2013. BJE jogegységi határozat Utasítások

LXI. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1600 Ft

2. SZÁM

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA

BUDAPEST, 2013. február 28.

Tartalom Oldal

Határozatok 1/2013. BJE jogegységi határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

18

Utasítások 3/2013. (II. 28.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetérõl és mûködésérõl szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról. . . . . . . . .

22

Személyi hírek Elismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kinevezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áthelyezések és kinevezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áthelyezés és megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áthelyezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . További kinevezés módosítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kirendelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kirendelések és megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megbízások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szolgálati viszony megszûnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

23 23 23 24 24 24 24 25 25 25

Közlemények Tájékoztató a lakásépítési alap 2012. évi felhasználásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Pályázati felhívás alügyészi állás betöltésére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

26 27 29

18

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY

•

2013. évi 2. szám

Határozatok

A Kúria Büntetõ Jogegységi Tanácsa 1/2013. BJE jogegységi határozata A Kúria Büntetõ Jogegységi Tanácsa a legfõbb ügyész által indítványozott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2013. év február hó 11. napján megtartott ülésen meghozta a következõ jogegységi határozatot: Amennyiben a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követõen ismeretlenné válik, és a vele szemben kibocsátott elfogatóparancs nem vezetett eredményre, az eljárás a terhelt távollétében a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárás szabályainak alkalmazásával akkor folytatható, ha erre az ügyész a Be. 529. § (2) bekezdése alapján indítványt tesz. A bíróság a Be. 529. § (4) bekezdésére figyelemmel köteles az eljárást felfüggeszteni, ha az ügyész a Be. 529. § (2) bekezdésében számára meghatározott tizenöt napos határidõben akként nyilatkozik, hogy nem indítványozza az eljárásnak a vádlott távollétében történõ folytatását, vagy e határidõt elmulasztva nem nyilatkozik. A felfüggesztés oka ilyenkor – a Be. 266. § (1) bekezdés a) pontjára és a 188. § (1) bekezdés a) pontjára is figyelemmel – az, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben távollétében az eljárás ügyészi indítvány hiányában nem folytatható. Nincs azonban akadálya annak, hogy a felfüggesztést követõen az ügyész utóbb indítványt tegyen az eljárás folytatására a vádlott távollétében a Be. XXV. Fejezete szerinti külön eljárás szabályainak alkalmazásával. Miután az eljárás folytatásának akadálya – az ügyész erre vonatkozó indítványának hiánya – így elhárul, az eljárás felfüggesztésének egyik feltétele, és ezzel a felfüggesztés oka megszûnik. Ezért a bíróságnak – az ügyészi indítvány alapján – a Be. 266. § (5) bekezdésére figyelemmel az eljárást folytatnia kell.

Indokolás I.

A legfõbb ügyész a 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 33. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti felhatalmazás alapján eljárva jogegységi eljárást kezdeményezett az 1998. évi XIX. törvény (Be.) – a távollévõ terhelttel szemben folyó eljárást szabályozó – XXV. Fejezetén belül az 529. § (2) bekezdésének értelmezése kapcsán. Indítványában arra hivatkozott, hogy e törvényi rendelkezés alkalmazásában az ítélkezési gyakorlat megosztott. A legfõbb ügyész által az indítványban ennek igazolására felhívott bírósági határozatok a következõk: 1. A Székesfehérvári Városi Bíróságon a terheltek ellen lopás bûntette miatt indult büntetõeljárás 6.B.407/2012. szám alatt. Az eljárás során a II. r. terhelt ismeretlen helyre távozott, ezért a bíróság vele szemben elfogatóparancsot bocsátott ki. Miután az elfogatóparancs nem vezetett eredményre, errõl az ügyészt tájékoztatta. A tájékoztatást követõen az ügyész akként nyilatkozott, hogy a tárgyalásnak a vádlott távollétében történõ megtartására nem tesz indítványt. Erre tekintettel a bíróság az eljárást 2011. május 31. napján kelt határozatával felfüggesztette. A felfüggesztést követõen – 2012. április 12. napján – az ügyész a Be. 529. § (2) bekezdésére utalva indítványt tett a tárgyalásnak a II. r. vádlott távollétében történõ megtartására. Az ügyészi indítványt a városi bíróság – az ügy új számra iktatását követõen – a 2012. április 25. napján kelt 6.B.407/2012/2. számú végzésével elutasította. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a bíróságnak a Be. 529. § (2) bekezdésén alapuló felhívására az ügyész már nyilatkozott, és a bíróság ugyanezen törvényhely (4) bekezdésére figyelemmel e nyilatkozat alapján függesztette fel az eljárást. Miután pedig a Be. 266. § (5) bekezdése szerint a felfüggesztett eljárás folytatásának akkor van helye, ha a felfüggesztés oka megszûnt, és az adott ügyben ez nem állapítható meg, a korábbival ellentétes ügyészi indítvány alapján az eljárás folytatására nincs lehetõség. A Székesfehérvári Törvényszék az ügyész által bejelentett fellebbezés alapján eljárva ezt a végzést a 2012. június 19. napján kelt Bkf.246/2012/2. számú határozatával helybenhagyta.


•

19

2013. évi 2. szám

Végzésének indokolása szerint ugyan az ügyész a korábbi nyilatkozatához nincs kötve, azonban olyan körülmény, amely az ügyész számára ne lett volna ismert a korábbi nyilatkozatának megtételekor, nem merült fel, azaz az adott ügyben a felfüggesztésre okot adó körülmények nem változtak; az eljárás folytatásának az azt megalapozó új körülmény hiányában pedig nincs helye. A legfõbb ügyész utalt arra is, hogy a Székesfehérvári Törvényszék másodfokon eljárva további két ügyben foglalt el ezzel azonos álláspontot; ugyanezen indokok alapján hagyta helyben Bkf.245/2012/2. számú végzésével a Székesfehérvári Városi Bíróság 7.B.1218/2009/44. számú, illetve Bkf.366/2012/2. számú végzésével a Dunaújvárosi Városi Bíróság 1.B.322/2011/23. számú – az ügyésznek az eljárás folytatására irányuló indítványát elutasító – határozatát. 2. A Pesti Központi Kerületi Bíróság elõtt lopás vétsége miatt indult büntetõeljárás során a vádlott ismeretlen helyre távozott, ezért a bíróság vele szemben elfogatóparancsot bocsátott ki. Miután annak eredménytelenségérõl a bíróság tájékoztatta, az ügyész úgy nyilatkozott, hogy nem indítványozza a tárgyalás vádlott távollétében történõ megtartását. Ezért a bíróság a 2010. november 4. napján kelt 12.B.25.450/2010/12. számú végzésével az eljárást felfüggesztette. Az ügyész 2012. április 24. napján az eljárás folytatására és a tárgyalásnak a vádlott távollétében történõ megtartására tett indítványt, ezt azonban a bíróság a 2012. június 26. napján kelt 12.B.25.450/2010/6. számú végzésével elutasította. Határozatának indokolása szerint a Be. 529. § (2) bekezdése alapján akkor, ha az ismeretlen helyre távozó vádlottal szemben kibocsátott elfogatóparancs nem vezetett eredményre, az ügyésznek a bíróság errõl szóló tájékoztatásától számítottan tizenöt nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy nyilatkozzon: indítványozza-e a tárgyalásnak a vádlott távollétében történõ megtartását; e határidõn túl az ügyésznek nincs törvényes lehetõsége az ilyen indítvány megtételére. Emellett utalt arra is, hogy a felfüggesztés tartama alatt olyan új adat, amely az ügyet elõbbre vihetné, nem merült fel, a korábbiakhoz képest így nincs olyan változás, ami indokolttá tenné az eljárás folytatását a terhelt távollétében. A Fõvárosi Törvényszék az ügyészi fellebbezés alapján eljárva felülbírálta a kerületi bíróság határozatát, és azt megváltoztatva a 2012. szeptember 12. napján kelt 23.Bkf.11.521/2012/2. számú végzésével az elsõ fokon eljárt bíróságot a külön eljárás feltételeinek ismételt vizsgálatára utasította. Végzésének indokolásában kifejtette, hogy az ügyész számára a Be. 529. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére nyitva álló tizenöt napos határidõ nem jogvesztõ; és miután a törvény az ügyész számára biztosítja a jogot ahhoz, hogy indítványozza az eljárás külön eljárási szabályok szerinti folytatását, és ezzel az áttérést az ezen szabályok szerinti eljárásra az ügyész döntésétõl teszi függõvé, az ügyésznek az eljárás felfüggesztését követõen is bármikor joga van – indokolás nélkül – újabb, a korábbitól eltérõ indítványt tenni. A legfõbb ügyész indítványában további két, a Fõvárosi Törvényszék által hozott, azonos álláspontot képviselõ határozatra is utalt: – a Fõvárosi Törvényszék a 2012. június 27. napján kelt 22.Bkf.9509/2012/2. számú végzésével hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 29.B.25.454/2010/18. számú, az ügyészi indítványt elkésettség okából elutasító határozatát; – a 2012. szeptember 10. napján kelt 27.Bkf.11.312/2012/2. számú végzésével ugyancsak hatályon kívül helyezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.B.24.014/2010/21. számú, hasonló határozatát. .–.–.–. A legfõbb ügyész indítványban kifejtett álláspontja a következõ: A Be. idézett rendelkezése szerint az ügyésznek csak abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy indokoltnak tartja-e a tárgyalás terhelt távollétében történõ megtartását, és amennyiben igen, erre vonatkozóan kell indítványt tennie. Az indítvány megtételére nyitva álló határidõ elmulasztásához a törvény nem fûz jogvesztõ következményt. Miután az ügyészi indítványra elõírt törvényi határidõ nem jogvesztõ, utóbb az ügyész – az elévülési idõn belül – bármikor indítványozhatja a tárgyalás vádlott távollétében történõ megtartását akkor is, ha korábbi álláspontja ezzel ellentétes volt és a körülményekben nem következett be változás. Ezért – a Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva – az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatására és ezzel egyezõ tartalmú jogegységi határozat meghozatalára tett indítványt. II.

A Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogegységi eljárás lefolytatásának van helye, ha elvi kérdésben az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatalára van szükség.

20


•

2013. évi 2. szám

A törvény 33. § (1) bekezdésnek c) pontja szerint pedig a jogegységi eljárást le kell folytatni, ha azt a legfõbb ügyész indítványozza. Miután a legfõbb ügyész indítványát a jogegységi tanács ülésén is fenntartotta, az eljárást a Kúria – a Be. 439. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a Bszi. 34–41. §-ai alapján eljárva – lefolytatta, és a jogegységi határozat meghozatalát az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükségesnek találta. III.

Az indítvány által érintett törvényi rendelkezések a következõk: A Be. XXV. Fejezete tartalmazza azokat a külön eljárási szabályokat, amelyek a távollévõ terhelttel szembeni eljárásra vonatkoznak. A Be. 528. § (1) bekezdésére figyelemmel a bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben az erre irányuló ügyészi indítványra jár el. A Be. 529. § (1) bekezdése szerint akkor, ha a vádlott tartózkodási helye a vádemelést követõen válik ismeretlenné, és megalapozottan feltehetõ, hogy a vádlott megszökött vagy elrejtõzött, a bíróság a szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény miatt indult eljárásban az eljárás felfüggesztése nélkül elfogatóparancsot bocsát ki. Amennyiben az elfogatóparancs tizenöt napon belül nem vezetett eredményre, a (2) bekezdésnek megfelelõen eljárva a bíróság errõl tájékoztatja az ügyészt, aki abban az esetben, ha indokoltnak tartja a tárgyalás vádlott távollétében történõ megtartását, illetve folytatását, a tájékoztatástól számított tizenöt napon belül erre indítványt tesz. Ugyanezen törvényhely (4) bekezdése szerint akkor, ha az ügyész nem tesz indítványt arra, hogy a tárgyalást a vádlott távollétében folytassák, a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti. Az eljárás felfüggesztésére a tárgyalás elõkészítése során a Be. 266. §-a szerinti rendelkezések az irányadók; a Be. 307. § (1) bekezdésére tekintettel a tárgyalás megkezdése után is helye van ugyanezen szabályok alapján az eljárás felfüggesztésének. A Be. 266. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás felfüggesztésének van helye a 188. § (1) bekezdés a) pontjában írt okból; ez utóbbi rendelkezés szerint pedig a terhelt ismeretlen helyen tartózkodása felfüggesztési ok, feltéve, hogy az eljárás a távollétében nem folytatható. A Be. 266. § (5) bekezdése szerint a felfüggesztett eljárást folytatni kell, ha az eljárás felfüggesztésének oka megszûnt.

IV.

A Kúria álláspontja e szabályok helyes értelmezése kapcsán a következõ: A Be. XXV. Fejezetében szabályozott, a távollévõ terhelttel szembeni külön eljárásra vonatkozó rendelkezések között a Be. 528. § (1) bekezdése egyértelmûen rögzíti: a bíróság az ismeretlen helyen tartózkodó vádlottal szemben az erre irányuló ügyészi indítványra jár el. E rendelkezésnek megfelelõen a bíróság az erre vonatkozó ügyészi indítvány alapján köteles a külön eljárást lefolytatni, ennek hiányában azonban nem járhat el az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott távollétében. Ezzel összhangban állnak a Be. 529. § rendelkezései is, amelyek csupán arra az esetre tartalmaznak külön szabályokat, ha a vádlott tartózkodási helye nem a vádemelés elõtt, hanem azt követõen válik ismeretlenné. A Be. 529. § (2) bekezdése szerint az elfogatóparancs eredménytelensége esetén az ügyész a bíróság errõl szóló tájékoztatásától számított tizenöt nap alatt tesz indítványt a tárgyalás vádlott távollétében történõ megtartására, illetve folytatására; a (4) bekezdés alapján pedig a bíróság köteles az eljárást felfüggeszteni, ha az ügyész nem tesz indítványt a tárgyalás vádlott távollétében történõ folytatására. Ebbõl következõen az ügyészt csak akkor kötelezi a törvény indítványtételre, ha az az eljárásnak a vádlott távollétében történõ folytatására irányul. Így az eljárást fel kell függeszteni akkor is, ha az ügyész arra tesz indítványt, hogy a bíróság ne alkalmazza a külön eljárás szabályait a terhelttel szemben, és akkor is, ha az ügyész a számára meghatározott tizenöt napos határidõn belül nem nyilatkozik. Ezek a rendelkezések azonban – függetlenül attól, hogy az eljárás felfüggesztésére azért került sor, mert az ügyész úgy nyilatkozott, hogy nem indítványozza az eljárás vádlott távollétében történõ folytatását, vagy azért, mert egyáltalán nem nyilatkozott – nem állítanak korlátot az ügyész számára abban, hogy utóbb indítványt tegyen az eljárás vádlott távollétében történõ folytatására. A vádemelés után a Be. 266. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bíróság az eljárást felfüggeszti a 188. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból; ez utóbbi rendelkezés szerint abban az esetben, ha a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, akkor van helye az eljárás felfüggesztésének, ha az eljárás a távollétében nem folytatható.


•

21

2013. évi 2. szám

Azaz a felfüggesztésnek azon túl, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik, további feltétele, hogy az eljárás a távollétében ne legyen folytatható; így akkor, ha az eljárás terhelt távollétében történõ folytatásához a külön eljárási szabályok szerinti feltételek adottak, az eljárást a terhelt távollétében is folytatni kell. Ebbõl következõen akkor, ha az eljárás felfüggesztésére a Be. 529. § (4) bekezdésére figyelemmel azért került sor, mert az ismeretlen helyen tartózkodó terhelttel szemben az elfogatóparancs eredménytelen volt, és az ügyész nem tett indítványt az eljárásnak a terhelt távollétében történõ folytatására, az ügyész utólagos indítványa megteremti az eljárás folytatásának hiányzó törvényi feltételét. Ennek megfelelõen a felfüggesztés oka megszûnik. Ezért a Be. 266. § (5) bekezdésére figyelemmel a bíróságnak ezen indítvány alapján az eljárást folytatnia kell. Az ügyész ilyen utólagos indítványát ugyanúgy nem köteles indokolni, mint a Be. 529. § (2) bekezdése alapján elõterjesztettet. Az elõbbiekben kifejtettek nem jelentik azt, hogy a bíróság a késõbbiekben a Be. 266. §-ában megjelölt egyéb okból nem függesztheti fel ismét az eljárást. Amennyiben azonban az ismételt felfüggesztésre azért kerülne sor, mert az utóbb ismertté vált adatok szerint a terhelt huzamosabb ideig külföldön – ismert helyen – tartózkodik, figyelemmel kell lenni a Be. 266. § (4) bekezdésében írtakra és az 532. § szerinti külön eljárási szabályokra. .–.–.–. A fentiekre figyelemmel a Kúria az ítélkezési gyakorlat egységessége érdekében – a Bszi. 37. § (1) bekezdése szerinti ülésen eljárva – jogegységi döntést hozott, a rendelkezõ rész szerint határozva. A jogegységi határozatot a Bszi. 42. § (1) bekezdésére figyelemmel a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.

Budapest, 2013. február 11.

Dr. Kónya István s. k. a jogegységi tanács elnöke

Dr. Mészár Róza s. k.,

Dr. Katona Sándor s. k.,

elõadó bíró

bíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

Dr. Csere Katalin s. k.,

bíró

bíró a jogegységi tanács tagjai

22


•

2013. évi 2. szám

Utasítások

A legfõbb ügyész 3/2013. (II. 28.) LÜ utasítása az ügyészség szervezetérõl és mûködésérõl szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következõ utasítást adom ki:

1. §

Az ügyészség szervezetérõl és mûködésérõl szóló 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítás (a továbbiakban: SZMSZ) 12. §-a (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Fõosztály) „s) figyelemmel kíséri az ügyészséget érintõ nemzetközi vonatkozású pályázatokat, pozitív vezetõi döntés esetén gondoskodik a pályázatok elkészítésérõl és a projektek megvalósításáról,”

2. §

Az SZMSZ 21. §-a (1) bekezdésének u) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Fõosztály) „u) a 12. § (1) bekezdésének s) pontjában foglaltak kivételével, figyelemmel kíséri az ügyészséget érintõ pályázati felhívásokat, az érintett fõosztályok vezetõivel együttmûködve vizsgálja azok megvalósíthatóságát, pozitív vezetõi döntés esetén koordinálja a pályázatok elkészítését és a projektek megvalósítását,”

3. §

(1) Az SZMSZ 30. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A honlapon közzétenni kívánt dokumentumokat feladatkörükben a fõosztályok, illetõleg a fellebbviteli fõügyészségek és a fõügyészségek (a továbbiakban együtt: érintett szervezeti egység) készítik el, s azokat közzétételi javaslattal – a (4)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – elektronikus formában a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálynak küldik meg.” (2) Az SZMSZ 30. §-ának (4)–(5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Kabinet egyetértése esetén a közzétételrõl az Informatikai Fõosztály gondoskodik. A sajtóhíreket a Kabinet közvetlenül küldi meg közzétételre az Informatikai Fõosztálynak. (5) A honlapról történõ törlésre irányuló javaslatot az érintett szervezeti egység – a sajtóhírek és a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályhoz juttatja el, amelynek a jóváhagyása esetén a törlésrõl az Informatikai Fõosztály intézkedik. A sajtóhírek törlésére irányuló javaslatot a Kabinet közvetlenül küldi meg az Informatikai Fõosztálynak.”

4. §

(1) Ez az utasítás a közzétételét követõ napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2013. február 15-étõl kell alkalmazni. (2) Ez az utasítás a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Polt Péter s. k., legfõbb ügyész


•

2013. évi 2. szám

23

Személyi hírek

Elismerés A legfõbb ügyész dr. Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos fõmunkatársának „fõtanácsos” címet adományozott.

Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte dr. Horváth Péter mb. gyõri fellebbviteli fõügyészhelyettest – szolgálati helyén – fellebbviteli fõügyészhelyettessé; dr. Varju Imre mb. kisvárdai járási vezetõ ügyészt – szolgálati helyén – vezetõ ügyésszé; dr. Nyári Roland és dr. Ritzl Pál Baranya megyei fõügyészségi ügyészeket – szolgálati helyükön – csoportvezetõ ügyésszé; dr. Kaszás Klaudia budapesti VI. és VII. kerületi ügyészségi fogalmazót és dr. Tóth Bernadettet fõvárosi kerületi ügyészséghez, dr. Kiss Viktória nyírbátori járási ügyészségi fogalmazót – szolgálati helyén – alügyésszé; dr. Új Ádámot a Salgótarjáni Nyomozó Ügyészséghez ügyészségi megbízottá.

Áthelyezések és kinevezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Takács Róbert gyõri járási vezetõ ügyészt a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Fõügyészséghez, és egyidejûleg kinevezte büntetõjogi szakági fõügyészhelyettessé; dr. Jerszi Veronika füzesabonyi járási ügyészségi ügyészt a Gyöngyösi Járási Ügyészséghez és egyidejûleg kinevezte vezetõ ügyésszé.

24


•

2013. évi 2. szám

Áthelyezés és megbízás A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Szabó Ervin, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Fõügyészségen kirendeléssel szolgálatot teljesítõ mosonmagyaróvári járási ügyészségi ügyészt a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Fõügyészséghez és egyidejûleg megbízta csoportvezetõ ügyészi feladatok ellátásával.

Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Fehér Dávid mosonmagyaróvári járási ügyészségi ügyészt – 2013. július 1-jével – a Központi Nyomozó Fõügyészség Gyõri Regionális Osztályához, Rétváriné dr. Ádám Éva Zala megyei fõügyészségi ügyészt a Zalaegerszegi Járási Ügyészséghez.

A Baranya megyei fõügyész áthelyezte dr. Káplár Norbert siklósi járási ügyészségi ügyészt a Pécsi Járási Ügyészséghez, dr. Becker Melinda pécsi nyomozó ügyészségi fogalmazót a Komlói Járási Ügyészséghez.

A Tolna megyei fõügyész áthelyezte dr. Páli Péter József szekszárdi nyomozó ügyészségi ügyészt a Szekszárdi Járási Ügyészséghez.

További kinevezés módosítások A legfõbb ügyész dr. Kiss Anna fõtanácsos, mb. legfõbb ügyészségi osztályvezetõ kinevezését akként módosította, hogy – szolgálati helyén – kinevezte ügyésszé és megbízta csoportvezetõ ügyészi feladatok ellátásával, dr. Balogh Éva Katalin szolnoki járási vezetõhelyettes ügyész kinevezését akként módosította, hogy – szolgálati helyén – kinevezte közérdekvédelmi szakági csoportvezetõ ügyésszé.

Kirendelés A legfõbb ügyész kirendelte dr. Sárik Eszter Katalin budapesti I. és XII. kerületi ügyészségi ügyészt az Országos Kriminológiai Intézethez.


•

2013. évi 2. szám

25

Kirendelések és megbízások A legfõbb ügyész kirendelte dr. Eszteri Zoltán Endre szekszárdi járási ügyészségi ügyészt a Szekszárdi Nyomozó Ügyészséghez és egyidejûleg megbízta a vezetõ ügyészi; dr. Pappné Molnár Lili egri járási ügyészségi megbízottat az Egri Nyomozó Ügyészséghez és egyidejûleg megbízta az irodavezetõi feladatok ellátásával.

Megbízások A legfõbb ügyész megbízta dr. Orbán György címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Veszprém megyei fõügyészhelyettest – szolgálati helyén – a fõügyész, dr. Almási Eszter legfõbb ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – a Továbbképzési Osztály osztályvezetõ ügyészi, dr. Barabás Andrea Tünde osztályvezetõ-helyettes, az Országos Kriminológiai Intézet tudományos fõmunkatársát – szolgálati helyén – a Kutatásszervezési, Dokumentációs és Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya osztályvezetõi feladatainak ellátásával.

Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik dr. Bicskey Ildikó Mária címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, mb. Veszprém megyei fõügyésznek 2013. évi február hó 11. napjával, dr. Vajda Jenõ címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, központi nyomozó fõügyészségi osztályvezetõ ügyésznek 2013. évi március hó 2. napjával, dr. Horgos Ferenc József címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, szekszárdi nyomozó ügyészségi vezetõ ügyésznek 2013. évi január hó 21. napjával, dr. Szabadvári Péterné Pest megyei fõügyészségi ügyésznek 2013. évi január hó 31. napjával, dr. Szabó Ervin Nógrád megyei fõügyészségi ügyésznek 2013. évi február hó 4. napjával, Molnár Boglárka legfõbb ügyészségi megbízottnak 2013. évi március hó 1. napjával, Szegediné Tari Irén legfõbb ügyészségi tisztviselõnek 2013. évi október hó 31. napjával, Schurmanné Bános Zsuzsanna Ilona legfõbb ügyészségi írnoknak 2013. évi november hó 30. napjával.

26


•

2013. évi 2. szám

Közlemények

Tájékoztató a lakásépítési alap 2012. évi felhasználásáról A Legfõbb Ügyészség Lakásbizottsága 2012-ben 79 kamatmentes munkáltatói kölcsön iránti kérelmet bírált el, ezzel 101 825 715 Ft folyósításáról döntött. Az egy fõre jutó összeg az ingatlanpiaci árakhoz viszonyítottan alacsony, átlagosan 1 339 812 Ft volt. Ez az elõzõ évhez képest 224 496 Ft növekedést mutat. A 2012. évben 1,25%-kal kevesebb kölcsönkérelmet nyújtottak be, mint az azt megelõzõ évben. A 79 kérelembõl 3 elõzetes állásfoglalásra irányult. A hitelkérelmek közül egyet kellett elutasítani, ugyanis a támogatásból a kérelmezõ a meglévõ lakása mellé kívánt még egy ingatlant vásárolni. A Lakásbizottság által engedélyezett kérelmet 2 esetben utólag visszavonták. A folyósítható összeg felsõ határa 2012-ben az illetményalap változásával összefüggésben emelkedett. A lakásépítési alap 2012. évi nyitó egyenlege 74 125 656 Ft volt. A hivatal ezt 10 millió Ft-tal egészítette ki, míg törlesztésbõl 60 583 400 Ft, kamatjóváírásból 2.646 Ft folyt be az alapba.

A munkáltatói kölcsönben részesítettek száma szervezeti egységek szerinti bontásban a következõ: fõ

forint

átlag

Legfõbb Ügyészség

6

6 657 400

1 109 567

Fõvárosi Fellebbviteli Fõügyészség

–

–

–

Szegedi Fellebbviteli Fõügyészség

–

–

–

Pécsi Fellebbviteli Fõügyészség

–

–

–

Debreceni Fellebbviteli Fõügyészség

2

2 349 600

1 174 800

Gyõri Fellebbviteli Fõügyészség

3

3 963 050

1 321 017

Központi Nyomozó Fõügyészség

–

–

–

Fõvárosi Fõügyészség

11

12 447 640

1 131 604

Baranya Megyei Fõügyészség

2

2 174 800

1 087 400

Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség

3

4 129 600

1 376 533

Békés Megyei Fõügyészség

1

1 174 800

1 174 800

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fõügyészség

9

14 339 600

1 593 289

Csongrád Megyei Fõügyészség

3

4 304 000

1 434 667

Fejér Megyei Fõügyészség

3

4 628 000

1 542 667

Gyõr-Moson-Sopron Megyei Fõügyészség

–

–

–

Hajdú-Bihar Megyei Fõügyészség

1

1 174 800

1 174 800

Heves Megyei Fõügyészség

2

1 524 800

762 400

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fõügyészség

4

4 811 757

1 202 939

Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészség

–

–

–

Nógrád Megyei Fõügyészség

1

1 000 000

1 000 000

Pest Megyei Fõügyészség

9

13 024 668

1 447 185


•

27

2013. évi 2. szám

fõ

forint

átlag

Somogy Megyei Fõügyészség

–

–

–

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fõügyészség

3

5 200 000

1 733 333

Tolna Megyei Fõügyészség

3

3 340 000

1 113 333

Vas Megyei Fõügyészség

4

6 966 000

1 741 500

Veszprém Megyei Fõügyészség

5

6 657 200

1 331 440

Zala Megyei Fõügyészség

1

1 958 000

1 958 000

OKRI

–

–

–

Összesen

76

101 825 715

1 339 812

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére A legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 13. §-ának (1) bekezdése és a 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfõbb ügyész pályázatot hirdet – a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Osztályának fõügyészségi osztályvezetõ ügyészi, – a Vas Megyei Fõügyészség Nyomozás Felügyeleti és Büntetõbírósági Ügyek Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Nógrád Megyei Fõügyészségre büntetõjogi szakági fõügyészségi ügyészi, – a Központi Nyomozó Fõügyészség Debreceni Regionális Osztálya Korrupció Elleni Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Központi Nyomozó Fõügyészség Gyõri Regionális Osztálya Korrupció Elleni Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Központi Nyomozó Fõügyészség Kaposvári Regionális Osztálya Korrupció Elleni Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Központi Nyomozó Fõügyészség Szegedi Regionális Osztálya Korrupció Elleni Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Dabasi Járási Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi, – a Miskolci Járási Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi, – a Mezõkövesdi Járási Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi és – a Tatabányai Járási Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üjt. 11-12. §-ai állapítják meg. A Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelõkészítési Osztálya osztályvezetõ ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá az „A” szintû nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. A kinevezés jogszabályban nem szereplõ feltétele az is, hogy a pályázó legalább ötéves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói

28


•

2013. évi 2. szám

gyakorlattal rendelkezzen. A pályázatok elbírálásánál elõnyben részesül az, akinek gazdasági jellegû szakjogász képzettsége van. A Vas Megyei Fõügyészség Nyomozás Felügyeleti és Büntetõbírósági Ügyek Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyére történõ kinevezés jogszabályban nem szereplõ feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A Nógrád Megyei Fõügyészség fõügyészségi ügyészi álláshelyére történõ kinevezés jogszabályban nem szereplõ feltétele, hogy a pályázó legalább hároméves büntetõjogi szakágban szerzett ügyészi vagy bírói gyakorlattal rendelkezzen. A Központi Nyomozó Fõügyészség Debreceni, Gyõri, Kaposvári és Szegedi Regionális Osztálya Korrupció Elleni Csoportjának fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyeire való kinevezés feltétele, hogy a jelöltek járuljanak hozzá a „C” szintû nemzetbiztonsági ellenõrzésükhöz, illetve kezdeményezés esetén a biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üjt. 14. §-ának (2) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üjt. 11. §-a (2) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést (az ott írt munkakörök betöltését) igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. (Utóbbinál a tényleges mûködés tartamát csak külön felhívásra kell igazolni.) Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellõzhetõ.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történõ elérhetõségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax szám, stb.). A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, kijelenti, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelõlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közremûködõ szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktõl függõen – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását. Az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek külön felhívásra hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – külön felhívásra, kinevezését megelõzõen köteles eleget tenni. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitûzött rövid határidõ alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt és a vagyonnyilatkozatot – említettek szerint – külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt.


•

29

2013. évi 2. szám

A pályázatnak (egy példányban): – a Vas Megyei Fõügyészség álláshelye esetében a Vas Megyei Fõügyészségre (9700 Szombathely, Szily J. u. 7.), – a Központi Nyomozó Fõügyészség Debreceni, Gyõri, Kaposvári és Szegedi Regionális Osztálya álláshelyei esetében a Központi Nyomozó Fõügyészségre (1066 Budapest, Zichy J. u. 14.), – a Dabasi Járási Ügyészség álláshelye esetében a Pest Megyei Fõügyészségre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 34/A), – a Miskolci és a Mezõkövesdi Járási Ügyészség álláshelyei esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fõügyészségre (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 5–7.) és – a Tatabányai Járási Ügyészség álláshelye esetében a Komárom-Esztergom Megyei Fõügyészségre (2800 Tatabánya, Népház u. 6.) 2013. március 11-én 13 óráig, – a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészség álláshelye esetében a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 7.) és – a Nógrád Megyei Fõügyészség álláshelye esetében a Nógrád Megyei Fõügyészségre (2660 Balassagyarmat, Köztársaság tér 2.) 2013. március 14-én 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ három hónapon belül írásban értesítjük.


Pályázati felhívás alügyészi állás betöltésére A legfõbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (Üjt.) 18. §-ának (4) bekezdése alapján a legfõbb ügyész pályázatot hirdet a Kecskeméti Járási Ügyészségre büntetõjogi szakági alügyészi állás betöltésére. Az alügyész kinevezésének feltételeit az Üjt. 109. §-ának (1)–(2) bekezdése, 11. §-ának (4) bekezdése és 12. §-a állapítja meg. Az alügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. Az alügyész járandóságára az Üjt. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek (egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga) való megfelelést igazoló eredeti okiratok, vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. (A szakmai önéletrajz nem mellõzhetõ.) A pályázónak a pályázatban fel kell tüntetni rövid úton történõ elérhetõségét (elektronikus levélcím, telefon-, illetve telefax szám, stb.).

30


•

2013. évi 2. szám

A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy nem áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt; nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat; valamint hozzájárul a személyes adatok kezeléséhez. A pályázónak arról is nyilatkoznia kell, hogy hajlandó alávetni magát a pályaalkalmassági vizsgálatnak, továbbá vállalja a vizsgálat költségeinek megelõlegezését, valamint hozzájárul ahhoz, miszerint az egészségügyi és személyes adatait a vizsgálat végzésében közremûködõ szervek és személyek, a szakmai véleményt törvény alapján megismerni jogosult szervek és személyek kezeljék. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. Az alügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üjt. 11. §-a (4) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. A pályázat érdemben nem bírálható el, ha – elkésett, – a hiányos pályázat benyújtója a kitûzött rövid határidõ alatt a hiány pótlására szóló felhívásnak nem tesz eleget, – a jelölt a kinevezés feltételeinek nem felel meg. (A hatósági erkölcsi bizonyítványt és a magyar állampolgárságot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatnak (egy példányban) a Bács-Kiskun Megyei Fõügyészségre (6000 Kecskemét, Rákóczi u. 7.) 2013. március 11-én 13 óráig kell beérkeznie. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a benyújtási határidõ lejártát követõ három hónapon belül írásban értesítjük.



•

31

2013. évi 2. szám

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû könyvét A XXI. század nemzeti jogalkotását minden eddiginél jobban meghatározza a nemzetközi társadalmi és gazdasági környezet, amelynek hátterében az európai integráció hatása, valamint a globalizációs folyamatok húzódnak meg. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Unió Alapjogi Chartája vagy az Alkotmányos Szerzõdés alapelvei csak néhány olyan példája a „nemzetek felett álló jognak”, amelyek a nemzeti jogalkotás tekintetében is iránymutatók lehetnek. A megjelent kötet – a szakkönyvpiacon hiánypótló jelleggel – tudományos igényességgel, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a XXI. század nemzeti jogalkotásának tendenciáit. A könyv széles körû nemzetközi kitekintést nyújt, amelyben az uniós jogfejlõdés elemzésének központi szerep jut. A kötet szerzõje, a tapasztalt jogtudós és gyakorlati szakember alaptézise, hogy „a jogdogmatikai megfontolásokat figyelembe vevõ, minõségi normaalkotás programszerû érvényesítése és a konzisztens, áttekinthetõ jogrendszer eszményképének követése kedvezõ irányba befolyásolhatja a normák címzettjeinek magatartását, annak érdekében, hogy a jog legfõbb, alkotmányos küldetését teljesítse”. A szerzõ részletesen vizsgálja a hatékony jogi szabályozás kulcskérdéseit, a hazai jog, valamint a nemzetközi és az európai uniós jog összefüggéseit, eközben mindig kellõ hangsúlyt fektetve korunk demokratikus jogállami alapértékeire: az emberi jogokra és az alkotmányosságra. Az olvasó bepillantást nyerhet a jogharmonizáció „kulisszatitkaiba”, a biztonság jogalkotásban érvényesülõ tényezõinek problematikájába, valamint polgári jogi és büntetõjogi jogalkotásunk legújabb eredményeibe. A XXI. század elejének kodifikációját elemzõ kötet egyszerre tankönyv, olvasókönyv és gyakorlati útmutató. Haszonnal forgathatják a társadalomtudományi karok hallgatói, a közigazgatásban dolgozó szakemberek, a politikusok, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, jogrend minõségének javításáért. A kötet 264 oldal terjedelmû, ára 400 forint áfával. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

dr. Kondorosi Ferenc

Jogalkotás a XXI. század hajnalán címû, 264 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 400 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .......................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ...................................................................................................................................................................... . Utca, házszám: ............................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) adószáma: ............................................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

32


•

2013. évi 2. szám

TARIFAJEGYZÉK Érvényes 2013. január 15-tõl

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. által gondozott hivatalos lapokban (közlönyökben) elhelyezett hirdetés egy-egy szakma, ágazat képviselõinek pontosan célzott elérését teszi lehetõvé. A nyomtatott példányszám túlnyomó része elõfizetéses rendszerben kerül az olvasóhoz, s ez a hirdetés költséghatékonyságát nagyban megnöveli. A Magyar Közlöny Magyarország hivatalos lapjaként hirdetéseket nem közöl. Rendszeresen megjelenik viszont a Magyar Közlöny melléklete, a Hivatalos Értesítõ, amelyben a hivatalos közleményeken kívül üzleti célú hirdetések is elhelyezhetõk. A Hivatalos Értesítõben megjelentetni kívánt közlemények és hirdetmények díja megkezdett kéziratoldalanként 62 400 Ft + áfa. A közlönyökben elhelyezett üzleti hirdetések tarifái (áfával) a következõk: 1/1 belív (174 ´ 240 mm) hátsó borító

327 540 408 630

1/2 fekvõ (174 ´ 120 mm)

173 310

álló (87 ´240 mm)

173 310

1/4 álló (87 ´ 120 mm)

93 810

Hirdetmények, közlemények díja (áfával) a közlönyökben (az ún. kötelezõ közzétételek díja ettõl eltérõ lehet): Bélyegzõk, okiratok, igazolványok stb. érvénytelenítése egységesen

22 737

Egyéb közlemények, hirdetmények megkezdett kéziratoldalanként

19 239

Hirdetmények, közlemények, valamint üzleti hirdetések közzétételének feltétele cégszerû aláírással ellátott megrendelés kiadóba történõ megküldése ([email protected], [email protected], fax: +36 1 235-4548), valamint 10 000 Ft + áfa díjelõleg megfizetése. Kérjük továbbá, hogy a Megrendelõ az adószámát a megrendelésen tüntesse fel. Behúzott anyagok oldalszámtól, súlytól és mérettõl függõen egyedi megállapodás szerint helyezhetõk el. Nyomdakész állomány hiányában 10% technikai költséget számítunk fel. A kiadó fenntartja a hirdetések év közbeni árváltoztatásának jogát. A kiadó fenntartja a jogot, hogy jogszabályba ütközõ hirdetéseket visszautasítson.

A szerkesztésért felelõs: dr. Lajtár István. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál (Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6.; tel.: 235-4512/233, e-mail: [email protected]). 2013. évi éves elõfizetési díj: 16 620 Ft, fél évre: 8910 Ft, negyedévre: 4605 Ft.

HU ISSN 0133-8242 (Nyomtatott) HU ISSN 2063-1995 (Online) Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.0278 – Lajosmizse

2013. BJE jogegységi határozat Utasítások

Recommend Documents