2011. (I. 28. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. módosításáról... 1

126. évfolyam

1. szám

2011. január 28.

Tartalom

Oldal Utasítások 1/2011. (I. 28. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. módosításáról................................................................... 1 2/2011. (I. 28. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kinnlévőségeinek kezeléséről........................................................................... 2 1/2011. (I. 28 . MÁV Ért. 1.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgatóhelyettesi utasítás a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti járműmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására és rakterületek kezelésére..... 27 Egyéb közlemények: Helyesbítés.............................................................................................................. 62 Közlemények.......................................................................................................... 69

Utasítások 1/2011. (I. 28. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnökvezérigazgatói utasítás az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. módosításáról

natkozó rendelkezésemet kimutathatóan valamen�nyi érintett munkavállaló tudomására kell hozni, valamint a soron következő szakmai oktatásokon oktatni kell.

Az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. módosítását a MÁV Zrt. Értesítőben történt közzététel napjától haAz F.2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. módosítását a tályba léptetem. Nemzeti Közlekedési KH/KV/NS/A/458/1/2010. sz. alatt jóváhagyta. A jóváhagyó határozat alapján az F.2. sz. Forgalmi Utasítás a 18.3.3. pontját kéziraSzarvas Ferenc s.k. tilag az alábbiak szerint kell módosítani: elnök-vezérigazgató A hatályos F.2. sz. Forgalmi Utasítás 18.3.3. pont negyedik sorában lévő „pályasebesség” szót törölni kell és helyette fel kell venni a „legnagyobb sebesség” szavakat. Ugyanezen pont utolsó sorának végére folytatólagosan fel kell venni a: „(15.1.10. pont)” hivatkozást. A módosítás és annak gyakorlati végrehajtására vo-

A MÁV Zrt. Értesítője

2

2/2011. (I. 28. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kinnlévőségeinek kezeléséről 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A kinnlévőség kezelési utasítás célja a MÁV Zrt. információs rendszerében nyilvántartott követelések, kiemelten a határidőn túli követelések mielőbbi bekövetelésével kapcsolatos eljárásrendjének meghatározása. Az utasításban meghatározásra kerülnek azok a feladatok is, melyeket az esedékesség napjáig ki nem egyenlített követelések mielőbbi rendezése érdekében kell végrehajtani, valamint meghatározásra kerülnek azok az intézkedések, amelyeket a késett, illetve a követelés ki nem egyenlítéséből adódó pénzügyi hátrányok csökkentése érdekében kell megtenni. Sorszám 1.

1. szám

2.0. HATÁLY ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás szervezeti és személyi hatálya Az utasítás szervezeti hatálya kiterjed a MÁV Zrt valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára, valamint a MÁV Vagyonkezelő Zrt. MÁV Zrt. jelen utasításban meghatározott kinnlévőségeinek kezelésébe bevont munkatársaira. 2.2. Az utasítás tárgyi hatálya A MÁV Zrt. számviteli információs rendszerében (GIR-ben illetve a GIR-t kiegészítő egyéb nyilvántartásokban) analitikusan nyilvántartott kinnlévőségek, melynek főbb csoportjai a következők:

Típus

Analitikus nyilvántartás helye

Az analitikus nyilvántartásért felelős szervezet

Teljesített szolgáltatásokkal és termékértékesítésekkel kapcsolatos kinnlévőségek

GIR Kinnlévőség modul

Kimenő Számla Könyvelés Ingatlanhasznosítással kapcsolatos követelések: Ingatlan Könyvelés

1.b.

Az 1.a. pont szerinti tételekhez kapcsolódó késedelmi kamat, kártérítés- és kötbértartozások


Kimenő Számla Könyvelés Ingatlanhasznosítással kapcsolatos követelések: Ingatlan Könyvelés

2.

Osztalék


Beszámolókészítés MÁV

1.a.

Teljesített szolgáltatásokból és értékesítésekből eredő tételek (beleértve az ingatlanhasznosítással összefüggő, továbbszámlázott közüzemi díjakat)

3.

Lakáshasználati díjakból eredő kinnlévőségek

3. a

Lakáshasználati díjakból eredő követelések

GIR-t kiegészítő alkalmazás (LAKBÉR)

Ingatlan Könyvelés

3.b.

A 3.a. pont szerinti tételekhez kapcsolódó késedelmi kamat, kártérítés- és kötbértartozások

GIR-t kiegészítő alkalmazás (LAKBÉR)

Ingatlan Könyvelés

Manuális nyilvántartás

TPF

4. 5.

Leányvállalatoknak nyújtott tagi kölcsönök

Jelenlegi és volt munkavállalókkal szemben fennálló követelések (kivéve lakbér)

5.a.

Részletre értékesített MÁV-bérlakásokkal kapcsolatos követelések

5.b.

Kedvezményes kamatozású vállalati kölcsönök

5.c.

Volt munkavállalókkal szemben nyilvántartott követelések

Manuális nyilvántartás Manuális nyilvántartás + KÖLCSÖN program GIR Kinnlévőség modul

Pénzforgalmi Könyvelés Pénzforgalmi Könyvelés Kimenő Számla Könyvelés

1. szám


3

2.3. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

rendezése érdekében jelen szabályzat 4.1. pontjában előírt feladatok elvégzése.

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a Számviteli Szervezet vezetője felelős.

Ingatlan Könyvelés: A Számviteli Szervezet Könyvelés önálló szervezeti egysége, melynek feladata a MÁV Zrt. tulajdonában vagy vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításával összefüggő pénzügyi és számviteli feladatok végzése, beleértve az ingatlanhasznosításból eredő egyes kinnlévőségek kezelését. Azon ingatlanhasznosítással kapcsolatos követelések kezelésére vonatkozó feladatok, melyek analitikája nem a GIR Kinnlévőség modulban van, az Ingatlan Könyvelés feladatkörébe tartozik. Az eljárásrendet jelen utasítás 4.2. pontja tartalmazza.

3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA Követelés: Azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéshez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez kapcsolódnak. Kinnlévőség: A partner által elfogadott, de ki nem egyenlített tartozás értéke, beleértve annak késedelmi kamatait, egyéb járulékait és kötbéreket. Kinnlévőség kezelés: Az a munkafolyamat, amely a követelés nyilvántartásba vételétől annak lezárásáig tart. A lezárás történhet a követelés kiegyenlítésével, elengedésével, leírásával vagy eladásához kapcsolódó kivezetésével. Szerződéskötő szervezet: Az a szervezet, amely a szerződéskötési folyamat teljességéért felel, a szerződés előkészítésétől, a partner kiválasztásán át, a szerződés aláírásáig. Döntéshozó – jelen utasítás szempontjából: A követeléshez rendelhető, a szerződéskötő szervezet szerinti, MSZSZ-ben meghatározott főtevékenységi kör, mely a fennálló körülmények értékelésével dönt a lejárt tartozás rendezésének módjáról. Döntéshozó – DHL szerinti: A döntési és hatásköri listában egyes témakörökhöz és értékhatáshoz rendelt vezető Követeléskezelő csoport (KKCS): A Számviteli Szervezet Kimenő Számla Könyvelésének szervezeti egysége, melynek feladata a GIR Kinnlévőség modulban analitikusan nyilvántartott és lejárt követelések

Pénzforgalmi Könyvelés: A Számviteli Szervezet Könyvelés önálló szervezeti egysége, melynek feladata a bankszámlákon és pénztárakban megjelenő tranzakciók könyvelése mellett a kedvezményes kamatozású lakáskölcsönökkel és a részletre értékesített bérlakásokkal kapcsolatos pénzügyi és számviteli feladatok teljes körű végzése. Minősítési lehetőségek: A kinnlévőség-kezelési folyamatban a követelés felett rendelkező döntéshozók számára fennálló döntési lehetőségek. Minden minősítési formánál mérlegelni kell az alábbi lehetséges eljárások felmerülő költségeinek és a kezelendő kinnlevőség összegének arányát, mivel a költségeket illetve a követelés rendezésével kapcsolatos egyes elszámolt ráfordításokat a döntéshozó szervezet viseli. A minősítési döntés meghozatalánál mérlegelni kell a rendelkezésre álló biztosítékok érvényesítési lehetőségét is, s amennyiben annak reális esélye van, a biztosítékok érvényesítéséről is dönteni kell. A minősítési döntéssel egyidejűleg – az egyéb belső utasításokra és a társaság gazdasági érdekeire is tekintettel – a tartósan nem fizető partnerrel a vevő jellegű szerződést fel kell mondani és a tartozás rendezéséig a partnerrel újabb szerződés nem köthető. A minősítések lehetnek partner szintűek, amely a partner valamennyi vevő jellegű tételére alkalmazandó, tehát valamennyi döntéshozó egyetértése szükséges, illetve tétel szintűek, amelyeknél az érintett döntéshozó önálló döntése szerint történik az eljárás.


4 Megnevezés

Felszámolási eljárás indítása Partner szintű minősítési lehetőség

1. szám

A minősítési lehetőség rövid leírása A felszámolási eljárás a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszüntetésére szolgáló eljárás. Célja a hitelezők kielégítése törvényben meghatározott módon. A felszámolási eljárás az adós, a hitelező, a végelszámoló, a cégbíróság vagy büntetőügyben eljáró bíróság kezdeményezése alapján indulhat. Amennyiben a hitelező kéri a felszámolási eljárás megindítását, akkor a kérelmében meg kell neveznie az adós tartozásának jogcímét, az esedékességet, majd azt, hogy miért tartja fizetőképtelennek az adóst. A Jogi Igazgatóság egyetértése szükséges.

Fizetési meghagyás / peresítés Tétel szintű minősítési lehetőség

A fizetési meghagyás polgári per helyett alkalmazott közjegyzői eljárás (korábban bírósági nem peres eljárás), amelynek a célja a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyors és hatékony érvényesítése. A Jogi Igazgatóság egyetértése szükséges. A Jogi Igazgatóság az ügyek egyedi elbírálását követően dönt a fizetési meghagyás illetve a peres eljárás alkalmazásáról.

Eladás (más néven faktorálás) Tétel szintű minősítési lehetőség

A hitelező a követelést ellenérték fejében eladja a faktorcégnek, innentől kezdve minden jogát elveszíti az adóssal szemben, és ezek a jogok a faktorcégre szállnak át.

Elengedés Tétel szintű minősítési lehetőség

Egyedi üzleti döntés Tétel szintű minősítési lehetőség

A jogosult ellenszolgáltatás nélkül lemond az őt megillető követelésről. Az ügylet nem tartozik az ÁFA-törvény hatálya alá, de mint társasági adó alap korrekciós tételt figyelembe kell venni. Amennyiben a vagyonszerző (adós) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet, az elengedés illetékköteles. Gazdálkodó szervezetek között nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség. A döntéshozó a partnerrel szemben fennálló üzleti kapcsolat értékelését követően egyedi döntést hoz, melyet minden esetben köteles a pénzügyi igazgató részére írásban megindokolni.

Részletfizetési megállapodás: Határidőben fizetni nem tudó partner kezdeményezésére kötött külön megállapodás, mely alapján a partner az eredeti fizetési határidőhöz és ütemezéshez képest kedvezőbb feltételekkel (később, több részletben) egyenlítheti ki tartozását. A részletfizetés engedélyezésének szabályait a DHL tartalmazza. Részletfizetési megállapodás megkötésére a kinnlévőség kezelési folyamat során bármikor van lehetőség. Behajthatatlansági nyilatkozat: A felszámoló által kiadott a Tao tv. és a Sztv. szerinti, a követelés behajthatatlanságára vonatkozó nyilatkozat, melyet egyrészt kiadhat a hitelező kérésére a nyilvántartásba vételi díj megfizetése nélkül az eljárás elején, másrészt a nyilvántartásba vételi díj megfizetése mellett, a felszámolási eljárás lezárását követően. A behajthatatlansági nyilatkozattal azonos módon kezelhető a Cégköz-

lönyben megjelenő hirdetmény az adóssal szembeni egyszerűsített felszámolási eljárásról, mivel ebben az esetben az adósnak a vagyona a felszámolási eljárás várható költségeire sem nyújtanak fedezetet. Követelés leírása: A Sztv. 3.§ (3) bekezdés 10. pontjában meghatározott bármely feltétel fennállása esetén behajthatatlannak minősített követelés kivezetése a számviteli nyilvántartásból. Behajthatatlannak minősül egy követelés: a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási

1. szám


eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható ös�szegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A követelés behajthatatlanságáról nem a döntéshozó (szerződéskötő) szervezet dönt, hanem a törvényi feltételek mérlegelésével a DHL vonatkozó pontja szerinti vezető engedélyezi a végrehajtást. A követelés leírása a feltételek fennállása esetén nem tekintendő minősítései lehetőségnek, annak végrehajtása kötelező. Alkalmazott rövidítések: Sztv. - 2000. évi C. tv a számvitelről Tao tv. - 1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az osztalékadóról MSZSZ: - A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti szabályzata DHL: - Az MSZSZ mellékletét képező Döntési és Hatásköri Lista VEZINFO: - A MÁV Zrt. számviteli információs rendszerén (GIR) alapuló Vezetői Információs Rendszer, mely támogatja a GIR Kinnlévőség modulban rögzített követelések bekövetelésének folyamatát. KKR rendszer: A VEZINFO alkalmazás kinnlévőségkezelést támogató almodulja. KKCS: - Követeléskezelő csoport TPF: - Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A követeléskezelés általános folyamata a GIR Kinnlévőség modulban analitikusan nyilvántartott vevő tételek esetén A GIR Kinnlévőség modulban történik a teljesített szolgáltatásokból (beleértve az ingatlanhasznosítással kapcsolatos közüzemi követeléseket), értékesítésekből származó, valamint a jelenlegi és a volt munkaválla-

5

lókkal szembeni egyes követelések analitikus nyilvántartása. A MÁV Zrt. elismert követeléseinek meghatározó hányada ebbe a kategóriába tartozik. A sikeres kinnlévőség-kezelési folyamatot mindenekelőtt a megalapozott szerződéskötés készíti elő, mely magában foglalja a partner előzetes vizsgálatát, majd a szerződéskötést követő folyamatos figyelemmel kísérését, az utasításban előírtak szerint vevőminősítés végzését és a biztosítékok körültekintő alkalmazását (a 22/2007. (VIII.31. MÁV Ért. 29.) VIG számú utasítás a szerződéskötések rendjéről és a 4/2010. (I.29. MÁV Ért. 2.) EVIG sz.: a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól c. utasítások rendelkezései szerint). A lejárt követelések nyomon követésének és kezelésének általános lépései a következők: 4.1.1. A követeléskezelés munkafolyamatának előkészítése 4.1.1.1. A nyilvántartások naprakészségének biztosítása A VEZINFO-ban kimutatott követelésállomány naprakészségének biztosítása érdekében: • a Kimenő Számla Könyvelés és az Ingatlan Könyvelés biztosítja a vevő partnerekkel kapcsolatos tranzakciók – beleértve a technikai kifizetéseket is - naprakész könyvelését, • a Pénzforgalmi Könyvelés és az Ingatlan Könyvelés a befizetések naprakész rögzítését és vevő számlákkal történő összevezetését. A bankszámla-kivonatok és a csekkes befizetések GIR-be történt elektronikus betöltését követően azok feldolgozását és a befolyások számlához való hozzárendelését haladéktalanul el kell végezni, de a kivonatokat csak a papír alapú kivonatokkal történt egyeztetést követően lehet készre állítani. 4.1.1.2. A 15 napon túl lejárt vevőállomány vizsgálata A követeléskezelő munkatárs a VEZINFO Követeléskezelő rendszerében az erre a célra kifejlesztett kimutatás futtatásával naponta lekérdezi azokat a partnereket, amelyekkel szemben 15 napon túl lejárt követelést tartunk nyilván, és még nem kerültek felszólításra. A fizetési felszólítás kiküldése előtt a következő ellenőrzéseket illetve rendezéseket kell végrehajtani:

6


 Ellenőrizni kell, hogy a vevővel kötött szerződéshez kapcsolódóan áll-e rendelkezésre valamilyen biztosíték (azonnali beszedési megbízás benyújtásának lehetősége, kaució, bankgarancia, egyéb). Amennyiben igen, a vevő tartozását ebből kell kiegyenlíteni és intézkedni kell a felhasznált biztosíték pótlása érdekében.  Ellenőrizni kell, hogy a vevői tartozás mellett a partnernek van-e szállítói egyenlege is. Amennyiben igen, a követeléskezelő kezdeményezi a kompenzálást: • Ha a partner szállítói és vevői tétele egyaránt már lejártak, egyoldalú kompenzálást kell végrehajtani és erről a partnert értesíteni. Az egyoldalú kompenzálást a KKCS legkésőbb a következő munkanapon végrehajtja. Ha a partner vevő jellegű tételei már lejártak, de a szállítói még nem, a kompenzálás végrehajtását egyeztetni szükséges. A KKCS e-mailben vagy levélben kéri fel a partnert a kölcsönös beszámítás elvégzésére, melyhez csatolja a nyitott tételekről készített kimutatást. Az e-mailben a KKCS felhívja a partner figyelmét a kompenzálási megállapodás 10 napon belüli aláírásának jelentőségére. Az e-mail megküldésével együtt a követeléskezelő a nyitott szállítói tételek fizetési módját a GIR Kötelezettség modulban „elszámolás”-ra állítja át. Az egyeztetést követően az érdekelt felek aláírásával megállapodás készül. A követeléskezelő a partnerrel folytatott egyeztetést kiemelt figyelemmel kezeli. Ha a partner a levél kézhezvételétől számítva 10 munkanapon belül érdemben nem válaszol, a fizetési felszólítást az eredeti tartalommal ki kell a részére küldeni. A kompenzálási megállapodás mintáját jelen utasítás 2. számú melléklete tartalmazza.  A GIR Kinnlévőség modulban futtatott kimutatással (Nem hozzárendelt befolyások listája) ellenőrizni kell a partnerrel kapcsolatosan nyilvántartott nem hozzárendelt befolyásokat is és e-mailben kezdeményezni kell azok rendezését a Pénzforgalmi könyvelésnél. A Pénzforgalmi könyvelés a rendezést 3 munkanapon belül köteles végrehajtani és erről a követeléskezelőt e-mailben kell tájékoztatni.  Amennyiben a fizetési felszólítás hozzá nem rendelt jóváírást tartalmaz, a követeléskezelő e-mailben felkéri a jóváíró számla rögzítőjét annak rendezésére. A rendezést 3 munkanapon belül végre kell hajtani és erről a követeléskezelőt e-mailben kell tájékoztatni.

1. szám

A VEZINFO lehetőséget ad arra, hogy bizonyos cégek a lejárt követelések ellenőrzése illetve a fizetési felszólítások folyamatából kiemelésre kerüljenek. Ilyen lehet többek között. a felszámolás eljárás alatt lévő társaságok, peres eljárásban érintett társaságok vagy peres eljárás alatti magánszemélyek stb. Vevő partnert kiemelni a felszólítási folyamatból csakis megalapozottan és dokumentáltan szabad. Ha a vevővel szemben nyilvántartott lejárt követelés összege 1 millió Ft vagy az alatt van, a vevő felszólítási folyamatból történ kiemelésére a Kimenő Számla Könyvelés vezetője engedélyt. Ha a lejárt követelés összege 1 millió Ft-ot meghaladja, az engedélyt a Könyvelés vezetője jogosult megadni. A vevő kiemelését engedély nélkül el lehet végezni, ha arra felszámolási vagy csődeljárás elindulása miatt kerül sor. A felszólítási folyamatból kiemelt vevőkről a 4.1.7. pont szerinti vezetői tájékoztatóban 15 naponta készül adatszolgáltatás. A KKCS köteles azt is figyelemmel kísérni, hogy a partnerek csakis a szükséges ideig legyenek kiemelve az általános követeléskezelési folyamatból. A KKCS vezetője havonta legalább egyszer kimutathatóan köteles ellenőrizni a felszólításból tartósan kihagyottak listáját és szükség esetén intézkedni az átsorolásról. 4.1.2. Az 1. szintű fizetési felszólítás kiküldése A 4.1.1. pontban előírt rendezések megtörténte után a követeléskezelő elkészíti és kinyomtatja az 1. szintű fizetési felszólító levelet, amely tájékoztatásként tartalmazza a fizetési felszólításban szereplő tételek után a nyomtatás napjáig számított késedelmi kamatokat is. A felszólító levelet a KKR rendszer a feldolgozás elindításával automatikusan hozza létre, iktatószámmal látja el és szkennelt aláírással küldi nyomtatásra. A felszólító levelek másolatát (PDF) az ügyintéző tájékoztatásul e-mailben megküldi minden, a VEZINFO rendszerben regisztrált döntéshozó részére. A vevővel kapcsolatban álló üzleti területnek 15 napon belül fel kell venni a kapcsolatot a vevővel és meg kell állapodnia a tartozás rendezéséről, illetve ennek hiányában fel kell mondani a szerződést. Az egyeztetésben a Pénzügyi Igazgatóság képviselője is részt vesz. Az 1 millió Ft feletti összeget tartalmazó 1. szintű fizetési felszólítást a KKCS tértivevénnyel küldi ki az adós részére. (Az 1. szintű fizetési felszólítás mintáját jelen utasítás 3. számú melléklete tartalmazza.)

1. szám


4.1.3. A partner reklamációjának kezelése Ha a partner a felszólításban szereplő valamely tételt vitatja, akkor azt a követeléskezelési folyamat folytatása (2. szintű fizetési felszólítás kiküldése) előtt lehetőleg el kell elbírálni. Amennyiben a partner reklamációját nem a Számviteli Szervezetnek, hanem a szerződéskötő szervezetnek küldi meg közvetlenül, a szerződéskötő szervezet köteles azt 5 munkanapon belül saját álláspontjával kiegészítve a követeléskezelő részére megküldeni. A partner által vitatott tételeket a GIR Kintlévőség modulban minden esetben a „Vitatott összeg” mező kitöltésével a kimenő számla könyvelő haladéktalanul megjelöli. Ezt követően a kimenő számla könyvelő 3 munkanapon belül gondoskodik az észrevétel elbírálásáról. Ha indokolt, a rendezésbe bevonja szerződéskötő szervezetet, illetve értesíti a szükséges rendezések elvégzéséről: - Ha a reklamáció elbírálásának eredményeként a követelés a GIR-ben rendeződik (pl. jóváíró számla vagy befolyás hozzáegyeztetése miatt), a tétel a KKR rendszerben is automatikusan lezárásra kerül. - Ha az üzleti szervezet a reklamációt nem minősíti jogosnak, akkor erről az üzleti szervezetnek értesítenie kell a partnert és a KKCS-t. A KKCS a fizetési felszólításról le veszi a várakoztatást és 2. szintű felszólításként kiküldi azt. - Ha az üzleti szervezet 15 nap elteltével sem válaszol, akkor a KKCS a pénzügyi igazgató nevében felkéri a mielőbbi válaszadásra. A partner részére megküldött fizetési felszólításon a reklamált tételek külön jelöléssel kerülnek feltüntetésre. Amennyiben a partner részletfizetést kér: - A követeléskezelő a partner kérelme alapján elkészíti a részletfizetés engedélyezésére vonatkozó felterjesztést, majd ügyiratban előterjeszti azt a DHL szerint döntésre jogosult vezetőnek. Az engedélyezésre vonatkozó döntést 10 napon belül meg kell hozni. Amennyiben ez nem történik meg, a KKCS a pénzügyi igazgató útján felkéri a döntésre jogosult vezetőt a mielőbbi döntéshozatalra. - Amennyiben engedélyezésre kerül a kérelem, a követeléskezelő a KKR rendszerből elkészíti a részletfizetési megállapodást, amelyet nyomtatás, aláírás és iktatás után megküld a partnernek. A kiküldés során a megállapodás iktatását a VEZINFO automatikusan végzi. A részletfizetés engedélyezéséről a követelés kezelő írásban értesíti a döntés-

7

hozó szervezetet, melyhez csatolja a megállapodás egy másolati példányát. A pénzügyi teljesítés nyomon követése céljából a megállapodást megküldi még a Pénzforgalmi Könyvelésnek vagy ingatlanhasznosítással kapcsolatos követelések esetén az Ingatlan Könyvelésnek. A részletfizetési megállapodás mintáját jelen utasítás 4. számú melléklete tartalmazza. - Ha az engedélyt elutasítják, akkor a követeléskezelő levélben értesíti a partnert. Ebben az esetben a folyamat az általános szabályok szerint folytatódik. A követeléskezelő a rendszerben folyamatosan nyomon követi, hogy a részletfizetéshez kapcsolódó lejárati határidőket betartja-e a partner. A Pénzforgalmi Könyvelés (ingatlannal kapcsolatos követelések esetén az Ingatlan Könyvelés) a befolyásokat a rendelkezésükre bocsátott részletfizetési megállapodás számlarészletezése alapján vezeti össze a számlákkal. Amennyiben a partner nem tartja be a határidőket, a megállapodás érvényét veszíti, ezért a követeléskezelő érvényteleníti azt és erről értesítési a döntéshozót. A részletfizetési megállapodás felmondásáról a KKCS levélben értesítést küld a partnernek. A részletfizetési megállapodás felmondásának következtében a még nyitott követelésre a rendszer kiküldi a 2. szintű felszólító levelet. 4.1.4. Az 2. szintű fizetési felszólítás kiküldése A követeléskezelő a KKR rendszerben naponta ellenőrzi, hogy mely partnerek esetén telt el 15 nap az 1. szintű felszólító levél kiküldése után úgy, hogy a partner nem reagált és nem is fizetett. Ezen vevők részére elkészíti a 2. szintű felszólító levelet. Ez a felszólító levél szigorúbb hangvételű, tartalmazza az összes lejárt tételt és nemfizetés esetén alkalmazandó jogi lépéseket. Ezek megalapozása érdekében az aláírt, iktatott 2. szintű fizetési felszólító levelet a Kimenő Számla Könyvelés tértivevénnyel postázza ki. A felszólító levelek másolatát (PDF) tájékoztatásul e-mailben megküldi minden, a VEZINFO rendszerben regisztrált döntéshozó részére. A 2. szintű felszólító levél mintáját jelen utasítás 5. számú melléklete tartalmazza. Amennyiben a partner a kiküldött fizetési felszólításra reagál (reklamáció vagy részletfizetési kérelem), azt a 4.1.3. pontban leírtak szerint kell intézni.

8


4.1.5. A döntéshozók minősítik a lejárt követeléseket A követeléskezelő a második fizetési felszólítás kiküldése után 15 napig vár arra, hogy a partner megfizesse a tartozását vagy reklamációt nyújtson be. Az eredménytelen fizetési felszólítások után a követeléskezelő minősítésre küldi a kinnlévőséget a döntésre jogosult szervezetnek. A minősítendő tételekről a döntéshozók e-mail útján automatikus üzenetet kapnak. A döntéshozó jellemzően a szerződéskötő szervezet szerinti főtevékenységi kör. A szerződéskötő szervezet az alábbiak szerint kerül meghatározásra: − a GIR-ben nyilvántartott vevő szerződésben rögzített tulajdonos szervezet szerint, − a GIR-ben nyilvántartott követelés főkönyvi számlakombináció szervezet szegmense szerint, − az árbevétel kontírozásban alkalmazott szervezeti kód szerinti döntéshozó, amennyiben az minden számlasorban azonos. A döntéshozó meghatározása ettől eltérő módon történik a következő esetekben: − jelenlegi munkavállalókkal kapcsolatos követelésnél a Humán Erőforrás Igazgatóság (kivéve a lakbérköveteléseket), − a fentiekben nem szabályozott esetekben a TPF a döntéshozó szervezet. A döntéshozónak a minősítésre, a döntés meghozatalára és arra, hogy a minősítés eredményét a KKR rendszerben dokumentálják 15 nap áll rendelkezésére (kivéve a MÁV Vagyonkezelő Zrt-nek átadott ügyeknél, ahol a határidő 40 nap). A döntéshozónak – amennyiben a döntéséhez a DHL-ben meghatározott jóváhagyás tartozik - úgy kell eljárnia, hogy a rendelkezésére álló határidőn belül minden szükséges jóváhagyást megszerezzen. Amennyiben a döntéshozó határidőn belül a minősítés eredményét nem közli, a KKCS e-mailben felkéri a mielőbbi pótlásra. Ha a döntéshozó újabb 15 nap elteltével sem közli a minősítés eredményét, a KKCS a pénzügyi igazgató útján felszólítja a minősítés elvégzésére. Ezzel egy időben a tételekhez kapcsolódó, rendelkezésükre álló dokumentumokat (jogi eljárás esetén eredeti dokumentumok szükségesek, amennyiben azok rendelkezésre állnak), át kell adni a követeléskezelő részére (szerződés, teljesítésigazolás, elengedés esetén az elengedésről szóló dokumentum), és rendszerben jelölni kell, hogy milyen dokumentumokat adtak át. A döntéshozók rögzítik a rendszerben a minősítést, bejelölik, hogy mely dokumentumokat adják át a követeléskezelőnek, és a hiányzó dokumentumok okát

1. szám

szövegesen rögzítik a rendszerben. A követeléskezelő bejegyzi a rendszerbe dokumentumok tényleges beérkezését. Az alkalmazható és a rendszerből választható minősítési kategóriák:  Felszámolási eljárás: Az adóssal szemben fennálló valamennyi követelésre kiterjedő döntés. Ha több szerződéskötő van, és legalább egy a felszámolást választotta, és ezt a Jogi Igazgatóság is megerősíti a minősítésével, akkor a vevő ellen felszámolási eljárást kell kezdeményezni. A felszámolási eljárás tényleges kezdeményezésére nem kerül sor, amíg egyezség nem történik valamennyi döntéshozó és a Jogi Igazgatóság között. A KKR rendszer ezt figyeli, és jelzi, véleményeltérés miatt nem halad tovább a folyamat. Ha az érintett döntéshozók között nincs egyezség, a Jogi Igazgatóság álláspontja a döntő. Felszámolási eljárást mindig ügyiratban, valamennyi vonatkozó bizonylat birtokában a KKCS a Jogi Igazgatóságnál kezdeményezi. Ha a döntéshozó szervezet a felszámolási eljárás nyilvántartásba vételi díját nem kívánja megfizetni, választhatja azt, hogy a felszámolótól kéri a behajthatatlansági nyilatkozat kiadását.  Fizetési meghagyás / peresítés:. Fizetési meghagyás illetve a tartozás peresítésének kezdeményezése előtt a döntéshozónak mindig meg kell kísérelnie az eljárás indítása előtt a megegyezést. Fizetési meghagyást / peresítést mindig ügyiratban, valamennyi vonatkozó dokumentumot mellékelve kell a Jogi Igazgatóság részére megküldeni, aki dönt abban a kérdésben, hogy fizetési meghagyást vagy peres eljárást indít. Lejárt követelésekkel kapcsolatos fizetési meghagyást közjegyzőknél kell kezdeményezni. A fizetési meghagyást a Jogi Igazgatóság a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elektronikus rendszere útján indítja. Ezzel egyidejűleg a számla rögzítője (Kimenő Számla Könyvelés) a GIR-ben az érintett számlákat „Jogi ügyintézés alatt ” jellegűre módosítja. Amennyiben a fizetési meghagyás nem jár eredménnyel, a követelés behajtására peres eljárásban van lehetőség.  Eladás (faktorálás): Amennyiben a felszámolási eljárás és a fizetési meghagyás / peresítés minősítések választására nem állnak fenn a feltételek, a döntéshozó választhatja a követelés eladását is, azaz tehet erre vonatkozó javaslatot. A követelés eladására vonatkozó döntési jogosultságot a hatályos DHL tartalmazza. Az eladást ugyancsak ügy-

1. szám


iratban kell kezdeményezni és megküldeni a TPF részére, aki a teljes ügyletet lebonyolítja. Eladásra csak olyan követelést szabad kijelölni, melyet a vonatkozó dokumentációval megfelelően alá lehet támasztani! A követelést alátámasztó bizonylatok átadására a TPF az eladás lebonyolítása során a későbbiekben intézkedik.  Elengedés: Követelés és a hozzá kapcsolódó késedelmi kamat elengedésénél a hatályos DHL rendelkezései szerint kell eljárni. Az elengedésre vonatkozó döntést a döntéshozónak ugyancsak ügyiratban, valamennyi bizonylat becsatolásával kell a Kimenő Számla Könyvelés részére megküldeni a számviteli nyilvántartás rendezése végett. A partnert a döntésről a döntéshozó értesíti.  Egyedi üzleti döntés: A döntéshozó a lejárt követelések értékelése során kivételes esetben, a partnerrel fennálló üzleti kapcsolat értékelését követően hozhat az előzőektől eltérő, egyedi döntést. Ilyen indok lehet a partnerrel fennálló régi kapcsolat, a forgalom jellege miatt a vevő meghatározó nagyságrendű stb. A döntéshozó pl. maga kezdeményezheti a részletfizetés felajánlását, vagy folyamatban lévő és még nem kiszámlázott szállítói teljesítéssel történő kompenzálást. A döntéshozó e minősítési kategóriát minden esetben írásban köteles a pénzügyi igazgató részére megindokolni, aki a döntéseket egyedileg bírálja el. Amennyiben a pénzügyi igazgató a döntéshozó felterjesztését nem fogadja el, a döntéshozó ismételten minősíti a lejárt követeléseket. Az ismételt minősítés elvégzésére 10 nap áll a döntéshozó rendelkezésére, amennyiben ezt határidőben nem teszi meg, a KKCS a pénzügyi igazgató útján felszólítja a minősítés elvégzésére. Ha egy partnerhez kapcsolódóan az egyes döntéshozók eltérő minősítést alkalmaznak, akkor a közös álláspont kialakítása a Jogi Igazgatóság közreműködésével történik. A KKR-ben bizonyos esetekben lehetőség van a körülmények lényeges megváltozása esetén a minősítés módosítására, pl. sikertelen eladást követően. Ha a nyitott követeléssel kapcsolatosan fennáll a Sztv. 3. § (3) bekezdés 10. pontjában a behajthatatlanságra vonatkozó bármely feltétel, a szerződéskötő szervezet köteles a követelés leírását a DHL-ben meghatározott jóváhagyást követően a Számviteli Szervezetnél ügyiratban kezdeményezni.

9

4.1.6. Kiegészítő fizetési felszólítás küldése Amennyiben a 2. szintű felszólítás után (azok teljes körű rendezése nélkül) a partnernek további lejárt követelése keletkezett, a követeléskezelő azok lejárta után azonnal kiegészítő felszólítást küld a partner részére. A kiegészítő fizetési felszólítás a korábban reklamált tételek mellett tartalmazza a 2. szintű fizetési felszólítás kiküldése óta keletkezett követeléseket, valamint a felszólításban szereplő nyitott tételekre a felszólítás elkészülte napjáig számított késedelmi kamatot. A kiegészítő fizetési felszólítás mintáját az utasítás 6. számú melléklete tartalmazza. A KKCS naponta kimutatás futtatásával ellenőrzi, hogy a 2. szintű fizetési felszólítás megküldése után a partnernek keletkezett-e új, kiegyenlítetlen tétele. Amennyiben igen, a kiegészítő fizetési felszólítást a szerződést kötő üzleti terület értesítése mellett a KKCS haladéktalanul megküldi részére. A kiegészítő fizetési felszólítást összeghatárra tekintet nélkül meg kell küldeni a nem fizető partner részére. 4.1.7. A folyamatba épített kontrollok A KKCS köteles figyelemmel kísérni a teljes behajtási folyamatot, a végrehajtás pillanatnyi státuszától függetlenül. A behajtási folyamatban meghatározott végrehajtási határidők betartása érdekében a VEZINFO a következő ellenőrző kimutatásokat állítja elő: • A KKCS vezetője és egy munkatársa, valamint a Kimenő Számla Könyvelés vezetője naponta kap adatszolgáltatást azokról a tételekről, ahol az előírt határidő túllépésre került. A tételeket kötelesek áttekinteni és a késést okozó szervezet értesítésével intézkedni abban az esetben, ha a határidő túllépése nem indokolt. • A KKCS, a Kimenő Számla Könyvelés, a Könyvelés, a Számviteli Szervezet, a TPF Pénzgazdálkodási Osztály és a Pénzügyi Igazgatóság vezetői 15 naponta kapnak partnerenkénti tételes tájékoztatást a MÁV Zrt. szállítói és vevői tételeiről, azok korstruktúra szerinti összetételéről, az esetleges behajtási folyamat pillanatnyi státuszáról, valamint a behajtási folyamatban érintett tételek döntéshozónként megoszlásáról. 4.1.8. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. részvétele a követeléskezelési folyamatban A MÁV Zrt. (mint Megbízó) és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. (mint Megbízott) között fennálló, ingatlanhasz-

10


nosítási és ingatlanrendezési tevékenységre vonatkozó megbízási szerződésben szabályozásra kerültek a Megbízott behajtási tevékenységgel kapcsolatos feladatai. Ennek értelmében a MÁV Vagyonkezelő Zrt. részt vesz az Ingatlangazdálkodási Igazgatósághoz, mint döntéshozóhoz tartozó egyes követelések, a bérleti díjak és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó továbbszámlázott közüzemi díjak behajtásában. Amennyiben egy tétel a KKCS-től átadásra kerül a Vagyonkezelőhöz, a KKR rendszerben követeléskezelő a tétel állapotát „Vagyonkezelőnél” állapotra módosítja. A Vagyonkezelő a KKR rendszerhez az ügyintézéshez szükséges hozzáférési jogosultsággal rendelkezik. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. a következő feladatokat végzi: • Az illetékességi körébe tartozó követelések esetén, ha a MÁV már kiküldte mind az 1., mind a 2. szintű fizetési felszólítást, az érintett partnerek részére kiküldi a 3. szintű fizetési felszólítást. 30 napig vár a pénzügyi teljesítésre (vagy az át nem vett felszólítás visszaérkezésére), ezt követően egyeztet a követeléskezelővel, hogy a követelés kiegyenlítésre került-e. A MÁV Vagyonkezelő Zrt. által kiküldött 3. szintű fizetési felszólítás mintáját az utasítás 7. számú melléklete tartalmazza. • Ha a követelések nem kerültek kiegyenlítésre, akkor a Vagyonkezelő 3 munkanapon belül intézkedik a szerződés felbontásáról és az ingatlan vis�szavételéről. • A MÁV Vagyonkezelő Zrt. végzi az illetékességébe tartozó tételek esetében a minősítést, azzal az eltéréssel, hogy ha a követelés elengedésére vonatkozó javaslatát minden esetben jóvá kell hagyatni az Ingatlangazdálkodási Igazgatósággal. A Kimenő Számla Könyvelés az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság írásbeli engedélye nélkül nem intézheti a követelés kivezetését. • Amennyiben az adott követeléssel kapcsolatosan a MÁV Vagyonkezelő Zrt. nem tud megalapozott döntést hozni, azt visszairányítja az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság részére. A továbbiakban az eljárásrend megegyezik a 4.1.5. pontban leírtakkal. 4.1.9. A késedelmi kamatszámítás alapelvei A vevő partnerek késett fizetéséből adódó finanszírozási hátrányok csökkentése és a fizetési fegyelmük javítása érdekében a MÁV Zrt. a vonatkozó jogszabályok és a szerződésben rögzített feltételek alapján késedelmi kamat megfizetését kéri.

1. szám

A késedelmi kamatkövetelés közlésének és bekövetelésének módja a következő: 1. Az esedékességig ki nem egyenlített számlákról jelen utasításban szabályozott módon fizetési felszólítást kell kiküldeni (1. szintű, 2. szintű és kiegészítő fizetési felszólítás). Mindhárom fizetési felszólítás tartalmazza a dokumentum kiállítása napjáig terjedően a nyitott tételekre számított késedelmi kamatot. A kamatkalkulációt a VEZINFO a fizetési felszólítás elkészítésével egyidejűleg, automatikusan végzi. A fizetési felszólítás tartalmaz még egy figyelmeztetést is arra vonatkozóan, hogy a számlák pénzügyi rendezése után kamatszámla kerül kiállításra és megküldésre. A kamatkalkuláció alapján a GIR-ben késedelmi kamatkövetelés nem kerül rögzítésre. 2. A lejárt számlák megfizetését követően negyedévente a KKCS a GIR-ben lefuttatja a MÁV – késedelmi kamat kimutatást, amely valamennyi kiegyenlített tételre vonatkozóan elvégzi a késedelmi kamatszámítást (teljes és részkiegyenlítés egyaránt). A kimutatáson szereplő tételeket a KKCS köteles tételesen felülvizsgálni a kamatszámítás jogosságát és megfelelőségét illetően. A felülvizsgált késedelmi kamatokról a GIR Kinnlévőség modulban a partner nevére szóló számla készül. A késedelmi kamatszámlákat minden negyedév végét követő 30 napon belül kell a partnerek részére megküldeni. A kamatszámlán megkülönböztetésre kerül a partner által a fizetési felszólítás alapján pénzügyileg már rendezett és a még megfizetendő kamat. Ettől eltérő módon kell eljárni a következő esetekben: − Az 5.000,- Ft-ot el nem érő késedelmi kamatkövetelések, melyekről nem készül kamatszámla. Amennyiben a késedelmi kamat összege a következő negyedévek valamelyikében a követelés elévülésének időpontjáig ezt az összeghatárt átlépi, a kamatszámlát a partnernek ki kell küldeni. − A MÁV Zrt. leányvállalatai részére a kamatszámlákat az intercompany egyeztetésekre tekintettel a negyedévet követő hónapban a GIR Kinnlévőség modul zárásáig akkor is ki kell küldeni, ha a kamatszámla alapját képező tételek teljes körű felülvizsgálatát nem sikerült elvégezni. − Évente egyszer, az egyenlegközlők kiküldésével együtt valamennyi 100 Ft-on felüli késedelmi kamatra vonatkozó számlát ki kell küldeni. Ha a partner a fizetési felszólítás alapján korábban már fizetett nyitott tételekre számított késedelmi

1. szám


kamatot, a pénzügyileg rendezendő összegből a korábban már megfizetett késedelmi kamatot le kell vonni. Ennek eljárásrendje a következő: − A Pénzforgalmi Könyvelés a befolyt kamatokat hozzá nem rendelt befolyásként rögzíti úgy, hogy a tranzakciónál a „hivatkozási szám” mezőbe a „KAMAT/dátum” bejegyzést teszi. − A kamatszámla kiállításakor a számla könyvelője a Nem hozzárendelt befolyások listája alapján beazonosítja a fizetési felszólítások alapján a partner által megfizetett kamatösszegeket és erről e-mailben értesíti a Pénzforgalmi Könyvelést. − A Pénzforgalmi Könyvelés a szükséges összevezetéseket elvégzi. 4.2. Ingatlanhasznosítással kapcsolatos, analitikusan nem a GIR Kinnlévőség modulban nyilvántartott követelések A MÁV Zrt. által bérbeadott lakások és a hozzá kapcsolódó közüzemi díjak kiszámlázása és analitikus nyilvántartása a LAKBÉR programban (MÁV tulajdonú lakások lakbéreinek nyilvántartása és számlázása) történik. A feladatot teljes körűen – beleértve a nyilvántartott követelések kezelését – az Ingatlan Könyvelés végzi. A nem fizető lakókkal szemben fennálló tartozások mielőbbi bekövetelése érdekében az Ingatlan Könyvelés a következőképpen jár el: 1. A havonta kiállításra kerülő számlák minden esetben tartalmazzák a lakókkal szembeni LAKBÉR programban nyilvántartott követelés egyenlegét, azon belül a fennálló hátralék összegét. Jelen esetben ezt tekintjük 1. szintű fizetési felszólításnak. (A hátralék összegéről szóló tájékoztatás a számla kiállításával egyidejűleg, automatikusan készül.) 2. Ha a lakó részére 3 hónapban a számla hátralékot tartalmaz, az Ingatlan Könyvelés megküldi részére a 2. szintű fizetési felszólítást. 3. Ha a lakó a 2. szintű fizetési felszólítás kiküldését követő 15 napon belül nem rendezi a tartozását vagy nem nyújt be az Ingatlan Könyvelés részére írásban reklamációt, a követelést minősítésre fel kell terjeszteni a döntéshozónak, amely ebben az esetben az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság vagy a szerződés alapján megbízottjaként eljáró MÁV Vagyonkezelő Zrt. A döntéshozó részére a felterjesztést e-mailben, a szükséges dokumentumok csatolásával kell megküldeni. 4. Az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság vagy a MÁV Vagyonkezelő Zrt. minősítését követően az eljá-

11

rásrend megegyezik a 4.1.5. pontban leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy a fizetési meghagyás / peresítés kezdeményezését a Jogi Igazgatósággal szerződéses viszonyban álló szombathelyi ügyvédi irodához kell benyújtani. 5. Késedelmi kamatszámítást a követelés jellege miatt nem kell végezni. 4.3. Kamatmentes lakáskölcsönökkel kapcsolatos kinnlévőségek kezelése A kamatmentes lakáskölcsönökkel kapcsolatos szerződéseket a VBKJ rendszer 2004. január 1-i bevezetése előtt a humán szervezet kötötte meg a munkavállalókkal. A béren kívüli juttatási rendszer átalakítását követően már új kölcsön nem kerül folyósításra. A követelések a kölcsönt folyósító pénzintézet szerint két fő típusba sorolhatók: • OTP által folyósított kölcsönök, • Takarékszövetkezetek által folyósított kölcsönök. E két típusnál alkalmazott eljárásrendek egymástól részben eltérőek. A lejárt követelések figyelésének és rendezésének eljárásrendje: 1) Az analitikus nyilvántartások aktualizálását a Pénzforgalmi Könyvelés végzi a következő módon: • Az OTP által folyósított kölcsönök analitikus nyilvántartása a MÁV Informatika Zrt-vel kötött Szolgáltatási Szerződés keretében üzemeltetett KÖLCSÖN programmal történik. A követelésállomány frissítését az OTP-től negyedévente kapott elektronikus adatállomány felhasználásával végzik. • A takarékszövetkezetek a negyedéves forgalom adatait papír alapú bizonylaton adják át, az excel alapú analitikus kimutatás frissítése manuálisan történik. 2) Az 1. szintű fizetési felszólítás megküldése Az OTP által folyósított kölcsönöknél a fizetési felszólítást a bank küldi ki, melyben felkéri az ügyfelet a fennálló hátralék 8 napon belüli befizetésére, valamint tájékoztatja arról, hogy a fennálló hátralékról értesíti a munkáltatót is a követelés bírósági úton történő érvényesítése érdekében. A Pénzforgalmi könyvelés ügyintézője az OTP által kiküldött 1. szintű felszólítás tényét nyilvántartásába felveszi. • Mivel a kölcsön folyósításában a pénzintézet csak közvetítőként szerepel, a hátralék behajtásával a továbbiakban nem foglalkozik. • A takarékszövetkezetek által folyósított kölcsö-

12


1. szám

nök esetében a pénzintézetek nem végeznek semmilyen behajtási tevékenységet. A Pénzforgalmi Könyvelés ügyintézője a negyedéves forgalmi adatok frissítését követően beazonosítja a nem fizető adósokat és részükre megküldi az 1. szintű fizetési felszólítást és ennek tényét nyilvántartásba veszi. A kiküldendő levél mintáját jelen utasítás 8. számú melléklete tartalmazza. Az 1. szintű fizetési felszólítást valamennyi lejárt követelés esetében ki kell küldeni. Az adós részére kiküldendő fizetési felszólítás nem tartalmaz lejárt tartozás szerinti késedelmi kamatot.

5) További ügyintézés: A további ügyintézés megegyezik a jelen utasítás 4.1. fejezete szerinti általános eljárásrenddel.

3) A 2. szintű fizetési felszólítás megküldése Mindkét kölcsönfajtánál az analitikus nyilvántartás soron következő frissítését követően az ügyintéző ellenőrzi, hogy az 1. szintű fizetési felszólítás kiküldését követően megtörtént-e a hátralék rendezése. Amennyiben nem, az adósnak ki kell küldeni a 2. szintű fizetési felszólítást. (Ennek mintája jelen utasítás 9. számú melléklete.) A 2. szintű fizetési felszólítás figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy a felszólítás ellenére is elmaradt fizetés miatt szerződésszegést követett el, így a MÁV Zrt. kilátásba helyezi a szerződés felmondását, melyet követően az adós a teljes tartozását egy összegben lesz köteles visszafizetni.

A részletre értékesített bérlakásokkal kapcsolatos követelések analitikus nyilvántartásba vétele a felek által aláírt szerződés alapján történik. Az analitikus nyilvántartása, mely alkalmas a követelések partnerenkénti és fizetési határidő szerinti nyomon követésére, a GIR-től független. A követelések nyilvántartásba vétele a MÁV Zrt. számviteli rendszerében a manuális nyilvántartás analitikus adatainak felhasználásával a GIR Főkönyvi modulban történik.

A fizetési felszólításokat minden esetben kimutathatóan, tértivevénnyel kell megküldeni. 4) A tartozás megküldése a döntéshozónak minősítésre. A kamatmentes lakáskölcsönök esetében a döntéshozó minden esetben a Humán Erőforrás Igazgatóság. A Pénzforgalmi Könyvelés a be nem folyt követelést minősítésre ügyiratban küldi meg a döntéshozó részére. Tekintettel arra, hogy az adós csakis magánszemély lehet, ezért a következő minősítési kategóriákat kell alkalmazni: − Fizetési meghagyás / Peresítés − Eladás − Elengedés. A döntéshozó a minősítést az általános szabályok szerint 15 nap alatt köteles elvégezni és az ügyiratot a Pénzforgalmi Könyvelés részére visszaküldeni. Ha a nyitott követeléssel kapcsolatosan fennáll a Sztv. 3. § (3) bekezdés 10. pontjában a behajthatatlanságra vonatkozó bármely feltétel, a Pénzforgalmi Könyvelés ügyiratban kezdeményezi a leírás engedélyezését, majd elvégzi a tartozás kivezetését.

4.4. Részletre értékesített bérlakásokkal kapcsolatos kinnlévőségek kezelése A bérlakásokkal kapcsolatos szerződéseket az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság készíti elő. A partner vizsgálata és a szerződésben alkalmazott pénzügyi feltételek az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság felelősségi körébe tartoznak.

A lejárt követelések figyelésének és rendezésének eljárásrendje: 1) Az analitikus nyilvántartások aktualizálása: A Pénzforgalmi Könyvelés a bankszámlakivonatok, munkabérből történt levonások, csekkes és pénztári befizetések feldolgozásával havonta aktualizálja a követeléseket nyilvántartó manuális nyilvántartást. 2) Az 1. szintű fizetési felszólítás megküldése A havonkénti frissítést követően 3 munkanapon belül, az analitikus nyilvántartásból a Pénzforgalmi Könyvelés beazonosítja a nem fizető adósokat. Az 1. szintű fizetési felszólítást akkor kell kiküldeni, ha a késedelem meghaladja a két hónapot. A fizetési felszólítások kiküldése emellett csak abban az esetben lehetséges, ha már lejárt a szerződésben rögzített türelmi idő. A fizetési felszólítás kiküldése mindig kimutatható módon, tértivevénnyel kell, hogy történjen. Az 1. szintű fizetési felszólítás kiküldésének tényét az analitikus nyilvántartásba be kell jegyezni. Mintáját az utasítás 10. számú melléklete tartalmazza. 3) A 2. szintű fizetési felszólítás megküldése A lejárt, de be nem folyt követelések havonkénti felülvizsgálatakor külön kell választani azon adósok adatait, melyek részére az 1. szintű fize-

1. szám


tési felszólítás az előző hónapban már kiküldésre került és a fennálló tartozásaikat még nem rendezték. Részükre meg kell küldeni a 2. szintű fizetési felszólítást, ugyancsak kimutatható módon, tértivevénnyel. A 2 szintű fizetési felszólítás a kiküldésig felszámítható valamennyi késedelmi kamatot tartalmazza. Mintáját az utasítás 11. számú melléklete tartalmazza. 4) A tartozás megküldése a döntéshozónak minősítésre. Részletre értékesített bérlakásokkal kapcsolatos tételek esetében a döntéshozó minden esetben az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság. A Pénzforgalmi Könyvelés a be nem folyt követelést minősítésre ügyiratban küldi meg a döntéshozó részére. Az ügyiratban a Humánerőforrás Igazgatóság Humánszolgáltató Szervezettől kért adatszolgáltatás alapján be kell azonosítani, hogy az adós a MÁV Zrt. alkalmazásában áll-e. Tekintettel arra, hogy az adós csak magánszemély lehet, ezért a következő minősítési kategóriákat kell alkalmazni: − Fizetési meghagyás (Peresítés) − Eladás − Elengedés. A döntéshozó a minősítést az általános szabályok szerint 15 nap alatt köteles elvégezni és az ügyiratot a Pénzforgalmi Könyvelés részére visszaküldeni. Ha a nyitott követeléssel kapcsolatosan fennáll a Sztv. 3. § (3) bekezdés 10. pontjában a behajthatatlanságra vonatkozó bármely feltétel, a Pénzforgalmi Könyvelés ügyiratban kezdeményezi a leírás engedélyezését, majd elvégzi a tartozás kivezetését. 5) További ügyintézés: A további ügyintézés megegyezik a jelen utasítás 4.1. fejezete szerinti általános eljárásrenddel. 4.5. Tagi kölcsönökkel kapcsolatos kinnlévőségek és az osztalék-követelések kezelése A részesedési viszonyban lévő vállalkozások részére folyósított kölcsönök nyilvántartása manuális analitikus nyilvántartás alapján a GIR Főkönyvi modulban történik. A kölcsön folyósítását illetve annak szerződés szerinti törlesztését a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály (TPF) figyeli. Amennyiben az adós a szerződéstől eltérően késetten vagy nem fizet, a TPF figyelemfelkeltő levelet küld részére, melyben közli a késedelmes fizetés miatt felmerült kamat összegét is.

13

A kölcsönök törlesztését és a késedelmi kamatok megfizetését a TPF saját hatáskörben figyeli, melyhez esetenként adatszolgáltatást kér a Számvitel illetékes szervezeti egységétől. Amennyiben a tagi kölcsön törlesztése nem történik meg a megkötött megállapodásban foglalt határidőben, a részletfizetés engedélyezését illetve a követelés elengedését a DHL szerinti döntési hatáskörrel rendelkező vezetőnél a TPF kezdeményezi. A részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben fennálló osztalékköveteléseket a GIR Kintlévőség modulban tartjuk nyilván. Az osztalékra vonatkozó tulajdonosi határozat alapján a követelést a Számviteli Szervezet Beszámolókészítés MÁV szervezeti egysége rögzíti, melynek kezelése ezt követően az általános eljárásrend szerint történik. 4.6. Hozzáférés a KKR rendszeréhez A KKR-hez a következő szintű hozzáférési jogosultságokat lehet igényelni: • Döntéshozó jogosultság: alkalmas felhasználóhoz rendelt szervezetek körére vonatkozóan a be nem folyt követelésekkel kapcsolatos minősítések elvégzésére. • Jogi véleményező: valamennyi szervezetre vonatkozó lekérdezési lehetőséget biztosít. Mindkét jogosultság típust a következő módon kell igényelni: • A döntéshozó szervezet illetve a Jogi Igazgatóság vezetője a Kimenő Számla Könyvelés vezetője részére e-mailben vagy levélben küldi meg a jogosultságigénylést, mely a következő adatokat tartalmazza: Teljes név E-mail cím Telefonszám GIR felhasználói azonosító Felhasználói azonosító Van-e már hozzáférése a VEZINFO rendszerhez • A kért jogosultságigényt a Kimenő Számla Könyvelés vezetője ellenőrzi, majd intézkedik a kért jogosultságigénylés beállítása érdekében. • A jogosultság beállítását követően a felhasználó az általa megadott e-mail címre értesítést kap. 4.7. Követeléskezeléssel kapcsolatos további feladatok A KKCS folyamatosan figyelemmel kíséri a Cégközlönyben megjelenő, gazdasági társaságokkal kapcsola-

14


tos közleményeket. Kiemelt figyelemmel kezeli a csőd- és felszámolási és végelszámolási eljárásról, valamint az átalakulásról megjelent hirdetményeket, melyekkel kapcsolatosan a következő bejelentéseket hajtja végre: − Csődeljárás esetén a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kell a társasággal szemben fennálló követeléseket bejelenteni a vagyonfelügyelőnek. − Felszámolási eljárás esetén a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül kell az ismert követeléseket bejelenteni a felszámolónak. − Végelszámolás esetén a végelszámolás megindításának közzétételét követő 40 napon belül kell a követeléseket bejelenteni a végelszámolónak. − Társaság átalakulása esetén az átalakulásra vonatkozó második döntést követő 30 napon belül kell az elismert követeléseket bejelenteni, melyen belül a még nem lejárt követelésekre biztosíték kérhető. A Gt. által meghatározott egyéb esetekben is az elismert követelések bejelentését ugyancsak 30 napon belül kell teljesíteni. Amennyiben a társasággal kapcsolatos követelések rendezéséhez szükséges (pl. annak egyértelmű beazonosításához, hogy a nyilvántartott követelés mely utód társasághoz kerül), az átalakulásra vonatkozó dokumentumok a társaság székhelyén tekinthetők meg. Csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárások esetén a bejelentéseket csak akkor kell teljesíteni, ha a követelés szerint illetékes üzleti szervezet (döntéshozó) vállalja a regisztrációs díj megfizetését. Felszámolási eljárás hitelezői választmányában történő részvételről – az abban történő részvétel költségeinek egyidejű vállalása mellett – a jelen utasítás szerinti döntéshozó a megkeresésben foglalt határidő figyelembe vételével köteles nyilatkozni. Amennyiben a felszámolási eljárás alatt lévő társasággal szemben több döntéshozó szervezet is tart nyilván be nem folyt követelést, arra kell törekedni, hogy a választmányban történő részvételre vonatkozóan egységes álláspont szülessen. Nézetkülönbség esetén a Jogi Igazgatóság álláspontja a döntő. Több érintett döntéshozó esetén a költségeket a fennálló tartozás arányában kell megosztani. A részvétel módját úgy kell meghatározni, hogy az az érintett szervezetek számára a lehető legalacsonyabb költségen valósuljon meg. Amennyiben a megkeresés nem a jogosult döntéshozó részére érkezik, az azt megkapó szervezet köteles azt 2 munkanapon belül részére továbbítani. Ugyancsak a döntéshozó köteles a MÁV Zrt-t képvisel-

1. szám

ni a csődegyezségi eljárásokban. A MÁV Zrt. nevében képviselendő álláspontot előzetesen a Jogi Igazgatósággal és a Pénzügyi Igazgatósággal köteles egyeztetni. A KKCS munkatársa a Cégközlönyben közzétett társaságok adatait név és adószám alapján beazonosítja, hogy a MÁV Zrt. vevő partnerként áll-e kapcsolatban vele. A GIR-ben nyilvántartott követelések alapján beazonosítja a szerződéskötő szervezete(ke)t, aki(k) részére felterjesztést készít a követelés nagyságától függő regisztrációs díj megfizetéséről. Ha a szerződéskötő szervezet vállalja a díj megfizetését, intézkedik az átutalásáról. Ha nem vállalja, akkor a követeléskezelő felszámolási eljárás esetén a felszámolótól behajthatatlansági nyilatkozatot kér. Ebben az esetben a követelés nagyságától független egyszeri díj megfizetése iránt intézkedik. A behajthatatlansági nyilatkozat beérkezése után ügyiratot fektet fel a követelés leírás engedélyezése céljából. A követeléskezelő a partnertörzsben szereplő, csőd-felszámolás és végelszámolás alá került cégekről Partnertörzs igénylőlap kiállításával értesíti a Bejövő Számla Könyvelés partnertörzs-kezelő munkatársát. A partnertörzs-kezelő mind a szállítói, mind pedig a vevői törzsben az értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul elvégzi az előírt kiegészítést illetve átsorolást, melytől kezdődően a partnerrel szerződéses viszonyban lévő vagy szerződést előkészítő üzleti területek a GIR-ből a vevő partner adatainak lekérdezésével kapnak információt, amit a szerződéskötésre vonatkozó normatív szabályok szerint kötelesek figyelembe venni. 5.1. HIVATKOZÁSOK 1) 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 2) 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 3) 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 4) 2000. évi C. törvény a számvitelről 5) 1990. évi XCIII. Törvény az illetékekről 6) 22/2007. (VIII.31. MÁV Ért. 29.) VIG számú utasítás a szerződéskötések rendjéről 7) 4/2010. (I.29. MÁV Ért. 2.) EVIG sz.: a szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogintézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól 8) 46/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG sz. utasítás - MÁV Zrt. Számviteli politikája 9) 46/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG sz. utasítás - MÁV Zrt. Értékelési szabályzata

1. szám


5.2. MÓDOSÍTÁSOK ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Jelen utasítás hatályba lépésével a 87/2002. (MÁV Ért.52.) PGSzF. számú utasítás a MÁV Rt. követelésének behajtásáról és a 64/2009. (IX.11. MÁV Ért.27.) VIG. számú utasítás A MÁV Zrt. kinnlévőségének kezeléséről hatályát veszti. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Az utasítás a MÁV Értesítőben történő megjelenés napján lép hatályba. Az utasítás hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekre is a jelen utasítás szerinti szabályokat kell alkalmazni. Az utasítás MÁV Zrt-nél történő hatályba lépését követően a Számviteli szervezet a MÁV Vagyonkezelő Zrt-nél történő alkalmazás érdekében kezdeményezi a vonatkozó tulajdonosi határozat kiadását. 7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A kinnlévőség kezelési folyamat összefoglaló táblázata 2. számú melléklet: Kompenzálási megállapodás mintája 3. számú melléklet: 1. szintű fizetési felszólítás mintája 4. számú melléklet: Részletfizetési megállapodás mintája 5. számú melléklet: 2. szintű fizetési felszólítás mintája 6. számú melléklet: Kiegészítő fizetési felszólítás mintája 7. számú melléklet: 3. szintű fizetési felszólítás (MÁV Zrt. Vagyonkezelő Zrt-nél alkalmazandó) 8. számú melléklet: 1. szintű fizetési felszólítás mintája – takarékszövetkezetek által folyósított kedvezményes lakáskölcsönök 9. számú melléklet: 2. szintű fizetési felszólítás mintája – lakáskölcsönök 10. számú melléklet: 1. szintű fizetési felszólítás mintája – részletre értékesített bérlakások 11. számú melléklet: 2. szintű fizetési felszólítás mintája - részletre értékesített bérlakások Szarvas Ferenc s.k. Elnök-vezérigazgató

15


1. szám

16 1.számú melléklet Összefoglaló táblázat az általános kinnlévőség kezelési folyamatról

Sorszám

A munkafolyamat leírása

Határidő

4.1.1.1. fejezet

Naponta (a nap)

4.1.1.2. fejezet

A vevő analitika naprakészségének biztosítása

1.

A 15 napon túl lejárt vevőállomány vizsgálata

2.

Rendezések az 1. szintű fizetési felszólítás kiküldése előtt Pénzforgalmi Nem hozzárendelt befolyások rendezése (a+3) nap Könyvelés Kimenő Számla Hozzá nem rendelt jóváírások rendezése (a+3) nap Könyvelés • Egyoldalú kompenzálásnál: Kompenzálások feltárása, egyeztetése és (a+1) nap KKCS könyvelése • Egyeztetendő kompenzálásnál: (a+p+10) nap1 A rendezések 1. szintű fizetési felszólítás kiküldése KKCS végrehajtását követően (k nap) A partner reklamációjának beérkezése KKCS r nap

2.b.

2.c.

3. 4. 5. 5.a. 5.b. 5.c. 5.d.

Hivatkozás

Folyamatos

0.

2.a.

4.1.1.2. fejezet 4.1.1.2. fejezet 4.1.1.2. fejezet

4.1.2. fejezet 4.1.3. fejezet

A partner reklamációjának intézése A reklamáció a Számvitelen belül intézhető A szerződéskötő szervezet a hozzá érkező reklamációt saját álláspontjával kiegészítve továbbítja a Számvitelnek. A reklamáció az üzleti területtel egyeztetett módon intézhető A partner által kért részletfizetés engedélyezése és a megállapodás megküldése

Kimenő Számla Könyvelés

(r+3) nap

4.1.3. fejezet

Szerződéskötő szervezetek

(r+5) nap

4.1.3. fejezet

KKCS

(r+15) nap

4.1.3. fejezet

DHL szerinti vezető / KKCS

Engedélyezés: (r+10) nap

4.1.3. fejezet

(k+15) nap A (k+15). napot követően

4.1.4. fejezet

6.

2. szintű fizetési felszólítás kiküldése

KKCS

7.

Kiegészítő fizetési felszólítás megküldése

KKCS

8.

4.1.6. fejezet

A lejárt követelés minősítése

8.a.

A lejárt követelés megküldése a döntéshozónak

KKCS

m = (k+15) + 15 nap

4.1.5. fejezet

8.b.

A döntéshozó minősíti a lejárt követelést

döntéshozó

m + 15 nap

4.1.5. fejezet

KKCS

m + 15 nap

4.1.5. fejezet

KKCS A döntés jóváhagyója (Jogi Igazgatóság, TPF) KKCS Közreműködik: szerződéskötő szervezet A döntéstől függően: Jogi Igazgatóság, TPF, Számvitel

m + 30 nap

4.1.5. fejezet

(m + 15) + 10 nap

4.1.5. fejezet

d = (m + 15) + 20 nap

4.1.5. fejezet

d napot követően

4.1.5. fejezet

8.c. 8.d.

1

Felelős szervezet Pénzforgalmi Könyvelés Ingatlan Könyvelés KKCS

A döntés sürgetése, ha az nem történt meg határidőben Felszólítás a döntéshozatalra a pénzügyi igazgató útján

8.e.

A döntéshez szükséges jóváhagyás megszerzése

8.f

A döntésnek megfelelő intézkedések elindítása

9.

A követelés rendezése p=postázás


1. szám

MÁV Zrt.

MÁV Zrt. MÁV Zrt.

MÁV Zrt.

17 2.számú melléklet

18


1. szám 3.számú melléklet

1. szám



20


1. szám 5.számú melléklet

1. szám



22


1. szám 7. számú melléklet

Társaság neve Társaság címe

Ikt.sz.: Gy

/ 2010

Tárgy: fizetési felszólítás Előadó: Tel.:

Tisztelt Cím! A MÁV Zrt. képviseletében eljárva értesítjük arról, hogy a MÁV Zrt-vel kötött, ………-án kelt, ………… számú bérleti szerződés alapján …….. összegű bérleti díjtartozás áll fenn, amelyet az Ön/Önök részére megküldött írásbeli felszólítások ellenére a mai napig nem fizettek meg. Jelen levelünkkel felszólítjuk, hogy a fent megjelölt összegű tartozását, valamint annak Ptk-ban/bérleti szerződésben meghatározott, az esedékesség napjától a kifizetés napjáig számított késedelmi kamatát a MÁV Zrt. …………. Bank Zrt-nél vezetett ……..……. számú számlájára jelen levelünk kézhezvételétől számított 8 napon belül megfizetni szíveskedjék. Amennyiben fizetési kötelezettségének az előzőekben megjelölt határidőig nem tesznek eleget a bérleti szerződést a Ptk. 428. § (2) alapján felmondjuk, illetve a MÁV Zrt. követelését fizetési meghagyás / bírósági úton érvényesíti. Amennyiben jelen levelünkben foglalt fizetési kötelezettségének a jelen levél kézhezvételéig eleget tett, abban az esetben kérjük, hogy a jelen levelünkben foglaltakat tárgytalannak tekinteni szíveskedjék. Budapest,

MÁV Vagyonkezelő Zrt.

..................................................

............................................


1. szám

23 8. számú melléklet

SZÁMVITELI SZERVEZET PÉNZFORGALMI KÖNYVELÉS

Név

Gy. 1191 - /

.

Tárgy: felszólítás Város

Ügyintéző: név

Utca.

Telefon: (telefonszám)

Irsz.

Fax: (faxszám) E-mail: (e-mail ) Tisztelt (név) !

Megállapítottuk, hogy ...........-án Társaságunkkal (illetve jogelődjével) kötött kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tett eleget, és a mai napig Ft összegű tartozása áll fenn. Ezzel Ön szerződésszegést követett el. Felszólítjuk, hogy a fenti összeget a kölcsönt folyósító kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be.

Takarékszövetkezet számlájára felszólításunk

A befizetést igazoló bizonylat másolatot kérjük részünkre megküldeni. Budapest, ( dátum )

( cégszerű aláírás)


24



Név

Gy. 1191 - /

.

Tárgy: fizetési felszólítás Város

Ügyintéző: (név)

Utca.


Irsz.

Fax: (faxszám) E-mail: (e-mail )

Tisztelt (név) ! A ..................-án Gy. 1191 -......./....... szám alatt megküldött fizetési felszólításunk ellenére a kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön szerződéséből eredő tartozását a mai napig nem fizette meg. Ezzel Ön súlyos szerződésszegést követett el. A kölcsön szerződésben foglaltak alapján a futamidő végéig fennálló ............................ Ft tartozását (tőke + kamat) egy összegben köteles a hitelező részére visszafizetni. Felszólítjuk, hogy a fenti összeget a kölcsönt folyósító (pénzintézet megnevezése) számlájára felszólításunk kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse be. A befizetést igazoló bizonylat másolatot kérjük részünkre megküldeni. Amennyiben felszólításunknak nem tesz eleget, úgy követelésünket fizetési meghagyás útján érvényesítjük . Budapest, ( dátum )



1. szám

Név

25 10. sz. melléklet


Gy. 1191 - /

.

Tárgy: felszólítás Város

Ügyintéző: név

Utca.


Irsz.


Ön (dátum)..-án (az ingatlan pontos adatai) ingatlan megvételére adásvételi szerződést kötött a MÁV Zrt-vel / a MÁV Zrt. nevében eljáró MÁV Vagyonkezelő Zrt-vel. A létrejött adásvételi szerződés szerint az ingatlan vételárának hátralékát (dátum) –tól kezdve xx hónap alatt .... Ft összegű részletekben ...(dátum)..-ig köteles megfizetni. A befizetett törlesztő részek felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy Önnek .............. Ft összegű tartozása áll fenn. A késedelmes fizetésből eredően a mai napig számítva ..... Ft késedelmi kamat fizetési kötelezettsége is fennáll. Az adásvételi szerződésben foglaltak alapján felszólítjuk, hogy tartozását jelen levelünk kézhezvételét követő 15 napon belül a levelünkre történő hivatkozással fizesse meg a MÁV Zrt. . számú bankszámlájára. Amennyiben tartozását időközben rendezte, kérjük, levelünket tekintse tárgytalannak.

Budapest, ( dátum )



26

1. szám 11. sz. melléklet


Név

Gy. 1191 - /

.

Tárgy: második felszólítás Város

Ügyintéző: név

Utca.


Irsz.


A (dátum) -án Gy. 1191 - / . szám alatt megküldött fizetési felszólításunk ellenére (az ingatlan pontos adatai ) ingatlan adásvételével kapcsolatos .... Ft összegű törlesztő rész tartozását a mai napig nem rendezte. Ezzel ön súlyos szerződésszegést követett el. Az eladó az ingatlan terhére a vételár hátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot, annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett be az 1997. évi CXL. Törvénnyel szabályozott állami ingatlan-nyilvántartásba. Önnek a mai napon

.............. Ft összegű vételár hátraléka áll fenn.

A törlesztő részek késedelmes megfizetése miatt a mai napig számítva ..... Ft késedelmi kamat fizetési kötelezettsége is fennáll. Tartozásának rendezését követően kamatterhelő levél kerül kiállításra és megküldésre az Ön részére. Kérjük, hogy az adásvételi szerződés ide vonatkozó pontjai alapján a fenti összeget haladéktalanul, de legkésőbb jelen levelünk kézhezvételétől számított 15 napon belül levelünkre történő hivatkozással fizesse meg a MÁV Zrt . . számú bankszámlájára. Amennyiben felszólításunknak a megadott határidőn belül nem tesz eleget, követelésünket fizetési meghagyás útján érvényesítjük. Budapest, ( dátum )


1. szám


1/2011. (I. 28 . MÁV Ért. 1.) IÁVIGH számú infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettesi utasítás a vasúti pálya és tartozékai, a vasúti járműmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására és rakterületek kezelésére. 1.0. AZ UTASÍTÁS CÉLJA A vasúti pálya és tartozékaival (távközlés, biztosítóberendezés, felsővezeték), a járműmérlegekkel, a rakterületekkel, a gépi rakodási engedélyekkel kapcsolatos felügyeleti, karbantartási, szerződéskötési, engedély kiadási, és a teljesítést követő teljesítés igazolás és elszámolás általános eljárásainak meghatározása, valamint új vasúti pálya és tartozékai létesítésének belső szabályozása a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (továbbiakban: Vtv.) alapján. 2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁROZÁSA 2.1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi érintett szervezeti egységére. 2.2. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág vezetője. 3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 3.1. Vtv. 2. § (4) Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok: 1. vasúti pálya: a vasúti vágány, az alatta levő, valamint a - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - hozzátartozó védő (biztonsági) földterület, továbbá a különleges vasút működéséhez szükséges szerkezet, illetve földterület, valamint az azt hordozó és mozgásirányát meghatározó tartószerkezet; 2. vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, híd, jelzőhíd, áteresz, zajvédő-fal, támfal, a vasút kereszteződése vasúttal, közúttal vagy magánúttal, a vasúti térvilágító berendezés, a vasúti jelző- és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés, a vasúti peron, a vasúti peronhoz vezető gyalogos alul- és felüljáró, a különböző nyomtávolságú pályahálózatok közötti kölcsönös átjárhatóságot biztosító eszközök, berendezések, vágányba épített mérlegek, vágányfékek, hőn-futásjelző berendezés, valamint a vasúti távközlő vezetékek, berendezések, vasúti rakodó és járműmozgató berendezések, ideért-

27

ve a mindezek elhelyezésére szolgáló földterületet is; 3. vasúti üzemi létesítmény: a vasúti közlekedés lebonyolításához szükséges ingatlan (épület, illetve építmény, az alatta levő földterülettel együtt), amely nélkül a vasúti közlekedési tevékenység nem vagy csak jelentős nehézség árán lenne folytatható (pl. forgalmi épület, javító pályaudvar, vasútállomás és megállóhely, vasúti felvételi épület közvetlenül az áruforgalom és a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló része, az utastájékoztató berendezés, a különböző nyomtávolságú pályák közötti átjárhatóságot szolgáló létesítmények), kivéve a vasúti pályát és tartozékait; 4. országos törzshálózati vasúti pálya: külön jogszabályban meghatározott a) transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részét képező, b) nemzetközi szerződéssel érintett, c) Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló, valamint d) nemzetgazdasági vagy stratégiai szempontból kiemelten fontos vasúti pálya; 5. regionális vasúti pálya: az országos törzshálózati vasúti pályához csatlakozó - külön jogszabályban meghatározott - vasúti pálya; 6. egyéb vasúti pálya: a 4-5. és 7-9. pontokban meghatározott vasúti pályának nem minősülő, állami tulajdonban vagy az állam legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt álló szervezet tulajdonában álló, külön jogszabályban meghatározott vasúti pálya; 7. csatlakozó vasúti pálya: az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot ös�szekötő vasúti pálya, amelyhez egynél több saját célú pálya kapcsolódik, illetve egynél több végfelhasználó kiszolgálására alkalmas; 8. összekötő vasúti pálya: az országos vasúti pályahálózatot és a sajátcélú vasúti pályahálózatot összekötő, csatlakozó pályának nem minősülő vasúti pálya; 9. helyi vasúti pálya: a helyi vasúti pályahálózat részét képező vasúti pálya; 10. vasúti pályahálózat: egy vasúti társaság által működtetett összefüggő rendszer, amely az 1970. december 18-ai 1108/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletében található számlaforma egyes rovataiban feltüntetendő tételek meghatározásáról szóló, 1970. december 18-ai 2598/70/EGK bizottsági rendelet I. mellékletének A. részében felsorolt elemekből áll, azzal az eltéréssel, hogy az utolsó francia bekezdésben foglaltak helyett „A pályavasúti részleg által használt épületek”-et kell érteni; 11. országos vasúti pályahálózat: térségi, elővárosi, helyi, illetve sajátcélú vasúti pályahálózatnak nem minősülő vasúti pályahálózat; nem minősül az országos

28


vasúti pályahálózat részének a külön jogszabályban meghatározott egyéb vasúti pálya és tartozéka sem; 12. térségi vasúti pályahálózat: térségi vállalkozói vasúti tevékenység céljára kijelölt vasúti pályahálózat, amely legfeljebb három megyét érint, vagy a hossza nem haladja meg a 400 kilométert; 13. helyi vasúti pályahálózat: a helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás végzéséhez szükséges vasúti pályahálózat; 14. elővárosi vasúti pályahálózat: elővárosi közforgalmú vasúti szolgáltatás céljára kijelölt vasúti pályahálózat; 15. saját célú vasúti pályahálózat: olyan vasúti pályahálózat, amelyen kizárólag a vasúti pálya és tartozékainak tulajdonosa vagy használója érdekében folyik vasúti közlekedési tevékenység. 3.2. Vasúti pálya és tartozékai: A csatlakozó, összekötő vasúti pálya és saját célú vasúti pályahálózat és annak alkotórészei és tartozékai összefoglaló megnevezése. 3.3. Vasúti társaság: a Vtv. 2§ (2) bekezdés szerinti bármely vasúti tevékenységet vagy szolgáltatást végző, illetve nyújtó szervezet. 3.4. Használó: Az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a vasúti pálya és tartozékai használatára és/vagy a vasúti üzemviteli szolgáltatásokra igényt nyújt be, és a használatra vele a MÁV Zrt. szerződést köt. 3.5. Vasúti üzemviteli szolgáltatások: A Hálózati Üzletszabályzat (továbbiakban: HÜSZ) hatálya alá tartozó, nyílt hozzáférésű pályahálózaton végzett forgalmi tevékenység és tolatási szolgáltatás.

1. szám

tosítása: „ A szolgáltatás tartalmazza a kocsik/ vasúti járművek mérlegre állítását, üzemképes mérleg biztosítását és a szolgáltatásigénylő tömeg megállapítást végző alkalmazottjának (megbízottjának) mérlegházba való bejutásának biztosítását és ott az üres vagy rakott vasúti kocsi tömegének – a szolgáltatásigénylő által történő – megállapítása melletti felügyeletet.” 3.11. Gépi rakodáshoz, mobil le- és átfejtő berendezés használatához kiadott Üzemeltetői Engedély: a nyílt hozzáférésű és a MÁV-tól bérelt területen tartósan vagy esetenként rakodni szándékozó Ügyfélnek írásban benyújtott rakodási és lefejtési kérelmére kiadott engedély. 3.12. Ügyfél: Az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a nyílt hozzáférésű (közforgalmú) rakterületen tartósan vagy esetenként rakodási tevékenységet végez. 4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA 4.1. A szabályozás rendje Az utasítás módosításra az utasítás kiadására érvényes szabályok vonatkoznak. (Normatív Utasítások Kiadásának Szabályzásáról szóló 23/2007 számú VIG utasítás) Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős gondoskodik az utasítás nyilvántartásba vételéről, a közzétételéről, archiválásáról, a sokszorosításról, elosztásról, aktualizálásról az utólagos adatszolgáltatás biztosítása mellett. 4.2. A vasúti pálya és tartozékaival összefüggő hatáskörök

3.6. Forgalomszüneteltetés: A Használó vagy a MÁV Zrt. kérésére bevezetett forgalomszüneteltetés. A forgalomszüneteltetést illetve annak feloldását 15 munkanappal korábban írásban kell kérni.

A vasúti pálya és tartozékai felügyelete, karbantartása és felújítása, valamint a rakodást és lefejtést végezni szándékozó Ügyfeleknek szóló Üzemeltetői Engedély kiadása a Pályavasúti Üzletág hatásköre.

3.7. Kiszolgáló állomás: A vasúti pályát és tartozékait vonattal, vagy tolatási művelettel kiszolgáló állomás.

4.2.1. A Pályavasúti Üzletágon belüli hatáskörök

3.8. Üzemen kívüli vágány: vasúti forgalomból kizárt, vagy érvényes hatósági engedéllyel nem rendelkező vágány. 3.9. Vasúti járműmérleg: a vasúti járművek és a rakomány tömegének megállapítására szolgáló berendezés. 3.10. Vasúti járműmérleghez való hozzáférés biz-

A Pályavasúti Üzletág Területi Központjainak (a továbbiakban: PÜTK) feladatait és a hatásköröket a jelen utasítás 1. melléklete tartalmazza. A jelen pontban meghatározott kérdésekben jognyilatkozat tételére a PÜTK vezetője jogosult a cégjegyzés szabályainak betartása mellett. A vasúti pálya és tartozékai használati kérdéseiben hozott döntéseket megelőzően, a döntés előkészítő anyagot, a szerződés feltételeit, illetve annak módosítását előkészíti a PÜTK Pályalétesítményi Osztálya. A

1. szám


kiszolgálására, az üzemviteli szolgáltatásra vonatkozó kérdésekben hozott döntéseket megelőzően, a döntés előkészítő anyagot, a szerződés feltételeit illetve annak módosítását előkészíti a PÜTK illetékes Forgalmi Osztálya. Szerződéskötésért az osztály szakelőadója a felelős. 4.2.2. A Pályavasúti Üzletágon kívüli hatáskörök A rakterületek tartós és eseti bérbeadása, valamint a rakterületek felügyelete és karbantartása az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság hatásköre. 4.2.3. A Pályavasúti Üzletágon belüli illetékesség A 4.2.1. pontban meghatározott hatáskörökben az a PÜTK jár el, amelynek területén a vasúti pálya és tartozékai fekszik, és amelynek területén a tevékenység folyik. Több PÜTK területét érintő tevékenység esetén annak a PÜTK-nak kell eljárnia, amelynek területéről a tevékenység elindul. 4.3. A vasúti pálya és tartozékainak felügyelete, karbantartása, felújítása, beruházása A MÁV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pálya és tartozékainak felügyeletét a pályafelügyeletre vonatkozó D.5. utasítás, mérlegekre vonatkozó D 9 utasítás és az érintett szakágak (TB. 1. számú Utasítás a biztosítóberendezések fenntartására, T. 1. számú Utasítás a távközlés szabályozására, E. 101. számú Általános utasítás a MÁV Villamosított vonalainak üzemére) utasításaiban előírtak szerint kell elvégezni. Amennyiben a karbantartási tevékenységet vagy a beruházást külső vállalkozóval végezteti el a MÁV Zrt., a vasúti pálya és tartozékaival összefüggő beruházási, felújítási és karbantartási munkák tervezése és végrehajtása során a MÁV Zrt. beruházási utasításában, a szerződéskötések rendjéről szóló és a közbeszerzésekről szóló törvény alapján közzétett vezérigazgatói utasítás szerint kell eljárni. (jelenleg érvényes: a 22/2007. (MÁV Ért. 29.) Vig utasítás; a 2003. évi CXXIX. Törvény; a 1/2005. (I.7. MÁV Ért. 1.) VIG. sz. „A közbeszerzések végrehajtásáról a MÁV Rt. területén” tárgyú vezérigazgatói utasítás) A nem MÁV Zrt. tulajdonú vágányok felügyeletét, karbantartását a vágány tulajdonosának az Iparvágányok Szolgálati Utasításáról szóló 106.805./1990. ÜF. sz. utasítás [közzététel: Közlekedési Közlöny 42/1990. (10.21.)] szerint kell elvégeznie. 4.4. Használat feltétele, használatba vételi engedély, egyszerűsített forgalomba helyezési eljárás

29

Vasúti pálya és tartozékai használatának feltétele a vasúti pálya és tartozékaira vonatkozó érvényes használatba vételi engedély. Valamennyi PÜTK a területén lévő vasúti pálya és tartozékainak használatba vételi engedélyeiről köteles nyilvántartást vezetni és évente, folyamatosan felülvizsgálni. Abban az esetben, ha valamely vasúti pálya és tartozékainak nincs érvényes használatba vételi engedélye, az illetékes PÜTK Pályalétesítményi Osztálya az engedély hiányának észlelését követő 5 munkanapon belül köteles kezdeményezni a használatba vételi engedély megszerzését. Abban az esetben, ha a vasúti pálya és tartozékai a MÁV Zrt. nevére szóló pályaműködtetési engedéllyel rendelkezik, de a használatba vételi engedély engedélyese nem a MÁV Zrt., a PÜTK köteles eljárást kezdeményezni az engedélyesi jogkör a MÁV Zrt. javára történő hatósági határozat megszerzése érdekében. Abban az esetben, ha a vasúti pálya és tartozékai a Használó nevére szóló saját célú pályaműködtetési engedéllyel rendelkezik, de a használatba vételi engedély engedélyese nem a Használó, a PÜTK köteles eljárást kezdeményezni az engedélyesi jogkör Használó javára történő átruházása érdekében. A vonatkozó jogszabályok értelmében legkésőbb az engedélyek megújítása során a MÁV Zrt. tulajdonú vasúti pálya és tartozékai használatbavételi engedélyese a MÁV Zrt. Egyszerűsített forgalomba helyezési eljárást kell lefolytatni, ha a vasúti pálya és tartozékain forgalomszünet volt, a forgalom ismételt felvétele előtt az adott vasúti pálya és tartozékain. Az egyszerűsített forgalomba helyezési eljárás részletes szabályait a pályafelügyeletről szóló D. 5. számú utasítás és az Utasítás a biztosítóberendezések fenntartásáról szóló TB 1. számú utasítás tartalmazza. A Használó kérésére bevezetett forgalomszüneteltetést követő, a vasúti pálya és tartozékain lefolytatott egyszerűsített forgalomba helyezési eljárás díjára vonatkozó rendelkezéseket a jelen utasítás 2. melléklete tartalmazza. 4.5. Vasúti pálya és tartozékai létesítésének feltételei A vasúti pálya és tartozékai létesítésénél a vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló 15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM együttes rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A vasúti pálya és tartozékai létesítéséhez és a csatlakozás üzemviteli lehetőségeire vonatkozó elvi engedély megadása a Pályavasúti Üzletág Pályalétesítményi Főosztály (a továbbiakban: PLF) hatásköre.

30


Az üzemeltetői hozzájárulás megadása a területileg illetékes PÜTK hatásköre. A PÜTK az üzemeltetői hozzájárulás másolatát köteles megküldeni a PL Főosztálynak. A PÜTK a fent hivatkozott üzemeltetői hozzájárulást kizárólag a fent hivatkozott jogszabályban foglaltak szerint benyújtott tervdokumentáció érdemi felülvizsgálata után adhatja meg. Az engedélyezési terv készítésének alapja a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág szervezeteivel, képviselőivel folytatott tárgyalások jegyzőkönyve, írásos véleménye, és a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág írásbeli állásfoglalása. A vasúti pálya és tartozékai engedélyezési tervének elkészítése előtt a tervezőnek (engedélyesnek) ki kell kérni a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág vasúti csatlakozás üzemviteli lehetőségeire vonatkozó írásbeli véleményét. A vasúti csatlakozás céljából benyújtott tervdokumentációnak kidolgozása olyan mélységű legyen, hogy összefoglaló képet nyújtson a létesítendő vasúti pálya és tartozékai elbírálásához a forgalmi-üzemi tevékenység, a területbiztosítás és más építményekkel való ös�szeegyeztethetőség szempontjából. Az állásfoglalás megadásához szükséges tervnek az Országos Közforgalmú Vasutak Pályatervezési Szabályzata 1. melléklet M.1.2. A tanulmányterv pontjában felsoroltakat kell tartalmaznia: - Átnézeti helyszínrajz 1:10.000 – 1:25.000 méretarányban (csak nagy területet elfoglaló létesítmény esetén szükséges) - Helyszínrajz 1:1000 léptékben - Hossz-szelvény - Jellemző keresztszelvények - Műszaki leírás - Az elbíráláshoz szükséges létesítményeket (mérlegelő és rakodóberendezések) - Forgalmi és üzemi vizsgálat 1. Az áru tervezett fel- és illetőleg leadási helye (kocsitípus, várható átlagos tonna és kocsimennyiség, árunemek, csúcsforgalmi adatok) 2. Kiszolgálás módja, napi gyakoriságok 3. Belső vasútüzem szükségessége 4.6. A vasúti pálya és tartozékai használatára, vasúti üzemviteli szolgáltatások ellátására vonatkozó szerződések A jelen utasítás 4.2. pontjában meghatározott hatásköröknek megfelelően a saját célú működési engedéllyel rendelkező vasúti pálya és tartozékai használatára, a vasúti üzemviteli szolgáltatások ellátására szerződést kell kötni. A MÁV Zrt-vel mint a vasúti pálya és tartozékai tulaj-

1. szám

donosával a vasúti pálya és tartozékainak használatára a Használónak szerződést kell kötni. A használati díj a vasúti pálya és tartozékainak bérleti díja. A MÁV Zrt. tulajdonú vasúti pálya és tartozékaira amennyiben a használó kéri meg a működési engedélyt, a saját célú működési engedély kiadása után a MÁV Zrt. működtetési kötelezettsége az adott pályahálózatra megszűnik. A pályaműködtetés kötelezettsége a vasúti pálya felügyeletével és karbantartásával együtt a Használóra száll át. A MÁV Zrt. amennyiben a Használó megbízza a vasúti pálya és tartozékai felügyeletét, karbantartását szerződés alapján ellátja. A MÁV Zrt. által a vasúti pálya és tartozékai használatba adására, illetve a Használó megbízásából történő vasúti pálya és tartozékai felügyeleti és karbantartási tevékenység ellátására vonatkozóan egy szerződés is köthető, amennyiben a két fél erről megegyezik egymással! A vasúti pálya és tartozékai felügyelete és karbantartása szerződés megkötése az alábbi feltételek figyelembevételével kell, hogy történjen: 1. A MÁV Zrt. által ténylegesen elvégzett felügyeletet minden esetben a Használó kijelölt képviselőjének munkalapon igazolni kell. A munkalap tartalmazza a munka elvégzéséhez felhasznált anyagot illetve az időtartamot. 2. A MÁV Zrt. a vasúti pálya és tartozékai karbantartását végezheti saját tevékenységben, valamint úgynevezett vasúti pálya idegenfeles karbantartás keretében is. 2.a A MÁV Zrt. által végzett karbantartás alapvetően azonnali forgalom- és üzembiztonságot veszélyeztető hiányosságok megszüntetésére irányuló karbantartási tevékenység. A MÁV Zrt. által ténylegesen elvégzett felügyeletet minden esetben a Használó kijelölt képviselőjének munkalapon igazolni kell. A munkalap tartalmazza a munka elvégzéséhez felhasznált anyagot illetve az időtartamot. 2.b. Az idegenfeles karbantartás a felügyelet ellátása során megállapított hiányosságok megszüntetése tervszerű karbantartás keretében. A vágány felügyelete (tavaszi gyalogbejárás) során megállapított hiányosságok felvételre kerülnek. A Területi Központ ezután az illetékességi területén lévő vasúti pályára és tartozékára elkészít – az érvényben lévő anyagárak és óradíjak alapján – egy költségbecslést, hogy a megállapított hiányosság megszüntetése mennyibe kerülhet. Ezt a költségbecslést megküldi a Használó részére, amennyiben a Használó visszaigazolja,

1. szám


hogy elfogadja a karbantartási munkát és erre fedezetet biztosít, a Területi Központ a jövő évi vasúti pálya idegenfeles karbantartás keretébe betervezi. A munka elvégzésére a MÁV Zrt. és a vállalkozó szerződést köt. A munkavégzést követően a karbantartási munkát lezáró műszaki átadás-átvételi eljáráson a Használó is részt vesz, illetve a műszaki átadásátvételi jegyzőkönyvet a Használó kijelölt és meghatalmazott képviselője a kézjegyével ellátja. A vállalkozó által benyújtott számlát a MÁV Zrt. továbbszámlázza a Használó felé. A Használó a számla alapján a karbantartási munka ellenértékét megfizeti. A MÁV Zrt. működési engedélyébe tartozó vasúti pályák és tartozékaik használatára és felügyeletére, karbantartására, valamint az vasúti üzemviteli szolgáltatások ellátására vonatkozóan szerződés nem köthető. A szerződésekben minden esetben rögzíteni kell, hogy a szerződésben szabályozott vasúti pálya és tartozékai kizárólagos használatára, vagy megosztott használatra vonatkozik-e a szerződés. Vasúti Üzemviteli szolgáltatások szerződés megkötése az alábbi feltételek figyelembevételével kell, hogy történjen: 1. Kiszolgálás: HÜSZ hatálya alá eső szolgáltatás, amelyet a pályavasút a hálózat-hozzáférési szerződés alapján a vállalkozó vasúti társaság felé nyújt, a fuvarozási szerződés alapján pedig a vállalkozó vasúti társaság a fuvaroztató felé. A kiszolgálás a vasúti pálya és tartozékai átadó pontjáig szól, ekkor a vállalkozó vasúti társaság és fuvaroztató közti fuvarozási szerződés teljesítése befejeződik. Fuvarozásra történő felvétel (feladás) esetén ugyanezen elvet kell értelemszerűen alkalmazni, amely az átvevő pontnál kezdődik. 2. Belső tolatás: a fuvarozási szerződés létrejöttét megelőző (átadást megelőző), illetve követő (leadást követő), (a kiszolgálást megelőző vagy követő) belső, vasúti pálya és tartozékai területén végzett rendezés, tolatás. Végezheti nem vállalkozó vasúti társaság is, amennyiben megfelelő engedéllyel rendelkezik (vasúti pálya és tartozékai tulajdonosa, használója - ebben az esetben a belső tolatás belső üzemi tolatásnak minősül -, vagy bármilyen erre engedéllyel rendelkező vállalat). 3. Amennyiben vállalkozó vasúti társaság kívánja a belső tolatást végezni és ezt a szolgáltatást a pályavasúttól rendeli meg, a pályavasút és a vállalkozó vasúti társaság között erre külön megállapodást kell kötni. 4. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága csak a HÜSZ „A Pályavasút által biztosított tolatómozdony és

31

pályavasúti tolatószemélyzet rendelkezésre állásáról a pályavasúti illetve a vállalkozó vasúti rendezés/kiszolgálás célú tolatási szolgáltatáshoz” szóló mellékletben szereplő állomásokon vállal tolatási szolgáltatás nyújtását. 5. Megrendelés és szerződés nélkül a vasúti pálya és tartozékain a – kiszolgáláson kívül az átadó-átvevő ponton túl – semmiféle tolatási mozgást végezni nem lehet. 6. Nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton történő bármilyen tolatást a pályavasút a hálózat-hozzáférési szerződésben rögzítettek szerint a vállalkozó vasúti társaság megrendelése alapján végez. Amennyiben a MÁV Zrt. által működtetett vasúti pálya és tartozékai harmadik személy tulajdonába tartozó vasúti pálya és tartozékai kapcsolódik, a használati jogviszony a kiágazó kitérő, védő csonka vágány, jelző eszközök, biztosítóberendezés, kiágazó kitérőhöz tartozó egyéb védelmi berendezések használatára vonatkozik. 4.6.1. A PÜTK-n belül a szerződések előkészítéséhez, egyeztetéséhez, megkötéséhez kapcsolódó munkakörök: - A Forgalmi Osztály szakelőadója és a Pályalétesítményi Osztály műszaki szakelőadója közreműködésével 1. a vasúti pálya és tartozékaira előírt és elkészített szerződések tartalmát a Használókkal letárgyalja, a szerződésekkel kapcsolatban felmerülő szakmai problémákban dönt annak érdekében, hogy a szerződés aláírása a szerződő felek között mielőtt és minél kedvezőbb feltételekkel megtörténhessen, 2. véglegesíti a szerződéseket a Használókkal, és aláírásra előterjeszti, 3. a megkötött szerződéseket átadja az Pályalétesítményi Osztály és a Forgalmi Osztály képviselőjének, 4. a szerződéseket folyamatosan nyilvántartja, karbantartja, aktualizálja az Pályalétesítményi Osztály és a Forgalmi Osztály szakelőadójával, 5. a szerződéskötést követően a Használóval a kapcsolattartást végzi. - A szerződéskötést megelőzően a Forgalmi Osztály szakelőadója 1. a vasúti pálya és tartozékai kiszolgálására, az üzemviteli szolgáltatásra vonatkozóan döntés előkészítő anyagot készít, 2. meghatározza a 3. mellékletben rögzített díjtételek szerint a tolatási és egyéb vasút üzemviteli szolgáltatással kapcsolatos díjakat, 3. a szerződés munkaköréhez kapcsolódó részét elkészíti, egyezteti az Üzemeltetési Osztály műszaki szakelőadójával,

32


4. a megkötendő szerződésekkel kapcsolatban felmerülő szakmai problémákat előterjeszti. - A Pályalétesítményi Osztály műszaki szakelőadója 1. a szerződéskötést megelőzően a vasúti pálya és tartozékaik használati kérdéseire vonatkozóan döntés előkészítő anyagot készít, 2. meghatározza a műszaki naturáliák alapján a használati díjakat, 3. a szerződés munkaköréhez kapcsolódó részét elkészíti, egyezteti Forgalmi Osztály szakelőadójával, 4. a megkötendő szerződésekkel kapcsolatban felmerülő szakmai problémákat előterjeszti, 5. A szerződésben meghatározott díjakat évente felülvizsgálja, 6. A területi illetékességi körébe tartozó összes vasúti pálya és tartozékairól naprakész nyilvántartást kell vezetni, elősegítve ezzel a jövőbeni értékesítés, szerződéskötés hatékonyságát. A fentiekben szakterületenként részletezett tevékenységek átcsoportosítását a központvezető az adott szakterület leterheltségére való tekintettel módosíthatja. 4.6.2. A díjakkal összefüggő szabályok A szerződésekben alkalmazandó díjakat a vasúti pálya és tartozékai műszaki paraméterei, a vasúti pálya és tartozékaira vonatkozó használati, felügyeleti, karbantartási költségek, valamint a szerződésekben meghatározott szolgáltatások alapján kell meghatározni. A csatlakozó vasúti pálya használatáért a pályavasútnak külön díj ellenében kell, a használatért járó összeget beszedni. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pálya és tartozékai használatára, felügyeletére, karbantartására és egyéb vonatkozó díjakat a jelen utasítás 3. melléklete tartalmazza. A szerződésben szereplő díjak Használóval történő egyeztetése előtt a PÜTK vezetőinek minden év október 15.-ig a díjak felülvizsgálatát kezdeményezni kell a Kontrolling Igazgatóság Pályavasúti Operatív Kontrolling szervezet felé a területükön realizálhatónak vélt díjszínt javaslat megtételével. (4. melléklet) A szerződések megkötésénél a jelen utasításban meghatározott díjakat kell alkalmazni. 4.6.3. A MÁV Zrt. által meghatározott díjjavaslat el nem fogadása esetén követendő eljárás Amennyiben a Használó a MÁV Zrt. által javasolt díjat nem fogadja el, a PÜTK képviselőjének egyeztetést kell kezdeményeznie a Használóval. Az egyeztetések során az alábbi alternatívákat kell a Használónak felkínálni.

1. szám

A MÁV Zrt. tulajdonú vasúti pálya és tartozékai kizárólagos használata esetén a Használó: − Lássa el az eddig általa kizárólagosan használt fent hivatkozott vasúti pálya és tartozékai felügyeletét, karbantartását saját költségén. − Kössön adásvételi szerződést a fent hivatkozott vasúti pálya és tartozékaira a MÁV Zrt. és a Használó. − Járuljon hozzá jognyilatkozat tételével a Használó ahhoz, a MÁV Zrt. az eddig a Használó által használt vasúti pálya és tartozékai használatára harmadik személlyel szerződést kössön. A MÁV Zrt. tulajdonú vasúti pályák és tartozékaik megosztott használata esetén egyedi projekttervet kell készíteni a PÜTK-nak megvizsgálva, hogy a Használók valamelyikével a hivatkozott vasúti pálya és tartozékai felügyeletére, karbantartására és felújítására vonatkozóan lehet-e egyezséget kötni. 4.6.3.1. A Használó által végzett felügyeleti és karbantartási és felújítási tevékenység feltételei A saját célú pályaműködtetési engedéllyel rendelkező vasúti pálya és tartozékai felügyeletét, karbantartását a Használó vagy a Használó megbízásából – szerződés alapján – vasúti szakismerettel rendelkező harmadik fél végzi, a MÁV Zrt jogosult a felügyeleti és karbantartási tevékenység végzését ellenőrizni. A PÜTK Pályalétesítményi Alosztálya két havonta köteles ellenőrizi a felügyelet és a karbantartás végrehajtását. A Használónak a vágányok felügyeleti tevékenységét a pályafelügyeletről szóló D.5. Utasítás, valamint az Iparvágányok Szolgálati Utasításáról szóló utasítás szerint kell elvégeznie. (jelenleg érvényes a 106.805/1990. ÜF. sz. utasítás – megjelentetve a Közlekedési Közlöny 42/1990.(X.12.) számában) A Használónak a karbantartási és felújítási tevékenység ellátására részletes tervet kell készítenie, amelyet a PÜTK-val jóvá kell hagyatnia. A MÁV Zrt. a jóváhagyott karbantartási terv alapján a Használó kérésére használt, minősített felépítményi anyagot biztosíthat a Használó számára, értékesítéssel. A használt felépítményi anyagok biztosítása kizárólag a MÁV Zrt. Beszerzési Készletgazdálkodási Szolgáltató Egységén keresztül történhet. 4.6.3.2. Az adásvételi szerződés megkötésének feltételei A MÁV Zrt. tulajdonú vasúti pálya és tartozékai eladásánál a jelenleg érvényben lévő 72/2000. számú FBF utasításban foglaltak szerint kell eljárni. Az MNV Zrt. engedélyét abban esetben kell kérni az

1. szám


adás-vételi szerződés megkötéséhez, ha a Magyar Állam tulajdonában és a MÁV Zrt. kezelésében lévő eszközök kerülnek értékesítésre. A vasúti pálya és tartozékai eladásánál az értékesíteni kívánt eszközök várható vissznyereményi értékét és legalább a nettó nyilvántartási értéket kell figyelembe venni. Az adásvétel tárgyában felfektetett ügyiratba Várható vissznyereményi jegyzőkönyvet és Költségelemzést is csatolni kell. A várható vissznyereményi jegyzőkönyvet a P-6152/2009 (július 15.) számú „A munkaidő, a teljesítmény elszámolás, a tárgyi eszközök, az anyagok kezelésének szabályai a Pályavasúti Üzletág szervezeti egységeinél” című Főig. Utasítás alapján kell elkészíteni és kitölteni. Az utasítás előírásain szigorítva a felvett jegyzőkönyvet az állagbantartó főpályamesteren kívül az anyaggazdálkodási koordinátornak és a PÜTK Pályalétesítményi Alosztály vezetője által megbízott műszaki szakértőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az értékesítendő vágány általános műszaki állapotának leírását is. A költségelemzés a bontási költségek és a várható vissznyereményi jegyzőkönyvben feltüntetett anyagok értékének a viszonyát fejezi ki. A költségelemzésben a bontási munkáknál két díjat határozunk meg attól függően, hogy a bontandó felépítményi anyagok milyen tételszámra (pályába még beépíthető, vagy OH. anyag) kerültek vissznyereményezésre. Az OH tételszámra vissznyereményezésre került felépítményi vasanyagok tonnánkénti eladási ára a Beruházás és Készletgazdálkodási Szolgáltató Egység (továbbiakban BKSZE) által megjelölt vasanyag ár. A pályába még beépíthető felépítményi anyagok ára a BKSZE által nyilvántartott mindenkori aktuális ár. A talpfa mentesítés tonnánkénti költségét a BKSZE által „a MÁV Zrt. területén keletkező talpfahulladék kezelésre történő átvétele” megkötésre került mindenkori Vállalkozási Szerződés tartalmazza. A várható vissznyereményi jegyzőkönyvben szereplő azon tételszámú anyagokat, amelyek pályába még beépíthető felépítményi anyagok, az értékesítés előtt a vasúti pálya és tartozékaiból az illetékes főpályamesteri szakasznak ki kell bontania, és a kijelölt rakterületére be kell szállítania. A vasúti pálya és tartozékaira vonatkozó adás-vételi szerződés kötelező melléklete a vasúti pálya ás tartozékai alatti ingatlanra vonatkozó 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap. Az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó hatásköröket a DHL határozza meg.

33

4.6.3.3. Hozzájárulás harmadik személy általi használathoz A Használó jognyilatkozat tételének elfogadásánál hozzájárul ahhoz, hogy a MÁV Zrt. az eddig Használó által kizárólagosan használt vasúti pálya és tartozékai használatára harmadik személlyel szerződést kössön. Kifejezetten vizsgálni kell a nyilatkozattevő jognyilatkozattételi jogosultságát (meghatalmazás, aláírási címpéldány). 4.6.3.4. Eljárás MÁV Zrt. tulajdonú, üzemen kívüli vágányok esetén Üzemen kívüli vágányok (vasúti pályák és tartozékaik) esetén, amennyiben a vágányok hasznosítása – használatba adása – nem jár eredménnyel, a vágányokat le kell selejtezni, vagy el kell adni. Az üzemen kívüli vágányok volt Használójának, vagy a vágány alatt lévő ingatlan tulajdonosának írásbeli egyetértését kell kérni a selejtezéshez, illetve bontáshoz. A selejtezés, bontás megkezdését megelőzően minden esetben ellenőrizni kell a földingatlan tulajdoni helyzetét és azt, hogy a vágányok MÁV Zrt. nyilvántartásában szereplenek-e, és milyen nettó értékkel szerepelnek. A vasúti pálya és tartozékai selejtezése során a P-6152/2009 (július 15.) számú „A munkaidő, a teljesítmény elszámolás, a tárgyi eszközök, az anyagok kezelésének szabályai a Pályavasúti Üzletág szervezeti egységeinél” című Főig. Utasítás alapján kell eljárni. 4.7. Vasúti pálya és tartozékaival összefüggő egyéb kérdések 4.7.1. Működési engedély A MÁV Zrt. 2008. december 29. napján, HU OP 2008 0001. számon országos vasúti pályahálózat működtetésére kapott engedélyt. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (továbbiakban: NKH) 2009. december 15. napján kelt, KH/VA/NS/A/1310/512/2009. számú határozatával a HU OP 2008 0001. számú határozatát kiegészítette, a vasúti pálya és tartozékaik vonatkozásában. A kért vasúti pályahálózatok, a Vtv. 49. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel, nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatnak minősülnek. A MÁV Zrt. a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv. 14.§ (1) bekezdés alapján vasúti pályahálózat működtető társaságnak minősül, ennek megfelelően országos pályahálózat működtetésére vonatkozó működési engedéllyel rendelkezik. A MÁV Zrt. tekintettel arra, hogy saját célú vasúti áru-

34


fuvarozási tevékenységet nem végez és nem is végezhet, vasúti pálya és tartozékai működtetésére vonatkozó engedéllyel nem rendelkezhet. Azokra a vasúti pálya és tartozékaikra, amelyeken – a NKH határozata alapján – saját célú árufuvarozási tevékenység nincsen, a MÁV Zrt. mint országos pályahálózat működtető kapott engedélyt. E pályahálózatokhoz a nyílt hozzáférést biztosítani kell, tekintettel arra, hogy a nyílt hozzáférés alóli mentesítésre a Vtv. 49. § (2) bekezdés c) pontja értelmében csak abban az esetben van lehetőség, ha a saját célú vasúti tevékenységet végző szervezet tulajdonában lévő vasúti pályákról van szó, amelyeken kizárólagosan e szervezet végez áruszállítási tevékenységet. A MÁV Zrt. tulajdonában lévő vasúti pályák közül csak azok a vasúti pályák és tartozékaik kerülhettek be a MÁV Zrt. működési engedélyébe, ahol igazoltan nincs vállalkozó vasúti (áruszállítási) tevékenység, erre vonatkozóan a használókat a Nemzeti Közlekedési Hatóság nyilatkoztatta. 4.7.2. Vasúti pálya és tartozékaira vonatkozó üzemviteli tevékenység szabályozása A vasúti pálya és tartozékai használatával összefüggő üzemviteli tevékenység szabályait a kiszolgáló állomás Állomási Végrehajtási Utasítás mellékletét képező Üzemviteli Végrehajtási Utasításban kell meghatározni, amelyet a PÜTK Forgalmi Csomópontok kötelesek elkészíteni. Az Üzemviteli Végrehajtási Utasítás tartalmi és formai követelményeit jelen utasítás 5. melléklete tartalmazza. Az Üzemviteli Végrehajtási Utasítást, a jóváhagyást követően a PÜTK Forgalmi Osztálya a Használó és a Használóval szolgáltatási szerződést kötött Vasúti társaság részére megküldi. 4.7.3. Rakodások A vasúti pályán történő rakodás esetén a PÜTK Pályalétesítményi Osztályának a Használó részére a rakodás helyét pontosan meg kell jelölni, és meg kell határoznia a műszaki feltételek alapján (lejtviszony stb.), hogy mely vágány mellett, mely szelvénytől, mely szelvényig történhet a rakodás. A PÜTK Pályalétesítményi Alosztálya a Forgalmi csomópontok részére az adatokat megküldi. Nyílt hozzáférésű rakodóvágányok, és hozzá tartozó rakterületek igénybevételének vasúti társaságokra vonatkozó feltételeit a hálózat-hozzáférési szerződés tartalmazza. A rakodás helyét az Üzemviteli Végrehajtási Utasításban rögzíteni kell.

1. szám

4.8. A Használati és a szolgáltatási szerződések regisztrációja, a szerződésekből származó bevételek elszámolása A megkötött szerződésekről a PÜTK-nak nyilvántartást kell vezetni. A PÜTK Forgalmi Osztálya használati és szolgáltatási díjak kiszámlázása céljából havonta köteles a jelen utasítás 6. melléklete szerinti adatközlő lapot a MÁV Zrt. Számvitel Kimenő számla könyvelés szervezet részére eljuttatni a szerződésben rögzített számla kiállítás időpontját figyelembe véve. A Kimenő számla könyvelés szervezet az adatközlő alapján kiállítja a számlát. A használati jogviszonyból származó bevételeket 4930 (vágány használati díj bevétel és közvetített szolgáltatás) tevékenységi; PÜTK Pályalétesítményi Alosztály (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged, Szombathely, Pécs) végrehajtási szervezet; valamint a mindenkori vasúti pálya és tartozékai pályaszakasz kódjára kell elszámolni. Az üzemviteli szerződésekből származó kiszolgálás – akadályoztatási díj – (4930 tevékenységi kód) és a vasúti pályára kirendelt dolgozó (4932 tevékenységi kód) bevételeit az illetékes Állomásfőnökség szervezeti kódjára kell elszámolni. A szerződésből származó bevételek elszámolása a MÁV Zrt. Számvitel által kiadott számlarend szerint történik. 4.9. A vasúti járműmérlegek és a mérlegelés szabályozása 4.9.1. A vasúti járműmérlegek felügyelete A PÜTK Pályalétesítményi Osztálya és főpályamesteri szakaszai, a mérnöki szakaszai, és a hídász szakaszai a D.9. Vasúti Járműmérleg Műszaki Utasítás és a D.5. utasításban foglaltak szerint kötelesek a járműmérlegekkel kapcsolatos valamennyi felügyeleti tevékenység ellátását elvégezni, a járműmérlegekkel kapcsolatban vizsgálati könyvet felfektetni és valamennyi dokumentációt megőrizni. Kötelességük továbbá az állagában lévő valamennyi D.9. utasítás 4 és 5 fejezete szerinti vasúti járműmérleggel kapcsolatos időszakos vizsgálat, karbantartási és javítási munka elvégzése, elvégeztetése. A jelen utasítás 7. melléklete szerinti mérőeszköz nyilvántartó törzslap szükség szerinti és folyamatos vezetése és nyilvántartásba vétele a területileg illetékes főpályamesteri szakaszok feladata. Az aknás járműmérlegek víztelenítésért felelős főpályamesteri szakasznak rendelkeznie kell legalább egy darab szivattyúval.

1. szám


Esőzéseket, valamint havas, jeges időjárást követően az aknás hídmérlegeket ellenőrizni kell, ha szükséges az akna szivattyúzását el kell végezni. A mérlegházak az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság állagában és kezelésében vannak, ezért az épületekkel kapcsolatos hibákról, kifogásokról az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység (IGI-ISZE) Területi Ingatlankezelési Központját a hiba, a kifogás leírását is magában foglaló levélben tájékoztatni kell a PÜTK-nak. Halaszthatatlan intézkedést kívánó hibákról, kifogásokról a Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység (IGI-ISZE) Területi Ingatlankezelési Központját a hiba, a kifogás észlelésével egyidejűleg telefonon tájékoztatni kell. A telefoni tájékoztatást a hiba, kifogás leírását is magában foglaló levélben legkésőbb az észlelést követő 3 munkanapon belül meg kell erősíteni. A mérlegház belső és külső takarításának időpontját, módját a mérlegház folyamatos tisztántartása érdekében a PÜTK és az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság Ingatlankezelési Szolgáltató Egység (IGI-ISZE) Területi Ingatlankezelési Központ köteles egyeztetni. 4.9.2. A járműmérlegek karbantartása, kalibrálása, hitelesítése A vasúti járműmérlegek karbantartása, kalibrálása, hitelesítése során a D.9. Vasúti Járműmérleg Műszaki Utasításban foglaltak szerint kell eljárni. A járműmérlegek kalibrálásáról, hitelesítéséről a jelen utasítás 8. melléklete szerinti Mérlegvizsgálati lapot és a jelen utasítás 9. melléklete szerinti Hitelesítési bizonyítványt kell kiállítani, a vizsgálatot végzőknek. A járműmérlegek Hitelesítési bizonyítványának és Mérlegvizsgálati lapjának eredeti példányait át kell adni az állagban tartó pályamesteri szakasz vezetőjének, a másolatokat a mérlegházban kell megőrizni. Minden üzemelő vasúti járműmérleg mérlegházában „Helyiség jegyzék” felvételéről kell gondoskodni. A Mérleg Kezelési Utasításnak egy példányát a mérlegházban kell tartani. A mérlegelő berendezések meghibásodását, üzemzavarát a forgalmi szolgálattevő köteles bejelenti a területileg illetékes pályafenntartási diszpécsernek. A hibaelhárítási, javítási feladatok elvégzéséről a PÜTK-nak soron kívül – a mindenkori DHL és szerződéskötési rend betartásával – intézkedni kell, az érdekelt pályamesteri szakaszt egyidejűleg tájékoztatni kell. Az üzemképtelenség tényét a mérlegnapló nyilvántartására kötelezett személynek a mérlegnaplóba be kell jegyezni. A vasúti járműmérleggel rendelkező állomás az üzemképtelenség tényéről való értesülés esetén ha-

35

ladéktalanul köteles jelezni a területi értékesítési munkatárs részére, aki köteles a Vasúti társaságokat és az Értékesítési Főosztályt erről haladéktalanul tájékoztatni. A vasúti járműmérlegek beruházási, felújítási és karbantartási munkáinak tervezésére teendő javaslat előterjesztése és a végrehajtás megszervezése a PÜTK a feladata. 4.9.3. Mérlegelés 4.9.3.1. A mérlegelési eljárás Ha a Vasúti társaság, mérlegelést kíván végezni, a vasúti járműmérleghez való hozzáférés biztosítása szolgáltatást „A PASS2 rendszer bevezetésétől alkalmazandó pályavasúti szolgáltatások kezeléséről és egyes forgalmi tevékenységek végzéséről” szóló utasítás szerint meg kell igényelnie. A mérlegelési szándékát be kell jelentenie az illetékes állomás forgalmi szolgálattevőjének. Az állomás forgalmi szolgálattevője köteles gondoskodni a forgalmi helyzet figyelembevételével a vasúti járműmérleg hozzáférésének biztosításáról. Záhony Körzetben az Eperjeske Rendező széles nyomtávú mérleget csak a MÁV Zrt. kezelheti. „A Vasúti társaság, írásban köteles a Pályavasúttal azoknak a kocsiknak a számát és helyzetét (vonatban, rakodóterületen) közölni, amelyek tömegmegállapítását el akarja végezni. A mérlegelés elvégzésére a technológia függvényében kerül sor.” A mérlegház kulcsának őrzését, kezelését a szolgálati hely Állomási Végrehajtási Utasításában leszabályozottak szerint kell végezni. A mérlegelést végző vasúti társaság dolgozójának észrevétele alapján a kulcsot átvevő pályavasúti dolgozó köteles a helyiségleltári jegyzéken szereplő eszközök meghibásodása és hiánya esetén értesíteni az állagban tartó főpályamesteri szakaszt. 4.9.3.2. A Vasúti társaság képviseletében mérlegelésre jogosultak bejelentése a PÜTK-hoz A Vasúti társaság az Értékesítési Főosztály részére – vasúti járműmérleggel rendelkező állomások szerint – megküldi azoknak az alkalmazottaknak (megbízottaknak) az adatait (név, telefonszám, munkakör, a jogosultság terjedelme, tartalma, bélyegző lenyomat), akik rendelkeznek a vasúti járműmérleg üzembiztos használatához szükséges ismeretekkel. Az Értékesítési Főosztály a PÜTK-t, a PÜTK pedig az illetékes állomást köteles a jogosultak adatairól kimutathatóan értesíteni. A fentiekkel azonos eljárást kell lefolytatni a jogosult-

36


ságban beálló változások esetén is. Mérlegelni kizárólag olyan Vasúti társasági képviselő mérlegelhet, akit a Vasúti társaság a fentiek szerint az Értékesítési Főosztályra írásban, a fent megjelölt adatok közlése mellett bejelentett, és aki személyazonosságát a mérlegelés előtt igazolta. Az állomás a Vasúti társaság által mérlegkezelésre jogosult alkalmazottairól névjegyzéket vezet, amelynek alapja a fent körülírt Vasúti társasági adatszolgáltatás. A névjegyzék egy példányát a mérlegházban, egy példányát az állomás forgalmi irodájában, egy példányát a PÜTK-ban kell őrizni. 4.9.3.3. A mérlegelés ellenőrzése a PÜTK által A közlekedés biztonsága, és az engedélyezett tengelyterhelés betartása miatt hiteles mérlegelési adatokra, és szúrópróbaszerű ellenőrzésekre van szükség. A hálózat hozzáférési szerződésben foglaltak szerint a Pályavasúti Üzletág jogosult a vonatban továbbított küldemények tömegét ellenőrizni. Amennyiben az ellenőrző mérlegelés eredménye a vonalra engedélyezett tengelyterhelési értéket túllépi, akkor a Pályavasúti Üzletág a Vasúti társaságot értesíti, és a Vasúti társaság feladata a túlterhelés megszüntetése. Amennyiben előfordul a Vasúti társaság részéről az engedélyezett tengelyterhelés túllépése, akkor a Pályavasúti Üzletág az ellenőrző mérlegelésre esetenként a Hálózat hozzáférési szerződésben meghatározott többlet díjat számítja fel. Havonta mérlegenként egy ellenőrző mérést kell végrehajtani. Lehetőség szerint több vasúti kocsi mérését kell ez alatt elvégezni. Az ellenőrző méréseket a Pályavasúti Területi Központ Üzemeltetési Osztálya köteles végezni vagy végeztetni. Az engedélyezett tengelyterhelés túllépése miatt a vasúti társaságnak rendelkeznie kell a kocsi(k)/járműv(ek) kisorozásáról, vagy az egyedi továbbítási engedély beszerzéséről vagy a vasúti szerelvény továbbítására – a túlsúlyos vasúti kocsi besorolása miatt – a H.6. utasításban szabályozottak szerint, egyedi engedélyt kell kérni a PÜ PLF PLO-tól. A túlsúly miatt műszaki felügyeleti kísérettel, valamint sebességkorlátozás bevezetésével történt kocsi továbbítása esetén a többletszolgáltatást meg kell rendelni a vasúti társaságnak Pályavasúti Üzletág Forgalmi Igazgatóság Üzemirányító Központ Belföldi Rendkívüli Küldemények vagy a Pályavasúti Üzletág Forgalmi Igazgatóság Üzemirányítási Osztály Nemzetközi Rendkívüli Küldemények csoportjától. 4.9.3.4. Mérlegnapló vezetése A vasúti járműmérleggel rendelkező állomások részé-

1. szám

re a D 9. sz. Vasúti Járműmérleg Műszaki Utasítás 8. számú melléklete szerinti Mérlegnapló vezetése kötelező. (10. melléklet) A tömegmegállapítás során mérlegelt kocsik darabszámát és a mérlegelés adatait (mérlegelés kezdete – vége, mely vasúti társaság végzi) a mérlegházban felfektetett „Mérlegnaplóban” kell vezetnie a vasúti társaság képviselőjének. A mérlegnaplót leigazolni a pályavasúti dolgozó feladata. A hozzáférés biztosítását és a mérlegnaplóban szereplő adatok helyességét a szolgáltatást igénylő köteles aláírásával igazolni. A helyiségjegyzéken lévő tárgyak meglétét, és a mérleg üzemkészségét, a mérleget igénybevevő vasúti társaság dolgozója a mérlegnapló 8. rovatának aláírásával igazolja. A mérlegelést végző szolgálati hely dekádonként ös�szesítőt készít (mely Vasúti társaság mennyit mérlegelt) és azt írásban (faxon vagy e-mailben) megküldi a területi értékesítési munkatárs részére. A területi értékesítési munkatárs a fenti összesítő adatai alapján számítja ki a vasúti járműmérleghez való hozzáférés biztosítása szolgáltatás dekádonkénti összegét a Vasúti társaságok felé a területen értékesített pályavasúti szolgáltatások végrehajtási utasításában rögzítettek szerint. A területi értékesítési munkatárs havonta statisztikát (mely Vasúti társaság, hol és mennyit mérlegelt) készít, melyet megküld az Értékesítési Főosztály, valamint a PÜTK Pályalétesítményi Alosztálya részére a mérlegelési darabszám ismerete céljából. A mérlegelésekről a PÜTK Pályalétesítményi Alosztályát negyedévenként adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amelyet a 11. melléklet szerinti Mérlegeredmény összesítő lapon kell teljesíteni a PÜ PLF részére. A vasúti járműmérleghez történő hozzáférést a Pályavasúti Üzletág a hálózat-hozzáférési szerződésben rögzített feltételekkel, az ott meghatározott díjért biztosítja. 4.10. A nyílt hozzáférésű (közforgalmú) rakodóterületen történő rakodások, lefejtések 4.10.1. Az igény benyújtása a gépi rakodási és lefejtési feltételek meghatározására A nyílt hozzáférésű (közforgalmú) rakterületen tartósan és esetileg rakodási és/vagy mobil le- és átfejtő berendezéssel fejtési tevékenységet ellátni szándékozó Ügyfélnek, az erre vonatkozó igényét írásban, két példányban kell az illetékes PÜTK Pályalétesítményi Alosztályához benyújtania. Az igénynek tartalmaznia kell: – Cégnevét, székhelyét – A rakodás helyét, érintett állomás megnevezése,

1. szám


vágány megjelölése – A rakodóeszköz meghatározása – A rakodás gyakorisága – A rakodógép jellegrajzát, főbb méretekkel – A rakodógép műszaki leírását – A rakodógép üzemeltetőjének, tulajdonosának adatait: cégnév, székhely, telefon Az igénybejelentésre a PÜTK a rakodási feltételeket a 12. melléklet, a fejtési feltételeket a 13. melléklet szerint határozza meg, és erről az Ügyfelet és az érintett állomást értesíti. A Megrendelőnek a 14. melléklet szerinti cégszerűen aláírt felelősségvállalási nyilatkozatot kell tennie, ami a rakodási tevékenység végzésének feltétele. Amen�nyiben lefejtési tevékenységet végez szavatossági nyilatkozatot (15. melléklet) is kell tennie. Az Üzemeltetői Engedély kiállításáért és hosszabbításáért díjat kell fizetni. Az engedélykérő a kiállítás díját a PÜTK által megjelölt területi házipénztárba vagy a PÜTK által megadott bankszámlaszámra köteles befizetni és a befizetés tényét a kérelem mellé csatolni. Az engedély kiállítási és hosszabbítási díját a 16. melléklet tartalmazza. Ha a rakodási feltételekben változás nem történik, akkor a tartós rakodási tevékenység esetében, az engedély lejártát megelőzően 30 nappal, az Ügyfél újabb igényben kérheti az Üzemeltetői Engedély meghos�szabbítását. Az eseti rakodási tevékenységhez kiadott engedély nem hosszabbítható meg. Az Ügyfél ez esetben, újabb igényben kérheti az Üzemeltetői Engedély kiadását. A lefejtési tevékenységhez kiadott engedély nem hos�szabbítható meg. Az Ügyfél újabb igényben kérheti az Üzemeltetői Engedély kiadását. Az Üzemeltetői Engedély a tartós rakodási tevékenységre határozott időre maximum öt évre, az eseti rakodási tevékenységre és a lefejtési tevékenységre határozott időre maximum egy évre adható ki. A rakodógép típusának változása, rendszám változása, illetve a lefejtő-átfejtő berendezés típusának változása, a rakterület állapotában történt fizikai és környezeti változása miatt új igényt kell benyújtani, pontosan megjelölve a változások fő tartalmát. A kiállított Üzemeltetői Engedélyekről nyilvántartást kell vezetni a PÜTK-nak. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág megbízásából rakodási és/vagy lefejtési tevékenység végző Ügyfélnek az Üzemeltetői Engedély kiállítása díjmentes. 4.10.2. A rakodógépek Üzemeltetői Engedélyeivel kapcsolatos teendők – 2006. január elseje után a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága jogosult rakodógépekre és lefejtő berendezésekre vonatkozóan Üzemeltetői Engedélyt kiadni.

37

4.10.3. Rakodás végrehajtására a rakodási engedély kiadása – A rakodó féllel a Vasúti társaság áll kapcsolatban, a kocsit a Vasúti társaság adja át rakodásra és veszi vissza a féltől. A forgalmi személyzet beállítja és kihúzza a kocsikat a rakodóhelyről a technológia szerint. A kocsik rakodóhelyre történő beállításáról a forgalmi személyzet a Vasúti társaságot értesíti, és ez alapján történik a kocsik átadása és a SZIR-ben az úgynevezett állapotváltozás átvezetése. – A Rakodási engedély kiadása a forgalmi személyzet részéről a villamos vonalak állomásaira szükséges. Az engedélyezés formanyomtatvány alapján – E 101. utasítás 1. Függelék-Engedélyek 1.3 – Rakodási engedély 17. melléklet – történjen. A rakodási engedély kiadása után, a Vasúti társaság vagy annak megbízottja megkezdheti a rakodási tevékenységet. A rakodási munka befejezését a rakodógépet üzemeltetőnek a rakodási engedélyt kiadó személynek be kell jelenteni. 4.11. Rakterület 4.11.1. Rakterületek bérbeadása A Vasúti társaság részére a rakodók (oldal-, homlokés állatrakodók) raktárak, rakodóterületek bérbeadása jelenleg az Ingatlanhasznosítási Főosztály hatáskörébe tartozik. Az Ingatlangazdálkodási Igazgatóság a Pályavasúti Üzletág részére ingatlanhasználati díjat nem számol el. 4.11.2. Rakterület karbantartása A rakterület karbantartása, felújítása, fejlesztése az Ingatlangazdálkodási Igazgatóságot terheli. 4.11.3. A PÜTK, mint állagban tartó hatásköre a rakterületekkel összefüggésben – Nyilvántartás vezetése a területen lévő rakterületekről. – Az állomási helyszínrajzokon a rakterületek megjelenítése. – Az állomási rakodóvágányokat és a hozzájuk tartozó rakodó területeket ki kell jelölni, amelyet az Állomási Végrehajtási Utasításban rögzíteni kell. – Az Ingatlanhasznosítási Főosztály által a vasúti társaságok és egyéb szervezetek, cégek részére bérbe adott rakterületek, rakterület részekről információ kérése, egyeztetés a Területi Ingatlangazdálkodási Egységekkel.


38

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSITÁSOK HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Az utasítás kiadásával egy időben a P-4421/2006. ügyiratszámú, 29/2006. (VII. 28. MÁV Értesítő 30.) VIGH számú, „A csatlakozó, összekötő vasúti pálya, a saját célú pályahálózat, a vasúti járműmérlegek használatára, a gépi rakodási engedélyek kiadására és rakterületek kezelésére” című általános vezérigazgatóhelyettesi utasítás hatályát veszti. 6.0. HATÁLYBA LÉPTETÉS Ez az utasítás közzététele után lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK A vasúti pálya és tartozékai kérdéséhez kapcsolódó mellékletek: 1. melléklet Hatásköri lista 2. melléklet Az egyszerűsített forgalomba helyezési eljárás egyszeri díja 3. melléklet A vasúti pálya és tartozékainak használati, felügyeleti, karbantartási és egyéb díjai, valamint vasúti üzemviteli szolgáltatási díjai 4. melléklet Vasúti pálya és tartozékai díjjavaslat ………… évre 5. melléklet Üzemviteli Végrehajtási Utasítás 6. melléklet Adatközlőlap A járműmérlegekhez kapcsolódó mellékletek: 7. melléklet Mérőeszköz nyilvántartó törzslap 8. melléklet Mérlegvizsgálati lap 9. melléklet Hitelesítési Bizonyítvány 10. melléklet Mérlegnapló 11. melléklet Mérlegeredmény összesítő Az üzemeltetési engedélyhez kapcsolódó mellékletek: 12. melléklet Általános feltétel rendszer - rakodási tevékenységhez 13. melléklet Általános feltétel rendszer - lefejtési tevékenységhez 14. melléklet Felelősségvállalási nyilatkozat 15. melléklet Szavatossági nyilatkozat 16. melléklet Üzemeltetői Engedély kiállítási és hosszabbítási díjai 17. melléklet Rakodási engedély Dr. Mosóczi László s.k. Infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes

1. szám

X

11 A kiszolgálás leszabályozása a vasútvállalatokkal és a Használóval

X

X X

17 Létesítési, használatbavételi, továbbhasználati engedélyezési eljárásokon való képviselet

18 Hatósági eljárásokon megállapított hiányosságok megszüntetésére intézkedés tétele, ellenőrzés

X

21 Saját célú vágányokon történő ellenőrzések

26 Létesítéshez, illetve átalakításhoz szükséges tervek előzetes állásfoglalásainak felterjesztése

X

25 Közérdekű bejelentések, panaszok intézése és kivizsgálása

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

PÜTK vezető DHL szerint


X

X X

X

23 Selejtezés, bontás, a DHL figyelembevételével történő értékesítés

24 MÁV vágányt érintő baleset esetén a baleseti elhárításban való részvétel

X

X

20 D.5. Pályafelügyeleti Utasítás által előírt pályafelügyeleti tevékenység ellátása

22 Saját célú vágányok és az alatta lévő földterületek tulajdoni viszonyainak tisztázása

X

19 Pályafelügyelettel éskarbantartással kapcsolatos tevékenységek koordinálása X

X

16 A fenti munkák végrehajtásának műszaki ellenőrzése, az elvégzett munkák mennyiségi és minőségi átvétele

X

X

15 Beruházási, felújítási, karbantartási munkák tervezése

X

X

X

10 Üzemviteli Végrehajtási Utasítás elkészítése

X

X

X

9 Kapcsolattartás a Használóval (vasúti társaságokkal)

X

X

X

8 Ideiglenes szerződések előkészítése, kötése ( kiszolgálási igények alapján)

14 Forgalomszüneteltetéssel és forgalomba helyezéssel kapcsolatos eljárások

X

7 Várható forgalom felmérése

X

13 Használatbavételi engedélyekkel kapcsolatos ügyintézés (érvénytartam követése, új engedély megkérése)

X

6 A szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek betartatása, a szükséges intézkedések megtétele

X

X

X

5 A szerződések folyamatos karbantartása, aktualizálása

X

X

X

PML Osztály

12 Használatbavételi engedély megszerzésének előkészítése

X X

3 Szerződések előkészítése, egyeztetése, előterjesztése, megkötése

X

2 Adatszolgáltatás

4 Az érintett szakterületek részére az aláírt szerződések átadása

X

Forgalmi Osztály

1 A területi illetékességű csatlakozó, összekötő és saját célú vágányokról nyilvántartások vezetése

Vasúti pályák és tartozékaik

Vasúti pályák és tartozékaikkal, vasúti jármű mérlegekkel, rakterületekkel kapcsolatos tevékenység irányítása

FELADATOK

Hatásköri lista

1. számú melléklet

1. szám 39

X

3 Kapcsolattartás a Területi Ingatlangazdálkodási Egységekkel

Téli forgalom elkészítése és lebonyolítása

X

X

2 A területi illetékességű rakterületekről nyilvántartások vezetése

Egyéb

X

X

X

X


Rakterületek kezelése

2 Az állomási rakodási engedélyek kiadása a vasútvállalat, vagy megbízottjuk részére

1 A benyújtott kérelmek elbírálása, ügykezelése, az üzemeltetői engedély megadása, illetve hosszabbítása

Gépi rakodási engedélyek

X

X

6 Üzemeltetésben való részvétel

7 D.5. Pályafelügyeleti Utasítás által előírt pályafelügyeleti tevékenység ellátása

X

5 Hitelesítési és kalibrálási körút szervezése X

X

4 Főjavítási, felújítási és karbantartási munkák irányítása

X

X

3 Beruházási, felújítási és karbantartási munkák tervezésére történő javaslattétel

X

PML Osztály

X

X

Forgalmi Osztály

2 A területi illetékességű járműmérlegekről nyilvántartások vezetése


Vasúti járműmérlegek

FELADATOK

X

X

X

X

PÜTK vezető DHL szerint

40 A MÁV Zrt. Értesítője 1. szám

1. szám



Az egyszerűsített forgalomba helyezési eljárás egyszeri díja Egyszeri felügyeleti díj: a vasúti pálya és tartozékainak (pálya és biztosítóberendezések) forgalomba helyezési eljárása során felhasznált anyag és humán munka ellenértéke.

3. számú melléklet A vasúti pálya és tartozékainak használati, kapacitás fenntartási, felügyeleti, karbantartási és vasúti üzemviteli szolgáltatási díjai Az utasítás mindenkor érvényes díjait az érintettek Gy. iktatószámú rendelkezésben közvetlenül kapják meg. Használati díj: a vasúti pálya és tartozékainak bérleti díja. Felügyeleti díj: a vasúti pálya és tartozékainak (pálya és biztosítóberendezések) felügyeletének az utasításban előírt időközönként és feltételekkel történő elvégzéséhez felhasznált anyag és humán munka ellenértéke. Karbantartási díj: a vasúti pályában és tartozékain ténylegesen elvégzett karbantartáshoz felhasznált anyag és humán munka ellenértéke. Egyéb díj: forgalomszünetelést követő forgalomba helyezéshez szükséges karbantartás díja

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

saját célú vasúti sorpályahálózat szám pályaszakasz kódja

A TK területén lévő saját célú vasúti pályahálózatok megnevezése

…… évben várható Használatban Szerződés Szerződéskötés számlázott díj IGEN - NEM száma időpontja ( tárgy évben várható bevétel)

P-4421/2006 sz Utasítás 5. melléklet szerinti használati díj

Vasúti pálya és tartozékai díjjavaslat ………….. évre

Eltérés

Díjjavaslat ……...… évre

Megjegyzés



1. szám



Szempontok az „Üzemviteli Végrehajtási Utasítások” egységes összeállításához (A Végrehajtási Utasítás azon állomás Állomási Végrehajtási Utasításának a melléklete, ahonnan a vasúti pálya és tartozékai kiszolgálása történik.) I. Fejezet A vasúti pálya és tartozékai leírása Általános rendelkezések 1/ A vasúti pálya és tartozékai fekvése, szomszédos állomások, nyíltvonali szolgálati helyek felsorolása. Lejtési viszonyok a szomszédos állomásokig. 2/ A vágányok számozása, jelölése, rendeltetése, használható hossza, azok lejtviszonyai. 3/ A vasúti pálya és tartozékai használójának megnevezése. 4/ A vázlatos helyszínrajzon feltüntetett, az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei 4.2. pontjában meghatározott adatokra, berendezésekre vonatkozó rövid leírás. Helyhez kötött jelzők, figyelmeztető jelek, jelzőeszközök, főjelzők, előjelzők, tolatásjelzők felsorolása. Útátjárók. 5/ A váltók számozása, biztosítási módjuk szerinti csoportosítása. Váltózár kulcsok mennyisége, jele, száma. 6/ Űrszelvénybe nyúló tárgyak felsorolása. 7/ Értekezési lehetőségek, rádiós körzetek, állomási távbeszélő kapcsolatok, Az egy távbeszélő körzethez tartozó szolgálati helyeket részletesen fel kell sorolni. 8/ Váltógondozás.(a Használati Szerződésben meghatározottak szerint) 9/ Korlátozások felsorolása:  Tolatási sebesség  Tengelyterhelés  Mozdonytípus  Szalasztási tilalom 10/ Telepkapu (nyitás, zárás) 11/ Egyéb adatok:  Legkisebb ívsugár  Védelmi berendezések 12/ Megfutamodás elleni védekezés (kinek a feladata, alkalmazott eszközök fajtái, mennyisége) 13/ A vasúti pálya és tartozékai fenntartása 14/ Tűzrendészeti előírások 15/ Űrszelvény biztosítása 16/ Világítás

44

A MÁV Zrt. Értesítője II. Fejezet A kiszolgálás szabályozása

1/ Kiszolgálásért felelős személyek, feladataik:  a kiszolgálást ki irányítja, milyen személyzet végzi  végrehajtás módja  kulcsok átadása  iparvágány használó értesítése  védelmi berendezések kezelése  váltó- és vágányútellenőrzés  útátjáró fedezése  Tolatási jegyzék  tolatás végzésének módja  korlátozások  tolatás át nem tekinthető vágányút esetén (távolbalátás korlátozottsága) 2/ Belső kocsimozgatás 3/ Rakodógépek üzemeltetése III. Fejezet Egyéb rendelkezések 1/ Vágányzár, lassújel 2/ Rendkívüli események bekövetkezése esetén követendő eljárás 3/ Ellenőrzések (kik és milyen gyakorisággal) 4/ Teendők hiányosság felfedezése esetén. (értesítési rend) 5/ Oktatás és vizsgáztatás 6/ Végrehajtási Utasítással ellátandók

1. szám


1. szám


ADATKÖZLŐ

kimenő számla kiállításához 1. Az adatközlő típusa:

2. A kiállító szervezet: Kódszáma:

 Előlegbekérő  Részszámla  Számla (végszámla)  Helyesbítő számla  Éves adatközlő

Megnevezése: Iktatószáma:

3. A vevő adatai: Neve:

Adószáma: Bankszámlaszáma: Telephelye: (ha eltér a számlázási címtől)

Számlázási címe:

4. Szerződésre, megrendelésre vonatkozó adatok: Szerződés tárgya:

Száma:

Tényleges (számviteli) teljesítés időpontja:

Teljesítés:  Egyedi  Időszakos elszámolás

Szerződés szerinti fizetési esedékesség:

Késedelmi kamat mértéke:

5. Számlázandó termék, szolgáltatás adatai: (több sor esetén külön lapon kérjük megadni) Megnevezés VT/SZJ ME Mennyi- Egység- Nettó ÁFA Áfa szám ség ár összeg % összeg

Bruttó összeg

6. Árbevétel kontírozás: Fk.számla Szervezet

8. A kiállító adatai: Kiállító neve:

UTK

Psz.

7. Egyéb megjegyzés (pl. a helyesbített számla száma, közvetített szolgáltatás esetén a bejövő számla száma):

Összeg

Aláírás:

Telefonszáma: E-mail címe: Kiállítás dátuma: Csatolt mellékletek: 9. Számviteli adatok: (a számviteli szervezet tölti ki !!! ) Iktatószám: GIR tranzakciószám:

Rögzítő aláírása:

46


1. szám

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ 1. Az adatközlő típusa: Kérjük jelölje, hogy a kiállítandó számla − előlegbekérő (az előlegszámlát az előleg beérkezése után tudjuk kiállítani), − részszámla (időszakos teljesítés esetén két elszámolási időszak között kiállított számla), − számla vagy végszámla (a teljesítés után, illetve időszakos teljesítés esetén az elszámolási időszak végén kiállított számla), − helyesbítő számla (korábban kiállított számla helyesbítése esetén), − éves adatközlő (átalány jellegű szerződések esetén egy évre előre kiállított adatközlő). 2. A kiállító szervezet: Adja meg a kiállító (szerződéskötő) szervezet ötjegyű kódszámát, nevét és a saját iktatószámot. 3. A vevő adatai: Adja meg a vevő pontos nevét, címét, adószámát és bankszámlaszámát és telephelyét. 4. Szerződésre, megrendelésre vonatkozó adatok: Adja meg a szerződés adatai alapján − tárgyát, − a tényleges teljesítés időpontját (ha ez egy időszak, akkor az utolsó napját), − a szerződésben rögzített fizetési esedékességet. − a teljesítés gyakoriságát („egyedi”, ha eseti jelleggel, illetve „időszakos elszámolás” ha periodikusan, meghatározott időszakonként történik a számlázás), − a felszámítható késedelmi kamat mértékét százalékos formában. 5. Számlázandó termék, szolgáltatás adatai: Adja meg soronként a számlán szerepeltetendő értékesített termék vagy szolgáltatás − Megnevezését (ha időszakos elszámolásról van szó, akkor a hónapot is), − Termék esetén Vámtarifa (VT) számát, szolgáltatás esetén Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számát, − ME-t, mértékegységet, − Mennyiséget, − Egységárat (mennyiségi egységre vonatkozólag nettó, ÁFA nélküli ár), − Nettó összeget (mennyiség x egységár), − ÁFA %-t (ha nem ad meg százalékot, akkor a 7. Egyéb megjegyzésben indokolja meg az adómentesség okát), − Áfa összeget (nettó összegre vonatkozólag) − Bruttó összeget (mennyiség x egységár ÁFA-val növelve) 6. Árbevétel kontírozás: Adja meg a Főkönyvi számot, a Szervezeti egység kódját, az UTK (tevékenységi) kódot, a Pályaszakasz kódot és az ehhez tartozó nettó összeget. Amennyiben a kontírozás nem fér el a lapon, illetve azt más dokumentum tartalmazza, akkor azt külön mellékletként csatolja. 7. Egyéb megjegyzés Itt adhat meg bármi egyéb, a fentiekben nem szereplő információt, aminek a számlán való feltüntetése szükséges, illetve a könyvelő számára fontos lehet. Itt kell jelezni − számla helyesbítés esetén a helyesbített számla számát, − közvetített szolgáltatás számlázásakor a bejövő számla számát (a rendszer által generált számot), − ÁFA mentesség okát (ha az 5. pontban ÁFA %-t nem adott meg) 8. Kiállító adatai: Adja meg nevét, telefonszámát, E-mail címét, kiállítás dátumát, csatolt mellékletek számát, adatközlő kitöltőjének aláírása. 9. Számviteli adatok: Ezekben a rovatokban a számviteli szervezet rögzíti az adatközlő iktatási számát, a GIR által adott tranzakció számot (számlaszámot), valamint az adatközlő GIR-be rögzítőjének aláírását.


1. szám


Pályavasúti Üzletág PVTK Főpályamesteri szakasz

Mérőeszköz nyilvántartó TÖRZSLAP

Dátum: Lapszám: Felfektette:

Megnevezés:

Leltári szám szerinti nyilvántartás: MÉRLEGSZERKEZET:

GYÁRI SZÁM: javítások / karbantartások / vizsgálatok

Elvégzett tevékenységek

feladatott ellátó szerv megnevezése

időpontja

vizsgálat eredménye

48



1. szám



Mérlegelés Mérlegelést Mérlegelés vége sorkezdete év, Mérlegelt kocsik végző vállalkozó év, hónap, nap, szám hónap, nap, óra, darabszáma vasúti társaság óra, perc perc 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Vállalkozó vasúti társaság képviselőjének aláírása Pályavasút képviselőjének aláírása

MÉRLEGNAPLÓ ………………………………állomás A helyiségjegyzéken lévő Megjegyzés tárgyakat és a mérleget (hiányosság, üzemképes állapotban, bármilyen egyéb rendben hagytam, aláírás megállapítás)



Állomásnév

A mérleg típusa

I. negyedév II. negyedév

III. negyedév

IV. Összesen negyedév

Mérlegelési darabszám

I. negyedév

Mérlegeredmény összesítő

II. negyedév

III. negyedév

Ráfordítások IV. negyedév

Összesen


1. szám A MÁV Zrt. Értesítője 51

52


1. szám

12. számú melléklet Mobil rakodógépek és berendezések üzemeltetésének közforgalmú rakodóterületen való engedélyezése

A benyújtott kérelem alapján hozzájárulunk ahhoz, hogy a ………..………………….. (Cég név) ………….……………. (pontos cím) ………… vasútállomáson a rakodóvágány melletti közforgalmú rakodóterületen, a …sz. rakodóvágányon és/ vagy …sz.vágányon, rakodásra alkalmas hosszában, ………………………..(gép megnevezése, típusa) rakodás céljából üzemeltessen. RAKODÁSI FELTÉTELEK: 1. Csak a jóváhagyott rakodási területen szabad a rakodógépet a vasúti kocsiba, ill. vasúti kocsiból való/ ki-be/ rakodásra használni. 2. Csak a beadványban az engedély-kérelemben feltüntetett típusú rakodógépek üzemeltetését engedélyezzük. 3. Rakodni olyan gémhelyzet mellett szabad a vasúti kocsiból, illetőleg a vasúti kocsiba, amely biztosítja, hogy a felemelt teher a vasúti kocsi oldalfalát nem sérti. 4. Csak a rakodóvágányon álló vasúti kocsiból szabad kirakodni, illetve abba berakodni. 5. Rakodáskor a teher alatti területet minden irányból megfelelően fedezni kell abból a célból, hogy idegenek a felemelt teher alá ne kerülhessenek. 6. A vasúti kocsiból terhet emelni, ill. abba berakni csak úgy szabad, hogy a környezetében lévő rakodást végző vagy várakozó járművekben, és az ott tartózkodó személyekben kárt ne tehessen. 7. Amikor a rakodógépet gyártó vállalat által kiadott műszaki előírás szerint kitámasztás, illetve aláépítés alkalmazása kötelező, akkor azt minden esetben végre kell hajtani. A kitámasztó szerkezettel a rakodóterület burkolatát megbontani nem szabad. A kitámasztó szerkezet talpaló elemét megfelelően rugalmas anyaggal (gumi, fa) kell ellátni, a rakodóterület védelme céljából. A rakodógép bordás vas talpelemmel nem üzemeltethető. 8. Markolóval a vasúti kocsiból kirakni csak elővigyázat mellett szabad, hogy a rakodás a vasúti kocsit ne rongálja. A markolót úgy kell óvatosan a kocsiba leereszteni, hogy a markoló hossztengelye a kocsi tengelyével párhuzamos legyen. A markolót ejteni (zuhantatni) nem szabad. 9. Vasúti kocsik megrakása alkalmával a kotrógép vagy egyéb rakodógép gémje a legfelső állásban legyen és a vasúti kocsiba történő fordulás alkalmával a gép markolója, puttonya a legmagasabb állást foglalja el. 10. Rakodógéppel rakodást csak vízszintes helyzetben szabad végezni. 11. A rakodógépek üzemeltetésénél, kezelésénél és karbantartásánál az érvényes szabványokban és óvórendszabályokban foglaltakat be kell tartani. A kezelési utasítást a kezelőfülkében ki kell függeszteni. 12. A rakodóterületet megfelelően ki kell világítani. Ezen a területen a villamosvezeték csak megfelelően süllyesztett kábel lehet. Ha a közelben szabad vezeték van, a rakodógép csak úgy üzemeltethető, ha a vezetéket 1 m-nél jobban megközelíteni nem tudja. 13. A rakodás megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy a vasúti kocsik mindkét irányból történő biztosítása (alátétfákkal és a kézifékkel) elmozdulás ellen megtörtént-e. 14. A rakodógépet üzemszünetben (rakodáson kívül) az űrszelvényen kívül, megbízhatóan rögzíteni kell.

1. szám


53

15. A vasúti kocsiba való bejáráshoz kis létrát kell alkalmazni. 16. A MÁV rakodóterületről történő rakodás (markolás) alkalmával a megrongált (felmarkolt, vagy megbontott területet vagy utat, útburkolatot az engedélyes tartozik saját költségére, a MÁV kívánságának megfelelően megjavítani, ill. megjavíttatni. 17. Az emelőgépen (rakodógépen) feltűnő helyen, jól olvashatóan és láthatóan fel kell tüntetni a rakodógép teherbírását, valamint a függő teher alatt és forgáskörzetében való tartózkodás tilalmát. 18. A rakodógépet/rakodóberendezést csak a jelzett gépre megfelelő igazolvány tulajdonosa kezelheti! 19. A rakodógép vezetője helyén csak egy személy, a gép kezelője tartózkodhat. 20. A rakodógépet csak rendeltetésének megfelelően szabad használni. 21. A függesztő eszközök készítésével, vizsgálatával, cseréjével, alkalmazásával kapcsolatban, a vonatkozó szabványban, érvényben lévő óvórendszabály előírásaiban lévő rendelkezéseket maradéktalanul be kell tartani. 22. A kötözőnek az emelés megkezdése előtt úgy kell elhelyezkedni, hogy a daru kezelője láthassa, nehogy a tárgy esetleges meglendülése, visszaesése, a kötél elpattanása sérülést okozhasson. 23. A rakodógépnél foglalkoztatott más dolgozókat is munkájuk végzésével kapcsolatos teendőkre, valamint a baleset elhárítási tudnivalókra kimutathatóan oktatni és vizsgáztatni kell. 24. A rakodáshoz a hatókörzetnek megfelelő és a balesetmentes munka végzéséhez szükséges területet biztosítani kell. A rakodógépek gémje alatti járkálást meg kell akadályozni, illetve a munkahelyet megfelelő eszközökkel fedezni kell. 25. Rakodás közben a rakodóúton történő közlekedést biztosítani kell. 26. Vasúti vágányon rakodás céljából a rakodógép nem állhat. Ilyen helyzetben a rakodógéppel rakodásokat végezni nem szabad. 27. A rakodógéppel vasúti vágányokon keresztül csak a kijelölt útátjárókon szabad áthaladni. 28. Amennyiben a vasúti kocsiból nem közvetlenül közúti gépkocsiba történik az anyag átrakása, úgy a kirakott anyagot a rakodóterületen csak űrszelvényen és üzemi közlekedési téren kívül szabad lerakni, illetve tárolni. 29. A rakodás közben elszóródott anyagot gondosan fel kell tisztítani, és el kell távolítani. A feltisztított anyagot az állomás területén más helyre lerakni nem szabad. 30. A vasúti pálya feletti felsővezeték, alatt végzett rakodási munkáknál, a rakodási műveletet úgy kell végezni, illetőleg a gém állását úgy kell szabályozni, hogy a gém, a feszültség-mentesített felsővezetéket, 1 m-nél jobban ne közelítse meg, nehogy egy véletlen mozdulattal azt leszakítsa, vagy megrongálja. 31. Ha a rakodógép melletti vágány felett lévő felsővezeték, és az állomási tartóoszlopok tetején a rakodóterület felett húzódó nyíltvonali felsővezeték-szakaszok összekötését biztosító, un. megkerülő-vezeték van, és a rakodási munkavégzés során feszültség alatt áll, a rakodógép gémjét úgy kell szabályozni, behatárolni, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetben se legyen képes a felső és megkerülő vezetéket, 2 m-nél jobban megközelíteni. Ezért a rakodógép vasúti rakodóterületre való bemenetelnél vagy az ottani mozgása alkalmával minden helyzetváltoztatást, csak leeresztett gémhelyzetben végezhet. A gém emelése előtt, pedig meg kell győződni az esetleges felsővezeték, megkerülő-vezeték, nem teremt-e a közelségével veszélyes helyzetet. 32. A veszélyesség megítélésénél figyelembe kell venni a rakodóvágány mellett lévő vágányon esetleg áthaladó villamos mozdonyok 2100 mm széles feszültség alatt álló áramszedőit is. 33. A veszélyesség megítélésénél az egyébként szigetelőnek tekinthető anyag útján való érintkezést a közvetlen érintkezéssel azonos elbírálás alá kell venni. 34. A rakodóterületen lévő villamos légvezeték (500 V-nál kisebb feszültségű vezeték) érintése is életveszélyes, ha a rakodásnál közreműködő dolgozók a földdel vagy földelt alkatrésszel jól vezető összeköttetésben vannak. Ezért a rakodógép gémjét úgy kell szabályozni, hogy 1 m-nél jobban ne legyen képes a feszültség alatt álló légvezetéket,


54

1. szám

valamint oszlopokat megközelíteni. 35. Csak a munkaengedélyben megjelölt időponttól-időpontig, szabad a felső-vezetékkel ellátott vágányon rakodógéppel rakodást végezni. 36. A munkahelyen csak ép talpú lábbelit szabad viselni. 37. Szemcsés, vagy poralapú áru rakodásánál a rakodó személyzetet porvédő szemüveggel kell ellátni. 38. A rakodási munkahelyen a dolgozók létszámának megfelelő nagyságú szabványos mentőládáról kell gondoskodni. 39. A rakodógépet a munkahely, illetőleg a kocsi rakodási helyére való irányítása előtt felül kell vizsgálni, azért, hogy jelen engedélyokiratban előírt feltételeknek megfelel-e. Az előírt felszerelésekkel el van-ellátva. 40. A vizsgálatot a vállalat műszaki és gépészeti vezetője, a biztonsági és társadalmi munkavédelmi felügyelő bevonásával végzi. Üzemeltetésre csak a felülvizsgálat alapján szabad a gépet vasúti rakodásra kibocsátani. A felülvizsgálat eredményét a munkavédelmi naplóban egyidejűleg rögzíteni kell. 41. A rakodógépnél foglalkoztatott dolgozók részére a vasúti kocsikra való fel-és lejárására kis létrát kell biztosítani. 42. A rakodógép kezelője a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a rakodási körzetben személyek tartózkodnak-e, akiket a rakodási művelet esetleg veszélyeztethet. 43. A ……típusú rakodógéppel/berendezéssel történő rakodás során – a rakodás időtartamára- a T. Engedélyes, 1 fő rakodásirányítót köteles biztosítani! Általános feltételek: 44. A rakodógépeket csak megfelelően kiképzett, levizsgázott és a jelenleg érvényben lévő rendelkezések szerinti igazolvánnyal ellátott dolgozók üzemeltethetik. 45. A rakodási munkahelyen a dolgozók létszámának megfelelő nagyságú szabványos mentőládáról kell gondoskodni. 46. Rakodni általában nappali világítás mellett szabad. Ha azonban a rakodótér és a kocsi belseje is megvilágítható, akkor más időben is végezhető rakodás. 47. A rakodógépeket munkavédelmi célból szükséges csíkozással kell ellátni, azokat rendben kell tartani ill. azok láthatóságáról –mindenkor- gondoskodni kell, az MSZ-17006 számú szabvány szerint. 48. A rakodógépek üzemeltetésére végrehajtási utasítást kell kidolgozni, amelyben a helyszínre adaptálva rögzíteni kell a szükséges munkavédelmi és balesetelhárítási utasításokat. 49. A rakodást megkezdeni csak akkor szabad, ha az állomás arra illetékes dolgozója írásban a rakodási engedélyt a rakodásra megadta. 50. A rakodógépeknél -szabvány szerint- "Emelőgépnapló" és "Üzemnapló" vezetése kötelező, melyben a gépkezelő a rendellenességeket, a teljesítményekre vonatkozó adatokat, a szolgálat átadást-átvételt, az ellenőrök pedig, az ellenőrzést rögzítik. 51. A vállalat, a cég vezetője köteles ellenőriztetni azt, hogy a munkahelyek felelős vezetői eleget tesznek-e az előírt balesetelhárítási, egészségvédelmi, oktatási és ellenőrzési feladataiknak. 52. A rakodógépeknél foglalkoztatott valamennyi dolgozó munkáját csak teljesen józan állapotban végezheti. Ezért a vállalati, cég ügyrendjében meghatározott vezető, illetve munkahelyi irányító a felelős. 53. A rakodás irányítására a vállalat, cég részéről egy dolgozót ki kell jelölni, aki rakodás teljes ideje alatt köteles a rakodás területén tartózkodni és a jelen engedélyben foglaltakat biztosítani. 54. Villamos felső-vezetékkel ellátott pályaszakaszon a rakodást csak akkor szabad megkezdeni, ha: • A rakodóvágány felett lévő felsővezeték feszültség-mentesített vagyis kikapcsolt állapotban van.


1. szám • •

55

Ha a kérdéses vágányrész földelése szabályszerűen megtörtént. Ha a munkaengedélyt az állomás illetékes dolgozója kiállította és ennek egyik példányának átvételét az engedélyes aláírásával elismerte.

55. A kisfeszültségű vezetékeknél (500 V-nál kisebb feszültségű vezetékek) nagyfeszültségű vezetékre meghatározott előírásokat kell alkalmazni, ha: • a kisfeszültségű vezeték vezetékszakadás következtében nagyfeszültségű vezetékkel érintkezik. • a kisfeszültségű vezeték a nagyfeszültségű vezetékkel párhuzamosan halad. 56. A rakodás befejezésekor (megszakításkor) a gépkezelő köteles a munkaengedély hátoldalán feltüntetni óra, perc megjelölésével, hogy a rakodást beszüntette és aláírásával megerősítve a munkaengedélyt visszaadni. A bejegyzést és aláírást az állomáson maradó példánnyal együtt indigó átnyomással kell készíteni. 57. A vállalkozó köteles a munkahely veszélyességi zónáinak figyelembevételével tájékoztató és baleseti veszélyekre figyelmeztető időtálló feliratokat, táblákat készíteni és azok feltűnő helyre való elhelyezéséről és állandó karbantartásáról gondoskodni. 58. A rakodógép kezelője a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a rakodási körzetben személyek tartózkodnak-e, akiket a rakodási művelet esetleg veszélyeztethet. 59. A rakodógépekkel végzett rakodás másféleképpen végzett egyéb rakodásokat nem zavarhatja. 60. A rakodás közben a rakodóúton történő közlekedést biztosítani kell. 61. Vasúti vágányon, rakodás céljából a rakodógép nem állhat. Ilyen helyzetben a rakodógéppel rakodást végezni nem szabad. 62. Vasúti vágányokon keresztül a rakodógéppel csak a kijelölt útátjárókon szabad áthaladni. 63. Amennyiben a vasút megbízottja és az engedélyes között a rakodási szabályok alkalmazása tekintetében vita merülne fel, a rakodást szüneteltetni kell. A rakodást újra kezdeni csak az állomásfőnök beleegyező állásfoglalása után szabad. 64. Az állomás főnöke, vagy az általa megbízott állomási dolgozó jogosult ellenőrizni, hogy a fenti pontokban foglalt feltételeknek az engedélyes eleget tesz-e. Ezért az engedélyokirat egy másolati példányát rendelkezésre bocsátottuk. 65. Az engedély ……………………..-ig érvényes, és csak akkor kezdődik, ha az engedélyes által cégszerűen aláírt és a Pályavasúti Területi Központ Üzemeltetési Osztálya által megküldött "Felelősségvállalási nyilatkozat" másolati példánya az érintett állomás részére megérkezett. 66. Az engedély megújítása végett a Pályavasúti Területi Központ Üzemeltetési Osztály illetékes műszaki szakelőadójához kell fordulni. 67. Rakodási engedéllyel nem rendelkező rakodógépek és/vagy rakodó-berendezések, vasúti kocsiból ki, ill. vasúti kocsiba berakodási munkákat NEM végezhetnek! 68. Rakodási engedély – másolati példányát – a gép/berendezés kezelőfülkéjében úgy kell elhelyezni, hogy az illetékes ellenőrző szervezetek képviselői részére rendelkezésre álljon!

Kelt,

év

Pályavasúti Üzletág Területi Központ

hó

nap.

56



Mobil lefejtő berendezések üzemeltetésének közforgalmú rakodóterületen való engedélyezése A benyújtott kérelem alapján hozzájárulunk ahhoz, hogy a ………..………………….. (Cég név) ………….……………. (pontos cím) ………… vasútállomáson a rakodóvágány melletti közforgalmú rakodóterületen, a …sz. rakodóvágányon és/vagy …sz.vágányon, rakodásra alkalmas hosszában, ………………………..(gép megnevezése, típusa) rakodás céljából üzemeltessen. FEJTÉSI FELTÉTELEK: 1. Csak a jóváhagyott rakodási területen szabad a rakodógépet a vasúti kocsiba, ill. vasúti kocsiból való/ ki-be/ rakodásra használni. 2. Csak a beadványban az engedély-kérelemben feltüntetett típusú rakodógépek üzemeltetését engedélyezzük. 3. Jelen engedélyben foglalt munkavégzés munkavédelmi szabályainak betartásáért és a foglalkoztatott dolgozók erről való szükséges tájékoztatásáért a vagy az általa megbízott személy felelős. Kapcsolattartó személy: ……………………………….…….. (név, beosztás, elérhetőség) 4. Az átfejtést végző személynek a jogszabályokban előírt munkavédelmi és tűzvédelmi szakvizsgával, ADR vizsgával és érvényes egészségügyi alkalmassággal kell rendelkezni. Ismerniük kell a vasúti tartálykocsik lefejtésére vonatkozó műszaki előírásokat, a vonatkozó munka- és tűzvédelmi szabályokat be kell tartani. A fenti tevékenységgel foglalkoztatott összes dolgozót a munkájuk végzésével kapcsolatos teendőkre és a balesetelhárítási tudnivalókra rendszeresen oktatni, és negyedévenként vizsgáztatni kell, amelynek felelőse a kapcsolattartó személy. 5. Az átfejtést csak kifogástalan műszaki állapotú, az átfejtendő anyagnak ellenálló, a biztonságtechnikai szempontoknak megfelelő szivattyúval, elzáró váltókkal rendelkező tömlőkkel, csatlakozókkal, szerszámokkal, tömítésekkel és kármentővel lehet végezni. 6. Üzemeltetés előtt a dómfedeleket ki kell nyitni, valamint a lefejtő-berendezést műszakilag és biztonságtechnikailag ellenőrizni kell, ha annak állapota nem megfelelő, nem állítható üzembe. 7. Kármentő edényt kell elhelyezni a csatlakozószerelvények, valamint a szivattyú alá. Az edényzet térfogatának a tömlők térfogatának legalább kétszeresének kell lennie. 8. A MÁV rakodóterületről történő lefejtés alkalmával a környezetre veszélyes anyaggal beszennyezett és megrongált vagy megbontott területet vagy utat, útburkolatot az engedélyes tartozik saját költségére, a MÁV kívánságának megfelelően kármentesíteni, megjavítani, ill. kármentesíttetni, megjavíttatni. 9. Az átfejtést, lefejtést csak a kijelölt vágányon szabad elvégezni. 10. Csonkavágányon végzett munkánál a tartálykocsi a vágány végétől legalább 30 m távolságra legyen. 11. A lefejtőhelyet a fővágányoktól legalább 50 m távolságra kell kijelölni. 12. A lefejtőhely és a főközlekedési út között (ez alól kivétel a vasúti belső területnek minősített út, amelyet az átfejtés idejére jelképesen szintén le kell zárni) 50 m távolságnak kell lennie. 13. Az átfejtésnél, lefejtésnél közreműködő dolgozó az átfejtés tartama alatt a munkaterületet nem hagyhatja el. 14. A vasúti tartálykocsik le- és átfejtését csak nappali világosságnál lehet elvégezni. 15. A lefejtési tevékenység ideje alatt a veszélyövezet határát jól láthatóan sárga színű jelzőszalaggal a tevékenységet végzőnek jelölnie kell és az előírt jelzéseket (a veszély jellegére való felhívást, a dohányzás és nyílt láng használatának tilalmát illetve az illetéktelen belépésének tilalmát) kell elhelyeznie. Amennyiben a zárt terület egyéb módon nem biztosítható, a munkaterületet őrizni kell és illetéktelenek átjárását meg kell akadályozni.


1. szám

57

16. Villamos távvezeték alatt tartálykocsikat átfejteni nem szabad. Olyan vágányon, vagy olyan vágánnyal közvetlen szomszédos vágányon, amely felett villamos felsővezeték vagy megkerülő vezeték van, tartálykocsit csak feszültség-mentesítés és földelés megtörténte után szabad le- és átfejteni. 17. A lefejtés helyét és annak körzetét a vágánytól számítva legalább 5 m körzetben gaztalanítani kell. 18. Az átfejtendő anyagnak megfelelő minőségű és mennyiségű felitató anyagot, valamint tűzoltó lapátot kell a munkaterületen készenlétben tartani. 19. A területen használt gépeknek, berendezéseknek és világító eszközöknek valamint az azokat ellátó elektromos szerelvényeknek meg kell felelnie az MSZ 1600-as szabványsorozat előírásainak. 20. Az alkalmazott szerszámoknak szikramentesnek kell lenniük, a munkaterületen acélszegecses, vagy acélpatkós lábbelit használni tilos. 21. A munkaterületen a B tűzosztályú tűz oltására alkalmas, az adott anyaghoz megfelelő kivitelű, darabszámú és érvényes tűzoltóeszközt kell készenlétben tartani. 22. A szívó és nyomócső dómnyílásba való behelyezése céljából a tartálykocsira csak biztonsági öv használatával szabad felmenni. A dómnyílásba behajolni, bevilágítani és a tartály belsejébe bemenni szigorúan tilos. A tömlőt kötéllel kell felhúzni a tartálykocsi dómnyílásához. 23. A szivattyú-berendezést üzemszünetben űrszelvényen kívül megbízhatóan rögzíteni kell. 24. A vasúti vágányon keresztül csak munkahely megközelítése céljából és a kijelölt átjárókon szabad áthaladni a szivattyú egységgel. 25. A vasúti kocsikat a megfutamodás ellen rögzíteni, a ráfutás ellen védeni kell. 26. Az átfejtés végén a szivattyúban és a tömlőkben maradó anyag fel fogására és annak a közúti tartálykocsikba juttatására megfelelő eszközöket kell készenlétben tartani. 27. A tevékenység befejezése után a tartályok összes nyílásait haladéktalanul le kell tömören zárni és lemezzárral ellátni. 28. Vasúti kocsik mozgatását csak a munka befejezése, megszakítása, valamint a szivattyúegység, szerelvények eltávolítása illetve űrszelvényen kívül való elhelyezése után szabad megkezdeni. 29. Mindaddig, amíg a jelen engedélyben foglaltakról a le- és átfejtés személyzete kimutathatóan tudomást nem szerzett, nem vehetnek részt a fejtési munkálatokban. Az engedélyben foglaltak elsajátításáról visszakérdezés útján meg kell győződni. 30. Az MSZ 9940, MSZ 15633, MSZ 9941-80 számú szabványok előírásai betartandók. 31. Amennyiben a vasút megbízottja és az engedélyes között a lefejtési, átfejtési szabályok alkalmazása tekintetében vita merülne fel, a lefejtést, átfejtést szüneteltetni kell. A lefejtést újra kezdeni csak az állomásfőnök beleegyező állásfoglalása után szabad. 32. Az állomás főnöke, vagy az általa megbízott állomási dolgozó jogosult ellenőrizni, hogy a fenti pontokban foglalt feltételeknek az engedélyes eleget tesz-e. Ezért az engedélyokirat egy másolati példányát rendelkezésre bocsátottuk. 33. Az engedély ……………………..-ig érvényes, és csak akkor kezdődik, ha az engedélyes által cégszerűen aláírt és a Pályavasúti Területi Központ Üzemeltetési Osztálya által megküldött "Felelősségvállalási nyilatkozat" és „Szavatossági nyilatkozat” másolati példánya az érintett állomás részére megérkezett. 34. Rakodási engedéllyel nem rendelkező lefejtő és átfejtő berendezések, vasúti kocsiból ki, ill. vasúti kocsiba lefejtési és átfejtési munkákat NEM végezhetnek! 35. Rakodási engedély – másolati példányát – a lefejtő és átfejtő berendezések kezelőjének úgy kell elhelyezni, hogy az illetékes ellenőrző szervezetek képviselői részére rendelkezésre álljon!

Kelt,

év

hó

nap.

Pályavasúti Üzletág Területi Központ

58



Felelősségvállalási nyilatkozat

…………………………………………………………………… (gazdálkodó vállalat, gazdasági társaság, egyéb magánszemély) a Magyar Államvasutak javára kifejezetten felelősséget vállal mindazon személyi- és dologi károsodásért, amelyet a (gazdálkodó vállalat, gazdasági társaság, egyéb magánszemély) ……………………… állomáson rakodási munkák végzése során a Magyar Államvasutak területén elszenvednek, a MÁV Zrt.-nak vagy harmadik személynek okoznak. A ……………………………………………………….. (gazdálkodó vállalat, gazdasági társaság, egyéb magánszemély) kifejezetten kötelességet vállal arra, hogy mindazon kártérítési összegeket, amelyeket a Magyar Államvasutak a sérült, jogutódja, vagy harmadik személynek bármilyen címen támasztott igénye alapján – beleértve a tárgyi felelősségen alapuló igényeket is – a sérültnek, jogutódjának, vagy harmadik személynek egyezség vagy bírói ítélet (döntőbizottsági határozat, vagy egyéb végrehajtó okirat) alapján kifizetett –kivéve, ha a kárt a Magyar Államvasutak dolgozói szándékosan, vagy súlyos gondatlanságból okozták – a Magyar Államvasutak Zrt.-nak megtéríti. …………………………,2006.………………hó…………..n.

………………………………………. Cégszerű aláírás Bélyegző

1. szám



Szavatossági nyilatkozat

A ……………………………(gazdálkodó vállalat, gazdasági társaság, egyéb magánszemély) nyilatkozatot tesz arról, hogy a MÁV Zrt. által kiadott ……………………. számú mobil lefejtő berendezés üzemeltetési engedélyében jóváhagyott le- és átfejtő tevékenységhez alkalmazott egyedi mobil lefejtő berendezés a jelenleg érvényben lévő tűzvédelmi szabványoknak, valamint a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos előírásoknak megfelel, tűzveszélyes tevékenység esetén a berendezés motorja szikramentes, robbanásbiztos, illetve a lefejtő berendezés ki- és bevezető részén lángzár van. Továbbá kijelenti, hogy a tevékenységet a tűz-, a munka-, és a környezetvédelmi szabályok, valamint az MSZ 9941-80. sz. szabványban előírtak betartásával az engedélyben felsorolt feltételeket kielégítő technológiával, berendezéssel, valamint személyekkel végzi. …………………………, 2006………………hó……n.

………………………………………. Cégszerű aláírás Bélyegző

16. számú melléklet Üzemeltetői engedély kiállítási és hosszabbításának díja Az utasítás mindenkor érvényes díjait az érintettek Gy. iktatószámú rendelkezésben közvetlenül kapják meg.

1. szám

A MÁV Zrt. Értesítője Rakodási engedély

61 17. melléklet

62


1. szám

Helyesbítés A 73/2010. (XII. 10. MÁV Ért. 37.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás „A MÁV Zrt-nél az orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos munkáltatói és munkavállalói feladatokról” 7/A, B, C valamint a 8/A, B megjelölésű mellékletei a nyomdai feldolgozás során felcserélésre kerültek. Alább közöljük az említett mellékleteket helyes számozással.


1. szám

63 7/A. sz. melléklet

Beutalás egészségi alkalmassági vizsgálatra Munkáltató megnevezése, cégszerű bélyegzője

Beutalás egészségi alkalmassági vizsgálatra (a munkáltató tölti ki) Munkavállaló neve: .................................................. Szül.: .......... év ................... hó ..... nap Lakcíme: ............................................................................................................................... Munkaköre .................................................................. TAJ száma: ...................................... A vizsgálat oka: előzetes, munkakör változás előtti, soron kívüli, záró vizsgálat A munkakör (munkahely) főbb egészségkárosító kockázatai

jelzése

Kockázat megnevezése

A munkaidő egészében

Kockázat

egy részében

jelzése

megnevezése

14.

Porok, megnevezve:

1.

Kézi anyagmozgatás

1.1.

5 kp-20 kp

...

1.2.

>20 kp-50 kp

...

1.3.

>50 kp

...

2.

Fokozott baleseti veszély

2.1.

Magasban végzett munka

15.

...

2.2.

Villamos üzemi munka

...

2.3.

Feszültség alatti munka

...

2.4.

Egyéb:

3.

Kényszer-testhelyzet

3.1.

görnyedés

3.2.

guggolás

3.3.

egyéb: ...

4.

Ülés

16.

17.

A munkaidő egészében

egy részében

Vegyi anyagok, megnevezve:

... Járványügyi érdekből kiemelt munkakör

Fertőzésveszély

5.

Állás

18.

Fokozott pszichés terhelés

6.

Járás

19.

Képernyő előtt végzett munka

7.

Terhelő munkahelyi klíma

20.

Éjszakai műszakban végzett munka

7.1.

meleg

7.2.

hideg

7.3.

nedves

7.4.

változó

8.

Zaj

21.

Pszicho szociális tényezők

9.

Ionizáló sugárzás

22.

Egyéni védőeszközök általi terhelés

10.

Nem-ionizáló sugárzás

23.

Egyéb:

11.

Helyileg ható vibráció

12.

Egésztest vibráció

13.

Ergonómiai tényezők

Kelt: ........................................., .......... év .............................. hó .......... napján

..................................................................................... munkáltató aláírása, hiteles bélyegzője


64

Beutalás egészségi alkalmassági vizsgálatra (Hátoldal)

Munkáltató megnevezése, cégszerű bélyegzője Beutalás egészségi alkalmassági vizsgálatra A munkavállaló neve: ............................................... Szül.: .......... év ................... hó ..... nap Lakcím: ..................................................................................................................................... Munkakör .................................................................. TAJ száma: .......................................... Kérem nevezett egészségi alkalmasságára vonatkozó vélemény közlését. A vizsgálat oka: időszakos vizsgálat. Kelt: ...................................................................... P. H. ......................................................... munkáltató aláírása

1. szám


1. szám

65 7/B. sz. melléklet

Egészségi alkalmassági tanúsítvány vasúti szolgálatra: ALKALMASSÁGI ORVOSI BIZONYÍTVÁNY VASÚTI SZOLGÁLATRA (munkáltató példánya) 1. Név: .............................................................. (leánykori név: ….…......................................) 2. TAJ szám: …............................................................................................................................ 3. Születési hely és idő: ....................................., ............ év ................................. hó …..... nap 4. Anyja neve: .............................................................................................................................. 5. Levelezési címe: ....................................................................................................................... 6. A munkáltató milyen munkakörben kívánja foglalkoztatni: .................................................... 7. A munkáltató megnevezése: .................................................................................................... 8. Az alkalmassági vizsgálat kérésének időpontja: ...................................................................... P. H. ......................................................... Munkáltató aláírása, telefonszáma EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI TANÚSÍTVÁNY (Előzetes foglalkozás-egészségügyi vizsgálat) .................................................................................................. Véleményezést végző orvos, szervezet A vizsgálat eredménye alapján (név) .............................................., forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő ........................................................., munkakörben, ......... csoportba sorolt munkakör ellátására ALKALMAS

NEM ALKALMAS

IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS

Korlátozás megnevezése: ...................................................................................................................... Ideiglenesen nem alkalmas vélemény esetén a következő alkalmassági vizsgálat ideje: Felülvizsgálatra kötelezett: ......... év ........................... hó ............... napján. MEGJEGYZÉS: .................................................................................................................................... ................................................ év ............................ hó .............. nap. .............................................................................................. véleményező foglalkozás-egészségügyi orvos P. H.


66

1. szám 7/C. sz. melléklet

Egészségi alkalmassági tanúsítvány vasúti szolgálatra

ALKALMASSÁGI ORVOSI BIZONYÍTVÁNY VASÚTI SZOLGÁLATRA (munkáltató példánya) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Név: ..............................................(leánykori név: ........................................................) TAJ száma:...................................................................................................................... Születési hely és idő: ...................................................................................................... Anyja neve: ..................................................................................................................... Levelezési címe: ............................................................................................................. A munkáltató milyen munkakörben kívánja foglalkoztatni: .......................................... A munkáltató megnevezése: ........................................................................................... Az alkalmassági vizsgálat kérésének időpontja: .............................................................

P.H.

..................................................................... Munkáltató aláírása, telefonszáma

EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI TANÚSÍTVÁNY (Időszakos, soron kívüli és záró foglalkozás-egészségügyi vizsgálat) .......................................................................... Véleményezést végző orvos, (bizottság vezetője) A vizsgálat eredménye alapján (név) ..........................................................forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő ...........................................munkakörben, .... csoportba sorolt munkakör ellátására

ALKALMAS

NEM ALKALMAS

Korlátozás megnevezése:.............................................................................................................. Felülvizsgálatra kötelezett: .......... év...............................hó..............napján. MEGJEGYZÉS: ........................................................................................................................... ............................................ év...................... hó ..........nap

1. szám


67 8/A. sz. melléklet

MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI TANÚSÍTVÁNY ( előzetes ) ELŐZETES MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI ORVOSI BIZONYÍTVÁNY VASÚTI SZOLGÁLATRA (munkáltató példánya) 1. Név: ........................................................ (leánykori név: ................................................) 2. TAJ szám: ......................................................................................................................... 3. Születési hely és idő: ......................................., ........... év ............................. hó ....... nap 4. Anyja neve: ....................................................................................................................... 5. Levelezési címe: ................................................................................................................. 6. A munkáltató milyen munkakörben kívánja foglalkoztatni: ................................................ 7. A munkáltató megnevezése: ............................................................................................... 8. Az alkalmassági vizsgálat kérésének időpontja: .................................................................. P. H.

......................................................... Munkáltató aláírása, telefonszáma

ELŐZETES MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI TANÚSÍTVÁNY .................................................................................................. Véleményezést végző orvos, szervezet A vizsgálat eredménye alapján (név) .........................................…………………………… a forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő ……....................................................., …………………………… ……………..………………………………….……………………………………………………………… ………………………………… munkakörben, .............................................................…………………… ……………………… csoportba sorolt munkakör ellátására ALKALMAS

NEM ALKALMAS

IDEIGLENESEN NEM ALKALMAS

Korlátozás megnevezése: .................................................................................................................. Ideiglenesen nem alkalmas vélemény esetén a következő alkalmassági vizsgálat ideje: Felülvizsgálatra kötelezett: ......... év ........................... hó ............... napján. MEGJEGYZÉS: ................................................................................................................................ ................................................ év ............................ hó .............. nap. ............................................................................................. véleményező foglalkozás-egészségügyi orvos P. H.

68


1. szám 8/B. sz. melléklet

MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI TANÚSÍTVÁNY IDŐSZAKOS/SORONKIVÜLI/ZÁRÓ MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI ORVOSI BIZONYÍTVÁNY VASÚTI SZOLGÁLATRA (munkáltató példánya) 1. Név: ........................................................ (leánykori név: ................................................) 2. TAJ szám: ......................................................................................................................... 3. Születési hely és idő: ......................................., ........... év ............................. hó ....... nap 4. Anyja neve: ....................................................................................................................... 5. Levelezési címe: ................................................................................................................. 6. A munkáltató milyen munkakörben kívánja foglalkoztatni: ................................................ 7. A munkáltató megnevezése: ............................................................................................... 8. Az alkalmassági vizsgálat kérésének időpontja: .................................................................. P. H.

......................................................... Munkáltató aláírása, telefonszáma

MUNKAKÖRI ALKALMASSÁGI TANÚSÍTVÁNY (időszakos, soron kívüli és záró foglalkozás-egészségügyi vizsgálat) ................................................................................................. Véleményezést végző orvos (bizottság vezetője) A vizsgálat eredménye alapján (név) ……………….............................................................., forgalom lebonyolításával közvetlenül összefüggő ……………………………………….. ......................................... ......................................................................................................................................................................... ........................................................... munkakörben, ........................................................... csoportba sorolt munkakör ellátására ALKALMAS

NEM ALKALMAS

A korlátozás megnevezése: .................................................................................................... Felülvizsgálatra kötelezett: ......... év ........................... hó ............... napján. MEGJEGYZÉS: …………………………………………………………………………… ................................................. év ........................... hó .............. nap. ................................................................................. véleményező foglalkozás-egészségügyi orvos


1. szám

69

Közlemény MÁV vállalati szabvány módosítása K-8610/2010 MÁV Zrt. ÜDSzSz Szabványügyi Központ A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabvány alábbi módosítását rendelem el: MÁVSZ 2757:1995

„Vontatójárművek és vezérlőkocsik sűrített levegős rendszerének, mechanikus fékjének karbantartása és vizsgálata. Általános rész” E 56 B

A szabvány 4.24.1. pont 5. sz. táblázatát az alábbiak szerint módosítani kell: - A V 43 típus sorában a beállítandó löket értékét (jelenleg 80 mm) 70 mm-re kell javítani. Az 5. fejezetben a 7. bekezdés új szövege: - A KE típusú kormányszelepek TMK rendszerű javítási, karbantartási ciklusideje 4 év, kivéve az ES 64 U2 és ES 64 F4 gyári típusjelű mozdonyokat, amelyeknél 8 év. Az 5. fejezetben a 9. bekezdés új szövege: - Az 5. fejezetben felsorolt összes többi berendezést legalább a jármű IV. jelű fővizsgálatakor, de ES 64 U2 és ES 64 F4 gyári típusjelű mozdonyok kivételével legfeljebb 4 évenként kell részletes javításnak alávetni. A meglévő példányokban a fenti módosításokat vörös színű bejegyzéssel végre kell hajtani, a címlapon pedig jelen rendelet számát, dátumát elő kell jegyezni. Zaránd György MÁV Gépészet Zrt. vezérigazgató


70

1. szám

Közlemény MÁV vállalati szabvány módosítása K-7617/2010 MÁV Zrt. ÜDSzSz Szabványügyi Központ A MÁV Zrt. és a MÁV Csoport felügyelete alá tartozó összes szolgálati helyen az alábbi szabványt a következők szerint kell módosítani, kiegészíteni: MÁVSZ 2757-1:1987 „Vontatójárművek és vezérlőkocsik sűrített levegős rendszerének, mechanikus fékjének karbantartása és vizsgálata. Fékmérőlapok mozdonyokhoz” E 56 B A szabványt ki kell egészíteni az ES 64 U2 gyári típusjelű mozdonyok fékmérőlapjával. Ezzel egyidejűleg érvényét veszti a Gy. 1312-344/2008 sz. rendeletben hivatkozott mérőlap. A fenti változtatásokat a meglévő példányok címlapján vörös színnel elő kell jegyezni jelen rendelet számára és dátumára való hivatkozással! A kiegészítő táblázat nyomtatott formában beszerezhető a MÁV Zrt. ÜDSzSz Szabványügyi Központban (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60. fszt. 6.) vagy regisztrált felhasználók részére on-line úton.

Zaránd György MÁV Gépészet Zrt. vezérigazgató

1. szám


71

Közlemény Az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes úr P-6836/2010. számon 2010. 12. 28-án jóváhagyta az „A Pályavasúti Üzletág szervezeti egységei munkagépeinek és kötöttpályás járműveinek üzem és kenőanyag normáira, azok kezelésére, elszámolására” tárgyú utasítást, amelyet szolgálati helyeinknek elektronikus úton kiadtunk és 2011. január 1-el hatályba léptettünk.

72


1. szám

Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105. Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.)

HU ISSN 1419-3973

Nyomdai előkészítés: Globe Media Agency Kft. 1039 Budapest Ásó utca 28. Felelős vezető: Venczel Zsolt, Műszaki vezető: Koch Nóra

2011. (I. 28. MÁV Ért. 1.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás az F. 2. sz. Forgalmi Utasítás 1. sz. módosításáról... 1

Recommend Documents