2011. november november november 17. Szolnokon folytatódik az új köznevelési törvényről szóló programsorozat... 3

2011. november 14 – 2011. november 20. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2011. november 14. Bemutatkozott Indonéziában a magyarországi felsőoktatás………………………………3.oldal 2011. november 17. Szolnokon folytatódik az új köznevelési törvényről szóló programsorozat…………....…3.oldal 2011. november 17. A NEFMI és a Balassi Intézet pályázata Magyarországon szerzett diplomák ukrajnai honosításának támogatására……………………………………………………………….….4.oldal 2011. november 17. Véget kell vetni az erőszaknak………………………………………………………………....4.oldal 2011. november 18. A visegrádi Négyek oktatási minisztereinek Olmützben tartott találkozója……………..5.oldal 2011. november 18. A hallgatói szervezetek képviselőivel tárgyalt Orbán Viktor…………………………….…5.oldal 2011. november 18. Elfogadta a Kormány a szociális tárgyú törvények módosítására vonatkozó előterjesztést 5.o NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek HVG.hu 2011. november 14. Pokorni: elvesztegetett év volt a 2010-11-es az oktatásban……………………………..…7.oldal MTV Ma reggel 2011. november 14. Pokornihoz fordult a Pedagógusok Szakszervezete – letölthető videóval…………...….11.oldal Fn24.hu 2011.11.14. Pokorni helyre tette Hoffmann Rózsát………………………………………………………11.oldal Fővárosi oktatási portál 2011.11.14. Benyújtották szakképzésről szóló törvényjavaslatot………………………………...…….13.oldal Magyar Nemzet 2011. november 15. A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat…………………………………..…..14.oldal MTV Ma reggel 2011. november 15. Pokorni: stratégiai pontokban nem engedek – letölthető videóval……………………....16.oldal InfoRádió.hu 2011.11.15. 19.óra Az Aréna vendége Hoffmann Rózsa - letölthető műsor ………………………………..…..17.oldal

KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

1

Index 2011. november 15. Aki a földre köp, azzal nincs együttműködés – letölthető videóval a Fogadóóra demonstrációról……………………………………………………………………………...…17.oldal Fn24.hu 2011.11.15. Időutazás a Hoffmann-terv……………………………………………………………………19.oldal MTV Híradó.hu 2011. november 15. LMP: hazugságban és bűnben fogant a köznevelési törvény ………………………….…20.oldal HVG.hu 2011. november 15. FIDESZ- KDNP ellentét: a közösségi munka olyan, mint a "Cooper-futás"…………….…21.oldal Magyar Hírlap 2011-11-16. A köznevelés nem lehet szolgáltatás ………………………………………………………...22.oldal Népszabadság 2011. november 16. Közbutítás………………………………………………………………………………………24.oldal Debreceni hírek.hu 2011. 11.16. Pósán László: a csellistával ne futtassunk maratoni távot…………………………….........26.oldal Hiradó.hu MR 2011. november 17. Csak szigorú feltételekkel kérhetnek pénzt a bölcsődék – letölthető interjú………...….27.oldal Magyar Hírlap 2011-11-17. Kozmopoliták és a nevelés……………………………………………………………………28.oldal MTV Híradó.hu 2011. november 17. Hoffmann Rózsa: egy éven belül döntés születhet az iskolák sorsáról ………………..…29.oldal Magyar Nemzet 2011. november 17. Lázár több ponton változtatna…………………………………………………………….…30.oldal Magyar Nemzet 011. november 18. Rend és rendetlenség………………………………………………………………………….31.oldal Magyar Hírlap 2011-11-19 A kormányfő előtt érveltek a hallgatók…………………………………………….………..32.oldal HVG 2011.november 19. 96-97. oldal Klebelsberg újratöltve………………………………………………………………………....33.oldal Népszabadság 2011. november 19. Hadsereggé szerveződnek a köznevelési törvény ellenzői…………………………….….34.oldal Magyar Nemzet 2011. november 20. Öt helyre lehetne majd jelentkezni a felvételinél…………………………………….….…37.oldal Szaksajtó, Blog Ocpol Cafe 2011.11.19. Valótlanságokról és tényeknek látszó tárgyakról……………………………………….….38.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

2

Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2011. november 14. Bemutatkozott Indonéziában a magyarországi felsőoktatás Jakartában 2011. november 12-13-án rendezték meg harmadik alkalommal – a jakartai EU Delegáció, valamint az ottani brit, holland, francia és német oktatási képviseletek szervezésében – az Európai Felsőoktatási Vásárt. Az eseményen több mint tizenkétezren vettek részt. Hazánk felsőoktatását a Magyar Köztársaság jakartai nagykövetsége, valamint a Közép-európai Egyetem (CEU) standja képviselte. A követségi standon a különböző intézmények által megküldött információs anyagok alapján a teljes hazai felsőoktatási palettát népszerűsítették, emellett bemutatták a Magyar Ösztöndíj Bizottság angol nyelvű honlapját is, amelyen a különböző ösztöndíj-lehetőségek iránt érdeklődhettek az indonéz fiatalok. A tavalyi évhez képest sokkal többen kívántak tájékozódni a doktori képzésekkel kapcsolatban, és voltak olyan diákok, akik személyes, vagy közvetett tapasztalatok alapján egy-egy konkrét egyetem iránt érdeklődtek.(Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2011. november 17. Szolnokon folytatódik az új köznevelési törvényről szóló programsorozat A szeptember 15-én kezdődött programsorozat ezen a héten két városban folytatódik. A „Megújul a tanügy. Az új nemzeti köznevelési rendszer” címet viselő rendezvényen november 17-én 15 órától a szolnoki megyeházán Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, november 18-án 14 órától pedig a nyíregyházi főiskolán Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár beszél a várható változásokról. Kitér arra is, miért vált szükségessé az új törvény megalkotása. A találkozó jó alkalom arra, hogy a pedagógusok választ kapjanak a készülő jogszabállyal kapcsolatos kérdéseikre. A tervezetet ezekben a napokban tárgyalja az Országgyűlés. Eddig több mint nyolcezer pedagógussal találkoztak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkárságának munkatársai az országjáró körúton. Az előadásokat nagy érdeklődés kísérte. Miskolcon, Szombathelyen, Gödöllőn, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Kaposváron, Gyulán, Szigetszentmiklóson, Sopronban, Budapesten, Veszprémben, Nagykanizsán, Pécsett és Győrben is több százan vettek részt a tanácskozáson, ahol a tervezet ismertetése után legtöbben a tanügyigazgatás, a pedagógus életpálya-modell és a finanszírozás átalakítása iránt érdeklődtek. Szintén sokakat foglalkoztatott a szakiskolák, a művészeti, alapítványi és falusi iskolák, a két tannyelvű intézmények sorsa. A résztvevők támogatták a törvényjavaslatot, annak irányát és értékrendjét. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság munkatársai az elkövetkező hetekben is több ezer pedagógussal és oktatási szakemberrel találkoznak a köznevelési rendszer megújításáról szóló programsorozaton. Az országjáró körút jövő héten, november 23-án Budapest XI. kerületében, a Szent Imre Gimnáziumban, 25-én pedig a neszmélyi általános iskolában folytatódik.(Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek


3

2011. november 17. A NEFMI és a Balassi Intézet pályázata Magyarországon szerzett diplomák ukrajnai honosításának támogatására A Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet közösen pályázatot hirdet Magyarországon szerzett felsőfokú oklevelek (diplomák) és PhD/DLA fokozatok ukrajnai honosításának támogatására ukrán állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára a 2011. évben. A pályázati kiírás letölthető az alábbi linken: (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2011. november 17. Véget kell vetni az erőszaknak Az Oktatásért Felelős Államtitkárság megdöbbenéssel értesült arról, hogy Tiszaújvárosban egy diák megkéselte társát. A testi és lelki agresszió minden formáját mélységesen elítéljük. Az erőszak valamennyi megnyilvánulásával szemben az iskolák falain belül a leghatározottabban fel kell lépni. A konfliktusok kezelésére, az indulatok féken tartására nevelés a család és az iskola közös feladata. A pedagógusok és a szülők türelmes szeretete segíthet abban, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló esetek ne történhessenek meg. Fontosnak tartjuk a Tiszaújvárosban történteket illetően az igazság valamennyi részletének feltárását, őszintén reméljük, hogy ezt az eljárni hivatott szakhatóságok a lehető legrövidebb időn belül meg is teszik. Ezúton is teljes gyógyulást kívánunk az áldozatul esett fiúnak, reményünket fejezzük ki, hogy mielőbb felépül, s idővel a lelki sebei is begyógyulnak.(Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2011. november 18. A visegrádi Négyek oktatási minisztereinek Olmützben tartott találkozója Dr. Dux László felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár 2011. november 14-15-én Olmützben, a V4-ek oktatási minisztereinek találkozóján képviselte hazánkat. Az esemény házigazdája Josef Dobeš cseh oktatási miniszter volt. A Visegrádi Csoport országaiban megvalósuló felsőoktatási reformfolyamatokról és a hallgatói mobilitásról szóló szemináriumon a tagországok képviselői a felsőoktatás előtt álló kihívásokról és az azokra adandó válaszokról folytattak megbeszélést. Az oktatáspolitikai tapasztalatcsere eredményeképp a résztvevők a következőkben állapodtak meg: a felsőoktatás az országok felemelkedésének motorja; az Európai Unió által kitűzött Európa 2020 stratégia megvalósításában a V4 országok kiemelkedően fontosak; a Visegrádi Csoport tagjai az egymás országai közötti mobilitást támogatni fogják és a Nemzetközi Visegrádi Alap által nyújtott KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

4

ösztöndíj-lehetőségeket saját országaikban széles körben megismertetik; valamint létrehoznak egy munkacsoportot, mely a későbbiekben a tapasztalatcserét és a mobilitást segíti elő elsősorban a felsőoktatás területén. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2011. november 18. A hallgatói szervezetek képviselőivel tárgyalt Orbán Viktor Órákon belül a Kormány benyújtja a felsőoktatási törvény tervezetét az Országgyűlésnek tájékoztatott Hoffman Rózsa. A megbeszélésen a felsőoktatási törvény utolsó vitás pontjait vitatták meg. Hoffman Rózsa oktatásért felelős államtitkár a tárgyalás utáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a Kormány órákon belül benyújtja a felsőoktatási törvény tervezetét az Országgyűlésnek. Egy utolsó alkalmat szerettek volna biztosítani a hallgatói szervezetek képviselőinek, hogy a miniszterelnök előtt is elmondhassák álláspontjukat néhány vitás pontról - fogalmazott az államtitkár. Hoffman Rózsa hozzátette, hogy a jó hangulatú megbeszélésen a hallgatói szervezetek megértették a kormányzat nemzetstratégiai céljait. Megállapodtak arról is, hogy a jövőben szorosabban működik együtt az oktatási kormányzat és a hallgatói szerveztek. Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) főtitkára elmondta, hogy a DOSZ az elmúlt egy évben minden, számára lényeges szempontot érvényesíteni tudott. Bejelentette, hogy a DOSZ az új törvény tervezete szerint ugyanolyan jogállást kap, mint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Nagy Dávid, a HÖOK elnöke bejelentette, hogy garanciát kaptak arra, hogy a jövőben, például a részleteket szabályozó kormány- és miniszteri rendeletek kidolgozása során közvetlenül részt vehetnek a munkában. (kormany.hu) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek

2011. november 18. Elfogadta a Kormány a szociális tárgyú törvények módosítására vonatkozó előterjesztést A Kormány elfogadta a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak azt a javaslatát, amely több ponton, helyenként koncepcionális kérdésekben módosítja a szociális igazgatásról, a gyermekek védelméről és a családok támogatásáról szóló törvényeket. Az előterjesztés kapcsolódik a Nemzeti Együttműködés Programjának az igazságos és méltányos szociális rendszer helyreállítását, az intézmények megerősítését, továbbá a szociális szolgáltatásokat érintő adminisztratív terhek csökkentését célzó pontjaihoz. Főbb változások: 1. Növekszik a természetben nyújtott segélyek aránya A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló törvény módosításának következtében növekszik a természetben nyújtott segélyek aránya. Ez részben az uzsora jelenségének visszaszorítását is szolgálja, ezért a változtatás egyrészt az aktív korú foglalkoztatható személyeknek nyújtott KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

5

jövedelempótló ellátás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetében is lehetővé teszi a részben természetben történő segélyezést, másrészt gördülékenyebbé teszi a lakásfenntartási támogatás természetbeni nyújtását. Az önkormányzatok felhatalmazást kapnak, hogy a jövőben a lakásfenntartási támogatás folyósítását a lakókörnyezet rendezettségének biztosításához kössék. 2. Egyértelművé válik a családi pótlék felhasználása A családtámogatási törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a családi pótlékot ott kell felhasználni, ahol a gyermeket teljes körűen ellátják, azaz ahol a gyermek él. Ez azt jelenti, hogy gondozottak esetében a jogosult az adott intézmény vezetője. A változtatás pontosítja az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély szabályait: egyértelművé teszi, hogy az ikergyermekeket nevelő szülők az ikrekre tekintettel járó magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak – a gyerek egyéves korát követően – ha 30 órát meg nem haladóan, vagy otthon folytatnak keresőtevékenységet. 3. Változnak a bölcsődei térítési díjak A gyermekvédelmi területen a térítési díj-szabályozás átalakításának célja, hogy egy struktúrájában sokkal áttekinthetőbb, társadalmi szinten arányos tehervállalást megteremtő szabályozás jöjjön létre. A térítési díj meghatározásánál figyelembe kell venni az adott család egy főre jutó jövedelmét is. Fontos kiemelni, hogy a szabályozás a fenntartóra (pl. önkormányzat) bízza annak eldöntését, hogy él-e a lehetőséggel és bevezeti-e az adott bölcsődében a gondozásért kérhető személyi térítési díjat. Térítésmentes lesz a bölcsődei gondozás: - a rászoruló (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő) gyermeket, - a három vagy több gyermeket, - a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok számára, - illetve azok részére, akik jövedelemmel nem rendelkeznek. Bölcsőde tekintetében az intézkedés összességében bevétel növekedést jelenthet az intézményeknek és fenntartóiknak, ugyanis jelenleg csak az étkezésért kérhető térítési díj, amely az intézmény működési költségének mintegy 6%-át teszi ki. Sok fenntartó szabályozatlan módon és jogcímeken anyagi hozzájárulást kér a szülőktől. A térítési díj szabályainak átalakítása ezért a jogkövető magatartást is ösztönzi. Ezzel igazságosabb lesz a tehervállalás, hiszen a tehetősebb szülők nagyobb összeggel tudnak hozzájárulni a szolgáltatás működtetéséhez, míg az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők mérsékeltebb módon. 4. A családi napközik meghatározása A családi napközi és a családi gyermekfelügyelet olyan gondoskodási formák, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak az érintettek igényeihez, az adott család szükségleteihez. Ezért az ilyen intézmény fenntartója a jövőben a működési engedélyben szereplő férőhelyszám felett több gyermek szülőjével is szerződhet, azonban egy időben legfeljebb az engedélyezett létszámú gyermek lehet jelen. Az intézkedésre azért van szükség, mert a gyakorlat azt igazolja, hogy a beíratott és az adott napon ténylegesen bent lévő gyermekek száma gyakran eltérő. Hiánypótló jelleggel a módosítás rögzíti az alternatív napközbeni ellátás fogalmát, amely többek között magában foglalja a játszótéri program, a játszóház, a klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő gyermek kapcsolatát erősítő, a szocializációt támogató szolgáltatásokat, a veszélyeztetett gyermekek napközbeni felügyeletét, illetve az étkeztetést. Ezek a szolgáltatások a gyermek védelme érdekében működési engedélyhez kötöttek. 5. A házi segítségnyújtás szabályozása


6

A színvonalas házi segítségnyújtást biztosítja és az indokolatlan állami támogatás kiáramlást akadályozza, hogy a jövőben a civil szervezetek – a már működők is – állami támogatással akkor végezhetik ezt a tevékenységet, létesíthetnek új szolgáltatást, vagy bővíthetik a létszámot, ha ehhez az érintett települési önkormányzat hozzájárul. Az önkormányzat nyilatkozatát a fenntartónak be kell nyújtania a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz a befogadási (támogatási) kérelmével együtt. Azok a szolgáltatók, akik nem kapnak adott költségvetési évben állami forrást, továbbra is végezhetik a tevékenységüket, azaz a működésük nincs korlátozva. 6. Módosul az idősotthoni ellátás A jövőben – a férőhelyszám 15%-ának erejéig – azok az idős emberek is felvehetők az idősotthonokba, akik ugyan egészségi állapotuknál fogva ápolást-gondozást még nem igényelnek, de biztonságérzetüket növeli ez az ellátás és anyagi fedezettel is rendelkeznek. A módosítással lehetővé válik, hogy az idős emberek a gondozási szükséglet, illetve jövedelem- és vagyonvizsgálat nélkül is bekerülhessenek az idősek otthonába, amennyiben ellátásuk teljes önköltségét képesek megtéríteni. Ellátásukhoz az állam nem biztosít normatív állami hozzájárulást. 7. Megszűnik az egyházi kiegészítő támogatás megfizetése alóli mentesülés. Ezt mostantól a helyi önkormányzatnak (társulásnak) minden esetben be kell fizetnie a központi költségvetésbe, azaz akkor is, ha az általa korábban fenntartott intézményt (szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi) olyan egyházi fenntartónak adta át, aki a kormánnyal megállapodást kötött. A mentesülésre már a folyamatban lévő átadások esetében sem lesz lehetőség. (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium

NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek

HVG.hu 2011. november 14. Pokorni: elvesztegetett év volt a 2010-11-es az oktatásban Semmi nem történt az oktatásban a Fidesz hatalomra kerülése óta, elvesztegetett év volt az eddigi időszak – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Pokorni Zoltán. A parlament oktatási bizottságának elnöke szerint „Orbán Viktorral kölcsönösen nem győzték meg egymást” a hoffmanni reformelképzelésekről, így már gyártják a módosító indítványokat a köznevelési törvényhez. hvg.hu: Gloviczki Zoltán helyettes államtitkár azt mondta nemrég, hogy „2013-ban drámai mértékben emelkednek majd a pedagógusbérek”. Nem tartja kissé nevetségesnek a kijelentést, látva a költségvetés állapotát? Pokorni Zoltán: Egy kicsit bombasztikus ez a kijelentés. A törvényhez csatolt mellékletek szerint valóban jelentős növekedést terveznek, a tervezetet jóváhagyó kormány nyilván tisztában van azzal, hogy ez, ha nem is jövőre, de 2013-tól minden évben jelentős terhet ró majd a költségvetésre. Bízom benne, hogy pontosak az adatok és felelősen mérlegelték a döntést. hvg.hu: Mármint kik?


7

P. Z.: A kormány. Innentől válasszuk ketté a kérdést: én is nagyon fontosnak tartok egy radikális fordulatot a pedagógusokra vonatkozó politikában, abban, hogy mennyit keresnek a pedagógusok, és ennek a lépésnek a megtervezésekor mindenképpen ki kell zárni azt a lehetőséget – amire láttunk már példát –, hogy a terheket, a kötelezettségeket meghatározó pontok életbe lépnek, a jövedelem emelkedése pedig halasztást szenved. Ezt vállalhatatlannak tartanám. De a pedagóguspolitika átalakítása komplex feladatot jelent, több ponton is radikális változás kell. hvg.hu: Miért? P. Z.: Nagyon komoly gond van a pedagógusképzésben, egyre kevésbé vonzó a pálya, rossz a fizetés, elöregedik a szakma, vannak olyan szakok, amelyekre lasszóval sem lehet már jelentkezőt fogni. Két éve voltak hallhatók az első drámai híradások, hogy kémia-fizika mesterszakra alig néhány hallgató jelentkezett. Az alacsony fizetés miatt a tanárok közel hatvan százaléka iskolán kívüli munkával kell, hogy kiegészítse a jövedelmét; ez nyilván nem használ a színvonalnak és a presztízsnek sem, nem véletlen, hogy egyre alacsonyabb pontszámmal jelentkeznek pedagógusnak. Ez nagyon agasztó, ez egy negatív spirál, amiből kitörni elég nehéz. hvg.hu: Csak a pénzen múlik? P. Z.: Nyilván nem. 2002-ben Medgyessy Péter kormánya – hiába volt kidolgozva egy életpályamodell, más utat választva – jelentős béremelést hajtott végre. Ezen kívül azonban semmi nem történt, nem változott a foglalkoztatás szerkezete, nem tisztázták a minőségi követelményeket – nem is hatott ez a színvonalra. Így társadalmi igény sem volt arra, hogy ezt a bérszintet fenntartsák, el is inflálták az egymást követő kormányok. Sokkal rosszabb helyzetbe került a pedagógustársadalom a Gyurcsány-kormány időszakának végére, mint amiben korábban volt. Ebből nehéz kitörni, négy-öt minimális feltételnek egyszerre kell teljesülnie a siker érdekében. hvg.hu: A köznevelési törvény tervezetében látja ezeket a pontokat? P. Z.: Jelen vannak, de nem úgy, ahogy én ezt jónak látnám. Pedig ezek nem bonyolultak: pedagógusképzés, bérpolitika, minősítés, a pedagógusképzés átalakítása, továbbképzési rendszer. Ezekhez hozzákezd a koncepció; például egyetértek vele, hogy a pedagógusképzésről hántsuk le a szabad bölcsész funkciókat, valóban csak a közoktatásra készítsük fel a tanárjelölteket. Olyan feltételeket kell teremteni már a képzésben, hogy a legmagasabb pontszámmal rendelkező hallgatók versengjenek a bekerülésért: ehhez garantált elhelyezkedést és kiemelt összegű ösztöndíjat kell biztosítani. Hoffmann Rózsáék elképzelésében csak az utolsó évben jelenik meg egy minimális plusz ösztöndíj. A bérskálát is át kell alakítani, most a minőségi ugrást kevésbé honorálja a rendszer, mint az életkort – ez a túlélésre ösztönöz: maradj nyugton, maradj a rendszerben. vg.hu: Ezt hogy kéne átalakítani? P. Z.: Úgy, hogy a minőséget, az aktuális teljesítményt díjazza nagyon komolyan, már az első öthat-nyolc évben meg lehessen közelíteni az elérhető bérmaximumot, ha a pedagógus olyan teljesítményt nyújt. Ezzel meg lehet akadályozni a tehetségesek elvándorlását. Utána már laposodhat a bérpálya íve, majd az utolsó években már órakedvezménnyel honorál a rendszer a nyugdíj előtt álló kollégáknak. Nem egy adott pozíciót kell honorálni, nem azért kell valakinek megemelni a fizetését, mert megfelelt a minősítésen; a jövedelem attól nő, hogy a minősítést követően többletfeladatokat, más feladatokat is vállalhat a pedagógus, amihez többletjuttatások kapcsolódnak.


8

hvg.hu: A mostani rendszer és a Hoffmann-féle javaslat sem ösztönöz erre. P. Z.: A mostani rendszer köztisztviselői szemléletet hordoz. Ráadásul a kötelező óraszám emelése még tisztázatlan: nem lehet tudni, honorál-e valamit külön a rendszer. Én azt szorgalmazom, hogy minden plusz tevékenységet jelentősen honoráljunk. Nem célravezető az államtitkárság elképzelése: a 150 ezer pedagógust arra kell rávenni, hogy ne külön munkákat vállaljanak, hanem az óvodában, iskolában dolgozzanak többet és másként, s ezt fizessük meg. A legkonfliktusosabb pont a teljesítményértékelés. Az államtitkárság elképzelése sajnos megengedi azt, hogy ha egy pedagógus elér egy szintet, akkor onnantól kezdve hátradőlhessen. Az én elképzelésem szerint hat-nyolc (ez eldöntendő kérdés) évente mindenkinek számot kell adnia a tudásáról. Ez része az életünknek. Ezzel a minősítéssel szerzek jogot magasabb jövedelemre, és bizonyos beosztások elnyerésére – lehetek osztályfőnök, vizsgáztató például. Ha viszont nem vetem alá magam ennek, nem fogok többletjuttatásban részesülni. Medgyessy Péter ötven százaléka ezért szóródott szét a szélben, mert nem tettek mögé minőségi követelményrendszert. hvg.hu: Ez szép és jó, de honnan lenne ehhez pénz? P. Z.: Nyilván az egészhez hozzárendelt pénzen múlik, hogy ezt a fordulatot el tudjuk-e érni. De erre vannak jó nemzetközi példák. Például amikor Franciaországban bevezették, hogy a hátrányos helyzetű térségekben pótlékkal ösztönzik a tanárok munkavállalását – ezek voltak az úgynevezett kiemelt oktatási zónák, ahol valamivel magasabbak voltak a bérek –, nem javult a helyzet, hanem romlott. Túl kicsi volt ugyanis a bérkülönbség, kevés ahhoz, hogy ösztönözze a jó szakembereket, hogy ott vállaljanak munkát, ellenben megbélyegezte az adott iskolákat, romlott a közösségek összetétele, nehezebb lett a munka, így még az eleve ott tanító pedagógusok közül is sokan megpróbáltak elmenekülni. Kutatók véleménye szerint 50-70 százalék közötti bérkülönbség képes olyan mozgást indukálni, hogy vonzó legyen ilyen helyeken tanítani. Pár ezer forintos pótlékkal nálunk sem lehet semmit elérni. Ha nincs pénzünk, akkor várni kell, amíg lesz, különben csak elpukkantjuk ezt a patront haszontalanul. Vagy, ha nincs pénz, akkor csak bizonyos szegmensekben változtassunk, mondjuk az alsó tagozatokban, mert itt a legfontosabb. Nyilván ez konfliktust szül, de erre is van példa: van olyan ország, ahol – vállalva a bérfeszültséget – az alsóban tanítóknak emelték meg a bérét, hogy ott minőségi robbanást érjenek el. Persze, ez a lépés végül felfelé tolta a béreket felsőben és középiskolában is, és ott is minőségi ugrást hozott. hvg.hu: Ezeket meg tudják változtatni módosító indítványokkal a tervezetben? P. Z.: Ezek egy része nem is szerepel benne, majd meglátjuk, mi lesz. Nyilván a legfontosabb kérdés az, hogy a kormánypárti frakciókat miről lehet meggyőzni. Ez pár héten belül eldől. Mi beadunk módosítókat, a kormány eldönti, hogy támogatja-e őket, ha vita van, a frakció elé kerül az ügy, és ott a képviselők döntenek. hvg.hu: De mi ennek a konfliktusnak a természete? Hoffmann Rózsának kivel van konfliktusa? Önnel? A kormánnyal? Ön kivel vitázik? Az államtitkársággal? A kormánnyal? A KDNP-vel? P .Z.: Ez nagyon bonyolult ügy, és nem is tartozik mindenben a nyilvánosságra. Vannak vitáim a Nefmi államtitkárságával, de a Nemzetgazdasági Minisztériummal is. Ezt egy kormánytag nyilván nem teheti meg, én igen. Az államosítás mikéntjében pedig vitám van a miniszterelnökkel is, ahol alulmaradtam, amit az ember persze kénytelen-kelletlen tudomásul vesz. Innentől kezdve az adott keretek között igyekszem segíteni egy működőképes oktatási rendszer kialakítását. Az az út, amin elindulunk, hogy az állam elvonja az intézmények fenntartását az óvodától felfelé az önkormányzatoktól, az nem jó szerintem, nem tudok vele egyetérteni.


9

hvg.hu: Érvelt azzal Orbán Viktornak, hogy ezzel szavazókat is veszíthetnek? Például itt a XII. kerületben. Ha az állam forrást von ki egy kerületből, és nem tudja olyan szinten finanszírozni az iskoláit, mint ahogy eddig tette, a helyi szavazók elpártolhatnak önöktől. P. Z.: Hosszú-hosszú vitám volt vele, minden szakmai és lehetséges érvet elmondtam. Van a régi kínai közmondás, hogy jósolni nehéz, különösen, ha a jövőre vonatkozik – amiről ön beszél, az is ez a kategória. Lényeg, hogy nem tudtuk meggyőzni egymást Orbán Viktorral. Erről döntött Hajdúszoboszlón a frakció, én nemmel szavaztam, de kisebbségben maradtam. Jobbnak láttam azt a megoldást, hogy lehetőség legyen az államosításra azoknál az önkormányzatoktól, akik nem tudják fenntartani intézményeiket. Most olyan megoldás körvonalazódik, amelyik elveszi mindenkitől a fenntartói jogot, de a nagyobb települések számára lehetővé teszi, hogy, úgymond, visszaszerződjenek, de jogilag akkor is az államnál marad az iskola. hvg.hu: A finanszírozásnál is komoly konfliktusok lehetnek még. P. Z.: Egy évben 980 milliárd forintot költünk az oktatásra, ennek kevesebb, mint felét adja az állam normatívaként, 430 milliárdot, a többit az önkormányzatok teszik hozzá. Ha az állam a fenntartást is át akarja venni, ezt a forrást ki kell vonnia az önkormányzati szférából. Ezt csak úgy tudja megtenni, ha a most a helyhatóságoknak átengedett adókat magánál tartja. Ilyen a gépjárműadó, az iparűzési adó, a személyi jövedelemadó egy része. Ezt ki kell venni a rendszerből, ami nyilván konfliktust szül, hiszen nem ott termelődik a legtöbb iparűzési adó például, ahová a legtöbb pénzt kell majd költeni: Budapest, Győr, Debrecen, Székesfehérvár több iparűzési adóval rendelkezik, mint amennyit az oktatására költ. A gazdagtól a szegény önkormányzathoz csoportosítjuk át a pénzt, ami messziről nézve rendben van, de ha közelről figyeljük, akkor kihúzzuk a finanszírozást az alól az oktatási rendszer alól, ami például itt a XII. kerületben is van. Ennek politikai kockázatai vannak. hvg.hu: Ki az, aki mindenáron ehhez a megoldáshoz ragaszkodik? P. Z.: Természetesen a kormány, amelyik igazgatási szempontot próbál érvényesíteni: legyen egyszerű, átlátható, egységes a rendszer. Ez jogos, de nem lehet ilyen módszerekkel kezelni egy összetett problémát, nem egyféle, hanem egymást kiegészítő megoldásokra van szükség. hvg.hu: Készen vannak már a módosító indítványok, amiket be fognak adni? P. Z.: Nagy részük már igen. hvg.hu: Ön így nyúlt volna hozzá az egész reformhoz, ha önön múlott volna? P. Z.: Azt javasoltam Hoffmann Rózsának, hogy 2010 nyarán, őszén, vagyis még a költségvetés elfogadása előtt a legszükségesebb pontokon módosítsa az érvényben lévő törvényt, ami lehetőséget ad a központi bérezés kialakítására, jobb finanszírozási feltételeket teremt, és elindítja a pozitív folyamatokat. A gyökeresen új törvény megalkotását hagyjuk későbbre, mert az hatalmas munka, de néhány lépést egyből tegyünk meg, mert az önkormányzatok nagyon várják, hogy az új kormány cselekedjen. Az, hogy rengeteg intézményt átadtak az egyházaknak, egy kényszer szülte reakció volt, mert ez nem történt meg. A 2010-2011-es év egy elszalasztott lehetőség volt, ezt az időt elvesztettük, alig pár ponton módosítottuk a struktúrát. Két év a ciklusból csak várakozással, bizonytalansággal telt. http://hvg.hu/itthon/20111114_pokorni_hoffmann_oktatas#rss


10

MTV Ma reggel 2011. november 14. Pokornihoz fordult a Pedagógusok Szakszervezete – letölthető videóval A Ma reggel vendége Galló Istvánné, elnök, Pedagógusok Szakszervezete http://premier.mtv.hu/Hirek/2011/11/14/07/Pokornihoz_fordult_a_Pedagogusok_Szakszervezete.aspx

Fn24.hu 2011.11.14. Pokorni helyre tette Hoffmann Rózsát Nem tetszik a fideszes képviselőknek a köznevelési törvény, de általános vitára alkalmasnak találták. Pokorni csak Orbán Viktor iránti lojalitásból bólintott rá. A Parlament oktatási bizottsága az ellenzéki képviselők nem szavazata mellett általános vitára alkalmasnak találta a Hoffmann Rózsa nevéhez fűződő köznevelési törvényt. A T. Ház keddtől tárgyalja sürgősséggel a jogszabályt. Nem volt szokványos a bizottság hétfői ülése. A KDNP-s képviselőkön kívül ugyanis – enyhe kifejezéssel élve – senki nem gondolja a tervezetet hibátlannak. A fideszes bizottsági tagok (többek között Pánczél Károly, Révész Máriusz) azt hangoztatták, hogy a terv ugyan alkalmas arra, hogy a parlament elé kerüljön, de jelen formájában nem támogatható. Pósán László úgy fogalmazott, hogy „Isten ments, hogy a törvényt jelen formájában elfogadja a Ház’”. Ezt a mondatot az ülésen részt vevő Hoffmann Rózsa a viszonválaszában kormányellenesnek próbálta beállítani, mondván, a jogszabályt a kormány terjesztette be, s ezért szerinte egy ilyen mondat felér azzal, hogy „Isten ments, hogy ez a kormány legyen hatalmon”. Pokorni Zoltán ekkor arra szólította fel az államtitkár asszonyt, hogy ne fenyegesse a kormánypárti képviselőket. A bizottság elnöke egyébként azt is leszögezte, hogy ő kizárólag a kormányfő iránti lojalitása miatt szavaz arra, hogy vágjon bele az Országgyűlés a vitába. Mint mondta, reménykedik abban, hogy azokat a pontokat, amiket másfél év alatt nem tudtak tisztázni a KDNP-s államtitkársággal, a következő másfél hétben esetleg sikerül. Ezúttal azt emelte ki, hogy a jogszabály kerettörvény jellege miatt számos fontos kérdés nincs tisztázva a tervezetben. Ez csak akkor lenne elfogadható szerinte, ha meg lenne az államtitkárság felé a kellő bizalom, hogy majd az alacsonyabb szintű jogszabályokkal megnyugtató módon rendezi e kérdéseket. „A fórumok hangulata ne tévesszen meg senkit” – utalt arra, hogy Hoffmann – az OKNT és az Oktatáspolitikai Tanács mellett - leginkább az országos turnéján tapasztaltakat szokta felhozni terve szakmai támogatottságának bizonyítékaként. A volt oktatási miniszter úgy véli, hogy ma nincs meg ez a bizalom, ezért be kellett volna már mutatni az alacsonyabb szintű rendeleteket. Tudni kellene többek között azokat az alapvető dolgokat, hogy hány gyerekre finanszíroz az állam egy pedagógust (jelenleg ez az arányszám 11, ami jóval az OECD-átlag alatt van), vagy hogy milyen feltételekkel vehetik vissza az államtól az iskolafenntartást. Több kormánypárti képviselő is erős kritikákat fogalmazott meg. Pánczél Károly kifejtette, hogy a mostani a pedagógusoknak kötelezően előírt 32 órás iskolában tartózkodás helyett sokkal egyenesesebb beszéd lenne az óraszámemelés. Révész Máriusz ezzel kapcsolatban azt javasolta, hogy ki kellene venni a törvényből és külön jogszabályban kellene rendezni ezt a két intézkedést. Azt minden fideszes bizottsági tag hangsúlyozta (de ezzel nyitott kapukat döngetnek, hiszen a törvényben is ez van egyelőre), hogy a pedagógusok munkaterheinek növelése csak a pedagógusKATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

11

életpályamodell bevezetésével egyidejűleg képzelhető el. Többen kifogásolták a tankötelezettség felső korhatárának leszállítását, az érettségi rendszer és az egész napos iskola kidolgozatlanságát, és a 3 éves kortól kötelezően előírt óvodáztatást. Az ellenzéki képviselők is súlyosan bírálták a tervezetet. Az MSZP és az LMP részéről ez nem is volt olyan meglepő, de a Jobbik eddig kifejezetten támogatóan nyilatkozott Hoffmann Rózsáék terveivel kapcsoltban. Dúró Dóra hétfői hozzászólása valószínűleg tetszett a másik két ellenzéki erőnek is. Kifogásolta az - egyébként elsőként az FN24 által nyilvánosságra hozott, s először letagadott, majd beismert – Ecostat által a kormány felkérésére készített háttértanulmányt, amely a törvény súlyos következményeit vetíti előre. Később párttársa, Farkas Gergely kijelentette, hogy a Jobbik bizalma a letagadott háttértanulmány után rendült meg Hoffmann Rózsában. Nem ért egyet a Jobbik (sem) a tankötelezettségi korhatár csökkentésével (Dúró úgy fogalmazott, hogy a 16 évesen, képzettség nélkül az utcára kerülő fiatalok jó esetben segélyből, rosszabb esetben bűnözésből fognak megélni), illetve hiányolja az érettségi rendszer részleteit a jogszabályból. Az LMP-s Osztolykán Ágnes szerint elfogadhatatlan a jogszabály, mert az a saját céljait sem tudja majd elérni. Nem bízik abban, tekintettel a bizonytalan gazdasági mutatókra, hogy a törvényben leírt 2013. szeptemberi időpontra a költségvetés biztosítani tudja majd a pedagóguséletpályamodell többletforrásait. Arra is rámutatott, hogy a tervekből az sejlik ki, hogy a kormány nem a kiművelt emberfők, hanem képzetlen munkaerők tömegeit bocsátja ki majd a munkaerőpiacra. A magas színvonalú képzettség csak egy szűk elit kiváltsága lesz – mutatott rá. A törvény előkészítéséről szólva Osztolykán úgy fogalmazott, hogy az "több volt, mint a társadalmi egyeztetés megcsúfolása". E kitételt a KDNP-s képviselők, és az államtitkár is visszautasította. Az MSZP-s Hiller István kijelentette, hogy a pártja annyira elfogadhatatlannak tartja a törvény szellemiségét, alapjait, hogy még módosító javaslatokkal sem fognak élni. Mint mondta, „az élet hosszú és nem kétharmadból áll”. Az a félelme, hogy a tervezet egy ma működő rendszert szétdúl, de nem látszik biztosítottnak, hogy egy másikat épít helyette. A törvényben megfogalmazottak szerinte ugyanis megvalósíthatatlanok. A tervezetet vissza kellene vonni. Az ülésen szót kapott Mendrey László, PDSZ-elnök és Dobos Krisztina egyetemi docens is. Utóbbi támogatásáról biztosította a tervezetet, előbbi viszont elutasította azt. Mendrey kifejtette, hogy nem igaz a pedagógusok szakmai mélyrepüléséről, a tanulói teljesítmények romlásáról szóló hofmanni állítás. Ennek ellentmondanak a PISA-vizsgálatok, amik például szövegértésben a diákok teljesítményének határozott javulását mutatták az utóbbi időben. Visszautasította az államtitkár azon mondatait, amelyek a pedagógusok csekély terhelésére vonatkoztak. Ma 22 kötelező tanórája van egy tanárnak, mondta, de egy felmérés szerint heti 51 órát foglalkoznak közvetlenül a tanítással kapcsolatos teendőikkel. A munka törvénykönyve heti 40 órát ír elő a munkavállalók számára, ezért aggasztó és érthetetlen, hogy a tanároknak most az 51 óra mellé további pluszterheket írna elő a törvény. S mindezért cserébe az életpályamodell – a helyettes államtitkár szavaival - drámai mértékű fizetésemelése állna. Ez a béremelés az én korosztályomnak átlagosan 20-35 ezer forintot jelentene – jelentett ki. A PDSZ azt kéri - tekintve, hogy nincs törvénykezési kényszer, hiszen tavasszal is elegendő lenne megszavazni az új jogszabályt -, hogy halassza el a parlament a törvény vitáját. http://fn.hir24.hu/itthon/2011/11/14/pokorni-helyre-tette-hoffmann-rozsat/


12

Fővárosi oktatási portál 2011.11.14. Benyújtották szakképzésről szóló törvényjavaslatot Benyújtották az Országgyűlésnek a szakképzésről szóló törvényjavaslatot, amelynek egyik fő célja, hogy a képzési szerkezetet - beleértve a szakirányokat és a létszámokat - a gazdaság igényeihez igazítsák. A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat rögzíti, hogy az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára. A szakképzésről szóló törvényjavaslat célja a szakképzési intézményrendszer és a térségi integrált szakképző központ rendszerének átlátható, koordinált és költség-hatékony működtetése, valamint a szakképzés szerepének erősítése a társadalmi felzárkózásban, a hátrányos helyzetű fiatalok képzésben tartásában, annak érdekében, hogy szakképzett munkavállalóként lépjenek be a munkaerőpiacra. Erősíti a törvényjavaslat a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Emellett komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a tervezet a szakképzés egészére. A törvényjavaslat általánossá teszi a hároméves szakiskolai szakképzést, valamint rögzíti a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok. Rögzíti a felzárkóztatást szolgáló képzési módokat, elsősorban a szakmatanuláshoz és munkába álláshoz szükséges alapkompetenciák fejlesztésére koncentrálva, a tanulási utak sokféleségét, az átjárhatóság biztosítását, újraszabályozza a felnőttkori visszakapcsolódás formáit. A javaslat szerint a szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyna. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakmai érettségi egyúttal az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére képesít, ami nem számít első szakképesítésnek a finanszírozás szempontjából, viszont a gimnáziumi érettségihez képest előnyt jelenthet a munkaerő-piacon. A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet belépni a javaslat szerint. A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést, amely az új típusú szakiskolai képzésben azt jelenti, hogy a tanulók részére a későbbi valós munkakörülmények között, főleg vállalatoknál folyó gyakorlati képzésének megalapozása iskolai tanműhelyi körülmények között folyik. A törvényjavaslat megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a korszerűbb tartalmi képzés érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati képzés egységes megvalósítására. Továbbfejlesztenék a tanulószerződés rendszerét, az új szabályozásban tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára felkészítés gyakorlati részének felelőse deklaráltan a gazdálkodó, nem az iskola. Hatósági nyilvántartás előírásával átláthatóbbá teszi a rendszert, ebben fontos szerep jut a


13

gazdasági kamaráknak. A tanulószerződést kiterjeszti eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is. A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a szakképesítésért felelős, illetve a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől. Az előterjesztés rögzíti, hogy az iskolai rendszerű szakképzés megszervezése kötelező állami feladat, az első államilag elismert szakképesítés megszerzése az iskolai rendszerű szakképzésben ingyenes, a finanszírozott évfolyamok számára vonatkozóan azonban ésszerű korlátozásokat tartalmaz a törvényjavaslat, egyben kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben. A törvényjavaslat tartalmazza a térségi integrált szakképző központok (TISZK-ek) rendszerének átalakítására vonatkozó kereteket, az önkormányzati szakképző iskolák állami fenntartásba kerüléséhez kapcsolódóan. Így az állami fenntartók tekintetében valós és kötelező integráció történne, ezzel az állami és önkormányzati kör intézményeinél létrejönnének a koncepció szerinti holland típusú, tagintézményes nagy szakképző iskolák - olvasható az általános indoklásban. A megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatain alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a törvényjavaslat szerint a kormány hozza meg, a döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Az új szabályozás kimondaná, hogy minden tanulónak legalább egyszer részesülnie kell a pályaorientációs szolgáltatásban a továbblépést megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében. A szakképzésről szóló törvényjavaslatban szerepelnek a pályakövetési rendszer működtetésének alapjait jelentő szabályok is http://www.budapestedu.hu/felsomenu/hirek/benyujtotottak_szakkepzesi_torvenyt.html

Magyar Nemzet 2011. november 15. A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat A köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, és a köznevelési rendszer fenntartása, működtetése a magyar állam joga, feladata és kötelessége – mondta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár az új köznevelési törvényre vonatkozó javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában kedden a parlamentben a törvény megváltozott elnevezésére úgy fogalmazott: az új köznevelési rendszer kitüntetett feladata a nevelés, ez az, ami átfogja a személyiség fejlesztésének egészét. Az államtitkár a törvény céljaként a megújulást, a felemelkedést, az ország versenyképességének biztosítását, a nemzeti közép megerősítését és a pedagógusok helyzetének rendezését jelölte meg. A cél olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődését, és amely erkölcsös, önálló életvitelre, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárokat nevel – fogalmazott, további kiemelt célként jelölve meg a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást.


14

6-tól 16 éves korig szól a tankötelezettség A jogszabályt ismertetve elmondta, a tankötelezettséget 6-tól 16 éves korig jelöli ki az előterjesztés, eddig köteles iskolába járni a gyermek, ez azonban nem azt jelenti, hogy utána ki kell tenni az iskolából, hanem azt, hogy vagy tanulnia kell, vagy dolgoznia. Hozzátette: bekerült a korai iskolai fejlesztés a törvénybe az óvodáztatás hároméves korhoz kötésével, ez a változtatás 2014-től lépne életbe. Az életpályamodellel több évtizedes adósságot törlesztenek Kitért arra, hogy a pedagógus-életpályamodell – amely szavai szerint kiszámíthatóvá, és a magasabb követelmények mellett jóval magasabb bérezésűvé teszi a pályát – bevezetésének időpontjául 2013 szeptemberét jelöli meg a jogszabályjavaslat. Kiemelte: szakaszokra osztották az életpályát, és ezek között minősítésen kell átjutni a továbblépéshez. Két kötelező és egy választható minősítési szakasz lesz, ez azonban nem ugyanaz, mint az ötévente kötelező külső szakmai ellenőrzés. Mindezt összekötik új képzési és továbbképzési rendszerrel és a munkaidő rendezésével – fejtette ki. Hoffmann Rózsa azt mondta, hogy az életpályamodellel több évtizedes adósságot törlesztenek. A fenntartást állami, önkormányzati, egyházi, magán-, illetve egyetemi gyakorlóiskolák körébe sorolja az indítvány, amely az oktatási rendszer szakmai egységét biztosító pedagógiai szolgáltatásokat egységes állami, szakmai irányítás alá vonja. Az állam felelősségét és irányítószerepét úgy rendeznék az előbbiek mellett, hogy garantálják a pedagógusok államilag biztosított fizetését, és bevezetik az államilag működtetett külső szakmai kontrollt. Az intézmények önállósága nemcsak megmarad, hanem erősödik – mondta. Kijelöli a pedagógiai alapértékeket A javaslat kijelöli az új köznevelési rendszer pedagógiai alapértékeit is – tette hozzá az államtitkár, és idézte a javaslatot, amely szerint „a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító objektív értékelés jellemzi”. Alapelvként említette a jogok és kötelességek „harmóniájának megállapítását” és a kisebbségek, nemzetiségek autonómiájának biztosítását. Hoffmann Rózsa szerint a rendszerváltás óta eltelt 21 év a magyar iskolarendszer „frissülése, szakmai megújulása, módszertani korszerűsítése mellett” az oktatási rendszer, a fenntartás, a finanszírozás szétzilálódását, áttekinthetetlenségét hozta magával. Egyre kevesebb hangsúly esett az állam fenntartó szerepére, ezzel megszűnt az oktatás egységes tartalmi és szakmai minőségének biztosítása – állapította meg, hozzátéve: jelentősen romlott az oktatás eredményessége is. Tarthatatlan ez az állapot Az államtitkár szerint tarthatatlanná vált, hogy a fiatalok mintegy 20 százaléka funkcionálisan írástudatlanként kerül ki az iskolarendszerből, és jóformán nincs esélye arra, hogy az életben boldogulni tudjon. Tarthatatlan, hogy az iskolai élet lassan megszokott kísérő jelenségévé válik a normaszegés, a fegyelmezetlenség, a tanulási, a tanítási kötelességek nem teljesítése, alulteljesítése. A diákok ismeretanyaga, műveltsége nagyon sokat romlott, megszűnőben van a mindenki számára hozzáférhető egységes alapműveltség. Tarthatatlan állapot, hogy a pedagógusok jövedelmi viszonyai súlyos tekintélyvesztést eredményeztek, és kétharmaduknak a megélhetésért másodállást kell vállalniuk, így a rendszer maga akadályozza, hogy nagyobb részt vállaljanak a klasszikus nevelési feladatokból – sorolta. Szólt arról is, hogy azok a szakmai és politikai csoportok, akik úgy vélik, nincs szükség új törvényre, nyilván másként látják ezeket a rossz eredményeket, de akiknek az ország többséget adott a tavalyi KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

15

választásokon, szerinte egyértelműen azon az állásponton vannak, hogy változtatni kell, és ezt csak új köznevelési törvénnyel lehet megtenni. Hoffmann Rózsa ismertette, hogy az elmúlt egy évben több mint hatezer oldalnyi javaslatot dolgoztak fel, a 104 oldalas törvényt támogatta az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatáspolitikai Tanács nyolc oldala közül hat, valamint az Országos Kisebbségi Bizottság is. http://mno.hu/belfold/a-kozneveles-nem-szolgaltatas-hanem-kozszolgalat-1031782

MTV Ma reggel 2011. november 15. Pokorni: stratégiai pontokban nem engedek – letölthető videóval Az oktatási bizottság fideszes elnöke szerint az iskolafenntartás és egész napos iskola kérdéséhez biztosan "hozzá kell nyúlni A köznevelésügyi javaslat tizenhat évre szállítaná le a tankötelezettség felső korhatárát. A pedagógus-életpályamodell 2013-ra tervezett bevezetésének költségeit Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 70 milliárd forintra becsüli. Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke a napokban úgy nyilatkozott: a kormány indítványa több ponton változtatásra szorul. Hoffmann Rózsa a Fidesz oktatási műhelyének pénteki konferenciáján ezzel szemben azt mondta, hogy akik az új köznevelési törvény visszavonását követelik, a Gyurcsány-Bajnai korszak restaurációját akarják. Szerinte az új törvénnyel az iskolarendszer visszatér eredeti funkciójához: a neveléshez. Pokorni Zoltán, az m1 A lényeg című műsorában vasárnap úgy fogalmazott: "hallottunk már ilyen mondatot. (...) aki nincs velünk, az ellenünk van. Ennél még a Kádár-korszak kommunistái is okosabbak voltak, mert ők úgy fogalmaztak, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van". Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy elmérgesedett-e a helyzet az államtitkárság és a Fidesz frakció között, Pokorni Zoltán úgy válaszolt: az ilyen erős kijelentések mindig a gyengeségre utalnak. A keddi Ma reggelben a fideszes szakpolitikus azt mondta, ha nem is abban a formában, amit ideálisnak tart, de a tervezet felveti a legfontosabb kérdéseket, a vita pedig arra való, hogy ezeket tisztázzák. Megközelítőleg 50-70 módosító indítvány benyújtására készülnek, amelyek között vannak stratégiai fontosságú kérdések is. Ezek közül kiemelte az iskolafenntartás problémáját, amelyre véleménye szerint nem lehet egyfajta megoldást nyújtani, mert a fenntartó önkormányzatok helyzete is nagyon különböző, így fennáll annak a lehetősége, hogy egyes önkormányzatoktól több forrást von el az állam, mint amennyit eddig költöttek az iskolákra. Szerinte ahhoz, hogy kiegyenlíthessék a forrásokat, a nagyobb önkormányzatoktól el kell venni. Pokorni a fontos kérdések közé sorolta az egész napos iskolát, amely szerinte több mint egy napközi, és nem véletlenül vált az európai oktatáspolitikák egyik fő irányává az utóbbi években. Egy magyar gyermek átlagosan 611 közismereti órát kap, Nyugat-Európában nyolcszáz felett, míg a tengeren túlon ezeregyszázat – fejtette ki a műsorban. „Ez nem azt jelenti, hogy a magyar gyerekek ennyivel kevesebbet tanulnak, hanem hogy a szülők a délutáni órákat – művészeti, sport és nyelvórákat - a piacon vásárolják meg” - mondta Pokorni Zoltán. Hozzátette, az egész napos iskola két szempontból nagyon jó: lehetőséget biztosít a kevésbé tehetős családok gyermekei számára is, az iskola pedig egy nyugodtabb, egyéni fejlesztést lehetővé tevő pedagógiai programot kaphat. Véleménye szerint az egész napos iskolát 4-5 év alatt lehet felépíteni, de ekkor sem általánosan – a magyar oktatás 40-60 százalékában meghatározó lesz. Hozzátette: ha a stratégiai pontok érdemben nem változnak a vita alatt, nem tudja támogatni a köznevelési törvényt. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/15/05/Indul_a_parlamenti_vita_a_koznevelesi_torvenyrol_.aspx KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

16

InfoRádió.hu 2011.11.15. 19.óra Az Aréna vendége Hoffmann Rózsa - letölthető műsor Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára, Téma: Az új köznevelési törvény-javaslat http://inforadio.hu/arena/4165/2/podcasting

Index 2011. november 15. Aki a földre köp, azzal nincs együttműködés – letölthető videóval a Fogadóóra demonstrációról Aki az etikett ellenére a földre köp, azzal nincs több együttműködés, ez volt a miniszterelnök üzenete a köznevelési törvényjavaslat fideszes bírálóinak. Orbán Viktor szerint elfogadhatatlan lenne, hogy egy kormánytól származó előterjesztés általános vitára való alkalmasságát sem szavazzák meg a kormánypárt tagjai. A Fideszen belül attól tartanak: ha átmegy a rossz törvény, annak súlyos politikai ára lesz 2014-ben Az eva-ügyhöz hasonlóan újabb kormány-frakció ellentét rajzolódott ki a köznevelési törvény miatt, miután Pósán László az oktatási bizottság fideszes alelnöke pénteken felvetette: általános vitára alkalmatlannak kellene minősíteni a Hoffmann Rózsa által benyújtott törvényjavaslatot. Lapunknak is megerősítették az Origo információját, miszerint Orbán Viktor a hétfői frakcióülésen azt mondta, hogy aki egy minisztérium vagy egy államtitkárság által benyújtott tervezetet minősít alkalmatlannak, az a teljes testületet, végső soron pedig őt magát tekinti annak. A javaslatot végül hétfőn általános vitára alkalmasnak találta az országgyűlés: az összes fideszes és KDNP-s mellette szavazott, a kormánypártiak közül egyedül Pósán László tartózkodott. Információink szerint a törvény kritikusainak címzett viselkedési útmutatóban Orbán vulgárisan fogalmazott: „aki az etikett ellenére a földre köp, annak köszönjük szépen, nincs tovább együttműködés”. A Fidesz-frakció tagjai közül többen úgy vélekedtek, hogy Orbán ezt a vitát teljesen más hangnemben kezelte a képviselőcsoportban, mint egy héttel korábban az eva körüli nézeteltéréseket. Az adótörvénnyel kapcsolatban a miniszterelnök egy szakértői tanulmányra hivatkozva a képviselők előtt kijelentette, szerinte a kivételes szabály eltörlésének több pozitív hatása lenne, mint hátránya. Az eváról Orbán részletekbe menően sorolta a megszüntetés és a meghagyás várható hatásait, majd teret engedett a képviselők felszólalásainak is, és végül – legalábbis egyelőre – hagyta magát eltéríteni eredeti szándékától. Hétfőn viszont, miután a kormányfő leszögezte, bizalmi kérdésnek tekinti a köznevelési törvény támogatását, a frakciótagok számára egyértelmű volt, hogy a kritikusoknak üzent. A keménykedés közvetlenül Pósán Lászlónak szólt, de a figyelmeztetést Pokorni Zoltán és a Fidesz vele azonos nézeteket valló tagjai is érthették. Pokorni a parlamenti vitára időzítve egy interjúban többek között azt állította, hogy az oktatásban elvesztegetett időszak volt a 2010–11-es tanév. Súlyos politikai ára lesz Információink szerint Orbán Viktor azt is mondta, hogy a parlamentben iratlan szabály, hogy a kormány előterjesztéssel beadott törvényt legalább az általános vitára beengedik. Az már egy másik kérdés, hogy ott összevissza módosítják-e. A köznevelési törvényt kezdettől élesen bíráló


17

Pokorni Zoltán már korábban jelezte, nagyon sok módosító javaslatot fognak beadni a javaslathoz, mert azt nem tartják jónak. A bírálók szerint Orbán Viktor „beszorult” Hoffmann Rózsa mögé, akit a törvényelőkészítés vitájában egyszer már megvédett a posztján. Hoffmann kritikusai azt állítják, hogy a jelenlegi javaslatban foglaltakért súlyos politikai árat kell majd fizetni a 2014-es választásokon. Frakcióbeli vélemények szerint ugyanis ha a törvényjavaslat átmegy, az épp 2013-ra okoz súlyos bajokat a közoktatásban. A fideszes oktatáspolitikusok szerit a KDNP-s államtitkárasszony nem kiforrott koncepcióval kezdett bele a munkába: fő feladata Orbán Viktor víziójának megvalósítása volt, ami sok tekintetben eleve nem egyezett a párt szakértői vonalán a választások előtt hangoztatott elképzeléseivel. Az régóta ismert, hogy Orbán eleve nem akarta Pokornit a posztra, mert személyes viszonyuk nem jó, és a XII. kerületi polgármestert most is politikai riválisának tartja. Mondják azt is a törvényjavaslat bírálói, hogy a kormányfő nem ismeri a hazai oktatás bonyolultságát, helyzetét, és a nemzetközi trendekkel sincs igazán tisztában. Egyes vélemények szerint Orbánt és Hoffmannt az a nosztalgikus érzés kapcsolja össze, amely szerint a Kádár-rendszer állami iskoláiban legalább rend, fegyelem és szigorú, egységes követelmények uralkodtak. Az az iskolarendszer az ő felfogásuk szerint legalább lehetőséget kínált a felemelkedésre azoknak is, akiknek nem volt megfelelő családi háttere. Kádár-nosztalgia A legnagyobb vita Hoffmann és Pokorni, illetve a Fidesz oktatáspolitikusai között az, hogy ezt a víziót rá lehet-e húzni a mostani viszonyokra. A kiindulópont valamennyire közös: nemzetközi felmérések is bizonyították, hogy a magyar iskolarendszer képes a legkevésbé csökkenteni az otthonról hozott hátrányokat. A hátrányos helyzetű gyermekeket nem emeli fel, a jókat tovább erősíti. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott az, hogy húsz éve az önkormányzatok fenntartásában működnek az iskolák Magyarországon. A rendszer rendkívül széttagolt, óriási minőségi különbségek vannak az egyes iskolák között. Hoffmann törvényjavaslata ezért fő szabályként azt mondja, hogy minden iskola kerüljön vissza az államhoz, az állam fizesse a tanárokat, legyen központi, egységes tanterv. A Fideszben ugyanakkor sokan attól tartanak, ez egységesen rossz színvonalhoz vezet majd. Ma a 3200 önkormányzat közül körülbelül kétezer tart fenn oktatási intézményt. A közoktatásra összesen 980 milliárd forint megy el, ebből 430 milliárdot az önkormányzatok állnak az iparűzési adóból, szja-ból, gépjárműadóból hozzájuk befolyó bevételekből. Az államosítással ez a pénz is az államhoz kerülne, és nem tudni, hogy ezt a pénzt ezután hogyan használnák fel. Ha szétapróznák a kisebb települések iskoláinak javítására, abból megint nem lenne érzékelhető eredmény. Tisztázatlan feltételek A törvény ugyan a nagyobb önkormányzatoknak megengedné, hogy iskoláikat az államtól „visszaszerződtessék” saját fenntartásukba, de ennek részletei teljesen tisztázatlanok. Nem tudni, hogy ha az önkormányzat visszakéri az iskoláját, mennyit kap vissza a dologi kiadások finanszírozásához elvett adóbevételeiből. Sokan attól tartanak: ebből csak az lesz, hogy se az állami iskola nem lesz jó, se az önkormányzat nem tudja majd jól menedzselni saját iskolát. A hétfői frakcióülésen lezajlott közjáték ellenére Pokorni Zoltán a keddi általános vitában továbbra is keményen bírálta a javaslat részleteit. Az államosításról azt mondta: nem kell átesni a ló másik oldalára és a visszaszerződés feltételeit részletesen bele kellene írni a törvénybe.


18

Hoffmanntól az oktatási rendszer radikális átalakítását várta a kormányfő, de ennek eredményeképpen sokak szerint olyan elemeket is eltörölnének vagy fellazítanának, amelyekben legalább konszenzus alakult ki az elmúlt húsz évben – ez pedig rendkívül ritka Magyarországon. Ezek egy részét ráadásul épp az első Orbán-kormány dolgozta ki, és az utána következő nyolc évben sem bolygatták. Ilyen például az egységes mérési-értékelési rendszer, amit a mostani javaslat megbontana. Épp az esélyegyenlőség és az igazságosság jegyében egységesítették a középiskolai (és az egyetemi felvételiket), hogy a diákok bekerüléséről ne az egyes intézmény sajátos szabályai alapján döntsenek. Most ismét lehetővé tennék, hogy minden iskola saját szakállára felvételiztessen gyerekeket. A jelenlegi helyzetnek több kifutása lehet. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a törvényjavaslat „szétmódosítgatása” sem jó megoldás. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint presztízsokokból és a nagyobb konfliktusok kerülése érdekében érdemes lenne a törvényjavaslatot nagyobb változtatás nélkül megszavazni, majd a vitás hat-nyolc pontot jövő tavasszal, csendben módosítani. Van olyan elképzelés is, hogy a csak 2013-ban életbe lépő elemeket (köztük a pedagógus-életpályamodellt) most kivennék a javaslatból, és időt adnának az átgondolására. Mindesetre a KDNP közleményt adott ki, amiben jelzik: frakciójuk nemcsak támogatja a kormány által benyújtott köznevelési törvényjavaslatot, de az abban megfogalmazott célokkal és értékekkel azonosul is. Mint írták, természetesnek tekintik, hogy politikai vagy szakmai vitáknak helye van és azokat értékeik alapján vállalják is. „Többek között ez képezi szövetségünk alapját, de egyben etikai minimumát is” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy meg kell tudni választani a viták helyét és idejét, és különösen hangnemét. http://index.hu/belfold/2011/11/15/koznevelesi_torveny/

Fn24.hu 2011.11.15. Időutazás a Hoffmann-terv Vekerdy Tamás pszichológus szerint a köznevelési törvény a Kádár-érát idézi. - Miért lépett be a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) nevű formációba? - Én támogatom a szakmát és a civileket képviselő barátaimnak azt a kezdeményezését, amellyel tiltakoznak a köznevelési törvény ilyen formában történő bevezetése ellen. Egyébként, mint az Országos Köznevelési Tanács tagja, úgy gondolom, hogy ez a törvény egy hihetetlen visszalépés a Kádár-korszak vagy általában a létező szocializmus iskolafelfogásába. Méghozzá abba a felfogásba, ami a 70-es évek végéig volt uralkodó. - A hetvenes években született gyerekek alkotják ma az aktív népesség jelentős részét. Élnek, dolgoznak, én is akkor születtem! Az akkori iskola szenvedéssel teli volt. Nem arról volt szó, hogy a világot és az ember titkait ismerd meg, hanem arról volt szó, hogy én megmondom, hogy milyen a világ és abban neked milyennek kell lenned. Ennek az elvnek pedig a mai napig érezzük a lenyomatait az emberekben és az emberek tájékozódásában. - Ez a törvény még nincs elfogadva. Ráadásul számos rendelet tartozik majd hozzá. Igen. És abban lesznek azok a lényeges megszorítások, amelyekre a törvény lehetőséget ad. Szerintem emberi jogi alapelv, hogy egyedül a szülő joga megszabni, milyen nevelést óhajt adni és KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

19

adatni a gyermekének. Ez ellen a közösség csak akkor léphet fel, ha a szülő a gyermek jogai ellen vét. De mondok még egyet. A tanulás és a tanítás szabadsága szintén emberi alapjog. Ezt is kétségessé teszi jelen formájában a törvény szövege azzal, hogy nagyon szűkre szabja a tanulás és a továbbtanulás lehetőségét. Sőt, ez a törvény nem kezeli a szegregáció súlyos problémáját sem. Nálunk boldogabb országokban minden iskolában töltött évvel csökken a gyerekek magukkal hozott társadalmi különbsége. Magyarországon ez minden évvel növekszik. Ez az úgynevezett poroszos iskolarendszer hagyatéka. Ezek mellett csökkenteni a tankötelezettség felső korhatárát ugyancsak rendkívül veszélyes. - Jó, de majd a nemzeti alaptanterv addig megtanítja a gyerekeket minden jóra. Azt már most is tudjuk, hogy 5 dologra van szükségük készségszinten a diákoknak. Írni, olvasni anyanyelvén, de értő olvasásban, elemi módon számolni, angolul beszélni és a számítógépet kezelni. Ezek mondhatni kulturális alapkészségek a mai világban. Ezt nem helyettesítheti egy „valamilyen” központi tananyag. A természettudományok oktatása, úgy ahogyan folyt és most folyik majd, eredménytelen. Régóta tudjuk, hogy összevontan kellene természettudományt oktatni a gyerekeknek, mert az valóban rámutat a világ érdekességére. Nem hihetetlenül elvont atommodellek felől kéne közelíteni, hanem mondjuk onnan, hogy miért lesz a tea világosabb, ha citromot teszek bele. És ezt a végtelenségig sorolhatnám, amit ez a törvény nem kezel. - Ott fognak tiltakozni ma a Parlament előtt néhány százan, esetleg néhány ezren, de Hoffman Rózsa lesz holnapután is az államtitkár. - Én akkor is azt gondolom, hogy most a civil tiltakozással hangot kell adni a nemtetszésünknek. http://www.hir24.hu/kave-es-kifli/2011/11/15/idoutazas-a-hoffmann-terv/

MTV Híradó.hu 2011. november 15. LMP: hazugságban és bűnben fogant a köznevelési törvény Az ellenzéki párt a köznevelési törvény visszavonására szólította fel a kormányt. Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza a "hazugságban és bűnben fogant" köznevelési törvényről szóló javaslatot - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Osztolykán Ágnes. Az Országgyűlés Oktatási, kutatási és tudományos bizottságának alelnöke szavait alátámasztandó azt mondta, miközben a törvény pedagógus életpályamodellt ígér, a jövő évi büdzsében nem látszanak ennek forrásai. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság miatt azt sem lehet tudni, hogy 2013-ban lesz-e pénz egy ilyen lépésre. Egyúttal egy "utolsó előtti hazugságnak" nevezte, hogy Hoffman Rózsa oktatási államtitkár nyilvánosan letagadta a témáról készített hatástanulmányt. Az oktatás korhatárának 16 évre való leszállításáról azt mondta, hogy ezzel nem sikerül majd a munka világa felé terelni a fiatalokat, mert képzettség nélkül nem lesznek képesek állást találni és csak a munkanélküliek tömegeit fogják növelni. Hazugságnak nevezte azt a kijelentést is, hogy a felzárkóztató osztályok segítik majd a lemaradó diákokat, szerinte ezzel a szegregált oktatási formák erősödnek fel újból.


20

Felhívta a figyelmet arra, hogy a települési kisiskolák megóvására összességében 100 millió forintot szán a költségvetés. Valótlannak tartotta azt az állítást is, hogy minden hároméves gyermek számára biztosítják az óvodai férőhelyeket is. Végül úgy összegzett, hogy a törvény semmibe veszi a szülők, a pedagógusok és az oktatási szakma véleményét, mert úgy került a parlament elé, hogy még le sem járt az egyeztetésre szánt idő. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/15/12/LMP_hazugsagban_es_bunben_fogant_a_koznevelesi_torveny.aspx

HVG.hu 2011. november 15. FIDESZ- KDNP ellentét: a közösségi munka olyan, mint a "Cooper-futás" Ellentét alakult ki a Fidesz és a KDNP képviselője között az 50 órás közösségi munkáról a köznevelési törvényjavaslat keddi vitájában, a fideszes Pósán László ugyanis közölte: nem támogatja, hogy a közösségi szolgálatot az érettségi előfeltételeként határozzák meg. Vita alakult ki a fideszes Pósán László és a KDNP-s Michl József között a javaslat azon rendelkezéséről, amely szerint az érettségi előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálatot kellene teljesíteni. Pósán László szerint ez több problémát is felvet: mivel kiskorú gyermekekről van szó, a munkavégzés jogszerű kötelezővé tétele szülői engedély nélkül nehezen elképzelhető. Továbbá folytatta - kérdés, hogy ha a gyermek kilép az iskola épületéből, ki vállalja érte a felelősséget. Problémának nevezte azt is, hogy nem minden településen megoldható, hogy a közösségi szolgálat a gyermekek életkorához igazodóan ténylegesen is elvégezhető legyen. Pósán László a közösségi szolgálat esetében az önkéntességet támogatná. "Az érettségi bizonyos szakmai, szaktárgyi tudásnak a számonkérése. Ehhez mi köze van annak, hogy milyen közösségi szolgálatot lát el valaki? Ez körülbelül az a műfaj, mintha azt mondanánk, hogy az kap zongora- vagy csellista bizonyítványt, aki egyébként előtte a 12 perces Cooper-futást teljesíti" - mondta. Michl József erre úgy reagált, hogy szerinte a települések mindegyike biztosítani tudja a közösségi szolgálatot. Példaként említette a szociális alapellátó intézményeket és az idősek gondozását, amelyek keretében - bárhol az országban - elvégezhető lenne a közösségi munka. Hozzátette, nem egyszerre kellene elvégezniük a fiataloknak ezt a munkát, hanem akár négy évre elosztva. Cseresnyés Péter (Fidesz) a szakfelügyeleti rendszer tervezett visszaállítását dicsérte, szerinte ugyanis a szakfelügyelők az egységes követelményrendszer biztosítékai lennének és segítői a pedagógusoknak. Üdvözölte a szaktanácsadói rendszer visszaállítását is. Frakciótársa, Mágori Józsefné a 16 éves tankötelezettségi korhatárral kapcsolatban azt mondta: "ez arról szól, aki nem hajlandó tanulni, aki zavarja az órát, aki nem készül, aki lóg, aki iszik, cigarettázik, kábítószerezik". Azt mondta, "itt van Hoffmann Rózsa nekünk, aki bevállalta azt, hogy (...) minden gáncsoskodás ellenére elkészítette ezt a törvényt". Sós Tamás (MSZP) a vitában arról beszélt, hogy a köznevelési törvénnyel sérül az önkormányzatiság elve, hiszen a javaslat szerint helyi szinten nem tudnak majd beleszólni, ki legyen az iskolaigazgató, vagy hogyan működjön az iskola, hanem ezt Budapestről fogják megmondani. Szerinte a kormány a törvénnyel azoknak kedvez, akik meg tudják fizetni a különórákat. Úgy vélte, hogy a tankötelezettség korhatárának leszállítása nagy károkat fog okozni.


21

Frakciótársa, Tóth József is úgy vélte, a köznevelési törvényjavaslatnak helytelen a filozófiája, mert az üzeni, hogy a közoktatás nem helyi közügy. Mint mondta, az önkormányzatiság egyik legfontosabb alapelve az, hogy a dolgok helyben, az érintettekhez minél közelebb valósulnak meg, a centralizáció pedig az iskolák sokszínűségét sodorja veszélybe. Az önkormányzatok többsége jó gazdája volt az iskoláknak - jelentette ki. Pálffy István (KDNP) Trefort Ágoston és Klebelsberg Kunó oktatási koncepciója és a mostani köznevelési törvény közötti párhuzamosságokra hívta fel a figyelmet. Szerinte kísértetiesen összecseng a mai folyamatokkal, ahogyan Klebelsberg Kunó, egykori közoktatási miniszter oktatási koncepcióját annak idején fogadták, hiszen az ő politikáját a korabeli baloldal, jobboldal és liberális ellenzék is vitatta, ahogyan a mostani köznevelési vitában is bizonyos fideszes, MSZP-s, LMP-s hangokat hallanak a javaslattal szemben. Pálffy István arról is beszélt, hogy Trefort Ágoston egyesítette a képzést, és a színvonal javítása érdekében átszervezte a tanvizsgáló bizottságokat, elrendelte a módszertani értekezletek tartását, ma pedig a minőség biztosítása érdekében ugyanezekről a dolgokról rendelkezik a törvénytervezet korszerű formában. Szilágyi György, a Jobbik képviselője azt mondta: felemás érzési vannak a Jobbiknak a mindennapi testnevelésóra bevezetése kapcsán, hiszen egyrészt örülnek, hogy benne van törvényjavaslatban a heti öt kötelező testnevelésóra, de ebből ki lehet váltani műveltségterületi oktatással, amit nem tudni, pontosan mire vonatkozhat. Másrészt, a versenyszerűen vagy amatőr szinten sportolók felmentést kaphatnak a testnevelésórák alól, ami sok visszaélésre adhat lehetőséget, mert az iskolák nyilván nem fogják ellenőrizni, hogy a gyerekek valóban járnak-e edzésre vagy sem. Kovács Tibor, az MSZP politikusa azt mondta, a pedagógusokat éri a legnagyobb csalódás ezzel a törvényjavaslattal, mert elhitték, amit a Fidesz ígért a kampányban. Most viszont 10 ezer pedagógust bocsátanak el, arról pedig egy szót sem szól a kormány, hogy a pedagóguséletpályamodellre honnan lesz egy fillér is - tette hozzá. A szocialista képviselő azt kérdezte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól, hogy járt-e már borsodi és szabolcsi falvakban, ahol az óvodáztatásnak a minimumfeltételei sem adottak. http://hvg.hu/itthon/20111115_fidesz_kdnp_vita#utm

Magyar Hírlap 2011-11-16. A köznevelés nem lehet szolgáltatás A köznevelési törvényjavaslatot kritizáló ellenzéki felszólalók „érvrendszere enyhén szólva lyukas”, kijelentéseiknek semmilyen szakmai alapjuk nincs – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa a jogszabály parlamenti vitájában. A nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel olyan rendszer megalkotása a cél, amely elősegíti a rábízott gyermek harmonikus testi, lelki, értelmi fejlődését, amely tudatos fejlesztés révén erkölcsös, önálló életvitelre, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes, felelős állampolgárokat nevel – emelte ki Hoffmann Rózsa kedden a parlamentben, a köznevelési törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában. Az oktatási államtitkár emlékeztetett, hogy az elmúlt húsz év során tisztázatlanná vált az állam szerepe, szétzilálódott a fenntartás, átláthatatlanná vált a finanszírozás, a diákok ismeretanyaga és műveltsége pedig jelentősen lecsökkent, csakúgy mint a pedagógusok tekintélye. „Az új törvény kiemelt célként határozza meg KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

22

a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozást. További célja a megújulás, a felemelkedés, az ország versenyképességének visszaállítása, a nemzeti közép megerősítése, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés, valamint a pedagógusok helyzetének rendezése” – fogalmazott, hangsúlyozva, a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, az állam joga és kötelessége. Hozzátette, a javaslat értékalapját a nemzeti együttműködés programja, az alkotmányos alapértékek, illetve az európai köznevelési rendszer integrálható hagyományai képezik. A követendő jogelvek közt említette a nevelés középpontba állítását. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, a nagyobb állami felelősségvállalás keretein belül külső szakmai ellenőrzést és értékelést vezetnek be, az intézmények szakmai önállósága ugyanakkor megmarad, sőt még erősödni is fog, hiszen a nevelőtestületek határozhatnak a pedagógiai programról, a helyi tantervről, valamint az iskola házirendjéről. A pedagógus-életpályamodell kiszámíthatóvá és a magasabb követelmények mellett jóval magasabb bérezésűvé teszi a pályát – jelentette ki. A tervezetet ért, a vitában elhangzott kritikákra reagálva kijelentette, az ellenzéki felszólalók „érvrendszere enyhén szólva lyukas”, mert állításaiknak semmilyen szakmai alapjuk nincs. „Önök nem érvelnek, hanem minősíthetetlen kijelentéseket tesznek. Ez így nem szakmai vita” – hangoztatta. Pró - Átlagosan másfélszeresére nő a pedagógusok fizetése - A központi bérfinanszírozás kiszámíthatóságot teremt - Megszabadulnak fenntartói terheiktől az önkormányzatok - Ingyenessé teszik az általános iskolai tankönyveket - Külső szakmai ellenőrzés Kontra - Az újfajta munkaidő-elszámolás többletterheket ró a tanárokra - Az idősebb pedagógusoknak már nem vonzó az életpályamodell - Szakképzetlen, 16 éves fiatalok kerülhetnek utcára - A fontos részleteket szabályozó rendeletek még nincsenek készen - Elbocsátások, iskolabezárások Orbán megvédte a tervezetet Előreláthatólag ötven-hetven módosító javaslatot nyújt be a köznevelési törvénytervezethez a Fidesz-frakció – jelentette ki tegnap Pokorni Zoltán. Az oktatási bizottság fideszes elnöke főként az életpályamodellt kritizálta. „Igenis filléreskedni kell, és ki kell fizetni a túlórákat. Ha valaki többet dolgozik, azt jobban kell honorálni” – jelentette ki, hozzátéve, szerinte ösztöndíjjal és az elején radikálisan emelkedő, később ellaposodó bérskálával lehet vonzóvá tenni a pályát. Hangsúlyozta, lehetőséget kell adni az önkormányzatoknak iskoláik átadására, de nem szabad megfosztani őket fenntartói jogaiktól, mert az a „ló másik oldala lenne”. Sajtóhírek szerint a Fidesz-frakció hétfő reggeli ülésén több is képviselő felvetette, buktassák meg a javaslatot, ám Orbán Viktor miniszterelnök határozottan visszaverte az ötletet. Az Index.hu szerint úgy fogalmazott, aki a földre köp, azzal nincs tovább együttműködés. A hírportál szerint azt is kijelentette, a tervezet mögött a kormány, végső soron ő áll, vagyis aki alkalmatlannak minősíti, az őt magát tekinti annak. Pokorni tegnap azt mondta, a kormányfő iránti lojalitás miatt döntött úgy, az általa vezetett szakbizottság minősítse általános vitára alkalmasnak a tervezetet. Mesterházy Pokornit méltatta „Felszólítjuk Orbán Viktort, hogy vonja vissza ezt az abszurd, szűk látókörű, primitív javaslatot” – mondta a vitában Mesterházy Attila. Az MSZP vezérszónoka szerint a kormány egy letűnt kor elvárásainak akar megfelelni. Kiemelte, az államosítás sérti az önkormányzatok jogait, a tankötelezettségi korhatár leszállítása pedig azt jelenti, hogy évente 12-15 ezer gyerek „kezét KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

23

engedik el”. A tervezet korlátozza a tudáshoz való hozzáférést – jelentette ki, majd arra kérte Pokorni Zoltánt, ne hagyja abba „értelmes, világos és vitára alkalmas” érvelését. Pokorni beszédét méltatta Gyurcsány Ferenc is, aki azt javasolta Hoffmann Rózsának, hallgassa meg újra, és mérlegelje a bizottsági elnök javaslatait. Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a jogszabály „a hazugság bűnében fogant”. Hangsúlyozta, a tizenhat évesen utcára kerülő, szakképzetlen fiataloknak esélyük sem lesz a munkaerőpiacon. Dúró Dóra (Jobbik) közölte, pártja támogatja a tartós tankönyvek bevezetését és a testnevelés óraszámának megemelését, de elhibázott lépésnek tartja a tankötelezettség korhatárának leszállítását. A vita idején a Hálózat a Tanszabadságért nevű civil szerveződés tüntetett a tervezet ellen a Parlament előtt. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/a_kozneveles_nem_lehet_szolgaltatas.html

Népszabadság 2011. november 16. Közbutítás Még a látszatra sem ügyelt az oktatásért felelős államtitkár akkor, amikor benyújtotta a kormányhoz jóváhagyás céljából a nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslatot. Azon a napon járt le az általa megadott véleményezési határidő, amikor előterjesztését a kormány megtárgyalta. Az államtitkár tartja magát ahhoz is, hogy mivel tavaly december óta folyik a törvényjavaslat koncepciójának egyeztetése, a törvényszöveg hosszadalmas megvitatása felesleges. Pedig valószínűleg tisztában van azzal, hogy az eltelt időszakban a koncepció minden lényeges eleme megváltozott az újabb és újabb váratlan kormányzati ötletek alapján. Így lett a közoktatásból köznevelés, az önkormányzati intézményfenntartásból állami intézményfenntartás, a fenntartói vezetői megbízásból miniszteri igazgatói kinevezés. Az eredeti koncepcióban szereplő tizenhét éves korig tartó tankötelezettség lement tizenötre, majd megállapodott a tizenhatodik életévben, „bejött” a kötelező, egész napos iskola, az iskolák szakmai mozgástere megszűnt. Történt mindez úgy, hogy a koncepció valóságos egyeztetése elmaradt, nem beszélve a tényleges szakmai vitákról. Ez az állítás igaz a már benyújtott törvényjavaslatra is. Voltak, vannak megmozdulások a pedagógustársadalom részéről, valójában a tiltakozás ereje, súlya, mértéke jóval alulmúlta az ügy jelentőségét. Mindenekelőtt nem világos az önkormányzatok hozzáállása ahhoz, hogy a közoktatás átalakítása része egy másik rendszer átalakításának, felszámolásának, az önkormányzatiság megszüntetésének. Erre a kormányzó pártoknak jó okuk van, hiszen a 2010-es választásokat megelőző közel egy évtizedben hatásos fegyverként vetették be a kormánnyal szemben a helyi önkormányzatokat. Napjainkra viszont sikerült önkormányzatellenes hangulatot kialakítani, például a pedagógusok körében, akik sok esetben késve jutnak hozzá havi bérükhöz, és azt látják, hogy az óvodák, iskolák, kollégiumok fenntartása meghaladja az önkormányzat erejét. Ezért úgy gondolják, hogy az állam jobb gazdája lesz a közoktatás intézményeinek, és az állam megemeli illetményüket, amelynek összege 2008 óta változatlan. Nem ismerik azokat a számításokat, amelyekből kiderülne, hogy a teljes önkormányzati rendszer változatlan szinten történő állami továbbműködtetéséhez legkevesebb négyszázmilliárd forint hiányzik. Van esély arra, hogy a következő választásokon a jelenlegi kormányhatalom, ha szűken is, de újra megszerezze a kormánytöbbséget. Ehhez segítséget kaphatnak a határon túl élő magyar állampolgároktól. Ezzel szemben az önkormányzati választásokon ez a külső segítség nem biztosíthatja a többséget. Olyan helyzetet kell ezért teremteni, amelyben érdektelen, hogy milyen színű a többség az önkormányzati testületekben, mely párt adja a polgármesterek zömét. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

24

Érdektelen, mert a közszolgáltatásokat az állam fogja szervezni, a pénzek elosztásáról az állam dönt, a helyi közösségek döntési jogosultsága jószerével a helyi ünnepek megszervezésére korlátozódik A törvényjavaslatban található pedagógus-életpályamodell lényeges jövedelemszínvonalemeléssel kecsegtet 2013. szeptember 1-jétől. Ez az időszak egy következő költségvetési év terheit emeli meg további kétszázmilliárd forinttal. Az illetményemelés azonban drasztikus óraszámemeléssel és a munkaterhek kemény megemelésével párosul. Azt nem tudni, hogy az intézményrendszer államosításához és az életpályamodell bevezetéséhez szükséges összeget honnan lehet előteremteni, és azt sem, milyen ütemben, milyen módon hajtják végre az önkormányzati vagyon államosítását, együtt jár-e ez intézménybezárással, intézmények összevonásával, pedagógusok és más alkalmazottak elbocsátásával. A parlament tehát olyan törvényjavaslat tárgyalásához kezdett hozzá, amelynek a bevezetésével kapcsolatos menetrend nincs felvázolva, várható társadalmi hatásai nincsenek kidolgozva. Sem a szülők, sem a tanulók nem érzékelik a rájuk váró veszélyt. Nem tudják, hogy a tankötelezettség idejének csökkentése, a gimnáziumok által felvehető tanulói létszám szűkítése, a szakközép-iskolai érettségi másodrangúvá tétele, a szakiskolából a közismereti tananyag száműzése, az általános iskolai oktatás és a szakiskola közé beépített HÍD program mind azt a célt szolgálja, hogy kizárólag azok jussanak el a felsőoktatásba, akiknél az állam ezt fontosnak és kívánatosnak tartja. A középosztály alsó rétegéhez tartozó, mélyen alulfinanszírozott több százezer orvos, pedagógus, népművelő, szociális munkás el sem tudja képzelni, hogy az ő gyermekének nem jut majd hely a gimnáziumban, nem tud bejutni a felsőoktatásba. Az meg nem érdekli őket, hogy a leszakadó családok gyermekeinek a szakiskolába való bejutást sem garantálja az állam. A benyújtott törvénytákolmány úgynevezett kerettörvény. Ez azt jelenti, hogy a központilag meghatározott paragrafusszámot nem szabad túllépni. Nem a tartalom a lényeg, hanem az, hogy a javaslat száz paragrafusnál ne legyen hosszabb. Valójában ez nem formai, hanem tartalmi kérdés, melynek lényege, hogy minél kevesebb szabály kerüljön a törvénybe, és így minél nagyobb mozgásteret kapjon a kormány arra, hogy rendeletben szabályozzon alapvető kérdéseket. Minél több kérdés marad szabályozatlan, annál nagyobb a lehetősége a kézi vezérlésnek. Talán ezekre az okokra vezethető vissza, hogy nem található rendelkezés a gyermek mindenekfelett álló érdekéről, az oktatásban elvárható egyenlő bánásmód követelményéről. A pedagógus „tekintélye” azonban helyreáll. Az igazgatót a miniszter fogja kinevezni. A tanuló reggel 8 órától 16 óráig az iskolában lesz, de meg lehet buktatni, fegyelmi úton el lehet távolítani, szakiskola helyett a HÍD programban való részvételre lehet utasítani. Nem kell a pedagógusnak bajlódnia a helyi tanterv megírásával, a tankönyv kiválasztásával, dönt helyette az állam. Nincs érdemi beleszólási joga sem a szülőnek, sem a tanulónak az iskola ügyeibe. A legszomorúbb az egész történetben az, hogy a szakképzés lebutításában, a tankötelezettség idejének leszállításában, a szakiskolai oktatás betanító képzés színvonalára történő csökkentésében megszületett politikai döntésben a kezdeményezők a gazdasági kamara és a kormányt támogató hazai nagytőke képviselői voltak. Nem ez az első kormány, amelyet arról akartak meggyőzni, hogy ennek az országnak nem magasan képzett szakemberekre, hanem nagyon sok fizikai munkásra van szüksége. Az előző kormány is tett engedményeket a „szakmunkásképzés” terén. Ennél a kormánynál azonban teljes sikert értek el. Megfogalmazott céllá vált az érettségihez jutók arányának radikális csökkentése a jelenlegi 70-75%-ról 40-45%-ra, a szakiskolába járó tanulók arányának 25%-ról 40-45%-ra növelése, a gimnáziumba járó tanulók létszámának mintegy 40%-kal való csökkentése. Így már világos, miért van szükség a felsőoktatási kapacitás, ezen belül az államilag finanszírozott hallgatói létszám radikális csökkentésére.


25

A közoktatás rendszerének sajátossága, hogy a döntések eredménye évek múlva mérhető csak. Így például az az út, amely a tanulói készségek, képességek fejlesztésére építve az úgynevezett kulcskompetenciák kialakítására fektette a hangsúlyt, mintegy öt év eltelte után most kezdte igazolni helyességét a nemzetközi mérések eredményeinek javulásával. Legalább ennyi időnek kell majd eltelnie ahhoz, hogy a tantervi ellenreformáció hatásait értékelni lehessen. Több évtizedig gátja lehet azonban a gazdaság fejlődésének az iskolázottság színvonalának visszaesése. Az egyének sorsát pedig feltehetően véglegesen meghatározza az a tény, hogy nem szerezhetnek érettségit, nem juthatnak be a felsőoktatásba. Szerző: Szüdi János http://nol.hu/velemeny/20111116-kozbutitas

Debreceni hírek.hu 2011. 11.16. Pósán László: a csellistával ne futtassunk maratoni távot Pósán László, az oktatási bizottság fideszes alelnöke szigorú kritikusa a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett köznevelési törvénytervezetnek. Interjú. Pósán László maga is tanárember, a Debreceni Egyetem történésze, illetve 1998 óta a terület szakpolitikusa. A Dehir.hu a köznevelési törvény tervezetéről és oktatási kérdésekről készített interjút a képviselővel. Dehir.hu: Miközben hétfőn az összes fideszes és KDNP-s a törvényjavaslat általános vitára bocsátása mellett szavazott, a kormánypártiak közül egyedül ön tartózkodott – írta az Index kedden. Ennyire rossz a tervezet, hogy általános vitára alkalmatlannak tartotta? Pósán László: Nem tartottam vitára alkalmatlannak, egyetértek ugyanis a stratégiai célokkal, a nagyobb állami szerepvállalással az oktatásban, vagy azzal, hogy a Nemzeti Alaptanterv újraszabályozásra szorul. Azzal is, hogy az oktatáson belül ne legyenek nagy különbségek, és az esélyegyenlőség irányába mozduljunk el, ne nyíljon az olló a tehetősebb települések és a kistelepülések intézményei között. Ugyanakkor tartalmi kérdésekben valóban vannak komoly kifogásaim. Dehir.hu: Soknak tartotta például a 6 és 8 osztályos gimnázium esetében a harmadik és negyedik nyelvet. Miért? Pósán László: Úgy gondolom, a középiskolás tanuljon idegennyelvet. Egyet, de azt tisztességesen, kezdjünk ezzel. Esetleg egy másodikat is idővel – de maradjunk a realitások mezején. Egy-két nagyon tehetséges gyereknek biztosan jó a harmadik vagy a negyedik nyelv is. Az oktatást azonban nem a kivételekre építjük: nekik ott vannak a tehetséggondozó programok. Dehir.hu: Bírálta az egész napos oktatást is. Mit tart problémásnak ezzel kapcsolatban? Pósán László: Ha ez választható, rendben van, a kötelezővé tételével nem értek egyet. Sok gyerek jár külön foglalkozásokra, sportolni, zeneiskolába, nyelvet tanulni például. Ha 4 óráig kötelező az iskola, akkor nem fognak tudni eljárni? Ugyanilyen értelmetlennek érzem, ha azt mondjuk, hogy a felső tagozatosok délután, szülői kérésre külön engedéllyel eltávozhatnak – mert akkor felvetődhet a kérdés, hogy a délelőtti órákról is eltávozhatnak, ha a szülő kéri? Dehir.hu: Vita alakult ki Ön és és a KDNP-s Michl József között arról, miszerint az érettségi előfeltételeként 50 órás közösségi szolgálatot kellene teljesíteni. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

26

Pósán László: Az érettségi előfeltételének ne szabjuk ezt, mert szakmailag és jogilag sem állja meg a helyét. Az érettségi tantárgyi ismeretek számon kérését jelenti, ez pedig másról szól. Nem várhatjuk el a csellistától sem, hogy mielőtt levizsgázik, előtte fussa le kötelező jelleggel a maratoni távot mondjuk… Az sem világos, milyen időkeret terhére menjen a szolgálat: a tanulmányi időszak vagy pedig szünidő rovására? Ha ezzel összefüggésben felmerül például, hogy utazni kell, akkor az is kérdéses, mivel ez kötelező, ki állja a költségeket. Azt se feledjük el, hogy kiskorúakról van szó, akikre munkát akarunk rásózni, márpedig ez szülői beleegyezés nélkül nem megy. Amikor a szülő elengedi a gyereket az iskolába, tudja, hogy a gyerek ott van, az intézmény falain belül tartózkodik, tehát az iskola vigyáz rá. De mi történik akkor, ha kivezénylik közösségi szolgálatra? Akkor kit sújt ez a felügyeleti kötelezettség? Kinek a felelőssége, hogy ne történjen vele semmi? Az igazgatóé? Az osztályfőnöké? Vagy valamelyik tanáré? Dehir.hu: S mi a véleménye magáról a munkáról? Pósán László: Nevelési, társadalmi szempontból megfontolandó lenne a közösségi szolgálat, az angolszász világban ennek régóta hagyományai vannak. Ám ez csak akkor jó, ha önkéntes. Ha például egy iskola profiljának is a részét képezi, tehát a gyerek tudja, hogy ebben és ebben az intézményben magasabb óraszámban tanul bizonyos tárgyakat, s mellette van ez az önkéntes munka is, akkor ennek tudatában megy oda. De képzeljük csak el, mi van akkor, ha egy jó eszű, matematikából különösen tehetséges diákot nem engednek el a szülők például szenvedélybetegeket látogatni – akkor nem engedhetjük érettségizni? Ezt érettségi előfeltételének szabni nem lehet. Dehir.hu: Az érettségivel kapcsolatban más felvetése is volt korábban. Mi volt az? Pósán László: Egy évvel ezelőtt a parlament elfogadta, hogy a felsőoktatásba való belépésnél a minőségi küszöb érdekében az emelt szintű érettségit vegyük alapul. Ez jó, mert ez azt jelenti, hogy képzettebb tanulók kerülhetnek a főiskolákra és egyetemekre. Az viszont nem tetszene, ha ezt kivennék, hiszen ezzel rosszat tennénk a felsőoktatásnak. Dehir.hu: A felsőoktatáshoz képest a másik véglet az óvodai nevelés. Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg korábban, hogy ne legyen kötelező 3 éves kortól. Pósán László: Lehet erről is vitázni, én személy szerint nem tenném kötelezővé. De ha nem kötelező, mert ott a felmentés lehetősége, akkor nem mindegy, ki ad szakvéleményt. A védőnő? Akinek az igénybevétele nem is kötelező? S ráadásul szociális és egészségügyi területen dolgozik? Úgy vélem, ez csakis a jegyző hatáskörébe utalható. Más tekintetben is érzek átgondolatlanságot. Van a törvénynek egy melléklete, a 2-es számú, ami az ápoló személyzet létszámát szabályozná olyan diákotthonokban, ahol speciális nevelési igényű, például fogyatékos gyerekek is vannak. Megdöbbentő, milyen keretszámokról beszélünk: 1 és 50 gyerek között fél státusz, 50 és 500 között egy fő… Ez nyilvánvalóan nonszensz. Erre gondolok, amikor azt mondom, hogy vannak olyan részletek a törvényben, melyek mellett nem szabad elmenni. http://www.dehir.hu/belfold/posan-laszlo-a-csellistaval-ne-futtassunk-maratoni-tavot/2011/11/16/

Hiradó.hu MR 2011. november 17. Csak szigorú feltételekkel kérhetnek pénzt a bölcsődék – letölthető interjú Pénzt ott lehet majd szedni, ahol a fenntartást máshogy nem tudják megoldani az önkormányzatok - mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában a szakállamtitkár. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

27

Csak nagyon szigorú szabályok között szedhetnének bölcsődei díjat az önkormányzatok; a díjnak több feltétele van – mondta Soltész Miklós szociális államtitkár csütörtökön a Kossuth Rádiónak. Az államtitkár elmondta: a kormány már tárgyalta azt az elképzelést, amely szerint bizonyos feltételek mellett fizetőssé válhatnak a bölcsődék a tehetős szülők gyermekei számára. Soltész Miklós kiemelte, hogy csak ott lehet pénzt beszedni a szolgáltatásért, ahol a fenntartást máshogy nem tudják megoldani az önkormányzatok. „A szabályok nem azt jelentik, hogy óriási összegeket kell befizessenek a szülők” – mondta, hozzátéve, hogy ha egy családban egy főre 100 ezer forint nettó bevétel jut, akkor maximum 20 ezer forint szedhető be a bölcsődéért. Kivételt jelent a díj alól, ha valakinek nettó 32 ezer forint alatti jövedelme van, ha súlyos beteg vagy fogyatékos gyermeket nevel, valamint három gyermek felett sem kell a díjat fizetni. Soltész Miklós hangsúlyozta: a gyes jelenleg 28 ezer 500 forint, és néhány éve már dolgozni is lehet a gyes mellett. „Továbbra is a családtámogatás az egyik legfontosabb terület, ezért fontos, hogy a bölcsődék fenntarthatóak legyenek” – hangsúlyozta a szociális államtitkár. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete nem ért egyet a gondozási díj bevezetésével. Szűcs Viktória, a szervezet elnöke szerint a kisgyermekes családok nincsenek abban a helyzetben, hogy kifizessék a díjat, ezért a mamák arra kényszerülnek majd, hogy otthon maradjanak. Hozzátette: attól is tartanak, hogy a szigorítás csoportok megszüntetéséhez és létszámcsökkentéshez vezet. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/17/08/Csak_szigoru_feltetelekkel_kerhetnek_penzt_a_bolcsodek.aspx

Magyar Hírlap 2011-11-17. Kozmopoliták és a nevelés A liberalizmus hazugságai Izzik a levegő a köznevelési törvénytervezet körül. Hoffmann Rózsa már túl van egy országos körúton, vagy száz egyeztetésen, tucatnyi találkozón – de továbbra sem nyugszanak a kedélyek. Egyelőre számokon folyik a vita. Mennyi lesz a kötelező óraszám? Mekkora béremelésre számíthatnak a pedagógusok? Mennyit bocsáthatnak el? Létezik egy hangos ellenzéki hátszéllel előretolt erő, amely folyvást riogatja a szakmát. Pedig az érdekek azonosak. A lövészárkok kiásása már csak azért is furcsa, mert a kormányzat a „kisiskolák” újranyitása és a béremelés mellett tette le a voksát. Beszédes, hogy a gyurcsányizmus éveiben, a valóban megtörtént (nem megjósolt) iskolabezárások és az óraszám emelése miatt nem volt ily hangos a liberális értelmiség. Vajon nem csak arról szól ez a cirkusz, hogy lejárassák az oktatási államtitkárságot mielőtt a tartalmi rendeletek megalkotásába kezdene? A köznevelési törvénytervezet ugyanis nem tartalmaz olyat, ami rosszabb helyzetbe hozna bárkit. Sem pedagógust, sem diákot, sem szülőt. A törvénynek van egy kulcsfogalma: a nevelés szándéka. Ami értékelvűséget jelent. És ha ehhez hozzátesszük az egyik szövegrészletet, mindjárt világossá válik minden: „Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat (…) A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát…” KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

28

A demokratikus gyakorlat szerint a törvény elfogadása az Országgyűlés feladata, a Nemzeti alaptantervet a kormány, a kerettanterveket a miniszter rendeletei képezik. A törvény a működési szabályokat fekteti le; a kerettantervek a konkrét tartalmat. Ez így volt eddig is. Az egyedüli változás, hogy először van a kormányzati politika mögött nem liberális értékalapú szándék. Nos, ettől rettegnek a szabadelvű oktatásirányítók. Félnek, hogy a tartalom nemzeti értékekkel töltődik fel. Azokat a rendeleteket, amelyekben a magyar kultúra konkrét tartalmai erősödnek meg – nehezebb lesz támadni. Könnyebb most tönkretenni minden változtatási akaratot! A liberális oktatásirányítók, véleményformálók és az állítólagos érdekképviselők felismerték a „veszélyt”: az oktatás nemzeti tartalommal töltődik fel a kormányzat rendeletei által. És ahogy Szent-Györgyi Albert fogalmaz: „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” A modern liberálisok (nem úgy, mint a 19. századi magyar szabadelvűek) kozmopoliták. A szocialisták is. Eddig az SZDSZ és az MSZP követte ezt az utat. Most a Demokratikus Koalíció következik. Számára egy olyan generáció, amelyik nemzeti értékelvű oktatásban-nevelésben részesül, egyenlő a hosszú távú politikai öngyilkossággal. Hisz az ellentmond a kozmopolitizmus világképének, így az ő politikájuknak is. http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/kozmopolitak_es_a_neveles.html

MTV Híradó.hu 2011. november 17. Hoffmann Rózsa: egy éven belül döntés születhet az iskolák sorsáról Az illetékes kormányhivatal tárgyal majd azokkal az önkormányzatokkal, amelyek meg akarják tartani iskoláikat, erre körülbelül egy évnyi időt adnak majd - mondta az oktatásért felelős államtitkár Hoffmann Rózsa az új köznevelési törvény tervezetéről tartott előadásával kapcsolatban kiemelte: az oktatást nem szolgáltatásnak kell tekinteni, hanem közszolgálatnak, olyan állami feladatnak, amelyben a részvétel az állampolgár számára kötelező. Hozzátette: a jogszabály azért kapta a köznevelési törvény elnevezést, mert a nevelés az a pedagógiai kategória, amely magába foglalja a ráhatások összességét, így az erkölcsi, az értelmi és a hazaszeretetre való nevelést is. A nevelési feladatokból az következik, hogy a pedagógusnak időt kell adni arra, hogy foglalkozhasson a gyerekekkel. "Ha a tanár csak az óráját tartja meg, és utána elmegy másodállásba, amire ma rákényszerül az alacsony fizetése miatt, akkor ez a nevelési eszmény nem érvényesül" - mondta az államtitkár. Hoffmann Rózsa kiemelte: a készülő törvényben gondoskodnak majd a köznevelésben részt vevők munkájának elismeréséről, így 2013 szeptemberétől "jelentős mértékben" emelkedni fognak a pedagógusbérek. Az államtitkár cáfolta, hogy egyeztetés nélkül készült volna el a törvénytervezet. Mint mondta, a koncepciót egy éve hozták nyilvánosságra, éppen azért, hogy legyen idő annak megismerésére és véleményezésére. "Az utolsó pillanatig befogadtunk minden olyan javaslatot, amely a törvény alapértékeit nem érintette, de tovább pontosítottuk, és ez a munka egészen a parlamenti végszavazásig folyik" - közölte Hoffmann Rózsa. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/11/17/19/Hoffmann_Rozsa_egy_even_belul_dontes_szulethet_az.aspx


29

Magyar Nemzet.hu 2011. november 17. Lázár több ponton változtatna Számos ponton változtatna a köznevelési törvényjavaslaton a Fidesz frakcióvezetője; Lázár János az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványainak egyikében például azt kezdeményezi: minden iskolatípusban központi felvételi vizsga sikeres teljesítése legyen a középfokú oktatási intézménybe történő felvétel előfeltétele. A kis létszámú fejlesztő iskolai osztály beindítása már önmagában az iskolai szegregációt determinálná – indokolja a parlamenti honlapra csütörtökön felkerült indítványcsomagjában a politikus, hogy miért javasolja azt: ne kis létszámú fejlesztőpedagógiai osztályban, hanem óvodai fejlesztőcsoportban foglalkozzanak a nem iskolaérett gyerekekkel. Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere rögzítené, hogy az óvoda a köznevelés része, és – az állam alapfeladatok ellátásával kapcsolatos felelőssége nyomán – nem maradhat ki az állami finanszírozásból. A fideszes politikus nyolc helyett tizenhat óvodáskorú, illetve alsó tagozatos korú gyermekhez kötné, hogy ha a szülők igénylik, a települési önkormányzat vagy a jegyző kezdeményezésére a kormányhivatal gondoskodjon arról, hogy helyben működjék egy óvodai vagy egységes óvodabölcsődei csoport vagy az alsó tagozat feladatait ellátó tagiskola. Ugyanilyen létszámhoz kötné a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére szülői kérésre megszervezendő óvodai csoportot, iskolai osztályt. „A családi napközi nem helyettesíti az óvodai nevelést” Lázár János – ahelyett a törvényjavaslatban szereplő szövegrész helyett, amely arról szól, hogy a gyermek hároméves korától annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amikor az ötödik életévét betölti, az óvodába járási kötelezettségét családi napköziben is teljesítheti, ha az ott dolgozó rendelkezik az előírt szakképzettséggel – azt foglalná törvénybe, hogy „a családi napközi nem helyettesíti az óvodai nevelést”. A családi napköziben nincsenek meg azok a szakmai elvárások, amelyek segítenék a kisgyermek szociális kompetenciáinak fejlesztését; a családi napközik nem rendelkeznek nevelési tervvel, illetve szakmai ellenőrzésük nem szabályozott – indokol a képviselő. A gimnázium nem készít fel munkára A kormánypárti politikus kivenné azt a szövegrészt, amely szerint a gimnáziumban egyebek között „munkába állásra felkészítő” nevelés-oktatás folyik. Mint javaslata indoklásában leszögezi, „a gimnázium nem készít fel munkára. Erre hivatottak a szakközép- és szakiskolák”. Lázár János a mindennapos testnevelés részévé tenné – ha a fenntartó biztosítani tudja – az úszásoktatást legfeljebb heti két órában. Módosító javaslatot nyújtott be azzal a céllal is, hogy szakemberek dönthessenek az adott fogyatékosság alapján a gyermek terhelhetőségéről, és hogy pedagógiai szakszolgálat működhessen iskola nélkül is. A pedagógiai programról Lázár János kezdeményezi továbbá, hogy a pedagógiai programot – mivel annak költségvonzata is lehet – a fenntartónak kelljen elfogadni, összeférhetetlennek nevezve egyúttal, hogy az intézményvezető hagyja azt jóvá. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetőjének egy másik indítványa értelmében a kormányhivatal kezdeményezhetné a kiegészítő támogatás folyósításának felfüggesztését az oktatásért felelős miniszternél akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény nem tett eleget maradéktalanul a Nemzeti KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

30

Alaptantervben foglaltaknak, valamint az állam által meghatározott oktatáspolitikai célokra vonatkozó előírásoknak. „Gyenge” helyett „elégséges” Lázár János a tanuló kötelességévé tenné, hogy részt vegyen általános iskolában iskolaotthonos oktatásban, vagy legalább napi két óra időtartamban a délután négy óráig tartó – a tanuló életkori sajátosságainak megfelelően meghatározott – zeneoktatáson, sportfoglalkozáson, KRESZoktatáson, illetve művelődéstörténeti tárgyú egyéb foglalkozásokon. A 2-es érdemjegyet „gyenge” helyett „elégségesnek” nevezné, hivatkozva arra, hogy az európai oktatási intézmények által az elégtelen teljesítményt meghaladó szintre használt minősítési kategória konkrétan az elégséges, amely „önmagában egyértelműen kifejezi, hogy a tanuló a követelményeknek éppen megfelelt”. Csaknem ötvenpontos módosító csomagjának részeként Lázár János kimondaná, hogy az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal közreműködésével minden megyében oktatási felügyelőt nevez ki a pedagógusok munkájának értékelésére. Az intézmény működésének önértékelését és a pedagógusok munkájának belső ellenőrzését tanévenként kellene elvégezni. http://mno.hu/belfold/lazar-tobb-ponton-valtoztatna-1032280

Magyar Nemzet 2011. november 18 Rend és rendetlenség Háborúvá fajult a kormánypártok között zajló oktatásügyi vita a nemzeti köznevelési törvényjavaslat célegyenesbe érkezésével, és az ütközetben két tűz közé szorult a miniszterelnök. A felek árgus szemekkel figyelik Orbán Viktort, és minden megnyilvánulását igyekeznek a saját oldaluknak tett gesztusként értelmezni. Az hónapok óta köztudomású, hogy Hoffmann Rózsa oktatáspolitikája finoman szólva nem élvezi a Fidesz osztatlan támogatását, ám azt még a legkacifántosabb forgatókönyvet álmodó elemzők sem gondolták volna, hogy egyes fideszes politikusokban felmerül az ötlet: oly módon próbálják megpuccsolni az államtitkár nevéhez fűződő törvényjavaslatot, hogy azt tárgyalás nélkül utasítják el. Eddig nem volt világos, hogy csak Pokorni Zoltán és szűk köre lát komoly problémákat a javaslatban, vagy ennél jóval kiterjedtebb ellentáborral kell szembenéznie az államtitkárnak, ha a javaslat a parlament elé kerül. Az utóbbi néhány nap világossá tette: nemcsak Pokorni, de csaknem a teljes Fidesz-frakció felsorakozott és rögtön csatasorba is állt Hoffmann ellen. Az ötletet, hogy a kormánypárt nyilvánítsa általános vitára alkalmatlannak a javaslatot, Pósán László vetette fel, ami sokak szerint Kósa Lajost, a Fidesz másik alelnökét sejteti a háttérben, a felvetést pedig állítólag Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője tolmácsolta a miniszterelnöknek. Ekkor érezte úgy Orbán Viktor, hogy ki kell mondania: eddig és ne tovább! Elvégre ha a Fidesz vita nélkül lesöpri az asztalról a kormány támogatását élvező javaslatot, azzal magát a kormányt járatja le. Az azonban, hogy Orbán Viktor szavai egészen pontosan mit is jelentenek, már értelmezés kérdése. A kereszténydemokrata „fordítás” szerint a kormányfő Hoffmann Rózsa mellé állt, és kinyilvánította, hogy az a fideszes politikus, aki a köznevelési törvény parlament elé került változatát támadja, az KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

31

magával a miniszterelnökkel száll szembe. Fideszes forrásaink szerint azonban erről szó sincs: Orbán csak annyit kért tőlük, hogy támogassák a törvényt, arra már nem terjed ki az intés, hogy a javaslatot módosító indítványokkal „átírják”. Pósán kezdeményezése egyébként komoly politikai hibának tűnik, hiszen egy kormány által támogatott törvényjavaslat vita nélküli elvetése olyan példátlan skandalum lett volna, ami nemcsak az államtitkárt, de magát a kormányt is nevetségessé tette volna, ráadásul a módosító indítványok még komoly lehetőséget jelentenek az elégedetlenkedőknek. De vajon mitől ilyen kibékíthetetlenek az ellentétek a kormánypárti politikusok között? Hoffmann Rózsát és Orbán Viktort a kritikusok közül sokak szerint a rendpártiság köti össze. Ezt gyakran szitokszóként használják, holott soha nem volt nagyobb szükség az iskolában a rendre, mint most, amikor fényes nappal késelnek gyerekeket az iskolai mosdóban. Azt már látjuk, hova vezetett a megengedő liberalizmus: köszönjük, elég volt belőle! Az államtitkár ellenlábasai szerint azonban Hoffmann Rózsa a nagy rendbetétel során olyan elemeket is eltörölne vagy fellazítana, amelyekben legalább konszenzus alakult ki az elmúlt húsz évben. Ilyen például az egységes mérési-értékelési rendszer kidolgozása, a középiskolai felvételik egységesítése vagy a szóbeli egyetemi felvételi vizsga eltörlése, amelyekre azért volt szükség, hogy ne legyen lehetőség a protekció érvényesítésére. Az oktatási integrációnak számos fideszes politikus is a híve, elég csak a Lázár János nevéhez fűződő hódmezővásárhelyi iskolai modellt említeni. Az, hogy a Hoffmann Rózsa nevével fémjelzett oktatáspolitika valóban rendet tesz-e a rendetlenségben, vagy sem, csak az új oktatási törvények életbelépése utáni években derülhet ki. http://mno.hu/vezercikk/rend-es-rendetlenseg-1032439

Magyar Hírlap 2011-11-19. A kormányfő előtt érveltek a hallgatók Hasznos és eredményes volt a felsőoktatási törvénytervezetről tartott egyeztetés Orbán Viktor kormányfőnél – nyilatkozta a pénteki találkozó után Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és a hallgatói szervezetek vezetői. A felsőoktatási törvénytervezetről egyeztetett tegnap Orbán Viktor kormányfő, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke és Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetségének főtitkára. A mintegy kétórás tárgyalást követő sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa bejelentette, „finisbe érkezett” a törvénytervezet megalkotása, a javaslatot „órákon belül” benyújthatja az Országgyűlésnek a kormány. Közlése szerint a találkozót Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezte, hogy az esetleges vitás kérdéseket még utoljára tisztázni tudják a hallgatókkal. Az államtitkár szerint magas színvonalú, érdekes, intellektuálisan izgalmas, együttműködést sejtető tárgyalást folytattak, amelyen tisztázták a múltban felmerült problémákat, és egyetértettek a felsőoktatás további részletkérdéseiről szóló együttműködés formájában. „Remélem, hogy a felsősoktatási törvény azon viharai, amelyek az előző másfél évet jellemezték, ezzel elültek” – hangsúlyozta, majd azt mondta, megnyugvást jelent számára, hogy a hallgatók megértették a kormány nemzetstratégiai céljait, és együttműködést ígértek. „Nagyon jó, hogy a kormányfő első kézből hallhatta az érveinket” – fogalmazott a tárgyalás után Nagy Dávid. A HÖOK elnöke szerint garanciát kaptak arra, hogy már a javaslatok tervezésekor figyelembe veszik a hallgatók érveit és indítványait. A „közös gondolkodásra” a HÖOK is garanciát vállalt – tette hozzá. A korábban élesen kritizált ösztöndíj szerződésekkel kapcsolatban kifejtette, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

32

mindenképp lehetőséget kell biztosítani a hallgatóknak, hogy ha külföldre mennek, akkor eldönthessék, mikor teszik ezt. Jelezte, a tárgyaláson felvetették azt is, hogy az önköltség megállapításánál a képzési normatívát vegyék alapul. Csiszár Imre, a Doktoranduszok Országos Szövetségének (DOSZ) főtitkára is pozitívan értékelte a kormányfővel folytatott megbeszélést. „Az egyeztetések során szinte maradéktalanul bekerültek a javaslataink a felsőoktatási törvény tervezetébe, ezenkívül sikerült azokban a kérdésekben is megállapodni, amelyeket később rendeletek szabályoznak majd” – emelte ki. Példaként megemlítette, hogy „megnyugtatóan sikerült rendezni” a törvényben a DOSZ jogi státuszát, a kisgyermekes doktoranduszok helyzetét és a szolgálati idő beszámítását. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/a_kormanyfo_elott_erveltek_a_hallgatok.html

HVG 2011.november 19. 96-97. oldal Klebelsberg újratöltve A nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója és tervezete a neokonzervatív, euroszkeptikus, neonacionalista politika hiteles dokumentuma, amelyet az utóbbi húsz év bázisdemokrata-polgári radikális oktatáspolitikára adott kemény válasznak szánnak. Ez az "értékközpontú pedagógia" fő jelentése. A törvény készítői úgy viselkednek, talán úgy is érzik, mintha az 1918-1919 utáni időszakban élnénk, mintha most is a bukott forradalmak és a trianoni döntés után az ország újjászervezése lenne a feladatuk. A rendrakásé. A mintakép gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, aki az államügy egyik meghatározó elemének, nem pedig a pedagógusszakmára tartozó ügynek tekintette a közoktatás világát. Innen nézve érthető, hogy az eredeti szándékokkal ellentétben miért lett a leváltotthoz hasonló terjedelmű és ugyancsak kiegyensúlyozatlan a törvény: nagy teret kap benne a hatalmon lévő pedagógusok számára fontos, de a köz szempontjából jelentéktelen iskolai konfliktusok, sérelmek feloldása. Az oktatási ombudsman függetlenségének garanciái hiányoznak, ám az iskola igazgatójának kétévenkénti titkos tantestületi értékelése szerepel benne. Klebelsberg az oktatáspolitikájával segítette a magyar hadsereg titkos felállítását, támogatta például a cserkész- és leventemozgalmat, de a Testnevelési Főiskola létrehozásának motívumai között is szerepeltek katonai szempontok. De mi lehet ma a célja a honvédelmi ismeretek oktatásának, amiről a törvénytervezet októberi változatának bevezetője szól? Ki fenyeget bennünket, és kit fenyegetünk mi az Európa Unióban? Senki és senkit. Vélhetően a múltba merengés tör itt is elő, melyből a "nemzeti alaptanterv" szellemiségére lehet következtetni. De legalább bízzunk benne, hogy a mindennapos testnevelés bevezetésének kizárólag egészségjobbító motívumai vannak. Klebelsberg célja a nemzeti összetartás megteremtése és az országépítés összekapcsolása volt. Ám nehéz megérteni, hogy a de facta oktatási miniszternek mi jár a fejében, amikor - a kormány által már jóváhagyott koncepcióban - azt írja, hogy a közösségi nevelés célja "nem más, mint megtanítani a magyar gyermekeket magyarul gondolkodni és beszélni". Mulatságos, ódon és súlytalan beszéd ez a határok nélküli Európai Unióban. Komoly súlya van azonban a tanügyigazgatás radikális átszervezésének. Még a nyolcvanas évek közepén és a rendszerváltás után a szovjet típusú központosított igazgatási rendszer tagadásaként jelent meg - a jugoszláv önigazgató társadalom eszméje szerint - az egymás mellé rendelt, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

33

autonóm önkormányzatok és iskolák sokasága. Nos, ezt az Európában páratlan decentralizált rendszert szünteti meg most az oktatási kormányzat. Úgy látszik, amilyen magasra lendült ki korábban az inga az egyik irányba, olyannyira húzzák át most a másik irányba. Az persze helyes, hogy az iskola igazgatója nem a tantestület kollektív döntéseinek végrehajtója, helyénvaló, hogy az azonos célokat követő iskolákban a tanítás tartalma közel azonos legyen, támogatható a tantestületi munka ellenőrzése. Az esélyegyenlőség megteremtését jobban szolgálja a központi tanterv, hiszen származásától függetlenül mindegyik kisdiáknak közel azonos műveltséget kínál. Persze mindez nagy csapás a pedagógusok munkahelyi függetlenségére, s az önigazgatásra épülő közigazgatás és pedagógia híveire. Veszteségük, sérelmük valóságos és könnyen együtt lehet velük érezni. Az alapvető veszély mégsem a központosításban, hanem az ellenőrizhetetlen, bürokratikus kormányzati túl hatalom létrejöttének a lehetőségében rejlik. Eddig a jól-rosszul működő önkormányzatok a központi politika természetes ellensúlyát adták az iskolák központi ellenőrzés alá kerülésével most ez szűnik meg. A központtól függ, ki lesz az igazgató, melyik önkormányzat tarthat fenn iskolát, amelyet minőségromlás esetén vissza is vehet az állam. (Az állami iskola minősége a törvény logikája szerint sohasem romolhat.) Semmi sem fékezi vagy teszi lehetetlenné az oktatáspolitika központjában kezdeményezett pedagógiai-szakmai és egyéb ideológiák kizárólagosságának létrejöttét. A demokrácia hívei nem hisznek egyetlen érték kizárólagosságában, az egyetlen szakmai megoldás lehetőségében. Az értékek érdemi választásának lehetősége azonban hiányzik a nemzeti közoktatás törvényéből. Hogyan pótolhatná ezt a pedagógusszakma kormány közeli csoportjának érdekei szerint felállított "jogok és kötelességek" katonás rendszere? Sáska Géza oktatáskutató http://hvg.hu/hvgfriss/2011.46/201146_klebelsberg_ujratoltve

Népszabadság 2011. november 19. Hadsereggé szerveződnek a köznevelési törvény ellenzői Egészen a parlamenti végszavazásig tüntetnek a Kossuth téren, és minden más törvényes eszközzel is küzdeni fognak azért, hogy a köznevelési törvényt ne fogadja el az országgyűlés – mondja a szakmai és civil szervezeteket tömörítő Hálózat a Tanszabadságért két alapítója, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezetője és Molnár Lajos, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület elnökhelyettese. Levélben fordultak a képviselőkhöz, hogy mondjanak nemet a törvényre. - A Hálózat a Tanszabadságért, melynek egyik fő célja, hogy megakadályozza a köznevelési törvénytervezet elfogadását, két nappal azután jelentette be a megalakulását, hogy a tervezetet benyújtották az Országgyűlésnek. Nem késtek el egy kicsit a tiltakozással? – T. L.: A Magyar Pedagógiai Társaság, mint sok más szülői, szakmai szervezet és szakszervezet, folyamatosan tiltakozott eddig is. De az az arcátlanság, hogy az észrevételek leadásának határideje előtt 12 órával a kormány elfogadta a tervezetet, megérlelte bennünk, hogy „hadsereggé” kell szerveződnünk. Informális csatornákon eddig is napi kapcsolatban voltak ezek a szervezetek, de most már tényleg muszáj volt erőt mutatnunk. – M. L.: Mi, az Equity Méltányos Közoktatásért Egyesület a véleményezés lehetőségével élve tizenkét leckét küldtünk az oktatási államtitkárságnak, kiemelve a tervezet esélyegyenlőségi KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

34

szempontból legkritikusabb elemeit. Számtalan akciót tartottak más szervezetek is, ebben tényleg nemzeti közmegegyezés bontakozott ki, minden szakmai szervezet elutasítja a tervezetet, így aztán természetes volt, hogy létrehozunk egy hálózatot, mert fel kell emelni a szavunkat. - Önök szerint melyek a köznevelési törvény tervezetének legelfogadhatatlanabb elemei? – M. L.: A magyar állampolgárok adóforintjaiból működtetett közoktatási rendszerben minden gyereknek meg kellene kapnia a neki szükséges fejlődési lehetőséget. Ezzel szemben a tervezetben egyszer szerepel az esély szó, s ezt az üzenetet tükrözi a tartalom is, az esélyegyenlőség kérdését teljesen leírta a kormányzat. T. L.: Tagadhatatlan tény, hogy egy posztinduszriális, információs társadalomban élünk, amire minden józan oktatáspolitika úgy reagál, hogy beruház a tudásba. Ehhez képest a tervezet például restaurálja az évszázadokkal ezelőtti inasoktatást azzal, hogy leszállítja a tankötelezettséget, lényegében kiveszi a szakképzésből a közismereti tárgyakat, a gimnáziumi belépés számait radikálisan csökkenti, vagyis teljesen ellene megy azoknak a munkavállalókkal szembeni elvárásoknak, amiről nem is csak a távoli a jövő, hanem már a jelen is szól. Ami pedig az osztálytermi szintet illeti, a büntetés, a fenyegetés, a kizárás olyan pedagógiai eszközök, melyekről száz éve tudja a neveléstudomány, hogy hatástalanok vagy a célokkal ellenkező hatást váltanak ki. Ezzel a tervezet azt a száz évet, amit a pedagógiai progresszió előrehaladása jellemzett, úgy veszejti el, hogy még csak vitába sem bocsátkozik vele. Emellett finoman instrukciókat ad a szegregálás jogszerűségére is. Nem mondja ki, hogy a romákat a Hídprogramba kell küldeni, de szegregál, átjárhatatlanságokat képez, felbátorítja az erre hajlamos, sok szempontból megnyomorított pedagógusokat. – M. L.: Törvénybe lesz iktatva a szegregáció, ugyanis például azoknak, akiket nem nyilvánítanak iskolaérettnek, fejlesztő osztályba kell menniük. Ha kijárták, egy bizottság dönt arról, hogy mehetnek-e második osztályba, a velük egykorú társaik közé, akikkel mondjuk együtt jártak óvodába, vagy az elkülönítő osztályt kell újra járniuk. Ezeknek a gyerekeknek, családoknak újabb kudarcaik lesznek az iskolarendszerrel. De ugyanez igaz a Hídprogramra is, ahová azok mehetnek, akiket nem vettek fel középiskolába, akik pedig ott is megbuknak, azok mehetnek a Híd 2-be. A halmozottan hátrányos helyzetű, roma tanulókat különítik el majd ezekben a programokban. Nem lehet elég sokszor idézni a PISA-vizsgálatokat. Eszerint a szövegértésben előrébb léptünk, de abban, hogy a családi háttér mennyire befolyásolja a gyerek iskolai sikerességét, még mindig a legrosszabb helyen állunk az OEDC-országok között. A magyar iskolarendszer tehát megerősíti az otthonról hozott hátrányokat, és ez a jövőben, a tervezett intézkedésekkel csak rosszabb lesz. – Milyen következményei lehetnek még a törvénynek? – M. L.: A pedagógusok egy része, akik sok kudarccal szembesültek eddig is amiatt, hogy az oktatási rendszer csak lassan tudja követni a világ változásait, hogy teljesen más gyerekek lépnek be az oktatásba, mint akár csak tíz évvel ezelőtt, most fellélegezhetnek, hogy rend lesz teremtve. A buktatással, az elküldés, az elkülönítés, a szülők felelősségre vonásának lehetőségével a pedagógus menlevelet kap, a kudarcok egyedüli felelőse a gyerek és a család lesz. Ez pedig beleég a gyerekekbe, az iskolai élményeiket egy életen át hordozzák magukkal. Nem véletlenül mondta Vekerdy Tamás pszichológus, aki szintén a hálózat tagja, hogy a tervezet gyerekellenes. Ez megint a hátrányos helyzetűeket érinti majd erősebben. – T. L.: Az iskolák államosításának egyik következménye a legjobban teljesítő intézmények „lopakodó” átadása lesz az egyházaknak, a másik pedig az alternatív tulajdonlás szinte teljes felszámolása – a normatíva megvonása által. Utóbbiak jelentették az innovációs pluszt az oktatási rendszerben, folyamatos kihívást jelentettek a mainstream iskoláknak, hogy van más megoldás, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

35

ahol nem osztályoznak, nincs csöngő, és mégis tanulnak a gyerekek. Az önkormányzati fenntartású iskoláknak pedig mégiscsak az az egyik fő jellemzője, hogy a „mi iskolánkról” van szó, ezért hivatalos kötelességünkön túl is odafigyelünk rá. A helyi közösség tulajdonosi szemlélete csorbul, például nehezebben lesznek mozgósíthatók a helyiek elmenni az iskolai infrastruktúra javítására. Az állami hivatalnokrendszer kialakítása pedig rengeteg időbe telik majd, sok szakértő, aki eddig helyben segített, értett mondjuk a Waldorf-módszerhez vagy a Zsolnai-módszerhez, most kormányhivatalnok lesz, akinek hivatalból mindenhez kell értenie. Akkora emberveszteséget eredményez ez, mint egy pestisjárvány, mire mindenki megtalálja az új helyét. – Oktatási szakértők amellett, hogy számos ponton bírálták a tervezetet, azt is mondták, hogy a rendszer a jelenlegi formájában már fenntarthatatlan, a racionalizálás elkerülhetetlen. – T. L.: Lehetetlenné tették az önkormányzatok működését, mert egyre több feladathoz egyre kevesebb pénzt adtak, aztán közlik, hogy elveszik az iskolákat tőlük, mert nem tudják fenntartani. Persze az államosítás ötlete nem először merül fel, de szerintem akkora energiaveszteség a centralizálás, akkora gátat szab a fejlődésnek, hogy nem éri meg. – M. L.: Központilag ugyanis nem lehet innoválni. Központi fő irányzatok lehetnek, de hagyni kell, hogy a helyi tudás, a helyi erőforrások, a helyi szükségletekre építve alakítsák a rendszert. És valami változás igenis elindult Magyarországon az elmúlt években. 150 ezer pedagógus, közel tízezer feladatellátási hely: ez egy akkora rendszer, amit nagyon nehéz mozdítani. És mégis lassan alakult, legyen szó akár a szegregáció elleni küzdelemről, akár a modern, információs társadalom elvárásainak megfelelő tudás átadásáról. Ez lesz most visszafordítva, a ráköltött magyar és uniós források pedig kidobva. Ráadásul nem lehet megcsinálni a pedagógusokkal, hogy egyszer odafordítjuk őket, aztán megint vissza, nem tudnak minden szélben hajlani az emberek. – Ami a pedagógusokat illeti, a törvénytervezethez készült háttérszámítás szerint több ezren fogják elveszíteni a munkájukat. Igaz, hogy csak részben a tervezett intézkedések miatt, hiszen gyerek is egyre kevesebb van. Egyetértenek azzal, hogy kevesebb tanár kell a jövőben? – M. L.: Ha a kormány szándékai tényekre, hatástanulmányokra épülnének, célokat kijelölve, megfelelő kommunikációval, akkor lehetne ennek igazsága. Ehelyett a tervezet hatalmas többletköltséggel számol, miközben a tankötelezettség leszállításával gyerekeket és felnőtteket bocsát el a rendszerből. Vagyis nagyon drágán okoz nagy károkat. – T. L.: A pedagógus-életpályamodell is minden számítás nélkül készülhetett el. Lesz egy nagy elbocsátás, ami megint kontraszelekcióval jár majd, hiszen az megy el más szakmába, aki élelmes, aki gyorsan tanul. Ahelyett, hogy végiggondolták volna, hogy hogyan vezetjük ki fokozatosan a többletet a pedagógustársadalomból. Ha rövid idő alatt egyszerre kerülnek az utcára, abból hatalmas társadalmi feszültség lesz. – Mit tehet a Hálózat a Tanszabadságért, milyen eszközeik vannak a tervezet elfogadásának megakadályozására a tüntetésen túl? – M. L.: Először is a tagok, a szakszervezetek, szakmai és szülői szervezetek tovább tiltakoznak a törvényes eszközök között válogatva, legyen az sztrájk, tüntetés, jogorvoslathoz folyamodás és a többi. Ennek a törvénynek már a megalkotása is jogsértő módon történt, mert a társadalmi egyeztetés végét meg nem várva fogadta el a kormány, amivel megsértették a jogalkotásról szóló törvényt. A tartalma pedig alkotmányellenes és nemzetközi egyezményeket is sért. Ha a parlament elfogadja, akkor minden lehetséges fórumot igénybe kell venni a bevezetés megakadályozására. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

36

Már csak azért is, mert a kerettörvényt kiegészítő jogszabályok még akkora társadalmi egyezetésen sem fognak átmenni, mint amekkorán ez a tervezet. http://nol.hu/belfold/hadseregge_szervezodnek_a_koznevelesi_torveny_ellenzoi

Magyar Nemzet 2011. november 20. Öt helyre lehetne majd jelentkezni a felvételinél Benyújtotta a nemzeti erőforrás miniszter az Országgyűlésnek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényjavaslatot. A javaslat értelmében a felsőoktatás rendszerének működtetése az állam, míg az egyes intézmények működtetése az adott fenntartó feladata. A törvényjavaslat szerint a felsőoktatási intézmények önállók, önállóságuk elsődlegesen az oktatási, tudományos, kutatási tevékenységre terjed ki. Az intézmény belső szervezete és működése – gazdálkodása az államháztartásról szóló, illetve a vagyongazdálkodási törvénnyel összhangban – e törvény keretei között alakítható – olvasható a 111 oldalas, kerettörvényként aposztrofált tervezetben. A javaslat értelmében a felsőoktatás rendszerének működtetése az állam feladata, az egyes intézmények működtetése pedig az adott fenntartó feladata. Az indítvány az állami, egyházi és magán felsőoktatási intézményeket rögzíti a jelenlegi struktúra alapján. Új elemként jelenik meg, hogy – a kormány engedélyével – költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény a nem költségvetési szerv formájában működő felsőoktatási intézménnyel is egyesülhet vagy beolvadhat. A kormány nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében kormányrendeletben meghatározottak szerint állami fenntartású felsőoktatási intézményeket kiemelt felsőoktatási intézményeknek minősíthet. Az egyetem, a főiskola, a kutatóegyetem képzési szerkezetére vonatkozó feltételeket 2013. szeptember 1-jétől kezdődően kell majd alkalmazni. A felsőoktatási intézmények kizárólagosan jogosultak a felsőfokú végzettséget és szakképzettséget biztosító képzések folytatására. Ennek egymásra épülő képzési ciklusai az alapképzés, a mesterképzés és a doktori képzés. Új elnevezésként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely felsőfokú végzettségi szintet nem ad, de kreditjei az alapképzésbe történő jelentkezéskor beszámíthatók. A javaslat új elemként tartalmazza a mesterképzésre épülő újabb mesterfokozatot is. Osztatlan tanárképzés A tanárképzés új elemként osztatlanná válik, és a köznevelési intézményrendszerhez igazodva bevezetnék az általános iskolai (4+1 év) és a középiskolai (5+1 év képzéssel) tanári szakképzettséget. A kormány felhatalmazást kap arra, hogy a magyar állami (rész)ösztöndíj mellett pályázati eljárásban odaítélt pedagógus ösztöndíjjal támogassa a tanárképzésben résztvevőket. A felvétel feltételeként előírnák az alkalmassági vizsgát. A szabályozás, illetve a felsőoktatási intézménylétesítési eljárás egyszerűsödik, a korábbi szabályozástól eltérően megszűnik az állami elismerést megelőző nyilvántartásba vételi eljárás. A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha a felsőoktatási intézmények nyilvántartását végző oktatási hivataltól a fenntartó megkapta az intézmény működési engedélyét és az Országgyűlés döntést hozott az intézmény állami elismeréséről. Új elem, hogy az


37

Országgyűlés állami elismerése mellett a felsőoktatási intézmény működési engedélyét az Oktatási Hivatal ötévente köteles felülvizsgálni. A felsőoktatási intézményeknek 2015. szeptember 1-jéig kell a törvény szerinti intézményi, kari szervezetet, képzési struktúrát kialakítaniuk. A javaslat egyetem megnevezés használatát, a minőséget kifejező – több képzési területen folytatott – mester-, doktori képzéshez és doktori fokozatadáshoz, az intézményi és kari működést a minősített oktatók arányához, a karok számához, a tehetséggondozáshoz, az idegen nyelven nyújtott képzési programokhoz köti. Főiskola doktori képzést nem folytathat, doktori iskolát csak egyetem indíthatna. Új elem, hogy a hallgatói képviselet a szenátus legalább 20 százalékának, legfeljebb 25 százalékának megfelelő létszámban delegálhat képviselőt a testületbe, és erősödik a rektori felelősség az irányítás során. Öt jelentkezés A felvételre jelentkező az új szabályozás szerint egy felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, amelyeket rangsorolnia kell. A törvénytervezet értelmében a költségviselés formája lehet: magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató, magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgató vagy önköltséges hallgató. Kormányrendeletben meghatározottak szerint az állam ennek a felsorolásnak megfelelően hallgatói hitel igénybevételének lehetőségét biztosítja. A térítési díj összegét a felsőoktatási intézmény megállapodásban rögzíti, megállapításának rendjét szabályzatba kell foglalnia. A javaslat értelmében lehetőség van arra, hogy a hallgató költségeit külső fél átvállalja. A magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben részt vevő hallgató legfeljebb 12 félévet vehet igénybe. Ha osztatlan képzésben a képzési idő meghaladja a 10 félévet, legfeljebb 14 félév lehet a támogatási idő. Doktori képzésben változatlanul legfeljebb 6 félév a támogatás időtartama. A tervezet értelmében az új felvételi rendszert első alkalommal 2013 szeptemberében tanulmányokat kezdők esetében kell alkalmazni. A felvételi vizsga feltételeként meghatározott, egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsga követelménye a 2016 szeptemberében első évfolyamon induló alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőket érinti. A szóbeli felvételi vizsga követelményeket 2012. december 31-ig kell meghatározni, és első alkalommal a 2014/2015-es tanévre történő jelentkezéskor szervezhető szóbeli felvételi vizsga. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba. http://mno.hu/belfold/ot-helyre-lehetne-majd-jelentkezni-a-felvetelinel-1032832

Szaksajtó, blog OcpolCafe 2011.11.19. Valótlanságokról és tényeknek látszó tárgyakról A NEFMI Oktatási Államtitkársága a sajtó számára készített egy nyolc oldalas anyagot „Valótlanságok és tények az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban” címmel. Az anyag igazi kommunikációs mestermű; a „Nem igaz, hogy….” mondatkezdéssel felsorolja a valótlan állításokat, majd „Az igazság:” rovatban röviden cáfolja is azokat. (Örömmel látom, hogy a katekizmusok olvasása erősen hat a NEFMI sajtómunkásainak stílusára, ami kongruens kommunikációt KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2011. november 21.

38

eredményez.) Számunkra külön megtiszteltetés, hogy a cáfolni szándékozott állítások szinte mindegyikét már tartalmazzák korábbi OktpolCafé bejegyzések is. Nézzük tehát a cáfolatokat! Tovább a linken: http://oktpolcafe.hu/valotlansagokrol-es-tenyeknek-latszo-targyakrol-1709628


39

2011. november november november 17. Szolnokon folytatódik az új köznevelési törvényről szóló programsorozat... 3

Recommend Documents