Kéve AZ ÉSZAKI MAGYAR PROTESTÁNS GYÜLEKEZETEK LAPJA. Bekecsalja (mvp 2012)

új

Kéve

AZ ÉSZAKI MAGYAR PROTESTÁNS GYÜLEKEZETEK LAPJA

Bekecsalja (mvp 2012)

Bekecs alatt Nyárád tere, Ott egy kunyhó zsuppal födve. De a belseje aranybánya, Arany benne egy kislányka, csuhajja. Zápor hullott a havason Foly a Nyárád zavaroson. Éltem is megzavarodott, Mert a rózsám könnyet hullat, csuhajja. Marossárpatak

XX. évfolyam 2. szám

Stockholm, 2012 június

új

kéve

MOLNÁR-VERESS PÁL lelkész az Egyháztanács lelkészi elnöke 523 98 HÖKERUM Tångagärde 136 Tel: 033–275 022 Mobil: 070–602 29 68 E-mail: [email protected] EGYHÁZI TISZTSÉGVISELŐK Dr. SEBESTYÉN GÁBOR Stockholm az Egyháztanács világi elnöke országos felügyelő 126 47 HÄGERSTEN Fastlagsvägen 42/1 Tel: 08–18 41 72 Mobil: 073–966 04 75 E-mail: [email protected] GAAL ANDRÁS főgondnok, Jönköping az Egyháztanács elnökségének tagja 567 31 VAGGERYD Smedbygatan 21 Tel: 0393–161 69 E-mail: [email protected] TÓTH ILDIKÓ főjegyző, Sölvesborg az Egyháztanács elnökségének tagja 294 34 SÖLVESBORG Rektor Dahlsg 4 H Tel/Fax: 0456–140 37 Mob: 0730–25 40 14 E-mail: [email protected] PITLIK PÁLHÁZI KATALIN Malmö az Egyháztanács elnökségének tagja 217 46 MALMÖ Roskildevägen 9 A Tel: 040–26 76 38 E-mail: [email protected] ifj. VASZI ÁRPÁD Helsingborg az Egyháztanács elnökségének tagja 254 49 HELSINGBORG Jaktfalsgatan 62 Tel: 042–24 30 08 Mobil: 0722–25 88 90 E-mail: [email protected] TIGLEZÁN JÓZSEF központi pénztáros az Egyháztanács elnökségének tagja 144 52 RÖNNINGE Verandastigen 3, 5 tr Mobil: 070–482 86 57 E-mail: [email protected] DEÁK GYÖRGY Borås 507 54 BRÄMHULT Jutegatan 11 Tel: 033–23 03 07 E-mail: [email protected] ETÉDI LAJOS Ljungby 341 38 LJUNGBY Hångersvägen 33 Tel: 0372–844 86 E-mail: [email protected] FEKETE JENŐ Eskilstuna 633 53 ESKILSTUNA Klarbärsvägen 23 Tel: 016–12 00 39 Mobil: 070–920 33 72 E-mail: [email protected] JORDÁKY BÉLA Göteborg 428 35 KÅLLERED Gamlehagsvägen 19 Tel: 031–795 25 02 Mobil: 070–562 31 08 E-mail: [email protected] REHÓ ISTVÁN Västerås 723 51 VÄSTERÅS Glasbägargatan 7 Tel: 021–12 09 91 E-mail: [email protected] SÁRKÁNY SÁNDOR Halmstad 312 40 GENEVAD Lillgatan 2 Mobil: 070–972 46 78 E-mail: [email protected] SPÁDA JÁNOS Växjö SPÁDA ILDIKÓ Szeretetszolg.megbízott 352 47 VÄXJÖ Hjalmar Petris Väg 10 B Tel: 0470–76 34 42 Mobil: 076–233 66 17 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] TÅNGAGÄRDE Gyülekezeti Otthon Ungerska Protestantiska Församlingshemmet 523 98 HÖKERUM Tångagärde 136 Tel: 033–27 50 22 Külföldről Svédország hívószáma: 0046

2

XX. évfolyam 2. szám, 2012 június

új

Kéve

Herszényi Péter, Egyed Petra, László Gergely, Péter Enikő, László Hunor, Péter Szilvia, Péter Szilárd, Buzás Gergő, Bálint Palmgren Tünde, Bálint Palmgren Oszkár

KONFIRMÁLTAK 2012-BEN

Balra Tóth Ildikó országos főjegyző, középen Molnár-Veress Pál lelkész, jobbra dr. Sebestyén Gábor országos főfelügyelő. „Megfogyva bár, de törve nem...” avagy megfáradva és sokszor letörve, de a reményt soha fel nem adva teszik, amit hitük szerint Isten itt és most éppen őreájuk bízott.

Rég nem látott sokadalom töltötte meg a Tångagärdei Gyülekezeti Otthont és környékét, autók tucatjai araszolgattak helyet keresvén, vendégek érkeztek, és jöttek Stockholmból, Jönköpingből Malmőből, Olofströmből, Växjöből, Ljungbyből, Göteborgból, Mörrumból és Sölvesborgból, Budapestről, Csíkszeredából és Zetelakáról, Marosvásárhelyről és Szegedről, Gyergyószentmiklósról és Kecskemétről, Vaggerydből és Szabadkáról, s ki tudja még hány helyéről, szegeletéből és sarkából e nagyvilágnak. Bár 1993 óta folyamatosan rendezünk magyar nyelvű kátéoktatást és konfirmációt itt élő gyermekeinknek, minden évben talány, vajon hányan jelentkeznek a családi és gyülekezeti élet e jeles alkalmára. Tavalyelőtt egy, tavaly egyetlen XX. évfolyam 2. szám, 2012 június

egy konfirmandusunk sem volt, de három éve hatan, máskor kilencen vagy tizenegyen, eddig a legtöbben tizenhatan konfirmáltak, s a tavalyi kimaradás után idén ím tíz fiatalunk sajátította el hitünk alaptételeit, s vallotta meg hitét az ünnepi istentiszteleten. Herszényi Péter, Egyed Petra, László Gergely, Péter Enikő, László Hunor, Péter Szilvia, Péter Szilárd, Buzás Gergő, Bálint Palmgren Tünde és Bálint Palmgren Oszkár – mindegyiknek története más és más. Közülük öten Svédországban születtek (2 Mörrumban, 2 Ljungbyban, 1 Jönköpingben), öten pedig a Kárpát-medencében (2 Szegeden, 1 Debrecenben, 1 Budapesten és 1 Gyergyószentmiklóson). Talán már e felsorolás is érzékelteti, milyen sokrétű környezetből, más-más családi és érdeklődési

3

új

kéve

háttérből, mennyire különböző nyelvi készséggel és ismeretekkel érkeznek fiataljaink. A hazai iskolákban kezdők számára nyilván könnyebb az új ismereteket elsajátítani, mint azoknak, akik itt születtek és kiskoruktól kezdve idegen nyelvi környezetben nevelkedtek. Ilyenkor tudjuk csak felmérni, mekkora küzdelmet jelent a szülők számára, hogy átörökítsék gyermekeikre mindazt, mi számukra életet jelentett, megtartó hitet, gazdagító hagyományt, biztonságot adó közösséget. S talán épp ilyenkor adódik alkalom sokak számára azon is elgondolkodni, hogy miért érdemes, és miért kell minden lehetséges módon támogatni és fenntartani azt a közösséget, mely remélt jövőnk egyik záloga. Nem véletlenül írjuk rá a konfirmációi emléklapra az alábbi emlékeztetést és kérést: „Midőn ennek bizonyságául ezt az emléklapot áldáskívánatokkal kiadjuk, kérjük a mindenható Istent, hogy őrizzen meg téged a Maga dicsőségére, keresztény anyaszentegyházunk, egész nemzetünk javára és áldozatkész szolgálatára”. Úgy legyen! Ámen!

A skandináviai szolgálat mögöttünk hagyott fél évszázadában nemzedékek jöttek, nemzedékek mentek (ezt illusztrálja bal oldali képünk is), de Istenünk kegyelme, jósága és szeretete megmaradt örökké. A külhoni magyar közösségek életképességének biztosítéka az is, ha az önszerveződés különféle formái mellett ápolják a magukkal hozott kötődéseket, s időről időre újra felfedezik a szülőföldhöz kötő gyökereket, az otthoniakkal egybefűző szálakat. A gyergyószentmiklósi öregotthon megsegítésére a Svédországi Magyar Orvosok Egyesülete és az árvákat támogató Lencse Tibor Baráti Társaság által szervezett legújabb jótékonysági hangverseny is ezt bizonyítja (lásd jobb oldali képes beszámolónkat).

4


új

Kéve

JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENY

A rendezvényen részt vett többek között Bíróné Gulyás Katalin konzul (fent), Jean Christophe Robert francia lelkész (balra fent), Mokos Magdolna (balra), Sántha Jutka (középen), a Stockholmi Magyar Kamarakórus, Harmath László karnagy és Palotai Mária (lent). Fotók: Tiglezán József


5

új

kéve

MI KÉT ÖRÖKSÉGET KAPTUNK

Az Új Kéve első tízegynéhány évfolyamának számaiban KERESZTÉNY MŰVELŐDÉS címmel, Veress Zoltán szerkesztésében egy igen érdekes és színes rovat gazdagította lapunkat. A szűkebb értelemben vett gyülekezeti életünkről szóló híradásokon túl, melyek lapunkban természetszerűleg mindig helyet kaptak, az említett rovat rövid hírek és tudósítások formájában ennél sokkal nagyobb kitekintésben, az egyházi vagy világi téren minket is foglalkoztató kérdések egész sorát érintette, vetette fel és taglalta, s olyan eseményekről (kiállításokról, könyvek vagy kiadványok megjelenéséről, konferenciákról, más rendezvényekről stb.) tudósított, melyek a mindennapi élet diktálta ütemből kizökkentve olykor megállásra, szemlélődésre, hosszabb távú átgondolásra, olykor valaminek az újraértékelésére ösztönöztek. A hétköznapitól az ünnepibb felé, az alantastól a magasztosabb, a múlandótól a maradandóbb dolgok felé irányították figyelmünket. A Duna Televízió megjelenése, majd egyre több műholdon keresztül sugárzott hazai tévé- és rádió-csatorna a híreknek és tudósításoknak naprakész, sőt óránkénti híradásaival alapjaiban megváltoztatta olvasási, tájékozódási szokásainkat, megkön�nyítette világra való rálátásunkat, kitágította érdeklődésünket. Az internet aztán minden mást felülmúlva szó szerint meghódította a világot. Vele szemben a versenyt felvenni értelmetlen és képtelen vállalkozás.

Ezúton is köszönjük a Ljungbyi Magyar Énekkar tagjainak, hogy eljöttek és gyönyörű énekükkel gazdagították a Trogared kápolnában tartott konfirmációs ünnepi istentiszteletünket

Egy gyülekezeti lap, egy egyházi folyóirat viszont arra mindenképpen jó, hogy a közvetlen és szükségszerű információk (rendezvények időpontjai, helyei és címei, elérhetőségek, belső szabályok és törvények, rendelkezések stb.) közlésén túl olyan témákról írjon, melyek feltételezhetően sok embert foglalkoztatnak. Az egyháztól és szolgálattevőitől ugyanis joggal várják el a hívek, de általában a széles értelemben vett társadalom is, hogy legyen véleménye a minden embert, így elsősorban a hívőket is érintő kérdésekről. Elvárják, hogy az egyházak és szolgálattevőik határozott állásfoglalásukkal példát adjanak és irányt mutassanak híveiknek.

Új rendtárssal bővült a Szent György Lovagrend Skandináviai Nagypriorátusa 2012. április 28-án Visegrádon az egykori királyi palotában br. Cseke László jun., a Szent György Lovagrend rendi kancellárja lovaggá ütötte dálnoki Gaal Andrást, a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség főgondnokát, a jönköpingi gyülekezet felügyelőjét. Lg. Mihály Ferenc nagyprior, lg. dr. Sebestyén Gábor prior, lg. Bokor Domokos, lg. Balogh Gyula, lg. Tiglezán József, lg. Feldőtő Sándor és lg. Fónyad Péter svédországi, továbbá lg. Bán István észtországi rendtársak mellett lg. Gaal Andrással együtt a Szent György Lovagrend Skandináviai Nagypriorátusa 9 tagúra bővült. Gratulálunk mindannyiuknak!

6

A családi körben készült képen balról jobbra: a lovaggá ütött Gaal András fia Gaal Imre, bátyja Gaal Miklós, lovagi ornátusban Gaal András, végül unokaöccse lg. dr. Gaal György kolozsvári író.


új

Farizeusi magatartás és hitvány magyarázkodás amögé bújni, hogy az egyház – természetéből fakadóan – transzcendens távlatokba nézve nem foglalkozik evilági dolgokkal, vagy hogy Krisztus egyházának univerzális jellegére tekintve nem ildomos nemzeti kérdésekkel foglalkoznia. 22 évvel ezelőtt, amikor svédországi szolgálatomnak nagyon az elején voltam, s már akkor voltak olyan hangok, hogy „nem kell nekünk magyarkodó pap”, vagy hogy „tudod lelkem, amióta román papunk van, azóta mi nem járunk istentiszteletre”, nos, akkor, a Kéve 1990 szeptemberi számában Ravasz László egykori református püspöktől kölcsönöztem egy gondolatot, ezt írván: ELVÁLASZTHATATLAN Ötven esztendővel ezelőtt egyik püspökünk így fogalmazott: „Mi két örökséget kaptunk: evangélium szerint megtisztított hitünket s magyar mivoltunkat. E kettő egymástól elválaszthatatlan. A kettős felelősség súlya alól nem lehet szabadulni. Megváltoztathatatlan sors: e kettős örökséggel élnünk vagy halnunk kell.” És sokak kérdésére: miként? – a kortárs így válaszolt: Reményik Sándor AHOGY LEHET Fogcsikorgató türelemmel, Összeszorított szájjal – Krisztus-követő bús próbálkozással, Majd daccal, lobbanóval, Fojtott igével és visszanyelt szóval, Tenyérrel, mely sima örökké, Csak a zsebben szorul ököllé – Keserű, tehetetlen nevetéssel Békülve meg akármi rendeléssel – Nem csodálkozva már – és csodálkozva mégis, Hogy rajtunk ez is, az is megesett: Hordozzuk, testvéreim, ezt a hordhatatlan, Kínszenvedést virágzó életet. Ahogy lehet... Megalkuvás zsoltárát énekelve, Végtelen rabmenetben csak megyünk, Nincs semmi fegyverünk, Fegyvertelen a lelkünk lázadása, Pedig a vérünk minden csöppje vágyik, Vágyik a Péter vad mozdulatára, Amikor Istenének védelmében A Málkus fülét hirtelen levágta. Kik vagyunk mi? Ó, nem az Alázat, Csak a megalázottság fiai. XX. évfolyam 2. szám, 2012 június

Kéve

Nemzedékek büszke hídfői közt Görbülő ív, görnyedő átmenet: Testvéreim, bizony nem élünk jól mi, Nem apáinknak tetsző életet. De aki másképp tehetne helyünkben, Az vesse reánk az első követ! Minden percünk kínzó kiegyezés: Ahogy lehet... Testvérem, korcs hős, alkuvások hőse, Félbenmarad, megmásul mondatod? Egy szikra talán mégis zengve pattan Lángörvényből, mely benned kavarog. Dagadnak benned árvizes erők, Zúdulna niagarás zuhatag: Elégedj meg, ha megtöltesz belőle Kristálytiszta vízzel egy poharat. Visszaszorítanak, hátrább, egyre hátrább, És amit hagynak, egyre kevesebb: Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz, S azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet, Szikrát a tűzből, cseppet a folyóból, A töredéket eltört mondatodból, Minden megmaradt árva keveset: Ahogy lehet... Láttad a Karsztok szirt-sivatagában A liliputi termőföldeket? Pár négyzetméter – amit a lavina, A kőgörgeteg könnyen eltemet. S a Karsztok boldogtalan magvetője, A földmívelés madárijesztője Ezt a kis humuszt mégis szereti, Kicsi kőkerítéssel keríti. Pedig szinte sírjának is kevés. Ó, karszti sors; ó, karszti temetés... Te is, testvérem, karszti sorsodat Fogadd el, s védd meg karszti földedet, Azt a sírodnak is kevés humuszt, Azt a pár négyzetméternyi helyet, S azt a fölséges Isten-lábnyomot, Mit a lavina minden rohama Eltörölni még sohasem tudott. Védd ezt a talpalatnyi telkedet, Cserépkancsódat és tűzhelyedet, Utolsó darab száraz kenyered! De azt aztán foggal, tíz körömmel, Démoni dühvel és őrült örömmel – Ahogy lehet... Ahogy lehet... 1935

7

új

kéve

Farizeusi magatartás – írtam az imént –, nem véletlenül, hiszen június elején megdöbbentő közjátéknak voltunk tehetetlen szemlélői és hallgatói. AZÉRT HARANG A HARANG Történt ugyanis, hogy a magyar kormány nevében Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár május 25-én azzal a kéréssel kereste meg a történelmi egyházakat, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután 1 perces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. A kérést Erdő Péter katolikus bíboros, Bölcskei Gusztáv református és Gáncs Péter evangélikus püspökök az alábbi közös nyilatkozatban utasították vissza: „Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak. A válasz közzététele után elsőként Dr. Békássy N. Albert, a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat világi elnökének TILTAKOZÁS a szégyentelen magyar egyházi vezetők magyart tagadásáért című nyilatkozata jutott el hozzánk, melyben többek között ez áll: „Ez, sajnos látszat-érv és nem is igaz. (...) A templomi harangszóban a magyarság és a keresztyénség összeötvöződése kerül kifejezésre. (...) A déli harangszó 1456 óta számunkra mindmáig a nándorfehérvári győzelem emlékezetére csendül. A harangszó az egész magyarságé, bárhol a föld kerekén...” A záró sorokban még ez áll: „Szólítson fel szívünk harangszava a hit fegyvereivel való ellenállásra...” Az egyik internetes portálon pedig így jelent meg a hír: Szembeköpték híveiket a nemzetellenesség útján tévelygő „egyházaink”: nem voltak hajlandók harangozni Trianon évfordulóján (...) és még csodálkoznak, miért ürülnek ki a templomok. Gazda József kovásznai író szerint: Ehhez hasonlót csak akkor éreztem, amikor egy ezekhez hasonló embertelen ember, nevezetesen Gyurcsány Ferenc ama dec. 5-e előtt belegázolt a lelkünkbe. Most ugyanezt tették ezek, egyházaink úgymond vezetői. Egy mondatba sűrítve: elutasították, hogy Trianon napján egy percre meghúzassák, illetve: engedjék meghúzni Magyarország összes harangjait. (...) Egy olyan ponthoz jutottunk el, amikor hallgatni bűn. Olyan válságot él át a nemzet, melyhez foghatót elképzelni sem lehet. S azok, akik lelki vigaszt, támaszt kellene hogy nyújtsanak lelkeinknek, azok aláznak meg magyar és keresztény mivoltunkban egyaránt. Nem az egyházak, hanem eme vezetők ellen kell fordulnunk. (...) Ha most nem cselekszünk, szétesnek egyházaink, s még nagyobb vesztesekké válunk. Fölöttébb furcsa, hogy két évvel ezelőtt, 2010-ben az egyik hazai lap idézi a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálatának közleményét, amelyben akkor még ez állt: A trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából június 4-én 16.30-kor országszerte megszólalnak a református és az evangélikus templomok harangjai... Az igazságtalan trianoni békediktátum 90. évfordulóján (...) a harangszó nem csak arra

8

emlékeztet, hogy Trianon egy egész nemzetet, közösségeket, családokat és egyházakat megnyomorító döntés volt, de az Istennel való találkozásra is hív, aki erősebb minden erőtlenségünknél.” Mint ismeretes, a trianoni diktátumot 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Az aláírás napján az akkori egyházvezetés rendeletére két órán keresztül kongott, zúgott Magyarország minden harangja. Az eset utójátéka részben örvendetes, részben elszomorító. Gáncs Péter püspök az evangélikus egyház nevében azt nyilatkozta, hogy: a trianoni emlékharangozással kapcsolatos egyházi állásfoglalás félreérthetően jelent meg a sajtóban, ezért az evangélikus egyház fontosnak tartja leszögezni: Hála Istennek, vallásszabadság van hazánkban, ahol gyülekezeteink szabadon használhatják templomaikat és harangjaikat. Így a nemzeti összetartozás napja alkalmából is sok evangélikus egyházközség tartott megemlékezéseket imádsággal és harangszóval, amit senki nem korlátozott. Ennek központi elrendelése szükségtelen és idegen a reformáció egyházainak jó rendjétől. A történelmi egyházak az esztendő minden napján szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét. Isten áldja meg a magyarságot és az egész világot! A református egyház pedig a minap nyilatkozatot adott ki, miszerint június 4-ét, a Nemzeti Összetartozás Napját is felvette jeles napjai sorába a Magyar Református Egyház. Erről egyhangú döntéssel a Kárpát-medence református egyházainak, egyházkerületeinek és egyházmegyéinek vezetőségeiből álló Generális Konvent döntött június 19-én. Az idei ülését Szombathelyen tartó testület arra kéri a református gyülekezeteket, ahogy a másik jeles napon, május 22-én, a Református Egység Napján, úgy a jövőben – presbitériumaik döntése alapján – ezen a napon is harangozzanak. Végezetül álljon itt az a vers, melyet első svédországi – 1988 februárjában, Stockholmban tartott – istentiszteletemen a prédikációba foglaltam: Kányádi Sándor HARANGFELIRAT (ars poetica) azért harang a harang hogy hívja az élőket temesse a holtakat s hogy árvíz jégverés tűzveszély idején s hódító horda láttán félreverjék


új

Kéve

SKANDINÁV TANULMÁNYÚT A Károli Gáspár Református Egyetem teológusainak látogatása dél-svédországi gyülekezeteinkben Skandinávia. Sziklás hegységek, csillogó vizű fjordok, fagyos tundra, mínusz fokok, mogorva „vikingek”, még hűvösebb fogadtatás és persze a rénszarvasok. Talán ezek az első gondolatok, amik megfogalmazódnak az emberben, ha a távoli „Északra” gondol. De ha most megkérdeznék tőlem, mire is asszociálok, ha Európa legészakibb országairól kérdeznek, azt mondanám: a zöldnél is zöldebb fű, kellemes nyári meleg, tükörsima tavak, mindenütt faházak és a nagybetűs vendégszeretet. legjobb lesz, ha egyszerűen a felkérésnek eleget téve, személyes jellegű beszámoló lesz egy teológuskirándulásról és gyülekezetlátogatásról Skandináviában. Vidámság, nyugodt, derűs légkör. Bár a világ legrégibb királysága már nem emlékeztet a hajdanira, a vikingek fiainak még van mit aprítaniuk a tejbe. Csak egy kis ízelítőt kaptam pár órára Dánia varázslatos fővárosából, de a nyugodtság arra a pár órára még a nagy sietségben is magával ragadott. Koppenhága a „zöld toronysisakok” városa. A rézlemezeket zöldre marja a sós tengeri levegő az óváros kastélyainak és templomainak tornyain, amelyek a középkori sikátorok és az újabb épületek fölé magasodnak. Szóval ha északot tűzzük ki úticélnak, az utazó sok mindenre számít. Például hidegre. A ruhatárunk nagyrészt vastag pulóverből meg télikabátból állt, amiket persze még csak elő sem kellett venni. Meg arra számít, hogy rénszarvasok szaladgálnak a kanyargós erdei úton. Ehelyett nyulakkal találkoztunk a kisváros parkjaiban. De volt olyan, aki a sarki fényt szerette volna látni. Helyette csillagmentes éjszakába pillanthatott, olyanba, ahol még éjfélkor is látszanak a felhők.

Ez az út minden várakozásomat felülmúlta. Talán ez a beszámoló arra hivatott, hogy igazolja ezen állításomat, vagy arra, hogy Dánia, Svédország és Norvégia szépségeiből mozaikot adjon, de a


A közlekedést a gyalogosok, de legfőképpen a biciklisek uralják a nyüzsgő városban. Felsorolni sem tudnám azt a sok-sok nevezetességet és Andersen meséibe illő épületet, amiket láttunk végiggyalogolva a várost átszelő csatorna mellett. A híres és keskeny Nyhavn rakpart tarkára festett épületei valami előkelő, mégis modern érzetet keltenek. Európa sokak szerint legszerényebb uralkodó dinasztiájának téli lakhelye kifinomult, korántsem hivalkodó stílust sugall. Aztán a Kastellet, a háborús ellenállás egyfajta bázisa ismét múlt korok emlékeit idézi, ahol a fáradt turista késztetést érez arra, hogy pár percre a park zöld füvét közel érezze zsibbadt tagjaihoz.

9

új

kéve

Persze a város jelképe, az Andersen-mese hősnője, a Kis hableány kecses, a végtelen tengerbe simuló szobra sem mindennapi látvány. Ez csak az első állomás volt, és az úticélunk messze volt még. Mégis: először, de nem utoljára éreztem az út során, hogy ennek a világnak részese akarok lenni, de nem csak egy délutánra.

Azt hiszem, senki nem sértődik meg, ha azt mondom, hogy mi, a 21. század fiataljai olyan történelmi, politikai háttérből jövő emberekkel találkoztunk, akik gyökereit jelentő rendszer/rendszerek működését alig tudjuk megérteni. Talán ezért is jelentett olyan sokat minden egyes beszélgetés, amely az istentiszteletek utáni kávézással adatott nekünk.

Nem tudom, nem is merek véleményt formálni arról, hogy vajon miért is kerültek ki oda oly sokan, kik magyarul beszélnek. Akiknek gyermekeik svéd egyetemeken tanulnak, és unokáik talán már csak dadogják anyanyelvüket. Nem áll jogomban sem ítélni, sem buzgón védeni őket.

Kisebb-nagyobb megállók után megérkeztünk Halmstadba, ahonnan végül is utazásunk valódi célja indult, mégpedig az, hogy a svédországi magyar gyülekezetekben szolgáljunk. Elég éles váltás a kezdeti dániai élmények után belecsöppenni a kinti magyar gyülekezetek vérkeringésébe. Hadd tegyek most egy kis kitérőt a szolgálattal kapcsolatban. (És most e sorok írója eszeveszettül keresi a szavakat.) Mondhatjuk, hogy a szolgálatok egyformák. Hiszen egy bizonyságtétel, egy vers, egy prédikáció ugyanúgy megszólít (vagy nem) itthon és külföldön is. Magyarokkal, legfőképpen erdélyiekkel találkoztunk Halmstad, Helsingborg, Malmö és Göteborg gyülekezeteiben. A szolgálatok egyformák, a hallgatóság viszont más.

10

A helyzet mindenesetre az, hogy élő közösségeket alkotnak. A helyzet mindenestre az, hogy Magyarországon alig találkozom ilyen nagy vendégszeretettel más teológusnapokon. A helyzet mindenesetre az, hogy az ökumenikus istentiszteleten, Halmstadban a Boldogasszony anyánk (arcunkra mosolyt csalva) és a Székely himnusz megfért az „Isten, áldd meg a magyart” mellett. A helyzet mindenesetre az, hogy a lelkész, Molnár Veress Pál embert próbáló szolgálatot teljesít azzal, hogy több mint 10 gyülekezetet pásztorol Stockholmtól Svédország legdélebbi pontjáig. Az, hogy egy nap akár több száz kilométert is meg kell tennie egyik gyülekezetből a másikig, természetes dolog. 100120 km nem távolság. (Következő lapszámunkban folytatjuk) XX. évfolyam 2. szám, 2012 június

új

Szerző (Czirják) Ibolya 1940-2012 Czirják Ibolya 1940. április 22-én született Nagyváradon, törekvő és dolgos szülők elsőszülött gyermekeként. Legszebb gyermekkori emlékei a Ligethez kötötték és a Sebes Körös partján eltöltött hosszú, nyári vakációkhoz. Tanulmányait a magyar nyelvű 3-as számú líceumban végezte, ahol kitűnő eredménnyel érettségizett. Az iskolából egyenesen a „Miorița” kötöttárugyárba került dolgozni, ahol lelkiismeretes munkáját megbecsülték. Hamarosan megismerte leendő férjét, Szerző Zoltánt, s kettejük házasságából megszületett egyetlen lányuk, Edit (1965). Szerző Ibolya, avagy Ibi 26 éven át komoly könyvelői munkát végzett, mindig hibátlanul és megbízhatóan, ami a „jó elvtársaknak” szemet szúrt, mert hasztalan próbálták rávenni, hogy hamis adatokkal segítse az ötéves tervet „teljesíteni”. Nagyváradot, a Pece-parti Párizst csak 10 kilométer választotta el az anyaországtól; a magyar földet látni lehetett, csak éppen rálépni, a határon átkelni volt tilos. Ibit, sok más váradihoz hasonlóan ez az abszurd állapot naponta kí-

nozta, hiszen élt-halt magyarságáért, elveiért, s ami a szívén, az a száján is volt. Szókimondása sok konfliktushelyzetet teremtett a maga és családja számára egyaránt. A 80-as évek elejétől, amikor a mindennapok egyre elviselhetetlenebbek kezdtek lenni, a „családi kupaktanács” - Ibi, férje Zoltán, húga Mária és sógora Öcsi - gyakran ültek össze megtárgyalni, miként szabaduljanak ki börtönnek érzett helyzetükből. A döntő lépést húga és családja tette meg, amikor végleges kitelepedést kértek. Èveken át küzdöttek, megaláztatások és fenyegetések közepette, mígnem 1984-ben kikerültek Svédországba. 1985-ben kiszabadult Ibi is, de férjét és lányát majd csak 1987 decemberében láthatta viszont, immár svéd földön. Majd férjének, Zoltánnak bátyja Kálmán, és annak neje, Ida, valamint azoknak lányai következtek. A nagy család újra együtt volt. Ibi Svédországban is megállta helyét, gyorsan sajátította el a nyelvet, az egészségügyben kollégái elfogadták és kedvelték. Különösen büszke volt Stockholmban lakó lányára, Editre, s unokájára, Petire. Rendszeresen látogatták egymást és naponta tartották telefonon a kapcsolatot. Különös gonddal kísérte keresztgyermekei, Beáta és Andris sorsának alakulását, családjaik gyarapodását is. Családjáért élt és halt. Szeretetét nem szavakkal, hanem tettekkel nyilvánította ki. Kedvenc szavajárása volt: Térj a lényegre, ne tapogasd a dolgokat! Az utóbbi tíz évben veszteségek sora érte. 2000-ben elveszítette sógorát, Kálmánt, majd 2004-ben férjét, Zoltánt, is. 2005-ben apjától, Czirják Bálinttól búcsúzott, majd anyjától, Bíró Piroskától. Egészségi állapota néhány éve súlyosan megingott, s azóta már ritkábban járt el a különféle magyar rendezvényekre és istentiszteletekre. 2012. május 25-én kísértük utolsó földi útjára, s temettük férje mellé. Isten nyugosztalja, s adjon neki örök békességet!

Varga József 1937-2012 1937. március 21-én született GyőrMoson-Sopron megyében, a Rábamenti Szany nagyközségben. Bátyja és három nővére testvéreként ő volt a legfiatalabb a családban. Az általános iskolát Szanyban végezte, de gimnáziumba már Budapesten járt. Az 1956-os forradalom leverése után, kétszázezer honfitársához hasonlóan a megtorlások elől külföldre menekült. 19 éves volt, amikor 1956 decemberében Svédországba került. Göteborgban üzemmérnökké képezte magát. Ott ismerkedett meg első feleségével, akitől két gyermeke született: Mathias (1964) és Malin (1968). Közben a család Stockholmba költözött (1965), s József a Szövetkezeti szektorban helyezkedett el: a Kooperativa Förbundet munkatársa lett, és ott dolgozott egészen betegnyugdíjazásáig. 1982-ben megismerte második feleségét, akitől harmadik és negyedik gyermeke született: Tina (1983) és Péter (1985). Előbb Göteborgban, majd ugyanúgy Stockholmban is bekapcsolódott a helyi magyar egyesületek életébe, de rendszeresen látogatta kezdetben a római katolikus

Kéve

szentmiséket, majd amikor megszűnt a magyarnyelvű katolikus misszió, a magyar protestáns gyülekezet istentiszteleteit is. Egészséges életmódú, szívós és kitartó egyéniség volt. Ép testében ép lelket viselt, melyet szüntelenül csiszolt és művelt. Amikor csak tehette, családjával útra kerekedett, s bejárta Európa számos országát, jelentősebb városait, fontosabb műemlékeit, templomait és múzeumait. Hozzáértéssel szemlélte letűnt korok építészeti emlékeit, festők és szobrászok alkotásait. És amióta lehetőség nyílt rá, útja mindig hazafelé vitte, drága szülőföldjére, szeretett földijei közé. Szerette a sportot, sokat teniszezett, járta a természetet, és szeretett jó emberek között jó társaságban lenni. 2009-ben egy 45 tagú svédországi magyar egyházi csoporttal együtt részt vett a csíksomlyói búcsúval egybekötött erdélyi kiránduláson, melyet élete egyik legnagyobb élményeként tartott számon. És nagyon készült a 2011-ben újból megszervezett, ezúttal Bukovinát is érintő kirándulásra, melyet azonban akkor diagnosztizált betegsége megakadályozott. Hálás volt Istennek, hogy időt adott neki elrendeznivaló dolgait rendbe tenni, hét és fél évtizednyi életéről a számadást elkészíteni, tiszta forrásként felbuzogó érzéseiben megfürödni, tiszta lélekkel földi életét méltó módon lezárni. Gondoskodott arról is, hogy könyvei, melyeket annyira szeretett és megbecsült, még életében megfelelő helyre kerüljenek. Tångagärdei Gyülekezeti Otthonunkban ím valóban a köz kincsei lettek gondosan megőrzött értékes kötetei. Utolsó hónapjait a Maria Regina hospiceban töltötte, ahol leginkább gyermekeinek körében kívánt lenni. 2012. május 15-én megnyugodott szívvel visszaadta lelkét Teremtő Urának. Négy gyermeke és hat unokája gyászolja, s mellettük sokan, számosan, kik megbecsülték, tisztelték és szerették. Isten vele, viszontlátásra!

„Íme, én ma elmegyek minden földinek az útján: tudjátok meg azért teljes szívetekből és teljes lelketekből, hogy egyetlen ige sem veszett el mindazokból a jó ígéretekből, amelyeket az Úr a ti Istenetek ígért nektek.” (Józsué, 23: 14) „Nem a Nap lesz többé nappali világosságod, és fényességül nem a Hold világol néked, hanem az Úr lesz örök világosságod, és Istened lesz ékességed.” (Ézsaiás 60: 19) „Közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának. Mert ha élünk az Úrnak élünk: ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Ezért akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk.” (Róma 14: 7-8)


11

új

kéve ISTENTISZTELETI NAPTÁR 2012 SZEPTEMBERTŐL DECEMBERIG TEMPLOMOK / helyiségek, ahol istentiszteleteinket tartjuk

BORÅS Hässleholmskyrkan Våglängdsgatan 3 ESKILSTUNA Tomaskyrkan Stenbygatan 4 GÖTEBORG S:t Jakobs kyrkan Parkvägen 4 HELSINGBORG EFS-kyrkan Bruksgatan 27 HELSINKI Alppila-templom Kotkankatu 2 HALMSTAD Andersbergskyrkan Grönevångstorg JÖNKÖPING S:t Franciscus kat.kka Torpaplan KRISTIANSTAD Magyar Ház Norra vägen 2 LJUNGBY Szent István templom Bolmstadsvägen 21 MALMÖ Stadionkyrkan Stensjögatan 1 SÖLVESBORG S:t Nicolai kyrkan Köpmansgatan 1 STOCKHOLM Franska Ref.kka. Humlegårdsgatan 13 TALLINN Toomkirik Kiriku plats 1 TAMPERE Kaleva-templom Liisanpuisto 1 TÅNGAGÄRDE Gyülekezeti Otthon 40-es út Äspered felé UPPSALA S:t Pers kyrka Kvarntorget VÄSTERÅS Ansgarskyrkan Pettersbergsgatan 32 VÄXJÖ Johanneskyrkan Paradvägen 4

A nyári szünidőben csak kivételes esetben tartunk istentiszteletet. A rendszeres szolgálatok sora júliusban és augusztusban szünetel. AUGUSZTUS 03-11 TÅNGAGÄRDE Gyülekezeti Otthon - A nyanyelvi tábor

SZEPTEMBER

12

OKTÓBER 06 TÅNGAGÄRDE Gyül. Otthon - 5 0 ÉVES JUBILEUM 07 11:00 TÅNGAGÄRDE Trogared-kápolna úrvacsora 13 12:30 VÄXJÖ Johanneskyrkan úrvacsora 13:00 TALLINN Toomkirik úrvacsora 18:00 SÖLVESBORG S:t Nicolai kyrkan úrvacsora 14 11:00 LJUNGBY Szent István tmpl. úrvacsora 13:00 HELSINKI Alppila úrvacsora 17:00 JÖNKÖPING S:t Franciscus kka úrvacsora 19 18:30 BORÅS Hässleholmskyrkan úrvacsora 20 12:30 HELSINGBORG EFS-kyrkan úrvacsora 16:30 MALMÖ Stadionkyrkan úrvacsora 21 12:30 HALMSTAD Andersbergskyrkan úrvacsora 17:00 GÖTEBORG S:t Jakobs kyrkan úrvacsora 27 12:30 VÄSTERÅS Ansgarskyrkan úrvacsora 16:00 ESKILSTUNA Tomaskyrkan úrvacsora 28 11:00 STOCKHOLM Franska Ref.Kk. úrvacsora 17:00 UPPSALA S:t Pers kyrka úrvacsora

NOVEMBER 10 12:30 VÄXJÖ Johanneskyrkan 18:00 KRISTIANSTAD Magyar Ház 11 11:00 LJUNGBY Szent István templom 17:00 JÖNKÖPING S:t Franciscus kat.kka 16 18:30 BORÅS Hässleholmskyrkan 17 12:30 HELSINGBORG EFS-kyrkan 16:30 MALMÖ Stadionkyrkan 18 12:30 HALMSTAD Andersbergskyrkan 17:00 GÖTEBORG S:t Jakobs kyrkan 24 16:00 ESKILSTUNA Tomaskyrkan 25 11:00 STOCKHOLM Franska Ref.Kk. 17:00 VÄSTERÅS Ansgarskyrkan

DECEMBER

Aug. 31- RÉVFÜLÖP Protestáns Szövetség konferenciája Szpt. 01-02 RÉVFÜLÖP Protestáns Szövetség konferenciája 15 12:30 VÄXJÖ Johanneskyrkan 18:00 SÖLVESBORG S:t Nicolai kyrkan 16 11:00 LJUNGBY Szent István templom 17:00 JÖNKÖPING S:t Franciscus kat.kka

01 13:00 TALLINN Toomkirik úrvacsora 02 13:00 HELSINKI Alppila úrvacsora

21 18:30 BORÅS Hässleholmskyrkan 22 12:30 HELSINGBORG EFS-kyrkan 16:30 MALMÖ Stadionkyrkan 23 12:30 HALMSTAD Andersbergskyrkan 17:00 GÖTEBORG S:t Jakobs kyrkan 29 12:30 VÄSTERÅS Ansgarskyrkan 16:00 ESKILSTUNA Tomaskyrkan 30 11:00 STOCKHOLM Franska Ref.Kk. 17:00 UPPSALA S:t Pers kyrka

14 18:30 BORÅS Hässleholmskyrkan úrvacsora 15 12:30 HELSINGBORG EFS-kyrkan úrvacsora 16:30 MALMÖ Stadionkyrkan úrvacsora 16 12:30 HALMSTAD Andersbergskyrkan úrvacsora 17:00 GÖTEBORG S:t Jakobs kyrkan úrvacsora 22 12:30 VÄSTERÅS Ansgarskyrkan úrvacsora 16:00 ESKILSTUNA Tomaskyrkan úrvacsora 23 11:00 STOCKHOLM Franska Ref.Kk. úrvacsora 17:00 UPPSALA S:t Pers kyrka úrvacsora 25 Karácsony

08 12:30 VÄXJÖ Johanneskyrkan úrvacsora 18:00 SÖLVESBORG S:t Nicolai kyrkan úrvacsora 09 11:00 LJUNGBY Szent István templom úrvacsora 17:00 JÖNKÖPING S:t Franciscus kat.kka úrvacsora


új

Kéve

MEDGIVANDE

till avgiftshjälp till Ungerska Protestantiska Samfundet i Sverige (Egyházi járulékról szóló BELEEGYEZÉS a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség javára) Härmed ger jag mitt medgivande till avgiftshjälp till Ungerska Protestantiska Samfundet i Sverige att genom Skatteverket från och med nästa år och tillsvidare dra av 1 % kyrkoavgift beräknad på min kommunalt beskattningsbara förvärvsinkomst. (Ezennel beleegyezésemet adom a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösségnek, hogy a kommunális adóköteles jövedelmemre számított 1% -os egyházi járulékot a jövő évtől kezdődően és a továbbiakban az Adóhivatal útján vonja le.) Namn: ______________________________________________________ (Név) Personnummer: ___________________ - ____________ (Személyi szám) Adress: ______________________________________________________ (Cím) Gata (Utca) / nr (Házszám)

Postadress: (Postai cím)

________________ Postnr (Irányítószám)

______________________________ Ort (Város)

________________ ______________________________ Datum (Dátum) Underskrift (Aláírás) Skicka medgivandet till (A beleegyezést az alábbi címre kell elküldeni): Ungerska Protestantiska Samfundets Pastorsexpedition, 523 98 HÖKERUM, Tångagärde 136 För att gälla kommande inkomstår måste medgivandet vara insänt senast den 20 oktober året innan. (Ahhoz, hogy a következő adóévtől érvényes legyen, a beleegyezést legkésőbb folyó év október 20-ig kell beküldeni.)

Medgivandet är giltigt till det återkallas. Blankett för återkallelse begärs från och sändes in till Pastorsexpeditionen : (A beleegyezés visszavonásig érvényes. Visszavonási nyomtatványt a Lelkészi Hivataltól kell kérni és oda visszaküldeni: Ungerska Protestantiska Samfundets Pastorsexpedition, 523 98 HÖKERUM, Tångagärde 136.


13

új

kéve

Information om statligt stöd i form av avgiftshjälp från Skatteverket, 1% avgift till trossamfund

Tájékoztatás az 1%-os egyházi járulék bevételezéséhez nyújtott állami segítségről

Kyrkolagen föreskriver skyldighet för medlemmar i Svenska Kyrkan att betala församlingsavgift. Avgiften dras tillsammans med kommunalskatten av utbetalaren av lön, pension eller annan ersättning. Den som är medlem i ett annat trossamfund kan betala församlingsavgift till detta trossamfund, vilka bestämmer avgiftens storlek och inbetalningssätt. Skatteverket kan hjälpa till med att ta in avgift. Denna kallas för avgiftshjälp. Rätten till avgiftshjälp ansöks hos regeringen och fattas av regeringen. Hjälpen får endast lämnas till ett registrerat trossamfund som är stabilt, har egen livskraft och bidrar till att upprätthålla och stärka de grundläggande värderingar som samhället villar på. Fr.o.m. år 2000 upphörde ungerska prästens anställning hos Svenska Kyrkan och i denna rådlösa situationen beslutade den dåvarande ungerska rikskyrkorådet att kyrkoavgiftens storlek och inbetalningssätt blir helt och hållet frivilligt. I denna tio års period bevisades att det var fel att basera samfundets ekonomi på en inte förutseddbar inkomst. Ungerska Protestantiska Samfundet har ett datoriserat medlemsregister som omfattar ca. 5500 medlemmar, men bara en mindre del av dessa betalar kyrkoavgift direkt till samfundet. Det är många som fortfarande betalar avgiften till Svenska Kyrkan, eller till ett annat trossamfund, men flertalet betalar samtidigt avgift även till Ungerska Protestantiska Samfundet. Men det är många som inte betalar någon kyrkoavgift alls. Lagen i Sverige säger också att man inte behöver vara medlem i något trossamfund utan man kan stå utanför. Den som har bestämt sig för medlemskap i vårt samfund och vill delta i vår gemenskap samt använda tjänsterna har också skyldighet att även ekonomiskt bidra till samfundets verksamhet. Enligt § 10 i våra stadgar kan alla boende i Sverige vara medlem i vårt samfund om ”vederbörande efter sina förutsättningar deltar i samfundets aktiviteter och bidrar ekonomiskt till samfundets försörjning samt att den lämnar ett skriftligt medgivande om detta med namnunderskrift”. På grund av ovannämnda har vi bestämt oss för att i likhet med andra trossamfund ansöka om stöd i form av avgiftshjälp. När börjar avdraget av avgift till trossamfundet att göras? ”Medgivande till avgiftshjälp” skall sändas in till pastorsexpeditionen som lämnar vidare till rikskassören senast den 20 Oktober. Rikskassören meddelar till Skatteverket en datoriserad förteckning över de medlemmar som har lämnat medgivande till avgiftshjälp. Skatteverket höjer sedan uppgiften om vilket skatteavdrag medlemmens arbetsgivaren skall göra kommande år med 1%. Hur påverkas medlemmarna? För den enskilde medlemmen fungerar avgiftshjälpen på så sätt att storleken på det skatteavdrag som arbetsgivaren gör varje månad ökas med avgiften till trossamfundet. Detta registreras automatiskt hos Skatteverket i och med att trossamfundet skickar in sin datoriserad förteckning innan det aktuella inkomståret när avgiftshjälpen skall träda i kraft. Arbetsgivaren hämtar sedan uppgift om rätt skattetabell från Skatteverket där avgiften till trossamfundet är inräknad. Viktigt! Det är förhållandena den 1 november året innan det aktuella inkomståret som avgör om avgift till trossamfund skall betalas. Även om ett medgivande återkallas under året är personen fortfarande avgiftsskyldig för hela året. Avgiften beräknas på den till kommunal inkomstskatt beskattningsbara förvärvsinkomsten (inkomsten minskad med avdrag t.ex. avdrag för resor till och från arbetet, pensionsparavdrag, grundavdrag). När upphör avgiften till trossamfundet att dras? Ett lämnat medgivande om avgiftshjälp är giltigt till dess att återkallelse görs. Om man bestämmer sig för att återkalla detta ska en blanket för återkallelse begäras från pastorsexpeditionen som ska skrivas under med namn och personnummer. Återkallelsen bör ske skriftligt och skickas vidare till rikskassören. Återkallelsen gäller från och med nästa års ingång om återkallelsen görs senast den 1 november året före det kalenderår som avses. Återkallelsen påverkar inte själva medlemskapet. Avgiftshjälpen avslutas också när någon har bestämt sig för att träda ut ur samfundet, och får en skriftlig bekräftelse för detta. Den som har återkallat sitt medgivande till avgiftshjälp eller träder ut ur samfundet för den 1 november kommer inte att betala kyrkoavgift fr o m det följande kalenderåret.

A törvény előírja a Svéd Egyház tagjainak kötelezettségét, hogy gyülekezeti járulékot fizessenek. A járulékot a kommunális adóval együtt a fizetést, nyugdíjat vagy más jövedelmet folyósító intézmény vonja le. Más egyházak tagjai járulékukat az illető (más) egyházhoz fizetik, mely maga állapítja meg a járulék mértékét és a befizetés módját. Az Adóhivatal segítséget nyújthat a járulék bevételezéséhez. Ezt nevezik járulékbevételezési segélynek . A járulékbevételezési segélyre jogosultságról a kormány dönt. Ezt a jogosultságot csak olyan bejegyzett egyházi közösség kaphatja, mely stabil, saját életerővel bír, és hozzájárul a társadalom pillérét jelentő alapvető értékek fenntartásához és erősítéséhez. 2000-től a Svéd Egyház nem alkalmaz magyar lelkészt. Tanácstalanságában az akkori egyházvezetés úgy döntött, hogy az egyházi járulék mértékét és befizetési módját teljes egészében önkéntességi alapra helyezi. Tíz évnyi időszak tapasztalata bebizonyította, hogy téves volt az egyház anyagi gazdálkodását egy megjövendölhetetlen bevételre alapozni. A Magyar Protestáns Egyházi Közösség számítógépes tagjegyzéke mintegy 5500 tagot tart nyilván, de ezeknek csak egy kisebb része fizet közvetlenül a mi egyházunknak járulékot. Sokan vannak, akik járulékukat továbbra is a Svéd Egyházhoz vagy más egyházhoz/felekezethez fizetik, némelyek egyúttal a Magyar Protestáns Közösséget is támogatván. De sokan vannak, akik egyáltalán nem fizetnek semmiféle járulékot. Svédországban a törvény kimondja azt is, hogy nem szükséges valamely egyházhoz tartozni, hanem lehet kívülállónak is maradni. Aki viszont elszánta magát hogy egyháztagunk legyen és részt kíván venni közösségünkben s annak szolgáltatásaival is élni kíván, annak kötelessége az egyház tevékenységéhez anyagilag is hozzájárulni. Alapszabályzatunk szerint: 10.§. Az Egyházi Közösség tagja lehet minden svédországi lakos, ”ha lehetőségei szerint részt vállal az Egyházi Közösség tevékenységében; ha rendszeres anyagi hozzájárulás formájában részt vállal a közös teherviselésből; ha mindezt nyilatkozat aláírásával is kifejezi.” A fentiek alapján elhatároztuk, hogy más egyházakhoz hasonlóan mi is kérvényezzük az egyházi járulék bevételezéséhez nyújtott állami segítséget. Mikor kezdődik az egyházfenntartási járulék levonása? Az ”Egyházi járulékról szóló beleegyezést” legkésőbb október 20-ig a lelkészi hivatalhoz kell beküldeni, mely azt a főpénztároshoz továbbítja. A főpénztáros számítógépes jegyzéket küld az Adóhivatalnak azon tagokról, akik a járulék ily módon történő bevételezésébe beleegyeztek. Ezután az Adóhivatal 1%-kal megemelt mértékű adólevonásra utasítja a munkaadót a következő évben. Miként befolyásolja ez a tagokat? Az egyéni tag számára ez úgy működik, hogy a munkaadó által havonta levonandó adórész nagysága megemelődik az egyházi járulék mértékével. Azzal együtt, hogy az egyház beküldi a következő adóévre vonatkozó ”beleegyezők listáját”, az Adóhivatalnál ezt automatikusan bejegyzik. A munkaadó megszerzi az Adóhivataltól az illető munkavállalóra alkalmazandó helyes adótáblázatot, amelyben már benne foglaltatik az egyházi járulék is. Fontos tudni: Azt, hogy egy adott évben sor kerül-e egyházi járulék fizetésére, azt az előző év november 1-én fennállt állapot dönti el. Ha ezt követően, év közben vonná is vissza valaki beleegyezését, az a következő évben még adóköteles marad. A járulék a megadózandó keresetből kalkulált kommunális bevételi adóra számítódik (a kereset, csökkentve a levonásokkal, pl. levonás a munkahelyre oda-vissza tett utazásokra, nyugdíjtakarék utáni levonás, alapvető levonás). Mikor szűnik meg az egyházi járulék? Egy leadott beleegyezés addig érvényes, amíg visszavonásra nem kerül. Ha valaki a visszavonás mellet dönt, erre vonatkozó nyomtatványt kell kérnie a Lelkészi Hivataltól, amit névvel és személyi számával kitölt és aláír. A visszavonásnak írásban kell történnie, melyről a főpénztáros értesítést kap. A visszavonás a következő év elejétől lép érvénybe, ha a visszavonás legkésőbb a vonatkozó naptári év előtti november 1-ig megtörtént. A visszavonás maga nem érinti az egyháztagságot. A járulék ily módon történő bevételezése akkor is megszűnik, amikor valaki kilép magából az egyházból és erről írásbeli megerősítést kap. Az, aki egy adott év november 1-e előtt visszavonta beleegyezését, hogy egyházi járulékát így bevételezzék, vagy kilépett az egyházból, a következő naptári évtől nem fizet egyházi járulékot.

14


új

Kéve

KIVONAT A TÅNGAGÄRDEI GYÜLEKEZETI OTTHON RENDSZABÁLYÁBÓL A Gyülekezeti Otthon 2010-től állandó egyházi központként működik, melyben helyet kapott a lelkészi iroda és egy kisebb lelkészi szolgálati lakás is. A közösségi tevékenységek a rendszabályok betartásával a továbbiakban is zavartalanul folytatódhatnak. A Gyülekezeti Otthonban csak az egyházi vezetőség által jóváhagyott rendezvény tartható vagy tevékenység folytatható. A LELKÉSZI IRODÁBAN csak egyházi személy tartózkodhat. A SZOLGÁLATI LAKÁS magánterületnek minősül, s mint ilyen, háborítatlanságot élvez, a benne levő javakra pedig a magántulajdon védelme vonatkozik. ELŐADÁSOK, CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK tartására három helyiség alkalmas: a nagyházban a földszinten levő ebédlő, az ebből balra nyíló könyvtárszoba és a jobbra (a konya felé) nyíló társalgó. Étkezéskor az ebédlőben 36, a társalgóban 6, a könyvtárteremben 10, összesen tehát 52 személy ültethető le. SZÁLLÁSHELYEK a Gyülekezeti Otthon épületeiben összesen 70 személy számára biztosíthatók (a nagyházban 25, a fiúházban 41, a kisházban 4). A fekvőhelyeken matrac, könnyű paplan, pokróc v. takaró és párna biztosított. Ágyneműt (lepedőt, paplan- és párnahuzatot) mindenkinek magának kell hoznia. HIGIÉNIA ÉS TISZTÁLKODÁS céljából a nagyház emeletén 3 WC, 3 mosdókagyló és 3 zuhanyozó, az alagsorban további 2 WC és 2 mosdókagyló, a fiúházban pedig 3 WC, 3 mosdókagyló és 3 zuhanyozó áll rendelkezésre. A kisházban WC és mosdó nincs. NYÁRI IDŐBEN a Gyülekezeti Otthon területén sátortábor is kialakítható, ill. az udvarra felállított két nagyméretű (9 x 3 méteres) sátor ideális helynek bizonyult közös foglalkozások tartására. A GYÜLEKEZETI OTTHONHOZ TARTOZÓ TERÜLET összesen 6000 négyzetméteres. Hozzátartozik a nagyház előtti udvar, a ház mögötti és a tó felé lejtő terület, a fiúház mögötti gyepes futballpálya, a műhelyház mögötti gépkocsiparkoló. Az „Allemansrätt”, avagy a természet szabad használatának törvénye alapján a Gyülekezeti Otthon látogatói szabadon átjárhatnak a háztól a tóig terjedő legelőn, szabadon használhatják a tavat fürdőzésre, csónakázásra vagy kenuzásra. A horgászás engedélyhez kötött, melyet a 40-es főút mentén fekvő Tolkabro Speceriben lehet megvenni. Mentőmellény nélkül vagy sötétedés után tilos a tavon csónakázni vagy kenuzni. A GÉPKOCSIK PARKOLÁSA a parkolóban engedélyezett. A füves-gyepes részeken gépkocsival parkolni szigorúan tilos. A BÚTORZAT ELRENDEZÉSÉBEN változtatást nem engedélyezünk! Amennyiben szükséges az elrendezés ideiglenes megváltoztatása, befejezéskor kérünk mindent épp úgy visszarendezni, ahogyan azt találták. A KÖNYVTÁRBÓL KÖNYVEK KÖLCSÖNÖZHETŐK. A FÖLÖS PÉLDÁNYOK a nagyház előszobájában állnak és tetszés szerint elvihetők. A SAJÁT (VAGY EGYESÜLETI) TULAJDONÚ FELSZERELÉST táborozás után el kell vinni. A kivételesen az Otthonban maradó felszerelést (pl. sátorponyvák, rudak, hangszórók stb.) kérjük felirattal megjelölni, róluk pontos leltárt készíteni és azt az Otthon Intézőbizottságánál letétbe helyezni. A MEGMARADT ÉLELMET EL KELL VINNI, akár romlandó, akár tartós az. Következő felhasználásig az Otthonban tárolni tilos! AZ OTTHON TULAJDONÁT KÉPEZŐ FELSZERELÉST ÉS KELLÉKEKET (pl. edények stb.) használat után a helyükre kell visszatenni. AZ OTTHON TULAJDONÁT KÉPEZŐ GÉPEKET (pl. fűnyíró traktor, láncfűrész stb.) csak az Intézőbizottság tagjai vagy az általuk felkért személyek használhatják. A GYÜLEKEZETI OTTHONBAN VAGY FELSZERELÉSÉBEN KELETKEZETT BÁRMIFÉLE KÁRT VAGY MEGHIBÁSODÁST AZ INTÉZŐBIZOTTSÁGHOZ AZONNAL JELENTENI KELL. A TÅNGAGÄRDE GYÜLEKEZETI OTTHON INTÉZŐBIZOTTSÁGA 2012-BEN Dr. Sebestyén Gábor országos felügyelő, az Intézőbizottség elnöke 08-184 172 Molnár-Veress Pál lelkész, hivatalból az Intézőbizottság társelnöke 033-275 022 Tiglezán József, az Alapítvány pénztárosa Id. Vaszi Árpád (Helsingborg), az Intézőbizottság tagja 042-282 135 Tófalvi Ferenc (Hyltebruk), az Intézőbizottság tagja 034-571 983 Szőcs László (Jönköping), az Intézőbizottság tagja Németh Sándor (Nässjö), az Intézőbizottság tagja 0380-735 18

073-966 04 75 070-602 29 68 070-482 86 57 070-731 83 64 070-316 87 65 070-276 88 45

Kéve

új

ISSN 1400-8998

A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség lapja – Az Északon élő magyarok ökumenikus fóruma (Ungerska Protestantiska Samfundets tidning Ungrarnas ekumeniska forum i Norden) Megjelenik évente 4 szám (Utkommer 4 nummer per år) Nr. 2 årgång XX. évfolyam 2. szám Juni 2011 június Felelős kiadó (Ansvarig utgivare) a Protestáns Egyháztanács (Kyrkorådet) Szerkesztő (Redaktör) Molnár-Veress Pál Tångagärde 136 S–523 98 HÖKERUM /Svédország/ Telefon: +46–(0)33–275 022

E-mail: [email protected] Honlap (Websida): www.keve.se Nyomda:Graphic City Trading AB Borås, N. Långgata 47 Tel: 033-12 30 87 Példányszám (Upplaga) 900

Egyházfenntartási járulékot fizető tagjainknak a lapot ingyen küldjük. Az Új Kéve iránt érdeklődő más olvasóinkat kérjük, tájékoztatásért forduljanak a Lelkészi Hivatalhoz: 523 98 HÖKERUM, Tångagärde 136 Telefon: +46–(0)33–275 022 Mobil: +46–(0)70–602 29 68 Egyházi Közösségünk Plusgiro számlaszáma: Ungerska Protestantiska Samfundet

Plusgiro 602047–3

Tångagärde Gyülekezeti Otthon Alapítvány Plusgiro számlaszáma: Stiftelsen Tångagärde Församlingsgård

Plusgiro 25534–9

MÁS ÉSZAKI/BALTI ORSZÁGOKBAN ÉLŐ MAGYAR GYÜLEKEZETEK MEGBÍZOTT VEZETŐI (A szolgálatot alkalmanként meghívott lelkész végzi)

ÉSZTORSZÁG – Tallinn BÁN ISTVÁN EE-75326 KARLA Ra vald, Harjumaa Lodjapuu tee 10-1 Mobil: +372–5069642 FINNORSZÁG – Helsinki NAGY GÁBOR SF-10300 KARJAA Kauppiaankatu 32 Tel: +358–19231242 Mobil: +358–409607559


15

Kéve

új

Posttidning

B

UNGERSKA PROTESTANTISKA SAMFUNDET Returadress: 523 98 HÖKERUM Tångagärde 136

Liget a Tolken partján (mvp 2012)

Gál Éva Emese IMA AZ EMBERÉRT Adj, Uram a léleknek fényvilágot, a sötétségből tiszta kiutat, amelyben megsemmisülnek a gyászok és irányra talál a gondolat. Ha a fájdalom megnevezhetetlen, a végtelen vele szerteszakad s elvesztegeti magát minden versben, bárhogy őrködnek a hívó szavak. Minden kusza, hogyha a cél homályos, ha élni létezésnél nehezebb, ha gondba satíroznak a hiányok és vergődik a lelkiismeret. Azt add, Uram, amit egyre csak vettél: a teljességet teremtő erőt,

16

ne legyen gyatrább a tökéletesnél ember előtted s önmaga előtt. Mondd! Te az örök tökély birtokában miért teremtettél esetlegest? Mért hagyod kínlódni ezer irányban s ezer jajban az emberi nemet? Mért adtál értelmet kérdőjelekhez, ha kérdésre csak kétség válaszol, s a gondolkodás, mint egy kopott jelmez, hősét s szerepét nem leli sehol?! Hát azt add Uram, amit már nem adhatsz, más világban más embert, más jelent, s olyan lelket a fénylő virradatnak, ami sokszorozza a végtelent. A tizenegyedik parancsolat. Pallas-Akadémia Csíkszereda 2005


Kéve AZ ÉSZAKI MAGYAR PROTESTÁNS GYÜLEKEZETEK LAPJA. Bekecsalja (mvp 2012)

Recommend Documents