ÖKOLLÉGIUM 2011/2012. tanév
VÉCSEY JÁNOS
KOLLÉGIUM LAPJA
A Himnuszról:
A Himnuszról: 189 éves Nemzeti HIMNUSZUNK. 189 éve, 1823. január 22.-én írta le Kölcsey Ferenc Himnuszunk szövegét szatmárcsekei magányában. Erkel Ferenc jó húsz esztendővel később zenésítette meg. Gyönyörű költői mű e 64 sor. A tudós irodalomtörténészek azonban nem túl gyakran emlegetik, hogy valójában miért is más ez, mint sok európai ország himnusza. Mindjárt válaszolok rá - három példával is: A németek például a Deutschland, Deutschland über alles, Über alles in der Welt kezdetű szöveget ma már nem éneklik. A második világháború után - mondjuk így - a győztes Európa tiltakozott e megfogalmazás ellen, mert e szöveg ugyebár annyit jelent, hogy Németország mindenek feletti, mindenek felett áll - az egész világon. Megmaradt Haydn gyönyörű zenéje és ma, az eredeti himnusz-vers harmadik szakaszát éneklik a németek. - Bármily hihetetlen is, de csak 1991 óta. A Szovjetunió himnusza a soha nem létező szabadságot az emberiség legnagyobb pusztítóit, Lenint és Sztálint éltette évtizedeken át. A mostani Oroszországnak mondjuk így a jogutódnak - csupán 10 esztendős a himnusza. A franciáké, az úgynevezett La Marseillaise - a vérben álló harcról szól és fegyverbe hív.
E rövidke európai példákat csak azért hoztam ide, hogy lássuk a legfontosabbat. Azt ugyanis, hogy a mi Himnuszunk nem éltet királyt, uralkodót, nem himnusza még a honszerző Árpádnak sem, az ország építő IV. Bélának úgyszintén nem, de még a diadalt diadalra halmozó Mátyást sem dicsőíti. A mi Himnuszunk az évszázadokon át szorongatott, kétségbeesett nép IMÁDSÁGA a mi megtartó Istenünkhöz. Az irodalom tudós művelői tehát gyakran felejtik el így emlegetni e csodálatos 64 sort. Tehát, hogy ez egy KÖZBENJÁRÓ IMÁDSÁG: Isten áldd meg a magyart! Amíg nem volt Kölcsey Himnusza, addig is volt a magyarságnak összetartó, kollektív imádsága, a nép ajkán őrzött énekekkel. Nem minden időszakban, nem mindig azonos belső erővel, hiszen pl. az elmúlt század diktatúrái / 1919-re gondolok és az 55 évig tartó magyar bolsevizmusra / tűzzelvassal irtottak mindent, ami nem a parancsszó ideológiája szerint született. De mondom: voltak a nép ajkán őrzött énekek, pl. a Boldogasszony Anyánk, a Csíksomlyói Szűz Mária (A székelyek régi nemzeti imádsága), később a Székely Himnusz / ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk /, a reformátusok 90-ik zsoltára: "Te benned bíztuk eleitől fogva", vagy az evangélikusok "Erős vár a mi Istenünk" kezdetű Luther éneke. Tehát mindig az Isten segítségét, áldását kértük harcaink
A Himnuszról:
elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben, vagy balsors tépte évtizedeink alatt. Ilyen Himnuszt tehát egyetlen európai nép sem mondhat magáénak, mint amilyet nekünk hagyott örökül a 33 éves Kölcsey, a szatmárcsekei
szoba csendjében. A Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratban csak egy-egy parányi javítás látható, tehát szinte ömlött a tolla alól e felséges 64 sor. Böngézte: Sipos Kati néni
Magyar Kultúra Napja
Magyar Kultúra Napja január 22. A Magyar Kultúra Napja, Himnuszunk születésnapja, különleges nemzeti ünnep. Ebben az éveben január 18-án tartottuk a megemlékezést. De a kultúránk nem köthető egyetlen naphoz. Ott van minden ünnepünkben, ott van a „Kárpát szent bércei” közrefogta medence minden „felvirágozásában”, erőt adva a csapások elviseléséhez is. A történelem hatalmas erői széttörtek vagy egybetömörítettek népeket, népcsoportokat. Nemzetté azonban sorsunk, történelmünk, örömeink s bánataink közös szellemi, lelki feldolgozása, a hagyomány tesz minket. Árpád, Szt. István és Hunyadi Mátyás elevenen élnek népdalainkban és népmeséinkben. Dobó és társai hősiességét Gárdonyi beleírta a magyar lelkekbe. Petőfi nemzeti dala, szabadságunk szimbóluma, amelyet 1956-ban is olyan természetességgel szavaltak, mint ahogy levegőt vettek. A kultúra nem pusztán történelmünk nagy eseményeit megörökítő művészi alkotások tárháza. Sokkal mélyebben lakozik bennünk. Ott van a gyermekként hallott dalokban, versekben, mondókákban. Ott van minden mozdulatunkban. A játékban, a szabadságban, a szerelemben, a helytállásban. Ott van a bennünket körülvevő tárgyak szép-
ségében, és ott van az anyanyelvünkben. Ahogy a világot megértjük, ahogy magunkra ismerünk egymásban. Ott van egész egyéniségünkben. Általa érthető meg a múlt, és vehető birtokba a jövő. Általa vagyunk emberek, magyarok. Minden nemzet saját kultúrájának megtartásával őrzi meg nemzeti jellegét. A magyar kultúra ma kétfelől érzékel szorongatottságot: itthon a manipulált befogadó közönség közönye, idegenben a nagy nyelvek nyomasztó fölénye szorongatja. Ebből kilépni csak a befogadók, és az alkotók kölcsönös megbecsülésének erősítésével lehet. Meghívott előadónk Molnár v. József volt. Jóska bácsi tanít, nevel hitével, tudásával, így próbálja mindennapjainkba visszalopni elfelejtett kincseinket. Tanít az Örökség Népfőiskolán, a Magyar Hagyomány Műhelyében, a Budapesti Iparművészeti Főiskolán, több tanárképző főiskolán és a Miskolci Bölcsész Egyesületben. Jóska bácsi járja az országot és előadásaival életben tartja ősi szokásainkat. Figyelmeztet ég és föld megbonthatatlan kapcsolatára. Az ember teremtett lény, nem kiszakítható a földi körforgásból. Az év minden napjának megvan a maga égi jelentősége.
Magyar Kultúra Napja TANUSÁGTEVŐK CLUB JANUÁRI VENDÉGE: Jóska bácsi a mai ünnepi alkalommal a böjti és a húsvéti szokásokról, valamint Húsvét jelentőségéről tartott érdekfeszítő előadást. Sipos Kati néni
Molnár V. József nép-lélek kutató
TANUSÁGTEVŐK CLUB JANUÁRI VENDÉGE:
1991-től a politikai tudományok kandidátusa. 2002-től a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Alapvető kutatási területe a globalitás hatalmi rendszere. Számos könyv szerzője. Oktatott tárgyai: - rendszerváltás gazdaságtana - magyar gazdaság
Dr. Bogár László docens volt.
Előadásokat nemzetünk helyzetéről és a kivezető út lehetőségeiről.
Dr. Bogár László közgazdász, politikus, volt országgyűlési képviselő, volt államtitkár, jelenleg egyetemi oktató, publicista.
Igen felkészült, tisztán látja az országunk helyzetét, mégis van benne hit, bizakodás és rengeteg szeretet.
Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kereskedelempolitika szakán végzett. 1986-ig Miskolcon élt és az államigazgatásban dolgozott. Ugyanezen évben doktorált, és családjával Budapestre költözött. 1990-től 1998-ig országgyűlési képviselő.
Felajánlott segítségét azoknak a diákoknak, akik érdeklődtek e téma iránt, ill. azoknak, akik a Károlyi Gáspár Református Egyetemre szeretnének járni. Sipos Kati néni
Magyar Kultúra Napja KOMMUNISTA DIKTATÚRA ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA
Az Országgyűlés 2000. június 13án elfogadott határozata értelmében minden év február 25-én tartják a kommunizmus áldozatainak emléknapját. Kovács Béla1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.
ve évtizedeken át azt a hamis látszatot keltették, hogy szovjet fogságba csak harci cselekmények közben elfogott katonák kerültek. Valójában az a tény, hogy a foglyok mintegy harmada kényszermunkára hurcolt civil volt, és nagy számban vittek koholt vádak alapján elítélteket és zártak a GULAG táboraiba (Государстеннй Уголовий Лагерь Állami Büntető Tábor) másféle, sokszor csak személyes indokok alapján letartóztatott magyarokat, ami sokaknak a pokol tornácát jelentette. A hadifoglyokat és a civil internáltakat évekig dolgoztatták a Szovjetunió kényszermunkatáboraiban. Az utolsó nagyobb fogolyszállítmányok csak 1955-ben érkeztek haza. A mostoha bánásmód és életkörülmények következtében a kényszermunkatáborokban több mint 200 ezer magyar ember lelte halálát. Sokan jeltelen sírokban nyugszanak mai napig. Emlékezzünk hát kegyelettel az elhunyt áldozatokra! Áldjuk azoknak emlékét, akik Istenhez és nemzetünkhöz való hűségükkel és kitartásukkal példáink lehetnek egyéni szenvedésükben!
Kovács Béla A második világháború során közel 700 ezer magyar állampolgár került szovjet fogságba. Sorsukról a történelemkönyvek többnyire hallgatnak. A hatalomgyakorlók 1945-től kezd-
A kommunizmus áldozatai a kitelepítettek, az internáltak, a politikai nézeteik miatt börtönbe zártak és a hozzátartozóik, az 1956-os forradalom leverése utáni kivégzettek vagy elítéltek. De áldozatok azok is, akik-
KOMMUNISTA DIKTATÚRA ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA nek akaratuk ellenére kellett elhagyni hazájukat, hogy életben maradhassanak. Szinte nincs olyan család Magyarországon, akiket valamilyen módon ne érintett volna a diktatúra hatása. Emlékezzünk, hogy soha többé meg ne történhessen! Adjunk hálát azért, hogy mi megismerhetjük a békesség útját.
Rácz Sándor Ebben az évben megemlékezésünkön beszédet mond Rácz Sándor ’56-os szabadságharcos, aki maga is öt évet töltött börtönben. A megemlékezést február 22-én tartjuk. Sipos Kati néni
EMLÉKEZZÜNK AZ 1948-AS FORRADALOMRA! „én KASSÁK LAJOS vagyok s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár” nem kívánom, hogy ne találkozzál EMLÉKEZZÜNK AZ 1948-AS vészekkel pályádon, mert az örökké FORRADALOMRA! nyugodt élet félhalál, de legyen mindig férfierőd a vészeken diadalmaskodni! Késő éj van. Jó éjszakát, ha elalszom, jelenj meg álmamban úgy, a milyen nagynak, ragyogónak, a világtól tiszteltnek én reméllek!” Részlet Petőfi Sándor naplójából
„Oh szabadságunk, édes kedves ujszülött, légy hosszú életű e földön, élj addig, míg csak él egy magyar; ha nemzetünk utolsó fia meghal, borulj rá szemfedő gyanánt ... s ha előbb jön rád a halál, rántsd magaddal sírodba az egész nemzetet, mert tovább élnie nélküled gyalázat lesz, veled halnia pedig dicsőség!
Megemlékezésünket március 7-én tartjuk.
Ezzel köszöntlek, ez legyen útravalód az életben. Élj boldogul!
„én KASSÁK LAJOS vagyok s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár” „Önök biztos, hogy ezt akarják megnézni?”- fogadja az idős hölgy a Kassák Múzeumba betérőket. Néhány másodpercnyi zavarodottság után a válasz: „Igen!” Vajon az iménti közjátékban szereplő néni miért nem tartja érdemesnek a kiállítás megtekintését? Vagy talán a rossz tapasztalat beszélt belőle? Az emberek csak tévedésből keverednének oda? Hogy ez a helyzet
mielőbb megváltozzon, szeretném röviden felhívni a figyelmet erre a kollégiumtól körülbelül 6-7 perce lévő- intézményre. A múzeum az óbudai Főtéren található, a XVIII. században építtetett Zichy-kastély ad neki otthont a Térszínház, az Óbudai Múzeum, és a Vasarely Múzeum mellett. Ez a klasszicizáló késő barokk épület önmagában is megérdemelné a figyelmet, ám most csak felületesen vesszük szemügyre, igazi célunkat egy percig sem feledve. Talán majd visszafelé.
„én KASSÁK LAJOS vagyok s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár” Kassák Lajos, író, költő, képzőműA termekben elhelyezett digitális vész, szerkesztő, szervező, esztéta, táblák további információval szolpublicista. Neve egybeforrt a magyar gálnak az érdeklődők számára. avantgárddal. Novák Imre úgy foÉrdemes megnézni azt a húsz pergalmazott: „Ő a hazai avantgárd ces videót is, melyen Kassák Lajos szálláscsinálója.”1 A 2011. áprilisábeszél magáról, műveiről, a képarban megnyílt állandó kiállítás az ő chitektúráról, az alkotás folyamatászerteágazó munkájába enged bepilról, saját helyéről a művészettörtélantást. netben, a művészet feladatairól. Még A tárlat vezérfonalát Kassák lapjai, A Tett (1915-1916), a Ma (19161919), a bécsi Ma (1920-1926), a Dokumentum (1926-1927), illetve a Munka (1928-1939) adják, melyek időrendi sorrendben vezetnek végig az életművön. A dokumentumokat olvasva egy elkötelezett, társadalomkritikus művészetfelfogás bontakozik ki: „Az új művészet lényege a tragikus idők felérzése és értelemmel megvilágítása a vajúdó időbe. Az új művészet hivatása az elnyomottak butaságába és az uralkodók kalmárspekulációiba veszett emberiség önmagára ébresztése.”2 Kassák világmegváltó, avantgárd nézeteit; munkásosztályhoz való viszonyát fotómontázsai, képarchitektúrája vizuális szinten jelenítik meg. Ezek mellett helyet kapnak szépirodalmi munkák is, valamint fotók a művész magán-, és a hozzá kapcsolódó kultúrcsoportok életéből. A konstruktivizmus éveit egy absztrakt, lírai, hangulatfestészet követte. A kiállítás végén megtekinthetünk pár ilyen alkotást is. 1
NOVÁK IMRE, Fő műve a sorsa: Kassák Lajos, az író, szervező, szerkesztő, festő, esztéta, Új Katedra, 2008. (1. évf.) 9. szám 22-23. oldal 2 KASSÁK LAJOS, A világ új művészeihez, 1919. (kiáltvány)
versei is elhangzanak a felvételen. A nyolcvan éves férfi meglepő szellemi frissességről tesz tanúbizonyságot. Az állandó tárlat mellet időszaki kiállítások is helyet kapnak a múzeumban. A 2011. novemberében induló Az avantgárd magángyűjteményekben című programsorozat második kiállítása A kölcsönös hatások körei. A MA és a Zenit a zágrábi Marinko Sudac-gyűjteményben 2012. január 27-től tekinthető meg. Pénteken 16.00-kor nyitja meg Branko Franceschi, az Institute for the Research of the Avant-Garde elnöke. Bárdos Veronika 102-es szoba
A tanuló ifjúságnak, így a félév-zárás idején:Tanulj, tinó! Félreértés nek fel, mikor A tanuló ifjúságnak, így a „Tolsztojevszkijekről”, „IV. Kun félév-zárás idején: Bélákról” olvasnak dolgozatainkban, vagy hogy a „lisztharmat egy csapaTanulj, tinó! dékfajta”, és „István meg Vajk küzdöttek egymással a trónért”. „Tanulj, tinó, ökör lesz belőled”sokszor hallottuk már. Talán ez az oka annak, hogy egyikünknek sincs akkora kedve tanulni. Mert ki az a marha, aki ökör szeretne lenni?! A nem-akarásnak azonban nyögés a vége. Tanáraink kétségbeesve nyög-
Félreértés Szeretem a nyári hajnalt. Amikor a sötétség menekülőre fogja a nap kibukkanó és egyre erősebben szurkáló sugarai elől; az égi festőművész a korán kelő földi halandóknak felfedi palettájának határtalan színeit; a föld, a fű kipárolgása a virágok illatával vegyülve egészen bódító; a madarak csőrükben harmatcseppel megköszörülik a torkukat. A legjobb az egészben, hogy közel s távol egy teremtett lélek sem zavarja a természet ébredezését. Ilyenkor ösztönösen teleszívom a tüdőmet a hajnali levegővel, a szemem fürdik a látványban, hogy sokáig kitartson az érzékeknek eme kavalkádja, hogy erőt meríthessek belőle egész nap. De amiről most írni szeretnék, az egy novemberi hajnalon történt. Az olyat már nem szeretem. Sűrű köd-
Végül is elégedettek lehetünk, hisz mindez már akkora ökörség, hogy nincs is szükség további tanulmányokra. Bárdosi Veronika
ben taposom az avart, távolról hallom a zizegését , még alszom. Ketten vagyunk a kutyámmal. Élvezi, hogy kiszabadult a négy fal közül, és négy lábával legalább nyolcfelé futna. Igyekezetében, hogy lehetőleg egyszerre vegye birtokba az egész parkot, jó nagyokat ránt rajtam. Amikor már majd kiszakad a karom vállból, rászólok- és akkor pár méter erejéig mellettem jön az én tempómban, ami neki kínszenvedés, én viszont menet közben alhatok tovább. - Maga lecigányozott engem! – hallom, de nem látom, honnan jön a hang. Rekedtes, borízű, erőszakos. Megyek tovább alfában, nincs itt senki, meg aztán úgyse nekem szólt, biztos valamelyik lakásban szól a tévé.
Félreértés Igen, maga, maga tehén a kutyával! Tehén a kutyával…hmm, olyan mintha egy giccsfestmény címe lenne. És meg is jelenik szemeim előtt Böske, nagyapám jámbor magyar tarka szarvasmarhája, lábai alatt ugrándozó kis puli kölyökkel. Boldog gyerekkor… És akkor bevillan valami. TEHÉN?!! Na ezt nem kellett volna! Azonnal magamhoz tértem, de felébredt a bennem alvó oroszlán is. Most már kíváncsi lettem a hang gazdájára. De még mindig nem láttam senkit. Az egyik padon mintha lenne valami. Beszélő rongykupac? Mintha érezte volna, hogy meg kell mutatkoznia teljes valójában, a rongykupac hirtelen előttem termett, és közben kombináltszekrénnyé nőtte ki magát. Vérszomjas őrző-védő fenevadam egész nyolckilós testében remegni kezdett a lábam mellett. -
- Én is vagyok akkora magyar, mint maga! – bődült el a napbarnított hazafi. - Ezt nem kétlem, kedves uram, - mondtam higgadt kimért hangon, amitől megilletődött kissé az emberünk, mivel nem volt hozzászokva. Miért kéne azt megtudni neki, hogy szinte már folyik le az inamon? - Sőt legalább kétszer akkora, ahogy így elnézem. De árulja már el, ki a fene szólt magához? Mit kötözködik itt? Felőlem aztán akkora magyar is lehet, mint a Gellérthegy, az
se érdekel, ha Ön Árpád vezér sokadik unokája, csak szálljon már le rólam!- nem volt kedvem a hajnali magyarsági versenyhez. - Azér még nem kéne cigányozni! - Hagyjon már ezzel békén, mondtam már, hogy egy szót se szóltam! Mindenfélét hall, nem kéne annyit inni! ( Még ha úgy is történt volna, nem tévedtem volna nagyot. Egyébként se értem, mi ezzel a probléma. Ha a lóra mondhatjuk, hogy ló, akkor miért nem érvényes ez minden más élőlényre is? Végtére is csak az igazat mondjuk vele. Vagy pont ezt nem szabad? Össze vagyok zavarodva…) Mit akar maga tőlem tulajdonképpen? Pénz nincs nálam, mást meg ne akarjon, mert még közelebbről megismerkedhet a kutyámmal. Tudja, nagyon szereti ám a kolbászt, el se hiszi, mi mindenre képes érte…( Ne remegj már, Csöpi, tiszta gáz!) De én akkor is hallottam. De én akkor sem beszéltem. Mit csináljak, hogy elhiggye végre? Mégis mi a frászkarikát hallott? - Hogy maga azt mondta, hogy megállj cigány! És ekkor megértettem, honnan a probléma. A megvilágosodástól egy nagyot sóhajtottam. - Nem azt mondtam, hogy megállj cigány, hanem hogy ne ránci-
Félreértés gálj! , azt is a kutyának. Ahelyett, hogy ártatlan emberekkel keménykedik, igazán elmehetne a tűzoltókhoz kimosatni a fülét! Na gyere, Csöpi!- Ezzel otthagytuk. Részemről az ügy le volt zárva. Még dünnyögött valamit, de nem értettem. Nem féltem attól, hogy sűrű bocsánatkérések hagyják el ajkait. Inkább magamban vigyo-
rogtam a félreértésen- most már így utólag megkönnyebbülve. Hazafelé menet elgondolkodtam: Lehet, hogy minden faji kérdés egy csapásra megoldódna, ha mindenki elmenne kimosatni a fülét. Hülyeség? Ki kéne próbálni. Gabi néni
ÖKOLLÉGIUM – a Vécsey János Kollégium lapja Koordinátor és szerkesztő:Sipos Katalin és Novotnyné Horváth Mónika Tördelő: Auxi János Felelős kiadó: Tóbi Mária igazgatónő Megjelenik a Fővárosi Közoktatás-Fejlesztési Közalapítvány támogatásával
