Rábapatona Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (VI.29.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról
Rábapatona Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja meg az önkormányzat vagyonáról. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) az önkormányzatra, b) az önkormányzati vagyon kezelőire, hasznosítóira, használóira, c) az önkormányzat szerveire. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére. 2. § E rendelet alkalmazásában vagyon a) a könyvviteli mérlegben kimutatandó vagyon és b) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltak. II. Fejezet Az önkormányzati vagyon csoportosítása 3. § (1) Az önkormányzati vagyon a) törzsvagyonból, ezen belül aa) forgalomképtelen törzsvagyonból és ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati a) vagyont nem lehet elidegeníteni, b) vagyont nem lehet megterhelni (kivéve a vagyonkezelői jogot és a jogszabályon alapuló használati vagy szolgalmi jogot), c) vagyonon dologi jog nem létesíthető, d) vagyonon osztott tulajdon nem létesíthető. (3) A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgyra e rendelet hatályba lépése után a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal kötött szerződés semmis. (4) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett törvényben vagy e rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. (5) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy és vagyonrész elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, valamint egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történik. 1. Az önkormányzat törzsvagyona 4. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból áll. 5. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból, és b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll. (2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (3) bekezdése szerinti vagyont kell érteni. (3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni az alábbiak szerint: a) a nemzeti vagyonról szóló törvény 2. mellékletében meghatározott vagyonelemek, b) az e rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonnak minősített önkormányzati vagyonelemek. (4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti az alábbi vagyont: a) Községháza (Polgármesteri Hivatal épülete) Rábapatona, Kossuth utca 18. hrsz: Rábapatona, 14 (5) A (4) bekezdésben szereplő vagyon az a helyi önkormányzat tulajdonában lévő vagyon, melyben önkormányzati tulajdonban történő megőrzése hosszú távon indokolt.
2
(6) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartozik az (1) bekezdésen túl az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 23. § (2) bekezdésében meghatározott levéltári anyag is. A forgalomképtelen törzsvagyon vagyonelemeit a jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. 6. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a. az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonelemekből, valamint b. az önkormányzat által az a) ponton túl korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősített vagyonából áll. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdés b) pontja alapján a kötelezően korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba sorolt vagyonelemeken túl e vagyoni körbe sorolja a jelen rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott vagyonelemeket. 7. § (1)
A törvény alapján korlátozottan forgalomképes vagyonelemek forgalomképességének tartalmát az érintett törvény határozza meg.
(2)
A 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott intézmények, középületek forgalomképességének korlátai, hogy a. az intézményeket és középületeket az adott intézményi feladat vagy középület esetén a közfeladat ellátásáig nem lehet elidegeníteni, és nem lehet megterhelni, b. nem lehet elidegeníteni az adott intézményt, középületet akkor sem, ha az intézményi- és a közfeladat ellátása ideiglenesen várhatóan maximum 2 évig szünetel, c. a használatot és a hasznosítási jogot 1 évnél rövidebb időszakra lehet átruházni.
(3)
A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott temetők forgalomképességét korlátozza, hogy a temető céljára használt földterületeket a temetkezési cél fennállásáig, továbbá a temető megszüntetéséig nem lehet elidegeníteni, megterhelni és vállalkozásba, társulásba vinni.
(4)
A forgalomképes törzsvagyon vagyonelemeit a jelen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. 2. Az önkormányzat üzleti vagyona 8. §
Az önkormányzat üzleti vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
3
III. fejezet A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása 3. Tulajdonjog átruházás 9. § (1) Vagyon tulajdonjogát átruházni 10.000.000,- Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. (2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni a. természetes személy vagy b. a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet részére lehet. (3) A versenyeztetési szabályzatot a jelen rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza. 10. § (1)
Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(2)
Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni.
(3)
Az üzleti vagyont az alábbiak szerint lehet értékesíteni a. a képviselő-testület a 3.000.001 – 10.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, az 500.001 -3.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá b. a polgármester dönt az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről.
(4)
A (2) bekezdésben meghatározott vagyon értékesítésére a 9. § (1) és a 10. § (3) bekezdésben rögzített szabályokat kell alkalmazni. 4. Ingyenes vagyonátruházás 11. §
(1)
Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvény 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2)
E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
4
5. A vagyon megterhelése 12. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető: a. vagyonkezelői joggal b. jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal. 13. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának megterhelhetőségét a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg. (2) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonára a 12. § -ban meghatározottakat kell alkalmazni. 14. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát meg lehet terhelni. (2) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga. 6. A vagyon vállalkozásba vitele 15. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának vállalkozásba vitelének szabályait a törvény alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg. (3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni. 16. § (1) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető. (2) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre a nemzeti vagyonról szóló törvény 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni. (3) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot – értékhatár nélkül – a képviselő-testület gyakorolja.
5
7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése 17. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli. (2) Az önkormányzat vagyonkezelői jogot az alábbi vagyonelemekre létesíthet: a) víziközmű hálózat b) önkormányzati utak kezelése c) közterület gondozás d) önkormányzati ingatlanok hasznosítása (3) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel. (4) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető. (5) Az önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek a) elengedi vagy b) nem engedi el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét. 18. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni. 19. § (1) A képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről. (2) A képviselő-testület az 10.000.000,- Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt. (3) A képviselő-testület (2) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdetik meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint. (4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik. (5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként a) pénzösszeget vagy b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.
6
20. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket: a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni, b) a vagyont rendeltetésszerűen használni, c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az önkormányzatot, d) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni, e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat, és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni, f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket, és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni. 21. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenes átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet: a. költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek, b. önkormányzati társulásnak. (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe: a) az óvodai ellátás b) alapfokú nevelés, oktatás c) szociális ellátás, d) közétkeztetés 22. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik: a. az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembe vételével a belső ellenőrzés keretében, b. a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást, és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését, c. pénzügyi bizottság által végzett eseti ellenőrzéssel. (2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő a. megőrizte-e a vagyontárgy értékét, b. gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról, c. az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e. (3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellenőrzéseket az önkormányzat éves ellenőrzési tervében szerepeltetni kell. 8. A haszonélvezeti jog 23. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.
7
(2) Nem lehet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat. (3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével, valamint a (2) bekezdés figyelembe vételével lehet alapítani. (4) Az üzleti vagyon tekintetében a haszonélvezeti jog alapítása az alábbiak szerint történik a. a képviselő-testület a 3.000.001,-10.000.000,- Ft-ig terjedő értékhatár közé eső haszonélvezeti jog alapításáról a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 500.001,- -3.000.000,- Ft-ig terjedő értékhatár között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, továbbá b. a polgármester dönt a 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő haszonélvezeti jog alapításáról. (5) A (3) bekezdés szerinti vagyont érintő haszonélvezeti jog átengedése a (4) bekezdés szerinti értékhatárok figyelembe-vételével történik. 9. Hasznosítási jog, használatba adás 24. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog, és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemre előírt forgalomképességi korlátokat. 25. § (1)
A 10.000.000 Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.
(2)
A képviselő-testület a 3.000.001 – 10.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár közé eső vagyon hasznosítási jog átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3)
Az 500.001 – 3.000.000 Ft-ig terjedő értékhatár között a képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használati, hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát.
(4)
A képviselő-testület értékhatártól függetlenül dönt az 1 évet meghaladó használati, hasznosítási jog átengedéséről. 26. §
A képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat. 27. § A polgármester dönt az 500.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az l évet nem haladja meg. 8
28. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga. (2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben. 10. A helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei 29. § A helyi önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján engedi át, és nemzeti vagyonról szóló törvény alapján gondoskodik az önkormányzat a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről. 11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás 30. § (1)
Az önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosításra, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az önkormányzat költségvetési rendelete, és más rendelete határozza meg. 12. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 31. §
Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás jogát a. a képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri az 500.001 Ft összeghatárt, b. a polgármester gyakorolja ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt, bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül. 32. § (1) A 31. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha a) az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását, b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelést részben vagy egészben nem lehet behajtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására, c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár, d) a bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
9
e)
f)
a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek, bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2)
A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3)
A követelésről való lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéréről való lemondást.
(4)
A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést. 33. §
Ha az önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 31. és 32. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni. 13. Hitelfelvétel és -törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing 34. § (1)
Az önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2)
Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(3)
Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt. 14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon 35. §
(1) Az önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 1.000.001 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt. (3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy a) az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
10
IV. Fejezet Vagyonkimutatás és vagyongazdálkodási terv 36. § (1) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. (2) A vagyonkimutatást adott év december 31-ei fordulónappal kell készíteni. 37. § (1) A vagyonkimutatás az alábbi két fő részből áll a) A mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek részből, b) A mérlegben nem szereplő eszközök és kötelezettségek részből. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell a) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt római számmal jelzett eszköz és forráscsoportokat, b)
az a) pontban meghatározottak részletezéseként arab számmal jelzett tételeket: ba) a tárgyi eszközöknél, bb) a befektetett pénzügyi eszközöknél,
c)
a ba) pontban meghatározottak további részletezéseként: ca) helyi közutakat és műtárgyaikat, cb) a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket, parkokat, cc) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, cd) vizeket és közcélú vízilétesítményeket, ce) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont, cf) műemlékeket, cg) védett természeti területeket, ch) kulturális javakat, ci) korlátozottan forgalomképes intézményeket, középületeket, cj) közműveket, ck) temetőt,
d) az a)–c) pont szerinti tételekhez tartozó összes értéket, ezen belül: da) a forgalomképtelen törzsvagyon értékét, db) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon értékét, dc) a forgalomképes üzleti vagyon értékét. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott résznek tartalmaznia kell az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Kormányrendelet 44/A. § (3) bekezdésében felsoroltakat a) forgalomképtelen törzsvagyon, b) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, c) forgalomképes üzleti vagyon részletezésben.
11
38. § (1) Az önkormányzat a) 3 évre szóló középtávú és b) 6 évre szóló hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít. (2) A középtávú vagyongazdálkodási terv tartalmazza a) a vagyonkimutatásnak megfelelő szerkezetben a középtávú terv időszakának első és utolsó napján várható vagyon adatokat, b) az ellátott közfeladatokat, és a közfeladatok ellátását biztosító vagyont. A tervben szerepeltetni kell a terv időszakra tervezett vagyon változást. (3) A hosszút távú vagyongazdálkodási tervnek a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatokat kell tartalmaznia. (4) Az önkormányzatnak biztosítania kell a vagyongazdálkodási tervnek, az önkormányzat gazdasági programjának, valamint az éves költségvetési rendeleteknek az összhangját. (5) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzati gazdasági program elkészítésekor és felülvizsgálatakor felül kell vizsgálni. (6) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el. V. Fejezet Eljárási szabályok 39. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha jogszabályi előírások indokolják. (3) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést követő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni. 40. § Az önkormányzat a versenyeztetés értékhatárának megállapításánál a központi költségvetésben meghatározott értékhatárnál alacsonyabb értékhatárt alkalmaz, 10.000.000,- forinttal. 41. § (1)
A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2)
A vagyon értékesítésekor – beleértve az értékpapírokat is – 1.000.000 Ft feletti vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amenynyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.
12
(3)
A gazdasági társaságba történő vagyonbevitel esetében a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani.
(4)
A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jog átengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik. 1.000.000 Ft érték felett piaci érték meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. 42. §
Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről – az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján – a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet. VI. Fejezet Záró rendelkezések 43. § Az e rendelet szerinti vagyonkimutatást először a 2012. évről szóló zárszámadási rendelethez kell elkészíteni. 44. § E rendelet 2012. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete által a) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 1/2004. (I. 22.) önkormányzati rendelet és az e rendeletet módosító b) a 30/2004. (X.21.) önkormányzati rendelet, és c) a 11/2005. (IV.28.) önkormányzati rendelet és d) a 3/2012 (II.28.) önkormányzati rendelet.
P.H. Szalainé dr. Németh Annamária Jegyző
Jutasi Kálmán polgármester
Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdettem. Kelt: Rábapatona, 2012. június 29. Szalainé dr. Németh Annamária jegyző
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
4. számú Melléklet Az önkormányzat vagyonáról szóló 9/2012. (VI.29.) rendelet 9. § (3) bekezdéséhez Versenyeztetési Szabályzat Rábapatona Község Önkormányzata tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására. I. Általános rendelkezések A szabályzat célja, hatálya 1. (1) E versenyeztetési szabály ( a továbbiakban: Szabályzat ) célja, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyon értékesítését, vagy más módon történő hasznosítását elősegítse, egyúttal a pályázók számára az azonos és egyenlő feltételek megteremtésével a verseny tisztaságát elősegítse. (2) A kiíró a pályázati eljárás során valamennyi ajánlattevő számára elegendő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. (3) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Értelmező rendelkezések 2. (1) kiíró (ajánlatkérő): Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete, illetőleg az a személy, vagy szerv, akire (amelyre) a Képviselő-testület hatáskörét átruházta; (2) ajánlattevő (pályázó): aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges; (3) nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre nem határozható meg, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert; (4) zártkörű(meghívásos) pályázat: ha a kiíró az érdekelteket – megfelelő határidő kitűzésével – kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot; (5) egyfordulós pályázat: amelynek kiírása során a kiíró a részletes tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését; (6) többfordulós pályázat: amelyet a kiíró eleve több fordulóra hirdet meg, a részletes pályázati tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti és az első fordulóban érvényes ajánlatot tett pályázók közül – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására; 57
(1) prekvalifikációs eljárás: az olyan több fordulós pályázat, amelynek első fordulójában a kiíró az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, pénzügyi alkalmasságát stb. méri fel; (2) ajánlatok egyesítése: ha a pályázati kiírásban a kiíró lehetővé teszi, hogy az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók közösen nyújthatnak be pályázatot; (3) pályázati felhívás: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazó közlemény; (10)részletes tájékoztató: a kiíró által ellenérték és titoktartási nyilatkozat fejében átadott írásbeli dokumentum, amely a részletes pályázati kiírást, és az értékesítendő vagyonnal (vagyoni értékű joggal) kapcsolatos teljeskörű információkat tartalmazza. II. A pályázat kiírása A pályázat típusai 3. (1) A pályázat általában nyilvános. Zártkörű pályázat kiírására csak kivételesen kerülhet sor. (2) Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyát képező önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a pályázaton előre meghatározott partnerek részvételét teszi szükségessé, vagy más településpolitikai érdek alapján ez indokolt. (3) A pályázatot kettő, vagy ennél több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ez esetben a soron következő forduló(k)ban – a kiíró az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az előző forduló eredménye alapján kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. (4) Többfordulós pályázat esetén a részletes tájékoztatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat. (5) A második, illetőleg a további forduló(k)ban csak a kiíró által megjelölt ajánlati feltételek módosíthatók, egyéb részeiben az előző fordulóban tett ajánlatok maradnak érvényben. (6) Az ajánlatoknak az előre meghatározott feltételektől eltérő módosításai érvénytelenek a következő fordulóban. Ebben az esetben az érvénytelen ajánlat helyett az eredeti ajánlatot kell figyelembe venni. (7) Prekvalifikációs eljárás esetén a kiíró az első forduló eredménye alapján meghatározza a második fordulóra részvételt nyert pályázók körét, akik a részletes pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályázat további részében. A pályázati felhívás tartalma 4. (1) A pályázati kiírás tartalmazza: a) a kiíró megnevezését, székhelyét, b) a pályázat célját, az elbírálás jellegét, (nyílt, vagy zártkörű) több forduló esetén a fordulók számát, utalást a pályázati anyag titkosságára, jeligés vagy voltára, illetőleg a pályázó kilétének ismertetésével való benyújtás módjára, c) a pályázati kiírás tárgyát képező vagyon(összesség) megjelölését, ingatlan nyilvántartási adatait, szükség szerint annak értékét, 58
a) b) c) d) e)
az értékesítés feltételeit, az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, pontos határidejét (év, hó, nap, óra perc) a pályázatra vonatkozó esetleges információk, kérdések feltevésének, helyét, időszakát, a részletes tájékoztató átvételének helyét, időszakát, a befizetendő díj összegét, a kiíró jogfenntartó nyilatkozatát, hogy az érvényes ajánlatok esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse és egyik ajánlattevővel sem köteles szerződést kötni, f) a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját, g) a vagyonra vonatkozó esetleges elővásárlási jogot. (2) A részletes tájékoztató az (1) bekezdésben felsorolt adatokon kívül tartalmazza a) az ingatlanvagyon jellemző adatait (településnév, fekvés, utca, házszám, rendeltetés, funkció beépíthetőség stb), b) a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését, c) a pályázat tárgyát terhelő esetleges elővásárlási jogot, d) a pályázati biztosíték meghatározását, rendelkezésre bocsátásának határidejét, módját, valamint a főkötelezettségét biztosító mellék-kötelezettség(ek) bankgarancia, fedezetigazolás, stb.) főbb tartalmi kellékékeit, e) a pályázó esetleges személyes közreműködési kötelezettségeinek megjelölését, f) az ajánlatok elbírálásának menetét, szempontrendszerét, külön kiemelve - a pályázatok (nyilvános, vagy zártkörű) felbontásának helyét, időpontját, a meghívottak körét, - a pályázatok elbírálására meghatározott időtartamot, - a pályázatok elbírálására jogosult személy, vagy szerv megnevezését, - a bírálati szempontok pontos megjelölését és a – kiíró döntésétől függően – a pontozásos, vagy egyéb értékelési rendszer ismertetését, - az eredményhirdetés helyét, időpontját és módját; g) a pályázati kiírás és mellékleteinek tartalomjegyzékét, h) utalást arra, hogy a pályázati kiírás jelen Szabályzat előírásai szerint történik, és a pályázó ennek rendelkezéseit ismeri és magára nézve kötelezőnek ismeri el. (3) A kiíró előírhatja, hogy a pályázathoz ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a pályázati kiírásban szereplő szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzék. (4) A részletes tájékoztató a pályázó részére csak titoktartási nyilatkozat fejében adható ki. (5) A pályázó részére a pályázati tájékoztatóban foglaltakon túl is adható információ, biztosítható a helyszíni bejárás lehetősége. (6) A pályázati eljárás során a kiíró a pályázati feltételeket nem változtathatja meg. (7) A részletes tájékoztatót átvevő szervezetekről (személyekről) nyilvántartás készül, amelyet a pályázatok felbontásáról készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Pályázati biztosíték 5. A pályázaton való részvétel pályázati biztosítékhoz (bánatpénz) is köthető, amelyet a pályázati tájékoztatóban meghatározott módon kell a kiírónak átadni. A biztosíték
59
(1) visszajár a pályázati kiírás visszavonása, a pályázat érvénytelensége, vagy elutasítása esetében. (2) Nem jár vissza a biztosíték, ha az a) a pályázati kiírás szerint megkötött szerződés mellékkötelezettségévé alakul át, b) a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonta, vagy c) a szerződés megkötése a pályázónak felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült okból hiúsult meg. A pályázat egyes tartalmi és formai kellékei 6. (1) A pályázatot zártan, cégjelzés nélküli borítékban, 3 példányban – amelyből 1 példányt minden oldalon eredetiben, cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti, illetőleg a meghatalmazott aláírásával kell – a kiírásban meghatározott határidőig és helyen a pályázatra utaló megjelöléssel kell benyújtani. (2) Ha a kiírás másképp nem rendelkezik, a pályázó csak egy pályázatot nyújthat be. (3) A pályázó köteles közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát és annak terjedelmét. (4) A pályázatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű és kifejezett nyilatkozatát a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására, b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre, valamint c) a vételár, vagy más ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan. (5) Biztosíték adási kötelezettség esetén a pályázat akkor érvényes, ha a pályázó a biztosítékot az előírt módon és időben a kiíró rendelkezésére bocsátotta. (6) A pályázó nem igényelhet ellenértéket a pályázótól a pályázat elkészítéséért. (7) A pályázó ajánlati kötöttsége a pályázat benyújtására meghatározott határidő lejártának napjával kezdődik és 60 napig tart. Adatkezelés 7. (1) A pályázót a pályázat alapján létrejött szerződés megkötéséig titoktartási kötelezettség terheli a saját pályázatára, valamint a pályázat során a kiíróra vonatkozó, tudomására jutott információk tekintetében. Ha az ajánlattevő vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, pályázatát a kiíró érvénytelennek nyilvánítja. (2) A kiíró a pályázatok tartalmát a pályázati eljárás lezárásáig titkosan kezeli, tartalmukról felvilágosítást a kívülállóknak, vagy a többi pályázónak nem adhat. (3) A pályázat adatai és a bennük szereplő ajánlatok kizárólag a pályázatok elbírálása során használhatók fel. Más célú felhasználás csak a pályázó előzetes hozzájárulásával történhet.
60
III. Az ajánlatok felbontása, értékelése és elbírálása A pályázatok átvétele 8. (1) A pályázatok átvételére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időszakban kerül sor. (2) Az átvételkor a kiíró képviselője (átvevő) az átvétel tényét és időpontját feljegyzi a pályázatot tartalmazó zárt borítékra. A pályázatot – érkezési sorrendben - bírálati sorszámmal kell ellátni. (3) A határidőben benyújtott pályázatok felbontása a benyújtási határidő lejártát követően nyilvánosan, vagy zárt körben történhet. (4) A zártkörűen történő pályázat bontás alkalmával a kiíró, vagy képviselője, valamint a jegyző van jelen. (5) Nyilvánosan történő pályázat bontás esetén a kiíró által meghívottak, a pályázók is jelen lehetnek. (6) A nyilvános felbontás alkalmával ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, (lakóhelyét) azonban más pályázatban szereplő adatok nem hozhatók nyilvánosságra. A pályázatok értékelése 9. (1) A pályázatokat – felbontás után – az értékelő bizottság (a továbbiakban: bizottság) véleményezi, majd a döntésre irányuló, részletes indokolással ellátott javaslatát előterjeszti a döntésre hatáskörrel rendelkező testületnek. (2) A bizottság tagjait és vezetőjét a kiíró jelöli ki. (3) A bizottság tagjait tevékenységük tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, ebben a minőségükben tudomásokra jutott információkat kizárólag a pályázatok értékelésénél használhatják fel. (4) A bizottság a pályázatok felbontása után további felvilágosítást kérhet a pályázóktól pályázatok összehasonlításához, illetve értékeléséhez. A pályázókhoz intézett kérdéseket és az azokra adott válaszokat írásban kell rögzíteni. A pályázat érvénytelensége, eredményessége, döntés a pályázatokról 10. (1) Érvénytelen a pályázat, ha a pályázó a) a pályázatot a kiírásban meghatározott, illetőleg a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be, b) biztosíték adási kötelezettség esetén a biztosítékot nem, vagy nem az előírt módon bocsátotta a kiíró rendelkezésére, c) a megvásárolni kívánt vagyon mértékét, illetve az ajánlati árat nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte, d) a pályázat titkosságát megsértette, e) nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, vagy nem vállalt ajánlati kötöttséget, f) a pályázat jelen § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt előírásokon túl nem felel meg a pályázati kiírásba, jelen eljárási rendben, és más jogszabályokban foglalt előírásoknak. 61
(1) Jelen § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott esetekben a hiányosság nem orvosolható, az a pályázat végleges érvénytelenségét eredményezi, míg az f) pont alatti hiányosság felhívásra, vagy anélkül pótolható, ha a pályázat lényegét nem érintő, formai ok miatt állt fenn. (2) Az érvénytelennek nyilvánított pályázatok benyújtói a pályázati eljárásban, illetőleg annak további szakaszában nem vehetnek részt. (3) Az érvénytelen pályázatot úgy kell tekinteni, mintha azt be sem nyújtotta volna a pályázó. (4) Eredménytelen a pályázat, ha a) a kitűzött határidőre nem érkezett pályázat, b) a beérkezett pályázat a pályázati kiírás alapján nem értékelhető, c) a beérkezett pályázatok egyike sem felel meg a pályázati kiírás követelményeinek, vagy más pályázatra vonatkozó előírásnak, d) kétfordulós pályázat esetén a másodok fordulóban egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott pályázó sem tett a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek megfelelő ajánlatot,(e rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a kettőnél több fordulóból álló pályázatoknál is) e) a kiíró valamely pályázónak a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelené nyilvánítása mellett döntött, f) A kiíró az egyik pályázatot sem nyilvánítja nyertesnek (5) A pályázatok érvényességéről, eredményességéről, a kiíró dönt. A pályázat kihirdetése és közzététele 11. (1) A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően a pályázati kiírásban meghatározott módon, helyen és időpontban, ennek hiányában haladéktalanul ki kell hirdetni. A kihirdetésre a pályázókat meg kell hívni. A kihirdetéstől számított 5 munkanapon belől valamennyi pályázót írásban is értesíteni kell. (2) A kiíró a pályázat eredményét – a döntés rövid indokolásával együtt - a szerződés megkötését követő 15 munkanapon belül közzéteszi ugyanott, ahol a pályázati kiírás megjelent. (3) Zártkörű pályázat esetében – a (2) bekezdésben meghatározott adatokat - a pályázat résztvevőivel írásban, egyidejűleg és közvetlenül ismerteti. A szerződés megkötése 12. (1) A kiíró csak a pályázat nyertesével köthet szerződést. (2) A pályázat nyertese az a pályázó, akit a kiíró döntésével – a kiírásban foglalt értékelési szempontoknak megfelelően – nyertesnek nyilvánított. (3) A szerződést a pályázat eredményének kihirdetése után haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül meg kell kötni. (4) Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes felróható magatartása miatt a kiíró a szerződéstől elállt, úgy a kiíró – választása szerint - jogosult az értékelés szerint soron következő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
62
IV. Az árverésre vonatkozó rendelkezések 13. A kiíró döntése szerint – amennyiben jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a vagyontárgyak, vagyonrészek árverés útján is értékesíthetők. Az árverés 14. (1) Az árverés nyilvános, amelyet a jegyző jelenlétében kell lefolytatni. (2) Az árverést az árverés napja előtt legalább harminc nappal hirdetmény közzétételével kell kitűzni. (3) A hirdetményt egy országos, és egy, legalább a megyére kiterjedő terjesztésű napilapban kell közzétenni. (4) A hirdetményben fel kell tüntetni: a) az árverést kiíró megnevezését, b) az árverés helyét és időpontját, c) az árverésre kerülő vagyontárgyak /vagyonrészek megnevezését és kikiáltási áraikat, valamint a vagyontárgyakra/vagyonrészekre vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog, jelzálogjog stb.) d) a vételár megfizetésének határidejét és módját, e) az árverési biztosíték összegét, letétbe helyezésének módját, határidejét, f) az árverésen történő részvétel feltételeit, g) az árverésre történő jelentkezés helyét, módját és idejét, h) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyak hol, mikor tekinthetők meg, illetőleg azokról hol és mikor lehet közelebbi információt szerezni, i) mindazt, amelyet, a kiíró a fentieken túl még szükségesnek tart. (5) Az árverést a kiíró, vagy annak megbízottja foganatosítja. (6) Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokirattal, vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni. (7) Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, (a továbbiakban: árverező) aki a hirdetményben meghatározott árverési biztosítékot a hirdetményben megjelölt módon és időben letétbe helyezte. (8) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy /vagyonrész becsértékét (kikiáltási ár) és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére. (9) Az árverést addig kell folytatni, amíg az árverezők újabb ajánlatot tesznek. Ha nincs tovább ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni hogy a vagyontárgyat/vagyonrészt a legmagasabb vételárat ajánló (árverési vevő) veheti meg. (10) Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után haladéktalanul vissza kell adni. (11)Az árverési vevő köteles a teljes vételárat legkésőbb az árveréstől számított 15 napon belül megfizetni. Ellenkező esetben a biztosítékát elveszíti és az árverés eredménytelennek minősül. (12) Az árverési hirdetmény visszavonásának tényét ugyanúgy, ugyanazokban a hírforrásokban kell közzétenni, mint ahol az eredeti hirdetmény megjelent. 63
(1) Az árverési hirdetmény visszavonása esetén az árverési biztosíték visszajár a letevőnek. (2) Az árverésről közjegyző által hitelesített jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az árverés helyét, időpontját, lefolyásának rövid ismertetését, a legmagasabb ajánlat(ok) értékét, valamint az ajánlattevő nevét, lakóhelyét(székhelyét). (3) Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverési vevő is aláírja. (4) Az egyes árverések lebonyolításának részletes szabályait az árverés színhelyén kifüggesztve közzé kell tenni. V. Záró rendelkezés 15. E szabályzat rendelkezéseit a 2012. július 01. után meghirdetésre kerülő pályázatoknál és árveréseknél kell alkalmazni. Jutasi Kálmán polgármester
Szalainé dr. Németh Annamária jegyző
64
