passzív alanya pedig a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy. - a bűncselekmény elkövetési tárgya a - kábítószeren kívül minden más - kábító hatású anyag vagy szer, tipikusan pl. a gyógyszer, oldószer, öngyújtógáz stb. - rábírás = hatására a passzív alanykábító hatású anyagot vagy szert fogyaszt. Lényegében eredményes felbujtás.
6
1978. évi IV. törvényé
-42-
- rábírni törekvés = eredménytelen felbujtás, felhívás a bcs. elkövetésére, előkészületi jellegű magatartás. - segítség nyújtása: bűnsegédi magatartás, azonban itt a segítséget nyújtó tettes. Lehet fizikai (pl. hozzáférhetővé teszi) vagy pszichikai jellegű (pl. ösztönzi) is Új pszichoaktív anyaggal visszaélés Ezt vmely kábítószernek minősülő anyag kémiai szerkezetének módosításával hozzák létre azért, hogy az új szer hatásában az eredetihez hasonló maradjon, de legálisan forgalmazható, használható legyen. A bcs. a kábítószerrel elkövetett bcs.-k mintájára van kialakítva, ahhoz képest az eltérések: - eszköze = 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról 37. új pszichoaktív anyag: olyan, a forgalomban újonnan megjelent, gyógyászati felhasználással nem rendelkező anyag vagy vegyületcsoport, amely a központi idegrendszer működésének befolyásolása révén alkalmas a tudatállapot, a viselkedés vagy az érzékelés módosítására, megváltoztatására, és ezért hasonló mértékű fenyegetést jelenthet a közegészségügyre, mint az 1965. évi 4. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, az 1979. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékén, vagy az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotróp anyagok jegyzékein szereplő anyagok, és erre tekintettel azt az egészségügyért felelős miniszter rendeletében ilyen anyaggá minősítette; - az elkövetési magatartások lényegében megegyeznek a kábítószerrel elkövetett cselekményeknél szabályozottakkal, azonban a büntetési tételek egyel alacsonyabb szinten lettek meghatározva. Teljesítményfokozó szerrel visszaélés - tárgya: emberi élet és egészség - eszköze: tiltott teljesítményfokozó szer = Btk. 185. § (6) bek. - alanya: bárki - csak szándékosan követhető el
44. Az egészségügyi termék hamisítása. Az ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés. Btk. 186. §, Btk. 189. §. Egészségügyi termék hamisítása: Az Európa Tanácsnak az egészségügyi termékek hamisításáról és más hasonló bűncselekményekről - ideértve a közegészség veszélyeztetését is - szóló Egyezménye (a továbbiakban: Medicrime Egyezmény) 2011. október 28-án Moszkvában nyílt meg aláírásra. Az Európa Tanács folyamatosan szorgalmazza a tagállamoknál, így Magyarországnál is a Medicrime Egyezmény mielőbbi aláírását és megerősítését, erre tekintettel a törvény az -43-
egészségügyi termék hamisításának tényállásával megteremti a Medicrime Egyezményhez való csatlakozás büntetőjogi feltételeit. A Medicrime Egyezmény tárgyi hatálya az egészségügyi termékekre terjed ki, amely kategória alatt a gyógyszereken - amely emberi és állatgyógyászati alkalmazásra szánt is lehet -, a vizsgálati készítményeken kívül az orvostechnikai eszközöket is érteni kell. - tárgy: emberi élet, testi épség, egészség - elkövetés eszköze: egészségügyi termék = Btk. 186. § (5) bek. + - gyógyszer: 2005. évi XCV. tv. 1. § 1. pont = bármely anyag vagy azok keveréke, amelyet emberi betegségek megelőzésére vagy kezelésére alkalmazható termékként jelenítenek meg, vagy azok az anyagok vagy keverékei, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében az emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmazhatók; - állatgyógyászati készítmény: összhangban az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló 2001/82/EK irányelvvel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény mellékletének 3. pontja alapján állatgyógyászati készítmény (gyógyszer) bármely anyag vagy anyagok keveréke, amelyet állatok betegségeinek kezelésére vagy megelőzésére készítenek, továbbá bármely anyag vagy anyagok keveréke, amely farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az állatok valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazható. - az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint orvostechnikai eszköz minden olyan, akár önállóan, akár más termékkel együttesen használt készülék, berendezés, anyag, szoftver vagy más termék - ideértve az azok megfelelő működéséhez szükséges szoftvert, amely a gyártó szándéka szerint kifejezetten diagnosztikai, illetve terápiás célra szolgál, valamint a rendelésre készült eszközt, továbbá a klinikai vizsgálatra szánt eszközt is -, amely a gyártó meghatározása szerint emberen történő alkalmazásra szolgál - betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség tüneteinek enyhítése, - sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek enyhítése vagy kompenzálása, - az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, helyettesítése, illetve pótlása vagy módosítása, - fogamzásszabályozás céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de működése ilyen módon elősegíthető. (ez egyébként az 1997. évi CLIV. tv., Eütv. 3. § h) pont ha)-hd) alpontjai). (2) Orvostechnikai eszköznek kell tekinteni a) az élettelen állati eredetű szövet vagy sejt felhasználásával készült eszközt; b) a gyógyszernek minősülő készítmény beadására szolgáló eszközt; c) azt az eszközt, melynek szerves része olyan, önmagában alkalmazva gyógyszernek minősülő anyag, amely az eszközt kiegészítve hat az emberi testre; d) azt az eszközt, melynek szerves része olyan humán vérből vagy humán plazmából származó, önmagában alkalmazva gyógyszer alkotóelemnek vagy gyógyszernek minősülő anyag, amely az eszközt kiegészítve hat az emberi testre (a továbbiakban: humán vérszármazék),
-44-
amennyiben annak rendeltetési célja megfelel az Eütv. 3. § h) pont ha)-hd) alpontjában foglaltaknak. - in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz minden olyan orvostechnikai eszköz, amely mint reagens, reagens származék, kalibráló, kontrollanyag, reagens készlet, készülék, berendezés, gép vagy rendszer, önmagában vagy más eszközzel együttesen alkalmazva, a gyártó meghatározása szerint emberi szervezetből származó minták - ideértve a vér- vagy szövetadományozást is - in vitro vizsgálatára szolgál kizárólag vagy elsősorban azzal a céllal, hogy információt nyújtson - valamely fiziológiai vagy patológiai állapotról, - veleszületett rendellenességről, - potenciális recipiens biztonságának és kompatibilitásának megítéléséről, vagy - terápiás beavatkozás monitorozásáról. - elkövetési magatartások: 2 csoport van: 1. melyek hamis, vagy hamisított egészségügyi termékhez 2. Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termékhez kapcsolódnak. - meghamisítás = valódi, már létező egészségügyi termék megváltoztatása - hamis termék készítése = eredetihez hasonló termék jön létre, mely nem azonos a valódival. Ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés - tárgy: állampolgárok egészsége - eszköz: ártalmas közfogyasztási cikk - elkövetési magatartás: - készítés = a termék előállítása, létrehozása - tartás = birtoklás, rendelkezés alatt tartás - célzatosak, csak egyenes szándékkal követhetők el - forgalomba hozatal = minden olyan tevékenység, melynek következtében a termék közfogyasztásra kerül, mások számára hozzáférhetővé válik. Visszterhes és ingyenes is lehet. Eshetőleges szándékkal is elkövethető.
45. Az emberrablás és az emberrablás feljelentésének elmulasztása. A személyi szabadság megsértése. Btk. 190–191. §, 194. §. Emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása: Jogi tárgy Egyrészt a személyi szabadság, másrészt a közrend és a közbiztonság. Elkövetési magatartás Egyrészt a passzív alany személyi szabadságától való megfosztása (1. mozzanat, eszközcselekmény), másrészt követelés teljesítésének kényszerítése (2. mozzanat, célcselekmény). - 1. mozzanat: minden olyan cselekmény, melynek révén lehetetlenné válik a sértett számára a mozgási, a helyváltoztatási és tartózkodási hely szabad megválasztása
-45-
- 2. mozzanat: egy felszólítás az elkövető részéről valaminek a tevésére, nem tevésére, vagy eltűrésére. Az elkövetés módja lehet minősített erőszak, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés, vagy a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotának kihasználása, vagy ilyen állapotba helyezése. - erőszak: sértettre gyakorolt fizikai ráhatás, mely akkor tényállásszerű, ha lenyűgöző erejű (vis absoluta). - fenyegetés kvalifikált jellegű = követlen, élet vagy testi épség ellen irányul + súlyos hátrány kilátásba helyezése - védekezésre képtelen = aki fizikai állapotánál vagy helyzeténél fogva ideiglenesen vagy állandó jelleggel nem képes ellenállás kifejtésére - akaratnyilvánításra képtelen = a passzív alanynak nincs jogi értelemben figyelembe vehető akarata vagy képtelen arra, hogy azt kifejezésre jutassa. Immateriális bcs., a követelés teljesítése nem tényállási elem. Csak egyenes szándékkal követhető el, mivel célzatos bűncselekmény. Az emberrablás tartós bűncselekmény, amely mindaddig tart, amíg a sértett vissza nem nyeri szabadságát. Elkövető: Bárki. Elhatárolás - emberrablás – önbíráskodás: specialitás viszonylatában állnak, emberrablásnak minősül a cselekmény akkor is, ha a személyi szabadságától erőszakkal megfosztott sértett szabadon bocsátását jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igény teljesítésétől teszi függővé az elkövető. BH 1998.66: Nem az önbíráskodás, hanem a társtettesként elkövetett emberrablás bűntettét valósítják meg az elkövetők, akik a sértettet kényszerrel vagy az élete, illetőleg a testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel túszként foglyul ejtik és a szabadon bocsátását anyagi követelés teljesítésétől teszik függővé. Az önbíráskodás bűntette az emberrablás bűntettétől e bűncselekmények jogi tárgyának és elkövetési magatartásának a különbözősége, az elkövetés módjának - azaz az elkövetési magatartás során alkalmazott kényszer (erőszak vagy fenyegetés) jellegének - az eltérése, végül a bűncselekmény céljának a különbsége alapján határolható el. Amíg az önbíráskodás törvényi tényállása - amelynek az egymozzanatos elkövetési magatartása a valaminek a tevésére, nemtevésére vagy az eltűrésére vonatkozó kényszerítés - a jogérvényesítés törvényellenes módját, az ennek érdekében önkényesen alkalmazott erőszakot vagy fenyegetést pönalizálja, addig az emberrablás törvényi tényállása a túszszedést és az ennek révén történő követelés kikényszerítését bünteti. Ez utóbbi bűncselekmény elkövetési magatartása összetett, két elemből áll: magában rejti másnak a személyi szabadságától való megfosztását és a szabadon bocsátásának valamilyen követelés teljesítésétől történő függővé tételét. Az önbíráskodásnál továbbá elégséges az egyszerű, a Btk. 368. §-ában írt fogalomnak megfelelő fenyegetés alkalmazása, a tevésre, nemtevésre, tűrésre kényszerítés érdekében. Ezzel szemben az emberrablásnál a bűncselekmény megállapításához az kell, hogy a fenyegetés közvetlenül a sértett élete vagy testi épsége ellen irányuljon, és olyan legyen, amelynek akár az azonnali bekövetkeztével a sértett reálisan számolhat. Ennek az ún. kvalifikált fenyegetésnek a személyi szabadságtól megfosztás érdekében kell megtörténnie, amíg az elkövetési magatartás másik eleme - a szabadon bocsátás feltétel teljesítésétől való függővé tétele -, a személyi szabadság kényszerrel való korlátozásától bizonyos fokig elkülönülten történik. Az emberrablás az elkövetési magatartás kifejtésével, tehát már akkor befejezett, amikor a foglyul ejtés után a szabadon bocsátás feltételeit megszabják, függetlenül attól, hogy a sértett vagy más ennek a feltételnek eleget
-46-
tesz-e vagy sem. Lényeges különbség van végül a két törvényi tényállás között abban is, hogy míg az önbíráskodás megállapításának elengedhetetlen feltétele a jogos vagy akár jogosnak vélt vagyoni igény kielégítésének a célzata, addig az emberrablásnál közömbös az, hogy az elkövető az általa kikényszerített - akár vagyoni, akár nem vagyoni természetű - követelést jogosnak vagy jogtalannak véli, és az valóban jogos vagy jogtalan-e. Feljelentési kötelezettség Ez tulajdonképpen az előkészület büntetése. A feljelentési kötelezettséget csak az emberrablás elkövetése előtt szükséges megkövetelni, elmulasztása csak akkor büntethető, ha az emberrablást legalább megkísérelték. Személyi szabadság megsértése Csak szándékosan (– célzat hiányában - eshetőlegesen és egyenesen) elkövethető, materiális (eredmény) bűncselekmény. Jogi tárgy A szabad mozgáshoz, helyváltoztatás, illetve a tartózkodási hely megválasztásának szabadságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A fentiektől bármilyen módon való megfosztás. Általában aktív magatartás, de lehet mulasztás is, ha pl. az elkövető a tetten ért és jogszerűen elfogott elkövetőt a hatóságnak mihelyt lehet nem adja át (= túllépi a törvényi kereteket). Az elkövetési magatartás lehet közvetlen, de közvetett is. A személyi szabadságtól való megfosztásnak jogellenesnek kell lenni. Elkövető A bűncselekmény alanya bárki lehet a hivatalos személyt kivéve. Ugyanakkor a hivatalos személy által, de nem az eljárás során elkövetett bűncselekmény eszerint a tényállás szerint minősül. Ha pedig az eljárása során foszt meg mást jogellenesen a személyi szabadságától, az jogellenes fogvatartás bűntette. Társtettesség-részesség A bűncselekményhez társtettesi és részesi magatartás egyaránt járulhat. Mivel állapot bűncselekményről van szó, ezért a társtettesség megvalósulhat a bűncselekmény befejezettsége után is, egészen a bevégzettségig, amikor a passzív alany visszanyeri szabadságát. Felbujtás és bűnsegély szintén lehetséges. Passzív alany Bárki, akinek a cselekmény elkövetésekor a cselekvési szabadsága megvolt. Hivatalos személy cselekvési vagy mozgási szabadságának megsértése a hivatalos személy elleni erőszak tényállása alá tarozik. Stádium Befejezetté válik abban a pillanatban, amikor beáll a sértett mozgásszabadságának korlátozása; Kísérlet elvileg megvalósulhat. A személyi szabadság megsértése tartós bűncselekmény, amely addig tart, amíg a sértett a mozgási szabadságát vissza nem nyeri.
-47-
Elhatárolás Ha a személyi szabadság megsértése erőszak alkalmazásával kerül sor, a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett erőszakos bűncselekménybe a személyi szabadság megsértése beleolvad. Ha az összetett bűncselekmény tekintetében a büntethetőségi akadályt a magányindítvány hiánya jelenti, a törvényi egység nem bomlik fel, és a személyi szabadág megsértése miatt sem indulhat meg a büntetőeljárás hivatalból. A bűncselekmény rendbelisége a sértettek számához igazodik. Bűnhalmazatban áll a testi sértéssel. Azon cselekmények, melyek tényállása eszközcselekményként foglalja magába a személyi szabadság megsértését, a személyi szabadság megsértése anyagi halmazatban állhat. Ez van pl. a nemi erkölcs eleni bűncselekmények esetében is. Minősített esetek: A minősített esetek körébe tartozik, ha a személyi szabadság megsértését - aljas indokból vagy célból követik el: az emberölésnél kifejtettek - hivatalos eljárás színlelésével történik. Ez minden olyan cselekményt felölel, amelyet közhatalmi tevékenységet ellátó állami szerv tevékenységeként tüntetnek fel. - Sértett sanyargatásával: ha a sanyargatás e minősített esetnél súlyosabban büntetendő sérülést vagy egészségromlást idéz elő, akkor ennek a bűncselekménynek az alapesetét a másik bűncselekménnyel halmazatban kell megállapítani. A sanyargatás módja sokféle lehet, de a sértettnek a személyi szabadság megvonásán túl testi vagy lelki szenvedést okoznak anélkül, hogy ez a szenvedéstöbblet valamely más súlyosabban büntetendő bűncselekményt megvalósítana. - Jelentős érdeksérelmet okozva: ez alatt a sértettet ért mindennemű társadalmi, anyagi, személyi, családi, erkölcsi jellegű, hátrányos következményt kell érteni. Megállapításánál jelentősége van a mozgási lehetőség korlátozásának. A személyi szabadság megsértése – különösen, ha erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával valósul meg – számos bcs. eszközcselekménye, ezért az alaki halmazat csak látszólagos. pl. a szexuális erőszak véghezvitele érdekében elkövetett személyi szabadság megsértése nem minősül egyszersmind aljas indokból elkövetettként. Valódi halmazat jön létre, ha a személyi szabadság megsértése és az erőszakkal vagy fenyegetéssel megvalósuló cselekmény elkövetése térben és időben elkülönül. Pl. BH2013.58.: I. A rablás bűntettével halmazatban a személyi szabadság megsértésének bűntette is megállapítható, ha a terhelt a rablási cselekménye végrehajtása során a dolog elvétele érdekében alkalmazott személyi szabadságtól megfosztást a dologelvételt követően a helyszínt elhagyva fenntartja.
46. Az emberkereskedelem. A kényszerítés, a kényszermunka és a gyermekmunka. Btk.192. §, 193. §, 195. §, 209. §. Emberkereskedelem Magyarország részese a rabszolgaság tárgyában Genfben, 1926. évi szeptember hó 25-én kelt nemzetközi egyezménynek,7 továbbá a rabszolgaság, a rabszolga kereskedés, valamint a rabszolgasághoz hasonló intézmények és gyakorlatok eltörlése tárgyában Genfben, 1956. évi szeptember hó 7. napján kelt Kiegészítő Egyezménynek (a továbbiakban: rabszolgaságról 7
Becikkelyezte az 1933. évi III. törvény, ezen Egyezmény módosítása tárgyában New Yorkban, 1953. évi december hó 7. napján kelt Jegyzőkönyvnek (kihirdette az 1958. évi 18. törvényerejű rendelet.
-48-
szóló egyezmények). A rabszolgaságról szóló egyezmények alapján a Részes Államok kötelesek a rabszolgaságot felszámolni és a rabszolga-kereskedelmet és a rabszolgatartást büntetendővé nyilvánítani. Magyarország részese a rabszolgaság jelenkori formáját az emberkereskedelmet szankcionáló nemzetközi egyezménynek is, nevezetesen az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyvének (kihirdette a 2006. évi CII. törvény). Európai Uniós tagságunkból fakadó kötelezettség, hogy megfeleljünk az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2011/36/EU irányelv), amelynek átültetési határideje 2013. április 6. A 2011/36/EU irányelv meghatározza azokat a kizsákmányolási célzatú szándékos magatartásokat, amelyeket a tagállamoknak minimálisan emberkereskedelemként büntetendővé kell nyilvánítaniuk. A törvény célja ennek megfelelően, hogy a tényállás - a kényszermunka tényállásában foglalt kiegészítésekkel - továbbra is megfeleljen a Rabszolgaságról szóló Egyezményekben foglaltaknak, és kiegészüljön a 2011/36/EU irányelv által előírt elkövetési magatartásokkal és célzattal. 1. tárgy: azok a magatartások, melyek a személyi szabadság megsértésén túl az emberi méltóságot és az önrendelkezési jogot is sértik. 2. passzív alany: természetes élő személy 3. alany: bárki lehet. Az eladó, a vevő, az ellenszolgáltatásként átadó és átvevő. valamint a cserélő önálló tettesként felelnek. Az emberkereskedelem érdekében történő szállítás, elszállásolás, elrejtés, megszerzés bűnsegédi jellegű tevékenység, de ezeket a magatartásokat a törvény tettesi magatartásként szabályozza. 4. csak szándékosan követhető el, a (2) bekezdésbeli célzatra tekintettel csak egyenes szándékkal. 5. minősített esetek: a) az első lépcső = (3) bek. b) második lépcső = (4) bek. c) harmadik lépcső = (5) bek. d) negyedik lépcső = (6) bek. Kényszerítés A bűncselekmény alternatív jellegű (akkor valósul meg, ha más bűncselekmény nem állapítható meg) materiális bűncselekmény, mely szándékos elkövetés esetén büntetendő. Eredmény-bűncselekmény; a tényállásban meghatározott eredmény: a jelentős érdeksérelem. Az, hogy melyik sérelem jelentős, bírói mérlegelés kérdése. Jogi tárgy Az ember cselekvési szabadsága.
-49-
A cselekvési szabadság 2 részből áll: az akarat-elhatározás szabadsága, és a cselekvési szabadság. A tényállás büntetés alá vonja a cselekvési szabadságtól való bármilyen irányú megfosztást, ill. a cselekvési szabadság korlátozását. Elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartása a sértettnek valaminek a megtételére, meg nem tételére vagy eltűrésére kényszerítése. A kényszerítést értékelő speciális tényállások pontosan meghatározzák, hogy a kényszerítés mire irányul (pl. kényszermunkánál – munkavégzésre kényszerít). Az erőszak lehet akaratot bénító (vis absoluta), és hajlító (vis compulsiva) is. A fenyegetésnek (= 459. § (1) bek. 7. pont) nem kell kvalifikáltnak (= élet, testi épség ellen irányuló, közvetlen) lennie, de a kényszerítésnek jogtalannak kell lenni. Az elkövető tudatának át kell fognia magatartásának erőszakkal vagy fenyegetéssel véghezvitt jellegét, a kényszerítő magatartással okozati összefüggésben bekövetkező érdeksérelmet, ill. az érdeksérelem jelentős fokát. A fenyegetés megvalósulásának vizsgálatánál a sértett szempontjából kell megítélni a helyzetet és annak a pszichikai hatásnak van jelentősége, amelyet az elkövető fellépése a sértettből ténylegesen kiváltott. Csak szándékosan követhető el. Eredmény Eredmény egyrészt, hogy a passzív alany valamit tesz, nem tesz, vagy eltűr, másrészt az, hogy ezzel jelentős érdeksérelem következik be. Általában jelentős érdeksérelem, ha az elkövetési magatartással okozati összefüggésben csorbát szenved a passzív alany szakma elismertsége, erkölcsi megbecsülése, családi becsülete. Jelentkezhet vagyoni hátrányként is. Pl. elveszti munkáját, kereseti lehetőségét. Az elkövetői magatartás és a bekövetkezett eredmény között okozati összefüggésnek kell fenn állnia. Elkövető A bűncselekmény alanya a hivatalos személy kivételével bárki lehet, mert ha ezt a bcs.-t Ő hivatali eljárás keretében valósítja meg, valamely hivatali bcs.-t kell megállapítani, tekintettel a bcs. alternatív jellegére. Passzív alany A bűncselekmény passzív alanya bárki lehet. Ha vki kényszerítenek bcs. elkövetésére, a cselekvő nem büntethető büntethetőséget kizáró ok miatt (kényszer, fenyegetés) ; aki kényszerít, az az így megvalósult bűncselekmény közvetett tetteseként felel. Stádium Mint eredmény-bűncselekmény a kényszerítés befejezett, ha a cselekmény jelentős érdeksérelmet okozott. Kísérlet valósul meg, ha az elkövető erőszakot vagy fenyegetést alkalmazott és így a cselekmény objektíve alkalmas volt a jelentős érdeksérelem okozására.
-50-
Halmazat Alaki halmazat - az alternativitás folytán - kizárt, de anyagi halmazatban állhat más bűncselekménnyel, ha a kényszerítés térben és időben elkülönülten jelentkezik az erőszakkal vagy fenyegetéssel véghezvitt egyéb bcs.-től. Több sértett vonatkozásában megvalósított kényszerítés a bűnhalmazat megvalósítását eredmáényezi. Elhatárolás Nem a terrorcselekményt vagy a közveszélyokozás bűntettét, hanem a kényszerítés bűntettét valósítja meg az elítélt, ha azért, hogy kierőszakolja a nevelőtiszt általi azonnali meghallgatást, az épület felgyújtásával fenyegetőzik. Kényszermunka 1. tárgy: az ember cselekvési szabadsága 2. passzív alany: bárki + 18. évet be nem töltött = minősített 3. elkövetési magatartás: a kényszerítés vminek 7a megtételére, eltűrésére, meg nem tételére irányul. Az erőszak fizikai ráhatás, amely olyan erejű, hogy képes a sértett ellenállásának a leküzdésére. 4. csak szándékosan követhető el. 5. - a sanyargatással való elkövetés akkor állapítható meg, ha az elkövető a sértettnek testi vagy lelki szenvedést okoz. - jelentős érdeksérelem lehet immateriális is (pl. a sértett jó híre, becsülete) Gyermekmunka A törvény önálló tényállásban nevesíti a gyermekmunkát, ennek indokai az alábbiak: - az 1976. évi 9. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése XXI. ülésszakán, 1966. december 16-án elfogadott Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 10. Cikke szerint büntetni kell a gyermekek és fiatalkorúak olyan munkára történő alkalmazását, amely káros az erkölcsükre vagy az egészségükre, életveszélyes vagy akadályozza rendes fejlődésüket, továbbá az államok kötelesek azt a korhatárt megállapítani, melyen alul a fizetett gyermekmunka tilos és törvényileg büntetendő; - a Gyermekjogi Egyezmény 32. Cikke értelmében a részes államok elismerik a gyermeknek azt a jogát, hogy védelemben részesüljön a gazdasági kizsákmányolás ellen, és ne legyen kényszeríthető semmiféle kockázattal járó, iskoláztatását veszélyeztető, egészségére, fizikai, szellemi, lelki, erkölcsi vagy társadalmi fejlődésére ártalmas munkára, és ezen cikk hatékony végrehajtását megfelelő büntetésekkel kell biztosítani; - a 182. számú ILO Egyezmény 3. Cikke szerint a gyermekmunka legrosszabb formái közé tartozik minden olyan munka, amely „jellegénél fogva, vagy azon körülményektől fogva, amely között azt végzik, valószínűleg veszélyezteti a gyermekek egészségét, biztonságát vagy
-51-
erkölcseit”.8 Az egyezményhez készített ajánlás szerint pedig a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy „szankciókat - beleértve, az adott esettől függően, a büntetőjogi büntetéseket is - alkalmazzanak” bármely, a 182. számú ILO Egyezmény ezen előírásában „hivatkozott munkatípus tiltására és kiküszöbölésére vonatkozó nemzeti rendelkezések megsértéséért”; - az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-án elfogadott 2009/52/EK irányelv (a továbbiakban: 2009/52/EK irányelv) 9. cikke alapján bűncselekménnyé kell nyilvánítani az illegálisan az ország területén tartózkodó harmadik országbeli kiskorú állampolgárok foglalkoztatását. 1. tárgy: a gyermekek és fiatalkorúak testi épsége, egészsége, testi, lelki és erkölcsi fejlődése 2. passzív alany: a tizennyolcadik életévét be nem töltött munkavállaló + a keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező tizennyolcadik életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgár 3. elkövetési magatartás: - a): tv.-i előírások = Mt. (2012. évi I. tv.) - b): a kapcsolódó jogszabály a 3. országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. tv. 4. alany: munkáltató 5. csak szándékosan követhető el 6. A kényszermunka súlyosabban büntetendő alakzata, ha 18. életévét be nem töltött személy sérelmére követik el. Elkövetési magatartása a munkavégzésre kényszerítés, amely a passzív alany cselekvési szabadságát sérti. Ide tartozik minden olyan munkavégzés, amikor az elkövető a sértettet akarata ellenére kötelezi vmilyen tevékenység elvégzésére, amely egyéként rendszeres munkavégzésnek felel meg. Ezzel szemben a gyermekmunka nem erőszakos bcs., a 18. alatti szabad akaratából vállalkozik a munkavégzésre, melynek feltételeit jogszabályok meghatározzák. A gyermekmunka tényállása e rendelkezések be nem tartását szankcionálja.
8
Olyan munka, mely magában foglalja a rabszolgaság vagy a rabszolgasághoz hasonló gyakorlat valamennyi formáját, pl. gyermek adásvételét, adósrabszolgaságot, jobbágyságot, kényszer - vagy kötelező munkát.
-52-
47. A szexuális kényszerítés, a szexuális erőszak, a szexuális visszaélés. Btk. 196–198. §. 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (BKv. 27.) Szexuális kényszerítés: 1. tárgy: nemi élet szabadsága 2. passzív alany: bárki. Beszámítási képesség teljes hiánya esetén az akaratnyilvánítási képességet vizsgálni kell. Ha a passzív alany akaratnyilvánításra képtelennek tekintendő, akkor a vele szemben megvalósított bcs. szexuális erőszaknak minősül. 3. elkövetési magatartás – két fordulat: - az eszközcselekmény a kényszerítés = a passzív alany ellenállásának leküzdésére alkalmas olyan tevékenység, amelynek eredményeként a passzív alany a kényszerítő akaratának megfelelő magatartást tanúsít. Tartalmában megfelel a kényszerítés tényállásában szabályozott erőszaknak, illetve fenyegetésnek. Az erőszak ez esetben tényállásszerű, ha személy ellen irányul és akaratot hajlító (vis compulsiva). Az erőszak, fenyegetés alkalmazásának megkezdésével a bcs. kísérleti szakba lép. - a célcselekmény másnak szexuális cselekményre, vagy annak eltűrésére kényszerítése. Szexuális cselekmény = Btk. 459. § (1) bek. 27. pont 4. csak szándékosan követhető el. 5. Minősített esetek: - hozzátartozó = 459. § (1) bek. 14. pont - élettárs = 459. § (2) bek. - nevelése, felügyelete, gondozása: sértettel fennálló állandó, vagy ideiglenes, jogszabályon, megbízáson, szerződésen, rokoni kapcsolaton alapuló jogviszony az alapja - gyógykezelés alatt áll a sértett, ha vele szemben gyógyító eljárásokat alkalmaznak, vagy ápolói tevékenységet folytatnak. - a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszony: általában munkajogi viszonyokban jelenik meg 6. az alapeset magánindítványra büntethető. Szexuális erőszak: 1. tárgy: nemi élet szabadsága 2. passzív alany: bárki. 3. elkövetési magatartás – két fordulat: - a szexuális kényszerítés - a 2. a szexuális cselekményre felhasználás. Szexuális cselekmény = Btk. 459. § (1) bek. 27. pont 4. mód: - 1. fordulatnál: erőszak = a sértett komoly ellenállásának leküzdésére irányuló fizikai ráhatás. Személy ellen kell irányulnia és alkalmasnak kell lennie a sértett ellenállásának leküzdésére, tehát nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek kell lennie.
-53-
Közvetlen a fenyegetés, ha a sértettnek a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell számolnia. Az erőszak, vagy fenyegetés megállapításának egyaránt csak sértetti ellenállás és annak komolysága esetén van helye. A bírói gyakorlat szerint nem várható el a végsőkig való védekezés a sértettől, vagyis az ellenállás komolyságának megállapítását nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik, vagy hagy fel a védekezéssel, mert helyzetét reménytelennek látja. Ha az erőszak/fenyegetés nem alkalmas a sértett ellenállásának, akaratának a megtörésére – egyéb feltételek fennállása mellett – szexuális kényszerítés állapítható meg. - 2. fordulatnál: védekezésre képtelen = 459. § (1) bek. 29. pont Akaratnyilvánításra képtelen = pszichikai oknál fogva nincs jogi értelemben vett akarata (átmenetileg – ittasság – vagy tartósan – kóros elmeállapot). Beszámítási képesség teljes hiánya esetén azt kell vizsgálni, hogy a sértett a nemi élet vonatkozásában akaratnyilvánításra képtelennek tekinthető-e. Ha igen, akkor beleegyezése esetén is megvalósul a bcs. 5. alany: bárki 6. csak egyenes szándékkal követhető el 7. 197. § (3) c): kell a szándékegység, vagyis az első közösülés megkezdésekor az azt megvalósító elkövető tudatának át kell fognia azt, hogy a társa(i) is közösülni akar(nak) a sértettel. Amíg mindkét elkövető cselekmény nem történik meg, vagy csak az egyik jut el a kísérleti szakig, addig a minősített eset kísérlete megállapításának van helye. Ha többen követik el, nincs helye társtettesség megállapításának, valamennyi önálló tettesként felel. 8. A rendbeliség a sértettek számához igazodik. - azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal, ugyanazon elkövető által megvalósított több szexuális cselekmény természetes egység - ugyanazzal a sértettel szemben különböző időpontokban, egységes akarat-elhatározással elkövetett cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak. de csak akkor ha valamennyi esetet tartalmazza a magánindítvány. - ha az elkövető a 12. életévét be nem töltött sértettel folytat szexuális cselekményt, majd a sértett 12. életévének betöltését követően annak beleegyezésével tovább folytatja, akkor a szexuális erőszak és a szexuális visszaélés halmazatban áll. - a személyi szabadság megsértésével látszólagos az alaki halmazat, mivel ez együtt jár a szexuális erőszakkal. - ha könnyű testi sértés is van, az beleolvad a szexuális erőszakba, de a súlyos testi sértéssel már halmazban áll. - 3/2013. BJE 3. pont: Ha a nemi erkölcs elleni bűncselekmény végrehajtása érdekében alkalmazott erőszakhoz (pl. itt a szexuális erőszakhoz) ölési szándék is társul vagy az ölési cselekmény elkövetésének egyik motívuma a nemi élet szabadsága elleni erőszakos bűncselekmény végrehajtása, a súlyosabb minősítésű emberölés állapítható meg (nincs halmazati értékelés). Úgyszintén akkor is, ha az elkövető az ölési cselekményt nemi vágy kielégítésének fokozása érdekében követi el. Ha azonban az elkövetőt a halálos eredmény vonatkozásában gondatlanság terheli, a szexuális erőszak a halált okozó testi sértéssel halmazatban áll. Ha az ölési cselekmény végrehajtása
-54-
során keletkezik a közösülési szándék, az emberölés alapesetének és a szexuális erőszaknak a halmazatát kell megállapítani. BKv 27.: A többek által elkövetett szexuális erőszak bűntette [2012. évi C. törvény 197. § (3) bek. c) pont] megállapításának nem akadálya az, hogy a bűncselekmény elkövetési magatartását megvalósító két személy egyikének büntethetőségét a kóros elmeállapot kizárja. A Btk.-nak a büntethetőséget kizáró okokat meghatározó rendelkezései ebben a körben csupán annyit tartalmaznak, hogy nem büntethető az a személy, akinél ez okok valamelyike felmerült. De nem tartalmaz a Btk. olyan rendelkezést, amely szerint a büntethetőségi akadály ezt meghaladó körben, nevezetesen más elkövető cselekményének elbírálása során is figyelembe vehető lenne. Így olyan magatartást, amelyet valamely bűncselekményt meghatározó törvényi tényállás is tartalmaz, a nem büntethető személy is megvalósíthat, csupán a bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg terhére, mert ezt a tételes jogi rendelkezés - a büntethetőséget kizáró ok - megakadályozza. A cselekmény tehát - adott esetben a több személy közreműködését igénylő szexuális erőszak elkövetési magatartása - végbemegy abban az esetben is, ha a szükséges számú közreműködő között nem büntethető személy is van. Ettől függetlenül az a törvényi megoldás, hogy az így megvalósult elkövetési magatartás csak a büntethető elkövetők vonatkozásában értékelhető bűncselekményként. A büntethető elkövetők büntetőjogilag releváns magatartását úgy kell tehát elbírálni, mintha valamennyi elkövető büntetőjogi felelőssége fennállna. Ugyanerre az eredményre vezet az a logikai megfontolás is, amely szerint az együttesen vagy egymás cselekményéről tudva, de azonos alkalommal és azonos sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyát, büntetőjogi rosszallást érdemlőségének fokát egyáltalán nem csökkenti az a körülmény, hogy azt az elkövető nem büntethető személlyel együttműködve, illetve ketten vagy többen valósították meg. A büntethetőséget kizáró ok tehát csupán azt akadályozza meg, hogy az a személy bűncselekmény alanya legyen, akinél ez az ok fennáll, de ilyen személynek a - büntethető elkövető bűncselekményt megvalósító magatartásában való - közreműködése esetén az elkövető büntetőjogi felelősségét ugyanúgy kell megítélni, mintha a másik közreműködő is büntethető lett volna. Szexuális visszaélés: 1. tárgy: gyermekek és fiatalkorúak egészséges nemi és erkölcsi fejlődése 2. passzív alany: (1) és (2) bekezdés esetén 14. életévét még be nem töltött. Alsó korhatár nincs megjelölve, de a 197. § (2) alapján a 12-14 év közötti személyek kerülhetnek szóba. A (2) bekezdésnél ha eredménytelen rábírásról van szó, a sértett 12. éven aluli életkorának nincs jelentősége. 3. elkövetési magatartás: - rábír: akkor eredményes, ha a sértett szexuális cselekményt végez, vagy legalább megkísérli. Nincs jelentősége, hogy a szexuális cselekményt végző személy büntethető-e. - rábírni törekszik: felbujtásszerű elkövetői magatartás, amely eredménytelen, így ez a fordulat a törekvéssel befejezetté válik (az (1) bek. mindkét fordulata eredményt is tartalmaz). 4. Tettes – részes: ha az (1) bek. I. fordulatában írt magatartást ugyanazon sértettel egyidejűleg, egymás tevékenységéről tudva többen valósítják meg, mindegyik elkövető önállóan felel, nincs helye társtettesség megállapításának.
-55-
Az (1) bek. II. fordulatában meghatározott rábírást tanúsító személy e fordulat szerinti, míg a szexuális cselekményt végző személy az I. fordulat szerinti cselekmény önálló tettese. Felbujtás és bűnsegély megállapítható. 5. csak szándékosan követhető el, a rábírás és a rábírni törekvés azonban célzatos. Ha az elkövető – tévesen, de alappal – idősebbnek tartja a sértettet 12 évnél, akkor ez szexuális visszaélés, ha 14 alatti sértettet tart alappal idősebbnek, akkor a ténybeli tévedés szabályait kell alkalmazni. 6. ha a sértett és az elkövetők hozzátartozók, a szexuális visszaélés minősített esetével a vérfertőzést halmazatban nem lehet megállapítani (mivel a hozzátartozói minőség magában foglalja az egyenesági rokont, illetve a testvért is).
48. A gyermekprostitúció kihasználása. A gyermekpornográfia. A szeméremsértés. Btk. 203–205. §. Gyermekprostitúció kihasználása 1. tárgy: gyermekek egészséges nemi és erkölcsi fejlődése + a gyermekprostitúció megakadályozása 2. elkövetési magatartás: - (1) bek.: előkészületi jellegű, a befejezettséghez nem kell a haszon realizálódása - (2) bek.: nemcsak anyagi lehet az ellenszolgáltatás, hanem más is (pl. iskolai előmenetel támogatása) - (3) bek.: kitartás: az eseti juttatás, az alkalmi ajándék, a rendszeres, de jelentéktelen juttatás elfogadása nem tényállásszerű. Aki 18. évét betöltött személlyel tartatja ki magát = kitartottság 3. alany: bárki 4. csak szándékosan, az (1) bek. csak egyenes szándékkal 5. A rendbeliséget az (1) és (2) bekezdés esetén a passzív alanyok száma határozza meg, míg (3) bek: több passzív alany esetén is természetes egység. (2) bek.: ha a szexuális cselekményt végző passzív alany a 14. életévét betöltötte = gyermekprostitúció kihasználása. Ha azonban 12-14 év közötti = gyermekprostitúció kihasználása és 198. § (1) bek.-be ütköző szexuális visszaélés halmazata. Ha a 12. évét sem töltötte be = gyermekprostitúció kihasználása és a 197. § (2) bek-beli szexuális erőszak valódi alaki halmazata. Gyermekpornográfia 1. tárgy: 18 éven aluliak erkölcsi, valamint egészséges szexuális fejlődése. 2. passzív alany: a törvényi tényállásban szereplő életkornak a felvétel rögzítése, illetve a műsor elkészítése időpontjában kell fennállnia, közömbös, hogy a nyilvánosságra hozatalakor már betöltötte-e a 18. életévét.
-56-
3. elkövetési magatartás: - megszerzés= birtokbavétel - tartás = folyamatos, hosszabb idejű birtoklás - készítő: az is, aki a más által rögzített képfelvételt láthatóvá teszi, illetve a film – vagy videofelvétel operatőre vagy rendezője is. - kínálás = más személy felhívása a felvétel átvételére. Ebben a fordulatban ez eredménytelen is marad - felvétel átadása: a címzett átveszi - hozzáférhetővé tétel: passzívan is megvalósulhat = az elkövető lehetőséget teremt 3. személynek arra, hogy megismerje a felvételt. - forgalomba hozatal: az elkövető arra törekszik, hogy a képfelvételt több, esetleg pontosan meg nem határozható számú személyhez jutassa el ingyenesen vagy visszterhesen. - kereskedés = minden olyan tevékenység, amely az értékesítéshez kötődik haszonszerzési célzattal (pl. csomagolás) - nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tesz = ha a Btk. 459. § (1) bek. 22. pontjában meghatározott módon valósul meg a forgalomba hozatal, illetve a kereskedés. - szereplésre felhívás: szerepeltetésre való eredménytelen felbújtás - műsorban szerepeltetés: a kiskorú aktív, önkéntes közreműködését feltételező, az elkövető által rendezett, irányított műsor létrehozását jelenti. Nincs jelentősége, hogy a műsor előadására nyilvánosság előtt vagy zártkörű rendezvényen került sor, de kell, hogy a műsort több személy észlelje. - a felvételen vagy műsorban való szereplésre történő felhívás sui generis előkészületi magatartás Csak szándékosan követhető el ez a bcs. - azonos személyről, azonos alkalommal készített több felvétel természetes egység - a több alkalommal azonos személyről készített felvételek rendszerint a folytatólagosság egységébe vonhatók. - azonos alkalommal több személyre vonatkozó elkövetési magatartások sem képeznek halmazatot - a rendbeliség a felvételek és a műsorok számához igazodik + Be. 158/D. § (1) bek. b) pont: A bíróság elrendeli az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, ha a büntetőeljárás kábítószer-kereskedelem, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, gyermekpornográfia, állam elleni bűncselekmény, terrorcselekmény vagy terrorizmus-finanszírozás miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll összefüggésben. Szeméremsértés: Jogi tárgy A közszemérem, illetőleg a társadalom nemi erkölcse. Elkövetési magatartás Az elkövető szeméremsértő magamutogatása. Ez lényegében az exhibicionista cselekmény kifejeződése, melynek során valaki lemeztelenített nemi szervét más előtt szándékosan mutogatja és feltűnően látni engedi. Az adott magatartás szeméremsértő jellegének a
-57-
megítélésénél a társadalom általános erkölcsi érzülete és az elkövetés konkrét körülményei irányadóak. Csak szándékosan követhető el. Sértett Bárki lehet, elég egy embernek is észlelnie a cselekményt. Ez a bűncselekmény valósul meg akkor is, ha az elkövető az alvó sértett előtt önkielégítést végez, de a más által történő észlelés lehetősége objektíve fennáll. Stádium Befejezett a bűncselekmény az önmutogatás más előtti célzatos megvalósításával. Halmazat A nemi szerv többszöri mutogatása azonos alkalommal természetes egység. Folytatólagosság állapítható meg, ha az elkövető szeméremsértő cselekményt más személy előtt, több alkalommal, rövid időközökben, egységes akaratelhatározásból fakadóan valósítja meg. A folytatólagosság törvényi feltételeinek hiányában halmazat létesül.
49.A kiskorú veszélyeztetése, a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása. A kiskorú elhelyezésének megváltoztatása, a családi jogállás megsértése. Btk. 208. §, 210. §, 211. §, 213. §. Kiskorú veszélyeztetése: A.) Első alakzat - (1) bek. Jogi tárgy A kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődése. Elkövetési magatartás A súlyos kötelességszegés. Az elkövető olyan kötelezettségét szegi meg, amely a kiskorú nevelése, felügyelete vagy gondozása vonatkozásában terheli őt. A nevelés tervszerű magatartások sorozata. A felügyeleti kötelezettség terhelhet egyes személyeket folyamatosan, időről időre visszatérően, vagy csak egy alkalommal, akkor is meghatározott időtartamban. A gondozási kötelezettség tágabb körű a felügyeleti kötelezettségnél; közös vonásuk, hogy mindkettő a testi fejlődéssel függ össze. A testi, értelmi, érzelmi vagy az erkölcsi fejlődés veszélyeztetése megvalósítható aktív és passzív magatartással egyaránt. Rendszerint huzamosabb ideig folyó és általában megismételt cselekményekkel követik el a bűncselekményt (pl. a rendszeres, súlyos verés), de elképzelhető egyetlen magatartás tanúsításával való bűnelkövetés (pl. a nevelő a 14. életévét betöltött neveltjével annak beleegyezésével közösül) is. Súlyosnak tekinthető a kötelességszegés, ha az arra utal, hogy az elkövető az általános társadalmi felfogás szerinti minimális elvárhatóság követelményeinek sem tesz eleget. BKv. 22.: kiskorú veszélyeztetése megvalósulásának alapjául szolgálhat a tankötelezett gyermek huzamos időn keresztül való visszatartása az iskola látogatásától, ha ez a kiskorú értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti (mivel írástudatlan marad + nem szerzi meg
-58-
azokat az alapvető ismereteket, melyek folytán később az életvitelhez szükséges további ismereteket sem képes megszerezni). A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Tisztában kell lennie kötelességével és előre kell látnia a kiskorú fejlődésének a veszélyeztetését; ezt kell kívánnia vagy belenyugodnia. Ezek a szándékosság pozitív feltételei. Negatív eleme az elkövető szándékának az ölési szándék hiánya: amennyiben az elkövető számol a kiskorú halálának a bekövetkezésével is és abba belenyugszik: egyedül emberölés miatt vonandó felelősségre. Ha az elkövető ugyanannak a kiskorúnak a sérelmére huzamosan és többször megismétlődően fejti ki tevékenységét, egyrendbeli bűncselekményt követ el, mivel a magatartás általában folyamatos jellegű, a kötelességszegések szám és eltérő jellege nem alapozza meg sem a halmazatot, sem a folytatólagosságot. A rendbeliség a sértettek számához igazodik. Ha az elkövető a kiskorú veszélyeztetésén túl más bcs. törvényi tényállását is megvalósítja, halmazat létesül. Következmény A kiskorú testi, értelmi, erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése. Az eset összes körülményeinek figyelembe vételével, a kiskorú személyiségét, életkorát és konkrét helyzetét elemezve lehet elbírálni, hogy a testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődés bekövetkezett-e. Az (1) bek. = veszélyeztetési deliktum, a tényleges sérelem bekövetkezése nem feltétele a megvalósulásnak. Kiskorú = a Ptk. szerint: 2:10. §: aki a tizennyolcadik életévét nem töltötte be (az elkövetés idején). A kiskorú a házasságkötéssel nagykorúvá válik. A házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot a házasság megszűnése nem érinti. Elkövető Csak a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy lehet + a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy gyám élettársa ls a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él. A kötelesség alapulhat családjogi rendelkezésen, hivatáson, szerződésen. A bírói gyakorlat szerint a szülők mindegyikét önállóan terheli a nevelési, felügyeleti vagy gondozási kötelezettség. Nem lehet elkövető: - akinek a bíróság korábban ugyanilyen bcs. miatt a szülői felügyeleti jogát megszüntette - a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy (mivel nincs szülői felügyeleti joga) B.) Második alakzat – (2) bek. 1. tárgy: a kiskorú erkölcsi fejlődése 2. passzív alany: a 18, évét be nem töltött személy, akkor is, ha a házasságkötés révén nagykorúvá vált. 3. elkövetési magatartás: A rábírás eredményes felbujtás, a rábírni törekvés eredménytelen felbujtást jelent – ez utóbbi előkészületi jellegű magatartás.
-59-
Persze itt a rábírás nem járulékos jellegű, vagyis a passzív alany által a rábírás következtében elkövetett bcs. nem feltétele a büntethetőségének, hanem a rábírás eredménye + a rábírás itt nemcsak a bcs. elkövetésére, hanem szabálysértés elkövetésére vagy züllött életmód folytatására is irányulhat. Egyebekben a rábírást és a rábírni törekvést úgy kell értelmezni, mint a felbújtásnál. „Bűncselekmény” alatt olyan büntetendő cselekményt is érteni kell, amelyet gyermekkorú vagy olyan fiatalkorú követ el, aki a cselekményéért pl. beszámítási képesség hiánya miatt nem büntethető. A züllött életmód folytatása huzamosabb időn át tanúsított, erkölcsileg igen súlyosan kifogásolható életvitelt jelent, amely még nem valósít meg cselekményt. 4. szubszidiárius: Rábírás: - ha az elkövető 5 évnél enyhébben büntetendő bcs. elkövetésére bírja rá a passzív alanyt, akkor a kiskorú veszélyeztetése bűntettének a tettese, függetlenül a passzív alany életkorától, - ha az elkövető 5 évnél súlyosabban büntetendő bcs. elkövetésére bírja rá a passzív alanyt, akkor: - ha a bcs.-t elkövető vagy megkísérlő passzív alany 14 évnél idősebb (tehát fiatalkorú), a rábíró személy a passzív alany által megvalósított bcs. felbujtója. - ha a bcs.-t elkövető passzív alany 14 évnél fiatalabb (tehát gyermekkorú), a rábíró személy a passzív alany által megvalósított bcs. közvetett tettese. Rábírni törekvés: - ha az előkészület 5 évi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő, akkor az elkövető büntetése az előbbi körülményekre figyelemmel alakul - ha az előkészület nem büntetendő, az elkövető a kiskorú veszélyeztetésének tetteseként felel 5. A bcs. annyi rendbeli, ahány kiskorú testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi fejlődését veszélyeztette az elkövető. Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása 1. tárgy: a kiskorú egészséges lelki és erkölcsi fejlődése 2. elkövetési magatartás: 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról határozza meg a kapcsolattartási jog formáit: A kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és a felügyelt kapcsolattartás. A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (a továbbiakban: meglátogatás), b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és c) a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást - így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot -, az ajándékozást és a csomagküldést. Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, a külföldre vitel lehetőségével vagy annak a gyermek érdekében való kizárásával.
-60-
A gyámhivatal vita esetében bármelyik fél kérelmére dönt a kapcsolattartásról vagy annak megváltoztatásáról, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Ptk. szerint a bíróság hatáskörébe tartozik. A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem benyújtásának a) a kapcsolattartás pótlására, ennek hiányában a kapcsolattartásra - a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban - előírt határidő elteltétől, illetve b) a (2) bekezdés szerinti veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye. Ha a gyámhivatal megállapítja az önhiba fennállását, a végrehajtás iránti kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel elrendeli a végrehajtást. A gyámhivatal a végrehajtást elrendelő végzésben a mulasztó felet a) felhívja, hogy a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozó határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget, illetve hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével, b) felhívja, hogy a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül biztosítsa, és megjelöli a pótlás végső határidejét, c) figyelmezteti az a) és a b) pont szerinti kötelezettség önhibából történő nem teljesítésének jogkövetkezményeire, és d) erre irányuló kérelem esetén kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére. Ha a jogellenes magatartás megszüntetésére nem kerül sor, sor kerülhet bírság kiszabására. A bcs. megállapítására csak akkor kerül sor, ha a jogellenes magatartást a gyermeket nevelő szülő vagy más személy a végrehajtási bírság kiszabását követően is tovább folytatja. Csak szándékosan valósítható meg. Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása Jogi tárgy A kiskorú megfelelő testi, értelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítását szolgáló hatósági határozat érvényesülése. Passzív alany Olyan kiskorú, akinek az elhelyezéséről végrehajtható hatósági határozat rendelkezik. Elkövetési magatartás A kiskorú elvitele, elrejtése és titokban tartása. Az elvitel olyan tevékenység, amellyel az elkövető a kiskorút az elhelyezéséről rendelkező határozatban foglaltaktól eltérő más környezetbe juttatja. Csak a jogosult beleegyezése nélküli elvitel a tényállásszerű. Az elrejtés a kiskorú olyan elhelyezését jelenti, amely őt a jogosult számára hozzáférhetetlenné teszi és egyúttal a kiskorú hollétét leplezi. A titkokban tartás a kiskorú hollétére vonatkozó ismeret fel nem fedése, letagadása vagy a kiskorú hollétéről hamis adatok, tájékoztatás közlése, illetve a közlés megtagadása.
-61-
Csak szándékosan követhető el, sőt a tényállás szerint az elhelyezés tartós megváltoztatásának célzata szükséges a kiskorú elviteléhez, rejtve vagy titokban tartásához. Stádium A kiskorú elvitelével a vétségi változat befejezetté válik. A kiskorú rejtve vagy titokban tartása tartós-, vagy állapot-bűncselekmény. A rendbeliség a kiskorúak számához igazodik. Több kiskorú elhelyezésének megváltoztatása esetén bűnhalmazat létesül akkor is, ha azonos helyen voltak elhelyezve és azonos alkalommal viszik el, vagy rejtik el, illetve tartják titokban őket. A személyi szabadság megsértése ezzel halmazatban nem állapítható meg. Ha a kiskorú az elvitelbe beleegyezik, a személyi szabadság megsértése fel sem vetődik. Családi jogállás megsértése Jogi tárgy A családi állás = vkinek meghatározott családhoz tartozása és az ebből folyó jogi és társadalmi helyzete. Elkövetési magatartás Más családi állásának a megváltoztatása. Ez alatt lényegében minden olyan cselekményt kell érteni, amely a családi állást meghatározó, illetve ebből a szempontból jelentős körülmények megmásításában, hamis beállításában nyilvánul meg. Családi állás megszüntetése = a passzív alany elveszti addigi családi jogállását anélkül, hogy új családi kapcsolatba kerülne. Pl. gyermek kitétele anélkül, hogy élet elleni bcs. valósulna meg. Szándékosság Az alapeset csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. Feltétele annak tudata, hogy a magatartás következtében másnak a családi állása megváltozik. Ha az alapesetként szabályozott bűncselekményt alkalmazott foglalkozása körében gondatlanságból követi el, vétségért felel.
50. A tartási kötelezettség elmulasztása. A kapcsolati erőszak. Btk. 212. §, 212/A. § Tartási kötelezettség elmulasztása Jogi tárgy A tartási kötelezettség, a tartásra jogosultnak az eltartáshoz való joga. A jogosított ezen jogát jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozat írja elő. Elkövetési magatartás A tartási kötelezettség nem teljesítése. Csak a végrehajtható hatósági határozat meghozatalát követően és csak szándékosan valósítható meg. Ha a tartásdíj-fizetési kötelezettség tárgyában hozott bírósági határozat visszamenőleges hatállyal állapítja meg a fizetés kezdő időpontját, akkor ehhez igazodóan kell megállapítani az elmaradt tartásdíjnak a büntetőjogi felelősség szempontjából irányadó összegét is. Az elkövetési időn belül minden esedékességi időszakra nézve külön-külön kell vizsgálni, hogy a tartásra kötelezett teljesítette-e a tartási kötelezettségét. -62-
A szándékosság feltétele a tartási kötelezettség elkövető általi ismerete és az önhiba. Önhiba nem a mulasztáshoz fűződő pszichikus viszonyra (bűnösség), hanem a mulasztás okára vonatkozó tényállási elem. Elkövető Csak az a személy lehet, akit a hatóság végrehajtható határozatával tartásra kötelezett. Stádium Alapesete tiszta mulasztásos bűncselekmény, azaz a mulasztás egymagában, eredményre, egyéb káros következményre tekintet nélkül büntethető. Befejezetté válik a kötelezettség esedékességét követően nyomban, vagyis ha lejárt az a határidő, ameddig az elkövetőnek a kötelezettségét teljesítenie kellett volna. Bűnhalmazat Bűnhalmazat szempontjából a sértettek száma irányadó, a sértett az, akinek a kezéhez a kötelezettnek a tartásdíjat fizetnie kell. A vád tárgyává tett első mulasztásról az elsőfokú ítélet meghozataláig terjedő időszakon belül valamennyi mulasztás természetes egység, a folytatólagosság megállapítása kizárt. Kapcsolati erőszak 1. tárgy: a családi viszonyokban, az együttélés során is jelen lévő emberi méltóság, illetve az együtt élők egyenjogúságán és egyenrangúságán alapuló családi kapcsolat. 2. sértetti kör: - hozzátartozó = 459. § (1) bek. 14. pont 3. elkövetési magatartás - erőszakos magatartás: Btk. 459. § (1) bek. 4. pont (pl. fellökés, rángatás) - sértő vagy megalázó magatartás = amely a passzív alany becsületét csorbítja, emberi méltóságában gyalázza. - (1) bek. b) pont: ez eredmény-bcs., az elkövetési magatartással okozati összefüggésben olyan helyzetnek kell kialakulnia, amelyben a sértett súlyos nélkülözésnek van kitéve (=olyan javakban szenved hiányt, amelyek az elemi életszükségletei kielégítésére szolgálnak). - rendszeresen = rövid időközönként többször
51. A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése. A közösség tagja elleni erőszak és a közösség elleni uszítás. Btk. 215–217. §, 332. § A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése 1. elkövetési magatartás - korlátozás: a gyakorlás kereteit az elkövető szűkíti, illetve megszegi azokat az előírásokat, melyek garantálják a lelkiismereti szabadság zavartalan gyakorlását.
-63-
- akadályozás: ha az elkövető cselekményének következtében a sértett nem tudja vallását szabadon gyakorolni, mert abban az elkövető ideiglenesen vagy tartósan gátolja. - erőszak lehet vis absoluta és vis compulsiva is. 2. alany: bárki 3. csak szándékosan követhető el, egyenes és eshetőleges szándékkal is. 4. Szabs. tv. 188. § Aki templomban vagy vallásgyakorlásra rendelt más helyen nyilvánosan botrányt okoz, illetve a vallási tisztelet tárgyát vagy a szertartások végzésére szolgáló tárgyat a szertartásokra rendelt helyiségben vagy azon kívül meggyaláz, szabálysértést követ el. 5. Ha az elkövető magatartása egyben a garázdaság tényállását is megvalósítja, a specialitás elve alapján a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése állapítandó meg. Az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése 1. tárgy: az egyesülési és gyülekezési szabadság Az Alaptörvény VIII. cikk: (1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez. (2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni. (3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. (4) A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. (5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Az gyülekezési joggal kapcsolatban: 1989. évi III. törvény: 2. § (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. (2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az érdekeltek tudomására hozni. (3) A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. 3. § A törvény hatálya nem terjed ki a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; b) a templomban és a vallásgyakorlásra rendelt más helyen szervezett vallásos szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; c) a kulturális és sportrendezvényekre; d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. Az egyesülési jogra vonatkozó részletszabályokat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény állapítja meg. E törvény 3. § (1) bekezdése szerint az egyesülési jog
-64-
mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon. 2. a bcs. csak akkor állapítható meg, ha van sértett, akinek az alapvető joga sérül. 3. elkövetési magatartás: - akadályozás: ide tartozik minden olyan magatartás, melynek e jogok gyakorlását időlegesen vagy tartósan gátolja vagy meghiúsítja. - csak szándékos lehet (eshetőleges és egyenes is) 4. ha az elkövető hivatalos személy, a hivatali visszaéléssel e bcs. látszólagos alaki halmazatban áll, a specialitás elve miatt nem hivatali visszaélést kell megállapítani. A többi hivatali bcs.-nyel valódi halmazat jön létre. Közösség tagja elleni erőszak 1. tárgy: szabadság, emberi méltóság, a diszkrimináció-mentes társadalmi együttélés Alaptörvény XV. cikk (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. 2. elkövetési magatartás: - kihívóan közösségellenes = a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, kötekedő magatartás, melyre a támadott csoport tagjai általában félelemmel. megbotránkozással reagálnak. - (1) bek.: nem eredmény-bcs., nem feltétel, hogy a riadalom (= olyan reagálás az elkövető cselekményére, amikor a nemtetszés, felháborodás ijedtséggel, félelemmel párosul) ténylegesen kialakuljon, csak a riadalom előidézésére való objektív alkalmasságot kell vizsgálni. - (2) bek.: a bántalmazás más testének szándékos, jogellenes és céltudatos érintése. Csak aktívan valósítható meg és nem irányul sérülés okozására (pl. ütés). 3. alany: bárki lehet, olyan is, aki a támadott csoporthoz tartozik. 4. minősített esetek - a), b), e), f): értelmező rendelkezéseknél - jelentős érdeksérelem: kényszerítésnél leírtak - a sértett sanyargatásával valósul meg, ha az elkövető a passzív alanynak olyan testi vagy lelki szenvedést okoz, mely meghaladja a kényszerítéssel együtt járó erőszak vagy fenyegetés mértékét, de nem idéz elő testi sértést (pl. a sértett halálfélelemben tartása). 5. Ha a cselekmény a közösség elleni izgatásnak is megfelel, a közösség tagja elleni erőszak állapítandó meg, mert az alaki halmazat látszólagos (a tag elleni erőszak ugyanos konkrét személy, vagy társadalmi csoport elleni támadást jelent, mely magába foglalja a köznyugalom elleni támadást is). Ha a sértett meghalna, az aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés lesz. A (2) bek. kapcsán a rendbeliség a sértettek számához igazodik.
-65-
Közösség elleni uszítás 1. tárgy: a társadalmat alkotó közösségek zavartalan és békés egymás mellett élése, az előítéletektől és hátrányos megkülönböztetéstől mentes társadalom. 2. elkövetési magatartás: gyűlöletre uszítás A bírói gyakorlat szerint, aki gyűlöletre uszít, olyan feszültséget gerjesztő, lázongó magatartást tanúsít, mely alkalmas arra, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben szítsa fel, amely gyűlölet kiváltására ás ezzel a társadalmi rend és béke, a harmonikus és toleráns emberi kapcsolatok megzavarásához vezet. A bírósági döntések a bcs. megállapításához szükségesnek tartják a társadalmi rend és béke megzavarásának reális veszélyét, de nem veszik figyelembe, hogy a bcs. immateriális. Megvalósítható a gyűlöletre uszítás szóban, írásban, interneten való tartalom-közléssel is. Verbális elkövetés esetén a kísérlet fogalmilag kizárt. Nagy nyilvánosságon a bírói gyakorlat azt érti, ha az elkövetéskor nagyobb létszámú személy van jelen, vagy reális lehetőség van arra, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bcs.-ről. 3. Szándékos bcs.
52. A személyes adattal visszaélés, a közérdekű adattal visszaélés. Btk. 219–220. §, 3/2007. Büntető jogegységi határozat. Személyes adattal visszaélés 1. tárgy: a személyes adatok megismeréséhez és biztonságos kezeléséhez, őrzéséhez fűződő jog Alaptörvény VI. cikk (2): mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. 2. elkövetési tárgy: személyes adat. A bűncselekmény – minthogy keret-diszpozíció - háttérjogszabálya elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.). Az Infotv. 3. § 2. pontja értelmében személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. 3. elkövetési magatartás - Az Infotv. 3. § 10. pontja szerint adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése. Az adatkezelés akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.
-66-
Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. - adatbiztonsági intézkedés elmulasztása: 7. § (1) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. (2) Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Mulasztással valósítható meg. - tájékoztatási kötelezettség megszegése. 15. § (1) Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az érintett tájékoztatása csak a törvényben meghatározott esetekben (pl. honvédelmi érdekből) tagadható meg. 4. alany: olyan, aki az Infotv. hatálya alatt áll, tipikusan adatkezeléssel, illetve adatok feldolgozásával foglalkozik. 5. csak szándékosan követhető el. 6. Minősített: - különleges adat = a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; - bűnügyi személyes adat = a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat 3/2007 BJE: amennyiben az elkövető egy cselekménnyel valósítja meg a hivatali visszaélés bűntettét, valamint a hivatalos személy által elkövetett személyes adattal visszaélés bűntettét, a bűnösség az utóbbi bűncselekményben állapítható meg. A hivatali visszaélés bűntettével az
-67-
egyéb hivatali bűncselekmények, valamint azok a bűncselekmények is a specialitás viszonyában vannak, amelyek a hivatalos személykénti elkövetést akár az alapeseti tényállás körében, akár minősítő körülményként magukba foglalnak. Ezeknek a bűncselekményeknek a hivatali visszaélés bűntettével előforduló alaki halmazata tehát csupán látszólagos. Közérdekű adattal visszaélés 1. tárgy: a valóságnak megfelelő közérdekű adat megismeréséhez fűződő, Alaptörvényben garantált jog (VI. cikk (2), fenn). 2. elkövetési tárgy: közérdekű adat = Infotv. 5.: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; 3. elkövetési magatartás: - eltitkolás = közérdekű adat létezésének letagadása, vagy annak kinyilvánítása, hogy az adatkezelő nem rendelkezik az adattal Infotv. 26. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot - az e törvényben meghatározott kivételekkel - erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. - tájékoztatási kötelezettség megszegése (mulasztás). Csak az után valósítható meg, hogy a bíróság jogerős határozattal az adatkezelőt az adat közlésére kötelezte. - hozzáférhetetlenné tétel = adat elrejtése, megsemmisítése - meghamisítás = olyan változtatás, melynek következtében az adat nem egyezik meg a valósággal. - c) = a valóságot nem tükröző adatok nyilvánosságra hozatala 4. alany: akire vonatkozik az Infotv., illetve más jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezései a közérdekű adatok kezelésével, stb. kapcsolatban kötelezettséget állapítanak meg. 5. csak szándékosan követhető el.
-68-
53. A magánlaksértés és a szabálysértési alakzata. A zaklatás. A kiszolgáltatott személy megalázása. Btk. 221–222.§, 225. §, 231. §, Szabs. tv. 166. § Magánlaksértés Ez a bűncselekmény magánindítványra üldözendő bűncselekmény. Jogi tárgy A lakás, lakáshoz tartozó egyéb helyiség vagy bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, azaz az ún. házijog. (Ezek a helyiségek egyben az elkövetési tárgyak is.) Az Alaptörvény VI. cikk (1) bek.: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Lakás: minden olyan zárt hely, amely az emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásául szolgál, akár ingó, akár ingatlan. Így pl. a csőszkunyhó nem lakás (mert nincs meg a rendeltetésszerű lehetőség az éjjeli szállás vonatkozásában), de a sátor, lakókocsi, kajüt igen. Feltétel a lakhatásra rendeltség, így pl. idetartozik az is, melyet csak az év egy meghatározott részében használnak (nyaraló). Egyéb helyiség: emberi tartózkodás helyéül szolgáló olyan zárt épületrész, amely gazdasági tevékenység végzésére szolgál, vagy amelyet emberek összejövetelére használnak attól, függetlenül, hogy kapcsolatban áll-e a tulajdonképpeni lakással. E fogalom alá tartozik a lakással szorosan összefüggő, ahhoz tartozó helyiség, pl. padlás, pince. Bekerített hely: falakkal, kerítéssel, élő sövénnyel vagy más módon körülvett terültet, amely a lakás vagy egyéb helyiség rendeltetésszerű használatát elősegíti. Elkövetési magatartás Csak szándékosan követhető el. A.) /1. Vétség /(1) bek./ Másnak lakásába, egyéb helyiségébe vagy bekerített helyre bemenetel vagy bent maradás az ott lakó, vagy azzal rendelkező akarata ellenére, illetve annak megtévesztésével. A bemenetel csak aktív magatartással valósítható meg; a bent maradás passzív magatartás, amely addig tart, amíg az elkövető a lakást stb. teljesen el nem hagyja. Az elkövetés módja az erőszak, fenyegetés, hivatalos eljárás színlelése. (az erőszak irányulhat személy vagy dolog ellen is). Hivatalos eljárás színlelése = a passzív alanyt az elkövető megtéveszti eljárása hivatalos jellegét illetően, hogy lehetővé váljék számára a lakásba, egyéb helyiségbe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre való bejutás. Ha azonban az elkövető hivatalos személy és ezt a jellegét illetve megbízatását használja fel arra, hogy másnak a lakásába bejusson = hivatali visszaélés. A.)/2. Bűntett /(2) bek./ Ez az elkövetési magatartás csak akkor állapítható meg, ha a jogosult félreérthetetlenül kifejezésre juttatja, hogy a lakásba, stb. történő bemenetelt vagy a bent maradást nem tartja kívánatosnak /az (1) bek.-nél ugyanis egyértelműen megállapítható a passzív alany akaratának hiánya/. Ez történhet szóban, írásban vagy ráutaló magatartással. Felfegyverkezve, fegyveresen = értelmező rendelkezések
-69-
B.) A másik elkövetési magatartás az, ha a sértettet az említett módokon megakadályozza abban, hogy a lakásába stb. bemenjen. A lakást jogszerűen használó személy is megvalósíthatja, ha a zárat lecserélve a lakás használatára szintén jogosult házastársát akadályozza meg abban, hogy a lakásba bejusson. Itt az erőszak dolog elleni erőszakkal is megvalósítható (pl. új zár felszerelésével). A (4) bek. a minősített eset. Tettesség-részesség A bűncselekmény alanya lehet bárki, a cselekmény társtettességben is elkövethető, a részesség valamennyi formája előfordulhat. Halmazat Ha a magánlaksértés más súlyosabb bűncselekmény eszközcselekményeként jött létre, akkor a célcselekmény ezt magába olvasztja. Ha a lakáson belül több lakrész van és ezek felett több különböző személy rendelkezik önállóan, annyi rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ahány lakrész tekintetében elkövették a cselekményt (ahány “házijog” sérül). BKv 42.: a rongálás vagy magánlaksértés a törvényi egység folytán a lopással bűnhalmazatban csak akkor állapítható meg, ha a rongálásnak, illetve a magánlaksértésnek valamennyi tárgyi és alanyi ismérve a lopástól elkülönülten megvalósult. Az ismérvek elkülönülésének hiányában is meg kell állapítani a lopás és a magánlaksértés bcs.-einek bűnhalmazatát, ha a magánlaksértésnek a 221. § (4) bek.-e szerinti bűntetti alakzata kerül bűnhalmazatba a lopás vétségével. Szabálysértési alakzat Szabs. tv. 166. §: Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe, vagy ezekhez tartozó bekerített helyre az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel bemegy, vagy ott bennmarad, úgyszintén aki mást akadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen, szabálysértést követ el. Magánlaksértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. A bcs.-i és a szabálysértési alakzat között az a különbség, hogy amennyiben a Btk.-ban meghatározott elkövetési módon kerül sor az elkövetési magatartás tanúsítására, úgy bcs., ezek hiányában szabálysértés valósul meg. Zaklatás 1. tárgy: a magánszférához való jog. Az Alaptörvény VI. cikk (1) bek.: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. 2. elkövetési magatartás: - háborgatás = zavaró, zaklató jellegű magatartások összessége, melyek alkalmasak arra, hogy valakinek a mindennapi életét megnehezítsék, negatívan befolyásolják (pl. éjjel-nappal ismétlődő telefonhívások, sértő, szidalmazó üzenetek). Rendszeres, ha rövid időközönként többször ismétlődik, tartós pedig akkor, ha egy hosszabb időszakon keresztül folyamatosan valósul meg. Csak akkor büntetendő, ha célzatos. Szubszidiárius.
-70-
- megfenyegetés – a személy elleni erőszakos büntetendő cselekmény nem azonos a Btk. 459. § (1) bek. 26. pontjában írtakkal, annál szélesebb + az erőszak fogalmánál itt is alkalmazandó a 459. § (1) bek. 4. pontjában leírtak. Közveszélyt okozó büntetendő cselekmény mindenekelőtt a közveszély okozása (322. § ). 3. alany: bárki, és csak egyenes szándékkal valósítható meg (mivel célzatosak). 4. a zaklatás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van (230. § ). 5. Szabs. tv. 173.§.: Veszélyes fenyegetés = Aki mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget, szabálysértést követ el. Kiszolgáltatott személy megalázása 1. tárgy: emberi méltóság 2. kiszolgáltatott = a törvényi indokolás alapján az a természetes személy, aki tartósan olyan külső körülményeket kénytelen elviselni, amelyek számára kellemetlenek, hátrányosak és ezen körülmények megváltoztatására nincs lehetősége. 3. rábírás = itt a felbujtói magatartás sui generis tettesi cselekményként való értékelése, melyre azért van szüksége, mert olyan magatartásra irányul, ami egyéként nem minősülne bcs.-nek. Az önmagát megalázó magatartás megítélésekor abból kell kiindulni, hogy a cselekmény sérti-e az emberi méltóságot. Lehet aktív és passzív is (pl. megalázó helyzet tűrése). 4. csak egyenes szándékkal valósítható meg, akkor válik befejezetté, ha a kiszolgáltatott élethelyzetben lévő személy a magát megalázó magatartást tanúsítja. 5. Minősített esetek - ellenszolgáltatás lehet pénz, természetbeni juttatás, vagy más átmeneti előny - felvétel készítése: az elkövető a megalázó magatartást bármilyen eszközzel, technikai berendezéssel rögzíti. - hozzáférhetővé tesz: az elkövető megteremti annak a lehetőségét, hogy a felvételt másik is megismerhessék. Csak a nagy nyilvánosság (= az elkövetéskor nagyobb létszámú személy van jelen, vagy reális lehetőség van arra, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bcs.-ről) számára történő hozzáférhetővé tétel büntetendő. 6. Szubszidiárius bcs. Ha a rábírás fenyegetéssel történik, azt kell eldönteni, hogy a kiszolgáltatott személy megalázásának vétségét, vagy a kényszerítés bűntettét kell-e megállapítani. Előbbi szubszidiárius, utóbbi az alternativitás viszonyában áll más bcs.-ekkel + kényszerítésnél a jelentős érdeksérelem következmény. Persze érdeksérelem itt is van, csak kérdés, hogy jelentős-e. Ha igen, és ezt a fenyegetéssel elkövetett rábírás okozza = kényszerítés. Ha nem = kiszolgáltatott személy megalázása.
-71-
Ha a rábírás olyan cselekmény megvalósítására irányul, amely kimeríti más, súlyosabban büntetendő bcs. tényállását (pl. garázdaság), az elkövető bűnösségét ez utóbbiban kell megállapítani, melynek felbujtója lesz. Magánindítvány 231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény /egészségügyi önrendelkezési jog megsértése/ csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő. (2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény9 csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el. (3) A 228. § esetén10 a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
54. A magántitok megsértése, a levéltitok megsértése. A magánindítvány. Btk.223–224.§, 231. § Magántitok megsértése Jogi tárgy A sértettnek a titka megőrzéséhez fűződő személyiségi joga. Elkövetési tárgya a magántitok. A magántitok fogalmát törvény nem határozza meg. A közfelfogás alapján magántitok minden olyan csak kevesek, beavatottak előtt ismert tény, adat, körülmény, amelynek megőrzésére a jogosítottnak méltányolható érdeke fűződik. Elkövetési magatartás A magántitok alapos ok nélküli felfedése, amely felölel minden olyan aktív vagy passzív magatartást, melynek folytán a titok illetéktelen személy tudomására jut. A módja közömbös. A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntetendő. Alapos ok a felfedésre mindaz, ami társadalmi jelentőségénél fogva felülmúlja a sértettnek a titoktartáshoz fűződő érdekét. Pl. feljelentési, tanúzási, adatszolgáltatási kötelezettség, a járványok elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos bejelentési, tájékoztatási kötelezettségek. Elkövető A tettes csak az lehet, aki valamely foglalkozást gyakorol, vagy közmegbízatást teljesít. Részes bárki lehet. A foglalkozás = a keresetszerűen, a megélhetés biztosítása végett rendszeresen, ellenszolgáltatás fejében végzett tevékenység, a közmegbízatás = olyan feladat ellátása, melyet az elkövető állami vagy társadalmi szervezetnél, ellenszolgáltatás nélkül végez.
9
Magánlaksértés, zaklatás. Magántitok megsértése, Levéltitok megsértése, Kiszolgáltatott személy megalázása, rágalmazás, Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala, Becsületsértés, Kegyeletsértés 10 Kegyeletsértés
-72-
Stádium Befejezetté válik a magántitok felfedésével. Kísérlet az írásban történő elkövetés esetén fordulhat elő. Pl. postára adja a felfedő levelet, de nem jut el a címzetthez. A cselekmény jogellenességét kizárja a sértett beleegyezése, mert csak magánindítványra üldözendő. Egység, halmazat A rendbeliséget a sértettek száma határozza meg. Ugyanazon sértett vonatkozó több magántitok egy elkövetési magatartással történő felfedése természetes egység, ugyanannak a magántitoknak a többszöri felfedése természetes egység, de a körülmények a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelendőek. Ugyanazon sértett vonatkozó több magántitok több cselekménnyel történő felfedése – ha ez a folytatólagosság körén kívül esik – valóságos homogén anyagi halmazat. A 219. § (1) és (3) bekezdések a magántitoksértéssel a specialitás viszonyában állnak. Levéltitok megsértése Jogi tárgy A sértettnek a magánjellegű közlése titokban maradásához fűződő személyiségi joga. Elkövetési tárgya másnak közlést tartalmazó zárt küldeménye. Lehet levél, zárt irat vagy távirat, ill. minden olyan egyéb technikai eszköz, amely alkalmas a gondolat rögzítésére és annak továbbítására. Nem tartozik ide közlést nem tartalmazó postai csomag, mivel az személyes gondolati közleményt nem tartalmaz. A tényállás második fordulatának elkövetési tárgya a távközlő berendezés útján továbbított közlemény. Elkövetési magatartás Felbontás: olyan magatartás, amelynek következtében annak tartalma hozzáférhetővé válik. Megszerzés: a küldemény bármiféle meg nem engedett módon történő birtokba vétele. Átadás: olyan magatartás, melynek következtében a közlemény illetéktelen 3. személy birtokába jut. A második fordulat elkövetési magatartása a közlemény kifürkészése, amely alatt olyan magatartás értendő, amelyet a közlemény tartalmának jogellenes megszerzése céljából hajtanak végre. A tartalom véletlen megismerése nem kifürkészés. Csak egyenes szándékkal követhető el, célzatos cselekmény. Az illetéktelen személy részére történő átadás esetében kettős célzat szükséges, az elkövető szándékának a megszerző ilyen jellegű szándékát is át kell fognia. A cselekmény jogellenességét a sértett beleegyezésén kívül kizárhatja a jogszabály engedélye is (pl. Be.: bizonyos esetekben a hatóságnak joga van a terhelt leveleinek a megszerzésére). Elkövető Bárki lehet, hivatalos személy is, de ha a hivatalos személy ezzel a minőségével visszaélve a jogtalan előny szerzése vagy jogtalan hátrány okozása végett követi el a bűncselekményt, akkor hivatali visszaélés miatt felel. Stádium Befejezett, ha az elkövető a küldeményt felbontja, megnézi vagy másnak átadja. A második fordulat akkor válik befejezetté, ha az elkövető a továbbított közlemény tartalmának (lényegének) birtokába jut. Kísérlet mind a két fordulatnál megvalósulhat. A kifürkészés befejezetté válik a közlemény tartalmáról való tudomásszerzéssel. -73-
Magánindítvány 231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény /egészségügyi önrendelkezési jog megsértése/ csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő. (2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény11 csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el. (3) A 228. § esetén12 a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
55. A rágalmazás, a becsületsértés, és a kegyeletsértés. A valóság bizonyítása és a magánindítvány. A becsületsértés szabálysértési alakzata. A hatóságok, hivatalos személyek, a közszereplők sérelmére elkövetett rágalmazás és becsületsértés. Btk.226–231. §, Szabs. tv. 180. §, 36/1994. (VI. 24.) AB határozat, 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (BKv. 71.) Rágalmazás Immateriális bűncselekmény (így elég maga a becsület csorbítására való alkalmasság, nem kell a csorbítás bekövetkezése is), mely egyenes és eshetőleges szándékkal egyaránt elkövethető. A szándéknak át kell fognia a tényállítás becsület csorbítására alkalmas voltát, azonban az elkövetőnek nem kell tisztában lennie azzal, hogy a közölt tény megfelel-e a valóságnak vagy sem. Kizárólag magánindítványra büntethető. Jogi tárgy A személy társadalmi megbecsülésének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A becsület csorbítására alkalmas (= a sérelem bekövetkezésének absztrakt lehetősége fennáll) tény állítása, híresztelése, ill. ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata. Tény: minden múltban létezett vagy a jelenben létező jelenség, amely a külvilág számára megismerhető, bizonyítható. A jövőbeni esemény állítása nem tényállítás, hanem feltételezés, amely nem rágalmazásnak, hanem becsületsértésnek minősülhet. Tényállítás: az elkövető személyes tudomáson, meggyőződésen alapulóan, vagy ilyen látszatot keltve közös másokkal tényeket. Feltétel, hogy a közölt tény a becsület csorbítására alkalmas legyen (ez objektív ismérv, nem a sértett megítélésétől függ, a közfelfogás dönti el). Híresztelés: mások által tett tényállítás továbbadása. A tényre közvetlenül utaló kifejezés a valóság egy jellemző mozzanatnak olyan kiemelése és továbbadása, amelyből az egész történésre lehet következtetni. A közvetlensége azt jelenti, hogy mindenki számára egyértelműen, objektív módon utal a becsület csorbítására alkalmas tényre.
11
Magánlaksértés, zaklatás. Magántitok megsértése, Levéltitok megsértése, Kiszolgáltatott személy megalázása, rágalmazás, Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala, Becsületsértés, Kegyeletsértés 12 Kegyeletsértés
-74-
A tényállításnak ill. a híresztelésnek a sértettől különböző “más” személy előtt kell megtörténnie. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös, hogy a sértett jelen volt-e a rágalmazásnál. 3. személy jelenléte azonban elengedhetetlen. A sértettnek címzett zárt levélben történő közlése esetén – mely esetekben kizárt, hogy annak tartalma a sértett közreműködése nélkül más személy előtt ismertté váljon – becsületsértés megállapításának van helye. Nem bűncselekmény A jogellenesség a tényállás valótlansága esetén sem minősül a cselekmény bűncselekménynek, ha a hivatalos személyek hivatali hatáskörükben eljárva fogalmazzák meg a becsület csorbítására alkalmas tényállást. Pl. az elsőfokú bíróság bűnösséget kimondó, míg a másodfokú bíróság bizonyítottság hiányában felmentő ítéletet hoz. Elkövető A bűncselekmény alanya bárki lehet. Társtettesség-részesség Általános szabályok szerint elképzelhető. Passzív alanya A bűncselekmény passzív alanya lehet természetes személy, jogi személy vagy társadalmi feladatot szervezett közösségben ellátó személyösszesség (kollektíva). Azok a személyösszességek, melyek nem rendelkeznek azzal a sajátossággal, hogy meghatározott társadalmi kötelezettséget teljesítsenek, vagyis nincsenek meghatározó kollektív kötelezettségeik a rágalmazás passzív alanyai sem lehetnek. Emberi méltósága a jogi személynek nincs, csak a képviseletében eljáró egyes személyeknek. Az állandó vagy az alkalmi munkaközösségek is a bűncselekmény passzív alanyai lehetnek, de pl. az egyes foglalkozási ágak képviselői, egy adott terület lakói, mivel személy szerint nem határozhatók meg passzív alanyok itt nem lehetnek. A sértetteknek határozottan felismerhetőnek, személy szerint meghatározottnak, kétséget kizáróan felismerhetőnek kell lennie. Stádium A rágalmazás immateriális bűncselekmény, mely akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés más előtt elhangzott, annak tudomására jutott. Itt a kísérlet fogalmilag kizárt (mivel az elkövetés verbális). Az írásban, levélben foglalt tényállítás esetés akkor befejezett, ha a címzett vagy bárki más a levelet elolvasta. Itt az elkövetési magatartás és a tényállítás tudomásulvétele elválhat, így kísérlet megállapítható. Elhatárolás Ha a terhelő tényállítás valamely hatóság előtt történik és tartalma szerint valamely fegyelmi vétségnek, szabálysértésnek vagy bűncselekménynek a sértett által való elkövetésre utal, akkor a hamis vádat kell megállapítani. Ha a bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel való vádolás gondatlan, hamis vád nem, de rágalmazás megállapítható. A rágalmazás csak tényállítással vagy erre közvetlenül utaló kifejezéssel, míg a becsületsértés egyéb kifejezéssel vagy sértő cselekménnyel valósítható meg. -75-
A rágalmazásnak más előtt kell történnie, de a rágalmazó jellegű tényállítás is becsületsértésnek minősül, ha az a sértettel szemben négyszemközt vagy írásban történik. A rágalmazás beleolvad az élet elleni, a testi épség elleni és a nemi erkölcs elleni bűncselekményekbe. Egység Természetes egységet alkot az ugyanazon passzív alany sérelmére azonos alkalommal és egységes akaratelhatározásból fakadó több becsületsértő ténynek az állítása, a különböző időpontokban való megvalósítás pedig a folytatólagosság megállapítását alapozza meg. Halmazat Különböző személyek sérelmére akár egy, akár több magatartással megvalósított rágalmazás és annyi rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ahány személy sérelmére elkövették (homogén alaki halmazat). A személyösszesség sérelmére elkövetett rágalmazás esetén a bcs. egyrendbeli. A rágalmazás halmazatban állhat a tettleges becsületsértéssel. A hamis vád a rágalmazás speciális esete. A hatóság előtt bcs.-re vonatkozóan tett valótlan tényállítás rágalmazás, ha az elkövető olyan adatot is közöl a hatósággal, amire tekintettel a hamis vád nem valósulhat meg (pl. a bcs. elkövetési idejét olyan időpontban jelöli meg, hogy elévülés miatt a tényállítás valósága esetén sem indulhatna büntetőeljárás. A rágalmazás beleolvad az élet elleni és a testi épség elleni bcs.-ekbe, valamint a nemi erkölcs elleni bcs.-ekbe is. Minősített esetek: - aljas indok vagy cél: az erkölcsileg elvetendő motívumból fakadó, valamint az ilyen célból megvalósított cselekmények. A sértési szándék önmagában nem aljas indok. - nagy nyilvánosság előtt: az elkövetéskor nagyobb létszámú személy van jelen, vagy reális lehetőség van arra, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bcs.-ről. - jelentős érdeksérelmet okozva: ez alatt a sértettet ért mindennemű személyi, családi, erkölcsi, vagyoni jellegű, hátrányos következményt kell érteni. 36/1994. (VI. 24.) AB határozat: 3. A Btk. 179. és 180. §-ainak (rágalmazás, becsületsértés) alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a szabad véleménynyilvánításhoz való jog által alkotmányosan védett, így nem büntethető véleménynyilvánítás köre a közhatalmat gyakorló személyekkel és intézményekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb legyen, mint más személyeknél. A hatóság vagy hivatalos személy, valamint a közszereplő politikus becsületének csorbítására alkalmas - e minőségére tekintettel tett -, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető; a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata pedig csak akkor büntethető, ha a becsület csorbítására alkalmas tényt állító, híresztelő, illetve ilyen tényre közvetlenül utaló személy tudta, hogy a közlése lényegét tekintve valótlan vagy azért nem tudott annak valótlanságáról, mert a hivatása vagy foglalkozása alapján reá irányadó szabályok szerint - az adott állítás tárgyára, a közlés eszközére és címzettjeire tekintettel - elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.
-76-
Be. 497. § (3) Kölcsönösen elkövetett könnyű testi sértés, rágalmazás vagy becsületsértés esetén az egyik fél sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt megindult eljárásban a 321. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésig a másik fél abban az esetben is jogosult a magánindítvány előterjesztésére, ha ennek határideje lejárt, feltéve, hogy a büntethetőség nem évült el. Viszonvád emelését nem zárja ki, hogy az ügyész a magánvádlótól a vád képviseletét átvette. Viszonvád feltétele a kölcsönösség = az elkövetésben részvevők azonossága + a cselekmények közötti tárgyi összefüggés – a döntő az, hogy az egyik cselekményt a másik miatt követték el. Becsületsértés Jogi tárgy A személy emberi méltóságának védelméhez fűződő társadalmi érdek. Az emberi méltóság független a társadalmi értékítélettől, és akkor is megilleti az egyént, ha társadalomra veszélyes cselekményt követett el. Elkövetési magatartás Csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia a kifejezés vagy a magatartás becsület csorbítására alkalmas jellegét, valamint az elkövetés módjára vonatkozó ismérveket. A becsület csorbítására alkalmas minden olyan mással szemben használt kifejezés, amely az emberi méltóságot sérti. Kifejezés elsősorban a szavak útján történő gondolatközlés, de történhet írásban is; történhet közvetlenül vagy közvetett módon, feltételes módban, gyalázkodva, kérdés formájában, példázatként, tréfaként stb. A kritika, bírálat, véleménynyilvánítás a becsületsértés megállapítására nem nyújt alapot a bírói gyakorlat szerint. A becsület csorbítására alkalmas cselekmény alá vonható minden a tettleges becsületsértés fogalmi körén kívül eső gesztus, amely az elkövetőnek a sértett irányában tanúsított megvető, lekicsinylő értékítéletet fejezi ki. Az elkövetési magatartást már a sértő mozdulat is megvalósítja. A becsületsértés elkövetési módja a becsületsértő kifejezés használatának és egyéb cselekmény elkövetésének a sértett munkakörével, közmegbízatásával vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben kell történnie. A becsületsértés nemcsak a munkavégzés stb. ellátása során, hanem emiatt is történhet. Tettlegesség: a sértett testének célzatos érintésében jelentkezik, anélkül, hogy testi sértést valósítana meg. Megvalósulhat a sértett testének egyszerű érintésével is, ha ez a magatartás támadó jellegű (pl. rángatással, arculütéssel). BKv.71.: 1. Más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas tárggyal (pl. tojással) megdobása tettleges becsületsértést valósíthat meg. 2. A nyilvános helyen elkövetett tettleges becsületsértés - ha az elkövetés módja folytán kihívóan közösségellenes - garázdaság megállapítására lehet alkalmas, ezért vizsgálni kell,
-77-
hogy e bűncselekmény konjunktív feltételei (kihívóan közösségellenes, erőszakos, megbotránkoztatásra, illetve riadalomkeltésre alkalmas) hiánytalanul megvalósultak-e. 3. A garázdaság bűncselekményi alakzatához tényállási elemként megkívánt „erőszakos magatartást tanúsít” fordulata megvalósul a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatással, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Az EBH2007. 1589 számon közzétett elvi határozat kimondta, hogy az erőszak és az erőszakos magatartás nem azonos fogalmak. Garázdaság megvalósításához az erőszakos magatartás tanúsítása is elégséges, ha a bcs. megállapításának egyéb feltételei is megvalósultak. Ha a tettleges becsületsértés során alkalmazott erőszakos magatartás egyéb törvényi tényállási elemekkel párosul – kihívóan közösségellenes, megbotránkoztatásra, illetve riadalomkeltésre alkalmasság – és súlyosabb bcs. nem valósul meg, akkor a tettleges becsületsértés vétsége beolvad a garázdaság vétségébe és ez utóbbi valósul meg. A tettleges becsületsértés – könnyű testi sértés: a testi sértés az emberi test ellen intézett olyan jogellenes támadás, amely a testi épséget, vagy az egészséget sérti, ezzel szemben a tettleges becsületsértés nem eredményez testi sértést vagy egészségsértést, hanem a testet érő behatás a sértett társadalmi megbecsülésének és emberi méltóságának megsértésére alkalmas. Elkövető Bárki. Stádium A rágalmazás körében kifejtettek irányadóak, azzal, hogy a tettlegesen elkövetett becsületsértés kísérlete is fogalmilag kizárt. Halmazat Több sértett léte, függetlenül attól, hogy egy vagy több cselekménnyel valósult-e meg a cselekmény, halmazatnak minősül. - az azonos sértett sérelmére azonos alkalommal elkövetett rágalmazásba a szóbeli becsületsértés beolvad, - a rágalmazást és a tettlegesen elkövetett becsületsértést bűnhalmazatban kell megállapítani. - a szóbeli becsületsértés a tettlegesen elkövetett becsületsértésbe is beolvad. - a tettleges becsületsértéssel egy időben tett szóbeli kijelentés nem értékelhető önálló szabálysértésként. - a testi sértésbe az azonos sértett sérelmére, azonos alkalommal elkövetett tettleges becsületsértés ugyancsak beolvad, vagyis bűnhalmazat megállapításának nincs helye - az élet és a testi épség, valamint a nemi erkölcs ellen elkövetett erőszakos bűncselekményekbe a becsületsértés beleolvad. Szubszidiárius viszonyban van a rágalmazással. Elhatárolásuk: - rágalmazás kizárólag tényállítással követhető el, míg a becsületsértés kifejezés használatával, illetve tettlegesen, - a rágalmazásnak a passzív alanytól különböző más személy előtt kell megvalósulnia, a becsületsértéshez viszont elégséges, ha csak a passzív alany van jelen, - becsület csorbítására alkalmas tényállítás esetén is a becsületsértés valósul meg, amennyiben erre verbálisan, a passzív alany kizárólagos jelenlétében, négyszemközt kerül sor
-78-
- a becsületsértés a rágalmazás kisegítő jellegű törvényi tényállása, vagyis alaki halmazatban a két bcs. nem állhat. Szabálysértési alakzata: Szabs. tv. 180. §: Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, szabálysértést követ el. Becsületsértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye. Kegyeletsértés Csak szándékosan követhető el, s az elkövető tudatára vonatkozóan a rágalmazás, becsületsértés bcs.-ének elemzése során kifejtettek az irányadók. Jogi tárgy A halott emlékének a hozzátartozók kegyeleti jogainak védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövető Bárki. Elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartása a halottnak vagy emlékének meggyalázása. Ez olyan cselekmény, amely- ha élne - rágalmazás vagy becsületsértés miatt lenne büntetendő. Ide értendő a síremlék, urna megrongálása, szétdúlása stb. Elhatárolás Amennyiben az elkövető élő személyt vél halottnak, rágalmazásért, vagy becsületsértésért felel, míg ha holtat vél élőnek, ez alapján a tényállás alapján vonható felelősségre. A valóság bizonyítása - a valóság bizonyításának tárgya csak tényállítás, híresztelés, illetve tényre közvetlenül utaló kifejezés használata lehet. Nem lehet tárgya a kritika, a vélemény, az értékítélet, és a minősítés, a szidalmazó, gyalázkodó kifejezések használata, illetve az olyan kijelentések, amelyek nem egyedileg körülhatárolt eseményre, történésre vonatkoznak. - közérdek = a közösség általános érdekei, lehet társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális vagy más jellegű is. - elrendelésekor azt kell vizsgálni, hogy a tényállítás, híresztelés, tényre közvetlenül utaló kifejezés használatához fűződő érdek és a becsületet ért támadással okozott jogsérelem milyen viszonyban állnak egymással, nincs-e aránytalanság a kétféle érdek között. Az ítélkezési gyakorlat szerint minél közelebb áll a magánélethez az életviszonyoknak az a köre, amelyre a tényállítás történt, annál jobban leszűkül a valóság bizonyításának lehetősége. - ennek elrendelésének tárgyában hozott határozat pervezető végzés, ami ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. A bizonyítási teher megfordul, a vádlott köteles bizonyítani, hogy amit állított az igaz.
-79-
Magánindítvány 231. § (1) A 218. §-ban meghatározott bűncselekmény /egészségügyi önrendelkezési jog megsértése/ csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggésben nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek. A 218. § (2) bekezdése esetén a magánindítványt az egészségügyről szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy, illetve az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő. (2) A 221-228. §-ban meghatározott bűncselekmény13 csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha a 227. §-ban meghatározott bűncselekményt rendvédelmi szerv tagjának sérelmére követik el. (3) A 228. § esetén14 a magánindítványt az elhalt hozzátartozója vagy örököse terjesztheti elő.
56. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény. Btk. 232. § Jogi tárgy Jogi tárgy valamennyi közlekedési ágazat biztonságához fűződő társadalmi érdek + élet, testi épség, egészség védelme. Elkövetési tárgy A közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés, vagy ezek tartozékai, közlekedési jelzés, közlekedési jármű vezetője mint passzív alany. A közlekedési útvonal fogalmát a jogszabály nem határozza meg. Ez alatt értendő valamennyi közlekedési ágazathoz tartozó olyan terület, amely a közlekedést szolgálja és arra igénybe vehető. Így pl. a vasúti és villamospálya-test, légi folyosó, kifutó és leszállópálya, vízi járművek által igénybe vehető álló vagy folyóvizek területe, kikötő, közút. Gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló terület: járda, úttest, padka, kerékpárút. Jármű: a közlekedés lebonyolítására szolgáló eszköz,azaz a vasúti, vízi, légi, illetve közúti járművek és egyéb közlekedési eszközök. Üzemi berendezés: műszaki szerkezetek, felszerelések és készülékek, amelyek közlekedési ágazatok területén közvetlenül a biztonságos működését szolgálják. Ezek tartozékai olyan járulékos tárgyak, amelyeknek rendeltetése akár közvetlenül, akár közvetve az üzemi berendezés biztonságos és zavartalan működése.(kábelek) Közlekedési jelzések: jelzőberendezések és jelzőtáblák, amelyek a közlekedés zavartalanságát biztosítják és a közlekedés résztvevői számára tájékoztatást adnak és egyben kötelező erővel szabályozzák a közlekedés rendjét, A jármű vezetője: szűkebb értelemben az a személy, aki az adott közlekedési eszközt a saját tevékenységével ténylegesen vezeti. A kerékpáros és a segédmotor-kerékpá vezetője is jármű vezetője az ítélkezési gyakorlat alapján. Tágabb értelemben a jármű vezetője az is aki a jármű haladását irányítja így pl. a mozdonyvezetőnek utasítást adó vonatvezető is lehet a bűncselekmény passzív alanya. Elkövetési magatartás A tényállás példálódzó jelleggel sorolja fel. Általában aktív magatartással követhető el, de nem kizárt a mulasztásosban megnyilvánuló magatartás sem.
13
Magánlaksértés, zaklatás. Magántitok megsértése, Levéltitok megsértése, Kiszolgáltatott személy megalázása, rágalmazás, Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, Becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatala, Becsületsértés, Kegyeletsértés 14 Kegyeletsértés
-80-
Rongálás = állagsérelem okozása. Csak meghatározott, a közlekedés biztonságát szolgáló tárgyak tekintetében lehet releváns a bűncselekmény megállapításához + kell egy olyan fokú és jellegű állagsérelem, mely alkalmas mások életének, testi épségének a veszélyeztetésre. E két feltétel választja el a vagyoni bcs.-ként értékelhető rongálástól. A bírói gyakorlat szerint a rongálással megvalósított közlekedés biztonsága elleni bcs. esetén valódi alaki halmazat jön létre, ezért az elkövető bűnösségét mindkét bcs.-ben meg kell állapítani. Akadály létesítése: minden olyan – akár szándékosan, akár gondatlanul - a közlekedési útvonalon elhelyezett vagy ott hagyott tárgy, amely miatt nem lehetséges a közlekedés biztonságos lebonyolítása, folyamatosságának biztosítása, ill. amely a közlekedés résztvevőire reális veszélyt jelent; pl. útburkolat felbontása. Közlekedési jelző eltávolítása: a közlekedés biztonságát szolgáló bármilyen jelzés eredetileg felállított vagy bejelölt rendeltetési helyéről való leszerelése, elvitele, elmozdítása, lefestése. A tájékoztatást elősegítő jelzőtábla nem veszélyezteti a közlekedés biztonságát. Közlekedési jelzés megváltoztatása: a jelzés illetéktelen és a közlekedésre veszélyt rejtő módosítása. Megtévesztő jelzés: tévedésbe ejtésre, félrevezetésre alkalmas nem valódi vagy nem az eredeti tartalmat mutató jelzés (pl. megvalósul a kötelező haladási irányt jelző tábla elfordításával) A jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazása csak haladásban lévő járművek esetében állapítható meg, ha a magatartás kifejtése a tényleges vezetés közben történik, ill. a mozgásban lévő, közlekedő jármű vezetője ellen irányul. Erőszak: akaratot bénító és hajlító egyaránt lehet. Megállapítható akkor is, amikor a dolog elleni erőszak áttevődik a járművezetőre (pl. a szélvédő üvegére dobott kővel igyekezett a vezetőt megállásra kényszeríteni). Közlekedés biztonságának más hasonló módon történő veszélyeztetése: kisegítő jellegű elkövetési magatartásokat jelent, amelyek az előzőekben nevesítettek alá nem vonhatóak, de azokhoz hasonlóak és azonos a következményük, azaz a veszélyeztetés. A bűncselekmény eredménye Veszély = olyan helyzet előidézése, mellyel mások élete, testi épsége megsértésének vagy jelentős anyagi kárt okozó baleset létrejöttének reális lehetősége keletkezik. Nem kell, hogy a veszély közvetlen legyen vagy a baleset ténylegesen bekövetkezzen, de ha az elkövető a valószínűségét sem idézte elő a veszélyhelyzetnek vagy a balesetnek, akkor a bűncselekmény nem valósul meg. Típusai: - absztrakt veszély: a legtávolabbi veszélyhelyzet = az objektív tulajdonságainál fogva a károsodás elgondolható lehetőségét jelenti az adott helyzet. - konkrét veszély: az előbbiből alakul ki = a jogi tárgy sérelmének bekövetkezéséhez vezető okfolyamat már megindult, meghatározhatóvá vált az a személy (vagy tárgyi) kör, amelyet a hátrányos változás lehetősége érint és a változás bekövetkezésének lehetősége ekkor már valószínű.
-81-
- távoli veszély: a konkrét veszély kezdete, a legkorábbi időpont, amikor még be lehet, illetve be kell avatkozni a sérelem elhárításának érdekében. - közeli veszély: a hátrányos változás bekövetkezésének lehetősége igen valószínű, annak kiküszöbölése általában csak a véletlenen múlik. Kell az okozati összefüggés = az elkövető magatartása indította el azt a folyamatot, amely más vagy mások élete, testi épsége sérelmének a nagy valószínűségű, de nem feltétlenül biztos bekövetkezését idézte elő. A bűncselekmény alapesete (bűntett), mely szándékosan követhető el; a tettes tudatának át kell fognia, hogy cselekményével a közlekedés biztonságának reális veszélyeztetettsége következik be és azt kifejezetten kívánja, vagy abba belenyugodva cselekszik. Ez limitált szándék, ha az elkövető szándéka a káros eredményre is kiterjed, az már nem veszélyeztető, hanem materiális sértő bcs. (BKv 41.). Elkövető Bárki, kivéve a járművezetőt, aki a veszélyhelyzetet a jármű vezetésére vonatkozó közlekedési szabályok megszegésével hozza létre. A különböző közlekedési ágazatok területén dolgozók személyek kívülállónak tekintendők a másik ágazat szempontjából. Halmazat A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés mint eredmény is létrejön. Ilyen esetben a segítségnyújtás elmulasztása a Btk. 166. § (3) bek. első tétele szerint minősül. Ez nem jelent kétszeres értékelést, mivel a közvetlen veszélyhelyzetre, illetve a segítségnyújtás elmulasztására vonatkozó szándék egyértelműen különbözik egymástól. A garázdaság szubszidiárius voltára tekintettel a két bűncselekmény halmazatban való megállapítása kizárt. Valóságos alaki halmazat jön létre, ha az egyik közlekedési ágazat hatálya alá tartozó személy cselekményével egyben másik közlekedési ágazat biztonságát is érinti. A büntetés korlátlanul enyhíthető Ha az elkövető a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszüntette. Ez a lehetőség akkor áll fenn, ha az elkövető a veszélyhelyzetet már létrehozta, azaz részéről a cselekmény már befejezett és a káros következmény további tevékenység kifejtése nélkül is bekövetkezhetne. Minősített esetek: A szándékos veszélyeztetési deliktumoknál a minősített esetben leírt káros eredményre az elkövetőnek csak a gondatlansága terjedhet ki.
-82-
57. A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése és a közúti veszélyeztetés. A limitált veszélyeztetési szándék. Btk. 233–234. §, 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (BKv. 41.) A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése Jogi tárgy A bűncselekmény jogi tárgya a vasúti, légi, vízi közlekedés működésének biztonságához fűződő társadalmi érdek – az említett közlekedésekben résztvevők élete, testi épsége, és egészsége. Elkövetési magatartás A vasúti, légi, vízi közlekedés szabályainak megszegése. Nem vehetők figyelembe a bűncselekmény megvalósulása szempontjából a közlekedéssel összefüggő egyéb foglalkozási szabályok pl. a különböző közlekedési ágazatok műszaki szolgálatára vonatkozó előírások, amelyek a közlekedés zavartalan bonyolítását szolgálják; megsértésükkel okozati összefüggésben előálló veszélyhelyzet esetén a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés megállapítására kerül sor. A bűncselekmény eredménye A veszélyhelyzet előidézése; a törvény az élet, testi épség távolabbi absztrakt veszélyeztetését is elégnek tartja a bűncselekmény megállapításához, nem szükséges közvetlen veszély. A szabályszegésnek és az ennek folytán kialakult veszélyhelyzetnek okozati összefüggésben kell állnia. Szándékosság-gondatlanság A bűncselekmény alaptényállása csak szándékosan követhető el, ez limitált veszélyeztetési szándékot jelent (leírva a közlekedés biztonsága elleni bcs.-nél). Elkövető A bűncselekmény tettese csak a vasúti, légi, vízi közlekedési szabályok megtartására kötelezett, azaz e szabályok hatálya alatt álló személy lehet. Btk. 240. § (2) A 233-235. § alkalmazásában15 nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. Stádium Ha az egyik közlekedési ágazatban elkövetett szabályszegés a másik közlekedési ágazat biztonságát is veszélyezteti, nem kizárt a bűnhalmazat megállapítása. Több szabály megszegése, több személy életének vagy testi épségének a veszélyeztetése esetén egy bűncselekmény megállapításának van helye; a veszélyeztetett személyek száma a büntetés kiszabása körében, mint súlyosító körülmény veendő figyelembe. Ha az absztrakt veszély bekövetkezik, a bcs. befejezetté válik. Kísérlete nem zárható ki elméletileg, de nem gyakori.
15
A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása
-83-
Közúti veszélyeztetés Jogi tárgy A közúti közlekedés biztonsága és ezzel együtt az emberi élet és a testi épség védelméhez fűződő érdek. Elkövetési magatartás A közúti közlekedési szabályok megszegése. Ezeket elsősorban a KRESZ tartalmazza + igazgatási szabályok vagy egyéb rendelkezések előírásai. A bűncselekmény eredménye Az élet, testi épség közvetlen veszélye. A közvetlen veszély az élet, testi épség, egészség sérelmének reális lehetőségét jelenti; a veszély határozott és külsőleg felismerhető formában, egységes személyekhez vagy meghatározott személyhez kapcsolódva jelentkezik; személyre és helyzetre konkretizált veszély. Az absztrakt vagy távolabbi veszély a bűncselekmény megvalósulásához nem elég. Az alapeset miatti felelősség végső pontja az a közlekedési helyzet, amelyben egy vagy több személy 8 napon belül gyógyuló testi sérülést szenved. A szabályszegő magatartásnak és s közvetlen veszélynek okozati összefüggésben kell lennie. Szándékosság-gondatlanság Csak szándékosan valósítható meg; az elkövető szándékának a szabályszegésre, ill. a közvetlen veszély okozására kell kiterjednie, de a (2) bekezdésben foglalt súlyosabb következményeket illetően csak a gondatlansága állhat fenn (limitált veszélyeztetési szándék) Ha a sértett életének kioltására, vagy testi épségének sértésére irányuló szándék bizonyítható: az emberölés, illetve a testi sértés megfelelő alakzata állapítható meg. Elkövető A bűncselekmény tettese az lehet, aki a közúti közlekedési szabályok hatálya alatt áll, azaz a közúti közlekedésben mint valamilyen jármű vezetője vesz részt, de nem kell, hogy jogosítvánnyal, vagy járművezetési gyakorlattal rendelkezzen. Az utasok, gyalogosok csak mint részesek lehetnek a közúti veszélyeztetés alanyai. Stádium A cselekmény a közvetlen veszély előidézésével befejezetté válik; a kísérlet kizárt. Halmazat BKv 41.: I. A szándékos veszélyeztetési bűncselekmények - így a 2012. évi C. törvény 234. §-a szerinti közúti veszélyeztetés - esetében az elkövetőnek a veszélyhelyzet előidézésén túlmenően - a minősített alakzatokba foglalt - bármely káros eredményre kizárólag csak a gondatlansága terjedhet ki. II. A szándékos veszélyeztetési bűncselekményekkel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztása akkor állapítható meg, ha az elkövető által szándékolt veszélyhelyzeten túl a sérülés, mint eredmény is létrejön. Ha az elkövető a veszélyeztetési cselekményével más szándékos bcs.-t is megvalósít, bűnhalmazat megállapításának van helye (pl. az elkövető az Őt megállítani szándékozó rendőrt a járművének felé irányításával közvetlen veszélybe hozza = hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés halmazatban).
-84-
Ha a közúti veszélyeztetés elkövetője a veszélyeztetésen túlmenően sérülést is okoz és a sérültet segítség nélkül hagyja, a szándékos veszélyeztetési bcs.-nyel halmazatban a segítségnyújtás elmulasztását is meg kell állapítani, ha az elkövetőt a közvetlen veszélyen túli eredmény tekintetében csupán gondatlanság terheli. A cserbenhagyás vétsége a közúti veszélyeztetés bűntettével halmazatban nem állapítható meg. Ez alól kivétel, ha az eredeti veszélyeztetési szándékon túlmenően újabb, további veszélyhelyzet alakul ki. A közúti veszélyeztetésnek a garázdasággal való halmazata kizárt (szubszidiaritás miatt) Jogos védelem megállapításának lehet helye, ha a jármű vezetője az élete vagy a testi épsége ellen intézett támadást a járművének továbbhaladásával hárítja el, s ezáltal a támadó életét vagy testi épségét veszélyezteti, vagy – pl. az elgázolásával – sérülését okozza. Minősített esetek: Megegyeznek a 233.§ (2), és a 234.§ (2) bekezdésébenben foglaltakkal, azoktól csak annyiban tér el, hogy itt a törvény minősítő körülményként értékeli, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, amely legalább 3 ember ténylegesen bekövetkezett halála esetén állapítható meg. A minősített esetekre is csak az elkövető gondatlansága terjedhet ki.(limitált veszélyeztetési szándék) Szabálysértési alakzat: Szabs. 219. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések.
58. A közúti baleset okozása. A nem gépi meghajtású járművel okozott baleset megítélése. A közúti közlekedés szabályainak alapelvei. Btk. 235. §, 240. §, 6/1998. Büntető jogegységi határozat. Közúti baleset okozása Jogi tárgy A közúti közlekedés rendjéhez, az emberi élet, testi épség, egészség védelméhez fűződő érdek. Elkövetési magatartás A közúti közlekedésre vonatkozó valamely konkrét szabály megszegése. Aktív és passzív magatartással egyaránt megvalósítható. A veszélyhelyzetre és az eredményre csak gondatlanság terjedhet ki, ez határolja el a közúti veszélyeztetéstől. Eredmény A közúti közlekedési veszélyhelyzetből keletkező súlyos testi sérülés. A közúti baleset okozásának eseménysorozata ugyanúgy megy végbe, mint a közúti veszélyeztetésé: közúti közlekedési szabály megszegése, melynek következtében közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, melyből testi sérülés keletkezik, mely 8 napon túl gyógyul.
-85-
Nem állapítható meg az elkövető felelőssége, ha a baleset elháríthatatlan külső körülmény (vis maior) folytán következett be. Ha csak a szabályszegő járművezető sérül meg, a közúti baleset okozásának vétsége nem állapítható meg, hiszen nem más személy sérülése következett be. A bűncselekmény létrejöttének feltétele az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés. Szükséges annak vizsgálata, hogy az elkövető a közlekedési szabályt megszegte + annak vizsgálata, hogy a szabályszegés milyen mértékben függ össze a bekövetkezett testi sértéssel. Itt alapvető jelentőségű a sértett közreható magatartása (= ha szabályszegő magatartásával vagy figyelmetlenségével, a kellő körültekintés elmulasztásával hozzájárul a baleset bekövetkezéséhez). 6/1998. BJE: 1. A közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette. 2. Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna. Elkövető Csak az lehet, aki a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt áll. Gyalogos és utas nem. Stádium Az eredmény bekövetkezésével válik befejezetté. Kísérlet kizárt, mert gondatlan + a társtettesség és a részesi minőség i kizárt. Halmazat Ha az esetek térben és időben elkülönülnek, az halmazatot képez. Az is, ha az egyik közlekedési ágazat keretében elkövetett szabályszegés egyszersmind a másik közlekedési ágazat biztonságát is sérti. Minősítés 240. § (1) A közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti járművezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz legalább súlyos testi sértést vagy halált. (2) A 233-235. § alkalmazásában16 nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéstől az különbözteti meg ezt a bcs.-t, hogy ez a közúti közlekedés, a másik bcs. pedig a foglalkozás szabályainak a megszegésével valósítható meg. Szabálysértési alakzat:
16
A vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása
-86-
Szabs. 219. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések. A nem gépi meghajtású járművel okozott baleset megítélése: következő tételben A közúti közlekedés szabályainak alapelvei 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) 3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani; b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni; Ez a jogosult elsősorban a rendőr, de lehet a katonai forgalomirányító, a jelzőőr, a tűzoltó, a vám- és pénzügyőr és a közlekedési hatóság közúti ellenőre. A jelzések célját, értelmét, hasznosságát vagy szükségességét a közlekedésben részt vevők nem mérlegelhetik. c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Veszélyeztetés = valaki a közlekedés más résztvevőjét kár, baleset bekövetkezésének, a személy – és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja. Akadályozás = valaki a közlekedés más részvevőjét annak szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzattól eltérő közlekedési magatartásra (pl. fékezés) kényszeríti. Zavarás= valaki más közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőjét megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja, vagy indokolatlanul leköti. Indokoltak lehetnek akkor, ha jogszabály kifejezetten megengedi, pl. a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet), vagy ha baleseti veszélyhelyzet elhárítása érdekében történik. (2) A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. (3) Tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését megakadályozni, megzavarni, valamint az ellenőrzés eredményét befolyásolni, ide nem értve az ellenőrzést előre jelző eszközök használatát. A bizalmi elvet a KRESZ nem tartalmazza, lényege, hogy minden közlekedő joggal számít rá, hogy a közlekedés szabályait mások is megtartják. Kivételek ez alól: - aki maga is szabálytalanul közlekedik, eredményesen nem hivatkozhat arra, hogy bízott mások szabályos közlekedésében - senki nem bízhat abban, hogy a szabályokat mások is megtartják, ha a szabályszegés ténye számára már kellő időben felismerhető
-87-
- nem szabad biztosan számítani arra, hogy a közlekedés szabályait olyan személyek is megtartják, akiktől a szabályos magatartás koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt felismerhetően nem várható el. 4. § (1) Járművet az vezethet, aki a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs; b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. (2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg. 5. § (1) A közlekedésben olyan járművel szabad részt venni, a) amelynek jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye van; b) amelyre külön jogszabályban meghatározott számú, típusú és elhelyezésű hatósági jelzés(ek) [rendszámtábla(ák)] van(nak) felszerelve; c) amelynek műszaki-, biztonsági- és környezetvédelmi jellemzői megfelelnek a jogszabályban meghatározott feltételeknek; d) amely az utat és tartozékait nem rongálja és azok környezetét nem szennyezi; e) amely megfelel a (9) bekezdésben meghatározott feltételnek; f) amelyre a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási fedezet fennáll. (9) A magyar hatósági jelzéssel ellátott gépjárművön - ide nem értve a DT és a CK betűjelű rendszámtáblával közlekedő gépjárművet - nem lehet olyan jelzést - így különösen CD jelzésű matricát - feltüntetni, amely arra utal, hogy a gépjármű a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek vagy ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjának, illetve a mentességet élvező családtagjának használatában van.
59. Járművezetés ittas állapotban és a járművezetés bódult állapotban. Az ittas állapot fogalma. Az ittas vezetés szabálysértése. A járművezetés tiltott átengedésének bűncselekményi, illetve szabálysértési alakzata. Btk.236–238. §., Szabs. tv. 217. §. és 220. §. Járművezetés ittas állapotban Jogi tárgy Az élet, testi épség, egészség védelméhez, ill. a közlekedési ágazatok biztonságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A tényállás taxatíve felsorolja a közlekedési ágazatokhoz tartozó azon járműveket, amelyeknek vezetésével megvalósul a bűncselekmény. Gépi meghajtású az a jármű, amelyet beépített erőgép hajt; ide tartozik mezőgazdasági vontató, lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, villamos. Nem azonos a gépjármű fogalmával.
-88-
Az ittas járművetetés elkövetési magatartása a törvényben meghatározott járművek ittas állapotban való vezetése. 240. § (3) A 236. és a 238. § alkalmazásában (=járművezetés ittas állapotban, járművezetés tiltott átengedése) ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Eredetileg a dőlttel szedett rész helyett a „értéket eredményező” rész szerepelt, csak nem tudtak dűlőre jutni, hogy hogyan értelmezzék. 2 álláspont volt: - az első szerint az alkoholfogyasztás, a szervezetbe bevitt alkohol a vezetéskor már eredményezte a meghatározott alkoholszintet, - a második szerint a vezetéskor elegendő, ha a szervezetben olyan alkoholszint van, amely alkalmas a meghatározott alkoholszint elérésére, az alkoholszint azonban később, a vezetés után is létrejöhet. A Kúria 362013. (VII.8.) BK véleménye az elsőt támogatta, ezért került sor a módosításra. A törvényi tényállásban megjelölt szeszes italtól befolyásolt állapot az elfogyasztott ital mennyiségétől, minőségétől és az alkoholfogyasztó személy alkoholtűrő képességétől függ. Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 1994-ben kiadott 13. számú Módszertani Levelét módosította az Igazságügyi Orvostani és Orvosszakértői Szakmai Kollégium. E szerint a befolyásoltság megállapítása a határértékekkel: < 0,10%o = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható, 0,11 - 0,50%o (ezrelék) = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt. 0,51 - 0,80%o = igen enyhe, 0,81 - 1,50%o = enyhe, 1,51 - 2,50%o = közepes, 2,51 - 3,50%o = súlyos, 3,51 %o felett = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság. A kilégzett levegő meghatározása esetén javasolt határértékek a lebomlási szakban: < 0,05 mg/l = az alkoholfogyasztás nem bizonyítható, 0,06-0,25 mg/l = ivott, de alkoholosan nem volt befolyásolt, 0,26-0,40 mg/l = igen enyhe, 0,41-0,75 mg/l = enyhe, 0,76-1,25 mg/l = közepes, 1,26-1,75 mg/l = súlyos, 1,76 mg/l felett = igen súlyos fokú alkoholos befolyásoltság. Vezet = a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzése. Az ittas járművezetés befejezett alakzatának és a kísérletnek az elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy a jármű mozgásba hozatala megtörtént-e. A befejezettséghez a rövid, pár méter távolság megtétele is elegendő. Elkövető A törvényben meghatározott járművet vezető, ittas állapotú járművezető. A bűncselekmény megállapítását nem befolyásolja, hogy az elkövető jogosítvánnyal, járművezetői gyakorlattal rendelkezik-e. Részese bárki lehet.
-89-
Az alapeset csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia, hogy ittas állapotban van és ebben az állapotban nem vezethet gépjárművet. Halmazat A halmazati kérdéseket tekintve: azonos alkalommal, egyazon italfogyasztás eredményeként, több mozzanatban ittas járművezetéssel okozott közúti baleset során még több személy sérülése esetén sincs helye többrendbeli bűncselekmény, sem pedig a folytatólagos törvényi egység megállapításának. Nem szakítja meg a folyamatosságot a rendőri intézkedés sem. Az ittas járművezetés és a közúti veszélyeztetés bűnhalmazatban áll. A Bkv 41. alapján kialakult gyakorlat értelmében az ittas járművezető az általa okozott baleset esetén segítségnyújtásra köteles – a tőle elvárható mértékben. Ha ezt elmulasztja, a 166. § (3) bek. I. fordulata alapján tartozik felelősséggel. Szabálysértési alakzat: Szabs. 217. § Aki a) vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetve nem gépi meghajtású vízi járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy b) vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású vízi jármű, úszó munkagép, illetve közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését olyan személynek engedi át, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, szabálysértést követ el. BKv. 79: Az olyan, ittas járművezetéssel összefüggő szabálysértéseket, amelyek növelik az ittas járművezetés tárgyi súlyát - nyolc napon belül gyógyuló testi sérülést okoznak, illetve „forgalmi jellegű” közlekedési szabálysértések - az ittas járművezetés vétsége elnyeli, ezért az önálló szabálysértési felelősség megállapítása helyett ezek súlyosító körülményként való értékelése indokolt. Az ítélkezési gyakorlatban helyenként nem következetes az ittas járművezetéssel „összefüggésben” megvalósított szabálysértések értékelése. A gyakorlat ezeket általában súlyosítóként értékeli, ha nem indult külön szabálysértési eljárás. Van azonban olyan gyakorlat, amely ezeket mindenképpen figyelembe veszi, és olyan is mely csak akkor, ha az ítéletig nem született meg a szabálysértési hatóság döntése. A helyes álláspont szerint súlyosítóként a valóban „összefüggő” szabálysértések értékelendők, függetlenül attól, hogy indult-e szabálysértési eljárás vagy sem. Az összefüggést önmagában az időbeli, személyi kapcsolat nem alapozza meg. Vannak ugyanis olyan szabályszegések, melyeknél a kapcsolódás csupán annyi, hogy az ittas járművezetés miatti intézkedés során derülnek ki. Ezek önmagukban nem fokozzák az ittas járművezetés tárgyi súlyát, legfeljebb alanyi jellegű büntetés kiszabási körülmények lehetnek. Ennél szorosabb a kapcsolat, ha az ittas járművezetés nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz, illetve a forgalmi jellegű szabálysértések esetén; ilyenkor már tartalmi az összefüggés. A Btk. a közlekedési bűncselekmények szabályozásánál a büntetőjogi felelősséget a bűncselekményből származó - az életet és testi épséget veszélyeztető, illetve sértő következmények súlyossága fokához igazodóan differenciálja. A Btk. 236. §-ának (1) bekezdésében meghatározott alapeset tényállása nem utal eredményre, a (2) bekezdésben felsorolt minősített esetek büntetési tételei viszont az eredmény súlyosságához igazodnak olyképpen, hogy a legenyhébb minősített esethez súlyos testi sértés okozása szükséges. A jogalkotó tehát a könnyű testi sértést meg nem haladó súlyú következményt az alapeset büntetési tétele meghatározásánál már értékelte. Ez esetben az „eredmény” bár olyan jellegű,
-90-
mint amilyet a minősített eset tartalmaz, azonban annak mértékét nem éri el. Ezért súlyosítóként való értékelése indokolt, mivel fokozza a bűncselekmény tárgyi súlyát. Súlyosítóként értékelendők a „forgalmi jellegű” szabálysértések is. Azok sorolandók ide, amelyek a minősített eset megvalósulása esetén „közvetítenék” az ittasságot. A minősített eset esetén az ittasság a közvetett ok, amely valamely KRESZ szabályszegés, mint közvetlen ok megvalósulásához vezet (így például tilos jelzésen való áthajtás, sebesség túllépés stb.); és közvetlenül ez okozza a minősített esetben írt eredményt. Mivel ez esetben az ittas vezetés folyománya a KRESZ szabályszegés, ezek is fokozzák az ittas járművezetés társadalomra veszélyességét, súlyosítóként való értékelésük tehát szintén indokolt. A bíróság mindazokban az esetekben értékelheti súlyosítóként ezeket a szabálysértéseket, amikor a szabálysértési hatóság nem hozott még ugyanezen magatartásra nézve szabálysértési felelősséget megállapító döntést (tehát függetlenül attól, hogy megindult-e a szabálysértési eljárás vagy nem, van-e erre adat, vagy nem). Ha azonban megállapítható, hogy a szabálysértési hatóság az elkövetőt már szabálysértési szankcióval sújtotta, akkor ennek a szabálysértésnek a súlyosítóként való figyelembevétele már a „kétszeres értékelés” tilalmába ütközne. Nincs döntő jelentősége annak, hogy a vád utal-e a szabálysértés alapját képező cselekvőségre, sőt annak sem, hogy a vádban írt tényállás ezt tartalmazza-e. Az ítéleti tényállásnak azonban már tartalmaznia kell, ha a bíróság azt súlyosító körülményként értékeli. Ez a kérdés a vádirati és az ítéleti tényállás „tettazonossága” körében vizsgálandó. Járművezetés bódult állapotban A jogi tárgy, az elkövetési magatartás, az elkövetés eszközei, alanya, bűnösségi alakzatok, a minősített esetek megegyeznek az ittas állapotban elkövetett bcs.-eivel. + 79. BKv. fent Járművezetés tiltott átengedése Jogi tárgy A közlekedés biztonságához, ill. a közlekedésben résztvevő személy(ek) életének, testi épségének, egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A jármű vezetésének átengedése, mely valamennyi közlekedési ágban megvalósulhat. A jármű biztonságos vezetésére az képtelen, aki a forgalmi helyzetek felismerését és ennek megfelelő vezetési műveletet nem képes végrehajtani, ill. arra csak az átlagos járművezető számára szükséges időnél lényegesen hosszabb idő alatt képes. A vezetésre való alkalmatlanság vizsgálatánál a tényleges és nem a jogi alkalmatlanság az irányadó. Egyéb okból alkalmatlan, aki fizikai, biológiai vagy pszichikai körülmény folytán képtelen a biztonságos vezetésre; így pl. gyermek, meghatározott betegségben szenvedők. Az átengedett járművek körét az ittas járművezetés alaptényállásában foglaltakkal egyezően sorolja fel a törvény, ezért az ott kifejtettek az irányadóak. A 236. § (3) bekezdésben felsorolt járművek vezetésének tiltott átengedése azonban nem tartozik a 238. § hatálya alá.
-91-
Szándékosság-gondatlanság A járművezetés tiltott átengedése csak szándékosan követhető el. Az elkövető tudatának át kell fognia azt a tényt, hogy vezetést átvevő személy ittas vagy bódult állapotban van, ill. a vezetésre egyéb okból alkalmatlan. Nem büntethető az átengedő személy, ha az átvevő vezetési alkalmassága tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha erre alapos oka volt. Ha az átvevő a vezetés során más szándékos bűncselekményt is elkövet (pl. segítségnyújtás elmulasztása), ezért az átadó személy nem felel. Elkövető A járművezetést átengedő személy, a rendelkezési jog címének nincs jelentősége, akár lophatta is. Stádium A bűncselekmény befejezett, ha a járművezetés átengedését követően a jármű ténylegesen mozgásba lendül, azaz az átvevő a vezetést megkezdte. Halmazat Annyi rendbeli bűncselekmény megállapításának van helye, ahány személy részére a tiltott átengedés megtörtént. A vezetés átengedője ittas járművezetésért is felelősségre vonható, ha ő maga is ilyen állapotban vezette a járművet az átengedés előtt vagy után. Ilyenkor az átengedő terhére mind az ittas járművezetés, mind a járművezetés tiltott átengedésének bcs.-e megállapítható. A nem gépi meghajtású vízi jármű és az úszó munkagép, közúton nem gépi meghajtású járműnek az átengedése esetén legfeljebb a vasúti, légi, vízi közlekedés veszélyeztetése gondatlan alakzatáért, ill. a közúti baleset okozásáért vonható felelősségre. Minősített esetek: Megegyeznek az ittas járművezetés eseteivel, azzal az eltéréssel, hogy a súlyos testi sérülés még az alapeset körében értékelendő. Nélkülözhetetlen az okozati összefüggés vizsgálata. Szabálysértési alakzat: Szabs .tv. 220. § Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi, szabálysértést követ el.
-92-
60. A környezetkárosítás. A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése. Btk. 241. §, 248. § Környezetkárosítás A környezetkárosítás tényállása keretdiszpozíció. A tényállást tartalommal kitöltő egyes jogszabályok: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban Kvt.), a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet. 1. jogi tárgy: az emberi környezet, illetve elemeinek a természetes állapota 2. elkövetési tárgyak: - föld Ktv. 14. §: A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. (2) A föld védelme magában foglalja a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. - levegő Ktv. 22. § (1) A levegő védelme kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára. 306/2010. Korm. r. 2. § 25. pont: levegő: a troposzférán belüli szabadtéri levegő, kivéve a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában meghatározott17 olyan munkahely levegője, amelyhez a lakosság rendszeresen nem fér hozzá; - víz Ktv. 18. § (1) bek.: A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyait is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan - jogszabályban vagy hatósági határozatban - kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. - élővilág Ktv. 23. § (1) bek..: Az élővilág védelme - az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével - valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki. - ezek összetevői: a jogszabályok nem határozzák meg. A Btk. indokolása szerint = az anyagi rendszer esetén annak kémiai összetételét jelenti, ami méréssel meghatározható, és ebből adódóan annak változásai is mérhetőek.
17
Munkahely: minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében. 9. § (2) = A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.).
-93-
3. elkövetési magatartás - tevékenységgel és mulasztással is megállapítható - veszélyeztetés = tevékenység vagy mulasztás, amellyel okozati összefüggésben létrejön a károsodás bekövetkezésének reális lehetősége. A veszélyhelyzet bekövetkezésével a bcs. befejezetté válik. - károsítás = minden olyan magatartás, melynek következtében a védett jogi tárgyak korábbi, vagy természetes állapotában olyan változás áll be, amely helyreállítása csak emberi beavatkozással lehetséges, vagy nem lehetséges. Gondatlan alakzat esetén vizsgálni kell, hogy az elkövetőtől elvárható volt-e magatartása környezetre veszélyes voltának felismerése. 4. materiális bcs., a) pontban a veszélyhelyzet, a b) és c) pontokban a károsodás bekövetkeztével válik befejezetté. 5. Szabálysértési alakzata nincs, de több is kapcsolódik a jogi tárgyaihoz: Szabs. tv. 230. § Aki szmogriadó elrendelése esetén vagy annak megelőzése érdekében bevezetett, a mozgó légszennyező forrás használatára vonatkozó forgalomkorlátozásokat vagy intézkedéseket megsérti, szabálysértést követ el. Szabs. tv. 245. § (1) Aki a) vízilétesítménybe, illetve felszíni vagy felszín alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg, b) a szennyvíz vagy a szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy felszín alatti vízbe történő bevezetését nem a jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy szennyezését okozhatja, c) az ivóvízellátást, ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízilétesítmények védőterületére, védőidomára, védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, vagy a védőterületet, védőidomot, védősávot érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat vagy ingatlanhasználatot gyakorol, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, a hivatásos katsztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője, a mezőőr vagy a halászati őr helyszíni bírságot szabhat ki. Szabs. 246. § (1) Aki a) az ár- vagy belvízvédelmi biztonságot, az árvízvédelmi vagy belvízvédelmi védőmű megóvását, vagy a vízfolyások és természetes tavak medrének épségét biztosító szabályokat vagy hatósági előírásokat megszegi, b) az ár- vagy belvízvédelmi védműveket, eszközöket rongálja, c) a vizek medrébe olyan tárgyat vagy anyagot juttat, építményt helyez el, vagy ott olyan tevékenységet folytat, amely a víz lefolyását akadályozza vagy megváltoztatja, d) a part mentén fekvő ingatlanának művelésével, az azon levő létesítmények kezelésével vagy fenntartásával a vizek természetes folyását, a meder és a part, valamint a parti és part menti létesítmények állapotát és üzemelését veszélyezteti, vagy ezek fenntartási munkáinak végzését akadályozza,
-94-
e) az árvízvédelmi töltést vagy a vízkárelhárítási célú tározó töltését jogszabálytól eltérő módon veszi igénybe, járművel engedély nélkül közlekedik, a töltés menti sávot, a nagyvízi meder területét vagy a parti sávot a jogszabálytól eltérő módon használja, továbbá a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területre vonatkozó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot. Hulladékgazdálkodás rendjének megsértése Keretdiszpozíció. Kitöltők: - a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) - hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet (Htv.) 1. tárgy: a természeti környezet és az emberi egészség védelme 2. elkövetési tárgy: - alapesetben: hulladék Ht. 2. § (1) 23.: hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; - minősített esetben: veszélyes hulladék Ht. 2. § (1) 48.: veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők (pl. tűzveszélyes, rákkeltő, mérgező) legalább egyikével rendelkező hulladék. Ht. 55. § (1): A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, és megfelel a 2. § (1) bekezdés 48. pontjában foglalt fogalom-meghatározásnak. 3. elkövetési magatartás: - elhelyezés: a hulladék olyan helyen történő lerakása, ahol azt a hatóság nem engedélyezte. A részletszabályok a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben találhatóak. - szándékosan és gondatlanul is elkövethető. - eredménye nincs a tényállásban, így az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. 4. elkövető: bárki, de az (1) bek. b) pont 2. fordulatánál csak az, aki engedéllyel rendelkezik és túllépi a kereteket.
61. A természetkárosítás. Az orvvadászat és az orvhalászat. Az állatkínzás. Btk. 242–246. §. Természetkárosítás A természetkárosítás tényállása szintén keretdiszpozíció. A tényállást kitöltő egyes jogszabályok: - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban Tvt.), - 43/2010 (IV.23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről,
-95-
- az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 1996. december 9-i 338/97/EK rendelete, illetve ennek módosításai, - a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, - a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, - a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet, - az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet. 1. jogi tárgy: a természeti környezet megőrzése, az ökológiai egyensúly fenntartása 2. elkövetési tárgy: I.) – Btk. 242. § (1) bek.: - a) pont: fokozottan védett növény és állatfajtát, valamint egyedeik pénzben kifejezett értékét a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet határozza meg, - b) pont: itt szintén a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mérvadó. A 7. mellékletbeli növényfajok pénzben kifejezett értéke egyedenként egységesen 10.000 Ft, a 8. számú mellékletben szereplő állatfajok pénzben kifejezett értéke egyedenként 25 000 Ft. Miután a fokozottan védett élő szervezetek esetén a legalacsonyabb érték jelenleg 100.000 Ft, ezért a természetkárosítás a nem fokozottan védett növények közül legalább 10 ilyen növény, a nem fokozottan védett állatok közül legalább 4 ilyen állat esetében tényállásszerű. - c) pont: EK tanácsi rendelet = 338/97/EK rendelet Elkövetési magatartások az I.) pontban: - jogellenesen: ez mindegyikhez tartozik!! - megszerzi: elkövetési tárgy birtokba vétele - tartja: folyamatos birtoklás - forgalomba hozza: minden olyan magatartás, melynek eredményeként az elkövetés tárgya több, esetleg meg nem határozható számú személyhez jut (ingyenesen vagy visszterhesen) - az ország területére behozza, onnan kiviszi, azon átszállítja: gyakorlatilag a csempészetnek felel meg - kereskedik: az elkövetési tárgyak adás-vétele - károsítja: cselekmények, melyek következtében az elkövetési tárgy nem pusztul el, de jelentős sérelmet szenved - elpusztítja: megsemmisíti - (2) bek.: minősített eset: - a), b) pontok: külön jogszabály = 13/2001. (V. 9.) KöM = a minősített eset megállapítását növények esetén 500.000 Ft, állatok esetén 2 millió Ft értékű egyed elpusztulása teszi lehetővé. II.) – 243. § (1) bek. - A bűncselekmény elkövetési tárgya a Natura 2000 terület, a védett barlang, a védett természeti terület vagy védett élő szervezetek élőközössége, illetve azok élőhelye.
-96-
- Natura 2000 terület = európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület: külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természet-megőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület. - barlang = a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes úton keletkezett üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és ember számára járható méretű. Védettsége kiterjed a barlang bejáratára, teljes járatrendszerére, a befoglaló kőzetére, képződményeire, formakincsére, bármilyen halmazállapotú kitöltésére, természetes élővilágára, továbbá a mesterségesen létrehozott, bejárati vagy barlangrészeket összekötő szakaszára. a 13/2001. (V.9.) KöM rendelet 6. melléklete sorolja fel a fokozottan védett barlangokat. - védett természeti terület = a természet védelméről szóló törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított földterület (pl. nemzeti park, természeti emlék). - védett élő szervezetek életközössége = az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt. Élőhely= az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak; - A bűncselekmény elkövetési magatartása a megváltoztatás. A megváltoztatás eredménye olyan változás, ami ténylegesen kárt, vagy hátrányt okoz, vagyis minden olyan tevékenység, ami ellentétes a Tvt.-ben meghatározottakkal. A megváltoztatás tehát a terület jellegének, használatának megváltoztatását jelenti, ami egy széleskörű fogalom, ebbe bele tartozik például a terület terjedelmének megváltoztatása is. A jelentős mérték megállapítása minden esetben szakértői kérdés. Orvvadászat Háttérjogszabályok: - 1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (Vtv.) - 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól (Vhr.) - a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet, 1. jogi tárgy: a vadászható állatfajok, a fokozottan védett és védett gerinces állatok természetes állapotának fenntartása, élőhelyük védelme, a vadgazdálkodás, a vadászati jog gyakorlása, és hasznosítása jogilag szabályozott rendje. 2. elkövetési tárgy: a vad = a Vtv. alapján a Magyarországon a vadon élő állatfajok közül a vadászható állatfajokat értjük alatta. A Vhr. sorolja fel ezeket: jelenleg hét nagyvad és és 41 apróvadfaj lehet elkövetési tárgy + c) pont: a 13/2001. (V.9.) KöM rendelet 2. melléklete határozza meg a fokozottan védett és védett gerinces állatokat. 3. elkövetési magatartás: jogellenesen folytatott vadászat.
-97-
Vtv.: 56. § (1) Vadászat a vadnak az e törvényben engedélyezett eszközzel, vagy ragadozó madárral és engedélyezett módon vadász által, vadászterületen történő elejtésére, vagy elfogására irányuló tevékenység. Jogszerűségéhez: - csak vadász gyakorolhatja olyan vadászterületen, ahol jogosultsággal rendelkezik - csak a Vtv.-ben engedélyezett eszközzel, engedélyezett módon történhet - tilos vadászni vadászati tilalmi időben, vadászati kíméleti területen,18 vadászati tilalom hatósági elrendelése esetén a) - vad elejtésére irányuló tevékenység: az elkövető a jogszerű vadászat személyi feltételeivel nem rendelkezik, csak nem vadász valósíthatja meg, bármilyen vadászterületen. - vad elfogására irányuló tevékenység: a személyi feltételek egy részével bír, de nem rendelkezik vadászati jogosultsággal. Csak vadász valósíthatja meg, a számára idegen vadászterületen (ahol nem tulajdonos, haszonbérlő, vendég- vagy bérvadász). b) vad elejtése (megölése), elfogása (birtokba vétel): vadászati tilalmi idő fennállása miatt tényállásszerű. c): megegyezik az a) pontban előírt magatartással, csak a körülmények mások Az a) és c) pontokban a magatartás tanúsításával befejezetté válik, a b) pontban kell az elejtés és elfogás is. Csak szándékosan követhető el. Szabs. tv. 178. §: Aki idegen vadászterületen jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik, szabálysértést követ el. 4. Halmazatban állhat a lopással és a lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűncselekményével. A vele halmazatban elkövetett lopás és rongálás sértettje a vadászatra jogosult. Orvhalászat Háttérjogszabály: 2013. évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről (Hhtv.) 1. jogi tárgy: halállomány védelme, a halgazdálkodás és a haltermelés jogszerű gyakorlása, a természetes vízi ökoszisztéma halállományának megóvása. 2. elkövetési tárgy: hal = a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai; 3. elkövetési magatartás: halászat = a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot. Helye a halgazdálkodási vízterület = az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;
18
Vadászati kíméleti területnek minősítheti a vadászati hatóság a területet vagy egy részét, ha s) a vad és élőhelyének védelme másként nem biztosítható b) a vízi vad fészkelésének és vonulásának területén c) a halastó vagy a természetes víz területét a lehalászás idejére.
-98-
a) pont: a hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy jogosult. Ő az okmányokat köteles a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni. b) pont: Hhtv. 46. § (1) bek. alapján tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti. 9. § (1) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni. (2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet - ha annak ökológiai szerepe indokolja - halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel el. Csak szándékosan követhető el. 4. A lopással halmazatban állhat. Állatkínzás Nem keretdiszpozíció, de vannak segítő jogszabályok: - 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről (Ávtv.) - 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól Állatkínzás = az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő - nem kísérleti célra szánt - állategyed tenyésztése, szaporítása (Ávtv.) 1. jogi tárgy: az állatok védelme, kímélete 2. elkövetési tárgy: a) gerinces állat = a fejlettség legmagasabb szintjén lévő, belső szilárdvázú állat b) + veszélyes állat: 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. melléklete sorolja fel. 3. elkövetési magatartás: Ávtv. 4. § (1) bek.: Az állattartó19 köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. Ávtv. 6. § (1) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani, így különösen az állatot nem szabad: a) kínozni, b) emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani, c) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét, d) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, 19
Ávtv. 3. § - állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli;
-99-
e) a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. Ávtv. 3. § 2. pont: állat károsítása: az állat testi épségének, szervezetének, pszichikai állapotának vagy viselkedésének tartós, hátrányos megváltoztatása; Ávtv. 8.§: Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. – b) ponthoz. Csak szándékosan követhető el. 4. elkövető - a) pont esetében bárki - b) pont esetében az, aki az állatot tartja.
62. A minősített adattal visszaélés. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény. Btk. 265–267. §, 459. § (4) bekezdés Minősített adattal visszaélés 1. tárgy: a minősített adat titokban maradása 2. elkövetési tárgy: minősített adat = 2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről (Mavtv.) 3. § 1. a) és b) pontok = a) nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza; b) külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza; Mavtv. 5. § (4) bek..: (4) Amennyiben az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a) rendkívül súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Szigorúan titkos!”, b) súlyosan károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Titkos!”, c) károsítja a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Bizalmas!”,
-100-
d) hátrányosan érinti a minősítéssel védhető közérdeket, akkor „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű. 3. elkövetési magatartások - jogosulatlanul megszerez: jogosulatlan birtokba vétel - jogosulatlanul felhasznál: az elkövető jogszerűen vagy véletlenül jut titkos minősítési adathoz, de ezt engedély nélkül, szabályok megszegésével felhasználja. - jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz: tevékenység vagy mulasztás is lehet - jogosult személy részére hozzáférhetetlenné tesz: a jogosultat kizárja a megismerésből. 4. ugyanannak a titkos minősítésű adatnak a megszerzése és felhasználása, valamint azonos alkalommal több titkos minősítésű adat megszerzése, felhasználása = egység. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény. Az adatfajtákat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) határozza meg. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat; Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat; Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat; Közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli;
-101-
1. passzív alany: - adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja; - adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján kötött szerződést is - adatok feldolgozását végzi; A passzív alany speciális, a 38/2011. (II.20.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt adatkezelőkről beszélhetünk (Pl. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala).
63. A hamis vád, a hatóság félrevezetése, a mentő körülmény elhallgatása. Btk. 268–271. §, 281. §, 2/2004. Büntető jogegységi határozat Hamis vád Jogi tárgy Az igazságszolgáltatás tisztasága, ezen belül az igazságszolgáltatási szervek működésébe vetett bizalom + a bcs.-nyel megtámadott személy becsülete, szabadsága, vagy egyéb érdekei. Passzív alany Minden olyan személy sérelmére elkövethető, aki ellen büntetőeljárás indítható. A megvádoltnak egyedileg azonosíthatónak kell lennie, a név ismerete nem szükséges. Csak az elkövetőtől különböző személyre irányulhat, a hamis önvád = hatóság félrevezetése vagy bűnpártolás. Elkövetési magatartás Kétféle magatartással lehet megvalósítani: vádolással és koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozásával. A vádolás olyan tevékenység, amely büntetőeljárás megindítására alapul szolgálhat. A vádolás maga a terhelő tényállítás, negatíve értékelhető cselekmény elkövetésének állítása másról. Alakszerűségekhez nem kötött; megvalósítható szóban, írásban. Egyetlen lényeges feltétele van: a vádnak alkalmasnak kell lennie büntetőeljárás megindítására + konkrétan megjelölt személy által elkövetett, konkrétan körülírt bűncselekményre kell utalnia (BH 2008.208.). A másik elkövetési magatartás a koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozása. Bizonyítéknak nevezzük azt a tényt, amely a bizonyítandó tény megállapítására szolgál. A koholt szó már önmagában is arra utal, hogy a valóságnak meg nem felelő jelenségről van szó. Lehetséges, hogy a bizonyítandó tényt maga az elkövető állítja elő (pl. okiratot hamisít), és előfordulhat, hogy már meglévő tárgyat használ fel célja érdekében. A hamis vádnak minősíthető cselekmény második mozzanata a koholt bizonyítékoknak a hatóság tudomására hozása. Nem feltétlenül annak kell ezt a tevékenységet is kifejteni, aki a bizonyítékot koholta, s sokféleképpen valósulhat meg. Pl. átadja a hatóságnak, elhelyezi valahol ahol rátalálnak… A lényeg mindig olyan összefüggés megteremtése – összefüggés
-102-
egy koholt bizonyíték és egy személy között - amelynek lapján meghatározott személy bűncselekmény elkövetésének gyanújába kerül. Az elkövetési cselekmény két mozzanata tehát nemcsak időbelileg, hanem az elkövetők tekintetében is elválhat egymástól. A koholás önmagában csak előkészületi cselekmény. Ha a hamis tárgyi bizonyíték előállítója és az, aki azt a hatóság tudomására hozza, nem ugyanaz a személy, akkor a készítő bűnsegéd, utóbbi pedig a tettes. Hamis a vád akkor, ha az előadott tények nem felelnek meg a valóságnak, továbbá, ha a való tényekből levont következtetések térnek el a valóságtól. A valóságtól való eltérésnek olyan tények, körülmények, következtetések vonatkozásában kell fennállnia, amelynek jelentősége van a büntetőeljárás megindításánál. Bármilyen hatóság előtt megtehető, így akár szabálysértési ügyben is. Szándékosan követhető el, ekkor az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy mást vádol hatóság előtt hamisan bűncselekmény elkövetésével. Ha gondatlanul követik el, akkor tudatának csak a gondatlanság ismérveit kell átfognia. A büntetőeljárás megindulása többféle eljárási cselekménnyel azonosítható, és a megtett intézkedések érdemi eljárásjogi minősítésével kell eldönteni, hogy az eljárás megindult-e. Ha a hamis vád tárgya közvádas bcs., a büntetőeljárás általában a nyomozás elrendelésével, vagy halaszthatatlan nyomozási cselekmény foganatosításával indul meg. A feljelentés elutasítása esetén, illetve nyomozás megtagadása esetén a bcs. alapesetét kell megállapítani. A már folyamatban lévő büntetőeljárás keretében elkövetett hamis vád esetében az eljárás megindításának kell tekinteni, ha a hatóság a hamis vádat alkotó tényállás körében érdemi nyomozási cselekményt foganatosít. A vádlott elítélése = jogerős elítélés. Stádium A tárgyalt magatartások tanúsításával a bűncselekmény befejezetté válik. 269. § = privilegizált esetek. 270. § (1): a feljelentés nem feltétlenül alakszerű feljelentést jelent. Elkövető Bárki elkövetheti. Elkövetheti a vádlott is, ha mást vádol meg a bűncselekmény elkövetésével hamisan. A törvényhozó büntetni rendeli a gondatlan vádolást is. A szándékos elkövetés megállapításának fent felsorolt feltételei közül bármelyik hiánya eredményezheti a gondatlan elkövetés szerinti minősítést. Halmazati minősítéssel Annyi rendbeli, ahány személyt vádolnak valótlanul. Bűnhalmazat, ha az elkövető több személlyel szemben tesz valótlan tartalmú tényállítást Egység, ha ugyanazt a személyt egy vádban több bcs.-nyel vádolják, vagy ha az elkövető a vád bizonyítására koholt bizonyítékot is hoz a hatóság tudomására.
-103-
Mivel a bűncselekmény elkövetésével való hamis vádolás mindig megfelel a rágalmazás vagy a becsületsértés törvényi tényállásának is, az utóbbiak megállapítására nem kerülhet sor = látszólagos alaki halmazat. Ugyancsak egységi minősítésre kerül sor a hamis vádnak a hivatali visszaéléssel történő találkozása esetében: a hivatali kötelesség megszegésével történő hamis vádolást csak hamis vádként kell értékelni, mivel a hivatali visszaéléssel összefüggő érdeksérelem éppen az igazságszolgáltatás területén jelentkezik. Szabálysértésre, vagy fegyelmi vétségre vonatkozó vád + bcs.-re vonatkozó hamis vád egyidejű előterjesztése esetén nincs bűnhalmazat. 2/2004. BJE: 1. Ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más létező személynek adja ki magát, és az ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóságok által készített közokiratba, a hamis vád bűntette (Btk. 233. §) mellett az „intellektuális” közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont] bűntettét is elköveti. 2. Ha az elkövető a személyazonosságának az igazolására más nevére szóló valódi közokiratot is felhasznál, a hamis vád bűntette (Btk. 233. §) és az „intellektuális” közokirat-hamisítás [Btk. 274. § (1) bekezdés c) pont] bűntette mellett a Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának III. fordulatába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti. Hatóság félrevezetése Jogi tárgy Az igazságszolgáltatási szervek szabályszerű munkája, zavartalan működése. Elkövetési magatartás Bejelentés tétele. A bejelentés: meghatározott tényeknek, adatoknak a hatóság tudomására hozása azzal, miszerint bcs., szabálysértés, fegyelmi vétség vagy egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló esemény történt. Történhet szóban, írásban egyaránt. Csak szándékosan követhető el. Az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy a bejelentést hatóság előtt teszi, bejelentése alkalmas büntetőeljárás megindítására, a bejelentése nem felel meg a valóságnak. Ezen kívül előre látja a büntetőeljárás indításának a lehetőségét, amit vagy kíván vagy belenyugszik abba. Elkövető Bárki lehet. Stádium Csak a büntetőeljárás megindításával válik befejezetté. Mentő körülmény elhallgatása 1. tárgy: igazságszolgáltatás törvényes működése 2. elkövetési magatartás: A tényről való tudomásszerzés szempontjából 3 időpont jöhet szóba: - ítélethozatal előtti - ítélethozatal utáni, de a büntetés-végrehajtásának a befejezése előtt
-104-
- a büntetés-végrehajtásának a befejezése utáni A törvényi tényállás a büntető eljárás alá vont személy elleni eljárás megszüntetéséről és az eljárás alá vont személy felmentéséről rendelkezik. A fenti időpontok figyelembe vételével e körbe tartozik a nyomozás megszüntetése, a felmentő ítélet vagy megszüntető végzés meghozatala, vagy a perújítási eljárás keretében történő felmentés is. Csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia, hogy kötelezettsége áll fenn, fel kell ismernie mulasztásának azt a következményét, hogy más személy felmentése, illetve más személlyel szemben folyamatban lévő eljárás megszüntetése esetleg az Ő mulasztása miatt marad el. 3. Bűnhalmazat: ha a tény közlésétől több személy felmentése függhet, a sértettek számához igazodóan. Nem kerülhet halmazatba a hamis tanúzással. Ha valaki tanúvallomása keretében hallgatja el a mentő körülményt, akkor csak hamis tanúzásért felel. A tanúvallomás jogosulatlan megtagadásához képest a mentő körülmény elhallgatása bcs. speciális, ezért az alaki halmazat csak látszólagos.
64. A hamis tanúzás, a hamis tanúzásra felhívás, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása, az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés. Btk. 272–277. §, 280. § Hamis tanúzás Jogi tárgy Az igazságszolgáltatás tisztasága, az igazságos ítélethozatal. Elkövetési magatartás - A vallomás jogilag szabályozott eljárási cselekmény. Mivel a terhelt vallomása kiesik a hamis tanúzás köréből, gyakorlatilag csak a tanúként kihallgatott személy vallomástételével valósulhat meg a bűncselekmény. A vallomás elhallgatása körében az elhallgatás passzív magatartás, azonban szorosan kapcsolódik egy aktív magatartáshoz, a tanúvallomáshoz, csak ennek kertében valósulhat meg, önmagában nem állhat meg. A bűncselekmény elhallgatás útján történő megvalósítása feltételezi azt, hogy az elkövető tesz tanúvallomást. Nem tanúvallomás20 az olyan nyilatkozat, mely előtt az érintett személyt nem figyelmeztetik arra, hogy tanúként hallgatják ki, nem oktatják ki a jogaira és kötelességeire, valamint mentességi jogára és nem hívják fel a figyelmét a hamis tanúzás következményeire.
20
4 típusa van: 1. objektíve és szubjektíve is igaz, ha a tanú az igazságnak megfelelően észleli a valóságot + a legjobb tudása szerint így akarja a hatóság tudomására is hozni és így is nyilatkozik. 2. szubjektíve igaz, de objektíve hamis, ha a tanú a legjobb tudomása szerint teszi meg a vallomást, de hiányos megfigyelése vagy emlékezőtehetsége miatt az az objektív valóságnak nem felel meg. 3. szubjektíve hamis, de objektíve igaz, ha a tanú félre akarja vezetni a hatóságot/bíróságot, de akaratlanul is a valóságot mondja 4. szubjektíve és objektíve is hamis, ha szándékosan valótlan tényeket közöl, a motívum közömbös = szándékos hamis tanúzás.
-105-
- Nem minősíthető hamis tanúzásnak az elhallgatás olyan módon, amely nem jár együtt az eljáró szerv megtévesztésével. Így pl. ha a tanú nem hajlandó vallomást tenni vagy egyes feltett kérdésekre válaszolni, nem téveszti meg az eljáró szervet, csak felvilágosításukat tagadhatja meg. A hamis tanúzás megállapítása azokra az esetekre korlátozódik, amikor a tanú kötelességellenesen jár el, vagyis ha a vallomása eltér az általa észleltektől. A következtetések levonása nem alkalmas a hamis tanúzás megvalósítására. Mindkettőnél lényeges körülmény = amely az ügy érdemi eldöntésére kihatással lehet, vagy az eljárás vmelyik szakaszában meghozott határozat szempontjából jelentőséggel bír. - Más a helyzet a szakvélemény hamisságának kérdésénél: a szakértőnek az a feladata, hogy a rendelkezésére bocsátott tényekből különleges szakértelme alapján következtetéseket vonjon le, és az így kialakított véleményével segítse az eljáró hatóságot. A szakvélemény vizsgálatból, leletből, és a tulajdonképpeni véleményből áll. Ha bármelyike része valótlan, akkor a szakvélemény objektíve hamis. Szaktanácsadó: Be. 182. §. Felvilágosítása akkor hamis, ha a valóságtól objektíve eltérő tájékoztatást nyújt. - tolmácsolás, fordítás akkor hamis, ha tartalma nem felel meg a más nyelvű, szóban elhangzó, vagy írásba foglalt szöveg jelentésének. - okirat = minden olyan irat, amely valamely tény vagy körülmény igazolására, bizonyítására szolgál. Valamennyi magatartás csak akkor tényállásszerű, ha annak tanúsítására hatóság előtt kerül sor. Hatóság = 459. § (1) bek. 9 pont. Stádium A bűncselekmény stádiumai kérdésében a hamis tanúzás a hamis vallomás, hamis szakvélemény, hamis felvilágosítás, hamis tolmácsolás, hamis fordítás előterjesztésével befejeződik. A kísérlet elvileg lehetséges ugyan, gyakorlatilag azonban elhanyagolható. A vallomás megkezdését, a szakvélemény, szaktanácsadói felvilágosítás előterjesztését megelőző minden cselekmény csak előkészület és mint ilyen nem büntethető. Elkövető A társtettesi minősítés fogalmilag kizárt; közvetett tettesként kell viszont felelősségre vonni azt a személyt, aki büntetőjogi felelősségre nem vonható, tanúként viszont kihallgatható személyt hamis vallomás tételére vesz rá. A felbujtás megállapításának feltétele az, hogy a hamis tanúzás elkövetése megtörténjék, ennek hiányában csak a hamis tanúzásra felhívás vétsége kerülhet megállapításra. Szándékosság A tanú akaratlanul is eltérhet a valóságtól észlelési, emlékezési és nyelvi hiányosságok miatt. A szándékos elkövetéshez megkívánt bármelyik feltétel hiánya esetében kerülhet sor a gondatlan hamis tanúzás megállapítására, amelyet a törvényhozó büntetni rendel. A gondatlanság azonban soha nem az észlelésnél, hanem mindig a tanúvallomás megtételénél forog fenn. + 460. § (2) bek.
-106-
Halmazat Ha valaki ugyanabban az ügyben több alkalommal tesz hamis vallomást, folytatólagosan elkövettet bűncselekmény valósul meg. A hamis váddal alaki halmazatban állhat a hamis tanúzás. A halmazat azonban csak látszólagos, akárcsak akkor ha a cselekmény a rágalmazás vagy a becsületsértés tényállásának is megfelelhet. Hamis tanúzásra felhívás Jogi tárgy Megegyezik a hamis tanúzáséval, a különbség csak az, hogy itt egy távolabbi jogtárgy veszélyeztetését rendeli büntetni a törvény. Elkövetési magatartás A hamis tanúzásra “rábírni törekvés”. Törekvésen a cselekvő személy valamilyen cél elérése érdekében kifejtett tevékenységét értjük. A hamis tanúzásra felhívás megvalósulhat a hamis szakvéleményre, hamis tolmácsolásra, hamis fordításra stb. adására irányuló törekvéssel, vagyis a 272. § - ban megjelölt bármilyen elkövetési magatartással való rábírni törekvéssel. A bűnösség kérdésében a hamis tanúzásra felhívás lényegében megegyezik a hamis tanúzással. Az elkövetőnek tisztában kell lennie azzal is, hogy az általa befolyásolni kívánt személyt tanúként, szakértőként vagy tolmácsként, fordítóként kívánják igénybe venni. A bűncselekmény célzatos, csak egyenes szándékkal követhető el. Stádium Az elkövető mást törekszik rábírni, a bűncselekmény akkor válik befejezetté, amikor az elkövető törekvése eljut a címzettig. A más csak egyedileg meghatározott személy lehet, olyan személyt, akit tanúként hallgatnak, vagy hallgattak ki. Elhatárolás A hamis tanúzásra felhívás eltérése a hamis tanúzástól az, hogy a felhívás a felbujtói cselekményt rendeli sui generis tényállással büntetni. A hamis tanúzásra felhívás tehát kétféleképpen valósulhat meg. Lehetséges, hogy a befolyásolni kívánt személy azonnal visszautasítja az elkövető rábírási törekvését, de lehetséges az is, hogy hajlandónak mutatkozik a felkérésnek eleget tenni, de a hamis tanúzás valamilyen oknál fogva elmarad. Természetes egység, ha az elkövető ugyanazt a személyt többször hívja fel hamis tanúzásra. Több személy felhívása = a személyek számához igazodó bűnhalmazat. A tanúvallomás jogosulatlan megtagadása - csak akkor tényállásszerű, ha a bíróság a vallomásmegtagadás jogosulatlanságára és a következményekre a tanú figyelmét felhívta, kiv.: Be 82. §. - csak mulasztással valósítható meg. - a bíróság előtt kell történjen, más esetben (pl. ügyész előtt), akkor rendbírság kiszabásával és a költségek megtéríttetésével szankcionálható. - a társtettesi alakzat kizárt, mivel minden tanú csak saját vonatkozásában tagadhatja meg a vallomástételt.
-107-
- csak szándékosan követhető el Igazságszolgáltatással összefüggő titoksértés 1. jogi tárgy: igazságszolgáltatás törvényes működése 2. elkövetési magatartás: - (1) bek.: csak az eljárások során hatósági tanúként bevont személy követheti el - (2) bek.: szubszidiárius + Be. 238. § (4) bek. alapján köteles a bíróság a személyeket figyelmeztetni - (3) bek. Mindhárom fordulat esetén az elkövetési magatartás a „felfedés” = az elkövető tudomására jutott tényt, adatot, körülményt, illetve az elhangzottakat az arra nem jogosult személy tudomására hozza, vagy ilyen személy számára hozzáférhetővé, megismerhetővé teszi. Az első kettő csak akkor tényállásszerű, ha az arra jogosult felmentése nélkül kerül sor ezekre. Csak szándékosan követhető el. 3. elkövető: - (1) bek.: csak hatósági tanú - (2) bek.: aki zárt tárgyaláson részt vett - (3) bek.: aki tanácsülésen részt vett, valamint aki tanácsülés jegyzőkönyvének és mellékleteinek kezelésére jogosult.
65. A kényszerítés hatósági eljárásban, a hatósági eljárás megzavarása, az ügyvédi visszaélés, a zugírászat és a zártörés. Btk. 278–279. §, 285–287. § Kényszerítés hatósági eljárásban 1. tárgy: a hatósági eljárások zavartalan működése 2. elkövetési magatartás: a törvényes jogok gyakorlásának elmulasztására vagy a kötelezettségek nem teljesítésére való kényszerítés. Az általános kényszerítéshez képest speciális. 3. alany: bárki 4. súlyosabb: Ha a bűncselekményt olyan büntető ügyben követik el, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt folyik + Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek. - „különösen nagy vagyoni érték” = a Pp. hatásköri szabályai lehetnek irányadóak. - „különösen jelentős egyéb érdek” = nem vagyoni érdek. Pl. személyi állapotra vonatkozó perekben 5. privilegizált eset: (4) bek.
-108-
Hatósági eljárás megzavarása 1. tárgy: hatósági eljárások rendje, azok zavartalan működése 2. elkövetési magatartás: - kihívóan közösségellenes = a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, provokatív, kötekedő magatartás, melyre a társadalom tagjai megbotránkozással vagy félelemmel reagálnak. - erőszakos magatartás = 459. § (1) bek. 4. pont. Személy elleni erőszak esetében: erőszak = más személy testének támadó szándékú megérintése. A dolog elleni erőszak rendszerint a dolog állagának sérelmével jár, de történhet e nélkül is. 3. eredmény: a hatósági eljárás megzavarása vagy akadályozása, átmeneti megakasztása. Ha az eljárás meg is hiúsul = a bcs. minősített esete. 4. alany: bárki 5. csak szándékosan valósítható meg, szubszidiárius Ügyvédi visszaélés 1. tárgy: az igazságszolgáltatás zavartalan működése 2. elkövetési magatartás: kötelességszegés. Ügyvédi kötelességeket az 1998. évi XI. törvény határozza meg. Mivel alapvető kötelessége ügyfele érdekeinek a képviselete, azok érvényesítésének elősegítése, így minden olyan magatartás alkalmas a tényállás megvalósítására, amely nem szolgálja az ügyfél érdekeit. Az ügyvédi kötelezettségszegés megszegése fegyelmi vétség, bűncselekménnyé a célzat teszi, vagyis az ügyfélnek jogtalan hátrány okozása. 3. alany: ügyvéd + (3) bek. értelmezi 4. csak szándékosan követhető el, egyenes szándékkal (van célzat) + súlyosabban büntetendő, ha haszonszerzés céljából követik el. Zugírászat 1. tárgy: igazságszolgáltatás rendje 2. elkövetési magatartás: Ügyvédi kötelességeket az 1998. évi XI. törvény határozza meg. A jogtanácsosi tevékenységről az 1983. évi 3. tvr., a közjegyzői tevékenységről az 1991. évi XLI. törvény rendelkezik. 3. alany. bárki, kivéve, aki az ügyvédi, jogtanácsosi, közjegyzői munka végzésére jogosult. 4. bűnösség: csak egyenes szándékkal
-109-
Zártörés 1. elkövetési magatartás: - pecsét eltávolítása: megszűnik a zár alá vétel külső jele - pecsét megsértése: nincs biztosítva a lefoglalt dolgok hozzáférhetetlensége - felnyitás = a helyiségbe történő bejutás lehetőségének megteremtése, így a dolog bárki számára hozzáférhetővé válik - végrehajtás alóli elvonás = minden magatartás, melynek eredményeképpen megszűnik a hatóságnak a dolog feletti rendelkezése = zártöréses sikkasztás.
66. A hivatali aktív és passzív vesztegetés. Btk. 293–294. § A korrupciós bcs.-k közös jellemzője, hogy a bcs. megvalósulásához két fél szükséges, az egyik fél kéri, vagy elfogadja az előnyt (passzív vesztegető), a másik ígéri vagy adja az előnyt (aktív vesztegető). A gazdagodó elkövetőtől a vagyon gyarapodás elvonását a vagyonelkobzás biztosítja. BKv. 78.: I. Amennyiben a 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekmény valamelyikének elkövetése során a passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, vele szemben arra, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni. II. A Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontjára figyelemmel az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. A passzív vesztegetővel szemben azonban nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, ha a bűncselekmény elkövetése révén, vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vagyoni előnyt; ilyenkor az intézkedést az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni. Az ígért vagyoni előnyre a vagyonelkobzás elrendelésének azonban az aktív vesztegetővel szemben is csak akkor van helye, ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető rendelkezésére állt, és azt bizonyítottan arra szánta, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa. III. Amennyiben az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, de az még nem került a passzív vesztegető birtokába, a vagyonelkobzást a Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell elrendelni. IV. Nincs helye a Btk. 74. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára vagyonelkobzás elrendelésének, ha annak tulajdonosa nem az elkövető, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott. Aktív vesztegetés = hivatali vesztegetés (293. §) Jogi tárgy: A közélet tisztasága, a hivatali apparátusba vetett bizalom.
-110-
Elkövetési magatartás Előny adása vagy ígérése. Az elkövetőnek alkalmasnak kell lenni arra, hogy a hivatalos személyt működésében a közérdek kárára befolyásolja. Az előny a hivatalos személynek a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerülését eredményezi, és a hivatalos személy működésével kell kapcsolatban lennie. Az előny adásának tulajdonképpen nem az a célja, hogy a hivatalos személy kötelességét megszegje stb. hanem az, hogy a hivatalos személy az elkövetőnek megfelelő döntést hozzon. Ez a döntéshozatal kötelességszegő jellegű, vagy a hivatalos személy hatáskörének túllépésében áll, vagy helyzetével egyébként visszaélést jelent. A (4) bek.-beli magatartást az valósítja meg, aki az Őt terhelő felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti, és ezzel lehetővé teszi az elkövető számára a vesztegetés megvalósulását. - külföldi hivatalos személy = 459. § (1) bek. 13. Elkövető Bárki lehet. Passzív alany: hivatalos személy, vagy olyan más személy, akinek a hivatalos személyhez fűződő tényleges, vagy vélt kapcsolatára figyelemmel az elkövető alappal feltételezi, hogy a hivatalos személy működését képes lehet befolyásolni. Szándék Csak szándékosan követhető el. Az elkövetőnek az alábbi körülményekkel kell tisztában lennie: az előny lényege, azzal, hogy az előnyt hivatalos személy kapja, közvetlenül vagy közvetítőn keresztül, azzal, hogy az előny befolyásolhatja a hivatalos személyt működésében, az elkövető mindezeket kívánva vagy abba belenyugodva cselekszik. Egység, halmazat Ugyanabban az ügyben több hivatalos személy részére előny ígérete, vagy adása halmazat, a rendbeliség a törvényellenes kapcsolatok számához igazodik. Folytatólagosság, ha a folyamatos hivatali kapcsolat során ugyanaz az elkövető többször részesíti előnyben a hivatalos személyt. A hivatali kötelesség megszegése – ha önmagában is bcs. – a hivatali visszaélés és hivatali vesztegetés halmazatban történő megállapítását indokolja. Passzív vesztegetés = Hivatali vesztegetés elfogadása (294. §) Jogi tárgy A lakosságnak az államapparátusba, a hivatali szervekbe vetett bizalma, mint az apparátus szabályszerű működésének feltétele. Elkövetési magatartás - előny kérése: a korrupciós kapcsolat kezdeményezője a hivatalos személy. a kéréssel befejezetté válik - előnynek vagy ígéretének elfogadása: a korrupciós kapcsolatot az aktív vesztegető kezdeményezi. Az előny tényleges átadásával, illetve az ígéret elfogadásával válik befejezetté. - egyetértés az előny kérőjével vagy elfogadójával = a hivatalos személy ezzel való kifejezett, vagy hallgatólag egyetértése.
-111-
A másik lényeges tárgyi eleme a vesztegetésnek az, hogy a fenti cselekmények a hivatalos személy működésével kapcsolatban kerülnek elkövetésre. Nem feltétele a vesztegetés megvalósulásának az, hogy a hivatalos személy eljárása megtörténjék, sem az, hogy az eljárás során valóban részrehajló döntés szülessék; ennek veszélyét is elegendőnek tartotta a törvényhozó a bűncselekménykéni értékeléshez. Csak szándékosan követhető el. Elkövető Csak hivatalos személy lehet, vagy külföldi hivatalos személy. Ha a jogtalan előny kérője vagy elfogadója nem hivatalos – 3. – személy és a bcs. a hivatalos személy egyetértése miatt valósul meg, az előny kérője vagy elfogadója bűnsegédként vonható felelősségre. Aki az előnyt adja, illetve ígéri, a 293. § (1) illetve (2) bekezdésben meghatározott bcs. tettese. Egység, halmazat Folytatólagosság = ha a hivatali kapcsolat során a hivatalos személy ugyanattól a személytől többször kér, vagy fogad el előnyt. A rendbeliség a korrupciós kapcsolatok számától függ. Ha egy ügyben több ügyféltől, vagy különböző ügyekben különböző ügyfelektől kér, vagy fogad el előnyt a hivatalos személy = halmazat.
67. A gazdasági, valamint a bírósági vagy hatósági eljárásban elkövetett aktív és passzív vesztegetés. A külföldi gazdálkodó szervezet fogalma. Btk. 290–292. §, 295–296. § Vesztegetés (aktív forma) 1. tárgy: a közélet tisztasága, ezen belül a gazdasági kapcsolatok tisztasága, a gazdálkodó szervezetek befolyásolástól mentes működése. 2. elkövetési magatartás: - jogtalan előny adása. Előny = ami vmely szükséglet kielégítésére, vagy egyéni érdek előmozdítására alkalmas azáltal, hogy az elkövető a korábbi helyzeténél kedvezőbb helyzetbe kerül. Lehet vagyoni (pl. kölcsön, tartozás elengedése), személyes (pl. vmilyen kereseti lehetőség felajánlása) és erkölcsi jellegű. Jogtalan = az előny adásának vagy ígéretének, illetve megszerzésének nincs jogi alapja. - az előny ígéretével, az előny jövőbeli adásának kilátásba helyezésével, az ígérettel a bcs. befejezetté válik - gazdálkodó szervezet: 459. § (1) bek. 8. pont Csak szándékosan követhető el. 3. Minősített esetek: - (2) bek. Önálló intézkedésre jogosultnak az a személy tekinthető, aki az adott szerv működését vagy a szervvel kapcsolatba kerülő személyek jogait és érdekeit érintő lényeges kérdésekben dönthet, illetve az érdemi döntéseket előkészíti, tevékenysége a döntések tartalmát meghatározza. = a gazdálkodó szervezet vezető tisztséget betöltő tagjai, vezető beosztású alkalmazottai, a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyek.
-112-
4. alany: bárki Vesztegetés elfogadása (passzív forma) 1. tárgy: a közélet tisztasága, ezen belül a gazdasági kapcsolatok tisztasága, a gazdálkodó szervezetek befolyásolástól mentes működése. 2. elkövetési magatartás: - jogtalan előny kérése: a tényállás megvalósulásához csak az kell, hogy az elkövető tevékenységével kapcsolatban kerüljön sor erre - jogtalan előny elfogadása: az előny átadásra kerül, ami feltételezi, hogy a korrupciós kapcsolatot az aktív vesztegető kezdeményezi, aki a 290. § alapján vonható felelősségre. - előny elfogadásával egyetértés: tényállásszerű, ha az előnyt a 3. személynek, a gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végző személyre tekintettel adják vagy ígérik, és ez utóbbi személy ezzel ért egyet. 3. csak szándékosan követhető el. 4. külföldi gazdálkodó szervezet: 292. § tartalmazta, de az hatályon kívül, jelenleg a 300/A. § (2) bek. = A 290. § és a 291. § alkalmazásában külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult (nem változott semmit). 5. alany: csak a gazdálkodó szervezet részére, vagy érdekében tevékenységet végző személy. Vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (aktív forma) 1. tárgy: közélet tisztasága, ezen belül a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárás tisztaságába vetett bizalom. Választottbíróság: 1994. évi LXXI. törvény Hatósági eljárás = minden közhatalmi jogosultsággal rendelkező és jogalkalmazásra feljogosított szerv, illetve személy eljárása (pl. közjegyzőé). 2. elkövetési magatartás: - az elkövető nem közvetlenül a hatóság, vagy tagjának működését akarja befolyásolni, hanem az eljárás egyéb résztvevőiét, azért, hogy jogaikat ne gyakorolják, kötelezettségeiket ne teljesítsék. Tényállásszerű, ha olyan személy irányába fejti ki a magatartást, aki bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban jogokkal rendelkezik, illetve eljárási kötelezettségek terhelik. 3. csak egyenes szándékkal követhető el. 4. alany: bárki Vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (passzív forma) 1. tárgy: közélet tisztasága, ezen belül a bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárás tisztaságába vetett bizalom.
-113-
2. alany: aki bírósági, választottbírósági vagy hatósági eljárásban jogokkal rendelkezik, illetve eljárási kötelezettségek terhelik. 3. csak egyenes szándékkal követhető el.
68. A hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy fogalma. A hivatali visszaélés és a közfeladati helyzettel visszaélés. Btk. 305–306. §, 309. §, 459. § (1) bekezdés 11. és 12. pont Hivatali visszaélés Jogi tárgy A hivatali apparátusba vetett bizalom; a bűncselekmény elkövetése emellett konkrétan zavarja a hivatali szerv és hivatalos személyek szabályszerű működését. Elkövetési magatartás A hivatali kötelesség megszegése, a hatáskör túllépése és a hivatali helyzettel való egyéb visszaélés. A hivatali kötelesség jogszabályon, vagy jogszabályokra tekintettel kiadott alacsonyabb szintű szabályokon (pl. utasításon, SZMSZ-n) alapul. Kötelességszegés megnyilvánulhat aktív és passzív magatartással egyaránt. Csak akkor bcs., ha a célzatos magatartás a hivatalos személy feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységét eltorzítja. Jogszabály téves értelmezése nem valósítja meg. A hivatali hatáskör túllépése az olyan ügyekbe való beavatkozást jelentik, amelyek nem tartoznak az adott hivatalos személy hatáskörébe. A hivatali helyzettel való egyéb visszaélés alatt olyan magatartást értünk, amely nem értékelhető ugyan a hatáskör túllépéseként, viszont a helyzetből adódó lehetőségek társadalmilag helyteleníthető, rosszallható kihasználásaként fogható fel = az eljárás formailag törvényes, azonban a hivatali helyzethez fűződő jogok gyakorlása rendeltetésellenes. Csak szándékosan valósítható meg, egyenes szándékkal. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy a kötelességét megsérti. Ezek mellett a magatartásának célja: a hátrányokozás, ill. magának vagy másnak előnyszerzés. A hátrány lehet anyagi, erkölcsi jellegű, érintheti az adott személy társadalmi, személyi állapotát. A hátrányt az elkövetőn kívüli személy szenvedi el, míg az előny jelentkezhet nála is. Elkövető Csak hivatalos személy lehet tettes, a társtettes is csak hivatalos személy lehet. Nem hivatalos személy tényállási elemet nem valósíthat meg, max. részes lehet. Halmazat Ez a bcs. a legáltalánosabb, a többi hivatali bcs. ehhez képest speciális, a kétszeres értékelés tilalma miatt ezekkel a halmazat csak látszólagos, azokat kell megállapítani e helyett.
-114-
Ha a hivatali visszaélés más jogi tárgyat is sért = anyagi halmazat. Pl. a rendőr a jogellenes szolgálati fellépése során testi sértést követ el, vagy kényszervallat. + 3/2007. BJE: 67. o.-n Közfeladati helyzettel visszaélés Elemzése megegyezik a hivatali visszaélésével, de itt alany tettesként csak közfeladatot ellátó személy lehet.
69. A bántalmazás hivatalos eljárásban, illetve bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában. A kényszervallatás és a jogellenes fogvatartás Btk. 301–304. §, 309. §, 459. § (1) bekezdés 11. és 12. pont Bántalmazás hivatalos eljárásban Jogi tárgy A hivatali apparátusba vetett bizalom és a bántalmazott emberi méltósága, a becsülete, testi épsége. Passzív alany: más, aki nem hivatalos személy. Elkövetési magatartás A tettleges bántalmazás. A tettleges bántalmazás más testének szándékos, jogellenes és célzatos érintése, mely gyakorolható közvetlenül és közvetve is (pl. kutya ráuszításával) de mindenkor csak aktív magatartással valósulhat meg. Mindezt hivatalos eljárásban kell elkövetni. Hivatalos eljárásnak az az idő minősül, amikor a hivatalos személy munkaköri feladatot lát el. Pl. tanút hallgat ki, jegyzőkönyvet ír. A kávéautomata előtt sorban állás nem az. Ha így üti meg a sértettet, akkor testi sértést vagy tettleges becsületsértést követ el, NEM bántalmazás hivatalos eljárásban-t. Az a hivatalos személy, aki jogszerűtlenül helyzete magát szolgálatba, nem valósíthatja meg a hivatalos eljárásban való bántalmazást, mivel ebben az esetben az egész eljárása jogszerűtlen. Ilyen esetben már megvalósul a hivatali visszaélés, még mielőtt a tettleges bántalmazásra sor kerülne. Az eljáráson kívüli tettleges bántalmazás az általános szabályok szerint bírálandó el. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, immateriális bcs., a testet érő ráhatás esetén befejezett. Elkövető Alanya és társtettese is csak hivatalos személy lehet. Nem hivatalos személy részvétele = bűnsegély. Halmazat Ha sérülés is megvalósul, akkor halmazatot KELL megállapítani. A hivatali visszaéléshez képest a bántalmazás hivatalos eljárásban törvényi tényállása a speciális, ezért ez a törvényi tényállás kerül alkalmazásra és a halmazat megállapítása kizárt. Ugyanazon sértett azonos alkalommal kifejtett többszöri vagy többféle bántalmazása természetes egység. Nem állapítható meg alaki bűnhalmazatban a jogellenes fogvatartás minősített esete mellett.
-115-
A bántalmazással megvalósított tettleges becsületsértést, illetve a bántalmazással egyidejűleg elkövetett szóbeli becsületsértést nem lehet megállapítani, mert látszólagos alaki, illetve anyagi halmazat valósul meg. Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában Elemzése megegyezik a fentiekkel, csak az alany más. Kényszervallatás Jogi tárgy A hivatali apparátusba vetett bizalom, az igazságszolgáltatás törvényes működése és a személyi szabadság. Akkor is megvalósul, ha a valóságnak megfelelő vallomás vagy nyilatkozat megtételére bírják rá a sértettet. Elkövetési magatartás Az erőszak, a fenyegetés vagy más hasonló módszer alkalmazása. Tehát a vallomás vagy a nyilatkozat kikényszerítése nem az elkövetési magatartás, hanem annak célja. A más hasonló módszer = minden olyan az erőszakon és a fenyegetésen kívüli módszer, amely a passzív alanyban pszichés, biológiai, fiziológiai hatásokat idéz elő, melyek alkalmasak akaratának befolyásolására. Ha a kényszervallatás megvalósult, amúgy sem használható fel az így nyert bizonyíték, a Be. miatt. Azonban ha vkit vallomástételi kötelezettség terhel, a kihallgató hivatalos személy törvényes eszközöket alkalmazhat a „kényszerítése” érdekében (pl. rendbírságot). Csak egyenes szándékkal valósítható meg, célzatos bűncselekmény. Stádium A bűncselekmény az itt meghatározott eszközök alkalmazásával befejezetté válik. Ha van eredmény is (vallomás), az a büntetés kiszabásánál értékelendő. Elkövető Ő is és a társtettes is csak hivatalos személy lehet. Részes bárki lehet. Halmazat A meg nem engedett eszközök, módszerek alkalmazása szükségszerűen egyben kötelességszegés: a hivatali visszaéléssel ily módon létrejövő halmazat csak látszólagos; ebben az esetben a kényszervallatás speciális tényállása állapítandó meg. A kényszervallatás speciális az egyéb kényszerítő tényállásokhoz (kényszerítés, zsarolás) képest. A kényszervallatás anyagi halmazatba kerülhet a testi sértéssel. Abban az esetben, ha vallomás kikényszerítése céljából valakit jogellenesen fogva tart: a kényszervallatás a jogellenes fogvatartással anyagi halmazatban áll. Ugyanazon személytől egyazon vallomás kikényszerítése érdekében erőszak stb. alkalmazása természetes egység. Az erőszak stb. ismételt alkalmazása az előbbi céllal folytatólagos egység lehet. Több ügyben ugyanannak a személynek a sérelmére vagy több személy sérelmére akár ugyanabban az ügyben elkövetett kényszervallatás esetén bűnhalmazat létesül.
-116-
BH 1982. 32: ha a hivatalos személy büntetőügyben olyan vallomást kényszerít ki, amelyről tudja, hogy hamis, és a vallomásról készült jegyzőkönyvet az iratok közé csatolja, bűnhalmazat létesülhet a 268. § (1) bek. b) pontja szerinti hamis váddal. Önmagában a kényszervallatás elkövetési magatartása nem szükségszerűen valósítja meg a hamis vádat. Jogellenes fogvatartás Jogi tárgy Közvetlen tárgya a személyes szabadság, közvetett tárgya a hivatali szervekbe vetett bizalom. Elkövetési magatartás A személyes szabadságtól való megfosztás. Ez a mozgási, helyzetváltoztatási lehetőség hatalmi rendelkezés alapján történő, kikényszeríthető megszüntetését jelenti. A személyes szabadságtól való megfosztásnak jogellenesnek kell lenni, azaz törvényes előfeltételeinek hiányoznia kell. Létezik anyagi (= a jogi norma mögött meghúzódó érdek ütközik) és alaki jogellenesség (= rendelkezésekbe való ütközés). Helytelen jogértelmezésen, vagy ténybeli tévedésen alapuló intézkedés nem valósítja meg. A törvényi tényállás megvalósulásához szándékosság szükséges: - a döntés meghozónak fel kell ismernie, hogy az intézkedés törvényi előfeltételei hiányoznak - a végrehajtónak nem feladata a döntés megalapozottságának vizsgálata, ha azonban a döntés alakilag törvénysértő – mert nem a hatáskörrel rendelkező hozta a döntést – a végrehajtó felelőssége megállapítandó. Stádium Az eljárás során kell elkövetni. A bűncselekmény az említett magatartás tanúsításával befejeződik. Kísérlet = ha az intézkedés elrendelése és foganatosítása között vmely okból a foganatosítás elmarad, pl. a rendőr felszólítja, hogy kövesse az őrsre, de az illető elmenekül. Elkövető Csak hivatalos személy. Méghozzá olyan, aki szabadságelvonásra hatáskörrel rendelkezik. Ha nem rendelkezik és kifejti a magatartást = személyi szabadság megsértése és hivatali visszaélés halmazata. Több hivatalos személy – szándékegységben – társtettességben is megvalósíthatja. Közvetett tettes révén is megvalósulhat, ha az elkövető mást használ fel a passzív alany személyi szabadságától való megfosztáshoz. Minősített esetek - Aljasnak tekintjük a társadalom elismert erkölcsi felfogásával ellentétes motívumokat és célokat. Pl. bosszú. - Sanyargatással történik a bűncselekmény elkövetése, ha az ilyen cselekményekkel általában együtt járó testi-lelki gyötrődések mértékét jelentősen meghaladó szenvedéseket idéz elő a szabadságtól való megfosztás. Pl. megalázás, folyamatos megfélemlítés. - Súlyos következményt okozva: ha a fogvatartás következtében a sértettet súlyos anyagi, egzisztenciális, erkölcsi sérelem éri. Itt a gondatlanság is elegendő a megállapításhoz. Egység, halmazat Annyi rendbeli, ahány személy sérelmére követik el.
-117-
Ugyanazon személy személyi szabadságának jogellenes megfosztása – függetlenül az idejétől – természetes egység. Hivatali visszaéléssel halmazatban nem állhat, ahhoz képest speciális. Ha olyan hivatalos személy foszt meg vkit a személyes szabadságától, aki a 305. § szerinti bcs.-nek nem lehet tettese = hivatali visszaélés (és nem jogellenes fogvatartás). Ha a személyi szabadság jogellenes megfosztásának a célja a kényszervallatás, egyes álláspontok szerint = aljas célból elkövetett jogellenes fogvatartás. Ha a két bcs. szándékában és céljában elkülönül = valódi anyagi halmazat. Halmazat: ha a sanyargatás súlyos testi sértést, vagy súlyosabban minősülő eseteinek vmelyikét is megvalósítja, illetve súlyos egészségromlást okoz.
70. A hivatalos személy elleni bűncselekmények. A közfeladatot ellátó személyek köre. Btk. 310–313. §, 459. § (1) bekezdés 11–13. pont Hivatalos személy elleni erőszak Jogi tárgy A hivatalos személy eljárása, szabályszerű működése. Elkövetési magatartás A hivatalos személy jogszerű eljárásának akadályozása, intézkedésre kényszerítése, bántalmazása. Az akadályozás a hivatalos személy jogszerű kötelezettsége, feladata vagy intézkedése megkezdésének, folytatásának, illetve teljesítésének gátlása, megnehezítése, lehetetlenné tétele. Az akadályozás megnyilvánulhat a mozgás, a továbbjutás, valaminek a megtétele korlátozásában. A puszta engedetlenség, a hivatalos személy felszólítása vminek a meg nem tételére nem elegendő a bcs. megállapításához. Erőssége nem befolyásolja a bűncselekmény megállapítását, így pl. megvalósul a bűncselekmény akkor is, ha az akadályozás a hivatalos személy részéről elhárítható lett volna. Az intézkedésre kényszerítés esetében az elkövető meghatározza a hivatalos személy aktív tevékenységét; a tevékenység következtében a hivatalos személy kénytelen valamilyen jogilag értékelt tevékenység kifejtésére is. Szűken értelmezendő, nem vonatkozik olyan magatartásokra, melyek csak kiváltották azt a helyzetet, amelyben a hivatalos személynek intézkednie kell. Pl. ha a hivatalos személy a korábban bezárt ajtó ki nem nyitása miatt kényszerül azt betörni. A bűncselekményt megvalósító harmadik magatartás a bántalmazás, amely mindig testre irányuló, tettleges cselekmény. Az elkövetés módja: - akadályozásnál vagy az intézkedésre kényszerítésnél - erőszakkal vagy fenyegetéssel. Akadályozásnál vagy az intézkedésre kényszerítésnél szükséges, hogy ezekre jogszerű eljárás során kerüljön sor. A bántalmazás vonatkozásában a cselekményt vagy a hivatalos személy hivatalos eljárása alatt, vagy azt követően kell elkövetni. Ez utóbbi esetben csak akkor minősíthető a cselekmény hivatalos személy elleni erőszaknak, ha a bántalmazás oka a hivatalos személy korábbi hivatalos eljárása volt. Pl. ha nyugdíjas rendőrt megtalálja az, akit miatta csuktak le. -118-
A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. Szándékos az elkövetés akkor, ha az elkövető tisztában van a cselekményének a jellegén túl a sértett hivatalos személyi minőségével és a hivatalos eljárás jogszerűségével. A tévedés szabályait kell alkalmazni, ha az elkövető téved a passzív alany hivatalos személyi minőségének felismerésében, vagy az eljárás jogszerűségében való tévedése folytán vélt jogos védelmi helyzetben járt el. Elkövető Bárki lehet, akár más hivatalos személy is. Halmazat Nem kerülhet sor halmazati minősítésre abban az esetben, ha egy hivatalos személy eljárásában részt vevő több személyt ér a támadás. Tehát nem a megtámadott hivatalos személyek száma, hanem a hivatalos eljárások száma határozza meg a bűncselekmények számát. Ha a bántalmazott hivatalos személy testi sérülést szenved, a hivatalos személy elleni erőszakkal halmazatban megállapítható az elkövető felelőssége a testi sértés éppen megvalósult alakzata miatt. A több mozzanatból álló hivatalos eljárások során folyamatosan elkövetett cselekmény természetes egység. Ha az azonos magatartással megvalósuló támadás a hivatalos személy mellett közfeladatot ellátó személyt, illetve a hivatalos személyt támogató személyt is érinti = egység, hivatalos személy elleni erőszak. Szintén egység a hivatalos személy elleni erőszakba beolvadás folytán az annak során megvalósuló verbális és tettleges becsületsértés. Bűnhalmazat megállapítására kerülhet sor a rágalmazással és a hamis váddal. Bűnhalmazatban állhat a közúti veszélyeztetéssel, ha a tettes úgy akadályozza a hivatalos személyt, hogy a közúti közlekedés szabályainak megszegésével szándékosan veszélyezteti. Látszólagos alaki halmazatban áll a hivatalos személy ellen elkövetett emberöléssel. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak A sértett kivételével azonos a fentiekkel. Hivatkozó diszpozíció. Hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak Hivatkozó diszpozíció. Ilyen személy: aki nem hivatalos/külföldi hivatalos, vagy közfeladatot ellátó személy, és támogatólag közreműködik a 310.-311. §.-ban meghatározott eljárásokban, a megtámadott hivatalos illetve közfeladatot ellátó személy védelmére kel. A támogatás, védelem alapulhat jogszabályon (hatósági tanúk alkalmazása), polgári jogi jogviszonyon (bírósági végrehajtó megbízza a lakatost a lezárt ajtó felnyitásával), vagy saját kezdeményezésen (a mentőszolgálatnak segít közlekedési balesetnél). Nemzetközileg védett személy elleni erőszak 1. tárgy: a nemzetközileg védett hivatalos személy eljárása, szabályszerű működése
-119-
2. elkövetési magatartás: - bántalmazás: hivatalos személy elleni erőszaknál - személyi szabadságától megfosztás: személyi szabadság megsértésénél - veszélyeztetés = a sérelem bekövetkezésének reális lehetősége 3. Halmazat: ha testi sértést is elkövetnek, azzal
71. A terrorcselekmény. A terrorizmus feljelentésének elmulasztása, a terrorizmus finanszírozása. A terrorista csoport fogalma. Btk. 314–319. § Terrorcselekmény Szándékos, immateriális bűncselekmény, melyet kizárólag egyenes szándékkal lehet elkövetni. Jogi tárgy A bűncselekmény jogi tárgya az állami szervek, más államok és nemzetközi szervezetek kényszermentes, zavartalan működésében, a lakosság félelemmentes életében megnyilvánuló közbiztonság + valamint a természetes személyek szabadságához és az anyagi javak sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek. Sértett 314. § (1) bek. a) pont: állami szerv = az Alaptörvényben meghatározott intézmények, illetve jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv. Elkövetési magatartás - 314. § (2) bek.: - az eszközcselekmény: jelentős anyagi javak hatalomba kerítése = jogellenes birtokbavétel és a rendelkezési jog gyakorolhatóságát, az anyagi javak (ingó vagy ingatlan is lehet) feletti ellenőrzés megszerzését jelenti. Az anyagi javakra vonatkozó “jelentős” jelző azt jelenti, hogy a “jelentős anyagi javak” vagyoni szempontból különösen nagy értékűek (a vagyon elleni bcs,-k minősítő körülménye alapján: 50 millió Ft-t meghaladó érték) vagy egyéb okból nagy jelentőségűek, pl. pótolhatatlan. - célcselekmény: követelés intézése. A követelés tartalma irreleváns, ahogy az is, hogy jogos, jogosnak vélt vagy jogtalan. A bcs. befejezett, ha a követelés a címzett tudomására jut, vagy azt nyilvánosságra hozzák. - 314. § (1) bek. c) pont: azért más állam kapcsán, mert ha a magyar állammal lenne kapcsolatos, az már a Btk. állam elleni bcs.-einek köre (XXIV. Fejezet). - 315.§ (1) bek.: előkészület, sui generis alakzat. - 316. § = privilegizált eset. Elkövető Akár közvetlen egyedüli tettesként is – bárki lehet. Feljelentési kötelezettség A terrorcselekmény előkészülete feljelentési kötelezettség alá esik, elmulasztása önálló bcs. -120-
A büntetés korlátlanul enyhíthető - abbahagyás: csak befejezett bcs.-nél lehetséges, ha a bcs. még kísérleti szakban van: önkéntes visszalépés. Nem azonos a kísérlettől való önkéntes elállással, mivel nem kell hozzá a kísérleti stádiumban való félbeszakadás, illetve az elkövető önkéntessége sem. Az abbahagyás lehetőségét nem zárja ki, ha arra más személy, vagy személyek magatartása vagy egyéb külső körülmények késztetik az elkövetőt. Egység, halmazat A 314. § (4) bek.-beli bcs.-ekkel az alaki halmazat csak látszólagos. A 314. § (2) bek.-ben meghatározott esetben, amennyiben a követelés címzettje nem állami szerv vagy nemzetközi szervezet, akkor a cselekmény a követelés tartalmától függően zsarolást vagy kényszerítést valósít meg, mely halmazatban állhat azon bcs.-nyel, amelyet az elkövető az anyagi javak hatalomba kerítése során megvalósított. Terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása Jogi tárgy A bűncselekmény jogi tárgya az állami szervek, más államok és nemzetközi szervezetek kényszermentes, zavartalan működésében, a lakosság félelemmentes életében megnyilvánuló közbiztonság. Elkövetési magatartás: Készülő bcs. = az előkészületi magatartások és a kísérleti stádiumban lévő bcs.-k. - tiszta mulasztási bcs. - hatóság = minden hatóság, illetve hivatalos személy. Hatóság a bíróság és az ügyész is. - A tudomásszerzésnek hitelt érdemlőnek kell lennie, mely általában akkor állapítható meg, ha az elkövető a bcs.-t közvetlenül észlelte, ha az elkövetésben részt vevő személytől szerzett róla tudomást, vagy ha tárgyi bizonyítékok állnak rendelkezésére. Csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia, hogy: - a tudomására jutott bcs. terrorcselekmény, - meggyőződött arról, hogy tudomásszerzése hitelt érdemlő - feljelenti kötelezettség terheli. Terrorizmus finanszírozása Jogi tárgy A bűncselekmény jogi tárgya az állami szervek, más államok és nemzetközi szervezetek kényszermentes, zavartalan működésében, a lakosság félelemmentes életében megnyilvánuló közbiztonság. Elkövetési magatartás: Mindegyik forma a terrorcselekményhez, vagy annak önállóan szabályozott, 315. §-bei előkészületéhez kapcsolódik. - 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközök, jogi dokumentumok és okiratok: Pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek és gazdasági erőforrások": bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan, bármilyen módon szerzett eszközök és bármilyen – akár elektronikus, akár digitális – formában lévő olyan jogi dokumentumok vagy okiratok, amelyek az ezen eszközökre vonatkozó jogcímet vagy
-121-
érdekeltséget bizonyítják, többek között bankhitelek, utazási csekkek, bankcsekkek, átutalási megbízások, részvények, értékpapírok, kötvények, váltók és hitellevelek. - anyagi eszköz szolgáltatása: birtokba adás vagy a birtokba vétel lehetőségének megteremtése is lehet - anyagi eszköz gyűjtése: cél, hogy az anyagi bázis rendelkezésre álljon. Akkor is tényállásszerű, ha az elkövető a saját tulajdonában lévő, különböző helyeken vagy módon kezelt eszközeit mozgósítja a terrorcselekmény elkövetése érdekében. - a támogatásnak a terrorcselekményre készülő, vagy rá tekintettel más személyhez (pl. családtag) kell kapcsolódnia. Csak egyenes szándékkal követhető el. Alany: bárki.
72. A jármű hatalomba kerítése. A közveszély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása. Btk. 320. §, 322–323. §., 459. §. (1) bekezdés 21. pont Jármű hatalomba kerítése Jogi tárgy A légi közlekedésben, valamint a tömegközlekedésben részt vevő személyek és vagyontárgyak biztonságához fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás A légi jármű ellenőrzésének “magához ragadása” = önhatalmú rendelkezés folytán. Csak szándékosan követhető el. Az elkövetés módja - erőszakkal (a jármű vezetője vagy irányítója ellen kell irányulnia), fenyegetéssel - másnak öntudatlan állapotba helyezésével – ez olyan ráhatást jelent a sértettre, amelynek folytán az akaratnyilvánításra képtelenné válik (pl. leitatás); - másnak védekezésre képtelen állapotba helyezése a fizikai ellenállási képességtől való megfosztás fizikai ráhatás révén. Elkövető Bárki lehet. Minősített esetek - a cselekmény egy vagy több ember halálát okozza: ezzel a jogalkotó törvényi egységet hozott létre a jármű hatalomba kerítése és az emberölés között, mely lehet gondatlan is. Közveszély okozása 1. tárgy: személy – és vagyonbiztonságban megnyilvánuló közbiztonság. 2. Alakzatai: a) közveszély előidézése (következménye: eredmény-bcs.) b) közveszély fenntartása (materiális tényállás, a közveszély elhárításának, illetve következményeinek enyhítésének akadályozását foglalja magában). -122-
3. elkövetési magatartás - közveszély előidézése: eredmény-bcs., az elkövetési magatartást a törvény a következményre (= közveszély) utalással fogalmazza meg. Közveszély = az elkövetés módjával szorosan összefüggő, emberi magatartás folytán keletkező állapot, mely a benne rejlő objektív tényezőkön, folyamatokon keresztül meg nem határozott vagy nagyszámú személy életének, testi épségének, vagy nagy értékű vagyontárgyak megsemmisülésének, megrongálódásának a veszélyeztetettségét eredményezi. Módja: anyag vagy energia pusztító hatásának kiváltása – pl. árvíz okozása, robbantás, sugárzóanyag veszélymentes tárolására vonatkozó előírások megszegése, gázberendezés megrongálása, tűz pusztító hatásának kiváltása. Alany bárki lehet. - közveszély elhárításának megakadályozása: az elkövető a mentéshez szükséges eszközöket használhatatlanná teszi, elrejti, a mentési útvonalat lezárja, a mentéshez siető személyeket feltartóztatja. - közveszély következményei enyhítésének akadályozása: pl. aki akadályozza a tűzből, vagy vízből való mentést. Utóbbi kettőnél a közveszély már bekövetkezett. Mindkettőnél alany csak az lehet, aki a közveszély előidézésében sem tettesként sem részesként nem vett részt, mivel az akadályozás büntetlen utócselekmény a közveszélyt előidéző valamennyi elkövető esetében. 4. Szándékosan és gondatlanul is elkövethető. Előbbinél a szándék kiterjed a magatartásra és az eredményre is. Utóbbinál a magatartás szándékos és gondatlan is lehet, az eredmény tekintetében azonban csak a gondatlanság terheli. 5. Egység, halmazat Mivel a rongálásból „emelkedett ki”, azzal halmazatban nem állhat. Rongálásként csak a közveszéllyel nem járó egyéb cselekmények értékelhetőek. Közérdekű üzem működésének megzavarása Jogi tárgy A közérdekű üzem zavartalan működésében megnyilvánuló közbiztonság. Elkövetési tárgy A közérdekű üzem fogalmát a 459. § (1) bek. 21. pontja határozza meg: a) a közmű: olyan termelőegység, ill. szolgáltató egység, amely az ipar, a mezőgazdaság vagy a lakósság víz-, gáz-, gőz, - villanyáram-, hő és egyéb energiaellátását szolgálja, illetve a lakosság általános kényelmét, valamint egészségét szolgálja b) a közösségi közlekedési üzem: a tömegközlekedésre alkalmas és a használók széles köre által igénybe vehető c) az elektronikus hírközlő hálózat: az elektronikus hírközlés területén használt valamennyi infrastrukturális elem. d) az egyetemes postai szolgáltató közérdekű feladatainak teljesítése érdekében üzemeltetett logisztikai, pénzforgalmi és informatikai központok és üzemek, e) a hadianyagot, haditechnikai eszközt termelő üzemet, energiát vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelő üzem: alapanyag = a gazdaság egésze szempontjából alapvető, pl. szén, vas, olaj.
-123-
Elkövetési magatartás Az üzem működésének megzavarása = olyan ráhatás az elkövetési tárgyra, amely a működés, termelés vagy szolgáltatás bármely fázisában működési zavarokat idézhet elő. Az elkövetés módja lehet az üzemi berendezés vagy vezeték megrongálása (megsemmisítése), de lehet más is (pl. az indulásra kész vonat előtt a síneken való csoportosulás útján az indulás megakadályozása stb.), nem feltétel az állagsérelem okozása. A cselekmény mind szándékos mind gondatlanságból történő elkövetés esetén büntetendő. A szándékosság tartalma annak tudata, hogy a tervezett cselekmény zavart okoz egy üzem működésében, amely üzem közérdekű, és a zavar jelentős mértékű lesz. Gondatlanságnál a magatartás szándékos vagy gondatlan, az eredmény tekintetében csak gondatlan. Eredmény A működésében bekövetkező zavar. Akkor büntetendő, ha a zavar – mértékét tekintve – jelentős. Elkövető Bárki lehet. Stádium Amikor az előidézett működési zavar mértéke jelentőssé válik, akkor befejezett. Addig – szándékos elkövetés esetén – a tett kísérlet akkor is, ha a várt zavar nem következik be. Egység, halmazat El kell határolni a rongálástól és a rombolástól. - rongálás valósul meg, ha a bcs. szándékos és a cselekmény a sértett objektum rendeltetésszerű használatát nem korlátozza. Szintén rongálásnak minősülnek azok a vagyoni jellegű károsítások, melyek a közérdekű üzem működésében zavart okoznak ugyan, de ezek nem jelentős mértékűek. - rombolás esetén az elkövető célja Magyarország alkotmányos rendjének a megzavarása, ha a célzat hiányzik, nem állapítható meg.
73. A bűnszervezet fogalma. A bűnszervezetben részvétel. Btk. 321. §, 459. § (1) bekezdés 1. pont Bűnszervezet - a bűnszervezet jellemzőinek a bűnszervezet oldalán kell fennállnia, nem a hozzá csatlakozó elkövető oldalán, vagyis a már működő bűnszervezethez eseti jelleggel, egyetlen cselekményben való részvétellel is lehetséges kapcsolódni. 4/2005. BJE: a „hosszabb időre szervezettség” nem a bcs. alanyához kapcsolódó bűnösségnek, hanem a bűnszervezetnek a tárgyi jellegű fogalmi eleme. Az elkövető tudatának nem arra kell kiterjednie, hogy a bűnszervezet a tv.-nek megfelelően létrejött, hanem arra, hogy a bűnszervezet tárgyi sajátosságai ismeretében annak „működéséhez” csatlakozik, illetve annak keretében cselekszik. - hosszabb időre szervezettség = viszonylagos állandóságot tükröz, 1-2 bcs. alkalmi elkövetés nem alap. E körben a jövőben elkövetni szándékolt bcs.-eket is értékelni kell - nem feltétel egyetlen bcs. befejezett elkövetése vagy megkísérlése sem.
-124-
Jogkövetkezmények: - 91. § - 29.§ (3) - 36.§ - 37.§ (3) - 38. § (4) - 44. § (2) b) pont - 53. § (4) - 65. § (2) - 67. § (2) b) pont - 74. § (4) - 86. § (1) Bűnszervezetben való részvétel 1. tárgy: közbiztonság 2. elkövetési magatartások - Sui generis előkészületi cselekmények + a támogatás. 3. alany: csak a bűnszervezeten kívülálló személy lehet. 4. csak szándékosan valósítható meg, egyenes szándékkal. 5. Nem állapítható meg halmazatban a bűnszervezetben ténylegesen elkövetett bcs.-nyel.
74. A robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, illetve a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés. Btk. 324–325. § Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés 1. tárgy: közbiztonság 2. elkövetés eszközei: - robbanóanyag: különféle anyagi részecskékből álló keverék vagy vegyület, amely megfelelő indító impulzus hatására nagy sebességgel lejátszódó folyamatot vált ki, és ennek során hatalmas hőt és feszítő erőt fejleszt. Hatására a környezet fizikai, esetleg kémiai állapota megváltozik. Pl. dinamit, trotil. - robbantószer: eszköz, amely a robbanóanyag hatásának kiváltására szolgál, pl. gyújtózsinór - ezek felhasználására szolgáló készülék: eszköz, amely egyesíti magában a robbanóanyagot és a robbantószert. Pl. bomba, akna. 3. elkövetési magatartások: - akkor bcs., ha ezek engedély nélkül történnek. - szándékosan követhető el 4. egység, halmazat Halmazatban lehet a vagyon elleni bcs.-ekkel, ha a robbanóanyag, robbantószer vagy ezek felhasználására szolgáló készülék megszerzése vagyon elleni bcs. útján történt.
-125-
Halmazatot kell megállapítani azokkal a bcs.-ekkel, melyeknél a fegyveresen történő elkövetés tényállási elem és az elkövető engedély nélkül tartja magánál a robbanóanyagot. Nincs helye halmazat megállapításának a közveszély okozás alapesetével. Lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés 1. tárgy: a lőfegyverek és lőszerek engedélyezett használatában és forgalmában megnyilvánuló közbiztonság 2. elkövetési eszközök: 2004. évi XXIV. törvény (a lőfegyverekről és a lőszerekről): - 2.§ 16. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki; A bírói gyakorlat szerint az elkövetési eszköz lehet a hibás összeszerelés miatt működésképtelen, de megjavítható lőfegyver is. - 29. tűzfegyver: olyan, a Mellékletben meghatározott „A”,21 „B”,22 „C”23 vagy „D”24 kategóriába tartozó – vagy ilyenné átalakított – eszköz, amelyből gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították, b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszerűen csak e célokra használható, vagy c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minősül; - 22. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz. 3. elkövetési magatartások: - akkor bcs., ha ezek engedély nélkül történnek. - az engedély kereteinek túllépésénél az elkövető egyébként rendelkezik engedéllyel, de nem az engedélyben meghatározott fajtájú vagy mennyiségű lőfegyvert, lőszert szerzi meg, vagy tartja. - (4) bek. = privilegizált eset
75. A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása. A nemzeti jelkép megsértése és az önkényuralmi jelkép használata. Btk. 333–335. §, 4/2013. (II. 21.) AB határozat A nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása 1. tárgy: köznyugalom. 2. elkövetési magatartások - mindegyik megvalósítható szóban, írásban, vagy internetes tartalom-közléssel egyaránt. Verbális elkövetés esetén a kísérlet fogalmilag kizárt. 21
Pl. automata tűzfegyverek, páncéltörő Pl. félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyverek, központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek 23 Pl. Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel. 24 Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel. 22
-126-
- csak szándékosan lehet elkövetni, tagadás és igazolni törekvés esetén az eshetőleges szándék kizárt. 3. nagy nyilvánosság: ha az elkövetéskor nagyobb létszámú személy van jelen (kb. 15-20 fő), vagy reális lehetőség van arra, hogy nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást a bcs.-ről. + 459. § (1) bek. 22. pont 4. alany: bárki 5. egység, halmazat A rendbeliséget azon alkalmak száma határozza meg, amelyek során az elkövető a tényállásszerű magatartást tanúsítja. Az azonos alkalommal megvalósított különböző elkövetési magatartások természetes egységes képeznek. Nemzeti jelkép megsértése 1. tárgy: a nemzeti jelképek iránt joggal elvárható köztisztelet, amely e nemzeti jelképek sajátos jelentéstartalmából, funkciójából ered. 2. elkövetési tárgyak - nemzeti jelképek: az Alaptörvény I) cikke szabályozza + a 2011. évi CCII. törvény (Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről) 12. §: a címer és a zászló (lobogó) használata során mindenki köteles megőrizni azok tekintélyét és méltóságát. - az analógia tilalma miatt az elkövetési tárgyak körébe nem vonhatók Mo. nem zászlóként megjelenő színei, illetve ezek dologi formában való megjelenítése, pl. kokárda, nemzetiszínű szalag. 3. elkövetési magatartások - sértő kifejezések = a nemzeti jelképek méltóságát becsmérlik - lealacsonyító kifejezések = a szimbólumokat kisebbrendűnek, alacsonyabb rendűnek tüntetik fel az általánosan elfogadottnál vagy más jelképeknél. - más módon meggyalázza: pl. zászló égetése, címer letépése - csak szándékosan lehet elkövetni (eshetőleges szándékkal is lehet), az elkövető tisztában van azzal, hogy a cselekmény nemzeti jelkép ellen irányul, és hogy az általa használt kifejezés/cselekvés alkalmas e szimbólumok lejáratására. Önkényuralmi jelkép használata 1. tárgy: az önkényuralmi rendszerek jelképeinek használatától mentes közélet. 2. nem materiális bcs., megállapításához nem szükséges, hogy a köznyugalomban zavar keletkezzen, a cselekménynek pusztán alkalmasnak kell lennie arra, hogy másokban felháborodást, elutasítást keltsen. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata alapján nem tekinthető a köznyugalom megzavarására alkalmas módnak, ha az elkövető az egyébként többes jelentéstartalmú jelképet politikai véleménye kinyilvánításához, egy eszmerendszerhez való tartozás kifejezéséhez használja + akkor sem tekinthető ilyennek, ha az elkövető a jelképet
-127-
ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból, vagy történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából használja. - csak szándékosan követhető el (eshetőleges szándékkal is lehet). 4/2013. (II. 21.) AB határozat Az Alkotmánybíróság 4/2013 (II. 21.) számú határozatában 2013. április 30-i hatállyal, pro futuro megsemmisítette a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény önkényuralmi jelképek használatát tiltó 269/B. §-át.25 Az Alkotmánybíróság határozatának indokolásában rögzítette egyúttal azt is, hogy a határozat megállapításai érvényesek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (új Btk.) 335. §-ára is. Az AB érdemi érvelése szerint mindenekelőtt a vörös csillaggal kapcsolatos, a (z akkori) Btk. 269/B. § -a szerinti elkövetési magatartások (terjesztés, használat, közszemlére tétel) azonos jogi megítélés alá kell, hogy essen, mint a többi, nevesített önkényuralmi jelképpel kapcsolatos hasonló elkövetési magatartás; a politikai szólás körébe tartozó, önkényuralmi rendszerekre (is) utaló jelképek között tehát alkotmányos alapon nem lehet különbséget tenni. Emiatt az AB az alkotmányjogi panaszban írt kérelemhez képest, amely csak az „ötágú vöröscsillag” fordulat alkotmányellenessé (alaptörvény - ellenessé) nyilvánítását és megsemmisítését kérte, az alkotmányossági vizsgálatot kiterjesztette a (z akkori) Btk. 269/B. § - ában írt büntetőjogi tényállás egészére. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadsága korlátozásának a legitim céljaként ismerte el a diktatórikus rendszerekkel való azonosulást kifejező nézetek nyilvános megfogalmazását, terjesztését vagy hasonló célzatos magatartások büntetendővé nyilvánítását, mert a XX. század szélsőséges politikai diktatúráihoz kötődő szimbólumaival összefüggő magatartások egyrészt érzékenyen érinthetik, illetve sérthetik az emberi méltóságot, másrészt ellentétesek az Alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrenddel. Az Országgyűlés a kérdést a 2013. évi XLVIII. törvénnyel szabályozta újra, amiben a korábbinál szűkebb körre vonatkozó tilalmat állított fel. A törvény az Alkotmánybíróság határozatára figyelemmel az önkényuralmi jelképek használatát tiltó rendelkezést oly módon módosítja, hogy az általános jellegű tiltás helyett az önkényuralmi jelképeknek a köznyugalom megzavarására alkalmas módon való terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét tiltja meg, azaz a korábbiakhoz képest szűkebb körben állapítja meg a büntetendő magatartások körét. Az új tényállás az EJEB esetjogát is szem előtt tartva határozza meg a tiltott magatartásokat.
25
269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. (3) Az (1)—(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.
-128-
A 4/2013. (II. 21.) AB határozatban foglaltakra figyelemmel, valamint az egységes jogértelmezés érdekében a tényállás az elkövetői magatartás követelményeként határozza meg, hogy azt a köznyugalom megzavarására alkalmas módon kell elkövetni. A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a tényállás példálódzva meghatározza, hogy a köznyugalom megzavarására alkalmas lehet az elkövetés módja, ha az az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sérti. Tekintettel arra, hogy a köznyugalom megzavarására alkalmas mód, mint az elkövetői magatartás módja a tényállás eleme lesz, nem indokolt a tényállásban megtartani az AB által megsemmisített tényállás kivételeket megállapító (2) és (3) bekezdéseit. A köznyugalom megzavarására alkalmas mód ugyanis eleve kizárja az ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából történő elkövetést, illetve az államok hatályban lévő hivatalos jelképeit sem érinti. Minderre figyelemmel az ilyen célokból történő elkövetés a jövőben továbbra sem lesz büntetendő. E határozatra leginkább azért volt szükség, mert a strasbourgi emberi jogi bíróság (az Emberi Jogok Európai Bírósága /EJEB/) a Vajnai v. Magyarország,26 majd később a Fratanoló v. Magyarország27 ügyben is kimondta, hogy például a kommunista jelképnek számító vörös csillagnak többes jelentése van (az nemcsak kommunista, hanem munkásmozgalmi jelkép is), így használata nem feltétlenül jelenti az önkényuralmi rendszerekkel való azonosulást (mint éppen Vajnai Attila esetében is).
26
Vajnai Attila politikus több ízben is – tudatosan és olykor egyértelműen provokatív szándékkal – megsértette az 1978. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezését, amely tiltja az önkényuralmi jelképek (ötágú vörös csillag, sarló-kalapács, horogkereszt, nyilaskereszt) nagy nyilvánosság előtti használatát, illetve közszemlére tételét. Vajnait az ezek nyomán indult ügyek egyikében elítélték, a bíróság büntetés kiszabása nélkül, a bűnösség megállapítása mellett próbára bocsátotta. Miután ügyét a luxemburgi Európai Bíróság nem fogadta be, Strasbourghoz fordult. A bíróság kizárólag a konkrét tényállás által felvetett kérdést döntötte el, és nem általános érvényű ítéletet hozott. Csak a neki feltett kérdésre válaszolt: jogsértő-e, ha egy bejegyzett politikai párt tagja egy utcai gyűlésen nyilvánosan vörös csillagot visel, hogy ily módon is kifejezze politikai véleményét? Megállapította, hogy Vajnai magatartása politikai véleménynyilvánítás volt, amely a szólásszabadság terrénumán belül mindig fokozottabban, a lehető legszigorúbban védett. A vörös csillagnak – túl a kommunista diktatúrán – egyéb jelentései is ismeretesek, a nemzetközi munkásmozgalom jelképe is, tehát nem feltétlenül a diktatúrához, illetve annak ideológiájához kapcsolódik. Vajnai magatartása nem volt „veszélyes” abban az értelemben, hogy egyfelől Magyarország stabil demokrácia, ahol a szélsőséges eszmék túlzott mértékű elterjedése nem a jövő valószerű fejleménye, másfelől a konkrét tényállásban (a gyűlésen, illetve annak folyományaként) sem merült fel a társadalmi béke megzavarásának lehetősége. Azon tömegek sérelmei, rossz érzései, amelyek a jelkép láttán vagy a használatáról való tudomásszerzéssel valósultak meg, alakultak ki, nem elegendők a jogkorlátozáshoz. Nem volt tehát olyan kényszerítő érdek, amely Vajnai – mégoly enyhe – megbüntetését indokolttá tette volna. Ezt követően a bíróság általános érvénnyel annyit mond, hogy a hatályos magyar szabályozás túlzottan „széles”, azaz – mint az adott ügyben is – a véleménynyilvánítás szabadsága által védett magatartásokat is korlátoz. 27 Fratanolo János egy 2004. május 1-jén Pécsett tartott szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy kb. 2 cm átmérőjű ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd a helyi televíziónak nyilatkozott; a vörös csillag ezáltal a nézők számára is észlelhető volt. Ezen cselekménye miatt Fratanoló ellen 2007-ben büntetőeljárás indult. 2008. március 6-án a Pécsi Városi Bíróság első fokon megrovásban részesítette önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt (Btk. 269/B. §). A vádlott fellebbezése folytán eljárt Baranya Megyei Bíróság 2008. szeptember 23-án — bűncselekmény hiányában — felmentette. Az ügyészség fellebbezését követően a Pécsi Ítélőtábla 2010. március 5-én bűnösnek mondta ki, és megrovásban részesítette. 2011. november 3-án az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet hirdetett Fratanoló János ügyében. Az emberi jogi bíróság mai ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette Fratanolo János szabad véleménynyilvánításhoz való jogát (az emberi jogi egyezmény 10. cikkét), ezért a pervesztes államot 4.000 euró kártérítés és 2.400 euró perköltség megfizetésére kötelezte. A Fratanolo-ügy bizonyítja, hogy Magyarország akkor még nem gondoskodott arról, hogy a Btk. kifogásolt 269/B. §-a a Vajnai-ügyben hozott ítéletnek megfelelően módosuljon.
-129-
Így ennek generális jellegű tiltása korlátozza az Emberi Jogok Európai Egyezménye által is garantált véleménynyilvánítási szabadságot (de ugyanez igaz az árpádsávos zászlóra is, amely – a Fáber v. Magyarország ügyben meghozott döntés szerint – szintén nemcsak önkényuralmi /nyilaskeresztes/ jelképként értelmezhető, hanem történelmi szimbólumként is). Emiatt az ilyen ügyekben a jövőben is arra lehetett számítani, hogy a strasbourgi bíróság hazánkat folyamatosan elmarasztalja egyezménysértés miatt, ez pedig azt a nonszensz helyzetet eredményezte volna (illetve eredményezte ténylegesen már az eddigiekben is), hogy ilyen ügyekben a hazai bíróságoknak előbb el kellett (volna) ítélniük az elkövetőt, majd a strasbourgi bíróság megállapította (volna) az egyezménysértést. Ezt követően pedig a volt terhelt, a későbbi károsult felülvizsgálati indítványt nyújthatott (volna) be a Kúriához, és a Be. értelmében kérhette (volna) a strasbourgi bíróság ítélete alapján a jogerős hazai bírósági ítélet felülvizsgálatát, amelynek kötelező eredménye az (lett volna), hogy a Kúria megváltoztatja a jogerős döntést és felmenti a korábbi terheltet.
76. A közveszéllyel fenyegetés, a garázdaság és a rendbontás. A garázdaság és a rendzavarás szabálysértése. Btk. 338–340. §. Szabs. tv. 169–170. §, 4/2007. Büntető jogegységi határozat, 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (BKv. 34.) Közveszéllyel fenyegetés Jogi tárgy A valótlan tartalmú, zavart keltő fenyegetésektől mentes köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek. Elkövetési magatartás - tény = minden a múltban létezett vagy jelenleg létező, érzékelhető jelenség. Valós, ha objektíve igaz (bizonyítható), valótlan, ha az objektív valóságban nem létezik. - Szándékosan (eshetőleges és egyenes egyaránt) megvalósítható immateriális bűncselekmény. Elkövető Bárki Egység, halmazat Nem áll halmazatban a hatóság félrevezetésével, a specialitás miatt ezt kell megállapítani. Minősített eset - a köznyugalom súlyos megzavarása = a lakosság szélesebb körének viselkedését érinti a fenyegetés, esetleg riadalom vagy pánik alakul ki. Garázdaság Jogi tárgy A társadalmi együttélés szabályainak követésében, tiszteletében megnyilvánuló köznyugalom. Elkövetési magatartás - kihívóan közösségellenes: a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő, kötekedő magatartás, amelyre a társadalom tagjai félelemmel, megbotránkozással reagálnak. -130-
- erőszakos – 459. § (1) bek. 4. pont BKv. 34.: a személy elleni erőszakkal megvalósuló garázdaság esetén az erőszak általában más személy támadó szándékú megérintését jelenti, pl. lökdösődés, fellökés, ütlegelés, arculütés. A személy elleni erőszakkal megvalósított garázdasághoz nem tartozik hozzá szükségszerűen a megtámadott személynek bármilyen súlyú testi sértés okozása. Ha azonban az elkövetési mód olyan, hogy a garázda, erőszakos fellépés a sértettnek testi sértést okoz, bűnhalmazat megállapításának lehet helye. Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé. Így a garázdaság alapesete halmazatban áll a könnyű testi sértés vétségével és a rongálás vétségével. A (2) bek.-beli, minősített esetei halmazatban állnak a fenti vétségekkel, a súlyos testi sértés bűntettével, az aljas indokból vagy célból elkövetett könnyű testi sértés bűntettével, a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntettével, bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett könnyű testi sértés bűntettével, és a rongálás 371. § (3) bek. szerinti bűntettével. BKv 71: 1. Más személynek sérülés okozására tipikusan nem alkalmas tárggyal (pl. tojással) megdobása, tettleges becsületsértést valósíthat meg. 2. A nyilvános helyen elkövetett tettleges becsületsértés - ha az elkövetés módja folytán kihívóan közösségellenes - garázdaság megállapítására lehet alkalmas, ezért vizsgálni kell, hogy e bűncselekmény konjunktív feltételei (kihívóan közösségellenes, erőszakos, megbotránkoztatásra, illetve riadalomkeltésre alkalmas) hiánytalanul megvalósultak-e. 3. A garázdaság bűncselekményi alakzatához tényállási elemként megkívánt „erőszakos magatartást tanúsít" fordulat értelmezésére az EBH (EGY) 1589. számú elvi bírósági határozatban, illetőleg a Bkv 34. (BK 93.) véleményben kifejtettek az irányadók. - Egyenes és eshetőleges szándékkal megvalósítható immateriális bűncselekmény, mely szubszidiárius jellegű. Elkövető Bárki lehet. Minősített esetek - csoportosan 4/2007 BJE: I. A garázdaság bűncselekménye társas elkövetésének törvényi tényállást megvalósító alanyai önálló tettesek nem lehetnek. Az önálló tettesség akkor is kizárt, ha a csoportos elkövetés során egymás ellen lépnek fel. II. A Btk. 271. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntette társtetteseinek szándék- és akarategysége /Btk. 13. §, 20. § (2) bek./ szempontjából csak annak belátása szükséges, hogy az egymással - vagy másokkal - szembeni erőszakos cselekedetük közvetlenül és durván sértheti a közösség nyugalmát. Az elkövetők személyes motivációja, indítéka a szándékegység megítélésénél figyelmen kívül marad. III. A garázdaság bűncselekményének társtetteskénti elkövetését nem zárja ki az, ha a személy elleni erőszakos magatartás egyidejűleg alaki bűnhalmazatot alkotó testi sértést is megvalósít /BK. 93./, s ez utóbbi bűncselekményt tekintve a társtettesség ismérvei hiányoznak.
-131-
-
köznyugalom súlyos megzavarása: eredmény-bcs. lesz, a megbotránkozás vagy a riadalom ténylegesen ki is alakul. + Btk. 459. § értelemzők - nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan rendezvény, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll. Szabs. tv. 170. § Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el (garázdaság szabálysértési formája). + Btk. 341. § Rendbontás 1. tárgy: a nyilvános rendezvények lebonyolításának zavartalansága + 459.§ (1) bek. 24. pont A gyülekezési jogról szóló 1998. évi III. törvény 2. § (1): A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések (a továbbiakban együtt: rendezvény) tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. 3. § A törvény hatálya nem terjed ki (és így a büntető jogi védelem sem) a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre b) a templomban és a vallásgyakorlásra rendelt más helyen szervezett vallásos szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; c) a kulturális és sportrendezvényekre; d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. 2. elkövetési magatartások - nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének nyilvánvalóan jogellenes intézkedésével szemben tanúsított akár erőszakos ellenállás nem tényállásszerű. - a puszta engedetlenség nem elég, kell a tevőleges magatartás. Szabs. tv. 169. § (rendzavarás): Aki a) verekszik, továbbá aki mást verekedésre felhív, b) rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít, c) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényen vagy a sportrendezvények biztonságáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó sportrendezvényen az arcát olyan módon eltakarva jelenik meg vagy tartózkodik, amely alkalmas arra, hogy meghiúsítsa a személyének a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy által történő azonosítását, szabálysértést követ el. (2) Aki nyilvános rendezvényen a) lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg, b) a rendező szerv, illetve a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget, szabálysértést követ el.
-132-
77. A közokirat-hamisítás és a biztonsági okmány hamisítása. A hamis magánokirat felhasználása és az okirattal visszaélés. Btk. 342–346. §, 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (BKv. 36.), 1/2000. Büntető jogegységi határozat, 5/2000. Büntető jogegységi határozat, 1/2004. Büntető jogegységi határozat, 2/2004. Büntető jogegységi határozat Közokirat-hamisítás A.) (342.§) Tárgy A közokirat hitelességébe és valódiságába vetett közbizalomhoz fűződő társadalmi érdek. Okirat = irat, mely jog vagy kötelezettség fennállását, változását vagy megszűnését, illetve jelentős tény megtörténtét bizonyítja. Elkövetési tárgya Közokirat – Pp.: 195. § (1) = Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. A Pp. 195. § (2) – (5) bek.-k alapján azonos bizonyító ereje van a közokiratéval, így a hamisítás elkövetési tárgya lehet: - a közokiratról – általában műszaki vagy vegyi úton – készült felvétel (fénykép-, film-, hangstb.), - az eredeti okiratról bármely adathordozó útján készült okirat - okirat megőrzésére hivatott szerv (pl. levéltár) által vagy ellenőrzése mellett készített felvétel vagy okirat, - a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által a felvétel vagy adathordozó útján nyert adatok alapján készített okirat - közokiratról készített elektronikus okirat, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban készített el, és amelyen minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást, valamint – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezett el. - az elektronikus okirat, amelyet a közokirat kiállítására jogosult külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el, illetve amelyet törvény elektronikus közokiratnak nyilvánít. - az elektronikus közokiratról készített papír alapú okirat, amelyet a közokirat kiállítására jogosult ügykörén belül, a megszabott alakban vagy külön jogszabályban meghatározott eljárási rend szerint készített el. - az elektronikus közokirat megőrzésére hivatott szerv által vagy ellenőrzése mellett készített papír alapú okirat - a közokiratot kiállító vagy őrzésére hivatott szerv által az elektronikus közokiratot tároló adathordozó útján nyert adatok alapján készített papír alapú okiratnak. - a magánokiratról a közokirat kiállítására jogosult által ügykörén belül, a megszabott közokirati alakban készített okirat – ideértve az elektronikus okiratot, valamint az elektronikus magánokiratról készített papír alapú okiratot is.
-133-
- a külföldi közokirat is, feltéve hogy azt a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. A magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség. - 1/2010 BKPJE: A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által jogszabály alapján kiállított, a jogosult nevét, lakcímét, nyugdíjas törzsszámát tartalmazó, egyedi sorszámozással ellátott, a jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény igénybevételére jogosító "Nyugdíjasok utazási utalványa" közokirat. - BKv. 45: A fegyveres szervek szolgálata körében hatósági jelleggel kiállított és jogilag jelentős tény igazolására alkalmas iratok: közokiratok. + - olyan okmányok, melyek a szolgálati jogviszonyból következő közhatalmi jogosultságok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésévek kapcsolatosak - a fegyveres szervek által kiállított olyan parancs, igazolás, vagy egyéb irat, amely a kiállító fegyveres szerv körén kívül is felhasználható jogilag jelentős tény vagy adat igazolására. - Valódi a közokirat, ha a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság készítette, és a kiállítóként feltüntetett személy vagy hatóság nyilatkozatát tartalmazza. - Hamis, amelyet nem a kiállítóként feltűntetett személy vagy hatóság készített, és/vagy nem a kiállítóként feltüntetett személy nyilatkozatát tartalmazza; - Valótlan tartalmú, amelyben a valóságnak nem megfelelő tények vannak feltüntetve. Elkövetési magatartás - hamis közokirat készítése (közömbös, hogy a készített irat tartalma megfelel-e a valóságnak); - valódi közokirat tartalmának meghamisítása, azaz a közokirat olyan tartalmi elemének, amelyet illetően annak bizonyító ereje van, jogosulatlan megváltoztatása; - hamis, vagy hamisított közokirat felhasználása; - más nevére szóló valódi közokirat felhasználása; 1/2004 BJE: A más nevére szóló valódi közokiratnak a személyazonosság igazolására történő felhasználása is megalapozza a Btk. 274. §-a (1) bekezdése b) pontjának III. fordulatában meghatározott közokirat-hamisítás bűntettének megállapítását. Nincs jelentősége ebből a szempontból annak, hogy az okirat felhasználásával megtéveszteni célzott személy bizonyos tény - pl. személyazonosság - valóságának bizonyítására csak bizonyító közokiratot vehetne tekintetbe, ám ezt figyelmen kívül hagyva más okiratot is elfogad, avagy meghatározott feltételekkel (pl. Rtv. 29.§ (1) bek.) más okmányt, ezek között rendelkező közokiratot is elfogadhat ugyan, de ezeknek a feltételeknek meg nem felelő közokiratot fogad el, jóllehet a rá vonatkozó jogszabályok, előírások megtartásával a megtévesztése elkerülhető lenne. Ugyanígy a bűncselekmény elkövetése szempontjából jelentőség nélkül való az is, hogy a szándékosan megtéveszteni célzott személy a más nevére szóló okirat felhasználását esetleg azon-nyomban felismeri, ezért a felhasználás semmilyen joghatás időleges kiváltására sem alkalmas. - közreműködés valótlan adat stb. közokiratba foglalásában (intellektuális közokirat hamisítás), azaz valótlan közlés által a valódi közokirat készítőjének valótlan tartalmú okirat létrejöttéhez vezető megtévesztése. 1/2004 BJE: A Btk. 274. §-ának (1) bekezdés c) pontjában meghatározott (ún.intellektuális) közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgya lehet minden olyan közokirat, amelynek rendeltetése, hogy a benne foglalt adat valóságát teljes bizonyító erővel bizonyítsa. A fent kifejtettekből összegezésül levonható az a következtetés, hogy az intellektuális közokirat-hamisítás szempontjából a rendelkező és bizonyító közokiratok megkülönböztetésének önmagában nincs ügydöntő jelentősége. Ez a bűncselekmény
-134-
bármilyen rendeltetésű közokiratra nézve elkövethető, amennyiben az elkövetői közreműködés következményeként valamely jog vagy kötelezettség létezésére, megváltoztatására vagy megszűnésére vonatkozóan olyan valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalására kerül sor, amelyet a közokirat közhitelűen bizonyít. 5/2000 BJE: Ha a jármű átírásával kapcsolatos ügyintézés során olyan adásvételi szerződést nyújtanak be az illetékes rendőrhatósághoz, amely a jármű korábbi tulajdonosát nem a valóságnak megfelelően tünteti fel, és ennek következtében a járműnyilvántartásba is a valóságnak meg nem felelő adat kerül, az egyéb törvényi feltételek megléte esetén a Btk. 274.§-a /1/ bekezdésének c/ pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette valósul meg. Indok: Ha a nyilvántartásba a valóságnak meg nem felelő adat kerül, akkor a nyilvántartás tartalmának olvasható és kinyomtatott állapotban történő megjelenítése is szükségképpen ezt a hamis adatot fogja tartalmazni. A hamis tartalom a nyilvántartásba való adatrögzítéssel jön létre, ezért a kivonat hamissága csak folyománya - szükségszerű következménye - a nyilvántartás hamis voltának. Szándékosság-gondatlanság A 342. § (1) bekezdés a) és b) pontjába ütköző cselekmény (hamis közokirat készítése vagy közokirat tartalmának meghamisítása, ill. hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokirat felhasználása) csak szándékos elkövetés esetén büntetendő; Az (1) bekezdés c) pontjába ütköző cselekmény (közreműködés abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba) szándékos és gondatlanságból történő elkövetés esetén egyaránt büntetendő. Elkövető A hatáskörében eljáró hivatalos személyt kivéve bárki lehet. Halmazat A közokirat hamisítás rendbelisége a közokiratok számától függ. Az eszközcselekményként elkövetett közokirat-hamisítás a célcselekménnyel (pl. csalás) bűnhalmazatba kerül, kivéve, ha egy másik bcs.-nek szükségszerű előcselekménye (pl. kettős házasság) (törvényi egység), vagy a törvényhozó foglalta törvényi egységbe egy másikkal (pl. megfelelőség hamis tanúsítása). 1/2004 BJE: A gyakorlati életben az elkövető megtévesztő közreműködése rendszerint nem egyszerű bemondással, hamis (hamisított, vagy valótlan tartalmú) magánokirattal, hanem hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokirat felhasználásával történik meg. Ennek a következményeként a Btk. 274. § (1) bekezdés b) (esetleg a) pontja szerint is) minősülő materiális közokirat-hamisítással az intellektuális közokirat-hamisítás látszólagos alaki halmazatot képez, és csak a közokirat-hamisítás materiális alakzata kerül az ítéletben megállapításra. 1/2000 BJE: l. A közokirat-hamisítás különböző elkövetési magatartásait [Btk. 274.§ (1) bek. a) és b) pont] megvalósító elkövető cselekményei, ha ugyanarra az okiratra, mint elkövetési tárgyra vonatkoznak, természetes egységet alkotnak 2. Az 1. pontban említett elkövető cselekménye akkor minősülhet a Btk. 274.§-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, ha az (1) bekezdés a) pontja alapján - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető okból - nem vonható felelősségre. Mindez azonban mit sem változtat azon, hogy azonos elkövető esetében a hamis közokirat készítése és felhasználása egy egységes cselekménysor két szakasza. A szoros tartalmi összefüggés folytán a hamis közokirat felhasználása nem más, mint a hamisítás céljának realizálása. Ekként természetes egység annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a kívánt
-135-
joghatás elérése érdekében a Btk. 274.§-a (1) bekezdésének a), majd a b) pontjában tilalmazott tényállást is megvalósítja. Ha a közokirat-hamisítás bűntettének alapesetében ugyanaz az elkövető a többféle elkövetési magatartást azonos közokiratot érintően viszi véghez, - ugyancsak nem lehet a bűnhalmazatot [Btk. 12.§ (1) bek.], illetve - ezzel értelemszerű összefüggésben - a folytatólagosságot [Btk. 12.§ (2) bek.] megállapítani. A részcselekmények között eltelt idő tartama a minősítést nem érinti [folytatólagosság, vagy bűnhalmazat megállapítását nem eredményezheti]. 2/2004 BJE: 1. Ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más létező személynek adja ki magát, és az ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóságok által készített közokiratba, a hamis vád bűntette (Btk. 233. §) mellett az "intellektuális" közokirat-hamisítás (Btk. 274. § /1/ bekezdés c/ pont) bűntettét is elköveti. 2. Ha az elkövető a személyazonosságának az igazolására más nevére szóló valódi közokiratot is felhasznál, a hamis vád bűntette (Btk. 233. §) és az "intellektuális" közokirat-hamisítás (Btk. 274. § /1/ bekezdés c/ pont) bűntette mellett a Btk. 274. §-a /1/ bekezdése b/ pontjának III. fordulatába ütköző közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti. B) Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás (343. §) 1. tárgy: A közokirat hitelességébe és valódiságába vetett közbizalomhoz fűződő társadalmi érdek + az állami apparátus szabályszerű működése. 2. elkövetési mód: ha nem hivatalos hatáskörében jár el, vagy nem tartozik a hatáskörébe közokirat készítése, akkor a 342. § szerint felel. Csak szándékosan. 3. alany: hivatalos személy = 459. § 11. pont 4. halmazat A közokirat hamisítás rendbelisége a közokiratok számától függ. Ez speciális a hivatali visszaéléshez képest (305.§), ezért halmazatuk kizárt. Biztonsági okmány hamisítása 1. tárgy: a belépésre jogosító biztonsági okmányokba vetett közbizalom 2. elkövetési tárgy: a belépésre jogosító biztonsági okmány. A 86/1996. (VI.14.) Korm. rendelet (a biztonsági okmányok védelmének rendjéről) 1.§ 3. pont: biztonsági okmány: a természetes és jogi személyekkel, tárgyakkal, objektumokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévő olyan irat, amely tulajdonosának (birtokosának) személyét hitelesen igazolja, vagy jogosultságok gyakorlását, illetve kötelezettségek teljesítését teszi lehetővé, valamint az irat jogszerűtlen, illetve rendeltetésellenes használata nemzetbiztonsági, közbiztonsági, bűnügyi, igazgatási vagy egyéb nemzetgazdasági érdekeket súlyosan sérthet. Hamis magánokirat felhasználása 1. tárgy: az ügyleti forgalomnak a magánokirat bizonyító erejére támaszkodó biztonsága. 2. elkövetési tárgy: magánokirat = irat, mely nem rendelkezik a közokiratok kellékeivel. Lehet teljes bizonyító erejű és egyszerű.
-136-
Teljes bizonyító erejű – Pp. 196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f)az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el. (2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel [195. § (2) bek.], továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat – értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is – teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és – ha jogszabály így rendelkezik – időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje – az okirat tartalmát illetően – az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos. 199. § A bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak mérlegelése alapján ítéli meg, hogy az okirati bizonyítás eredménye mennyiben vehető figyelembe azokban az esetekben, amelyekben a jelen fejezet rendelkezései valamely okirat bizonyító erejét nem határozzák meg, vagy az okirat a 195–196. §-ok rendelkezéseinek nem felel meg. 3. elkövetési magatartások - Hamis, amelyet nem a kiállítóként feltűntetett személy vagy hatóság készített - Valótlan tartalmú, amelyben a valóságnak nem megfelelő nyilatkozat van feltüntetve. - Hamisított: nem a kiállítójaként feltüntetett személy vagy szervezet nyilatkozatát tartalmazza. -
nem idéz elő büntetőjogi felelősséget a magánokiratnak nem joghatás kiváltására történő felhasználása alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet az olyan magánokirat felhasználása, mely joghatások előidézésére alkalmatlan. Csak szándékosan követhető el.
4. Halmazat, egység Tipikus eszközcselekmény. A vagyon elleni bcs.-ekkel általában halmazatban áll.
-137-
Rendbelisége a közokiratok számától függ. BKv 36: A magánokirat-hamisítás folytatólagosan elkövetett, ha a hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú - ugyanazon vagy több - magánokiratot ugyanazon jogviszonyból származó jog vagy kötelezettség létezésének, megváltoztatásának vagy megszűnésének bizonyítására többször használják, és a folytatólagosság egyéb törvényi feltételei is fennállnak. Btk. 272. § (2) bek. c) pont: A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. Okirattal visszaélés Jogi tárgy: a jogi forgalom biztonságához, a bizonyítás zavartalanságához fűződő közbizalom Elkövetési tárgya A legalább részben idegen közokirat vagy magánokirat. Közös tulajdonban lévő okirat elkövetési tárgy lehet. Elkövetési magatartás Az elkövetési tárgy - megszerzése: vagyis birtokba vétele; - megsemmisítése: állagának a megszűntetése; 1/2009 BJE: 1/ A Btk. 277.§-ának (1) bekezdésében meghatározott okirattal visszaélés vétségének "megszerzés" elkövetési fordulata nem azonos a Btk. 316.§-ának (1) bekezdésében írt "elvétel" elkövetési magatartással. A "megszerzés" megvalósulásához viszonylag hosszabb ideig tartó, visszaélésszerű, a közokiratok iránti bizalom megingatására alkalmas birtoklás szükséges. Pusztán arra tekintettel, hogy a tettenért tolvaj az idegen dologgal együtt - rövid időre okiratot is magához vett, a lopás bűncselekményének (Btk. 316.§ (1) bekezdés) kísérletével halmazatban az okirattal visszaélés vétségének (Btk. 277.§ (1) bekezdés) - eshetőleges szándékú megszerzéssel elkövetett - kísérlete nem állapítható meg. – ez a könyv szerint már meghaladott álláspont. 2/ Megsemmisítéssel követi el az okirattal visszaélést az is, aki a nem kizárólag saját vagy idegen közokiratot olyan körülményeknek teszi ki, amelyek következtében az okirat állagának helyrehozhatatlan károsodása, vagy tartalmának felismerhetetlenné válása (eltűnése) az általános élettapasztalatok alapján előrelátható. - megrongálása: azaz állagának a csorbítása; - eltitkolása: a jogosult számára hozzáférhetetlenné tétele, eltagadása (véglegesen vagy ideiglenesen). A talált közokirat jogtalan birtoklása nem alapozza meg e bcs.-t. - elvétele Szándékosság-gondatlanság A cselekmény csak szándékos – magánokirat esetében a célzatosság követelménye folytán csak egyenes szándékú elkövetés esetén büntetendő. A közokirattal visszaélés mind egyenes-, mind eshetőleges szándékkal elkövethető. Elkövető Bárki lehet, kivéve az okirat tulajdonosát. Egység-többség - (1) és (3) bek.: az okiratok számától függetlenül mindig egyrendbeli.
-138-
- (2) bek.: a rendbeliség az átadott illetve átvett közokiratok számához igazodik Más bcs. (rablás, kifosztás) elkövetése esetén az okirattal visszaélés a másik bcs.-nyel halmazatban állhat.
78. Az egyedi azonosító jellel visszaélés, a gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása és a mező-és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése és a sporteredmény tiltott befolyásolása Btk. 347–349/A. § Egyedi azonosító jellel visszaélés Jogi tárgy A bűncselekmény jogi tárgya a hatósági regisztráció alapját képező egyedi azonosítást szolgáló jelölés valódisága iránti közbizalom és közhitelesség. Elkövetési magatartás Az egyedi azonosító jel: - eltávolítása (a jel leszerelése, motorszám kireszelése) vagy meghamisítása (minden egyéb megváltoztatási módszer, pl. szám átütése); - a megszerzése vagy felhasználása (a tényleges használaton túli tárolás, elrejtés) Elkövető Bárki lehet. Szándékosság-gondatlanság 5) A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén büntethető; Egység, halmazat Az 1/2000 BJE-beli elvek a különböző elkövetési magatartások halmozódása esetén is irányadók. Így aki a gépjárműre más gépjárműre kiadott rendszámtáblát szerel fel, majd a hamis rendszámtáblával felszerelt gépjárművel részt vesz a közúti közlekedésben, egyedi azonosító jel meghamisítása miatt, és a nem a felhasználásáért felel. Gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása 1. tárgy: tulajdonjog + gépjármű kilométer-számláló műszer adatait feltüntető okiratok hitelességébe vetett bizalom 2. elkövetési tárgy: Gépjármű kilométer-számláló műszer + a futásteljesítmény mérését végző műszaki rendszer: a hozzá kapcsolt mechanikus vagy elektronikus érzékelők, jeladók, jelfogók, az azokat összekötő vezetékek, illetve a működésükhöz szükséges tápfeszültséget biztosító energiaforrások, akkumulátorok értendőek alatta. 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. függelék II. fejezet b) pontjában felsorolt járművek a közúti gépjárművek.28 28
= olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
-139-
6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 93. § (1) Sebességmérő és kilométerszámláló műszerrel fel kell szerelni — a tachográffal felszerelt járműveket kivéve — a sík úton önerejéből 40 km/hnál nagyobb sebességgel haladni képes gépjárművet. 3. elkövetési magatartások - meghamisít: az elkövető műszer rendeltetésszerű működése folytán mért és jelzett értéket megváltoztatja, akár úgy, hogy a működését módosítja, vagy műszaki megoldás alkalmazása révén a rendszer egészében vagy részében, mellyel a rendszer működését és a mérési folyamatot módosítja. - működés megakadályozása: minden magatartás, melynek eredményeképpen a műszer ideiglenesen vagy véglegesen nem méri a gépjármű futásteljesítményét. - csak szándékosan valósítható meg 4. Egység, halmazat - szubszidiárius, nála súlyosabb pl. csalás, vagy információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás. - A 326/2011. (XII.28.) Korm. rendelet (a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról) 118. § (1): A jármű forgalombehelyezésével, üzemben tartásával kapcsolatos – kérelemre indult – közlekedési igazgatási eljárás során a közlekedési igazgatási hatóság a jármű kilométerszámláló műszere (km- órája) által jelzett értéket, és a km-óra állás rögzítésének időpontját okirat – annak hiányában az ügyfél nyilatkozata – alapján bejegyzi a járműnyilvántartásba. Így, mivel a közokirat-hamisítás súlyosabb, a halmazati értékelés kizárt. Mező-és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése 1. tárgy: a mező-és erdőgazdasági hasznosítású földekkel kapcsolatos szerződések valóságtartamába vetett közbizalom, illetve a magyar termőföld adásvételére, használatára vonatkozó jogi normák érvényesüléséhez fűződő társadalmi érdek. 2. elkövetési tárgy: 2013. évi CXXII. törvény (a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról) 5. § 17. mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld: a föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve; 3. elkövetési magatartás: - a megszerzés, haszonélvezeti, használati jog alapítása a törvényben meghatározott személyi kör tekintetében tiltott. 2013. évi CXXII. törvény 9. § (1): Föld tulajdonjogát nem szerezheti meg: a) külföldi természetes személy; b) az államon kívüli más állam, illetve annak valamely tartománya, helyhatósága, ezek bármely szerve; c) az e törvényben meghatározott esetek kivételével jogi személy. 5. § 15. külföldi természetes személy: a nem tagállami állampolgár; 16. külföldi jogi személy: a nem tagállami székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;
-140-
6. § (1) A föld tulajdonjogát az e törvényben meghatározott módon, és mértékben, az e törvényben meghatározott természetes személy, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) szerezheti meg. 10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. (2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár – a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével – akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó személy közeli hozzátartozója. (3a)3 A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén. 16. § (1)5 A földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum). 11. § (2) A föld tulajdonjogát a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, c)4 a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára szerezheti meg. 12. § (1) A föld tulajdonjogát csere jogcímén akkor lehet megszerezni, ha a csereszerződésben a felek a föld tulajdonjogának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget és a) a csere tárgyát képező egyik földrészlet az azt megszerző cserepartnernek a már tulajdonában álló földrészletével azonos településen fekszik, vagy b) a cserepartnerek ba) egyike helyben lakónak minősül, vagy bb) egyikének lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa a csere tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. (2) A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni. 14. § (1) A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző fél a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződésben, illetve teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan nyilatkozzon arról, hogy nincs a földhasználatért járó ellenszolgáltatásának teljesítéséből eredő bármilyen korábbi földhasználattal kapcsolatos jogerősen megállapított és fennálló díj-, vagy egyéb tartozása (a továbbiakban együtt: földhasználati díjtartozás). (2) A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
-141-
- semmis szerződés – Ptk. 6:95. §: Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása. - eredményt nem tartalmaz - szándékos, az (1) bek. csak egyenes szándékkal valósítható meg. Sporteredmény tiltott befolyásolása 1. tárgy: a sprotversenyek, sportmérkőzések befolyástól mentes lebonyolításához fűződő társadalmi érdek. Csak szándékosan valósítható meg. Elkövetője, részese bárki lehet.
79. Az egyesülési joggal visszaélés és a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése. Az embercsempészés, a jogellenes tartózkodás elősegítése és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés. Btk. 351–355. § Egyesülési joggal visszaélés 1. tárgy: az egyesületek törvényes működésének rendje. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1): Az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira: a szövetségre, a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. 11. § (4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3) bekezdésébe29 ütközik. 2. elkövetési magatartások - részvétel a vezetésben: a vezetés az egyesület irányítását, a tagok számára feladat meghatározását. operatív teendők ellátását jelenti. A részvétel lényege, hogy vmilyen módon tudja befolyásolni a szervezet működését. Súlyosabb bcs. pl. vmely állam elleni bcs. - a köznyugalom megzavarására alkalmasság bírói mérlegelést igényel. - (3) bek. = sui generis fizikai bűnsegédi tevékenység Csak szándékosan lehet elkövetni. 3. alany: aki tevékenységével a feloszlatott egyesülethez kapcsolódik.
29
Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével.
-142-
Közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése 1. tárgy: a közbiztonság és a közrend állam által biztosított fennmaradásának rendje 2. elkövetési magatartás: szervezés = meghatározott személyeknek, vagy személyek meghatározott körének, csoportjának egy meghatározott cél elérése érdekében történő tevékenységének összefogása, irányítása. - a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet végző szervezet esetén a bcs. megállapítása szóba sem jöhet. Csak szándékosan követhető el. 3. Ha ez a bcs. olyan egyesület keretei között történik, amelyet a bíróság jogerősen feloszlatott, a bcs. halmazatban áll az egyesülési joggal visszaélés bűntettével. Embercsempészés Jogi tárgy A határrendészet zavartalan működése, az államhatás átlépésének rendje. Elkövetési magatartás A segítségnyújtás. Segítségnyújtásként értékelendő minden olyan magatartás, amely egyébként bűnsegély megállapítását eredményezhetné. - engedély nélkül történik a határátlépés, ha vki az igazgatási szabályokban felsorolt érvényes úti okmányok nélkül lépi át az államhatárt - meg nem engedett módon történik a határátlépés, ha egyáltalán nincs úti okmánya, illetve hamis, hamisított vagy más nevére szóló okmányt használ fel a határátlépéshez. A bűncselekményt csak szándékosan lehet elkövetni, és a segítségnyújtás lehet pszichikai (pl. tájékoztatást ad a rendőrség ellenőrzési gyakorlatával kapcsolatban) vagy fizikai jellegű (pl. határátlépéshez járművet biztosít). Elkövető Bárki lehet, nincs akadálya a társtettesség megállapításának sem, ha többen, egymás tevékenységéről tudva és egymás tevékenységét kiegészítve nyújtanak a tárgyalt módon segítséget másnak a határ átlépéséhez. Stádium A bűncselekmény a magatartás tanúsításával, a segítségnyújtással befejezetté válik. Kitiltásnak is helye van az elkövetővel szemben. Egység, halmazat Annyi rendbeli, ahány államhatár átlépéséhez nyújt segítséget az elkövető. Jogellenes tartózkodás elősegítése Háttérjogszabályok: - Schengeni Végrehajtási Egyezmény - 2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról - 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
-143-
- 113/2007. (V.24.) Korm. rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról - 114/2007. (V.24.) Korm. rendelet a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról - 25/2007. (V.31.) IRM rendelet a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról 1. jogi tárgy: államigazgatás rendje 2. elkövetési magatartás: segítségnyújtás = sui generis bűnsegédi tevékenység (pl. okmányok biztosítása, bujtatás). - jogellenes tartózkodás = ha a vonatkozó igazgatási szabályok alapján az adott személy nem jogosult a tényállásban felsorolt államok területén tartózkodni. - csak egyenes szándékkal valósítható meg Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés 1. tárgy: államigazgatás rendje, az állampolgársági viszonyok és a családi kapcsolatok tisztasága, érdek nélküli kialakulása és fenntartása 2. elkövetési magatartás: 2007. évi I. törvény 2. § b) pont - családtag: ba) az EGT-állampolgár házastársa, bb) a magyar állampolgár házastársa, bc) az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója, bd) a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazója, be) – ha e törvény másként nem rendelkezik – az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott felmenője, valamint bf) a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője, bg) a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy, bh) akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi, bi) az EGT-állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített, bj) a magyar állampolgár harmadik országbeli állampolgár élettársa, amennyiben magyar hatóság vagy az Európai Unió más tagállamának hatósága előtt regisztrált élettársi kapcsolatot létesített; Családi kapcsolat létesítése akkor állapítható meg, ha az a személy, aki egyébként nem lenne jogosult az országban és az EU területén tartózkodni, az elkövető családtagjává válik. Ptk. 4: 1010 (5) Az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és - ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermeknek a hozzájárulása. Ha az anya a gyermek törvényes képviselője, a hozzájárulást e minőségében is megadhatja, kivéve, ha az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn. Ebben az esetben a gyámhatóság a kiskorú gyermek törvényes
-144-
képviseletére eseti gyámot rendel. Ha az anya vagy a gyermek nem él vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. Itt az elkövetési magatartás a hozzájárulás megadása. Csak egyenes szándékkal valósítható meg. Súlyosabb lehet nála pl. a hivatali visszaélés, a vesztegetés, illetve a közbizalom elleni bcs.-k.
80. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények. Btk.365–368. §, 2/1998. Büntető jogegységi határozat, 4/2002. Büntető jogegységi határozat Rablás A rablás összetett bűncselekmény, amelyben a lopás egyesül a kényszerítéssel, és a cél-eszköz viszonyra tekintettel összetett bcs. lesz belőle, de csak addig, amíg a célcselekmény súlyosabb az eszközcselekménynél, ellenkező esetben az eszközcselekmény szolgál a minősítés alapjául (pl. az elkövető a jogtalan tulajdonszerzés érdekében megöli a sértettet, ez nem rablás, hanem nyereségvágyból elkövetett emberölés). Jogi tárgy A rablás jogi tárgya kettős: egyrészt a tulajdonjog, másrészt a cselekvési szabadság. Elkövetési tárgya A rablás elkövetési tárgya: az idegen ingó, értékkel (mert ez lehet vagyoni jogosítvány kifejezője) rendelkező dolog. Ptk. 5:14. § [A dolog] (1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet. (2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. (3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni. Elkövetési magatartás A rablás elkövetési magatartása összetett. Az (1) bekezdésben szabályozott rablás első fordulatának célcselekménye a dologelvétel; eszközcselekménye – az elvétel céljából alkalmazott – erőszak, vagy az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetés. A második fordulatban is a célcselekmény a dologelvétel, az eszközcselekmény pedig az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba való helyezés. A (2) bekezdésben meghatározott rablásnál a dolog elvétele megelőzi az erőszakot, illetve az élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetést. E változat megvalósulása során az elkövető szándéka eredetileg csak lopásra irányult, de utóbb – mikor tetten érték – a dolog megtartása végett alkalmazza az erőszakot, illetőleg a kvalifikált fenyegetést. Az erőszak olyan fokú, amely alkalmas arra, hogy a sértett vagy harmadik személy akaratát megtörje vagy megbénítsa (vis absoluta). Rablásnál nem jöhet szóba a vis compulsiva, az akaratot hajlító kényszer. A rablás másik eszközcselekménye a fenyegetés. A rablási fenyegetéshez nem elegendő a 459.§-ban meghatározott fenyegetés. A rablás tényállásában szereplő kvalifikált fenyegetésnek az élet vagy testi épség ellen kell irányulnia
-145-
és közvetlennek kell lennie. A rablási fenyegetés alatt tehát olyan közvetlen következmény kilátásba helyezését kell érteni, amely nemcsak a dolog birtokosa, hanem bárki élete, testi épsége súlyos veszélyeztetését jelenti. A kvalifikált fenyegetés esetén tartani lehet annak azonnali bekövetkezésétől, s amely olyan fokú, hogy nem teszi lehetővé a fontolgatást, nem ad a sértettnek lehetőséget arra, hogy válasszon a kilátásba helyezett “két rossz” között. A rablás elkövetési magatartásának célcselekménye az idegen dolog elvétele, amely annyiban tér el a lopástól, hogy az elvétel nem csupán a dolognak az elkövető által történő elragadásával valósulhat meg, hanem úgy is, hogy a tettes a sértettet a dolog átadására kényszeríti. A rablás második változata az öntudatlan állapotba (= a személy nincs olyan helyzetben, hogy önálló akarata legyen, nem tud ellenállást kifejteni9 vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével (=fizikai okból nem képes ellenállást kifejteni) elkövetett dologelvétel. Ez esetben a tettes nem alkalmaz erőszakot. Ha ugyanis az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotot erőszakkal idézték elő, az első fordulatban meghatározott rablást kell megállapítani. Az elkövetési magatartást a második fordulatban a sértettel szemben kell tanúsítani. Az öntudatlan és védekezésre képtelen állapot előidézésének az elvételt megelőzően és az elvétel céljából kell történnie. Öntudatlan állapotba az kerül, akit elkábítanak, öntudatlanságig lerészegítenek, gyógyszerrel elaltatnak, s ennek következtében már nincs abban a helyzetben, hogy ellenálljon. Védekezésre képtelen állapotról van szó, ha a sértett a dolog elvételével szembeni ellenállást fizikai okból nem tudja kifejteni, pl. rázárták az ajtót. Szándékosság-célzatosság A rablás szándékos és célzatos bűncselekmény. A célzat kétszeresen szerepel a tényállásban, hiszen az elkövető az idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett veszi el mástól, és evégből alkalmazza az erőszakot, kvalifikált fenyegetést, illetőleg az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezést. Ha e kétszeres célzat hiányzik, a rablást megállapítani nem lehet. A jogtalan eltulajdonításra irányuló célzatnak már az eszközcselekmény alkalmazásakor fenn kell állnia. Ha az elkövető szándéka az erőszak, fenyegetés idején még nem irányult a dolog elvételére (hanem pl. közösülésre), a rablás megállapításának nincs helye, viszont megvalósulhat a kifosztás bűncselekménye. Önbíráskodás valósít meg, aki az eszközcselekményt vagyon elleni támadás céljából tanúsítja, de ennek a támadásnak nem jogtalan elsajátítás, hanem jogos vagy jogosnak vélt igény érvényesítése a célja. Elkövető A rablás tettese bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosát. A (2) bekezdésbe foglalt rablás tettese csak a tettenért tolvaj lehet. Tettenért tolvaj az, akit a dolog elvétele közben felfedeznek, akit a dolog elvitelében megakadályoznak, továbbá a menekülő tolvaj is, akit közvetlenül szemmel tartanak, követnek és üldöznek. Ha az elfogás meghiúsul, az üldözés megszakad, utóbb már tettenérésről – és ezáltal rablásról – nem lehet szó. Társtettesség-részesség Több elkövető esetén társtettesek mindazok, akik egymással szándékegységben akár a dolog elvételében, akár az erőszak vagy fenyegetés kifejtésében működnek közre, illetőleg az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésben vesznek részt. A (2) bekezdésben meghatározott rablásban társtettesek csak azok lehetnek, akik mind a lopásban, mind pedig az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazásában részt vesznek.
-146-
Stádium A rablás eredményt nem tartalmazó, immateriális bűncselekmény, ezért az (1) bekezdésben a dolog elvételével, a (2) bekezdésben az erőszak alkalmazásával, illetőleg a fenyegetés kifejtésével befejezetté válik. A kísérlet az (1) bekezdést illetően az eszközcselekmények bármelyiének a megkezdésével jön létre, és mindaddig tart, amíg az elvétel meg nem valósul. A (2) bekezdésben meghatározott rablásnak fogalmilag kizárt a kísérlete. Ha ugyanis a tettenért tolvaj erőszakot alkalmaz, befejezett rablásért felel; ha pedig nem alkalmaz erőszakot, úgy csak befejezett lopásért vonható felelősségre. Egység-többség Annyi rendbeli, ahány személy vagyoni viszonyait sértették. Ha az erőszak a dolog ellen irányul = lopás, ha személy ellen = rablás. Az ítélkezési gyakorlatból szerint, ha a dolog elleni erőszakkal a sértett lakásába lopási szándékkal behatoló elkövető rablást valósít meg, ez utóbbi bűntettbe beleolvad a lopás, ezért bűnhalmazat megállapításának nincs helye. Egyrendbeli rablás valósul meg, ha az elkövető egyetlen személy ellen alkalmazott erőszak kifejtésével a sértettől több személy tulajdonában lévő dolgokat vesz el. Az erőszak alkalmazása folytán okozott könnyű testi sértés beleolvad a rablási erőszakba. A rablás során elkövetett súlyos, maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást, illetve életveszélyt okozó testi sértés viszont a rablással bűnhalmazatban kell megállapítani. Ha az erőszak folytán halál “keletkezett” és az elkövető szándéka erre is kiterjedt, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette valósul meg, Amely mint törvényi egység a rablást magába olvasztja. Ha a sértett halálát csupán az elkövető gondatlansága fogta át, a rablással a halált okozó testi sértés bűnhalmazatba kerül. A rablás és a személyi szabadság megsértése látszólagos halmazatban áll. Ha azonban az elkövető a rablási cselekmény befejezését követően is fenntartja a sértett személyi szabadságától megfosztott állapotot, akkor a két bcs. valódi halmazatban áll. Zsarolásnál elegendő az egyszerű fenyegetés, itt kvalifikált fenyegetés szükséges. Zsarolásnál a cél, hogy a sértett vmit tegyen, nem tegyen, vagy eltűrjön, rablásnál a dolog elvétele. Kifosztás Jogi tárgy A tulajdon és a cselekvési szabadság. Elkövetési tárgya A kifosztás elkövetési tárgya: az idegen ingó és értékkel rendelkező dolog; passzív alanya: az erőszak vagy kvalifikált fenyegetés hatása alatt álló személy, aki mint a dolog birtokosa (tulajdonosa) egyben a bűncselekmény sértettje is. Elkövetési magatartás Az a) pontban meghatározott fordulatban kettős: az eszközcselekmény a sértett lerészegítése, a célcselekmény pedig az idegen dolog elvétele. A lerészegítés a sértett olyan mértékű alkoholfogyasztásra való ösztönzését jelenti, amelynek hatására az ittas állapotba kerül. Nem feltétele a kifosztás megállapításának a sértett öntudatlanságig ittas állapota. Elegendő, ha a sértett e lerészegítés következtében olyan állapotba kerül, hogy nem áll módjában észrevenni vagy megakadályozni az ellene elkövetett lopást. Lényeges, hogy a dologelvétel a lerészegítés után történjen.
-147-
Az eszközcselekmény másik fordulata a bódul állapot előidézése – e körben a kábítószer illetve a kábító hatású anyagok használata értékelhető. A kifosztás másik alakzata az elkövető által megelőzően megvalósított erőszakos bűncselekményhez kapcsolódik. Azaz a b) pontban meghatározott fordulatban az elkövető által más bűncselekmény során alkalmazott erőszak, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés következtében elhárításra képtelenné vált sértettől való lopás minősül kifosztásnak. Azért nem rablás, mert a dolog elvétele és az előzetes cselekmény között nincs meg a cél-eszköz viszony, itt előcselekmény és utócselekmény van. Az előcselekmény feltételei: - bűncselekmény - sajátos bűncselekmény: olyan büntető jogszabályba ütközik, melynek tényállási eleme az erőszak, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés, vagy olyan bcs., ahol nem tényállási elem, de az elkövetés során az elkövető alkalmazza ezeket (tipikusan: emberölés) - a kifosztás tettese vagy társtettese valósítja meg - előidézi a sértettnek a vagyoni jogai ellen intézett támadás elhárítására képtelen állapotát. c) pont: 459. § (1) 29. pont Szándékosság-célzatosság A kifosztás szándékos és célzatos bűntett. Az első fordulatban kettős célzat szükséges: a lerészegítésnek/bódul állapot előidézésének azzal a céllal kell történnie, hogy lehetővé tegye a dolog elvételét; a dolog elvételekor pedig fenn kell állnia az eltulajdonítás célzatának. A másik fordulatban (csak az utócselekmény célzatos) az erőszak vagy kvalifikált fenyegetés alkalmazása nem az idegen dolog elvételének érdekében történik. Az erőszakot vagy fenyegetést az elkövető más bűncselekmény elkövetése során fejti ki, majd az ezt követően kialakult szándékának megfelelően – eltulajdonítási céllal – veszi el a sértettől az idegen dolgot. Ha a lopási célzat már az erőszakos bűncselekmény elkövetése alatt fennállott: rablás megállapításának van helye. A 3. fordulat egyszeresen célzatos, a dolog elvétele jogtalan eltulajdonítás céljából történik. Stádium A kifosztás az idegen dolog elvételével válik befejezetté. Kísérlet megállapítására az első fordulat esetén akkor kerülhet sor, ha az elkövető célzatosan lerészegítette a sértettet, de még nem vette el az idegen dolgot. A második fordulat is az elvétellel fejeződik be. Az idegen dolog megragadása még a kifosztás kísérletét jelenti. Elhatárolás A rendbeliséget a sértettek száma határozza meg. A 2. fordulatnál mindig halmazatot kell megállapítani a dolog elvételét lehetővé tevő erőszakos bűncselekménnyel. 2/1998. Büntető jogegységi határozat szerint a Btk. 322.§-a (1) bekezdésének b) pontja szerint minősülő kifosztás bűntettét kell megállapítani, ha az elkövető nyomban a sértet megölése után veszi el annak értékeit. Az nyilvánvaló, hogy a kifosztás véghezvitelének első elkövetési magatartása szakában - a személy elleni erőszak avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés alkalmazásának az időpontjában - a magatartás kizárólag élő személy ellen irányulhat, de az
-148-
elkövetési tevékenységet megvalósító második szakaszban - a dologelvétel időszakában - a sértett állapota már nem igényel külön vizsgálódást. A törvény ugyanis a sértettet ebben az esetben olyan állapotban levőnek tekinti, aki a korábban ellene irányult kényszer folytán a vagyoni érdekei ellen irányuló támadás elhárítására már nem képes. Mindebből az következik, hogy a kifosztás megvalósulása szempontjából közömbös egyrészt, hogy a bűncselekmény sértettje a dologelvétel időpontjában életben van-e vagy pedig a halála a korábban ellene irányult erőszak folytán ekkor már bekövetkezett, másrészt közömbös az is, hogy az elkövetési magatartás második fázisában, a dologelvétel időpontjában az elkövető tudata átfogta-e azt a körülményt, hogy a sértett életben van-e vagy sem. E kétmozzanatos elkövetési magatartással megvalósított bűncselekmény esetén a véghezvitel első és második szakasza nem áll egymással a cél- és eszközcselekmény viszonyában, így nem törvényi egység: összetett bűncselekmény (delictum compositum), hanem valóságos (anyagi) bűnhalmazat létesül. A kifosztás most tárgyalt esetében a dologelvétel célzatos jellegű, így az csak egyenes szándékkal valósítható meg; ha viszont az elkövető által a más bűncselekmény véghezvitele során alkalmazott erőszak avagy a sértett élete vagy testi épsége ellen intézett közvetlen fenyegetés kifejtésének az időpontjában is fennállott a dolog elvételére irányuló célzat, vagyis az erőszakos magatartás tanúsításának a célja a dologelvétel lehetővé tétele vagy ennek megkönnyítése volt: az elkövető nem a kifosztást, hanem a rablást valósítja meg. Nem helytálló tehát az a felfogás, hogy ha az erőszak hatása folytán a sértett az eltulajdonítás időpontjában már az életét vesztette, nem a kifosztás, hanem az ennél lényegesen enyhébb jogi megítélés alá eső lopás, illetőleg a lopással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés megállapításának van helye. Ennek az álláspontnak az elfogadása ahhoz a visszás eredményre vezetne, hogy annak az elkövetőnek a vagyon elleni cselekménye, aki a sértettet megöli, majd nyomban ezt követően megfosztja a vagyontárgyaitól, ez utóbbi magatartása - a dolog értéke folytán - esetleg még vagyon elleni bűncselekményt sem valósítana meg, illetőleg ennek a cselekménynek lopásként értékelése lényegesen enyhébb jogi megítélés alá esne; míg ha a cselekmény tárgyi súlyának csökkentett voltát kifejező erőszak viszonylag enyhébb foka hatásában nem eredményezi a sértett életének a kioltását, akkor az azonos elkövetési magatartás a vagyon elleni bűncselekmény súlyosabb jogi értékelését, nevezetesen a kifosztás megállapítását eredményezné (BH1986. 443. sz., BH1992. 492. sz.). Más a helyzet, ha az erőszakban (fenyegetésében), illetőleg a dologelvételben megnyilvánuló magatartásfolyamat bármely okból megszakad, vagyis az ölési cselekmény elkövetője nem ezt követően nyomban valósítja meg a dologelvételt, hanem később megy vissza a helyszínre és a már elhalt sértett ingóságait veszi el: ilyen esetben nem a kifosztás, hanem a lopás megállapításának van helye (BH1997. 324. sz., BH1997. 426. sz.). Zsarolás Jogi tárgy A vagyoni jog és cselekvési szabadság. Elkövetési magatartás Az erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával más személynek arra kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. A zsarolás elkövetője a passzív alanyt valamilyen vagyoni joggal kapcsolatos magatartásra kényszeríti. Ez a vagyoni jog vonatkozhat ingó vagy ingatlan dologra, vagyoni követelésre, tartozás elengedésére, vagyoni kötelezettség vállalására stb. Hasonlíthat a rabláshoz abban az esetben, amikor a kényszerített személy vmely vagyontárgyat átad az elkövetőnek, illetve nem fejt ki ellenállást a vagyontárgya elvételével
-149-
szemben. A zsarolás abban különbözik a rablástól, hogy a kényszerítést nem azonnal, hanem később követi a dolog átadása, illetve az elvétel meg nem akadályozása. A zsarolási erőszak megvalósulásához nem szükséges lenyűgöző erejű fizikai ráhatás. Elegendő, ha az alkalmazott erőszak az akaratot csupán hajlítja (vis compulsiva). A zsarolási fenyegetés történhet személyi, erkölcsi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezésével (ez utóbbi kettőben különbözik a rablástól). Nem feltétel a fenyegetés közvetlensége, de szükséges, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés alatt a 459. §-beli fenyegetést értjük. Vagyoni hátrány: 459. § (1) 17. pont + 16. pont (kár – mert a korábbi Btk. ezt jelölte meg eredményként). Az okozati összefüggésnek fenn kell állnia a kényszerítés és a károsító cselekmény között. Szándékosság-célzatosság A zsarolás szándékos és célzatos bűntett. Az elkövető célzata: a jogtalan haszonszerzés. Jogtalan az a haszon, amelynek megszerzése jogszabályba ütközik, amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek ki, vagy ha nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe ütközik vagy a társadalmi együttélés követelményeibe ütközik. A jogtalan haszonszerzési célzat akkor is fennáll, ha az elkövető bírósági úton nem érvényesíthető követelést kényszerít ki. A vagyoni haszon: a vagyonban beállott növekedés, nyereség. Vagyoni haszonnak minősül a passzív vagyon csökkenése is. Nem szükséges, hogy az elkövető a saját érdekében kényszerítse a sértettet. Ez a körülmény a cselekmény célzatosságát nem befolyásolja. Így zsarolást kell akkor is megállapítani, ha az elkövető más részére szerzi meg a jogtalan hasznot. Passzív alany A zsarolás passzív alanya az a személy, akivel szemben az erőszakot vagy fenyegetést alkalmazzák, személyiségi jogaiban korlátozzák, sértettje pedig az, akinek a bűncselekmény folytán kára keletkezett. A passzív alany és a sértett személye nem feltétlenül azonos a zsarolás körében. Stádium A zsarolás az eredmény, a vagyoni hátrány bekövetkezésével válik befejezetté. A kísérlet az erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával kezdődik és a vagyoni hátrány bekövetkezéséig tart. Az elkövetési magatartás és az eredmény között viszonylag hosszú idő is eltelhet. Kísérlet forog fenn akkor is, ha a kényszerítés nem volt sikeres, mert a megfenyegetett személy nem teljesítette az elkövető által kierőszakolni kívánt magatartást. 4/2002 BJE: A zsarolás bűncselekményének [Btk. 323. § (1) bek.] nem teljes (befejezetlen) a kísérlete mindaddig, amíg az erőszakos vagy fenyegető elkövetési magatartás miatt a passzív alany (a sértett) nem kényszerül a tettes akarata szerint valaminek a tevésére, nem tevésére vagy az eltűrésére. A zsarolás befejezetlen kísérletétől való önkéntes elállásnak [Btk. 17. § (3) bek. első ford.] nem feltétele, hogy a tettes a (bűncselekmény megkezdésének tudatában levő) sértett tudomására hozza: a bűncselekmény véghezviteléről végleg lemond; ennek a büntethetőséget megszüntető oknak a megállapításához elegendő, ha a ráutaló körülményekből egyértelműen
-150-
az következik, hogy az elkövető döntően belső elhatározásból hagy fel a külső körülmények által nem akadályozott elkövetési magatartás folytatásával, s lép vissza a bűncselekmény befejezésétől. Elhatárolás A rablás és zsarolás elhatárolása esetén ki kell emelni, hogy rablás valósul meg, ha a fenyegetés közvetlenül az élet és testi épség elleni és a dolog átadására/dolog elvételének tűrésére irányul; zsarolást kell viszont megállapítani, ha a fenyegetés nem közvetlen, vagy közvetlen ugyan, de nem a dolog átadására irányul. Az önbíráskodás és a zsarolás elhatárolása szempontjából annak van jelentősége, hogy az elkövető jogos vagy ilyennek vélt vagyoni igény érvényesítése, vagy pedig jogtalan haszonszerzés végett alkalmazza-e a személyellen irányuló erőszakot vagy fenyegetést. A zsarolás a specialitás viszonyában van a kényszerítéssel. Ez utóbbit csak akkor kell megállapítani, ha sem a zsarolás, sem más bcs. nem valósul meg. Halmazat A zsarolás és a rablás alaki halmazata kizárt. Több sértett esetében annyi rendbeli zsarolás halmazata állapítandó meg, ahány sértett van. Ha az erőszak vagy fenyegetés során olyan többletcselekmény valósul meg, amely más bűncselekmény tényállásába is beleillik – könnyű testi sértést kivéve -, azt a zsarolással halmazatban kell megállapítani. Egység Ugyanannak a sértettnek a sérelmére megvalósuló több cselekmény a folytatólagosság egységébe olvadhat. Önbíráskodás Jogi tárgy A vagyoni jog és a cselekvési szabadság. Elkövetési magatartás A tevésre, nem tevésre vagy valaminek az eltűrésére való kényszerítés. Az elkövetés módja Az erőszak, illetve a fenyegetés. A bírói gyakorlat szerint akkor is megvalósul, ha az erőszak közvetlenül dolog ellen irányul, de az erőszak áttevődik a személyre is. Szándékosság A cselekmény a célzatosság folytán csak egyenes szándékú elkövetés esetén büntetendő. A célzat, vagyis a kényszerítés által megvalósítani kívánt következmény: jogos vagy annak vélt vagyoni igény kielégítése. Jogos vagyoni igény (= elismert és perben érvényesíthető) a naturalis obligatióból (pl. játékból, fogadásból) származó követelés is. Jogosnak vélt: vagy nem létezik (jóhiszemű érvénytelen szerződés), vagy nem úgy, ahogy elképzeli (pl. elévülés következett be).
-151-
Stádium A bűncselekmény a sértett részéről a kikényszerített cselekvés, vagy tétlenség megtörténtével válik befejezetté. Nem feltétele, hogy bármiféle következmény (pl. a sértettnél anyagi hátrány) beálljon. Egység-többség Azonos sértettel szemben több igény egyidejű érvényesítése egység; ugyanazon ténybeli alapból fakadó igény több sértettel szembeni érvényesítése a sértettek száma szerinti bűnhalmazat. Az emberrablás ehhez képest speciális, azt kell megállapítani, ha a tettesek a személy elleni erőszakkal és a kvalifikált fenyegetéssel a személyi szabadságuktól megfosztott sértettek szabadon bocsátását jogosnak vélt vagyoni igényük kikényszerítésétől tették függővé. Önbíráskodás esetén az elkövető tudata nem fogja át az általa erőszakkal vagy fenyegetéssel kikényszerített igény jogtalan voltát, a zsarolás elkövetőjének tudata viszont átfogja és szándéka jogellenes vagyoni haszonszerzésre irányul (a célzatban különböznek). + az önbíráskodás immateriális bcs., a zsaroláshoz kell a vagyoni hátrány bekövetkezése. Ha az igény érvényesítése során 8 napot meg nem haladó gyógytartamú testi sértést okoz: halmazatban állnak.
81. A lopás, a jogtalan elsajátítás és a jármű önkényes elvétele. Btk. 370. §, 378. §, 380. §, 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (BKv. 11, BKv. 37, BKv. 42, BKv. 43.), 4/1998. Büntető jogegységi határozat Lopás Jogi tárgy A tulajdonjog és a meglévő birtokállapot. Birtokos és tulajdonos elválhat egymástól, vagyis mindkettő sérelmére elkövethető + az is lehet sértett, akinek a dolog jogtalanul került a birtokába. Elkövetési tárgya A lopás elkövetési tárgya: az olyan dolog, amely az elkövető számára idegen, más személy birtokában van és értékkel bír. A dolog általános fogalmát a Btk. nem határozza meg, így annak értelmezésénél a polgári jog szabályaiból kell kiindulni. A Ptk. szerint minden birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet + Btk. 383. § a) pont: - olyan okirat lehet a tárgya, mely önmagában lehetővé teszi a vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést (pl. bankkártya nem lehet, kell a kódszám is). - 2001. évi CXX. törvény (a tőkepiacról) 5. § (1) bek. 29. pont: dematerializált értékpapír: az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Idegen a dolog, ha az nem az elkövetőé, hanem más természetes vagy jogi személyé. A saját és az elhagyott dologra nézve a lopást elkövetni nem lehet. Elveszett dolog viszont nem tekinthető elhagyott dolognak, mivel itt nem lehet vélelmezni, hogy a tulajdonos végelgesen lemondott a rendelkezési jogról. A közös tulajdonban lévő dolgok tekintetében – kétség esetén – a tulajdonosok tulajdoni hányada egyenlő. A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára. Ebből következően a közös tulajdonban lévő dolog nem idegen egyik
-152-
tulajdonostárs számára sem, tehát lopás elkövetési tárgya nem lehet. A házastárs különvagyonára a lopás elkövethető. Az elkövetési tárgy további jellemzője, hogy az idegen dolog más személy birtokában van, vagyis az elkövető mástól veszi el. Őrizet nélkül hagyott dolog viszont idegen dolog – pl. a természet kincsei, állatai és az állatok származékai. A vadásztársaság rendelkezése alatt álló területen elhullott állat trófeájának jogtalan eltulajdonítása lopás. A jogosulatlan vadászattal elkövetett lopás és rongálás bcs.-ének sértettje az adott vadászterületen vadászatra jogosult. Elkövetési magatartás Az elvétel, mely aktív tevékenység, mely hatására a dolog feletti birtokviszony megváltozik: a dolog kikerül az eredeti birtokos hatalmából (első szakasz) és átkerül az elkövető uralmi körébe (második szakasz). A bcs. megvalósulásához nem elegendő a dolog elmozdítása, de nem szükséges az elvitele, a birtoklási állapot megváltoztatása szükséges. Ha csak az első szakasz valósul meg = kísérlet. Gyár területén elrejtett dolgok akkor kerülnek az elkövető uralmi körébe, ha az elrejtés módja révén a dolog helyét az elkövetőn kívül más nem ismeri. BKv 11.: Ha a lopási cselekmény csak a kísérletig jutott el, a tulajdon elleni szabálysértés [a 2012. évi II. törvény 177. §-a] szempontjából - miként a lopásnál egyébként is - vizsgálni kell, hogy az elkövető szándéka milyen érték ellopására irányult. Erre az eset összes körülményeiből kell következtetést levonni. Szándékosság-gondatlanság A lopás szándékos és célzatos bűncselekmény. A tolvaj azért veszi el az idegen dolgot, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa = olyan tevékenység, amely a jogosított számára lehetetlenné teszi, más számára pedig biztosítja a tulajdonjogból folyó részjogosítványok gyakorlását. A célzatosságból következik, hogy a lopás eshetőleges szándékkal vagy gondatlanságból nem követhető el. Az elkövető szándékának át kell fognia az objektív tényállási elemeket, ám a dolog értéke és a sértettek száma tekintetében való tévedés irreleváns. Ezért a bűncselekmény minősítése a kísérletnél az elkövető által ellopni szándékolt dolog értékéhez igazodik, ha pedig a lopás befejeződött, úgy az ellopott dolog tényleges értéke az irányadó. A vagyoni haszonszerzés nem tényállási eleme a lopásnak. Ezért e bűncselekmény akkor is megvalósul, ha az elkövető a dolgot akként veszi el, hogy az értékének megfelelő összeget helyette otthagyja. Elkövető A lopást tettesként bárki elkövetheti, kivéve a dolog tulajdonosát és birtokosát Csak az követi el, aki mindkét részcselekményt megvalósítja. A részcselekményeket akarategységben külön-külön megvalósító személyek társtettesek. Akkor is azok, ha 2 vagy több elkövető azonos alkalommal különböző vagyontárgyakat von az uralma alá. Az érték szerinti minősítés: - szabálysértési érték: 50.000 Ft-t meg nem haladó érték (462. § (2) b) pont) - kisebb érték: 50.001 és 500.000 Ft között - nagyobb érték: 500.001 és 5 millió Ft között - jelentős érték: 5 millió 1 és 50 millió Ft között
-153-
-
különösen nagy érték: 50 millió 1 és 500 millió Ft között különösen jelentős érték: 500 millió Ft felett (459. § (6)).
Szabs. tv. 177. § (1) Aki a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b)349 ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást, c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el. Szabs. tv. 177. § (6): Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható. BKv. 87: A szabálysértések érték-egybefoglalásáról: A 2012. évi II. törvény 177. § (6) bekezdése alapján az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt szabálysértések érték-egybefoglalása folytán létrejött bűncselekmény törvényi egység, amely az egybefoglalt érték (kár, vagyoni hátrány) szerint minősül. Folytatólagos elkövetés megállapítására szabálysértések esetén nincs törvényes alap, ezért az azonos sértett sérelmére elkövetett szabálysértések is csak érték-egybefoglalás folytán alkothatnak bűncselekményt. A folytatólagosság [2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 6. § (2) bekezdése] törvényi fogalmából következően bűncselekmény és szabálysértés folytatólagos egységet nem alkothatnak. Érték-egybefoglalás tárgya csak szabálysértés lehet. Vétség: - Üzletszerűen BKv 37: Az üzletszerűen elkövetett - ugyanolyan vagy hasonló - cselekmények egy eljárásban elbírálása esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény. Nincs helye viszont bűnhalmazat megállapításának, ha a) a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak, b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme, vagy c) a cselekmények elkövetési magatartása folyamatos jellegű. BKv 39 (általános részből). - A dolog elleni erőszak: az elkövető vmely fizikai akadály leküzdésével keríti hatalmába a dolgot. Nem feltétele a dolog elleni erőszaknak a károkozás, az állagsérelem és jelentősebb erőkifejtés sem szükséges annak megvalósulásához BKv 42: A dolog elleni erőszakkal, továbbá a helyiségbe vagy az ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, valamint a hamis vagy lopott kulcs használatával vagy erdőben jogellenes fakivágással elkövetett lopás esetében I. a keletkezett kár összege a lopás érték szerinti minősítése szempontjából nem vehető figyelembe (mivel azt a jogalkotó már figyelembe vette);
-154-
II. a rongálás vagy a magánlaksértés a törvényi egység folytán a lopással bűnhalmazatban csak akkor állapítható meg, ha a rongálásnak, illetve a magánlaksértésnek valamennyi tárgyi és alanyi ismérve a lopástól elkülönülten megvalósult; a) a tárgyi és alanyi ismérvek elkülönülésének hiányában is meg kell állapítani a lopás és a rongálás bűncselekményeinek bűnhalmazatát, ha a rongálásnak az 2012. évi C. törvény Különös Részében előírt büntetési tétele az adott esetben a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételénél súlyosabb; b) míg a magánlaksértésnek az 2012. évi C. törvény 221. § (4) bekezdése szerinti bűntetti alakzata kerül bűnhalmazatba a lopás vétségével. A bűnhalmazati minősítés említett eseteiben a lopás nem értékelhető dolog elleni erőszakkal elkövetettnek. 4/1998 BJE: 1. A lopás dolog elleni erőszakkal elkövetettnek minősül, ha az elkövető a lopás tárgyának megőrzésére szolgáló készüléket (zárat) nem annak birtokbavételekor, hanem a helyszínről eltávozva, később töri fel. 2. A dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kísérletét valósítja meg, aki a lopás tárgyát az annak védelmére vagy megőrzésére szolgáló készülékkel (zárral) együtt birtokba veszi, de tettenérés vagy más körülmény folytán azokat nem töri fel. A jogegységi tanács álláspontja szerint olyan esetben, amikor az elkövető a lopás tárgyát az annak megőrzésére vagy védelmére szolgáló dologgal együtt veszi birtokba, az elvétel folyamatos, több mozzanatú elkövetési magatartás. Első mozzanata az, hogy az elkövető a dolgot a maga egészében birtokba veszi (és a tulajdonos a dolog feletti tényleges uralmat elveszti). Az elkövető azonban csak akkor szerzi meg a teljes uralmat a lopás tárgyán, amikor az annak megőrzésére vagy védelmére szolgáló készüléket (zárat) - erőszakkal - eltávolítja. Az elvétel az erőszak kifejtése előtt ezért csak megkezdődik. Az értéket tartalmazó, zárral (készülékkel) védett dolog feletti uralom megszerzésével azonban a lopás még nem vált befejezetté. Dogmatikailag téves tehát az a nézet, amely a zárral (megőrzésre szolgáló készülékkel) ellátott dolog birtokállapotának megváltoztatását az elvétel fogalmával és a bűncselekmény befejezettségével azonosítja. A dolog elleni erőszak alkalmazása az elvétel második mozzanata, mellyel a lopás minősített esetének törvényi tényállása teljes egészében megvalósul. A Btk. 316. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti tényállás elemei a dolog elleni erőszak alkalmazásával valósulnak meg hiánytalanul, mert az elkövető az elvételt ezzel fejezi be. Ebből a szempontból viszont közömbös, hogy a tényállási elemek egy helyen és egy időben vagy elkülönülten valósulnak meg. A kifejtettekből következik az is, hogy aki - a dolgot birtokba vevő elkövetővel szándékegységben - a lopás tárgyának a megőrzésére vagy védelmére szolgáló készüléket (zárat) eltávolítja, a lopást a birtokba vevővel társtettesként követi el. - zsebtolvajlás útján elkövetett lopás: az elkövető a sértett közvetlen testi közelségébe férkőzve észrevétlenül lop olyan tárgyat, amely annak testi őrizetében vagy a testén elhelyezett holmijában van. -
Helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult/használó tudta és beleegyezése nélkül bemenve követi el a lopást a “besurranó” tolvaj. + BKv. 42. Megtévesztés: félrevezető módon történő bejutás. Helyiség: a valamennyi oldalról fallal körülhatárolt és tetővel ellátott mesterséges építmény, mely az emberek lakásául, azok összejövetelére, munka végzésére, vagy állatok elhelyezésére, dolgok őrzésére, tárolására szolgál, ha ez utóbbiaknak a mérete olyan, hogy abban ember bemehet.
-155-
- A hamis vagy lopott kulcs használata – mindenképpen kell a fizikai eszköz használata, a kódjel alkalmazása nem elég. h) A lakást vagy hasonló helyisége közösen használók azok, akik a lakásban, illetve az adott helyiségben állandóan vagy huzamosabb ideig/tartósan/állandó jelleggel együtt laknak, illetve tartózkodnak. Közösen használt helyiségek a közös munkahely, a tanterem, a közös öltözködő vagy a kórterem az ott kezelt betegek számára. Bűntett - védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, vagy régészeti lelet. 2001. évi LXIV. törvény (a kulturális örökség védelméről) 7. § 10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások. 33. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak. A javakat törvény vagy hatóság nyilvánítja védettnek. - vallási tisztelet tárgyai = Btk. 383. § b) pont - (3) bd) – 1999. évi XLIII. törvény (a temetőkről és a temetkezésről): 3. § E törvény alkalmazásában a)9 temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak; b)10 köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti; c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál; d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól; - nemesfém: Btk. 383. § c) pont + 187/2011. (IX.14.) Korm. rendelet. - közveszély színhelyén elkövetett az a cselekmény, melyet elemi csapás, vagy más rendkívüli esemény színhelyén követtek el. Minősített esetek BKv. 40: A kisebb értékre, a nagyobb értékre, a jelentős értékre vagy a különösen nagy értékre elkövetett lopás akkor minősül a 2012. évi C. törvény 370. §-a (2) bekezdés ba)-be) és (3) bekezdés c) pontjára tekintettel súlyosabban, ha annak legalább a szabálysértési értékhatárt meghaladó része az e rendelkezésekben meghatározott módon valósul meg. Egység-többség Bkv. 43: I. A vagyoni jogokat sértő bűncselekmények - az egyéb alanyi és tárgyi feltételek fennállása esetén - általában akkor tartoznak a folytatólagosság törvényi egységébe, ha az
-156-
elkövető a több cselekményt ugyanannak a természetes személynek a sérelmére vagy az önálló jogképességgel rendelkező azonos jogi személynek az ugyanazon vagy különböző gazdasági egységei sérelmére valósítja meg. II. Az azonos vagy különböző sértettet érintő vagyoni jogokat sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények esetében az elkövető tudatától független tárgyi tényezőknek van meghatározó jelentősége annak eldöntése szempontjából, hogy a folytatólagosság tárgyi feltétele megvalósult-e, vagy a bűnhalmazat megállapításának van-e helye. A tulajdonostársak sérelmére elkövetett lopás: egyrendbeli. 382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Jogtalan elsajátítás Jogi tárgy A tulajdonjog. Elkövetési tárgya Az elkövetési tárgy a talált, véletlenül vagy tévedésből az elkövetőhöz került idegen, ingó, értékkel rendelkező dolog. Találni csak elveszett dolgot lehet. Elveszett az a dolog, amely a jogosított akaratán kívül került ki a birtokából. Nem tekinthető elveszettnek az őrizetlenül hagyott, vagy véletlenül szemétbe került dolog. Véletlenül kerül az elkövetőhöz a dolog, ha az uralomváltozás az érdekelt személyek akaratán kívül és cselekményétől függetlenül következik be. Tévedésből kerül az elkövetőhöz a dolog, ha a dolog felett rendelkezni jogosult nem tudatosan, hanem tévesen juttatta oda. Elkövetési magatartás Az eltulajdonítás vagy az át nem adás, vissza nem adás. Az eltulajdonítás a dologgal tulajdonosként való rendelkezést jelenti. Szándékosság-gondatlanság A jogtalan elsajátítás szándékos bűncselekmény. Szabs. tv. 177. § (1) Aki a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b)349 ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást, c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el. 382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt
-157-
az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Jármű önkényes elvétele Jogi tárgy A tulajdonjog. Elkövetési tárgya Az elkövetési tárgy: az idegen gépi meghajtású jármű. Gépi meghajtású az a jármű, amelyet beépített erőgép (motor) hajt. Szabs. tv. 177. § (2): Aki idegen, nem gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, szabálysértést követ el. Elkövetési magatartás A jármű önkényes elvételének az elkövetési magatartása az első fordulatban az elvétel, a második fordulatban pedig a jogtalan használat. -
-
elvétel: lopásnál a cél a jogtalan eltulajdonítás, vagyis az, hogy a korábbi birtokos helyébe véglegesen egy új birtokos lép. Itt a jármű birtoklása ideiglenes, az elkövető csupán a használat jogát kívánja gyakorolni, de nem teszi véglegesen lehetetlenné a tulajdonjog gyakorlását a jogosított számára. jogtalan használat: az elvétel itt már nem tényállási elem.
Szándékosság-gondatlanság A jármű önkényes elvétele szándékos és célzatos bűncselekmény. Az elkövető szándékának át kell fognia magatartása jogellenességét, tudnia kell az elkövetési tárgy idegen voltáról. A használónak tudnia kell továbbá, hogy a járművet előzetesen jogtalan használat végett vették el, illetőleg ismernie kell azt, hogy a rábízott jármű használatára nem kapott felhatalmazást. A célzat jogtalan használatra – és nem az eltulajdonításra – irányul. A használati célzat határolja el a bűncselekményt a lopástól és a sikkasztástól, valamint – a minősített esetek körében – a rablástól, amelyeket az eltulajdonítási célzat jellemez. A használati célzatra lehet következtetni, ha az elkövető a járművet a használat után elhagyja, avagy visszaviszi oda, ahonnan elvitte vagy utóbb visszaadja azt tulajdonosának Eltulajdonítási célzatra következtethetünk, ha az elkövető az idegen járművet elrejti, alkatrészeire szétszedi, a motor- és alvázszámot kicseréli (átüti), a karosszériát átfesti, a rendszámtáblát kicseréli, a járművet eladásra felkínálja stb. Elhatárolás Ha az elkövetési magatartás nem használati, hanem más célra irányul, e bűncselekmény nem jön létre. Az elvétel célzatos, csak egyenes szándékkal lehetséges. Elkövető Bárki lehet, a 2. fordulatnál az, aki egyébként jogszerűen került a jármű birtokába, de azt nem használhatta.
-158-
Szabs. tv. 177. § (1) Aki a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b)349 ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást, c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el. 382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka.
82. A sikkasztás, a hűtlen kezelés és a hanyag kezelés. Btk. 372. §, 376–377. §, 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (BKv. 29, BKv. 35.), 1/2005. Büntetőpolgári jogegységi határozat, 4/2003. Büntető jogegységi határozat Sikkasztás Jogi tárgy A tulajdonjog. Elkövetési tárgya Az elkövetőre bízott idegen, ingó, értékkel rendelkező dolog. 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat: 1. A sikkasztás bűncselekményének (Btk. 317. §-a) elkövetési tárgya mind az eltulajdonítás, mind pedig a sajátjakénti rendelkezés elkövetési magatartást illetően kizárólag ingó dolog lehet. 2. Más ingatlanának csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni bűncselekmény sértettje a kárt szenvedő eredeti tulajdonos. Az ingatlan továbbértékesítése során a jóhiszemű harmadik személlyel szembeni károkozó magatartás az előbbi bűncselekménnyel csupán látszólagos - alaki vagy anyagi - halmazatot alkot akkor, ha az elkövető az ügylet révén nem törekszik további, a már realizáltat meghaladó jogtalan haszon megszerzésére. Ellenkező esetben a különbözetként elért további haszon a jóhiszemű szerző oldalán bekövetkező újabb kár, amely a bűnhalmazat megállapítását indokolhatja. Az nem lehet kétséges, hogy a sikkasztás elkövetési tárgyaként megjelölt idegen dolog fogalmának értelmezése csupán egységesen, mindkét elkövetési magatartásra nézve érvényesen történhet. Az ingó dolog - mint fizikai, tárgyi valóság - helyéből károsodás nélkül elmozdítható, áthelyezhető, elrejthető. Az ingó dolog birtokba adása esetén a rábízónak - mindaddig, amíg a megbízott visszaélésnek minősülő magatartást nem tanúsít - lehetősége nyílik arra, hogy a dolog felett felügyeletet gyakoroljon. A sikkasztás büntetőjogi következmények alkalmazását indokoló veszélyessége éppen abban rejlik, hogy az elkövetési magatartások bármelyikének akár az eltulajdonításnak, akár a sajátjakénti rendelkezésnek - kifejtésével a tulajdonos számára a dolog további sorsa követhetetlenné válik vagy válhat. Ingatlan esetében azonban ez a helyzet nem áll fenn, mivel az elmozdíthatatlan, elrejthetetlen, tulajdonosa elől el nem tagadható. Éppen ezért ilyenkor a rábízás értelemszerűen nem birtokba adást, hanem birtokba engedést jelent. Az ingatlanon fennálló tulajdonosi rendelkezési jogot sértő támadások tehát minősülhetnek más büntető anyagi jogi szabály szerint, birtoksértés esetén polgári jogvita tárgyát is képezhetik, esetleg utat engedhetnek a jogos önhatalomnak, de a sikkasztás elkövetési
-159-
tárgyává nem tehetik az ingatlant, következésképpen ingatlanra a sikkasztás bűncselekménye nem követhető el. Az ingatlantól elvált dolog, az ingatlan tartozéka vagy alkotórésze - amennyiben azt leválasztják - ingóvá válik, így ingó dologként természetesen már lehet a sikkasztás elkövetési tárgya. Lényeges körülmény, hogy a sikkasztás tényállásában szereplő rábízás nem azonos a vagyonkezelői megbízással. Amíg ugyanis a sikkasztás elkövetőjét az idegen dolog birtokban tartásának, megőrzésének kötelezettsége terheli, a vagyonkezelői megbízás esetén a vagyonkezelőnek - meghatározott szabályok szerint teljesítendő - gazdálkodási, vagyonműködtetői feladata van, beleértve abba a tulajdonost megillető rendelkezési jogok gyakorlását is. Ha tehát a vagyonkezelő a rábízott idegen vagyon részét képező ingatlanra nézve követ el annak átruházásában, megterhelésében vagy másként megnyilvánuló - kötelességszegő magatartást és ezzel vagyoni hátrányt okoz, cselekménye egyértelműen hűtlen kezelésként (Btk. 329. §-a) értékelendő. Amennyiben a vagyonkezelési kötelezettség körén kívül a megbízott az ingatlanra nézve a tulajdonosi jogosítványokat sértő - szükségszerűen tévedésbe ejtő vagy tévedésben tartó magatartást tanúsít (ideértve az ingatlan elidegenítését is) az ingatlan tulajdonosa sérelmére csalást, s ezzel halmazatban magánokirat-hamisítást, illetve intellektuális közokirat-hamisítást valósít meg. Rábízás: olyan jogi aktus, amely kötelmi viszont létesít a jogosított és a dolgot birtokba vevő személy között. Nem kell hozzá kifejezetten szerződéskötés, hallgatólagos megállapodás is elegendő. Elkövetési magatartás A sikkasztás elkövetési magatartásai: a dolog eltulajdonítása és a sajátjaként rendelkezés. Mindkét elkövetési magatartás jogtalan, ha annak tanúsítását sem a tulajdonos, sem pedig a jogszabály nem engedi meg az elkövető számára. - az eltulajdonítás itt nem csak célzat, mint a lopásnál, hanem elkövetési magatartás. Két mozzanatú: 1. a tulajdonos kizárása jogai gyakorlásából 2. a jogosítottat megillető tulajdonosi részjogosítványok tényleges gyakorlása. Elkövető A sikkasztás tettese és társtettese csak az a személy lehet, akire az idegen dolgot rábízták. Részes lehet az, akire nincs rábízva. Szándékosság-gondatlanság A sikkasztás szándékos bűncselekmény. Az elkövető tudatának át kell fognia, hogy a dolog átvételével nem szerzett tulajdonjogot + hogy a dologgal csak a konkrét kötelmi viszony keretei között rendelkezhet + magatartásával a tulajdonos jogának gyakorlását jogellenesen akadályozza, vagy lehetetlenné teszi. Egység-többség A sikkasztás körében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztás az üzletszerűség folytán bűncselekmény. A bűnhalmazat megállapítását viszont kizárja, ha a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak, az üzletszerűség az alaptényállás eleme, vagy az elkövetési magatartás folyamatos jellegű. Példák: A sikkasztás és a hűtlen kezelés bűnhalmazatban való
-160-
megállapításának van helye, ha az állami vállalat alkalmazottja a szállítás végett átvett építési anyagot úgy tulajdonítja el, hogy ehhez a kezelésére bízott gépkocsit jogtalanul igénybe veszi. A sikkasztással bűnhalmazatban kell megállapítani az annak a leplezése érdekében elkövetett magánokirat-hamisítást. Elhatárolás A sikkasztásnak a lopáshoz képest megkülönböztető sajátossága az, hogy az elkövetőnek jogszerűen kerül a dolog a birtokába, mert azt rábízták. A rábízás a dolog birtokba adását jelenti, amelynek jogcíme közömbös. A sikkasztással halmazatban kell megállapítani az annak leplezése érdekében elkövetett magánokirat-hamisítást. 382. § Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Hűtlen kezelés Elkövetési tárgya Az idegen vagyon. A vagyon tágabb fogalom, mint a dolog, mert felöleli az ingatlan és ingó dolgok mellett a különböző vagyoni jogokat és kötelezettségeket is. Idegen vagyon mindaz, ami nincs az elkövető tulajdonában. Elkövetési magatartás A hűtlen kezelés elkövetési magatartása: a megbízásból (= alapulhat jogszabályon, szerződésen, írásbeli vagy szóbeli megállapodáson is). folyó kötelesség megszegése, amely tevéssel és mulasztással is elkövethető. A vagyonkezelő kötelessége, hogy annak érdekeit, akinek a vagyonát rábízták, a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal eljárva, a lehetőség szerint legeredményesebben mozdítsa elő. Az alapvető követelmény a vagyonkezelővel szemben: a károsodás elkerülése, továbbá az elérhető haszon (jövedelem) biztosítása. A vagyonkezelő különösen akkor szegi meg a kötelességét, ha: - eltér a megbízó utasításától - intézkedései ellentétesek a megbízó érdekeivel - nem figyelmezteti a tulajdonost – vagy e jogok gyakorlóját – ha az ésszerűtlen, vagy szakszerűtlen utasításokat ad - nem tájékoztatja a tulajdonost a vagyona állásáról, a vagyonnal kapcsolatban tett intézkedéseiről - a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül 3. személy közreműködését veszi igénybe. Az eredmény A kötelességszegéssel okozati összefüggésben a vagyonban bekövetkezett hátrány = 459. § (1) 17. pont. Szándékosság-gondatlanság A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény. Az elkövető szándékának ki kel terjednie a kötelesség megszegésre és az ezzel okozatosan keletkező vagyoni hátrány bekövetkezésére.
-161-
Elkövető-társtettes Csak az lehet, akit az idegen vagyon kezelésével megbíztak. Bűnösség E bűncselekmény mind egyenes, mind esehetőleges szándékkal elkövethető, a szándéknak a kötelességszegésre és az eredményre (vagyoni hátrány) is ki kell terjednie. Elhatárolás A bcs. leleplezését szolgáló cselekmények (pl. közokirat-hamisítás) a hűtlen kezeléssel halmazatban állapítandóak meg. Bkv. 35: Aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósíthat meg. Az 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXXVI. Fejezetében szabályozott hűtlen kezelés, valamint a jármű önkényes elvétele több vonatkozásban mutatkozó hasonlósága ellenére egymástól lényegesen eltér. A jogi tárgy szempontjából vizsgálva a Btk. 376. § (1) bekezdésében szabályozott hűtlen kezelés a vagyonkezelési megbízásból folyó kötelességszegéssel összefüggő vagyoni hátrány okozását jelenti. A Btk. 380. § (1) bekezdésében meghatározott jármű önkényes elvétele folytán pedig a gépi meghajtású jármű tulajdonosa vagy jogos használója a használati jogának gyakorlásában van időlegesen akadályozva. Ezt nyomatékosan kifejezésre juttatja az e törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás is. A hűtlen kezelés esetében az idegen vagyon kezelésére vonatkozó kötelezettség terheli az elkövetőt. A kezelés magában foglalja a rábízást is, de ennél szélesebb kört ölel fel; tartalmazza az idegen vagyontárgy üzemeltetését, működtetését és általában olyan huzamosan tartó vagy folyamatos tevékenységet, amelyet az elkövető a tulajdonos, illetőleg a megbízó érdekében végez. A Btk. 380. §-ának (1) bekezdése büntetni rendeli azt az esetet is, amikor az elkövető a rá bízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja. Ennek az elkövetési fordulatnak az esetében a rábízás általában időleges jellegű és olyan birtokba adást jelent, amely a jármű használatától eltérő egyéb célból (javítás, szerelés, megőrzés stb.) történik. Lényegesen eltér a tárgyalt két bűncselekmény elkövetési magatartása is. A hűtlen kezelés azáltal valósul meg, hogy az elkövető nem kötelességszerűen, vagyis a tulajdonos érdekében, hanem éppen annak vagyoni hátrányt okozva tevékenykedik. Ezzel szemben a jármű önkényes elvételének azokban az eseteiben, amikor az elkövető a rá bízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja, maga a használat a bűncselekmény véghezviteli magatartása. Ebben az esetben tehát a használat nem a vagyonkezelési megbízáson alapul. A Btk. 380. §-ának (1) bekezdésében a hűtlen kezelésnek megfelelő elkövetési magatartás nincs szabályozva. A hűtlen kezelés eredmény-bűncselekmény. A vagyonkezelési megbízásból folyó kötelesség szándékos megszegésével okozati összefüggésben áll a vagyoni hátrány bekövetkezése, amely - a Btk. 459. §-ának 17. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint - a vagyonban okozott kár mellett magában foglalja az elmaradt vagyoni előnyt is. Mindazokban az esetekben tehát, amikor pl. a gépkocsivezető a kezelésére bízott gépjárművet a reá vonatkozó rendelkezések megszegésével magáncélra veszi igénybe, ez a vagyonkezelési megbízatással járó kötelesség olyan szándékos megszegése, amely a megbízó érdekkörében vagyoni hátrányt eredményezhet, és ezáltal a Btk. 376. §-ának (1) bekezdésében foglalt hűtlen kezelés valósulhat meg. A törvénynek ez a szabályozása teszi lehetővé a szóban forgó cselekményekkel kapcsolatosan a vagyoni hátrány összegéhez igazodó differenciált felelősségre vonást.
-162-
BKv. 29.: Idegen vagyon kezelésével megbízott személy esetében a csalás megállapíthatósága. I. Az idegen vagyon kezelésével megbízott személy azzal, hogy a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy a szándékos rongálás által okozott hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) a sértett megtévesztésével utóbb eltünteti vagy csökkenti, a sikkasztás, hűtlen kezelés vagy szándékos rongálás mellett a csalást nem követi el. II. Ha viszont a kezelésére bízott vagyonban gondatlan bűncselekménnyel, hanyag kezeléssel okoz hiányt (vagyoni hátrányt), és ezt utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve a megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a hanyag kezelés vétsége és a csalás bűncselekménye bűnhalmazatban megállapítható. III. Abban az esetben, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a reá bízott vagyonban gondatlanul - de bűncselekményt meg nem valósító módon - okoz hiányt (kárt, vagyoni hátrányt), vagy ilyen hiány (kár, vagyoni hátrány) a vagyonban neki fel nem róható okból keletkezik, és ennek megtérítésére - a jogszabály rendelkezése vagy szerződésben vállalt kötelezettség alapján - köteles, amennyiben e hiányt (kárt, vagyoni hátrányt) utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti azért, hogy a kártérítési, illetve megtérítési kötelezettsége alól egészben vagy részben mentesüljön, a csalás bűncselekményét valósítja meg. IV. A II. és III. pont esetében a csalással okozott kár azzal az összeggel azonos, amelynek erejéig az elkövetőt a leplezett hiány (kár, vagyoni hátrány) tekintetében a jogszabályok szerint anyagi felelősség terheli. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg a leplező magatartás folytán a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés mértékét. Hanyag kezelés Elhatárolás A hanyag kezelés a hűtlen kezelés gondatlan alakzata, az alábbi eltérésekkel: - hűtlen kezelés bármilyen vagyonkezelői kötelezettség megsértésével megvalósítható, a hanyag kezelés csak akkor, ha a kezelés és a felügyelet is törvényen alapul. 4/2003. BJE: jogegységi határozatot: A Btk. 320. §-a (1) bekezdésében meghatározott hanyag kezelés vétsége akkor állapítható meg, ha - a törvényi tényállás további elemeinek megvalósulása mellett - az idegen vagyon kezelésére vagy felügyeletére vonatkozó megbízás közvetlenül törvényen alapul, annak tartalmát, az abból eredő kötelmeket maga a törvény határozza meg. - a hűtlen kezelés tettese csak a vagyon kezelője lehet, a hanyag kezelésé pedig emellett a vagyon felügyeletét ellátó személy is; - a hűtlen kezelés elkövetője a vagyoni hátrányt szándékosan okozza, míg a hanyag kezelésnél az eredményt gondatlanságból idézi elő (a vagyoni hátrány okozására a szándéka nem terjed ki). - a hanyag kezelés nemcsak a kötelesség megszegésével, hanem annak elhanyagolásával is megvalósítható. - a hanyag kezelés szabálysértési értékhatára 100.000 Ft
-163-
83. A csalás, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és a gazdasági csalás. Btk. 373–375. §, 2/2013. (VII.8.) BK vélemény (Bkv. 29.), 3/2009. Büntető jogegységi határozat Csalás Jogi tárgy Vagyoni jog. Elkövetési tárgya lehet vagyontárgy, valamint aktív vagy passzív formában létező vmely vagyoni jogviszony. Passzív alany A csalás passzív alanya a tévedésben lévő személy. Előfordulhat azonban, hogy az elkövető mást téveszt meg, mint akinek a vagyonában kár keletkezik. Ilyen esetben azt a személyt kell sértettnek tekinteni, akinél – a tévedésbe ejtés következtében – a kár bekövetkezik. Elkövetési magatartás A tévedésbe ejtés, valamint a tévedésben tartás + kár okozása. Két mozzanatú: 1. megtévesztés 2. károkozás. A tévedésbe ejtés során az elkövető keletkezteti a tévedést úgy, hogy valótlanságot való tényként tüntet fel, vagy valóságos tényt elferdít, megmásít. A tévedésbe ejtés csak tevéssel valósulhat meg. A tévedésben tartás pedig az elkövető magatartásától függetlenül létrejött tévedés fenntartását (megerősítését, el nem oszlatását) jelenti. A tévedésben tartás elkövethető passzív magatartással is, feltéve, hogy az elkövető nem tesz eleget a jogszabályban előírt konkrét felvilágosítási kötelezettségének. Az eredmény A csalás eredménye a kár = 459. § (1) 16. pont. + (7) bek. Az elkövetési magatartás és a kár bekövetkezése között okozati összefüggésnek kell fennállnia. A kár nagysága a minősítési rendszerben jut jelentőséghez. Szándékosság-gondatlanság A csalás szándékos és célzatos bűncselekmény, csak egyenes szándékkal követhető el. Az elkövető célzata a jogtalan haszonszerzésre irányul. Halmazat A csalásnál is érvényesül az az elv, hogy a halmazat megállapításának lehetősége alapvetően a sértettek számától függ. A csalás nem kerülhet valóságos alaki halmazatba azokkal a bűncselekményekkel, amelyekkel a specialitás viszonyában áll. A speciális tényállású bűncselekmény megállapítása általában megelőzi a – hozzá képest – általánosan megfogalmazott csalást. Ilyen bűncselekmények pl. az adócsalás, a hamis tanúzás egyik esete, a pénzhamisítás és a befolyással üzérkedés. 1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat: 2. Más ingatlanának csalással történő elidegenítésekor a vagyon elleni bűncselekmény sértettje a kárt szenvedő eredeti tulajdonos. Az ingatlan továbbértékesítése során a jóhiszemű harmadik személlyel szembeni károkozó magatartás az előbbi bűncselekménnyel csupán látszólagos - alaki vagy anyagi - halmazatot alkot akkor, ha az elkövető az ügylet révén nem -164-
törekszik további, a már realizáltat meghaladó jogtalan haszon megszerzésére. Ellenkező esetben a különbözetként elért további haszon a jóhiszemű szerző oldalán bekövetkező újabb kár, amely a bűnhalmazat megállapítását indokolhatja. 3/2009 BJE: 1. Nem állapítható meg a csalás (Btk. 318. §) bűncselekményében a bűnössége annak a terheltnek, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a kölcsön visszafizetése, és ennek a reális lehetősége is adott, de a hitel megszerzése érdekében a piaci alapú kölcsön folyósításának feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti és a pénzügyi intézmény e megtévesztése folytán folyósítja részére az igényelt kölcsönt. Az ilyen cselekmény a Btk. 297/A. §-ában foglalt feltételek (úgy, mint a gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtása érdekében valótlan tartalmú okirat felhasználása) esetén hitelezési csalás bűntettének minősülhet. 2. A hitelintézet megtévesztésével megszerzett pénzkölcsön rendszeres törlesztése, illetve visszafizetése általában a visszafizetési szándék komolyságára és a károkozási szándék hiányára utal. 3. Ha a hitelnyújtás nem piaci feltételek mellett történik, hanem arra valamely gazdaságpolitikai célból az állam vagy más - a Btk. 288. §-ában, illetve a 314. §-ában meghatározott - szervezet által támogatott kedvezményes feltételekkel és/vagy céljelleggel került sor, akkor a cselekmény rendszerint a jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének, illetve az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértése bűntettének minősülhet, és a csalás megállapítására csak akkor kerülhet sor, ha a csalás büntetési tétele a hivatkozott bűncselekmények büntetési tételénél súlyosabb. Gazdasági csalás 1. tárgy: vagyoni jog 2. alanya: a színlelt gazdasági tevékenységet végző személy 3. csak egyenes szándékkal követhető el. Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás Két alakzata van: 1.) Információs rendszerrel visszaélés Btk. 459. § (1) bek. 15. pont - eredménye a kár, mely okozati összefüggésben van a magatartással. - csak szándékosan követhető el, egyenes szándékkal. 2.) Elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés Btk. 459. § (1) 20. pont - csak szándékosan követhető el, eshetőleges szándékkal is lehet, mivel nincs célzat. -
a rendbelisége a károsultak, tipikusan a bankszámla-tulajdonosok számához igazodik. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásába beleolvad a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása illetve hamis készpénz-helyettesítő fizetési eszköz készítése.
-165-
84. A rongálás. A bűncselekmények értékhatár szerinti minősülése. Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata. Btk. 371.§, 459.§ (6) bekezdés, 462. § Rongálás Jogi tárgy Vagyoni jog. Elkövetési tárgy: Vagyontárgy, ami: - ingó vagy ingatlan - pénzben kifejezhető rétéke van - idegen Elkövetési magatartás A megrongálás illetve a megsemmisítés (jellegzetesen a törés, az elégetés, a vegyítés, az eláztatás, a szétszerelés). A megrongálás a dolog állagának olyan károsítását jelenti, amelynek folytán annak értéke csökken. Nem feltétel a használhatatlanná válás. A megsemmisítés a vagyontárgyak olyan mérvű és jellegű megrongálása, amelynek következtében az már nem állítható vissza az eredeti állapotába, korábbi rendeltetésének megfelelő célra már nem használható. Csak szándékosan követhető el – az elkövető tudja, hogy a megrongált vagy a megsemmisített dolog idegen dolog + hogy a cselekménye folytán a tulajdonos kárt szenved + felismeri a kár hozzátevőleges nagyságát is. Minősített esetek: - védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, vagy régészeti lelet. 2001. évi LXIV. törvény (a kulturális örökség védelméről) 7. § 10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai – az ingatlanok kivételével –, valamint a művészeti alkotások. 33. Régészeti lelet: a régészeti örökség érzékelt, felfedezett, feltárt – jellegénél fogva – ingó eleme, függetlenül attól, hogy eredeti helyéről, összefüggéseiből, állapotából elmozdult, elmozdították-e vagy sem. Nem minősülnek régészeti leletnek a régészeti korú tárgyak. + Btk. 459. § (1) 30. pont. - (3) bd) – 1999. évi XLIII. törvény (a temetőkről és a temetkezésről): 3. § E törvény alkalmazásában a)9 temető: a település közigazgatási területén belüli, beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt, építési használata szerinti zöldfelületi jellegű különleges terület, amely kegyeleti célokat szolgál, közegészségügyi rendeltetésű, és amelyet az elhunytak eltemetésére, a hamvak elhelyezésére létesítettek és használnak, vagy használtak; b)10 köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temető, továbbá az a nem önkormányzati tulajdonban lévő temető vagy temetőrész, amelyben az önkormányzat – a temető tulajdonosával kötött megállapodás alapján – a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti;
-166-
c) temetkezési emlékhely: a temetőn kívül, különösen templomban, altemplomban, templomkertben, történeti kertben, urnacsarnokházban vagy más építményben és területen lévő, az elhunytak eltemetésére, urnák elhelyezésére és hamvak szétszórására szolgál; d) temetési hely: a temetőben vagy a temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely. A temetési helyek egyes formái, a temetés módja, továbbá a földben vagy építményben történő elhelyezkedése alapján különböznek egymástól; - nemesfém: Btk. 383. § c) pont + 187/2011. (IX.14.) Korm. rendelet. - közveszély színhelyén elkövetett az a cselekmény, melyet elemi csapás, vagy más rendkívüli esemény színhelyén követtek el. Halmazat A Btk.-ban több olyan bűncselekmény található, amelynek tényállásában is szerepel a dologrongálás. Ezek közül a rombolást az elkövető állam ellenes célzata és az ott felsorolt elkövetési tárgyak jellege határolja el a rongálástól. BKv. 34: Bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi sértés vagy a rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé. A tanúsított magatartás erőszakos volta két irányban nyilvánulhat meg: személy avagy dolog ellen. A személy elleni erőszakos magatartás megvalósulhat már a sértett testének egyszerű érintésével is, ha ez a magatartás támadó jellegű. Így lökdösődéssel, rángatással, ütlegeléssel, arculütéssel stb. Ha az ilyen elkövetési módokkal magvalósított garázda magatartás egyéb bűncselekmény törvényi tényállását önállóan nem meríti ki, a garázdaságnak természetes egységben megvalósuló esetéről van szó, akkor is, ha a garázda magatartás több mozzanatból áll. A személy elleni erőszakkal megvalósított garázdasághoz - a garázda magatartás fogalmához - tehát nem tartozik hozzá szükségszerűen a megtámadott személynek bármilyen súlyú testi sértés okozása. Ha viszont az elkövetési mód olyan, hogy a garázda, erőszakos fellépés a sértettnek testi sértést okoz, bűnhalmazat megállapításának lehet helye. A dolog elleni erőszakkal elkövetett garázdaságnál az egység, illetőleg a bűnhalmazat értékelése részben hasonló, részben eltérő az előbbiektől. A dolog egyszerű érintése, megfogása, erőszakos magatartás tanúsításának még nem minősül. Dolog elleni erőszakos magatartás tanúsítható egyrészt dolgok, tárgyak helyének rendeltetésellenes megváltoztatásával (dobálással stb.), másrészt úgy is, hogy a dologban csak jelentéktelen állagsérelem, rongálódás keletkezik. Minthogy az utóbbiak a dolog elleni erőszakkal elkövetett garázdaság fogalmához - a mindennapi értékítélet szerint - szükségszerűen hozzátartoznak, a bűnhalmazat kérdése a garázdasággal elkövetett rongálásnak ezekben az eseteiben nem, hanem csak akkor kerülhet szóba, ha a rongálás önállóan is megvalósít bűncselekményt. III. 2. Ha a garázdaságot dolog elleni erőszakos magatartással követik el, és ez utóbbi csupán szabálysértést valósít meg, a garázdaság mellett a rongálás szabálysértésének a megállapítására nem kerülhet sor. A dolog elleni erőszakos magatartás fogalmába ugyanis a csak szabálysértést megvalósító - csekélyebb károkozás, jelentéktelen állagsérelem beletartozik. Ha azonban a rongálásban megnyilvánuló garázda, erőszakos magatartás - a nagyobb kárt el nem érően - kisebb kárt okoz [ötvenezer-egy és ötszázezer forint között van, Btk. 459. § (6) bek. a) pont], továbbá ha a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást a garázdaság elkövetője bűnszövetségben valósítja meg [Btk. 371. § (2) bek. bb) pont], vagyis ha a rongálás bűncselekmény: a garázdasággal halmazatban a rongálás vétségét meg kell állapítani.
-167-
Az ilyen mérvű, illetőleg jellegű rongálás ugyanis már nem szükségszerű velejárója a garázdaságnak, ugyanakkor a garázdasággal megvalósult rongálás vétségének büntetése [Btk. 371. § (2) bek.] nem súlyosabb a garázdaság vétségének a büntetésénél [Btk. 339. § (1) bekezdés]. Amennyiben a garázdaság alapesetét megvalósító dolog elleni erőszakos magatartás nagyobb stb. kárt okoz - a törvény rendelkezésénél fogva, a bűnhalmazat mellőzésével - csak a súlyosabb bűncselekmény, azaz a súlyosabb rongálás megállapításának van helye. A garázdaság minősített esetei (bűntette) mellett azonban sor kerülhet a nagyobb kárt okozó, illetőleg a védett kulturális javak körébe tartozó tárgy, műemlék, régészeti lelőhely vagy régészeti lelet; vallási tisztelet tárgya vagy vallási szertartás végzésére szolgáló épület; temetési hely, temetkezési emlékhely, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgy tekintetében elkövetett rongálás bűntettének [Btk. 371. § (3) bek.] halmazatban való megállapítására. A közlekedés biztonsága elleni bcs.-nyel halmazatban állhat, ha a közlekedési bűncselekményt a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozékai megrongálásával követik el. BKv. 42: A lopás, a rongálás és a magánlaksértés bűncselekményét érintő egyes minősítési és halmazati kérdésekről. A dolog elleni erőszakkal, továbbá a helyiségbe vagy az ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, valamint a hamis vagy lopott kulcs használatával vagy erdőben jogellenes fakivágással elkövetett lopás esetében I. a keletkezett kár összege a lopás érték szerinti minősítése szempontjából nem vehető figyelembe; II. a rongálás vagy a magánlaksértés a törvényi egység folytán a lopással bűnhalmazatban csak akkor állapítható meg, ha a rongálásnak, illetve a magánlaksértésnek valamennyi tárgyi és alanyi ismérve a lopástól elkülönülten megvalósult; a) a tárgyi és alanyi ismérvek elkülönülésének hiányában is meg kell állapítani a lopás és a rongálás bűncselekményeinek bűnhalmazatát, ha a rongálásnak az 2012. évi C. törvény Különös Részében előírt büntetési tétele az adott esetben a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételénél súlyosabb; b) míg a magánlaksértésnek az 2012. évi C. törvény 221. § (4) bekezdése szerinti bűntetti alakzata kerül bűnhalmazatba a lopás vétségével. A bűnhalmazati minősítés említett eseteiben a lopás nem értékelhető dolog elleni erőszakkal elkövetettnek. A bűncselekmények értékhatár szerinti minősülése. Egyes bűncselekmények értékhatára és szabálysértési alakzata. -
-
459. § (6) 459. § (1) 16. (kár). Alaptényállási elem a rongálás, a csalás, az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés esetén. Rongálás esetén, ha megsemmisít: a kár a dolog ÁFÁ-val növelt kiskereskedelmi értéke, megrongálásnál a helyreállítás költségéhez igazodik. A csalás kiterjesztette ((7) bek) 459. § (1) 17. (vagyoni hátrány). Alaptényállási elem a zsarolás, a gazdasági csalás, a hűtlen kezelés, a hanyag kezelés, a bitorlás, a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, az iparjogvédelmi jogok megsértése, a költségvetési csalás (itt
-168-
-
kiterjesztik – (9) bek.), a gazdasági titok megsértése és az üzleti titok megsértése vonatkozásában. 462. § (1) bek.
85. Az orgazdaság és a bűnpártolás. Az uzsora - bűncselekmény. Btk. 282. §, 379. §, Btk. 381. §, 4/2004. Büntető jogegységi határozat Uzsora-bűncselekmény 1. tárgy: a szerződéses viszonyok tisztasága, a szerződéses kötelezettek vagyoni viszonyai. Nem keret-tényállás, bár támaszkodik a polgári jogi uzsorás szerződésre. 2. passzív alany: a szorult helyzetben lévő személy, a vele közös háztartásban élő hozzátartozó (459. § (1) 14. pont), illetve az általa tartott személy. A szorult helyzetet a bíróság az összes körülmény mérlegelés alapján állapítja meg = ilyenben van, aki anyagi vagy erkölcsi okból olyan kedvezőtlen körülmények között van, hogy a kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, és vmilyen hátrány elkerülése végett, vagy hátrányos helyzet közvetlen hatása alatt vállalja a rá nézve hátrányos feltételek elfogadását. A tartási kötelezettség alapulhat magánjogi szerződésen és jogszabályon (Ptk.). 3. elkövetési magatartás Az ellenszolgáltatás különösen aránytalan mértéke azonos a Ptk. feltűnő értékaránytalanság fogalmával. Ptk. 6:97. § [Uzsorás szerződés] Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. 6:98. § [Feltűnő értékaránytalanság] (1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta. (2) A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot - fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével - a szerződésben kizárhatják. Csak szándékosan követhető el. + Btk. 381. § (3) 4. Egység, halmazat Halmazatban állhat az önbíráskodással, ha az elkövető az adóst erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával kényszeríti a kölcsön visszafizetésére. Ez speciális a jogosulatlan pénzügyi tevékenységhez képest, halmazat köztük nem lehet.
-169-
Bűnpártolás Jogi tárgy Az igazságszolgáltatás rendje. Elkövetési magatartás - (1) bek a) és b) pont: személyi bűnpártolás - (1) bek. c) pont: tárgyi bűnpártolás A hatóság üldözése előli menekülés elősegítése, minden olyan magatartás, amely közvetlenül és kifejezetten az elkövető kézre-kerítésének a megakadályozására korlátozódik. A bűnpártoló által segített “elkövető” az alapbűncselekménynek akár tettese, akár részese lehet, feltéve, hogy a segítségnyújtás idején fennáll vele szemben a büntetőeljárás folytatásának a lehetősége. Az eljárás sikerének meghiúsítására törekvés szinte mindig a való tények megállapításának a megakadályozása; ilyen lehet pl. a bűncselekmény eszközének vagy elkövetési tárgyának az elrejtése, ha az nem vagyoni bűncselekményből származik A bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés /c) pont/ az alapbűncselekmény eredményeként létrehozott helyzet fenntartása. Ez abban különbözik az orgazdaságtól, hogy a bűnpártoló mindig az alapcselekmény elkövetőjének érdekét szolgálja, az orgazda azonban abból a célból követi el a bcs.-t, hogy magának vagy másnak szerezzen vagyoni hasznot. Csak szándékosan követhető el. Elkövető Bárki lehet, ha Ő bír rá vkit a bűnpártolásra, akkor a bűnpártolás felbujtójaként vonható felelősségre. Minősített esetek A vagyoni előny szerzése céljából elkövetett tárgyi bűnpártolás és az orgazdaság fedi egymást, látszólagos alaki halmazat valósul meg: ha az elkövető saját, vagy 3. személy vagyoni haszna érdekében működik közre, a Btk. 379. § (1) bek.-ben felsorolt bcs.-ekből származó vagyontárgyak megszerzésében, elrejtésében, vagy elidegenítésében, az orgazdaság, mivel ez a 282.§ (1) bek. c) pont, illetve (2) bek. kiemelt speciális esete. Orgazdaság Jogi tárgy Vagyoni jog. Az orgazdaság elkövetési tárgya a kilenc tettesi alapcselekményből származó idegen, ingó, értékkel rendlkező dolog + költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi áru, illetve a jövedéki adózás alól elvont termék. Az alapcselekményből származó dolgon nem csak azt kell érteni, amelyre nézve a cselekményt elkövették, hanem minden olyan dolgot, amely az alapcselekmény elkövetéséből
-170-
közvetlenül vagy közvetve származik. Így pl. ebbe a körbe tartozik az alapcselekmény elkövetése után feldolgozott, átalakított dolog, valamint az elidegenített dolog ellenértéke is. Elkövetési magatartás A megszerzés, az elrejtés és az elidegenítésben közreműködés. A megszerzés a dolog ingyenes vagy ellenszolgáltatás fejében történő birtokba vételét jelenti, az alapcselekmény elkövetőjének és az orgazdának az akarat-megegyezése folytán. Ez utóbbi hiányában: lopás. Az elrejtés: a dolog feletti rendelkezés megszerzése, anélkül, hogy a dolgot formálisan birtokba vette volna. Az elidegenítésben közreműködés arra irányul, hogy a dolog a jelenlegi birtokosától más rendelkezése alá kerüljön.(ilyen lehet pl. a dolog eladásának közvetítése, vevő felkutatása stb.). Az orgazda ilyenkor rendszerint a közvetítő. Elkövető Tettesként bárki lehet, kivéve a dolog tulajdonosát és az alapcselekmény elkövetőjét. Akik ugyanarra a dologra nézve az elkövetési magatartást szándék – és akarategységben megvalósítják: társtettesek. Szándék Csak szándékosan. A szándékosság megállapításához nem szükséges, hogy az elkövető pontosan tudja, hogy az alapcselekmény melyik vagyon elleni bűncselekmény volt; elegendő annak ismerete, hogy az alapcselekmény elkövetője a dolgot valamilyen vagyon elleni tiltott cselekménnyel szerezte. Elhatárolás Ha az elkövető az alapcselekményből származó dolgot az alapcselekmény tettesének vagy részesének a számára és érdekében rejti el vagy működik közre a dolog elidegenítésében, a cselekménye nem orgazdaságnak, hanem bűnpártolásnak minősül még akkor is, ha ez a bűnpártoló számára is vagyoni haszonnal jár. Szabs. tv. 177. § (1) Aki a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást, c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el. 4/2004 BJE: I. Ha az elkövető több - a folytatólagosság törvényi egysége alá nem vonható cselekménnyel valósítja meg az orgazdaság bűncselekményének (Btk. 326. §) törvényi tényállását, anyagi halmazat létesül, és annyi rendbeli orgazdaságot kell megállapítani, ahány alkalommal a törvényben felsorolt alapbűncselekményekből származó dolgokat az orgazda vagyoni haszon végett megszerezte, elrejtette, vagy elidegenítésében közreműködött. II. Folytatólagosan elkövetett [Btk. 12. §-ának (2) bekezdése] az orgazdaság akkor, ha az orgazda a több elkövetési magatartást egységes elhatározással, rövid időközökben viszi véghez. Minthogy az orgazdaság bűncselekményének passzív alanya (sértettje) nincs, a folytatólagosság törvényi fogalmának elemei között szereplő „azonos sértett sérelmére”
-171-
történő elkövetés hiánya - ha az egyéb törvényi feltételek fennállnak - a törvényi egység megállapítását önmagában nem zárja ki. III. Az orgazdaság bűncselekménye körében a bűnhalmazat vagy a folytatólagosság megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az orgazda hány személytől szerezte meg a bűncselekményből származó dolgokat, s annak sem, hogy az alapbűncselekményeket hány személy sérelmére követték el.
86. A bitorlás és a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése. Btk. 384–385. § Bitorlás 1. tárgy: a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni és személyiségi jog. 2. elkövetési magatartások - sajátjaként tünteti fel (ez az ún. plágium). A szellemi alkotás egészére vagy részére is elkövethető - jogok érvényesítéséhez vmilyen feltétel szabása: ez immateriális bűncselekmény, a feltétel közlésével befejezetté válik. 3. elkövetési tárgy: - 1999. évi LXXVI. törvény (a szerzői jogról) 1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez, a díszlet és azok terve, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és -172-
az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. (5) A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. (6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. (8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek. - 1995. évi XXXIII. törvény (a találmányok szabadalmi oltalmáról) 1. § (1) Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány a technika bármely területén. (2) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti találmánynak különösen a) a felfedezés, a tudományos elmélet és a matematikai módszer; b) az esztétikai alkotás; c) a szellemi tevékenységre, játékra, üzletvitelre vonatkozó terv, szabály vagy eljárás, valamint a számítógépi program; d) az információk megjelenítése. 106. § (1) Növényfajta-oltalomban részesülhet a növényfajta, ha megkülönböztethető, egynemű, állandó és új. (2) Növényfajta-oltalom tárgyát képezheti minden növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, beleértve a nemzetségek vagy fajok közötti hibrideket is. - 1991. évi XXXVIII. törvény (használati minták oltalmáról) 1. § (1) Használati mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet valamely tárgy kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás (a továbbiakban: minta), ha új, ha feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. (2) Az (1) bekezdésnek megfelelően nem részesülhet mintaoltalomban különösen a) a termék esztétikai kialakítása, b)2 növényfajta. - 2001. évi XLVIII. törvény (formatervezési minták oltalmáról) 1. § (1) Formatervezési mintaoltalomban (a továbbiakban: mintaoltalom) részesülhet minden új és egyéni jellegű formatervezési minta (a továbbiakban: minta). (2) Mintának minősül valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek. (3) Terméknek minősül bármely ipari vagy kézműipari árucikk. A termékek közé tartoznak – egyebek mellett – a csomagolás, a kikészítés, a grafikai jelzések és a nyomdai betűformák, valamint azok a részek is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program nem tekinthető terméknek. (4) Összetett terméknek minősül az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.
-173-
- 1991. évi XXXIX. törvény (mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról) 1. § (1) Oltalomban részesülhet a mikroelektronikai félvezető termék topográfiája (a továbbiakban: topográfia), ha eredeti. (2) A topográfia a mikroelektronikai félvezető termék elemeinek, amelyek közül legalább egy aktív elem, és összekötéseinek vagy azok egy részének bármely formában kifejezett, térbeli elrendezése, vagy egy gyártásra szánt félvezető termékhez készített ilyen térbeli elrendezés. (3) A topográfia eredeti, ha az saját szellemi alkotómunka eredménye és megalkotása idején nem szokásos az iparban. Nem lehet bitorlás tárgya a védjegy, az ugyanis: iparjogvédelmi jogok megsértése. Nem lehet elkövetési tárgy a márkajegy, vagy más üzleti jelzés, az: versenytárs utánzása. Nem lehetnek elkövetés tárgyai a szerzői jogokhoz kapcsolódó szomszédos jogok. 4. alany - a) pont: bárki - b) pont: akinek gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörénél, tisztségénél, tagságánál fogva kötelezettsége a szellemi alkotásokkal kapcsolatos érdemi ügyintézés. 5. csak egyenes szándékkal valósítható meg. 6. Egység, többség A rendbeliség a sértettek számához igazodik. Ha az elkövető cselekménye kimeríti a vesztegetés vagy a hivatali visszaélés tényállását is, a specialitás elve miatt a bitorlás megállapítására kerül sor, ha azonos büntetési tétellel fenyegetett bcs.-ekről van szó. Ha a b) pontbeli magatartás = fenyegetés, a konszumpció elve miatt zsarolást kell megállapítani. Halmazatban áll az közokirat-hamisítással, illetve a hamis magánokirat felhasználásával. Halmazatban állhat a csalással, attól abban különbözik, hogy a csalás elkövetője másokat téveszt meg, míg a bitorlás sértettje a jogosult. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése 1. tárgy: a szerzői jogi védelem alá tartozó alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok. Háttérjogszabály- 1999. évi LXXVI. törvény (a szerzői jogról) 2. elkövetési magatartások - (1) bek: a megsértés tipikusan felhasználással valósul meg, eredmény-bcs., szükséges a vagyoni hátrány keletkezése. 1999. évi LXXVI. törvény 17. § A mű felhasználásának minősül különösen: a) a többszörözés, b) a terjesztés, c) a nyilvános előadás, d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, f) az átdolgozás, g) a kiállítás
-174-
A szabad felhasználás nem tényállásszerű: 35. § (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)–d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető. Szintén nem tényállásszerű, ha a felhasználásra a védelmi idő lejártát követően kerül sor. A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított 70 éven át részesülnek védelemben. Az ún. szomszédos jogok esetében a védelmi idő 50 év. - (2) bek.: tiszta mulasztási bcs., befejezetté a díj megfizetésére előírt határidő elmulasztásakor válik. A kísérlet kizárt. Elkövetési tárgy - Az 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (2): a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű, b) a nyilvánosan tartott beszéd, c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is, d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték, e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül, f) a rádió- és a televíziójáték, g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás), h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, i) a fotóművészeti alkotás, j) a térképmű és más térképészeti alkotás, k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve, l) a műszaki létesítmény terve, m) az iparművészeti alkotás és annak terve, n) a jelmez, a díszlet és azok terve, o) az ipari tervezőművészeti alkotás, p) a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis. (8) Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek. Az ún. magáncélú másolás, vagyis a szerzői jogi védelem alatt álló elkövetési tárgyak letöltése, másolása nem bcs. Az 1999. évi LXXVI. törvény meghatározza, hogy az üres kép- vagy hanghordozók, illetve a másolásra alkalmas készülékek vonatkozásában kinek és milyen díjat kell megfizetni. A befizetett díj mértékéről és elosztásáról a szerzői jogok közös kezelését végző szervezet dönt. A díj meg nem fizetése megvalósítja a (2) bek.-t. Szándékos bcs. 3. sértett: természetes és jogi személy is lehet.
-175-
4. Egység, halmazat A sértettek számától függetlenül egyrendbeli, akkor is, ha egy eljárásban bírálják el. Ekkor a vagyoni hátrányok összege összeadódik, és ez lesz a minősítés alapja. A bitorlás elkövetője más szellemi alkotását tünteti fel sajátjaként, itt nem tekinti sajátjának, hanem csak vagyoni jogokat sért. Btk. 388/A. § A szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (1) bekezdése szerinti esetekben a 385. §-ban és a 388. §-ban meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve, ha azzal összefüggően nem magánindítványra büntetendő bűncselekményt is elkövetnek.
87. A pénzhamisítás. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés. Btk. 389. §, 392–393. §, 459. § (1) bekezdés 19. pont, 20. pont Pénzhamisítás Jogi tárgy A pénzhamisítás jogi tárgya a pénz- és értékpapír forgalom biztonsága, a kibocsátott pénzbe valódiságába vetett bizalom. Elkövetési tárgya A pénz és az értékpapír. Ptk. 6:565. § [Az értékpapír fogalma] (1) Ha valaki írásban, nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, vagy az okiratban, illetve az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti szolgáltatást az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti, az okirat, illetve a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül. (2) Aki a kötelezettségvállalását tartalmazó értékpapírt a kötelezettség vállalásának céljával más birtokába adja, vagy intézkedik annak érdekében, hogy a dematerializált értékpapír a jogosult értékpapírszámláján nyilvántartásba vételre kerüljön, az értékpapír tartalma szerint válik kötelezetté az értékpapír által jogosultként igazolt személlyel szemben. (3) Az értékpapírban rögzített jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése, továbbá a jog vagy követelés bizonyítása, illetve átruházása kizárólag az értékpapír által lehetséges. (4) Ha jogszabály meghatározza egyes értékpapírfajták kötelező tartalmi elemeit, kizárólag az ezeknek megfelelő okiratot vagy számítógépes jelet lehet az adott értékpapírfajtába tartozó értékpapírnak tekinteni. (5) Jogszabály által nem szabályozott értékpapírfajta estében az okirat vagy számítógépes jel akkor minősül értékpapírnak, ha a kibocsátója az értékpapírban legalább az alábbi tartalmi elemeket feltünteti: a) a kibocsátó nevét és címét; b) azt, hogy a nyilatkozat értékpapírnak minősül; c) az értékpapír által megtestesített jogosultságot;
-176-
d) sorozatban kibocsátott értékpapír esetén az értékpapír-sorozat megjelölését, a sorozat értékpapírkódját és a sorozatba tartozó értékpapírok darabszámát; e) a kibocsátás helyét és időpontját; f) okirati formában kibocsátott értékpapír esetén a kibocsátó aláírását. (6) Az értékpapír átruházható. A kibocsátó az értékpapír átruházását - a tilalomnak az értékpapírban való feltüntetésével - megtilthatja. Btk. 72. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, b) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre: itt a hamis, hamisított pénzt, mely nem lehet elkövetés tárgy. Elkövetési magatartás - a pénz hamisításánál az is elegendő, hogy a megtévesztés lehetősége valószínű legyen. Ez és az utánzás is célzatos. - hamis vagy hamisított pénz megszerzése: célzatos. - a forgalomba hozatal átfogja a fizetést, az ajándékozást és az átadást is. Csak akkor valósul meg, ha az elkövetési magatartás nem vonható sem az a), sem a b) pont alá. Itt a forgalomba hozatal nem célzat, elkövetési magatartás. Az a) és b) pontok esetén – ha megjelenik – büntetlen utócselekmény. Csak egyenes szándékkal követhető el, a forgalomba hozatal kivételével (az nem célzatos). Egység-többség Több példány hamisítása, illetve több hamis példány megszerzése természetes egység, a többszöri forgalmazás egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett bcs. A hamis vagy hamisított pénz forgalomba hozatala mellett a csalás nem képez halmazatot (a specialitás elve miatt a csalást nem lehet megállapítani). Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása 1. tárgy: a készpénzkímélő fizetési forgalom biztonsága 2. elkövetési tárgy: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz + elektronikus készpénzhelyesítő fizetési eszköz (459. § (1) 19.-20. pont). Háttérnorma: 2013. évi CCXXXVII. törvény (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról). 3. Egység, halmazat Valódi anyagi halmazatot alkot az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással, mert annak nem szükségszerű eszközcselekménye. Nem állhat halmazatban a hamis magánokirat felhasználásával. Mivel a bcs. az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik, a felhasználás már büntetlen utócselekmény. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés 1. tárgy: a készpénzkímélő fizetési forgalom biztonsága
-177-
2. elkövetési tárgy: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz + elektronikus készpénzhelyesítő fizetési eszköz (459. § (1) 19.-20. pont). Háttérnorma: 2013. évi CCXXXVII. törvény (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról). Csak szándékosan követhető el. 3. Egység, halmazat A lopással nem állhat halmazatban.
88. A társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés. A költségvetési csalás. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása. Btk. 395–397. §, 462. § Társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással visszaélés 1. tárgy: a társadalombiztosítási és szociális ellátások rendszerének törvényes működése. Háttérjogszabályok: - 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről - 1993. évi III. törvény (Szt.) - 1991. évi IV. törvény (a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról) - Ptk. családok támogatásával kapcsolatos rendelkezései. 2. elkövetési magatartások - tévedés: aktív tevékenység az alapja - tévedésben tart: passzív magatartással is megvalósulhat. - valós tény elhallgatása: mindig egy kötelezettséggel összefüggésben értelmezhető. A háttérnormák határozzák meg, hogy milyen tények elhallgatás lehet jelentős. Csak szándékosan követhető el, egyenes szándékkal. 3. Egység, halmazat Azonos elkövető által megszerzett többféle juttatás természetes egység. Költségvetési csalás 1. tárgy: az államháztartás bevételeinek védelme, a költségvetés törvényes működése 2. elkövetési tárgy: a költségvetésbe befizetendő vagy onnan származó pénzeszköz illetve jövedéki termék. 3. elkövetési magatartások: Csak szándékosan követhetőek el. I. alapesete ((1) bek.) II. alapeset = a jövedéki termékre elkövetett csalás. Háttérnorma: 2003. évi CXXVII. törvény (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól): - előállítás: 7. § E törvény alkalmazásában jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett
-178-
termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre A jövedéki termékre elkövetett csalás esetében a magatartások akkor tényállásszerűek, ha azokat jogszabályban megállapított feltételek vagy hatósági engedélyek hiányában végzik. Az elkövetési tárgy az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermék, a dohánygyártmány. III. alapeset = költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatos kötelezettségek megszegésével elkövetett költségvetési csalás: - a valótlan tartalmú nyilatkozat tétele mind szóban, mind írásban történhet. A felhasznált okirat magán- és közokirat egyaránt lehet. - itt nincs eredmény, az elkövetési magatartás kifejtésével befejezett. - alanya a pénzügyi támogatásban részesült személy, aki az elkövetési magatartások valamelyikét kifejti. 4. alany - a) pont: befizetési kötelezettséggel terhelt személy - b) pont: bárki, aki jogtalanul vesz igénybe kedvezményt - c) pont. aki jóváhagyott céltól eltérően használja fel a kapott pénzeszközöket. 5. Egység, halmazat Folytatólagosság megállapítására nincs lehetőség. A csalással kizárt a halmazat (ahhoz képest speciális). I. alapesete ((1) bek.) és a II. alapesete (a jövedéki termékre elkövetett csalás) az okirathamisítással halmazatot alkothat, a III. esetében ez kizárt. BKv 95: I. A 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 74. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vagyonelkobzás egyetemleges alkalmazásának nincs helye; azt a társtettesek mellett a részesekkel - a felbujtóval, a bűnsegéddel - szemben is külön-külön kell alkalmazni arra a vagyonra, amelyhez a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben jutottak. II. Az orgazdával szemben az általa a Btk. 379. §-ába ütköző módon megszerzett, a költségvetési csalásból származó, vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura, jövedéki adózás alól elvont termékre, valamint a lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság tárgyát képező vagyonra vagyonelkobzást kell elrendelni. Annak a költségvetést károsító, illetve vagyon elleni bűncselekménynek az elkövetőjével szemben pedig, akitől az orgazda az alapbűncselekmény tárgyát képező vagyont megszerezte, az általa az orgazdától szerzett vagyonra kell a vagyonelkobzást elrendelni [Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja]. III. A költségvetési csalás elkövetőjével szemben akkor, ha a bűncselekmény a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel függ össze, a költségvetési bevétel csökkenésével azonos mértékű vagyonelkobzást kell elrendelni. Ugyanez irányadó akkor, ha az elkövető a költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt veszi jogosulatlanul igénybe, azzal azonban, hogy ilyenkor a vagyonelkobzás mértékénél a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény az irányadó. Amennyiben a költségvetési csalás azzal valósul meg, hogy a költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használja fel az elkövető, a vagyonelkobzás mértékénél a jóváhagyott céltól eltérően felhasznált pénzeszközökre kell figyelemmel lenni. A kétszeres elvonás tilalmára tekintettel akkor, ha a kiesett bevétel megfizetésére, a jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény, illetve a jóváhagyott céltól eltérően felhasznált pénzeszközök visszafizetésére az annak kapcsán eljárni jogosult hatóság az elkövetőt vagy azt
-179-
a gazdálkodó szervezetet, amelyik azzal gazdagodott, már kötelezte, nincs helye vagyonelkobzás alkalmazásának. Amennyiben a kötelezés nem éri el a bíróság által megállapított bevételkiesés, jogosulatlanul igénybe vett kedvezmény, illetve a jóváhagyott céltól eltérő felhasználás mértékét, az intézkedést - az egyéb feltételek fennállása esetén - a fennmaradó részre kell alkalmazni. A vagyonelkobzást az elkövetővel szemben, illetve akkor, ha az ilyen vagyonnal nem az elkövető, hanem gazdálkodó szervezet gazdagodott, az utóbbival szemben kell elrendelni [Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, 76. §]. A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása 1. tárgy: a költségvetés működése Költségvetés = 396. § (9) bek. a) pont 2. elkövetési magatartás Akkor tényállásszerű, ha az elkövető kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna a költségvetési csalás bűncselekményének elkövetését. Csak szándékosan követhető el. + 459. § (1) bek. 8. pont
89. A pénzmosás. Btk. 399–400. §. 402. § -
járulékos jellegű cselekmény, egy alapbűncselekmény, vagy büntetendő cselekmény elkövetéséhez kapcsolódik (4) bek.: minősített esetek (5): sui generis előkészületi cselekmény 400. §: gondatlan alakzat
(1) bek. a) pont /más által elkövetett büntetendő cselekményhez, eredetleplezési célzattal kapcsolódó pénzmosás/ 1. tárgy: a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonysága, a pénzintézetek törvényes működése 2. nem feltétel az alapcselekmény miatt büntetőeljárás megindítása vagy jogerős ítélettel való lezárása sem. Dolog: Ptk + 402. § (1) bek. Célzatos cselekmény. (1) bek. b) pont /más által elkövetett büntetendő cselekményhez, célzat nélkül kapcsolódó pénzmosás első fordulata: - eltitkolás: passzív magatartás = a pénzmosás elkövetőjének kötelessége lenne az adatok feltárása - elleplezés: aktív magatartás, minden tevékenység, mely megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi a dolog eredetének, illetve fellelhetőségének a tisztázását, a dologhoz kapcsolódó jogoknak a feltárását.
-180-
(2) bek. /más által elkövetett büntetendő cselekményhez, célzat nélkül kapcsolódó pénzmosás második fordulata/: Az elkövető felelőssége csak akkor állapítható meg, ha az elkövetés időpontjában tisztában volt a dolgok eredetével. (3) bek. /saját bűncselekményből származó dologra elkövetett pénzmosás/
90. A számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény és a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása. Btk. 403–404. §, 409. § Számvitel rendjének megsértése 1. tárgy: a számviteli előírások törvényes rendje. Háttérjogszabály: 2000. évi C. törvény a számvitelről. 2. elkövetési magatartás (1) bek.: - a bizonylati rend azon előírások összessége, melyek garantálják a számvitel során felhasznált bizonylatok, dokumentumok hitelességét, pontosságát. 2000. évi C. törvény 4. § (1) A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről. - könyvvezetés: az a tevékenység, melynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja. - alanya az lehet, akire nézve a 2000. évi C. törvény kötelezettséget állapít meg. (2) bek.: - Háttérjogszabály: 2002. évi XLIII. törvény (az egyszerűsített vállalkozói adóról) 4. § (4) Az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, a melléklet előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. (5) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. (6) A bizonylatot (ide értve a beszerzésekről kapott bizonylatot is), a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik. - 1995. évi CXVII. törvény (a személyi jövedelemadóról) 10. § (1) A magánszemély az 5. számú melléklet és a törvény előírásainak megfelelően alap- és kiegészítő nyilvántartásokban, időrendben, folyamatosan nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely az adókötelezettség betartásához utólagosan is ellenőrizhető módon szükséges. - bizonylatokkal kapcsolatos szabályokat az Art. (2003. évi XCII. törvény) tartalmazza. Valamennyi csak szándékosan követhető el.
-181-
3. Egység, halmazat Rendbelisége a számviteli szempontból releváns beszámolási időszakhoz igazodik. A bcs. különböző elkövetési magatartásai akkor is egységet alkotnak, ha időben elkülönülnek egymástól. Halmazatban állhat a közbizalom elleni és vagyon elleni bcs.-ekkel, illetve a költségvetési csalással, ha nem büntetlen eszköz-, vagy utócselekmény. Nem kerülhet sor e bcs. megállapítására akkor, ha az elkövető a számviteli kötelezettség teljesítésével egy másik bűncselekményét tárná fel. Ha vki a számviteli szabályokat megszegi, de ezzel nem hiúsítja meg, hanem csak megnehezíti vagyoni helyzetének áttekintését, vagy ellenőrzését, büntetőjogi felelősséggel nem tartozik, az Art. szerinti adóbírság, illetve mulasztási bírság kiszabásának van helye. Csődbűncselekmény Kerettényállás, amelyet a Cstv. (1991. évi XLIX. törvény) tölt ki. 2. § (1) E törvény hatálya a gazdálkodó szervezetekre és ezek hitelezőire terjed ki. . 3. § (1) E törvény alkalmazásában: a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi társulás, a egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található; 1. elkövetési tárgy: a tartozás fedezetéül szolgáló vagyon. Cstv. 3. § (1) e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít. 2. elkövetési magatartás: Mindegyik csak szándékosan követhető el, a szándéknak ki kell terjednie az eredményre is. (1) bek. = vétkes gazdálkodás – a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben követhető el. Cstv. 33/A. § A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. (2) bek. a) pont = csalárd bukás – csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelése előtt lehet elkövetni (2) bek. b) pont = fedezetelvonó csődbűntett – csőd- vagy felszámolási eljárás elrendelése előtt, illetve elrendelést követően lehet elkövetni (4) bek. = hitelező jogtalan előnyben részesítése /korábban önálló tényállás volt/ - a felszámolás elrendelését követően valósítható meg. Első háromnál: - eredmény-bcs.-k, a hitelezők kielégítésének legalább részbeni meghiúsulásával válnak befejezetté.
-182-
- színlelt ügylet: a valóságnak nem megfelelő, egyoldalú vagy kétoldalú nyilatkozat tétele. - a fiktív ügylet nem színlelt ügylet, hanem a vagyon elrejtésének, eltitkolásának sajátos módozata - kétes a követelés, melynek ténybeli vagy jogi alapjait az adós vitatja, vagy nem vitatja, de behajthatóságát illetően ésszerű kételyek támaszthatók. - ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes: az adós átlépi a szükségszerű kockázat határait. - (2) bek.: tényleges fizetésképtelenség = Cstv. 27. § (2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására. (4)bek.: A kielégítési sorrendet a Cstv. 57. § - a határozza meg. 3. tettes Az adott gazdálkodási formára vonatkozó jogszabályok határozzák meg a jogosultak körét. Egyéni vállalkozó nem lehet alany. 4. Egység, többség Rendbeliségét a csőd alatt álló gazdálkodó szervezetek száma határozza meg. A hitelezők száma a büntetés kiszabása során és esetleg a minősített eset megállapításánál jöhet szóba. Tartozás fedezetének elvonását kell megállapítani, ha a fedezetül lekötött vagyont vonják el jogellenesen, akkor is, ha ez a vagyon a csődeljárásban is kielégítési alap lenne. Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása 1. tárgy: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó. bárki által megismerhető nyilvántartások adatainak hitelessége, az ebbe vetett bizalom. Art. 109. § (4) a) közhiteles nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás, a földhasználati nyilvántartás, a zálogjogi nyilvántartás, a gépjármű-nyilvántartás, az úszólétesítménynyilvántartás, a légijármű-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, a magyar jog szerint egyéb közhiteles nyilvántartás, továbbá a nyilvántartás helye szerinti állam joga szerint közhitelesnek minősülő nyilvántartás. Az ezekre vonatkozó jogszabályok határozzák meg azokat a jogokat, tényeket, adatokat, amelyekre, vagy amelyek változására nézve a bejelentési kötelezettség vonatkozik.
-183-
2. elkövetési magatartás - a) pont – háttér: 2006. évi V. törvény (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról) 89. § Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a megszüntetési eljárást megindítja és a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül megkeresi vagy szükség esetén a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja, hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. - c) pont: a bcs. megállapítására nincs lehetőség, ha a valóságnak megfelelő adatok, jogok és tények bejelentésére vonatkozó kötelezettség tényleges teljesítése esetén azok nyilvántartásba bejegyzésére alakszerű formai hibák miatt nem kerül sor. - (2) bek.: ha a cég székhelye változik, akkor állapítható meg, ha a cég ügyvezetője a cég székhelyének a megváltozását a létesítő okirat módosításától, hitelesítésétől számított 30 napon belül nem jelenti be a cégbíróságnál. + Btk. 414. § (2) 3. egység, halmazat Rendbeliségét az (1) bek. esetén a közhitelű nyilvántartások száma, a (2) bekezdés esetén a bejelentési kötelezettségek száma határozza meg.
91. A rossz minőségű termék forgalomba hozatala. A versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban. Btk. 415. §, Btk. 420. § Rossz minőségű termék forgalomba hozatala 1. tárgy: a termékek minőségbiztosításának intézményrendszerén keresztül a fogyasztók érdeke 2. elkövetési tárgy: rossz minőségű termék - Btk. 421. § a) pont - háttérnorma: 2012. évi LXXXVIII. törvény (a termékek piacfelügyeletéről) 2. § E törvény alkalmazásában: 1. biztonságos termék: minden olyan termék, amely a szokásos vagy ésszerűen előrelátható használati feltételek mellett nem jelent veszélyt, vagy kizárólag a termék használatával összeegyeztethető, elfogadhatónak tekinthető, és a személyek biztonsága és egészsége magas szintű védelmének megfelelő legkisebb veszélyt jelenti, 3. § (1) Csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. 4. § (1) A termék biztonságosságát elsősorban a következők alapján kell megítélni: a) a termék alapvető ismérvei, különösen összetétele, csomagolása, valamint összeszerelésére, beszerelésére és karbantartására, felhasználására vonatkozó előírások, b) a terméknek más termékre, valamint az egészségre és környezetre gyakorolt – az együttes használat során ésszerűen várható – hatásai, -184-
c) a termék külső megjelenítése, címkézése, használati és kezelési útmutatója, hulladékkezelési vagy más tájékoztatója, d) a termék használatának hatása a fokozott veszélynek kitett – különösen a gyermek- és az időskorú, valamint a fogyatékkal élő – fogyasztókra. 3. elkövetési magatartás - forgalomba hozatal: termék értékesítése, hasznosítása, használatba adása + az egész folyamat, amely során a termék a gyártótól eljut a fogyasztóig. Szándékosan és gondatlanul is elkövethető. 4. egység, halmazat Azonos termék vagy termékkör többszöri illetve folyamatos értékesítése természetes egység. A rendbeliség az érintett termékek (termékkörök) számához igazodik. A csaláshoz képest nem speciális, általában tehát rossz minőségű termék forgalomba hozatalát állapítják meg. Ha azonban kár is keletkezik, a konszumpció alapján csak a csalás megállapítására kerülhet sor (magasabb a büntetési tétele). Halmazatban állhat a többi fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bcs.nyel. Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban 1. tárgy: a gazdasági verseny tisztasága + a költségvetési források törvényes felhasználása is. Háttérjogszabályok: - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) - a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény - a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 2. elkövetési magatartás - megállapodás: egybehangzó akarat-kijelentés, melynek nincs formai követelménye. Tpvt. 1. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. (2) Ez a tilalom vonatkozik különösen: a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására; b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására; c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására; d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására; e) f) a piacra lépés akadályozására;
-185-
g) arra az esetre, ha azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfeleket megkülönböztetik, ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási vagy vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben; h) a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételére, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához. - más összehangolt magatartás: a piaci szereplő a tevékenységét nem a saját piaci érdekeinek megfelelően, hanem más piaci szereplők érdekeinek figyelembe vételével alakítja. pl.tiltott összehangolt tevékenység. Csak egyenes szándékkal követhető el, mivel célzatos. 3. alany: bárki, rendszerint azonban a piaci versenyben részt vevő gazdálkodó szervezetek képviseletében eljáró személy. Az (1) bekezdésbeli, megállapodást kötő felek, illetve a (2) bekezdésbeli döntés meghozatalában részt vevők önálló tettesek. Az összehangol magatartást tanúsítók társtettesek.
92. A tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények. Btk. 422–424. Tiltott adatszerzés 1. tárgy: a személyes adatok védelméhez való jog + a sértett titkainak megőrzéséhez fűződő jogai + magánlakás sérthetetlensége + személyi biztonság + a bűnüldöző szervek munkájának sikeressége. 2. elkövetési magatartás - átkutatás. Lakás = olyan zárt hely, amely emberek tartózkodási helyéül és rendszeres éjjeli szállásául szolgál, akár ingó, akár ingatlan. Egyéb helyiség = lakás fogalma alá nem eső, emberi tartózkodási helyként szolgáló olyan zárt épületrész, mely gazdasági tevékenység végzésére szolgál + ami a lakással szoros összeköttetésben áll, ahhoz tartozik (pl. padlás). - kifürkészés: minden olyan magatartás, melyet a közlemény tartalmának a jogellenes megismerése céljából valósítanak meg. Elektronikus hírközlő hálózat – 2003. évi C. törvény (az elektronikus hírközlésről) 188. § 19. pont = átviteli rendszerek és – ahol ez értelmezhető – a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások – beleértve a nem aktív hálózati elemeket is –, amelyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára. + 459. § (1) bek. 15. pont - c) és d) pont: kell a rögzítés, különben csak kísérlet. - (1) bek: vmennyi célzatos, csak egyenes szándékkal valósítható meg.
-186-
Információs rendszer vagy adat megsértése 1. tárgy: a számítástechnikai rendszerek integritása, biztonsága és biztonságos működése, valamint az ilyen rendszerekben tárolt elektronikus adatok hitelessége. 2. elkövetési magatartás - a jogosulatlan belépés tényállásszerű, ha az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával történik - (1) bek. akkor tényállásszerű, ha az információs rendszert vmilyen technikai intézkedés védi, és ez a védelem aktív. - (2) bek. – korábban az (1) bekezdés alpontjai voltak és vétségek - (2) bek. b) pont = adatvisszaélés. + 459. § (1) bek. 21. pont Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása Sui generis előkészületi és bűnsegédi magatartások - tárgy: a számítástechnikai rendszerek integritása, biztonsága és biztonságos működése, valamint az ilyen rendszerekben tárolt elektronikus adatok hitelessége. - 424. § (1) b): passzív magatartással is történhet
Környezetkárosításhoz – BH 2013.37.: Az erdő vágásra érettsége ellenére is szándékosan követi el a környezetkárosítás bűncselekményét az az elkövető, aki - felismerve az élővilág (összetevőjének) ebből származó veszélyeztetettségének lehetőségét - a tulajdonában álló 2 hektár nagyságú erdőrészen az erdészeti hatóság engedélye nélkül tarvágást végeztet, s nem tesz eleget a vágástakarítási és felújítási kötelességének sem, aminek következményeként az erdő természetes (korábbi) állapota emberi beavatkozás nélkül már nem állítható helyre.
-187-
Amik a Különös Részből nem szerepeltek a tételsorban 1. 352/A – C § 2. 141 – 159. § 3. 168. § 4. 171 – 173. § 5. 182 – 183. § 6. 185. § 7. 187 – 188. § 8. 199 – 202 § 9. 205 – 207 § 10. 214 § 11. 240 § 12. 247 § 13. 249 § 14. 250 – 264 § 15. 283 – 284 § 16. 288 – 289 § 17. 298 – 300 § 18. 301 § 19. 307 – 309 § 20. 326 – 331 § 21. 336 – 337 § 22. 360 – 360 § 23. 386 – 388 § 24. 390 – 391 § 25. 394 § 26. 398 § 27. 401 § 28. 405 – 408 § 29. 410 – 414 § 30. 416 – 419 § 31. 425 – 458 §
-188-
