2012. JEGYZŐKÖNYV. Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés november 29-i üléséről

2176-7/2012.

JEGYZŐKÖNYV

Készült: a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2012. november 29-i üléséről Az ülés helye: Érsekcsanád, Veránka-sziget, Erzsébet Üdülő társalgója. Jelen vannak: Adonyi Enikő, Bányai Gábor, Domján Gergely, Dr. Molnár Gábor, Fercsák Róbert, Gáspár Zsolt, Gyenes Attila, Horváth Roland, Ikotity István, , Nagy Ferenc, Nyitray András, Rausch Sándor, Rideg László, Suhajda Krisztián, Szabó Sándor, Szántó István, Szedmák Tamás, , Temerini Ferenc, Dr. Vakulya István, Varga Nelli (20 fő) Igazoltan távol: Dr. Balogh László, Jekő Attila, Jankovszki Zoltán, Szűcs Imre (4 fő) Bányai Gábor elnök: Köszönti a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagjait, az ülés résztvevőit. Ülés megkezdése előtt arról tájékoztatja a testületet, hogy dr. Wendler Márta, önkormányzati tanácsadó december 5-től más, új helyen folytatja munkáját. Mártival önkormányzati tanácsadóként már második ciklusban dolgoztak együtt. Tevékenységével hozzájárult önkormányzatunk és személy szerint az ő eredményes munkájához. Köszönetet mond áldozatkész, felelősségteljes munkájáért. Új munkahelyén sok sikert, magánéletében boldogságot és jó egészséget kíván. Virágcsokrot ad át. A közgyűlés ülését megnyitja. A jelenléti ívek alapján megállapítja, hogy a megyei közgyűlés határozatképes. Az ülést nem a megszokott közgyűlési teremben tartjuk, így a tényleges munka megkezdése előtt szükséges arról tájékoztatni a testület tagjait, hogy a szavazásokra kézfeltartással kerül sor, a szavazatok megszámolásában a hivatal munkatársai lesznek segítségére. A felszólalási igényt szintén kézfeltartással kell jelezni, az elhangzottakat diktafonba rögzítik. A zökkenőmentes munka érdekében türelmet és megértést vár valamennyi képviselőtársától. A mai közgyűlésen a megyei önkormányzat területfejlesztési feladataihoz kapcsolódó kérdések közül az egyik legfontosabbal, a megyei területfejlesztési koncepció elkészítésének I. fázisával, a helyzetelemzéssel és a javaslattevő fázis vitáját folytatjuk le. A területfejlesztési törvényből már ismert, hogy az önkormányzat feladata lesz a területfejlesztési megyei tervek elkészítése. Azonban nem ismert az, hogy mennyi pénz áll mindehhez rendelkezésre. Az elkövetkezendő időszakban mintegy 27 %-kal csökkennek az uniós források. Várhatóan az Európai Unióban 10 milliárd Euro áll rendelkezésre agrárforrásként. 2014-től új 7 éves Európai Uniós költségvetési ciklus kezdődik, melyre el kell készülnie a megyei területfejlesztési koncepciónak is. A mai közgyűlés az első olyan ülés, ahol a vitát elkezdjük a koncepcióról, ezt követően az

-2-

elkészült anyagot kiküldjük a társszerveknek további véleményalkotásra, vitára. A lefolytatott viták eredményeként összmegyei fejlesztési terv készül. Reméli, hogy a fejlesztési forrásokhoz a megyei önkormányzat és valamennyi megyei szereplő hozzájuthat. A korábbi években a megyei önkormányzat nem vehetett részt a területfejlesztési tervek kialakításában, így nem lehetett nyertese sem a tervek megvalósításának. A jelenlegi tervezési szakaszban minden érintettet, politikai és társadalmi szereplőt bevonnak a tervek elkészítésébe. Bízik abban, hogy mindezek eredményeként sikerül jó programot készíteni. Reményei szerint az elkészült tervek alapján megjelenhetnek jövő év decemberétől a pályázati felhívások. Jó üzenet lesz az unió felé is az, ha jó terveket sikerül készíteni, melyekre pályázni is lehet és pénzforrás is lesz hozzá. Véleménye szerint a 2014-2020-as költségvetési időszak nagyon fontos a területfejlesztés szempontjából, mert aki a tervkészítés fázisából kimarad, később már csak kritikát gyakorolhat az elkészült tervekről. Senki nem jelezte napirend előtti felszólalási szándékát. Javasolja, hogy a közgyűlés fogadja el a meghívóban jelzett napirendet. A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött: 64/2012. (XI.29.) Kgy. A közgyűlés ülésének napirendje

Határozat

1. Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 2. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló rendelet módosítására Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 3. Előterjesztés a kéményseprő ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 6/1997. (V. 12.) Kgy. rendelet hatályon kívül helyezésére Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 4. Beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 5. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 6. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. további működéséhez szükséges intézkedésekre Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 7. Előterjesztés a Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei-Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács jogutód nélküli megszüntetésére Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke

-3-

8. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata módosítására Előadó: Dr. Szigeti László, megyei főjegyző 9. Előterjesztés az alsó dunai szakaszon a bajai kikötő TEN-T törzshálózatba sorolásának kezdeményezésére. Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 10. Előterjesztés a zarándokút pályázat önrészének biztosítására. Előadó: Rideg László, a megyei közgyűlés alelnöke 11. Tájékoztató a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról Előadó: Dr. Kiss Imre ügyvezető igazgató, DARFÜ Non-profit Kft. 12. Tájékoztató a szerb-magyar határon átnyúló program nyertes pályázatairól Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 13. Közmeghallgatás 14. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megye területfejlesztési koncepciója helyzetelemzéséről Előadó: Bányai Gábor a megyei közgyűlés elnöke 15. Bács-Kiskun megye 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepciója – II. javaslattevő fázis vitája 16. Egyebek Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző 1. sorsz. napirend:

Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről

Bányai Gábor elnök: A tájékoztatót az ülés előtt megkapták a testület tagjai. A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött: 65/2012. (XI.29.) Kgy. Tájékoztató két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a két testületi ülés közötti fontosabb ügyekről készített tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző

-4-

2. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló rendelet módosítására

Bányai Gábor elnök: A könyvvizsgáló jelentését az ülés előtt a kiosztós anyaggal megkapták. A Megyei Közgyűlés 18 igen szavazattal, 2 fő tartózkodott (4 fő nem szavazott) 11/2012. számon módosította 2012. évi költségvetési rendeletét. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 11/2012. (XII. 5.) számú önkormányzati rendelete a megyei önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 2/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV tv. 23.§ (1) bekezdésében valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló 1991. évi XX. tv. 138.§ (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. 1. § A R.3.§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az önkormányzat 2012. évi költségvetési bevételei: Ebből: felhalmozási célú bevételek: működési célú bevételek: Az önkormányzat pénzforgalom nélküli bevételei:

5.304.615 e Ft 178.002 e Ft 5.126.613 e Ft 4.480.123 e Ft

Az önkormányzat 2012. évi bevételei összesen: 9.784.738 e Ft A technikai előirányzat rendezés miatti halmozódás kiszűrésével: 5.319.227 eFt azaz: Ötmilliárd-háromszáztizenkilencmillió-kettőszázhuszonhétezer forint. (2) Az önkormányzat 2012. évi költségvetési kiadásai: Ebből: felhalmozási célú kiadások: működési célú kiadások: Az önkormányzat 2012. évi kiadásai összesen: 9.784.738 e Ft

9.784.738 e Ft 57.634 e Ft 9.727.104 e Ft

-5-

A technikai előirányzat rendezés miatti halmozódás kiszűrésével: 5.319.227 eFt azaz: Ötmilliárd-háromszáztizenkilencmillió-kettőszázhuszonhétezer forint. 2. § A R. 1.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 2.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 2/a.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 4.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 5.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 6.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 7.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 8.sz. melléklete helyébe e rendelet A R. 9.sz melléklete helyébe e rendelet A R. 10.sz. melléklete helyébe e rendelet

1.sz. melléklete lép. 2.sz. melléklete lép. 2/a.sz. melléklete lép. 4.sz. melléklete lép. 5.sz. melléklete lép. 6.sz. melléklete lép. 7.sz. melléklete lép. 8.sz. melléklete lép. 9.sz melléklete lép 10.sz. melléklete lép.

3.§ A R. 19.§ helyébe a következő rendelkezés lép: Jutalmazásra a költségvetési évben – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekkel azonos mértékű -, az elemi költségvetésben megállapított eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-a fordítható. Záró rendelkezések 4. § Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő második napon hatályát veszti.

Bányai Gábor sk. megyei közgyűlés elnöke

dr. Szigeti László sk. főjegyző

-6-

3. sorsz. napirend:

Előterjesztés a kéményseprő ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 6/1997. (V. 12.) Kgy. rendelet hatályon kívül helyezésére

Bányai Gábor elnök: A jövőben, 2013. január 1-jétől a kéményseprő ipari közszolgáltatásokkal kapcsolatos rendeletalkotási hatáskör a megyei jogú város feladata lesz, ezért szükséges a korábbi megyei önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése. A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) 12/2012. számú rendeletével hatályon kívül helyezte a korábbi kéményseprő ipari közszolgáltatásról szóló rendeleteit: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 12/2012. (XII.5.) önkormányzati rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 6/1997 (V.12.) Kgy. számú rendelet hatályon kívül helyezéséről A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1.§. Hatályát veszti: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 6/1997 (V.12.) Kgy. számú rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről, továbbá az annak módosításairól szóló 16/2005. (XII. 7.) Kgy. rendelet, 19/2006. (XI. 28.) Kgy. rendelet, 21/2006. (XII. 20.) Kgy. rendelet, 23/2007. (XII. 14.) Kgy. rendelet, 19/2008. (XII. 17.) Kgy. rendelet, valamint a 17/2009 (XI. 30.) Kgy. rendelet. 2. §. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a rendelet 2012. december 31. napján lép hatályba, és 2013. január 1. napján hatályát veszti.

Bányai Gábor s.k. megyei közgyűlés elnöke

dr. Szigeti László s.k. főjegyző

-7-

4. sorsz. napirend:

Beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről

A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött: 66/2012. (XI.29.) Kgy Beszámoló a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2012. évi költségvetésének háromnegyed éves teljesítéséről szóló tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző 5. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára

Bányai Gábor elnök: A könyvvizsgáló jelentését és a közgyűlés állandó bizottságai véleményeit az ülés előtt a kiosztós anyaggal megkapták. A Megyei Közgyűlés 18 igen, 2 tartózkodó szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött: 67/2012. (XI.29.) Kgy Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 2013. évi költségvetésének koncepciójára

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta az önkormányzat 2013. évi költségvetési koncepciójáról szóló előterjesztést és a költségvetés tervezésére vonatkozóan a következő határozatot hozza: 1. A 2013. évi költségvetést a 2012. évi bázis figyelembevételével, a jogszabályokon alapuló korrekciók és változások érvényesítésével kell kialakítani. 2. A bevételek és kiadások különbözeteként jelentkező hiányt a 2012. év végén keletkező pénzmaradványból kell finanszírozni, de a felhasználás mértékénél figyelemmel kell lenni a 2014. év esetleges finanszírozási szükségletére is. Határidő: Felelős:

2012. február 15. Közgyűlés elnöke

Értesülnek: Közgyűlés tisztségviselői, megyei főjegyző,

-8-

6. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. további működéséhez szükséges intézkedésekre

Bányai Gábor elnök: A Területfejlesztési Kft. alapító okiratát a Felügyelő Bizottság megtárgyalta, az erről szóló jegyzőkönyvet, valamint az ügyvezető véleményét a kiosztós dossziéban találják. Horváth Roland: A tevékenységi kör megváltozását elegendő a NAV-nál bejelenteni 15 napon belül. Nem szükséges az alapító okirat módosítása. Dr. Farkas László: Az alapító okirat módosítása nem a tevékenységre vonatkozik, hanem a közhasznú minősítés törlésére, ezért szükséges a Kft. alapító okiratának a módosítása, nem elegendő a NAV bejelentés. Dr. Szigeti László főjegyző: Az ügyvezető és a könyvvizsgáló megbízatása lejárt, ezért szükséges személyükről ezekről való döntés. A közhasznúság törlésre kerül az alapító okiratból, mellyel jelentős megtakarítást lehet elérni, illetőleg a társaság működése könnyebbé, egyszerűbbé válhat a jövőben. Bányai Gábor elnök: A jövőbeni területfejlesztési feladatoknál szükség lehet a Kft. működésére. Pályázatok megvalósításánál nyújthat segítséget, EU-s fejlesztési források elnyerésénél működhet közre. A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött a Területfejlesztési Kft. alapító okirata módosításáról, az ügyvezető és a könyvvizsgáló kinevezéséről: 68/2012. (XI.29.) Kgy. Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. további működéséhez szükséges intézkedésekre

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megtárgyalta „A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. további működéséhez szükséges intézkedések” tárgyú előterjesztést, és elfogadta az alábbi alapítói határozatokat: 1. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés kinevezi a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetőjének dr. Farkas Lászlót (sz. Kecskemét, 1976.04.05., an.: Nagy Anikó, lakcím: 6000 Kecskemét, Sétatér u. 5. I/4.), a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatalának munkatársát 2013. január 01. napjától határozatlan időre. Az ügyvezető feladatait 0,- Ft megbízási díj ellenében látja el. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felhatalmazza elnökét a megbízási szerződés aláírására (11/2012. sz. alapítói határozat). Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: értelemszerűen

-9-

2. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés kinevezi a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. könyvvizsgálójának „SZALONTAI” Könyvvizsgáló Bt-t (Cégjegyzékszám: 03-06-106864, Adószám: 20510109-2-03, 6000 Kecskemét, Bercsényi u. 17. III/7. Könyvvizsgálói Kamarai tagság száma: 001433, a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló: Szalontai Mária 6000 Kecskemét, Akácfa u. 24. a.n.: Farkas Mária született: Kecskemét, 1962.08.31. Könyvvizsgálói Kamarai tagság száma: 00222) 2013. január 01. napjától 2013. május 31. napjáig terjedő időszakra. A könyvvizsgáló feladatait egyszeri 135.000 Ft + Áfa díjazás ellenében látja el, amely Társaság 2012. december 31-ével végződő évre vonatkozó, a számvitelről szóló, 2000. évi C. törvény előírásaival összhangban elkészített éves beszámolójának könyvvizsgálatával és arról könyvvizsgálói vélemény kibocsátásával kapcsolatos tevékenység díja. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés felhatalmazza a társaság ügyvezetőjét a megbízási szerződés aláírására (12/2012. sz. alapítói határozat). Felelős: Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. ügyvezetője Határidő: értelemszerűen A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2013. január 01. napi hatállyal módosítja a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. alapító okiratát, a határozat-tervezet mellékletében foglaltak szerint elfogadja az alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, egyúttal felhatalmazza elnökét annak aláírására, és megbízza dr. Salacz László ügyvédet, hogy a módosított alapító okiratot a Bács-Kiskun Megyei Bírósághoz, mint Cégbírósághoz a változás bejegyzése végett benyújtsa. (13/2012. sz. alapítói határozat) 1. Az alapító okirat 1. pontjában a Társaság cégneve Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra módosul, és beillesztésre kerül a Társaság e-mail elérhetősége: [email protected]. 2. Az alapító okirat 2. pontjában az adószám 15724306-1-03-ra módosul, és a képviseletre jogosult adatai a következők szerint kiegészítésre kerülnek: Képviseletre jogosult neve: Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnöke Anyja neve: Nagy Margit Lakcím: 6440 Jánoshalma, Molnár J. u. 8. 3. Az alapító okirat 4. pontja törlésre kerül. 4. Az alapító okirat 5. pontjának számozása 4. pontra módosul, és a szövege a következőkre módosul: „4. A Társaság tevékenységi köre 58.11’08: Könyvkiadás 58.14’08: Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása 58.19’08: Egyéb kiadói tevékenység 70.22’08: Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (főtevékenység) 72.19’08: Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

- 10 -

72.20’08: Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés 74.90’08: M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 85.59’08: M.n.s. egyéb oktatás 91.02’08: Múzeumi tevékenység 91.03’08: Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése 94.99’08: M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység A Társaság által gyakorolt üzletszerű gazdasági tevékenységek: 47.61’08: Könyv-kiskereskedelem 47.62’08: Újság-, papíráru-kiskereskedelem 47.63’08: Zene-, videofelvétel kiskereskedelem 58.29’08: Egyéb szoftverkiadás 59.13’08: Film-, video- és televízióprogram terjesztése 62.02’08: Információ-technológiai szaktanácsadás 62.09’08: Egyéb információ-technológiai szolgáltatás 63.11’08: Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 63.12’08: Világháló-portál szolgáltatás 63.99’08: M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 64.99’08: M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés 73.12’08: Médiareklám 73.20’08: Piac-, közvélemény-kutatás 82.11’08: Összetett adminisztratív szolgáltatás 82.19’08: Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 82.30’08: Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 82.99’08: M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás A felsorolt tevékenységek közül az engedélyhez kötötteket csak a beszerzett engedélyek birtokában gyakorolja a Társaság. A Társaság gazdasági tevékenysége jövedelemszerzésre nem irányul, melyre figyelemmel nonprofit gazdasági társaságként működik. A Társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytat. A társaság ügyvezetése jogosult a tevékenységi körök módosítására az Alapító utólagos tájékoztatása mellett.” 5. Az alapító okirat 6. pontjának számozása 5. pontra, 7. pontjának számozása 6. pontra, 8. pontjának számozása 7. pontra, 9. pontjának számozása 8. pontra módosul. 6. Az alapító okirat 10. pontjának számozása 9. pontra módosul, és a „közhasznú szervezetekre vonatkozó speciális szabályok” kifejezést a „nonprofit szervezetekre vonatkozó speciális szabályok” kifejezés váltja fel. 7. Az alapító okirat 11. pontjának a számozása 10. pontra módosul. 8. Az alapító okirat 12. pontjának számozása 11. pontra módosul (az alszámok értelemszerűen módosulnak). Az alapító okirat módosítás utáni 11.1. pontjából

- 11 -

törlésre kerül a közhasznú kifejezés, a 11.2. pontjának szövegezése a következőre módosul: „11.2. Az Alapító évente legalább egy alkalommal köteles a Társasággal kapcsolatos ügyeket napirendre tűzni és megvitatni. Az éves beszámolót azonban köteles a számviteli törvényben meghatározott időpontig elfogadni. Az Alapító a jogszabályban, illetve saját szabályzatában meghatározott módon köteles összehívni az ülését és közli annak napirendjét. Az Alapító – a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az ügyvezető, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. A véleményezési jogot a jogosultak önállóan gyakorolják. A döntés tervezetét, illetve az ahhoz tartozó előterjesztést az Alapító ülésére szóló meghívóval együtt, de legalább 3 munkanappal az ülés előtt küldi meg az érintetteknek azzal a felhívással, hogy írásba foglalt véleményüket legkésőbb az Alapító ülésén ismertessék. Az ügyvezető és a felügyelő bizottság írásbeli véleményéről a Társaság nyilvántartást köteles vezetni.” 9. Az alapító okirat számozás módosulása utáni 11.5. pontjának szövegezése a következőre módosul: „11.5. Az Alapító dönt minden olyan kérdésben, amit jogszabály, vagy ezen alapító okirat a hatáskörébe utal, illetve nem tartozik a Társaság szokásos tevékenységébe. Az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést, b.) a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a Társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása, c.) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, d.) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, e.) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a Társaság ügyvezetőjével, vagy annak közeli hozzátartozójával (Ptk. 685. § b) köt, f.) az ügyvezető és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése, g.) a Társaság jogutód nélküli megszűnésének elhatározása, h.) az alapító okirat módosítása, i.) szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, j.) a Társaság számviteli politikájának elfogadása, módosítása, k.) a Társaság munkaügyi szabályzatának elfogadása, módosítása, l.) a Társaság külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása, m.) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, n.) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről,

- 12 -

o.) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, p.) döntés hitel felvételéről, q.) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, r.) döntés tőkeemelésről a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, s.) gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése, t.) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, u.) mindazon ügyek, melyeket jogszabály, vagy az alapító okirat az Alapító kizárólagos hatáskörében utal. Az alapítói jogok gyakorlásának megosztása a Közgyűlés és szervei között a következő: 1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a gazdasági társaság legfőbb szervének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések, b) vezető tisztségviselő részére felmentvény megadása, c) döntés ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről, d) döntés a gazdasági társaság tulajdonát képező ingatlan elidegenítéséről, megterheléséről, e) döntés hitel felvételéről, f) közgyűlési tag megbízása a gazdasági társaság irataiba történő betekintés, a vezető tisztségviselőtől tájékoztatás, felvilágosítás kérés érdekében, g) döntés tőkeemelésről a Nemzeti vagyonról szóló törvényben foglalt módon, h) gazdálkodó szervezet alapítása, megszűntetése, i) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása. 2. A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatásköre: a) az éves üzleti terv elfogadása, módosítása, b) számviteli politika elfogadása, módosítása, c) a gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának, munkaügyi szabályzatának, külföldi kiküldetési rendjéről szóló szabályzatának elfogadása, módosítása 3. A Közgyűlés elnökének hatásköre a Közgyűlés és a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe nem tartozó egyéb alapítói jogok gyakorlása.” 10. Az alapító okirat számozásának módosulása utáni 11.6. pontjában „a Társaság székhelyén levő hirdetőtáblán” kifejezés „a Társaság honlapján” kifejezésre módosul. 11. Az alapító okirat 13. pontjának a számozása 12. pontra módosul (alszámok értelemszerűen módosulnak), és módosulása utáni 12.1. pontba beillesztésre kerül a következő fordulat: „Az ügyvezető megbízatása határozott vagy határozatlan időre szól”, és a társaság ügyvezetője pont a következőre módosul:

- 13 -

A Társaság ügyvezetője:

dr. Farkas László (sz. Kecskemét, 1976. 04. 05., an.: Nagy Anikó) 6000 Kecskemét, Sétatér u. 5. I/4. szám alatti lakos.

Az ügyvezető megbízása 2013. január 01. napjától határozatlan időre szól. 12. Az alapító okirat számozásának módosulása utáni 12.2. pontjában „a Társaság székhelyén levő hirdetőtáblán” kifejezés „a Társaság honlapján” kifejezésre módosul. 13. Az alapító okirat számozásának módosulása utáni 12.4. pontjából törlésre kerülnek a következők: -

-

„2011. évi CLXXV. törvény 39. § (1) bekezdése értelmében a közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. A (2) bekezdés szerint a vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi ér intett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.”

14. Az alapító okirat 14. pontjának a számozása 13. pontra, a 15. pontjának számozása 14. pontra módosul (az alszámok értelemszerűen módosulnak), és a módosulása utáni 14.1. pont a következőképpen kerül megszövegezésre: „14.1. A felügyelő bizottság – a társasági törvényben meghatározott jogkörrel – ellenőrzi a Társaság ügyvezetését, illetve ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását. A felügyelő bizottság elnöke: Név: Lehoczki Ferenc Sándor Anyja neve: Városi Ida Lakcíme: 6230 Soltvadkert, Deák F. u. 15. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01.

- 14 -

A felügyelő bizottság tagjai: Név: Czeller Zoltán Anyja neve: Kovács Teréz Lakcíme: 6440 Jánoshalma, Deák F. u. 45. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01. Név: Felföldi Zoltán Anyja neve: Tóth Gabriella Lakcíme: 6032 Nyárlőrinc, III. ker. 52/a. A megbízatás határozatlan időre szól. A megbízatás kezdő időpontja: 2008. június 01.” 15. A számozás módosulása utáni 14.4. a) pontból törlésre kerül ” a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli” fordulat. 16. Az alapító okirat 16. pontjának a számozása 15. pontra módosul (az alszámok értelemszerűen módosulnak, és a számozás módosulása utáni 15.1. pont a következő módon kerül módosításra: „A könyvvizsgáló megbízása 2013. január 1. napjától 2013. május 31. napjáig tart.” 17. Az alapító okirat 17. pontjának a számozása 16. pontra módosul, és a számozás módosulása utáni 16. pontból törlésre kerülnek a következő fordulatok: „A társadalmi közös szükséglet kielégítése tárgyában a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződések nyilvánosak, azokba bármely érintett személy betekinthet.” „A Társaság köteles a működéséről, valamint a szolgáltatások igénybevételének módjáról a székhelyén lévő hirdetőtáblán tájékoztatót elhelyezni, illetve erről bármely érdeklődőnek szóban felvilágosítást adni. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból a saját költségére másolatot készíthet.” 18. Az alapító okirat 18. pontjának a számozása 17. pontra módosul, és a számozás módosulása utáni 17.1. és 17.3. pontjai a következőre módosulnak: „17.1. A társaság jogutód nélküli megszűnése esetében a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon az alapítót illeti meg.” „17.3. Az alapító okiratban nem rendezett kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.” Felelős: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Határidő: értelemszerűen

- 15 -

Határozatról értesülnek: - Megyei Közgyűlés tisztségviselői - Megyei Közgyűlés tagjai - Megyei Főjegyző - Megyei Önkormányzat Hivatala - A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Kft. ügyvezetője, könyvvizsgálója, felügyelő bizottsági tagjai 7. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Duna-Tisza Közi Hátsági és RáckeveiSoroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács jogutód nélküli megszüntetésére

Bányai Gábor elnök: A HRSD nagyreményű térségfejlesztési tanács volt, megalapítását követően nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem sikerült a térségi fejlesztési tanáccsal a kitűzött célokat megvalósítani. A megyei önkormányzat szeptemberi ülésén kezdeményezte a Homokhátsági Térségfejlesztési Tanács létrehozását. A jövőben ennek a tanácsnak a munkáját kívánja segíteni az önkormányzat. Javasolja, hogy a testület döntsön a HRSD jogutód nélküli megszűntetéséről. A Megyei Közgyűlés 20 igen, szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött a DunaTisza Közi Hátsági és Ráckevei-Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács jogutód nélküli megszüntetéséről: 69/2012. (XI.29.) Kgy Előterjesztés a Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei-Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács jogutód nélküli megszüntetésére

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés A Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei-Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács jogutód nélküli megszüntetéséről szóló előterjesztéssel kapcsolatban az alábbi döntést fogadja el: 1.A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés - mint az alapító Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács jogutódja és a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács egyik jogutódja - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105. § (3) bekezdése alapján dönt A Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei-Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács 2012. december 31. napjával történő megszüntetéséről, és elfogadja a határozat 1. számú mellékletét képező megszüntető okiratot. 2.A Közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy A Duna-Tisza Közi Hátsági és RáckeveiSoroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács megszüntetésére vonatkozó, a határozat 1. számú mellékletét képező megszüntető okiratot aláírja, és felkéri, hogy a megszüntetéssel kapcsolatos teendők elvégzése érdekében intézkedjen. Felelős: Bányai Gábor, elnök Határidő: azonnal

- 16 -

Határozatról értesülnek: − Megyei Közgyűlés tisztségviselői − Megyei Közgyűlés tagjai − Megyei Főjegyző − Pest Megye Közgyűlésének elnöke − Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke A 69 /2012.(XI.29.) Kgy. határozat 1. számú melléklete MEGSZÜNTETŐ OKIRAT A Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács jogutód nélkül történő megszűntetéséről

A szerv neve:

A Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács Rövidített neve: H-RSD Térségi Fejlesztési Tanács Székhelye: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Törzskönyvi azonosító száma: 542506 Adószáma: 18368228-1-03 KSH statisztikai számjel: 18368228-8413-362-03 Alapítás időpontja: 2005. november 23. Alapítók: − Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28. § (1) bekezdése alapján jogutódja: a BácsKiskun Megyei Önkormányzat és a Csongrád Megyei Önkormányzat) − Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28. § (1) bekezdése alapján jogutódja: a Pest Megye Önkormányzata) − Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28. § (1) bekezdése alapján jogutódja: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat) − Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28. § (1) bekezdése alapján jogutódja: a Csongrád Megyei Önkormányzat) − Pest Megyei Területfejlesztési Tanács (a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28. § (1) bekezdése alapján jogutódja: Pest Megye Önkormányzata) Megszüntető szervek neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. Csongrád Megyei Önkormányzat, 6722 Szeged, Rákóczi tér 1. Pest Megye Önkormányzata, 1052 Budapest, Városház u. 7.

- 17 -

A megszüntető szervek megszüntetésre vonatkozó határozatának száma: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat: ……………./2012. (XI.29.) Kgy. határozat Csongrád Megyei Önkormányzat: ……………./2012. (………….) Kgy. határozat Pest Megye Önkormányzata:………………………/2012. (……) PMÖ határozat Megszüntetés időpontja: 2012. december 31. Megszüntetés jogcíme: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105. § (3) bekezdése. Megszüntetés oka: A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, a Csongrád Megyei Önkormányzat és Pest Megye Önkormányzata egy új, szűkebb feladatkörrel és kisebb működési területtel rendelkező térségi fejlesztési tanács létrehozásáról döntött. Jogutódjának neve, székhelye: Nincs. A Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács megszüntetése jogutód nélküli megszüntetéssel történik. Rendelkezés a megszüntetett térségi fejlesztési tanács vagyonáról: A Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács vagyonnal nem rendelkezik. A megszüntetett térségi fejlesztési tanács tartozásai: A Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanácsnak a megszűntetéskor fennálló, ismert, elismert vagy nem vitatott tartozása nincs. Foglalkoztatottak: A Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanácsnak foglalkoztatási jogviszonyban álló foglalkoztatottja nincs. A Duna-Tisza Közi Hátsági és Ráckevei Soroksári Dunaág Térségi Fejlesztési Tanács megszüntető okiratát a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés ……./2012. (XI.29.) Kgy. számú határozatával, a Csongrád Megyei Közgyűlés a ……../2012. (XI. 30.) Kgy. számú határozatával, Pest Megye Önkormányzatának Közgyűlése a ………2012. (XI. 30.) PMÖ határozatával fogadta el. Kecskemét, 2012. ………………..……………… Bányai Gábor Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Szeged, 2012. …………………………………… Magyar Anna Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke Csongrád Megyei Önkormányzat

- 18 -

Budapest, 2012. …………………………………… Dr. Szűcs Lajos Pest Megye Közgyűlésének elnöke Pest Megye Önkormányzata 8. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata módosítására

Dr. Szigeti László főjegyző: A közgyűlés hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát 2011. decemberében fogadta el a testület akkor még egységes hivatalként. Az SZMSZ elfogadásakor nem volt ismert a megyei önkormányzat pontos feladatköre, így nem volt ismert a hivatal pontos feladat- és hatásköre sem. Az eltelt időszak alatt az országgyűlés elfogadta az alaptörvényt, számos sarkalatos törvényt, tisztázódtak a hivatal előtt álló feladatés hatáskörök is. Mindezek ismeretében három iroda felállítására tesz javaslatot a tervezet, melyek működtetése többletforrást nem igényel. Suhajda Krisztián: Kérdezi, szükség van-e még három alelnökre akkor, amikor csökkentek a feladatok. Ha az alelnökök száma kevesebb lenne, csökkenhetnének a tisztséghez kapcsolódó kiadások is. Javasolja az elmondottak megfontolását. Bányai Gábor elnök: Ezt az önkormányzati ciklust már a jelenlegi tisztségviselői felállásban szeretné befejezni. Abban érdekelt, hogy az alelnököknek is legyen feladata. Véleménye szerint a megyei önkormányzat területfejlesztési munkáiból a nyertes pályázatok végrehajtása során az alelnökök fontos munkát fognak végezni. A napirenden szereplő szervezeti és működési szabályzat a hivatalra vonatkozik és nem az önkormányzatra. Így nem érti a tisztségviselők számának a felvetését sem. Horváth Roland: A területfejlesztési ellenőrzés kapcsán felveti, hogy lehet, hogy jó lenne külön ellenőrzési osztálynak a felállítása, mely létszámbővítést is igényelhetne. Előfordulhat, hogy a jövőben az ellenőrzési feladat növekedni fog, mely indokolhatja a külön osztály létrehozatalát. Bányai Gábor elnök: A tervezet a szervezeti egységeket irodának nevezik, nem osztálynak. Amennyiben növekednek 2014-től az ellenőrzési feladatok, akkor meg kell fontolni az elkülönült ellenőrzési szervezet létrehozását. Dr. Szigeti László főjegyző: A korábbi területfejlesztési támogatási szerződések felülvizsgálatából még 900 ellenőrzés van hátra, melyet a jövő év során be kell fejezni. Átmeneti feladat az ellenőrzés, ezért nem szükséges önálló iroda, vagy osztály létrehozása.

- 19 -

Nyitray András: Az előterjesztéshez még hozzáfűzi, hogy található benne némi pontatlan szerkesztésbeli hiba is. Suhajda képviselő felvetésére, aki az alelnökök számának csökkentését kérte, a következőket mondja el. Sok jogszabály változott az elmúlt időszak során. Az irányító szervek között vetélkedés tapasztalható, így egy-egy feladat végrehajtása sokkal több időt és energiát vesz igénybe. Úgy tűnhet, hogy az alelnökök nem végeznek látványos munkát, ugyanakkor elnök úrral egyeztetve napról-napra új feladatokat kell megvalósítani. Napról-napra változik magának a megyei önkormányzatnak a feladata is. Még év elején úgy látszott, hogy 1,5 milliárd forintra pályázhatnak a megyei önkormányzatok, ezt az összeget azonban a Széchenyi Programirodák kapták meg. Az alelnökök feladata az elmúlt időszakhoz képest megváltozott. Több egyeztetést, utánajárást igényelnek a feladatok. Reméli, hogy a jogszabályi változásokat követően a jövő évben tisztázottabbak lesznek a feladatok. Bányai Gábor elnök: Pontosítani kívánja alelnök úr által elmondottakat. A valóság az, hogy májusjúniusban ismertté vált, hogy a megyék 1,5 milliárd forint értékben pályázhattak volna új feladatikra. A kormányzat úgy döntött, hogy ezekhez az összegekhez a Széchenyi programirodákon keresztül juthatnak hozzá a megyék, megyei területfejlesztési koncepciók elkészítéséhez, átlagosan megyénként 70 millió forint körüli összegben. A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata módosításáról: 70/2012. (XI.29.) Kgy Előterjesztés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata módosítására

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala belső szervezeti tagozódása, munkaideje, valamint ügyfélfogadási rendje szabályairól szóló – 215/2011. (XII.16.) Kgy. és a 6/2012. (II.17.) Kgy. határozatokkal jóváhagyott – Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról a következők szerint dönt: 1. A megyei közgyűlés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala 215/2011. (XII.16.) Kgy. és a 6/2012. (II.17.) Kgy. határozataival jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását a határozat melléklete szerint – 2013. január 1-jei hatályba lépéssel – jóváhagyja. 2. A megyei közgyűlés felhívja elnökét és a főjegyzőt arra, hogy az új módosított Szervezeti és Működési Szabályzattal összefüggő intézkedéseket megtegyék. Határidő: Felelős:

2013. január 1. Megyei Közgyűlés elnöke megyei főjegyző

Értesülnek: Megyei közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző

- 20 -

Melléklet a 70/2012. (XI.29.) Kgy. határozat 1. pontjához:

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 215/2011. (XII.16.) Kgy. és a 6/2012. (II.17.) Kgy. számú határozatokkal jóváhagyott szabályzat módosuló rendelkezései:

A II., III. és IV. fejezetek helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„II. BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI FELÉPÍTÉSE

BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI

KÖZGYŰLÉS ELNÖKE

KÖZGYŰLÉS ALELNÖKEI

BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALA

FŐJEGYZŐ FŐJEGYZŐI IRODA

ALJEGYZŐ

JOGI ÉS SZERVEZÉSI IRODA

PÉNZÜGYI IRODA

TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI IRODA

- 21 -

III. A HIVATAL MŰKÖDÉSI RENDSZERE, SZERVEZETI EGYSÉGEI 1. Az Önkormányzat Hivatala szervezeti egységei: a.) Főjegyzői Iroda b.) Jogi és Szervezési Iroda c.) Pénzügyi Iroda d.) Területfejlesztési és Területrendezési Iroda 2. A Hivatal személyi állománya: a.) Főjegyző - A Hivatal vezetője. A költségvetési szerv képviselője. - A főjegyző kinevezője: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés, 2013. január 1jétől a megyei közgyűlés elnöke. - A főjegyzővel szemben az egyéb munkáltatói jogokat a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke gyakorolja. - A megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatokat a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének irányításával végzi. - A jogszabályokban főjegyzői hatáskörként megállapított feladatokat a hatályos jogszabályok előírásai szerint önállóan végzi. - A Hivatal köztisztviselőit és ügykezelőit a főjegyző nevezi ki, a fizikai alkalmazottakkal munkaszerződést köt és gyakorolja a munkáltatói jogokat. b.) Aljegyző - A Hivatal vezetőjének általános helyettese. - Kinevezője: Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés, 2013. január 1-jétől a megyei közgyűlés elnöke. - Az egyéb munkáltatói jogokat a főjegyző gyakorolja. - Feladatait a főjegyző irányításával, és vezetésével látja el. c.) Irodavezetők - A Hivatal belső szervezeti egységeit alkotó irodákat vezetik, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti osztályvezetői besorolású köztisztviselőként. - Feladatuk különösen az iroda köztisztviselőinek, ügykezelőinek, fizikai alkalmazottai hivatali tevékenysége összehangolása, a megfelelő információáramlás biztosítása, az iroda által ellátott szakterület átfogó irányítása, vezetése. d.) Ügyintézők - A köztisztviselői törvényben előírt feltételeknek megfelelő munkavállalók. - Feladatuk a közgyűlés, a közgyűlés elnöke és a főjegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, valamint a végrehajtás szervezése. - A kapott utasítások és határidők figyelembe vételével munkaterületén felelősek a Hivatal állandó és időszakos feladatainak megvalósításáért. - A köztisztviselői törvényben előírtaknak megfelelően a hivatalból 4 fő részére a munkáltatói jogkört gyakorló főjegyző szakmai tanácsadói, és szakmai főtanácsadói címet adományozhat.

- 22 -

- A szakmai tanácsadók és szakmai főtanácsadók – a főjegyző által meghatározott –, a Hivatal egyes kiemelt feladatai megoldásában munkacsoport-vezetőként dolgoznak. e.) Ügykezelők - A köztisztviselői törvényben előírt feltételekkel alkalmazott munkavállalók. - Feladatuk ellátni mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza. f.) Fizikai alkalmazottak - Tevékenységükkel segítik a vezetői, ügyintézői, és ügyviteli feladatok ellátását. 3. A Hivatal irányítása, vezetése: - A közgyűlés elnöke irányítja a Hivatalt. A főjegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza az Önkormányzat Hivatala feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. - A közgyűlési alelnökök a közgyűlés elnöke által meghatározott feladatmegosztásuknak megfelelően igényelhetik a Hivatal köztisztviselőinek, ügykezelőinek és fizikai alkalmazottainak közreműködését az önkormányzati ügyek előkészítése és végrehajtása során. - A főjegyző a Hivatal vezetője. Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Rendszeres kapcsolatot tart a közgyűlés tisztségviselőivel és tagjaival. Értékeli a Hivatal tevékenységét és meghatározza az elkövetkezendő időszak feladatait. - A Hivatal köztisztviselőinek, ügykezelőinek munkautasítást a főjegyző, vagy helyettesítési jogkörében az aljegyző, az irodavezető és a munkacsoport vezető ad. - A főjegyző meghatározza az irodavezetők és a Főjegyzői Iroda ügyintézői és ügykezelői részletes feladatait, felügyeli munkájukat, és meghatározza a helyettesítés rendjét. A Főjegyzői Irodát közvetlenül a főjegyző vezeti. - Az irodavezetők a szervezeti egységhez beosztott köztisztviselőknek, ügykezelőknek és fizikai alkalmazottaknak munkautasítást adnak. Meghatározzák a szervezeti egységhez beosztott köztisztviselők, ügykezelők, fizikai alkalmazottak részletes feladatait, felügyelik munkájukat és meghatározzák a helyettesítés rendjét. IV. A HIVATAL FELADATA, MŰKÖDÉSE 1. A Hivatal működését meghatározó általános szabályok: a.) A Hivatal általános feladatai mellett a közgyűlés munkaterve, az előírt teljesítmény-követelmények határozzák meg az irodavezetők, az ügyintézők és az ügykezelők kiemelt feladatait. b.) Az Önkormányzat Hivatala működését a jogszabályok, belső szabályzatok, valamint a közgyűlés és közgyűlés elnöke, alelnökei döntései, továbbá a főjegyző utasításai határozzák meg.

- 23 -

c.) A főjegyző, aljegyző, irodavezető, az ügyintéző, az ügykezelő, és a fizikai alkalmazott feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a munkaköri leírás szabályozza. d.) A munkaköri leírás a felelősség megállapítására is alkalmas módon – többek között – tartalmazza: a munkakörben ellátandó feladat jellegét, a tevékenységi kört, a munkakört betöltők alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését, a munkakörre vonatkozó sajátos előírásokat, és a helyettesítés módját. e.) Az ügy intézésére kijelölt köteles a vezető utasításai szerint eljárni, együttműködni az ügy intézésébe bevont más köztisztviselőkkel. 2. A Hivatal fontosabb feladatai: Főjegyzői Iroda - A közgyűlés elnöke, alelnökei feladatainak segítése, részükre a szükséges adminisztráció biztosítása. - Kezeli a köztisztviselői személyi anyagokat, koordinálja a képzéseket, előkészíti a munkáltatói döntéseket. - A főjegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben előkészítő és végrehajtó feladatot lát el. - Részt vesz az önkormányzati rendezvények szervezési feladataiban, a szükséges feltételeket biztosítja. - A közgyűlés és bizottságai üléseinek technikai feltételeit biztosítja. - Ellátja a gépkocsi ügyintézéssel kapcsolatos feladatokat. - Biztosítja a Hivatal informatikai rendszereinek működését. - Működteti, és fejleszti az önkormányzat honlapját. - Az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek megfelelően nyilvánosságra hozza az önkormányzat és a Hivatal közérdekű adatait. - Elkészíti a Hivatal informatikával összefüggő szabályzatait. - Elemzi és vizsgálja a Hivatal működése jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését. - Nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. Jogi és Szervezési Iroda - Előkészíti és szervezi a közgyűlés üléseit. - Az előterjesztések törvényességi szempontból történő előzetes felülvizsgálata. - Közreműködik a rendelet-tervezetek előkészítésében. - Figyelemmel kíséri a rendeletek hatályosságát, és időszerűségét. - Elkészíti a testületi ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja a határozatokat, elkészíti az önkormányzat közlönyeit. - Közreműködik a főjegyzői előterjesztések elkészítésében. - Közreműködik a közgyűlés és a hivatal szabályzatainak elkészítésében. - Ellátja a főjegyző hatáskörébe tartozó, választásokkal és népszavazással kapcsolatos jogi és szervezési feladatokat. - Intézi az önkormányzat és a hivatal működésével kapcsolatos jogi ügyeket, ellátja a jogi képviseleti feladatokat. - Kezeli a képviselői és köztisztviselői vagyonnyilatkozatokat.

- 24 -

- A főjegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben előkészítő és végrehajtó feladatot lát el. - Ellátja a megyében élő nemzetiségekkel kapcsolatos ügyek szervezését. - Végzi a közgyűlés hivatalának központi iktatását, kezeli az irattárat. - Végzi a területi nemzetiségi önkormányzatokkal kötött együttműködési megállapodásokban foglalt adminisztrációs és szervezési feladatokat. - Segíti a közgyűlés bizottságai működését, ellátja adminisztrációs és ügyviteli feladataikat. - Közreműködik a közgyűlés elnöke, alelnökei állami, önkormányzati szervekkel, civil szervezetekkel való kapcsolattartásában, végzi az e területen szükséges szervezési feladatokat, koordinálja az együttműködést. - A helyi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel való kapcsolattartásban, az önkormányzati érdekképviselet ellátásában közreműködik. - Az önkormányzat nemzetközi kapcsolataiból eredő szervezési, előkészítési feladatok ellátása. - Ellátja az önkormányzat és a hivatal közbeszerzési feladatait. - Részt vesz az önkormányzati rendezvények szervezési feladataiban, a szükséges feltételeket biztosítja. - Végzi a postázási feladatokat. - Az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek megfelelően öszszegyűjti a feladatkörébe tartozó nyilvánosságra hozandó önkormányzati és hivatali közérdekű adatokat, továbbítja az önkormányzati weblap kezelőjéhez. - Végzi a központi iktatást, kezeli az irattárat. - Részt vesz a megszűnt megyei területfejlesztési tanácsok által kötött támogatási szerződések ellenőrzésében. Pénzügyi Iroda - A főjegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben előkészítő és végrehajtó feladatot lát el. - Segíti a közgyűlés bizottságai működését, ellátja adminisztrációs és ügyviteli feladataikat. - Előkészíti az éves költségvetési koncepciót, a költségvetési és a zárszámadási rendeletek tervezeteit. - Közreműködik a jóváhagyott költségvetési rendelet végrehajtásában. - Összeállítja az önkormányzat összevont éves, féléves költségvetési beszámolóit. - Teljesíti az önkormányzat összevont költségvetési, pénzforgalmi, információs feladatkörével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket. - Közgazdasági elemzéseket készít. - Fenntartja a bankkapcsolatokat. - A Hivatal gazdálkodásának szervezése, számviteli feladatok ellátása. - Teljesíti a Hivatal költségvetési, pénzforgalmi, információs adóbevallási és feladatkörével kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeket. - Részt vesz a Hivatal számviteli rendjének kialakításában, ellátja az abban foglalt feladatokat. - Vezeti az Önkormányzat Hivatala immateriális javai nagy-, és kis értékű tárgyi eszközei és készletei analitikáját. - Végzi a területi nemzetiségi önkormányzatok költségvetési gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a velük kötött együttműködési megállapodás keretében.

- 25 -

- Vezeti a megyei önkormányzat tárgyi eszközkészleteit, és analitikáját. - Közreműködik a jóváhagyott költségvetési rendeletben meghatározott vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtásában. - Nyilvántartja az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározottak szerint az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakat (vagyonleltár, ingatlankataszter). - Ellátja az önkormányzat vagyongazdálkodási feladatait. - Előkészíti a fejlesztési vonatkozású előterjesztéseket. - Végzi az önkormányzat vagyon-biztosításával kapcsolatos feladatokat. - Közreműködik a közgyűlés által jóváhagyott beruházások, felújítások előkészítésében, ellenőrzi bonyolításukat. - Biztosítja az önkormányzat és a Hivatal működtetésével kapcsolatos beszerzési feladatokat. - Gondnoki feladatokat lát el az önkormányzat tulajdonában lévő, átmenetileg üres ingatlanok vonatkozásában. - Gondoskodik a munkavédelemről, ellátja a balesetvédelmi- és érintésvédelmi feladatokat. - Biztosítja a Hivatal nyilvántartásában szereplő vagyontárgyak leltári elszámolását. - Az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek megfelelően öszszegyűjti a feladatkörébe tartozó nyilvánosságra hozandó önkormányzati és Hivatali közérdekű adatokat, továbbítja az önkormányzati weblap kezelőjéhez. - Részt vesz a megszűnt megyei területfejlesztési tanácsok által kötött támogatási szerződések ellenőrzésében. Területfejlesztési és Területrendezési Iroda - A főjegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben előkészítő és végrehajtó feladatot lát el. - Segíti a közgyűlés bizottságai működését, ellátja adminisztrációs és ügyviteli feladataikat. - Javaslatával elősegíti és közreműködik a megye idegenforgalmi értékeinek feltárásában, a célkitűzések meghatározásában, a teljesítésükben résztvevők tevékenységének összehangolásában. - Kapcsolatot tart a megye gazdasági szereplőivel. - Figyelemmel kíséri az Európai Uniós és egyéb pályázati kiírásokat, valamint azok elbírálását és eredményét, működteti az önkormányzati pályázatfigyelő rendszert. - Közreműködik az önkormányzat által benyújtandó pályázatok elkészítésében. Nyilvántartja az önkormányzat által benyújtott pályázatokat, azokról rendszeres időközönként tájékoztatja az önkormányzat vezetését. - Részt vesz a térséget érintő területrendezési tervek és térségfejlesztési programok kidolgozásában. - Feladatkörében ellátja az önkormányzat projektjei megvalósításával kapcsolatos menedzsmenti feladatokat. - Ellátja a műemlékvédelem és az épített környezet védelmével összefüggő feladatokat, összehangolja e tevékenységeket, végzi a megyei főépítészi feladatokat. - Közreműködik az épített környezet védelmével kapcsolatos térségi feladatok összehangolásában, előkészíti az ezzel kapcsolatos döntéseket.

- 26 -

- Részt vesz az önkormányzati rendezvények szervezési feladataiban, a szükséges feltételeket biztosítja. - Az elektronikus információszabadságról szóló törvénynek megfelelően öszszegyűjti a feladatkörébe tartozó nyilvánosságra hozandó önkormányzati és hivatali közérdekű adatokat, továbbítja az önkormányzati weblap kezelőjéhez. - Segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását. - Részt vesz a megszűnt megyei területfejlesztési tanácsok által kötött támogatási szerződések ellenőrzésében. - Segíti a regionális és megyei területfejlesztési konzultációs fórum működését, ellátja adminisztrációs és ügyviteli feladataikat. - Ellátja a Duna-Tisza Közi Homokhátsági Térségi Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatait. - Közreműködik a természeti környezet védelmével kapcsolatos térségi feladatok összehangolásában, előkészíti a megyei környezetvédelmi programmal kapcsolatos döntéseket. - Közreműködik a határon átnyúló szervezetek megalakításával és működésével kapcsolatos szervezési és adminisztrációs feladatokban. - Részt vesz a megyei turisztikai desztináció managementben. - Segíti a monitoring bizottságokban résztvevők munkáját.” 9. sorsz. napirend:

Előterjesztés az alsó dunai szakaszon a bajai kikötő TEN-T törzshálózatba sorolásának kezdeményezésére

Bányai Gábor elnök: Felkéri Dr. Kecskés Lászlót, hogy röviden ismertesse a határozat-tervezet hátterét. Dr. Kecskés László: A TEN-T az EU tagállamainak területén kijelölt távolsági áruszállítás gerinchálózataként szolgál. Tartalmazza a jelentősebb repülőtereket, valamint hajózható belvízi útvonalakat, folyami és tengeri kikötőket. A törzshálózatot 2030-ig kell kiépíteni. A Duna a TEN-T javaslatban törzshálózati belvízi hajóútként szerepel, melyben Magyarországon csak egyetlen kikötő, a csepeli szerepel. A határozat-tervezet szerinti javaslattal önkormányzatunk kezdeményezi, hogy ebbe a hálózatba a bajai kikötőt is felvegyék. Nyitray András: Egyetért a határozat-tervezet szerinti kezdeményezéssel, azonban véleménye szerint több kikötőt is javasolni kellene, pl. a Duna szakaszon Bács-Kiskun megyében még a kalocsai kikötőt is a TEN-T sorába kellene felvenni. Segíthetné mindez a turisztikai fejlesztéseket, kialakulhatna Kalocsán is egy turisztikai központ. Dr. Molnár Gábor: Kalocsán a Duna-szakasz az egyik legnagyobb forgalmú személyi kikötője üzemel. A kikötő korszerű, naponta áprilistól októberig 2-3 turistahajó köt ki. Az utasok szervezett turisztikai programokon vesznek részt. Bányai Gábor elnök: A megye szívesen támogatja más településeken is a kikötő fejlesztését, de a TEN-T, melyről az előterjesztés is szól, áruszállításra alkalmas kikötők hálózatba szervezé-

- 27 -

sét tűzte ki célul. Kalocsán nem áruforgalmi, hanem személyi forgalmú kikötő működik. Varga Nelli: Megköszöni alelnök úr felvetését, hogy a kalocsai kikötő is a TEN-T hálózatba kerüljön, de erre nincs lehetőség, mert személyi kikötő üzemel ott. Kalocsa Város Önkormányzata hangsúlyt fektet a kalocsai személykikötő fejlesztésére és fenntartására, ez által a turisztikai fejlesztések megvalósítására is. Bányai Gábor elnök: Kéri a testület tagjait, hogy az előterjesztésben foglaltak szerint kezdeményezze a bajai kikötő TEN-T törzshálózati besorolását. A döntéssel, a kezdeményezéssel a megye segíteni tudja a bajai kikötő jövőbeni fejlesztését. A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött a bajai kikötő TEN-T törzshálózatba sorolásának kezdeményezéséről: 71/2012. (XI.29.) Kgy. Előterjesztés az alsó dunai szakaszon a bajai kikötő TEN-T törzshálózatba sorolásának kezdeményezésére

Határozat

1. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése élve a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv 2.§.(3) bekezdésében biztosított jogával kezdeményezi a Nemzeti Fejlesztési Miniszternél, mint a közlekedéséért felelős miniszternél, hogy: Magyarország az európai unió tagállamai közlekedési miniszterei fórumán kezdeményezze, a transzeurópai közlekedési folyosók belvízi/folyami törzshálózatba tartozó Dunán - Csepel mellett – Magyarországnak további legalább két kikötője - a felső dunai szakaszon található Győr-gönyűi kikötő, valamint - az alsó dunai szakaszon található bajai kikötő kapjon TEN-T törzshálózati besorolást. Felelős: Bányai Gábor elnök Határidő: 2012. december 5. Határozatról értesülnek: Nemzeti Fejlesztési Miniszter, Győr-Moson-Sopron, Baranya, Pest, Tolna és Fejér megyei közgyűlések elnökei, megyei közgyűlés tisztségviselői, megyei főjegyző 10. sorsz. napirend:

Előterjesztés a zarándokút pályázat önrészének biztosítására

Rideg László: Röviden kiegészíti az előterjesztés tartalmát. Három éve alakult egy társulás, melynek célja volt, hogy Esztergomtól Máriagyűdig zarándokút kerüljön kiépítésre. A zarándokút társulás szervezése két éve kapott nagyobb lendületet. Megjelent egy 85 oldalas füzet a témáról térképekkel és leírásokkal. A társulás pályázott egy kiemelt

- 28 -

turisztikai pályázaton, melyen 100 %-os támogatottságot nyert a zarándokút Délalföldi szakasza. A zarándokút észak-déli irányú, melyet bármikor bárki elkezdhet, nem kötődik időhöz. Hasonló a spanyol El Caminohoz. A zarándokútnak van keletnyugati irányú kiterjedése is, mely Máriacell és Csíksomlyó közötti útvonalon szervez csoportokat. A tavalyi év során 1340 fő vett részt a zarándoklaton, az idén már háromszor többen. A Mária út Lengyelországtól Boszniáig terjedő magyar szakasza lesz ez az Esztergomtól Máriagyűdig tartó útvonal. Európai Uniós pénzforrások is támogatják majd ennek a zarándokútvonalnak a kialakítását. A megye a páylázat konzorciumi vezetője, pályázati pénzforrásból Tasson egy zarándokkapu épül majd és 5 településen zarándokszállások kerülnek kialakításra. A települések: Dusnok, Harta, Hajós, Kunszentmiklós és Solt. Ikotity István: A zarándokút pályázat megvalósítása jár-e munkahelyteremtéssel? Rideg László: A pályázat nem kifejezetten munkahelyteremtésről szól, azonban a zarándokszállásokon egy-egy fő alkalmazására is mód nyílik. Kisebb témaparkok épülnek, pl. a szentek életéről, melyek megvalósítását megyei múzeumi szakértők is segítik. Ezáltal áttételesen a munkahelyek megőrzésében is segítséget nyújt a pályázat. Horváth Roland: A zarándokút pályázat elnyeréséhez gratulál, korábban is kérte és most is javasolja, amennyiben lehetőség lesz rá, Érsekhalma kerüljön be alternatív útvonalként a zarándokút programba. A település szívesen csatlakozna a jó kezdeményezéshez. Rideg László: Reméli, hogy a jövőben lehetőség lesz a megyében Érsekhalma alternatív útvonalként történő csatlakozására is, azonban a jelenlegi útvonalban még nem szerepel a település. Dr. Molnár Gábor: Hallott arról, hogy az európai észak-déli Mária út Lengyelországból Częstochowából indul és Boszniában Medjugorje-ban ér véget, ennek az útvonalnak a része a magyar zarándokút, vagy ez egy másik útvonal. Rideg László: Az európai észak-déli Mária út Lengyelországból indul és Boszniában ér véget, melynek része a magyarországi zarándokút.

A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött a zarándokút pályázat önrészének biztosításáról: 72/2012. (XI.29.) Kgy Előterjesztés a zarándokút pályázat önrészének biztosítására

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés hozzájárul, hogy a DAOP-2.1.1/G-11. kódszámú „Kiemelt turisztikai termék – és attrakciók fejlesztése” című kiemelt projekt felhívásra,

- 29 -

illetve a DAOP-1/J-11. kódszámú „Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése” című projekt felhívásra benyújtott DAOP-2.1.1/G-11-k2-2012-0001. kódszámú, „A Magyar Zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztése a kulturális – történelmi – szakrális örökség vallási célú hasznosításával, egységes kulturális tematikus út létrehozása az Ősi Árpád-kori út térségében” című, 751.000.000,- Ft tervezett összköltségű projekt megvalósítása érdekében felmerült és felmerülő költségek – a támogatási összeg lehívásáig történő – megelőlegezéshez és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat költségvetésében való biztosításához a következők szerint: - a projektelőkészítés költségei - Előzetes és a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (7.620.000,- Ft), valamint a zarándokkapu tervezési költségei (bruttó 300.000,- Ft), a 2012. évi költségvetés részeként, - a projektmenedzsment pénzügyi, adminisztrációs feladatainak ellátása (bruttó 4.900.000,- Ft) és a zarándokkapu megvalósítása (bruttó 1.700.000,- Ft), a 2013. évi költségvetés részeként kerüljön betervezésre. Határidő: Felelős:

azonnal a közgyűlés elnöke

Határozatról értesülnek: - megyei elnök, alelnökök, megyei közgyűlés tagjai, megyei főjegyző, aljegyző, 11. sorsz. napirend:

Tájékoztató a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról

Bányai Gábor elnök: Köszönti Tapasztó Dénes urat, a DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tervezési projektmenedzserét és munkatársait, Csáki Béla, önkormányzati kapcsolattartót és Tóth Róbert tervezési projektmenedzsert. Kérdezi, hogy kívánja-e kiegészíteni tájékoztatóját. Tapasztó Dénes: A jegyzőkönyv mellékletében1 szereplő diákon keresztül mutatja be a DARFÜ munkáját. Tóth Róbert: Kiegészíti az elhangzottakat azzal, hogy a telephely fejlesztési pályázati keret jövő évtől 30 %-kal emelkedik, a konkrét keretszám az év végén dől el. Bányai Gábor elnök: A turisztikai pályázatok elbírálásának mi volt a helyszíne? Szeged, vagy Budapest. Tóth Róbert: A turisztikai pályázatokat Budapesten bírálták el. Rausch Sándor: A telephelyfejlesztéssel kapcsolatos pályázatoknak milyenek lesznek a jövőbeni feltételei? 1

Tapasztó Dénes előadása megegyezik a közgyűlés tagjainak a napirendhez kiküldött tájékoztató anyagával

- 30 -

Tapasztó Dénes: A DAOP-os kiírás elsősorban az infrastruktúra-fejlesztésre fókuszál, a pályázati öszszeg 30 %-a fordítható eszközbeszerzésre. Összege 10-100 milliárd Ft, intenzitása 50 %-os támogatottság alapvetően. A hátrányos helyzetű településeken ez a támogatási intenzitás 75 %-ra is felmehet. Alapvetően épületinfrastruktúrára lehet pályázni. Az agrárvállalkozók alapvetően ebben a pályázatban nem vehetnek részt, de példaként említi, hogy amennyiben a virágkötő vállalkozó esztergagéppel kíván valamilyen tevékenységet végezni, erre az eszközbeszerzésre lehet pályázni. Horváth Roland: Arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemes lenne kigyűjteni azt, hogy a DAOP 5 prioritásából mennyi forrás jutott a településeknek. Milyen volt a DAOP-os pénzeszközök elosztása az egyes településtípusok között. A Dél-alföldön a 4 megyei jogú város felkészült a pályázati források lehívására. 60 %-os támogatottságú volt a pályázatuk és általában a pályázati források mintegy 85 %-át meg tudták szerezni. Általában a kistelepülési kör nem tud megfelelni a pályázati kiírásoknak. A következő 7 éves tervezési periódusokban erre is figyelni kell. Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a hátrányos helyzetű települési kör kialakítása sok esetben lobbi erőt is jelentett és nem a tényleges hátrányos helyzetet. Példaként említette Mórahalmot, amely hátrányos helyzetű településnek minősül, ugyanakkor jelentős összegű helyi adó kivetése történik a településen. Sokkal nehezebb a helyzet egyes Baja melletti településeken, amelyek nem minősülnek hátrányos helyzetűnek, ellenben helyi adókivetési lehetőség a településen nincs. Kéri, hogy a hátrányos helyzetű települési kör kijelölésénél figyeljenek ezekre az említett anomáliákra. Bányai Gábor elnök: Fontos felvetés, hogy kezdeményezni kell a hátrányos helyzetű települési kör kijelölésének felülvizsgálatát. Nem tud tervezni a település pályázati forrást, amennyiben nem kerül felülvizsgálatra a besorolás. Tapasztó Dénes: 2010-ben a települések forrásfelhasználását megvizsgálva készített a DARFÜ egy szakmai anyagot, mely a települések és kistérségek hátrányos helyzetének módszertanát is magába foglalta. A tanulmány megtalálható a DARFÜ honlapján, sajnos azonban a szakmai anyagok készítésén kívül nem volt a DARFÜ-nek befolyása a hátrányos helyzetű települések és kistérségek kijelölésére. Nyitray András: A korábbi területfejlesztési szervezetrendszer átalakítása során megszűntek a regionális fejlesztési tanácsok. Helyükre a megyei területfejlesztési tanácsok, ezt követően a megyei önkormányzatok léptek. A DARFÜ a regionális fejlesztési tanács munkaszervezeteként jött létre, az átalakulást követően azonban önálló szervezetté alakult. A megyei önkormányzatokkal üzleti alapon működik együtt. Jobb lett volna, ha a regionális szervezeti megszűnésekkel egyidejűleg megyei ügynökségek jöttek volna létre. Így lehetett volna a megyei önkormányzatoknak területfejlesztéssel kapcsolatos munkaszervezete is. Sajnos erről nincsen szó. Mindenki a saját dolgát teszi, fent kellett volna tartani az egymásra utaltságot. Bízik abban, hogy ez a jövőben meg fog majd változni. Másik felvetése, hogy az indikátorok című táblában munkahelyről, munkahelyteremtésről beszélnek. Álláspontja szerint a munka a lényeg. Ha van munka, akkor szükség van munkahelyre is, ha nincs munka, nem teremtődik munka-

- 31 -

hely sem. Olyan fejlesztési alkalmakat kell támogatni, melyek munkát teremtenek. Példaként említette a magyar autóbuszgyártás esetleges támogatását. A piaci fejlesztések során is elsősorban a munka megteremtése a lényeg, hiszen az az alapja a társadalomnak. A munka teremt munkahelyet is, fejleszti a gazdaságot. Abban kell mindenkinek a maga helyén tevékenykednie, hogy minél több munka teremtődjön az országban és Bács-Kiskun megyében is. Tapasztó Dénes: A regionális fejlesztési tanácsok megszűnéséhez kapcsolódva arról szól, hogy a DARFÜ a nemzeti fejlesztési minisztérium által rendelkezésre bocsátott forrásból segíti a megyei területfejlesztési tervek készítését. A DARFÜ mind a három érintett Dél-alföldi megyével együtt kíván dolgozni. Bács-Kiskun megyével jó a munkakapcsolat. Bízik abban, hogy lesznek olyan szerződéses kapcsolatai a DARFÜ-nek a megyével, melyek segítik a tervek összeállítását és nem okoznak a megyének súlyos anyagi terhet. Az indikátorok kapcsán elmondta, hogy az operatív program rögzítette azokat, azonban a korábbi program sem számolhatott a 2008-as gazdasági válsággal. A következő Dél-alföldi operatív program összeállítása során a tervkészítők felelőssége lesz, hogy jobban, és a már korábbi hibákból okulva alakítsák a jövő terveit. Bányai Gábor elnök: A tervező munkához kapcsolódva a pályázók esetében minden esetben teljesíteni kell a vállalt indikátorokat. Az indikátorok tervezése során körültekintően kell eljárni, hiszen a megye déli részén van olyan település, ahol 30 %-os a munkanélküliség. A megyei tervek elkészítésekor nagyon fontos, hogy milyen indikátorok kerülnek a tervbe. Az Európai Unióban 7 éves tervezési időszak van, melyet meg kell tanulni, tanulni kell a korábbi tervkészítés hibáiból is. Kéri, hogy a DARFÜ munkatársai segítsék a megyei önkormányzat jövőbeni tervezési munkáját is. Bízik abban, hogy az együttműködés jó lesz a DARFÜ-vel. Megköszöni a DARFÜ munkatársainak az értékes tájékoztatást. A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) a DARFÜ munkájáról szóló tájékoztatót tudomásul vette: 73/2012. (XI.29.) Kgy Tájékoztató a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról szóló tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző, dr. Kiss Imre, a DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója 12. sorsz. napirend:

Tájékoztató a szerb-magyar határon átnyúló program nyertes pályázatairól

Bányai Gábor elnök: Felkéri Dr. Kecskés Lászlót, adjon tájékoztatást a nyertes pályázatokról.

- 32 -

Dr. Kecskés László: Rövid kiegészítést tett az előterjesztéshez. A testület már tárgyalta az előterjesztésben szereplő három pályázatot. Két csoportba oszthatók a pályázatok aszerint, hogy a megye a pályázó, vagy társpályázóként szerepel az adott projektben. Mezőgazdasági alternatív foglalkoztatással kapcsolatos az első pályázat, mely uniós prioritás és a magyar-szerb határtérségre terjed ki. Turisztikai témakör a másik, melyből a lovas turizmus témaköréhez kapcsolódik a pályázat. Készül egy virtuális lovas turizmus térkép is, mely alapján be lehet járni az érintett térséget. A harmadik pályázat gasztronómiai témakörhöz kapcsolódik, üzleti klubok létrehozására irányul. Bányai Gábor elnök: Az említett pályázatokon kívül még egy közös pályázat van a szerb társszervekkel, a jégeső elhárítási rendszer. A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) a nyertes pályázatokról szóló tájékoztatót tudomásul vette: 74/2012. (XI.29.) Kgy Tájékoztató a szerb-magyar határon átnyúló program nyertes pályázatairól

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés a szerb-magyar határon átnyúló program nyertes pályázatairól szóló tájékoztatót tudomásul vette. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző

13. sorsz. napirendünk, a KÖZMEGHALLGATÁS következik.

Bányai Gábor elnök: A Szervezeti és Működési Szabályzat 44. § értelmében a megyei közgyűlés évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a megyei hírközlő szervek útján a lakosságot tájékoztatni kell. A közmeghallgatásról a hirdetmény a Petőfi Népe napilap 2012. november 20-i (keddi) számában jelent meg. Megkérdezi, kíván-e valaki közérdekű kérdést feltenni, vagy javaslatot megfogalmazni. Közérdekű kérdés, észrevétel, javaslat nem hangzott el. 14. sorsz. napirend:

Előterjesztés a Bács-Kiskun Megye területfejlesztési koncepciója helyzetelemzéséről

Bányai Gábor elnök: A területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény rendelkezései értelmében a megyei területfejlesztési konzultációs fórumnak előzetesen állást kell foglalnia a me-

- 33 -

gyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben. A fórum véleményét a napirend tárgyalásakor ismertetni kell. A megyei konzultációs fórum november 27-én ülésezett. Az ülésről szóló jegyzőkönyvet, mely tartalmazza a véleményt, a kiosztós dossziéban találják. A megye honlapján a www.bacskiskun.hu internetes portálról valamennyi képviselő letölthette és elolvashatta a megye területfejlesztési koncepciója helyzetelemzéséről szóló eddig elkészített anyagot. A megye területfejlesztési tervének elkészítése során - annak minden előkészítési fázisában - minden képviselőnek joga és kötelessége elmondania véleményét. Az ország 2014-től 2020-ig terjedő területfejlesztési tervének része lesz a megyei terv is. A megyei terv elkészítésével megkerülhetetlenné válik a megye véleménye. A megyei terv tartalmazni fogja a civil szervezetek, a polgármesterek és a megyei önkormányzat képviselőinek véleményét. Kéri és várja, hogy valamennyi képviselő most a napirend kapcsán mondja el a helyzetelemzéssel kapcsolatos álláspontját. Felkéri Dr. Kecskés Lászlót, adjon rövid tájékoztatást a helyzetelemzés elkészítésének munkálatairól. Dr. Kecskés László: Tájékoztatást ad a területfejlesztési koncepció I. helyzetelemzés előkészítéséről. Elmondja, hogy a tervkészítés három fázisra osztható. Az előkészítő, javaslattevő és jóváhagyó fázisokra. A fázisok közül az előkészítő fázis körébe tartozik a feltáró értékelő vizsgálat, a helyzetelemzés, mely megalapozza a koncepciót. A testület előtt álló helyzetelemzés anyagot egy külső és belső szakértőkből álló csoport készítette el. Az anyagot megküldték a kamaráknak, társadalmi szervezeteknek, településeknek és valamennyi képviselőnek is. A partnerség eredményeként a beérkező javaslatokkal javították és formálták a helyzetelemzés anyagát, a felvetődő kérdésekre minden esetben választ adtak. A megyei konzultációs fórum is megfogalmazta véleményét november 27-i ülésén, melyet a kiosztós anyag alapján valamennyi képviselő megismerhetett. A helyzetelemzés foglalkozik a külső környezet vizsgálatával, a nagytérségi összefüggésekkel, elemzi a belső adottságokat, a természeti és épített környezetet értékeli és elhelyezi benne a megyét. A gazdasági és társadalmi viszonyokat, a közlekedés- és kommunális infrastruktúrát bemutatva ad a megyéről helyzetelemzést. Bányai Gábor elnök: A térségi tanácskozások során megismertük az adott térségben élők javaslatait, a településvezetők és vállalkozók gondjait, jövőbeni fejlesztési elképzeléseit, melyek beépülnek a területfejlesztési megyei tervbe. Az európai unió 75 %-ra kívánja emelni a foglalkoztatást. Sajnos a foglalkoztatottak aránya nem csak országosan, hanem a megyében is alacsony. Mintegy 20 %-kal kellene emelni a foglalkoztatást ahhoz, hogy az uniós elvárásokhoz is igazodjunk és mindez szükséges a megyei fejlesztési terv megvalósításához is. Szántó István: Konkrétan a helyzetelemzés című anyagban, a 176. oldalon található és Kecskemét kistérségre vonatkozó megállapítások között az anyag úgy ír, hogy a fürdőfejlesztések között a Tőserdő fürdőfejlesztését támogatja. Megjegyzi, hogy a kistérségben 5 fürdő van. Javasolja, hogy a zárójelbe ne konkrétan a Tőserdő, hanem a fürdő és a szálláshelyek fejlesztése szerepeljen. A települések fejlesztése között szerepel az úthálózat fejlesztése is, valamint a helyi piacok fejlesztése is. Véleménye szerint jobb és helyesebb megfogalmazás lenne a helyi piacok fejlesztése mellett utalni az élelmiszer feldolgozó ipar fejlesztésére, melynek nagyobb értelmét látni.

- 34 -

Horváth Roland: Nem szövegszerű javaslata van, hanem arra utal, hogy a 2004-2006-os tervkészítés során 3 kiemelt program volt, mely az akkori tervekbe bekerülhetett volna: a Balaton, a Tisza-Duna csatorna és a Duna stratégia. A brüsszeli egyeztetések következtében csak a balatoni stratégia tudott bekerülni a tervekbe. Véleménye szerint a Dunastratégiának kiemelt szerepet kell szánni a tervek között. Bányai Gábor elnök: A koncepciókészítést szét kell választani a helyzetelemzés szakaszától. Az elmondottak nem a helyzetfelmérésre vonatkoznak, hanem a jövőbeni tervekre. Álláspontja szerint a Duna-stratégiáról említést kell tenni annak ellenére, hogy a Dunával kapcsolatos fejlesztési forrásoknak mintegy 80 %-át már bajorországi és ausztriai programokra szánják. Az elmúlt tervkészítési periódusba a homokhátság program nem tudott bekerülni a nagy tervek közé. Szeretné, ha mindkét program szerepelne az országos tervek között. Fercsák Róbert: Kérdezi, hogy foglalkozik-e az anyag a stratégiai víztározók építésével. Látja, hogy az összes megyei kistérség minden javaslata szerepel az anyagban. Fontos a stratégiai víztározók kérdésköre, hiszen erre épülhetnek bizonyos turisztikai- és sportfejlesztések is. A stratégiai víztározók fontosak az ár- és belvizek kezeléséhez. Kapcsolódnak hozzá bizonyos csatornahálózatok, pl. a DVCS is és generálhatnak más fejlesztéseket is. Bányai Gábor elnök: A koncepció swott analízisében benne van a homokhátság gazdasági leszakadása a vízhiány miatt. A koncepcióban szerepelnek az operatív programok is, melyekhez megyei forrás szükséges. A homokhátság vízutánpótlásának programja egy kiemelt kérdéskör, mely 100-250 milliárd Ft-os fejlesztési igényű. Az a kérdés, hogy lesz-e a megyében elegendő politikai erő ahhoz, hogy ezt a programot országosan is elfogadják és kiemelten kezeljék. A térségben lévő stratégiai víztározók építése szerepel a koncepcióban, hiszen víztározók szükségesek a sivatagosodás megállításához. Amennyiben Baján külön fejlesztési terv készül ebben a témakörben, azt szerepeltetni kell a stratégiában és a kiemelt programban is. A kiemelt programok nem biztos, hogy részei lesznek az operatív programnak. A tanácsnak azonban ajánlást kell tennie a kiemelt programokra. Dr. Kecskés László: Az elsivatagosodás kérdésköre - a vízproblémát érzékelve - az ötlettől a kidolgozásig szerepel a helyzetelemzésben. A vízmegtartó infrastruktúra és a hozzá kapcsolódó kérdések prioritásként szerepelnek a koncepcióban. Az infrastruktúra kiépítésére azonban nincs egységes elképzelés, különböző tervek vannak vízgazdálkodás területén a Duna-Tisza csatornától kezdve a kisebb infrastruktúrához kapcsolódó tervekig. Bányai Gábor elnök: Sajnos építési tervek nincsenek, koncepciók készültek a homokhátsági programhoz. A homokhátság 2007-2008-as években kiemelt programként szerepelt. Ebben a

- 35 -

programban víztározók építése is szerepelt Délen a DVCS környékén. Sajnos nem voltak mindehhez meg a tervek. A vízügynek saját műtárgyai építéséhez megvoltak a tervei, így a víztározók helyett Solton és más, a vízügy által fontosnak tartott helyeken készült csatorna ekkor, egyedül Mátételkén készült el egy tározó. A jövő évben terveket kell készíteni, mind a megyének, mind az érintett városoknak. Ha nem lesznek meg ezek a tervek, akkor nem valósulhatnak meg az elképzelések. Fercsák Róbert: A stratégiai víztározók nem csak a mezőgazdaság számára fontosak, hanem ha elkészülnek, akkor turisztikai programok színterei lehetnek. Bányai Gábor elnök: Fontosak azok a felvetések, amelyek segítik a minél jobb koncepció elkészítését. Ilyen lehet a stratégiai víztározók kérdésköre is, hiszen a vízmegtartás olyan prioritás, amely beépülhet a homokhátsági programokba. Amennyiben Baja városnak a víztározó és vízmegtartással kapcsolatosan kész tervei vannak, úgy azokat meg kell küldeni a megyének, hogy beépülhessenek a megyei tervbe. A megyei területfejlesztési terv kidolgozóinak, a tervezőknek dolgozni kell, meg kell fogalmazniuk a stratégiai terveket és erre rövid idő áll rendelkezésükre, ezért fontos minden ismeret, mely a tervet szolgálja. Dr. Kecskés László: A terv elfogadásának különböző fázisai vannak, mint ahogy a határozat-tervezet is arról szól, hogy a testület a helyzetelemzést a továbbtervezés alapjaként elfogadja. Ezzel lehetőséget teremt a tervezői munka további végzésére. A koncepciót márciusban kell elfogadni, ehhez az országos területfejlesztési koncepció elfogadása is szükséges. A Megyei Közgyűlés 20 igen szavazattal (4 fő nem szavazott) döntött a területfejlesztési koncepció helyzetelemzéséről: 75/2012. (XI.29.) Kgy Előterjesztés a Bács-Kiskun Megye területfejlesztési koncepciója helyzetelemzéséről

Határozat

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Koncepció helyzetfeltáró munkaanyagát a határozat melléklete szerint elfogadja és megállapítja, hogy a koncepció előkészítő fázisában elkészült munkarészek megfelelnek a további tervezés alapjául. Felelős: Bányai Gábor elnök Határidő: 2012. december 10. Értesülnek: Megyei Közgyűlés tisztségviselői, tagjai, megyei főjegyző

Bányai Gábor elnök: A közgyűlés által elfogadott napirendek szerint a 15. sorszámú napirend következne, mely a 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepció II. javas-

- 36 -

lattevő fázis vitájáról szólna. Az idő előrehaladta miatt azonban úgy dönt, hogy a mai ülésen már ennek a napirendnek a megtárgyalására nem kerül sor. Az említett 15. sorszámú napirend megtárgyalása érdekében november 30-án 9 órára a jelenlegi helyszínre összehívja a megye közgyűlését. Mindenkinek megköszöni a munkát, a testület ülését bezárja.

Kmf.

Bányai Gábor megyei közgyűlés elnöke

Dr. Szigeti László megyei főjegyző