IKTATÓSZÁM: 05-5/322/2011.
TÁRGY: PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA MELLÉKLET: 8 DB
ELŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK ÜLÉSÉRE
ELŐTERJESZTŐ:
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: ELŐADÓ:
DECSI JÁNOS PÉNZÜGYI FŐOSZTÁLYVEZETŐ
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
HIVATALI KOORDINÁTOR: VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: ÖNKORMÁNYZATI ÉRDEKEGYEZTETŐ FÓRUM
BIZOTTSÁGI TÁRGYALÁS: PÉNZÜGYI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG
AZ ELŐTERJESZTÉS SZAKMAILAG INDOKOLT: ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ:
TERJEDELEM: 25. OLDAL
DR. PÁVA ZSOLT POLGÁRMESTER
Tisztelt Közgyűlés! Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 70. §-a értelmében a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig nyújtja be a Közgyűlésnek. A helyi önkormányzatoknak a költségvetési koncepciót – az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. § (1) bekezdése értelmében – a helyben képződő bevételek, valamint az ismert kötelezettségek figyelembe vételével kell összeállítani. A jogszabályok szigorúan ennyit határoznak meg a költségvetési koncepció elkészítéséről. E kötelezettséget – és egyben lehetőséget – kihasználva 2012. évre új szemléletű költségvetés összeállításába kezdtünk, amelynek első lépése a város 2012. évi költségvetési koncepciója. Az új szemlélet kialakítására több ok is késztetett bennünket. (1) Az európai pénzügyi-gazdasági válság önkormányzatokat is elérő hatásaira való felkészülés, (2) Magyarország újjászervezésének ma is zajló folyamata, (3) a város adósságállománya által előállt helyzetekre történő gyors és határozott reagálás, (4) egy hatékonyabb működés megvalósítása, vagyis a közforintokkal való felelős gazdálkodás. A jogszabályi előírásoknak megfelelően Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepcióját a Tisztelt Képviselők felé az alábbiak szerint terjesztem elő, egyben felkérem valamennyiüket az együttműködésre, a közös felelősségvállalásra Pécs város és polgárainak biztonsága érdekében. Bízom abban, hogy nemcsak szerkezetében, szemléletében, hanem tartalmában és támogatottságában is új, példaadó költségvetési koncepciót alkothatunk. Az előterjesztést a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság a 2011. november 23-i ülésén tárgyalja, a bizottság állásfoglalásáról a bizottsági elnöke a Közgyűlést szóban tájékoztatja.
Pécs, 2011. november 19.
Dr. Páva Zsolt
TERJEDELEM: 25. OLDAL
2 KÖZFORINTOK ÉS BIZTONSÁG Pécs Megyei Jogú Város 2012. évi költségvetési koncepciója I. rész – Költségvetési irányelvek ELŐZMÉNYEK Évekkel ezelőtt itt, Közép-Európában irigykedve figyeltük a „világ szerencsésebb” népeit, akiknek a szabadság mellett megadatott a szociális biztonság és a jólét is. Alighanem kevesen gondolták, gondoltuk volna, hogy két évtized leforgása alatt a szabadságot már alig tekintjük értéknek, az áhított jólétet el nem értük, sőt, a szociális biztonság is egyre távolabb kerül a mai kor emberétől. A globális méretű pénzügyi-gazdasági válság hatása olyan erővel csapott le a világra, mint a Japán partjainál megtapasztalt cunami. Szerencsére ez esetben nem a tenger vagy a föld felszíne hullámzik, hanem a pénzügyi világ, de ez is éppen elég családok ezreinek – s most csak a pécsiekre gondolok – polgárok tízezrei életének megkeserítéséhez. Magyarország – ebben a szinte lehetetlen helyzetben, polgárainak döntése alapján – hozzákezdett az ország megújításához. Hozzákezdett, mert nem elszenvedni kívánja a válságot, nem túlélni csupán, hanem győztesként túllépni a válság időszakán, elhagyni a válságos zónát. Nemcsak azért akarunk győzni, mert a győzelem érzése jó, hanem mert tartozunk azzal az utánunk következőknek, hogy rendezett, a siker lehetőségét magában rejtő országot és várost adunk át majd számukra. De van más oka is, amiért át kell szerveznünk Magyarországot. Olyan örökséget vettünk át az elődöktől, amely mázsás kőként húz vagy húzna lefelé bennünket, ha nem szabadulnánk meg a terhektől. Mi, pécsiek tudjuk a legjobban, mekkora teher az adósság! Mi tudjuk legjobban, micsoda fojtogató kényszer a törlesztés terhe, miközben a forintokat jól elköltve nem csupán lépésekkel, hanem mérföldes lépésekkel haladhatnánk előre, szemben azzal, hogy forintjainkat összeszedve fizetjük a rosszabbnál rosszabb hitelek egyre tornyosuló kötelezettségeit. Pécs olyan, mint az ország kicsiben – mondtuk többször is. Joggal és okkal, hiszen a hibás gazdaságpolitika, az „elguruló” közforintok, az elavult, túlfejlesztett és ósdi szerkezet éppúgy nyomasztott bennünket, mint az egész országot. S hogy most – e költségvetési koncepcióval is – Pécs egyik éllovasa kíván lenni a változtatásnak, szinte kötelezettségünk. A pécsiek a változás mellett döntöttek, s nekünk e változást véghezvinni immár nem lehetőség, hanem sokkal több annál.
3 IRÁNYOK
ÉS ALAPVETÉSEK
Pécs 2012. évi költségvetésének tervezésekor két alapvető irány meghatározását tartjuk fontosnak. A két alapvető irány meghatározza, hogy (1) a közforintokat a pécsiek szempontjai alapján kell felhasználni, (2) nem terjeszkedhetünk túl a város pénzügyi-gazdasági lehetőségein, (3) fegyelmezett és gondos gazdaként kell irányítanunk a város működését, (4) az egyéni vagy csoport szempontok helyett a közösség egészének szempontjait kell szem előtt tartanunk. A 2012. évi költségvetési koncepció két alapvető iránya a közforintok teljes körű számbavételét és elköltését, valamint az ezen alapuló biztonság megteremtését jelenti.
A KÖZFORINT A közforint új fogalomként történő bevezetése a költségvetési tervezésbe olyan elem, amelynek segítségével számba vehetjük a város pénzügyi lehetőségeit, de egyúttal beillesztjük gazdálkodásunkba a természetbeni juttatásokat, támogatásokat, továbbá beszámítjuk a vagyongazdálkodásból származó hasznokat és veszteségeket is. A közforint azt jelenti, hogy mindennek értéke van, és ezen értékek meghatározása feladata a város közgyűlésének, ezen értékek ki- és felosztása a város polgárai, szervezetei, civil egyesületei vagy gazdálkodói részére mind része a város költségvetésének. A közforint ebből fakadóan azt is jelenti, hogy semmi sincs „ingyen”. Az ingyen ételért is fizet a közösség. Az „ingyen” helyiség biztosításáért is, amelyet pl. egy civil szervezetnek ad a város, a közösség egésze vállal kötelezettséget. Vagyis annak az elvnek a bevezetése is a közforint része, hogy minden a közösségé, továbbá semmi sem jár senkinek mindaddig, amíg a közösség a forintjai elosztásában nem hoz döntést. Esetünkben ez azt jelenti, hogy első lépésben a polgárok, majd a közgyűlés, illetve bizottságai, tisztségviselői vállalják a közforintokat érintő döntések meghozatalát. Korábban ez nem így volt. A tengernyi „determináció” abba a helyzetbe terelte a forintok elköltéséről szóló döntéseket, mintha valakinek gúzsba kötve kellett volna táncolnia. Tudjuk, ez lehetetlen vállalkozás. A 2012. évben még akkor is ragaszkodnunk kell saját döntéseink meghozatalához, ha tudjuk, vannak kötelezettségeink, vannak előzményei majdani gazdálkodásunknak. Pécs erős város, erős közösséggel, erős akarattal, erős elhatározásokkal. Ezt az erőt érvényesítenünk kell gazdálkodásunkban, döntéseink során és a mindennapok történéseinek alakításakor is.
4
A BIZTONSÁG Költségvetési koncepciónk másik pillére a biztonság. E szót sokféle értelemben használja nyelvünk. Értelmi és érzelmi kategóriákat tartalmaz maga a szó, s a belőle alkotott szószerkezetek is hol az értelmi, hol az érzelmi oldalt domborítják ki. A teljesség igénye nélkül vegyük számba, mit jelent a gazdálkodás, a város működtetése szempontjából a biztonság? A biztonság a jövő lehetőségeinek megőrzését jelenti. De jelenti azt is, hogy a váos polgárainak van hová fordulniuk, számíthatnak városukra, közösségükre, ha átmenetileg bajba kerülnek. A biztonság a szolgáltatások, a közszolgáltatások biztonságát is jelenti. A víz, a csatorna, a közlekedés, a távfűtés, a környezetgazdálkodás biztonságát, garanciáját, méghozzá kiszámítható és elérhető módon. A biztonság jelenti a közbiztonságot is, melyre mindannyian érzékenyek vagyunk, de leginkább gyermekeink és idős polgártársaink igénylik fokozottan meglétét. A biztonság kiszámíthatóságot, tervezhetőséget is jelent, vagyis bölcs előrelátást, ésszerűen meghozott döntéseket, nem pedig kapkodást. A biztonság jelent nyugalmat is. Nyugalmat a közszférában dolgozóknak, pedagógusoknak, orvosoknak, szociális munkásoknak, közterület-felügyelőknek, dajkáknak, művészeknek és közművelőknek, buszvezetőknek és közfoglalkoztatottaknak egyaránt. Nyugalmat, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy munkájukat a lehető és elvárható legmagasabb színvonalon végezzék éppen a köz érdekében. És a biztonság fontos a döntéshozóknak, Önöknek Tisztelt Képviselők, a bizottságoknak, közgyűlésnek, cégvezetőknek is. Fontos, hogy információk birtokában hozhassák meg döntéseiket, ezért is készítettünk és juttattunk el megalapozó, tájékoztató, benyújtott igényeket tartalmazó táblázatokat, összefoglalókat Önökhöz a koncepció előkészítésének időszakában. CÉLOK Városunk jövő évi költségvetési koncepciójának megalkotásához, a törekvések, az elképzelések és az élhetőbb megoldások megfogalmazásához alapvetően figyelemmel kell lennünk a közigazgatás, a közszolgáltatási rendszer megújítására. Ezek a viszonyok figyelemigényük mellett kedvező alkalmat kell, hogy kínáljanak, a szemléletbeli változásokra, mert oly módon kívánunk a várható változások elé állni, hogy nem csupán a túlélés a célunk, hanem az ésszerű, hatékony, és újszerű gondolkodással, valamint a gyors reagálással eredményeket akarunk elérni. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2012. évi költségvetési koncepciója új célokat fogalmaz meg:
5 9 meg kívánjuk őrizni az anyagi lehetőségek mértékéig a közszolgáltatási rendszer nagyságát és színvonalát, 9 még lemondások árán is meg kell őrizzük a város pénzügyi stabilitását, 9 a gazdálkodási gyakorlatban érvényesíteni kívánjuk a „közforintokkal” való feladatellátás legracionálisabb és célratörő megoldásait, 9 gazdaságfejlődési pályák támogatását indítjuk el a minél jobb bázispozíciók elérése érdekében. Hiszünk abban, hogy jó úton haladunk, és a közjóért cselekszünk. Nem feledkezünk meg arról, hogy életünk nagymértékben függ a városi közösség minden egyes tagjának lététől, de hiszünk abban is, hogy városunk polgárai olyan közösséget alkotnak, amely képes bölcsen gondolkodni, örülni a kapott javaknak, és megérteni az áldozatok árán hozott erőfeszítéseinket is. A költségvetési koncepció az „Igények, információk és háttérszámítások” című anyagához minden eszközt, lehetőséget és erőt felhasználtunk. Döntési pontokat jelöltünk ki, és koncepcionális irányokat határoztunk meg a tervezés jelenlegi szakaszában a feltételek nem teljes körű ismerete mellett is. Számításba vettük a helyi bevételeinket és az ismert kötelezettségeinket, mely mellett kiemelt hangsúlyt fektettünk az érvényesülő gazdasági tendenciákra. ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE Az önkormányzati és a nagy ellátórendszerek (a közoktatás, az egészségügy, a szociális ellátás) átszervezéséhez kapcsolódó jogszabálytervezetek még nem ismertek. Tudni kell azt, hogy elképzelések figyelembe vételével alapjaiban változik meg az önkormányzat kötelező feladat-ellátási kötelezettsége és az ehhez kapcsolódó finanszírozás rendszer, a bevételek, valamint a kiadások szerkezete és aránya. A változásokra való felkészülésen túl, úgy reméljük, a majdani paragrafusokban rejlő lehetőségeket megújuló városunk képes lesz kihasználni. A megszerzett értékeink feletti őrködést, a fenntartható, de szigorú működtetést, városunk dinamizmusának gazdaságfejlesztés általi generálását célozzuk meg, úgy, hogy olyan alapvető irányokat határozunk meg, amelyek szigorúan megteremtik a szükséges rendet, de utat nyitnak az élénkségében, nem csökkenő működés és fejlesztés megvalósítása előtt. Városunk anyagi helyzete és likviditása az óvatosság, mértékletesség elve által vezérelt szigorú és fegyelmezett gazdálkodási irányokat kíván meg a koncepció összeállítása során is. KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT SZOLGÁLTATÁSOK Tudomásul kell venni, hogy a város szolgáltatási rendszere, működési logikája átalakult. A költségvetési helyzet stabilizálásának ideje most következett el igazán, amikor jelentőségteljes, az önkormányzati rendszerre vonatkozó radikális
6 volumenű változások kapujában állunk. Ezen felkészülés közben kell összehangolnunk a finanszírozást és a működtetett közszolgáltatási rendszert. A megismert jogszabálytervezetek alapján az állami finanszírozás csökkenésével kell számolnunk, míg a kötelező feladatok működési kiadásának növekedése a következő évben is a tervezett inflációt meghaladóan folytatódik. A város jelenleg nagymértékben biztosít úgynevezett közvetett szolgáltatásokat, azaz olyan lehetőségek állnak a szolgáltatások mögött, amelyekért jelenleg nem, vagy csak jelentősen csökkentett térítési díjakat kell fizetni, melyből következően a koncepció elkészítése kapcsán nem tudunk nem szólni, a már többek által megismert „közforint” elméletről. Látnunk kell azt, hogy az önkormányzat feladatellátási rendszerében a nem bevételként realizálódó „közforintok” megközelítőleg a felét is jelenthetik a közszolgáltatást biztosító szervektől a tényleges igénybevétel arányában elvárható összegeknek. Az általunk tervezett gazdálkodás szerint a szolgáltatások valós értékének megfizetését követően beszedett bevételekből valósulhatnak meg a kellően jól megválasztott elosztási elvek szerinti, megfelelő koncepciók melletti támogatások és juttatások. A közösség tagjaival, városunk állampolgáraival tudatnunk kell, hogy lehetőségeink jelenleg korlátozottak. Ahhoz, hogy az elvárásaik szerinti egyre emelkedő színvonal melletti körülmények adottak legyenek a tevékenységek folytatásához, arra van szükség, hogy a bevételekből való megtérülés viszonyaira kellő gondot fordítsanak, fordítsunk a működés során. Meghatározásra kerülnek a tényleges költségek, valamint az ezzel kapcsolatban beszedhető források, és egy kellően szigorú, de racionális támogatáspolitika mentén fognak kialakulni azon keretek, melyek közjóra fordítva akár pénzben, akár természetben, a fenntartható költségvetési gazdálkodáshoz tartoznak. Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az anyagi forrásokhoz illeszkedően alakítsuk közszolgáltatási rendszerünk volumenét és színvonalát a jogszabályi változások tükrében, oly módon, hogy a kötelező feladatok ellátása alapszinten pillanatra se sérüljön, és a nem kötelező feladatok minimálisan önfenntartók legyenek, a „közforint” felhasználás mellett. Ezen célok elérése érdekében a vagyongazdálkodás területén is kemény követelményeket állítva végeztetjük a feladat-végrehajtásokat és a város érdekeit, fejlődési lehetőségeit szem előtt tartva gondoskodunk a vagyontárgyak használatáról, hasznosításáról a szigorúan megfogalmazott irányelvek mentén. A költségvetési koncepció a kötelező érvényű jogszabályi előírások alapján elkészült, és alkalmas arra, hogy a meghatározott irányok mentén a részletes költségvetési tárgyalások megkezdődhessenek. A koncepcióban foglalt szigorú irányelvek magukban rejtik és ígérik egy élhetőbb város képét, de az elképzelésrendszer sok türelmet és nem titkoltan, adott esetben áldozatok árán való lemondást is követel az érdekeltektől.
7
Az előre nem ismert és megoldásra váró évközi többletfeladatok tekintetében, valamint a biztonságos és felelősségteljes gazdálkodás érdekében gondoskodnunk kell a megfelelő mértékű tartalékképzésről. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepciója és az ez alapján elkészülő majdani költségvetése kiegyensúlyozottabb gazdálkodást ígér az életbe lépő jogszabályi előírások követésével, úgy hogy az anyagi források figyelembe vételével kívánja biztosítani a közszolgáltatások széles körét, de törekedve arra, hogy a térítési díjak legalább a költségeket biztosítsák. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a Város által biztosított szolgáltatások költségviszonyai átláthatóak legyenek, és a legmesszebbmenőkig szolgálják a fenntartható költségvetési gazdálkodást. Ha áldozat az ára, akkor is megtesszük, mert tudjuk, hogy jót cselekszünk, mely által városunk, az Önkormányzat finanszírozási rendszere és az itt élő polgárok életkörülményei is javulhatnak, vagyis a város biztonsága növekszik.
8
II. rész – Vagyongazdálkodási irányelvek Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának vagyongazdálkodási irányelveit alapvetően az úgynevezett fedezeti elv kell, hogy meghatározza, mely azt jelenti, hogy a jelenlegi adósságállományok mögött lévő biztosítékként szereplő vagyonelemeket a fedezetek sérelme nélkül előzetes engedéllyel lehet csak felhasználni, a felhasznált vagyonelemek pótlásával illetve cseréjével. Az elmúlt évek során kialakult vagyongazdálkodási, vagyonkezelési és vagyonműködtetési rendszert olyan módon szükséges pontosítani és a feladatellátási körét bővíteni, hogy az megalapozhassa az önkormányzat középtávú pénzügyi tervének fejlesztési tevékenységre fordítható költségvetését. Számításba kell venni azt, hogy az önkormányzati adósságok esetleges állami feladat átvállalása kapcsán ún. kiemelt vagyontárgyak kerülhetnek szóba csak fedezetként, amelyeket ezen célok érdekében nem szabad megterhelni. (vizi-, csatorna közművek, koncesszionálható tevékenységek). Figyelemmel kell lenni arra, hogy a költségvetési intézmények vállalkozási tevékenysége kapcsán keletkezett bevételek – amelyek az önkormányzati vagyon használatával és hasznosításával kapcsolatosak – esetében a társasági adóval megegyező mértékű befizetési kötelezettség keletkezzen az önkormányzat költségvetésébe. Alapvetően meghatározza a vagyongazdálkodás kereteit az a tény, hogy az önkormányzatnak az egyik oldalról rendkívüli bevételekre is szüksége lehet az adósságállomány törlesztése kapcsán, a másik oldalról pedig a gazdaságfejlesztési feladatok elősegítéséhez és a fejlesztések végrehajtásához szabadon felhasználható vagyontárgyakra, létesítményekre szükség lehet. A város hasznosítható vagy értékesíthető vagyontárgyait fel kell mérni és a gazdasági stabilitás megteremtése érdekében legalább a gazdaságosan nem üzemeltethető vagy csak költséget okozó vagyontárgyakat feszített ütemben hasznosítani szükséges. A Közgyűlés eddig elfogadott határozatainak végrehajtásához kapcsolódóan a vagyongazdálkodás fejlesztési műveletei csak olyan beruházásokhoz kapcsolódhatnak, amelynek támogatási intenzitása eléri vagy meghaladja a 90%os mértéket.
9
Információk - Igények Háttérszámítások
10
INFORMÁCIÓK A koncepció elkészítéséhez az alábbi dokumentumok adatai szolgáltak alapul: • a Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló T/4365. számú törvényjavaslat, •
a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének és háromnegyedéves gazdálkodásának teljesítési adatai, a 2011. évre becsült várható adatok,
•
az önkormányzat többéves kötelezettségvállalásai,
•
egyedi (a feladatellátás valamennyi szereplőjét érintő) 2012. évre vonatkozó adatgyűjtés, felmérések.
A költségvetési koncepció összeállítása során a rendelkezésre álló költségvetési törvényjavaslat, a Kormány által kiadott költségvetési-adózási - pénzügyigazdasági információk és a város mindenkori gazdasági helyzetének figyelembe vételével kell megfogalmazni a tennivalókat. A 2012. évi költségvetési koncepció készítése a kormány által megfogalmazott költségvetési elképzelések mentén készülhet, mely továbbra is a költségvetési stabilizációt helyezi előtérbe. Látnunk kell, hogy a gazdasági világválság hatásai még érződnek, az Európai Unióban végbemenő folyamatok is erőteljesen befolyásolhatják önkormányzatunk gazdálkodását. Az önkormányzat ellátandó feladatainak és az általa nyújtott szolgáltatásoknak összhangban kell lennie a jelenleg változtatás alatt lévő Önkormányzati törvénnyel és a Nemzetgazdasági Minisztérium által ajánlott tervezési irányelvekkel és természetesen a helyi lehetőségekkel. A szabályozás értelmében a költségvetési bevételek számításánál a jelenleg ismert költségvetési törvénytervezetre, illetőleg a saját bevételek tekintetében a 2011. évi ¾ éves költségvetési tényszámokra, valamint a már most ismert helyi változásokra építünk. A koncepció készítése és a későbbiekben a 2012. évi költségvetési tervezés során is figyelembe kell vennünk az államháztartásról és az államadósságról szóló törvénytervezet szerinti várható változásokat, melyek szerint a költségvetést nem lehet működési hiánnyal tervezni, hosszúlejáratú hitel felvételére csak a Kormány engedélyével kerülhet sor, illetve a költségvetés összeállításakor külön költségvetést kell készíteni a kötelező és nem kötelező feladatokra vonatkozóan.
11 I. A központi szabályozás változásai, hatásai A 2012. évi feladatok meghatározásánál – hasonlóan az előző évekhez figyelembe kell venni a nemzetgazdasági előrejelzéseket, a Kormány stratégiai elképzeléseit és gazdaságpolitikájának fő vonásait, a várható jogszabályi változásokat, melyek jelentősen befolyásolhatják az önkormányzatok mozgásterét mind a feladatellátás, mind a gazdálkodás területén. A 2012. évi költségvetési törvény általános indoklása szerint: „Magyarország célja 2012-ben az elrugaszkodás az euróválság-zónától. Ezen országcél megvalósulását szolgálja hazánk jövő évi gazdálkodási terve. Az elhúzódó válságot alapvetően az okozza, hogy az országok jelentős része nem tudja megállítani államadósságának növekedését. Magyarország ezzel szemben 2011ben elkezdte csökkenteni államadósságát és a közeljövőben is tesz lépéseket az államadósság további csökkentése érdekében. Az euróválság magyarországi hatásainak kivédése érdekében Magyarország tartja a költségvetés hiányát stabilan, tartósan 3% alatt. A 2012. évi költségvetés megalkotásakor ezért a kiadási oldalon a bürokrácia további csökkentését és takarékossági intézkedések bevezetését határozta el a Kormány, másrészt az arányos adórendszer kiteljesítésével, valamint az adócsalási kiskapuk bezárásával együtt a költségvetés bevételi oldali többletével is finanszírozza a hiánycsökkentést.” A Kormány a költségvetés sarokszámainak tervezéséhez 1,5 %-os GDPnövekedést és 4,2 %-os inflációs mértéket vett alapul, amelyben már az ÁFAemelés egyszeri növelő hatása is jelentkezik. A Kormány gazdaságpolitikájának célja az államadósság csökkentése és a költségvetési egyensúly helyreállítása, ezért a 2012. évi költségvetés kidolgozásánál az alábbi prioritásokat határozták meg: • az államháztartási hiány tekintetében a 2,5%-os GDP-arányos hiánycél nem növelhető; •
a nyugdíjak védelme céljából zárttá kell tenni a nyugdíjkasszát, valamint az egészségügyi ellátások biztosítása céljából az egészségügyi kasszát;
•
az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer kialakítása, fenntartása;
•
az adózásban a visszaélések, csalások visszaszorítása;
•
a foglalkoztatás növelése céljából a Start-munka program beindítása, amelynek keretében jelentős mértékben növelni kell a foglalkoztatottak létszámát.
E követelmények megalapozását szolgálta a 2011 tavaszán elfogadott Széll Kálmán Terv, amely olyan kritikus területeket azonosít, ahol az állami kiadások magasabbak az ország gazdasági fejlettsége mellett indokolhatónál. Ezek a kritikus területek az alábbiak: • a munkaerőpiac, •
a nyugdíjrendszer,
•
a közösségi közlekedés,
•
a felsőoktatás,
12 •
a gyógyszerár-támogatási rendszer,
•
az önkormányzatok és a
•
vállalatokat terhelő adminisztrációs költségek.
A 2012. évi költségvetési törvény tervezete más, ezeken a területeken meghatározott intézkedések költségvetési hatását is tartalmazza, főként az önkormányzati feladatellátás területén, de a kialakult helyzetben az egyenlegjavulás további takarékos költségvetési tervezést igényelt. Ennek megfelelően: • a közszférában nem emelkednek az illetmények, de megmarad az adójóváírás fokozatos szűkítését ellensúlyozó bérkompenzáció; •
a központi költségvetési szerveknél jelentősen csökkennek a dologi kiadások;
•
a Kormány a szociális ellátások rendszerét úgy alakítja át, hogy jobban ösztönözzön a munkavállalásra;
•
csökkennek a gyógyszertámogatási rendszer kiadásai;
•
a korábbi gáz- és távhőtámogatás kibővített lakásfenntartási támogatássá alakul;
•
a közösségi közlekedés szervezeti stabilitása, az egyes területek összehangolása lehetővé teszi, hogy a közlekedési társaságok működése hatékonyabbá váljon;
•
megkezdődik a nagy ellátórendszerek (köz- és felsőoktatás, egészségügy) átalakítása;
•
megkezdődik az önkormányzatok átszervezése és a központi igazgatás racionalizálása;
•
a Kormány az irányítása alá tartozó intézményeknél jelentős mértékű létszámleépítést hajt végre.
Az önkormányzati és a nagy ellátórendszerek (a közoktatás és az egészségügy) átszervezéséhez kapcsolódó jogszabálytervezetek a koncepció elkészítésekor már ismertek, elfogadásuk esetén alapjaiban változtatják meg az önkormányzatok kötelező feladatellátási kötelezettségét és az ehhez kapcsolódó finanszírozás rendszerét, a bevételek/kiadások szerkezetét és arányát. A már megjelent jogszabálytervezetek, melyek tartalmára a 2012. évi költségvetési koncepció megalkotásánál figyelemmel kell lenni: • az önkormányzati törvény tervezete • a köznevelési törvény tervezete • a helyi adókról szóló törvény változása. Az önkormányzati törvény tervezete alapján a települési önkormányzatok kötelező feladatai közé kerül • a bölcsődei ellátás megszervezése
13 •
járóbeteg-ellátás (kivéve kórházzal integrált járóbeteg-ellátás esetén), a megelőző, szűrő, gondozó tevékenység;
•
a helyi közfoglalkoztatás
•
a település közbiztonságának biztosítása;
kikerül a kötelező feladatok közül • az általános és a középiskolai oktatás biztosítása, amelyek állami feladattá válnak. Az új alaptörvény – és ezzel párhuzamosan az Ötv. tervezete – deklarálja, hogy az önkormányzatok vagyona a nemzeti vagyon része, ezért megteremtődik a lehetősége annak, hogy az önkormányzati feladatok elvonásával együtt a hozzá kapcsolódó vagyonelemek is térítés nélkül kerüljenek – ha törvény erről rendelkezik – az államhoz. A költségvetési törvény tervezete alapján az önkormányzatok a 2012. évi költségvetésük tervezésénél a következő prioritásokkal számolhatnak: A helyi önkormányzatok 2012-ben – hitel és értékpapír-műveletek nélkül – 3.202.6 Mrd Ft bevételből gazdálkodhatnak, E bevételek 40,5%-a saját folyó bevétel, átengedett gépjárműadó, felhalmozási és tőkejellegű bevétel, valamint 59,5%-a állami hozzájárulás, támogatás, személyi jövedelemadó, támogatásértékű működési bevétel, uniós támogatás és ahhoz kapcsolódó, valamint egyéb támogatásértékű felhalmozási bevétel. A 2012. évi törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozás alapvető elemeinek változatlansága mellett a megyei önkormányzatok forrásszabályozása tekintetében tartalmaz változást. A megyei önkormányzatok intézményei várhatóan 2012. január 1-jétől állami fenntartásba kerülnek. Az állami támogatás és a helyben maradó személyi jövedelemadó összege 1140,6 Mrd Ft. Ez a 2011. évi korrigált bázis irányszám (1132,7 Mrd Ft) 100,7 %a, ami azonban nem jelent bevétel- (támogatás-) növekedést a települési önkormányzatok számára. A megyei önkormányzatok szja-, támogatás- és illetékbevételei torzító hatását kiszűrve az önkormányzati rendszer támogatása 14,1 Mrd Ft (1,3%) forráscsökkenést mutat. Az önkormányzati gazdálkodásra ható változások és kötelezettségvállalások Az önkormányzati finanszírozási rendszer feladatfinanszírozáshoz kapcsolódó jelentős átalakítása 2013-tól várható, ezért a 2012. évi költségvetési törvény tervezete alapvető változásokat nem tartalmaz. A normatív finanszírozási rendszert érintő 2012. évi változások az alábbiakban foglalhatók össze: • A közfoglalkoztatás rendszere és az álláskeresési ellátások átalakítására is tekintettel határozták meg az önkormányzati hatáskörű segélyek, kiemelten a foglalkoztatást helyettesítő támogatás forrásait. Az aktív korúak ellátásának támogatási összegei erőteljesebben motiválnak majd a munkaerőpiacra való visszatérésre. •
A szociális törvény módosításával összhangban – ami még nem ismert – elő kívánják segíteni a különféle segélyezési formák célzottságának és a normatív szempontoknak való megfelelés erősítését, ezért az ún. „pénzbeli szociális juttatások” előirányzat elosztási módja megváltozik. A költségvetés
14 2012-ben valamennyi településen biztosítja majd a normatív segélyekhez nyújtandó önrészt, de fokozottabban a magasabb segélyezetti létszámmal rendelkező önkormányzatoknál. Ennek önkormányzatunkat érintő változását nem tudjuk becsülni. •
2011 szeptemberétől a korábbi gázár- és távhőtámogatás beépült az önkormányzati lakásfenntartási támogatásba, ezért jelentősen megemelkedik az e támogatásban részesülők száma. Az ezáltal megnövekedő önkormányzati kiadásokhoz 26,5 milliárd forintos többletforrást biztosít a jövő évi költségvetés.
Az állami támogatások egyidejű és azonos összegű megemelése mellett a helyi önkormányzatok átengedett személyijövedelemadó-részesedése javarészt megszűnik, de ez összegszerűségében nem befolyásolja a támogatási összegeket. Az elmúlt évekre jellemző a működési kiadások jelentős mértékű – a tervezett infláción felüli – emelkedése. Az élelmiszerárak és a közüzemi díjak inflációs mértéket meghaladó emelkedése évről-évre működési többletkiadást eredményez az önkormányzat költségvetésében, melyet tovább ront az általános forgalmi adó 2 %-os emelésének hatása. A Kormány költségvetést megalapozó számításai szerint a 2011. évi éves átlagos infláció 3,8 % körül várható, ami 2012-ben 4,2 %-ra nő. Folyamatos kötelezettségvállalásként jelentkeznek az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal, illetve a különböző civil szervezetekkel (sportegyesületekkel) és szociális alapítványokkal kötött feladatellátási szerződések is, melyek felülvizsgálatát – tekintettel a kiszámíthatatlan gazdasági helyzetre – a költségvetés készítéséig el kell végezni. 2006-tól kezdődően a költségvetési törvény tartalmazza a közbeszerzés nemzeti értékhatárait, amelyek a törvény tervezete szerint továbbra sem emelkednek az előző évekhez képest, ugyanakkor új eleme a költségvetési törvény tervezetének, hogy meghatározták benne az uniós közbeszerzési értékhatárokat is.
15
IGÉNYEK A kiinduló helyzet áttekintése után a 2012. évi koncepció készítéséhez a Polgármesteri Hivatal főosztályaitól, referatúráitól, az intézményektől, valamint a gazdasági társaságoktól bekért információk, adatok felhasználásával összeállított mellékletek alapján elemezzük a költségvetési helyzetünk várható alakulását. A költségvetés stabilizációja elsődleges feladatunk, mert ennek hiányában a város pénzügyileg nem lesz finanszírozható. Ennek érdekében már meghoztunk több olyan döntést, melyekkel a bevételi oldal növekedése és a kiadási oldal csökkenése várható, azonban ezt az utat tovább kell folytatnunk, hogy a kívánt célokat elérjük. A demográfiai hatások: A költségvetési koncepció és a költségvetés tervezésének szempontjából elengedhetetlenül szükséges az önkormányzatok, így Pécs város demográfiai adatainak vizsgálata, melyek részben meghatározzák az elkövetkező évek intézményi és egyéb működési rendszerének változtatási igényeit és szükségletét. A 2010.01.01-jei 154.509 főhöz képest a 2011.01.01-jei adatok szerint a város lakónépessége 153.481 főre csökkent. A korösszetételt vizsgálva megállapítható, hogy már hosszú évek óta az aktív, illetőleg inaktív korú lakosság aránya szinte állandó, arányaiban elmozdulás nem történt. A 0-17 éves korosztályba tartozók - a bölcsődés, óvodás, az alap- és középfokú oktatásban résztvevők – száma tovább csökkent (25.227 főről 24.926 főre). Az aktív korú lakosság száma szintén folyamatos csökkenést mutat, az előző évhez viszonyítva. A város lakónépessége folyamatosan elöregszik. Ez az arány-eltolódás továbbra sem segíti a város költségvetési helyzetét, hiszen az állami normatív támogatások és az Szja átengedések nagysága nagyobb hányadában a népesség számából, valamint az aktív korúak Szja befizetéséből ered. A fenti megállapítások minden évben szinte szó szerint megismételhetők.
16
1. Bevételek tervezése A költségvetés tervezése során kiemelt hangsúlyt kell kapnia az önkormányzati saját bevételek és az intézményi bevételek reális tervezésének annak érdekében, hogy az állami költségvetésből kapott bevételekkel együtt teljesíthető kiadási szintet lehessen tervezni és beépíteni a költségvetésbe. A helyi bevételek tervezése sok bizonytalansági tényezőt tartalmaz, mert a gazdasági válság áthúzódó hatásait, annak időtartamát nehéz megbecsülni. 2012. évi várható adóbevételek: Kiemelt figyelmet kell fordítani a helyi adók tervezésére, mely adóbevétel növekedését prognosztizáljuk a helyi rendelet módosítása következtében, valamint azok behajtására, mivel ezen bevételek az összköltségvetés 15-18%-át teszik ki. A 2012. évi koncepció elkészítésénél a Közgyűlés által elfogadott adókoncepció alapján tervezhető összegeket vettük figyelembe:
2011. évi bevételi terv
2012. évi bevételi terv
Építményadó:
1 350 000 eFt
2 800 000 eFt
Gépjárműadó:
1 000 000 eFt
1 090 000 eFt
Telekadó:
30 000 eFt
350 000 eFt
Iparűzési adó
6 250 000 eFt
6 600 000 eFt
Idegenforgalmi adó
50 000 eFt
80 000 eFt
Adóbírság, pótlék:
60 000 eFt
80 000 eFt
Talajterhelési díj
1 000 eFt
1 000 eFt
Összesen:
8 741 000 eFt
11 001 000 eFt
Bevétel jogcíme
17 A helyi adók tekintetében azonban figyelemmel kell lenni az új önkormányzati törvény tervezetében szereplő módosítási javaslatokra, továbbá az egyéb kormányzati elképzelésekre is, amelyek szerint • a helyi adókból és a saját bevételekből származó bevételek meghatározott köréből működési célra figyelembe veendő bevételek körét és mértékét külön törvény határozza meg, valamint • felmerült annak lehetősége is, hogy az átengedett központi adókat (gépjárműadó, átengedett személyi jövedelemadó) a Kormány elvonja az önkormányzatoktól. Normatív állami támogatások, normatív kötött felhasználású támogatások: A 2012. évi normatíva mutatószám felmérés eredményeként – a költségvetési törvénytervezetben szereplő fajlagos összegekkel számolva – a koncepció 3. mellékletében bemutatott jogcímenkénti bontásban, várhatóan összesen – 1.936 millió Ft-tal csökkennek a központi források 2012. évben. A csökkenés egy része az intézményátadások következménye (Integrált Szociális Intézmények telephelyei kb. – 442 MFt, Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság – 571 MFt = - 1.013 MFt), a fennmaradó részből – 463 MFt a normatív és normatív kötött felhasználású támogatások együttes összegének csökkenése, – 72 MFt a színházi támogatás, – 388 MFt a személyi jövedelemadó bevétel csökkenéséből adódik. Az egyes jogcímeket vizsgálva számottevő növekedés csak a Települési önkormányzatok feladatai soron látható, 199 MFt összegben, mivel a normatíva fajlagos összege 2.769 Ft/főről 4.074 Ft/főre növekedett, így a lakosságszám csökkenése ellenére is pozitív a változás. A közoktatási ágazatban a normatív hozzájárulások csökkenése egyértelműen a mutatószámok (tanulók létszáma) jelentős mértékű csökkenésére vezethető vissza. A felmérés alapján a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszáma 2011. szeptember 1-jétől az általános iskolákban 144 fővel, a gimnáziumokban 319 fővel, a szakközépiskolákban 206 fővel, a szakiskolákban 377 fővel csökkent. Növekedés egyedül a szakképzésben, szakmai elméleti képzésben résztvevőknél mutatható ki 201 fővel.
18
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek: A 2011. évi várható bevételi teljesítésekből is kiderül, hogy a városban az ingatlanforgalom tekintetében stagnálás tapasztalható. Ennek hatása a tárgyi eszközök értékesítésének alakulásában is látható. Az ingatlan értékesítésből származó bevételek a jelenlegi gazdasági helyzetben ezért csak nagyon óvatosan becsülhetők meg és teljesülésük meglehetősen bizonytalan. A Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése soron 2012. évre tervezett 6 795 388 eFt bevételi tervvel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ebből 262 476 eFt az önkormányzati ingatlanértékesítés tervezett bevétele, a további 6 532 912 eFt a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás által megvalósítandó projekt beruházásához kapcsolódó, általuk tervezett bevételt tartalmazza. 2. Kiadások tervezése A kiadások tervezésénél alapvetően az intézmények és a városüzemeltetés működtetésének biztosítására összpontosítottunk. A működést érintően, az előző évekhez hasonlóan, a közüzemi díjaknál kell számolni jelentős kiadásnövekedéssel, ami valamennyi ágazatot érinti (oktatás, szociális ellátás, közművelődés, Polgármesteri Hivatal, gazdasági társaságok). A közüzemi költségek esetében az önkormányzatok nagyfogyasztók, ennek megfelelően a lakosságinál magasabb díjtételt fizetnek, melyek évek óta az átlagos inflációnál magasabb mértékben nőnek. Jelentős kiadásnövekedésként fog jelentkezni a 2012. évi költségvetésben az ÁFA-kulcs 2 %-os emelése, ami szinte valamennyi (dologi és felhalmozási) kiadási tételünket érinti. Kiemelendő még a kamatkiadások nagyarányú növekedése, ami a 2011. évi fizetési kötelezettségeinkhez képest várhatóan közel 900 millió Ft-os növekedést mutat, amely egyrészt a folyószámlahitel-keret 10 milliárd Ft-ra történő felemelése és a korábbi kamatfeltételek módosítása, másrészt a fejlesztési célú hitelek visszafizetésének átütemezése miatti kamatmérték növekedések következménye. Az intézmények előirányzatainak kialakításánál nem számoltunk költségvetési többletigényekkel, a tervezésnél a minimális működtetési kiadásokat vettük alapul. Az intézmények önkormányzati finanszírozása a 2011. évben meghozott intézkedések, jogszabályváltozások következtében jelentősen, 2,2 milliárd Ft-tal csökken. A 2012. évi koncepcióban az alábbi változások jelennek meg:
19 •
az Integrált Szociális Intézmények 4 telephelyén végzett feladatok átadása a Baptista Szeretetszolgálat részére;
•
a Puskin téri Kollégium megszüntetése;
•
az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye tervezett feladat átadása;
•
a Közgyűlés 310/2011.(06.23.) sz. határozata alapján a Pécsi Nemzeti Színház és a Bóbita Bábszínház nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakítása;
•
a Tűzoltóság irányítási felügyeletének megváltozása miatt a helyi önkormányzati tűzoltóság átadása a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz.
Az évek óta csökkenő finanszírozás és az egyelőre nem csökkenő feladatok eredményeként a 2012. költségvetési évben is az oktatási intézmények kötelező feladatainak ellátásához az állami támogatást jelentősen meghaladó mértékben kell a saját forrásainkat hozzárendelni, ami alapvetően meghatározza a költségvetési év mozgásterét. Az intézményektől és a gazdasági társaságoktól beérkezett adatok összesítése alapján láthatóvá vált, hogy a megküldött igények a város pénzügyi lehetőségeit meghaladják, ezért a koncepció bevételi-kiadási mellékleteiben külön oszlopban mutatjuk be a benyújtott igények szerinti összesítést, illetve a vagyongazdálkodási irányelvek között megfogalmazott elvárásoknak megfelelően megállapított támogatási összegek szerinti terv-adatokat. A következő év legnagyobb kihívását továbbra is a már elkészült és folyamatosan átadásra kerülő EKF létesítmények fenntartásának és megfelelő színvonalú működtetésének biztosítása, a tömegközlekedés megfelelő színvonalú fenntartása, a városüzemeltetési feladatok finanszírozása jelenti. Felhalmozási és tőkejellegű kiadások: A beruházások esetén a folyamatban lévő, áthúzódó beruházások a meghatározók, melyek kiegészülnek a már eddig meghozott döntésekhez kapcsolódó kötelezettségekkel, továbbá a főosztályok, a referatúrák, illetve a gazdasági társaságok által benyújtott igényekkel. A felújítási és beruházási kiadások esetében is nagy eltérés mutatkozik a benyújtott igények és a lehetőségek között. A 2012. évi e jogcímeken tervezett kiadási összegeken belül az igénylések alapján jelenleg 1.393.327 eFt, a tervezett oszlopban szereplő tételeknél pedig 823.199 eFt fedezet hiányzik. Ezért a korábbi döntések felülvizsgálata és szűkítése elkerülhetetlen, mivel megfelelő fedezet hiányában nem kerülhet sor valamennyi korábban kitűzött cél megvalósítására. Az Intézményi beruházási kiadások soron szereplő 23 milliárd Ft-ot meghaladó összeggel kapcsolatban jeleznünk kell, hogy abból 16,4 milliárd Ft a Mecsek-
20 Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás által megvalósítandó projekt beruházási kiadása, mely összeg fedezetéül szolgáló bevételi források a Bevételi tábla megfelelő soraiba (Támogatásértékű felhalmozási bevétel: 9,9 milliárd Ft, Tárgyi eszközök , immateriális javak értékesítése 6,5 milliárd Ft) épülnek be. A kisebbségi önkormányzatok támogatása: A kisebbségi önkormányzatok támogatásával kapcsolatban a koncepcióban – a 2012. évi központi támogatási összeg ismeretének hiányában – a központi állami támogatás összegét nem szerepeltetjük, de természetesen a költségvetési rendelet-tervezetbe az akkor már közzétett összeggel fogjuk beépíteni. A 2012. évi feladatalapú támogatások átvezetése a kisebbségi önkormányzatok költségvetésébe a támogatási összegek megérkezését követően történik majd meg. Az önkormányzati támogatás összege várhatóan legfeljebb az előző évi mértékben állapítható meg mind a kisebbségi önkormányzatok (2011-ben 10 kisebbségi önkormányzatra 16.830 eFt), mind a Nemzetiségi Tanács működésének támogatása (4.000 eFt) esetében, ezért továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani a pályázati lehetőségek kihasználására. A 2012. évi koncepció mellékletei: A koncepcióhoz csatolt mellékletek számadataival kapcsolatban ki kell emelnünk, hogy a koncepció nem költségvetés, hanem iránymegjelölés, amely arra szolgál, hogy a megoldandó feladatok területén irányelveket, feladat-megoldásokat és fontossági, prioritási sorokat állítson fel, melyre építkezve kezdődhet meg a költségvetési tervezési munka. A fentiekben leírtak miatt az önkormányzat pozícióját meghatározó és bemutató irányszámok tájékoztató jellegűek, a költségvetési törvény elfogadását, valamint a helyi lehetőségek feltárását követően szinte teljes egészében újra kell gondolni és számolni. Ebből is következik, hogy a költségvetési koncepció elsősorban nem a fősorok összegszerű meghatározására törekszik, hanem elméleti és gyakorlati útmutatást kell adnia a költségvetés elkészítéséhez.
21
HÁTTÉRSZÁMÍTÁSOK Az igények és a reális célmeghatározások külön számszerűsített bemutatásával is jelezni kívánjuk, hogy a megküldött elképzelések megvalósítása esetén a város forráshiánya 17,5 milliárd Ft-ra nőne, de még a vagyongazdálkodási irányelvekben meghatározott támogatás csökkentések és a meglevő döntések szerinti feladatkitűzések mellett is 13,9 milliárd Ft hiánnyal számolhatnánk. Az így számított hiány összegei tartalmazzák a 2011. évi likviditási tervek alapján számított várható 8,6 milliárd Ft folyószámla hiányt, melyet a tervek szerint 2012. év végéig 7,9 milliárd Ft-ra szeretnénk mérsékelni. Ebből következően a 2012. évi költségvetés előkészítésekor a legfontosabb feladatunk, hogy a valóságtól elrugaszkodott igényekkel szemben minden energiánkat arra fordítsuk, hogy a működőképesség fenntartása mellett a 2011. évi támogatásokhoz képest nagyságrendekkel alacsonyabb ráfordításokkal tervezzük meg a 2012. évi költségvetést. A költségvetési, gazdálkodási koncepció alapelvei, prioritásai: •
Elsődlegesen és kiemelten biztosítani szükséges a kötelező feladatok ellátásának elfogadható szintjét.
•
Tovább kell folytatni az intézményhálózat racionalizálását, a kötelező feladatok prioritását és a nem kötelező feladatok finanszírozásának visszafogását.
•
A nem kötelezően ellátandó közfeladatok veszélyeztetheti a kötelező közfeladatok ellátását.
•
A nem kötelező feladatok ellátása esetén legalább szolgáltatásokat kell biztosítani az önkormányzat részéről.
•
Figyelmet kell fordítani a közszolgáltatások zavartalan biztosítására.
•
A közszolgáltatási feladatok ellátásába, amennyiben az gazdaságos, szükséges bevonni a civil és egyházi szervezeteket.
•
Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét, amelyre már a költségvetés összeállításánál is tekintettel kell lenni.
•
Át kell tekinteni a beruházások sorát, a fedezettel nem rendelkező, illetőleg az új kezdődő beruházások felülvizsgálandók. Javaslatot kell készíteni a következő évben jelentősebb anyagi terhet jelentő, de halasztható feladatok halasztásáról vagy zárolásáról.
•
A megkezdett beruházásokon túl csak a legindokoltabb, költségvetési tehercsökkenést eredményező vagy bevételnövelő fejlesztések valósuljanak meg, és ezek is fenntarthatósági szempontok alapján.
•
A bevételek alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése mellett, azokhoz kell alakítani a kiadások szintjét.
megvalósítása
nem
költségalapú
22 •
Szükséges a Város kiadási struktúrájának átalakítása oly módon, hogy a fejlesztési és működési kiadások mindenkor igazodjanak az elérhető források nagyságához.
•
A költségvetés tervezés rendszerében - igazodva a jogszabályi változásokhoz - a feladatcentrikus tervezés és az ez alapján történő finanszírozás válik elsődlegessé,
•
Törekedni kell a lehetséges külső források bevonására, keresni kell a pályázatok útján elnyerhető forrásokat, amelyeket olyan módon szükséges felhasználni, hogy a működtetés költségei összességében csökkenthetők legyenek.
•
A pályázatok útján elnyerhető források támogatás intenzitása nem lehet alacsonyabb, mint 90%.
•
Azoknál a bevételeknél, ahol az időarányos szinthez képest alacsonyabb a teljesítés, gondoskodni kell a nem megfelelő teljesítés okainak feltárásáról, az Önkormányzatot jogosan megillető, de meg nem fizetett bevételek beszedéséről.
•
Az önkormányzat által tulajdonolt vállalkozásoknak célul kell kitűzni a hatékonyabb gazdálkodást, ezzel megteremtve a csökkenő finanszírozás lehetőségét.
•
A gazdasági társaságok vezetői a költségvetési tervezéshez a vagyongazdálkodási irányelvekben megfogalmazottak szerint, a 2011. évi támogatásukhoz képest 15-30%-kal csökkentett önkormányzati támogatással számolva készítsék el a 2012. évi igényüket.
•
Az Intézményvezetők a költségvetési tervezés során tegyenek javaslatot a működési kiadások minimum 5%-kal való csökkentésére.
•
A kiadási előirányzatok túllépésének megakadályozása, illetve megtakarítás elérése és a likviditás biztosítása érdekében a kiadásoknál ügyelni kell az előirányzat szerinti, illetve annál kedvezőbb teljesítésre, a szükséges előirányzat-átcsoportosításokra.
23
A hitelállomány alakulása és az ezzel összefüggő feladatok
A koncepció készítésénél elkerülhetetlen a meglévő hitelállomány vizsgálata, hisz a város költségvetését nagymértékben jellemzi és befolyásolja a hitelállomány és az abból következő tőke- és kamatfizetési kötelezettség.
A Város hitelállományának kezelése és törlesztési kötelezettségei új költségvetési, gazdálkodási filozófiával hosszabb távon megoldhatóak. Feladatellátási, és ezzel együtt gazdálkodási lehetőségeinket az első időszakban, 2011. évtől kezdődően megjelenő törlesztési kötelezettségek befolyásolják alapvetően, így megfelelő ütemezés mellett reális esély van úgy a kiadások mérséklési ütemének beépítésére, mint a bevételi politikában megfogalmazottak kedvező hatásainak megjelenésére. Ezért volt nagy jelentősége a 2011. év folyamán az OTP Bank Nyrt.-vel és az UniCredit Bank Zrt.-vel lefolytatott tárgyalásoknak, melyek szempontunkból eredményesen zárultak.
A hitelek tőketörlesztése a 2011. évi átütemezéseknek köszönhetően minimálisra csökkent, ezzel is elősegítve a költségvetés stabilizálását, a költségvetési hiány mérséklését.
A hitelállomány 2012. január 1-én várható, mai árfolyamon számított összegeit a 6. mellékletben mutatjuk be. Az árfolyamváltozás függvényében természetesen változik a hitelállomány forintban számított értéke, de ez nem jelent új hitelfelvételt. Mint tudott a felhalmozási célú hitelek Ft-alapú hitelek, a kibocsátott kötvény CHF (39.215.686 CHF), míg a EIB hitel EUR alapú hitel (39.000.000 EUR).
A koncepció 7. mellékleteként bemutatjuk az OTP Nyrt-vel megkötött folyószámlahitel-szerződésben foglaltak szerint készített, a pénzintézettel egyeztetett 2012. évi működési likviditási tervünket, melynek a 2011. évi működési hiány csökkentését prognosztizáló számaihoz igazodva kell döntéseinket meghozni, illetve a 2012. évi költségvetési tervezés során az előirányzatokat ennek megfelelően kell kialakítani.
24
Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
melléklet: Bevételek melléklet: Kiadások melléklet: Központi költségvetési kapcsolatból származó bevételek melléklet: Beruházási kiadások melléklet: EIB-hitelből megvalósuló beruházások melléklet: Hitelállomány 2012-2033., melléklet: Működési likviditás kimutatása 2012.
8. melléklet: a kisebbségi önkormányzatoknak a 2012. évi költségvetési koncepcióról alkotott véleményét tartalmazó határozatok.
