SOMSSICH GABRIELLA MAGYARORSZÁG ERİFESZÍTÉSEI AZ EMBERKERESKEDELEM ELLENI KÜZDELEMBEN
1. Definíció Az emberkereskedelem egyike az emberi jogok legsúlyosabb megsértésének, ezért minden állam feladata, hogy határozottan fellépjen a megelızése és megbüntetése érdekében. Áldozatai megfélemlített, kiszolgáltatott helyzetben lévı személyek, leggyakrabban nık és gyermekek, célja többek között a prostitúciós vagy kényszermunka jellegő kizsákmányolás, a szervezett koldultatás, az illegális örökbefogadás, illetve a szervkereskedelem. Egyike a leggyorsabban terjedı bőncselekményeknek, megjelenik határokon átnyúló és országokon belüli formában egyaránt. A fizikai kényszerítéstıl a csapdát rejtı hamis ígéretekig számtalan módon kerülhet bárki az emberkereskedık hálójába. Ahhoz, hogy a jelenség ellen hatékonyan léphessünk fel, szükséges azt pontosan definiálni. Megjegyzendı, hogy az egyes nemzetközi dokumentumok meghatározásai között is lehetnek eltérések annak megfelelıen, hogy központjukban a bőnüldözés vagy az áldozatsegítés áll-e. Az ENSZ határokon átnyúló szervezett bőnözés elleni egyezményének (Palermói Egyezmény)61 az emberkereskedelem, különösen a nık és gyermekek kereskedelme megelızésérıl, visszaszorításáról és büntetésérıl szóló Jegyzıkönyve (Palermói Jegyzıkönyv) értelmében az emberkereskedelem:„személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését vagy átvételét jelenti fenyegetés, erıszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, rablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy a védekezésre képtelen állapottal való visszaélés, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy elınyök adásával vagy elfogadásával annak érdekében, hogy kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik. A kihasználásnak magában kell foglalnia legalább a mások prostituálásának kihasználását, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott felhasználását”. Lényegében azonos definíciót használ az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Egyezménye is (Varsói Egyezmény), fontos különbség azonban, hogy a Varsói Egyezmény megadja az áldozat fogalmát is, miáltal a 61
Magyarország ratifikálta az Egyezményt és annak két kiegészítı jegyzıkönyvét a 2006. évi CI., CII és CIII. törvényekkel
30
Somssich Gabriella
bőncselekményi oldal mellett az áldozati oldal is hangsúlyossá válik az Egyezményben. Miután a nemzetközi tapasztalatok szerint az emberkereskedelemnek áldozatul esı személyek zöme nı (lány), akik alapvetıen prostitúciós kizsákmányolás céljából kerülnek az emberkereskedık karmai közé, ezért az Europol Egyezmény a jelenséget szőkebben értelmezı, annak szexuális kizsákmányoló természetét hangsúlyozó definícióját alkalmazza. Az Egyezmény szerint:„az emberkereskedelem egy adott személy alávetettségét jelenti egy másik személy valós és jogtalan uralmának erıszak, fenyegetés, csalás, vagy hatalommal való visszaélés által, azzal a céllal, hogy kizsákmányolják prostitúcióra, kiskorúakon elkövetett szexuális és erıszakos tevékenységre, illetve elhagyott gyermekekkel való kereskedésre”. Az emberkereskedelem definíciójának három központi eleme van: - cselekmény: személy(ek) toborzása, szállítása, eladása, elrejtése, átvétele; - eszköz: fenyegetés, erıszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazása, rablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy a védekezésre képtelen állapottal való visszaélés, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy elınyök adása vagy elfogadása egy más fölött hatalommal bíró személynek; - cél: kizsákmányolás, amelynek magában kell foglalnia legalább mások prostituálásának kihasználását, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott felhasználását. Hangsúlyozandó továbbá, hogy valamennyi nemzetközi dokumentum kimondja: az áldozat beleegyezése irreleváns, amennyiben vele szemben valamely eszközcselekményt alkalmazták. Kiemelendı, hogy a gyermekek (18 év alattiak) esetében nem lehet beleegyezésrıl beszélni, még akkor sem, ha velük szemben semmilyen, az emberkereskedelem céljait szolgáló eszközcselekményt sem alkalmaztak. Továbbá a gyermek gyámja sem egyezhet bele jogszerően semmilyen, kizsákmányoló jellegő cselekménybe gyámoltjával szemben. Az emberkereskedelem határokon átnyúló formájában kapcsolódik az illegális migrációhoz, csakúgy, mint az embercsempészet, így formai hasonlóság lehet közöttük, azonban tartalmilag olyan jelentıs eltérések fedezhetık fel a két jelenség között, melyek indokolják definícióik elhatárolását. A Palermói Egyezménynek a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történı csempészete elleni fellépésrıl szóló Jegyzıkönyve értelmében a migránsok csempészete: „valamely személynek – közvetett vagy közvetlen módon pénzügyi ellenszolgáltatás vagy egyéb vagyoni haszonszerzés végett – valamely olyan Részes
Magyarország erıfeszítései az emberkereskedelem elleni küzdelemben
31
Államba való illegális belépéséhez nyújtott segítség, amely államnak a személy nem állampolgára, vagy ott állandó tartózkodási jogosultsággal nem rendelkezik”. Az emberkereskedelmet az embercsempészettıl három fı elem különbözteti meg: - Beleegyezés: a határokon átcsempészett migránsok beleegyeztek a csempészésbe, míg az emberkereskedelem áldozatai vagy egyáltalán nem adták beleegyezésüket, vagy a beleegyezés az emberkereskedık megtévesztı cselekményének eredménye volt, vagyis az emberkereskedelem áldozata sosem a kizsákmányolásba egyezik bele. - Kizsákmányolás: míg az embercsempészet cselekménye befejezıdik a határ átlépésével, addig az emberkereskedelem lényegi eleme az áldozat folyamatos kizsákmányolása, használata haszonszerzés céljából. - Határokon átnyúló elem: míg az embercsempészet lényegét a határ átlépése adja, addig az emberkereskedelem megvalósulhat anélkül, hogy az áldozatot másik országba, vagy az országon belül más helyre szállítanák. A jelenség definiálásakor szót kell ejtenünk annak okairól is, melyek elsısorban a szegénységben, a marginalizációban, a nemek társadalmi egyenlıségének, az emberi jogok tiszteletben tartásának, védelmének hiányában gyökereznek. 2. Helyzetelemzés 2.1. Adatok az emberkereskedelemrıl Az USA adatai szerint világszerte évente mintegy 800 000 ember, fıként nık és gyermekek esnek a határokon átnyúló emberkereskedelem áldozatául.62 Ez nem foglalja magában az országokon belüli emberkereskedelem áldozatául esettek számát, mely óvatos becslések szerint is milliós nagyságrendő. Magyarország elsısorban tranzitország az Ukrajnából, Moldovából, Bulgáriából, Romániából Nyugat-Európába és az Egyesült Államokba irányuló prostitúciós célú emberkereskedelem tekintetében. Hazánk emellett kiinduló országként is jelen van, fıként az Ausztriába, Németországba valamint más nyugateurópai országokba irányuló, szexuális kizsákmányolást célzó emberkereskedelem vonatkozásában. Ezeken túlmenıen pedig célország Ukrajna, Moldova, Románia és Oroszország viszonylatában. 63 A jelenséggel kapcsolatos statisztikákról elmondható, hogy azokról az esetekrıl, melyek nem kerültek a rendırség látókörébe, gyakorlatilag nem 62
US State Department 2007. évi jelentése az emberkereskedelemrıl; http://www.state.gov/g/tip/rls/tiprpt/2007/82799.htm 63 Emberkereskedelem: globális jellegzetességek; az UNODC 2006. évi jelentése, Függelék 118. o. http://www.unodc.org/pdf/crime/trafficking_persons_report_2006-04_appendices.pdf
32
Somssich Gabriella
rendelkezünk számszerő adatokkal. Szintén hiányzik az áldozatokkal kapcsolatos részletes adatgyőjtés, valamint hiányoznak a különösen veszélyeztetett helyzetben lévı csoportokkal (roma nık, gyermekvédelmi gondoskodásban élı fiatalok, stb) kapcsolatos vizsgálatok is. A rendelkezésre álló statisztikák szerint hazánkban 2000 és 200564 között összesen százötvenhárom eset vált ismertté emberkereskedelem bőntettek közül. Megállapítható, hogy az elkövetési helyek rangsorát Bács-Kiskun megye vezeti, ahol 2000 és 2005 között összesen huszonnégy bőncselekmény felderítésére került sor. Ezt követi Budapest (tizenhat felderítés) valamint Pest megye (tizennégy). Elkövetési helyként legkevesebbszer Nógrád megye jelenik meg, ahol öt év alatt egy bőncselekmény felderítésére került sor. A sértettek nemét tekintve megállapítható, hogy jelentıs többségük (72%) nı, 6,5%-uk férfi, a fennmaradó hányadnál pedig adathiány áll fenn a sértett nemére vonatkozóan. A sértetti oldalt életkor szempontjából vizsgálva kiderül, hogy 38%-uk fiatal felnıtt (18 és 24 év közötti), 18%-uk pedig 18 évesnél fiatalabb. A sértett nık 52%- volt fiatal felnıtt, 25%-a pedig 18 évesnél fiatalabb. A sértett férfiak 40%-a felnıttkorú, 50%-a pedig 1 éves vagy annál fiatalabb gyermek. Az elkövetıi oldalon éppen fordított a helyzet. Az ismertté vált elkövetık 63%-a felnıttkorú, 33%-a fiatal felnıtt és csupán 4%-a fiatalkorú. Az elkövetık nemével kapcsolatban megállapítható, hogy 77%-ban férfi e bőncselekmények elkövetıje. Az elkövetı és a sértett közötti viszonyt vizsgálva megállapítható, hogy az elkövetık az esetek többségében (54%) a sértett számára ismeretlen személyek, vagy a sértettek alkalmi ismerısei voltak (17%). A US State Department emberkereskedelemmel foglalkozó hivatala (ún. TIP Office) az emberkereskedelem áldozatainak védelmérıl szóló törvény alapján évente jelentést tesz közzé a világ százötven országa vonatkozásában, amelyben részletesen elemzi a nemzetközi jó példákat, az egyes országok által elért eredményeket és hiányosságokat, valamint saját erıfeszítéseit a tárgykörben. A TIP Office 2007. június 12-én hozta nyilvánosságra az emberkereskedelemmel kapcsolatos legutóbbi jelentését.65 A 2006. április - 2007. március közötti idıszakot vizsgáló jelentésben Magyarország – most elıször – az elsı csoportba került. Ez annyit jelent, hogy hazánk teljes mértékig megfelel az Egyesült Államok emberkereskedelem elleni törvénye által felállított minimumkövetelményeknek tekintettel arra, hogy folyamatos erıfeszítéseket tesz az emberkereskedelem megelızéséért, az elkövetık megbüntetéséért és az áldozatok segítéséért. Annak ellenére, hogy jelenleg még nem rendelkezünk a kormányzati munkát összefogó nemzeti koordinátorral, illetve nemzeti stratégiával, az ezek létrehozására irányuló elıkészítı munka megkezdıdött. A jelentés ugyanakkor elvárásként fogalmazta meg a nemzeti stratégia parlamenthez történı benyújtását, a megkezdett programok továbbfolytatását, az áldozatokra vonatkozó adatgyőjtési mechanizmus 64 65
Országos Rendır-fıkapitányság, 2006. http://www.state.gov/g/tip/rls/tiprpt/2007/82806.htm
Magyarország erıfeszítései az emberkereskedelem elleni küzdelemben
33
kidolgozását, valamint a szexuális szolgáltatások iránti kereslet csökkentését célzó intézkedések megtételét. 3. Az emberkereskedelem elleni küzdelem három pillére Az emberkereskedelem elleni hatékony fellépés minden esetben három pilléren nyugszik: az áldozattá válás megelızése, a bőnüldözés (beleértve az elkövetık megbüntetését), valamint az áldozatsegítés. E körben kiemelendı, hogy a korábbi Belügyminisztériumban a Rendırség, a Határırség, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) részére 2005 júniusában Intézkedési Terv készült az emberkereskedelem elleni fellépés feladatairól, amelyek kiterjednek a bőncselekmény elkövetésének megelızésére, a bőnüldözés hatékonyságának növelésére, az áldozatvédelmi tevékenység erısítésére, valamint a speciális oktatás és képzés megszervezésére. Az ORFK és az egyes megyei rendırfıkapitányságok elkészítették a kapcsolódó belsı szabályozásukat. Így kiadásra került az országos rendırfıkapitány 4/2006. (I. 23.) ORFK utasítása a prostitúcióval összefüggı jogsértések és az emberkereskedelem kezelésével kapcsolatos rendıri feladatok végrehajtásáról. A belsı norma újfajta, áldozatközpontú megközelítésben tartalmazza az emberkereskedelem és a prostitúcióra kényszerítés hatékonyabb visszaszorításához szükséges rendıri feladatokat. 3.1. Megelızés A bőnmegelızési feladatok körében meghatározó szerepet kell tulajdonítani a tájékoztató kiadványoknak. E tekintetben elırelépést jelent a Rendırség és a Határırség bőnmegelızési feladatainak továbbfejlesztésére a Belügyminisztérium részérıl 2004-ben kiírt pályázat, melynek megvalósítása 2005. évre koncentrálódott, és ennek keretében több határır igazgatóság is készített kiadványokat, valamint a bőnmegelızési feladatait ebbe az irányba is kiterjesztette. A megelızı tevékenység kiemelkedı jelentıségő eseményei voltak az IOM és különbözı kormányzati szervek együttmőködésének eredményeként létrejött megelızı kampányok, valamint képzési programok. Ezek közé tartozik a nıkereskedelem megelızését célzó információs kampány, melyre 1999 és 2000 között került sor. E körben megemlítendı még az emberkereskedelem megelızését célzó középiskolai oktatási program, mely 2001-ben elnyerte az Oktatási Minisztérium akkreditációját, így mára a Nemzeti Alaptanterv része. Az IOM és a Külügyminisztérium együttmőködésében került sor egy migrációs információs centrum megnyitására a szabálytalan migráció és az emberkereskedelem megelızéséért 2003-ban, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemmel foglalkozó minisztériumok és hatóságok, civil szervezetek és a média képviselıi szervezett képzés lebonyolítására is.
34
Somssich Gabriella
A 2006. évi Labdarúgó Világbajnokság biztonságos lebonyolításának elısegítése, többek között a prostitúciós célú turizmus megakadályozása érdekében – a német szervek felkérésére, valamint az Európai Unió Külsı Határain való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség (Frontex Ügynökség) „FIFA 2006” akciójához kapcsolódóan - a Határırség Országos Parancsnokság Rendészeti Fıigazgatója, az ORFK Bőnügyi Fıigazgatója és a BÁH Fıigazgatója együttes intézkedést adott ki. 3.2. Bőnüldözés Az emberkereskedelem önálló tényállását a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Btk.) módosító 1998. évi LXXXVII. törvény 43. §-a iktatta be. A szabályozás 1999. március 1-jétıl hatályos. Az emberkereskedelem büntetı törvényi tényállásának legutóbbi módosítására a 2001. évi CXXI. törvénnyel került sor. A módosítást a Palermói Jegyzıkönyvben meghatározott követelmények tették szükségessé, ugyanis ezen nemzetközi dokumentum olyan elkövetési magatartások büntethetıségét is megkívánta, amelyek addig nem voltak azok. A törvény ennek megfelelıen bıvítette a lehetséges elkövetési magatartásokat és módokat. A Rendırség nyomozó hatóságainak hatáskörérıl és illetékességérıl szóló 15/1994. (VII.14.) BM rendelet értelmében a Btk. 175/B.§-a alá tartozó vétségi és bőntetti alakzatok mindegyike a megyei (budapesti) rendır-fıkapitányságok felderítı és nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik, kivéve, ha e bőncselekménynek nemzetközi vonatkozása van. Ez utóbbi esetben ugyanis a nyomozást és felderítést a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Emberkereskedelem Elleni Osztálya végzi. Megemlítendı még, hogy az NNI nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik azoknak a bőncselekményeknek a nyomozása is, amelyeket az országos rendırfıkapitány, illetıleg az NNI igazgatója ide utal, vagy az NNI igazgatóhelyettesei, az NNI nyomozó szerveinek fıosztályvezetıi hatáskörükbe vonnak. A rendırség szorosan együttmőködik a határellenırzési szervek érintett egységeivel, közvetlen információcserét folytat az Interpolon, az Europolon és a SECI-n keresztül számos külföldi állam rendıri szerveivel. A Határırség törvényi felhatalmazás alapján nyílt és titkos információgyőjtéssel biztosítja a határhoz kapcsolódó bőncselekmények megelızését, megszakítását, a szükséges eljárási cselekmények végrehajtását. Embercsempészés, úti okmány tekintetében elkövetett közokirat-hamisítás, beutazási és tartózkodási tilalom megsértése, valamint jogellenes tartózkodás elısegítése bőncselekmények esetén folytat nyomozást. Emberkereskedelem elleni tevékenységük bıvüléséhez szükséges volt, hogy nyomozási jogkörrel rendelkezzenek. A kérdés évek óta napirenden volt, így a büntetıeljárási törvény módosításának eredményeként a jogkör kibıvítése megtörtént, a törvény 2006. július 1-jén hatályba lépett.
Magyarország erıfeszítései az emberkereskedelem elleni küzdelemben
35
A jogi szabályozásba a fentieken túl beépültek a jogharmonizációs kötelezettség következtében az európai uniós normák, így többek között a Tanács 2002/629/IB kerethatározata (2002. július 19.) az emberkereskedelem elleni küzdelemrıl, amely 2004. augusztus 1-jén lépett hatályba. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetıjogi intézkedésekrıl szóló 2001. évi CIV. törvény, mely 2001. december 24-én lépett hatályba, lehetıséget biztosít az emberkereskedelem elkövetését szándékosan segítı vagy lehetıvé tevı jogi személy büntetıjogi felelısségre vonására, az uniós követelményeknek megfelelıen. A megfelelı színvonalú bőnüldözıi munka elengedhetetlen feltétele a speciális ismeretek megléte, képzések, továbbképzések tartása. A magyar rendırség 2003-ban nemzetközi kötelezettségvállalás alapján részt vett a Dél-kelet Európai Stabilitási Paktum és a Nemzetközi Központ a Migrációs Politika Fejlesztéséért (International Center for Migration Policy Development – ICMPD) által, az emberkereskedelem témakörében összeállított regionális képzési programban, mely a Palermói Jegyzıkönyvben meghatározottak gyakorlati végrehajtására irányult. A program célja volt egy olyan oktatási anyag kidolgozása, mely alkalmas arra, hogy megismertesse a végrehajtó állományt az emberkereskedelem bőncselekmény folyamatával, az áldozattá válás okaival, az áldozat-tanú kezelésének kulcskérdéseivel, a bőncselekmény szakaszaival kapcsolatos specifikus nyomozati ajánlásokkal és az adatgyőjtéshez alkalmazott proaktív módszerekkel, melyek a sikeres felderítés alapfeltételei. Az oktatási anyag alapján elkészített Módszertani Útmutatót az ORFK valamennyi rendıri szervhez és rendészeti oktatási intézményhez eljuttatta. 2006. március és június között került sor továbbá a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és az IOM együttmőködésében egy regionális képzés sorozat lebonyolítására oktatási, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek és rendırök számára négy régióban. 3.3. Áldozatsegítés Az emberkereskedelem elleni küzdelem körében nem lehet eléggé hangsúlyozni az áldozatvédelem, illetve az áldozatsegítés fontosságát. Nem pusztán azért, mert a bőncselekmény sértettje megfélemlített, sok esetben nemcsak lelkileg, de fizikailag és szexuálisan is súlyosan bántalmazott, traumatizált, hanem azért is, mert a bőnüldözı szervek számára fontos és értékes bizonyítékokat is szolgáltathat. Utóbbira azonban csak akkor van remény, ha az áldozatokkal való bánásmód az emberi méltóságot tiszteletben tartó, és a trauma hatásait ismerı és szakszerően kezelni tudó. Az elkövetıi hálózat felderítéséhez és az elkövetık büntetésének kiszabásához elengedhetetlen, hogy maguk a sértettek is segítsék vallomásukkal a büntetı igazságszolgáltatást. A büntetıeljárás során az igazságszolgáltatást segítık védelmi programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény lehetıvé teszi az
36
Somssich Gabriella
emberkereskedelem áldozatairól való gondoskodást is. A programszerő védelem súlyos bőncselekményekkel összefüggésben biztosítható, így természetesen jelentıs a szerepe az emberkereskedelem elleni fellépésben is. A védelem e formája a külföldi állampolgárok számára is elérhetı. A Tanúvédelmi Program keretében lehetıség nyílik arra, hogy az ilyen személyeket védett helyre költöztessék, új névvel, személyazonossággal lássák el, illetve nemzetközi együttmőködés keretében más államban biztosítsák a védelmüket. Az állam a program védelmét élvezı személyek társadalmi beilleszkedését és megélhetését is segíti mindaddig, amíg önmagukról önhibájukon kívül nem képesek gondoskodni. A 2007. július 1-jén hatályba lépett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 29.§ (1) e) pontja értelmében humanitárius tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli állampolgár, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgár, aki bőncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal – a bizonyítást jelentısen elısegítı módon – együttmőködik. Az áldozatsegítés jogi eszközei között említendı meg az állami kárenyhítésrıl szóló 2005. évi CXXXV. törvényt (a továbbiakban: Ást.), mely 2006. január 1-jén lépett hatályba. A törvény az Európai Unió Tanácsa által 2004. április 29-én elfogadott, a bőncselekmények áldozatainak kárenyhítésérıl szóló 2004/80/EK irányelv végrehajtását célozza. Kiemelendı, hogy az Ást. 1§. (1) bekezdésének e) pontja értelmében az emberkereskedelem áldozata is jogosultja lehet az áldozatsegítı támogatásoknak. Kiemelendı még az Ást 9/A§-a, valamint a 43. § (3) bekezdése is, mely 2007. július 1-jén lépett hatályba és célja a Tanács 2004/81/EK irányelve 5. és 6. szakaszának végrehajtása. A szabályozás lényege gondolkodási idı biztosítása az áldozat számára. A rendelkezésére álló egy hónap alatt az áldozat eldöntheti, hogy együtt kíván-e mőködni a nyomozóhatóságokkal. A gondolkodási idı tartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra, a hatóságokkal való együttmőködés idıtartamára pedig tartózkodási engedélyre jogosult. A gondolkodási idı jelentısége abban áll, hogy az áldozat számára lehetıséget biztosít arra, hogy a trauma közvetlen hatásaiból – legalább részlegesen – felépüljön, és biztonságos körülmények között döntsön a jövıjérıl. Kiemelendı, hogy a gondolkodási idınek a bőnüldözı szerv szempontjából is nagy jelentısége van, mivel a traumatizált személy emlékezete éppen fordítva mőködik, mint a nem traumatizálté. Míg utóbbinál az emlékek az idı elırehaladtával kopnak, így a mielıbbi kihallgatás célszerő, addig az elıbbinél az idı multával egyre több emlék, részlet bukkan fel, így a vallomás is tartalmasabb, bőnüldözési szempontból értékesebb lesz. Az áldozatsegítést úgynevezett áldozatirányító rendszeren keresztül lehet megvalósítani. Ennek kialakítására irányuló törekvésnek tekintendı az a 2005 ıszén megkötött keret-megállapodás, mely országosan egységesen szabályozza a segítés menetét. A segítı rendszer kiterjed a külföldi hatóságok látókörébe kerülı magyar és a Magyarországon felbukkanó külföldi áldozatok megsegítésére egyaránt. A rendszer az áldozatok hazajuttatásában különösen fontos szerepet szán
Magyarország erıfeszítései az emberkereskedelem elleni küzdelemben
37
a konzuli segítségnyújtásnak, illetve az Interpolnak, és nagy hangsúlyt fektet az áldozatok megsegítésében közremőködı civil szervezetek munkájára is. A hálózat elsı eleme természetesen az áldozatok azonosítása. E feladat elvégzését vállalta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) az irányítása alatt mőködı Országos Kríziskezelı és Információs Telefonszolgálaton (OKIT)66 keresztül. Feladatuk a központba beérkezı hívások szőrése. Abban az esetben, ha a szőrı beszélgetés alapján valószínősíthetı, hogy a telefonáló az emberkereskedelem áldozata, úgy a központ szakemberei felveszik a kapcsolatot a shelterben dolgozó segítıkkel az áldozat menedékhelyre irányítása érdekében, vagy megadják a shelter elérhetıségét a fenntartó civil szervezet megnevezése nélkül. Elmondható, hogy eddig összesen 35, 2007-ben idáig 11 személy elirányítására került sor rajtuk keresztül.67 Szintén a keret-megállapodás része az a védett ház is, mely speciálisan az emberkereskedelem áldozatainak biztonságos elhelyezésére és segítésére került felajánlásra az üzemeltetı civil szervezet részére. 4. További törekvések A fentiekbıl megállapítható, hogy az emberkereskedelem elleni küzdelem terén eddig is számos jelentıs jogalkotási lépésre, valamint kormányzati intézkedésre került sor. Az ismertté vált bőncselekmények, valamint a segített áldozatok alacsony száma azonban azt mutatja, hogy a meglévı kezdeményezések hatékonyságát fokozni kell. Éppen ezért folyamatban van az emberkereskedelem elleni nemzeti stratégia kidolgozása. A stratégia által létrehozandó koordinációs mechanizmus – reményeink szerint – alkalmas lesz arra, hogy összefogja, strukturálja, rendszeresen monitorozza, ezáltal fejlessze és hatékonyabbá tegye a kormányzati erıfeszítéseket.
66 67
éjjel-nappal hívható ingyenes száma: 06-80-20-55-20 OKIT statisztika 2007. szeptember
